-
1
Búza fizikai tulajdonságai, labormalmi őrlés, szitaanalízis
Összeállította: Kóczán Györgyné dr. Manninger Katalin
A gyakorlat célja:
A hallgató ismerje meg a búza jellemző fizikai tulajdonságait, azok közötti összefüggéseket.
A búzából megfelelő tisztítás és kondicionálás után labormalmi őrléssel lisztet előállítva,
melléktermékként korpa keletkezik. A labormalmi liszttel szitaanalízist végezve, annak
kiértékelését ismeri meg a hallgató.
A gyakorlat elméleti háttere:
1. A búzaszem szerkezete
A búzaszem alakja hosszúkás, tojásdad. Felső hegyesebb végén a szakállt, alsó tompább
végén a csírát találjuk.
Hazánkban termesztett búza legnagyobb mennyiségét az aestivum búza adja, malmi őrléssel
előállított lisztje a sütő-, édes-, tésztaipar alapanyagául szolgál. Jóval kisebb mennyiségben
termesztünk durum búzát, melyből szintén malmi őrléssel darát állítunk elő, mely nagy főzési
stabilitású, tojást nem tartalmazó százaztészta előállítására alkalmas. A genetikai eltérésen
kívül a durum búzának az aestivum búzától való eltérései: héj és aleuron rétege kb. 3 %-kal
kevesebb, csírája is kisebb, ezáltal endospermtartalma kb. 4 %-kal több. A durum búza igen
kemény, metszésfelülete üveges, áttetsző. A durum búza magbelsője sárga színű, a benne lévő
nagy béta-karotintartalomtól. Az elmúlt időszakban újra kezdik felkarolni a már feledésbe
ment Triricum spelta - hétköznapi néven - tönköly búza termesztését. Termesztése korábban a
csapadékos, gyenge termőképességű talajokon, hegyvidéken folyt (Svájc, német
nyelvterületek, Franciaország). Magas fehérje- és sikértartalommal, magas ásványi anyag ill.
nyersrost-tartalommal rendelkezik.
CSÍRA
HÉJ
ENDOSPERM
SZAKÁLL
Keresztmetszete szív alakú, háti oldala domború, hasi
oldala mély barázdával ellátott, ez a búza szike, mely a
szem vastagságának 60-70%-áig benyúlik. A csíra a szem
tömegének 2-3 %-a.
Kívülről befelé haladva a következő rétegek találhatók a
búzában:
Termésfal, mely több különböző rétegből épül fel:
kutikula, epidermis, hossz-, haránt irányú valamint
tömlősejtek rétegei.
Maghéj, mely színtelen és pigment rétegekből tevődik
össze.
Magbelső, melynek külső része a nedvesség-szabályzó-
vagy hialinréteg, alatta a nagy sejtekből álló ásványi
anyagokban gazdag, szürke sejttartalmú aleuronréteg,
végül a mag kb. 82%-át kitevő endospermium vagy belső
magfehérje szövet (liszttest) található.
-
2
2. A búza fizikai tulajdonságai
A fizikai tulajdonságokat két csoportba sorolhatjuk, így halmaz- és egyedi tulajdonságokat
különböztetünk meg.
Jellegzetes halmaztulajdonságok:
Keverékesség, tisztaság
Térfogattömeg (hektolitertömeg)
Ezerszemtömeg, ezerszemtérfogat
Acélosság (aestivum és durum búza esetén)
Nedvességtartalom
Egészségi állapot
Egyedi tulajdonságok: Gabonaszem alakja, nagysága
Szem fejlettsége
Héj vastagsága
Gabonaszem színe
Keverékesség, tisztaság Keverékesség: a gabona halmazban lévő idegen szennyeződések tömege a vizsgált tömeg %-
ban kifejezve.
Tisztaság = 100 - keverékesség [%]
Keveréktartalomba beletartozik a káros keverék is, melyet külön kell választani
Káros keverék: a szervetlen anyagok (kő, fém, üveg, homok, stb.), a mérgező gyommagvak
(konkoly, bürök, stb.), a penészgomba által fertőzött szemek (anyarozs, fuzáriumos szem,
stb.)
Ezerszemtömeg és az ezerszemtérfogat hányadosa a sűrűség ρ [g/cm3]
Hektolitertömeg vagy térfogattömeg 100 liter térfogatú gabona tömege, melyet e célra hitelesített mérőeszközzel mérünk.
A halmazban a gabonaszemek között kb. 40% levegő található, melynek sűrűsége három
nagyságrenddel kisebb a gabonánál.
Sűrűség, térfogattömeg, porozitás összefüggés
1
ρ: sűrűség [kg/dm3]
γ: térfogattömeg [kg/dm3]
ε: porozitás (térkitöltés mértéke)
A búza és őrleményei esetén sűrűség [g/cm3], a térfogattömeg [g/cm3] és a porozitás értékek
az alábbi táblázat szerint alakulnak:
ρ: sűrűség
[kg/dm3]
γ: térfogat-tömeg
[kg/dm3]
ε: porozitás
Búza 1,35 0,8 0,4
Liszt 1,4 0,5 0,6
Korpa 1,05 0,25 0,8
A búza hektoliter tömegéből a kiőrölhetőségre lehet következtetni, ezért régebben a búza
átvételénél ármeghatározó volt. A magasabb hektoliter tömegű búzából magasabb kihozatal
várható, míg 78 kg/hl érték alatt a kiőrölhetőség jelentősen csökken.
A hektolitertömeg függ a búza nedvességtartalmától, a nedvességtartalom növekedésével a
térfogattömeg csökken. Ez egyrészt abból adódik, hogy a víz sűrűsége kisebb, mint a búzáé,
másik oka, hogy víz hatására a szemek duzzadnak.
-
3
68
70
72
74
76
78
80
82
14 15 16 17 18 19
Nedvességtartalom (%)
Hek
toli
tert
öm
eg
[k
g/h
l]
-2,5
-2
-1,5
-1
-0,5
0
0,5
1
75 76 77 78 79 80 81 82
Hektolitertömeg [hl/kg]
Lis
ztk
iho
zata
l v
álto
zás[
%]
Hektolitertömeg összefüggése a nedvességtartalommal és a lisztkihozatallal
Az egy (vagy negyed) literes hektolitertömeg mérővel mért értékeket a 20 literes hitelesített
hektolitertömeg mérő készülékre korrekciós táblázat szerint kell átszámítani, mely abból
adódik, hogy a gabona másképpen tömörül a különböző űrtartalmú mérőkészülékekben. Az
átszámítási táblázatok a 14% nedvesség-tartalmú gabonára vonatkoznak. A mért
hektolitertömeghez a búza nedvességtartalmának megadása elengedhetetlenül fontos.
Acélosság
Acélos az olyan búza, melynek magbelsejében a keményítőszemcséket a sikérképző fehérjék
szorosan zárják közre, ezért a szem metszésfelülete üveges, áttetsző.
Vizsgálatát magvágó eszközzel végezzük:
50 db átvágott szem metszési felületét egyenként acélosság %-ban (100, 75, 50, 25, 0%)
kifejezzük, majd a darabszámmal súlyozott átlagos értéket számolunk.
Vizsgálatát magvágó eszközzel:
Heinsdorf-féle négyszögletes betolható vagy
Grobecker-féle ollószerű vágókéssel végezzük.
Acélosság vizsgálatára alkalmas mérőeszközök
Felhajtható
fedél
Magtartó
Betolható
vágókés
Felnyitható
fedél
Ollószerű
vágókés
Betolható
magtartó
-
4
Nedvességtartalom
Nedvességtartalom (n1) alatt az adott mintából szárítással eltávolítható vízmennyiséget értjük
a minta eredeti tömegének %-ában kifejezve
1001
01
1
m
mmn [%] ahol
m1: minta eredeti tömege (szárítás előtt) [g]
m0: minta tömege szárítás után [g]
Klasszikus vizsgálat: szárítószekrényes módszer 105°C-on tömegállandóságig történő szárítás
3. A búza kémiai összetétele
A búza kémiai összetételére a nagy keményítő- és jelentős fehérjetartalom jellemző. A
zsírtartalom alacsony, ezenkívül fontos makro- és mikroelemeket, vitaminokat és jelentős
élelmirostot tartalmaz.
Fehérje Emészthető
szénhidrát
Élelmi
rost
Zsír Ásványi
anyag
Összes
szénhidrát
Búza teljes szem 13,5 70,2 11,9 2,3 2,1 82,1
A szem különböző alkotó részeinek kémiai összetétele igen eltérő, de még az egyes rétegeken
belül (pl. a magbelső rétegein belül) is változik az összetétel.
4. A búza minősége
A búza minőségét számos tényezővel jellemezzük. Vannak fizikai, kémiai jellemzők és
minőségi paraméterek. Az egyes jellemzők alapján az aestivum (közönséges) búzát három
osztályba: Prémium búza, Malmi I., II., a durum búzát pedig csak egy osztályba sorolják.
MSZ 6383 Búza
2013 júliustól
Minőségi jellemzők
Közönséges búza Durum-
búza Prémium
búza
Malmi búza
I. II.
Minőségi követelmények
Élelmiszerbiztonsági követelmények (2.3. szerint)
Szemtermés fizikai és összetételi jellemzői
Nedvességtartalom, legfeljebb, %, (m/m) 14,5 14,5 14,5 14,5
Nyers fehérjetartalom*, legalább, % (m/m) 14.0 12,5 11,5 12,5
Nedves sikér mennyisége, legalább, % (m/m) 34,0 30,0 26,0 30,0
Hektolitertömeg, legalább, kg/100 l 80,0 77,0 74,0 78,0
Esésszám, legalább, másodperc 300,0 250,0 220,0 250,0
Szedimentációs érték, Zeleny szerint, legalább,
ml 45,0 35,0 30,0 -
Laboratóriumi búzalisztből készült tészta reológiai tulajdonságai
-
5
Farinográfos vagy valorigráfos értékek
Sütőipari érték, minőségi csoport ** A B -
vízfelvétel 14%-ra, legalább, %, (m/m) 60,0 55,0 55,0 -
stabilitás, legalább, perc 10,0 6,0 4,0 -
Alveográfos értékek**
deformációs munka (W), legalább, 10-4 joule 280,0 200,0 150,0 -
P/L arány, legfeljebb 1,0 1,5 1,5 -
Extenzográfos értékek**
energia 135 percnél, legalább, cm2 100,0 75,0 60,0 -
Rm, 135/E arány 2,0 – 5,0 min. 2,0 min. 1,5
Búzaminőség
Tisztasági kritériumok
2.3 törött szemek, legfeljebb, % (m/m) 2 2 5 2
2.4 Magszennyező anyagok legfeljebb % (m/m) 2 2 3 8,5
2.4.1 összezsugorodott szemek, legfeljebb, %
(m/m) 2 2 2 3
2.4.2 egyéb gabonafélék (rozs), legfeljebb, %
(m/m) 2 2 2 3
2.4.3 kártevők által károsított szemek legfeljebb,
% (m/m) 0,2 1 3 2
2.4.3.1 poloskaszúrt szemek, legfeljebb, %
(m/m) 0 1 3 2
2.4.4 elszíneződött csírájú szemek, foltos
szemek, legfeljebb, % (m/m) 3
2.4.5 szárítás során túlhevült szemek, legfeljebb,
% (m/m) 0,5 0,5 0,5 0,5
2.5 csírázott szemek, legfeljebb, % (m/m) 2 2 4 2
2.6 Vegyes (egyéb) szennyező anyagok
összesen, legfeljebb, % (m/m) 2,0 2,0 2,0 2,0
2.6.1 idegen magvak, legfeljebb, % (m/m) 0,5 0,5 0,5 0,5
2.6.1.1 káros magvak legfeljebb, % (m/m) 2,0 2,0 2,0 -
2.6.2 romlott szemek a fuzáriumos szemek
kivételével legfeljebb, % (m/m) Nem tartalmazhat
2.6.2.1 Fuzáriumgomba által károsított szemek,
legfeljebb, % (m/m) 0,05 0,2 0,3 0,3
2.6.3 idegen anyagok legfeljebb, % (m/m) 0,25 0,25 0,25 0,25
2.6.4 héj, legfeljebb, % (m/m) 0,5 0,5 0,5 0,5
2.6.5 anyarozs legfeljebb, % (m/m) 0,0 0,05 0,05 0,05
2.6.6 üszkös szemek legfeljebb, % (m/m) 0,0 0,2 0,4- 0,2
2.6.7 állati eredetű szennyezőanyagok Nem tartalmazhat
Triticum durum búzaszem legalább, % (m/m) 97
Acélos búzaszem, legalább, % (m/m) - - - 60
Sárgapigment-tartalom*, legalább, mg/kg - - - 5,0
-
6
A búza elsődleges élelmiszeripari feldolgozása a malmi őrlés, melynek során különböző
szemcsézetű és hamutartalmú őrleményeket állítanak elő.
A gyakorlaton végzett mérések, és vizsgálatok menete
Fizikai vizsgálatok
Tisztaság vizsgálat: keverékesség meghatározása.
A gabonahalmazban lévő idegen szerves anyagok, növényi részek, gyommagvak, sérült és
tört szemek, csírázott, fertőzött, nem egészséges szemek, szennyeződések tömege a vizsgált
tömeg %-ában kifejezve adja a keverékességet. Az őrlés előtt ezen alkotók eltávolítása
szükséges.
A vizsgálathoz a keveréssel homogenizált mintából kb. 200-220g részmintát kiveszünk,
tömegét megmérjük és feljegyezzük. Egy 2,2 mm szélességű hosszúkás lyukazatú rostán kb. 3
percig kézzel rázzuk (rostáljuk), majd a fennmaradó gabonahalmazt fehér lapra vékony
rétegbe szétterítjük és kiválogatjuk a különböző tisztátlanságokat (gyommagvakat, tört, aszott,
léha részeket, nem fajtaazonos magvak, csírázott, penészes, fuzáriummal fertőzött,
poloskaszúrt, zsizsik rágott szemeket, szervetlen anyagokat). Állati kártevő és maradványa
nem lehet a halmazban. Ezen tisztátalanságok (a kézzel kiválogatott és a rostán áteső rész)
együttes mennyiségét a kiinduló tömeg %-ban kifejezve kapjuk meg a keverékességet.
Hektolitertömeg (γ) vizsgálat
A hektolitertömeg (térfogattömeg): 100 liter gabona tömege, melyet e célra hitelesített
mérőeszközzel mérünk. A gyakorlaton a rendelkezésre álló ¼ liter űrtartalmú hordozható
készülékkel végezzük a mérést. A ¼ literes mérőedényben lévő gabona tömegét megmérjük
és kg/hl vagy g/cm3 mértékegységre átszámítjuk.
A hengeres mérőedénybe behelyezzük a csapókést,
ráhelyezzük a zuhanó korongot, majd a töltőcsövet és a
zárólappal ellátott töltőtölcsért.
A gabonamintát a töltőtölcsérbe öntjük. A zárólap nyitásával a
gabona egyenletesen folyik a töltőcsőbe. A csapókést
határozott mozdulattal kihúzzuk, mire a zuhanó korong a
felette lévő gabonaoszloppal a mérőedénybe esik. A kést
visszatoljuk a hasítékba, a kés felett maradt gabonát
visszaöntjük, a töltőcsövet a tölcsérrel együtt levesszük, a kést
kihúzzuk.
A 250cm3 űrtartalmú mérőedényben lévő gabona tömegét
megmérjük, és kg/hl vagy g/cm3 mértékegységre átszámítjuk.
Acélosság (a) vizsgálat
Az acélosságot magvágó eszközzel a szem felületének átvágásával állapítjuk meg.
Acélos az olyan búza, amelyben a sikérképző fehérjék a keményítőszemet és az endosperm
többi részét szorosan közrefogják, ezért a szem metszésfelülete üveges, áttetsző. Az acélosság
ellentéte a lisztesség, a lisztes búzaszem metszésfelülete fehér, nem áttetsző.
Közönséges (aestivum) búzánál az acélosság mértékét (a) 50 db átvágott szem felületének
egyenként meghatározott acélossága (ai) alapján (teljesen 100%-osan acélos, 75%-ban, 50%-
ban, 25%-ban acélos, lisztes) súlyozott átlagszámítással határozzuk meg az összes elmetszett
búzaszemre (ni) vonatkozóan.
-
7
Db/sor 100% 75% 50% 25% 0%
1.sor
2.sor
3.sor
4.sor
5.sor
Össz. db
[%]
i
ii
n
naa
a: acélosság [%]
n: szemek száma db
A búza sűrűségének (ρ) és a porozitásának (ε) meghatározásához ezerszem tömeget és ezerszem térfogatot mérünk. Ezek ismeretében számítással határozzuk meg búza sűrűségét és
porozitását.
Ezerszem tömeg (me) mérés
A mintatömegből kb. 10 g mintát kiveszünk, és 100db egészséges szemet leszámolva a
tömegét megmérjük. Ebből az ezerszem tömeget meghatározzuk [g].
Ezerszem térfogat (Ve) mérés
A 100db egészséges szem térfogatának mérését magpiknométerrel végezzük. Kis átmérőjű
15-20cm3 térfogatú talpas mérőhenger kb. fele magasságáig petróleumot (vagy paraffinolajat)
öntünk, a térfogatot feljegyezzük. Ezután beleöntjük a 100 db szemet, keverőpálcával
megkeverjük, hogy a légbuborékok eltávozzanak, majd a térfogatot ismét leolvassuk.
A térfogatkülönbség a 100db szem térfogata, melyből az ezerszem térfogatot [cm3]
meghatározzuk.
Sűrűség (ρ) meghatározása Az ezerszem tömeg és ezerszem térfogat hányadosa adja a szem sűrűségét [g/cm3].
]/[ 3cmgV
m
e
e
Porozitás (ε): azt fejezi ki, hogy a halmazban milyen arányban van a levegő.
A porozitás a sűrűség és a térfogattömeg ismeretében meghatározható:
1
ρ: sűrűség [g/cm3]
γ: térfogattömeg [g/cm3]
ε: porozitás egynél kisebb szám (kifejezhető %-ban is)
Nedvességtartalom meghatározás
A nedvességtartalom meghatározást SARTORIUS gyors nedvesség meghatározó készülékkel
végezzük, amelyben az infravörös sugárzású tányér egyenletes hőeloszlást biztosítva gyorsan
és kíméletesen szárítja a mintát az előre beállított hőmérsékleten. Vizsgálatainknál a szárítási
hőmérséklet 105 °C. A szárítási idő viszonylag rövid, a száradási sebesség csökkenését
automatikusan jelzi a készülék.
Gabonaszem nedvességtartalmának meghatározásához kb.10g mintát a lehető legkisebb
felmelegedéssel ledarálunk és az őrleményből 2,5-3,0 g közötti mennyiséget egyenletes
vékony rétegben eloszlatva mérünk be a műszer kitárázott mérőedényébe, majd a mérést
elindítjuk.
A nedvességtartalmat a kiinduló tömeg %-ában a készülék közvetlenül kijelzi ill. kinyomtatja.
-
8
Laboratóriumi őrlés. Lisztkihozatal, őrlési veszteség
Az őrlést megelőző művelet a kondicionálás, azaz nedvesítés és azt követő pihentetés.
Ezáltal a héjat szívósabbá téve őrléskor kevésbé aprítódik, míg a magbelső a
kondicionálással porhanyósabbá válik, így az őrlés utáni szitálással a nagyobb
szemcsézetű főleg héjas részt tartalmazó korpa könnyen szétválasztható a túlnyomórészt
magbelsőt (endospermet) tartalmazó liszttől. Laboratóriumi őrléskor az őrlés előtti
optimális nedvességtartalom búzánál 15,5 % körüli érték, melyet kb.16 órás pihentetés
követ. A nedvesítést előző nap végezzük el. Az n1 [%] nedvességtartalmú és m1 [g] tömegű búza kondicionálásához szükséges
vízmennyiség (w) meghatározása, ha n2 nedvességtartalomra akarunk nedvesíteni:
2
121
100 n
nnmw [cm3]
A laboratóriumi őrlés célja a búza minőségi vizsgálataihoz liszt előállítása.
A labormalmi őrléshez a tisztított és kondicionált búzából 100-150 g-ot bemérünk (a
maximum 250 g lehet). Az őrlés után az ajtó kinyitásával a hengerekre tapadt őrleményt
ecsettel letisztítjuk, az ajtót bezárva még kijáratjuk az őrleményt, majd először a lisztfiókot
kihúzzuk, a lisztmennyiséget megmérjük, majd a hengerszitát kihúzzuk, ecsettel kitisztítjuk, a
korpát egybegyűjtjük, megmérjük. A tömegbeli különbség az őrlési veszteség, mely az őrlés
közbeni párolgási és a kiporzási veszteségekből tevődik össze.
Az őrlést 4 db rovátkolt henger végzi, majd
az őrlemény 250 µ-os lyukbőségű
hengerszitába kerül. A bevonat méreténél
kisebb szemcsék (az átesés) a lisztgyűjtő
fiókba kerülnek, a nagyobb szemcsék (az
átmenet) a hengerszita belsejéből a
korpagyűjtő fiókba jutnak.
Az őrlés hatékonyságát a lisztkihozatallal
jellemezzük, számítása:
[%]100B
Lk
L: a kiőrölt liszt mennyisége (g)
B: az őrlésre felöntött búza mennyisége (g)
LISZT
KORPA
BÚZA
Ø250 µm lyukméretű
szitabevonat
-
9
Szitaanalízis
A szemcseméret meghatározást laboratoriumi vibráló mozgású szitával végezzük. A szitasort
felülről lefelé csökkenő bevonatméret szerint állítjuk össze.
A szitába maximum hat keret helyezhető el, mely a
gyűjtőkerettel együtt alkotja a szitasort.
A vizsgálathoz 50 g őrleményt a felső keretre
helyezünk, a szitát a fedéllel lezárjuk és 10 percig a
legnagyobb rezgés amplitúdóval szitáljuk. Ezután a
keretekről ecset segítségével a szitamaradékot egymás
után megmérjük (ΔR6, ΔR5, ΔR4,…...stb, végül ΔR0
gyűjtőkereten maradt őrlemény frakciót).
Egy adott szitakereten a teljes átmenet (R) alatt azt az őrleménymennyiséget értjük, mely
akkor maradna fenn a szitán, ha csak az a szitakeret lenne felül. Így a teljes átmeneteket egy-
egy szitakereten a fölötte lévő keretek szitamaradékainak összegzése adja.
Az alábbi táblázat kitöltése segít a szitaanalízisben.
Szitaméret Szitamaradék Teljes átmenet
x μm ΔR g % R=szum ΔR %
x6 ΔR6 R6=ΔR6
x5 ΔR5 R5=szum(ΔR6: ΔR5)
x4 ΔR4 R4=szum(ΔR6: ΔR4)
x3 ΔR3 R3=szum(ΔR6: ΔR3)
x2 ΔR2 R2=szum(ΔR6: ΔR2)
x1 ΔR1 R1=szum(ΔR6: ΔR1)
x0 0 ΔR0 R0=szum(ΔR6: ΔR0) 100
Össz.: g
Szitaanalízis jellemző értékeinek meghatározása:
A szitamaradékokat (ΔR) a szitaméret tartományok (x) függvényében oszlopdiagramon
ábrázolva, majd az oszlopok középpontját folyamatos görbével összekötve kapjuk a
szemcseeloszlási görbét. A görbe egyik jellemző pontja a módusz, azaz a legnagyobb
gyakorisággal előforduló méret, a szemcseeloszlási görbe maximumnál leolvasható
szemcseméret.
A teljes átmeneteket (R) a szitaméret (x) függvényében ábrázolva kapjuk az átmeneti görbét.
E görbének a jellemző pontja a medián, mely a teljes átmenet görbén R= 50%-nál leolvasott
szitaméret: xR=50. A medián egy elméleti szitaméret, amelynél a szitára kerülő
őrleményhalmaz tömegének fele esne át.
Szemcseeloszlás (ΔR) és teljes átmenet (R) a szitaméret (x) függvényében:
F=50g
6
5
4
3
2
1
ΔR6 ΔR5 ΔR4 ΔR3 ΔR2 ΔR1 ΔR0
0
25
50
75
100
0 50 100 150 200 250 300
Szitaméret [µm]
Telje
s á
tmenet [%
]
medián
xR=50
0
5
10
15
20
25
30
0 50 100 150 200 250 300
Szemcseméret [µm]
Szita
ma
rad
ék [%
]
ΔR0
ΔR1
ΔR2 ΔR3
ΔR4
ΔR5
módusz
-
10
Rosin-Rammler-Benett (RRB) féle közepes szemcseméret: ha a teljes átmenet szitaméret
szerinti R=f(x) függvénygörbéjét egy szemcsenagyság logaritmusa (ln x) és a teljes átmenet
reciprokának kétszeres logaritmusa (ln ln 100/R) diagramján ábrázolva egyenest ad, úgy a
szemcseméret eloszlást a RRB összefüggés írja le:
n
x
x
exR
0100)(
Az egyenletet kétszer logaritmálva:
Rx
xn
100ln
0
n (lnx-lnxo)=ln ln100/R egyenest kapunk.
Ha x=x0, akkor
%8,36100
e
R
Rosin-Rammler-Benett féle közepes szemcseméret x0=xRRB az R= 36,8% értéknél adódik.
Ha a teljes átmenet a szitaméret függvényében a Rosin-Ramler-Benett diagramon egyenes ad,
a halmaz jellemezhető az x0 = xRRB közepes szemcsemérettel és n egyenletességi tényezővel.
Az egyenletességi tényezőt a diagramon úgy olvassuk le, hogy a kapott egyenessel a pólusból
kiindulva párhuzamos egyenest húzunk és a diagram felső skáláján leolvassuk az értéket.
xxRRRRBB kköözzééppéérrttéékk
-
11
A szitaanalízishez a gyakorlati anyag leírásának utolsó oldala használható, és a következő
sorrendben végezzük el a feladatokat:
Szemcseeloszlási görbe felvétele, ekkor a szitamaradékot (ΔR) a szitaméret-tartomány (x) függvényében ábrázoljuk, leolvassuk a módusz értéket
Teljes átmenet görbe felvétele a szitaméret függvényében R= f(x), ugyanezen diagramon ábrázoljuk, és meghatározzuk a medián xR=50 értéket
A teljes átmenetet a szitaméret függvényében Rosin-Rammler-Benett féle diagramon is ábrázoljuk, és leolvassuk az RRB közepes szemcseméretet (xRRB), és az
egyenletességi tényezőt (n) is megadjuk.
A módusz, medián és az RRB középérték nem lesz azonos érték!
-
12
A mérési jegyzőkönyv elkészítése
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
Hallgató neve (jól olvashatóan), évf. BSc
A gyakorlat neve, helye, időpontja
A gyakorlat vezetője
A vizsgálati minta jele
A vizsgálatok elvégzésével kapcsolatban a jegyzőkönyvben az alábbiak
szükségesek:
a vizsgálat célja (egy-egy mondatban),
az alkalmazott berendezés vagy eszköz
mért értékek mértékegységgel, ahol szükséges táblázattal együtt
számított értékek mértékegységgel,
diagramok felvétele, jellemző értékek leolvasása
Fizikai vizsgálatok eredményei
Keverékesség %
Hektolitertömeg kg/hl
Acélosság %
Ezerszemtömeg g
Ezerszemtérfogat cm3
Nedvességtartalom %
Labormalmi őrlés
Lisztkihozatal %
Őrlési veszteség %
Kondicionáláshoz szükséges vízmennyiség cm3 kiszámítása
(100g száraz búzára számítva)
Szitaanalízis
Mérési táblázat
Szemcseeloszlási görbe ΔR=f(x), módusz leolvasása
Teljes átmenet görbe R=f(x), medián xR=50 leolvasása
Rosin Rammler Benett diagramon xRRB középérték meghatározása
Sűrűség g/cm3
Porozitás -