a magyarországi háborús munkaszolgálat eredete és nemzetközi összefüggései

35
Csősz László A MAGYARORSZÁGI HÁBORÚS MUNKASZOLGÁLAT EREDETE ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI 1 A zsidókat és más kisebbségi csoportokat sújtó munkaszolgálat alaposan dokumentált és széles körben ismert fejezet a második vi- lágháború történetében. A szakirodalom a magyar háborús munka- szolgálatot sokáig egyedülálló jelenségként mutatta be. Magyaror- szágon a hadsereg kötelékében szolgáló, de fegyvertelen alakulatokat hoztak létre a „megbízhatatlannak” tekintett állampolgárokból, és a munkaszolgálatosok jelentős részét a harcoló csapatokkal együtt a frontra küldték. Ezzel szemben Németországban és a legtöbb vele szövetséges államban a zsidókat legkésőbb 1941-ig kizárták a katonai szolgálatból. Finnországban a maroknyi zsidó közösség tagjai nem vesztették el a fegyverforgatáshoz fűződő jogaikat. A magyarországi munkaszolgálati rendszer számos politikai, val- lási és etnikai csoportot érintett, de legnagyobb arányban a zsidósá- got sújtotta. Míg a többi célcsoporttal szemben a megkülönböztetés szelektíven érvényesült, a fajvédelmi törvények alapján zsidónak te- kintett valamennyi katonaköteles korú magyar állampolgárt mun- kaszolgálatra kötelezték. A magyarországi holokauszt áldozatainak legalább egytizede a honvédség kötelékében szolgálva veszett oda. Ezek a tények a munkaszolgálat problémáját kizárólag a holokauszt- szaktudomány és a hadtörténelem szférájába utalták. 113 288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 113

Upload: nationalarchives-hu

Post on 14-Nov-2023

8 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Csősz László

A MAGYARORSZÁGI HÁBORÚS

MUNKASZOLGÁLAT EREDETE

ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI1

A zsidókat és más kisebbségi csoportokat sújtó munkaszolgálatalaposan dokumentált és széles körben ismert fejezet a második vi-lágháború történetében. A szakirodalom a magyar háborús munka-szolgálatot sokáig egyedülálló jelenségként mutatta be. Magyaror-szágon a hadsereg kötelékében szolgáló, de fegyvertelen alakulatokathoztak létre a „megbízhatatlannak” tekintett állampolgárokból, és amunkaszolgálatosok jelentős részét a harcoló csapatokkal együtt afrontra küldték. Ezzel szemben Németországban és a legtöbb veleszövetséges államban a zsidókat legkésőbb 1941-ig kizárták a katonaiszolgálatból. Finnországban a maroknyi zsidó közösség tagjai nemvesztették el a fegyverforgatáshoz fűződő jogaikat.

A magyarországi munkaszolgálati rendszer számos politikai, val-lási és etnikai csoportot érintett, de legnagyobb arányban a zsidósá-got sújtotta. Míg a többi célcsoporttal szemben a megkülönböztetésszelektíven érvényesült, a fajvédelmi törvények alapján zsidónak te-kintett valamennyi katonaköteles korú magyar állampolgárt mun-kaszolgálatra kötelezték. A magyarországi holokauszt áldozatainaklegalább egytizede a honvédség kötelékében szolgálva veszett oda.Ezek a tények a munkaszolgálat problémáját kizárólag a holokauszt-szaktudomány és a hadtörténelem szférájába utalták.

113

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 113

Az elmúlt évtizedekben számos alapos publikáció született, és sokúj információ került napvilágra a munkaszolgálat történetéről, első-sorban a zsidó munkaszolgálatosok sorsáról a szovjet fronton és aháború utolsó szakaszában.2 Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy avolt munkaszolgálatosok tollából született korai tudományos szin-tézisek, Karsai Elek és Randolph L. Braham dokumentumközlései éstanulmányai máig a téma elsőrendű forrásai.3 Látható azonban, hogyalapkérdésekben sem alakult ki konszenzus, és a téma számos as-pektusával a kutatók alig foglalkoztak. Jellemző, hogy 2013-ban mégszakmai és közéleti vita bontakozott ki Magyarországon arról, hogya munkaszolgálat a szisztematikus népirtás integráns részének te-kinthető-e. Valójában ezt a kérdést a szakirodalom egyértelműenmegválaszolta: a rendszer még a totális háború időszakában sem te-kinthető „mozgó vesztőhelynek”, még ha egyes alakulatokra valóbanigaz a büntetőszázadot túlélt Sallai Elemér állítása.4 Módszertanilagsem történt számottevő előrelépés a korai mesterek alapműveihezképest. A szerzők elsősorban a politikatörténeti és hadtörténeti kér-désekre fókuszáltak, míg a rendszer kialakulásának körülményei, tár-sadalomtörténeti összefüggései, valamint nemzetközi dimenziói hát-térben maradtak. A téma modern szemléletű áttekintő monográfiá-jának megírása továbbra is várat magára.

Tanulmányomban a második világháború alatt Magyarországonműködő katonai munkaszolgálati rendszer genezisét és korai fej -lődését követem nyomon, elsősorban a nemzetközi párhuzamokra fó-kuszálva. A háborús Európa számos országában létezett diszkrimi-natív elemeket tartalmazó civil szolgálat, illetve kényszermunka.A magyarországi munkaszolgálati rendszer magyarázata szempont-jából kulcsfontosságú a Németországgal szövetséges független álla-mok, elsősorban Bulgária és Románia példája. A három rendszerszervezeti és működési eltérései ellenére a fejlődésüket meghatározópolitikai, gazdasági és társadalmi közeg lényegi hasonlóságokatmutat. A háborús munkaszolgálat összetett problémakörének elem-zését két irányból kísérelem meg.

A munkaszolgálat kifejezés eredetileg az első világháború idejénkibontakozó civil mozgalom, válságkezelési módszer és társadalom-politikai koncepció megnevezése volt. Az önkéntes munka progresz-

114

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 114

szív és altruista alapokra épülő eszméje a társadalmi-gazdasági krí-zissel sújtott közép- és kelet-európai országokban egyre inkább cent-ralizált, militarizált és erősen ideologikus arculatot öltött. A munka-szolgálatra ezekben az államokban elsősorban katonai előképzéskénttekintettek, amely egyben alkalmas az ifjúság kívánatos világnézetiformálására és uniformizálására. Az ideológiailag és etnikailag ho-mogén társadalomról alkotott nemzetépítő víziók jegyében számosszármazási vagy politikai alapon definiált társadalmi csoportot ki-rekesztettek a munkaszolgálatból, illetve elvált egymástól a szolgálatpozitív (közhasznú, közösségépítő, fejlesztő) és negatív (büntető, ja-vító-nevelő) megközelítése.

A civil munkaszolgálattal kapcsolatos állami politikák szoros kap-csolatban álltak a katonai szolgálat szabályozásával, és döntő szerepetjátszottak a háborús célokat szolgáló munkaszolgálati rendszerek lét-rejöttében. A folyamatot vizsgálva nyomon követhetők a politikai éskatonai vezető körök változó elképzelései a nemzethez tartozásrólés a nemzet iránti lojalitásról. A háborús készülődés jegyében egysor országban szabályozták a katonai szolgálatot és az ezzel össze-függő állampolgári jogokat. Ennek során a fegyvertelen, illetve pol-gári szolgálat számos formája alakult ki. Ezeknek önmagukban nemvolt diszkriminatív vagy büntető jellegük, de alapot teremtettek a ké-sőbbi jogsértésekhez. A munkaszolgálatos programok komplex po-litikai, gazdasági és ideológiai funkciói a háború fordulatainak ha-tására – a kisebbségpolitika fordulataival párhuzamosan – változ-hattak.

A hadseregekben dívó etnikai vagy faji alapú kirekesztés és a ki-sebbségeket sújtó társadalmi-gazdasági intézkedések (elsősorban azsidótörvények) kölcsönös és egymást kiegészítő jelenségek voltak.A katonai vezetők önhatalmú kisebbségellenes intézkedései gyakranmegelőzték, illetve túllépték az érvényben lévő polgári törvényeket,és katalizáló hatást gyakoroltak a diszkriminatív kormánypolitikára.Ugyanakkor ez fordítva is igaz volt: az állami politikák pragmatikusés gazdasági motivációi megjelentek a hadsereg gyakorlatában. Kez-detben a döntéshozók a fegyveres szolgálatból való kizárást elsősor-ban megelőző lépésnek tekintették a kétséges lojalitású vagy vesze-delmesnek tekintett kisebbségekkel szemben. Ugyanakkor egyfajta

115

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 115

büntető intézkedést jelenthetett a vélelmezett nemzetellenes cseleke-detek (például kommunista szimpátiák vagy partizántevékenység)miatt. A háború későbbi szakaszában az ideologikus-érzelmi moti-vációkkal szemben mindenhol előtérbe került a munkaszolgálatosokgazdasági kizsákmányolása (ingyen munkaerő) és szisztematikus ki-fosztása. A munkaszolgálat szoros összefüggésben állt az árjásításpolitikájával, egyben sajátos megoldást kínált a gazdasági korlátozóintézkedések következtében keletkező munkanélküliség problémá-jára.

A munkaszolgálat rendszere a kisállamok háborúba lépését követőhónapokban (1941–1942 folyamán) kristályosodott ki és nyert jogiformát. A közép- és délkelet-európai politikai elitek alapvető céljaekkorra a zsidók és más belső ellenségek országaikból való eltávolí-tása, továbbá javaik nacionalizálása volt. Ezért a számukra szervezettmunkaszolgálatot átmeneti jellegűnek tekintették. A munkaszolgálata társadalmi és politikai jogfosztás, kifosztás, sőt egyes esetekben il-letve időszakokban a fizikai megsemmisítés eszköze lett, noha ezeketa rendszereket sehol sem gyilkos szándékokkal hozták létre. A mun-kaszolgálatosok sorsát a külső politikai környezet változásai is befo-lyásolták, elsősorban a német szövetséggel és a háború kimenetelévelkapcsolatos vélekedések. A munkaerő-szükséglet mellett alapvetőenezzel a tényezővel magyarázhatók a háború utolsó éveiben a mun-kaszolgálatosok „megmentésére” tett erőfeszítések.

Civil munkaszolgálat a két világháború között

A közjó érdekében végzett szervezett társadalmi munka modern esz-méje 19. századi nyugat-európai politikai gondolkodóktól eredt. Azifjúság katonai alapon megszervezett közmunkája többek közöttTheodor Herzl zsidó államról szőtt elképzelései között is megjelent.A korábbi évtizedek kezdeményei után az első világháború éveibenjöttek létre Európában az első társadalmi munkára épülő diáktábo-rok és más civil szerveződések, eleinte önkéntes alapon. Az első vi-lágháború utáni válságos időszakban a munkaszolgálat tömegeketmagával ragadó mozgalommá vált. Az eredeti altruista és pacifistakoncepciók helyébe rövidesen pragmatikusabb társadalompolitikai,

116

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 116

ideológiai és közgazdasági megfontolások léptek. A kezdeményezé-sek mindinkább állami kontroll alá kerültek. A fiatalok részére szer-vezett önkéntes munkatáborok alkalmasnak látszottak a háborúután keletkező munkaerő-felesleg és a szociális feszültségek leveze-tésére. Olcsó munkaerőt biztosítottak az infrastrukturális beruhá-zásokhoz és a szakképesítést nem igénylő idénymunkákhoz (utak,vasutak, gátak építése, egyéb építkezések, mocsarak lecsapolása, te-lepítés). Mindemellett ezek a táborok lehetőséget nyújtottak a fiatalgenerációk ideológiai és hazafias formálására.5

A Közép- és Délkelet-Európában kialakuló autokratikus vagy dik-tatórikus rendszerekben rövidesen a nemzetvédelmi-katonai célokjátszották a főszerepet. Különösen jellemző volt ez a Párizs környékibékék nyomán fegyverkezési korlátozásoknak alávetett országokban.A munkaszolgálatok szervezése a békeszerződés megkerülésénekegyik formája lett. Az első államilag szervezett, katonai vezetés alattálló civil munkatáborok 1920-ban a gazdasági csőd szélére sodródottBulgáriában alakultak.6 A társadalmi krízis enyhítésén túl a munka-végzésnek ez a formája a kormányzó radikális parasztpárt kooperatívmunkával kapcsolatos ideológiai céljait is szolgálta. Sztambolszkijminiszterelnök szavaival a nemzetgazdasági haszon mellett a prog-ram „a testvériség és a társadalmi osztályok közötti szolidaritás esz-méjét” is támogatta.7 A baloldali agráriusok markánsan antikapita-lista és urbánus-ellenes nézetei, valamint a „produktív” fizikai munkadicsőítése erős hasonlóságot mutattak a jobboldali koncepciókkal,amelyek más térségbeli országokban, köztük Magyarországon a har-mincas évektől formálódtak.

A másik modell, amely döntő hatást gyakorolt az Európa keletifelén kialakult hasonló rendszerekre, a németországi munkaszolgálatvolt. A központosított és kötelező ifjúsági közösségi munka gondo-latát a völkisch ideológia hívei már a húszas évek elejétől pártolták.Németországban ekkoriban még a baloldali és pacifista irányzatok-nak is komoly volt a befolyásuk. Ezért a német munkatáborokat ahúszas években politikai és ideológiai sokszínűség jellemezte. A kö-telező és állami szolgálat bevezetése azonban a szélsőjobb követelésemaradt. Ekkor a politikai döntéshozók még visszautasították a ja-vaslatokat.8

117

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 117

Az önkéntes munkaszolgálat (Freiwilliger Arbeitsdienst) megala-kítása 1931-ben a felemelkedő NSDAP (Nationalsozialistische De-utsche Arbeiterpartei/Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) felétett engedményként is értelmezhető, annak ellenére, hogy a kor-mányzat elsősorban a fenyegető munkanélküliség leküzdésének esz-közét látta benne.9 A nemzetiszocialisták veszedelmes baloldali fé-szeknek tekintették az önkéntes táborok mozgalmát. Ugyanakkorfelismerték az ebben rejtőző szervezési és ideológiai lehetőségeket,ezért létrehozták saját hálózatukat. Ezek a táborok a frontharcosegyesületek és az ultranacionalista diákszervezetek felügyelete alattálltak. Hatalomra kerülésük után a nácik minden tábort az uralmukalá vontak, majd 1935 júniusában létrehozták a kötelező birodalmimunkaszolgálatot (Reichsarbeitsdienst). A RAD fő célja az ifjúság ka-tonai előképzése mellett a nemzetiszocialista világnézet besulykolásavolt, beleértve a népközösség (Volksgemeinschaft) és a náci munka-eszmény gondolatát. A féléves munkaszolgálatot a katonai szolgálat,utóbb az egyetemi tanulmányok előfeltételéül szabták. Kenneth Hol-land, amerikai oktatási szakember két esztendővel a háború kitöréseelőtt aggodalommal állapította meg, hogy a fiatalok egymást követőgenerációinak alávetése a hatékony nemzetiszocialista propagandá-nak, egyszersmind intenzív militáns kiképzésük szinte elkerülhetet-lenül háborúhoz fog vezetni.10

A gazdasági világválság tovább növelte az igényt a munkaszolgá-latos szisztéma iránt. A harmincas években legalább kéttucatnyi or-szágban alakultak szervezett ifjúsági munkatáborok. A legnagyobbés legösszetettebb a Civilian Conservation Corps hálózata volt, amelyaz Egyesült Államokban 1933 és 1942 között működött. A bolgár ésa német munkaszolgálat sikerei és népszerűsége világszerte nagyerővel hatottak. A rendszerek között mégis jelentős különbségek fe-dezhetők fel. A polgári demokráciákban a munkanélküliség és a gaz-dasági-társadalmi krízis enyhítése elsőbbséget élvezett az ideológiaiés katonai célokkal szemben. Ezekben az országokban a civil kezde-ményezéseknek mindvégig fontos szerepük volt. A közép- és kelet-európai rendszereket viszont a központosított állami irányítás jelle-mezte. A legfontosabb célkitűzéssé a jövő totális háborújára való fel-készülés vált. Az évtized végére több más állam mellett Románia és

118

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 118

Magyarország is bevezette a kötelező munkaszolgálatot.11 A németés bolgár példa másolása mellett természetesen mindenütt szerepetjátszottak a helyi társadalmi és politikai adottságok.

Civil szerveződésként és társadalompolitikai eszközként a mun-kaszolgálat magyarországi meghonosítása a jobboldali radikálisegyetemi diákmozgalmak és bajtársi egyesületek történetéhez kötő-dik. Jellegüket meghatározta a hallgatói és frontharcos egyesülésekdominánsan militarista, irredenta és antiszemita világnézete. A ma-gyar mozgalom kezdeteinél ugyanakkor a német példához hason-lóan jelen volt az ideológiai diverzitás. Az egyetemi és ifjúsági mun-katáborok létrehozásának igénye progresszív elgondolás volt, amelyönmagában nem volt diszkriminatív. A korai magyar munkatáborokszámára fontos mintát jelentettek a nyugat-európai típusú (angol,svájci) munkaszolgálati rendszerek. Az önkéntes alapú társadalmimunka és önszerveződés gondolatát a magyar népi mozgalom kép-viselői is támogatták. Ennek ellenére a munkaszolgálat koncepciójavégül nagyrészt a szélsőjobboldal politikai szellemi terrénumává vált,más haladó szociális elképzelésekhez és programokhoz hasonlóan.12

A mozgalom élén a keresztény középosztálybeli, egyetemi ifjúságállt. Tagjai gyakran önkéntes alapon részt vettek a háborúban. Tra-umatikus tapasztalataikat súlyosbította a vereség, az országvesztés,majd a bolsevik hatalomátvétel élménye. A politikai-társadalmi ká-osztól sújtott, gazdaságilag tönkretett országban egzisztenciális ne-hézségekkel és bizonytalan jövővel kellett szembenézniük. Nemmeglepő, hogy körükben elsöprően népszerűek lettek a rendet ésegyszerű megoldásokat ígérő szélsőjobboldali szervezetek. A tagságkatonai tapasztalatai és ideológiai megbízhatósága miatt a diákmoz-galmak számottevő politikai erőt jelentettek.13 A századforduló tájánMagyarországon is gyökeret vert a szociáldarwinista fajelmélet sa-játos válfaja, a turanizmus, amely az antropológiailag egységesnekvizionált magyar „faj” szupremáciáját hirdette a térségben élő másnépcsoportok felett.14 Jelentős különbség volt, hogy az etnikai ki-sebbségek tagjait alapvetően asszimilálhatónak és (magyar uralomalatt) együttélésre képesnek tartották, a zsidóságot viszont ab ovoidegen, kártékony elemnek tekintették, amelynek tulajdonságait avallásváltoztatás és a vegyes házasság sem képes megváltoztatni.

119

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 119

A magyar mozgalomra kezdetben a bolgár népi radikálisok társa-dalomszervezési sikerei voltak a legnagyobb hatással. 1921-ben Mi-kecz Ödön diákvezér (utóbb az első zsidótörvény parlamenti beter-jesztője) javasolta először egyetemi munkásalakulatok létrehozásátaz ország talpra állását segítő közérdekű munkákra.15 A kormányazonban a politikai konszolidáció jegyében mérsékeltebb és centra-lizált megoldást választott: hasonló célokkal megalakították a Nem-zeti Munkavédelmi Szervezetet (1921–1939).16 A harmincas évekközepétől a magyar táborok szervezői már elsősorban a náci mun-kaszervezetet tekintették példának. Innen származott a katonai jel-legű struktúra (zászlóaljakra osztás), és a munkaszolgálat megneve-zés is a német Arbeitsdienst tükörfordítása. A szociális programot el-sősorban a diákszervezetből alakult fajvédő Turul Bajtársi Szövetségkarolta fel.

A munkatáborok kérdését a világválság hozta a felszínre ismét.A tervbe vett programok elsősorban a magyar falu felemelését cé-lozták. Ennek racionális és ideológiai okai egyaránt voltak. A krízislegsúlyosabban a vidéket, illetve a mezőgazdaságot sújtotta. A vál-ságkezelés szempontja mellett az is szerepet játszott, hogy a radiká-lisok a magyar parasztot látták a fajilag legtisztább, nemzetmentőerőnek. A Turul 1931-től kezdve petíciókban igyekezett állami tá-mogatást szerezni munkaszolgálatos programjához. A beadványokesélyeit a későbbiekben növelte az a körülmény, hogy az új minisz-terelnök, Gömbös Gyula és más döntéshozók maguk is a szervezettagjai, illetve támogatói voltak. Emellett Gömbösék felismerték atervben rejlő propagandaértéket. A Turul 1935-ben indította elsőönkéntes munkatáborát.17 Ezt megelőzően Sárospatakon is szerve-ződött egy vallásos és altruista szellemiségű diáktábor, amely egybenaz utolsó politikamentes kezdeményezésnek tekinthető.18 A kezde-ményezések hamarosan állami felügyelet alá kerültek, és betagozód-tak a magyar újrafegyverkezési programba.

A kötelező, államilag szervezett és militarizált munkaszolgálatmegteremtésére elsőként Kozma Miklós belügyminiszter tett kísér-letet, aki nagy figyelemmel követte a program németországi megva-lósítását. 1936. decemberi berlini útjának egyik fő célja az egykorúsajtóhírek szerint a RAD tanulmányozása volt. Útinaplójában hosz-

120

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 120

szan és túláradó lelkesedéssel értekezett a náci munkaszolgálatról,amelynek ideológiai aspektusát különösen fontosnak ítélte. Komolypolitikai és közéleti felzúdulást váltott ki azzal, hogy még Berlinben,a német távirati irodának nyilatkozva kifejezte szándékát a rendszermagyarországi adaptációjára. Darányi Kálmán kormányfő ellensé-gesen fogadta minisztere javaslatát, és a kormány sajtóközleménybensietve cáfolta a kötelező munkatáborok bevezetésével kapcsolatoshíreket. Kozmát a baloldali és liberális lapok mellett a kormánypártiMagyarság is élesen bírálta.19

A magyar közélet gyorsuló jobbratolódásának jele, hogy alig kétesztendő alatt a klíma jelentősen megváltozott. Hóman Bálint kul-tuszminiszter javaslatára és felügyeletével 1937-ben bevezették azönkéntes munkaszolgálat intézményét. A nemzeti szellemű ideoló-giai képzés a fő célkitűzések közé tartozott. A törvény kimondta,hogy csak a diákszervezetek tagjai csatlakozhatnak a táborokhoz.20

Mivel a Turul tagjainak dédszülőkig igazolniuk kellett keresztényszármazásukat, ez a gyakorlatban a zsidók teljes kizárását jelentette.Az antiszemita és szélsőséges nacionalista eszmei háttér miatt a tu-rulista táborok korábban sem fogadtak be zsidó résztvevőket, de azsidó fiatalok sem törekedtek bekerülni ezekbe. A kormányzat amunkatáborokból elsősorban nem anyagi hasznot remélt. A tábo-rokat egyfajta, a reguláris hadsereg tartalékaként szolgáló katonaielőképzésnek, továbbá a magyar ifjúság kívánatos ideológiai formá-lására alkalmas eszköznek látták.21 1938 tavaszán az Imrédy-kor-mány programjába már bekerült a kötelező munkaszolgálat beveze-tése, amelyet 1939 februárjában foglaltak törvénybe. Az önkéntes tá-borokat is hamarosan betagozták a kötelező munkaszolgálatrendszerébe a Honvédelmi Minisztérium égisze alatt.22

Romániában a munkaszolgálat meghonosításában a Turulhoz ha-sonló szerepet játszott a szélsőjobboldali Vasgárda. A mozgalom fi-ataljai munkacsoportokba szerveződve román falvakban végeztekönkéntes munkákat, amelyek során többek között parasztházakat éstemplomokat tataroztak, utakat javítottak. A kötelező munkaszolgá-latot 1937-ben vezették be. A törvény rendelkezései szerint minden(1934 óta) katonai előképzésre kötelezett 18−21 éves fiatalnak éventekét hónapot kellett közhasznú munkát végeznie.23 A román nemzet

121

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 121

és az ország területének megszervezése háború idején elnevezésű tör-vény (1933) megteremtette annak a lehetőségét is, hogy fegyvereskonfliktus esetén a teljes felnőtt lakosságra kiterjesszék a rendszert.A fiatalok hazafias munkájának irányítását háború esetére 1939-bena Haza Őrzői (Straja Ţării) félkatonai ifjúsági szervezet hatásköréberendelték.24 Magyarországon az 1921-ben alakult és szintén 1939-ben kötelezővé tett levente szervezet látott el hasonló funkciót.25

A munkaszolgálati rendszerek jellegét a közép- és délkelet-európaikisállamok etnopolitikai koncepciói is befolyásolták. Az etnikailaghomogén nemzetállamok létrehozására irányuló törekvések és anemzeti közösséghez tartozás változó percepciói tükröződtek amunkaszolgálati rendszerek kialakításában. A programoknak kez-detben sehol sem volt nyíltan kirekesztő jellegük, de a dominánsanetnocentrikus megközelítés miatt egyes kisebbségek eleve kiszorul-tak a mozgalmakból. Nyílt megkülönböztetésre ugyanakkor külpo-litikai megfontolásokból sokáig nem került sor. A döntéshozókügyeltek a békeszerződések kisebbségvédelmi és fegyverkezésselkapcsolatos rendelkezéseinek betartására. Bulgáriában például arendszert ért bírálatok nyomán az illetékes hatóságok igyekeztek azantant megfigyelőit meggyőzni a kezdeményezés békés voltáról,ezért a hivatalos jelentések hangsúlyozták, hogy a zsidók és a nem-zeti kisebbségek tagjai lelkesen vettek részt a programban.26 Faji vagyetnikai megkülönböztetést a kötelező munkaszolgálatról szólóromán és magyar törvények (1937, 1939) sem alkalmaztak, de aszándék csírái megjelentek bennük. A román törvény például ki-mondta, hogy a munkaszolgálatos csoportokat nem lehet kisebbségikulturális célokra felhasználni.27

Egyes társadalmi csoportok nyílt kizárására először Németország-ban került sor. Hitler hatalomátvétele után a munkatáborokból el-távolították a zsidókat, a zsidó kapcsolatokkal rendelkezőket és a bal-oldaliakat. Ilyen sorsra jutottak később a kollektíve megbízhatatlan-nak bélyegzett etnikai kisebbségek tagjai, köztük a romák és a szintik,valamint a vitatott határvidékeken élő népcsoportok: elsősorban alengyelek, de az egyébként a náci faji hierarchiában felsőbbrendűnektekintett dánok és vallonok is.

122

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 122

Zsidók és a hadsereg

A munkaszolgálati rendszer fejlődésének kulcsfontosságú tényezőjevolt a katonai eliteket jellemző antiszemitizmus és kisebbségellenességtradíciója. Az első világháború mindenütt katalizálta az etnikai konf-liktusokat, és fokozta a kisebbségellenes érzelmeket a hadseregektisztikarában. Ez a Monarchia soknemzetiségű és viszonylag befo-gadóbb légkörű katonai elitjére is igaz volt. A modern háborúra fel-készületlen birodalom megrendítő vereségei a frontokon már a há-ború első évében teret adtak a mindenhol kémeket és ellenségesügynököket vizionáló magyarázatoknak. A belső ellenségnek tekin-tett szlávok (szerbek, ruszinok) közül több ezren váltak letartózta-tások és kivégzések áldozatává.28 A kibontakozó súlyos gazdasági éstársadalmi krízis kiélezte a zsidóellenes érzelmeket is, a hadseregbenés a hátországban egyaránt. Az antiszemita közbeszéd részint azzalvádolta a zsidókat, hogy ők voltak a háború előidézői és legfőbb ha-szonélvezői („hadimilliomosok” jelensége), másrészt utóbb az úgy-mond defetista és pacifista zsidókat tették felelőssé a háborús vere-ségért. A hadszíntereken többnyire megbízhatóan szolgáló, olykorhősiesen harcoló, és magas kitüntetéseket kiérdemlő zsidókkal kap-csolatos tényleges tapasztalatok nem változtattak ezeken az elkép-zeléseken.29

A zsidó közösségek a háború utáni években szimbolikus gesztu-sokkal igyekeztek hangsúlyozni hazafias áldozatvállalásukat és vé-dekezni a vádakkal szemben. Emlékműveket és zsinagógákat emel-tek háborús hőseik tiszteletére, és publikációkban is megemlékeztektetteikről. Németországban a zsidó frontharcos egyesületek magyarsorstársaikhoz hasonlóan történelmi érvekkel operáltak, felidézvefelmenőik helytállását a napóleoni háborúktól kezdve, valamint sze-repvállalásukat a baloldali radikalizmus elleni küzdelemben. Ezek-nek az érveknek azonban csekély hatásuk volt az antiszemita kor-szellemre.30

Hasonló vádakkal néztek szembe más térségbeli országok zsidóközösségei is. A nemzeti kormányok propagandája sok helyütt a zsi-dókat a bolsevik ellenséggel azonosította. Ennek alapját az a tény ké-pezte, hogy a helyi kommunista pártokban a zsidók számarányukat

123

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 123

többszörösen meghaladó arányban vettek részt, sőt Romániában ésMagyarországon a pártvezetésben is domináltak. Bulgáriában egyesismert zsidó származású aktivisták részt vettek a kommunistákpuccskísérleteiben és a cár elleni 1925-ös merényletkísérletben.A zsidók túlnyomó része ugyanakkor távol tartotta magát a szélső-baloldali ideológiáktól, és politikailag lojális magatartást tanúsított.Ennek ellenére a közösségek súlyos retorziókat szenvedtek el. Vérespogromok törtek ki, bújtatottan zsidóellenes törvényeket hoztak.Rövid konszolidációs periódus után a gazdasági válság idején a zsi-dóellenesség ismét erőre kapott. A harmincas évek közepétől mind-három országban gyakorlattá váltak a diszkriminatív idegenrendé-szeti eljárások, és megerősödtek a náci típusú szélsőjobboldali moz-galmak.

Magyarországon a zömmel zsidó származásúak által vezetett Ta-nácsköztársaság leverése után a zsidók kollektívan megbízhatatlan-nak minősültek. A Budapestre bevonuló Nemzeti Hadsereg a szer-vezett munkások és baloldali pártok hívei mellett a zsidókat is ki-zárta a behívásokból. Az ellenforradalmi kabinet hadügyminisztere,Horthy Miklós 1919 decemberében parancsot adott, hogy az inter-nált politikai foglyokból fegyvertelen munkásosztagokat állítsanakfel.31 Félévvel később az új kormányfő, Teleki Pál parlamenti prog-rambeszédében bejelentette, hogy a „sorozásnál megbízhatatlanok-nak minősített elemek” részére munkászászlóaljakat szerveznek. Úgyvélte, hogy ezzel a döntéssel a munkanélküliség kérdését is orvosolnilehet.32 Az 1921-ben kezdődő politikai enyhülés miatt azonban a tervlekerült a napirendről.

1920 után a trianoni békeszerződés korlátozásai miatt megszűnta sorozás. A csekély létszámú hivatásos hadseregből a zsidókat defacto kizárták. Ezt diszkriminatív törvényekkel vagy rendeletekkelnem szabályozták, de a hadseregben működő igazoló bizottságokatdomináló jobboldali frontharcos szervezetek gondoskodtak arról,hogy csak néhány, magas kitüntetésekkel rendelkező zsidó marad-hatott a honvédség állományában. A zsidó vallásúak már a Monar-chia tisztikarában is alulreprezentáltak voltak. A tiszti pálya jórészta hagyományos elitek fiainak terrénuma maradt, és az ide törekvőzsidókkal szemben mindvégig erős asszimilációs nyomás érvénye-

124

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 124

sült. A zsidó származású katonatisztek közül viszont, Európábanegyedülálló módon, sokan értek el magas pozíciókat.33 Egyikük, báróHazai Samu (1851–1942) 1910-ben honvédelmi miniszter lett. Hosz-szú élete végén még megérte, hogy unokáját lealacsonyító módonfegyvertelen munkaszolgálatba kényszerítették.34

A Horthy-korszak idején mindvégig érvényesült az „üvegplafon”elve: magasabb katonai rangot zsidó vallásúak nem érhettek el.A második világháborús magyar katonai elit (tábornoki kar, vezér-kar, Honvédelmi Minisztérium) tagjainak mintegy 5%-a volt a fajvé-delmi törvények szerint zsidó származású, de izraelita vallású nemakadt közöttük.35 A zsidó származású tisztek túlnyomó része tartalé-kos állományban a Honvédelmi Minisztériumban vagy a Vezérkar-ban szolgált, köztük mérnökök, állatorvosok, orvosok, adminisztratívés logisztikai szakértők. A zsidókat teljes mértékben kizárták a rend-szer olyan elit formációiból, mint a csendőrség vagy a Vitézi Rend.

Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején (1932–1936) a Honvé-delmi Minisztériumban és a vezérkarban részleges generációváltásment végbe. A kormányfő lelkes németbarát és fajvédő antiszemitafiatal hívei kerültek vezető pozíciókba. Gömbös a Turul fővédnöke-ként és a legbefolyásosabb frontharcos szervezet, a Magyar OrszágosVéderő Egylet alapítóinak egyikeként mintegy megtestesítette amunkaszolgálat szélsőjobboldali koncepcióját alakító politikai erő-ket. Kormányra kerülése után pragmatikus megfontolásból nem ho-zott zsidóellenes törvényeket vagy rendeleteket. Ennek ellenére azúj generáció megjelenése súlyos következményekkel járt. A követ-kező években a szélsőjobboldali eszmékkel átitatott hadsereg vált azsidóellenes javaslatok és tervezetek egyik fő forrásává.

A harmincas évek második felében Magyarország megkezdte had-serege újjászervezését. A bledi egyezmény értelmében 1938 augusz-tusától – közel húsz év után – ismét lehetségessé vált a sorozás. Ősz-től zsidó újoncok és tartalékosok megjelenésével kellett számolni.A hadseregben 1939 tavaszára összesen 2292 zsidó szolgált, 41ember kivételével rendfokozat nélküliek. Ez jelentős alulreprezen-táltságot jelentett (2,24%).36 A katonai és politikai vezetők között ek-korra már lényegében konszenzus uralkodott abban, hogy ez a cso-port kezelendő „problémát” jelent, és helyzetüket külön kell szabá-

125

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 125

lyozni. A háborús készülődés jegyében megkezdték a honvédelemegész rendszerét általánosan szabályozó törvény előkészítését. A kér-déssel foglalkozó társadalmi szervezetek és szakértők körében két,egymással szorosan összefüggő javaslat fogalmazódott meg: a köte-lező, közérdekű (civil) munkaszolgálat létrehozása, elsősorban társa-dalomnevelési, nemzetgazdasági célokkal, valamint az általános had-kötelezettségen belül a honvédelmi munkakötelezettség kategóriájá-nak bevezetése, elsősorban nemzetvédelmi célok érdekében.

A már létező, civil munkaszolgálati modellek döntő hatást gyako-roltak a fegyvertelen katonai szolgálatról alkotott elképzelésekre.A törvényalkotás során a Honvédelmi Minisztérium illetékes osz-tályai tanulmányozták a német és bolgár munkaszolgálatról szólóbeszámolókat, ezek a rendszerek elsődleges mintát jelentettek.37 Erő-teljes befolyásuk volt a radikális diákszervezeteknek, különösenmivel a döntéseket meghozó politikusok maguk is részben a diák-mozgalomból verbuválódtak. A Turul azt követelte, hogy a zsidókatnyilvánítsák faji kisebbségnek, vezessék be a numerus clausust a had-seregben, és tiltsák meg a vegyes házasságokat.38 A Magyar Egyetemiés Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége azt javasolta, hogy azsidó származásúak ne léphessenek elő, és a zsidó tartalékosokatrangfokozat nélkül hívják be.39 A minisztériumi tervezetek egységeskeresztény-nemzeti világnézetre és a korporatív jellegű szociálismunkaállamra történő utalásai ellenére faji alapú megkülönböztetésvégül nem került a törvény szövegébe. A Honvédelmi Minisztériumjogi osztályai azzal indokolták a döntést, hogy a készülő új zsidótör-vény általános megoldást nyújt majd a „zsidókérdésre” a hadsereg éskatonai szolgálat vonatkozásában is.

A honvédelemről szóló törvény 1939 februárjában bevezette az ál-talános hadkötelezettséget, valamint részletes rendelkezéseket tar-talmazott a katonai szolgálat mellett az egyéb állampolgári kötele-zettségek (például polgári légvédelem, katonai előképzés) teljesíté-séről.40 A törvény honvédelmi munkakötelezettséget írt elő 14 és 70év között mindkét nem számára (87–94. §.). Emellett minden, fegy-veres szolgálatra végleg alkalmatlannak minősített, 21. évét betöltöttmagyar állampolgár három hónapos közérdekű munkaszolgálatravolt kötelezhető katonai parancsnokság alatt álló munkatáborokban

126

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 126

(230. §.).41 Ennek deklarált célja a be nem vonult ifjúság „nemzeti éskatonai szellemű” nevelése volt. A törvény végrehajtásáról tartott elsőértekezleteken, 1939 márciusában a Honvédelmi Minisztérium ille-tékesei hangsúlyozták, hogy az elsődleges cél a nemzetgazdaságmegnövekedett munkaerőigényének kielégítése. A képzett munka-erőt szakmájuk szerint hadiüzemekben, a szakképesítés nélkülieketinfrastrukturális projektekben kívánták felhasználni.42 Kezdetben amunkaszolgálatosok ellátása, felszerelése és a velük való bánásmódsem különbözött a honvédekétől.

A külpolitikai klíma radikális változásaival párhuzamosan azonbana zsidók és más kisebbségi csoportok helyzete a hadseregen belülegyre romlott. A Közép- és Kelet-Európa politikai térképét átrajzolónémet és szovjet nagyhatalmi politika felélesztette az évszázados et-nikai konfliktusokat, és radikalizálta a kisebbségpolitikát a térségállamaiban. Programmá vált a nemzetvédelmi szempontból veszé-lyesnek tekintett csoportok, elsősorban a vitatott határvidékeken élőetnikumok elleni fellépés.43 Bulgáriában elsősorban a muszlim ki-sebbség, Romániában az ukránok és a magyarok, Magyarországona délszlávok és a románok kerültek a nacionalista homogenizációspolitika célkeresztjébe. Az eszköztár a kulturális és nyelvhasználatijogok korlátozásától a gazdasági diszkrimináción át az etnikai tisz-togatásig terjedt. A területi visszacsatolások és fegyveres konfliktusoksorán a katonai és rendvédelmi alakulatok sorozatos jogsértéseketés több ezer áldozattal járó tömeggyilkosságokat követtek el. Százez-reket űztek el otthonukból.

A kölcsönösen gerjesztett nacionalista hisztéria eredményekéntegy sor kisebbségi csoport tagjait megfosztották a fegyverviselés jo-gától, és fegyvertelen szolgálatra vagy közérdekű munkára köteleztékőket. A hadseregeken belüli etnikai-vallási vagy politikai alapú meg-különböztetés gyakorlata megvilágítja a helyi politikai és katonai el-itek nézeteit a nemzeti közösségről és a nemzeti lojalitásról. A fegy-veres és a fegyvertelen (büntető) szolgálat határmezsgyéje nagyjábólmegfeleltethető volt a helyi nacionalisták által vizionált egységesnemzeti közösség határvonalának. Más szavakkal: a hadseregből valókirekesztés módja és mértéke a nemzeti közösségből való kirekesztésegyik legfontosabb indikátora volt.

127

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 127

A kialakított ellenségképben mindenütt „a zsidók” kerültek a kö-zéppontba. Azzal vádolták őket, hogy a rivális államokhoz lojálisak.A tengelyhatalmak hadseregeiben szolgáló tisztek és katonák jelen-tős része számára a „kommunista”, a „partizán” és a „zsidó” kategó -riája lényegében egybemosódott. A zsidó származású katonákat atérség szatellit államai hadba lépésüket megelőzően mind lefegyve-rezték. A döntésekben a német példa és politikai-katonai nyomás-gyakorlás is szerepet játszott, elsősorban Bulgáriában. Romániábanés Magyarországon lényegesebb elem volt a zsidóellenes politikabelső, helyi hagyományokból táplálkozó hajtóereje.

Számos más kisebbségi csoportot is fegyveres szolgálatra alkal-matlannak bélyegeztek. Magyarországon ilyen sorsra jutott a vissza-csatolt területeken élő románok, délszlávok és rutének többsége, va-lamint a fegyverforgatást vallási okokból elutasító kisegyházak tagjai(adventisták, pünkösdisták, nazarénusok, Jehova tanúi).A katonaiszolgálatra való beosztás a magyar nacionalizmus sajátos „faji hie-rarchiáját” tükrözte. A védett alakulatokban (például páncélosok, lé-gierő) csak megbízható magyar és német legénység szolgálhatott.A részben védett (híradós, gépkocsizó, felderítő) és nem védett (gya-logság) alakulatokba 10, illetve 20%-os arányban kerülhettek a többietnikai csoport magyarul jól tudó és „nemzethű” tagjai. A megbíz-hatatlannak minősülő kisebbségiek részben nem harcoló (példáulműszaki) alakulatokba, részben munkaszolgálatos egységekbe ke-rültek. A zsidóság volt az egyetlen csoport, amelynek tagjai közülsenki sem kaphatott fegyvert.44 A cigányok egy része sem harcolóalakulatokba került, de számukra először csak 1944 késő nyaránszerveztek külön munkaszolgálatos alakulatokat.45

A munkaszolgálatosok ellátása és életkörülményei gyorsuló ütem-ben romlottak. 1940 tavaszától már számos jelentés érkezett a Hon-védelmi Minisztériumba munkaszolgálatos alakulatoknál történt ke-gyetlenkedésekről és visszaélésekről. A Körösmezőn dolgozó IX.közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj egyik századánál például azaltisztek és tisztesek felügyelet hiányában leittasodva rendszeresenbántalmazták, megalázták és fosztogatták a többségében zsidó mun-kaszolgálatosokat. A század orvosa esetenként a nyílt utcán megszé-gyenítő módon, például nadrágjukat letolva vizsgálta meg őket. Be-

128

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 128

tegeket sem engedtek haza: egy sebesült kezű cigány férfit példáulazzal az indokkal tartottak vissza, hogy hegedüljön a katonáknak.A jelentés nyomán a keret öt tagját letartóztatták, és vizsgálat indultellenük. A nemzetvédelmi tisztet, aki szemet hunyt az atrocitások fe-lett, leváltották. Megállapították, hogy az eset korántsem egyedi, ésjavasolták a munkaszolgálatos alakulatok felülvizsgálatát. A vizsgálatazonban nehezen haladt, mert a megfélemlített áldozatok óvakodtakvallomást tenni. Egyikük kijelentette, hogy „élve akar hazakerülni”.

A minisztériumi jelentés számos szervezeti és ellátási anomáliát isfeltárt. Szerzője megállapította, hogy ezek a hiányosságok negatívanhatnak a munkaszolgálatosok hangulatára és teljesítményére: „a tel-jesített munka értéke nem áll arányban az állam által kiadott összegértékével.”46 Ezeket a problémákat a későbbiekben sem sikerült or-vosolni. A nemzetiségi századoknál a bánásmód általában valamivelkedvezőbb volt, de korántsem minden esetben. A bácskai szerb pa-rasztokból sorozott 5013. sz. katonai munkaszolgálatos század tagjaipéldául a várpalotai bányában dolgoztak, igen zord munkakörülmé-nyek és gyenge élelmezés mellett.47

Bulgáriában a magyar és román példától eltérően a rendszer főcélcsoportját és legnagyobb alkategóriáját nem a zsidók jelentették.A munkaszolgálatosok zöme a nemzeti kisebbségek, a törökök,muszlim szláv pomákok, makedóniai szlávok (moravci) és a görögöksoraiból került ki, akiket a magyar példával ellentétben kizárólagszegregált alakulatokba soroztak be. Hasonlóan szigorú bánásmód-ban részesültek, viszont a zsidókkal ellentétben zsoldot kaptak, ésnem jelölték meg őket. Az is figyelemre méltó, hogy a zsidó zászló-aljakhoz jóval nagyobb létszámú keretet jelöltek ki.48 Romániában azsidók mellett az ukránokat, a magyarokat és a bulgárokat kénysze-rítették fegyvertelen alakulatokba, és az ő helyzetük is valamivel ked-vezőbb volt zsidó társaikénál.

Szemben egyes utólagos értelmezésekkel, a fegyvertelen szolgálatrabevonultatott férfiak a munkaszolgálatot alapvetően megszégyení-tésnek és büntető szankciónak értelmezték. A magyarországi etnikaikisebbségek politikai és egyházi vezetői, de a visszacsatolt területekközigazgatási vezetői is számos alkalommal tiltakoztak a gyakorlatellen. A muraközi horvátok körében nagy elkeseredést okozott, hogy

129

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 129

míg a sorköteleseket 1941-ben még csapatszolgálatra hívták be,1942-ben már többségük munkaszolgálatos egységekbe került.49

Popovics Milán, a szerb kisebbség parlamenti képviselője a legsú-lyosabb orvosolandó sérelmek között említette, hogy a szerb elit jórészét, köztük lelkészeket és tekintélyes nagygazdákat munkaszolgá-latra vitték, ahol méltatlan körülmények között, például cselédsorbanvagy bányában dolgoztatták őket. A magyar kisebbségpolitika eny-hülésének jeleként 1943 folyamán sor került egyes helyi túlkapásokorvoslására. Akadtak csoportok, amelyeket mentesíteni igyekezteka diszkriminatív szolgálat alól, például a katolikus vallású délvidékibunyevácokat és a szlovéniai vendeket. Döntés született arról is, hogymagyar etnikumú, illetve vegyes munkaszolgálatos századokat is fel-állítsanak, ezzel demonstrálva, hogy a rendszer nem a megkülön-böztetést szolgálja.50

A háborús munkaszolgálat korai szakasza (1939–1941)

Az elmondottak alapján nem meglepő, hogy a háborús munkaszol-gálattal kapcsolatos legfontosabb döntések a vizsgált államokbanszorosan kapcsolódtak a területi revízió eseményeihez. Magyaror-szágon a rendszer antiszemita vonásait tovább erősítette az a körül-mény, hogy a revíziós sikerekkel a zsidó lakosság összlétszáma közelduplájára nőtt. Ráadásul az északkeleti területeken csekély mérték-ben integrálódott, részben jiddis anyanyelvű, összességében vagyon-talan ortodox zsidóság élt. A hadsereg és a közigazgatás dominánscsoportjai ezeket a lakosokat gazdaságilag „haszontalannak”, és nem-zeti szempontból „megbízhatatlannak” tekintették, akiktől kívánatosvolna mielőbb megszabadulni. A zsidó közösségek fosztogatásokat,gazdasági korlátozásokat, és egyre több áldozatot követelő atrocitá-sokat szenvedtek el. Romániában a revíziós trauma váltott ki hasonlóhatást: a szovjetek által megszállt területekről visszavonuló románkatonák esetenként legyilkolták zsidó társaikat. A zsidókat ott is egy-felől a bolsevizmus szálláscsinálóinak, másfelől a területveszteség fe-lelőseinek tekintették. A határ menti településeken a katonaság rész-vételével pogromok törtek ki.51

130

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 130

A munkaszolgálattal kapcsolatos magyarországi viták során több-féle koncepció merült fel. Az Igazságügyi Minisztériumban készültjavaslat például a zsidókat kivonta volna a hadkötelezettség alól.A Honvédelmi Minisztérium ezzel szemben a szolgálatot kötelezővéakarta tenni számukra. Azzal érveltek, hogy a zsidók munkaerejét amaximális háborús előkészület érdekében hasznosítani kell, illetvemeg kell akadályozni, hogy a hátországban úgymond nemzetellenestevékenységet fejtsenek ki. Jelentős támogatást élveztek azok a javas-latok, hogy a zsidókat (különálló osztagokban vagy az alakulatokbaegyenlően beosztva) fegyveres szolgálatra vegyék igénybe, különö-sen nagy véráldozattal járó helyzetekben, nem zsidó tisztek szigorúirányítása alatt. Végül azonban a fegyvertelen szolgálat elve diadal-maskodott. Ebben nagy szerepet játszott Bartha Károly honvédelmiminiszter véleménye, aki szerint fegyveres szolgálatban „defetista ésdestruktív” magatartásukkal a zsidók rontanák a harcoló alakulatokmorálját. A Honvédelmi Minisztérium javasolta, hogy a zsidók had-kötelezettségüket kizárólag kisegítő alakulatokban, rendfokozat nél-kül teljesítsék.52

Az első munkaszolgálatos alakulatok 1939 júliusában álltak fel.Ugyanakkor a zsidók elől elzárták az önkéntes jelentkezés, valaminta tiszti iskolába kerülés lehetőségét, és egyre nagyobb létszámbanküldték őket munkaszolgálatra.53 A hadseregben a zsidótörvényeketszigorúbb elvek szerint, gyakran túlteljesítve hajtották végre. A tisz-teknek dédszülőkig visszamenőleg igazolniuk kellett tiszta keresz-tény származásukat. A Vezérkari Főnökség tervezete ennél is továbbment: azokat a nem zsidókat is munkaszolgálatra kötelezte volna,akiknek zsidó házastársa volt.54 Alapelvnek tekintették, hogy moz-gósítás esetén ne maradjanak jelentős számban zsidók a hátország-ban. A minisztérium és a vezérkar radikálisai számára láthatólag ezvolt az első világégés egyik legfontosabb tanulsága. Ezt az elvet kö-vetve – gyakran a racionális megfontolásokat mellőzve – a későbbi-ekben zsidó értelmiségiek és szakemberek tömegeit sorozták befrontszolgálatra.

1940 tavaszán, a magyar–román határkonfliktus miatt a háborúrakészülő Honvédelmi Minisztérium elrendelte a csapatszolgálatraigénybe nem vett zsidó katonákból és tisztekből különleges munkás-

131

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 131

századok létrehozását. A válság tetőpontján, augusztus 23-án bizal-mas rendeletet adtak ki a még be nem sorozott zsidók munkaszol-gálatra történő behívásáról. A normál körülmények között fegyve-res szolgálatra besorozandó fiatalabbakból ún. tábori zsidó mun-kásszázadokat, a korosabb vagy csak segédszolgálatra alkalmasbehívottakból honi zsidó munkásszázadokat szerveztek. Az év vé-géig nagy számban szerelték le az Észak-Erdély megszállásábanrészt vett zsidó sorkatonákat, és a többségüket azonnal behívtákmunkaszolgálatra. Ekkoriban a zsidó tartalékosok közül a nélkü-lözhetetlen szakembereket, köztük orvosokat, mérnököket és gép-kocsivezetőket, szakmájuk szerint vette igénybe a hadsereg. A meg-bízhatatlannak tekintett (B jelzésű) zsidók a különleges munkaszol-gálatos egységekbe kaptak beosztást. Ezek az egységek fokozatosana politikailag legveszélyesebbnek tekintett csoportok, elsősorban abaloldaliak és a zsidók kontrolját szolgáló, büntető jellegű alakula-tokká váltak. Decemberben a közérdekű munkaszolgálatos zászló-aljakon belül kizárólag zsidókból álló századokat hoztak létre. Ezeketa döntéseket csak utólag vagy akkor sem szentesítették törvényekvagy rendeletek.55

Romániában ezzel közel egy időben, 1940 augusztusában Bessza-rábia, Észak-Bukovina és Herţa tartomány elvesztése után hoztaktörvényt a zsidók katonai szolgálatból való kizárásáról. A törvény ahadkötelezettség megváltására adót, illetve közhasznú munkát írtelő. A háborús kitüntetéseket szerzett zsidók közkatonaként még egyideig megmaradhattak a hadsereg kötelékében.56 A magyar példáhozhasonlóan az első munkatáborok a helyi adminisztráció vagy a had-sereg önhatalmú intézkedéseként jöttek létre. A munkaszolgálatotjogilag csak decemberben hozták létre. A törvény kizárta a hadse-regből a korábban kivételezetteket is. Minden zsidót katonai külö-nadó fizetésére köteleztek, tekintet nélkül arra, hogy alkalmas a szol-gálatra vagy sem.57 Egyszersmind rögzítették, hogy a HonvédelmiMinisztérium vagy alárendelt intézményei (hadiüzemek) felhasznál-hatják a zsidók munkaerejét. A szaktudásuk miatt a hadseregbe be-hívott értelmiségiek (orvosok, gyógyszerészek, mérnökök) számáranapi zsold kifizetését is előírta. Ők megkülönböztető jelzéssel ugyan,de egyenruhát viselhettek, és rangjukat is megtarthatták.58

132

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 132

Ez a szemlélet jelentős mértékben különbözik a magyarországitól,ahol a korai időszakban a munkaszolgálat büntető jellege dominált,és a pragmatikus szempontokon felülkerekedett az ideológia.A munkaszolgálatra kötelezett zsidók elvben mentességet kaphattaka bevonulás alól, ha a gazdaság vagy közellátás szempontjából nél-külözhetetlen helyen dolgoztak. A gyakorlatban a magyar Honvé-delmi Minisztérium csak a nagy számban érkező kérések töredékétteljesítette. A román hadseregben eközben több mint kétszáz zsidótiszt szolgált származását eltitkolva vagy adminisztratív hiba miatt.59

A mentesítések pénzbeli megváltása miatt tág tere nyílt a korrupció -nak. Ugyanezek a jelenségek Magyarországon sokkal kevésbé voltakjellemzőek. Mindkét hadsereg rákényszerült arra, hogy időlegesenszolgálatban tartson olyan zsidó specialistákat, akiket nem tudtakkeresztényekkel pótolni. Romániában például orvosok és repülőgép-műszerészek, Magyarországon gépkocsivezetők maradtak nagyszámban a csapatoknál. Egy 1941 őszére datálható jelentés szerint amagyar tehergépkocsi-osztályok személyi állományának egyharma-dát alkották zsidók, noha erőfeszítések történtek leváltásukra.60

Bulgáriában szintén a revíziós sikerekkel párhuzamosan születtekaz első tervezetek a zsidók diszkriminációjáról, de itt a közvetlennémet befolyásnak nagyobb szerepe volt. 1941 januárjában születettmeg az első zsidóellenes törvény, amely azonban, szemben a foko-zatos megszorításokkal operáló magyarországi és romániai eljárás-móddal, radikális intézkedéseket tartalmazott. A törvény többek kö-zött intézkedett a zsidók tulajdonában lévő vagyon jelentős részénekárjásításáról, egyszersmind az érintettek politikai, társadalmi és gaz-dasági szegregációjáról. Az állami szolgálatból és a hadseregből is el-távolították a zsidókat. A törvény kimondta, hogy szolgálatukat csakmunkatáborokban teljesíthetik. A szolgálatképtelennek nyilvánítottférfiak magas összegű megváltást tartoztak fizetni.61 A zsidó fiatalokbolgár és más nemzetiségű társaikkal együtt, egyenruhában és azo-nos jogok mellett továbbra is kötelező munkaszolgálatot teljesítettek.A zsidótörvény ezt a gyakorlatot nem változtatta meg. 1941 júliusá-ban azonban a bolgár nemzeti munkaszolgálattal együttműködőReichsarbeitsdienst követelésére a bolgár kormány külön egységekbeparancsolta őket.

133

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 133

Minden 20 és 45 év közötti zsidó férfinak be kellett vonulnia mun-kaszolgálatra. Megfosztották őket egyenruhájuktól, és megkülönböz-tetésül sárga csillagot viseltek.62 A rendelet alapján a zsidóknak „kü-lönösen nehéz” fizikai munkát kellett végezniük. A munka jellegenem sokban különbözött, hiszen a zsidók is elsősorban a hadseregszámára fontos infrastrukturális beruházásokon, út- és vasútépíté-seken dolgoztak, bolgár tisztek parancsnoksága alatt. A diszkrimi-natív jelleg a munka mennyiségében, körülményeiben, az ellátásbanés főként a bánásmódban jelentkezett.63 Eltérő volt a kétféle mun-kaszolgálat szervezete is. A nemzeti munkaszolgálat a HonvédelmiMinisztérium kebelében működött. A zsidó alakulatok kettős irá-nyítás alá kerültek: adminisztratív szempontból a KözmunkaügyiMinisztériumon belül az ideiglenes munkaszolgálat osztályához tar-toztak, de továbbra is a hadsereg felügyelte munkájukat. Az osztályelnevezése tükrözte a bolgár hatóságok céljait: a zsidóság teljes kite-lepítését és vagyonuk államosítását.64

A Jugoszlávia elleni háború tovább fokozta a nacionalista hiszté-riát. A helyi magyar katonai parancsnokság önhatalmúlag elrendelte,hogy a munkaszolgálatosok az addigi nemzeti színű helyett sárga(kikeresztelkedett zsidók esetében fehér) karszalagot viseljenek.A tervezet fogalmazója megengedhetetlennek tartotta, hogy a térséglakosai és a német hadsereg tagjai (akik „a zsidóság megbélyegzőmegjelöléséhez vannak szokva”) a munkaszolgálatosok nemzetiszínűkarszalagja láttán „a zsidósággal szembeni felfogásunkról és nemzetiszimbólumaink megbecsüléséről teljesen hamis képet szerezzenek.”A Honvédelmi Minisztérium ennek nyomán már a rendelet megje-lenése előtt megkezdte a sárga karszalag bevezetését.65 A zsidó tisztekokmányaiba rövidesen „Zs” betűt bélyegeztek, majd a zsidótörvényhatálya alá eső honvédtisztek elveszítették rendfokozatukat.66 A Hon-védelmi Minisztérium személyi ügyekkel foglalkozó osztálya így in-dokolta a javaslatot: „Nem maradhat tehát tiszt az, aki faji hovatar-tozása miatt – törvénybe iktatottan – még a polgári társadalom általis a társadalom megbélyegzettjeként kezeltetik”.67

A jogfosztás nem csak egzisztenciális kérdés volt, de személyes tra-gédiát is jelenthetett a zsidó származásukról olykor csak ekkor érte-sülő érintettek számára. 1941 tavaszán például a 33. székely határ-

134

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 134

vadász zászlóalj egyik tisztje öngyilkosságot követett el, mert meny-asszonya szülei a vőlegény zsidó felmenői miatt ellenezték a tervezettházasságot.68 Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök 1941. októberitiszti parancsában kiemelte, hogy a tisztikarnak a zsidótörvény „írottrendelkezésein túl, annak szellemében és értelemszerű alkalmazá-sában” mindent el kell követnie annak megvalósulása érdekében, be-leértve a zsidókkal való társadalmi érintkezés és gazdasági kapcso-latok tilalmát.69

1942 júliusában a magyar parlament törvényileg is rendezte a már1940 nyarától alkalmazott, majd a következő évben a kivételes hata-lom alapján kibocsátott rendeletekben rögzített gyakorlatot, amelyszerint a zsidók hadkötelezettségüknek kizárólag fegyvertelen kise-gítő szolgálat (munkaszolgálat) révén tesznek eleget. A törvény in-dokolása szerint „ha valahol, úgy a fegyveres erő egyéni és testületiéletének minden vonatkozásában kell zavartalanul érvényesülnie amagyar nemzeti eszme és a keresztény erkölcsi felfogás követelmé-nyeinek.”70 Mentesültek viszont (egyes speciális kategóriák mellett)a zsidókra hátrányos passzusok alól az első világháború rokkant éskitüntetett zsidó veteránjai, és azok is, akik igazolni tudták, hogy az1918–1919-es forradalmak idején, illetve az elcsatolt területeken ha-zafias magatartást tanúsítottak.71 A magyar munkaszolgálati rend-szer tehát 1941-re, a revíziós sikerekkel és a német győzelmekkelpárhuzamos politikai radikalizálódás hatására, a fegyveres konflik-tusok által is katalizálva, kollektív megbélyegzésen és hátrányosmegkülönböztetésen alapuló, kifejezetten antiszemita élű sziszté-mává vált.

Romániában 1940 végétől a zsidók munkaszolgálata szervezetilegés törvényi hátterét tekintve is elvált a nem zsidókétól. A valamennyiromán állampolgár kötelező munkaszolgálatát szabályozó 1941. má-jusi törvényrendelet fő célkitűzése Mihai Antonescu államminisztermegfogalmazásában az volt, hogy új alapokra helyezzék a munka fo-galmát és a románok munkáját. Az új idők és a totalitárius nemzet-állam szellemében készült törvény olyan deklarált célokat követett,mint a fiatalok nemzeti szellemben történő nevelése, a nemzeti kö-zösségi érzés erősítése, szociális igazságosság, a termelés növelése,valamint az „antiszociális és élősködő elemek” átnevelése.72 Egy 1942

135

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 135

júliusában született törvényrendelet eltérő terminológiával is hang-súlyozta, hogy minőségileg más rendszerről van szó: a román ifjúságáltal nevelési és hazafias célokat szolgáló közhasznú munka helyetta zsidók kötelező munkaszolgálatot végeztek.73

A munkaszolgálat intézménye mindenütt szorosan összefüggött azsidó vagyon árjásításával, valamint a zsidó gazdasági és szakmaikonkurencia kiiktatásával. A rendszer emellett alkalmas volt a hata-lom számára „problémás” értelmiségiek megregulázására. Nagyszámban kaptak behívót például baloldali aktivisták, újságírók ésmás ellenzékiek. A feljelentések, „hazafias” egyesületek petíciói éslistái nyomán sokszor öregeket, betegeket, rokkantakat, nélkülözhe-tetlen szakembereket is besoroztak. Alapelvnek tekintették, hogy„zsidók felmentésben nem részesülhetnek, és esetleges szolgálatkép-telenségüket csak katonai orvosi vizsgálat állapíthatja meg”. A had-testparancsnokságok iratai között tucatjával találhatók az „illetéke-seknek” átadott cédulák az áldozatul kiszemelt zsidók adataival. Azegyik feljelentő a HÉV-en ismerkedett meg a hadkiegészítő tisztjével:„örömmel hallottam Tőled, hogy módodban áll piszkos zsidókattörök követté kinevezned, csak közöljem veled a címüket.74 Nos, kér-lek, alább közlöm három leendő kőtörő címét, akiknek ha elintézeda behívását, el nem múló hálára kötelezel nem csak engem, de na-gyon sok más becsületes magyart is”. A levélíró hozzáfűzte, hogy alistán szereplő zsidó gyártulajdonos és fivére behívásával „a vállalatszétzüllene, és egy zsidó konkurenciával kevesebb lenne”.75

A kamarába a korlátozások miatt fel nem vett zsidó orvosokat fi-zikai munkára hívták be. Ezt legerősebben az antiszemita érdekvé-delmi szervezet, a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete követelte,akik ilyen módon kívántak megszabadulni zsidó riválisaiktól. Aztszerették volna elérni, hogy a zsidótörvényekben meghatározott kvó-tát (6%) azonnal érvényesítsék. Ez például Észak-Erdélyben, ahol azorvosok közel fele minősült zsidónak, az ellátás összeomlásával fe-nyegetett. A magyar katonai elit mérsékeltebb felfogású és józanabbfelét képviselő Nagy Vilmos honvédelmi miniszter, együttműködveKeresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel, végül elérte, hogy azarcvonalban szolgáló zsidó orvosok közül sokakat 1942 telén lesze-reltek, és a hátországban rendeltek ki orvosi munkaszolgálatra.76

136

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 136

A magyar rendszer közismert egyedi vonása, hogy más országokgyakorlatától eltérően a fegyvertelen munkaszolgálatosokat töme-gesen bevetették a fronton, sokukat az első vonalban. Léteztek ha-sonló tervek Bulgáriában is a Vörös Hadsereg 1944 nyári offenzívájaelőtt, de a bolgár fegyverszünet miatt erre végül nem került sor.77

A román egységek zöme soha nem került ki az anyaország területé-ről, ezért itt csak csekély számú haláleset fordult elő. Kivételt képez-tek a megszállt Transznyisztriában német alárendeltségben dolgozóromán munkaszolgálatos alakulatok.

A hiányos táplálkozás és felszerelés, a mostoha elhelyezési körül-mények és egészségügyi viszonyok, valamint sok esetben a kegyetlenbánásmód mindenütt a munkaszolgálatos rendszerek sajátosságaiközé tartozott. A hadseregekben általában dívó megaláztatásokon istúlmenő kínzások, élelemmegvonás, zsarolás, rablás, törvénytelenkivégzések (tizedelés) nem csak a magyar alakulatokat jellemezték.Az általános nacionalista korszellem és a háborús propaganda hatásaalatt álló tisztek jó része a zsidókat és más kisebbségieket ötödik had-oszlopnak, az ellenséggel összejátszó nemzetidegen elemnek tekin-tette. A keleti front extrém körülményei és a barbár hadviselés miattazonban ezek a jelenségek közvetve tízezrek halálához vezettek.A Sztálingrád előtti és utáni időszakban ugyanakkor a fronton amunkaszolgálatosok túlélési esélyei nagyobbak voltak, mint a kato-náké. Végső soron a munkaszolgálat még Magyarországon is sajátos„menekülési utat” jelentett. A bevonultatott zsidó férfiak (mintegykétszázezer ember) nagy többsége a súlyos veszteségek ellenére túl-élte a háborút.

A háborús fordulat, a németek katonai és diplomáciai pozícióinakmeggyengülése Európa-szerte csökkentette a kollaborációs hajlan-dóságot. A szatellit államok a nemzetközi diplomáciai reakcióktól éskatonai retorzióktól tartva, szomszédjaik zsidópolitikájára is figyelvea későbbiekben óvakodtak a radikális lépésektől. Mindez tükröző-dött a kisebbségi munkaszolgálatosok helyzetében is, amely 1942után általánosságban valamelyest kedvezőbben alakult. A totálismozgósítás és a hadigazdaság csúcsra járatása miatt a munkaerőegyre értékesebbé vált. Ugyanakkor a munkaszolgálatosok ütőkár-tyát jelenthettek a németekkel folytatott alkudozások során. A bün-

137

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 137

tető jelleg mellett ezért mind fontosabb lett a munkaerőnek és aszakértelemnek a fokozott háborús erőfeszítéseket szolgáló racioná-lisabb kihasználása.

1943 nyarán Magyarországon háromféle rendszerben több mint800 000 ember végzett munkaszolgálatot: magyar és nemzetiségi ka-tonai munkásszázadokban, kisegítő (zsidó) munkásszázadokban ésközérdekű munkaszolgálatos zászlóaljakban. Az utóbbiakba a köz-érdekű munkakötelezettség alapján minden civilt behívhattak.Horthy kormányzó 1943 novemberében a hatékonyabb működés ér-dekében rendeletileg létrehozta a Honvédelmi Munkaszervezetet,amely egységesítette és központosította a három rendszert.78 Magyarsajátosságnak tekinthető, hogy a munkaszolgálat mindvégig a Hon-védelmi Minisztérium kizárólagos fennhatósága alatt maradt, mígRomániában és Bulgáriában a civil és katonai hatóságok kettős kont-rolja érvényesült.

A háborús munkaszolgálat korai szakaszát Magyarországon az ide-ológiai és társadalompedagógiai szempontok motiválták. A rendszertkezdetben elsősorban javító-nevelő intézkedésnek tekintették a be-sorozott zsidók és más „megbízhatatlan” kisebbségiek számára. Ezta szemléletet tükrözték az olyan szélsőséges javaslatok, mint az Ál-lamvédelmi Központ előterjesztése a budapesti homoszexuális fér-fiak munkaszolgálatra való behívásáról. A Honvédelmi Miniszté-rium illetékes osztálya a tervezetet elutasította. A választ megfogal-mazó hivatalnok kiemelte, hogy „mind nagyobb méreteket öltenekaz oly kérelmek és javaslatok, melyek az ország lakosságának salakjáta honvédségnek kínálj[ák] fel felhasználásra. Ily eljárás sérti a hábo-rúban részt vevő többi feddhetetlen egyének jó érzését, amikor aztlátják, hogy az igénybe vételnek elsősorban büntető jellege van.”79

A honvédelmi törvény 1942 júliusában publikált bevezetője szerinta kisegítő szolgálatban a „zsidók kiképzése a köz szempontjábólhasznosítható”, valamint „testi fegyelmezésük és erkölcsi nevelésük”is elvégezhető.80 Ennek jegyében gyakran a válogatás és a pragmati-kus szempontok mellőzésével törekedtek a zsidó férfiak tömeges be-hívására. A szakemberek behívásai miatt a hadsereg radikálisaiszembe kerültek a civil hatóságokkal, de a hadiüzemek katonai pa-rancsnokaival is.81 Szervezési hiányosságok, az átgondolatlan straté-

138

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 138

giai tervezés, valamint a képzetlen és fizikai munkára jórészt felké-születlen állomány miatt a magyar munkaszolgálatos egységek mun-kateljesítménye összességében igen gyenge maradt. A rendszer, ame-lyet a háborús erőfeszítések támogatásának jelszavával létesítettek,valójában nem tudta betölteni ezt a feladatot, és számos kedvezőtlenmellékhatással is járt.

A román munkaszolgálati rendszer ezzel szemben már kialakítá-sakor elsősorban az ingyen munkaerő és az értelmiségi szakértelemkiaknázására, illetve az anyagi haszonszerzésre rendezkedett be.A munkaszolgálati kötelezettséget a román hatóságok lényegébenbüntetőadóvá változtatták, amelynek összege a zsidó közösség kal-kulációi szerint elérhette az összjövedelem 45%-át.82 Ugyanakkornagy figyelmet fordítottak arra, hogy a behívások a gazdaság műkö-dőképességét ne befolyásolják. Ez nem jelentette azt, hogy a románrendszer összességében a nemzetgazdaság számára sokkal hatéko-nyabb lett volna, mint a magyar, hiszen a szervezési anomáliák és amindent átható korrupció miatt a bevétel messze elmaradt a vára-kozásoktól.

Paradox módon 1944-ben a zsidóellenes diszkriminációban hosz-szú évek óta úttörő szerepet játszó, tízezrek haláláért felelős honvéd-ség volt az, amely a magyar zsidóság egy részét megmentette az el-pusztítástól. Az 1944. március 19. utáni alkudozások során a németekelsősorban a munkaképes fiatal férfiakat akarták elszállítani, mert anépirtó szándék mellett a munkaerőhiány is fontos szempont volt.83

Végül a munkaszolgálatosok zöme mégsem került a németek kezére.A Honvédelmi Minisztérium vezetői március végétől jelentősen nö-velték a munkaszolgálatosok létszámát. Április közepéig 93 új szá-zadot állítottak fel, ebből 31 volt zsidó, köztük 10 mérnökökből ésmás ipari szakemberekből álló szakosított alakulat.84 A tömeges de-portálások megindulása után egy nappal a Honvédelmi Miniszté-rium „igen sürgős és fontos okok késztette szükségességből” további32 kisegítő munkaszolgálatos század felállítását rendelte el. A ren-delet szerint valamennyi 18–30 éves és munkaképes zsidót be kelletthívni, azonnali bevonulásra felszólító ún. SAS behívójeggyel vagy„gettókból kiválasztás útján”.85 A honvédség vezetőit összességébennem humanisztikus célok vezették, bár több helyi parancsnok, köz-

139

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 139

tük Észak-Erdélyben Reviczky Imre alezredes, a rendelet céljain túl-menően igyekezett minél több embert behívni, és ezzel megmenteni.Válaszlépésként a nácibarát fanatikusok hajtóvadászatot indítottaka munkaszolgálatosok ellen. Az SS kötelékében szolgáló Zöldi Már-ton korábbi csendőr százados osztaga például a hatvani vasútállo-máson rendezett razziák során mintegy 700 munkaszolgálatost tar-tóztatott le, akiket később deportáltak. A többség akkor megmene-kült, de ezért rettenetes árat fizettek: tehetetlenül kellett végignézniükhozzátartozóik deportálását.

Bulgáriában hasonló konfliktus alakult ki a trákiai és macedóniaideportálásokat bonyolító Zsidóügyi Kormánybiztosság és a munka-szolgálat parancsnoksága között. Az itteni zsidók közül is sokakatbehívtak munkaszolgálatra. 1943 márciusában a kormánybiztosságigyekezett őket is letartóztatni és deportálni.86 A helyi hatóságok vo-nakodása miatt azonban az elfogottak egy része késve érkezett agyűjtőhelyre, és „lekéste” a deportáló vonatot. Szemben a magyaror-szági eseményekkel, ahol vidékről a nélkülözhetetlen munkaszolgá-latos orvosokat is deportálták, a bolgár hatóságok mindent elkövet-tek a szakértelmiség megmentésére.87 Az ismétlődő német deportá-lási követelésekre 1943 nyarától az volt a bolgár kormány válasza,hogy a zsidókra az út- és vasútépítéseken van szükség, munkatelje-sítményükkel a hatóságok elégedettek, sőt, növelni akarják a mun-kacsapatok számát.

Ezeket a lépéseket a szakirodalom és a történeti emlékezet gyakranmentőakcióként értelmezi. Valójában a történtek inkább a hasznosmunkaerő és a nemzetgazdasági érdekek védelmére tett erőfeszítés-ként, illetve a struktúrán belüli rivalizálásként értelmezhetők. A ra-cionális szempontok mellett ezek az akciók egyes esetekben tükröz-ték a helyi politikai és katonai elitek németellenes érzelmeit, illetvetörekvéseiket a nemzeti szuverenitás maradékának védelmezésére.Ilyesfajta szándék valamennyi nácibarát közép-európai állambannyomon követhető. Szlovákiában állami termelési központok és köz-ponti munkatáborok létrehozásával igyekeztek a képzett munkaerőta határokon belül tartani és hasznosítani.88

Ugyanakkor a munkaszolgálatosokat továbbra is biztonsági koc-kázatnak tekintették, és számos szigorú intézkedést hoztak, a véde-

140

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 140

lem és a felügyelet kettős céljával. A magyar Honvédelmi Miniszté-rium például intézkedett a hadiüzemekben foglalkoztatott zsidómunkások, mérnökök és egyéb szakemberek hadifogolytáborszerűelhelyezéséről. A rendelet értelmében a gyár közelében drótkerítésselvagy palánkkal körülvett táborban kellett élniük, fegyveres őrizetalatt. A tábor belső életét, beleértve a szabadságolásokat és a postaműködését, részletekbe menően szabályozták.89 Figyelemre méltópárhuzam, hogy a deportálási akció előkészítése során a „bolgárEndre László”, Alexander Belev zsidóügyi kormánybiztos azt java-solta, hogy az ó-bulgáriai zsidók körében a pánik megelőzése érde-kében a 18 és 48 év közötti férfiakat mind hívják be munkaszolgá-latra, és tartsák szigorú őrizet alatt.90

A munkaszolgálat végső soron a nemzetből való szimbolikus ki-taszíttatás és a kollektív megalázás eszköze volt. A teljes férfilakos-ságra kiterjedő sorozott katonaság intézménye a modern nemzetál-lamok társadalmi kohéziójának egyik jelentős elemeként működött.Közös identitást, célokat és érdekeket teremtett, szűkítette a társa-dalmi rétegek közötti szakadékokat. A hadseregben társadalmi kö-tőerőt jelentő barátságok születhettek. Olyan emberek kerültek min-dennapi kapcsolatba, akiket a polgári életben alig áthidalható föld-rajzi és társadalmi távolság választott el. A zsidónak minősülőmagyar férfiak idősebb generációi számára a háborús frontszolgálatjelentette a nemzeti közösséghez és nem zsidó kortársaikhoz fűződőegyik legerősebb kapcsot. Leszármazottaik közül azonban mindösz-sze két évfolyam, két-háromezer ember tapasztalhatta ezt meg 1938és 1940 között. A többiek sohasem szolgálhattak a magyar hadse-regben, és a magyar fiatalok generációi sem találkozhattak katona -idejük alatt zsidókkal. A közös tapasztalatok és élmények hiánya vég-zetesen elválasztotta egymástól az új rendszerben felnőtt zsidó ésnem zsidó generációkat.

A zsidók lojalitását és megbízhatóságát megkérdőjelező antisze-mita mantra a háború éveiben sajátos önbeteljesítő próféciává vált.A folyamatos megaláztatásoknak és inzultusoknak kitett zsidó fér-fiak tömegeitől nehezen volt elvárható, hogy lelkesedjenek a magyarháborús célokért, és bajtársi szellemet tápláljanak egy olyan hadseregiránt, amely azt velük szemben ritka kivételektől eltekintve nem gya-

141

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 141

korolta. A háború végén sok zsidó már valóban a szövetségesek győ-zelmében reménykedett, ettől várta a háború és a szenvedések befe-jeződését. Ebben az elvakult antiszemiták a korábbi zsidóellenes elő-ítéletek és gyakorlat igazolását látták. Miután a háború elérte az or-szág területét, a zsidó és nemzetiségi munkaszolgálatosok százaiváltak a katonaság és tábori csendőrség áldozatává: részben a dezer-táló honvédek sorsában osztozva, de nem ritkán pusztán büntető,bosszúálló akciók során. Ugyanakkor (racionális vagy humánusmegfontolásból) 1944 őszén már egyre több magyar parancsnok vé-delmezte a zsidókat.91

Összességében tehát a háború éveiben a munkaszolgálatosokkalkapcsolatos állami politikát mindenütt erősen befolyásolta a néme-tekhez való viszony. Megmentésük vagy feláldozásuk alapvetőenpragmatikus politikai döntések eredménye volt. Deportálásuk vagya német háborús gépezet részére való átengedésük egészen addig re-ális lehetőség maradt, amíg az adott ország ki nem lépett a németszövetségi rendszerből.

Jegyzetek

1 A tanulmány elkészítését a United States Holocaust Memorial Museum TziporahWiesel Ösztöndíja (2013−2014) tette lehetővé. Külön köszönet Steven F. Sage ésGidó Attila kollégáimnak.

2 Csak a legfontosabbakat említve: Szita Szabolcs: Halálerőd: A munkaszolgálat ésa hadimunka történetéhez, 1944−1945. Kossuth, Budapest, 1989; Szita Szabolcsés Hanák Péter összefoglalói: Randolph L. Braham–Pók Attila (eds.): The Holo-caust in Hungary: Fifty Years Later. Columbia UP, New York, 1997. 329−357.; Ung-váry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Osiris, Budapest,2005.; Csapody Tamás: Bori munkaszolgálatosok. Vince, Budapest, 2011.; Eleo-nore Lappin-Eppel: Ungarisch-Judische Zwangsarbeiter und Zwangsarbeiterinnenin Osterreich 1944/45. Lit, Wien, 2010; Robert Rozett: Conscripted Slaves. Hun-garian Jewish Forced Laborers on the Eastern Front during the Second World War.Yad Vashem, Jerusalem, 2014.

3 Karsai Elek (szerk.): „Fegyvertelen álltak az aknamezőkön”: Dokumentumok amunkaszolgálat történetéhez Magyarországon I−II. MIOK, Budapest, 1962., Ran-dolph L. Braham: The Hungarian Labor Service System, 1939−1945. Boulder[Colo.]: East European Quarterly, 1977. Megjegyzendő, hogy ezt megelőzően anegyvenes évek második felében számos fontos visszaemlékezés és más forrásjelent meg, és az első tudományos igényű publikáció is ekkorra datálódik, Lévai

142

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 142

Jenő újságíró tollából: Fekete könyv a magyar zsidóság szenvedéseiről. Officina,Budapest: 1946.

4 Sallai Elemér: Mozgó vesztőhely. Magvető, Budapest, 1979. A vita Ungváry Krisz-tián és Csapody Tamás között folyt.

5 Kiran Klaus Patel: Soldiers of Labor. Labor Service in Nazi Germany and New DealAmerica, 1933−1945. German Historical Institute, Washington, D.C., 2005.22−40.; Hartmut Heyck: Labour Services in the Weimar Republic and TheirIdeological Godparents. Journal of Contemporary History, Vol 38(2), 221–236.

6 A fiatalokat 20 éves kortól egy éves munkaszolgálatra kötelezték. A férfiak inf-rastrukturális projekteken dolgoztak, a nők főként egyenruhákat varrtak. Az an-tant tiltakozására 1921-ben a szolgálatot nyolc hónapra csökkentették, és pénzenmegválthatóvá vált. 1923-ban a nők szolgálata gazdasági okok és a társadalmi til-takozás hatására megszűnt. Maga a rendszer azonban a második világháború vé-géig fennmaradt. A bolgár munkaszolgálatról lásd: Kenneth Holland: Youth inEuropean Labor Camps. A Report to the American Youth Commission. AmericanCouncil on Education, Washington, D.C.,1939, 39−50 és 244−246.; Max Lazard:Compulsory Labor Service in Bulgaria. Studies and Reports, Series B, no. 12. In-ternational Labor Office, Geneva,1922.

7 Holland 1939, 42.8 Lásd Konstantin Hierl memorandumát Hans von Seeckt vezérkari főnökhöz.

Patel 2005, 51–53. 9 Patel 2005, 41−44.10 Kenneth Holland:, „The European Labor Service.” The ANNALS of the American

Academy of Political and Social Science, November 1937. vol. 194. no. 1. 152−164,161.

11 Az európai példák áttekintésére lásd: Holland 1939.12 A téma egykorú szakirodalmára lásd: Hilscher Rezső: A kötelező és az önkéntes

munkaszolgálat. Sárkány, Budapest, 1933; Fábry Dániel: Munkaszolgálat. MagyarKirályi Állami Nyomda, Budapest, 1938; Tarnói László: Magyar munkaszolgálat.Munkatáborok a magyar nép és föld szolgálatában. Turul, Budapest, 1939; SzinayBéla: Magyar nemzeti munkaszolgálat. Magyar Királyi Állami Nyomda, Budapest,1939; Kerekes Sándor: A németbirodalmi munkaszolgálat. h. n. [Kecskemét], s.n.[Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Ny.], 1938.

13 Ladányi Andor: Az egyetemi ifjúság az ellenforradalom első éveiben (1919–1921).Akadémiai, Budapest, 1979.

14 Turán: a Perzsiától északra elterülő közép-ázsiai sztyeppe perzsa eredetű elne-vezése. A turanizmus az itt élő, török (altáji) nyelvcsaládba tartozó, lovas nomádnépek összetartozásának, közös faji és nyelvi eredetének eszméje. Lásd még:Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris, Budapest, 2001, 371−376.

15 Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség országos és debreceni szervezete (1919–1945). PhD értekezés, Debreceni Egyetem, 2009, 151.

16 Az erőteljes politikai és közigazgatási kontrol alatt álló szervezet elsősorban aszakszervezetek és a baloldali mozgalmak ellen irányult. Öndefiníciója szerint„polgári egyének egyesülése arra az esetre, ha előre nem látott események veszé-lyeztetnék az üzemeket és a termelést”. Ebbe a kategóriába tartoztak például a

143

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 143

sztrájkok: a szervezet önkénteseinek egyik feladata az volt, hogy a sztrájkolók he-lyett vegyék fel a munkát. Lásd Zalai Közlöny, 1927. november 1., 17.; WilhelmFildermann: A nemzeti munkavédelem és a kisebbségek. Fraternitas, Kolozsvár,1935.

17 A Turul Szövetség és az egyetemi munkatáborok történetének legújabb össze-foglalását lásd: Szécsényi András: Egyetemi munkaszolgálat Magyarországon, kü-lönös tekintettel a Turul Szövetség tevékenységére. PhD disszertáció, ELTE, 2014.

18 Bartha Ákos: Magyarország első nemzeti munkatábora – A sárospataki diákokútépítése. Sárospataki Füzetek, 4. sz. (2010) 59−79.

19 MNL OL K 429 Magyar Távirati Iroda, Kozma Miklós iratai 8. cs. Adatgyűjte-mény 1936. IV. köt. (sajtókivágások), Kozma Miklós: Miniszteri látogatásom Ber-linben. 1936. december 9−17. (kézirat) 23−29.

20 4.400/1937. VKM. sz. rendelet. 1937. április 28. Az Egyetemi és Főiskolai Hall-gatók Önkéntes Nemzeti Munkatáborainak szervezetéről. Magyarországi Rende-letek Tára, Budapest, Belügyminisztérium, 1937. 468−470.

21 MNL OL K 27 Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1938. december 18. 7. sz.22 1939. évi II. törvénycikk a honvédelemről. Magyar Törvénytár, 1939. Franklin,

Budapest, 1940. 6–128.23 Monitorul Oficial al României, 1937. március 24. 69. sz., 2934–2937.24 A román munkaszolgálat előzményeinek részletes összefoglalását lásd: Csősz

László–Gidó Attila: Excluşi şi exploataţi. Munca obligatorie a evreilor din Româniaşi Ungaria în timpul celui de-al Doilea Război Mondial. Műhelytanulmányok aromániai kisebbségekről Nr. 48., Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár,2013.

25 1939. II. tc. 6−13.§. A zsidókat jogilag 1942-ben zárták ki a leventeképzésből. Eztmegelőzően a szervezet gyakran a zsidó fiatalok megalázásának és bántalmazá-sának színtere volt. A leventeoktatók a vidéki alsó középosztály katonaviselt,gyakran szélsőjobboldali felfogású tagjaiból kerültek ki.

26 Lazard 1922, 157−58.27 Monitorul Oficial al României, 1937. március 24. 69. sz., 2934–2937. 28 A határ másik oldalán az orosz hadsereg etnikai tisztogatásainak és kitelepítése-

inek százezrek estek áldozatul. Alexander Victor Prusin: The Lands between:Conflict in the East European Borderlands, 1870−1992. Oxford University Press,Oxford, 2010. 42−59.

29 A háború alatti antiszemitizmusról lásd: Bihari Péter: Lövészárkok a hátország-ban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarorszá-gán. Napvilág, Budapest, 2008, 150−164.

30 Lásd például a zsidó frontharcosok birodalmi szövetsége 1932-es választási röp-iratát, valamint a Leyens és Levenbach cég bojkott ellenes felhívását. Jürgen Matt-häus–Mark Roseman (eds.): Jewish Responses to Persecution. 1933−1946. VolumeI. Lanham, Md: AltaMira Press, 2010, xxxiii-xxxiv, 17−18.

31 Karsai 1962, VII–XIV.32 Az 1920. évi február hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. IV. köt. 69. ülés.

1920. július 22.33 A hivatásos tisztek 0,6, a tartalékosok 20 százaléka volt zsidó. 25 zsidó származású

144

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 144

tiszt érte el a tábornoki rangot. Lásd erről: Deák István: Volt egyszer egy tisztikar.A Habsburg-monarchia katonatisztjeinek társadalmi és politikai története, 1848–1918. Gondolat, Budapest, 1993, 246.

34 Balla Tibor: A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai. Argumentum, Budapest,2010, 153–154.

35 Szakály Sándor: A magyar katonai elit, 1938-1945. Magvető, Budapest, 1987, 68–70.36 A HM elnöki A osztályának javaslata a zsidókérdésnek a honvédségnél történő

megoldására. 1939. április 4. HM eln. A–1939–I–18338. HL, I. 31. 1. tekercs.37 A szófiai és berlini katonai attasék jelentései, 1938. augusztus 9. és 30. HM elnöki

B osztály iratai, HL I. 31. 1. tekercs.38 Turul program, 1938. március. Közli: Kerepeszki 2009, 46.39 A MEFHOSZ memoranduma a miniszterelnökhöz és az országgyűlés honvé-

delmi bizottságához, 1938. december 16. A HM 15. osztály elnöki iratai, 1939.HL, I. 31. 3. tekercs.

40 1939. II. tc. Magyar Törvénytár, 1939., Franklin, Budapest, 1940, 6–128.41 230. §. I. bekezdés. A törvény azokra is vonatkozott, akik az ország területén élnek,

de állampolgárságuk „nem állapítható meg”. (2)42 A zsidókérdés megoldása a hadseregben. HM 1/a. osztályának iratai, 2845. cs.

HL, I 31. 1. tekercs. 43 Holly Case: Between States. The Transylvanian Question and the European Idea

during World War II. Stanford University Press, Stanford, CA.: 2009, 115–123.,182–186.

44 Irányelvek az újoncok beosztásánál figyelembe veendő szempontokról.44.519/eln. 10.-1944. sz. HM 10. osztály eln. ir. 1944. 6779. cs. HL, I. 31. 18. tekercs.

45 Hennyey Gusztáv altábornagy rendelete cigány katonai munkaszolgálatos szá-zadok felállításáról, 1944. augusztus 23. HM 1.699/M.6.k., 6797. cs. HL, I. 31. 18.tekercs. Ez a rendelet csak a kóbor, illetve foglalkozás nélküli cigányokra vonat-kozott.

46 Az I. honvéd hadtest bizalmas jelentése a IX. közérdekű munkaszolgálatos zász-lóalj ügyében, 1940. július 3. M. kir. budapesti honvéd hadtest iratai, 1940.23375/Eln. IV. HL, II. 1239. 24. tekercs.

47 Csirics Irenej bácsi görögkeleti püspök levele Csatay Lajos honvédelmi minisz-terhez. 1943. június 18. MNL OL K 28 Miniszterelnökség Nemzetiségi és kisebb-ségi osztály iratai, 164. tétel.

48 Steven F. Sage: Bulgaria. Kézirat, USHMM Encyclopedia of Camps and Ghettos,1933–1945, 2013., http://www.ushmm.org/online/hsv/source_view.php?Sour-ceId=1492

49 Teleki Béla zalai főispán levele Nagy Vilmos honvédelmi miniszternek, 1943. már-cius 23.; Popovics Milán levele Balla Pál minisztériumi osztályfőnöknek. 1943.június 21. MNL OL K 28, 164. tétel.

50 Feljegyzés a Honvédelmi Minisztériumban 1943. május 6-án tartott értekezletről;Reök Andor szabadkai főispán beadványa, 1943. május 29. MNL OL K 28 164.tétel.

51 Jean Ancel: The Economic Destruction of Romanian Jewry. Yad Vashem, Jerusa-lem, 2007. 59–61.

145

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 145

52 Pro domo a Honvédelmi Minisztériumban 1939. április 5-én tartott értekezletről;A HM elnöki osztályának előterjesztése, 1939. április 12. HM eln. A-1939-I-18338.HL, I. 31. 2. tekercs.

53 1939-eln. 16.-27.228 sz. HM rendelet, 1939. július 4. HL, I. 31. 2. tekercs.54 Karsai 1962, XXXIV.55 Karsai 1962, XXV−XXXVIII.56 Zsidó Statútum, 1940. augusztus 9. A törvény szövegét lásd:, Jean Ancel (ed.):

Documents concerning the Fate of Romanian Jewry during the Holocaust. 12 Vols.New York: Beate Klarsfeld Foundation, 1986. V:185–188.

57 3984. sz. törvényrendelet a zsidók katonai szolgálatáról, 1940. december 5. Lásd:Ancel 2007, 65.

58 Csősz–Gidó 2013, 9−10.59 Ancel, 2007, 62.60 7719 főből 2487 (32,2%). HM 1/b. eln. o. 59844/1941. sz. HL, I. 31. 8. tekercs. 61 A törvény részletes ismertetését lásd: Vicki Tamir: Bulgaria and Her Jews: The

History of a Dubious Symbiosis. Sepher-Hermon Press for Yeshiva UniversityPress, New York, 1979. 170-172.

62 Ez a rendelkezés a nemzetvédelmi törvényben nem szerepelt. Jogi alapját az 1941.júniusi felhatalmazási törvény jelentette (hasonlóan a magyar 1939. évi II. tör-vénycikkhez).

63 A bolgár munkaszolgálatosok életkörülményeiről és munkafeltételeiről lásd: JensHoppe: „Zwangsarbeit von Juden in Bulgarien während des Zweiten Weltkriegs.Die Jüdische Arbeitsbataillone 1941−1944.” Südost-Forschungen, Band 63/64.(2004/2005) 311−338, 3. fejezet.

64 Frederick B. Chary: The Bulgarian Jews and the Final Solution, 1940–1944. Uni-versity of Pittsburgh Press, Pittsburgh, 1972; Sage 2013.

65 HM 1941. 1. tétel eln. II. Vkf. 30.934. 1941. május 7. HL, I. 89. 19. tekercs. 66 2870/1941 M. E. sz. rendelet, 1941. április 16. Rendeletek tára 1941., II. köt.

1028−1029.67 Karsai 1962, XLI.68 A IX. honvéd hadtest ügyészének jelentése, 1941. március 31. HM 13. oszt. eln.

ir. 4336. cs. HL, I. 31. 9. tekercs.69 VKF 1. osztály eln. ir. 6642/1941. HL, I. 89. 19. tekercs. 70 1942. évi XIV. törvénycikk a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk, va-

lamint az 1914−1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről. 1942. évi Országos Tör-vénytár. Budapest, Magyar Királyi Belügyminisztérium, 1943. 76−89.

71 A kivételezettség általános szabályait a második zsidótörvény tartalmazta. 1939.IV. tc. 2. §. Magyar Törvénytár 1939. 130–131.

72 A nemzeti munkaszervezésről szóló 1403. sz. törvényrendelet. Monitorul Oficialal României, 1941. május 15. 113. sz., 2608–2611.

73 Csősz–Gidó 2013, 7.74 A városi folklór ilyen fordulatai is utalnak arra, hogy a munkaszolgálatos behí-

vások kérdése népszerű közéleti témává vált.

146

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 146

75 M. kir. budapesti I. honvéd parancsnokság iratai, 1940. 27.260/Eln. III. HL, II.1239. 24. tekercs.

76 Kovács M. Mária: Liberal Professions, Illiberal Politics: Hungary from theHabsburgs to the Holocaust. Woodrow Wilson Center–Oxford Univ. Press,Washington, D.C.–New York, 1994, 122–127.

77 Sage 2013.78 A honvédelmi miniszter ismertetése a Honvédelmi Munkaszervezetről, 1943.

november. Karsai 1962, II: 456−464.79 A Belügyminisztérium Államvédelmi Központ előterjesztése, 1942. november 7.

HM 1/b. eln. o. 68763/1942. sz. HL, I. 31. 12. tekercs.80 1942. XIV. tc. 1942. évi Országos Törvénytár. Budapest, Magyar Királyi Belügymi-

nisztérium, 1943. 76−89.81 HL I. 31. 1. tekercs. 82 132. sz. pénzügyminisztériumi törvényrendelet. Monitorul Oficial al României,

1941. január 21. No. 17., 339–341. Lásd: Ancel 2008, 85.83 Christian Gerlach–Götz Aly: Az utolsó fejezet − a magyar zsidók legyilkolása.

Noran, Budapest, 2005, 142−148.84 12300/1944. sz. rendelet, 1944. március 29. HM M. 1/b. o. 6796. cs. 12300/1944.

HL, I. 31. 18. tekercs.85 435. M.42.-1944. sz. rendelet, 1944. május 16. HM M. 6. 2. o. 6797. cs. 1307/1944.

HL, I. 31. 18. tekercs.86 Lásd: Alexander Belev kormánybiztos levele Iliev Rogozarov alezredeshez, a

munkaszolgálat vezetőjéhez, 1943. március 13. Chary 1972, 107. 87 A szkopjei gyűjtőtáborból például 67 orvost és gyógyszerészt bocsátottak el csa-

ládtagjaikkal együtt, mert hiányuk veszélyeztette volna az egészségügyi ellátást.Az esetről beszámoló német diplomata aggodalmát fejezte ki a jelenség miatt,mondván, hogy éppen az értelmiségi zsidók a legveszedelmesebbek. Chary 1972,124 és 141.

88 Livia Rothkichen: „The Slovak Enigma: A Reassessment of the Halt of the De-portations.” East Central Europe. Vol 10. (1983) Parts. 1–2. 3–13., 6.

89 Hennyey Gusztáv altábornagy 151.158. eln. 42.-1944. sz. rendelete a kisegítőmunkaszolgálatosok hadifogolytáborszerű elhelyezéséről. 1944. június 7. HM1944. eln. 42. oszt. ir. 6791. cs. HL, I. 31. 18. tekercs.

90 Belev jelentése Gabrovski belügyminiszternek, 1943. február 4. Nathan Grinberg(szerk): Dokumenti. Central Consistory of Jews in Bulgaria, Sofia, 1945. 8−11.Idézi: Sage 2013.

91 A munkaszolgálatosokkal szemben tanúsított emberséges bánásmódért, illetvementőakciókért 2007-ig 43 magyar tiszt és katona kapta meg a Jad Vasem VilágIgaza (Righteous Among the Nations) kitüntetését. Több tucat más mentési, segítésiakcióról tudunk. Rákos Imre–Verő Gábor (szerk.): Munkaszolgálat a Don-ka-nyarban. Ex Libris, Budapest, 2008, 346–351.

147

288Braham70ev.qxp_Layout 1 2015. 09. 19. 21:57 Page 147