A JÓLÉTI ÁLLAM

TÁRSADALOMPOLITIKA

az egészre irányul az összes társadalmi csoporttal foglalkozik az összes társadalmi alrendszerre vonatkozik preventív képessé akar tenni a társadalmi és gazdasági

események káros hatása elleni védekezésre szemléletet ad, funkciókat határoz meg célja a társadalmi béke megvalósítása

SZOCIÁLPOLITIKA

részre irányul csak a szociálpolitika alanyaira terjed ki

(inaktívak, gyerekek, nyugdíjasok, depriváltak, deviánsak)

egyetlen társadalmi alrendszerre vonatkozik védelmez a társadalmi és gazdasági

események káros hatásaitól elkülönült, önállóan működő rendszer, amely

a gyakorlati megvalósításra helyezi a hangsúlyt

célja a jólét biztosítása

A JÓLÉT FOGALMA

A jólét fogalmát általában két vonatkozásban használjuk:

elsőként az ember anyagi és szellemi szükségleteinek a kielégítését értjük alatta,

másodsorban pedig az egyén vágyainak realitását, tehát azt, hogy teljesülésük elérhető közelségbe kerüljön az ember számára.

Az emberi jólét alapvető szükségleteinek kielégítettségét méri az úgynevezett Human Development Index (HDI), mely három dimenziót ölel fel: 1. egészség; 2. tudás; 3. anyagi életszínvonal. Ennek szellemében három kategória különítheő el az egyes országokbesorolásánál, a magas, a közepes és az alacsony.

HDI/ EMBERI FEJLŐDÉS INDEXE

egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. Általánosan elfogadott eszköze a jólét mérésének, különösen a gyermekjólétének.

JÓLÉT

Azoknak a dolgoknak a gyűjtőfogalma, amit az emberek szeretnének birtokolni. Boldogság, kielégítettség, hasznosság. Jól élünk, egészségben, nélkülözés nélkül. Megelégedettséget jelent

MEGHATÁROZÁS

Azokat az államokat nevezzük jóléti államnak, amelyek elkötelezettek állampolgáraik anyagi és szellemi jóléti iránt. Anyagi és szellemi jólét alatt

értjük az emberek jó egészségi állapotát, megfelelő lakhatását, táplálkozását, oktatását és foglalkoztathatóságát

Koherens jóléti rendszert hoznak létre, mely elkíséri polgáraikat a „bölcsőtől a sírig”.

Az állampolgárok elemi jólétének biztosítására irányuló állami felelősségvállalást jelent. Az állampolgárok jólétét elsősorban szociális szolgáltatásokkal lehet biztosítani. A jóléti államot a szolgáltatásai, feladatai határozzák meg

LEGFONTOSABB FELADATA a szélsőséges szegénység és a nélkülözés

megszűntetése. Mindenkinek garantál minimális jövedelmet a nélkül, hogy figyelembe venné az egyének piaci értékét, munkáját teljesítményét.

Védelmet nyújt bizonyos kockázatokkal szemben, erősíti az egyének, családok védekezőképességét bizonyos kockázatokkal szemben (betegség, baleset, munkanélküliség). Biztosításokon, nyugdíjrendszereken keresztül erősíti ezeket.

Megszűntesse a kirívó jövedelmi egyenlőtlenségeket. A pénzek újra elosztásával, redisztribúcióval oldja meg. A gazdagoktól a szegényekhez, a gyermektelenektől a gyermekesekhez csoportosítja át a pénzeket. Esélyegyenlőség biztosítása minden embernek. Bemenet mindenki azonos esélyekkel induljon, a kimenet pedig a szocializmus. A mai jóléti államok a bemenetre teszik a hangsúlyt. Oktatási (óvodai, iskolai) rendszerrel.

Minden állampolgár számára biztosítja a szolgáltatások és juttatások igénybevételének a lehető legmagasabb szintjét.

A JÓLÉTI ÁLLAM TIPIZÁLÁSA

A jóléti szolgáltatások szerinti tágabb értelemben vett tipizálás két főkategóriát különböztet meg: az univerzális és a reziduális jóléti államot.

Az univerzális változat állampolgári jogon garantálja a jóléti szolgáltatásokat,

a reziduális rászorultsági alapon. Az előbbi klasszikus példája Svédország, míg

az utóbbié az USA.

ESPING-ANDERSEN TIPIZÁLÁSA A szociáldemokrata jóléti állam alapeszménye

a szociális állampolgárság, szerepe a jövedelmi különbségek kiegyenlítésében van, univerzális programjai a társadalom többségét lefedik- svéd modell

A konzervatív-korporativista modell a szociális jogokat státuszhoz köti, kiegészítő jellegű kvázi-univerzális programjai a társadalom többsége számára elérhetőek. Ezt a modellt alkalmazza a kontinentális Európa több országa, például Ausztria, Németország, vagy Franciaország

A liberális modell az angolszász országokra jellemző, piackorrigáló, szelektív programjait a rászorultság elvéből adódóan a társadalomkisebb része veheti csupán igénybe

RICHARD TITMUS HÁROMFÉLE JÓLÉTI ÁLLAMA Rezidnális modell:(maradék, hátralék) Sajátossága, hogy az egyének a szükségleteiket

két természetes csatornán elégítik ki. A piac és a család. Az állami jóléti ellátás csak ezek csődje esetén lép be, és csak ideiglenesen. A legelesettebbeken segít, a szegények ellátására koncentrál.

Ipari teljesítmény-modell: Az állami jóléti intézmény gazdasági kiegészítőként

működik. Fő intézménye a TB, az ellátások zömében munkavégzéshez, és járulékfizetéshez kötődnek. A munkateljesítmény, érdem és hatékonyság alapján elégítik ki a szükségleteket.

Intézményes, redisztributív modell: Jellemzője, hogy mindenkire kiterjed, állampolgári

jogon szükségletekre alapoz, univerzális ellátásokat nyújt a piacon kívül.

GOSTA-ESPING ANDERSEN liberális jóléti államok: Alacsony az univerzális

ellátások köre, alacsony színvonalon működnek, alacsonyak a TB-i ellátások. Szolgáltatásai segélyezésre, és szegényekre korlátozódik

Konzervatív jóléti államok: Központi szereplője a család. A hagyományok fenntartásán, vallásosságon, erős egyházi befolyáson alapul. Az állam csak akkor lép be, ha a család ereje kimerül. Célja a hagyomány fenntartása, a hagyományos társadalmi rétegződés fenntartása

Szociáldemokrata (skandináv) jóléti államok: Központi szereplője az állam. Szociális jogokat biztosít a szegényeken kívül a középrétegnek is. Célja, hogy jó színvonalú, széleskörű ellátásokkal teremtse meg a társadalmi egységeket, integrálja a társadalmat

VÁLSÁGA

A jóléti állam aranykorát a második világháború végétől az 1970-es évek közepéig teszik, amikor is az olajválság hatására fellépő gazdasági recesszió következtében problematikussá vált az egyre növekvő jóléti programok finanszírozása

A TÁRSADALMI VISZONYOK A JÓLÉTI ÁLLAMBAN

A középosztály- középrétegek: menedzserréteg vagy technokrata elit- Az

iskolázottság növekedésével a korábbi iskolázatlan, szegény rétegek közül is felemelkedtek munkavállalók a középosztályba. A „single”-jelenség

paraszti társadalom „eltűnése: Kb 2o-25%ról, 3-5%ra csökken

Az ipari munkásság anyagi jólét emelkedése osztályöntudat összeroppanása- van TV, nincs

meccsrejárás

FONTOSSÁGA

Gyenge piacgazdaság és gyenge állam kevés forrást biztosít szociálpolitikára

Az átalakulás veszteseinek kompenzálásával hozzájárul az átalakulás sikeréhez

FORRÁS

Szerbin Tamás, A jóléti állam: egy lehetséges út?

Ferge Zsuzsa (szerk): A jóléti állam