A magyarországi zsidóság

PPKE Etnikai, nemzeti kisebbségek kurzus

Történeti statisztikai megközelítés

Pannóniában a 3. századtól maradtak fent régészeti leletek a zsidóság jelenlétéről

a honfoglalókkal érkező kabarok a Kazár Birodalomból zsidó vallással bírtak

Árpád-kori történeti hitközségek: Buda, Esztergom, Székesfehérvár, Sopron

Mátyás uralkodása alatt számukat kb. 15.000 főre becsülik (askenáziak Német Birodalomból)

A XVI-XVII. század: Magyarország: a nagyobb városokból kiüldözték a zsidóságot, sokan elmenekültek, mások falvakban, kisvárosokban húzták meg magukat. Erdélyben: szabad letelepedés és kereskedelem. Török hódoltsági területek: jelentős adó megfizetése után korlátozások mellett szabadon élhettek.

A török kiűzésekor vagy elpusztultak a zsidó közösségek vagy elmenekültek, az újratelepítéskor sem tették lehetővé a zsidók bevándorlását, de mivel a környező régiókban rosszabb volt a zsidóság helyzete a XVIII. századtól folyamatos a bevándorlásuk.

A zsidóságra/izraelita felekezetűekre vonatkozó magyarországi alapadatok (Horvátország nélkül):

Összeírásideje

1784/8718051825183018401846185018691880189019001910

Zsidók száma(ezer)

80,9127,8191,5203,2244,0258,8339,8510,4624,8708,0831,2911,2

Zsidók aránya(%)

1,31,82,32,32,52,73,74,64,54,74,95,0

Összlakosság(millió)

8,99,79,79,311,213,715,216,818,3

100 év alatt közel 8X-ra 80 ezerről 625 ezerre (1,3%-ról, 4,5%-ra) nőtt a zsidóság száma, aránya.

Okok: átlag feletti természetes népszaporulat (jóval nagyobb náluk az országos átlagnál az élveszületettek száma!), bevándorlás. 1840-ig évi 0,5-1,5 ezer között, majd az évtized második felétől évi 7 ezernél is több a galíciai bevándorló. Az XIX. sz. első felében kb. 100 ezer, majd az ötvenes-hetvenes években újabb 100 ezer zsidó bevándorló érkezett Magyarországra.

1880-tól a zsidó kivándorlás aránya, már az országos átlag felett volt, a természetes szaporodás még pótolta a közel 100 ezer fős külső migrációs veszteséget. Galíciából gyakran Magyarországon keresztül vezetett az út az amerikai kivándorláshoz. A köztudattal ellentétben nem volt jelentős a városokba való galíciai betelepedés.A XIX. század közepéig jelentős bevándorlás történt Galíciából, majd ez megy nyugatra és délre generációváltásokon keresztül, közben folyik az intergenerációs elmagyarosodás.

Kiegyezés (1867) és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte után azonnal megszületett az emancipációs törvény a zsidók teljes egyenjogúsításáról, a polgári és politikai jogok tekintetében.

1868/69-ben létrehozták az Egységes Izraelita Kongresszust, ahol egy közös zsidó szervezet létrehozását tervezték. Ehelyett végül három szervezet jött létre: a legnagyobb a moderneké lett, az úgynevezett kongresszusi vagy neológ zsidóság, míg a szélsőségesen konzervatívok az ortodox, a középutasok pedig az úgynevezett statusquo szervezetbe tömörültek. (Ez utóbbiak jelszava így hangzott: status quo ante = a helyzet legyen olyan, mint régen, vagyis ne újítsunk, de ne is szigorítsunk.)

A zsidó vallás teljes elismertetése, recepciója azonban ekkor még nem valósult meg, arra csak 1895-ben került sor.

1890-1910 között az izr. vall. között a magyar anyanyelvűek aránya: 63,8%→ 76,9%, a német anyanyelvűeké pedig 33%→ 22%-ra. (Városiak magyarok, a falusiak jiddis/német anyanyelvűnek vallották magukat.)

Nem nagy az áttérések száma 1867-1918 között: 20 ezer fő.

A városi zsidóság aránya 1869-ben 30%, 1910-ben 51%. Területileg a Tisza balpart és Budapest zsidósága erősödött meg.

Az izraelita vallásúak aránya 30% feletti volt: Munkács 44%, Máramarossziget 37%, Ungvár 31%, Beregszász 30%, Bártfa 30%,

Az izraelita felekezethez tartozók aránya országosan 1910-ben: 5%.

Magyarországon 911.227, Horvátországban 21.231 fő (50% galíciai, 25% cseh-morva, 18% osztrák-német származású, 10% ősei a XVIII. század előtt is Magyarországon éltek.)

Nagyvárosok: Budapest 23%, Nagyvárad 24%, Szatmárnémeti 21%, Kassa 15%, Kolozsvár 12%, Pozsony 11%.

Társadalmi összetétel: 3,1% gyáros vagy 100 holdnál nagyobb birtokkal rendelkezett, 34,4% munkás 59,3%-a volt önálló vagy alkalmazott

3,2% 100 holdnál kisebb birtokkal rendelkezett szakmák szerint zsidó volt: a kereskedők 61%-a, a nyomdászok 58%-a, az orvosok 48,5%-a, a kocsmárosok 42%-a, a pékek 24%-a, a hentesek 24%-a a szabók 21%-a a 200 hold feletti birtokosok 20% az 1893-1913 időszakban a gimnáziumi tanulók 20%-a,a reáliskolák tanulóinak 37%-a,

PPE hallgatóinak 34,1% (1913), Műegyetem hallgatóinak 31,9% (1913)

Az I világháború alatt az antiszemitizmus erősödése:

-10 ezer elesett zsidó katona, általában nem gyalogos egységeknél harcoltak-háborús kereskedelem és visszaélések, fekete és lánckereskedelemgalíciai 20 ezer menekült befogadása-a Tanácsköztársaság vezetésében betöltött szerepük/ a szegedi tiszti különítmény 72 tagjából 15 zsidó volt

Az etnokulturális elkülönülés megjelenése, az asszimilációs folyamatok átalakulása.

A szomszédos országokba került magyar anyanyelvű zsidóság helyzete.

Népszámlálás

1880189019001910192019301941

1941*

Izraelita vallásúak(ezer fő)296344424471473445401725

Izraelita v. aránya(%)5,65,76,26,25,95,14,34,9

Összlakosság(ezer fő)

5 3436 0096 8547 6127 9878 6859 316

14 683

Az 1918 utáni Magyarországon maradt izraeliták 97%-a magyar anyanyelvű volt. Budapesten élt a Mo-i zsidóság 45%-a.A zsidóság száma és aránya 1920 után folyamatosan csökkent Mo-on és az elcsatolt területeken is. a) Népszaporulat csökkenése;

b) Kikeresztelkedés: 1919: 10 ezer, harmincas évek, évi ezer fő, 1938-1941: 20 ezer fő (1941-ben: 1938 előtti Mo-on keresztény vallású zsidó 90 ezer visszacsatolt területeken: 10 ezer keresztény zsidó);

c) Vegyesházasságok aránya 1921-1937-1940 között 19%→ 25%→10%

d) Kivándorlás: 30 ezer főZsidó 1920-ban az újságírók 34%-a, a színészek 23%-a, más művészek 15-25% volt zsidó, gyártulajdonosok 40,5%-a, az 1000 holdnál nagyobb birtokok tulajdonosainak 19,6%-a. 60% a középrétegekhez tartozott, 3% dolgozott a mezőgazdaságban, 13% ipari munkáskéntA numerus clausus következtében a felsőoktatásban a zsidók aránya 30%-ról 10%-ra, majd a harmincas években 5%-ra csökkent.

A területi revíziók révén visszakerült zsidóság: Felvidéken 68 ezer fő, Kárpátalján 78 ezer, Észak- Erdélyben 164 ezer, Bácskában 14 ezer, továbbá összesen kb. 10 ezer nem izraelita felekezetű zsidó származású személy.

Az 1941-es Magyarország területén összesen 725 ezer izraelita vallású és 100 ezer más vallású, valamint az országba menekült több tízezer lengyel származású, illetve hontalan zsidó élt.Jelentős atrocitások:a)Kőrösmezőre, majd Kamenyec-Podolszkijba deportált hontalanok Kárpátaljáról, 18 ezer fő, 1941. augusztus 28-29. legéppuskázták őket (2-3 ezer főmaradt meg) b) Az 1941 január eleji "hideg napok" során magyar katonák több ezer partizán vagy annak vélt helybélivel együtt mintegy ezer zsidót gyilkoltak meg Újvidéken. c) Az orosz frontra munkaszolgálatra behívottak közül 1941-43 között mintegy 40-42 ezer olyan zsidó volt, akiket meggyilkoltak vagy meghaltak az embertelen körülmények miatt.

Zsidótörvények és rendeletek

+1920-1944 között 22 zsidó tv és 267 rendelet (numerus clausus az első)

a) Gazdasági diszkrimináció és ellehetetlenítés- Az 1938:XV. törvénycikk "A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról„:szellemi pályákon 20% lehet zsidó

- Az 1939:IV tc. "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" (második zsidótörvény) : a zsidó volt szabályozása, szellemi munkakörben 6%-os korlátozás,numerus clausus visszaállítása, engedélyköteles ipari és kereskedelmi tevékenységekből kizárásuk,

- 1942. szeptember 6-án lépett életbe az "a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól" szóló törvény (1942:XV). A negyedik zsidótörvény: megtiltotta a zsidók számára mezőgazdasági ingatlanok vásárlását, a meglévőket pedig az állam kárpótlással kisajátította

- bizonyos terményekkel és termékekkel való kereskedelem szabályozása - bizonyos termékek gyártásának tilalma - egyes foglalkozási ágakban a zsidók arányának korlátozása - Kb. 250 ezer személyt érintett

b) Állampolgári jogokat korlátozó törvények és rendeletekVálasztójog elvétele/korlátozása, zsidó virilisták kizárása

c) Fajvédelmi törvények A házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről" 1941:XV., augusztus

Keresztényekkel való házasságkötés tilalma

Július 8-ig, két hónap alatt, több mint 430 ezer zsidót deportáltak Magyarországról, 95%-ukat Auschwitz-Birkenauba, ahol a döntő többségüket azonnal elgázosították, kb. 437.000 főről lehet szó.

Budapesten Horthy 1944. július 7-én leállította a deportálásokat, de a gettósítás, már júniusban megkezdődött.

1944. október 15. Szálasi-kormány:Október 20-tól besorozták a lezárt csillagos házak lakóit 16 és 60 év/16-40 év között, a Budapest környéki védőművek építéséhez. November 6-tól indultak a halálmenetek a nyugati határszélre, az új birodalmi védőállások kiépítésére: az árokásók és munkaszolgálatosok, valamint a csillagos házakban összefogdosott . Jelentős részük odaveszett, és mintegy 50 ezer főt átadtak a németeknek.Lipótvárosban egy ún. "Nemzetközi gettó" létesült, mintegy 30 ezer fő,bekerített "Pesti gettó"-t a VII. kerületben december elején hozzák létre 70 ezer fő,Miután Szálasi-kormányát a semlegesek nem ismerték el a nyilasok 8 ezer zsidót öltek meg, 9 ezer a nélkülözésekbe halt bele.

Elpusztultak az 1941-es országterületre számolva kb. 550 ezer fő, megmaradtak 224 ezer fő (mai országterületen 85 ezer fő, a vidéki zsidóság 75%-a a budapesti 40%-a pusztult el.)

1946 körül 200-260 ezer lehet a zsidóság száma a mai Magyarországon, majd 1945-1957 között 50-60 ezer zsidó vándorolt ki Palesztinába. (Megváltozott a korfa és a férfi/nő arány is.)

Stratégiák:a) Kivándorlás 40 ezer fő Palesztina, USA, Kanadab) Valláshoz való visszatérés, cionisták (20 ezer fő, KP, SZDP tagság)c) Asszimiláció: + a kommunista párthoz /

+ elvegyülés rejtőzködés, felejtés a zsidó közösségekben, ott a másság élmény, traumaközössé

1947-ben 263 hitközség, 1980-ban 75 hitközség, 1987-ben 29 hitközség (25-30 ezer fő)

Ki a zsidó ma?- származás, - önbevallás, - Izrael: judaizmust vallja és egyik nagyszülő zsidó,- zsidó vallás: zsidó anya gyermeke,- kiterjesztett zsidó népesség: házastárs és gyerekek. A vallási-kulturális hagyományok alapján különböző csoportok különíthetők el: szigorúan ragaszkodnak a vallási hagyományokhoz → zsidó vallású magyar → zsidó származás, keresztény → a zsidóság specifikus családi vonás,

2001-ben: 12871-en vallották magukat izraelita vallásúnak (9500 Bp), zsidó származásúnak becsültek 100-120 ezer főt a különböző nemzetközi zsidó szervezetek. Stark/Sebők demográfiai számításai szerint a potenciális zsidó anyákat alapul véve, 2012-ben, 45-85 ezer között-, a zsidó apákat is figyelembe véve kb. 100 ezer fő lehet.

Zsidó reneszász?- A zsidó népesség max. 10%-a kötődik az egyházhoz, - Kulturális közösség – többes identitás – egyház – Izrael – antiszemitizmus- 1988 MAZSIKE (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület)- 1991 MAZSIHISZ (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szervezete) 42-

neológ hitközség1994 Magyarországi Ortodox Izraelita Hitközség-42004 Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség- 3 (Chabad

Lubevics- Köves Slomó)- Intézményesülés eredményei:

- MAZSIHISZ vallási, jóléti, kulturális intézmények, idősotthon, múzeum, levéltár, megnövekedett szociális funkciók

- Szerződések az állammal: felekezeti javakért- és üldöztetésekért kárpótlás; Holokauszt Emlékközpont, Emléknap 2004

- teljeskörű zsidó oktatási rendszer intézményes kiépülése- Integráció a nemzetközi zsidó szervezetekbe- Zsidó ifjúsági mozgalmak Marom, Haver, szarvasi ifjúsági tábor

Antiszemitizmus a mai Magyarországon (Kovács András kutatásai)

- A modernizációs válsághelyzetekben: zsidóellenes előítéletesség, antiszemita nyelv,// antiszemita kultúra és politika kialakulása

- Előítélet dimenziók: előítélet tartalma (kognitív), érzelmi intenzivitása (affeltív), előítélet kiváltotta diszkriminációs készség

- Antiszemitizmus kognitív mérés (2013) Besorolhatatlan 36%, Nem antiszemita 30%, Mérsékelt antiszemita 27%, Szélsőséges antiszemiták 7%

ronkonszev, távolság mérés: zsidók – 4,53 (1-10 skála), svábok -- 4,96, románok – 4,26, cigányok—3,69

Antiszemiták a magyar társadalomban: 71% nem, 15 mérsékelt,14% szélsőséges

Befolyásoló tényezők: --demográfiai, gazdasági, társad. státus --vallásoság

Társadalmi attitűd: xenofóbia, vallásos-konzervatív, rendpártiság, anónia, nacionalizmus – politikai intézményesítése a diskurzusnak