A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁLLALATOK KUTATÁS-

FEJLESZTÉSI FOLYAMAT AKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA

Molnár László

egyetemi adjunktus

Miskolci Egyetem, Marketing Intézet

BEVEZETÉS

A nemzetközi [1], [3], [6], [20], [24] és a hazai [5], [9], [16], [18], [28], [29]

szakirodalom egyaránt vitathatatlan tényként fogadja el a kutatás-fejlesztés

gazdasági verseny-képességben betöltött meghatározó szerepét. Továbbá afelől

sincs kétség, hogy a nemzetgazdaság tudás és technológia alapú fejlődésének

letéteményesei a tőkeerős ipari nagyvállalatok közvetlenül és a kapcsolati hálójuk

révén közvetett úton egyaránt. Jogosan vetődik fel tehát a kérdés, hogy a

magyarországi nagyvállalatok a kutatás-fejlesztési folyamataikra milyen

információforrások igénybevétele, milyen kutató-fejlesztő helyekkel való

együttműködés és milyen kutatási témák, kísérleti fejlesztési feladatok jellemzőek?

A K+F folyamat aktivitásra vonatkozóan hipotézisek állítottunk fel. Az elemzés

területeire (információforrások, kutató-fejlesztő helyek és témák, feladatok)

megfogalmazott feltételezéseket egyváltozós és többváltozós statisztikai

módszerekkel egyaránt megvizsgáltuk.

1. A vállalatok által felhasznált információk elsősorban piaci forrásokból (a

berendezések, anyagok alkatrészek vagy szoftverek szállítóitól, ügyfelektől

vagy vásárlóktól, és versenytársaktól vagy más versenytársaktól az ágazaton

belül) származnak.

A megfelelő szaktudás megléte elengedhetetlen feltétele az eredményes kutatás-

fejlesztési tevékenység folytatásához. Ez a tudás részben rendelkezésre áll a nagy-

vállalatoknál, részben pedig kívülről szerezhető meg. Véleményünk szerint az

információk származhatnak piaci forrásokból, kutatás-fejlesztést alaptevékenység-

ként folytató gazdasági szereplőktől vagy szekunder forrásokból. Az 1. hipotézisün-

ket ennek a kérdéskörnek a vizsgálatára fogalmaztuk meg.

2. A vállalatok mindenekelőtt más vállalkozásokkal a vállalatcsoportjukon belül

kooperálnak a kutatás-fejlesztési tevékenységük sikere érdekében.

Az információforrások igénybevétele csak az első lépés a vállalati tudás

bővítésében. Együttműködni azokkal a gazdasági szereplőkkel, akik a kölcsönös

tudásmegosztás révén hozzájárulnak a K+F stratégiai célok és operatív feladatok

realizálásához, kétség kívül minőségi ugrást jelent. A 2. hipotézisben azt vizsgáljuk,

hogy az együttműködésben résztvevő potenciális partnerek közül melyeket

preferálnak a magyarországi nagyvállalatok.

3. A magyarországi nagyvállalatok kutatási témái és kísérleti fejlesztési

feladatai legfőképp a „demand pull” stratégia jegyében születnek.

A kutatás-fejlesztés és innováció „lineáris” szervezeti modellje megkülönböztet

„technology push” és „demand pull” koncepciókat, amelyek közül az utóbbi

értelmezés az új termékek és szolgáltatások iránti keresletet tekinti az innovációs

lánc kiindulópontjának. A 3. hipotézisünkben a modellek mikroszintű adaptációja

alapján azzal a feltételezéssel élünk, hogy magyarországi nagyvállalatok kutatás-

fejlesztési tevékenységének motivációját a piaci kereslet húzóerejéből meríti.

A vizsgálatokat nagymintás kérdőíves megkérdezés előzte meg, a kutatás

módszertanát a jövőbeli reprodukálás érdekében az alábbiakban részletesen

ismertetjük. Az ismertetés előtt azonban megjegyezzük, hogy az elmúlt években,

témájában hasonló, de céljaiban és módszerében különböző kutatást végzett az

NKTH (ld. [14]) és jogelődje az OMFB (ld. [15], [17]).

A KUTATÁS MÓDSZERE

A hipotézisek tesztelése érdekében, szekunder (nemzetközi és hazai statisztikai

adatok) és kvalitatív kutatás (kormányzati és vállalati szakértői mélyinterjúk)

eredményeire alapozott, nagymintás, kérdőívvel támogatott megkérdezést

bonyolítottunk le. Azért választottuk ezt a módszert, mert az alkalmazása rendkívül

egyszerű, az összegyűjtött adatok megbízhatóak, mert a válaszadók előre

meghatározott alternatívákra vannak korlátozva. Az előzetesen rögzített válaszok

csökkentik a különböző válaszadók okozta sokszínűséget, és az adatok kódolása,

elemzése és értelmezése is viszonylag egyszerű (ld. [2], [13], [22], [23], [26], [30]).

A mintavétel alapsokaságát a Magyarországon tevékenykedő, 250 fő feletti

alkalmazotti létszámmal rendelkező, kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató

nagyvállalatok képezték. Az alapsokaság nagysága pedig 147 vállalat volt.

A vállalatokat a KSH céginformációs adattárából szűrtük le és hoztuk létre a

kutatás alapsokaságához hozzárendelhető mintavételi keretet. A teljes minta

megbízhatósági szintje 95 százalék, pontossági szintje pedig ±8,8 százalékpont, a

minta nagysága 67 vállalat. Azért esett a választás erre a mintavételi technikára,

mert nem volt cél a rétegek önmagukban történő elemzése és a vállalati

megkérdezés költségvetési kerete sem tett lehetővé nagyobb mintanagyságot.

Az információgyűjtés kérdőívvel támogatott, internet alapú, telefonos

megkérdezés formájában történt, amelyet gyakorlott és erre a célra külön

felkészített kérdezőbiztosok végeztek. Az információgyűjtés módszeréből

következik, hogy azt távmunka formájában is lehetett végezni és összesen 4 hét állt

rendelkezésére a 20 kérdezőbiztos részére. Egyváltozós, egyszerűbb elemzéseket

végeztünk a mintára: gyakorisági táblák, átlagok, kereszttábla-elemzés,

varianciaelemzés, korreláció-elemzés. A számításokat Excel (ld. [10], [19]) és SPSS

(ld. [27], [12], [21]) szoftverek segítségével hajtottuk végre.

A KUTATÁS EREDMÉNYEI

A következő részben a kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató magyarországi

nagyvállalatok K+F folyamat aktivitásának vizsgálatát mutatjuk be, különös

tekintettel az információforrások igénybevételére, a kutató-fejlesztő helyekkel való

együttműködésekre és a kutatási témákra, kísérleti fejlesztési feladatokra.

Információforrások igénybevételének vizsgálata

A magyarországi nagyvállalatok az elmúlt évben átlagosan 19 darab fizetős

információforrást (szakkönyvek, szakfolyóiratok, jelentések, adatbázisok, internetes

hozzáférések, egyéb információforrások) vettek igénybe. A vállalatok közel 15

százaléka nem vett igénybe fizetős információforrást, egyharmaduk 1-5 darab,

egynegyedük 11-50 darab, mintegy 5 százalékuk 51-100 darab, és kevesebb mint 5

százalékuk több mint 100 darab különböző fizetős információforrást említett. Az

információforrások száma szignifikáns, pozitív irányú, gyenge korrelációban van a

vállalat létszámával (r=0,311), és szignifikáns, pozitív irányú, közepesen erős

korrelációban a vállalat árbevételével (r=0,486). A fizetős információk átlagosan

egyharmada külföldi, míg kétharmada hazai forrásból származott. Fontos

megjegyezni, hogy a nagyobb létszámú magyarországi nagyvállalatok átlagosan

nagyobb arányban használtak külföldi információkat, a Pearson-féle korrelációs

együttható értéke 0,388 (hazai információk -0,388). Ugyanez az összefüggés igaz az

árbevételre és az információforrások számára. A nagyobb árbevételű cégek

átlagosan nagyobb arányban vettek igénybe külföldi forrásokat, korrelációs

együttható 0,433 (hazai források -0,433).

A vállalatok információhasználati szokásait (1. ábra) megvizsgálva

megállapíthatjuk, hogy legtöbben tudományos folyóiratokból és szakmai/műszaki

kiadványokból tájékozódnak. Ezt követik a vállalkozáson vagy vállalatcsoporton

belüli információforrások és a felsőoktatási intézményektől (egyetemek, főiskolák)

beszerezhető értékes adatok. A legkevésbé preferált információforrások a

versenytársak vagy más vállalkozások az iparágon belül és a közfinanszírozású

kutató-intézetek (akadémiai szféra). Ezeket a szervezeteket a válaszadók csupán

egynegyede jelölte meg.

Bázis: K+F tevékenységet folytatók és ehhez információforrásokat igénybevevők közül a kérdésre válaszolók, n=55

1. ábra

Az alábbiak közül honnan származó információforrásokat vettek igénybe?

Annak érdekében, hogy meghatározzuk, melyek azok az információforrások,

amelyeket a magyarországi nagyvállalatok egyszerre vesznek igénybe (hogyan

észlelik az információk forrásait), multidimenziós skálázást (ld. [4], [11], [7], [8],

[25]) hajtottunk végre. A modell illeszkedése1 jónak tekinthető (RSQ= 0,84782), a

megoldás minősége2 pedig elfogadható (Stress=0,17308). Az információ-források

igénybevételi MDS térképét a melléklet 1. ábrája tartalmazza. A térképet

megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a piaci szereplők, a kutató-fejlesztő helyek és

a szekunder források kombinált használata jellemző a gazdasági társaságokra.

Tipikus csoportosulások a szakértők, vállalkozási formában működő kutatóhelyek

és a tudományos folyóiratok és szakmai/műszaki kiadványok, a szakmai

szervezetek, kamarák és a versenytársak vagy más vállalkozások az iparágon belül,

valamint a közfinanszírozású kutató-intézetek és az ügyfelek vagy vásárlók

egyszerre történő igénybevétele. Az információforrások kombinált igénybe vétele

az egy típusba tartozó források egymást helyettesítő tulajdonságára utalnak,

1 Az optimálisan skálázott adatok teljes varianciájából mekkora hányadot magyaráz meg az MDS. (Kiváló:

0,9<RSQ; jó: 0,8<RSQ<0,9; közepes: 0,7<RSQ<0,8; elfogadható: 0,6<RSQ<0,7; gyenge: RSQ<0,6.) [9]

2 Az optimálisan skálázott adatok varianciájának azt a részét méri, amelyet az MDS nem magyaráz meg.

(Kiváló: Stress<0,05; jó: 0,05<Stress<0,1; közepes: 0,1<Stress<0,15; elfogadható: 0,15<Stress<0,2; gyenge:

0,2<Stress.) [9]

valamint arra, hogy az egyes kategóriák egymás kiegészítői a vállalatok használati

szokásaiban.

Kutató-fejlesztő helyekkel való együttműködések vizsgálata

A hazai nagyvállalatok éves szinten átlagosan 4 darab kutató-fejlesztő hellyel

működnek együtt – derült ki a kérdésre adott válaszokból. A vállalatok több mint 5

százaléka több mint 10 darab, egytizedük 6-10 darab, 5 százalékuk 5 darab, másik

egytizedük 4 darab, több mint 15 százalékuk 3 darab, egynegyedük 2 darab, további

egytizedük pedig 1 darab szervezettel működik együtt. Több mint egytizedük

egyáltalán nem vesz részt K+F célú közös gondolkodásban. Az együttműködési

aktivitás szignifikáns, pozitív irányú közepesen erős kapcsolatban van a vállalatok

árbevételével (r=0,409). Minél nagyobb árbevétel, annál több együttműködés –

sarkíthatjuk az összefüggést. Akárcsak a nagyvállalatok tulajdonosi struktúrájában,

az együttműködések területén is kezdenek megszűnni az országhatárok. A

vállalatok átlagosan ötből egy kutatás-fejlesztési megállapodást külföldi partnerrel

kötnek, a többit pedig magyar szervezettel – nyilvánvalóan a földrajzi közelség

következtében. A létszám növekedésével párhuzamosan növekszik a külföldi

együttműködések aránya, a két változó között szignifikáns, pozitív irányú

közepesen erős kapcsolat van (r=0,320) – értelemszerűen ugyanilyen erősségű, de

negatív irányú össze-függés mutatható ki a magyar partnerek vonatkozásában (r=-

0,320). A képet tovább árnyalja, hogy a külföldi tulajdonban lévő magyarországi

nagyvállalatok szignifikánsan nagyobb arányban működnek együtt külföldi és

kisebb arányban magyar kutató-fejlesztő helyekkel, míg a magyar tulajdonossal

rendelkezők esetében fordított a helyzet. A külföldi és magyar együttműködések

aránya rendre 9,9 százalék és 90,1 százalék. A többi demográfiai ismérv mentén

nincs szignifikáns kapcsolat az együttműködések származási helyét illetően.

Bázis: K+F tevékenységet folytatók és ehhez kutató-fejlesztő helyekkel együttműködők közül a kérdésre válaszolók, n=51

2. ábra

Az alábbiak közül milyen jellegű kutató-fejlesztő helyekkel működtek együtt?

Négy magyarországi nagyvállalatból három megállapodás alapján

együttműködik a hazai felsőoktatás valamely szervezetével, egyetemmel vagy

főiskolával (2. ábra). A sorrendet a szakértők, vállalkozási formában működő

kutatóhelyek és a szállítók (berendezések, anyagok, alkatrészek vagy szoftverek)

követik. A legkevésbé preferált partnerek – akárcsak az információforrások

esetében – a közfinanszírozású kutatóintézetek és a versenytársak vagy más

vállalkozások az iparágon belül.

A kooperációkat szintén alávetettük multidimenziós skálázásnak, annak

érdekében, hogy meghatározzuk, melyek a tipikus csoportosulások, hogyan észlelik

ezeket a nagy-vállalatok. Ezúttal a modell illeszkedése (RSQ=0,99794) és megoldás

minősége (Stress= 0,02920) egyaránt kiváló. A kutató-fejlesztő helyekkel való

együttműködés MDS térképét a melléklet 2. ábrája tartalmazza. A térképet

elemezve kijelenthetjük, hogy a kombináció az együttműködésekre is jellemző a

kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató cégek esetében. Az összetartozó

kooperációk közül kiemeljük a versenytársakat vagy más vállalkozásokat az

iparágon belül és a közfinanszírozású kutatóintézeteket, valamint a más

vállalkozásokat a vállalatcsoporton belül és az ügyfeleket vagy vásárlókat.

Kutatási témák, kísérleti fejlesztési feladatok vizsgálata

A magyarországi nagyvállalatoknak az elmúlt évben átlagosan 13 darab kutatási

témájuk, kísérleti fejlesztési feladatuk volt. A vállalatok 5 százalékának nem volt

kutatási témája, kísérleti fejlesztési feladata, több mint 50 1-5 darab, egytizedük 6-

10 darab, több mint 20 százalékuk 11-50 darab, kevesebb mint 5 százalékuk 51-100

darab, valamivel több mint 1 százalékuk pedig több mint 100 darab témáról,

feladatról számolt be. A vállalatoknál végzett kutatási témák, kísérleti fejlesztési

feladatok átlagosan közel 15 százaléka alap-kutatási téma (tudományos ismeretek

szerzése), egynegyede alkalmazott kutatási téma (gyakorlati cél elérése), 60

százaléka pedig kísérleti fejlesztési feladat (új anyagok, termékek, eszközök,

eljárások, rendszerek, szolgáltatások).

A kutatás-fejlesztési tevékenység leggyakoribb célja a szélesebb termék- vagy

szolgáltatás választék volt a magyarországi nagyvállalatok körében (3. ábra). A

második a termékek vagy szolgáltatások minőségének javítása, a harmadik pedig a

korszerűtlen termékek vagy eljárások lecserélése. A kérdésre adott válaszok alapján

kijelenthetjük, hogy a legkevésbé preferált célok közé az egészség és biztonság

javítása és a fajlagos bérköltség csökkentése tartozott a magyarországi

nagyvállalatok körében.

Bázis: K+F tevékenységet folytatók közül a kérdésre válaszolók, n=60

3. ábra

Az alábbiak közül milyen célú kutatási témájuk, kísérleti fejlesztési feladatuk volt?

A gyakorisági táblázat elemzése után a következő kérdést tettük fel: hogyan

észlelik a vállalatok a különböző célú kutatási témákat, kísérleti fejlesztési

feladatokat? A választ multidimenziós skálázástól vártuk, amelyet az alábbi döntési

pontokon keresztül hajtottunk végre:

Kiinduló adatok összegyűjtése: preferencia adatok

MDS eljárás kiválasztása: nem metrikus eljárás

Döntés a dimenziók számáról: két dimenzió

Dimenziók elnevezése, konfiguráció interpretálása: preferált/nem preferált,

közvetlen/közvetett

A számítások elvégzése után értékeltük a megbízhatóságot és az érvényességet: a

modell illeszkedése kiválónak (RSQ=0,90762), a megoldás minősége pedig

közepesnek (Stress=0,11987) tekinthető. Az MDS térképet a melléklet 3. ábrája

tartalmazza. A kutatási témák, kísérleti fejlesztési feladatok MDS térkép

vizsgálata/elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy a vállalatok észlelései két

dimenzió mentén (preferált/nem preferált, közvetlen/közvetett) jól leírhatók, és ez

alapján három csoportba sorolhatók.

„Preferált, közvetlen kutatás-fejlesztési célok”: a termékek vagy

szolgáltatások minőségének javítása, a szélesebb termék- vagy szolgáltatási

választék és a korszerűtlen termékek vagy eljárások lecserélése.

„Közepesen preferált, közvetett kutatás-fejlesztési célok”: a piaci részesedés

növelése, a nagyobb rugalmasság a termelésben vagy szolgáltatásban,

valamint a belépés új piacokra.

„Nem preferált kutatás-fejlesztési célok”: a termelő- vagy szolgáltatási

kapacitás bővítése, az egészség és biztonság javítása, valamint a fajlagos

bérköltség csökkentése.

KÖVETKEZTETÉS

Összegezve a K+F folyamat aktivitásra vonatkozó vizsgálatunk eredményeit

megállapíthatjuk, hogy az információforrások használatára vonatkozó

1. hipotézisünket nem tudjuk elfogadni, mivel a magyarországi nagyvállalatok

kevésbé preferálják a piaci szereplőket, helyettük szekunder, a belső és a

felsőoktatási intézmények forrásai élveznek előnyt. Hasonló a helyezet a

2. hipotézissel, hiszen a vállalatcsoporton belüli együttműködés helyett az

egyetemek és főiskolák, a vállalkozási kutató-fejlesztő helyek és beszállítók a

leginkább priorizáltak a K+F kooperációban. „Technology push” vagy „demand

pull”? Teszi fel a kérdést a 3. hipotézis, amelynek vizsgálata megerősíti a

témakörrel kapcsolatos feltételezésünket, amennyiben elfogadjuk, hogy ez utóbbi

stratégia megnyilvánulási formái közé tartozik a piaci kereslet által motivált

szélesebb termék- és szolgáltatás-szortiment kialakítása, a termékek vagy

szolgáltatások minőségének javítása a vevői igények minél teljesebb kielégítése

céljából és a korszerűtlen termékek vagy szolgáltatások lecserélése.

Mindaddig, amíg a vállalatok nem ismerik fel az innováció jelentőségét, nem a

versenyképességük növelése és a termelékenységük javítása, hanem az életben

maradásuk fog kockán forogni. A sikeres innovációs folyamatokban és kutatás-

fejlesztési tevékenységben pedig kitüntetett szerepe van a különböző

információforrásoknak és együttműködéseknek, valamint a piaci igényeknek,

amelyek alapvetően meghatározzák a kutatási témák és kísérleti fejlesztési feladatok

célrendszerét. Ezek a folyamatok és tevékenységek szükségesek, de nem

elégségesek. Az innováció és a kutatás-fejlesztés stratégiai szintre való emelése, a

szervezeti keretek biztosítása és a tevékenység folyamatos fejlesztése lehetnek azok

a tényezők, amelyek az eredményekhez nagyban hozzájárulhatnak. Vizsgálataink

további tárgyát ez a kérdéskör fogja képezni.

IRODALOMJEGYZÉK

[1] ABERNATHY, W. J. – UTTERBACK, J. M. [1978]: Patterns of Industrial

Innovation, Technology Review, 80. évf. 7. sz. 40-47. old.

[2] BERCZINÉ J. J.: Piackutatás a gyakorlatban, Co-nex Kiadó, Budapest,

1996.

[3] BERGER, R. – DUTTA, S. – RAFFAEL, T. – SAMUELS, G.: Innovating at

the Top – How Global CEOs Drive Innovation for Growth and Profit,

Palgrave Macmillan, New York, 2009.

[4] BOLLA M. – KRÁMLI A. [2005]: Statisztikai következtetések elmélete,

Typotex Kiadó, Budapest

[5] BUZÁS N.: Innovációmenedzsment a gyakorlatban, Akadémiai Kiadó,

Budapest, 2007.

[6] DRUCKER, P. F.: Innováció és vállalkozás az elméletben és a

gyakorlatban, Park Kiadó, Budapest, 1993.

[7] FÜSTÖS L. – KOVÁCS E. – MESZÉNA GY. – SIMONNÉ M. N. [2004]:

Alakfelismerés – Sokváltozós statisztikai módszerek, Új Mandátum

Könyvkiadó, Budapest

[8] HOFFMANN M. – KOZÁK Á. – VERES Z. [2006]: Bevezetés a

piackutatásba, Akadémiai Kiadó, Budapest

[9] IVÁNYI A. SZ. – HOFFER I.: Innovációs folyamatok menedzsmentje,

Aula Kiadó, Budapest, 2004.

[10] JÁNOSA A.: Adatelemzés számítógéppel, Perfekt Kiadó, Budapest, 2006.

[11] KAPLAN, D. [2004]: Handbook of Quantitative Methodology for the

Social Sciences, SagePublications, Thousand Oaks

[12] KETSKEMÉTY L. – IZSÓ L.: Bevezetés az SPSS programrendszerbe,

ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2005.

[13] LEHOTA J.: Marketingkutatás az agrárgazdaságban, Mezőgazda Kiadó,

Budapest, 2001.

[14] MOSONINÉ F. J. – TOLNAI M. – ORISEK A.: Kutatás-fejlesztés és

innováció a szolgáltatási szektorban, Nemzeti Kutatási és Technológiai

Hivatal, Budapest, 2004.

[15] MOSONINÉ F. J.: Fejlesztési stratégiák, növekedési stratégiák, Országos

Műszaki Fejlesztési Bizottság, Budapest, 1998.

[16] PAKUCS J.: Az innováció hatása a nemzeti jövedelem növekedésére,

Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2003.

[17] PAPANEK G.: A magyar innovációs rendszer főbb összefüggései, Országos

Műszaki Fejlesztési Bizottság, Budapest, 1999.

[18] PITTI Z.: A hazai vállalkozások „demográfiai” jellemzői, a vállalati

teljesítmények időbeli változása és a K+F teljesítmények szerepe a

gazdaság új növekedési pályára állásában, Tudomány- és

Technológiapolitikai, Versenyképességi Tanácsadó Testület, Budapest, 2006.

[19] RAPPAI G.: Üzleti statisztikai Excellel, Központi Statisztikai Hivatal,

Budapest, 2001.

[20] ROGERS, E. M.: Diffusion of Innovations, Free Press, New York, 1983.

[21] SAJTOS L. – MITEV A.: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv, Alinea

Kiadó, Budapest, 2007.

[22] SÁNDORNÉ SZ. J.: A piackutatás kézikönyve, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest, 1978.

[23] SÁNDORNÉ SZ. J.: A piackutatás elmélete és módszertana,

Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.

[24] SCHUMPETER, J. A.: A gazdasági fejlődés elmélete, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest, 1980.

[25] SPSS INC. [2005]: SPSS Categories, Chicago

[26] SZABÓ L.: A vállalati piackutatás gyakorlata, Perfekt Kiadó, Budapest,

2001.

[27] SZÉKELY M. – BARNA I.: Túlélőkészlet az SPSS-hez, Typotex Kiadó,

Budapest, 2002.

[28] TÖRÖK Á.: Stratégiai ágazat stratégia nélkül? Savaria University Press,

Szombathely, 2006.

[29] VÁGÁSI M. – PISKÓTI I. – BUZÁS N.: Innovációmarketing, Akadémiai

Kiadó, Budapest, 2006.

[30] VERES Z.: Szolgáltatásmarketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó,

Budapest, 2005.

MELLÉKLET

Az Önök v állalkozásán v agy

v állalatcsoportján belül

A berendezések, any agok, alkatrészek

v agy szoftv erek szállítóitól

Ügy felektől v agy v ásárlóktól

Verseny társaktól v agy más

v állalkozásoktól az ágazaton belül

Szakértőktől, v állalkozási formában

működő kutatóhely ektől

Egy etemektől v agy más felsőoktatási

intézmény ektől

Közfinanszírozású kutatóintézetektől

Konferenciákról, kereskedelmi v ásárokról,

kiállításokról

Tudomány os foly óiratokból és

szakmai/műszaki kiadv ány okból

Szakmai szerv ezetektől, kamaráktól

-2,00

-1,50

-1,00

-0,50

0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

-2,00 -1,50 -1,00 -0,50 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00

Kutató-fejlesztő helyek

Szekunder forrsádok

Piaci szereplők

1. ábra

Információforrások igénybevételi MDS térképe

Más v állalkozásokkal az Önök

v állalatcsoportján belül

Berendezések, any agok, alkatrészek

v agy szoftv erek szállítóiv al

Ügy felekkel v agy v ásárlókkal

Verseny társakkal v agy más

v állalkozásokkal az ágazaton belül

Szakértőkkel, v állalkozási formában

működő kutatóhely ekkel

Egy etemekkel v agy más felsőoktatási

szerv ezetekkel Közfinanszírozású kutatóintézetekkel

-1,00

-0,50

0,00

0,50

1,00

-4,00 -3,50 -3,00 -2,50 -2,00 -1,50 -1,00 -0,50 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00

2. ábra

Kutató-fejlesztő helyekkel való együttműködés MDS térképe

Szélesebb termék- v agy szolgáltatási

v álaszték

Korszerűtlen termékek v agy eljárások

lecserélése

Belépés új piacokra

A piaci részesedés növ elése

A termékek v agy szolgáltatások

minőségének jav ítása

Nagy obb rugalmasság a termelésben

v agy szolgáltatásban

Termelő- v agy szolgáltatási kapacitás

bőv ítése

Az egészség és biztonság jav ítása

A fajlagos bérköltség csökkentése

-2,00

-1,50

-1,00

-0,50

0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

-2,00 -1,50 -1,00 -0,50 0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00

Közvetlen

Közvetett

PreferáltNem preferált

Preferált

Közepesen preferált

Nem preferált

3. ábra

Kutatási témák, kísérleti fejlesztési feladatok MDS térképe