Magyarországi cigányság/romák

PPKE Etnikai- nemzeti kisebbségek kurzus, 2016. április 28.

Miről beszélünk?

1. A cigány fogalma a kérdés tartalma

2. A cigányság és nem cigány együttélés korszakolása Magyarországon

3. A romák száma Magyarországon

4. Roma csoportok Magyarországon és 1989 utáni helyzetük

1. A cigány fogalma a kérdés tartalma

1.1. Létrejötte szerinta) akik beleszülettek egy külső vagy belső meghatározottságok alapján cigánynak tekintett közösségbe b) akik azzá váltak illetve úgy néz ki, de nem kizárólagosan az antropológiai jegyekről van szó, hanem társadalmi karakterek, pozíciók vizuális jegyei alapján

1.2. Kategorizációa) önbevallásb) mások kategorizálta antropológiai jegyek/ nyelvtudásc) környezet megítélésed) külső, hivatalos, szakértői megítélés

a) a cigány történelem értelmezési keretei - szenvedés, menekülés és üldözéstörténet: az egységes etnokulturális egységet alkotó cigányság külső környezettel szembeni ellenállásának története. A történelműk rendező elve a velük szembeni ellenszenv - az együttélési modellek változásának paradigmája: differenciált, egymástól jelentősen különböző csoportokat érintő események a társadalmi gazdasági változások következményei. Az ellenszenv, az üldöztetés nem ok, hanem egy következmény, amelyet válsághelyzetekben, gazdasági társadalmi átrendeződések során az együttélési modellek újjáépítése válthat ki. b) a társadalmi helyzetük értelmezésének keretei- devianciaorientált szemlélet: a „cigánykérdést” a cigányok tulajdonságai, a többség életmódjától való eltérése hozza létre, a hátrányos helyzetükért önmaguk a felelősek. - emancipatorikus megközelítés: a cigányok helyzetére az elnyomottság, kirekesztettség és a hátrányos megkülönböztetés a jellemző és ezek alól a hátrányok alól fel kell szabadítani. - leíró megközelítések (klasszikus néprajz és szociológia)

- eszencialista: a cigányok tulajdonságait azok etnokulturális adottságaiból vezeti le

- strukturalista: a cigányság helyzetét a többségi társadalom változásával, kölcsönhatásaival magyarázza

- civilizatorikus: a többségi társadalomnak kell felemelnie a cigányokat saját szintjére. A cigányság a társadalomtól elvárt befogadás tárgya. A cigányok nem integrálódtak eléggé a társadalomba. - kritikai megközelítés: a cigányokkal kapcsolatos problémák épp integráltságuk minőségéből adódnak, a többségi társadalommal fennálló kapcsolatok sajátos jellegéből. A cigányok társadalomkívülisége változott meg az államszocializmusban a hatvanas-hetvenes években. Ehhez képest jön a visszalépés a 90-es években. c) Mennyiben beszélhetünk etnokulturális csoportokról, nemzetiségről vagy szegénységről és szegregációról illetve a szegénység kultúrájáról?

1. 4. Az elnevezés és a cigányság megjelenése Európában

Görögországi atsingani/ atszinganosz keletibizánci népcsoport fr: tsiganes, n: Zigeuner, Egyiptomi toposz: angol: gypsies, sp: gitanos Magyar menlevelekben a 17. századig: aegiptiacus, pharaones

a köznyelvben: zingarus, cyganus Saját maguk használta név: rom, manus, szinto, kalo (ember)

ie. II évezred indoárja törzsek Szibériából IndiábaIe. 4. sz. a szankszkritból kiválnak: hindi és a romani sid nyelvekIndia észak-nyugati részéről , Pandzsab tartományból, 6-10 sz. a népvándorlással: Perzsia, Örményország, Bizáncon keresztül vándoroltakNyugat-Európa: a rendi szerkezetekbe már nem tudnak beilleszkedni Magyarországon 1390–1406 között jelentek meg először az oklevelekben: vármegyei útlevél/ letelepítési engedély/ hadviselés/fémművesség

Tévhitek:- nincs írott nyelvük történetük/ de léteznek róluk források (Nagy Pál)- nomád nép/ a letelepedés könnyebben ment a Balkánon, mint a rendileg zárt Nyugat-Európában, a cigányok a 15. század óta a magyarországi társadalom részeként, szimbiózisban éltek- homagenitás/ rendkívül heterogén, tagolt csoport: oláhcigányok, beások, romungrók- saját kultúra/ romanipe: a visszajáró szellemektől való félelem/ a tisztasági, érintkezési szabályok a hagyományos közösségben a divamo és a kris szerepe romák és gádzsók határtermelése- Magyarországon nem csak bevándorlási hullámokról (15-16. sz., 18. sz.,

19. sz. közepe) hanem folyamatos bevándorlásról beszélhetünk a 14-20. sz. között, lassú áthúzódás, Pl. zigani valachi, már a 18. sz. első harmadában megjelenik (oláh cigány, famunkás és rézműves) a 19. sz. közepi bevándorlás Romániából a legszámosabb hullám

- a cigány történelmen belül a korszakok nem fix pontok, hanem az együttélést komplexen befolyásoló időszakok elkülönítéséről van szó.

2. A cigányság és nem cigány együttélés korszakolása Magyarországon

1. XV-XVI. sz. az együttélés feltételeinek megteremtése- Mezőgazdasági kovácsmunka- a XVI. század közepétől kialakult modellek:

ÉK Mo-on gyülevész rablóbandák, tolvajnép, csalárd, söpredékként jelenik meg a forrásokban -

a kapa és kaszaverés céhes formába való szerveződése a cigányokat kiszorítja a piacról és a) új piac után néznek, b) új megélhetési módot alakítanak ki

(famunkák, vándorkereskedések)a XVII. sz-ban terjed el a cigány zene utáni igény (verbunkos)

2. XVIII. sz. második fele a felvilágosult abszolutizmus civilizatorikus kísérleteA cigány fogalma kettős lesz etnikus tartalmú (gens/natio), de általánossá a szociális dimenzió (conditio/professio) lesz: „állapottya”= társadalmi helyzet, status = megélhetési mód és foglalkozás

Mária Terézia:a cigányok életmódjának szabályozása a letelepedés érdekében

- földesurak befogadhatnak cigányokat, de meg kell akadályozni a kóborlásukat, 1758- tv hatóságok kötelesek a cigányok letelepítéséről gondoskodni, 1760- cigány népnév eltörlése, céhbe fel kell venni őket, eltiltásuk a lótartástól,1761- cigányokat be lehet sorozni katonának, 1762- cigányok az öltözködésükben kötelesek a környezetükhöz alkalmazkodni,

1763- cigányok nem kaphatnak útlevelet a földesuraktól, 1766- cigányösszeírás, úrbéri szolgáltatás, vajdaság eltörlése, lótartás eltiltása,

kóborlók kunyhóinak lerombolása, 1767- útlevelet csak letelepedett cigányok kaphatnak, 1769- cigányok eltiltása: lótartástól, döghúsevéstől, cigány nyelv használatától, gyerekeiket el kell venni és parasztokhoz kell adni, csak letelepedett cigányok foglalkozhatnak kovácsolással és zenéléssel, a papok ingyen kötelesek a cigányokat tanítani, 1773- csak azok a cigányok köthetnek házasságot akik igazolni tudják, hogy valahol szolgálnak, 1775- cigány katonákat nem lehet szabadságra bocsátani, 1779

II. József rendeleti civilizatorikus politikája:- 1782: 44 ezer fős nyilvántartás- 1772-es rendelet megerősítése:

a cigány nyelv használatának büntetésea vásárjárás tilalmaa bíróválasztás tilalmaszétosztandók az uradalmak közöttkatonai szabadságolás tilalmaférfiak katonai szolgálatra, nőket ipari munkára kívánják beosztani4-10 éves korig parasztokhoz adják ki a cigány gyerekeket, de a szülőknek is fizetni kellcigány férfiak és nők házasságának tilalma

Újabb fogalmi kettősség megjelenése: rendes, muzsikus,letelepedet/ vándorló, kereskedő, kóbor cigányok. Ugyanakkor az elvett cigány gyerekek: gyakran prostituáltak/ rablócsapatok tagjai, de a legnagyobb probléma az eredeti közösségek elvesztése, a tradicionális, holisztikus világok szétesnek, így lesznek a kárpáti cigányok romungróvá.

3. A XIX. sz. vége a polgárosodás kapcsán a központi kormányzat keresi az integrációs lehetőségeket és próbálja tisztázni a cigányság helyzetét. - „sereg” és „vajdája” - tipikus foglalkozások: kovácsok, timárok, aranymosók, lótartók és kereskedők, muzsikusok, jóslás és varázslás // XIX. sz vége 60 ezer cigány a kovács, szegkovács iparban , 17 ezer muzsikus 1893. január 31-i összeírás (Budapest kivételével) ( az 1890-es népszámlálás nyelv alapján 91 ezer romát talált.)272.776 főt találtak (a népesség 1,8%-a) a trianoni Mo 60 E (1,1%)1784-1890 között az ország lakossága 1,6x nőtt // romák 6,2x-re

38% m anyanyelvű, 30% román anyanyelvű 89,2% letelepedett, 7,5 % részben letelepedett, 3,3% kóborló (ez utóbbi 1/5-e rossz magaviseletű) 1893-ban az iskolaköteles gyerekek 81% járt iskolába, a roma gyerekek 31%, romungrók 40%-a

1850: 150 ezer1857:143 ezer (az ország lakossága 50 év alatt 30%-kal, a cigányoké 100%-kal nőtt).

Mivel a 14 éven aluliak aránya azonos, így bevándorlásról beszélhetünk R-bólArányok: Dunántúl 0,8%, Erdélyben 5%

4. A két vh közti társadalmon kívüliség és a negyvenes évek „végső megoldása”

- új előítélet témák megjelenése: cigánybűnözés, fajtisztaság- megszűnik a hármas kategorizáció: marginalizálódás lesz a döntő

- gazdasági dezintegráció: falusi kiszorítottság, társadalomalattiság, fel se merül a földreformban való részesedésük

- népegészségügyi gondozás hiánya: elzárás, tiltás, - az asszimilációs stratégia háttérbe szorulása: fenyegetés és távolságtartás- szegregáció és hatósági diszkrimináció: az oktatási, képzettségbeli mutatók szétválása - 100.000 vétő korúra eső elítélt 5-700 fő/ cigányok között 1400-1700 fő/ napszámosok között 3000 fő- roma holocaust 5-30.000 áldozat (komáromi és más gyűjtőtáborok)

5. Az 1950-es években kezdődő iparosítás, amely a munakerőpiacon integrálja a cigányságot 1946: Kálmán András cikk: a cigányságot, mint nemzetiséget kezeli, de ezt hivatalosan nem fogadták el1945-1948: a cigányság kimaradása a földosztásból1957: Művelődési Minisztérium, Nemzetiségi Osztály (Vendégh Sándor) létrehozása, 1957 október: Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége (László Mária, majd 1958-tól Ferkovics Sándor)1961 jún. 20. MSZMP PB határozat: a cigányság nem nemzetiség; munka–lakás–iskola asszimilációs politika2100 cigánytelep felszámolása a fő cél1965-től a „CS” lakások építése (csökkentett konfortfokozat)a) régi épületek átalakítása, b) hatóságilag kijelölt terület, ahova maguk építkezhettek, slummosodás, c) barakktelepek építése, vagy régiek felhasználása, d) Cs (csökkentett konfortfokozatú) lakások építése, elkülönítve a településtől, e) kihaló parasztfalvakban házvásárlás1971 Kemény István cigány vizsgálata: 320.000 fő59% a keleti-, északi, alföldi régióban 7,7% Bp // 78% községekben / /14% vidéki városokban anyanyelvűk: 71% magyar , 21% cigány, 8% román

- 1961-ben 30% körül volt az állandó állással rendelkező roma férfiak aránya, 1971-re ez 85 % lett,

alapvetően a bértömeggazdálkodás használja a roma foglalkoztatást

- a két vh között 50%-os volt a roma gyerekek iskolalátogatása, 1961-re 90% fölötti,

- 1971-ben a 15 évesnél idősebb cigányok 0,5%-a érettségizett és 0,1% diplomázott, orsz. átlag: 30% szakközép-gimnázium, 38,6% szakmkép.

- 1971: a cigány lakások 44%-ban nem volt villany, 92% nem volt vezetékes víz, 61% földes, a cigányok 2/3-a élt telepeken 1984-es párthatározat: letelepedtek, a gyerekek 60%-a óvodába jár, a nők 53%-nak van munkaviszonya, formálódik a roma értelmiség, nő a sajátos oktatási formák (gyógypedagógia) között tanuló roma gyerekek száma1985: Országos Cigány Tanács létrehozása1986: Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége

6. A rendszerváltást követő marginalizáció, leszakadás és a növekvő etnokulturális elkülönülés.

- a cigány foglalkoztatottság 87%-ról 29%-ra esett vissza 1993-ra (nem romák 67%) 1990: 3 cigány párt, de sikeretlenek ellenben három képviselő: Hága Antónia, Horváth Aladár, Péli Tamás bekerült a Parlamentbe, Zsigó Jenő: Roma Parlament létrehozása 1993: az etnikai és nemzeti kisebbségekről szóló törvény:

cigányság, mint etnikai kisebbségbiztosítja a közösségi önszerveződés lehetőségét

ÖCKO, 1994: 477 1998: 746, 2006: 1100 helyi önkormányzat, Lungo Drom 1594 mandátum MCF Roma Összefogás 1332 mandátum

Intézményesség:

4 roma óvoda (Budapest, Hosszúpályi, Alószentmárton, Edelény) Iskolaközpontok általános, szak- és középiskola: Edelény, Bp: Talentum, Kalyi Jag, Szolnok, Gandhi Gimnázium Pécs,

1996-tól Láthatatlan Kollégium Romaversitas (2001-től önálló alapítványként)

Roma lapok: Lungo Drom, Cvilágunk, Amaro Drom, Kethano Drom,Önálló műsorok az MR1-en és az MTV-ben, Rádió C

Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért KözalapítványNemzeti Civil AlapMinisztériumi keretekRoma felzárkóztató programok1971 Roma Világkongresszus, 2004 Európai Romák és Utazók Fóruma

nyelv cigány általános iskolaioktatás 2009/10

cigány középiskolaioktatás 2009/10

beás nyelvet is oktatnak

987 165

romani nyelvet is oktatják

932 1112

cigány nyelvet nem oktatják

47 365 1289

összesen 49 284 2566

3. A romák száma Magyarországon•Mai országterület szerint:

1893: 64.780 (cigányösszeírás, a nem cigány környezet véleménye)1930: 100.000 szakértői becslés1941: 116.860 48 év 1,8x növekedés 0,03/év1970: 35.000 (népszámlálás, cigány anyanyelvű)1971: 320.000 30 év 2,7x, 0,09/ év(nem cigány környezet annak tart)1980: 6.400 (népszámlálás, cigány nemzetiségű)1990: 48.000 (népszámlálás, cigány anyanyelvű)1990: 192.000 (népszámlálás, cigány nemzetiségű)1993: 468.000 0,06 /év (nem cigány környezete annak tart)2001: 190.000 (népszámlálás, cigány nemzetiségű)2001: 48.700 (népszámlálás, cigány anyanyelvű)2001: 249.100 (népszámlálás, cigány kulturális értékekhez kötődik)2003: 540.000 32 év 1,69x, 0,05/év (nem cigány körny. annak tart)2006: 106.300 (cigányként regisztrált az önkor. választásokon)2011: 316.000 (cigány kötődés a 4 elem valamelyikében)

4. Roma csoportok Magyarországon A) Cigány anyanyelvű: a kárpáti cigány nyelvet beszélők/

az oláh (vlah) cigány nyelvet beszéliB) Nem cigány anyanyelvű.a magyar anyanyelvűek (romungrók: kárpáti és oláh cigányok utódai)

- zenészek- vályogvetők, kosárfonók, alkalmi munkások

a román anyanyelvűek (romák)- román cigányok (Elek és Méhkerék)- teknővájó cigányok (beások)

Beszélt nyelv szerint:1. magyarul beszélő romungrók2. oláhcigányok (magyarul és cigányul beszélők)3. román cigányok ( magyarul és románul beszélők)

anyanyelv/év Magyar % cigány % román% egyéb%

1893 79,5 10 4,5 6

1971 71 21,2 7,6

1993 89,5 4,4 5,5

2003 86.9 7,7 4,6

1990: 143.000 cigány (a környezet szerinti cigány népesség 32%)2001: 190.000 cigány/ kötődés szerint 206.000 (a környezet szerinti cigány népesség 33-34%) 1993: 56% magyar nemzetiségű, 18% magyar-cigány, 22% cigány, 0,7 beás2003: 37,8 magyar nemzetiségű, 29,8 magyar-cigány, 26,8% cigány, 4,5% beás Helyzetkép1993: 30% túlnyomóan cigány környezetben él, 29% vegyes környezetben él, 29% többségében nem cigány környezetben él, 9% olyan helyen ahol egyáltalán nem élnek cigányok 2003: 6% telepi cigány lakás2% településen kívül, de nem telepen42% település szélén22% bent a településen, de cigány környezetben (72%-os szegregáció)

2003: -óvodás 3-5 évesek cigányok 42% (88% országosan)-16 éves, általános iskolát be nem fejezettek a cigányok között 36 % (5% országosan)- iskolás korú cigány gyerekek 20%-a kisegítő iskolába jár ( 4% országos) -középiskolás a cigány gyerekek 20%-a, (55% országosan) Kb. 5% a érettségizett a cigány 20-24 évesek között - a cigány 20-24 évesek 1,2%-a tanul a felsőoktatásban (orsz. 40%)

2003: 15-74 éves népesség 21% volt foglalkoztatottBp-64,4%--36%, vid. város 27,5%--14,6%, községek 20%--10%

A rossz munakerőpiaci helyzet okai: - alacsony iskolázottság- lakóhely (elmaradott kistérség)- tönkrement hagyományos foglalkoztatási ágak- diszkrimináció (nem mérhető, de: cigány osztályok + munka felvételei

megkülönböztetés)

A megélhetési utak, lehetséges tevékenységek (főfoglalkozású munkahelyen kívüli tevékenységek): 1. Gyűjtögetés – zsákmányolás2. Böngészés, mezgerelés3. Szedd magad! Akciók4. Alkalmi és bérmunka (idényjellegű kampánymunka a mezőgazdaságiban, patrónus kliens viszonnyal „visszatérő jó ember”.5. Szolgáltatások: zenélés, háziipar, fuvarozás – eljelentéktelenedése

szocpolos építkezések6. Iparos termelés: faáru, tégla, vályoggyártás, fémtárgyak termelése 7. Mezőgazdasági termelés (saját fogyasztás, egyes termékekre való

specializáció)8. Kereskedelem: lókereskedelem / használt autó kereskedelemNemzetközi ruha, dohány, alkohol kereskedelem az áruk helybe szállítása a termelőtó, olcsó felvásárlási helyről (virág, papirika, tűzifa stb.) 9. „Banki” tevékenység: uzsorakamat (50%-os kamatok pl.) „interezés” a szocpol kölcsönökkel //10. Szociális ellátás // 11. Munkaközvetítői tevékenység (csak munkáltató ad jutalékot.)