AZ ARAL-TÓ VÉGNAPJAI

AUT! Szövegesek: 45”

Fényképek : 4” (vagy: KATT!)

AZ ARAL-TÓ, AMÍG LÉTEZETT :Az Aral-tó Kazahsztán és Üzbegisztán határán elterü-lő sós vizű képződmény.Mé-rete nagyjából 400x200 km. Átlagos mélysége 16, legmé- lyebb pontja pedig 68 m.Jól hajózható és halban gazdag víz volt,amelyet a Szír Dar-ja és az Amu Darja folyók tápláltak bő hozamú vizeik-kel. Meleg éghajlatuk miatt ezt a két országot jelölte ki gya- pot és rizs termesztésére a szovjet tervgazdaság. Mindkét növény rendkívüli vízigényét a két folyóból ve- zették el, de a rossz minősé-gű csatornák miatt ennek az egyharmada útközben elszi- várgott,ezért a vízkiemelést fokozták. Oly annyira, hogy mára már a két folyó el sem jut a tóig!

Az APADÓ aral-tó, műhold

felvételen:

A víz utánpótlás elmaradásá-nak következényei 1960 – tól kezdtek mutatkozni: a meleg klíma okozta párolgás miatt a tó először egy északi és egy déli részre szakadt a 90-es é- vek elején. Majd 2003 és 2005 között a déli maradék tovább felező- dött,ezt követően 2010-ben a keleti rész teljesen kiszáradt. A tó medre gyorsuló ütem-ben sivatagosodik.A vízparti halászfalvak ma már több ki-lóméterre vannak az új par-toktól, a hajók,amelyek alól elfogyott a víz,a térhódító sí- vatagban rozsdásodnak. Az egykori Szovjetúnió büsz-ke volt arra, hogy a szocialis-ta ember leigázza a természe-tet. A természet most bosszút áll azokon,akik beavatkoztak évezredes rendjébe.

1989 2004

A tó apadása

A következő animáció bemutatja az Aral terület

veszteségét 1960 és 2008 között:

(A szaggatott vonal államhatár)

A tó, amely felhővé vált és elfujta a szél!

V é g e ?

A névadó Aral város kikötője ma ... ... és a tó, amelyhez épült:

A mappa térkép és kép anyagát a net-ről töltöttem le: