szolgáltató állam modellek

Modern szolgáltató állam modellek

vizsgálata és relevanciájuk

Magyarországon

(Angolszász elméleti modellek leírása és megvalósításuk során

alkalmazott e-kormányzati eszközök vizsgálata)

Készítette:

Ithaka Kht.

www.ithaka.hu

2006. március


www.ithaka.hu 2

TARTATOM

1. Bevezetı ....................................3 2. Elméleti modellek és dilemmák a szolgáltató állam reformjának terén...............................6 3. Az esélyegyenlıség, egyenlı hozzáférés elvének

bemutatása és pozicionálása .....................12

4.1 Portugália ........................................................................................ 20

4.2 Svédország ........................................................................................ 27

4.3 Németország ..................................................................................... 38

4.4 Nagy Britannia .............................................................................. 50

5. Egy gyakorlatorientált program bemutatása, e-kormányzati és e-közigazgatási technológiák, mint

legfıbb katalizátorok - a japán modell bemutatása..69

FELHASZNÁLT IRODALOM ..........................121

I. MELLÉKLET .................................125


www.ithaka.hu 3

1. Bevezetı

A közszolgálat reformjával eddig foglalkozó szervezetek a

feladatot, mint egy hivatali kihívást tekintették, egy

adminisztratív jellegő kihívást, amire adminisztratív jellegő

válaszokat kerestek. Elsısorban a rendszer törvényi és

intézményes problémáit keresték, a munkavállaló személyek

érdekeit vették figyelembe, és az ı helyzetükre adható

kényelmes megoldására koncentráltak – eddig meglehetısen

kevés sikerrel. Ez a megközelítés befelé forduló és bonyolult,

nem teszi vonzóvá az átalakulással járó esetleges kihívásokat.

Az utóbbi húsz évben a közszolgálati reformok több hulláma

söpört át Nyugat-Európán. A változások lényege, hogy a

közszolgálatban az 1945 után kialakult a weberi bürokratikus

adminisztráció modelljeit, egy, a piaci mechanizmusokat

alapul vevı és a piaci mőködési módokat példaként tekintı,

eredményorientált szisztéma váltotta fel.

Az változások második hullámában a reformok fókusza a

minıségre és az ügyfél-orientáltságra került. Ezt az un.

“közszolgálati irányt” az ügyfelek igényeinek megtalálása és

ezen igények kielégítésének leghatékonyabb kielégítési

módjának kidolgozása jellemezte. Ezen változások során

különbözı módjai alakultak ki annak, hogy az ügyfeleket minél

inkább bevonják a szolgáltatások kialakításnak folyamatába,

és egyre nagyobb hangsúly helyezıdött az elszámoltathatóságra.

Magyarországon a közszolgáltatások világában még nem

teljesedett be a rendszerváltás, vagyis nem honosodott meg az

állam és polgárai közötti viszony új felfogása. Ezen a

területen a polgárok sok esetben elfogadják az egyenlıtlennek

érzett viszonyokat, a bizalmatlanság légkörében pedig szinte


www.ithaka.hu 4

ellenségként szemlélik a saját adóforintjaikból fenntartott

intézményeket.

Az állampolgárok ezen attitődjei nagyrészt válaszreakciók a

valós, a kádári rendszer örökségeként ránk maradt, mőködési

anomáliákra.

Mindez azt jelenti, hogy a közszolgáltatások jelenlegi

rendszere átalakításra szorul. Ez az átalakítás, amellett,

hogy a nagy szolgáltató rendszerek esetében strukturális

reformokra is szükség van, néhány alapvetı szempont szerint

minden közszolgáltatási területet át kell, hogy hasson: az

államnak magának kell törekednie a polgáraihoz való

viszonyának átalakítására, mégpedig a „szolgáltató állam”

filozófiájának implementálásával.

A szolgáltató állam legfontosabb elvei: az ügyfélközpontúság,

a számonkérhetıség és az átláthatóság, az esélyegyenlıség,

valamint az új szolgáltatási formák elsısorban az

önkéntességen alapuló rendszerek megszületésének ösztönzése,

elsısorban a nagyobb civil részvétel elısegítésével.

E tanulmány célja – nemzetközi példákon keresztül - bemutatni

a szolgáltató állam nyugat-európai elméleti modelljeit,

megvizsgálni azok gyakorlati megvalósulását különös

tekintettel az esélyegyenlıség, az egyenlı hozzáférés és

méltányosság elvének érvényesülése során alkalmazott e-

kormányzati technológiákra.

Mindezek mellett fontosnak tartjuk, hogy a tanulmányban az

angolszász elméleti munkákban elıforduló szolgáltató állam

modellek részletes leírása mellett – ha csak a mellékletben

is -, de bemutassunk egy erre a területre vonatkozó konkrét


www.ithaka.hu 5

brit policy javaslat elızményeit, megvalósulásának folyamatát,

és ezen modellekre épülı elvi alapvetését.


www.ithaka.hu 6

2. Elméleti modellek és dilemmák a szolgáltató állam reformjának terén

Itt elsıként bemutatjuk a XX. század végi nyugat-európai

közszolgálati reformok trendjeit, és az azok hátterében

meghúzódó, az állam szerepére és feladatára vonatkozó

filozófiai alapvetések változását különös tekintettel az

angolszász szakirodalomban fellelhetı modellekre. Számba

vesszük a modern közszolgáltatások alapvetı elemeit és

ismérveit, valamint az ezek alapján mőködı közszolgáltatás

Magyarországon történı implementálásának feltételeit, az e

folyamat sikeres megvalósítására leselkedı veszélyeket és az

azok megelızésére szolgáló lehetséges intézkedéseket.

E helyen négy alapvetı elv (átláthatóság, ügyfélközpontúság,

esélyegyenlıség, önkéntességen alapuló rendszerek támogatása)

konkrét tartalmát és megvalósulási formáit mutatjuk be két

dimenzióban, az állam, mint közvetlen szolgáltató, és mint

piac-szabályozó esetében. A két szempont szerint kijelölt

területeken egyenként leírjuk szükséges változtatásokat és az

esetleges mintaként is szolgálható nemzetközi példákkal

illusztráljuk azokat.

Az utóbbi húsz évben a közszolgálati reformok egész hulláma

söpört át Nyugat-Európán (Horton, 2003; Aberbach&Christensen,

2003; OECD, 1995). Ám az “új menedzserializmus-nak” vagy

közkeletőbb nevén „new public management-nek” (NPM) nevezett

új elméleti és gyakorlati rendszer nem csak egyszerő

intézményi reformok sokaságaként, jelenik meg. A változásokat

feldolgozó tipológiák eltérése ellenére viszonylagos

egyetértés mutatkozik abban a szakértık között, hogy a

reformok során a változások hívei kimondva-kimondatlanul


www.ithaka.hu 7

általában egy nagyobb elméleti koncepció keretében arra is

törekedtek, hogy megváltoztassák azt, ahogy az államról és

annak szerepérıl gondolkodunk és átalakítsák magának a

kormányzásnak a módját is (Caiden&Sundaram, 2004). A

változások hátterében egyes szerzık szerint az állam és

polgárainak viszonyát új keretbe helyezı elképzelés vált

uralkodóvá, amit „egyenközpontú/gazdaságossági” modellnek

nevezhetünk (Aberbach&Christensen, 2003). Ez az új modell,

ami az egyéni döntéshozó racionális, elınymaximalizáló

szerepet helyezi a középpontba nagy hatást gyakorolt a NPM

ideológiájára. Mindemellett a NPM hátterében megtalálhatóak a

tradicionálisnak számító, a kormányzatra és

közszolgáltatásokra vonatkozó kollektivista és pluralista

elméletek elemei is, és a konkrét reformokban

nemzetspecifikus elemként változik az egyes teoretikus

irányvonalak szerepének súlya (Aberbach&Christensen, 2003).

Ha a konkrét változásokat nézzük, akkor azok lényege abban

foglalható össze, hogy a közszolgálat 1945 után kialakult,

hagyományos rendszerét, vagyis a weberi bürokratikus

adminisztráció modelljeit, lassan egy, a piaci

mechanizmusokat alapul vevı és a piaci mőködési módokat

példaként tekintı, eredményorientált szisztéma váltja fel

(Horton, 2003). Ennek a törekvésnek a jegyében a reformok

általában a bürokrácia csökkentésére, az eredményességre, a

gazdaságosságra, a méretcsökkenésre, az ügyfélközpontúságra

és az innovációra törekednek (Horton, 2003). A gyakran New

Public Management-nek (NPM) is nevezett ideológia

térnyerésének legfontosabb dimenziói tehát a következık:

1. A decentralizáció.

2. A nagyobb verseny irányába való elmozdulás.

3. Az üzleti szektorban megszokott mőködési formák erısebb

hangsúlyozása.


www.ithaka.hu 8

4. A takarékossági és költséghatékonysági elemek térnyerése.

5. Az átlátható és ezért korrupciómentes mőködés

kialakításának igénye.

6. A teljesítmény mérésére alkalmazott egységesített

standardok fokozottabb használata.

7. A teljesítmény kontrollja. (Lawton, 2004)

Mint azt fentebb hangsúlyoztuk az egyes országokban

megfigyelhetıek különbségek, és mint sok szakértı

hangsúlyozza az NPM elemeinek adoptálása egyenetlenül

történik a különbözı országokban reflektálva azokra a

különbözı súlyozásokra, amit az egyes országok adnak az

elemeknek (Clark, 2000). Természetes, hogy a változások

természete adaptív, hiszen sehol sem kezdıdnek a reformok

„tiszta lappal”. Mindemellett, mint azt a „globalizációs”

elmélet hívei megfogalmazzák a reformok irányában és

folyamatában számos hasonló elem kimutatható fıként ami

Nyugat-Európát illeti (Horton, 2003).

A változások elsı hulláma legtöbb esetben a financiális

szerkezet reformja volt, ami a jobb elszámoltathatóságot, a

költséghatékonyságot és a hatékonyságot tette a középpontba a

közszolgáltatások világában. Ezt sok helyen egy olyan

strukturális reform követte, amely során egyre elterjedtebbek

lettek a különbözı szolgáltatásnyújtási formákra létrehozott

autonóm intézmények, amik saját, egyértelmő szakpolitikai

keretrendszerük, célrendszerük és teljesítménymutatóik

szerint dolgoztak (outsourcing). Néhány országban a

széleskörő privatizáció eszközét választották. Mindkét

módszernek azonban ugyanaz volt a célja: a közkiadások

csökkentése, és a piaci verseny ezen a területén való

bevezetése (Horton, 2003). Ezek az elemek az NPM klasszikus

elgondolásainak adoptálását jelentik.


www.ithaka.hu 9

Az 1990-es évek közepén-végén a reformok fókusza általában új

területre helyezıdött: a hangsúly a minıségre és az ügyfél-

orientáltságra került. Ezt az un. “közszolgálati irányt” az

ügyfelek igényeinek megtalálása és ezen igények

kielégítésének leghatékonyabb kielégítési módjának

kidolgozása jellemezte. Különbözı módjai alakultak ki annak,

hogy az ügyfeleket minél inkább bevonjak a szolgáltatások

kialakításnak folyamatába, és egyre nagyobb hangsúly

helyezıdött az elszámoltathatóságra. A transzparencia

szintjének/mértékének növelése vált az egyik legfontosabb

problémává. Sokan azt hangsúlyozták, hogy ennek az

elszámoltathatóságnak olyannak kell lenni, mint egy piaci cég

és a fogyasztó viszonyában fellelhetı mechanizmusnak. Egyre

nagyobb figyelem helyezıdött a közszolgáltatás humán

erıforrás oldalára is, döntıen azokra a munkatársakra, akik

közvetlenül érintkeznek az ügyféllel. A jobb

információáramlás érdekében a hagyományos intézményi

hierarchiák sok helyen fellazultak. Mindezen folyamatok

kiteljesedését segítették az új kommunikációs eszközök is

(Horton, 2003).

Ennek a két fejlıdési foknak (az NPM klasszikusa elemei és az

ügyfél-orientáltsággal való kibıvítése) az együttesét

nevezhetjük a szolgáltató állam koncepciójának.

A szolgáltató állam vízióját Nyugat-Európában azonban máris

egy új koncepció készül felváltani: az adaptív állam teóriája.

Ez az ideológia, megırizve elıdje lényegi megfontolásait, a

közszolgáltató intézmények rugalmasságra való képességét és a

helyi innováció beemelésének lehetıségét tartja a

legfontosabb célnak (Bentley& Wilsdon, 2003).


www.ithaka.hu 10

Az elızıkben megismerhettük a Nyugat-Európában az utóbbi

idıkben lezajlott, a közszolgáltatás szféráját érintı

reformfolyamat legfontosabb elméleti és gyakorlati elemeit.

Ezek a tudások sokat segíthetnek abban, hogy megtervezzük a

magyarországi reform alapelveit, és stratégiai lépéseit. A

pusztán költségcsökkentésrıl szóló vitákból és a

decentralizáció-centralizáció hamis dilemmájából való

kitörésre ugyanis csak úgy van lehetıség, ha félretéve a

hibás kérdésfeltevéseket, szemünket az európai folyamatokon

tartva számba vesszük államunk szolgáltatói mivoltát és

kompetenciáit.

Mindeközben az új kérdésfelvetéssel kell tisztázni az

alapokat (bemutatni a probléma struktúráját, a szolgáltatási

területek kapcsolódását), és nem utolsó sorban megtalálni a

mindezen struktúrákat átható horizontális elveket. Mindezt

úgy tenni, hogy a nemzeti sajátosságok figyelembevételével és

az évtizedes hátrányunk következtében kialakult céltételezés

magában foglalhassa a majdani adaptív, az NPM elveit

maximálisan magába foglaló reform továbbvitelének lehetıségét.

A fenti elvi összefoglalás alapján meghatározhatjuk a modern

baloldali eszmékbıl fakadó „szolgáltató állam”-program

alapvetı elveit.

Ügyfélközpontú rendszerek kialakítása, az állampolgár, mint

szolgáltatás igénybevevı identitásának erısítése.

A számonkérhetıség és átláthatóság elveinek megszilárdítása.

Az esélyegyenlıség, az egyenlı hozzáférés és a méltányosság

elvének érvényesítése.

Új szolgáltatási formák fıként az önkéntesség megszületésének

ösztönzése, elsısorban a nagyobb civil részvétel

elısegítésével, annak érdekében, hogy a helyi igények és

innovációk megválaszolhatóak és becsatornázhatóak legyenek.


www.ithaka.hu 11

Ezeket az elveket a szolgáltató állam vertikális dimenzióinak

is nevezhetjük, vagyis olyan alapvetı igényeknek, amik minden

szolgáltatási terület esetében meg kell, hogy jelenjenek.


www.ithaka.hu 12

3. Az esélyegyenlıség, egyenlı hozzáférés elvének bemutatása és pozicionálása

Az egyenlıség, az egyenlı hozzáférés és a méltányosság azt

követeli, hogy a demográfiai diverzitás fokozódásával a

közszolgálatok és diverzebbé váljanak. Ez azt jelenti, hogy

minden társadalmi csoportba tartozónak egyenlı esélye kell,

hogy legyen arra, hogy ebben a szférában dolgozzon, illetve,

hogy ugyanazon a színvonalon élvezze annak szolgáltatásait. A

különbözı csoportoknak és különösen azoknak, akik korábban ki

voltak zárva ebbıl a lehetıségbıl egyenlı mértékő hozzáférést

kell lehetıvé tenni, hogy ténylegesen beleszóljanak a

dolgokba és alakítsák azokat.

Két fontosabb példát említve jelezni kívánjuk, hogy a téma

nem új kelető, mégis számos megoldatlan probléma során,

ismételten felmerülı társadalmi elvárásként fogalmazódik meg.

Az önkormányzati, állami fenntartású közintézmények

információs és fizikai akadálymentesítése elengedhetetlen az

állampolgárok különbözı csoportjainak a közintézmények

szolgáltatásaihoz való hozzáférésének elısegítése érdekében.

A fogyatékos személyeket érintı döntések során tekintettel

kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és

a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni

azokat a feltételeket, amelyek lehetıvé teszik számukra a

társadalmi életben való aktív részvétel lehetıségét.

Az információs szektorral és a digitális egyenlıtlenségek

csökkentésével kapcsolatos kormányzati beavatkozások


www.ithaka.hu 13

vizsgálatakor több befolyásoló tényezıre is szükséges

felhívnunk a figyelmet.

Fontos kiemelnünk, hogy az egyes beavatkozási stratégiákra

komoly hatást gyakorol, hogy az adott nemzet politikai

hagyományai milyen mértékő állami beavatkozást tesznek

lehetıvé. Míg egyes országokban az állami szerepvállalás

minimalizálása és a piaci automatizmusok tiszteletben tartása

a hagyományos cél (USA), más nemzetek esetében komoly

hagyományai vannak a széleskörő állami részvételnek

(Skandináv országok). Továbbá, mint azt a már korábban a

Bridges Alapítvány hozzáférési kritériumai is sugallták, az

eltérı makrogazdasági helyzet és a telekommunikációs

infrastruktúra eltérı fejlettsége különbözı mértékő és irányú

kormányzati beavatkozási-stratégiák megszületését eredményezi.

Ezen tényezık ellenére könnyen felfedezhetünk közös elemeket,

hasonlóságokat az egyes nemzetek stratégiáiban.

Ezek közül a legfontosabb, hogy a kormányok nagy része

számára az információs társadalom kiépítése, fejlesztése

prioritásként, kiemelt területként jelenik meg a kormányzati

programokban. Ennek oka, hogy a döntéshozók számára egyre

világosabbá válik, hogy az info-kommunikációs eszközöknek

nagy hatásuk van a társadalom szervezésére és mőködésére, és

az információs szektor fejlettsége, fejlıdése a nemzetek

versenyképessége és gazdasági prosperálása szempontjából

egyre fontosabbá válik.

Az IKT-eszközökkel és az információs szektorral kapcsolatos

másik felismerés, hogy azok komoly hatással lehetnek egyes,

hátrányos helyzetben lévı csoportok felemelkedésére,

hátrányaik leküzdésére. Az adatok azonban azt mutatják, hogy


www.ithaka.hu 14

az IKT-eszközök használata pont azon társadalmi rétegek

körében marad el az átlagostól, amelyek a leginkább

rászorulnának az azok nyújtotta elınyökre. Így fordulhat ez a

hatás épp ellenkezıjére: a digitális megosztottság a már

egyébként is jellemzı társadalmi megosztottsági dimenziókra

„települve” tovább növelheti az egyes társadalmi rétegek

közti különbségeket.

Mivel a kormányok nagy része feladatának tartja, hogy küzdjön

a társadalmi különbségek leküzdéséért és a hátrányos helyzető

csoportok felemeléséért, a fentebb leírt felismerések szintén

beépülnek a kormányzati stratégiákba.

A kormányok célja az információs politikával tehát általában

kettıs: egyrészt minél szélesebb körő diffúzió általános

versenyképességi és gazdasági célok érdekében, másrészt a

digitális megosztottság csökkentése és az IKT-eszközök

használata a hátrányos helyzető csoportok segítése érdekében.

A célok összetettsége a legtöbb esetben igen komplex és

koordinált társadalompolitikai lépéseket tesz szükségessé a

kormányzás minden területén. Annak érdekében, hogy bemutassuk,

hogy a fenti felismerések és célok valóban megjelennek és

testet öltenek az egyes nemzeti stratégiákban, az alábbiakban

leírjuk, hogy milyen közös elemek fedezhetık fel az Európai

Unió tagországainak az információs társadalom fejlesztésére

irányuló nemzeti programjaiban.1

a kormányzatok rengeteg forrást mozgattak meg a lakosság

figyelmének felkeltésére, az IKT-k széleskörő alkalmazásának

elımozdítására, az infrastruktúra fejlesztésére és az

1Az összefoglalás a European Survey of Information Society Projects and Actions 2000-es jelentése alapján készült, http://europa.eu.int/ISPO/docs/services/docs/2000/October/ESIS_IS_Strategies_en.pdf


www.ithaka.hu 15

információs társadalommal kapcsolatos szabályozásra. A

következı években ezeknek az erıfeszítéseknek a

megsokszorozása várható.

a legtöbb kormány megpróbálja pontosan meghatározni

szerepének határait és a pontos területeket, ahol az állami

beavatkozás lehet a legeredményesebb. Sok területen a

magántıke beruházásai nyereségesek lehetnek, ezeken a

területeken nem feltétlenül szükséges az állami

szerepvállalás. Az állami szerepvállalás elkerülhetetlennek

tőnik néhány problémával kapcsolatban: ilyen például a

digitális megosztottság csökkentése és az állampolgárok és

gazdasági szereplık védelme, az állam modernizációja.

Ma a kulcsszavak az információs társadalom kiépítésével

kapcsolatban a kompetencia és a készségek-képességek (skills),

a bizalom, az átjárhatóság, az életminıség és a közigazgatás

modernizálása az IKT-kal kapcsolatban. Szabályozási és

infrastrukturális kérdések továbbra is központiak maradnak,

de a digitális megosztottság csökkentése egyre égetıbb

problémája a társadalmaknak. A fıbb területek, melyekre a

programok irányulnak, az alábbiak:

Az oktatás az IT stratégiák egyik fı célpontja. Fı célként

elsısorban az iskolák felszerelése és hálózatba kapcsolása, a

tanárképzés, az oktatási eszközök fejlesztése és alkalmazása

jelenik meg. Az országok jelentıs részében folyik az info-

kommunikációs eszközök használatának oktatása és a képzésrıl

adott bizonyítványok egységesítése is, bár az iskolai

programok bevezetésével a hangsúly egyre inkább az

életfogytig tartó tanulásra és a képzés fejlesztésére kerül.

Minden EU tagállam kormánya aggodalmát fejezi ki az IKT

készségek és képességekben mutatkozó növekvı

egyenlıtlenségekre. Ezzel kapcsolatban az IT szakértık,

informatikusok képzése az egyik, a munkaerıpiacra

kikerülık ’IT-képességének’ biztosítása a másik fı célkitőzés.


www.ithaka.hu 16

Sok kormány dolgozik az IKT mindenkinek, internet mindenkinek

koncepcióján. Nagy erıfeszítéseket tesznek a hozzáférésben

létezı egyenlıtlenségek csökkentésére. A programok széles

skáláját vonultatják föl ennek a kérdésnek a megoldására;

ilyen kezdeményezések például az adókedvezmények biztosítása

a háztartások PC-vásárlására, az magáncégek leselejtezett

számítógépeinek újrafelhasználására, multimédia-felszerelések

alkalmazótól alkalmazottnak való továbbadását lehetıvé tevı

lízingmodellek kidolgozására. Támogatják továbbá a

telekommunikációs- és internet-hozzáférési költségeket,

internethozzáférési pontokat hoznak létre nyilvános helyeken,

könyvtárakban, postákon, iskolákban, és figyelemfelhívó

kampányokat szerveznek. A kezdeményezések egy része speciális

csoportokra irányul; nıkre, idısekre, fogyatékkal élıkre,

diákokra, és és elzárt területeken élıkre.

Az állampolgárok jogainak védelme a stratégiák egyik kiemelt

pontja. Ebbe a kategóriába a következı témákkal kapcsolatos

szabályozások tartoznak: információhoz való hozzáférés,

magánjellegő információk védelme, fogyasztói jogok, szellemi

tulajdonjogi kérdések, elektronikus tranzakciók jogi

aspektusa (digitális aláírás, tranzakciók érvényessége),

munkajogi és biztosítási jogi problémák, büntetıjogi kérdések

(bőnözés a cybertérben, törvénytelen internettartalmak,

kisebbségek védelme).

Az elektronikus kereskedelem szintén fontos kérdés, ezzel

kapcsolatban elsısorban a szabályozási problémák és a bizalom,

biztonság erısítése áll a középpontban, de megjelennek az e-

businesst támogató intézkedések is (e-tendereztetés,

kockázati tıke biztosítása az internetes cégek indításához.).

Az e-kormányzás, az elektronikus közigazgatás az a terület,

ahol a kormánynak az egyik legnagyobb befolyása van a célok

megvalósítására. Az ezzel kapcsolatos intézkedések három

központi feladat köré csoportosulnak: az elsı a ’nyitott


www.ithaka.hu 17

kormány’ (növelni az elektronikusan elérhetı információ

mennyiségét és minıségét), a második a ’fogyasztó-orientált

kormány’ (interaktív, elektronikus szolgáltatások fejlesztése

sok területen: földhivatalokban, adóhivatalban,

okmányirodákban), a harmadik pedig a ’hálózati kormány’ (a

központi kormányon belüli kommunikáció javítása, a

közigazgatás szervei és szintjei és a regionális és helyi

hivatalok közötti munkafolyamatok könnyítése) kialakítása.

Az IT-val kapcsolatos témák a kutatási programoknak is új

prioritásokat jelentenek, szervezetileg pedig a kutatási

helyszínek, a kutatóintézetek közötti kapcsolat javításától

is eredményeket várnak. Támogatják a tudományos kutatások és

az üzleti világ kapcsolatának erısítését.

Néhány állam különös figyelmet fordít kulturális örökségének

és nyelvének védelmére és ırzésére. Ezek egyrészt internetes

tartalmak, másrészt a nyelv kezelésére alkalmas szoftverek

fejlesztésére irányulnak.

A fenti felsorolásból jól látszik, hogy a kiemelt elemek

vegyesen szolgálják az általános gazdasági megfontolásokból

származó IT-szektor fejlesztésének és a digitális szakadék

csökkentésének, a hátrányos helyzető rétegek segítésének

célját. Ezek a feladatok ráadásul az egyes kormányzati

programokban vegyesen jelenhetnek meg.

A következıkben négy ország információs stratégiáját írjuk le

részletesen annak érdekében, hogy néhány információs

stratégiát egészében mutathassunk be, kiemelve az egyes

intézkedésekben, milyen formákban jelenik meg a szolgáltató

állam filozófiájából fakadó fentebb leírt horizontális elvek.


www.ithaka.hu 18

4. Európai gyakorlatok bemutatása az esélyegyenlıségért

indított reformok során alkalmazott elektronikus kormányzati

eszközökrıl

Az elemzésben azoknak az országoknak az információs, illetve

a digitális egyenlıtlenségek csökkentését célzó stratégiáját

mutatjuk be, amelyek példaértékőek lehetnek Magyarország

számára is. Ennek megfelelıen az elemzés tárgyául olyan

országokat választottunk ki, amelyek vagy igen elırehaladtak

az információs társadalom kiépítésében, vagy figyelemre méltó

elırehaladást tettek ezen a területen az utóbbi években.

Általában sem könnyő azonban teljes, a világot reprezentáló

képet kapni úgy, hogy a világnak csak egy-egy kiragadott

területébıl próbáljuk rekonstruálni azt, de különösen igaz ez

a digitális egyenlıtlenségek témakörével kapcsolatban. Minden

ország a maga sajátosságaival, fejlettségével lépett be az

információs korba, így a problémák, illetve azok kezelése is

országspecifikus.

Magyarországnak meglátásunk szerint olyan országok példáját

lenne szerencsés szem elıtt tartania, amelyek egyrészt az

Európai Unióval szoros kapcsolatban állnak, vagy tagjai annak,

másrészt az információs technológiák alkalmazásában –a japán

modellt megvizsgálva - élenjárók a világban.

Tekintve, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, érdemes

szemügyre venni az „európai modell”-t. Közelebbrıl

megvizsgálva az európai országokat, azonban az is kiderült,

hogy ez az európai modell nem is olyan egységes, az egyes

országok igen eltérı képet festettek.


www.ithaka.hu 19

További kiválasztási szempontként merült fel az is, hogy

olyan ország is kerüljön az elemzésbe, amelynek gazdasági-

társadalmi jellemzıi hazánkéihoz hasonlítanak.

Tanulmányunkban nemzetközi best practice elemzéseken

keresztül, egy-egy ország kormányzati beavatkozásainak

fókuszait és prioritásait, valamint a jellemzı

programtípusokat. A vizsgált országok kiválasztásánál azonban

az idei évben eltérı szempontokat tartottunk szem elıtt.

Szem elıtt tartottuk továbbá, hogy olyan nemzet is helyet

kapjon az elemzésben, amelynek gazdasági-társadalmi

fejlettségét tekintve Magyarországhoz hasonló helyzetben van.

Ezen szempontok figyelembevételével került a listára:

Svédország, Portugália, Németország.

További szempont volt a kiválasztásban, a vizsgálatba bevont

országok jól kiegészítsék egymást, és mindez segítséget

nyújtson a digitális egyenlıtlenség problematikájának

általános megértésében.


www.ithaka.hu 20

4.1 Portugália

Portugália információs politikájáról kevés angolul

hozzáférhetı elemzés található. Pedig az utóbbi néhány év

látványos fellendülést hozott az ország internet használati

mutatóiban, mára vezetı szerepet elérve a Dél-európai

országok között. Történt ez annak ellenére, hogy a portugál

átlagfizetés a régióban az egyik legalacsonyabb, és sokáig

várattak magukra a szükséges kormányzati intézkedések.

1996 májusában hirdette meg a portugál kormány a „Portugál

Információs Társadalomért Kezdeményezést”. Ennek részeként

létrehozott egy állandó szakértıi csoportot az információs

társadalom fejlıdésének ösztönzésére és kutatására (Misszió

az Információs Társadalomért). A csoport a Tudományos és

Technológiai Minisztérium irányítása alatt mőködött. Egy

évvel késıbb, 1997 áprilisában hozták nyilvánosságra a „Zöld

Nyilatkozat az Információs Társadalomért”, melyet néhány

hónappal késıbb egy cselekvési terv követett, ami egy átfogó

társadalompolitikai program részeként jelent meg

(foglalkoztatási program, oktatási program). A nyilvánosságra

hozatalt háromnapos fórum követte, amelyen az érintett

területek szakértıi vitatták meg a terveket. 1999-ben az

eredmények értékelését, megindult programok összegzését

végezték el.

1999-ben az értékelések a mutatók javulásáról számoltak be, a

kormányzat pedig újabb intézkedéseket hozott az EU

tagországoktól való lemaradás csökkentésére. Az új „A

Tudásalapú Információs Társadalom Felé 2000-

2006: ’Információs Társadalom Hadmővelet’” nevő program 2000

és 2006 közötti idıszakra 1,35 milliárd eurót irányoz elı az

információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos

intézkedésekre. A minisztérium szerepét megerısítették az


www.ithaka.hu 21

információs politika területeinek tárcaközi koordinálására.

Ezen kívül szervezeti változtatásként felállították a

Minisztériumok Közötti Információs Társadalom Tanácsot és egy

állandó fórumot hoztak létre a tudományos és technológiai

kérdések megvitatására. A portugál kormány téma iránti

elkötelezettségét mutatja, hogy európai uniós elnöksége alatt

hozták tetı alá az eEurope Cselekvési Tervet 2000-ben.

A jogi szabályozás 2000 januárjától teremtette meg a portugál

telekommunikációs piac teljes liberalizálását.

Az intézkedések eredménye nem maradt el: Portugáliában az

elmúlt két évben jelentısen nıtt az internet penetráció. A

következı ábra 2000 és 2002 között mutatja a háztartások

internetkapcsolattal való ellátottságát és az internet

használók arányának alakulását.

Internetkapcsolattal rendelkezı háztartások és internet

használók aránya Portugáliában, 2000-2002

A portugál felhasználók 62 százaléka saját otthonában (is)

internetezik, 37 % használja a világhálót a munkahelyén, 27 %


www.ithaka.hu 22

az iskolában, 17 % pedig barátnál vagy rokonnál. A nyilvános

hozzáférési pontok nyújtotta lehetıséggel 8 % él,

internetkávézóban pedig 3 % szokta használni az internetet.

Naponta lép föl a netre a használók 43 százaléka, hetente

többször a 25, hetente 14 százalék, a havi rendszerességgel

kapcsolódók 6, a még ennél is ritkábban internetezık 11

százalékot tesznek ki.

A legnagyobb arányban végzett tevékenység az emailezés, az

internet használók 78 százaléka nyilatkozta, hogy szokott

levelezni a hálón. A második legnépszerőbb tevékenység a

hírek, topikok keresgélése, böngészése, ezt a csoport 77

százaléka végzi. 57% vett részt képzésben, oktatásban az

interneten, utazással kapcsolatos információt keresett a

hálón 41 %. A kormányzati adminisztrációs oldalt 39%

látogatja, minden harmadik felhasználó keres egészségügyi

tanácsokat a világhálón. A fórumokat látogatók, chatelık

aránya 28 %, munkakeresésre használta már 17%, közel

ugyanennyien vásároltak már az interneten (16 %) és foglaltak

jegyet valamilyen eseményre (szintén 16%).

Az adatok tanúsága szerint tehát a szórakozás-kommunikáció

funkciókon túl nagy arányban használják az internetet

információkeresésre, valamint fontos a e-kormányzati

szolgáltatások igénybevétele.

Természetesen nem tudható biztosan, hogy ezek az eredmények a

kormányzat erıfeszítéseinek hatására jöttek létre, vagy

azoktól függetlenül alakult a diffúzió. Ezt a problémát ugyan

fontos szem elıtt tartani, amikor a portugál információs

társadalom fejlesztésére irányuló programokat tekintjük át.


www.ithaka.hu 23

Kormányzati programok

szakasz: Zöld Nyilatkozat az Információs Társadalomért (1997-

1999)

STSN (Science Technology and Society Network): Hálózat

kiépítése egyetemek, politechnikai intézmények, kutató-

fejlesztı intézetek összekapcsolására és szélessávú

kapcsolattal ellátására. Mára a kapcsolat a 4Mbps-os

gyorsaságot mindenhol elérte, egyes pontok között pedig 25

Mbps az átvitel sebessége.

Internet az Iskolákban: az összes általános- és középiskola

ellátása multimédiás felszereléssel és internet-hozzáféréssel.

A program része a képzés biztosítása a tanárok és számára,

tudományos és technológiai tartalomfejlesztés, fórumok

létrehozása, iskolák weboldalainak elkészítése (Oktatási

Telematikai Hálózatokat Támogató Egység dolgozta ki,

együttmőködve a Nemzeti Számítástechnikai Tudományos

Alapítvánnyal és a helyi önkormányzatokkal)

250 közkönyvtár és 15 múzeum kapcsolattal való ellátása

21. Századi NONIUS Program: képességfejlesztı központok

létrehozása középiskolákban oktatási szoftverek kidolgozására,

a multimédiás felhasználások elısegítésére

Minden tanárt ingyenes e-mailcímmel látnak el

Foglalkoztatási program: 170 központ létrehozása, ahol az

info-kommunikációs eszközök használatát oktatják 300 000

fiatal elhelyezkedési lehetıségének javítására

Számítógépet Mindenkinek: adókedvezmények biztosítása

személyek PC-, szoftvervásárlása és internet bekötése esetén

ACESSO: Fogyatékkal Élık és Idısek internet-hozzáférésének

biztosítása a cél, különös tekintettel arra a javulásra, amit

ezeknek az állampolgároknak az életminıségében és társadalmi


www.ithaka.hu 24

integrációjában az info-kommunikációs eszközök hozhatnak. A

program része az ellenırzése és tesztelése a különbözı

portáloknak a fogyatékkal élık szempontjainak

figyelembevételével

Digital Cities: összehangolt projektek, melyek a digitális

szolgáltatások integrált fejlesztésére törekednek a

településeken, legfıbb célja a regionális aszimmetriák

csökkentése a közhivatalokhoz való hozzáférés megteremtése, a

bürokratikus folyamatok megkönnyítése, a társadalmi

kirekesztettség elleni küzdelem, a városi életminıség

elterjesztése révén többek között az egészségügy, az oktatás,

a foglalkoztatás és a gazdasági versenyképesség területén

(online gyógyítás, távmunka fejlesztése, kisebbségek

integrációjának elısegítése, online oktatás és képzés)

Digitális gazdaság fejlesztése: elsısorban törvényhozási,

szabályozási intézkedéscsoport, mely tartalmazza a digitális

aláírás és az elektronikus számlázás hivatalossá tételét, a

tranzakciók biztonságát, a személyi adatok, a fogyasztók és a

szellemi tulajdon védelmét célzó intézkedéseket.

(együttmőködésben üzleti szervezetekkel)

Tartalomszolgáltatási kötelezettség: A minisztériumok,

közintézmények, közszolgálati szervek számára a publikációik,

formanyomtatványaik és a fogyasztói információk interneten

való közzétételének kötelezıvé tétele

Nyelvi szoftver készítése: kutatási-fejlesztési program

létrehozása az írott és beszélt portugál nyelvet kezelni

képes szoftver tervezésére és terjesztésére

TERRAVISTA Projekt: Világszerte élı portugál közösségek

összekapcsolása ingyenes webhosting szolgáltatás és

egy ’portugálul-beszélık virtuális közössége’ létrehozása

által a portugál tartalmak fejlesztésére és az

internethasználat fellendítésére (Külügyminisztériummal

együttmőködve)


www.ithaka.hu 25

INFOCID: közhasznú szolgáltatásokat online nyújtó kormányzati

oldal létrehozása (www.infocid.pt)

Minisztériumok információs szolgáltatásainak létrehozása: az

Oktatási Minisztérium és az Igazságügyi Minisztériumban

pályázatok, ügyintézés menetének elérhetısége az interneten

(folyó bírósági ügyekrıl információ)

Adózással kapcsolatos online szolgáltatások indítása


www.ithaka.hu 26

2. szakasz: A Tudásalapú Információs Társadalom Felé (2000-

2006)

kompetenciák fejlesztésére összehangolt program: az IT képzés

alapfokú iskolai tananyaggá tétele, így alapfokú IT diploma

nyújtása mindenkinek, aki elvégzi az általános iskolát, ezzel

párhuzamosan különbözı szintő IT képzettség bizonyítására

egységes értékelési rendszer kidolgozása (foglalkoztatási

okokból), ösztöndíjak az IT tárgyú továbbtanulásra külföldön

és otthon is

tartalomfejlesztés: a portugál nyelvő tartalmak

megsokszorozása, ingyenes digitális formátumú közhasznú

információk elérhetıvé tétele

ingyenes e-mail rendszerek felállítása

közösségi hozzáférés javítása: közösségi telecenterek

létrehozása minden településen, ezek hálózatba kapcsolása

állami ügyintézés átállítása papíralapúról digitálisra

megfigyelési, mérési, elemzési módszerek fejlesztése és

rendszeres monitoring a programok eredményességérıl,

hatékonyságáról

A felsorolt programok kidolgozására és felügyeletére a

minisztérium alá tartozó közintézményeket hoztak létre. A

programok egymásra épülnek és a társadalom széles területeit

fogják át. Az együttmőködés más minisztériumokkal, szakmai

szervezetekkel, szakértıkkel megkönnyíti a projektek

végrehajtását, ugyanakkor összehangolttá teszi ıket az

egységes minisztériumi felügyelet.


www.ithaka.hu 27

4.2 Svédország

Svédországról az emberek nagy többségének a jólét, a jóléti

állam jut az eszébe, ahol minimálisak, vagy egyáltalán

nincsenek is feszültségek a társadalomban, mindenki

megtalálja számítását, éli boldogan családi életét,

köszönhetıen a jól mőködı „svéd modellnek”. Akik így

gondolják, nincsenek messze az igazságtól, azonban nem szabad

elfelejteni azt sem, hogy nem mindig volt ez így. A svéd

gazdaság és társadalom a 90-es évek elején egészen a 30-as

évek óta nem tapasztalt gazdasági visszaesésen, recesszión

ment keresztül. Egy átfogó válságprogramnak köszönhetıen

azonban a 90-es évek második felére anélkül sikerült kitörni

a válságból, hogy a kiépített jóléti struktúrákat teljesen le

kellett volna bontani, és azóta a gazdasági húzóágazatokat

mindinkább az IT szektor és más tudásalapú iparágak jelentik.

A hagyományosan fejlett ipari háttér persze nagyban

megkönnyítette ezen tudásalapú iparágak megtelepedését,

illetve az információs tudásnak és az arra való igénynek az

általánossá válását a társadalomban. Manapság Svédország

vezetı szerepre tett szert, mind az IT szektor gazdaságban

elfoglalt helye, mind az információs társadalom kiépítése

terén nemcsak az Európai Unión belül, de világviszonylatban

is. Az építkezés azonban nem ma kezdıdött: az elsı svéd IT

stratégia 1994-ben született, az akkori kormány azzal a

céllal hozta létre az ún. IT-Testületet, hogy az mérje fel

azokat a információs technológiák adta lehetıségeket,

amelyeket kihasználva Svédország vezetı szerepet tölthet be

az információs társadalom kialakítása terén, egyszerre

növelve az ország nemzetközi versenyképességét, illetve

emelve a lakosság életminıségén. A különbözı szakterületeket

képviselı tanácsadókból álló IT-Testület végül hét prioritást

élvezı fejlesztési területet jelölt ki, melyek az oktatás,

szabályozás, ügyintézés a közszférában, egészségügy,


www.ithaka.hu 28

kommunikációs hálózatok, ipar és kereskedelem, illetve az IT

kutatás voltak.

Állami szerepvállalás

Svédország információs politikájára és annak fejlettségi

szintjére jellemzı, hogy nemcsak a témával kapcsolatos,

összes lényeges dokumentum található meg a világhálón – a

svéd nyelvő változat mellett persze angolul is, de az

országra vonatkozó alapinformációk, statisztikák az összes

világ-, valamint európai nyelven – így magyarul is –

elérhetıek. A jövıt már kissé elırevetítve, 2003-tól

kezdıdıen, az egyes hivatalok által közzétett éves és egyéb

jelentések, amelyek eddig mind nyomtatott, mind elektronikus

formában is teljesen ingyenesen az érdeklıdık rendelkezésére

álltak, kizárólag az interneten keresztül lesznek publikálva,

természetesen továbbra is ingyenesen. (http://www.si.se)

A mindenkori svéd kormányzatot erıs elszántság vezérli, hogy

az országnak az információs társadalom kialakítása terén

elért vezetı szerepét megtartsa. A svéd állami szerepvállalás

hasonlóan az egyéb területekhez, az információs politikában

is jelentıs. Az ezen a téren eddig elért pozíció tükrében már

érthetıen nem arra összpontosít, hogy meghonosítsa az info-

kommunikációs eszközök használatát, serkentse azok

elterjedését, hanem az információs társadalom mőködése során,

menet közben, már magasabb szinten jelentkezı problémái

megoldására kell megoldásokat találnia, a mennyiségi

kérdésekrıl a minıségire kerül a hangsúly. Ebbe a

problémakörbe tartozik a társadalmat esetlegesen megosztó

digitális egyenlıtlenségek kezelése csakúgy, mint az

úgynevezett „internetdugók” problematikája, amikor a meglévı

– egyébként világviszonylatban fejlett – információs

infrastruktúrát kezdi kinıni az információ forgalmának a


www.ithaka.hu 29

mennyisége. A svéd kormány aktív szerepvállalása az

információs társadalom alakításában három fı területre

fókuszál:

az IT használatába vetett bizalom növelése a szabályozó

rendszerek alakításán keresztül – ezek közé tartozik fıleg a

biztonságérzet megteremtése az internet, a különbözı

adatbázisok, és a új technológiák használatával szemben,

illetve a digitális aláírás elfogadtatása,

oktatás és továbbképzés, az IT használat képességének

növelése, nemcsak a speciális IT fejlesztések és beruházások

területén, de alap informatikai tudás biztosítása minden

Svédország területén elı ember számára,

infrastruktúra fejlesztése amibe beletartozik mind a hardware

(fizikai kapcsolat, terminálok, egyéb berendezések), mind a

software (programok, szabványok, adatbázisok és a

közszolgáltatások széles köre) típusú szolgáltatások

hozzáférhetıségének a növelése.

A szerepkörök felosztása

Svédországban az információs társadalommal kapcsolatos állami

szerepvállalást a decentralizáltság jegyében fogalmazták meg.

Mind a parlament, mind a kormányzat létrehozott kifejezetten

ezzel a témával foglalkozó hivatalokat, közalapítványokat,

ezen kívül sok feladat hárul az önkormányzatokra, valamint az

egyéb állami hivatalokra is. A legtöbb és legátfogóbb

programokat azonban mégis az Ipari, Foglalkoztatási és

Kommunikációs Minisztérium dolgozza ki, hajtatja végre.

Az egyes programokba, ahol csak lehetséges, piaci szereplıket

vonnak be, az állam próbál inkább koordináló, szabályozó


www.ithaka.hu 30

szerepkörben maradni, csak ott avatkozik be közvetlenül is,

ahol az a piactól nem várható el, mert az adott program nem

lehet rentábilis (például az északi, ritkán lakott területek

szélessávú optikai kábellel való bekötése az országos

hálózatba).

http://www.naring.regeringen.se

http://www.itkommissionen.se

http://www.itsweden.se

http://www.virtualsweden.se

Kormányzati programok

„Számítógépet mindenkinek”

A számítógépek otthoni használatának elterjedését

elısegítendı, a számítógépek magánszemélyek általi

megvásárlásához az állam jelentıs anyagi segítséget nyújtott

a munkaadókon keresztül. A program lényege, hogy 1998-ban úgy

módosították az adótörvényeket, hogy a munkaadók adóteher

nélkül juttathattak számítógépet a munkavállalóiknak A körbe

az összes munkavállalót bevonták, függetlenül a betöltött

pozíciójától, illetve attól, hogy a munkájához szüksége van-e

számítógépre vagy nincs. Ezen „juttatást” nem terhelte

társadalombiztosítási járulék fizetési-, illetve jövedelemadó

fizetési kötelezettség sem a munkaadó, sem a munkavállaló

részérıl, ami azt eredményezte, hogy a munkaadók általában

meghitelezték munkavállalóiknak a számítógép megvásárlását,

hároméves futamidejő részletfizetési megállapodással. A

programra jellemzı volt, hogy a munkaadók további jelentıs

kedvezményt adtak a számítógépek árából a munkavállalóiknak.

Ezzel párhuzamosan a svéd szakszervezeteknek is sikerült

elérniük, hogy tagjaik számára a számítógép-kereskedık


www.ithaka.hu 31

további jelentıs mértékő árengedményt adjanak. A program

eredményeképpen az akkori 48%-os otthoni számítógéppel való

ellátottság mutatója egy év alatt 67%-osra nıtt.

„Medborgarterminalen” (Nyilvános Internet Monitor)

A „Medborgarterminalen” egy nyilvános terminál, amely az

állam és az állampolgár közti kommunikációt segíti elı,

célcsoportjai azok az emberek, akiknek nincs internet

hozzáférési lehetıségük (közel 2 000 000 embernek a 8 900

000-bıl -Svédországban), ezért a svéd kormányzat kiemelten

fontos szerepet tulajdonít ennek a demokrácia kérdésében. A

terminálon keresztül állami hivatalok egyébként interneten is

megjelenı oldalait lehet elérni. Kifejlesztésében és

mőködtetésében hat állami szervezet mőködik közre: a

Munkaügyi központ, az Adóhivatal, a Társadalombiztosító, a

Svéd Fogyasztóvédelem, a Nemzeti Hivatal a Diákokért, illetve

a Nyugdíjpénztár, ezenkívül a Bevándorlási hivatalnak is

biztosított a terminálon keresztüli megjelenése. A rengeteg

hasznos információ mellett, on-line szolgáltatások is a

felhasználók rendelkezésére állnak. A terminál egyszerően

kezelhetı felülettel rendelkezik, így számítógépes

ismeretekkel nem rendelkezık is könnyen tudják használni.

A program kísérleti jelleggel mőködik, eddig az ország

különbözı pontjain mintegy 140 terminált helyeztek ki, fıleg

leszakadó rétegek és bevándorlók lakta településrészeken,

illetve a nagyobb városokban. A mőködtetéséért felelıs hat

állami szervezet 2001-ben kelt riportjából az derül ki, hogy

a terminál mőködtetése az egyes szervezetek szintjén hosszú

távon nem megoldható, vagyis nem finanszírozható, ahhoz

központi állami segítséget várnak.

http://www.medborgartorget.nu


www.ithaka.hu 32

SeniorNet

A svéd internet használók közül a leggyorsabban fejlıdı

csoportot az idısek alkotják, 50-tıl egész a 79 éves

korosztályig. Az utóbbi két évben ebben a korcsoportban 80%-

kal nıtt a felhasználók száma. A felhasználók számának eme

drasztikus növekedése mögött jelentıs mértékben egy non-

profit kezdeményezés jótékony hatása húzódik meg. A SeniorNet

szervezetet állami segítséggel, non-profit formában hozták

létre 1997-ben, számítógépes ismeretterjesztés, azon belül is

fıleg internet alkalmazások megismertetése céljából minden 55

éves kort betöltött ember számára. Az elsı évben állami

támogatással mőködı, ám azóta önfinanszírozóvá vált

kezdeményezés igazi célja azonban az idıskorúak segítése

teljesebb és gazdagabb életük megszervezésében, az IT tudás

átadása, illetve az információs társadalomba való befogadásuk

révén. Az állandóan fejlıdı weboldallal és az ahhoz

kapcsolódó virtuális közösséggel párhuzamosan ma már

országszerte több mint ötven aktív SeniorNet klub is mőködik,

ahol az idısek fizikailag is találkoznak, információkat

cserélnek. Eddig körülbelül 35 000 idıskorú vett részt a

SeniorNet által szervezett IT és internet tanfolyamokon, és

tett szert internetes böngészési tapasztalatokra. Az évente

megrendezett SeniorNet nap hivatott bemutatni az internetet a

lehetséges új felhasználók számára, amelyet könyvtárakban,

nyilvános épületekben, iskolákban rendeznek. 2000-ben a

SeniorNet terjeszkedésnek indult: ma már Norvégiában és

Finnországban is önálló életre kelt.

http://www.seniornet.se

ITiS


www.ithaka.hu 33

Az informatikai tudás növelésére kidolgoztak egy hároméves

nemzeti cselekvési tervet, „Információs és Kommunikációs

Technológiák az Iskolákban” (ITiS) elnevezéssel. A program

1999-tıl elıször 2001-ig tartott, majd meghosszabbították

2002-ig. Svédországban ez volt minden idık eddigi legnagyobb

volumenő és hatású iskolai fejlesztı programja, illetve

oktatási célú IT beruházása. Célja mindenekelıtt a tanárok

széleskörő megismertetése és bevonása az informatikai

eszközök használatába és az azok nyújtotta lehetıségek

maximális kihasználása a oktatás területén. A program további

célkitőzése, hogy minden diák lakóhelyétıl függetlenül,

egyenlıen minıségi oktatásban részesüljön egyrészt az

informatika területén, másrészt az egyéb területeken is az

informatika segítségével. Hét fı eleme volt a programnak,

ezek:

iskolai fejlesztı tréningek tanárokból álló csoportoknak –

összesen 75 000 tanár részvételével,

a résztvevı tanárok számítógépekkel való ellátása,

az iskola internet kapcsolatának megteremtése állami

támogatással,

ingyenes e-mail cím és hozzáférés az összes tanár és diák

részére,

a svéd „sulinet”, illetve az európai „sulinet” programok

fejlesztésének támogatása,

különleges kezelést igénylı gyermekekre szabott oktatás

lehetıségének megteremtése,

a kíváló pedagógiai teljesítmények díjazása.

A programba bevonták az összes Svédországban található

iskolát az általános iskolától a középiskolákig. A program

sikerességét talán az alábbi mutatók fejezik ki a legjobban:


www.ithaka.hu 34

A 2002-es statisztika szerint az iskoláskorú gyerekkel

rendelkezı svéd háztartások 90%-ában található legalább egy

számítógép, míg ugyanez a mutató az összes svéd háztartás

70%-ára jellemzı.

Az általános iskolákban a tanárok közül hárman, míg a diákok

közül nyolcan osztoznak egy számítógépen. Ezeknek a

számítógépek több mint 75%-a a mindennapi oktatás része,

számítógéptermeken kívül üzemelnek, a számítógépek körülbelül

75%-a rendelkezik internet kapcsolattal.

A középiskolákban minden tanár külön számítógéppel

rendelkezik, míg 4 diák osztozik egy gépen, és ezeknek a

számítógépeknek 90%-a csatlakoztatva van az internetre.

http://www.itis.gov.se

„Egy Információs Társadalom Mindenkiért”

2000 tavaszán született az „Egy információs társadalom

mindenkiért” elnevezéső program, amelyet az Ipari,

Foglalkoztatási és Kommunikációs Minisztérium hirdetett meg.

Ezzel a programmal a svéd kormányzat egy minden lehetséges

területet átfogó, egységes tervet tett le az asztalra, amely

az összes általa fontosnak tartott dimenzióban irányelveket,

útmutatásokat, javaslatokat tartalmaz az állami

szerepvállalással és koordinációval kapcsolatosan. A program

célkitőzése, hogy minden Svédország területén élı embernek

egyformán lehetısége legyen az információs társadalom

nyújtotta elınyöket élvezni azáltal, hogy az információs

társadalmat megtestesítı eszközöket, tudást illetve

szolgáltatásokat mindenkinek igyekszik egyenlıen elérhetı

közelségbe hozni. A program által meghirdetett információs

politika fıbb területei a következık:


www.ithaka.hu 35

� növekedés serkentése:

a svéd IT szektor versenyképessé tétele:

új piacok létrejöttének a segítése, magasabb

foglalkoztatottság és termelékenység elérése a társadalom

egészében

az elektronikus kereskedelem felélénkítése

� a foglalkoztatás területén

foglalkoztatottság növelése az IT oktatások megelılegezésén

keresztül, minden szinten magas színvonal megkövetelésével

regionális fejlesztés

az egész ország területén növekedést indukálni a jó

informatikai infrastruktúra megteremtésével

� demokrácia és egyenlıség

mind Svédország, mind az EU-t érintı kérdésekben a hozzáférés

megkönnyítése a közügyeket érintı információhoz és a

döntéshozatalban való aktív részvétel

az informatika nyújtotta új lehetıségek az állampolgári jogok

aktívabb gyakorlását ösztönözze, különös tekintettel a

szólásszabadság biztosítására

az IT által támogatott, a kultúra, a kulturális örökség és a

nyelv megırzésére és fejlesztésére irányuló tevékenységek

kutatása

kerülni a magánszférának az IT használata által való

megsértését

� életminıség

az IT használatával lehetıvé kell tenni az egyéni jólétet és

prosperitást mind a magánéletben mind a munka területén

külön figyelem a hátrányos helyzető csoportok életminıségének

növelési lehetıségeire

� nemi és kulturális egyenlıség


www.ithaka.hu 36

függetlenül nemtıl, kortól, faji hovatartozástól és

fogyatékosságtól, az IT használatával jelentkezı elınyökhöz

való általános hozzáférés növelése,

� hatékony állami ügyintézés

az állami ügyintézést az IT használat jó példájaként kell

felépíteni

segítsen megmutatni, hogy az on-line kommunikáció az állami

intézmények, a magánemberek és az üzleti szereplık között

biztosan és biztonságosan megvalósítható.

Prioritási területek:

az IT használatába vetett bizalom növelése a nagyobb

biztonság által hozzáférés biztosítása az információs

társadalom szolgáltatásaihoz kompetencia az IT használatában:

nagyobb know-how, IT alapképzés biztosítása mindenki számára.

A programot terjedelme és szerteágazó volta miatt teljes

részletességgel bemutatni e tanulmány keretében nem

lehetséges, azonban a kidolgozottságát és a végrehajtás

elszántságát jól jellemzi a szélessávú, minıségi internet-

kapcsolatra való áttérés programon belüli kezelése. Eszerint

2005-re az összes, Svédország területén található ingatlannak

minimum 5 Mbps gyorsaságú optikai-kábel kapcsolattal kell

rendelkeznie. A szakértıi felmérések szerint Svédországnak

egy teljesen új alapokon nyugvó, új telekommunikációs

hálózatot kell kiépítenie, hogy az infrastruktúra szők

keresztmetszete ne lehessen gátja a fejlıdésnek. További

elıirányzat, hogy erre az idıpontra az ország bármely

területérıl legyen is szó, egységes, jó minıségő, az említett

gyorsaságú és korlátlan internet-kapcsolat havi szinten nem

kerülhet többe egy hónapos buszbérlet áránál. A fejlesztést


www.ithaka.hu 37

alapvetıen a privát kereskedelmi csatornákon keresztül

bonyolítják le, de oly módon, hogy a kiépített hálózaton

bármelyik internet-szolgáltató cég ugyanolyan feltételekkel

szolgáltathasson. A fejlesztés tervezése, összehangolása, és

a ritkán lakott területeken a kapcsolat kiépítése is állami

szerepvállalással történik.



www.ithaka.hu 38

4.3 Németország

Németország, annak ellenére, hogy a 1991-es évek közepétıl

igen jó adatokkal rendelkezett az IT-szektor gazdasági

mutatóit tekintve, még az évszázad végén is sok szempontból

sereghajtónak számított az Európai Unión belül az információs

társadalom fejlettségét illetıen. Ez elsısorban a lakossági

használati mutatók alacsony értékeinek volt köszönhetı: az

Európai Unió átlagához képest az internethasználók aránya még

2000-ben is viszonylag alacsony volt (a különbözı

felmérésektıl függıen 20-30%), és igen komoly digitális

egyenlıtlenségek voltak megfigyelhetık, elsısorban a fiatalok

és az idısek, az alacsony és a magas iskolai végzettségőek,

valamint a férfiak és a nık között.

A felmérések szerint a távolmaradás oka elsısorban az

érdektelenség volt az internet nyújtotta lehetıségekkel

kapcsolatban, ehhez járultak hozzá az internetezés magas

költségei. Fontosnak mutatkoztak továbbá a tudásbeli korlátok

is: vagyis sokan azért nem használták a világhálót, mert nem

értettek az internet technológiájához, túl bonyolultnak

találták azt. 2

Az 1990-es évek végétıl Németországban a lakossági használati

mutatók folyamatosan növekedtek és ennek eredményeképp a

használati arány 2002-2003-ban – mérésektıl függıen - 50 és

60% között volt. Ez azt jelenti, hogy Németország elérte, sıt

bizonyos adatok szerint túlhaladta az uniós átlagot az

internet- és mobilpenetrációban. További adatok azt mutatják,

hogy az utóbbi években a digitális megosztottság mértéke

kismértékben csökkent.3

2 Stefan Welling-Herbert Kubicek: Measuring and Bridging the Digital Divide In Germany,

http://www.digitale-chancen.de/transfer/downloads/MD35.pdf 3 Andrea Koenen – Bertram Konert – Jo Groebel: Germany and the Digital World, European Institut for the

Media, 2003; SIBIS Pocketbook 2002-2003, www.sibis-eu.org


www.ithaka.hu 39

Ebben a fejlıdésben nyilvánvalóan nagy szerepe volt annak,

hogy a Német Szövetségi Kormányzat az 1990-es évek közepétıl

kezdve elkötelezettnek mutatkozott az iránt a cél iránt, hogy

az ország vezetı pozíciót harcoljon ki magának az információs

korban. Ennek érdekében a kormányzat 1996 óta három részletes

akciótervet dolgozott ki, amelyek számos programot indítottak

útjukra az információs társadalom kiépítésének több területén.

Az alábbiakban ezeket az akcióterveket mutatjuk be. A

bemutatást azonban két szempontból is korlátoznunk kell. Az

akciótervekbıl elsısorban azokat a programokat emeltük ki,

amelyek közvetlenül vagy közvetetten, de a digitális

egyenlıtlenségek csökkentését szolgálják. Ezért, bár a

kormányzat folyamatosan nagy hangsúlyt helyezett például az

elektronikus kereskedelem és gazdaság fejlesztésére, ezt a

területet nem elemezzük hangsúlyosan. Másrészt az alábbi

elemzésben elsısorban a szövetségi kormányzat által indított

programokat vesszük szemügyre. Németország 16 tartománya

közül szinte mindegyik rendelkezik helyi stratégiákkal és

programokkal, amiket azonban jelenleg nincs módunk

részletesen megvizsgálni.

A német kormányzat az információs társadalom kiépítésének

folyamatában folyamatosan nagy hangsúlyt fektet a különbözı

társadalmi szereplıkkel való együttmőködésre és konzultációra.

Ennek jegyében 1996-ban a Gazdasági és az Oktatási

Minisztérium az akcióterv részeként, megalapította a Forum

Info 2000 elnevezéső testületet. A fórum több mint 180

tagságát különbözı társadalmi szervezetek képviselıi alkotják,

akik folyamatos eszmecserét folytatnak egyes, az információs

társadalom fejlıdését illetı kérdésekben.


www.ithaka.hu 40

A Forum Info 2000 kezdeményezés folytatásának tekinthetı az

Information Society Forum, ami fıképp az Internet for All

program mellett, hat munkacsoportban szolgált tanácsadó

testületként.

A legnagyobb public-private partnerségi hálózat

Németországban az Inititative D21

(http://www.initiatived21.de/english/index.php), aminek fı

célja, hogy felgyorsítsa Németország információs társadalommá

alakulását. Az egyesületet 50 cég alapította 1999 nyarán, de

tagsága azóta 300-ra nıtt. Az egyesület négy területen („e-

Kormányzat/Biztonság és bizalom", "IT az Egészségügyben",

"Növekedés és versenyképesség" és "Oktatás és egyenlı

esélyek”) mőködik. Mind a négy területet az üzleti és

politikai életbıl delegált képviselıtestület koordinálja. A

Initiative D21 számos projektet indított el és támogatott a

fenti területeken, sok a következıkben bemutatott program

szponzorálásában is részt vett. Jelenleg az egyesület kb. 50

különbözı programmal foglalkozik.

Akcióprogramok az információs társadalom fejlesztéséért

A Német Szövetségi Kormányzat a Kutatási, Technológiai és

Innovációs Tanács javaslatára 1996-ban alkotta meg a „Info

2000: Gemany’s Way to the Information Society” címő

akciótervet, amely az Információs Társadalom kiteljesítését

szolgálta. Az akcióterv elsısorban a telekommunikációs piac

liberalizálását és a megfelelı jogi környezet kialakítását

helyezte a középpontba. Az e célokra irányuló lépések

folyamatosan jelen voltak a kormányzat akciótervekben (1996,

1999, 2004) és számos törvény született, amely elısegíti a

digitális technológiák mind szélesebb körben való


www.ithaka.hu 41

alkalmazását és a használat biztonságát, valamint az

elektronikus kereskedelem elterjedését.

A telekommunikációs piac folyamatos liberalizálásának

köszönhetıen a használati költségek csökkentek, ami önmagában

hozzájárult az internethasználat elterjedéséhez.

Az 1996-os akcióterv fentieken kívül projektet indított a

távmunka elterjesztésére és az elektronikus kereskedelemi

kezdeményezések segítésére. 1996-ban indította el a

Szövetségi Kormányzat a Schulen ans Netz elnevezéső,

iskolákat érintı programját, aminek célja az volt, hogy minél

több iskolát szereljenek fel megfelelı telekommunikációs

infrastruktúrával és internet-hozzáféréssel. A program

megvalósításához piaci partnerként nagy segítséget nyújtott a

Deutsche Telekom AG., amely máig támogatója maradt a

kezdeményezésnek.

Az új kormányzat 1999-ben hívta életre az új akciótervet

Innovation and Jobs in the Information Society the Century

21th címen (www.bmwi-info2000.de/Redaktion/Inhalte/Downloads),

ami 2005-ig fogalmazza meg az információs társadalom

kiteljesítése érdekében szükséges lépéseket és határozza meg

az elérendı célokat. Az akcióterv több stratégiai

célegyüttest jelölt ki, amiken belül megfogalmazta az egyes

programokat. Az alábbiakban a használat terjedését szolgáló

programcsoportot, az iskolarendszer modernizációját célzó

intézkedéseket és az elektronikus kormányzással kapcsolatos

terveket írjuk le részletesebben.

A Gazdasági és az Oktatási Minisztérium által közösen

kidolgozott akcióterv fı célja, hogy Németország vezetı

szerepbe kerüljön Európában az információs társadalom

kiépítésében.


www.ithaka.hu 42

Ennek érdekében az akcióterv legfontosabb célkitőzése az

internetpenetráció növelése és a használat terjesztése a

társadalom tagjai között és a gazdasági szektorban. Az

akcióterv különös hangsúlyt helyez a digitális

egyenlıtlenségek csökkentésére és a szakadék mélyülésének

megakadályozására: egyik kiemelt célja, hogy biztosítsa az

esélyegyenlıséget és a hátrányos helyzető csoportok

felzárkózását. Az akcióterv ezen a területen azt a célt

fogalmazza meg, hogy az internethasználók aránya 2005-re

elérje a 40 százalékot. Ezt az eredményt, nyilvánvalóan az

alábbi programoknak is köszönhetıen, már 2003-ra sikerült

elérni.

Programok a használat bıvítésének érdekében

Az internethasználat elterjesztése érdekében indult útjára az

„Internet for All” kezdeményezés, ami elsısorban azok

bevonását célozta meg, akik kevésbé tájékozottak az

internettel és a használati lehetıségekkel kapcsolatban. Az

Internet for All ennek megfelelıen nagyrészt felvilágosító

kampányokat és sajtókampányokat jelentett, amit általában

egy-egy speciális célcsoportnak címeztek. Külön felvilágosító

program indult 6-12 éves gyerekeknek (Kids to the Maus),

fogyatékkal élı embereknek (Internet without barriers) és

kisvárosban vagy falun élıknek (Mission Internet).

A kormányzat kiemelten kezelte három csoport

felzárkóztatásának kérdését: ennek megfelelıen a nık, az

idısebbek és a hátrányos helyzető fiatalok számára több

program is indult az Internet for All keretei között. Ezek a


www.ithaka.hu 43

kezdeményezések általában már túlléptek az egyszerő

figyelemfelhívó, érdeklıdést-keltı kampányokon.

Az egyik legjelentısebb program a „Frauen ans Netz”

elnevezéső kezdeményezés (www.faruen-ans-netz.de), amit a

Szövetségi Kormányzat mellett az Országos Munkaügyi Központ

valamint a Deutsche Telekom AG. és a Brigitte címő nıi

magazin finanszírozott. Ez a projekt a nık internethasználati

tudásának növelése érdekében szervezıdött, és az évek során

több mint 100 ezer nınek nyújtott lehetıséget arra, hogy

rövid tanfolyamokon elsajátítsa az internethasználat alapjait.

Ezen túl számos olyan kezdeményezést indítottak útjára, ami a

nık IT-képzését és IT szektorban való munkavállalását

promotálta és segítette elı.

Hasonlóan fontos programok indultak az idısek, általában az

50 év felettiek számára. A Gazdasági és Technológiai

Minisztérium támogatásával 1998-ban indult el a Seniors in

the Knowledge Society program, ami egy nagyszabású

felvilágosító kampánnyal kezdıdött. A Senior-Info-Mobile

(www.uni-ulm.de/LiLL/senior-info-mobil/flyer-english.htm)

projekt keretében egy megfelelı technológiával felszerelt

busz járta az országot, ami lehetıséget adott az idısebbek

számára, hogy megismerkedjenek az internet technológiájával

és használatának lehetıségeivel, elınyeivel. A busz 2000

elejére 40 ezer emberhez jutott el.

A kormányzat továbbá programot indított az idıs emberek

számára létrehozott intézmények és a tartalomfejlesztés

támogatására. A Multimedia Prize for Seniors segítségével

számos projekt jöhetett létre e célcsoport számára.

Az idısek számára életre hívott programok között példaértékő

lehet az a szászországi, tartományi kezdeményezés (Seniors on


www.ithaka.hu 44

the Net) amelynek keretében különbözı tanfolyamokon diákok

segítettek az idısebbeknek megtanulni az internethasználatot.

Ebben a körben kiemelt fontosságú a megfelelı tartalom és a

tanulási lehetıségek biztosítása, és mindkettıt megcélzó

projektekkel bıven találkozhatunk. A gazdasági minisztérium

és számos piaci cég támogatásával mőködı www.50-plus-ans-

netz.de például oktató és szolgáltató site egyszerre, míg a

www.elterntalk.de elsısorban kommunikációs lehetıségeket

biztosít idısek számára.

Az észak-westfáliai Egészségügyi, Szociális és Családügyi

Minisztérium igen figyelemreméltó kezdeményezése a Senioren

Online (www.senioren-online.net/), amely egyszerre

tartalomszolgáltató és oktatóoldal is. Ennek egyik

alprogramja a senior@s, ami kifejezetten a 60 év fölötti

nıknek kínál tartalmat (www.senioras-online.net).

Külön célcsoportot jelentenek a hátrányos helyzető fiatalok,

akik számára fıképp a hozzáférés biztosítása a cél. Ennek

érdekében a Munkaügyi Hivatal indított programot, aminek

során helyi kirendeltségeiben nyitott internet kávézókat,

amik ingyenes hozzáférést biztosítottak a hátrányos helyzető

csoportok számára.

Iskolai programok

Az 1999-es akcióterv egyik kiemelt célja volt az

iskolarendszer modernizálása, az iskolák megfelelı

eszközökkel való felszerelése és annak elérése, hogy a

tanulók és a tanárok megfelelıen tudják alkalmazni és a

tanulás folyamatába beépíteni az új eszközöket. A cél elérése


www.ithaka.hu 45

érdekében a Szövetségi Kormányzat programot indított „IT in

education – connection not exlusion” címmel, amely keretében

2000 és 2004 között 700 millió eurót költöttek az iskolák

modernizálására.

Ennek keretében folytatták az 1996-ban elindított Schule ans

Netz (SaN, http://en.schulen-ans-netz.de/index.php) programot,

amin keresztül 2000-ig 13000 iskola jutott számítógépekhez és

internet-hozzáféréshez, így 2001 ıszétıl Németország összes

iskolájában van internetelérés. A SaN azonban tovább

folytatta mőködését és jelenleg fı célkitőzése, hogy

eszközöket és segítséget nyújtson a tanároknak abban, hogy a

multimédiás eszközöket minél hatékonyabban építhessék be a

mindennapi iskolai oktatásba. A San programjai közé tartozik

a lehrer-online, ami információkat, tanítási segédleteket és

módszertani segítséget nyújt a tanároknak. A San koordinálja

LeaNet programot, ami kifejezetten tanárnıknek szól és

LizzyNet projektet, ami lányoknak és fiatal nıknek biztosít

online kurzusokat és oktatóanyagokat internethasználat,

programozás, honlapkészítés stb. területén.

A SaN WebLotsen egy mobil oktatócsoport, ami a németországi

iskolákat járva vezeti be a tanárokat a multimédiás tanítási

módszerek használatába.A SaN programjai mellett számos az

iskolák modernizálását szolgáló projekt indult. A „New Media

in education” kezdeményezésen keresztül elsısorban tanítást

és tanulást támogató szoftverek fejlesztését támogatták,

külön program indult a szakképzı iskolák és a felsıfokú

oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének

érdekében. A fenti központi programokon kívül a 16

németországi tartomány közül 13-ban indultak el különbözı

iskolai programok, amik szintén segítették az iskolarendszer

modernizálódását.


www.ithaka.hu 46

E-kormányzati kezdeményezések

Az 1999-es akcióterv egyik fontos célja volt a

közszolgáltatások modernizációja és ezzel az állampolgárok

életminıségének javítása. A BundOnline 2005 kezdeményezés

(http://www.bund.de/Service/english-.6118.htm) célja, hogy

2005-re az összes internet-kompatibilis szolgáltatás

elérhetıvé váljék a világhálón keresztül. A www.bund.de,

vagyis a 2001 tavaszán elindított kormányzati szolgáltatói

portál az egyik kulcseleme ennek a folyamatnak. Központi

szolgáltatói portálként egyenes hozzáférést biztosít az

állampolgároknak és a cégeknek az online elérhetı kormányzati

szolgáltatásokhoz. Mindezen szolgáltatások igénybevételére

természetesen szükség volt az elektronikus aláírás

alkalmazási területeinek kiterjesztésére.

A számos már elérhetı szolgáltatás közül kiemelkedik az

elektronikus adóbevallás, ami 2000 eleje óta lehetséges

Németországban.

A Szövetségi Kormányzat mindezen túl erıfeszítéseket tesz

annak érdekében, hogy a helyi közigazgatási szervek is

kiépíthessék elektronikus közszolgáltatói rendszereiket. A

projekt (www.mediakomm.net) keretében három modell-régióban

fejlesztik ki a helyi közszolgáltatások online megoldásainak

rendszerét.

A Német Szövetségi Kormányzat legújabb információs

társadalmat érintı akcióterve 2004 márciusában jelent meg.

Az akcióterv leszögezi, hogy a következı idıszakban a legfıbb

feladat, hogy a modern technológiák egyre kifinomultabb

használatához biztosítson segítséget, folyamatosan szem elıtt


www.ithaka.hu 47

tartva azt a célt, hogy minden társadalmi csoportnak egyenlı

esélye legyen a használatra.

A 2004-es akcióterv az alábbi területeket jelöli ki

stratégiai pontokként:

E-gazdaság

A Német Szövetségi Kormányzat a kezdetektıl fontosnak tartja

az elektronikus gazdaság fejlesztését, egyrészt a

versenyképesség javítása, másrészt a munkaerıpiac

modernizálása érdekében. A legújabb akciótervben a

döntéshozók elsısorban a szélessávú technológiák terjesztése,

az elektronikus kereskedelem fejlesztése és az ehhez

szükséges jogi feltételek megteremtése illetve a kutatás-

fejlesztés területeinek fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az akcióterv konkrét célként azt fogalmazta meg, hogy az

internethasználók aránya 2005-re 75 százalékra emelkedjen és,

hogy a szélessávú elérés váljon az általános kapcsolódási

formává. Szintén a tervek között szerepel a digitális

televíziós és rádiós sugárzás kialakítása 2010-re, illetve

2015-re. A törvényhozói munkában a médiaszabályozás

egyszerősítését és a szerzıi jogi törvények modernizációját

tőzték ki célul.

Oktatás és egyenlı esélyek

Az akcióterv továbbra is fontos célként emeli ki az

iskolarendszer modernizálását és a digitális egyenlıtlenségek

csökkentését.

Az oktatás területén fı célként fogalmazzák meg az új

médiaeszközök terjesztését és minél szélesebb körő

alkalmazásának bátorítását az oktatás minden szintjén.

Hasonlóan fontos elemként jelenik meg ebben a témakörben is a


www.ithaka.hu 48

nık egyelıségének kérdése: ebbıl a szempontból az akcióterv

szerint a nık IT-képzéseken és számítógépes tanfolyamokon

való magasabb arányú (40 százalékos) részvétele a cél.

E-kormányzat és biztonság az információs korban

Az elektronikus kormányzat területén a cél az eddigi

kezdeményezések folytatása. Ennek jegyében 2005-re mind a 440

internet-kompatibilis szolgáltatást elérhetıvé kívánták tenni,

a Media@Komm-Transfer projekt keretében pedig újabb 20 modell

helyi kormányzati kezdeményezést támogatnak. A tervek között

szerepel továbbá a virtuális munkaerıpiac kialakítása.

Fontos kezdeményezés az elektronikus személyi azonosító

kártya bevezetése is (digital identity card), amelynek jogi

feltételeit még ebben az évben kialakítják.


www.ithaka.hu 49

E-egészségügy

Az egészségügy területén a legfontosabb cél a modern

technológiák használatának elterjesztése révén az ellátás

minıségének javítása. Ezen a területen a fı kezdeményezés az

elektronikus egészségügyi kártya (e-health card) 2006-ra

tervezett bevezetése. Szintén ez évben tervezik az

elektronikus recept lehetıségének kialakítását is.

Az egyes németországi programok hatósugara

A hozzáférés

(megosztottság)

dimenziói Schulen

ans

Netz

Kids to

the Maus

Internet

without

barriers

Mission

Internet

Frauen

ans

Netz

Seniors

in the

knowledge

Society

BundOnline

2005 MEDIA@komm

Fizikai X X

Anyagi X X

Kognitív X X X

Attitüdinális,

kulturális X X

Tartalmi X X X

Egydimenziós programok Komplex programok

Kids to the Maus Schulen ans Netz

Internet without barriers


www.ithaka.hu 50

4.4 Nagy Britannia

A hírközlés modernizációjának programja

Az Egyesült Királyság kormánya az IKT széles körő

elterjesztésére irányuló elsı nagyszabású programját 1996-

ban indított be. Ez az aktuális és a potenciális

felhasználókra, mind az egyénekre, mind a vállalatokra és

szervezetekre, illetve a szolgáltatókra és fejlesztıkre

egyaránt kiterjedı program az Információs Társadalom

Kezdeményezés (Information Society Initiative - ISI)

elnevezést viselte. A program megvalósításáért a

Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (Department for Trade and

Industry - DTI) volt a felelıs. Az ISI egyik igen fontos

része volt az ISI Programme for Business, amelynek célja az

volt, hogy az 1996-tól 2000-ig terjedı idıszak folyamán

elısegítse, hogy a brit üzleti élet képviselıi

kedvezményesen fejlesszék ki információs és kommunikációs

technológiai rendszerüket, s használják fel minél szélesebb

körben a modern technika eme vívmányait. E cél elérése

érdekében a DTI évi 35 millió fontot kapott a központi

költségvetésbıl, azonban nem csak ennyit fordíthattak a

cégek az IKT fejlesztésének elısegítésére, hiszen az EU

“Telematics” programjából valamint az ACTS és a TENS

programokból is jelentıs mennyiségő pénz áramlott be az

országba. Míg a Telematics program megszerezhetı pénzeket, a

két fejlesztési projekt üzleti lehetıségeket rejtett az

idıben ébredı, vagyis a megfelelı információkkal rendelkezı

cégek számára. Az Egyesült Királyság kormánya igen nagy

lehetıségeket látott ezen a téren, s mindent elkövetett,

hogy az ország vállalkozói minél nagyobb hasznot húzzanak

belıle. Az információs, telekommunikációs technológiának a

konkurenseknél gyorsabb, szélesebb körő elterjesztésében


www.ithaka.hu 51

látták a nagy lehetıséget arra, hogy az Egyesült Királyság

ismét a világ - egyik - vezetı ipari hatalmává váljék.

A munkáspárti kormány víziója és akcióprogramjai

A Blair kormány az ISI-ben foglaltakat továbbfejlesztve 1998

májusában „Információs korunk: a kormány víziója” (Our

Information Age: the Government’s vision) címmel jelentette

meg IKT stratégiáját. Ebben leszögezik, hogy a kormánynak és

a magánszférának szoros partnerkapcsolatban kell

együttmőködnie annak érdekében, hogy a brit vállalatok

versenyképessége a lehetı legnagyobb mértékben növekedjék az

információs korszak teremtette feltételrendszerben. Ebben az

együttmőködésben a „Vízió” szerint a kormánynak négy

súlyponti területre kell összpontosítania erıfeszítéseit: a

bizalom megteremtésére, az akadályok elhárítására, a

hozzáférési lehetıség növelésére és a kis- és

középvállalatok segítésére.

A Vízióhoz kapcsolódva három akcióprogram készült. 1998

decemberében fogadta el a parlament a „Versenyképes jövınk:

a tudásvezérelte gazdaság felépítése” (Our Competitive

Future: Building the Knowledge Driven Economy) címő

akcióprogramot, amely részletesen (határidıkkel és

felelısökkel!) kifejti, mit kell tennie a kormánynak annak

érdekében, hogy kiépüljenek a megfelelı vállalkozások, azok

képesek legyenek folyamatosan növelni versenyképességüket,

kiépüljenek a modern, kompetitív piacok, az IKT nemzetközi

kereskedelme szabaddá váljék, a kormány élen járjon az

innovatív megoldások alkalmazásában és a hatékony munkában.

1999 márciusában került megvitatásra és elfogadásra a „A

modernizálódó kormány” (Modernising government) címő program,

amely a modern PR- szemlélet jegyében megfogalmazza, „hogy


www.ithaka.hu 52

mi végett van a kormány. A kormány nem azokért van, akik a

kormányban dolgoznak, hanem a népért; az emberekért mint

fogyasztókért és az emberekért mint polgárokért. Ez nem azt

jelenti, hogy a közalkalmazottak ne lennének fontosak. ...

Minden szinten és szegmensben javítani kell a

közalkalmazottak nyújtotta szolgáltatások színvonalán, a

minisztériumokban, a helyi önkormányzatoknál, az iskolákban,

a kórházakban, az orvosi rendelıkben, a rendırségen, a

munkaügyi központokban. Szolgáltatásaink javítása érdekében

össze kell fognunk. ... Integrált kormányra van szükség. ...

A közhivatalokban a legjobb, a legmodernebb technikát kell

alkalmazni, lehetıvé kell tenni, hogy a magánszektor mindent

egy helyrıl tudjon elintézni (one stop shops), egy

közhivatalnokkal való kapcsolatfelvétel révén bármelyik

hivatallal fel lehessen venni a kapcsolatot. ” 1999

szeptemberében fogadta el a parlament az elektronikus

kereskedelem (a továbbiakban e-kereskedelem) fejlesztésére

vonatkozó [email protected] (játékos címő) programot. A

kormány nem kevesebbet kíván, mint olyan feltételeket

teremteni, hogy az Egyesült Királyságban legyen a világon a

legjobb környezet az e-kereskedelem számára. Tony Blair

szerint ehhez minden adottságuk megvan: világszínvonalú

távközlési cégeik vannak; nyitott és kompetitív a piacuk; a

mobil telefónia technológiájában világelsık; a munkahelyek

és a lakások az Internet ellátottsága igen jó; és végül, de

nem utolsó sorban a Web nyelve az angol. Ahhoz, hogy ez az

álom megvalósuljon, a kormánynak három területre kell

összpontosítania erıfeszítéseit: biztosítania kell, hogy

minél többen rendelkezzenek a megfelelı eszközökkel és a

hálózatok mindenkit elérjenek, 62 Részlet Jack Cunningham,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter elıszavából el

kell érniük, hogy a gazdaság szereplıi bízzanak az e-

kereskedelem jövıjében, meg kell teremteniük a biztonságos


www.ithaka.hu 53

e-kereskedés feltételrendszerét. Mivel a brit vállalkozók

hagyományosan óvatosabbak a kockázatvállalásban, mint a

minden új iránt könnyen lelkesedni tudó, ráadásul a fı

külpiacoktól elég távol élı észak-amerikaiak, vagy

ausztrálok, illetve a különlegesre, a modernre mindig is

erıs affinitást mutató skandinávok, a kormánynak sokat kell

tennie a kívánt cél elérése érdekében. A cél nem kevesebb,

mint az, hogy az Egyesült Királyság legyen a világ elsı

számú e-kereskedıje. Az már most látszik, hogy a kormány

valóban igyekszik mindent megtenni e magasztos cél elérése

érdekében. Nemcsak azzal, hogy megalkotta a szükséges, ún.

cyber törvényeket, továbbá gazdasági alanyként jó példával

jár elöl, hanem azzal is, hogy a Miniszterelnöki Hivatal

szintjén egy külön egységet létrehozva (lásd késıbb!)

illetve egy, a tárcák e-kereskedelemmel kapcsolatos munkáját

összehangoló, a kormányfınek havonta állapotjelentést készítı

miniszter kinevezésével kézben tartja az ügyet.

Példa értékő kommunikáció

A brit kormány kommunikációs stratégiájának három alappillére

van: az átláthatóság, a társadalmi vita és a tanítás, és

legfıbb csatornája az Internet. A kormánydokumentumok, az

elıterjesztések, a jelentések, az ún. progress reportok, a

pályázati lehetıségek stb. bárki számára hozzáférhetıek a

hálón, és olvasásukra, megvitatásukra ösztönzik is a

társadalom különféle csoportjait. Azért adnak közérthetı

neveket az egyes programoknak, hogy ezáltal is bátorítsák az

egyszerő polgárokat, kisvállalkozókat is azok elolvasására,

megvitatására. Mielıtt a parlament elé kerülne egy-egy

program, vitaanyag formájában publikálják, s várják az építı

kritikát és a jobbító javaslatokat, és minden egyes

hozzászólásra válaszolnak, majd az anyag következı


www.ithaka.hu 54

verziójában jelzik, kinek a javaslatára történtek

változtatások benne. Ha több hozzászóló egyöntető véleménye

alapján került sor a módosításra, akkor egy függelékben

olvasható mindazok neve, akik hozzájárultak a végleges anyag

kimunkálásához. Ez a módszer igencsak serkentıen hat a

társadalmi vitára. Megfigyelhetı, hogy eleinte csak a

politikusok, minisztériumi fıemberek neve volt olvasható az

egyes dokumentumokban a módosító indítványokat benyújtok

között, majd egyre több “John Bull” is felkerült a listára, s

ma már több száz hozzászólás segíti a programok, törvények

végleges szövegének elkészítését.

A Miniszterelnöki Hivatal, az egyes minisztériumok és azok

specifikus ügynökségei számos olyan honlapot üzemeltetnek,

amelyek az egyszerő emberek szintjén magyarázza el, mit kell

tenni az információ világában annak érdekében, hogy

sikeressé váljanak. Van olyan honlap, amely segítségével

internetezni tanulhatunk, olyan, ahol lépésrıl lépésre

elmagyarázzák, mi az e- kereskedelem lényege, hogyan és mire

alkalmazható, máshol a kezdı vállalkozókat vagy a tudományos

kutatókat oktatják arról, hogy mit tegyenek annak érdekében,

hogy minél több támogatást nyerjenek el. Külön figyelmet

szentelnek az EU nyújtotta szolgáltatások, és források minél

szélesebb körő hozzáférhetıségének. Az ún. Best Practice

sorozatok esettanulmányok formájában mutatják be, mit tettek

a sikeres cégek, régiók, emberek boldogulásuk érdekében, s

felhívják a figyelmet a mások által is hasznosítható

tapasztalatokra és az esetleges buktatókra. Az EU az Egyesült

Királyságtól “lopta el” azt az ötletet, hogy aki állami,

önkormányzati (az EU esetében közösségi) támogatást kap

valamilyen projekthez, az arról köteles beszámolót írni, és

azt bárki által hozzáférhetı formában közzétenni, hogy az

általa követett gyakorlatból minden hasonló helyzetben lévı


www.ithaka.hu 55

polgár, vállalat tanulhasson. A vállalatokat, magánszemélyek

munkáját számos információs csatorna segíti. A hazai és a

külpiaci értékesítéshez szükséges információkat bárki –

ingyen! – leszedheti a hálóról, s ezek az interaktív

csatornák kérik használóikat, hogy az általuk szerzett

tapasztalatokat osszák meg a többi olvasóval, hogy ez által

minél élıbbé tegyék a rendszert.

UK Online, a tudás gazdasága kiépítésének stratégiai

programja

A brit információs társadalom kiépítésének átfogó

kormánystratégiáját 1999- ben dolgozták ki. Az errıl készült

UK Online Strategy címő dokumentumhoz kapcsolódó Akcióterv

határidıkkel, felelısök megnevezésével jelöli meg, kinek mi

a feladata az évezred elsı öt évére a 26 témakörben, összesen

113 részletesen kidolgozott cél elérésére hivatott program

végrehajtása során. Az akciótervvel kapcsolatos munka

irányításáért az e-miniszter és az e-kormánybiztos közösen

felelıs, a stratégia megvalósításának elırehaladtáról

félévenként részletes jelentést kell készíteniük. E

jelentések alapján valósul meg a program “finom hangolása”, a

középtávú célkitőzéseknek a konkrét valósághoz való

igazítása. Ugyancsak a jelentés alapján kerül sor az

esetleges elmaradásokért felelıs tisztviselık számonkérésére,

az élenjárók jutalmazására. A stratégia a következı

témakörökre terjed ki:

A modern piacok keretfeltételeinek biztosítása

Cél, hogy az Egyesült Királyságban legyen a világon a legjobb

környezet az elektronikus kereskedelem számára. E korántsem

szerény cél eléréséhez megfelelı IKT infrastruktúrát kell


www.ithaka.hu 56

kiépíteni; biztosítani kell az e-kereskedelmet támogató jogi

és szabályozási hátteret; gondoskodni kell az e-kereskedelem

számára elengedhetetlen biztonsági feltételekrıl; és meg kell

teremteni az e- világkereskedelemben való hatékony és aktív

részvétel nemzetközi jogi hátterét. Eme feladatok

elvégzésével kapcsolatos kötelezettségeket négy alprogram

részletezi. Ezek a következık: A Szélessávú Jövı alprogramja,

amelyet 2001-ben hirdettek meg, s amely szerint el kell érni,

hogy az Egyesült Királyságnak legyen 2005- re a G7 országok

közül a legkiterjedtebb és leginkább versenyképesen üzemelı

szélessávú piaca. (A szélessávú hálózat olyan

átviteltechnikai eszköz, amely lehetıvé teszi, hogy kép,

hang és adat igen gyorsan, folyamatosan áramolhasson a

végpontjai között. Tehát nem kell különféle modemek

segítségével rákapcsolódni a hálózatokra, mivel az

összeköttetés állandó.) A szélessávú hálózatok

magánberuházásként valósulnak meg, magáncégek építik és

üzemeltetik ıket, az állam “csak”: Ösztönzi a vállalatokat e

lehetıség felhasználására. (Például a szélessávú hálózatra

rákapcsolódó vállalatok leírhatják társasági adójukból az

ezzel kapcsolatos beruházási költségeiket és az elsı év

üzemeltetési költségét; a “távmunkásokat” foglalkoztató

cégek az otthon dolgozó munkatársaik után csökkentett TB

hozzájárulást fizetnek, a KKV-k számára ingyenes supportot

biztosítanak és évi 66 millió fontot osztanak szét közöttük

a IKT eszközeiknek a rákapcsolódáshoz szükséges

korszerüsítésének finanszírozására stb.) Ösztönzi a

szélessávú tartalom ipart (Például az iskolai tananyagok

elektronizálását, a kulturális örökség digitális formában

történı hozzáférhetıségének kialakítását, a könyvtárak

elektronizálását, a tudományos mőhelyek e- programjait stb.)

Stimulálja a kínálatot (Például a hálózatok megosztására

ösztönzi a szolgáltatókat, csökkenti az állami bürokrácia


www.ithaka.hu 57

létszámát, hogy ezáltal a szélessávú és a mőholdas

összeköttetések használatára szorítsa a hivatalokat,

központosított közbeszerzési eljárásokat meghirdetve alakítja

ki a piaci árakat stb.) Az e-kereskedelem jogi háttere

megteremtése irányuló részprogram, amelynek keretében

részletesen meghatározzák, milyen jogszabályok megalkotására,

valamint aktualizálására van szükség. Az e-biztonság

alprogramja – részletes, mőszaki paraméterekkel tőzdelt

elıírásokat tartalmaz a rendszerek biztonságának

biztosítására Az e-kereskedelem direktívája – az

országhatáron túl nyúló e- kereskedelembe bekapcsolódó brit

vállalatok és magánszemélyek érdekvédelmével foglalkozó

program

Az Internet használat általánossá tétele

A “Confident people” program szerint 2005-re az ország

valamennyi lakója, aki arra igényt tart képes legyen

otthonában rákapcsolódni az Internetre. E cél megvalósítása

érdekében a kormány Felgyorsítja és 2002 végére befejezi a

6000 darab UK Online Center felállítására irányuló

programját. (Ezek olyan közösségi hozzáférési helyek,

ahonnan bárki ingyenesen hozzáférhet az Internethez, ha

személyes-, vagy közügyeit kívánja intézni, ha tanulni,

mővelıdni szándékozik és csekély díj fejében szörfölhet a

világhálón, vagy éppen levelezhet, játszhat barátaival. Az

online központokban hozzáértı munkatársak segítségével –

természetesen ingyen – tanulhatja meg bárki a számítógép

használatának, az e-ügyintézésnek, az Intenetezésnek az

alapjait.) Támogatja az Internet használatát és hasznosságát

országosan, vagy helyi jelleggel népszerősítı programokat,

Programokkal és anyagilag is támogatja a távoktatást, az

élethosszig tartó tanulás programja keretében meghírdetett


www.ithaka.hu 58

akciókat, A vállalatokat is arra ösztönzi, hogy támogassák

dolgozóik és családtagjaik számítástechnikai kultúrájának és

eszközellátottságának fejlesztését. (Például a társasági

adóból leírható az ilyen jellegő tanfolyamok költségei, a

dolgozóknak otthoni használatra biztosított PC-k ára stb.)

“A sikeres üzlet titka a háló”

A program keretében a brit KKV-k, a 100 fınél kevesebbet

foglalkoztató vállalatok támogatására kerül sor. Jelenleg

egy millió brit KKV folytat e- kereskedelmet, a B2B és a B2C

elterjedsége vonatkozásában egyaránt az Egyesült Királyság

vezeti a világranglistát. A program célja, hogy ezt a helyet

stabilizálják. Ennek érdekében a kormány Közösségi marketing

kampányt folytat az e-kereskedelem további lehetıségeinek

feltárására, azok széleskörő propagálásával,

információszolgáltatással segíti az e-piactereken kereskedı

KKV-ket; A korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a

szektorspecifikus tevékenységekre, ágazati piacelemzı

tanulmányokat, elırejelzéseket készíttet, s azok eredményeit

széles körben hozzáférhetıvé teszi; Tartalomfejlesztéseket

készít, valamint finanszíroz; Hamarosan megindítja az ország

üzleti portálját, a UK online for businesst

Az elektronikus kormányzat megvalósítása

Ahhoz, hogy a kormányzati szolgáltatások központi, regionális

és helyi szinten teljes körően elektronizálva legyenek 2005-

ig a következı feladatoknak kell eleget tenni:

Világszínvonalú IT szektor


www.ithaka.hu 59

Sőrgısen be kell hozni azt a lemaradást, ami egyelıre még

fennáll az USA, Japán, illetve az Egyesült Királyság ITEC

(IT, Electronics & Communications) cégei versenyképessége

vonatkozásában. A kormánynak mindent meg kell tennie annak

érdekében, hogy – ha elıbb nem, akkor – 2004-re a brit

információs, kommunikációs és eletronikai cégek világelsık

legyenek. Ehhez legfontosabbnak a szakképzés fejlesztését

tartják. Az ITEC szakértelem terjesztésére, különféle ezzel

kapcsolatos programokra a kormány évi 8 millió fontot költ.

Jelenleg futó fontosabb programjaik a következık: Az ITEC

image-ének javítása – Bizonyos társadalmi csoportok

idegenkednek a számítógépek használatától. Közülük a

diáklányok, a kismamák, munkanélküli fiatalok

számítástechnikai képzését segíti elı a program, tanfolyamok,

propaganda elıadások szervezésével, speciális, nıknek szóló

honlapok létesítésével, üzemeltetésével; Munkaközvetítı

irodák fenntartása, át- és továbbképzı tanfolyamok

finanszírozása az ITEC szakma számára; Az akadémiai,

egyetemi kutatóhelyek és a vállalatok közötti kapcsolatok

fejlesztése, a kutatók gyakorlati feladattal való

megbízásának ösztönzése, a tanszékek szponzorálása stb.; A

hazai és a nemzetközi ITEC piac feltárása, a tendenciák

elemzése államilag finanszírozott kutatási projektek

keretében

A kormány e-gazdaság koordináló szerepe

A kormány kötelessége, hogy folyamatosn figyelemmel kísérje

az e-gazdaság folyamatait az állami és a magán szféra

területén egyaránt. Figyelje, kinek, hol van szüksége

segítségre, esetleg hol merül fel olyan probléma, ami a

kitőzött ambiciózus tervek megvalósítsának akadálya lehet.

Az e-miniszter megbízásából évente jelentést kell készíteni a


www.ithaka.hu 60

UK Online programhoz tartozó akcióprogram megvalósításának

állapotáról, javaslatot téve a felmerülı problémák

rendezésére, illetve új területeknek a programba történı

beemelésére.

A siker mérése

Ki kell dolgozni, illetve finomítani kell az e-gazdaság

megfigyelésének statisztikai és empírikus módszereit. A

kormány megrendelésére gazdaság- és piackutató cégek

rendszeresen monitorozzák többek között Az e-kereskedelem

alakulását; Az e-gazdaság különféle aspektusainak

biztonságával kapcsolatosan felmerülı problémákat; Az

elektronikus és a hagyományos gazdaság kapcsolatrendszerét;

A UK Online Centerek munkáját A kutatási eredmények alapján

készült tanulmányok az Interneten bárki számára

hozzáférhetıek.

A tartományi kormányok feladatai

A kormányprogram a skót, a walesi és az észak-ír tartományi

kormányok számára is elıírja, hogy a helyi sajátosságokhoz

igazítva gondoskodjanak a központi intézkedések

megvalósításáról. Ennek az intézkedésnek inkább a

kommunikáció szempontjából van jelentısége, mert az a cél,

hogy nemzeti nyelvükön is megszólítsák az állampolgárokat,

ezzel tovább népszerősítve az információs társadalomhoz való

csatlakozás lehetıségét. A tartományok, központi pénzbıl,

külön oktatási, szakképzési programokat szerveznek, s

különösen nagy súly helyeznek a nemzeti kulturális örökségnek

az elektronikus eszközök igénybevételével való ápolására.


www.ithaka.hu 61

Az állam szerepe az információs társadalom feltételrendszere

biztosításában

Az IKT fejlesztése, a csatornák üzemeltetése is a „British

Enterprise„ elve alapján mőködik az Egyesült Királyságban,

vagyis az állami és a magánszféra szimbiózisa jellemzı e

téren is. A „Modernizálódó Kormány” program keretében

végrehajtandó beruházásokat, az állami szolgáltatásokat

közvetítı csatornák mőködtetését magáncégek végzik, amelyek

a megrendeléseket közbeszerzési eljárás során nyerik el. A

közbeszerzés jellegő üzletek minden téren igen elterjedtek az

Egyesült Királyságban. A klasszikus állami megrendeléseken

túlmenıen az 1992-ben meghirdetett Magán Finanszírozási

Kezdeményezés (Private Finance Initiative - PFI) keretében

számos olyan szolgáltatást is magánvállalatokra bíznak,

amelyeket más országokban általában állami szervek, illetve

vállalatok végeznek. A Kezdeményezésben azt az elvet

fogalmazták meg, hogy a brit állam nem szolgáltatásokat

nyújt, hanem gondoskodik arról, hogy megfelelı cégek

nyújtsanak megfelelı színvonalú szolgáltatásokat. A PFI az

IKT-n kívül a középületek fenntartására, infrastrukturális

létesítmények építésére és fenntartására, a helyi és

helyközi közlekedési hálózat üzemeltetésére, karbantartására

és fejlesztésére is kiterjed. A PFI keretében elnyerhetı

projektek finanszírozási módjai a következık: Állami

finanszírozás nélkül mőködı projektek – amikor a vállalkozó

által befektetett tıke a szolgáltatás igénybevevıitıl

beszedett díjakból térül meg. (Pl. telefonközpontok

üzemeltetése) Szerzıdéses alapon végzett szolgáltatások –

amikor az állam fizet a vállalkozónak az elvégzett

szolgáltatásért (Pl. információs központok fenntartása)

Vegyes vállalkozások – amikor a vállalkozó az államtól is kap

némi költségtérítést, s az igénybevevıktıl is szed díjat (Pl.


www.ithaka.hu 62

oktatási vállalkozások, e-piacterek) Elvileg szinte

valamennyi közbeszerzési lehetıség nyitott a külföldi cégek

számára is, de a gyakorlat azt mutatja, hogy csak akkor

nyerhetnek el egy-egy nagyobb megrendelést, ha a helyben

bejegyzett leányvállalatuk indul a versenyben. Másrészrıl

viszont számos fórum biztatja a brit cégeket más EU

tagállamok versenytárgyalásain való indulásra.

Az e-kormányzat intézményrendszere

Az Egyesült Királyságban ugyan nincs informatikai

minisztérium, a kormányprogramok megvalósításáért mégis

három – tárcanélküli – miniszter is felel: Az e-miniszter

hatáskörébe tartozik az egyes minisztériumok és

államigazgatási szervek „e-átalakítása”, s a folyamat

elırehaladásáról havonta jelentést készít a miniszterelnök

számára. (Ebben az e-Champion-ok, az egyes minisztériumok IKT

ügyeiért felelıs fıtisztviselıi segítik); Az e-kereskedelem

és versenyképesség minisztere az e-kereskedelem napi

gyakorlattá tételéhez szükséges

feltételrendszermegteremtéséért felel; Az e-kormányzat

minisztere az ún. egyablakos kormányzati szolgáltató

rendszer megvalósításáért felelıs. A kormány e-programja

megvalósításáért az 1999 szeptemberében felállított e-

Kormánybiztosi Hivatal (The Office of the e-Envoy) felel. Az

e-kormányzat kialakítása 1995 novemberétıl a Miniszterelnöki

Hivatal Központi IT Részlegének (Central IT Unit – CITU) a

feladata volt. 2000-ben feladat- és hatáskörét megtartva a

Részleget beolvasztották az idıközben megalakított e-

Kormánybiztosi Hivatalba. A Hivatal feladat- és hatáskörébe

az e-politika és stratégia kialakítása, valamint mindezek

megvalósítása tartozik. Az e-Kormányzat Fıcsoport (a korábbi


www.ithaka.hu 63

CITU) feladata a miniszterelnök által meghatározott ama

célkitőzés megvalósítása, miszerint legkésıbb 2005-ig

valamennyi központi, regionális és helyi (ön)kormányzati

szolgáltatás 100%- osan elektronizálva legyen, s

hozzáférésük ne minisztériumi, intézményi hierarchiában,

hanem a „fogyasztók” igényei szerint legyen biztosítva. E cél

megvalósítása érdekében a Fıcsoport Minisztériumokra és

egyéb központi, regionális és helyi szervekre lebontva

kidolgozza a kormány e-biznisz stratégiájának (UK Online

Strategy) végrehajtási utasításait; Félévente jelentést

készít a UK Online Stratégia megvalósulásáról; Gondoskodik

arról, hogy a helyi önkormányzatok is megfelelı módon

kapcsolódjanak a kormány online stratégiájához; Kifejleszti

és mőködteti a kormányzat „elıszobáját”, a Government

Gateway-t, amelyre a kormányzati szolgáltatások biztonsága

érdekében van szükség. Fejleszti és mőködteti a kormányzati

portált (ukonline.gov.uk); Fejleszti és mőködteti a Tudás

Hálóját (Knowledge Network – KN), amelynek segítségével az

egyes kormányzati szerveknél felgyülemlett adatokat,

információkat az államigazgatás alkalmazottai, a vállalatok

és a polgárok egyaránt hasznosíthatják; Gondoskodik a

kormányzati szervek interoperativitásának

megvalósításáról (eGIF Strategy); Gondoskodik az információs

társadalom fejlıdéséhez szükséges jogszabályok

megalkotásáról, folyamatos átalakításáról; Kidolgozza a

kormány e-aláírással és az ún. intelligens kártyákkal (smart

cards) kapcsolatos stratégiáját és gondoskodik ezek

végrehajtása feltételrendszerének biztosításáról; Nemzetközi

összehasonlító tanulmányokat készít/készíttet, amelyek célja

egyrészt az Egyesült Királyság e-kormányzat terén elért

eredményeinek, fejlettségi szintjének értékelése, másrészt a

mások gyakorlatából való okulás (Best Practice módszer). Az

e-Gazdaság Fıcsoport feladata a kormány ama célkitőzésének


www.ithaka.hu 64

megvalósítása, hogy az Egyesült Királyság legyen a világ

legjobb helye az e- kereskedelem számára („UK the best place

in the world for e-commerce Program”). E cél elérése

érdekében Elısegíti, hogy a lakosság minél jobban megismerje

az információs társadalom fejlıdésében rejlı elınyöket,

megfelelı eszközökkel és ismeretekkel rendelkezzék ahhoz,

hogy ki tudja használni az IKT fejlıdésébıl fakadó

lehetıségeket; Támogatja a lakosság és a vállalkozások

Internet hozzáférését, gondoskodik az e-kereskedelemmel

kapcsolatos ismeretek terjesztésérıl; Biztosítja a 2001

februárjában meghirdetett Szélessávú Jövı (UK online: the

broadband future) programjának megvalósítását. (A programban

megfogalmazott célkitőzések lényege, hogy 2005-re az

Egyesült Királyság rendelkezzék a G7 országok közül a

legfejlettebb szélessávú kommunikációs hálózattal); Piaci

elemzéseket készít a kormányzat és az üzleti szféra számára

az e-kereskedelemrıl; Monitorozza a brit e-gazdaság

fejlıdését; Igyekszik lebontani az e-kereskedelem fejlıdését

fékezı jogi és szabályozásbeli akadályokat; Mindent megtesz

a fogyasztók e-kereskedelem iránti bizalmának növelése

érdekében; Segíti a hazai és a külföldi vállalatok, a

lakosság, a kormány valamint a különféle nem kormányszervek

közötti e-kapcsolatok fejlıdését. Az e-Kommunikációs

Fıcsoport az e-kormányzat megjelenéséért és „eladásáért”,

PR-jáért felelıs. Fı feladatai: A kormányzati portál

népszerősítése, a használatában rejlı elınyök propagálása;

A különféle kormányzati honlapok minıségének javítása, a

legjobb gyakorlatok (Best Practice) népszerősítése,

professzionális e- kommunikátorok kinevelése; A

kormányzati portál szerkesztıi teendıinek ellátása,

tartalomfejlesztés, a navigáció és a kínált szolgáltatások

minıségének javítása;


www.ithaka.hu 65

A Tudás Hálójával kapcsolatos propagandatevékenység,

tartalomfejlesztés és a résztvevı szervek honlapjai

szerkesztıivel való hatékony együttmőködés kialakítása; Az

e-Kormánybiztosi Hivatal bel- és külföldi kummunikációja. A

Mőszaki Fıcsoport az egyes operációs rendszerek, így a

kormányzati portál, a Gateway, a eGIF és a Knowledge Network

üzembe helyezéséért, üzemeltetéséért, fejlesztéséért felelıs.

Az egyes szaktárcák IKT tevékenységeit a minisztériumokon

belüli egységek, akciócsoportok irányítják, amelyek

egymással az egyes programok, kezdeményezések kapcsán

szorosan együttmőködnek. A legtöbb program a Kereskedelmi és

Ipari Minisztérium (DTI) Hírközlési és Információipari

Igazgatósága (Communications and Information Industries

Directorate - CII) szervezésében mőködik, amelyekbe gyakran

beszállnak az Oktatási és Foglalkoztatási Minisztérium, az

Egészségügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium illetékes

részlegei. A DTI igen változatos formában támogatja a

mőszaki tudományok terén tevékenykedı kutatók,

fejlesztımérnökök munkáját, továbbképzését, továbbá a

kisvállalkozások K+F tevékenységét. Mivel a támogatások jó

részét IKT fejlesztésre használják, továbbá az eredmények

hasznosulása, ha áttételekkel is, de kötıdik az információs

társadalom kialakításához felsorolásszerően ezeket a

kezdeményezéseket is megemlítjük. SMART – amelynek keretében

a kisvállalkozók és egyéni kutatók kaphatnak vissza nem

térítendı támogatást kutatási eredményeik, találmányaik

megvalósíthatósági tanulmányai elkészítéséhez, kísérleti

gyártás lefolytatásához LINK – a versenyképessé válás elıtti

stádiumban lévı kutatások ipari alkalmazását, kipróbálását

segítı program, amely a fejlesztı és a potenciális

felhasználó cégek közötti együttmőködést hivatott ösztönözni.

TCS – az egyetemek és a termelı vállalatok közötti kapcsolat

erısítését célozza azáltal, hogy a végzıs hallgatók illetve a


www.ithaka.hu 66

posztgraduális képzésben részesülık vállalati szakmai

gyakorlatát szponzorálja UKISHELP – a kutatókat és a K+F

terén tevékenykedı kisvállalkozásokat segíti az EU különféle

támogatási programjaira történı pályázataik elkészítésében

International Technology Service – a DTI által fenntartott

adatbank és információs bázis, amelybıl az egyes mőszaki

tudományágak legfrissebb nemzetközi kutatási eredményeirıl

szerezhetnek tudomást az érdeklıdık A DTI Guidance néven

„információ biztonságtechnikai” tanácsadó szolgálatot tart

fenn, amely egyrészt Interneten, másrészt az ISI irodákban

érhetı el. A „Managing Information Programme” keretében

adományokkal támogatja azokat a cégeket, amelyek az

információáramlás biztonsága fokozása érdekében folytatnak

kutatásokat, illetve ilyen termékek bevezetésére készülnek.

A kormányzati portál

Az 1999. márciusában meghirdetett „A modernizálódó kormány”

(Modernising government) címő program elsı nagy

projektjeként 2000. decemberében megnyitották a brit

kormányzat portálját (www.ukonline.gov.uk), amelyen igen

széles körben találhatnak a polgárok és a vállalatok

információt és tanácsokat az államapparátussal kapcsolatban

felmerülı ügyeik intézéséhez és bizonyos életszituációkhoz

kapcsolódó feladataikat már interaktív módon, számítógépük

mellett ülve is el tudják intézni. Jelenleg a következı

életszituációkkal kapcsolatban kaphatnak hasznos tanácsokat,

felvilágosítást, illetve ezek vonatkozásában spórolhatják

meg maguknak a hivatalok felkeresésével, okmányok, kérelmek,

csekkek stb. kitöltésével járó tortúrákat: Gyermek

születése; bőnmegelızés, bőncselekmény bejelentése; lakóhely

változtatás; adóbevallás, adó befizetése ill.

visszaigénylése;hozzátartozó elhalálozása; idıs, beteg


www.ithaka.hu 67

emberek gondozása; jogosítvány megszerzése, megújítása;

külföldi utazások A tervek szerint 2002. decemberig a

polgároknak a kormányzat bármely szintő szervével

kapcsolatos ügyei döntı többsége elektronikus úton is

elintézhetı lesz, s 2005-re nem lesz egyetlen olyan

szolgáltatás, olyan ügy sem, amelyet ne lehessen személyes

megjelenés nélkül is igénybe venni, illetve rendezni. Az

elektronikus kormányzat szolgáltatásainak igénybevétele

opcionális. Tehát annak, aki a széleskörő propaganda, oktatás

ellenére idegenkedik az IKT eszközöktıl, természetesen a

jövıben is jogában áll személyesen felkeresni az illetékes

ügyintézıket. A portál másik fontos funkciója a kormányzati

munka átláthatóságának, a polgárok és a vállalkozók

véleménynyilvánításának biztosítása. A központi és a helyi

szervek költségvetését, annak felhasználását, a

közbeszerzésre kiírt tenderek eredményét mindenki megnézheti,

a különféle programokról, fejlesztési tervekrıl életbe

lépésüket megelızıen vitaanyagok jelennek meg a portálon, s

széleskörő propagandát folytatnak az irányban, hogy az

érintettek minél nagyobb számban nyilvánítsák ki

véleményüket, tegyenek javaslatokat. Az, hogy a kormányzati

portál segítségével bármely minisztérium, központi, területi

és helyi államigazgatási szerv elérhetı nem zárja ki az egyes

hivatalok honlapjának közvetlen felkeresését. Tehát egy

meghatározott szervtıl kiindulva ugyancsak el lehet intézni

több hatóságot érintı ügyeket is. A brit kormányzat célja,

hogy a polgároknak, a vállalatoknak ne kelljen azzal

törıdniük, hogy milyen az államapparátus szervezeti

rendszere. İk "egy ablaknál" legyenek képesek elintézni

valamennyi ügyüket. E rendszer mőködéséhez igen fontos volt

az "átjárónak" (Gateway) a kialakítása. Ez olyan

szuperintelligens szoftverek (routerek, azonosítók stb.)

összessége, amelyek gondoskodnak arról, hogy a front end-en


www.ithaka.hu 68

(a kormányzati portálon, vagy bármely intézmény honlapján)

bemenı kérések eljussanak a kompetens szervhez, s ott

megfelelı módon kerüljenek rendezésre. Aki nem pusztán a

portálról letölthetı, elolvasható információt szeretne kapni,

annak elsı látogatásakor regisztráltatnia kell magát a

Gateway-en, majd a továbbiakban felhasználói nevére

hivatkozva léphet be a virtuális hivatalba. A regisztráció

és a portál használata természetesen ingyenes. A portál

mőködését a következı ábra szemlélteti: Mivel az e-

kormányzati tevékenység igen sokféle intézmény

szolgáltatásának összehangolása révén tud csak hatékony

lenni, a brit kormány csokorba győjtötte azokat a minimális

e-követelményeket, amelyeknek az összekapcsolódás és

zavartalan együttmőködés érdekében valamennyi intézménynek

eleget kell tennie. Az errıl készített, "eGIF e-Government

Interoperability Framework, version 3" címő összeállítás az

Office of the e- Envoy honlapján a Publication, Framework

Policies rovatban található. Az eGIF-ben specifikált

követelmények teljesítése elengedhetetlen az e- kormányzat

továbbfejlıdéséhez, a szolgáltatások teljes skálájának

digitalizálásához, valamint az ennek eléréséhez szükséges

adatbázisok felállításához. A cél a kormányzati szerveknél

fellelhetı adatok thesaurusának (Metadata Framework) és a

Tudás Hálójának (Knowledge Network), egy naprakész

információs rendszernek a mielıbbi felállítása.


www.ithaka.hu 69

5. Egy gyakorlatorientált program bemutatása, e-kormányzati és e-közigazgatási technológiák, mint legfıbb katalizátorok - a japán modell bemutatása

„A világ legfejlettebb információs társadalmává válni 2005-

re” – azóta, hogy a 2001-es e-Japán Stratégiában ez a cél

megfogalmazódott, az IT-stratégiai Központ vezetésével a

japán civil és a kormányzati szektor több mint négy éven át

teljes erıbedobással dolgozott olyan intézkedések

foganatosításán, mint a kommunikációs infrastruktúra, illetve

az e-kereskedelmi piac fejlesztése. Ennek köszönhetıen Japán

jelentıs fejlıdést mutatott az IT területén, és maradandó

eredményeket tudhat magáénak. Példának okáért az Internet ma

Japánban a legolcsóbb és a leggyorsabb, és arányait tekintve

a japán e-kereskedelem Amerika után a második legnagyobbá

küzdötte fel magát. Ugyanakkor egyes területeken, mint

például az e-kormányzat, az egészségügyi szolgáltatások vagy

az oktatás, továbbra is van pótolnivalónk annak érdekében,

hogy az emberek biztonságosan és hitelesen meggyızıdhessenek

az IT-nyújtotta kényelemrıl. Mindezért egyre inkább egy, a

felhasználókra koncentráló végsı lendületet kívánnak adni

erıfeszítéseiknek.

Pontosan e céllal fogalmazták meg a 2005-ös IT-Policy

Csomagot, hogy ezzel is fokozzák törekvéseiket legfıképpen

azokon a területeken, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az

emberekhez, vagyis a közületi szolgáltatások, az egészségügyi

szolgáltatások és az oktatás szférájában. E csomag gyors és

az e-Japán Elsıdleges célok Programjának már stabilan mőködı

végrehajtására épülı teljesítésével az IT-stratégiai Központ

az IT-hasznosítás további támogatásáért, illetve egy olyan

társadalomért akar dolgozni, amelyben „az emberek valóban


www.ithaka.hu 70

megtapasztalhatják”, hogy milyen változások és elınyök

kapcsolódnak az IT-hez.

Itt a különbözı szolgáltatási dimenziókban alkalmazott

konkrét projektek leírását adjuk.

Közületi szolgáltatások

(1) Az e-kormányzat támogatása

a) Lépések az olyan eljárások támogatása érdekében, amelyek

nagyszámú kérvényt kezelnek (évente több mint 100,000

kérvény), amelyeket gyakran használnak vállalatok, illetve

amelyek online elérésére jelentıs vállalati igény mutatkozik,

valamint támogatandó minden egyéb eljárás (minden kapcsolódó

minisztérium) is.

i) A vonatkozó dokumentumok online elérhetısége (MOJ, MOF)

Azon eljárásokhoz kapcsolódóan, amelyek jelentıs számú

kérvényt dolgoznak fel évente (több mint 100,000 kérvény/év),

megvizsgálták a vonatkozó dokumentumok online elérhetıségét,

kihagyását vagy eltávolítását, és kidolgozták az ilyen

eljárásokra alkalmazható megfelelı eljárást. Pontosítva: az

állampolgárok és a vállalatok számára már ismerıs, bizonyos

regisztrációs vagy adózási folyamatokhoz kapcsolódó

eljárásokat 2005. augusztusának végéig, illetve a fiskális

2005. végéig teljesítették. Azon kísérıdokumentumok esetében,

amelyek online elérhetıvé tételéhez nincs szükség törvény-

vagy rendeletmódosításra, a szükséges intézkedéseket úgy

ütemezték, hogy már 2005-ben elérhetıek legyenek.


www.ithaka.hu 71

ii) A feldolgozási idı és a díjak csökkentése az online

eljárások által (Kabinetiroda és a többi minisztérium)

A 2005-ös pénzügyi évben döntés született olyan stratégiákról,

amelyek az eljárási idı és a költségek csökkentése által

bátorítják az állampolgárok és a társaságok online

ügyintézését. E stratégiák segítségével csökkenthetıek az

online ügyintézés kezelési költségei, és ez az ügyfelekre

kiszabott díjak nagyságában is látszani fog. Ennek

eredményeképpen alacsonyabb díj állapítható meg az online

ügyintézésért, mint ugyanazon eljárás nem-online változatáért.

Ugyanakkor, megvizsgálandó a további árcsökkentés lehetısége

azon online eljárások tekintetében, amelyek már alacsonyabbak

nem-online megfelelıjüknél. A díjak ilyetén csökkentése a

fent említett stratégiák végrehajtása nyomán fog megtörténni.

(A díjcsökkentés tárgyát képezı eljárásokat ld. lejjebb, a

iv) pontban.)

iii) Az év 365 napján éjjel-nappal mőködı online

szolgáltatások megvalósítását szolgáló intézkedések életbe

léptetése (MOJ, MOF)

Az egyes regisztrációs, adó- és elılegeljárások ügyfeleinek

kényelmét fokozandó még a 2005-ös évben megvizsgálták az év

minden napján éjjel-nappal mőködı online szolgáltatások

kiépítésének lehetıségét, figyelemmel kísérve az online

rendszerek stabil mőködését és állapotát, a felhasználói

igényeket és a mőködés költségeit.

iv) Az akcióterv kidolgozása (Kabinetiroda és a

minisztériumok)


www.ithaka.hu 72

Azok az eljárások, amelyek jelentıs számú (több mint 100,000)

kérvényt dolgoznak fel évente, amelyeket nagyon gyakran

használnak a vállalatok, illetve amelyek online elérhetısége

iránt a társaságok jelentıs igényt támasztanak, stb., és

amelyek online használata támogatandó, a 2005-ös év vége

elıtt megfogalmaztak és kihirdettek egy akciótervet, amely az

említett eljárások online használatát támogatja a 2004.

december 24-i kabinetülésen elfogadott Közigazgatási

Reformnak megfelelıen.

b) Az a) pontban részletezett célokon túl lépéseket tettek az

alábbi eljárások online használatának elterjedéséért is:

i) Regisztrációk (MOJ)

- Mőködésbe hoztak olyan, kereskedelmi és vállalati

kérvényeket kezelı okmányirodai rendszereket, különös

tekintettel azon eljárásokra, amelyek kifejezetten nagyszámú

ügyet kezelnek, és a 2005-ös év végére kívánták elérni, hogy

az ügyek 60%-át kezelı irodákban e rendszerek mőködıképesek

legyenek. Hasonlóképpen növelni akarják az iktatott akták

számát az ingatlan-regisztrációs eljárásokra alkalmazott

online rendszer kidolgozásával. Arra törekednek, hogy minél

gördülékenyebben történjék az új kereskedelmi és ingatlan-

kezelési rendszerekre való áttérés, miközben azon dolgoznak,

hogy országszerte megteremtsék az okmányirodák online

adottságait minél korábban, lehetıség szerint még a 2008-as

pénzügyi év végéig. – A 2005-ös pénzügyi év végéig életbe

léptettek egy rendszerfejlesztést, amely a felhasználó-

barátabb mőködés érdekében lehetıvé teszi, hogy egyetlen

lekéréssel igazolható legyen a többszörös regisztrációs

azonosítók érvényessége. E rendszer célja az ügyfelek


www.ithaka.hu 73

személyazonosságának igazolása az ingatlan-bejegyzési

eljárások online-ná tételének eredményeképpen.

ii) Nemzeti adózás (MOF)

- Az elektronikus adóügyintézés vonatkozásában 2004 februárja

óta különbözı intézkedéseket foganatosítottak az elérhetı

folyamatok számának növelése (2009. szeptember) és a mőködési

idı meghosszabbítása (2004. november) érdekében. Az

elektronikus ügyintézés további lehetıségeit 2005 folyamán

megvizsgálták, és a tanulságok ismeretében lépéseket tettek

az online adózás lehetıségének megteremtése felé. – Az olyan

kísérıdokumentumok, mint pl. a részletes nyilatkozatok és

mellékletek már jelenleg is továbbíthatóak az Interneten

keresztül. Megvizsgálták a vonatkozó dokumentumok online

elérhetıségét, kihagyását vagy eltávolítását, és kidolgozták

az ilyen eljárásokra alkalmazható megfelelı eljárást. – A

2005-ös pénzügyi év vége elıtt lefolytattak egy vizsgálatot

arra vonatkozóan, hogy rövidíthetı-e az e-Adózáshoz szükséges

szándéknyilatkozat és az elektronikus eljárás tényleges

megkezdése közti idı, maximális figyelemmel a felhasználói

igényekre, a mőködési költségekre és az egyéb faktorokra.

iii) Gépjármő-tartással kapcsolatos eljárások (MLIT, NPA és

MIC)

- A 2005 decemberétıl online elérhetı új gépjármővek

regisztrációját illetıen egy digitalizált „mindent egy

helyen”-szolgáltatás kiépítése valósult megt, azzal a

célkitőzéssel, hogy 2007 folyamán országszerte elérhetıvé

váljon az online ügyintézést. – Az új regisztrációhoz, a

tulajdonoscseréhez vagy az átalakítást követı regisztrációhoz,

a töröltetéshez és a használt jármővek újra üzembe


www.ithaka.hu 74

helyezéséhez szükséges vizsgálathoz kapcsolódó eljárásokat

országszerte elérhetıvé teszik, amilyen hamar lehet, még 2008.

végéig.

iv) (Állami) Betétek (MOJ)

- Még a 2005-ös pénzügyi év vége elıtt minden betétiroda

megkezdi az online eljárások biztosítását.

v) Útlevél (MOFA)

Azon prefektúrákban, amelyek elkezdik az útlevél-kérelmek

online feldolgozását, népszerősítı és pr-tevékenységeket

folytatnak még 2006 folyamán, e szolgáltatások használatának

növelése érdekében. Biztosítani kell emellett a szükséges

segítséget ahhoz, hogy minden preketúrában elérhetıvé váljon

az online útlevél-ügyintézés, amilyen hamar lehetséges.

c) A Kabinetiroda és a minisztériumok közös rendszereinek

kiépítése, tekintettel az e-Kormányzat megtermtésére

(Kabinet-titkárság, MOF, MIC)

A 2006-os költségvetés elıkészítése során megvizsgálták, hogy

milyen költségvetési intézkedések tehetık a minisztériumok és

egyéb kormányhivatalok közös rendszerének kifejlesztése

érdekében úgy, hogy legkorábban 2006-ban elindulhasson a

hatékony mőködtetés.

d) AZ FAL Egyezmény lezárása és egyéb intézkedések az import-

export és a kikötıi eljárások optimalizálásának céljával (MOF,

MOJ, MHLW, MAFF, METI, MLIT)

i) Az 1965-ben felállított Nemzetközi Tengeri Kereskedelem

Megkönnyítésére vonatkozó FAL egyezmény (ideiglenes név)

lezárása


www.ithaka.hu 75

Válaszul az import-export és a kikötıi tevékenységet folytató

stb. szervezetek erıs nyomására az 1965-ben felállított

Nemzetközi tengeri kereskedelem megkönnyítésére vonatkozó FAL

egyezmény lezárását illetıen, lépéseket tesznek az eljárások

egyszerősítése és az egyes minisztériumok által használt

dokumentumok egységesítése érdekében, hogy csökkentsék a

nemzeti és az említett egyezményben meghatározott, a többi

fejlett állam által használt sztenderdizált gyakorlat közti

különbségeket. Ezt követıen javasolni fogják, hogy az

Országgyőlés 162. rendes ülésszaka vegye napirendre az

egyezmény 2005-ös lezárását.

ii) Az egyes minisztériumok által használt egységes

formanyomtatványok online elérhetıségének megteremtése

Az import-export és a kikötıi tevékenységekre vonatkozó

eljárások optimalizálásának érdekében minden minisztérium és

hatóság egységes formanyomtatványokat fog készíteni, amelyek

közül a kikötıi tevékenységekre vonatkozóak online

feldolgozása 2005 novemberében elkezdıdött. Emellett a 2004-

es pénzügyi évben az import-export tevékenységekkel

kapcsolatos eljárásokhoz új interfész-rendszer kezdte meg a

mőködését, amelynek köszönhetıen egy adott magánvállalatnak

lehetısége lesz közvetlenül a saját számítógépes rendszerébıl

küldeni adatokat a központi rendszerbe.

iii) Az import-export és a kikötıi tevékenységek

optimalizálását szolgáló intézkedések

A Parlamenti Titkárok 2004. november 14-én tartott

találkozóján elfogadott idırend (a kikötıi tevékenységekkel

kapcsolatos eljárások egyszerősítését stb. szolgáló


www.ithaka.hu 76

intézkedések, mint pl. a FAL Egyezmény idırendje) szerint

továbbra is támogatni kell az import-export és a kikötıi

tevékenységek optimalizálását szolgáló intézkedéseket,

beleértve azokat is, amelyeket a FAL Egyezmény nem

szabályozott. Ezzel párhuzamosan ki akarnak dolgozni egy

optimalizálási tervet.

e) A nyílt forrású szoftverek kormányzati felhasználásának

támogatása

A nyílt forrású szoftverek kormányzati felhasználását

támogatandó a Vezetı Információs Tisztviselık Egyesületének

(CIO-k) szárnyai alatt az MIC és a METI vezetésével még a

2005-ös pénzügyi év elején elkészült a Nyílt forrású

szoftverekre vonatkozó kormányzati közbeszerzés

alapkoncepciója (Irányelv).

f) A független közigazgatási intézmények rendszereinek és

mőködésének optimalizálása (Minden illetékes minisztérium)

A független közigazgatási intézmények által mőködtetett

információs rendszereinek optimalizálása végett az ilyen

intézményeket irányító minisztériumok, a kormány által

elfogadott intézkedések értelmében megtették a szükséges

lépéseket. Ezen intézkedések részeként a minisztériumok

középtávú céljaik közé illesztik ezen intézmények

kulcsfontosságú tevékenységeinek és mőködési rendszereinek

auditját, az egyes intézmények megújulási képességét vizsgáló

tanulmányok elkészítését, illetve az optimalizációs tervek

megfogalmazását és végrehajtását. Ezen felül, az optimális

mőveletek és rendszerek biztosítása érdekében arra késztetik

ezeket az intézményeket, hogy vegyék igénybe az információs

rendszerek és egyéb területek külsı szakértıinek technika

tudását.


www.ithaka.hu 77

g) Az elektronikusan elérhetı nyilvános tartalom (pl.

törvények és rendeletek) kínálatának bıvítése hivatalos

közlöny, illetve egyéb eszközök által (Kabinetiroda és

valamennyi minisztérium)

Az állami szervek összetett tevékenységeinek átláthatóságát

növelendı, és különösen az elérhetı közigazgatást

elısegítendı 2005. április 1-i hatállyal tovább bıvítik a

független közigazgatási intézményként mőködı Nemzeti Nyomda

által biztosított funkciók körét (nyomtatási feladatok

számának növelése stb.), úgy is, mint a jelentıs országos

szerepre számot tartó hivatalos közlöny kiadását, vagyis a

törvények és rendeletek, illetve egyéb információk online

publikálását. Mindezen felül, folytatólagos erıfeszítéseket

tesznek azért, hogy minden egyes minisztériumi honlapon

elérhetıek legyenek olyan alapvetı információk, mint a

mőködést szabályozó törvények és rendeletek listája, illetve

teljes szövegük vagy az újonnan hatályba léptetett és

módosított szabályok rövid összefoglalója, valamint egyéb,

könnyen érthetı adatok. Lépéseket tesznek az irányban is,

hogy bıvítsék az ilyen jellegő tartalmakra vonatkozó, 2005.

elején elkészítendı optimalizációs tervrıl elérhetı nyilvános

információk körét.

(2) Az e-Önkormányzat fejlesztése

a) A helyi lakosok mindennapi életét közvetlenül érintı

online közületi szolgáltatások támogatása (MIC)

Amilyen hamar lehetséges, még a 2005-ös pénzügyi év végét

megelızıen vizsgálatot végeztek a helyi lakosok kényelmének

fokozása érdekében, úgy mint a helyi hatóság portáljáról

elérhetı „mindent egy helyen” szolgáltatások kiépítésének

lehetısége azon területeken, amelyek közvetlenül jelen vannak

a lakosok mindennapi életében, pl. a közterületekrıl való


www.ithaka.hu 78

tájékoztatás, illetve lefoglalásuk, vagy a túlméretes

hulladék összegyőjtésének kérvényezése. Ezen intézkedések

aktív támogatást kapnak. A helyi lakosok kényelmének növelése

érdekében az IT-t hasznosító hatóságok nevét nyilvánossá

teszik. A sikeres esetek nagynyilvánosság elıtti

népszerősítése elısegíti, hogy a helyi közösségekben egyre

inkább elterjedjen a nagyon is szükséges szolgáltatások

online használata.

b) A helyi közintézmények tevékenységének és rendszereinek

egységesítése és megosztása (MIC)

Az egységesítés és a megosztás segítségével folytatódik az e-

Önkormányzati tevékenységek és rendszerek optimalizációja az

IT-t hasznosító mőködési reformok alkalmazása által, kiváló

minıségő és alacsony költségekkel mőködı menedzsment

megvalósítása mellett, támogatva az e-Önkormányzatok

tevékenységének közös információ-feldolgozó központja

mőködtetésének magánszektorba való kiszervezését. A 2005-tıl

minden prefektúra rendelkezik egy olyan struktúrával, amely a

tevékenységek egymás közti megosztását segíti elı, miközben a

közös kiszervezések és egyéb eszközök igénybevételének

fejlesztésével minden helyi intézmény folytatni fogja a

hatékony e-Önkormányzatok kiépítését.

c) A helyi közintézmények és egyéb közületi szférák

elérhetıségének támogatása (MIC)

Monitorozzák a helyi közintézmények stb. website-jainak,

elektronikus ügyintézési lehetıségeinek stb. tényleges

fejlıdését. Emellett folyamatosan levonják az elérhetıségben

mutatott fejlıdés vizsgálatának tanulságait, azt követıen,

hogy megtörtént az értékelési módszer és a rendszer

modelljének vizsgálata. Az említett tanulságokat ekkor

ismertetik a helyi közintézményekkel stb.


www.ithaka.hu 79

d) A helyi lakosok közigazgatásban való részvételének

támogatása az IT-hasznosítás által (MIC)

Abbéli törekvésük során, hogy a helyi lakosok széles köre

vehessen részt a közigazgatás folyamatában, lefolytattak egy

vizsgálatot az IT-hasznosítás biztosította részvétel

lehetıségeirıl, miközben a 2005-ös pénzügyi év korai

szakaszában olyan modell-rendszerek kezdték meg mőködésüket,

mint az elektronikus találkozóhelyek stb.

(3) Az e-Kormányzat és az e-Önkormányzat közös

infrastruktúra-hasznosításának támogatása

a) A Magánszemélyek Állami Igazolószolgáltatásának (Public

Certification Service for Individuals) és az Alapvetı Lakos-

nyilvántartó Hálózat (Basic Residential Register Network)

használatának támogatása (MIC)

i) A 2005-ös pénzügyi év végére kifejlesztettek egy

struktúrát, amelyben a minısített magánszemélyek (mint pl. a

közigazgatási vagy törvényszéki írnokok) hatóságként vesznek

részt a közigazgatási folyamatokban: ık igazolják az ügyfelek

által benyújtott elektronikus igazolások hitelességét. Ez a

modell arra szolgál, hogy támogassa a meghatalmazottak által

végzett közigazgatási feladatok online feldolgozását.

ii) Annak érdekében, hogy a Magánszemélyek Állami

Igazolószolgáltatásának (Public Certification Service for

Individuals) minél könnyebben elérhetı legyen, függetlenül a

felhasználó tartózkodási helyétıl, a 2005-ös pénzügyi évtıl e

szolgáltatás felhasználásának új módozatait indítványozzák,

beleértve az olyan modellek kifejlesztését és bemutatását,

amelyek azt feltételezik, hogy a szolgáltatásokat

mobiltelefon-terminálokról stb. érik el.


www.ithaka.hu 80

b) Felhasználóbarát rendszerfejlesztések támogatása (MIC)

Annak érdekében, hogy az elektronikus ügyintézési rendszer

mindenki számára könnyen használható legyen, az idıs és a

fogyatékos emberek számára is, az e-Kormányzat

információszolgáltató rendszere a webtartalmat illetıen meg

fog felelni a Japán Ipari Standardnak (JIS), valamint a olyan

információs rendszerfejlesztések lépnek életbe, amelyek

fókuszában egyebek mellett az egyszerő rendszerhasználat és

az érthetıség áll. Mindezen felül szorgalmazzák, hogy a helyi

közintézmények is tegyenek hasonló lépéseket.

c) A Kasumigaseki Széles Területi Hálózat (WAN) és a Helyi

Önkormányzati Széles Területi Hálózat (LGWAN) aktív

hasznosítása (MIC, Kabinetiroda és valamennyi minisztérium)

A közigazgatás digitalizálásának népszerősítése érdekében

számos aktív vitát rendeznek a bizottság a kormány és a helyi

közintézmények részvételével, míg a Kasumigaseki Széles

Területi Hálózat (Kasumigaseki WAN) és a Helyi Önkormányzati

Széles Területi Hálózat (LGWAN) fog összekötı hálózatként

mőködni a kormányzati intézmények és a helyi közintézmények

között. Az egyes minisztériumok különleges átmeneti tervet

illesztenek a minisztériumközi hálózat-optimalizálási

terveikbe, melyek közül az utóbbit a lehetı leghamarabb, ki

dolgozzák, és amely az adminisztrációs információk kormány és

helyi önkormányzatok közti megosztását és a mőködési

hatékonyság növelését fogja eredményezni.

d) A szárazföldi digitális televíziós mősorszórás aktív

felhasználása (MIC)

Az e-Kormányzati és az e-Önkormányzati szolgáltatások

kibocsátásának infrastruktúráját megteremtendı kifejlesztenek

egy, a digitális mősorszóró terminálokra épülı, egyszerő

interfésszel rendelkezı rendszert. A rendszer kísérleti


www.ithaka.hu 81

mőködésének eredményeire való tekintettel meg fogják

határozni, és nyilvánosságra hozni a modell mőködési

feltételeit, illetve a tanulságok megállapításával végzıdıen

tanulmányozni a rendszer népszerősítésének és szórásának

lehetséges stratégiáit.

2. Egészségügyi Szolgáltatások

(1) Az IT-felhasználás további elımozdítása az egészségügyi

szolgáltatások kezelési költségeinek rendszerében (MHLW)

A 2005-ös pénzügyi évben döntés fog született az egészségügyi

intézményekben az egészségbiztosítási rendszer keretei közt

már létezı kezelésidíj-rendszer értékelésérıl az egészségügyi

szolgáltatások IT-felhasználásának vonatkozásában

(elektronikus egészségügyi adatok, távoli egészségügyi

ellátás, rendelı-rendszer stb.).

(2) Az egészségügyi intézményektıl a fedezeti és kifizetı

intézményeknek küldött receptek elektronikus és online

feldolgozásának fejlesztése

a) Az elektronikus receptfeldolgozás bevezetı költségeinek

csökkentése

i) Az elektronikus receptfeldolgozó-rendszer elterjesztésének

érdekében kifejlesztenek, és elkezdenek forgalmazni egy

elektronikus feldolgozási kód-konvertáló eszközt. Az eszközt

olyan kórházak számára tervezik meg, amelyek már számítógépes

recept-rendszerrel dolgoznak (MHLW).

ii) Lépéseket tesznek a számítógépes receptnyilvántartó-

rendszer szabad elérésének biztosítása érdekében még 2006

vége elıtt, és szorgalmazzák egy a rendszer által bemutatott

szabvány kidolgozását. Felállítanak ugyanakkor egy alapvetı


www.ithaka.hu 82

közös adatbázis-formátumot, egy több-forgalmazós, az adott

kórházak különbözı rendszereit összekötı struktúra

megteremtése érdekében (MHLW, METI).

b) Ösztönzık ajánlása az elektronikus receptfeldolgozó-

rendszer bevezetésének érdekében (MHLW)

A 2005-ös pénzügyi év vége elıtt készítettek egy tanulmányt

az elektronikus receptfeldolgozó-rendszer bevezetését

elımozdító, az egészségügyi intézményeknek ajánlható

ösztönzıkrıl.

c) Az egészségügyi számlakövetelések online feldolgozásának

elımozdítása és terjesztése (MHLW)

Feltételezve, hogy az egészségügyi intézményekben adottak a

biztonsági és egyéb körülmények, csakúgy, mint a fedezeti és

kifizetési intézmények, az egészségügyi számlák online

kiegyenlítése már 2005-ben megkezdıdött. Ugyanebben az

idıszakban intézkedések történtek az eljárás elterjesztésére

vonatkozóan azáltal, hogy felhívják a közvélemény figyelmét

az egészségügyi számlakövetelések online kiegyenlítésének

elınyeire stb.

(3) A fedezeti és kifizetı intézmények által a biztosítóknak

továbbított receptek elektronikus feldolgozásának

megvalósítása (MHLW)

a) A fedezeti és pénzügyi intézmények által a biztosítóknak

továbbított receptek elektronikus feldolgozása

Feltéve, hogy a biztosítók személyes adatainak megfelelı

kezelése biztosított, a 2006-ös év vége elıtt elkezdıdhet a

receptek elektronikus adatként történı továbbítása a fedezeti

és kifizetı intézményektıl.


www.ithaka.hu 83

b) A biztosítók válaszát akadályozó korlát elhárítása az

elektronikus recept-feldolgozási rendszerbıl

i) Még a 2005-ös év vége elıtt olyan környezetet kívántak

teremteni, amely a biztosítók számára könnyen hozzáférhetıvé

teszi az elektronikus receptek megtekintését stb.

ii) Utasították a fedezeti és kifizetı intézményeket, csakúgy,

mint a biztosítókat, hogy vegyék fontolóra a biztosítók által

a fedezeti és kifizetı intézményeknek fizetett díjak

felállítását annak megfelelıen, hogy milyen módon jutnak el a

receptek az intézményektıl a biztosítókhoz, feltételezve,

hogy a receptek továbbításához kapcsolódó költségek

megfelelıen meghatározottak, és megjelennek a díjakban.

(4) Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése a recept-

adatok stb. hatékony felhasználása által (MHLW)

A 2005-ös évben lefolytatott és lezárt vizsgálat elemezi,

hogy miképpen lehet hatékonyan hasznosítani a recepteken

szereplı egészségügyi adatokat, (kivéve a személyes

információkat) az egészségügyi szolgáltatások minıségének

javítása érdekében, feltételezve a biztosítottak személyes

adatainak megfelelı kezelését.

(5) Az elektronikus egészségügyi kartonok bevezetésének

támogatása

a) Az elektronikus egészségügyi kartonok egységesítésének

támogatása (MHLW, METI)

Meghatározták a standard egészségügyi kartonok alapvetı

jellemzıit, úgy, mint az információk típusai, a mőködés

alapvetı funkciói, a kifejezések és kódok szabványosítása, a

mőködtetési eljárások, csakúgy, mint az egészségügyi

szolgáltatások hatásának értékelési módszerei és az


www.ithaka.hu 84

elektronikus egészségügyi kartonrendszer bevezetésének

gazdasági hatásai. Ezen felül még a 2005-ös év vége elıtt, a

standard elektronikus egészségügyi karton követelményeinek

megfelelıen megterveznték az alap-interfészt, annak érdekében,

hogy az ilyen kartonok kompatibilitása biztosított legyen.

b) Az elektronikus egészségügyi karton bevezetését akadályozó

korlátok megszüntetése (MHLW)

A webes alapú elektronikus egészségügyi kartont bevezetı új

programot indítottak el az egyes régiók központi kórházaiban

a 2005-ös év folyamán, így biztosítva a szükséges segítséget

az egészségügyi klinikák stb. számára.

(6) A távoli egészségügyi ellátás támogatása

(a) Humán erıforrás fejlesztése a távoli egészségügyi ellátás

szakterületén (METI)

A 2005-ös év végéig elkészült egy, a humán erıforrás-

fejlesztést szolgáló program, amely úgy lett megtervezve,

hogy a vezetıi szinten dolgozók hozzáférhessenek a távoli

egészségügyi ellátással kapcsolatos tudásanyaghoz.

b) A távoli egészségügyi ellátáshoz szükséges infrastruktúra

kifejlesztése (METI)

2005 során kidolgozták a terjesztési stratégiáját egy, a

konzultációk lehetıségét megteremtı technikai

infrastruktúrának a patológiai diagnózis területén, ahol

kevés a diagnoszta.

c) A távoli egészségügyi ellátási rendszer bevezetésének

elısegítése az állami kórházakban stb. (MIC, MHLW)

2005 folyamán kidolgozták azt a rendszert és terjesztésének

stratégiáját, amely lehetıvé teszi majd az állami kórházaknak,


www.ithaka.hu 85

hogy alkalmazzák a távoli képfeldolgozás és a patológiai

diagnózis lehetıségeit egy regionális nyilvános hálózat

segítségével, azzal a céllal, hogy távoli területek számára

is elérhetıvé váljanak az alapvetı fontosságú egészségügyi

szolgáltatások.

(7) Az egészségügyi információk együttmőködı felhasználásának

fejlesztése az IT-használat által (MHLW)

a) Egy kulcsfontosságú állami infrastruktúra korai

felállítása az egészségügy területén

A 2005-ös pénzügyi év vége elıtt fel kívántak állítani az

egészségügy területén egy igazoló hatóságot egy

kulcsfontosságú állami infrastruktúra (PKI) számára,

bevezetve az egészségügyi jogosítványok elektronikus

nyilvántartását stb.

b) Az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó dokumentumok

digitalizálásának korai megvalósítása

i) Tekintettel a 2005-ben nyilvánosságra hozott, a standard

egészségügyi karton kereteit tanulmányozó vizsgálat

eredményeire, a 2005-ös pénzügyi év korai szakaszában

elkezdıdött az egészségügyi dokumentumok standardizálását

elısegítı stratégiák stb. vizsgálata, annak érdekében, hogy

minél hatékonyabban valósuljon meg az egészségügyi terület

dokumentumainak digitalizálása.

ii) A betegek kéréseire stb. alapozva, és tekintettel a

személyes adatok védelmére a 2005-ös pénzügyi év folyamán

kutatást végeztek a recepteken található információk

elektronikus megosztásáról és olyan egyéb stratégiákról,

amelyek lehetıvé teszik majd a kapcsolódó intézményeknek,

hogy megfelelı együttmőködési hálózatot építsenek ki az


www.ithaka.hu 86

egészségügyi szolgáltatások biztonságosságának elısegítése

érdekében.

c) A biztosítási igazolás érvényességét igazoló eljárás

megvalósítása azon esetekben, amikor a betegek az

egészségbiztosítási rendszer keretein belül keresnek fel egy

egészségügyi intézményt

A 2005-ös pénzügyi évben lefolytattak egy vizsgálatot, azzal

a céllal, hogy tanulmányozza azon stratégiákat, amelyek

lehetıvé tennék az egészségbiztosítási rendszer keretei közt

mőködı egészségügyi intézmények számára azon körülmények

kidolgozását, amelyek között igazolhatóvá válna a biztosítási

okmányok hitelessége, amikor egy biztosított személy veszi

igénybe ezen intézmények egészségügyi ellátását.

(8) A mindenütt jelen lévı egészségügyi ellátás megvalósítása

(MIC)

2005 folyamán elıkészítettek egy kutatási és fejlesztési

tervet, amelyet azután a lehetı legkorábbi idıpontban életbe

lehet léptetni, olyan rendszerek kidolgozásához kapcsolódóan,

amelyek megakadályozzák az orvosi mőhibákat, és kezelik az

egészségügyi anyagokat a mindenhol jelen lévı egészségügyi

technológiák (elektronikus címkék, szenzoros hálózati

technológia stb.) segítségével. A terv úgyszintén tartalmazza

az e rendszerek mőködtetéséhez szükséges környezet kiépítését.

(9) Az egészségügyi intézmények menedzseri szintő

alkalmazottai számára nyújtott IT-oktatás fejlesztése (METI)

Ki akarnak fejleszteni egy programot, amely lehetıvé teszi

majd a menedzseri szint alkalmazottainak, hogy megértsék az

egészségügyi információs technológia és a kórházak mőködése


www.ithaka.hu 87

közti kapcsolatot. A tervet elıször kísérletképpen fogják

végrehajtani, ennek alapján pedig megvizsgálják majd egy

esetleges vezetı informatikai tisztviselı (CIO) lehetséges

szerepét és státuszát.

3. Oktatás és emberi erıforrások

(1) Az iskolai oktatás digitalizálásának elımozdítása

a) Az iskolák IT-körülményei fejlesztésének elısegítése

(Kabinettitkárság, MEXT, MIC, METI)

Az IT-használatra támaszkodó hatékony oktatáshoz

elengedhetetlen az iskolák IT-körülményeinek fejlesztése,

amelynek érdekében a 2005-ös pénzügyi év vége elıtt

agresszívan kell dolgozni az iskolák digitalizálásán, pl. az

iskolán belüli LAN kiépítésén. Ez a terv a következıket

foglalja magában: 1) segítségnyújtás az Osztály Networking

Mozgalomban (Net-nap), amely a helyi önkormányzatok, a

magántársaságok és szervezetek, önkéntes csoportok és egyéb

csoportok együttmőködésével szervezıdik meg. 2) az osztályok

behálózását segítı technológiák kifejlesztése és

eléterjesztése, és 3) egyéb olyan rendszerek és cégek által

nyújtott szolgáltatások hasznosítása, amelyek ugyanezt a célt

szolgálhatják.

b) Az információs etika oktatásának támogatása (MEXT)

Annak érdekében, hogy a gyerekek proaktívan közelítsenek az

információs társadalomhoz, 2005 folyamán meg tanulmányozzák

az információs etika és modor tanításának hatékony módszereit,

illetve egyes modell-iskolákban ténylegesen alkalmazzák is

ıket. Ezzel párhuzamosan a tanárok számára tervezett

bemutató-anyagok segítségével arra törekednek, hogy

elterjesszék ezeket a módszereket.


www.ithaka.hu 88

c) Az oktatási anyag fejlesztése és hasznosítása (MEXT)

A 2005-ös pénzügyi év folyamán újabb 20,000 adattal növekszik

majd a változatos oktatási tartalom és segédanyag az Oktatási

Források Nemzeti Információs Központjában. Az e tartalmak

használóinak kényelmét növelendı ugyanakkor erıfeszítéseket

tesznek annak érdekében, hogy fejlesszék a funkcióikat és

erısítsék a mőködésüket. Mindezek mellett aktív részvételre

építı kutatásokat végeznek az oktatási anyagok fejlesztése

érdekében.

d) Az IT-hasznosítási képességek mérésének beépítése a

tanárok értékelési rendszerébe (MEXT)

Az információs oktatás fejlesztésének érdekében arra

késztetik a helyi közintézményeket, hogy fontolják meg az IT-

hasznosítási képességek mérésének beépítését az állami

iskolákban oktató tanárok értékelési rendszerébe.

e) Az informatikával kapcsolatos tárgyak bevezetése az

egyetemi felvételi vizsgák anyagába (MEXT)

Az egyes intézmények jellemzıihez alkalmazkodva támogatják,

hogy az egyetemek beépítsék a felvételi vizsgák anyagába az

informatikával kapcsolatos tudásanyag egy részét. Emellett a

2005-ös évben megvizsgálták az informatikához kapcsolódó

tárgyak bevezetésének feltételeit az Egyetemi Felvételik

Tesztek Nemzeti Központjának vonatkozásában, tekintettel a

középiskolai tananyagra és az egyes egyetemek felvételi

vizsgáinak jelenlegi helyzetére.

(2) Felsıfokú IT-szakemberek képzése

a) A felsıfokú IT-szakemberek kinevelésének támogatása és a

kormányzati, tudományos és az üzleti szférák együttmőködésére


www.ithaka.hu 89

támaszkodó képzési struktúra kiépítése (Kabinettitkárság, MIC,

MEXT, MHLW, METI)

A Japán iparágak globális versenyképességének növelése

érdekében ki akarnak építeni egy struktúrát, amelyben a

kormányzati, a tudományos és az üzleti szférák együttmőködés

biztosítja majd a megbízható, és az ipar számára nagyon

szükséges felsıfokú IT-szakemberek megfelelı képzését mind a

minıség, mind a mennyiség tekintetében. Az alapvetı irány

egyértelmő kijelölése érdekében ki fognak dolgozni egy

útitervet az elérendı közpolitikai célokkal, valamint meg

fognak határozni egy speciális idıbeosztást, az alábbi

intézkedések végrehajtása mellett:

i) Az egyetemi oktatás és képzés fokozása a tudományos és az

üzleti szférák együttmőködése és az eredmények hasznosítása

által (METI)

Több mint húsz egyetemi képzési és oktatási programot

kezdenek el az üzleti és a tudományos szférák

együttmőködésének keretei közt létrejövı, aktív részvételre

építı oktatási segédprojektekre támaszkodva. Ezek során az

üzleti körök fogják támogatni az oktatási intézményeket az

oktatási fejlesztések tanulmányozásában és gyakorlati

alkalmazásában. Ezen felül támogatni fogják az e programok

során szerzett készségek és az alkalmazott tananyagok

tanítási technikáinak fejlesztését, mivel ez segítheti az

egyetemeket a megfelelı intézkedések proaktív

foganatosításában.

ii) A felsıfokú IT-szakemberek képzési technikáinak

tanulmányozása és fejlesztése (MIC, METI)


www.ithaka.hu 90

A stratégiai digitalizációban fontos szerepet betöltı humán

erıforrás képzésének érdekében tanulmányozzák a szükséges

tananyagot és az egyéb oktatási technikákat, illetve oktatási

minta-anyagokat fejlesztenek ki.

iii) A szakképzettség standardizálása (METI)

Annak érdekében, hogy növeljék a megrendelési képességeit

azoknak, akiknek IT-beszerzésre van szükségük, a 2005-ös

pénzügyi év folyamán megfogalmazták a Közbeszerzési

Szakképzettségi Szabványt (munkanév), amely az IT-képességek

speciális standardjainak megfelelıen rendszerezi a

közbeszerzéshez szükséges szakképesítéseket.

iv) A munkaerıképzés kiterjesztése az IT-társadalom

megteremtéséhez szükséges humán erıforrás kimővelése

érdekében (MHLW)

A jövıben is folytatódni fog az ütemezett munkaerıképzés, úgy,

mint a magasan képzett mérnökök és technikusok képzése azon

területekre szakosodva, amelyek esetében az IT a gyártási

tevékenységek részét képezi, illetve felsıfokú

telekommunikációs mérnökök és az e-Businessért felelıs

fehérgalléros alkalmazotti kör képzésének céljával.

v) Az üzleti és a tudományos szférák együttmőködésére építı

humánerıforrás-képzési modell kidolgozása és az eredmények

hasznosítása (MEXT)

a) Kutatást folytatnak egy hasznos humánerıforrás-képzı

modell kidolgozása érdekében az üzleti és a tudományos élet

szervezeti határokon átívelı együttmőködésén keresztül a


www.ithaka.hu 91

magasan képzett munkaerıt biztosítani tudó egyetemek

vezetésével.

b) IT-szakemberek kinevelése a nyílt forrású szoftverek

hasznosításának segítségével (Kabinettitkárság, MEXT, MIC,

METI)

Tekintettel az oktatási hatásaira, támogatják a nyílt forrású

szoftverek használatát minden egyetemen és egyéb intézményben,

ezzel is elısegítve az IT munkaerı-képzést.

(3) Az élethosszig tartó tanulás elımozdítása

a) Továbbképzési lehetıségek biztosítása mindenkinek,

mindenkor (METI, MEXT, MHLW)

A 2005-ös év folyamán empirikus modell-projektet indítottak

útnak azzal a céllal, hogy kidolgozza az e-Tanulás eszközeit

hasznosító oktatási rendszer mechanizmusát, amelynek

segítségével a részmunkaidıs stb. dolgozóknak bárhol és

bármikor lehetıségük lesz munkaképességeik fejlesztésére.

Ezzel párhuzamosan intézkedéseket tesznek annak érdekében,

hogy megfelelı környezetet teremtsenek az e-Tanulás

hasznosításának az e-Tanulással kapcsolatos tájékoztatás

fejlesztése által.

b) A könyvtárak helyi információs csomópontként való

hasznosíthatóságának tanulmányozása (MEXT)

A helyi információs központként mőködı, a lakosok számára

ismerıs könyvtárak számos szolgáltatásának

(információszolgáltatás az egészségügyi szolgáltatásokról,

jogszabályokról és az üzleti ügyekrıl) fejlesztése érdekében

megvizsgálják a könyvtárak szerepét, illetve folyamatos

erıfeszítéseket tesznek a könyvtárasok képességeinek

fejlesztése érdekében.


www.ithaka.hu 92

4. Életvitel

(1) A biztonság (safety and security) garantálása

a) Az IT területén felmerülı olyan társadalmi problémák

megoldása, mint a bankkártya-hamisítás vagy az adathalászat

i) A valamennyi minisztériumot felölelı szövetség

megerısítése az IT fejlıdésének következtében felmerülı

társadalmi problémák megfelelı kezelése érdekében

(Kabinetiroda és az illetékes minisztériumok)

Annak érdekében, hogy megfelelıen tudják kezelni az Internet

kapcsán felmerülı, az IT fejlıdésével magyarázható és a

társadalom nagy részét érintı problémákat, mint amilyen pl.

az illegális és ártalmas információk terjedése vagy az

adathalászathoz kapcsolódó gondok, az információk

összegyőjtésére és megosztására vonatkozóan lépéseket tesznek

a kormányzati szervezetrendszeren és az országon belül,

illetve a határainkon túl is, hogy megfelelıképpen

megvizsgálják, és kezelni tudják e problémákat.

Erıfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ezen

intézkedésekrıl az állampolgárok széles köre értesüljön,

mindezt azzal a céllal, hogy egy biztonságos IT-társadalmat

építsünk ki.

ii) Az adáthalászat elleni intézkedések fejlesztése (NPA, MIC,

METI)

Megvizsgálják az adathalászat – amely során csalók személyes

információkat szereznek meg – ellen tehetı hatékony

intézkedések körét, illetve kidolgozzuk egy, a felhasználókat

az adathalászat veszélyeire figyelmeztetı rendszer kereteit.


www.ithaka.hu 93

Mindemellett további lépéseket tesznek az adathalászat

felszámolását irányozó intézkedések megerısítésére.

iii) A levélszemét-ellenes intézkedések fejlesztése (MIC,

METI, NPA)

Tovább erısítik az egyre fejlettebb és rosszabb indulatú

levélszemét (spam) elleni intézkedéseket, egyrészt a

Meghatározott elektronikus levél továbbításának

szabályozásáról szóló törvény módosításának országgyőlési

indítványozásával, másrészt az e jogszabály és a

Meghatározott kereskedelmi tranzakciók szabályozásáról szóló

törvény hatálya tartozó intézkedések elımozdítása által.

b) Az IT-használat elımozdítása a katasztrófák esetén

i) A nagyarányú katasztrófahelyzetek kezelésére alkalmas

struktúra felállítása (MIC és NPA)

Lépéseket kívánnak tenni egy hatékony Katasztrófa-megelızési

Közigazgatási Rádiórendszer kiépítése érdekében, amely

figyelmeztetni képes a katasztrófa által fenyegetett körzetek

lakosait stb., illetve a katasztrófa által fenyegetett

területeken nagyon szükséges digitális Katasztrófa-megelızési

Rádiórendszer kiépítése érdekében, társítva azzal, hogy

minden érintett területen elhelyezünk egy helikopter

televízió-vevı készüléket a lehetı legsürgısebb hatállyal,

Erıfeszítéseket tesznek a helikopter televíziós adórendszer

kiépítése érdekében is. Mindemellett intézkedni fognak róla,

hogy a lehetı legrövidebb idı alatt kiépüljön egy, az

éjszakai tájékozódáshoz szükséges, éjjellátó eszközökkel

felszerelt helikopteres televízió-rendszer, valamint egy

olyan információgyőjtı- és közvetítırendszer, amely olyan

területekrıl is fog tudni adatokat továbbítani a helyi


www.ithaka.hu 94

katasztrófa-központoknak, ahol a szállító- és kommunikációs

rendszerek megrongálódtak. Szükség van emellett olyan GPS-

alapú kijelzıeszközökre, amelyek segítségével a katasztrófa

helyszínére kiküldött dolgozók stb. tájékozódni tudnak,

illetve más eszközökre is. Fejleszteni és bıvíteni fogjuk

továbbá a Tőzszerészeti, Katasztrófa- és Kockázat-kezelı

Központ eszközeit és felszerelését, hogy még a többszörös,

nagyarányú katasztrófahelyzetek esetén is hatékonyan tudják

ellátni feladataikat, és digitalizálni fogják a Tőzszerészeti

és Katasztrófakezelı Hatóság tulajdonában lévı jármővekre

szerelt mőholdas kommunikációs állomásokat.

ii) Hatékony kormányzati vészhelyzet-elhárító intézkedések a

nagyarányú katasztrófák esetén (Kabinetiroda)

Annak érdekében, hogy a kormány a lehetı legrövidebb idı

alatt tudjon kiépíteni ellátórendszereket a katasztrófa

sújtotta területeken, a 2005-ös év elején mőködésbe léptettek

egy mőholdas kommunikációs rendszert, amely lehetıvé teszi a

katasztrófával kapcsolatos információk közvetlen és hatékony

cseréjét a helyi kapcsolatokkal. Törekedni fognak továbbá

arra is, hogy ugyanez a rendszer kiépüljön az ország kilenc

régiójában, így erısítve a vészhelyzetekkel kapcsolatos

információk régióközti cseréjét.

iii) A mobiltelefon-szolgáltatási területek lefedettségének

növelése a földrengés kockázatot vizsgáló szervezet által

meghatározott körzetekben (MIC)

Tekintettel arra, hogy milyen kritikus szerepet játsszanak a

mobiltelefonok a katasztrófahelyzetekben, támogatják a

lefedettségi terület növelése érdekében az átjátszó tornyok


www.ithaka.hu 95

kiépítését, elsısorban azokban a körzetekben, amelyeket a

kormány a földrengések által fenyegetettként jelölt meg.

c) A mindenütt jelenlévı hálózati technológiát alkalmazó,

fejlett élelmiszerbiztonsági rendszer kiépítése (MAFF, MIC és

METI)

Egy, az élelmiszer-követhetıség irányában tett lépések közé

illeszkedı, az élelmiszerek széles körét felölelı, magasan

fejlett élelmiszer-biztonsági rendszer kiépítése érdekében

intézkedéseket tesznek az élelmiszertermelés és -forgalmazás

folyamatába tartozó kockázatelemzés erısítéséért, valamint

olyan kutatás-fejlesztési projektek lefolytatásáért, amelyek

nyomán kiépülhet egy, a vevıket az élelmiszerek széles

körérıl tájékoztató rendszer. Arra törekednek, hogy ezen

intézkedések egyenként elterjedjenek.

d) A biometrikai technológia alkalmazása segítségével

erısíteni a bevándorlás-ellenırzést (Kabinetiroda, NPA, MOJ,

MOFA és az illetékes minisztériumok)

Bevezetik az ICAO-szabványnak megfelelı integrált áramkört

tartalmazó útleveleket a japán állampolgárok számára, míg

folytatják az automata beléptetı-kapuk és a reptéri

ellenırzések biometrikai technológiájának alkalmazását a

bevándorlók ellenırzésének felgyorsítása és szigorítása

érdekében. A terroristák belépésének megakadályozása

érdekében terveik között szerepel, hogy 2006-ban az

Országgyőlés elé terjesztik a Bevándorlás-ellenırzést és a

menekültazonosítást szabályozó törvény módosító indítványát,

amelynek értelmében a bevándorlási hivatal tisztviselıinek

kötelezı lesz fényképet készíteni és ujjlenyomatot venni a

határt átlépı külföldiektıl. A módosítás elfogadásáig

megvizsgálják az új rendszer mőködésbe léptetésének


www.ithaka.hu 96

körülményeit, figyelemmel kísérve, hogy más országok hogy

oldják meg a személyes adatok védelmét illetı vonatkozásokat.

(2) Az emberek kényelmének és biztonságának fejlesztése az

utazás és a szállítás során

a) Intézkedések a fejlett Intelligens Szállítási Rendszerek

(ITS) irányában (NPA, MIC, METI, MLIT)

i) A közlekedési balesetek megelızését szolgáló sofır-

támogató rendszerek fejlesztése (NPA, MIC, MLIT)

Továbbfejlesztik a személygépkocsik biztonságát a fejlett

Intelligens Szállítási Rendszerek által megvalósuló

közlekedésbiztonság növelése érdekében. Ezzel párhuzamosan a

kommunikációs technológiákat (pl. autó-autó kommunikáció, ill.

út-autó kommunikáció) alkalmazó sofır-támogató rendszerek

megvalósítása érdekében kezdeményezéseket tesznek az olyan

balesetek megelızése végett, amelyeket az autósok önmagukban

nem tudnak megakadályozni. A vezetésbiztonságot támogató

rendszerek számára kísérleti és egyéb programokat fognak

lefolytatni, amellett, hogy az üzleti a tudományos és a

kormányzati szférák együttmőködésében kifejlesztenek egy

autópálya-információs rendszert is. Azzal párhuzamosan, hogy

ezen intézkedéseket erıteljes keretek közt hajtják végre,

folyamatosan vizsgálják a tengerentúli trendeket, illetve

törekszenek majd a többi országgal folytatott

információcserére.

ii) Dedikált rövid hatótávolságú kommunikációs rendszer

fejlesztése (MIC, METI, MLIT)

Az olyan szolgáltatások, a parkolóházakban vagy a

benzinkutaknál történı, az Elektronikus Díjbeszedı

Rendszerben kiépülı (ETC) és DSRC-rendszerre épülı díjfizetés


www.ithaka.hu 97

mihamarabbi üzembe helyezése érdekében a privát és az állami

szektor együttmőködve tanulmányozni fogja egy alapvetı

szolgáltatási menü lehetıségeit, illetve támogatásban

részesült az a már lefolytatott kapcsolódó kutatás, amely

megállapítja majd a szabványokat és specifikációkat.

iii) A magas megbízhatósági közlekedési információk

biztosításának támogatása (NPA, MIC, MLIT)

Infrastruktúrát építenek a jelenleginél megbízhatóbb

közlekedési információk összegyőjtése érdekében. Ennek

kiegészítéseképpen az iparág, a tudományos és a kormányzati

szférák együttmőködésében meghatározásra kerülnek az ilyen

jellegő információk győjtésére (próbagyőjtés) vonatkozó

specifikációk és szabványok a Jármőinformációs és

Kommunikációs Rendszerrel (VICS) felszerelt személygépkocsik

segítségével.

iv) Az ETC fejlesztése (MLIT)

Támogatni fogják az ETC-t a célzottan a lehetséges

felhasználóknak szánt, díjfizetéshez kapcsolódó intézkedések,

pl. a Smart Interchange (az ETC-hez kidolgozott átszállási

rendszer) segítségével. Ezen intézkedések következtében

várhatóan 2006-ban közel 50%-kal emelkedik majd a díjfizetést

használók száma.

b) A fogyatékos és az idıs személyek, ill. mások hatékony és

biztonságos utaztatása (NPA, MIC, MHLW, METI, MLIT)

A mindenki számára nyugodt és kényelmes közlekedést biztosító

környezet megteremtésének céljával törekedni fognak a

gyalogos információs és kommunikációs rendszerek

fejlesztésére az olyan keresztezıdésekben és egyéb


www.ithaka.hu 98

területeken, amelyeket gyakran használnak gyengénlátó emberek.

Ezzel párhuzamosan a következı évben kísérleteket fognak

lefolytatni egy olyan mozgással kapcsolatos rendszer

kidolgozására, amely a felhasználók igényeihez alkalmazkodva

szolgáltat információt az útjelzéseken és a navigációs

tömbökön elhelyezett mobil terminálok és elektronikus címkék

stb. által.

c) Az e-Útlevél fejlesztése (Kabinettitkárság, NPA, MOJ, MOFA,

MOF, METI, MLIT)

Míg az integrált áramkörök alkalmazása az útlevelekben

folytatódni fog, elı kell készíteni, és igazolni kell egy

világszinten is versenyképes útlevél-érvényesítı és

felismerı-rendszer specifikációit. Emellett lefolytatják majd

a legszükségesebb funkciók kiválasztását, a szabályozási

vonatkozások vizsgálatát és a technikai kísérleteit az

integrált áramkört tartalmazó kártyák stb. alkalmazásának

lehetıségeirıl a reptéri folyamatok gyorsítása és

kényelmesebbé tétele, illetve a bevándorlás-ellenırzés, a

becsekkolás és egyéb folyamatok fejlesztése érdekében,

figyelembe véve a biztonság és a szigorúság követelményeit.

d) Biztonságos és hatékony nemzetközi tengeri konténer-

logisztika megvalósítása (MLIT és az illetékes

minisztériumok)

A nemzetközi logisztika növekvı biztonságosságával és

hatékonyságával való kompatibilitás megvalósítása érdekében

az IT technológiáinak alkalmazásával (pl. elektronikus

címkék) fejleszteni fogják a teherárukkal kapcsolatos

információ pontos feldolgozását és áramoltatását. Ennek

érdekében életbe léptetik az alapvetı stratégiai utasításokat

és speciális intézkedéseket.


www.ithaka.hu 99

(3) Nagysebességő kommunikáció alkalmazása a lakások

elektromos hálózatán keresztül (MIC)

Tekintettel a wireless kommunikációs és mősorszóró

rendszerekhez alkalmazott kommunikációs eszközök hullám-

veszteségére, kísérletet folytatnak le az elszivárgás

csökkentésének érdekében, és a következı év folyamán az

érintett felek részvételével technikai tanulmányt végznek

majd a gyakorlati problémák tisztázása végett.


www.ithaka.hu 100

5. e-Kereskedelem

(1) Minden fennmaradó akadályt elhárítani a kereskedelmi

tevékenységek IT-használatának útjából

Az alábbiakban meghatározott kezdeményezések célja az IT-

használat elımozdítása a kereskedelmi tevékenységek során.

Emellett teljeskörően ellenırizni fogják a kereskedelmi

tevékenységekben való IT-használat jogi szabályozásának

felülvizsgálatában mutatott fejlıdést, és minden fennmaradó

jogi akadályt elhárítanak a magánszektorban nagymértékben

igényelt IT-alkalmazás elıl. – A hatályos jogrendszer

keretein belül megteszik a szükséges lépéseket annak

érdekében, hogy lehetıvé váljon az elektronikus eszközökön

keresztül gyakorolt szavazati jog érvényesítése a társadalmi

érdekeltségi körbe tartozó vállalatok általános közgyőlésein,

a közhasznú társaságok és az NPO társaságok ülésein

(Kabinetiroda és MOJ). – A hatályos jogrendszer keretein

belül megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy

lehetıvé váljon az elektronikus eszközökön keresztül

gyakorolt szavazati jog érvényesítése a hitelintézeti

egyesületek általános ülésein (FSA). – A hatályos jogrendszer

keretein belül megteszik a szükséges lépéseket annak

érdekében, hogy a bankok számára lehetıvé váljon elektronikus

eszközökön keresztül nyilvánossá tenni üzleti eredményeiket

és egyéb közérdekő információt, illetve a biztosító

társaságok számára, hogy elektronikus úton is közzé tehessék

hirdetményeiket (FSA).

(2) A kis- és középvállalkozások újraélesztése az IT-

alkalmazás segítségével


www.ithaka.hu 101

a) A kis- és középvállalkozások közti partnerségi kapcsolatok

támogatása (METI)

A különbözı iparágakban forrásokkal rendelkezı kis- és

középvállalkozások magas hozzáadott értékkel rendelkezı

termékek elıállításának elısegítése érdekében az IT-

alkalmazás fejlesztésével, és erejük kölcsönös

kiegészítésével támogatásban fognak részesülni azok a

vállalkozások, amelyek a Kis- és középvállalkozások

kereskedelmi tevékenységének könnyítésérıl szóló (munkacím)

törvénynek megfelelıen elfogadott iparágakon átnyúló

kereskedelmi együttmőködésben. Ezen felül, minden régióban

elindítják a támogatórendszer kiépítését célzó Új

Partnerségeket Támogató Regionális Stratégiai Tanácsok

(munkanév) mőködését.

b) A kis- és középvállalkozások menedzsment-fejlesztésének

támogatása (METI)

A kis- és középvállalkozások IT-alkalmazáson keresztüli

menedzsment-fejlesztésének elısegítése érdekében

felvilágosító és egyéb menedzsment-fejleszttést népszerősítı

tevékenységeket fog megvalósítani egy IT-menedzsment támogató

csoport, amelynek célja, hogy 2006-ra 20,000 fölé emelkedjen

tagjainak száma. Ezenfelül egyértelmően meg határozzák a CIO

szerepét, illetve szükség esetén továbbképzı programokat

terveznek, hogy ez a tisztség kötelezıen betöltendı legyen a

kis- és középvállalkozásokban.

c) A kis- és középvállalkozások pénzalap-szerzésének

támogatása (MOJ, METI, FSA, és minden illetékes minisztérium)

Meg kell teremteni a kis- és középvállalkozások pénzalap-

szerzését a jóváírási jogok átruházásának elektronikus

módjainak elımozdítása által segítı környezetet. E cél

elérése érdekében kidolgoznak egy kereskedelmi modellt,


www.ithaka.hu 102

amelyben a jóváírási jogok átruházása elektronikus úton

történik. Mindezeken felül megvizsgálják az Elektronikus

számlakövetelésekrıl szóló törvény (munkacím) beiktatásának

lehetıségeit, azzal, hogy hamarosan közzé teszik a törvény

vázlatát.

6. Információs biztonság és a személyes adatok védelme

(1) A kormány információs biztonságot célzó intézkedésekben

betöltött szerepének és funkcióinak vizsgálata

(Kabinettitkárság)

A 2004. december 7-én a Kormány információs biztonságot célzó

intézkedésekben betöltött szerepének és funkcióinak

vizsgálatáról szóló jelentésben elfogadottaknak megfelelıen

kifejlesztenek egy, az IT-biztonsági Konferencián (munkacím)

és a Nemzeti IT-biztonsági Központban (munkacím)

összpontosuló struktúrát, az információbiztonságot szolgáló

intézkedések megcélzása érdekében. E tevékenységeket egységes

és a kormánystruktúrát átszelı rendszerben kezdik el.

Emellett az IT-biztonsági Szakértık Találkozójának keretei

közt mőködı Információs Biztonság Alapvetı Ügyeiért felelıs

Bizottság felgyorsítja a biztonsági kérdések kapcsán

felmerülı információk feldolgozását.

(2) A személyes adatok védelmének fejlesztése (Kabinetiroda,

FSA, NPA, MIC, MOJ, MEXT, MHLW, METI, és minden illetékes

minisztérium)

Annak érdekében, hogy a Személyes adatok védelmérıl szóló

törvény teljes egészében végrehajtható legyen, intézkedéseket

teszenek a hatályos jogrendszer betartatása és a panaszok a

Személyes Adatok Védelmérıl szóló Irányelveknek (a kormány


www.ithaka.hu 103

által elfogadva 2004. április 2-án) megfelelı kezeléséért.

Ezenfelül, az egységesen a kormány által kezelt ügyeket

szétválogatják, tekintettel a személyes adatok

kiszivárogtatásáért, azaz az adatlopásért vagy a helytelen

adatkezelésért járó büntetésekre.

(3) A személyes adatokkal és az adatbiztonsággal kapcsolatos

intézkedések fejlesztése a helyi közintézményekben (MIC)

A tervek szerint, minden helyi hatóság elfogad egy, a

személyes adatok védelmérıl és az adatbiztonsági eljárásokról

szóló elıírást, illetve elımozdítja az adatbiztonsági audit

bevezetését. Emellett a vizsgálat fogja tanulmányozni a helyi

hatóságok mőködését jellemzı adatbiztonság mérésének

lehetıségeit. A tanulmány eredményeinek védelmében

lehetıséget teremtenek a szükséges támogatás biztosítására.

Ezen és más intézkedések segítségével továbbfejlıdik majd a

helyi hatóságok mőködésében a személyes adatok védelme és az

adatbiztonság.

7. Nemzetközi Politika

(1) A foglalkozási területek és a partnerországok

rangsorolása az Ázsia-központú nemzetközi IT-politikában

(Kabinetiroda és az illetékes minisztériumok)

Az Ázsiaközpontú nemzetközi IT-politikai alapkoncepciónak

megfelelıen (elfogadta az IT-stratégiai központ 2004.

szeptember 10-én) Japán ki fogja jelölni azokat az

érdekeltségi területeket és partnerországokat, amelyek

elsıbbséget élveznek majd a nemzetközi IT-politikában

betöltött szerepük, az IT-fejlettségi szintjük, és az IT-

fejlesztési együttmőködési potenciáljuk stb. alapján. Az


www.ithaka.hu 104

illetékes minisztériumok együttmőködésével Japán kollektíve

elı fogja mozdítani az IT területén mutatott együttmőködést,

azon fog dolgozni, hogy Ázsiából származó nemzetközi

szabványokat fejlesszen ki, és egyéb intézkedésekben is

elkötelezi magát. Aktívan hozzá fog járulni emellett az egész

Ázsiát felölelı fejlett információs és telekommunikációs

hálózat kiépítéséhez (ld. hivatkozás). Mindezeken felül Japán

aktív szerepet fog betölteni az Indiai Óceáni cunamik

elıjelzı-rendszerének megtervezésében.

8. R&D (Kutatás-fejlesztés)

Annak érdekében, hogy Japán továbbra is a világ legfejlettebb

nemzete maradjon, a pénzügyi 2006-ban és azon is túl,

fontosnak tartják megerısíteni az alapvetı fontosságú

kutatás-fejlesztési területeken mutatott erıfeszítéseket. E

törekvés során Japán egyebek közt azon fog dolgozni, hogy új

piacokat teremtsen, emelje az életszínvonalat és eltávolítsa

a környezeti korlátokat. Japán mint a világ egyik

legjelentısebb IT-kutató központja számára emellett alapvetı

fontosságú, hogy aktív szerepet adjon a világ legjobban

képzett kutatóinak és mérnökeinek. E célok elérésének

megkönnyítése érdekében Japán folyamatos elkötelezettséget

fog mutatni a kutatás-fejlesztésben az olyan területeken,

mint a mobil-, wireless-, optikai technológiák és eszközeik,

szoftverfejlesztés, elektronikus címkék, illetve a biztonság,

csakúgy, mint az IT-t alkalmazó területeket, miközben aktívan

közremőködik a globális IT-társadalom megteremtésében a

Japánból származó technológiai egységesedés elımozdítása

által.

Az ezeken felüli, kiemelt jelentıségő intézkedéseket a jelen

anyaghoz csatolt részletes kifejtés tárgyalja.


www.ithaka.hu 105


www.ithaka.hu 106

1. Közszolgáltatások részletesen

(1) Az e-Kormányzat fejlesztése

a) A Vezetı Informatikai Tisztviselı (CIO) segédletének

bıvítése az egyes minisztériumokban (Kabinettitkárság és

valamennyi minisztérium)

Az információs rendszerekrıl stb. nagy szakértıi tudással

rendelkezı segítık pozitívabb alkalmazásának érdekében - az

egyes minisztériumok CIO-i a CIO-k Egyesületének keretében -

vezetı szerepet vállaltak az adatok azonosításában és

elemzésében, és megvizsgálták a CIO-knak nyújtott segítség

hatékonyságának növelésében rejlı lehetıségeket. Az egyes

minisztériumok e tanulmányok konklúzióinak megfelelıen

intézkednek.

b) A nyíltforrású szoftverek beillesztése az általános

közigazgatásba (METI)

A METI a dolgozó által végrehajtott közigazgatási

feladatokhoz IT-alkalmazó környezetet épített ki a

nyíltforrású szoftverek használatával, és más meghatározott

mőveletek során is hasznosítja ezt a környezetet. E munka

folyamán a METI megjelölte a nyíltforrású szoftverek

általános közigazgatásban való alkalmazása kapcsán

esetlegesen felmerülı kérdéseket, és kidolgozta e kérdések

megoldására vonatkozó javaslatait.

c) A javak közbeszerzéséhez stb. kapcsolódó mőveletek és

rendszerek kiszervezésére vonatkozó fogalmak és technikák

kidolgozása (METI)

Annak érdekében, hogy minden minisztérium végre tudja hajtani

az optimalizációs tervének megfelelı kiszervezéseket, a METI

intézkedéseket tett a javak közbeszerzését, ellenırzését, a


www.ithaka.hu 107

prémiumokat és változó juttatásokat, támogatásokat és utazási

költségeket illetı kiszervezések kapcsán, és összefoglalta

azon intézkedéseket, amelyek a kiszervezés folyamán lettek

hasznosítva.

d) A Projekt-menedzsment Iroda és mások bevezetése (METI)

Az optimalizációs tervek végrehajtására és a végrehajtott

optimalizációs tervek értékelésére vonatkozó irányelvek

megfogalmazásának segítése érdekében a METI – kísérleti

alapon – az alábbi intézkedéseket hozta: (1) Felállította a

Projekt-menedzsment Irodát, amelynek feladata azon folyamat

levezénylése volt, amely a rendszerek beszerzését,

fejlesztését és üzemeltetését fogta át (2) Mőködési

Teljesítményt Indexáló Modell létrehozása: amely modell

elsısorban arra szolgál, hogy mérhetı indikátorokat

állapítson meg az informatikai rendszerekbe való

befektetésekre vonatkozóan, (3) Az Indexáló Modellek három

típusát dolgozták ki az adatokra, a szoftverkomponensekre és

a technológiákra vonatkozóan, a magánszektorbeli vállalatok

sikeres eseteinek összegyőjtésére és elemzésére. E kísérletek

eredményeit irányelvek formájában foglalták össze.

e) A nyugdíjakkal kapcsolatos információk online

elérhetıségének elımozdítása (MHLW)

Lépéseket tettek egy olyan szolgáltatás fejlesztése érdekében,

amely az Interneten keresztül képes megválaszolni a nyugdíj-

besorolással és a becsült nyugdíjakkal kapcsolatos kérdéseket

a nemzeti és a munkavállalói nyugdíjazási tervekhez

kapcsolódóan, feltéve, hogy az ilyen jellegő információkhoz

való hozzáférést a nyugdíjbiztosítottak személyazonosságának

szigorú ellenırzése elızte meg. Megjegyzendı, hogy a

nyugdíjbiztosítottak személyazonosságának megállapítását az

Állami Személyazonosító Szolgáltató-rendszer látja el.


www.ithaka.hu 108

(2) Az e-Önkormányzat fejlesztése

a) Intézkedések a helyi hatóságok online ügyintézésének

támogatására (MIC és a többi illetékes minisztérium)

Tovább fejlesztették a helyi közintézmények közigazgatási

eljárásainak online elérhetısége irányában hozott

intézkedéseket. Továbbra is biztosítják például a szükséges

támogatást az olyan központi eljárások mielıbbi, miden helyi

közintézményre kiterjedı online elérhetıvé tételéhez, mint pl.

a jelentkezések és figyelmeztetések.

b) Egy újgenerációs regionális információs platform

kifejlesztésének megtervezése (MIC)

Kidolgoztak egy újgenerációs regionális információs

platformot, mellyel egy olyan rendszer-összekötı

infrastruktúrát hoztak létre, amely segíti a „mindent egy

helyen” szolgáltatások és portálok mőködtetését a privát és

az állami szektor együttmőködésének köszönhetıen, és amely –

többek közt – megreformálja a helyi önkormányzatok

jogszabály-rendszerének mőködtetését. Lépéseket tettek a

rendszer-interfészek, a rendszerösszekötı technológiák és

egyebek egységesítése érdekében.

c) Nyilvános regionális hálózatok és országos kapcsolatok

fejlesztésének támogatása (MIC)

Támogatásban részesültek azok a helyi közintézmények, amelyek

nagysebességő és ultra-nagysebességő kapcsolatokon keresztül

valósítanak meg és terjesztenek szét az egész országban

elérhetı, iskolákat, könyvtárakat, közösségi házakat,

városházákat stb. összekötı nyilvános regionális hálózatokat.

Ezenfelül, a változó regionális hálózatokat a prefekturális

információs sztrádára kapcsoló országosan elérhetı szélessávú


www.ithaka.hu 109

hálózatok kiépítésének elımozdítása végett meghozták a

szükséges intézkedéseket a kapcsolatok

szabványspecifikációinak meghatározása érdekében.

d) Nyilvános alkalmazások megosztott kiépítése és

üzemeltetése (MIC és a többi illetékes minisztérium)

Tekintettel a krízishelyzetek kezelésére és a

katasztrófahelyzetek megelızésére, egyéb vészhelyzetekre,

terrorcselekményekre stb., csakúgy, mint az oktatás,

egészségügyi szolgáltatás és egyéb esetek során használt

közösségi alkalmazásokra, kifejlesztettek egy katasztrófa-

megelızı alkalmazás, illetve egyéb, országszerte

üzemeltetendı alkalmazásokat. Ezen alkalmazások mőködtetését

a kormány és a helyi közintézmények nyilvános hálózatokon

osztják meg, és hasznosítják.

e)Regionális digitalizációs adatbázis kifejlesztése (MIC)

Megterveztek és üzembe helyeztek egy adatbázis formájában

mőködı tudásanyag-infrastruktúrát, azaz egy tudásanyag-kezelı

rendszert a korábbi alapvetı fontosságú digitalizációs

kezdeményezések összegyőjtésének biztosítása érdekében.

f) CIO képzése minden helyi önkormányzat számára (MIC)

A helyi önkormányzatok rendszertervezési és projekt-

menedzselési feladataihoz igazítva képzési segédanyagokat

fejlesztettek ki, és szemináriumokat tartottak azzal a céllal,

hogy minden önkormányzat számára kiképezhessenek egy CIO-t,

aki képes egységesen átlátni az olyan kezdeményezések

mőködését, mint az e-Önkormányzat, a rendelkezési reformok, a

mőködési folyamatok újratervezése (BPR), a regionális

digitalizáció stb.


www.ithaka.hu 110

g) A regionális digitalizáció támogatásának elımozdítása

(MIC)

Annak érdekében, hogy a helyi ügyek a helyi lakosok

érdekeinek megfelelıen rendezıdjenek, egy kemény/megengedı

digitalizációs terv alkalmazása volt szükséges, illetve olyan

projecteket dolgoztak ki, amelyek megfelelnek egy ilyen

tervnek. E lépések során fejlesztették a helyben felmerülı

IT-alapú alkalmazásokat, az információs és telekommunikációs

infrastruktúra kiépítését.

(3) Az e-Kormányzat és az e-Önkormányzatok közös

infrastruktúrahasználatának elımozdítása

a) A Magánszemélyek Állami Igazolószolgáltatásának (Public

Certification Service for Individuals) és az Alapvetı Lakos-

nyilvántartó Hálózat (Basic Residential Register Network)

használatának támogatása

i) A Magánszemélyek Állami Igazolószolgáltatásának

alkalmazását fejlesztı, az e-Kormányzat információszolgáltató

rendszer rendelkezik egy olyan funkcióval, amely lehetıvé

teszi e szolgáltatás használatát. Az egyes minisztériumok

elektromos alkalmazásait az e-Kormányzaton használt

információszolgáltató rendszernek megfelelıen vizsgálták

felül, és meghozták a szükséges intézkedéseket. E lépéseket

terjesztették ki a helyi közintézményekre is, amelyek – a

többi szervezethez hasonlóan – részesülnek a szükséges

támogatásban (MIC és valamennyi minisztérium).

ii) Bevezették az elektronikus tanúsítványt, amelyet a

Magánszemélyek Állami Igazolószolgáltatása bocsát ki

azonosító-dokumentumként az egyének rendelkezésére, a

meghatározott igazolószolgáltatások használatát vállaló

pénzügyi intézeteknél való számlanyitáshoz (MIC, MOF, és az

illetékes minisztériumok).


www.ithaka.hu 111

iii) Javaslatot tettek a helyi önkormányzatoknak az Alapvetı

Lakos-nyilvántartó Kártya többfunkciós használatának

elımozdítására és megvizsgálták a kártya – pl. az

egészségbiztosítás során való – használatának egyéb módjait

(MIC és az illetékes minisztériumok).

iv) Lezárult a Magánszemélyek Állami Igazolószolgáltatásának

az elektronikus ajánlattételi rendszerben való hasznosítására

vonatkozó stratégiák vizsgálata, ezáltal is támogatták a

magánvállalkozások tulajdonosait, hogy részt vegyenek az

ajánlattételi eljárásokban (MIC, MLIT, és az illetékes

minisztériumok).

v) Erıfeszítéseket tettek az Alapvetı Lakos-nyilvántartó

Hálózati Rendszer jogszabályoknak megfelelı mőködtetésére

vonatkozóan. Használható a rendszer például az állami

nyugdíjakra és a munkavállalói nyugdíjakra jogosult személyek

aktuális státuszának megerısítésére, illetve az

ingatlanbejegyzési eljárások kérvényezése során (MIC és az

illetékes minisztériumok).

b) A Kasumigaseki WAN és a Helyi Önkormányzati WAN aktív

alkalmazása

i) Fıszabályként a kormány és a helyi hatóságok között

elektronikus úton történik a dokumentumok cseréje.

Rendszeresen megvizsgálják és publikálják az egyes

minisztériumok és a helyi hatóságok közti elektromos

dokumentumforgalom használatát. Továbbfejlesztették ezenfelül

a Kasumigaseki WAN-t és az általános közigazgatási hálózat

alkalmazását (LGWAN) az ilyen jellegő kutatások és egyéb

eszközök által (MIC és valamennyi minisztérium).

ii) A kormányzat és a helyi hatóságok közti információcsere

hatékony elımozdításának érdekében tanulmányokat készítettek

az adatforgalmi-technikákról. Kiépítettek egy adatforgalmi


www.ithaka.hu 112

rendszert a kormány és a helyi hatóságok között. Ezenfelül

támogatják a kormányzat és a helyi hatóságok mőködési

hatékonyságának fejlesztését a Kasumigaseki WAN és az

általános közigazgatási hálózat (LGWAN) alkalmazásán

keresztül (MIC).

c) A karakterkódolás szabványosításának és egy adatbázis

mőködtetésének elımozdítása (METI és az illetékes

minisztériumok)

Kifejlesztettek egy adatbázist, amely korszerősíti és

rendszerezi az Alapvetı Lakos-nyilvántartó Hálózati Rendszer

és Koseki (családi nyilvántartás) szabványkarakterei közti

átfedı karaktereket. A jelenleg fejlesztés alatt álló

nyilvántartási karakterek is megfelelnek ezen adatbázisnak.

Az illetékes minisztériumok ezenfelül tanulmányozzák az

adatbázis mőködtetésének meghatározott módjait.

d) Az állami és a privát szektor együttmőködésében

üzemeltetett portál kifejlesztésének támogatása tekintettel

egy jövıbeni, a helyi lakosoknak szánt „mindent-egy-helyen”

szolgáltatás bemutatására (MIC, METI)

Annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatok, az alapvetı

infrastruktúrák és a magánszektor vállalatai együttmőködjenek

az életvitelhez kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó

kérvények, pályázatok, kérdések stb. központi kezelésében,

bemutató-kísérletet végeztek el egy jelenleg elérhetı

technológiákat alkalmazó, illetve az állami és a magánszektor

együttmőködésében üzemeltetett portálról. A kísérlet alapját

a portál személyes adatok védelmét és a személyazonosítást

tekintetbe vevı vizsgálatának eredményeire építették,

megfelelve a kulcsadatoknak. Ezt követıen dolgozták ki a

jövıben mőködtetendı „mindent-egy-helyen” szolgáltatásokra

vonatkozó technikai és egyéb feltételeket.


www.ithaka.hu 113

(4) A kormány birtokában lévı digitális tartalom

archiválásának elımozdítása (Kabinettitkárság és valamennyi

minisztérium)

A kormányzati digitális tartalmak archiválásának

továbbfejlesztése érdekében - az olyan intézkedések által,

mint az Országgyőlési Könyvtár munkája a hálózatokkal

kapcsolatos digitalizált tanulmányok összegyőjtésére

vonatkozóan, illetve egy olyan portál kiépítése, amely

kezelni képes a digitális archívumokat - kialakítottak egy

alapvetı politikát a kormány és mások üzemeltetésében mőködı

digitális archívumra vonatkozóan, egy, a minisztériumok

delegáltjait magában foglaló vegyes bizottság segítségével.

2. Egészségügyi szolgáltatások

(1) A sokfunkciós és egyúttal megbízható

információszolgáltatás elımozdítása (MHLW)

a) Az eredményalapú (pl. felépülési adatok) információk

nyilvános közlésének megfelelı környezet megteremtése

Annak érdekében, hogy nagymértékben megbízható információk

körét biztosítsák a betegek számára, és segítsék a

pacienseket a szükséges döntések meghozatalában, kiemelkedıen

támogatják az eredmény-alapú indikátorokhoz (pl. felépülési

adatok) kapcsolódó kutatásokat.

b) Az állampolgárok részére biztosított egészségügyi

információk fejlesztése

Létrehozták a húsz leggyakoribb betegség (akut myocardiális

infarktus, gyomorrák, szívritmuszavar stb.) egészségügyi

kezeléseinek irányelveit és a kapcsolódó irodalmat kínáló

szolgáltatást - amelyet tudományos konferenciák stb.


www.ithaka.hu 114

terveznek meg -, a bizonyítékokra épülı egészségügyi

szolgáltatásokat (EBM) fejlesztendıen oly módon, hogy a

jelenleg csak az egészségügyi szolgáltatóknak biztosított

információk az állampolgárok számára is elérhetıek legyenek.

(2) Az IT-alapú egészségügyi információk együttmőködı

felhasználása

a) Az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó dokumentumok

elektronikus tárolásának mihamarabbi megoldása (MHLW)

Biztonsági irányelveket dolgoztak ki és publikáltak az

egészségügyi kezelések adatainak stb. elektronikus és külsı

tárolásáról, illetve biztonsági ellenırzésérıl, a személyes

adatok védelmérıl szóló törvény rendelkezéseinek megfelelı

egészségügyi információs rendszer számára.

b) Az egészségügyi információk biztonságosságát biztosító

fejlett hálózati infrastruktúra megvalósítása (MIC)

Az egészségügyi információk biztonságos és hatékony

elosztásának megkönnyítése érdekében kiemelkedı támogatásban

részesül egy olyan hálózat kiépítésére vonatkozó kutatás-

fejlesztés és bemutató kísérlet, amely lehetıvé teszi az

egészségügyi intézmények számára, hogy rugalmasan, szabadon

és egyszerően tudják hasznosítani az Internetet, biztosítva

egyúttal a személyes adatok – egyebek közt az egészségügyi

kezelési kartonok – védelmét.

3. Oktatás és emberi erıforrások

(1) Az iskolai oktatás digitalizálásának elımozdítása

a) Az iskolai adminisztráció során alkalmazott IT támogatása

(METI, MEXT)


www.ithaka.hu 115

Lefolytattak egy vizsgálatot a tanárok IT-környezetének

fejlesztésére vonatkozóan, mely során körvonalazódtak az

iskolai adminisztrációhoz kapcsolódó eljárások során

alkalmazott IT hatásai.

b) A fejlett iskolai IT-használathoz szükséges külsı humán

erıforrások fokozott alkalmazása (MEXT)

Lépéseket tettek a külsı emberi erıforrások alkalmazásának

fokozása érdekében azzal a céllal, hogy fejlettebbé tegyék az

iskolai IT-környezetet és az oktatási tartalmat, illetve hogy

ezeket a javuló oktatási eredmények érdekében lehessen

alkalmazni.

c) A nyíltforrású szoftverek bevezetése az általános és a

középiskolai oktatásban (METI)

Az általános és középiskolai oktatás IT-környezetének

lehetıségeit növelendı munka során tanulmányozták az

általános és középiskolai osztályokban alkalmazható

nyíltforrású szoftverek hatékonyságát. A tanulmány

eredményeire alapozva az említett szoftvereket több mint

1,000 iskoláskorú gyermek részvételével tesztelték, hogy

tovább fejlesszék a nyíltforrású szoftverek alkalmazó IT-

környezetet.

(2) Felsıfokú IT-szakértık képzése

a) Professzionális közösség felállítása (METI)

Öt foglalkozási típusban állítottak fel különlegesen

kiemelkedı képességekkel rendelkezı projektmenedzserekbıl,

IT-mérnökökbıl és egyéb szakemberekbıl álló Professzionális

Közösségeket, amelyek ezeken a területeken felelısek az

iparágakat átszelı képzésekért és a fiatalabb szakemberek

kineveléséért.


www.ithaka.hu 116

b) A felsıfokú IT-szakemberek korai kinevelése (METI)

A szoftvermechanizmusokat stb. tökéletesen átlátó felsıfokú

IT-szakemberek korai kiképzésének megkönnyítésének érdekében

nyíltforrású szoftverekre és aktív részvételre építı

információs biztonsági oktatási programokra egyaránt alapozva

képzést tartottak elsısorban a 20 éven aluli fiataloknak.

c) A magasan képzett professzionális szakemberek folyamatos

továbbképzését támogató környezet kialakításának elımozdítása

(Minden illetékes minisztérium)

Támogatásban részesültek az olyan feltételek megteremtését

szolgáló projektek, amelyek IT-t alkalmaznak pl. a távoktatás

során, hogy lehetıvé váljon a jogászoknak, mérlegképes

könyvvizsgálóknak, szabadalmi ügynököknek, törvényszéki

írnokoknak, adótanácsadóknak és más hasonló szakembereknek,

akikkel szemben követelmény a magas szintő ismeretek

birtoklása, hogy folyamatosan fejlesszék a tudásukat.

4. Életvitel

(1) A biztonság megteremtése

a) Egy, a helyi közintézmények stb. nyilvános hálózataira

épülı katasztrófa-megelızı alkalmazás kifejlesztése (MIC)

Erıfeszítéseket tettek egy egész országon átnyúló nyilvános

szélessávú hálózat kiépítésére vonatkozó kísérlet

lefolytatása érdekében a helyi hálózatok és a prefekturális

információs sztrádák közti kapcsolat létesítésére. Kísérleti

alapon a bevezetésre került egy mozgóképeket közvetítı

katasztrófa-megelızı alkalmazás, amely hatékonyan tudja

hasznosítani ezt az országos hálózatot.


www.ithaka.hu 117

b) A szárazföldi digitális mősorszórás a katasztrófa-

megelızésben való hasznosításának elımozdítása (MIC)

Támogatják a szárazföldi digitális mősorszórás fejlett

alkalmazását az olyan közösségi szolgáltatások által, mint a

katasztrófa-megelızés, és gyakorlati lépéseket tettek a

mobilterminálokra alkalmas mősorszórás gyakorlati

alkalmazásának irányába.

(2) A közlekedés és a szállítás kényelmének és

biztonságosságának növelése

a) A 2005-ös, Aichiban (Japán) megrendezendı Világkiállításon

a világ legfejlettebb ITS társadalmaként mutatkozott be

Az ITS társadalom további fejlesztésének és terjesztésének

megvalósítását szem elıtt tartva a következı

kezdeményezéseket mutatták be a 2005-ös Világkiállításon

Aichiban (Japán).

i) Dedikált rövid hatótávolságú kommunikációs rendszer-

technológiát használó szolgáltatások széles körének

biztosítása (MIC, METI, MLIT)

A DSRC-technológia többcélú hasznosításának elımozdítása

érdekében vizsgálat lefolytatása a DSRC által nyújtott

szolgáltatások, pl. az információszolgáltatás, a

parkolóházakba belépı és onnan kihajtó autók ellenırzése,

díjfizetési technikák stb. Emellett egy kísérlet keretein

belül autóbuszok intelligens rendszámtáblákkal történı

felszerelése, azaz integrált áramkörő chipeket erısítése a

rendszámtábláikra.

ii) Ellenırzési elsıbbség és üzemeltetési menedzsment-

támogatás a látogatókat szállító buszoknak, illetve


www.ithaka.hu 118

valósidejő tartózkodási hely-lekérdezés biztosítása (NPA,

MLIT)

A forgalom gördülékeny áramlásának biztosítása az

ellenırzések során a kiállítás látogatóit szállító autóbuszok

számára nyújtott elsıbbség által, illetve segítség nyújtás az

utasoknak az útvonal kiválasztásában, valamint a valósidejő

pozíció-meghatározása.

iii) Kiterjesztjük a fogyatékos, az idıs, a külföldi utazók

és más személyek biztonságos és hatékony mozgására vonatkozó

asszisztenciát (METI, MLIT)

Kísérletek végzése az IT-eszközöket alkalmazó navigációs

rendszerek kifejlesztésére, a fogyatékos és az idıs emberek

segítése érdekében, beleértve a külföldi látogatókat és a

többi embert.

iv) A nagysebességő Internet megvalósítása az ITS-en

keresztül (MIC, METI)

Az internetes ITS-információszolgáltatás érdekében az ITS-

szel kapcsolatos adatok szervezett rendszerben történı

kapcsolása egy alapvetı szükségességő nagysebességő wireless

Internet-környezethez.

b) Tanulmány a személygépkocsikból különbözı kommunikációs

médiumokon keresztül történı információgyőjtı eljárás

kipróbálásáról (NPA, MIC, METI, MLIT)

Elkezdtek egy vizsgálatot egy olyan eljárás kidolgozására,

amely lehetıség szerint az üzleti, a tudományos és a

kormányzati szférák együttmőködésével tanulmányozza majd a


www.ithaka.hu 119

személygépkocsik adatainak különbözı kommunikációs eszközök

(pl. mobiltelefonok) által való összegyőjtését

6. Adatbiztonság és a személyes adatok védelme

(1) Adatbiztonság

a) A cyberbőnözés-elhárítás és a cyberterrorizmus-elhárítás

fejlesztése (NPA)

A cyberbőnözés és a cyberterrorizmus elleni védekezés

továbbfejlesztése érdekében lépéseket tettek az új technikai

veszélyek, pl. a bot net (vírusprogram [bot] által

megfertızött komputerek csoportjából és egy parancsközvetítı

szerverbıl álló hálózat, amely a támadó utasításainak

megfelelıen mőködik) elhárítása, és a nyomozásban való

globális együttmőködés elımozdítás érdekében. Intézkedéseket

tettek a szükséges eszközök, felszerelések és készletek

továbbfejlesztésére, hogy tovább bıvítsék az internetes

megfigyelırendszert. Mindezeken felül a szükséges információk

ismertetése érdekében szemináriumokat tartanak az ezen

ügyekben közremőködı személyeknek az egyes esetek megfelelı

kezelése és az emberierıforrás-fejlesztésre való tekintettel.

b) A cyberbőnözést és a cyberterrorizmust megelızni és e

károk terjedését megakadályozni képes emberi erıforrás-

fejlesztés elımozdítása (NPA)

A cyberbőnözést és a cyberterrorizmust megelızni és e károk

terjedését megakadályozni képes emberi erıforrás-fejlesztés

elısegítése érdekében adatbiztonsági szemináriumokat és

tréningeket szerveznek az e folyamatokban résztvevı dolgozók

számára, hogy olyan képességekhez juthassanak, amelyek

segítségével meg tudják elızni a cyberbőnözés és a

cyberterrorizmus által okozott károk terjedését.


www.ithaka.hu 120

c) Az adatbiztonsági szakértık kinevelésének elımozdítása

(MIC)

A számítógépekhez jogosulatlan hozzáférésbıl származó vírusok

és a cybertámadások okozta károk elterjedésének, valamint az

adatszivárgás megakadályozására képes szakemberek

kinevelésének céljával támogatásban részesítették az aktív

részvételre építı tréningeket.

d) A vállalati adatbiztonsági intézkedések támogatása (METI)

A vállalati adatbiztonság fejlesztése érdekében kidolgoztak

egy adekvát adatbiztonságot jelzı mércét, egy

formanyomtatványt az adatbiztonsági jelentések számára, amely

hozzájárul a vállalti információközléshez. Lefektették az

üzletviteli tervek formába öntésétnek irányelveit, és

továbbra is törekednek arra, hogy ezen intézkedések

széleskörően elterjedjenek.


www.ithaka.hu 121

FELHASZNÁLT IRODALOM

J.D. Aberbach – T. Christensen:

Translating Theoretical Ideas into Modern State Reform –

Economic inspired reforms and competing models of governance

in: Administration and Society, Vol. 35, No. 5., Nov. 2003,

491-509

T. Bentley – J. Wilsdon (ed.):

The Adaptive State - Strategies for personalising the public

realm

Demos - 2003

G. E. Caiden - P. Sundaram:

The Specificity of Pulic Service Reforms,

in: Public Administration and Development, Dev. 24. 373-383,

2004

David Clark:

Public Service Reform: A comparative West-European

Perspective

in: West European Politics, Vol.23. No.3, 2000 July, 25-44

Alan Lawton

Public service ethics in a changing world

http://www.sciencedirect.com/, 2004

Lendületben az ország! – A Köztársaság Kormányának programja

a szabad és igazságos Magyarországért 2004-2006

Budapest, 2004. szeptember

R. McAdam – T. Walker:


www.ithaka.hu 122

Evaluating the best value framework in UK local government

services

in: Public Administration and Development, Dev. 24. 183-196

(2004)

OECD: Governance in Transition: Public management reforms in

OECD Countries

Paris: OECD, 1995

Sylvia Horton:

Participation and involvement – the democratization of new

public management

in: The International Journal of Public Sector Management,

Vol. 16, No. 6, 2003, 403-411

Modernising Government – Presented to Parliament by the

Prime Minister and the Minister for the Cabinet Office by

Command of Her Majesty.

http://www.archive.official-

documents.co.uk/document/cm43/4310/4310-00.htm

March 1999.

Athena Alliance - Inclusion in the Information Age: Reframing

the Debate

http://www.athenaalliance.org/

Ernest Wilson - Exploring the Digital Divide: Charting the

Terrain of Technology Access and Opportunity

http://www.athenaalliance.org/rpapers/ewilson.html

Steve Cisler - Hot Button. Online Haves vs. Have-nots:

Subtract the “Digital Divide”2

http://www.athenaalliance.org/rpapers/cisler.html


www.ithaka.hu 123

Becta ITC Research: Digital Divide discussion papers

http://www.becta.org.uk/research/reports/digidivide.cfm

IT & Society - Vol 1, Issue 4: The Digital Divide

http://www.stanford.edu/group/siqss/itandsociety/v01i04.html

How to address the digital divide:

http://www.ictadvice.org.uk/index.php?section=te&cat=007000&r

id=605

Anne Craig: Bridging the Digital Divide: State Government as

Content Provider, The Illinois Experience. In First Monday,

volume 6, number 4 (April 2001),

http://firstmonday.org/issues/issue6_4/craig/index.html

Németország Gazdasági és Munkaügyi Minisztériumának honlapja:

http://www.bmwi-info2000.de/Navigation/Service/english.html

(Az akciótervek innen tölthetıek le)

Digitale Chancen Alapítvány: http://www.digitale-chancen.de/

Kutatások, Best parctice-k: www.digitale-teilung.de

Nyilvános Internet Monitor - Svédország

http://www.medborgartorget.nu

SeniorNet

http://www.seniornet.se

Egy Információs Társadalom Mindenkiért



www.ithaka.hu 124

Green Paper on the Information Society in Portugal

http://www.unesco.org/webworld/observatory/library/Portugal/I

SPort2.html

Public policies for the Information Society in Portugal

http://www.unesco.org/webworld/observatory/library/Portugal/I

SPort1.html


www.ithaka.hu 125

I. MELLÉKLET

Citizens’ Charter (Polgárok Chartája)

John Major konzervatív kormánya 1991-ben megjelentetett

kezdeményezése képes volt inkumbens pozícióból hosszú távon

pozitív, offenzív és a választók számára releváns, politikai

tartalommal töltött felületet nyitni a politikai térben.

Major ciklusának legfontosabb politikai cselekedeteit szinte

mind a Charta programja köré építette fel, amely folyamatos

tematizációs lehetıséget biztosított számára, 4 évig

dominánsan volt jelen a politikai közbeszédben. A programot

utódja Tony Blair folytatásra érdemesnek tartotta, sıt,

ideológiailag átdolgozva, gyakorlati elemeit továbbfejlesztve

közszolgáltatások politikájának kulcselemévé tette.

A program magyarországi kiteljesedése magában hordozza az

állam, illetve polgárai közötti megújult viszony

kialakulásának lehetıségét: a nyitottságra és a párbeszédre

építve vonzóvá teheti a választópolgárok által amúgy alacsony

elfogadottsággal bíró modernizációs igényt és

szükségszerőséget. Továbbá: sikeres kivitelezés esetén,

erısödhet az aktív, a közért tenni akaró, és tudatosan

cselekedni képes polgár etosza is.

A program alapján a közszolgáltató intézmények – legyenek

azok állami vagy magántulajdonban – kötelesek közzétenni egy

chartát, amelyben közérthetıen részletezik céljaikat,

mőködésük kereteit, az ügyfelek elégedettségét, megvalósult

céljaikat, illetve azon lehetıségeket, amelyek alapján a

szolgáltatásokat igénybevevık észrevételeiket, igényeiket

megfogalmazhatják, s így azok visszacsatolódhatnak a

rendszerbe. Elısegítve a közszolgáltató intézmények átlátható


www.ithaka.hu 126

mőködését, az igények pontosabb kiszolgálását, a szolgáltatás

minıségének növekedését, illetve a költségek, valamint az

erıforrások optimalizálását. Így gyökeresen megújul az a

szféra, amelyben a választópolgárok a legnagyobb felületen

érintkeznek az állammal.

Nagy-Britanniában a program elsı fázisa 1994-ben véget ért;

ekkorra az összes szektorban elkészült a nemzeti charta,

illetve sok helyi charta is. Az 1997-ben hatalomra került

Labour kormány újraindította a programot Service First néven,

amely – az elıdök érdemei elismerése mellett – megváltoztatta

mind az ideológiai, mind a gyakorlati a hangsúlyokat és saját

politikai programja központi elemévé tette. 2001-ben

elfogadásra került a Freedom of Information Act, ami –

megteremtvén a kötelezı információszolgáltatás jogi alapját –

lehetıvé teszi, hogy a közszolgáltatók adminisztratív,

illetve esetlegesen politikai felelıssége a jogi szférába

helyezıdjön át. A törvény 2005 január 1-én lett hatályos.

Az a tény, hogy a program bejelentése és az utolsó érdemi

részének elindulása között 14 év telt el, egyértelmően jelzi,

hogy a mindkét politikai tábor szavazói által támogatott

projektet sikerült megvalósítani, ami széles teret

biztosított a nyugodt, érdemi, közösségi párbeszédhez. Így

várhatóan Magyarországon is érdemben hozzájárulhat a

közállapotok konszolidálásához.

Az ideológia

A program azzal, hogy igen széles ideológiai keretben

értelmezhetı, a harmadik utas gyakorlati politizálás

megtestesítıjévé válhat hazánkban is. Magában hordozza a


www.ithaka.hu 127

középutas forradalom lehetıségét, ami idıvel egy új politikai

valóság megjelenésének esélyével kecsegtet.

John Major:

jóléti állam csökkentése (állami szerepvállalás csökkentése)

az polgár fogalmának individualista, liberális megközelítése

menedzser szemlélet bevonása a közszolgáltatásokba

a fogyasztó fogalmának megjelenítése a közszférában (consumer,

customer, user (a client helyett))

a polgárokat igyekezett tudatosítani elvárásaikban, illetve

abban, hogy milyen elvárásokkal élhetnek a közszolgáltatások

felé

Tony Blair

a szociális igazságosság kiterjesztése

„A jogaink mellett vannak kötelezettségeink is, a felelısség

kérdése nem megkerülhetı”

az közért aktív polgár, a kötelezettség, hogy a felelıs

polgár részt vegyen a köz ügyeinek alakításában

az átláthatóság, a számonkérhetıség, a szakmai fejlıdés, a

párbeszéd, az interakció, az innováció, elıtérbe helyezése

az igény, hogy fair módon bánjanak a közszolgáltatók minden

ügyfelükkel.

A gyakorlat

A politikai bejelentés után a gyakorlati megvalósítás kezdı

lépései megtörténnek; az elsı komoly, érdemi változásig több

hónap, akár egy év is eltelhet, teret adva a nyugodt

szakmapolitikai vitának, társadalmi párbeszédnek –

egyértelmően megjelenítve így a polgáraiért cselekvı, felelıs,

a polgáraira hallgató, velük párbeszédet folytató kormányzat


www.ithaka.hu 128

képét. Így a program hosszútávú, folyamatos tematizálási

lehetıséget biztosít a kormány számára.

A program akkor érheti el célját, ha átfogó tudatformáló PR

kampány segítségével beépül a szélesen értelmezett köztudatba,

és nemcsak a társadalmi közbeszéd, hanem a polgárok tudata is

átitatódik eszmeiségével.

Amint a program elindul a közszolgáltatást fogyasztó a

charták alapján könnyen megítélheti, hogy a szolgáltatás amit

kapott megfelel-e a standardoknak, kívánalmaknak, céloknak;

általában könnyen kvantifikálható mutatók, illetve egyszerő,

átlátható kritériumrendszer alapján. Ezért a charták

szándékaik szerint:

segítik a közszolgáltatókat, abban hogy tisztán meghatározzák

a standardokat, a szolgáltatásaik célját, illetve abban

hogy egyértelmősítsék azt, hogy ügyfeleik pontosan mit

szeretnének tılük;

tehát elısegíti, hogy a szolgáltatók effektíven

kommunikálhassanak az ügyfeleikkel;

ezen interakciók eredményeként újraallokálják erıforrásaikat;

ösztönzi a fogyasztókat, hogy nyújtsanak feedback-et a

szolgáltatásról, így megteremti a teret a köz ügyeit

fontosnak gondoló polgárok számára, hogy formálhassák közös

ügyeinket;

amely emeli a standardokat és a minıséget;

elmagyarázza az ügyfélnek, hogy milyen szerepet játszhat

abban, hogy a közszolgáltatók olyan szolgáltatást nyújtsák,

amit az ügyfelek szeretnének;

elmagyarázza, hogy a közszolgáltatások rendszere miként

kapcsolódik egymáshoz;


www.ithaka.hu 129

ezáltal segíti, hogy az ügyfél irányítsa és fenntartsa a

szolgáltatások minıségének folyamatos fejlesztését és

fejlıdését;

valamint segíti azt, hogy a szolgáltató általában fenntartsa

a jó kapcsolatot az ügyfelekkel, a munkatársakkal, illetve a

többi közszolgáltatóval.

Top-Down vs. Buttom-Up

Már a program kezdeti fázisában elıtérbe kerül a párbeszéd és

a közös munka. A kormányzat feladata, hogy eldöntse mily

módon vonja be a helyi szereplıket a charták kialakításába.

Sikerességének egyik kulcsa lehet a differenciált

megközelítés, annak észrevétele, hogy egyes szektorok

fogékonyabbak a javaslatra, míg mások inkább tartózkodóbban

közelítenének hozzá. Ahhoz, hogy a program pudingja kiállja

az evés próbáját sikertörténetekre van szükség. Ez úgy

biztosítható, hogy a kormányzat figyelmesen kiválasztja azt a

néhány szektort, amely fogékony és képes a program hatékony

végrehajtására, így az alább felsorolt módszerek

valamelyikével látványos eredményeket produkál.

A kormányzat egyes szektorban elkészíti a Nemzeti Chartát

(NC), ami a minimális és univerzális szolgáltatási szintet,

feltételeket, visszacsatolások módját, az ügyfélek

észrevételeinek beépítési lehetıségeit, stb. tartalmazza.

Ezután a szolgáltatók kidolgozzák a Helyi Chartákat (HC),

amelyek a helyi igényekre, viszonyokra reflektálva határozzák

meg mőködésük kereteit, a NC ajánlásai és útmutatása alapján.

Más szektorokban a kormányzat a helyi szereplıkre, illetve

azok állandó, esetleg ad-hoc szervezeteire bízza a folyamat

elindítását. Ilyenkor a HC-k készülnek el elıbb, és a


www.ithaka.hu 130

központi szereplı a helyi szereplık ajánlásaira támaszkodva

(illetve azokkal együttmőködésben) elkészíti a NC-t.

Azonban bármelyik módszerrel is készüljenek el a charták, a

kormányzat gyakorlati tanácsokat, konkrét útmutatást (manual)

biztosít (az interneten) a HC-k elkészítéséhez. Meghatározza

a chartákban kötelezıen szereplı elemeket, illetve

ajánlásokat tesz a nem-kötelezıkre. A tanácsok között

megtalálhatóak példák, részletes útmutatás, hogy a helyi

chartát miként lehet elkészíteni, illetve a meglévıt

frissíteni, fejleszteni.

A CC evolúciója

Citizens’ Charter (John Major)

A szolgáltatások standardjainak meghatározása: határozzuk meg

azokat a tiszta standardokat, amelyeket a fogyasztók

várhatnak; monitorozzuk és folyamatosan nézzük át a

teljesítményt; független kutatást követıen (amennyiben erre

van lehetıség) publikáljuk az eredményeket

Legyünk nyitottak és nyújtsunk teljes információt: legyünk

nyitottak, tisztán, hatékonyan és egyszerő nyelven

kommunikáljunk, nyújtsunk teljes információt a

szolgáltatásokról, költségeirıl, illetve teljesítményükrıl

Konzultálj és involválj: keressük meg és vonjuk be a

szolgáltatás jelenlegi és potenciális ügyfeleit, illetve

azokat, akik helyben dolgoznak; használjuk véleményeiket,

hogy javítsuk a szolgáltatás minıségét

Javítsuk meg a dolgokat, ha rosszul mennek: gyorsan és

hatékonyan javítsuk meg a dolgokat; tanuljunk a panaszokból;

legyen tiszta, átlátható, könnyen használható panasztételi

lehetıség; független külsı ellenırzéssel, amennyiben

lehetséges


www.ithaka.hu 131

Használjuk erıforrásainkat hatékonyan: Használjuk

erıforrásainkat hatékonyan, hogy az adófizetıknek és

felhasználóknak a lehetı legjobb szolgáltatást nyújtsuk

Service First (Tony Blair)

Támogassuk a hozzáférést, és a választás lehetıségét:

Legyenek a szolgáltatások könnyen hozzáférhetıek mindenki

számára, lehetıleg maximálisan kihasználva a technológiai

lehetıségeket; választási lehetıséget felkínálva

Kezeljünk mindenkit fair módon: Kezeljünk minden embert fair

módon; tiszteljük privát szféráját és méltóságát; legyünk

segítıkészek és udvariasak; fordítsunk különös figyelmet a

segítséggel élıkre

Újítsunk és fejlesszünk: Mindig keressük a lehetıséget

szolgáltatásaink, technológiánk és intézményeink javítására

Mőködjünk együtt más szolgáltatókkal: Mőködjünk együtt más

szolgáltatókkal, hogy a szolgáltatásaink egyszerően

használhatóak, hatékonyak és koordináltak legyenek, valamint

hogy a felhasználók jobb minıségő szolgáltatást kapjanak.

Figyeljünk a felhasználókra: Az új programokban nagyobb

érzékenységgel forduljunk a fogyasztók irányába. Így

szeretnénk megtudni, hogy miként javíthatunk

szolgáltatásainkon és miként alakíthatunk ki egy hatékony

partneri kapcsolatot a szolgáltatások felhasználói és a

szolgáltatók (munkatársai) között.

Charter Mark (Tony Blair)

Egy fajta best practices győjtemény a minıségi szolgáltatások

elterjesztésének módja (Quality Networks, Best Practice

Quality Forum)

Különbözı szolgáltatásokat nyújt a helyi szolgálhatóknak (az

ügyfelekkel való bánásmód, konzultációs technikák,

panaszkezelés, stb.)


www.ithaka.hu 132

Kvázi Kiváló Áruk Fóruma, ahol a legjobb szolgáltatók

megoszt(hat)ják módszereiket a többiekkel, illetve közösen

törhetik a fejüket további innovációkon és helyi adaptációkon.

Adaptálás a magyarországi viszonyokra

A helyi viszonyokra való adaptálás feladatait ez kulturális

környezeti eltérı adottságai, a relatív alulfejlett

közszolgáltató rendszer sajátosságai, illetve a polgárok

alacsony tudatossága jelenti. A sikeres adaptálás lehetısége

ezen kihívások ellenére magas, mert a pozitív változásra váró

politikai klíma adott.

Pro

Egy sikeres program elérheti mindkét brit kormányzat által

megfogalmazott, és a magyar kormányzat által kívánatosnak

tartott célokat, így valóban erısödhet az aktív, a közért

tenni akaró, és tudatosan képes polgár etosza is.

A minıségi szolgáltatás kényszere több közszolgáltatónál a

jelenlegi status quo felborulásához vezetne, és egy pozitív

szelekciós folyamatot indíthat el.

A magasabb kompetenciával rendelkezı munkavállalók

megbecsülése növekszik, a többiek továbbképzése hatékonyabbá

válik.

Az állam javítja a minıségét azon szférának amely a

legnagyobb felületen érintkezik a (választó)polgárokkal (min.

8 millió ember).

A program költségigénye alacsony, és hatása kiemelkedı lehet.

Egyértelmő és pozitív lépés a közszolgáltatások

hatékonyságnövelésének irányába, ami a kormányzat és az

államháztartás kiemelt célja.


www.ithaka.hu 133

Rövid és középtávon sem fenyeget a közmunkahelyek

elvesztésével (kivéve az esetleges párhuzamosságok esetében).

Az egyes esetekben rövid-, de általában középtávon jelentkezı

ügyfélelégedettség kormánypárti szavazatokban egyértelmően

megjelenhet.

A közszféra azon szektoraiban, ahol már megkezdıdött a

konszolidáció, (pl. okmányirodák, telekom) az általuk is

alkalmazott elvek univerzálissá válása további

minıségnövekedéshez vezethet, és pozitív energiákat

szabadíthat fel.

A kifejezetten rossz állapotban lévı egységeknél (pl.:

építési hivatalok, földhivatal, bevándorlási ügyek) az

ügyfelek nagymértékő elégedettsége borítékolható.

Egy átlátható, szakmailag tisztán meghatározott elvek szerint

mőködı közszférában csökken a pártpolitikai befolyásoltság

(és befolyásolhatóság) mértéke.

Érezhetıen csökkenhet a korrupció mértéke a fertızött

szektorokban.

Kontra

Magyarországon a közszolgálatban dolgozók a „hárítás”

kultúráján nevelkedtek, és nem az aktív szolgáltatás

standardjain, így egy ilyen programot könnyen támadásként

foghatnak fel.

Az alacsony (alacsonynak érzett) fizetés mellett dolgozó

közszolgák zaklatásnak érezhetik az esetlegesen több, de

mindenképpen magasabb fegyelmet és kompetenciákat igénylı

munkavégzést.

Egy szerencsétlenül idızített, illetve elıvezetett program

megtépázhatja a kormánypártok szavazóbázisának számító kb.

800 ezres állami közszolga réteget (illetve a további

párszázezer magán-közszolga között is negatív visszhangra

találhat).


www.ithaka.hu 134

Fontos

Fontos feladat a valóban minıségi munkát végzı közszolgák,

illetve intézmények, a professzionális munka elismerése, mert

különben elidegenedhetnek a feladattól, így a szolgáltatás

színvonala nem emelkedik.

Fontos felkészíteni a közszolgákat, hogy ne éljék meg

zaklatásnak azt, ha a polgár (számon)kéri azt ami neki

egyébként is jár; fontos krízis- feedback-, panasz-,

reklamációkezelı tanfolyamokat indítani.

Célszerő a magas minıségő chartát felállító és azt magas

minıségen „üzemeltetı” intézmények premizálása, egyes

prémiumokat, esetleg a normatíva általános szintjét a

standardoknak való megfeleléshez kötni – azaz a chartát

általános minıségmérési kritériumrendszerként mőködtetni.

Fontos meghatározni azon területeket, amelyekben a kormányzat

top-down elindítja a folyamatot, kiemelni azokat a

szektorokat, ahol a buttom-up megközelítés mőködik, és azokat,

amelyek még esetleg csak a közeljövıben válnak éretté egy

ilyen program bevezetésére.

Fontos továbbá kiválasztani olyan szektorokat, amelyek pilot

projektként használhatóak, könnyen, és átláthatóan

bemutathatják a program valódi céljait és prezentálják

eredményeit a polgároknak, illetve a közszolgáknak.

Továbbá

A privatizált, illetve magánkézben lévı közszolgáltató

intézmények általában kötelezve vannak a megfelelı

szolgáltatási színvonal nyújtására, azonban ezen

feltételrendszer nem közismert, így a mőködés nem átlátható,

így nincs „civil kontrol” alatt – tehát nem számonkérhetı.

A magyar állami közszolgáltatásokban is felfedezhetı a

csírája a CC-ban lefektetett alapelveknek. Pl. hasonló elvek


www.ithaka.hu 135

szerint lett újjá-, azaz lényegében megszervezve az

okmányirodák hálózata (ebbe az irányba mozdítja el a

rendszert, hogy a kórházaknak kérésre számlát kell(ene)

adniuk a kezelésrıl), érdemes ezeket felhasználni ez

elıkészítésben.

Pozitív példa a Lurdy Házban található okmányiroda, amely

képes volt, negatív példa pedig a Visegrádi úti Központi

Okmányiroda, amely képtelen volt magáévá tenni a

meghatározott elveket és szolgáltatási színvonalat. Ilyen

fajta további differenciálódás várható a program kifutása

során.


www.ithaka.hu 136

Melléklet

Közszolgáltatások többek között:

Útlevél Kórház Földhivatal Kommunális

hulladék

Emergency

services

Áram Bevándorlás

i Hivatal

Bíróságok/

ügyvédek

Egészségügy

i in

general

Önkormány-

zat

Oktatás/ovi Rendırség Közösségi

terek

Gáz Parkok

Mővelıdési

központok

Közútkezelı Autópálya

felügyelet

Víz/szennyv

íz

(Kábel) TV

Helyi

közlekedés

Helyközi

(busz/vasút

)

közlekedés

APEH Bank Munkaügyi

központok

Nyugdíjpénz

-tár

Múzeumok Vám/határır Internet Börtön

Sintér Krematórium Telekom Posta stb.

Egy példa (charta részlet):

The Public Record Office's Citizens' Charter Statement

The Public Record Office is responsible for the national

archives of the United Kingdom, especially those relating to

England and Wales. Its main purpose is

to ensure the selection and preservation of public records as

a legal and historical record of the past

to make them available for consultation and research

to facilitate and promote their use


www.ithaka.hu 137

The Public Record Office provides advice and record

information services to 215,000 visitors in reading rooms, it

makes 570,000 original documents available to readers,

answers 75,000 enquiries by letter and telephone and supplies

over 2,000,000 copies of records.

It uses a citizens charter to specify its service targets.

Examples of the detailed targets set for 1998-99 include

Response times for answering letters: to post reply by letter,

stock letter or estimate for copies, as appropriate, within

10 working days.

Times taken to make documents available to users in the

reading rooms

To make documents available within the following times: 90%

to be delivered within 30 minutes (60 minutes on Saturdays)

remainder to be delivered within 60 minutes.

The speed of the reprographic service. Black and white paper

copies - A3 and A2 size: Up to 15 copies: From documents:

within 1 hour

From microform: within 24 hours. Up to1000 metres of

microfilm and 100 microfiche: within 18 working days

Quality of copies - no more than 2% of copies to require

replacement.

The level of user satisfaction with the services provided by

the Office to carry out biannual satisfaction surveys and to

achieve assessments of 'excellent' on 56% of the survey forms

returned.

To promote Information and Openness quarterly reports on

performance against targets will be displayed in public areas

To promote Choice and Consultation there will be regular

reader forums, and satisfaction surveys


www.ithaka.hu 138

Respond to all complaints within 3 working days and a full

response to complaints within 10 working days of receipt.

Kormányzati ajánlás (manual) – hogyan csináljuk helyi chartát

(részlet)

[…] 4.5 You are likely to get feedback on wider service

delivery issues, and complaints as well. You will want to let

people have their say about services and how they are

delivered, but it is important to manage people’s

expectations from the start. Make clear if there are some

issues that you cannot change (for example, Government policy,

benefit rates, and entitlement conditions). There are other

channels people can use to raise these issues, for example,

through local authority elected members or their MP. Include

details of your complaints procedure, in case people are

prompted to complain about the service they have received in

the past.

The Courts’ Charter for County and other courts, such as the

Social Security Commissioners, Land Tribunals, etc. makes

clear that complaints about verdicts, decisions and sentences

are not covered by the charter. It also makes clear reference

to how complaints of this nature should be pursued.

4.6 Think about the following:

who are your users and potential users, and who has used your

service in the past? Identify and involve the right range of

people. For example, discussion on refuse collection should

include a large sample of people receiving the service, while


www.ithaka.hu 139

consideration of food hygiene inspection should be targeted

on owners/occupiers of premises covered by these inspections,

and on people who use the premises concerned;

talk to a wide range of people. It may not be practical to

involve everyone (for example, because of the geographical

spread of your organisation). But make sure that you include

men and women of all ages, and from different areas and

social backgrounds, who us the different types of service you

provide. Ensure you include a representative sample of people

from ethnic minorities and people with special needs. You

should also consult local representative groups and others

with an interest, who can pass on information to other users

you cannot consult direct. Try to find out as much about the

people you are consulting as possible in advance of meeting

them;

use available information to best effect. For instance,

complaints often provide a good starting point for

identifying potential problems; then see whether these

problems are more widely shared during your consultation. But

remember that existing information is only as good as the

systems which gather it;

how to present the exercise to users when you contact them.

Ensure that you present the exercise in the broader context

of improving services rather than presenting the charter as

an end in itself. You may find that people are not used to

being consulted, and have little knowledge about charters.

You may need to explain what a charter is, why you are

producing one, how it will improve the service they receive,

and how they can help. People will need to see the value of a

written document. You may need to give further explanations


www.ithaka.hu 140

as people may not know about all the services you provide, or

may confuse you with other service providers. But try and

keep things simple and to the point;

timing. If you can, consult your users during or immediately

after your busiest period, when people have experienced your

service at its most stretched. This will give you the most

useful feedback on any problems;

how to publicise the exercise to users and to user groups.

You may be able to invite people you are already in contact

with to take part. You might meet people who use your service

at regular user group meetings (which is cheaper than

organising a meeting yourself), advertise on posters in

waiting rooms, use newspapers, or ask members of staff in

regular contact with users to pass on information about the

consultation. You could also telephone user groups direct.

Think about how you can best involve others with an interest,

such asother related services and voluntary organisations

(see Chapter 7 "Working with other service providers");

how much time and money you have for this. Involving users

may include paying for a place to hold a meeting, travel

costs, and someone to lead the meeting. If you are issuing a

consultation document, or draft charter, you should allow

people ample time to respond, taking into account holiday

periods (for example the summer and Christmas) and the time

it will take for information to be passed down. […]


www.ithaka.hu 141

Early Excellence Centres (A korai kezdet elınyei)

A Brit kormány minden 2003. márciusában bejelentette, hogy

újraindítja a SureStart programját, amely a gyermekek 6

hónapos korától 5 éves koráig tartalmaz programokat, fogalmaz

meg célokat. Ennek ez egyik része az un. Early Excellence

Centre (EEC) intézményeinek hálózatát állítja fel. A program

stratégiai része a kormány azon célkitőzésének, hogy magas

minıségő, integrált szolgáltatásokat nyújtson a fiatal

gyermekeknek, és szüleiknek. Szándékai szerint eléri a

leginkább hátrányos helyzető település(rész)ek 20%-át.

Jelenleg 107 ilyen központ található a Szigeten, a tervek

szerint 2008-ra 1000 lesz, amely 650 ezer gyermeket fog

elérni.

A program eddigi eredményei alapján a szolgáltatást igénybe

vevı anyák nagyobb arányban találnak munkát, illetve magasabb

fizetésre tudnak szert tenni, mint azok akik ugyan abban a

körzetben élnek, s nem részesei a programnak. A résztvevı

gyermekek egészségügyi helyzete jobb, viselkedésük fejlettebb,

mint a nem-résztvevı társaik.

Mi ez a program?

minıségi, egyablakos, problémaorientált oktatási és napközi

(day-care) központ fiatal gyermekeknek (öt éves korig),

szolgáltatások és lehetıségek szülıknek, gyámoknak,

családoknak, és szélesebb közösségek számára,

amelyeket a központ önmaga nyújt, illetve együttmőködésben

más szolgáltatókkal.


www.ithaka.hu 142

Miért jött létre?

megjelent a jóléti állam megreformálásának igénye, hogy az

megfeleljen a napjaink sokat, illetve atipikus idıpontokban

dolgozó családjai igényeinek,

a családok, illetve a családtagok képesek legyenek

kiegyensúlyozni a munkahely, és a család támasztotta együttes

elvárásokat,

hogy minıségi gyermekfelügyeletet és -oktatást biztosítson a

klasszikus idıintervallum (8-16) elıtt és után is (illetve

akár napi csupán 1-2 órára is),

hogy megkönnyítse (lehetıvé tegye) a munka világába

visszatérı (visszatérni szándékozó) anyák (szülık) helyzetét,

csökkentse ezáltal a hátrányos helyzető gyermekek, családok

helyzetét,

hogy javítsa a rászoruló gyermekek és a szülık általános

egészségügyi helyzetét ezzel az esélyegyenlıségüket.

Mitıl integrált, mivel több, mint egy bölcsıde/óvoda?

mert egy intézményen belül van jelen:

bölcsıde

óvoda

iskola elıtti oktató intézmény (pre-school educaton)

gyermeknevelési tanácsadó

bizonyos egészségügyi szolgáltatások

munkaügyi központ (munkaközvetítı)

munkaügyi tanácsadó

továbbképzési tanácsadó

a szülı gyermekével közösen részt vehet foglalkozásokon


www.ithaka.hu 143

az intézmény a helyi viszonyokra alakított, a szolgáltatási

kosarába a közösség által igényelt feladatokat veszi fel, azt

rugalmasan változtatva.

Hogyan mőködik, mik a részei; részletesen?

bekerülni csak a szociális helyzet vizsgálata után lehetséges

a valóban hátrányos helyzetőek számára

a gyermekek hat hónapos koruktól 5 éves korukig lehetnek a

rendszerben

az EEC-k nyitvatartási ideje alkalmazkodik a helyi

igényekhez: a szükı(k) munkaidejéhez, illetve egyéb

elfoglaltságaikhoz.

a szülıt illetve a felügyelıt bevonja a gyermekfelügyeletbe

és -oktatásba,

közös foglalkozások,

családi oktatási folyamatok

szülıi képességek fejlesztése (parenting skills)

stb.

kiemelt támogatás a szülıknek, anyának

tanácsadás (egészségügyi, munkahelyi, továbbképzési, stb.)

információs szolgáltatások

otthoni támogatás

stb.

kiemelt figyelem a gyermekekre:

a segítségre szoruló gyermekek korai felismerése

az egyéni oktatási módszereket igénylı gyermekekkel való

foglalkozás

stb.

az anya munka világába való visszajutásának segítése:

hosszú nyitvatartási idı segíti az atipikus munkaidıben

dolgozó anyákat

felnıttoktatási és átképzési lehetıségek


www.ithaka.hu 144

munkahelyek közvetítése

stb.

az egyes központok a helyi problémákra fókuszálnak és a

lokális igények szerint „shopping”-olnak az potenciális

szolgáltatások között; pl.:

„tinédzser szülık”

„különös figyelmet igénylı gyerekek”

„munkanélküli szülık”

stb. (részletesen a csatolt file mind a 107 brit intézet pár

soros leírásával)

Pro:

Jobb helyzetbe kerülnek a hátrányos helyzető családok, hiszen

segíti az anyák visszatérését a munkahelyre (jobb fizetéssel)

Jobb életesélyeket ad a gyermekeknek

A rendszer révén javul a gyermekek egészségügyi állapota

A (közös) oktató programok révén a szülık jobban megérik a

gyermekeik igényeit, így harmonikusabb családi életet

élhetnek

A hátrányos helyzető családok kikerülhetnek a szegénységbıl

A direkt kp. segélyek helyett (illetve esetleg azok

kiegészítéseként) valódi segítséget jelent a családok számára

társadalom fıáramába való vissza-, esetleg bekerüléshez

A szülık oktatása révén csökkenhet a gyermeküket bántalmazó

szülık amúgy magas aránya

megteremti a horizontális választás lehetıségét az

intézmények között (a rászorultak számára.)

az egyablakos rendszer esetleg segítheti a tartósan

munkanélküliek, inaktívak elérését

a problémaorientált megközelítés segít az intézményes

merevséget megszüntetni


www.ithaka.hu 145

csökkenti a gyermeknevelés anyagi és természetbeli költségeit

(a szülık számára)

egy programba integrálható az esetleges bébikötvény

programmal (szinergia hatások).

Nehézségek, adaptálás a magyar viszonyokra:

a rendszer nehezen éri el a tartósan munkanélkülieket,

illetve egyéb inaktívakat

intézményi inercia: az integrált intézményhez a munkaerıt

több szolgáltatónak kell „összeadnia” (bölcsıde, óvoda,

munkaügyi kp, családfelügyelık, etc.), ez országunkban nagyon

nehezen szokott menni.

a valóban rászorultakat nehéz elérni, nehéz ıket megfelelı

mennyiségő információval ellátni a rendszerrıl

általános bizalmatlanság az ilyen participatív rendszerekkel

szemben

költségek:

intézményi átalakítás,

munkavállalók átképzésének,

intézményi hidak kiépítésének, illetve a

promóció költségei jelennek meg.

az intézmények valószínőleg csak lassan tudnának felállni,

folyamatosan lennének képesek szélesíteni a szolgáltatási

palettáikat


www.ithaka.hu 146

II. MELLÉKLET

E-kormányzati technológiák és a helyi gazdaság fejlesztése

Japánban

1. A japán önkormányzati rendszerrıl röviden

A japán önkormányzatiság alapjait 1946-ban fektették le az

Alkotmányban. Az Alaptörvény tisztázta, hogy a helyi

hatóságoknak széleskörő autonómiájuk van, a törvényhozó és a

végrehajtó hatalmi ágak képviselıit (tartományi kormányzó,

polgármester, képviselık) közvetlen módon választják négy

évre. Számos jogszabályt hoztak a helyi önkormányzatokra

vonatkozóan, de a legfontosabb a Helyi autonómiáról szóló

törvény.

Japán területe 47 tartományra és 3100 településre osztható,

ahol kb. 127,5 millió lakos él. Gyakran került sor az

országban település-összevonásokra, összeolvadásokra, a

közeljövıben a települések(önkormányzatok) számát tovább

fogják csökkenteni. A helyi önkormányzatok látják el a

„hétköznapi” közszolgáltatások többségét, mint a tervezést; a

lakosság-nyilvántartást; az óvodák, iskolák fenntartását;

víz- és szennyvízkezelést, közutak és közterek fenntartását;

emellett gondoskodnak az alapfokú szociális szolgáltatásokról,

valamint a helyi rendırség és a tőzoltóság mőködtetésérıl.

A feladatok és döntések végrehajtásában nagy jelentısége van

az ún. adminisztratív bizottságoknak, amelyek tagjait a

polgármester nevezi ki a testület jóváhagyásával. A komoly

feladat- és hatáskörökkel bíró tartományok felelısek a


www.ithaka.hu 147

regionális projektek megvalósításáért, fejlesztik a

tartományi egészségügyi és szociális rendszert, a nemzeti

kormány által átruházott közigazgatási ügyekben eljárnak és

koordinálják a települési önkormányzatok tevékenységét. Az e-

kormányzat szempontjából jelentıségüket az adja, hogy

kidolgozzák az elvontabb nemzeti stratégián alapuló konkrét

IT terveket és projekteket.

Az önkormányzatok bírói és törvényességi kontroll alatt

állnak, de meg kell említenünk, hogy a kormányzat az

„adminisztratív beavatkozás” intézményén keresztül közvetlen

befolyással lehet a mőködésre. A beavatkozásnak különféle

formái ismertek, a javaslatoktól, észrevételektıl a

figyelmeztetésekig, engedélyezésekig. A kormányzatnak a

beavatkozás során tekintettel kell lennie az önkormányzatok

függetlenségére és autonómiájára.

Az önkormányzatok pénzügyeiket is maguk igazgatják, a

bevételi rendszer garanciáit számos módon biztosítják. Az

alábbi ábra szemlélteti az önkormányzatok bevételi

rendszerét:

Japán önkormányzatok bevételeinek

megoszlása (%)

34,4

20,113,7

13,6

18,2

Helyi adó

Helyi szintre

visszajuttatott adó

Helyi önkormányzati

kötvények

Kincstári hozzájárulások

Egyéb


www.ithaka.hu 148

A közigazgatás teljes szervezetrendszerét érintıen folyamatos

a decentralizáció, a tervek között szerepel az önkormányzati

rendszer átalakítása (igazgatási és pénzügyi kapacitás-

bıvítés) a további település-összevonások mellett. Érdekes

kezdeményezés az ún. „mag-városok” számára a többlet-

hatáskörök telepítése. A 300 ezer és 500 ezer közötti városok

pl. bizonyos középfokú egészségügyi intézményeket tartanak

fenn, vagy egyes ügycsoportokban engedélyezési

jogosultságokkal rendelkeznek. A központi kezdeményezések

mellett a japán önkormányzatok – tekintettel a romló pénzügyi

körülményekre és a fokozódó elvárásokra – maguk is számos

vizsgálatot folytattak és intézkedéseket tettek az elmúlt

években szervezetük racionalizálása és fejlesztése érdekében.

2. e-Japan stratégia

A 2001-ben elfogadott stratégia fı célkitőzése nem kevesebb

volt, mint hogy Japán legyen a „világ legfejlettebb IT

nemzete 5 éven belül.”

Ezt az alábbi tevékenységekkel kívánták elérni:

Mindenkinek lehetıvé kell tenni, hogy hasznosítsa az

információs technológiából származó elınyöket. (pl.

nagysebességő Internet-hozzáférés 30 millió háztartásnak.)

Meg kell reformálni a gazdasági struktúrát, és erısíteni kell

az ipar versenyképességét.

Meg kell teremteni az élettel teli nemzetet és kreatív

közösséget. (E-kormányzat kiépítése, e-kereskedelem

fejlesztése, oktatás, egészségügy, stb.)


www.ithaka.hu 149

Törekedni kell a globális szintő információs és

telekommunikációs társadalom kiépítése felé. (IT-szakemberek

képzése, honosítása.)

Ami az e-Japan program önkormányzati részét illeti, ki kell

emelnünk az alábbiakat:

ultrasebességő hálózati infrastruktúra fejlesztése

az e-kereskedelem megvalósítása

humán erıforrások fejlesztése

e-kormányzat kiépítése (belsı igazgatási alkalmazások

digitalizálása, on-line internetes alkalmazások,

közigazgatási információszolgáltatás az Interneten

e-pályáztatás bevezetése

Komoly lépéseket tettek még az azonosító szolgáltatások

fejlesztése terén (Internet-alapú személyi azonosító

rendszer), támogatják az önkormányzatokat a nemzeti

programokkal való összhang megteremtése érdekében,

folyamatban van az e-szavazás kialakítása, és fokozottan

ügyelnek a megfelelı biztonsági intézkedések megtételére is.

3. Gifu IT Stratégiája: „Az Állampolgár-központú Digitális

Kormányzat”

Gifu Japán központi részén helyezkedik el, a tartomány 10596

km2-én 2,1 millió lakos él. A kb. 70 billió dolláros

költségvetés 1,54 %-át használják informatikai célokra.


www.ithaka.hu 150

A képzés három fı célja:

Gifu IT stratégiájának és a kapcsolódó politikák megértése

on-line adminisztratív szolgáltatásokat létrehozásának

módszertanának megismerése

az információs technológiák segítségével történı helyi

gazdaságfejlesztés know-how-jának elsajátítása

Gifu tartomány kormányzatának eltökélt szándéka a települési

önkormányzatok informatikai fejlesztése, ami hozzájárulhat a

digitális kormányzat megvalósításához. Az e-kormányzat

kiemelt célkitőzése a regionális IT ipar fejlesztése.

Az e-kormányzat fejlesztésétıl várják a közigazgatási

szolgáltatások javulását, jobb eredményeket kevesebb

tıkebefektetéssel, és várhatóan új vállalkozások indulnak,

amelyek munkahelyeket teremtenek.

A gifui elképzelések szerint a digitális kormányzat

megteremtésének az alábbi hét pillére emelhetı ki:

infrastruktúra fejlesztése

információs terminálok bıvítése

informatikai rendszerek kiépítése

weboldal tartalmak fejlesztése

emberi erıforrás fejlesztés

új iparágak ösztönzése (stratégiai outsourcing, stb.)

IT bázis megteremtése

Az állampolgárok szemszögébıl nézve a cél az „egymegállós”

szolgáltatás megteremtése számos csatornán keresztül - ezek a

hagyományos ügyfélfogadást, a honlapot, az ügyfél-tájékoztató

központot, a digitális televíziót, a mobiltelefont és az

autó-navigációs rendszert jelentik.


www.ithaka.hu 151

4. Infrastruktúra

Kétségkívül a hatékony e-közigazgatási megoldások

elıfeltétele a megfelelı infrastrukturális háttér. 1997-2005-

ig 5,6 milliárd yen költséggel (közel 10.1 milliárd forint)

fejlesztették a Gifu Információs Szupersztrádát.

A fı célkitőzések között szerepelt a nagysebességő, nagy

kapacitású kommunikációt támogató fı hálózat létrehozása: a

szélessávú társadalom támogatása érdekében a 12 csatlakozási

ponton keresztül 622 Mbps-5 Gbps sebességgel.

A fejlesztés egyik fı iránya a települések felé mutat, minden

település hivatalához optikai kábelt juttatnak el. A másik

irány a tartományban található hivatali és üzleti

hálózatokhoz történı optikai kábel telepítés, a harmadik

pedig az oktatási intézmények teljes bekapcsolását jelenti.

Az infrastruktúra-fejlesztéseknél jelentısek a törekvések a

regionális intranetek kialakítására és a kábeltévé-hálózat

bıvítésére.

A legérdekesebb magyar szempontból a második célkitőzés: a

szélessávú infrastruktúrának lehetıvé kell tennie az üzleti

szféra hálózatai közötti kapcsolódások alacsony költségő

fejlesztését a vállalkozások számára történı ingyenes

Internet-hozzáférés által. Ez még kiegészül az ipari parkok

optikai kábeles támogatásával is.


www.ithaka.hu 152

5. Tartományi e-kormányzati szolgáltatások

Az elektronikus alkalmazások jelenlegi rendszere 2004.

áprilisában 155 eljárással indult. Az alkalmazások indítása

az Interneten keresztül lehetséges (az esetek 80%-ában

digitális aláírással). Jelentıs még az elektronikus

közbeszerzési rendszer, amelynél a cél az, hogy a

közbeszerzések 100%-a a rendszer alkalmazásával történjen.

Egyébiránt, korszerő dokumentum kezelı rendszert is

kialakítottak a tartományban.

MPN (multi-payment network)

A fentiekhez kapcsolható, jelentıs szolgáltatás a multi-

fizetés hálózat (MPN). A rendszer lényege, hogy a kapcsolódó

szervezetek részére (vállalatok, kormányszervek, helyi

önkormányzatok), amelyek befizetéseket, adókat, stb. fogadnak,

egy kommunikációs hálózat révén az intézmények pénztárjait

mellızve bárhol (PC, mobiltelefon, ATM, stb.), bármikor lehet

kifizetéseket lebonyolítani.

A hasznosnak tőnı megoldás itthon is alkalmazható lenne,

például az eljárások megindításakor az eljárási illetéket

elektronikus formában az igényléssel együtt lehetne

eljuttatni az érintett hatósághoz.

A települések fejlesztése érdekében a tartomány:

vizsgálja a társulásos kiszerzıdések lehetıségeit ASP 4

formájában

együttmőködést alakít ki a tartomány és az önkormányzatok

között, közös rendszeren keresztül

4 ASP, Application Service Provider - az alkalmazásszolgáltatói modellben a szoftverfunkciók vezetéken

keresztül jutnak el a végfelhasználóhoz, akinek a szoftvereket nem kell saját gépein telepítenie és futtatnia


www.ithaka.hu 153

adatokat és folyamatokat koordinál a személyi bérek,

költségvetés, adóügyek és jogi kérdések terén

egységesíti a felhasználók azonosítását

gondot fordít a munkaerı képzésére.

6. Oktatás

A tartományban jelentıs figyelmet fordítanak az informatikai

képzésekre, tehetség-gondozásra. Egyrészrıl az informatikai

cégek számára szeretnék biztosítani a szakember-utánpótlást,

másrészt a már dolgozó munkavállalók ismereteinek bıvítését

is fontosnak tartják.

A képzések között van, amelyik az informatikai vezetıkre

irányul, mások célcsoportja a technikai szakemberek köre.

Hangsúlyos a középiskolai tanárok és diákok képzése is.

Látogatást tettünk egy tartományi minta-középiskolában, ahol

az órákon számítógép és internet segítségével oktatnak. A

tananyagok és belsı információk cseréjére intranetet

alakítottak ki, A családok kapcsolattartása az iskolával a is

elektronikus úton történik.

Kísérleteket folytatnak a felsıoktatásban a távoktatás terén:

számos intézmény részvétel már mőködik a Nemzetközi Hálózati

Egyetem, ahol videó-konferencia jelleggel a világ több

pontjáról lehet elıadásokat hallgatni a legnevesebb

elıadóktól. Ez a megoldás új távlatokat nyithat az e-tanulás

továbbfejlesztésében.

A tartományi ITTO (Information Technology Training

Organization, Információ-technológia Oktatási Szervezet)


www.ithaka.hu 154

speciálisan önkormányzati dolgozók képzésével foglalkozik. Az

oktatás során a rendszer-tervezési képességeket fejlesztik: a

tananyag a javaslatok elkészítésétıl a részletes tervezésig

tartalmazza a lényeges ismereteket.

7. Gifu tartomány Stratégiai Outsourcing Projekt

Érdekes példája a köz- és magánszféra együttmőködésének ez a

projekt, amelyben 11,55 billió yen költséggel a helyi NTT

Communications vállalattal (Nippon Telephone and Telefax

Company) szerzıdtek, hogy a vállalkozás 2001-2008 között

integráltan továbbfejleszti a tartományi információs

rendszereket (123 rendszert) 5 , ezt követıen menedzsment

szolgáltatásokat biztosít azok számára, kapcsolódó helpdesk-

et üzemeltet, a tartomány informatizálása érdekében

konzultációs szolgáltatásokat biztosít és a közszférában

dolgozók számára IT-továbbképzéseket tart.

Emellett az informatikai iparág fejlesztése érdekében a

vállalat informatikai szakembereket képez, fejleszti és

támogatja az üzleti beruházásokat, továbbképzéseket, valamint

konzultációkat tart. Ezzel a megoldással költségcsökkentést,

a digitális kormányzat fejlıdését, az informatikai ipar

fejlıdését és a hagyományos ipar informatizálását kívánják

elérni.

Magyar szemmel nézve meglepı ez a megoldás, hiszen a

tartományi kormányzat szinte csak a költségeket állja, és a

közfeladatok végrehajtását teljes mértékben a vállalatra

bízta.

5 Pl. számviteli rendszerek, humánerıforrás-gazdálkodási rendszerek, közmunkaprojektek, erdıgazdálkodási

rendszerek


www.ithaka.hu 155

8. Társult kiszerzıdés az e-kormányzat terén (Cooperative

outsourcing)

A megoldás lényege, hogy a települések együttmőködést

alakítanak ki közös igazgatási feladatok megvalósítása végett,

a rendszerek fejlesztését és fenntartásának feladatait

magánvállalatok látják el kiszerzıdéses formában. Sok esetben

a tartományi kormányzat hoz létre egy szervezetet a

településekkel együtt a társult kiszerzıdés fejlesztése

érdekében, és elıfordul, hogy egymással szomszédos

települések társulnak vagy hoznak létre közösen egy gazdasági

szervezetet. A költségek megosztása révén a rendszerek

bevezetésének és fenntartásának költsége jelentıs mértékben

csökkent. A kisebb településeken nehéz biztosítani a

megfelelı informatikai ismeretekkel rendelkezı személyzetet,

ezt a problémát is megoldja a kiszerzıdés, emellett

növekedett a rendszerek biztonsága is.

Az a tapasztalat, hogy a települési döntéshozókat a megoldás

alacsony költségei miatt könnyebb meggyızni a fejlesztések

szükségességérıl.

Japán 47 tartományából már negyvenben használják a társult

kiszerzıdést, a többi tartományban is már vizsgálják

bevezetésének lehetıségét. Az alábbi területeken használják

az intézményt:

e-alkalmazások (egészségügyben, oktatásban,

környezetvédelemben, katasztrófa-védelem terén)

e-pályáztatás

belsı adminisztratív szolgáltatások

2006-ban ki szeretnék terjeszteni:


www.ithaka.hu 156

helyi adóbevallásra

illetékfizetésre

lakossági információs rendszerre

szociális szolgáltatásokra

Érdekesség, hogy egy egyszerő képletet is kidolgoztak az

egyes települések költségviselésére, amely figyelembe veszi a

település méretét és lakosságszámát is. A japán szakértık

szerint lényeges, hogy minél több település vegyen részt a

társulásban és fokozott figyelemmel kell lenni a kisebb

települések érdekeire, pénzügyi lehetıségeire. Gyakran bevált

az a megoldás, amikor egy már meglévı települési rendszert

többen kezdtek el használni, de néha az új alkalmazások

olcsóbbnak bizonyultak, mint a fejlesztések.

Véleményem szerint megfontolandó a társult kiszerzıdés

alkalmazása a magyar kistérségek esetében is, azonban a

megoldások magas költség-igénye miatt sok esetben még

hasznosabbnak bizonyulhatna a regionális szintő kiszerzıdés.

9. Softopia Japan projekt

A Softopia Japan egy alapítványi formában mőködtetett

nemzetközi kutatópark, amely az információs ipart ösztönzi az

ipar, a tudományos élet és a kormány nemzetközi

együttmőködésén keresztül.

A Softopiát azért építették, hogy lehetıvé tegye az

informatizált társadalom létrehozását a 21. században az

alábbi funkciók megvalósításán keresztül:

- Kutatás és fejlesztés

- Új vállalkozások létrehozása

- Emberi erıforrás fejlesztés


www.ithaka.hu 157

- Információ továbbítás

Figyelemre méltó a Nemzetközi Inkubációs Központ, amely

induló informatikai vállalkozásoknak nyújt komoly

infrastrukturális segítséget. Jelenleg 177 vállalat székhelye

található a Softopiában, amely immár 2200 embernek ad munkát.

Sok vállalat, amely innen indult, már más városba tette át

székhelyét, így az IT-iparág fejlesztésében komoly

jelentısége volt a kezdeményezésnek. A fizikai közelségnek és

a fejlett infrastruktúrának köszönhetıen a vállalatok gyakran

egyesültek egymással és hasznos együttmőködéseket alakítottak

ki.

10. Elektronikus pályáztatási rendszer (CALS/EC)

A japán házigazdák rendkívül büszkék a CALS/EC rendszerükre,

amelyet eredetileg a közmunkaprojektek integrált informatikai

támogatására alakítottak ki.

A CALS jelentése Folyamatos Beszerzés és Teljes-ciklus

Támogatás. Eredetileg az Amerikai Védelmi Minisztérium

digitalizálta katonai logisztikát támogató rendszerét, ezt

fejlesztették tovább Japánban. Az erıfeszítések kapcsolódnak

az elektronikus kereskedelem fejlesztéséhez – a digitalizált

pályáztatástól a hatékonyság növelését remélik, a költségek

csökkenése és a magasabb szintő átláthatóság mellett.

Gifu tartományban a közmunka-projektek információit

összesítik a CALS-ban, kapcsolódó kommunikációs hálózatot

tartanak fenn, és nagy jelentısége van az információk

cseréjének, megosztásának és az együttmőködésnek. A

tartományi kormányzat a megrendeléssel összefüggı


www.ithaka.hu 158

információkat felteszi az Internetre, a pályázók

azonosításukat követıen ugyanitt pályázhatnak. Ezt követıen

megnyitják a pályázatokat és eredményt hirdetnek, majd

értesítik a nyerteseket. A papírmentes pályáztatással

jelentısen növelték az eljárás gyorsaságát, az üzleti

folyamatok hatékonysága és a minıség is javult a

kommunikációs hibák csökkenése révén.

Magyarországon a megoldás az önkormányzati építkezések

alacsony aránya miatt nem vagy csak néhány nagyobb

településen lenne alkalmazható ebben a formában. Az

elektronikus közbeszerzés önkormányzati, standardizált

formája – esetleg a társult kiszerzıdés alkalmazásával -

hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, illetve a

korrupciómentes, átlátható eljáráshoz.

11. Látogatás az NTT Communications vállalatnál

Az a benyomásom támadt a képzés során, hogy az állam és a

nagy hazai vállalatok között nagyon elmélyült együttmőködés

alakult ki, sıt az állam minden lehetı eszközzel, már-már

protekcionista módszerekkel támogatja a helyi gazdaságot.

Együttmőködés a köz-és magánszféra között

A magánszférával való együttmőködés elınye, hogy a két

terület megosztja egymással az információs társadalom

bevezetésének kockázatait, úgy mint a gyors technológiai

fejlıdésbıl származó kihívásokat, vagy a finanszírozási

problémákat. A magánszektor ki tudja küszöbölni ezeket a

kockázatokat, mivel mőködése rugalmas és hatékony, és a


www.ithaka.hu 159

közszféra pedig maximálisan ki tudja aknázni a magánszféra

pénzügyi lehetıségeit.

Elıtérbe kívánják helyezni az ASP (alkalmazás-szolgáltató)

megoldásokat, de ez Japánban is sok helyen nehézségekbe

ütközik a munkafolyamatok standardizálása és a biztonsági

politika megalkotása miatt.

A PFI (Private Finance Initiative, magán-finanszírozási

kezdeményezés): a vállalkozások pénzügyi és humán erıforrásai

segítségével a helyi önkormányzatok hatékony, minıségi

szolgáltatásokat tudnak biztosítani, ami magában foglalja a

nem csak a telepítést, hanem a hosszú távú mőködtetést és a

létesítmények fenntartását. Például a Fujisawa Katasztrófa-

megelızı Központ épületét és a teljes informatikai hálózatot

és a szoftvereket magáncég üzemelteti, amit a város 20 év

alatt törleszt éves részletekben.

Total Outsourcing (teljes kiszerzıdés) esetén a közigazgatási

szerv egy olyan szerzıdést köt, amelyben meghatározzák a

szolgáltatás szintjét, ezt követıen a vállalat teljesen

szabadon dönthet a megvalósítás módjáról. A pénzügyi

biztonságot az jelenti (különösen a legfejlettebb

technológiáknál jelentıs), hogy a mőködtetés, fenntartás és

képzés díja a szerzıdésben elıre meghatározott. A vállalkozó

pedig innovatív megoldásokat alkalmazhat a lehetı legmagasabb

színvonalú szolgáltatások megvalósítása érdekében.

12. Sapporo Call Center

Sapporoba (amely az északi sziget, Hokkaido fıvárosa) tett

látogatásunk során megvizsgáltuk a helyi ügyfél-tájékoztató

központot és elemeztük a regionális információs honlapot.


www.ithaka.hu 160

A Call Center (amely az elsı integrált önkormányzati rendszer

volt az országban) azért bizonyult a tájékoztatás hasznos

eszközének, mert az állampolgárok az esetek 97%-ában

telefonon kerestek segítséget, elenyészı volt az e-mailen és

faxon érkezett érdeklıdések száma. Alapos felméréseket

folytattak a lakosság igényeivel kapcsolatban és ennek

megfelelıen széleskörő adatbázist hoztak létre, amelyet

folyamatosan bıvítenek. Leggyakrabban a lakosok az

idıjárással kapcsolatban érdeklıdnek, de sok kérdés érkezik a

közigazgatási, illetve jogi ügyekkel, valamint a

tömegközlekedéssel és a kulturális eseményekkel kapcsolatban

is. A visszajelzések szerint a szolgáltatással a felhasználók

nagyon elégedettek.

A Web City Sapporo (a regionális információs honlap)

létrehozásáról a város gondoskodott, de annak üzemeltetését

(az információk győjtését és szerkesztését) civil

szervezetnek adták át - így biztosítható, hogy a lakosság

széles körét érintı, hasznos információk kerüljenek a

weboldalra. Hatékony együttmőködést alakítottak ki a Call

Centerrel is.


www.ithaka.hu 161

III. MELLÉKLET

A szolgáltató állam ideájának implementálása során felmerülı

veszélyforrások

- A korábbi nyugat-európai reformok tapasztalatainak

tanulsága, hogy azok ritkán voltak sikeresek és gyakran a

közelébe sem kerültek a kitőzött céloknak (G. E. Caiden - P.

Sundaram, 2004). Be kell látnunk tehát, hogy a reform mindig

jelentıs kockázatot jelent. Különösen fontos szem elıtt

tartani az implementálás során az alábbi tényezıket:

- Az önkormányzati köztisztviselıi kar informatikai

alulképzettsége a legnagyobb akadálya ezen elvek

érvényesítésének és az új technológiák bevezetésének.

Például: jellemzıen nem alapszintő felhasználói ismereteket

oktatnak, hanem a bizonyos középfokú ismeretekkel már

rendelkezı kollégákat delegálnak a tanfolyamokra. Továbbá az

informatikai képzéseket a létezı infrastruktúránál fejlettebb,

korszerőbb eszközökön végzik, vagy olyan szoftverek

használatát erıltetik, amelyek nem futnak az önkormányzati

hivatalok operációs rendszerei alatt.

- A legnagyobb ellenérdeknek az e-gov eszközök bevezetésével

szemben a mérhetı teljesítmények megjelenése lesz, ahol

minden egyes munkatárs feladatai, teljesítménye és erıforrás-

kihasználtsága – beleértve a jegyzıket is – azonnal mérhetıvé

és ezzel összefüggésben számonkérhetıvé válik, mind a

politikai szereplık, mind a laikus választópolgárok elıtt.

- A kudarcok egyik oka lehet, ha a reform elıtti helyzet

negatívumait eltúlozzuk, illetve a reform pozitív hatásait


www.ithaka.hu 162

nagyobbnak tőntetjük fel a lehetségesnél. Ezzel hamis

várakozások ébrednek, amit nagyon nehéz beteljesíteni.

- A közszolgáltatások megítélése az utóbbi idıben nagyot

romlott, és ez hazánkra, ahol a kádári rendszer különös

mértékő erodálódást okozott különösen igaz. Gondot kell tehát

arra fordítani, hogy ez megváltozzon.

- A közösség vezetıinek egyöntetően és egységesen kell

támogatniuk a reformfolyamatot, e nélkül a változások

legitimációs szintje alacsony lesz és a folyamat megakadhat.

- A közszolgálati reform megtervezése és kivitelezése során

mindig a pragmatizmusnak kell helyet adni az idealista

megközelítéssel szemben.

- Mivel a reform mindig egyben a jövıbe való befektetés is,

ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az elızetes

helyzetfelmerésekre és a folyamatos monitorozásra.

- A reformok megvalósítása egy idıben elhúzódó folyamat. Az

implementálás során viszont gyakran problémát okoz az, hogy a

politika és az egyes közösségek vezetıinek általában nem áll

sok idı a rendelkezésére az újabb politikai megmérettetésig,

ezért azonnali eredményeket szeretnének látni. Annak

érdekében, hogy mindenki megırizze elkötelezettségét, szükség

van arra, hogy gyors eredmények is legyenek, még ha mégoly

aprók is. A dilemma részben feloldható a legapróbb

elırelépések bemutatásával (progress reports).

- Mindig lesznek olyanok, akik nem elégedettek, de bele kell

törıdnünk, hogy nem lehet mindent egyszerre megjavítani,

azonban a prioritások kijelölésével - lehetıleg elıre véve a


www.ithaka.hu 163

nagyobb problémákat – a többség támogatása a pozitív

folyamatok mellett megırizhetı.


www.ithaka.hu 164

IV. MELLÉKLET

Nemzetközi gyakorlatban megvalósult projektek

1. Átláthatóság, számon-kérhetıség, és ellenırizhetıség

elveinek megszilárdítása

A) Az állam, mint közvetlen szolgáltató

A német Bundestag elé terjesztett új törvények között

szerepel a képviselık mellékjövedelmeirıl szóló passzus is,

amely az elmúlt évek német belpolitikai botrányaira reagálva

– ezek az összes pártot kellemetlenül érintették – kötelezıvé

teszi minden külsı jövedelem részletes bevallását. De nemcsak

magukkal szemben növelték a transzparenciát a képviselık,

hanem a gazdasági vezetıknek is nyíltabban kell kezelniük

saját jövedelmezésüket. 2007. elejétıl minden tızsdén

jegyzett cég elnökségi tagjának a jövedelmét nyilvánosságra

kell hozni és nem csupán a bruttó fizetést, hanem minden

egyéb térítést, például bonuszokat, részvényeket, nyaralást,

stb., amely az adott vezetı összjövedelmének része.

Az észt kormányzat kezdeményezése a 2001-ben indult TOM

(Today I Decide) Portál, amit a kormányzati sajtóiroda

mőködtet. A portál célja, hogy az állampolgárokat nagyobb

részvételre bátorítsa az állami döntéshozatalban. A portálon

regisztrált állampolgárok véleményezhetik a kialakítás alatt

lévı törvénytervezeteket és felvethetik saját elgondolásaikat

a törvénykezéssel kapcsolatban. Ha a különbözı javaslatok a

szavazásnál 51 százaléknál nagyobb támogatottságot érnek el

akkor azt hivatalosan benyújtják a kormánynak, ahol az

illetékes kormányhivatalhoz kerül. Az illetékes hivatal


www.ithaka.hu 165

állandó tájékoztatást küld a TOM-ra, hogy az adott javaslat

megvalósítása, megvitatása milyen ütemben halad.

E-MAIL MEGVÁLASZOLÁSI GARANCIA (USA, Nagy-Britannia) Egyre

több önkormányzat, közintézmény és választott tisztségviselı

tünteti fel honlapján a beérkezett e-mail levelek

megválaszolására vonatkozó részletes garanciavállalását.

B) Az állam, mint szabályzó – ellenırzı hatóság

Az új-zélandi kormány fogyasztóvédelmi megfontolásokból olyan

internetes portált mőködtet, amelynek deklarált célja a piaci

szereplık (eladó-fogyasztó) közti információáramlás

gyorsítása, így közvetett módon (termék összehasonlítás,

ismeretterjesztés a fogyasztói jogok területén) avatkozik be

pl. a banki szektorba.

Kézikönyv a fogyasztók számára, többek közt arról, mire

figyeljenek vásárlásnál, hogyan tehetnek panaszt a megfelelı

hatóságnál. A fogyasztóvédelmi feladatokat a vásárlással

kapcsolatos általános tanácsokon kívül az oktatás,

munkavállalás, egészségügy területeire is kiterjesztik. E

mellett az internetes információs központ oldala és a

kézikönyv is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a fogyasztó

panaszos-beadványát a megfelelı formában töltse ki és

eligazodjon a jogi útvesztıkben.

2. Ügyfélközpontú-rendszerek kialakítása, az állampolgár,

mint szolgáltatás igénybevevı identitásának erısítése

A) Az állam, mint közvetlen szolgáltató


www.ithaka.hu 166

A brit gyakorlat alapján a Charták területekre lebontva és az

állampolgárokat ügyfélként, közérthetıen megszólítva csokorba

győjtik az elvárható szolgáltatásokat és a törvényileg is

védett jogokat. Továbbá szolgáltatási normák lefektetésével

megítélhetıvé és mérhetıvé teszi az önkormányzatok, illetve a

szolgáltatók minıségét.

A szolgáltatási normák magukban foglalnak:

- nemzeti szintő minimális követelményeket, amelyek földrajzi

helytıl és jövedelemi viszonytól függetlenül valamennyi

állampolgárra érvényesek

- jövıbeli közpolitikai célkitőzéseket

A minıségi követelmények és jogosultságok egy része

számszerősíthetı mutatókban, indikátorokban is testet ölt. Az

indikátorok vonatkozhatnak magukra a kapacitásokra (pl.

maximális betegszám, padok és osztálytermek száma az

iskolában), és a szolgáltatási folyamatokra (pl. panaszok

elbírálási ideje, bírósági eljárási normaidı, várakozási idı

a rendelıkben, okmányirodákban), de összekapcsolódhatnak a

végeredmények szisztematikus mérésével is (pl. a nyelvvizsgák

megszerzésének a helyi társadalmi paraméterekkel súlyozott

aránya, területi és kórházi mortalitási mutatók). A

mutatókkal is mért teljesítmény alapján az önkormányzatok, és

a szolgáltatók (csillagokkal megjeleníthetı rendszerben)

minısíthetıkké válnak, és ennek megfelelıen kaphatnak

prémiumot, vagy eshetnek el pénzbeli juttatástól.

A Charták a közpénzekbıl finanszírozott állami, önkormányzati

és társadalombiztosítási szolgáltatásokat érintik, de

létrehozásuk és alkalmazásuk összekapcsolható a

magánmonopóliumokkal szembeni fogyasztóvédelem szélesebb

politikájával is.


www.ithaka.hu 167

CHARTER MARK (Nagy-Britannia) Állami minıségi elismervény

kizárólag közszolgálati intézményeknek. A részvételre minden

közszolgáltatást nyújtó állami és közhasznú intézmény

pályázhat, amik azután önköltségi áron vehetik igénybe annak

szolgáltatásait.

Lengyelországban a Barátságos Közigazgatás Program alapozta

meg a szolgáltató állam kialakulásához elengedhetetlen

szemléletváltást. Célkitőzései: 1. modern, és „ügyfélbarát”

közigazgatás kialakítása, 2. a közigazgatás hatékonyságának

fejlesztése, 3. az ügyfelek elégedettségének növelése.

Legsikeresebb eleme a Barátságos Hivatal Verseny, aminek

közvetett célja a best practice terjesztése. A

Legbarátságosabb Hivatal címet a gyıztes hivatal egy évig

használhatja.


A munka világában és a munkakeresésben segítséget nyújtó

portált többek közt az ausztrál kormány mőködteti. Az oldalon

speciális keresı program és rendszeresen frissített, térképen

megjeleníthetı adatbázis áll a látogatók rendelkezésére. Az

állam biztosítja a keretet (portál létrehozása, mőködtetése,

reklámozása), intézményei illetve a piaci szereplık pedig

feltöltik tartalommal. Az országban aktuálisan betöltetlen

állásokról vezetett felhasználóbarát-térkép például

tartományra, megyére, és településre (a fıváros esetében

kerületre) külön-külön mutatja meg az adott helyen –

szakterületek szerinti bontásban – az üres állásokat.

3. Az esélyegyenlıség, az egyenlı hozzáférés és a

méltányosság elvének érvényesítése


www.ithaka.hu 168

Helyi Vonatkozású Közérdekő Információk Digitális Térképen

(USA)

Az Amerikai portáloldalon mindenki könnyen használható

felülten keresheti meg saját helyi képviselıjét, és követheti

nyomon annak tevékenységét. Ugyanakkor gyors és hatékonyan

kereshet és talál információkat szőkebb hazájának választási

eredményeirıl, szövetségi, állami, megyei és önkormányzati

tisztséget betöltı személyekrıl, így

4. Az önkéntesség elvének megjelenítése

MIVEL SZOLGÁLHATOD A KÖZÖSSÉGET (USA)

Az amerikai kormányzat fiataloknak szóló, „mivel szolgálhatod

a közösséget” mottóval mőködtetett portálja azt igyekszik

tudatosítani, hogy a közszolgáltatásokat nem csak

közintézmények végezhetik. Az önkéntességre építı rendszeren

keresztül a portál civil szervezetek közremőködésével

igyekszik bevonni a fiatalokat. Hasonló elven mőködik a

„idısek a közösség szolgálatában” kezdeményezés is.


Az USA-ban indult „ASK ME 3” programot, ami a health literacy

fejlesztését, vagyis az egészségügyi információk érthetıbbé

tételét, az orvos-beteg kommunikáció javítását tőzte ki célul,

egy piaci és civil szervezetek összefogásából álló alapítvány

kezdeményezte. Mivel kutatásaik kimutatták, hogy a célba vett

témakör komoly társadalmi probléma, amelynek negatív hatásai

többek között az egészségügyi költségvetést is sújtják,

valamint a kimunkált eszközök komolyan segíthetnek

leküzdésében egyes államok felkarolták és támogatták a


www.ithaka.hu 169

kezdeményezést. A jövı évtıl, pedig szövetségi szintő

intézkedések is életbe lépnek a helath literacy fejlesztése

érdekében.

szolgáltató állam modellek

Documents