1

Búza fizikai tulajdonságai, labormalmi őrlés, szitaanalízis

Összeállította: Kóczán Györgyné dr. Manninger Katalin

A gyakorlat célja:

A hallgató ismerje meg a búza jellemző fizikai tulajdonságait, azok közötti összefüggéseket.

A búzából megfelelő tisztítás és kondicionálás után labormalmi őrléssel lisztet előállítva,

melléktermékként korpa keletkezik. A labormalmi liszttel szitaanalízist végezve, annak

kiértékelését ismeri meg a hallgató.

A gyakorlat elméleti háttere:

1. A búzaszem szerkezete

A búzaszem alakja hosszúkás, tojásdad. Felső hegyesebb végén a szakállt, alsó tompább

végén a csírát találjuk.

Hazánkban termesztett búza legnagyobb mennyiségét az aestivum búza adja, malmi őrléssel

előállított lisztje a sütő-, édes-, tésztaipar alapanyagául szolgál. Jóval kisebb mennyiségben

termesztünk durum búzát, melyből szintén malmi őrléssel darát állítunk elő, mely nagy főzési

stabilitású, tojást nem tartalmazó százaztészta előállítására alkalmas. A genetikai eltérésen

kívül a durum búzának az aestivum búzától való eltérései: héj és aleuron rétege kb. 3 %-kal

kevesebb, csírája is kisebb, ezáltal endospermtartalma kb. 4 %-kal több. A durum búza igen

kemény, metszésfelülete üveges, áttetsző. A durum búza magbelsője sárga színű, a benne lévő

nagy béta-karotintartalomtól. Az elmúlt időszakban újra kezdik felkarolni a már feledésbe

ment Triricum spelta - hétköznapi néven - tönköly búza termesztését. Termesztése korábban a

csapadékos, gyenge termőképességű talajokon, hegyvidéken folyt (Svájc, német

nyelvterületek, Franciaország). Magas fehérje- és sikértartalommal, magas ásványi anyag ill.

nyersrost-tartalommal rendelkezik.

CSÍRA

HÉJ

ENDOSPERM

SZAKÁLL

Keresztmetszete szív alakú, háti oldala domború, hasi

oldala mély barázdával ellátott, ez a búza szike, mely a

szem vastagságának 60-70%-áig benyúlik. A csíra a szem

tömegének 2-3 %-a.

Kívülről befelé haladva a következő rétegek találhatók a

búzában:

Termésfal, mely több különböző rétegből épül fel:

kutikula, epidermis, hossz-, haránt irányú valamint

tömlősejtek rétegei.

Maghéj, mely színtelen és pigment rétegekből tevődik

össze.

Magbelső, melynek külső része a nedvesség-szabályzó-

vagy hialinréteg, alatta a nagy sejtekből álló ásványi

anyagokban gazdag, szürke sejttartalmú aleuronréteg,

végül a mag kb. 82%-át kitevő endospermium vagy belső

magfehérje szövet (liszttest) található.

2

2. A búza fizikai tulajdonságai

A fizikai tulajdonságokat két csoportba sorolhatjuk, így halmaz- és egyedi tulajdonságokat

különböztetünk meg.

Jellegzetes halmaztulajdonságok:

Keverékesség, tisztaság

Térfogattömeg (hektolitertömeg)

Ezerszemtömeg, ezerszemtérfogat

Acélosság (aestivum és durum búza esetén)

Nedvességtartalom

Egészségi állapot

Egyedi tulajdonságok: Gabonaszem alakja, nagysága

Szem fejlettsége

Héj vastagsága

Gabonaszem színe

Keverékesség, tisztaság Keverékesség: a gabona halmazban lévő idegen szennyeződések tömege a vizsgált tömeg %-

ban kifejezve.

Tisztaság = 100 - keverékesség [%]

Keveréktartalomba beletartozik a káros keverék is, melyet külön kell választani

Káros keverék: a szervetlen anyagok (kő, fém, üveg, homok, stb.), a mérgező gyommagvak

(konkoly, bürök, stb.), a penészgomba által fertőzött szemek (anyarozs, fuzáriumos szem,

stb.)

Ezerszemtömeg és az ezerszemtérfogat hányadosa a sűrűség ρ [g/cm3]

Hektolitertömeg vagy térfogattömeg 100 liter térfogatú gabona tömege, melyet e célra hitelesített mérőeszközzel mérünk.

A halmazban a gabonaszemek között kb. 40% levegő található, melynek sűrűsége három

nagyságrenddel kisebb a gabonánál.

Sűrűség, térfogattömeg, porozitás összefüggés

1

ρ: sűrűség [kg/dm3]

γ: térfogattömeg [kg/dm3]

ε: porozitás (térkitöltés mértéke)

A búza és őrleményei esetén sűrűség [g/cm3], a térfogattömeg [g/cm3] és a porozitás értékek

az alábbi táblázat szerint alakulnak:

ρ: sűrűség

[kg/dm3]

γ: térfogat-tömeg

[kg/dm3]

ε: porozitás

Búza 1,35 0,8 0,4

Liszt 1,4 0,5 0,6

Korpa 1,05 0,25 0,8

A búza hektoliter tömegéből a kiőrölhetőségre lehet következtetni, ezért régebben a búza

átvételénél ármeghatározó volt. A magasabb hektoliter tömegű búzából magasabb kihozatal

várható, míg 78 kg/hl érték alatt a kiőrölhetőség jelentősen csökken.

A hektolitertömeg függ a búza nedvességtartalmától, a nedvességtartalom növekedésével a

térfogattömeg csökken. Ez egyrészt abból adódik, hogy a víz sűrűsége kisebb, mint a búzáé,

másik oka, hogy víz hatására a szemek duzzadnak.

3

68

70

72

74

76

78

80

82

14 15 16 17 18 19

Nedvességtartalom (%)

Hek

toli

tert

öm

eg

[k

g/h

l]

-2,5

-2

-1,5

-1

-0,5

0

0,5

1

75 76 77 78 79 80 81 82

Hektolitertömeg [hl/kg]

Lis

ztk

iho

zata

l v

álto

zás[

%]

Hektolitertömeg összefüggése a nedvességtartalommal és a lisztkihozatallal

Az egy (vagy negyed) literes hektolitertömeg mérővel mért értékeket a 20 literes hitelesített

hektolitertömeg mérő készülékre korrekciós táblázat szerint kell átszámítani, mely abból

adódik, hogy a gabona másképpen tömörül a különböző űrtartalmú mérőkészülékekben. Az

átszámítási táblázatok a 14% nedvesség-tartalmú gabonára vonatkoznak. A mért

hektolitertömeghez a búza nedvességtartalmának megadása elengedhetetlenül fontos.

Acélosság

Acélos az olyan búza, melynek magbelsejében a keményítőszemcséket a sikérképző fehérjék

szorosan zárják közre, ezért a szem metszésfelülete üveges, áttetsző.

Vizsgálatát magvágó eszközzel végezzük:

50 db átvágott szem metszési felületét egyenként acélosság %-ban (100, 75, 50, 25, 0%)

kifejezzük, majd a darabszámmal súlyozott átlagos értéket számolunk.

Vizsgálatát magvágó eszközzel:

Heinsdorf-féle négyszögletes betolható vagy

Grobecker-féle ollószerű vágókéssel végezzük.

Acélosság vizsgálatára alkalmas mérőeszközök

Felhajtható

fedél

Magtartó

Betolható

vágókés

Felnyitható

fedél

Ollószerű

vágókés

Betolható

magtartó

4

Nedvességtartalom

Nedvességtartalom (n1) alatt az adott mintából szárítással eltávolítható vízmennyiséget értjük

a minta eredeti tömegének %-ában kifejezve

1001

01

1

m

mmn [%] ahol

m1: minta eredeti tömege (szárítás előtt) [g]

m0: minta tömege szárítás után [g]

Klasszikus vizsgálat: szárítószekrényes módszer 105°C-on tömegállandóságig történő szárítás

3. A búza kémiai összetétele

A búza kémiai összetételére a nagy keményítő- és jelentős fehérjetartalom jellemző. A

zsírtartalom alacsony, ezenkívül fontos makro- és mikroelemeket, vitaminokat és jelentős

élelmirostot tartalmaz.

Fehérje Emészthető

szénhidrát

Élelmi

rost

Zsír Ásványi

anyag

Összes

szénhidrát

Búza teljes szem 13,5 70,2 11,9 2,3 2,1 82,1

A szem különböző alkotó részeinek kémiai összetétele igen eltérő, de még az egyes rétegeken

belül (pl. a magbelső rétegein belül) is változik az összetétel.

4. A búza minősége

A búza minőségét számos tényezővel jellemezzük. Vannak fizikai, kémiai jellemzők és

minőségi paraméterek. Az egyes jellemzők alapján az aestivum (közönséges) búzát három

osztályba: Prémium búza, Malmi I., II., a durum búzát pedig csak egy osztályba sorolják.

MSZ 6383 Búza

2013 júliustól

Minőségi jellemzők

Közönséges búza Durum-

búza Prémium

búza

Malmi búza

I. II.

Minőségi követelmények

Élelmiszerbiztonsági követelmények (2.3. szerint)

Szemtermés fizikai és összetételi jellemzői

Nedvességtartalom, legfeljebb, %, (m/m) 14,5 14,5 14,5 14,5

Nyers fehérjetartalom*, legalább, % (m/m) 14.0 12,5 11,5 12,5

Nedves sikér mennyisége, legalább, % (m/m) 34,0 30,0 26,0 30,0

Hektolitertömeg, legalább, kg/100 l 80,0 77,0 74,0 78,0

Esésszám, legalább, másodperc 300,0 250,0 220,0 250,0

Szedimentációs érték, Zeleny szerint, legalább,

ml 45,0 35,0 30,0 -

Laboratóriumi búzalisztből készült tészta reológiai tulajdonságai

5

Farinográfos vagy valorigráfos értékek

Sütőipari érték, minőségi csoport ** A B -

vízfelvétel 14%-ra, legalább, %, (m/m) 60,0 55,0 55,0 -

stabilitás, legalább, perc 10,0 6,0 4,0 -

Alveográfos értékek**

deformációs munka (W), legalább, 10-4 joule 280,0 200,0 150,0 -

P/L arány, legfeljebb 1,0 1,5 1,5 -

Extenzográfos értékek**

energia 135 percnél, legalább, cm2 100,0 75,0 60,0 -

Rm, 135/E arány 2,0 – 5,0 min. 2,0 min. 1,5

Búzaminőség

Tisztasági kritériumok

2.3 törött szemek, legfeljebb, % (m/m) 2 2 5 2

2.4 Magszennyező anyagok legfeljebb % (m/m) 2 2 3 8,5

2.4.1 összezsugorodott szemek, legfeljebb, %

(m/m) 2 2 2 3

2.4.2 egyéb gabonafélék (rozs), legfeljebb, %

(m/m) 2 2 2 3

2.4.3 kártevők által károsított szemek legfeljebb,

% (m/m) 0,2 1 3 2

2.4.3.1 poloskaszúrt szemek, legfeljebb, %

(m/m) 0 1 3 2

2.4.4 elszíneződött csírájú szemek, foltos

szemek, legfeljebb, % (m/m) 3

2.4.5 szárítás során túlhevült szemek, legfeljebb,

% (m/m) 0,5 0,5 0,5 0,5

2.5 csírázott szemek, legfeljebb, % (m/m) 2 2 4 2

2.6 Vegyes (egyéb) szennyező anyagok

összesen, legfeljebb, % (m/m) 2,0 2,0 2,0 2,0

2.6.1 idegen magvak, legfeljebb, % (m/m) 0,5 0,5 0,5 0,5

2.6.1.1 káros magvak legfeljebb, % (m/m) 2,0 2,0 2,0 -

2.6.2 romlott szemek a fuzáriumos szemek

kivételével legfeljebb, % (m/m) Nem tartalmazhat

2.6.2.1 Fuzáriumgomba által károsított szemek,

legfeljebb, % (m/m) 0,05 0,2 0,3 0,3

2.6.3 idegen anyagok legfeljebb, % (m/m) 0,25 0,25 0,25 0,25

2.6.4 héj, legfeljebb, % (m/m) 0,5 0,5 0,5 0,5

2.6.5 anyarozs legfeljebb, % (m/m) 0,0 0,05 0,05 0,05

2.6.6 üszkös szemek legfeljebb, % (m/m) 0,0 0,2 0,4- 0,2

2.6.7 állati eredetű szennyezőanyagok Nem tartalmazhat

Triticum durum búzaszem legalább, % (m/m) 97

Acélos búzaszem, legalább, % (m/m) - - - 60

Sárgapigment-tartalom*, legalább, mg/kg - - - 5,0

6

A búza elsődleges élelmiszeripari feldolgozása a malmi őrlés, melynek során különböző

szemcsézetű és hamutartalmú őrleményeket állítanak elő.

A gyakorlaton végzett mérések, és vizsgálatok menete

Fizikai vizsgálatok

Tisztaság vizsgálat: keverékesség meghatározása.

A gabonahalmazban lévő idegen szerves anyagok, növényi részek, gyommagvak, sérült és

tört szemek, csírázott, fertőzött, nem egészséges szemek, szennyeződések tömege a vizsgált

tömeg %-ában kifejezve adja a keverékességet. Az őrlés előtt ezen alkotók eltávolítása

szükséges.

A vizsgálathoz a keveréssel homogenizált mintából kb. 200-220g részmintát kiveszünk,

tömegét megmérjük és feljegyezzük. Egy 2,2 mm szélességű hosszúkás lyukazatú rostán kb. 3

percig kézzel rázzuk (rostáljuk), majd a fennmaradó gabonahalmazt fehér lapra vékony

rétegbe szétterítjük és kiválogatjuk a különböző tisztátlanságokat (gyommagvakat, tört, aszott,

léha részeket, nem fajtaazonos magvak, csírázott, penészes, fuzáriummal fertőzött,

poloskaszúrt, zsizsik rágott szemeket, szervetlen anyagokat). Állati kártevő és maradványa

nem lehet a halmazban. Ezen tisztátalanságok (a kézzel kiválogatott és a rostán áteső rész)

együttes mennyiségét a kiinduló tömeg %-ban kifejezve kapjuk meg a keverékességet.

Hektolitertömeg (γ) vizsgálat

A hektolitertömeg (térfogattömeg): 100 liter gabona tömege, melyet e célra hitelesített

mérőeszközzel mérünk. A gyakorlaton a rendelkezésre álló ¼ liter űrtartalmú hordozható

készülékkel végezzük a mérést. A ¼ literes mérőedényben lévő gabona tömegét megmérjük

és kg/hl vagy g/cm3 mértékegységre átszámítjuk.

A hengeres mérőedénybe behelyezzük a csapókést,

ráhelyezzük a zuhanó korongot, majd a töltőcsövet és a

zárólappal ellátott töltőtölcsért.

A gabonamintát a töltőtölcsérbe öntjük. A zárólap nyitásával a

gabona egyenletesen folyik a töltőcsőbe. A csapókést

határozott mozdulattal kihúzzuk, mire a zuhanó korong a

felette lévő gabonaoszloppal a mérőedénybe esik. A kést

visszatoljuk a hasítékba, a kés felett maradt gabonát

visszaöntjük, a töltőcsövet a tölcsérrel együtt levesszük, a kést

kihúzzuk.

A 250cm3 űrtartalmú mérőedényben lévő gabona tömegét

megmérjük, és kg/hl vagy g/cm3 mértékegységre átszámítjuk.

Acélosság (a) vizsgálat

Az acélosságot magvágó eszközzel a szem felületének átvágásával állapítjuk meg.

Acélos az olyan búza, amelyben a sikérképző fehérjék a keményítőszemet és az endosperm

többi részét szorosan közrefogják, ezért a szem metszésfelülete üveges, áttetsző. Az acélosság

ellentéte a lisztesség, a lisztes búzaszem metszésfelülete fehér, nem áttetsző.

Közönséges (aestivum) búzánál az acélosság mértékét (a) 50 db átvágott szem felületének

egyenként meghatározott acélossága (ai) alapján (teljesen 100%-osan acélos, 75%-ban, 50%-

ban, 25%-ban acélos, lisztes) súlyozott átlagszámítással határozzuk meg az összes elmetszett

búzaszemre (ni) vonatkozóan.

7

Db/sor 100% 75% 50% 25% 0%

1.sor

2.sor

3.sor

4.sor

5.sor

Össz. db

[%]

i

ii

n

naa

a: acélosság [%]

n: szemek száma db

A búza sűrűségének (ρ) és a porozitásának (ε) meghatározásához ezerszem tömeget és ezerszem térfogatot mérünk. Ezek ismeretében számítással határozzuk meg búza sűrűségét és

porozitását.

Ezerszem tömeg (me) mérés

A mintatömegből kb. 10 g mintát kiveszünk, és 100db egészséges szemet leszámolva a

tömegét megmérjük. Ebből az ezerszem tömeget meghatározzuk [g].

Ezerszem térfogat (Ve) mérés

A 100db egészséges szem térfogatának mérését magpiknométerrel végezzük. Kis átmérőjű

15-20cm3 térfogatú talpas mérőhenger kb. fele magasságáig petróleumot (vagy paraffinolajat)

öntünk, a térfogatot feljegyezzük. Ezután beleöntjük a 100 db szemet, keverőpálcával

megkeverjük, hogy a légbuborékok eltávozzanak, majd a térfogatot ismét leolvassuk.

A térfogatkülönbség a 100db szem térfogata, melyből az ezerszem térfogatot [cm3]

meghatározzuk.

Sűrűség (ρ) meghatározása Az ezerszem tömeg és ezerszem térfogat hányadosa adja a szem sűrűségét [g/cm3].

]/[ 3cmgV

m

e

e

Porozitás (ε): azt fejezi ki, hogy a halmazban milyen arányban van a levegő.

A porozitás a sűrűség és a térfogattömeg ismeretében meghatározható:

1

ρ: sűrűség [g/cm3]

γ: térfogattömeg [g/cm3]

ε: porozitás egynél kisebb szám (kifejezhető %-ban is)

Nedvességtartalom meghatározás

A nedvességtartalom meghatározást SARTORIUS gyors nedvesség meghatározó készülékkel

végezzük, amelyben az infravörös sugárzású tányér egyenletes hőeloszlást biztosítva gyorsan

és kíméletesen szárítja a mintát az előre beállított hőmérsékleten. Vizsgálatainknál a szárítási

hőmérséklet 105 °C. A szárítási idő viszonylag rövid, a száradási sebesség csökkenését

automatikusan jelzi a készülék.

Gabonaszem nedvességtartalmának meghatározásához kb.10g mintát a lehető legkisebb

felmelegedéssel ledarálunk és az őrleményből 2,5-3,0 g közötti mennyiséget egyenletes

vékony rétegben eloszlatva mérünk be a műszer kitárázott mérőedényébe, majd a mérést

elindítjuk.

A nedvességtartalmat a kiinduló tömeg %-ában a készülék közvetlenül kijelzi ill. kinyomtatja.

8

Laboratóriumi őrlés. Lisztkihozatal, őrlési veszteség

Az őrlést megelőző művelet a kondicionálás, azaz nedvesítés és azt követő pihentetés.

Ezáltal a héjat szívósabbá téve őrléskor kevésbé aprítódik, míg a magbelső a

kondicionálással porhanyósabbá válik, így az őrlés utáni szitálással a nagyobb

szemcsézetű főleg héjas részt tartalmazó korpa könnyen szétválasztható a túlnyomórészt

magbelsőt (endospermet) tartalmazó liszttől. Laboratóriumi őrléskor az őrlés előtti

optimális nedvességtartalom búzánál 15,5 % körüli érték, melyet kb.16 órás pihentetés

követ. A nedvesítést előző nap végezzük el. Az n1 [%] nedvességtartalmú és m1 [g] tömegű búza kondicionálásához szükséges

vízmennyiség (w) meghatározása, ha n2 nedvességtartalomra akarunk nedvesíteni:

2

121

100 n

nnmw [cm3]

A laboratóriumi őrlés célja a búza minőségi vizsgálataihoz liszt előállítása.

A labormalmi őrléshez a tisztított és kondicionált búzából 100-150 g-ot bemérünk (a

maximum 250 g lehet). Az őrlés után az ajtó kinyitásával a hengerekre tapadt őrleményt

ecsettel letisztítjuk, az ajtót bezárva még kijáratjuk az őrleményt, majd először a lisztfiókot

kihúzzuk, a lisztmennyiséget megmérjük, majd a hengerszitát kihúzzuk, ecsettel kitisztítjuk, a

korpát egybegyűjtjük, megmérjük. A tömegbeli különbség az őrlési veszteség, mely az őrlés

közbeni párolgási és a kiporzási veszteségekből tevődik össze.

Az őrlést 4 db rovátkolt henger végzi, majd

az őrlemény 250 µ-os lyukbőségű

hengerszitába kerül. A bevonat méreténél

kisebb szemcsék (az átesés) a lisztgyűjtő

fiókba kerülnek, a nagyobb szemcsék (az

átmenet) a hengerszita belsejéből a

korpagyűjtő fiókba jutnak.

Az őrlés hatékonyságát a lisztkihozatallal

jellemezzük, számítása:

[%]100B

Lk

L: a kiőrölt liszt mennyisége (g)

B: az őrlésre felöntött búza mennyisége (g)

LISZT

KORPA

BÚZA

Ø250 µm lyukméretű

szitabevonat

9

Szitaanalízis

A szemcseméret meghatározást laboratoriumi vibráló mozgású szitával végezzük. A szitasort

felülről lefelé csökkenő bevonatméret szerint állítjuk össze.

A szitába maximum hat keret helyezhető el, mely a

gyűjtőkerettel együtt alkotja a szitasort.

A vizsgálathoz 50 g őrleményt a felső keretre

helyezünk, a szitát a fedéllel lezárjuk és 10 percig a

legnagyobb rezgés amplitúdóval szitáljuk. Ezután a

keretekről ecset segítségével a szitamaradékot egymás

után megmérjük (ΔR6, ΔR5, ΔR4,…...stb, végül ΔR0

gyűjtőkereten maradt őrlemény frakciót).

Egy adott szitakereten a teljes átmenet (R) alatt azt az őrleménymennyiséget értjük, mely

akkor maradna fenn a szitán, ha csak az a szitakeret lenne felül. Így a teljes átmeneteket egy-

egy szitakereten a fölötte lévő keretek szitamaradékainak összegzése adja.

Az alábbi táblázat kitöltése segít a szitaanalízisben.

Szitaméret Szitamaradék Teljes átmenet

x μm ΔR g % R=szum ΔR %

x6 ΔR6 R6=ΔR6

x5 ΔR5 R5=szum(ΔR6: ΔR5)

x4 ΔR4 R4=szum(ΔR6: ΔR4)

x3 ΔR3 R3=szum(ΔR6: ΔR3)

x2 ΔR2 R2=szum(ΔR6: ΔR2)

x1 ΔR1 R1=szum(ΔR6: ΔR1)

x0 0 ΔR0 R0=szum(ΔR6: ΔR0) 100

Össz.: g

Szitaanalízis jellemző értékeinek meghatározása:

A szitamaradékokat (ΔR) a szitaméret tartományok (x) függvényében oszlopdiagramon

ábrázolva, majd az oszlopok középpontját folyamatos görbével összekötve kapjuk a

szemcseeloszlási görbét. A görbe egyik jellemző pontja a módusz, azaz a legnagyobb

gyakorisággal előforduló méret, a szemcseeloszlási görbe maximumnál leolvasható

szemcseméret.

A teljes átmeneteket (R) a szitaméret (x) függvényében ábrázolva kapjuk az átmeneti görbét.

E görbének a jellemző pontja a medián, mely a teljes átmenet görbén R= 50%-nál leolvasott

szitaméret: xR=50. A medián egy elméleti szitaméret, amelynél a szitára kerülő

őrleményhalmaz tömegének fele esne át.

Szemcseeloszlás (ΔR) és teljes átmenet (R) a szitaméret (x) függvényében:

F=50g

6

5

4

3

2

1

ΔR6 ΔR5 ΔR4 ΔR3 ΔR2 ΔR1 ΔR0

0

25

50

75

100

0 50 100 150 200 250 300

Szitaméret [µm]

Telje

s á

tmenet [%

]

medián

xR=50

0

5

10

15

20

25

30

0 50 100 150 200 250 300

Szemcseméret [µm]

Szita

ma

rad

ék [%

]

ΔR0

ΔR1

ΔR2 ΔR3

ΔR4

ΔR5

módusz

10

Rosin-Rammler-Benett (RRB) féle közepes szemcseméret: ha a teljes átmenet szitaméret

szerinti R=f(x) függvénygörbéjét egy szemcsenagyság logaritmusa (ln x) és a teljes átmenet

reciprokának kétszeres logaritmusa (ln ln 100/R) diagramján ábrázolva egyenest ad, úgy a

szemcseméret eloszlást a RRB összefüggés írja le:

n

x

x

exR

0100)(

Az egyenletet kétszer logaritmálva:

Rx

xn

100ln

0

n (lnx-lnxo)=ln ln100/R egyenest kapunk.

Ha x=x0, akkor

%8,36100

e

R

Rosin-Rammler-Benett féle közepes szemcseméret x0=xRRB az R= 36,8% értéknél adódik.

Ha a teljes átmenet a szitaméret függvényében a Rosin-Ramler-Benett diagramon egyenes ad,

a halmaz jellemezhető az x0 = xRRB közepes szemcsemérettel és n egyenletességi tényezővel.

Az egyenletességi tényezőt a diagramon úgy olvassuk le, hogy a kapott egyenessel a pólusból

kiindulva párhuzamos egyenest húzunk és a diagram felső skáláján leolvassuk az értéket.

xxRRRRBB kköözzééppéérrttéékk

11

A szitaanalízishez a gyakorlati anyag leírásának utolsó oldala használható, és a következő

sorrendben végezzük el a feladatokat:

Szemcseeloszlási görbe felvétele, ekkor a szitamaradékot (ΔR) a szitaméret-tartomány (x) függvényében ábrázoljuk, leolvassuk a módusz értéket

Teljes átmenet görbe felvétele a szitaméret függvényében R= f(x), ugyanezen diagramon ábrázoljuk, és meghatározzuk a medián xR=50 értéket

A teljes átmenetet a szitaméret függvényében Rosin-Rammler-Benett féle diagramon is ábrázoljuk, és leolvassuk az RRB közepes szemcseméretet (xRRB), és az

egyenletességi tényezőt (n) is megadjuk.

A módusz, medián és az RRB középérték nem lesz azonos érték!

12

A mérési jegyzőkönyv elkészítése

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

Hallgató neve (jól olvashatóan), évf. BSc

A gyakorlat neve, helye, időpontja

A gyakorlat vezetője

A vizsgálati minta jele

A vizsgálatok elvégzésével kapcsolatban a jegyzőkönyvben az alábbiak

szükségesek:

a vizsgálat célja (egy-egy mondatban),

az alkalmazott berendezés vagy eszköz

mért értékek mértékegységgel, ahol szükséges táblázattal együtt

számított értékek mértékegységgel,

diagramok felvétele, jellemző értékek leolvasása

Fizikai vizsgálatok eredményei

Keverékesség %

Hektolitertömeg kg/hl

Acélosság %

Ezerszemtömeg g

Ezerszemtérfogat cm3

Nedvességtartalom %

Labormalmi őrlés

Lisztkihozatal %

Őrlési veszteség %

Kondicionáláshoz szükséges vízmennyiség cm3 kiszámítása

(100g száraz búzára számítva)

Szitaanalízis

Mérési táblázat

Szemcseeloszlási görbe ΔR=f(x), módusz leolvasása

Teljes átmenet görbe R=f(x), medián xR=50 leolvasása

Rosin Rammler Benett diagramon xRRB középérték meghatározása

Sűrűség g/cm3

Porozitás -