távmunka modellek v25 final · költségkalkulációs modellek xls formájában jelen tanulmány...

www.husk-cbc.eu

HUSK/0901/1.1.1/0140 “Távmunka infrastruktúra fejlesztése” 1. oldal

TÁVMUNKA MODELLEK

A távmunka általános ismereteinek kézikönyve

A távmunka jogi és adóügyi kézikönyve

A távmunka-házak információbiztonsági kézikönyve

A távmunka-házakban való foglalkoztatás kézikönyve

A távmunka-házak költségkalkulációs modellezésének kézikönyve

Készült a HUSK/0901/1.1.1/0140 “Távmunka infrastruktúra fejlesztése”

pályázati projekt keretében.

– 2011. május –

www.husk-cbc.eu


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ ......................................................................................................................... 8

I. TÁVMUNKA ÁLTALÁNOS ISMERETEINEK KÉZIKÖNYVE .................................................. 10

Történeti áttekintés................................................................................................................ 10

Tudományos munkaszervezés....................................................................................................... 10

A munkaszervezés humán aspektusai........................................................................................... 11

A munkakörnyezet hatása a teljesítményre.................................................................................. 13

Munkaszervezés napjainkban ....................................................................................................... 15

Az infokommunikációs eszközök fejlődésének hatása a munkaszervezésre ................................ 16

Távmunka, korunk egy lehetséges munkaszervezési modellje ..................................................... 17

A távmunka meghatározása.................................................................................................... 18

További távmunka-meghatározások: ............................................................................................ 20

A tanulmányban alkalmazott definíciók........................................................................................ 22

A távmunka típusai................................................................................................................. 23

A távmunka összevetése más munkaszervezési formákkal .......................................................... 26

A távmunka végzés szervezeti és menedzsment jellemzői ........................................................... 28

Távmunkában végezhető tevékenységek...................................................................................... 34

Távmunka-házak elméleti áttekintése ..................................................................................... 36

Hajlandóság a távmunka-házak igénybevételére.......................................................................... 42

A távmunka-házak területfejlesztési aspektusa ............................................................................ 44

A távmunka és telephelyválasztás................................................................................................. 47

A távmunka szerepe területfejlesztésben..................................................................................... 50

II. A TÁVMUNKA JOGI ÉS ADÓÜGYI KÉZIKÖNYVE............................................................. 52

A távmunkát szabályozó törvényi háttér ................................................................................. 52

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításai........................................ 53

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása ..................................... 54

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása ................................................... 54

www.husk-cbc.eu


A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása ........................................ 55

A távmunka bevezetésének munkajogi szempontjai ................................................................ 55

Munkaszerződés és a belső szabályzatok...................................................................................... 56

Kollektív szerződés ........................................................................................................................ 58

Egyéb javaslatok ............................................................................................................................ 59

A távmunka bevezetésének adóügyi szempontjai .................................................................... 60

Távmunka szerződéssel kapcsolatos adózási sajátosságok........................................................... 60

Munkabér ...................................................................................................................................... 61

Költségtérítés................................................................................................................................. 61

Bevételnek nem számító tételek ................................................................................................... 63

Egyéb juttatás................................................................................................................................ 63

Természetbeni juttatás.................................................................................................................. 64

Egyéb tudnivaló ............................................................................................................................. 64

III. A TÁVMUNKA-HÁZAK INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI KÉZIKÖNYVE.................................... 65

Működési kockázatok ............................................................................................................. 65

Szabályzati rendszer ............................................................................................................... 66

Információbiztonsági politika ........................................................................................................ 66

Az információbiztonsági szabályzat............................................................................................... 67

Biztonsági szervezet................................................................................................................ 67

Általános ügyintéző-koordinátor................................................................................................... 67

Rendszergazda............................................................................................................................... 68

Vagyontárgyak kezelése.......................................................................................................... 68

Asztalok, székek, irodabútorok használata ................................................................................... 68

Számítógépek, telefonok használata............................................................................................. 68

Másolás, nyomtatás előírásai ........................................................................................................ 68

Kiemelt és kritikus eszközökkel kapcsolatos követelmények........................................................ 69

Tárgyalók használatával kapcsolatos követelmények ................................................................... 69

Személyi biztonság ................................................................................................................. 70

Beléptetés és kiléptetés ................................................................................................................ 70

Informatikai képzés és oktatás ...................................................................................................... 70

www.husk-cbc.eu


Teendők a munkavégzés kezdetekor és befejeztével ................................................................... 71

Munkavégzési idő betartása.......................................................................................................... 72

Fizikai és környezeti biztonság ................................................................................................ 72

Belépés a távmunka-házba............................................................................................................ 72

Központi helységek és eszközök védelmi előírásai........................................................................ 72

Vírusvédelmi előírások .................................................................................................................. 73

Gépteremmel kapcsolatos követelmények................................................................................... 73

Közös helyiségek használatával kapcsolatos követelmények ....................................................... 73

Közlekedés a távmunka-ház területén .......................................................................................... 74

Kommunikáció és üzemeltetés biztonsága............................................................................... 74

Internet, e-mail használat előírásai ............................................................................................... 74

Hangrögzítés előírásai ................................................................................................................... 75

Telefonhasználat előírásai............................................................................................................. 75

Dokumentálási előírások ............................................................................................................... 75

Videokonferencia kezdeményezése, fogadása ............................................................................. 76

Adatmentési szabályok.................................................................................................................. 76

Hozzáférés-ellenőrzés ............................................................................................................. 76

Jogosultsági előírások.................................................................................................................... 77

Felhasználói bejelentések kezelése............................................................................................... 77

Adatvédelem, adatcsoportok előírásai.......................................................................................... 77

Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartása ............................................. 78

Szoftverfejlesztési és verziókövetési előírások.............................................................................. 78

Szoftverek és programok használatának előírásai ........................................................................ 78

Hardware elemek kezelési útmutatója ......................................................................................... 79

Incidenskezelés ...................................................................................................................... 79

Információbiztonsági incidensek kezelése .................................................................................... 80

Üzletmenet-folytonosság........................................................................................................ 81

Teendők áramszünet esetén ......................................................................................................... 82

Teendők rendszerhiba esetén ....................................................................................................... 83

Teendők adatvesztés esetén ......................................................................................................... 84

www.husk-cbc.eu


Teendők a helyszín fizikai elérhetetlensége esetén...................................................................... 86

Kárfelmérés ................................................................................................................................... 86

Helyreállítás új helyszínen ............................................................................................................. 86

Helyreállítás az eredeti helyszínen, ideiglenes áttelepüléssel ...................................................... 87

Tesztelési terv................................................................................................................................ 87

Karbantartási terv.......................................................................................................................... 88

Megfelelőség.......................................................................................................................... 88

Auditálási előírások ....................................................................................................................... 89

IV. A TÁVMUNKA-HÁZAKBAN VALÓ FOGLALKOZTATÁS KÉZIKÖNYVE............................... 90

A távmunka-házak lehetséges alkalmazási területei................................................................. 90

Távmunkahely folyamatos munkavégzésre .................................................................................. 90

Projektiroda időszakos igénybevételre ......................................................................................... 90

Üzletmenet-folytonossági helyszín ............................................................................................... 91

Oktatóközpont............................................................................................................................... 91

Távmunka-házban végezhető jellemző tevékenységek............................................................. 91

Telefonos ügyfélszolgálat .............................................................................................................. 94

Telefonos értékesítés .................................................................................................................... 95

Telefonos piackutatás.................................................................................................................... 97

Adatrögzítés................................................................................................................................... 98

Adatfeldolgozás ............................................................................................................................. 98

Könyvelési/ügyviteli tevékenységek.............................................................................................. 99

Grafika, szerkesztés, webdesign, weboldalak tartalmának kezelése .......................................... 100

Informatikai szoftverek tesztelése .............................................................................................. 102

Informatikai szoftverek fejlesztése.............................................................................................. 103

Informatikai rendszerek felügyelete, üzemeltetése.................................................................... 104

Munkafolyamatok távmunka specifikus jellemzői...................................................................105

Folyamatábrák – a munka utazik, nem az ember........................................................................ 105

Kommunikációs csatornák – a távolság nem akadály ................................................................. 108

Kontrollpontok – ha fontos az eredményesség........................................................................... 111

Jóváhagyási pontok – több szem többe lát ................................................................................. 114

www.husk-cbc.eu


Jelentések – aki jól kérdez, az jó választ kap ............................................................................... 115

Logisztikai igények – digitalizálással hatékonyabb...................................................................... 116

Infrastrukturális környezet – ugyanahhoz a munkához ugyanazok az eszközök ........................ 117

A távmunka-házak munkaerő kiválasztási sajátosságai ...........................................................119

A távmunkás foglalkoztatás kiválasztási rendszerének sajátosságai .......................................... 119

A projekt keretében alkalmazott előszűrési módszertan............................................................ 119

Munkaerő adatbázis – online toborzás ....................................................................................... 122

A távmunka-házak területi elemzése......................................................................................126

Nagykőrös területi elemzése....................................................................................................... 126

Örkény területi elemzése ............................................................................................................ 129

Szőgyén területi elemzése........................................................................................................... 132

A távmunka-házak jellemzői és felszereltségük.......................................................................134

Nagykőrösi távmunka-ház jellemzői............................................................................................ 134

Szőgyéni távmunka-ház jellemzői ............................................................................................... 135

Örkényi távmunka-ház jellemzői ................................................................................................. 136

V. A TÁVMUNKA-HÁZAK KÖLTSÉGKALKULÁCIÓS MODELLEZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE...........137

Munkáltatói költségkalkulációs modell elemei .......................................................................139

Szervezeti létszámadatok ............................................................................................................ 139

Béradatok .................................................................................................................................... 140

Iroda fenntartási költségek ......................................................................................................... 141

Egyéb költségelemek................................................................................................................... 141

Megtakarítási lehetőségek .......................................................................................................... 142

Munkáltatói költségkalkulációs modell példák .......................................................................144

Telefonos értékesítés költségkalkulációs modellezése ............................................................... 144

Könyvelési tevékenységek költségkalkulációs modellezése ....................................................... 146

Informatikai szoftverek fejlesztésének költségkalkulációs modellezése .................................... 148

Távmunka-ház költségkalkulációs modell elemei ....................................................................150

Rezsi............................................................................................................................................. 150

Kommunikáció............................................................................................................................. 150

Humán erőforrás költségek......................................................................................................... 151

www.husk-cbc.eu


Férőhelyek száma, kihasználtság, valós átlaglétszám ................................................................. 151

Javasolt piaci ár kalkulációja........................................................................................................ 151

Javasolt piaci ár éves modellezése .............................................................................................. 152

Távmunka-házak költségkalkulációs modelljének összegzése.................................................... 153

IRODALOMJEGYZÉK .......................................................................................................154

MELLÉKLETEK.................................................................................................................158

1. melléklet: Hasznos dokumentumok....................................................................................159

A projekt weboldala .................................................................................................................... 159

A távmunka törvény (2004. évi XXVIII. törvény) ......................................................................... 159

Adatvédelmi törvény ................................................................................................................... 159

Távmunka szerződés minta ......................................................................................................... 159

Információbiztonsági szabvány (ISO 27001) ............................................................................... 159

Európai Távmunka keretmegállapodás ....................................................................................... 159

Távmunkával kapcsolatos weboldalak gyűjteménye .................................................................. 159

Szervezeti és Működési Szabályzat minták ................................................................................. 159

2. melléklet: Költségkalkulációs modell ..................................................................................161

www.husk-cbc.eu


BEVEZETŐJelen tanulmány a Magyar Távmunka Szövetség megbízásából, a HUSK/0901/1.1.1/0140 azonosítójú,

“Távmunka infrastruktúra fejlesztése” elnevezésű pályázati projekt keretében készült.

A tanulmány célja, hogy szakmai háttéranyagot szolgáltasson a projekt keretében kialakításra kerülő

távmunka-házak potenciális munkáltatói számára. A tanulmány elsődleges célközönsége a

munkáltatók, de hasznos információval szolgál a távmunka-ház nyitásában érdekeltek,

munkavállalók, foglalkoztatáspolitikai szakértők, kutatók számára is.

A tanulmány öt témakört dolgoz fel, szekunder kutatási eredményekre támaszkodva. Strukturált,

olvasmányos formában összegzi a távmunkára vonatkozó tematikus ismereteket. A témakörök külön

Kézikönyvek formájában jelennek meg, amelyek egyben a tanulmány főfejezeteit alkotják. A

Kézikönyvek önállóan is értelmezhetők és használhatók, de a témák sorrendisége egymásra épülően

alapozza meg a távmunkával és a távmunka-házasfoglalkoztatással kapcsolatos ismereteket.

A tanulmány tehát öt fő fejezetre tagolódik, amelyek a következők:

I. A távmunka általános ismereteinek kézikönyve

A fejezet ismerteti a távmunka történetét, kialakulását, szociálpszichológiai és

munkaszervezési gyökereit. Ezt követően definíciós fejezetekben kerül meghatározásra a

távmunka és távmunka-házas foglalkoztatás, amely során elméleti és gyakorlati alapozás is

történik. A távmunka típusainak ismertetése is a definíciós alfejezetekben történik. Az utolsó

alfejezetek a távmunka területfejlesztési lehetőségeit elemzik, amelynek konkrét

megvalósulási formája a távmunka-házas foglalkoztatás is.

II. A távmunka jogi és adóügyi kézikönyve

A fejezetben ismertetésre kerül a távmunkára vonatkozó jogi háttér, és a távmunka törvény

által módosított kapcsolódó foglalkoztatásra vonatkozó jogi környezet. A távmunkások

adózási specifikusságairól gyakorlatias útmutató keretében foglaljuk össze a lehetőségeket és

a távmunka bevezetése során alkalmazható szabályozásokat.

III. A távmunka-házak információbiztonsági kézikönyve

A fejezetben a távmunka-házban való foglalkoztatásra vonatkozó információbiztonsági

alapelvek kerülnek kifejtésre, a nemzetközi ISO27001 minősítési rendszer fejezetei alapján.

Miután sok távmunka-házban végezhető tevékenység adatfeldolgozásnak minősülhet, ezáltal

az adatvédelmi törvény hatálya alá eshet, így ez a fejezet nélkülözhetetlen részét képezi a

munkáltatók üzleti adatainak védelme és jogszabályi megfelelőssége céljából tett

www.husk-cbc.eu


célkitűzések teljesülésének.

IV. A távmunka-házakban való foglalkoztatás kézikönyve

A fejezet a távmunka-házak lehetséges igénybevételi formáinak ismertetésével indul. Ezt

követően felsorol több jellemzően távmunka-házban végezhető tevékenységet, amelyek

szakmai tartalmát is kifejti, ezzel segítve a kis és középvállalatokat abban, hogy átgondolják

az egyes ezidáig esetleg még nem létező funkciók távmunka-házban történő létrehozását (pl.

telefonos ügyfélszolgálat, piackutatás). A fejezet további részében kifejtésre kerülnek a a

korszerű munkaszervezés elemei, amelyek a távmunka esetében jelentős szerepet kapnak

(pl. belső kontrollkörnyezet, kommunikációs megoldások). A zárófejezetekben a távmunka-

házak területi és infrastrukturális elemzése történik, ezzel segítve a potenciális

munkáltatókat a távmunka-házakban való foglalkoztatásra irányuló döntéseik

meghozatalában.

V. A távmunka-házak költségkalkulációs modellezésének kézikönyve

Az utolsó főfejezet konkrét költségkalkulációs modelleket ismertet a munkáltatók és a

távmunka-házak fenntartói számára. A munkáltatói költségkalkulációs modell elemeinek

ismertetését követően néhány konkrét tevékenységre is számításokat végzünk, ezzel

alátámasztva a távmunka-házban való foglalkoztatás költséghatékonyságát. A

költségkalkulációs modellek XLS formájában jelen tanulmány mellékletét is képezik, valamint

felkerül a projekt weboldalára is, nyilvánosan elérhetővé téve azt a munkáltatók és a

távmunka-ház nyitásában érdekeltek számára.

A Tanulmány készítése során fontos szempont volt a tartalom olvasmányos és érthető formában való

kialakítása. Az elméleti részeknél forráshivatkozások segítik a témában jobban elmélyülni vágyókat,

valamint a Kézikönyveket követően részletes Irodalomjegyzék is található, amely további segítséget

nyújt a szakma számára.

A Tanulmány Mellékletei között további hasznos dokumentumok találhatók (pl. távmunka szerződés

minták, jogszabályok). A mellékletek között megtalálható Excel fájl az V. fejezetben ismertetett

költségkalkulációs modell dinamikus szabadon paraméterezhető példányát tartalmazza beágyazott

fájlként – amely a projekt weboldalán is szabadon elérhetővé válik.

www.husk-cbc.eu


I. TÁVMUNKA ÁLTALÁNOS ISMERETEINEK KÉZIKÖNYVE

Történeti áttekintésA távmunka egy modern munkaszervezési mód, amelyet az infokommunikációs technológiák

fejlődése tett lehetővé. A távmunka a hagyományos munkaszervezési módszertanokra épülve, a

munkavégzés helyének függetlenítésével, lehetőséget biztosít a munkavégzők egyedi igényeinek

kiszolgálására és a munkaidő centrikus munkavégzés helyett az eredmény centrikusságot helyezi

középpontba. Ezen változások új perspektívákat nyitnak a munka világába.

Jelen történeti áttekintés során azon alapvető tényezők kialakulását és fejlődési trendjeit tekintjük át,

amelyek a távmunka végzés kialakulására és jövőbeni lehetőségeire is hatnak. Ezeken keresztül

megvizsgáljuk a távmunka fenntarthatóságát, azt, hogy csak egy átmeneti foglalkoztatási mód-e,

avagy a munka világának fejlődési tendenciáival összhangban áll és hosszú távon is számolhatunk

jelenlétével.

Jelen fejezetben tekintjük át azon szociálpszichológiai hatásokat is, amelyek a távmunka során

megjelennek és szerepet játszanak. Jelentős mennyiségű irodalom foglalkozik a távmunka által

indukált társas hatásokban bekövetkezett változásokkal (pl. vezetéselmélet, szervezéselmélet,

szociális hatások), ezeket itt röviden áttekintjük.

Tudományos munkaszervezés

Már az őskori ember is törekedett arra, hogy létfenntartási körülményeit minél jobbá és könnyebbé

tegye. Akkor még az volt a cél, hogy minél tökéletesebb eszközöket, szerszámokat alkosson. Kr.e.

4000 körül az egyiptomi piramisok építésekor már megjelent a munkamegosztás is. Mivel a hatalmas

építőelemek mérete és formája szabályozott volt, szükség volt olyan szakemberek képzésére, akik

ezeket elő tudták állítani. Az építkezésen túlmenően a temetkezés is precíz, szakértelmet igénylő

lépésekből állt, ezekre vonatkozóan is nagyon fejlett technikákat, dokumentációt dolgoztak ki.

Kínában a császári udvarban minden anyagot meg kellett jelölni, hogy a készítőt egyértelműen

azonosítani lehessen. Az ókori Rómában mintegy 100 szabványt ismertek már csak az útépítésre. A

középkorban a manufaktúrák idején már az egyes munkafázisok felosztását végezték a céhek

segítségével, ekkor már különvált a gyártás, értékesítés. A cél már ekkor is a hatékonyság és a termék

minőségének javítása volt.

A munkaszervezés napjainkig ható fejlődése az 1900-as évek modern gyáriparának kialakulásával

kezdődött. Frederick Winslow Taylor 1911-ben publikálta a „Tudományos menedzsment alapelvei”

című munkáját, amelyben arra az eredményre jutott, hogy a munka tudományos megszervezése

jelentős mértékben képes a munkavégzés hatékonyságát növelni. A tudományos munkaszervezés

alatt az egyes munkafolyamatok optimális elvégzésének kialakítását érti. Taylor idejében a

www.husk-cbc.eu


munkaszervezésre az volt a jellemző, hogy egyes szakemberek hosszú betanulási idő után viszonylag

nagy szabadsággal alakították ki az egyes munkafeladatok elvégzésének módját. A Taylor-féle

tudományos munkaszervezés az egyes munkafolyamatokat olyan kisebb munkafeladatokra

darabolja, amelyek elvégzésének legoptimálisabb folyamata meghatározható, és ezeknek az

egyszerűbb és szabályozott munkafeladatoknak az elvégzése oktatás formájában viszonylag rövid idő

alatt elsajátítható. Taylor kísérleteiben pusztán a munkaszervezés révén az egyes munkavégzők

teljesítményét több esetben képes volt megsokszorozni. Például 60 centes bérnöveléssel 369 centes

hasznot generált munkaszervezése, valamint képes volt egy esetben 500 főről 140-re csökkenteni a

munkaállományt ugyanolyan teljesítmény mellett. Egy svájci gombostűkészítő manufaktúrában a

munkások a tűkészítés összes műveletét egyedül végezték, és így naponta 20 db tűt készítettek. A

taylori munkaszervezés időelemzés és munkamegosztás alapú átszervezése után egy munkás

naponta 4.800 db tűt volt képes elkészíteni. Ez gyakorlatilag a teljesítmény 240-szerezése. Hasonlóan

kiemelkedő eredményt ért el a jénai Zeiss-művek vezetője. A munka tanulmányozása során a

munkások teljesítményének alakulását vizsgálta. Munkamódszere alapján sikerült 12 óráról 8 órára

csökkenteni a munkaidőt úgy, hogy a napi teljesítmény nem csökkent. A taylori munkaszervezés

üzemekben is széleskörű gyakorlati alkalmazása Henry Ford nevéhez kötődik, aki úgyszintén

kimagasló hatékonyságnövelést ért el a munkaszervezési mód révén. Ismert példa, hogy 100 dollárt

költött a munkavállalói oktatásra, amely révén évente 3 millió dollár többletjövedelmet generált.

Taylor rendszerét sok tudományos bírálat is érte, azt kifogásolva, hogy a munkást ugyanúgy kezeli,

mint a gépet. Henri Fayol figyelmét már a taylori munkafeladat helyett az emberre összpontosította,

aki a feladatért a felelősséget viseli. Ő fogalmazta meg elsőként 1916-ban a rendszeres vezetőképzés

szükségességét, valamint meghatározta a vezetés 14 alapelvét, amelyben kimondja, hogy a

munkamegosztás jelentősége a társadalmi szervezetek fejlődésével arányosan nő.

A munkaszervezés humán aspektusai

Elton Mayo a Harvard egyetem kutatójaként 1923–24-ben végzett kísérleteket a Chicago-i

„Hawthorne works of the Western Electric” gyárban, amelyek Hawthorne-effektus néven váltak

közismertté. Mayo kísérletében munkavállalói csoportokat hozott létre, és 5 éven keresztül mérte

hatékonyságukat a legkülönbözőbb munkafeltételek között. A környezeti feltételek módosításával

több esetben jelentős hatékonyságnövelést tudott elérni. A kísérletek után a kísérleti személyek a

hagyományos munkakörnyezetbe kerültek vissza, ahol Mayo meglepetésére a résztvevők továbbra is

jelentős hatékonyságnövelést mutattak a kísérletet megelőző, valamint a többi munkavégző

teljesítményéhez képest. Az eredmény jelentősége kiemelkedő, ugyanis rámutatott arra, hogy a

kísérletben mért változókon túlmenően a kísérleti személyek hozzáállása is átalakult, amely

önmagában is jelentős hatékonyságnövelést tudott indukálni.

A hawthorne-i vizsgálatokra építve 1930-ban Lewin és munkatársai vizsgálatsorozatot végeztek a

vezetési stílusok tanulmányozására, amelyekkel kimutatták, hogy a csoporttagoknak a döntésekbe

való bevonásán alapuló demokratikus vezetés növeli leginkább a munkavállaló elégedettségét.

www.husk-cbc.eu


A munkavégzés hatékonyságára a munkaszervezés technikáján felül tehát a munkavállaló

hozzáállása, elégedettsége és motivációja is közvetlen hatással lehet. Motiváció az, ami cselekvésre

késztet, ösztönöz, „mozgat”. A motivációs állapotok irányítják és aktiválják viselkedésünket.

Tudatosan megválaszthatjuk, hogy motívumaink alapján cselekszünk-e, de a motivációk már

tudatalatti szinten is kifejtik hatásukat (például reklámok „rejtett meggyőző ” hatása). A motiváció

forrásai: belső késztetések és külső ösztönzők.

A motiváció megértéséhez meghatározó Abraham Maslow szükséglet-hierarchia elmélete („Piramis-

modell”), amely szerint a különféle szükségletek hierarchikusan (rangsorban) egymásra épülnek,

vagyis csak akkor válnak hatékonnyá, ha az alattuk levő már (legalább jórészt) kielégült. Ha bármelyik

szinten kimarad a szükséglet kielégítése, elakad a motiváció, a személy megreked azon a szinten, ahol

még kielégületlenek szükségletei. Így a fejlődés elmarad, nem jut fel az önmegvalósítás csúcsára.

Maslow piramisának szintjei a munka interpretációjában a következők:

1. Élettani szükségletek: fizetés, munkafeltételek (fűtés, világítás stb.)

2. Biztonsági szükségletek: biztos és biztonságos munkahely, nyugdíjpénztár, orvosi ellátás stb.

3. Szociális (szeretet) szükségletek: jó munkahelyi légkör, barátok, jó vezető-beosztott

kapcsolat stb.

4. Megbecsültség (elismertség): előmenetel lehetősége, teljesítmény-prémium, szolgálati

lakás, autó stb.

5. Önmegvalósítás: személyes továbbképzés lehetősége, önállóság, döntési felelősség, vezetői

munkakör stb.

Maslow struktúrája szerint az ember törekszik arra, hogy az egyes szükségleti szinteket elérje,

beteljesítse, majd továbblépjen. Maslow szerint a munkások teljesítménye úgy növelhető, ha teret

adunk emberi mivoltuknak. A munkaszervezés – bár nagyban növelheti a teljesítményt –, fizikai

megvalósítása elérheti korlátait, ahonnan további hatékonyságjavulást már csak a munkavégzők

motiválása, elégedettségüknek javítása indukálhat. Napjaink munkaerőpiacán ez a szempont egyre

nagyobb jelentőséget kap, elsősorban a magasan képzett munkaerő esetében, akik megtartása az

egyik legnagyobb érték a vállalatoknál.

A munkavégzés hatékonyságát a társas hatások is befolyásolhatják, amelyet a hawthorne-i

vizsgálatok is megalapoztak. Triplett 1981-ben egyszerű, rutinizált kézmozgást igénylő feladatot adott

kísérleti személyeinek (horgászzsinórt kellett egy csévére feltekerniük), akik az egyik kísérleti feltétel

szerint egyedül dolgoztak, a másik esetben pedig egymás jelenlétében végezték a feladatot. Az

eredmények azt mutatták, hogy az együttes helyzet (mely a kísérleti személyek számára

versenyhelyzetként jelentkezett) hatására javult a teljesítmény. Travis 1925-ben publikált egy

kísérletet, amely azt mutatta, hogy a közönség jelenléte hatására a kísérleti személyek egy

mozgáskoordinációs feladatban nyújtott teljesítménye jelentősen javult. Floyd Allport (1981), Gates

www.husk-cbc.eu


(1935) és Dashiell(1935) kísérletei hívták fel a figyelmet arra, hogy míg egyszerű rutinműveleteket

igénylő feladatok esetében a teljesítmény általában nő a társas helyzet hatására (versenyben jobban,

bámész nézők hatására kevésbé), addig bonyolult vagy kevésbé begyakorolt feladat esetében a társas

helyzet hatása fordított, a teljesítmény romlik. Ez a megállapítás rámutat tehát, hogy a komplex és

kreatív feladatok elvégzéséhez nyugodt környezet szükséges, ahol a koncentráció jobban

biztosítható.

A társas hatásban rejlő serkentő, illetve gátló többlethatásra először Robert Zajonc (1971) állított fel

magyarázó elméletet. Zajonc elmélete abból indul ki, hogy a társas helyzet konkrét alakzatától

függetlenül (mindegy hogy versenyről, együttműködésről, nézők, hallgatók jelenlétéről van-e szó) a

más személyek puszta jelenléte bizonytalanságérzetet ébreszt az egyénben, miáltal emelkedik

reagáló készsége, s a begyakorlott, egyszerű feladatok esetében ez a domináns reakciók

megjelenésének kedvez, míg a begyakorolatlan, illetve gondolkodást igénylő, feszültséget keltő,

nehéz vagy kellemetlen feladatok esetében rontja a teljesítményt. Cottrel (1972) magyarázati

modellje szerint a társas helyzet oly módon hoz létre motivációs többletet az emberben, hogy a

társak anticipált pozitív vagy negatív megerősítőknek (potenciális büntetőknek vagy jutalmazóknak)

tűnnek számára, s ezért, hogy a sikert kiérdemelje, illetve a versengéssel járó szégyent elkerülje,

fokozottabb erőfeszítéssel fog a feladaton ügyködni. A teljesítményromlás magyarázata az, hogy az

egyén társas helyzetben fokozottabban kockáztat, következésképpen könnyebben hibázik.

A munkakörnyezet hatása a teljesítményre

A munkavégzés minden esetben egy adott munkakörnyezetben történik. Peter J. Muscovite, a

PricewaterhouseCoopers Gazdasági Tanácsadó vállalatcsoportban végzett kutatása alapján megjelent

„Új tudásközpontú munkahelyek” című írásában többek között a munkakörnyezet és a munkavégzés

hatékonyságának szoros összefüggéseit tárgyalja. Kutatása megállapítja, hogy a globális gazdaság

mintegy 40%-át jelenleg tudásalapú munkavégzés jellemzi, és néhány éven belül ez meghaladja az

50%-ot. Egy másik megállapítása, miszerint a vállalati tudás mintegy 50%-a informális, valamint egy-

egy munkavállaló távozása esetén a munkavállaló tudásának csak mintegy 20%-a marad meg a

vállalatnál. Muscovite egy komplex Tudásalapú Munkahely Program alapelveit fekteti le írásában,

ahol a munkavállaló hatékonyságának növelésében fontos szerepet tulajdonít az irodai

munkakörnyezet minél személyre szabottabb kialakításának, és a teljesítményalapú

munkakontrollnak is. Ez a kutatás rámutat az emberi tényező felértékelődésére, valamint a munkák

pusztán fizikai végrehajtása helyett annak tudásalapúvá válására.

A munkakörnyezetnek a munkavégzés hatékonyságára tett közvetlen összefüggései kapcsán 2003-

ban került publikálásra az „Ablakok és irodák: Tanulmány az irodai munkások teljesítménye és az

irodai környezet közötti összefüggésről” című kutatási eredmény, amelyet Peter Boyce PhD

vezetésével a Heschong-Mahone Group végzett a Public Interest Energy Research (PIER) program

keretében (Boyce, 2004). Két terepkutatás eredményét dolgozták fel, amelyeknek célja az volt, hogy

megállapítsák, milyen hatással lehet az irodai terek kialakítása a munkavégzők teljesítményére. Az

első terepkutatást a Sacramento Municipal Utility District (SMUD) telefonos ügyfélszolgálatán

www.husk-cbc.eu


végezték, ahol 100 irodai munkásnál több változó hatását mérték az átlagos hívásidőre a bejövő

hívások kezelésekor. Ezek a változók lefedték a világítást, a kilátást, hőmérsékletet és szellőzést, a

telefonközpont státuszát (például hány hívás kezelése van folyamatban), a személyi jellemzőket és a

csoportjellemzőket. Az adatokat 2002 szeptemberében négy, majd 2002 novemberében 3 hétig

gyűjtötték. Az eredmények kiértékelésekor 7 változó esetében találtak állandó és szignifikáns hatást

a hívásidő hosszára. A fülkék mérete, az ablak közelsége, a szellőzés szabályozhatósága, a fény

természete a hívásidő hosszát 3–19%-ban csökkentette. A második terepkutatást 5 különböző

kognitív teszt felvégtelével végezték a Sacramento Municipal Utility District (SMUD) számítógépes

rendszerének segítségével. 201 irodai munkással végezték, akik 3 különböző épületben dolgoztak,

amelyek eltérőek voltak a napfény és mesterséges fény arányaiban. A teszteket déltájt, 5 alkalommal,

csütörtökönként vették fel 2002 októbere és novembere között. A tesztek vizuális keresési

pontosságot, rövid és hosszú távú emlékezést és logikai képességeket mértek. Az eredmények

kiértékelésekor a monitor mérete és felbontása, a fény természete, a feladatmegoldásra

rendelkezésre álló idő a hatékonyságot 13–29%-ban növelte.

Egy másik kutatás a növények és a munkavégzés hatékonysága közötti összefüggést mérte. A

„Tanulmány a növények és virágok hatásáról a munkahelyi produktivitásra” című tanulmánytkészítő

kutatócsoportot Roger Ulrich PhD viselkedéskutató, a Texas A&M Egyetem Center for Health Systems

and Design osztályának igazgatója vezette. A 8 hónapos kutatás során 101 személy érzelmi,

kreativitási, figyelmi sajátosságait mérték általános irodai felszereltséggel rendelkező irodákban,

kontrollált környezetben. A kísérletben részt vevőkkel többféle feladatot végeztettek el 3 különböző

környezetben, ahol a következők egyike dominált: friss növények és virágok, absztrakt szobrok,

díszítés nélküli környezet. Minden felmérés 2 kreativitást és egy figyelmet mérő tesztből állt, és

ezeket 4 alkalommal vették fel. A tesztek készítéséhez felhasználták E. Paul Torrance PhD által

szerkesztett „Creative Thinking and Profile of Mood States” tesztet is. Az eredmények azt mutatták,

hogy mind a férfiak, mint a nők hatékonysága szignifikánsan megnőtt a növényekkel kialakított

környezetben. A férfiak mintegy 15%-kal több ötletet generáltak a feladatokban, míg a nők

kreatívabbnak bizonyultak.

A történelem során tehát a taylori tudományos munkaszervezés kétségtelenül nagy áttörést hozott a

munka hatékonyságának növelésében. Azonban az ember gépként történő „hasznosítása” hosszú

távon nem működhet, márcsak azért sem, mert az ember alapvetően egy komplex érző lény, akit

belső erők, például a motiváció vezérel. A maslow-i szükséglethierarchia leírja az ember folyamatos

előrehaladásának igényét, amelyet elsősorban a munkakörnyezet tud biztosítani számára. A

hatékonyságnövelés következő lépése az emberi igények magasabb szinten való figyelembe vétele

lehet. A munka célja változatlanul valaminek az előállítása, átalakítása lehet, azonban a munkavégzés

módja, a munkaszervezés és az a környezet, ahol a munka történik, még sokat változhat. A munka

világa fokozatosan alakul, napjainkban kifejezetten előtérbe került az EMBER. A munkavégzés

hatékonysága egyre inkább függ az ő elégedettségétől, motivációjától, valamint attól a

munkakörnyezettől, amelyben munkáját végzi. Az informatikai eszközök terjedésével egyre inkább

www.husk-cbc.eu


lehetővé válik, hogy figyelmünket ezen tényezők folyamatos javítására összpontosítsuk.

Napjainkban erre a legalkalmasabb munkaszervezési mód a távmunka lehet.

Munkaszervezés napjainkban

A szervezés javítása révén érhetjük el a legkisebb ráfordítással a termelékenység növekedését, és ez a

tény különösen napjainkban kap nagy jelentőséget, amikor átmenetileg csökkennek a fejlesztési

lehetőségek.

Szervezés alatt olyan céltudatos tevékenységet értünk, melynek során – egy előre meghatározott cél

elérése érdekében – úgy kapcsoljuk össze a rendelkezésre álló erőforrásokat és az emberi munkát,

hogy azok kedvező összhangban legyenek. A szervezés a gyakorlatban egyidejű a

munkamegosztással. Mindenütt, ahol munkamegosztás van, szükséges a feladatok megosztása is, és

így fennáll a szervező tevékenység szükségessége. A munkafeladatok megosztása elsősorban azok

pontos körülhatárolását és felelőshöz rendelését feltételezi. Egy adott szervezet üzleti folyamatai1

egyértelműen megismerhetők, mérhetők, ezáltal szabadon megváltoztathatók, fejleszthetők. A

csapatmunka alapját is elsősorban a világosan körülhatárolt célok, elvárások jelentik, amelyeket jól

meghatározott munkafeladatok esetén lehet csak megvalósítani.

1. ábra: A munkaszervezés hatása a munkafeladatokra és a vezetői irányításra

Napjaink munkaszervezési modelljeinek az alapja Taylor munkaszervezési modellje, ahol az egyes

munkafolyamatokat olyan kisebb munkafeladatokra darabolja, amelyek elvégzésének

legoptimálisabb folyamata a meghatározható, és ezeknek az egyszerűbb és szabályozott

1Az üzleti folyamat tevékenységek sorozata, amelynek célja az anyag és/vagy információ átalakítása oly módon,hogy az összhangban legyen az üzleti céllal

www.husk-cbc.eu


munkafeladatoknak az elvégzése oktatás formájában viszonylag rövid idő alatt elsajátítható. A

munkafeladatok hatékonyan történő folyamatos szervezése időbeli és pénzbeli ráfordításokat is

igényel. Az optimális munkaszervezésre fordított kiadás azonban meghatározható, annak a kiadásra

és bevételre gyakorolt hatását az alábbi grafikon szemlélteti.

2. ábra: A munkaszervezés optimális költsége a kiadások és bevételek alapján

Az infokommunikációs eszközök fejlődésének hatása a munkaszervezésre

A gazdaság folyamatosan alakul, a piaci szereplőknek gyorsan kell reagálniuk a piaci változásokra. A

globalizációs folyamat révén az egyes multinacionális vállalatok egyre több országban jelennek meg,

telephelyeik száma rohamosan szaporodik. Ahhoz, hogy minél teljeskörűbben tudják kiszolgálni

ügyfeleiket, nélkülözhetetlen számukra nemcsak a jelenlét, hanem a helyi piac ismerete, és a

sajátosságok figyelembevétele is, valamint ezek beolvasztása működési stratégiájukba. Ennek

köszönhetően ugyanazon szolgáltatások egyes országokban gyakran különbözőféleképpen

működnek, gondoljunk csak a helyi adózási szabályokra, amelyek szinte minden országban, de

gyakran országon belüli régiókban is eltérnek. Ezek a nagyvállalatok tehát a helyi prioritások szerint

akarnak működni és terjeszkedni, mindazonáltal az információkat egységesen akarják látni. Ehhez

munkafolyamataikat igen komplex módon kell megszervezniük, amely biztosítja az egységes kezelést,

de lehetővé teszi a helyi sajátosságokhoz való igazodást is. Napjaink fejlett informatikai háttere nélkül

ez a komplex munkaszervezés már elképzelhetetlen lenne.

www.husk-cbc.eu


A gazdaság változásai és az informatikai megoldások fejlődése szoros kapcsolatban vannak.

Elképzelhetetlen lett volna a mai modern gazdaság az internet, a vállalatirányítási szoftverek (ERP –

Enterprise Ressource Planning), a kommunikációs technológiák kialakulása nélkül. Ezeknek a

technológiai fejlesztéseknek köszönhetően napjainkban gyakori, hogy egyes vállalatok napi szintű

koordinációjukat más országból vezénylik (például indiai távmunkahelyek amerikai központtal). A

munkaszervezés és a technológia tehát az egyes munkafeladatokat azok elvégzésének térbeli

helyétől függetlenül is képes munkafolyamatokká építeni.

Maguk a munkavégzők ebből a gazdasági és technikai fejlődésből annyit tapasztalnak, hogy

munkavégzésük egyre nagyobb részben már csak informatikai és kommunikációs – más néven

infokommunikációs – eszközökön történik, a műveletek gyakran automatizáltak, és azokat inkább

már csak ellenőrizni, vezényelni kell. A munkakörök egyre nagyobb része a szellemi tevékenység

irányába tolódik el. Az átalakulás ellenére a munkavégző továbbra is minden reggel bemegy a

munkahelyére, majd nap végén hazatér. Egyes nagyvárosokban ez naponta 1–3 órát is igénybe vehet.

Éves szinten ez 10–31 napnyi utazást jelent, de ha munkaidőként tekintünk rá, úgy 31–93 extra

munkanapot jelenthet, amit akár szabadságként, nem pedig egyfajta önkéntes, ingyenes

munkavégzésként töltene el a legtöbb ember. Hisz ez az idő legtöbbször nem hasznos sem a

munkavállalónak, sem a munkaadónak, de mégis kizárólag a munka miatt töltjük utazással az

időnket. Ennek a holtidőnek a felszabadítása az egyik fontos eleme a távmunka végzés munkavállalói

előnyeinek.

A munkavégzés egyre több munkakörben és a nap egyre jelentősebb részében szinte csak

infokommunikációs eszközökön történik, így gyakorlatilag lehetővé vált, hogy ne csak a telephelyek

legyenek szétszórtan a világban, hisz ugyanaz a munkaszervezési logika és technológia teszi lehetővé

azt is, hogy a munkavállalók bárhonnan elérhessék a központi rendszereket. Ugyanazok a

számítógépek 1–2 egyszerű szoftver felinstallálásával (például VPN-kliens) technikai szempontból

gyakorlatilag azonnal távmunkára alkalmassá tehetik a munkavállalót.

Távmunka, korunk egy lehetséges munkaszervezési modellje

A távmunka alapját az 1970–80-as évek információs társadalmi és technológiai feltételei nyitották

meg. Ekkor jelennek meg a modern gazdasági világra jellemző munkafolyamatok újraszervezései,

üzleti egységek kihelyezése (outsourcing), valamint az alvállalkozók megjelenése a nagyvállalatok

hátterében. A munkafeladatok egy részét funkcionális területenkénti lehatárolásukkal erőforrás-

kihelyezés formájában alvállalkozónak adhatják ki a vállalatok. Ilyenkor úgynevezett

„szolgáltatásszínt-szerződésekben” (SLA – Service Level Agreement) határozzák meg az egyes

munkafeladatok elvégzési módját, feltételeit, kontrollkritériumait. A távmunka hasonlóan igényli a

munkafeladatok pontos megfogalmazását azzal, hogy rugalmasságot biztosít az egyes feladatok

végrehajtására vonatkozó vezetési gyakorlatban. A munkafeladatok elvégzésére vonatkozó

utasítások ugyanis a szolgáltatásszínt-szerződésekkel szemben rugalmasabban alakíthatók a változó

körülményekhez. A távol dolgozó munkavállaló vezetője ugyanis továbbra is ugyanaz a munkaadó

lesz, ellentétben az erőforrás-kihelyezés esetén belépő vállalkozásra, ahol már önálló szervezeti

www.husk-cbc.eu


struktúra található. Az alábbi ábra a távmunka és erőforrás-kihelyezés üzleti modelljének

hasonlóságát ábrázolja. Munkaszervezési szempontból a különbség tehát csak a munkavégző feletti

kontrollban van, amelyet az ábrán pontozott fekete vonal jelez.

3. ábra: Rugalmasabb vezetési gyakorlat a távmunka üzleti modelljében

Az infokommunikációs technológia fejlődésével egyre több olyan munkakör alakul át és jön létre,

amelyek munkafeladatait elsősorban számítógépen kell ellátni. Ahogyan napjainkban egy üzleti

folyamat munkafeladatai más-más országokban kerülnek végrehajtásra (például az egyik nemzetközi

infokommunikációs nagyvállalat beszállítói számlafogadása Prágában, feldolgozása Budapesten,

kifizetése Bécsben történik), lehetséges a munkafeladatok oly módon történő munkaszervezése is,

amely lehetővé teszi a munkavégzők térben tetszőleges elhelyezkedését. Ez a környezet teszi

lehetővé a távmunka egyre szélesebb körben és céllal való felhasználását és elterjedését.

A távmunka elsősorban tehát munkaszervezési mód, amely a munkafolyamatok munkafeladatokká

való bontásával vált lehetségessé. A távmunka során az infokommunikációs eszközök segítségével

az egyes munkafeladatok elvégzése térben elkülönül a vállalatok telephelyétől. Ez lehetővé teheti

a munkakörnyezet egyedi, munkavállaló számára legmegfelelőbb kialakítását.

A távmunka meghatározásaMint azt az előző fejezetben is láthattuk, a technikai fejlődéssel, az információs társadalom

kialakulásával, a munkavállalókért folytatott harcban a munka világa radikálisan átalakul. A

hagyományos munkahelyek száma csökken, a foglalkoztatás újabb és újabb, és egyben olcsóbb

www.husk-cbc.eu


megoldásait keresik a munkaadók, hogy a világméretű versenyben megőrizzék vagy erősítsék

pozíciójukat. Az új megoldások keresése egyaránt folyik a legális kereteken belül, illetve nem ritka a

legalitás világának az átlépése az illegalitás felé, amely előbb-utóbb a vállalkozói szféra

érdekérvényesítési erejének következtében a jog által legalitást kap. Az EU egyszerre hangsúlyozza a

foglalkoztatás rugalmasabbá tételét és a szociális biztonság megőrzését, miközben folyamatosan

ösztönzi az új foglalkoztatási formák terjedését, mint lényegében az egyedüli esélyt arra, hogy a

fejlett Európa polgárai munkához jussanak.

A munkavégzési formák rendszerében két alapvető típus különböztethető meg:

- Tipikus (szokásos) munkavégzési forma, amelyre jellemző a munkáltató és munkavállaló közötti,

a foglalkoztatás feltételeit a szokványos alkalmazási rendelkezések és jogszabályok szerint

rendező, határozatlan időre kötött munkaszerződés, melyből a munkavállalót törvényben

meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg – fizetett szabadság, betegszabadság, fizetett

ünnepnapok stb.

- Atipikus vagy rugalmas munkáról beszélünk, ha nem érvényesülnek a hagyományos

munkaviszony főbb jellemzői, azaz a munkavállaló határozott időre szóló munkaszerződésben,

rész-munkaidőben, polgári jogviszonyon alapuló szerződéssel végez olyan új elgondoláson

(távmunka, bedolgozás, otthon végzett munka stb.) alapuló munkát, ahol a munkaidő eloszlása a

felek igényei szerint alakul.

Az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák térhódítása a fejlett gazdaságokban, így az Európai

Unióban is jelentős. 1985-ben az atipikus foglalkoztatás az EU tagországaiban a foglalkoztatottak

32,9%-át érintette. Ez az arány 1996-ban már 43,2% volt.

A távmunka az atipikus munkavégzési formák közé sorolható. Megállapítható, hogy a bedolgozói

jogviszonyhoz hasonló a távmunka a tekintetben, hogy a terminál, amivel a munkavállaló dolgozik,

általában ugyancsak kívül van a munkáltató telephelyén. A távmunka mégis alapvetően különbözik a

bedolgozói tevékenységtől: az előbbi ugyanis elsősorban immateriális javakat hoz létre. E javak

értéke nagyon különböző: az egyszerű adatrögzítéstől a bonyolult programok elkészítéséig terjedhet.

Minél alkotóbb jellegű feladatot végez a távmunkás, annál nehezebb tevékenységét a bedolgozóéval

egy kategória alá szorítani. Mélyebb áttekintést a más munkaszervezési formákkal azonban a

következő alfejezetben végzek, itt elsősorban a rendelkezésre álló definíciókat kívánom ismertetni.

A távmunka első elképzelései a tudományos-fantasztikus irodalomban jelentek meg. Westfall (2004a)

kutatómunkája alapján, az első ilyen víziót E.M.Forster 1909-ben megjelent The Machine Stops cmű

könyvében vázolta fel. A napjainkban alkalmazott távmunka kifejezés és annak kialakítása azonban az

1970-es évek első felére tehető, az energia krízis idejére, és Jack Nilles nevéhez fűződik. Ő alkotta

meg a „telework” és a „telecommuting” kifejezéseket, és definiálta a köztük lévő különbséget.

www.husk-cbc.eu


Telework - ha a munkával kapcsolatos utazásokat az információ-technológia valamely formája

(például távközlés vagy számítógép) helyettesíti.

Telecommuting - amikor nem a dolgozó utazgat a munkahely és otthona között, hanem a munkája. A

munkavállaló a hét egy vagy több napján munkáját nem a cég székhelyén, hanem saját otthonában

vagy egy teleházban végzi. A lényeg, hogy a távmunkás kevesebbet vagy egyáltalán nem jár be (to

commute=ingázni) a munkahelyére és vissza.

Az európai nyelvek nem tesznek különbséget a két szó között, valójában nem is létezik elfogadott szó

a telecommuting kifejezésre, így a kontinensen összemosódik a telework és a telecommuting

fogalma, németül egyszerűen Telearbeit, olaszul telelavoro, franciául télétravail stb., a magyar

nyelvben pedig már meghonosodott és általánosan használt szavunk a távmunka.

Magyarországon az Országgyűlés a 2004. április 26-i ülésnapján fogadta el a 2004. évi XXVIII.

törvényt, amely a hagyományos munkaviszonyra építve a munka törvénykönyvébe bevezeti a

távmunka-végzés fogalmát, valamint több kapcsolódó törvényt is módosít (személyi jövedelemadó,

munkavédelem). A törvény 192/D. § definíciója a távmunkára: „A távmunkát végző munkavállaló: a

munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a

munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai

eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.”.

További távmunka-meghatározások:

- Távmunkának tekintjük a munkavégzésnek azt a formáját, amikor a munkavállaló nem a

hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját, melynek

eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el

munkaadójához. A legtágabb megközelítés szerint minden olyan munka távmunka, amikor a

munkavégzés során a munkáltató és a munkavállaló térben távol van egymástól. Szűkebb

értelemben távmunka az a munkaszervezeten belül végzett munka, mely a hagyományos

szervezeti karakterektől független térben és időben, valamint számítástechnikai és

telekommunikációs eszközökkel támogatott (Olson 2003).

- A távmunka olyan foglalkoztatási forma, amely esetén a munkavállaló vagy munkáltató által

megválasztott állandó vagy változó helyszínen, a hagyományos értelemben vett munkahelyen

kívül folyik a munkavégzés nagy része, amikor is a munkavállaló a munkáltatóval, illetve esetleg

az ügyfelekkel valamely modern kommunikációs eszköz segítségével tartja a kapcsolatot, ilyen

formában számol be teljesítményéről (Sikora, 2002).

- A távmunka a munka rugalmas megszervezésének egyik módja, anélkül, hogy a munkavállaló

fizikai jelenlétére szükség lenne munkaideje alatt, és magában foglalja az információtechnológiai

eszközök használatát (Gray, 1994).

www.husk-cbc.eu


- A távmunka legáltalánosabb definíciója szerint távmunkás az, aki munkajogviszonyban áll oly

módon, hogy munkaidejének legalább ötven százalékát a munkáltató fő telephelyétől távol tölti,

és munkájához számítógépet és telekommunikációs kapcsolatot használ (Barnard 1996).

- A távmunka személyi számítógépen végzett olyan szellemi tevékenység, amelyben a

munkavállaló otthon vagy egy közelébe kihelyezett munkahelyen (például teleházban vagy

telecenterben) önállóan old meg feladatokat a távolban lévő munkáltató megbízásából. Munkája

eredményét (amely valamilyen elektronikus formában továbbítható dokumentum) valamilyen

távközlési módszerrel (interneten, intraneten, e-mail-en vagy valamilyen elektronikus

levelezőrendszeren stb.) továbbítja, s többnyire a feladatokat is ugyanígy kapja. Munkáltatójával,

főnökével és munkatársaival így elsősorban elektronikus úton, telekommunikáció révén tartja a

kapcsolatot. Személyes megjelenésére a munkáltató központjában csak esetenként van szükség

(Távmunkáról Röviden, 2008).

- A távmunka olyan társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi érdekeket szolgáló munkavégzés,

amikor a munkavállaló nem munkaadója székhelyén vagy más, kijelölt helyen, hanem attól távol,

saját prioritásainak megfelelő alternatív helyen dolgozik, s munkája eredményét

információtechnikai úton továbbítja munkaadójának (Budai, 2002).

- A munkáltatótó telephelyétől távol végzett munka, amelyet a távmunkás és/vagy a munkáltató

választhat meg. Elsősorban az infokommunikációs eszközök használatára támaszkodó

munkavégzés. (Jackson – van der Wielen, 1998).

Mint látható sokféle megközelítés létezik, jelentős mennyiségű publikáció foglalkozik a távmunka

pontos lehatárolásával. Mivel a tanulmánynak nem a definíciók mélységi elméleti vizsgálata a célja,

ezért a továbbiakban a definíciókban levő azonosságok feltárásával egy saját definíciót alkotunk,

amely szerint a távmunkát a tanulmány további részében alkalmazunk. A jelentősebb eltérések

alapján típusokat alkottunk, amelyet a következő alfejezetben ismertetünk.

A távmunka definícióiban egyezőség, hogy három alapvető szempontból lép fel változás:

- Munkahely: a távmunkás alapvetően nem ott végzi a munkát, ahol hagyományos értelemben

tenné azt. A munkahelyen kívül végzi munkája kisebb-nagyobb részét egy olyan helyszínen, ahol

folyamatos kommunikációs kapcsolatot tud fenntartani a munkáltatóval.

- Különleges távközlési eszközök: a munkavállaló és a munkaadó közötti kommunikációs kapcsolat

lehetséges hagyományos eszközök segítségével is, mint például: a telefon vagy a posta, de

jellemzően a legújabb technikát alkalmazzák a távmunka során.

- Különleges irányítás és ellenőrzés: a távmunka kisebb mértékben vagy egyáltalán nem tart fenn

személyes kapcsolatot a munkaadóval, majd minden esetben közbeiktat valamilyen közvetítőt,

www.husk-cbc.eu


kommunikációs eszközt. Ennek hatása elsősorban a vállalatszervezés és -irányítás területén

érzékelhető.

Kiemelendő tehát, hogy a munkavégzés e formája nagyban támaszkodik a modern

információtechnikai eszközökre. Ez tipikusan számítástechnikai és telekommunikációs eszközök

kombinált használatát feltételezi. A munkaeredmény továbbítása is tipikusan modern

telekommunikációs eszközök segítségével történik.

A munkaadótól térben távol eső hely szerepeltetésének abból a szempontból van jelentősége, hogy a

munkavégzés e formája nem korlátozódik kizárólag a távmunkás otthonára. Kétségtelen, hogy a

fejlődés kezdeti szakaszában az alapötlet az otthonról történő távdolgozást tartalmazta, azonban a

fejlődés számos új munkavégzési lehetőséget teremtett.

A feldolgozott irodalom és tapasztalataink alapján egy saját definíciót fogalmaztunk meg a

távmunkára. A távmunka definiáláshoz az alábbi szempontokat használjuk fel:

- a távmunka-végzést munkaviszonyhoz köti,

- hangsúlyozza a távmunka munkaszervezési jellegét,

- kiköti a munkafeladatok teljes értékű elvégzésének lehetőségét a távmunkahelyen,

- a rendszeresség tekintetében a lehetőségre helyezi a hangsúlyt, azaz, hogy álljon rendelkezésre

erre alkalmas munkakörnyezet,

- a helyszín tekintetében függetlenséget követel meg a munkafeladat elvégzése és a helyszín

között (például egy értékesítési pont nem távmunkahely),

- kiköti az infokommunikációs eszközök használatát mind a munkavégzéshez, mind a

kommunikációhoz,

- a szervezeti felépítésben rögzíti az elkülönültséget, ezáltal megteremti a távoli felügyelet és

mérhetőség kötelezettségét,

- feltételezi, hogy a munkafeladat nem teljes értékű üzleti folyamat, amely megszorítás lehetővé

teszi a távmunka kiterjesztését az alvállalkozókra, önfoglalkoztatókra.

A tanulmányban alkalmazott definíciók

Ezen feltételek alapján a tanulmányban alkalmazott definíció a távmunkára a következő:

A távmunka egy munkaszervezési mód, melynek lényege, hogy a távmunkás számára biztosított a

vállalati központtól eltérő helyen is egy olyan munkakörnyezet, ahol infokommunikációs eszközök

segítségével egyes munkafeladatait teljes értékűen el tudja végezni. A távmunka-végzés

helyszínének megválasztása nincs közvetlen kapcsolatban az ellátandó munkafeladattal, azaz a

www.husk-cbc.eu


helyszín hasonló felszereltséggel bárhol létrehozható. A munkavégző munkaviszonyban áll

munkaadójával, és munkaszervezési szempontból egy komplexebb munkafolyamatnak csak egy

részét végzi, vezetője a távmunka-végzés helyszínétől eltérő helyen található, kommunikációjukat

infokommunikációs eszközökkel valósítják meg a távmunka-végzés idején.

A távmunka-házban való foglalkoztatás definíciója a következő:

A távmunka-házegy olyan irodahelyiség, ahol a munkavégzők munkafeladatokat látnak el az őket

foglalkoztató munkáltató számára, úgy, hogy a felek között munkaviszony áll fenn. A távmunka-

házban korlátozott számú (egy vagy néhány) munkáltató munkavállalói dolgoznak, a munkáltatóval

való kapcsolatot informatikai (például számítógép) és kommunikációs (például internet, telefon,

videokonferencia) eszközökkel tartják fenn. A távmunka-házat a legtöbb esetben egy harmadik fél

(például önkormányzat vagy vállalkozó) alakítja ki és tartja fenn a munkaadók egyedi elvárásai

alapján, és az egyes munkahelyeit a munkaadó bérli. A távmunka-ház a nyilvánosság elől elzárt, oda

csak azok a munkavállalók léphetnek be, akiknek a munkavállalói a munkahelyeket bérlik. A

távmunka-házat a helyfüggetlenség és a szervezeti felépítéstől való függetlenség választja el a

telephelyektől. A helyfüggetlenség alatt azt értjük, hogy ugyanolyan felszereltség mellett a

távmunka-háznak bárhol létrehozhatónak kell lennie, azaz nem tartalmazhat helyfüggő funkciókat

(például értékesítési pont). A szervezeti felépítéstől való függetlenség azt jelenti, hogy a távmunka-

ház nem rendelkezhet saját piramishierarchiával, a munkavállalók jelentési kötelezettsége a

távmunka-háztól eltérő helyen dolgozó vezető felé irányul – hacsak nem maga a vezető is a

távmunka-házból dolgozik, ilyenkor viszont a vezetőnek kell hogy legyen legalább egy, nem ott

dolgozó beosztottja.

A távmunka típusaiA távmunka jellegéből adódóan nehéz pontosan meghatározott iránymutatásokat adni a távmunka-

végzés szabályozásával és típusaival kapcsolatosan. Mutatja ezt az is, hogy sem az európai távmunka

keret-megállapodás, sem a magyarországi távmunka törvény nem tett kísérletet a távmunka-végzés

helyének és rendszerességének részletesebb szabályozására. A legtöbb felmérés és tanulmány e

kérdések vizsgálatakor a munkaszervezés jellegére hivatkozik, azaz távmunkának tekinti azokat a

munkaviszony keretében ellátott munkavégzési formákat, ahol a munkaszervezés lehetővé teszi az

egyes munkafeladatok helyfüggetlen elvégzését. A munkavégzés helyére és a távoli munkavégzés

rendszerességére vonatkozóan az esettanulmányok alapján a szakirodalomban mégis kialakult

egyfajta csoportosítás, amelyet itt kívánok bemutatni. A szakirodalom egyes esetekben további

részletezést is tartalmazhat, azonban a dolgozat szempontjából az alábbiakban ismertetett fő

csoportosítások lesznek az irányadók.

A távmunka-végzést a munkavégzés helye szerint az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

www.husk-cbc.eu


- otthoni távmunka – a távmunkás havonta legalább egyszer otthon végez munkát, rendelkezik a

munkaadóval való kommunikációs kapcsolat felvételéhez szükséges technológiai berendezéssel,

távmunkában végezhető feladatot kap, illetve képes és hajlandó megfelelő önállósággal és

szervezettséggel otthon végezni munkáját. Erre legalkalmasabb munkakörök például a

programozó, adatrögzítő.

- mobil távmunka – a vevők elvárásaihoz, a piac igényeihez leginkább alkalmazkodó forma

nemcsak a távmunkák között, hanem az összes foglalkoztatási forma tekintetében is. Ebben az

esetben a munkavégzés helyszíne változik a munkavégzés tartalmától függően. A mobil

távmunkás laptop, illetve egyéb mobil kommunikációs eszközök segítségével tartja a kapcsolatot

munkáltatójával, ugyanakkor a vevőkkel, megrendelőkkel személyes kontaktust alakít ki. Erre

legalkalmasabb munkakörök például az értékesítők, kárfelmérők, tanácsadók.

- távmunka-ház – lényegük, hogy a modern számítástechnikai és telekommunikációs eszközöket

közel kívánják vinni az ilyen módon foglalkoztatottak/foglalkoztatni kívántak otthonához.

Általában az agglomerációban, vidéki településeken kialakított számítógépes munkahelyek. A

munkáltató telephelyétől távol eső irodát jelent, lényege, hogy az adott munkáltató alakítja ki a

munkakörnyezetet saját távmunkásai számára. Hasonlítható a hagyományos irodához olyan

szempontból, hogy megteremti annak lehetőségét, hogy a munka feletti ellenőrzés

hasonlóképpen legyen megoldott, mint a hagyományos irodákban. A költségcsökkentési

lehetőségek és a munkaerőpiac rendelkezésre állása alapján a munkavállalók regionális

irodákban látják el a feladataikat. Ezen irodák üzemeltetését harmadik fél látja el. Erre

legalkalmasabb munkakörök például a call-centerek, könyvelés, adatrögzítés. A távmunka-ház

fajtáival és pontosabb meghatározásával egy külön fejezetben foglalkozunk.

A távmunka munkavégzés helye szerinti felosztásával a szakirodalom sokféle megközelítésben

foglalkozik. Gyakorlati szempontból azonban a legtöbb felosztás besorolható a fenti három típus

egyikébe. Jackson – van der Wielen (1998) a távmunka munkavégzés helye szerinti típusait a

hagyományostól a virtuális szervezetek felé való eltolódásként is értelmezi, amelyet az alábbi ábra

szemléltet.

www.husk-cbc.eu


4. ábra: Távmunka hatása a szervezeti formára

Magyarázat: Home Worker=otthoni távmunka, Nomadic staff=mobil távmunka, Head office=iroda, a

többi típus a távmunka-ház valamely formája.

A telephelytől távol végzett munka rendszeressége alapján az alábbi csoportokat különböztethetjük

meg:

- alkalmi távmunka – a munkavégző egyes távmunkára alkalmas munkafeladatokat távmunkában

láthat el. Ezek rendszeressége azonban a munka jellegénél fogva nincs meghatározva, a

munkafeladat megjelenésekor, külön jóváhagyással, alkalmi jelleggel történik a távmunkázás

(például ajánlatok és szerződések készítése, marketingakciók előkészítése, kutatások),

- részleges távmunka – a munkavállaló előre meghatározott rendszerességgel végezheti munkáját

távmunkában (például heti 1–2 nap, heti 2–3 nap),

- folyamatos távmunka – a munkavállaló gyakorlatilag folyamatosan a telephelytől távolról látja el

feladatait (például call-center, adatrögzítés, monitoring feladatok).

Haddon (1999) felhívja a figyelmet, a távmunka rendszerességéből adódó mérési pontatlanságokra.

Egy felmérésben a munkavállalók 8.1%-a a munkaidő negyedét, 5%-a felét, és 4%-a a munkaidő több

mint felét végezte távmunkában. Westfall (2004a) tapasztalatai alapján távmunkás az aki átlagban az

idejének 20%-át legalább a munkahelytől távol tölti. Kiemelten fontos tehát a mérések esetében

meghatározni a rendszerességet. A nemzetközi kutatások távmunkának minősítik, amennyiben a

munkavállaló havonta legalább egy munkanapot távol dolgozott.

A 2004. évi XXVIII.-as törvény bevezette a távmunkát a munka törvénykönyvébe. Ennek megfelelően

Magyarországon távmunka-munkaszerződés is köthető, amely egyes speciális elemekkel bővíti a

www.husk-cbc.eu


hagyományos munkaviszonyra kötött munkaszerződéseket. Ez alapján az alkalmazott jogviszony

szerinti csoportosítás:

- hagyományos munkaviszony – a hagyományos munkaviszony keretein belül gyakorolják a

munkavállalók a távmunkát,

- távmunka-szerződés – a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony távmunka-

szerződéssel jön létre.

Fontos megemlíteni, hogy egyes meghatározások az alvállalkozói, önfoglalkoztatói jogviszonyt is

megengedik a távmunka értelmezésekor, kiemelve a távmunka a munkaszervezési jelegét. Ez

azonban további definíciós és lehatárolási kérdéseket vet fel (pl. alvállalkozói tevékenységektől való

lehatárolás), és a gyakorlatban nem bővíti ki jelentősen a vizsgálati kört (pl. munkaviszonyban

ugyanúgy el lehet látni a legtöbb kiszervezett tevékenységet), továbbá Magyarországon törvény

definiálja a távmunkát, amelyet munkaviszonyhoz köt. Emiatt dolgozatomban a definíciómnak

megfelelően, csak a munkaviszonyhoz kötött foglalkoztatást tekintem távmunkának.

A távmunka összevetése más munkaszervezési formákkal

A munkaszervezést tárgyaló alfejezetben láthattuk, hogy hasonlóság mutatkozik a munka

kiszervezése és a távmunka között, abban, hogy a munkafeladatokat térben elkülönült helyen végzik

el. Mint azt a fenti definíciós alfejezetből láthatjuk, az érvényben levő jogszabályok szerint, a

távmunka munkaviszonyhoz kötött, így ez a kitétel megkülönböztető jellemző minden alvállalkozói

formától, még akkor is, ha a munkaszervezés teljességében megegyezik az alvállalkozó és a

távmunkás között.

Ez a különbség azonban bizonyos esetekben kulcskérdés lehet. A multinacionális vállalatok az

úgynevezett magtevékenységeiket nem kívánják ugyanis kiszervezni, hiszen ezek olyan üzleti titkok

lehetnek, amelyeket bizalmasan kívánnak kezelni, hogy megőrizhessék versenytársaikkal szembeni

előnyeiket. Hasonlóan fontos lehet a vállalati kultúra, amely kialakítása és fenntartása úgyszintén

szerves része a vállalati működésnek és a hatékonyságnak, és ez úgyszintén csak a saját hatáskörben

biztosítható igazán, kiszervezés esetén csak nehezen várató el az ennek való megfelelés. Az irányítás

rugalmassága úgyszintén nehezen megoldható alvállalkozói viszony esetén, hiszen alvállalkozó csak a

szerződésben meghatározott feltételek szerint biztosít lehetőséget ad-hoc feladatokra. Az

alvállalkozásokba, a beszállítókhoz kiszervezett munka tehát annak ellenére, hogy egyes esetekben

hasonlónak vagy hatékonyabbnak tűnhet, mégsem választható a fentebb felsorolt okok miatt, ennek

ellenére a távmunka lehetőséget biztosíthat a hasonló munkaszervezési módokban rejlő előnyök

kiaknázására.

Egy integrált számítógépes könyvelési rendszerben könyvelő dolgozó számára a munka jellegét

tekintve első pillanatra teljesen mindegynek tűnhet, hogy egy alvállalkozó telephelyén könyvel, mint

„rendes alkalmazott”, vagy egy távmunka-házban távmunkásként, azonban a munkakörnyezetbeli,

www.husk-cbc.eu


utasításadási, ellenőrzési eltérések miatt mélyebb elemzés esetén mégis jelentkeznek eltérések

számára is, azaz az eltérés a munkavállaló szintjén is kimutatható.

A munkaviszonyhoz kötött más munkaszervezési módoktól, mint például a részmunkaidő, munka-

megosztás („job-sharing”), munkaerő kölcsönzés, a távmunka a munkavégzés helyének

függetlenítésében különbözik leginkább. A napjainkban elterjedt egyéb munkaviszonyhoz hasonló

jogköröket biztosító foglalkoztatási módok estében, ugyanis hagyományos, irodai foglalkoztatást

alkalmaznak. Természetesen ilyen esetben is alkalmazható a távmunka, például távmunkában is lehet

részmunkaidőben dolgozni. Ezáltal ötvözhetők az egyes eltérő munkaszervezési módok előnyei.

Fontos még megemlíteni a hagyományos bedolgozástól való különbséget is. Haddon (1999)

megemlíti, hogy a távmunka kialakulásának kezdetén, még nem alkalmazták az infokommunikációs

eszközök használatának szükségességét, emiatt a felmérések igen pontatlanok voltak annak

függvényében, hogy ki mit értett távmunka alatt. Emiatt viszonylag hamar bevezették a definíciós

meghatározásokba, elejében a telekommunikációs később az infokommunikációs eszközök

használatát is. Mint az a definíciós alfejezetből egyértelműen kiderül, napjainkban a távmunkát csak

és kizárólag az infokommunikációs eszközökön végzet munkára értelmezik. Ez a fontos kitétel

egyértelműen elhatárolja a távmunkát az olyan tevékenységektől, amelyek esetében bár a

munkavállaló otthonába viszi a munkát, ott dolgozik, majd visszajuttatja a munkáltatónak, azonban a

munkavégzés során nem használ infokommunikációs eszközöket (pl. bőrfestés, varrás).

Az alábbi összefoglaló táblázatban összehasonlítottam néhány elterjedt munkaszervezési formát, a

távmunkára legjellemzőbb szempontok alapján.

1. táblázat: Távmunka összehasonlítása más munkaszervezési formákkal

Munkaviszony Infokommunikációs

eszközök használata

Telephelytől távol

végzett munka

Távmunka igen igen igen

Alvállalkozói jogviszony nem lehetséges igen

Bedolgozás igen nem igen

Munkaerő kölcsönzés nem lehetséges nem

Munka-megosztás igen lehetséges nem

Részmunkaidő igen lehetséges Nem

Önfoglalkoztató nem lehetséges igen

www.husk-cbc.eu


Jelen tanulmány célja a távmunka, mint korszerű munkaszervezési forma vizsgálata. Nem képezik

tehát az elemzés tárgyát olyan hasonló munkaszervezési módok, amelyek részben megegyeznek a

távmunkával. Természetesen az egyes hasonlóságok alkalmasak lehetnek a dolgozatban feltárt

lehetőségek részleges kiaknázására más munkaszervezési módok esetében is, azonban a lehatárolást

szükségesnek látjuk, hogy a távmunka specifikusságát teljes mélységében, megszorítások nélkül

alkalmazni tudjuk (pl. korszerű infokommunikációs megoldások által nyújtott lehetőségek).

A távmunka végzés szervezeti és menedzsment jellemzői

A távmunka témakörében fellelhető szekunder információforrások és gyakorlati tapasztalatok

alapján elmondható, hogy a távmunkavégzésre legideálisabbnak tartott munkakörök között az iskolai

végzettség nem perdöntő, takarhatnak egyszerű, rövid idő alatt, komolyabb formális képzések nélkül

betanulható folyamatokat éppúgy, mint felsőfokú végzettséget és nagyfokú kreativitást igénylő

munkákat. A közös metszet minden esetben tevékenységek szellemi volta, ahol a munka

végeredménye elektronikus úton továbbítható a munkaadónak. A harmadik jellegzetesség, hogy ezek

a munkakörök az időháztartás szempontjából is jelentősen különböznek. Van, amelyikben a dolgozó

szabadon osztja be munkaidejét, élethelyzetétől, egyéb körülményeitől függően, míg van olyan, ahol

szükség van a „hivatali idő” betartására, hiszen például egy ügyfélszolgálatnak a feltüntetett

időpontban mindenképpen válaszolnia kell – függetlenül attól, hol tartózkodik a válaszadó. Ez

jelentősen befolyásolhatja bizonyos munkakörökben azt, hogy kik vállalják el: adott esetben a

munkakör teljes egészében távmunkássá tehető, de a munkavállaló (pl. egy kismama) azt az

élethelyzetéből kifolyólag mégsem végezheti el.

Már ennyiből is látható, hogy az atipikus munkavégzés egy szegmensének szűken vett ideális

eseteiben is számos differenciát találunk a különböző munkakörök között. A KSH adatai alapján

jelenleg Magyarországon a foglalkoztatottak harmada dolgozik számítógéppel, és ez az arány a

bemutatott tendenciák alapján jelentősen növekedni fog a közeljövőben. Esetükben máris felmerül,

hogy részben vagy egészben munkájuk másként is szervezhető a hagyományos tér- és időkereteken

kívül. Meg kell jegyezni, hogy hazánkban a vállalati kultúra egyelőre nem ebbe az irányba mutat,

noha a megfelelő munkafolyamat-elemzéssel ha nem is konkrét munkakörök, de bizonyos

munkafolyamatok mindenképpen átalakíthatók.

A hazai és nemzetközi adatokból a kutatók azt szűrték le, hogy a távmunkában foglalkoztatottak nem

elsősorban a hátrányos helyzetűek közül kerülnek ki, hanem többnyire a minden szempontból

előnyös helyzetben lévők közül: jellemzően budapesti, magasan kvalifikált munkaerőről van szó,

amely az úgynevezett tudásmunkásoknak (knowledge workers) is az elitje. Ehhez képest a távmunkát

támogató programok az ösztönzést jellemzően megpróbálják összekapcsolni valamilyen hátrányos

foglalkoztatás- vagy szociálpolitikai helyzettel. Vagyis a megcélzott célcsoportok általában a

megváltozott munkaképességűek vagy gyermeküket otthon nevelők, roma származásúak, 45 éven

felüliek, hátrányos munkaerő-piaci térségben élők, munkanélküliek, pályakezdők stb.

www.husk-cbc.eu


A kutatók azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a távmunka elsősorban nem a szociálpolitika

eszközrendszerének a része és megvannak azok a sajátosságai, amelyek eleve megkérdőjelezik

ezeknek a szempontoknak az érvényesíthetőségét.

Mindezek alapján a távmunka célcsoportjait azok a munkavállalók jelentik, akiknél a munkavégzést és

az élethelyzetet az alábbi tényezők jellemzik:

Elszigetelt faluban, városban élő munkavállalók, akiknek nincs lehetőségük a napi szintű

munkába utazásra

Olyan ritka, nehezen megszerezhető tudással, vagy speciális kompetenciákkal rendelkező

munkatárs, akinek lakhelye nagyon messze helyezkedik el a munkahelyétől

Számítástechnikai és informatikai tudással rendelkező munkavállalók

A távmunka végzéséhez viszonylag nagy önfegyelemre és nem utolsósorban fejlett

munkakultúrára, munkamorálra van szükség, ezért tanulmányaink szerint joggal

feltételezhető, hogy a munkából hosszabb-rövidebb időre kiesett regisztrált munkanélküliek

vagy munkatapasztalatot nem szerzett pályakezdők nem éppen a legideálisabbak az ilyen

jellegű munkavégzésre.

Továbbá a távmunka végzéséhez az otthon dolgozók esetében különösen fontos a nyugodt

munkakörnyezet kialakítása is, ami miatt viszont az sem valószínű, hogy a 10 évesnél

fiatalabb gyermeküket otthon nevelők jó célcsoportnak tekinthetőek.

A munkáltatók kompetenciáit illetően megállapítható, hogy bármely távmunkában végezhető

munkakörről is legyen szó, a távmunkás munkatársakat irányító felettes vezetőknek egyrészt a

hagyományoson felül új típusú vezetési feladatokat kell ellátniuk, másrészt a meglévő kompetenciák

közül egyesek hangsúlyosabb alkalmazási szükséglete jellemző.

A menedzseri szerepek hagyományos munkavégzés esetén – Mintzberg (1983) nyomán – az alábbi

csoportokba sorolhatók:

Interperszonális szerepek:

képviselő

kapcsolattartó

vezető

Információs szerepek:

információgyűjtő

www.husk-cbc.eu


információelosztó

szóvivő

Döntési szerepek:

erőforrás-elosztó

zavarelhárító

tárgyaló

vállalkozó

A távmunkavégzés során kiemelt szerepet kapnak a kapcsolattartó, információgyűjtő és elosztó,

valamint az erőforrás-elosztó és zavarelhárító szerepek. Részletesebben ide tartozik a munkatársak

számára kiadott feladatokkal kapcsolatos delegálás képessége, valamint az ezekkel kapcsolatos

megfelelő időgazdálkodás, és a feladatvégzések határidőre való elkészítésének fokozott tartatása.

Mindezeket nagyban elősegíti a folyamatos és megfelelő kontrol, valamint a formális és informális

visszajelzés adásának képessége. Az információkezelést fokozottabb hatékonyság kell, hogy

jellemezze, ehhez pedig a szóbeli és írásbeli kommunikációs készség magas szintje szükséges. A

munkafolyamatok és feladatok módosult megjelenése megköveteli a konceptuális készség fokozott

használatát, a holisztikus látásmód és a rendszerszemléletű gondolkodás tehát alapvető a távmunka

esetében. A távmunka hosszú távon jelent kifizetődő megoldást a munkáltatók és komoly motivációt

a munkavállalók számára, ezért előtérbe kerül a stratégiai gondolkodás, és a jövőorientált, hosszú

távú üzleti szemlélet. Szintén fontos szerepet tölt be a rugalmasság és a problémák flexibilis

kezelésének képessége, ugyanis számos esetben követel meg ez a fajta munkavégzés a tipikustól

eltérő megoldási módokat. Ugyanezen indokok alapján nélkülözhetetlen a felmerülő konfliktusok

kezelésének képessége, a felmerült konfliktusok menedzselése azok elfojtása helyett. Mivel a

távolság sok esetben megakadályozza a személyes kapcsolatfelvételt, kapcsolattartást, a vezetői

feladatok ellátásához fokozottabb odafigyelés szükséges a távmunkásokra. A teljesítmény

mérhetőségének kérdése is új típusú feladatokat állít a vezetők elé, olyan újfajta kompetenciákat

igényel, mint pl. az eredmény centrikusság, a precizitás és pontosság, a céltudatosság, valamint a

kezdeményzőkészség és a proaktivitás. Ahogyan a távmunkában dolgozó munkavállalót, a munkaadói

oldalt is jellemeznie kell a megbízhatóságnak, agilitásnak és fokozott terhelhetőségnek. A motiválás

képessége még a hagyományos foglalkoztatásnál is hangsúlyosabb szerepet kap a távmunka

esetében.

A távmunka bevezetésekor a kapcsolatos kockázatok felmérése nélkülözhetetlen, amelyek során az

alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:

A kontrol elvesztése: mivel a működési folyamatok, feladatok újfajta allokációja és

monitorozása – kezdetben még – nem tisztázott, a távmunkában feladatot végző

www.husk-cbc.eu


munkatársak teljesítményének objektív mérése nem lehetséges. Ezzel együtt a teljesítmény

értékelése nem elhanyagolandó, a teljesítmény három dimenziójának (munkakörhöz

kapcsolódó eredmények, magatartás, tulajdonságok) esetében feladat a követelmények

felállítása, majd a működés során a teljesítményszintek mérésének fokozatos elindítása.

Ad-hoc találkozók hiánya: akár otthoni, akár mobil távmunkáról legyen szó, a munkatársaktól

való távolság ellehetetleníti a prompt szervezésű, személyes találkozókat. A kockázat

csökkentése érdekében virtuális csapattalálkozók szervezése indokolt.

Adatvédelmi kockázatok: a szervezet intranet hálózatán megtalálható belső információk

kikerülésének veszélye a távmunka esetében kisebb-nagyobb mértékben, de fennáll. Az

egyes információk kezelése következtében az adatvédelmi szabályzatok sérülhetnek.

Az internetes kapcsolat akadályoztatása, hibái: az internetes hozzáférés ill. az egyéni, otthoni

internetkapcsolat esetében több esetben működési hibák fordulhatnak elő, így a

munkavégzés megszakadhat, az ebből eredő hibák eredményeképpen csúszások, a határidők

módosulása várható.

A távmunkavégző munkatársak folyamatos elérhetőségének hiánya: az otthoni és

mobiltávmunkások időbeli és térbeli eltérő helyzetük miatt nem akkor elérhetők, amikor

szükség van rájuk, ennek eredményeképpen az információk közlési folyamata sérülhet,

megakadhat, végső soron a teljesítmény csúszása prognosztizálható.

A feladatok allokációinak nehézségei: a távmunkások feladatainak kiosztását hátráltatja a

tipikus munkavégzésben használt tervező és monitorozó eszközök alkalmazhatatlansága.

A bizalmas információk feletti kontrol elveszítése: a távmunka végzés esetében is szükséges a

bizalmas információk felhasználása a munkacélok megvalósítása érdekében. Ezek

megbízhatóságának felülvizsgálata a releváns szabályokkal nehezebb feladatokat támaszt a

vezetők felé.

Az önmenedzselés képességének hiánya: a távmunka végzéshez nélkülözhetetlen

önmenedzselés képességének hiányával küszködő munkatársak esetén a rugalmasság a

munka hatékonyságának romlását eredményezheti.

Izoláció: a távmunkások esetében az otthoni iroda és a munkahely közötti távolság

következtében elszigetelődésről beszélhetünk, amely negatív befolyással bír a csoport

kohéziójára, összetartó erejére. A kockázat kiküszöbölése érdekében ajánlatos a rendszeres

időközönként megtartott találkozások, ill. informális rendezvények, konzultációk.

A motiváció hiánya: a szervezettel történő napi kontaktusok hiányában, valamint a beépített

motivátor tényezők (pl. informális visszacsatolás a vezető részéről) nélkül a távmunkában

dolgozó munkatárs kevésbé motiválttá válhat. A negatív jelenség kiküszöbölése érdekében

www.husk-cbc.eu


ajánlatos a meglévő anyagi és erkölcsi motivációs rendszert és vezetési technikákat is az

elektronikus kommunikáció eszközei által végezhetővé alakítani (pl. Messenger

alkalmazásával)

A menedzseri visszacsatolás hiánya: a napi személyes kontaktusok számának minimálisra

csökkenése következtében a menedzsereknek alig marad esélyük a visszajelzések

biztosítására. Az informális teljesítményértékelés hangsúlyos szerepe így leértékelődik, amely

a munkatársak elbizonytalanodásához, a magatartás és teljesítmények kioltásához vezet

(abban az esetben is, amikor pedig azok pozitív eredményűek voltak).

Nem megfelelő otthoni munkakörnyezet: az otthon végzett munka esetében a legkevésbé

lehet optimális munkakörnyezetről beszélni, az egyes munkaeszközök hiánya vagy nem

kielégítő minősége pedig a munkateljesítmény hatékonyságának romlásához vezethet.

A munkaidő meghatározásának kényes kérdései: amennyiben a távmunkások számára

nincsenek előírva pontos jelenléti és készenléti idők, amely során a számítógépen történő

munkavégzés elektronikusan ellenőrizhetővé válik, azaz nagyobb rugalmassággal,

időbeosztási szabadsággal rendelkeznek, úgy az egyéni különbségek – komoly problémákat

okozó – elérhetőségi és monitorozási kérdéseket vetnek fel. Ennek érdekében javasolt a

rugalmas munkavégzéshez hasonlóan egy időkeret meghatározása, amely során a

munkavállaló biztosan elérhető a szervezet számára.

Az emberi kapcsolatok hiánya: a távmunka végzést jellemző távolság a személyes emberi

kapcsolatok kialakítását és fenntartását is jelentős mértékben gátolja, a kapcsolattartás

elektronikus változata pedig ezt nem képes pótolni. Ennek eredményeképpen alakulhat ki a

távmunka egyik legnagyobb hátrányaként említett elszigetelődés.

Személyi alkalmatlanság: lehetnek olyan munkavállalók, akik személyes tulajdonságaik

alapján egyszerűen nem felelnek meg a távmunka által támasztott követelményeknek. Egyes

képességek és karakterek kizárják annak lehetőségét, hogy az illető a munkahelyétől távol,

önállóan végezze munkáját, ezt különböző viselkedési- és személyiségteszt segítségével

lehetséges kiszűrni.

A család, mint zavaró tényező: a munka és magánélet egyensúlyára való törekvés

következményeként előfordul, hogy a családtagok nem mutatnak kellő toleranciát a

munkavégző távmunkás munkaköri feladatai iránt, ezzel sokszor a munkavégzés

hatékonyságát csökkentve.

Munkaalkoholizmus: amennyiben a munkavállaló nem rendelkezik a kellő időmenedzselési

és önmenedzselési képességekkel, amennyiben nem tudja beosztani munkaidejét, a munka a

magánélet rovására mehet, a távmunkás munkaalkoholistává válhat. Egy idő után az ilyen

típusú emberek mennyiségben és minőségben is többet teljesítenek az elvártnál, a fokozott

www.husk-cbc.eu


munkaterhelés viszont rövid idő alatti kiégéshez vezet. A helyzet elkerülése érdekében

lényeges a pontos feladatmeghatározás, a munka mennyiségének és minőségének egzakt

rögzítése.

A szervezeti kultúra gyengülése: az erős szervezeti kultúrák összetartó csoportszellemmel,

egymást kölcsönösen támogató munkatársak esetében alakulhat ki, amennyiben azonban a

munkatársak nem találkoznak, fizikailag nincsenek együtt, a kultúra egyes elemei, a normák,

viselkedési szabályok, közös történetek leépülnek, így gyengítve a vállalati kultúrát. Mindez

pedig a munkatársak egymás iránti elkötelezettségének mérséklődéséhez vezethet.

Nem megfelelő távmunka szabályzat: amennyiben az otthoni munkavégzés szabályait nem

rögzítik teljes körűen és konzisztensen, úgy az a távmunka végzés nem megfelelő működését

eredményezi, így az elterjedés gátját képezi.

Lassabb információcsere: a közvetlen emberi kapcsolatok, az informális munkacsoportok a

könnyebb és gyorsabb információáramlásra adnak lehetőséget, ugyanennek valószínűsége a

virtuális csapatok esetében lecsökken, az információk köre szűkebbé válik, a releváns

információk

A távmunka költségei: a távmunkahelyek kialakítása, az egyes feladatok átszervezése minden

esetben a kommunikációs és IT költségek növekedéséhez vezet. Ez komoly költségoldali

tényezőt takar, az ezzel szemben álló hasznok viszont sokszor nem pontosan kalkulálhatók,

vagy esetleg nem számszerűsíthetők, ezért hangsúlyosabbá válnak a rugalmas formával

kapcsolatos kiadások.

A személyes interjúk alapján elvégzett kutatások eredményei feltételezhető, hogy az idő

előrehaladtával a vezetők hozzáállása is változik majd. Egyre több vezető támogatja majd a

projektalapú munkaszervezést, vagyis az eredmény érdekli őket, és nem az, hogy mikor és hogyan

végzik el a feladatot a munkavállalók. Napjainkban az informatika-, a pénzügy- és a média területén

működhetne leginkább a távmunka rendszer.

Sokan úgy vélik, hogy a távmunka végzés többek között a munkaszervezési problémák (utasítás,

ellenőrzés nehezebb) miatt nem terjed. A munkáltatók attól félnek, hogy a munka felelősségével mi

lesz, vagy ha a kismama otthon dolgozik, és a gyerek a klaviatúrára önti a spenótot. Ez abszurd dolog,

ez lehet a munkavállaló felelőssége. Ki ruházzon be a számítógépbe? Ennek sincs jelentősége, hisz

egy év alatt le lehet írni. Többet nyer a munkáltató, ha megveszi a számítógépparkot és kiadja a

munkát. A munkavállaló pedig akkor dolgozik, amikor ráér.

Egy másik vélemény az ellenőrzéssel kapcsolatos félelmet támasztja alá: a munkáltató megszokta,

hogy látja a munkavállalóját. Ha viszont távmunkában dolgozik, akkor nem látja és úgy gondolja, hogy

nem tudja ellenőrizni. Ez is visszariasztja a munkaadókat. Pedig ez is csak rugalmasság, és eredmény-

www.husk-cbc.eu


orientáltság kérdése. Mert az eredményt csak akkor tudja elérni, ha akkor dolgozik a munkavállaló,

amikor neki a legalkalmasabb. Ehhez kellenek a pozitív példák és az ösztönzők.

Távmunkában végezhető tevékenységek

Gyakran merül fel az a kérdés, hogy mely munkakörök végezhetők távmunkában? Erre sokszor és

sokféle válasz született már, de a gyakorlatban a kérdésfeltevés túl tág. A távmunka annak

munkaszervezési jellegéből adódóan ugyanis elsősorban munkafeladatra definiálható. Azaz a

távmunkás a munkaköréhez tartozó munkafeladatok ellátását végzi. A legtöbb irodai munkakörben

vannak olyan munkafeladatok, amelyek alkalmasak lehetnek távmunkára, de az is igaz, hogy szinte

minden munkakörben vannak olyan munkafeladatok, amelyek nem végezhetők távmunkában. Egy

munkafeladatra már konkrétan meghatározható, hogy milyen erőforrásigénnyel rendelkezik, milyen

információk és fizikai anyagok kellenek kivitelezéséhez, így megállapítható, hogy tartalmaz-e olyan

elemet, amely helyhez kötöttséget igényel, avagy távmunkában is elvégezhető.

A távmunkában való ellátásra azon munkafeladatok a legalkalmasabbak, amelyek:

- inkább szellemi, mint fizikai aktivitást igényelnek,

- erősen támaszkodnak az információ feldolgozásra,

- egyértelműen megfogalmazhatók vagy önállóan végezhetők,

- világos céljaik és mérhető eredményeik vannak,

- nem igényelnek különleges, helyhez kötött vagy drága berendezéseket és infrastruktúrát,

- minimális közvetlen ellenőrzést igényelnek.

A távmunkában végezhető munkaköröket tehát az alapján célszerű kiválasztani, hogy milyen

munkafeladatokat tartalmaznak, és azok mely része alkalmas a távoli megvalósításra. Ezen

munkafeladatok csoportosíthatók úgy, hogy folyamatukban 1–2 napot tegyenek ki, ekkor az adott

munkakör már alkalmas lehet az alkalmi vagy részleges távmunkára.

Az egyes munkafeladatok vállalatonként eltérhetnek, azaz az általánosítás csak részben lehetséges,

figyelemmel arra, hogy az adott tevékenységek egyes esetekben mégsem végezhetők el távolról. A

legtöbb távmunkásítható munkafeladat gyakran a következő területeken található:

- Szakértők és vezetők: tervezők, tanácsadók, könyvelők, menedzserek (marketing, pénzügy, PR,

minőségügy, HR stb.), projektvezetők, ügyfélfelelősök, pénzügyi elemzők, brókerek.

- Informatikusok: rendszerszervezők, programozók, kiadvány-szerkesztők, webszerkesztők,

grafikusok, technikai támogatásban dolgozók, szoftver mérnökök.

www.husk-cbc.eu


- Irodai szakértők: könyvelők, elemzők, fordítók, korrektorok, kutatók, vezető adminisztratív

munkatársak.

- Adminisztráció: adatrögzítők, szövegbeírók, telefonos értékesítő munkatársak.

- Ügyfélszolgálati funkciókat ellátók: közvetlen értékesítés, értékesítési támogatás, technikai

támogatás, marketing és foglalások.

Az alábbi táblázat a teljesség igénye nélkül egyes munkakörök távmunkában végezhető

munkafeladatait tartalmazza, valamint azon munkáltatói csoportokat, ahol ilyen funkciók

előfordulhatnak.

2. táblázat: Távmunkában végezhető munkakörök, munkafeladatok

Munkakör Munkafeladatok Munkáltatói csoport

Adatrögzítés,

adatfeldolgozás

nyomtatványok rögzítése; adatok

módosítása; rendelések rögzítése;

dokumentálási feladatok

Biztosítótársaságok;

Kereskedelmi egységek;

Pénzintézetek;

Közszolgáltatók

Telefonos értékesítés

és adatfelvétel

ügyfelek megkeresése,

tájékoztatása; értékesítési

információk szolgáltatása;

információs szolgáltatás;

piackutatás

Pénzintézetek; Kereskedelmi

hálózatok; Piackutatók;

Telemarketing és telesales

cégek; Távközlési szolgáltatók

Telefonos

ügyfélszolgálat

információszolgáltatás; értékesítési

információk szolgáltatása;

termékvonal

Pénzintézetek; Kereskedelmi

hálózatok; Call centerek,

kihelyezett ügyfélszolgálatok;

Távközlési szolgáltatók;

Közszolgáltatók; Média

vállalkozások [emelt díjas

szolgáltatók]

Rendszerfelügyelet rendszerek felügyelete;

programtesztelési feladatok;

rendszerek dokumentálása

Informatikai vállalatok;

Távközlési szolgáltatók;

Közszolgáltatók

Szoftverfejlesztés programozás;

programtesztelési feladatok;

szoftverek dokumentálása

Informatikai vállalatok;

Pénzintézetek;

www.husk-cbc.eu


Pénzügy, számvitel könyvelés; adóbevallások készítése;

számlaforgalom és pénzügyi

tranzakciók lebonyolítása;

jelentéskészítés

Bármely vállalat

Humán ügyvitel munkaügyi adminisztráció;

munkaidőadat-feldolgozás;

bérszámfejtés; TB ügyvitel és

számfejtés; hatósági

adatszolgáltatások; munkáltatói

juttatások kezelése

Bármely vállalat

Távmunka-házak elméleti áttekintéseMemmott már 1963-ban használta a „suburban workcenter” elnevezést, amely elképzelése szerint a

vezetők részére lett volna fenntartva, amely közelebb van lakóhelyükhöz, mint a vállalat. Innen el

tudják végezni munkájukat, és munkatársaikkal is kapcsolatban lehetnek. Healy 1968-ban a

„neighborhood remote work center” kifejezést használta, amely alatt egy olyan távmunkavégzére

alkalmas helyszínt értett, ami „sétatávolságra” található a munkavállalók lakóhelyétől. Ő is kiemelte,

hogy az ilyen központok előnyösebbek az otthoni távmunkánál, mert lehetővé teszik az eszközök

megosztását, csökkentik a munkavállalók izolációját, és megteremtik a a közvetlen munkatársakkal

való személyes kapcsolattartás lehetőségét. Harkness 1977-ben a Stanford Kutatóintézetében

végzett számításokat, melyek szerint a távmunkaközpontok révén 1985-re 1.4%-kal csökkenhet az

üzemanyag-fogyasztás.

A távmunkaközpontok mozgalmának eredete az 1980-as években a skandináv államokban indult.

Innen terjedt el Nyugat-Európa, Ausztrália és Észak-Amerika országaiba, és az elmúlt években jelent

meg Kelet-Európában, Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában. A nemzetközi és nemzeti fejlesztési

ügynökségek felismerték a távmunkaközpontokban rejlő potenciált, és a világ minden táján

támogatják azt. Az Egyesült Királyságban például minden vidékfejlesztési irodának van szabályzata a

távmunkaközpontok terjesztésére vonatkozóan.

A távmunkaközpontokról szóló egyik legátfogóbb gyűjteményt Bagley (1994) publikálta a

„Távmunkaközpontok és kapcsolódó koncepciók: Gyakorlati áttekintés” című tanulmányában, ahol

tanulmányozta az Egyesült Államok távmunkaközpontjait, valamint a világ más országaiban meglévő

modellek jellegzetességeit (például Finnország, Franciaország, Írország, Svájc, Jamaika, Japán,

Egyesült Királyság).

Első megközelítésben a munkáltatók száma alapján rendszerezhetjük a távmunkaközpontokat.

Eszerint megkülönböztethetünk egy és több munkáltató által fenntartott távmunka-házakat,

valamint nyilvánosan látogatható úgynevezett teleházakat. Az egy munkáltató által fenntartott házak

www.husk-cbc.eu


elsősorban a nagyvállalatokra jellemzőek, akiknek több telephelye is van, ők képesek ugyanis

gazdaságosan fenntartani hosszabb távon egy távmunka-házat, ezeket gyakran szatellit irodának

nevezi a szakirodalom. A több munkáltató által üzemeltett távmunka-házak nagyobb biztonságot

jelentenek a fennmaradásra, hisz esetükben kisebb problémát okoz, ha egy munkavállaló átszervezi

működését, emiatt a nem munkáltató által kezdeményezett távmunka-házak esetében ez a preferált

modell. A nyilvánosság tekintetében a távmunka-házak alapvetően zártak, oda csak a „regisztrált”

munkavállalók léphetnek be munkavégzés céljából. A nyilvánosan látogatható teleházak célja egy-egy

térség infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférésének biztosítása, azaz a hangsúly itt inkább a

vidéki lakosok infokommunikációs eszközhasználatba való bekapcsolásán van, mintsem a

foglalkoztatáson.

A távmunkaközpontok elnevezését illetően Bagley tette a legátfogóbb kísérletet ezek

rendszerezésére, de ő is megállapítja, hogy ezek funkciójukban hasonlók, a néveltérések elsősorban

kialakulásuk helye és felhasználásuk körülményei miatt jelentkeztek. Az elnevezések utalhatnak

egyrészt az elhelyezkedésre (például Urban Centers, Rural Work Centers), az általuk betöltött

szerepre (Executive Office, Community TeleCenters), de egyes esetekben a fantázianév jogvédelmi

okok miatt született (például a TeleCenter elnevezést egy kanadai tanácsadó cég levédette, így

született a Telecottage). Bagley a következő típusokat különbözteti meg2: Community TeleService

Centre, Creative Office, Floating Office, Non-Territorial Office, Resort Office, Satellite Office,

Telecottage, Unassigned Office, Urban Telecenters, Rural Remote Work Centers, Urban Executive

Office Suites. A tanulmány összegzéseként Bagley megállapítja, hogy a legnagyobb fejlődési

potenciállal a vidéki és az egy munkáltató által fenntartott távmunka-házak rendelkeznek. Hasonló

konklúziót több helyen is olvashatunk a szakirodalomban.

A dolgozat szempontjából a távmunkaközpontokat csak a nyilvánosság által való hozzáférés módja

alapján kívánom megkülönböztetni. Eszerint nyilvános, illetve zárt módon működő

távmunkaközpontok léteznek. A Magyarországon elterjedt szóhasználatnak megfelelően a

dolgozatban ezentúl a nyilvános távmunkaközpontokat teleházaknak, a zártakat távmunka-házaknak

nevezzük.

A nyilvános távmunkaközpontok, azaz a teleházak már létező szervezetek Magyarországon.

Öndefiníciójuk szerint: „A teleház egy többfunkciós, nyitott profilú kisközösségi információs és

telekommunikációs szolgáltatóközpont”. Céljuk elsősorban az információtechnológiai eszközökhöz

való hozzáférés minél szélesebb körben való biztosítása. Dolgozatomban működési hasonlóságukból

kifolyólag ebbe a kategóriába soroljuk az eMagyarország pontokat, és minden más nyilvánosan

használható internetelérést biztosító helyszíneket.

2 A felsorolásban megtartjuk az eredeti angol elnevezéseket tekintettel arra, hogy a névhasonlóságokmiatt a fordítás nehezen tudná visszaadni a valódi jelentéstartalmat.

www.husk-cbc.eu


Definíciónk szerint a zárt távmunkaközpont, azaz a távmunka-ház egy olyan irodahelyiség, ahol a

munkavégzők munkafeladatokat látnak el az őket foglalkoztató munkáltató számára, úgy, hogy a

felek között munkaviszony áll fenn, továbbá a távmunka-házban korlátozott számú (egy vagy néhány)

munkáltató munkavállalói dolgoznak, a munkáltatóval való kapcsolatot informatikai (például

számítógép) és kommunikációs (például internet, telefon, videokonferencia) eszközökkel tartják fenn.

A távmunka-házat a legtöbb esetben egy harmadik fél (például önkormányzat vagy vállalkozó)

alakítja ki és tartja fenn a munkaadók egyedi elvárásai alapján, és az egyes munkahelyeit a munkaadó

bérli. A távmunka-ház a nyilvánosság elől elzárt, oda csak azok a munkavállalók léphetnek be, akiknek

a munkavállalói a munkahelyeket bérlik. A távmunka-házat a helyfüggetlenség és a szervezeti

felépítéstől való függetlenség választja el a telephelyektől. A helyfüggetlenség alatt azt értjük, hogy

ugyanolyan felszereltség mellett a távmunka-háznak bárhol létrehozhatónak kell lennie, azaz nem

tartalmazhat helyfüggő funkciókat (például értékesítési pont). A szervezeti felépítéstől való

függetlenség azt jelenti, hogy a távmunka-ház nem rendelkezhet saját piramishierarchiával, a

munkavállalók jelentési kötelezettsége a távmunka-háztól eltérő helyen dolgozó vezető felé irányul –

hacsak nem maga a vezető is a távmunka-házból dolgozik, ilyenkor viszont a vezetőnek kell hogy

legyen legalább egy, nem ott dolgozó beosztottja.

5. ábra: Hagyományos és a távmunka-ház szervezeti felépítése

irodában Irodán kívül

Távmunkaház szervezeti felépítés

Hagyományos szervezet (beleértve adecentralizáltés külső telephely funkciókat)

www.husk-cbc.eu


A távmunka-ház tehát elsősorban abban tér el a teleházaktól, hogy ez a nyilvánosság számára nem

látogatható, kizárólag a távmunka-ház üzemeltetőivel szerződéses kapcsolatban levő munkáltatók

távmunkásai jogosultak a belépésre. Ez a különbség teszi lehetővé azt, hogy a távmunka-ház

munkakörnyezete a munkáltatók előírásaihoz és szabályozásaihoz legyen igazítva. A teleházak

esetében ez nem lehetséges, ugyanis a nyilvánosság kizárásával pont funkciójuk alakulna át. Ezért

látjuk szükségesnek a fenti terminológia tisztázását, hogy egyértelműen meg tudjuk különböztetni e

két működési modellt. Magyarországon mintegy 439 nyilvánosan látogatható teleház és egyetlen

zártkörűen használt távmunka-ház működik. Ez a távmunka-ház 2007 októberében nyílt Örkényben.

A távmunka-házat tehát a hagyományos telephelytől az különbözteti meg, hogy a általában harmadik

fél üzemelteti, és az független a vállalati szervezeti felépítésétől. További különbség, hogy a

távmunka-ház annyiban nem helyhez kötött, hogy a definíció szerint az hasonló feltételekkel máshol

is létrehozható kell, hogy legyen, nincs közvetlen kapcsolata a piaccal, ellentétben a telephelyekkel.

Az inkubátor házakban és az ipari parkokban vállalkozások üzemelnek, ellenben a távmunka-

házakban munkavállalók ülnek. Egy ipari parkban is kialakítható egy távmunka-ház, bár ez nem

jellemző, hisz a távmunka-házat elsősorban a munkavállalók lakóhelyéhez közel telepítik, az ipari

parkokat pedig a lakóhelyektől távolabb. Az inkubátorházak kisvállalatok számára biztosítanak

működési lehetőséget. A definíció szerint azonban a távmunka-házban dolgozóknak kell, hogy legyen

olyan munkatársa, aki fizikailag máshol helyezkedik el.

3. táblázat: Távmunka-házak megkülönböztetése más formáktól

Fenntartó a

munkáltatótó

Elhelyezése

kötött

Nyilvánosságtól

elzárt

Szervezeti

felépítéstől

független

Távmunka-ház nem nem igen igen

Teleház nem nem nem igen

Telephely igen igen igen nem

Inkubátor ház nem részben igen nem

Ipari park nem igen igen nem

www.husk-cbc.eu


A távmunka típusain belül a hagyományos foglalkoztatáshoz a távmunka-ház áll legközelebb, így

ennek megvalósítása lehet a legelső lépés a vállalatoknál. A távmunka-ház ugyanis mint szatellit iroda

funkcionál, és lehetőséget biztosít a munkaadó előírásainak megfelelő munkakörnyezet kialakítására

(például biztonsági követelmények, erőforrások rendelkezésre állása, logisztika). Egyes adatrögzítési

és adatfeldolgozási munkakörök betanítható jellege lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag bármely

alapképzettséggel rendelkező munkavállaló képes legyen a munkafeladatok megfelelő ellátására. A

távmunka-ház kiküszöböli az otthoni távmunka egyes hátrányait, de elérhetővé teszi a távmunka

általános előnyeit is – a távmunka-ház tehát optimális megoldást nyújthat a vállalatok számára.

A távmunka-házak kezdeti időszakában még voltak olyan vélemények, hogy a távolság miatt

megnövekedett kommunikációs költségek olyan jelentősek, hogy ezek nem teszik fenntarthatóvá

üzemeltetésüket. Napjainkban azonban megállapítható, hogy a kommunikációs költségek

gyakorlatilag távolságfüggetlenné váltak, az ország minden pontján szinte azonos áron lehet

hozzáférést vásárolni, továbbá a legtöbb esetben a kommunikáció forgalomfüggetlen, azaz költsége

nem függ a rajta átfutó adatok mennyiségétől. Ez a változás egy új korszakot nyitott a távmunka-

házak számára.

A távmunka-házakat ma már széles körben alkalmazzák egyes országokban. Az USA-ban például 1999

óta törvény3 szabályozza távmunka-házak létrehozását, felépítését, sőt a ráfordítások éves minimum

költségeit 50.000 amerikai dollárban határozza meg ügynökségenként. Washington környékén

például 14 távmunka-házat üzemeltetnek, amelyeknek az elsődleges célja a nagyvárosi forgalom

csökkentése, a munkavállalók lakóhelyéhez közelebbi munkavégzési terek létrehozásával. A

WorldAtWork (2009) felmérése szerint az USA-ban 2005-ban a munkavállalók 5%-a vette igénybe a

távmunka-házak szolgáltatásait, míg 2005-ben 8%-uk, amely lassú emelkedést mutat.

3 Section 630(a) of Public Law 105-277 (Flexiplace Work Telecommuting Programs)

www.husk-cbc.eu


6. ábra: Washington környéki távmunka-házak

A távmunka-házak alkalmazása országonként eltérő, funkciójuk, elnevezésük és szerepük alapján igen

nehéz összehasonlító elemzéseket végezni. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a fejlett országok már

több éve alkalmazzák ezt a foglalkoztatási módot. Felismerve a távmunka-házak nyújtotta

foglalkoztatási módot, adott tehát a lehetőség, hogy megfelelő tervezés révén Magyarország egyedi

igényeihez igazodva induljon el ez a folyamat. Hiszen a nagyvárosoktól való távolság jelentősen

alacsonyabb működési költségeken teszi lehetővé egyes munkafeladatok távmunka-házból történő

ellátását, amely jelentős motivációt jelent a vállalatok számára (például a bérköltségek 30%-kal, az

ingatlanköltségek mintegy 50%-kal is alacsonyabbak vidéken, mint egy nagyvárosban). Mivel a

szellemi tevékenységek költsége elsősorban a bérből, ingatlanból és kommunikációs költségekből

tevődik össze, a távmunka révén a vállalatok azonnali, 20–40%-os költségcsökkenést realizálhatnak.

A távmunka gazdasági előnyt jelenthet egy település számára is. A távmunkás foglalkoztatás során a

béreken keresztül tőke és tudás áramolhat a régióba. A tőke a helyi vállalkozások bevételét növelheti,

a tudás pedig javíthatja a helyben lakók elhelyezkedési és vállalkozási esélyeit. A térség így a

közlekedés jelentős fejlesztése, és ipari központ telepítése nélkül is jelentősen képes javítani

gazdasági helyzetét. A távmunka által tehát az egész térség gazdasági és foglalkoztatási

versenyképessége javulhat.

www.husk-cbc.eu


Bagley 10 alapelvet fektet le a sikeres távmunka-házak megvalósításához és fenntartásához:

1. „Világos, reális és konzisztens célok megfogalmazása, amelyek a projekt megvalósítása során

iránymutatást adhatnak.

2. Mélységi helyzetelemzés és agresszív marketingakció már a megvalósítási fázis elején.

3. A tervezésre és megvalósításra szánjunk 12–18 hónapot.

4. A tervezésnél célszerű hosszú távú pénzügyi terveket készíteni. Javasolt 5–7 éves periódusban

gondolkodni a pénzügyi tervezésnél.

5. Szánjunk időt a helyszín kiválasztására. A helyszínnek összhangban kell lennie a megfogalmazott

célokkal és a pénzügyi lehetőségekkel.

6. Tervezzünk zárt helyeket állandó munkáltatók számára.

7. Főállású hely-menedzser álljon rendelkezésre az adminisztrációs, technikai feladatok kezelésére.

8. Próbáljunk több funkciót is tervezni az objektumba a gazdasági fenntarthatóság céljából (például

munkavégzés, oktatás).

9. Készítsünk információs és tréning anyagokat a távmunka-végzésről, hogy ezzel segítsük mind a

munkavállalókat, mind a munkáltatókat a távmunka-végzésben.

10. Dokumentáljuk minden elemét a távmunka-háznak, hogy összehasonlítható legyen más

távmunkaközpontokkal.” (Bagley 1994, 45)

Arra a kérdésre, hogy a magyarországi távmunka-házakat hová érdemes telepíteni, olyan kutatások

és felmérések ismeretében lehet választ adni, amelyek a potenciális tevékenységek sajátosságait

(helyfüggetlenség, telephely-választási kritériumok, ágazat), a helyi munkaerő tulajdonságait

(munkaerőpiac nagysága, kor és nemek szerinti megoszlás, képzettség, esetleg idegen nyelvtudás), az

ingatlanpiacot (elegendő mennyiségű és nagyságú épület), a távközlési infrastruktúrát, a helyi

gazdaság szerkezetét, a gazdaságfejlesztési politikát és ösztönzőrendszert térképezik fel. Ez alapján

kialakítható akár egy országos távmunka-ház stratégia, amely tudatosan támogatja a távmunka-házak

létrehozását oly módon, hogy biztosítja a foglalkoztatás viszonylag homogén országos eloszlását az

újonnan létrejövő munkahelyek legrászorulóbb térségekbe való irányításával.

Hajlandóság a távmunka-házak igénybevételére

Bár Magyarországon a távmunka elterjedtsége igen alacsony százalékon áll, de “ha a távmunka és

más atipikus formák jelentőségét helyesen akarjuk megítélni a régi iparágakban, akkor inkább a

trendekre kell figyelni, mint a jelenlegi adatokra. … 1860-ban még kisebb lázadást váltott ki egy

amerikai textilgyárban, hogy a tulajdonos bezárta a munkásokat, megakadályozandó, hogy ki-be

www.husk-cbc.eu


járjanak a gyárban, és annyi időt töltsenek a munkában, amennyi nekik tetszik. Az ipari társadalomra

jellemző gyári munka csak 1914-re teljesedett ki.”(Szabó 2002, 203).

Egy 2008-as empirikus kutatásban a távmunka-ház igénybevételét mértük 10 mélyinterjú

segítségével, valamint 100, legalább 50 fős hazai vállalat megkérdezésével, akik a távmunkát

valamilyen formában már alkalmazzák. Az interjúk értékeléséhez fontos megjegyezni, hogy

Magyarországon 2007 őszén nyílt meg az első és azóta egyedüli távmunka-ház Örkényben, azaz

felhasználási célja és az általa nyújtott lehetőségek elsősorban csak elméleti szinten lehetnek

ismertek a vállalatok számára, ennek megfelelően a megkérdezett vállalatok döntéshozói közül

csupán 18% halott már a távmunka-házakról.

Az alacsony ismertségre való tekintettel a vizsgálatot három lépcsőben folytattuk le. Elsőként azt

vizsgáltuk, hogy milyen hajlandóság mutatkozik a távmunka-házakban való foglalkoztatásra érintetlen

üzleti körülmények között. A távmunka-házak vidéki településekre gyakorolt kedvező

gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai hatásai miatt azonban tovább vizsgáltuk a

hajlandóságot, erre irányuló ösztönzők használatát feltételezve. A második fázisban a távmunka-

házban való foglalkoztatás ingyenessége (azaz irodabérleti díj nélkül), a harmadik fázisban pedig

vissza nem térítendő támogatás lehívása melletti feltételekkel mértük a hajlandóságot. Az alábbi ábra

mutatja a válaszadók kérdésekre adott megoszlását.

A megkérdezett cégek mintegy 12%-a tartja elképzelhetőnek változatlan üzleti feltételek mellett,

hogy az újonnan felvenni tervezett munkavállalói közül néhányat távmunka-házból foglalkoztatna. Ez

a viszonylag alacsony hajlandóság betudható az alacsony ismertségének is, melyet alátámaszt az is,

hogy a szolgáltató szektorban, ahol a legmagasabb a távmunka-házak ismertsége, a legmagasabb az

aránya azoknak a cégeknek is (21%), melyek alkalmaznának távmunka-házban munkavállalót.

A válaszadók további 7%-a jelezte, hogy irodabérleti díj megfizetése nélkül nyitott lenne a távmunka-

házak használatára. Vissza nem térítendő támogatás esetén a munkáltatók további 9%-a lenne

hajlandó távmunka-ház igénybevételére.

Összességében tehát a jelenlegi távmunkáltatók mintegy 28%-a jelenti a potenciált a távmunka-

házakban való foglalkoztatásra, megfelelő ösztönző rendszer kialakítása esetén.

A távmunka-házakban való foglalkoztatásra nyitott vállalatok körében felmértük, hogy mely

munkakörökben tartják lehetségesnek a foglalkoztatást. A vállalatok kétharmada adatrögzítő és

adatfeldolgozó munkakörök esetében tartja elképzelhetőnek a foglalkoztatást, de a cégek több, mint

fele az adminisztratív feladatokat ellátó munkavállalókat és könyvelő kollégákat is alkalmaznának

távmunka-házakban. A vélemények jól tükrözik a hazai gyakorlat hiányát, a válaszok ugyanis

teljességében mellőzték a nemzetközi gyakorlatban úgyszintén jelentős felhasználási módot, amely a

magasan képzett szakemberek lakóhelyükhöz közelebbi munkahelyek létrehozását célozzák meg.

www.husk-cbc.eu


A távmunka-házban való foglalkoztatástól elzárkózó vállalatok esetében vizsgáltuk azt is, hogy milyen

indokokkal utasítják el ezt a foglalkoztatási módot. A spontán kérdésre a válaszadók fele nem tudta

megindokolni, hogy miért zárkózik el a távmunka-házban történő foglalkoztatástól, amely a

távmunka-házak alacsony ismertségéből és a koncepció részleteinek ismeretlenségéből is adódhat. A

segített kérdések esetében szintén magas volt azoknak az aránya, akik nem tudták megindokolni az

elzárkózás okát. Az irányított kérdés alapján a válaszadók egyharmada a kommunikáció nehézségét

emelte ki, de nem sokkal kisebb arányban vélik úgy a megkérdezettek, hogy ez nem okozna

költségmegtakarítást számukra. A válaszadók egyötöde szintén anyagi okokkal magyarázza az

elzárkózást, miszerint drága lenne kialakítani a távmunka-házakat.

A hajlandóság mélyebb feltárására vonatkozóan azt is megkérdeztük a válaszadóktól, hogy

amennyiben csak olyan szakembert találnának egy munkakör betöltésére, aki csak távmunkában

hajlandó munkát vállalni, úgy a távmunka melyik formájában alkalmaznák. A válaszadók egyharmada

(29%) nyilatkozott úgy, hogy ilyen esetben más munkavállalót alkalmaznának. A cégek 13%-a lenne

nyitott ilyen esetben a távmunka-házban való foglalkoztatásra, míg az otthoni és mobil távmunkára

mintegy kétötödük (39% és 42%).

Megkértük a válaszadókat arra is, hogy ítéljék meg, hogy inkább az alacsony képzettségű

szakemberek esetében, költségcsökkentés céljából reális-e a távmunka-házak terjedése, vagy inkább

a munkaerő-megtartási szándékkal a magasan kvalifikált emberek foglakoztatása növelheti-e a

távmunka-házak elterjedtségét. A megkérdezettek nagyobb része véli úgy, hogy a távmunka-házak

terjedését inkább az alacsonyabb képzettségű munkaerő elhelyezése fogja generálni, de jelentős

egyetértés mutatkozott a magas végzettséggel rendelkező munkavállalók elégedettségének növelése

céljából létrehozott távmunka-házak terjedésével is.

Megkértük a válaszadókat arra is, jósolják meg, hogy hogyan fog változni az otthoni távmunkában,

valamint a távmunka-házban foglalkoztatottak száma a jövőben. A válaszadóknak csak mintegy 6%-a

bízik a távmunka alkalmazásának ugrásszerű növekedésében, azonban a többség úgy véli, ha lassan

is, de a távmunka elterjedtsége növekedni fog. Az otthoni távmunka lassú növekedésével 75%, a

távmunka-házban végzett távmunka terjedésével pedig 51% értett egyet. Csupán a válaszadók 15-

16%-a szerint nem fog változni a távmunka elterjedtsége. A válaszadók nagyobb része gondolja úgy,

hogy az otthoni távmunka szerepe fog inkább növekedni, mint a távmunka-házban történő távmunka

szerepe.

A távmunka-házak területfejlesztési aspektusa

A területfejlesztés olyan döntések és tevékenységek, amelyek közvetlenül a társadalom és a gazdaság

térbeli szerkezetének bizonyos célok érdekében való megváltoztatására irányulnak. Eszközrendszere

alapján, meghatározott célok elérésének érdekében a területfejlesztés megvalósítható konkrét

objektumok létesítésével, vagy az intézmények, vállalkozások és emberek tevékenységének

befolyásolásával.

www.husk-cbc.eu


A tercier gazdaság egyre nagyobb teret hódít és a munkavégzés nagy része ma már számítógépen

történik. A szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló jelentős méretű háttérosztályok (back office)

elvileg a cégközponttól függetlenül bárhová telepíthetők, nem kötik őket a telephely-választással

kapcsolatos hagyományos szempontok, amelyek egyes régiókat a hagyományos feldolgozóipari

tevékenységek számára kevésbé tettek vonzóvá. Mivel a munkaerő alkalmazásának feltétele a

munkavégzéshez szükséges ismeret birtoklása, valamint költsége, így az alacsonyabb átlagkeresettel

rendelkező régiók képzés révén versenyképességük globális szinten is jelentős lehet – komparatív

előnyeinek kihasználásával ez a folyamat hozzásegítheti a régiót, hogy növekedési centrummá

váljon. Ez a folyamat lehet alulról szerveződő és felülről szerveződő. Azaz amennyiben egy régió

felismeri ezt a lehetőséget, úgy a homogenitáson és nodalitáson alapú térségek összefogásával

alulról szerveződve is kialakíthatja azt a működési környezetet, amely komparatív gazdasági

előnyöket nyújt a vállalatoknak, akik egyes munkafeladataikat távmunkában az adott térségbe

szervezik, ezáltal a régióba beáramló béreken keresztül, a már előzőekben ismertetett mechanizmus

hatására gazdasági fellendülést indukálhat (push hatás). Ennek gyakorlati lehetősége például egy

kistérségi távmunka stratégia elkészítése. Felülről szerveződő régiók is létrejöhetnek, amennyiben a

tervezett növekedési centrumok központilag kerülnek kijelölésre, és tudatos fejlesztésük elindul (pull

hatás). Ilyen jellegű fejlesztés egy lehetséges eszköze lehet a területi alapon meghatározott

támogatások nyújtása, például távmunka-házak létrehozására (Forgács 2008a). Mindkét esetben

tehát a megfelelő igényfelmérés alapján nyújtott képzés, infrastruktúra létrehozás és támogatás

nyújtásával a térségbe foglalkoztatás vonzható a távmunka révén.

A gazdasági versenyképességet meghatározó társadalmi-gazdasági faktorok között meghatározóak a

humán tényezők. A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud

alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt

támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági változás adta lehetőségeket azok a térségek tudták a

legjobban kihasználni, melyek nem csak kedvező földrajzi helyzetűek voltak, de rendelkeztek

megfelelő humán potenciállal. … A jövedelmi-kereseti viszonyok két oldalról hatnak a gazdaság

térszerkezetére, miközben ki is fejezik annak teljesítőképességét. Az átlagos jövedelemnagyság, a

térségben lévő összes jövedelem a belső fogyasztópiac nagyságát, minőségét jelzi. A munkaerő

képzettségén túl a telephelyválasztás lényeges szempontja a munkaerő ára, amit pedig a lehetőleg

azonos ágazatban, azonos nemű, foglalkozású jellegű csoportok átlagbérén keresztül vizsgálhatunk.

Magyarországon a fővároson kívül mintegy 30%-al alacsonyabbak az átlagbérek, így a befektetők

döntéseit befolyásolhatják az országon belüli bérkülönbségek, az azonos, a munkavégzéshez

elegendő mértékű munkaerő képzettséget biztosító térségek esetében. Ez versenyelőnyként

jelentkezhet az alacsonyabb bérű, de megfelelő alapképzésben részesült munkaerővel rendelkező

térségek számára.

Mint azt Hrubi írja a szolgáltatások regionális fejlesztésekben betöltött szerepéről: „A kínálati oldal

támogatása olyan intézkedéseket tartalmazhat, mint például egy átfogó emberi erőforrás-politika (a

munkaerő-állomány képzése) vagy közvetlenül az üzleti szolgáltatások alapításának ösztönzése.

www.husk-cbc.eu


Elméletileg az elegendő számban rendelkezésre álló szakképzett munkaerő révén egy régió nagyobb

eséllyel tud fejlett üzleti szolgáltatásokat és egyéb tudásintenzív vállalkozásokat vonzani (vagy

létrejöttüket helyben inspirálni). A képzési és oktatási kezdeményezések mellett az emberi erőforrás-

politika törekedhet egy adott város vagy terület társadalmi-kulturális-politikai környezetének a

fejlesztésére is, hogy vonzóbbá varázsolja azt a magasan képzett szakemberek számára. Ugyanígy a

fejlett üzleti szolgáltatások elégséges tömege révén egy régió képes lehet kiegészítő (azaz nem

szolgáltató) gazdasági tevékenységek számára vonzóbb telephellyé válni.” (Hrubi 2004, 110) A

távmunka ezt a lehetőséget tovább bővíti azzal, hogy nem kell a teljes szolgáltatást (pl. a

cégközpontot, telephelyet) egy adott régióba vonzani, amely maradhat akár egy nagyvárosban, és

csupán a munkaerő egy részét foglalkoztatja különböző helyekről a távmunka révén, aszerint hogy

hol található ár-érték arányban a legmegfelelőbb szakemberek. Ez a „helyfüggetlenség” a távmunka

unikalitása; nincs más olyan foglalkoztatási mód, amely ekkora szabadságot tudna biztopsítani a

munkaerő megválasztásában. Olyan munkahelyeken, ahol a munkavégzés nem kötődik egyértelműen

meghatározott helyhez, a szervezet menedzselésének hatékony eszközévé így egyre inkább a

távmunka válhat.„Az új foglalkoztatási formákkal nemcsak állandó költségeit csökkentheti a vállalat,

hanem jelentősen növelheti humán erőforrásainak színvonalát és elkötelezettségét is, hiszen a

szokásosnál szélesebb körből válogathatja ki alkalmazottait, és ráfordítás nélkül növelheti

érdekeltségüket. S nem hanyagolhatók el a társadalmi szintű előnyök sem a lakóingatlanok jobb

hasznosításától a gyerekes anyák mint munkavállalók karrierproblémáinak és szakmai képzettségük

szinten tartásának megoldásáig.

A távmunka-házakban rejlő területfejlesztési lehetőségek a vidékfejlesztés, vidéki foglalkoztatás

szempontjából is hangsúlyosak lehetnek. A vidékfejlesztés elsődleges fókuszát a vidéki területek,

települések és azok lakossága képezik, alapvetően alulról jövő kezdeményezések, célja az emberi

tevékenység és a természet fenntartható szimbiózisának megteremtése. A mezőgazdasági

foglalkoztatottak arányának jelentős csökkenése azonban már a 80-as évekre jelentős

munkanélküliséget generált a vidéki területeken. Az alternatív foglalkoztatási lehetőségek a mai

napig nem képesek megoldani ezt a problémát, a megélhetés biztosításának hiányában azonban a

vidéki települések elnéptelenednek. Képzéssel azonban a vidéki munkanélküliek egy része

felkészíthető néhány alapvető infokommunikációs eszközökön végzett tevékenység ellátására (pl.

call-center, adatrögzítés), ezáltal a távmunka révén egyes vidéki csoportok foglalkoztatása ismét

megoldhatóvá válhat. Az infokommunikációs elérhetőség fejlesztése, hozzájárulhat a lakóhely és

munkahely funkció szétválásához, amelyet a szuburbanizációs folyamatok is támogathatnak.

Érdemes azonban megkülönböztetni a szuburbán zónába telepített szolgáltatói/háttérirodai

funkciókat, illetve a tényleges vidékfejlesztésben használt távmunka-házakat. A két – formailag

hasonló – munkacentrum más funkciót tölt be, már csak helyzeténél fogva, s más területfejlesztési

hatásrendszer is várható tőle. Az elobbi alkalmas a korábbi monocentrikus városrégió fejlodésének

policentrikus irányba történő elmozdítására, anélkül, hogy a régiós, országos nagystruktúrákat

érdemben decentralizálná, sőt tartósítja a területi egyenlotlenségeket. Az utóbbi viszont érdemi

dekoncentrációs hatást eredményezhet, legalábbis a munkahelyek területi megoszlásában, anélkül,

www.husk-cbc.eu


hogy a gazdaság irányításán belül meglévő hatalmi viszonyokat a legcsekélyebb mértékben

átalakítaná.

A távmunka és telephelyválasztás

A gazdaság térszerkezetét nagyban meghatározzák a vállalkozások telephely-választási szempontjai,

amelyek között mind inkább felértékelődnek a humán-erőforrások mennyiségi, minőségi jellemzői. A

munkaerő „rendelkezésre állása” ugyanakkor nem minden esetben biztosított, hazánkban a

munkavállalók mobilitása igen alacsony, így ez az egyik leginkább térhez (lakóhelyhez) kötött

termelési tényező. Ezáltal a humánerőforrás rendelkezésre állása egyre inkább meghatározó szerepet

játszik a gazdaság szereplőinek térbeli településében, ily módon a gazdasági térszerkezet

formálásában.

„A globális gazdasági rendszerek terjedése a kilencvenes évek elején érte el hazánkat, ami

természetesen együtt járt a rendszerváltozás által megnyílt gazdasági, politikai és társadalmi

környezettel. A globalizáció hazai megjelenésével foglalkozó elemzések rávilágítanak arra, hogy a

területi elhelyezkedés roppant rugalmassá vált, ennek megfelelően a településeknek versenyezniük

kell a telephelyért, s ebben a versenyben fő tényezővé vált a tudás és az ahhoz kötődő szolgáltatások

egész sorozata. Emellett a helyi adottságok, a lokális erőforrások felértékelődnek, amelyek számos

gazdasági (pl. munkaerő költsége, infrastruktúra rendelkezésre állása, helyi innovációs környezet) és

nem gazdasági (pl. közösségi kapcsolatok, támogatások) tényezőben nyilvánulnak meg. Megszűnnek

a homogén régiók, térhálózatok alakulnak ki, s ezekben a hálózatokban kell a településeknek,

térségeknek a helyzetüket stabilizálni, illetve a be nem kapcsolódott egységeket, döntően a központi

regionális politika segítségével felfűzni. Mindez a versenyképesség javításában nyilvánul meg” (Váti

2003, 6). Amennyiben tehát egy régió megfelelő stratégia mentén, képes olyan működési

környezetet kialakítani a vállalatok számára, amelyek számukra gazdasági előnnyel járnak, úgy azok

beruházásokat indukálhatnak, foglalkoztatást hozhatnak létre. A távmunka lehetőséget ad a

termelőeszközök elválasztására az érékesítési és termelési központtól. Emiatt érdemes áttekinteni a

vállalatok telephely választási szempontjait, hogy meghatározhassuk, melyek azok, amelyek

fejlesztésével egy régió komparatív előnyökhöz juthat és a távmunka révén gazdasági fejlődés

indukálódhat.

A telephelyelmélet a gazdaság egységeinek térbeli elhelyezkedésével és működésével, mint általános

gazdasági törvényszerűséggel foglalkozik. A telephelyelméletek a gazdaság átalakulásával

folyamatosan bővültek. „Walter Isard már nem csak a költségminimalizálást, vagy

nyereségmaximalizálást határozza meg a telephely kiválasztás céljaként, hanem az összes tényező

optimalizálását tartja fontosnak. Az elmélet fontos eredménye a tényezők helyettesíthetőségének és

az infrastruktúra szerepének felismerése. … Reinmuth Jochinsen háromdimenziós infrastruktúra

elméletében (1966) az anyagi infrastruktúra mellett a szellemi és az intézményi infrastruktúrát, mint

dimenziókat azonosítja. lsard, Greenhut és Smith a gazdasági tevékenység térbeliségére ható

valamennyi tényezővel számoltak: a termelés és a fogyasztás mellett a településsel, a

infrastruktúrával is foglalkoztak. Az összes tényező figyelembevételével kialakított (matematikai)

www.husk-cbc.eu


modell optimalizálásával próbálták a legmegfelelőbb telephelyet meghatározni. Az 1970-es évektől

Stöhr, Malecki, Scott munkássága alapján a telephelyelméletek fontos komponense, hogy az

infrastruktúra térben nagyjából egyenletes kiépülése után a mikroelektronikára és az informatikára

alapozott innovációk és csúcstechnológiák kerülnek az előtérbe. A telepítésnél a magasan képzett,

kreatív munkaerő, a települések szolgáltatásai és a környezet állapota felértékelődnek, komplex,

egymástól kölcsönösen függő telepítési döntések születnek.” (Ács 2005, 5-6)

A telephelyválasztások tehát komplex döntési problémák, melyek mindig a különböző tényezők és

szempontok kombinációit veszik alapul. Ács (2005) összefoglaló kutatása alapján, főbb tényezői:

természeti környezet, termelési tényezők (föld- munkaerő- tőke), kereslet, szállítás és térbeli

kapcsolatok, technológia, szervezeti, politikai és társadalmi tényezők. A munkaerőnek, mint termelési

tényezőnek pedig három jellemzőjét célszerű vizsgálni: típusát, mobilitását és költségét. A típusnál a

nemek és a képzettség szerinti térbeli megoszlása dominál. Hazánkban különösen korlátozott a

munkaerő térbeli mobilitása, amely tradicionális kulturális okokra vezethető vissza, azonban a

távmunka pont erre a foglalkoztatási nehézségre adhat választ, miszerint nem a megfelelő

szakembereket kell egy helyre terelni, hanem a munkát lehet szétosztani a megfelelő munkaerő

számára. A munkaerő költségnél döntő szerepet játszik a szakképzettség, amely alapján megoszlik az

igény a speciális szakértelmet igénylő munkát ellátók, valamint az olyan érettségizett

szakképzetlenek iránt, akik gyorsan betaníthatók egy-egy mechanikus részfeladat elvégzésére. Az

egységnyi munkaerő költség jobban meghatározza a termelői árat, mint az adók, vagy akár a szállítási

költségek is. A bérek versenyképessége azonban függ a képzettségtől, a munkaerő mobilitásától, a

munkaerőpiac országos szabályozásától, a bérek régiók közötti különbségétől, a kollektív szerződések

decentralizációjának kisebb vagy nagyobb fokától, a szakszervezetek tevékenységétől. Az alacsony

bérköltségek révén meglévő versenyképességi előnyök azonban további elemekkel is bővíthetők,

mint például az ország egyes részeire vonatkozó adókedvezmények, foglalkoztatási támogatások,

ezzel akár mesterségesen kedvezőbb környezetet teremtve azokban a térségekbe, ahol foglalkoztatás

szempontjából komparatív bérelőnyt akarunk biztosítani.

Az egyensúlyi növekedés elmélete kimondja, hogy az elmaradott területek progresszív szakosodással

és a már fennálló gazdasági rendszerbe való bekapcsolódással, a komparatív gazdasági előnyök

klasszikus törvénye alapján gazdasági fejlődést érhetnek el. Az elmélet gyakorlati alkalmazását a helyi

kormányzati stratégiák és döntések tehát nagyban befolyásolhatják. Elősegíthetik ugyanis a

funkcionális térbeli munkamegosztást, az integrált termelési folyamatok speciális szakaszainak térben

való elkülönülésével (távmunka). A telephelyválasztás ugyanis azokra a helyeket preferálja, ahol a

legalacsonyabbak a munkabérek és ahol az üzleti környezet elfogadható. (Forman 2004)

Vizsgáljuk meg hát a telepítési tényezőket, hogy megállapíthassuk a távmunka munkaszervezési

módjából adódó lehetséges hatásokat. A telepítési tényezőknek megkülönböztethetjük az

úgynevezett „kemény” és „puha” típusait. Ezeket az alábbi táblázat foglalja össze.

www.husk-cbc.eu


4. táblázat: A telepítési tényezők típusai

Kemény telepítési tényezők Puha telepítési tényezők

- Beszerzési- és

felvevőpiacokhoz viszonyított

fekvés

- Közlekedési kapcsolatok (utak,

sínek, víz, levegő)

- Munkaerőpiac

(mennyiségi,minőségi)

- Telephelykínálat,

telephelyekára/bérleti díja

(ipari)

- Energia- és környezeti

költségek

- Helyi adók

- Támogatások

- Helyi/regionális gazdasági

környezet

- Közigazgatás minősége

ésrendelkezésre állása

- Város/régió image

- Iparági kapcsolatok,

kommunikációs- és kooperációs

lehetőségek

- Felsőoktatási intézmények,

kutatás

- A régió innovációs miliője

- Gazdasági szövetségek

teljesítőképessége

- Lakás/lakókörnyezet

- Környezet állapota, minősége

- Iskolák, képzés

- Szociális infrastruktúra

- Szabadidő értéke (sport,

kulturális kínálat)

- A város és a régió varázsa

„A befektetők elsőként a kemény telepítési tényezőket vizsgálják meg a telephely-választási döntések

során, ezen tényezők rendelkezésre állása alapfeltétele a letelepedésnek. Miután a kemény telepítési

tényezőkben mutatkozó területi különbségek – többek között a telephelyek közötti fokozódó verseny

hatására - eltűnnek, illetve minimálisra csökkennek, a döntésben egyre nagyobb súllyal szerepelnek a

puha telepítési tényezők. Ez a tendencia Nyugat- Európában már egyértelműen kimutatható: a

kemény telepítési tényezők tekintetében a földrajzi hely kivételével már szinte alig tapasztalhatóak

különbségek, a vállalatok egyre inkább a puha tényezők alapján döntenek a telephelyről.

Magyarországon ezzel ellentétben még jelentős területi különbségek tapasztalhatók a kemény

telepítési tényezők tekintetében” (Váti 2003, 21). A gazdaság térszerkezetének vizsgálata során tehát

fontos szempontot jelent az, hogy a befektetők milyen tényezőket vesznek számításba

telephelyválasztásuk folyamán. A kérdés tárgyalásában kitüntetett szerep jut az olyan

létesítményeknek, amelyek készen kínálják a munkavégzésre alkalmas környezetet, és kedvező

gazdasági környezetet biztosítanak a működésre (pl. ipari parkok, távmunka-házak).

Egy empirikus kutatás azt vizsgálta, hogy a külföldi beruházások mely tényezőket tartják a

legfontosabbnak a telephelyválasztás során, amely során a munkaerő olcsósága gyakorlatilag az egyik

www.husk-cbc.eu


legfontosabb tényező volt. Az olcsóbb átlagbérekkel rendelkező régiók tehát természetszerűleg

rendelkeznek ezzel a komparatív előnnyel, amely megfelelő helyi politikai stratégia és ösztönzés

esetén realizálható előnnyé válhat. Egy másik vizsgálat a 17 közép-magyarországi ipari park

tapasztalatait elemezte, és értékelték az ide települő vállalatok területválasztási szempontjait. A

megfelelő munkaerő közelsége itt is a legfontosabb kategóriába esett. (Váti 2003, 24)

Az eddigi elemzések alapján megállapíthatjuk, hogy amennyiben egy alacsonyabb átlagbérrel

rendelkező régió e komparatív előnyeit a távmunka révén kívánja elérhetővé tenni a vállalkozások

számára, úgy a fentiek alapján az alábbi fő szempontokat kell vizsgálnia:

- távmunkában ellátható tevékenységekre alkalmas, képzett munkaerő jelenléte,

- a távmunka végzésre alkalmas infrastruktúra rendelkezésre állása,

- a biztosítandó munkakörnyezet iparági elvárásoknak való megfelelőssége,

- az infokommunikációs eszközök rendelkezésre állása, alacsony költsége,

- a munkáltató központjának néhány órán belüli elérhetőségét lehetővé tevő közlekedési

infrastruktúra rendelkezésre állása,

- stabil és ösztönző gazdaságpolitika.

Amennyiben egy homogén vagy nodális területi egység a fentieket biztosítani tudja, úgy a távmunka

révén komparatív előnyeit elérhetővé tudja tenni a vállalatok számára, így befolyásolva azok

telephelyválasztási döntéseit. Erre a célra stratégia készíthető, amely lépésenként végigvezeti az

adott régiót egy olyan folyamaton, amely révén foglalkoztatás jöhet létre a térségben, a beáramló

bérek extern hatása révén pedig komplex gazdaságfejlesztés érhető el.

A távmunka szerepét tehát a telephelyválasztási szempontok tekintetében abban látom, hogy a

lehetővé teszi a napjainkban egyre jobban felértékelődő munkaerő, mint termelési tényező

tetszőleges helyről történő alkalmazását. Ezáltal hozzájárulhat a távmunkáltató vállalatok

költséghatékonyabb működésének és versenyelőnyének javulásához, valamint elősegítheti a

távmunkásokat biztosító régiók foglalkoztatási és gazdasági mutatóinak javulását, ezáltal támogatva a

területfejlesztési törekvéseket.

A távmunka szerepe területfejlesztésben

A távmunka lehetővé teszi az egyes munkafeladatok térbeli elválasztását más munkafeladatoktól.

Ilyen lehet például bármilyen adatrögzítés vagy adatfeldolgozás, illetve telefonos ügyfélszolgálat vagy

kereskedelem, informatikai és grafikai tevékenységek stb. A feladatok szétválasztása pedig

lehetőséget ad arra, hogy azok elvégzése területileg ott történjen, ahol a gazdasági környezet erre a

legalkalmasabb. A térbeli egyenlőtlenségekből adódóan (például alacsonyabb bér és

ingatlanköltségek vidéken) tehát a távmunkáltató vállalat gazdasági előnyre tehet szert azáltal, ha az

www.husk-cbc.eu


egyes betanítható munkafeladatokat kiemelve a nagyvárosból olyan vidéki helyszínen végezteti el,

ahol rendelkezésre áll erre alkalmas munkaerő.

A távmunkáltatás alapfeltétele tehát a munkavégzésre alkalmas helyszín rendelkezésre állása, a

munkavégzésre alkalmas, képzett munkaerő, valamint a munka fogadására és továbbítására alkalmas

kommunikációs háttér. Ez utóbbi leggyakrabban az internet, amely ma már szinte minden

településen elérhető, ha máshogy nem, akkor a mobiltelefon technológiáján keresztül (például GPRS

mobil-internet), melynek ellátottsága már 2006-ban 95,4% volt (MITJ, 2006:26). Az előbbiek pedig

(munkaerő és helyszín) úgyszintén a tevékenységek egy jelentős részére megteremthetők a legtöbb

településen. A távmunka tehát út és ipar telepítése nélkül teszi lehetővé, hogy bármely településen

foglalkoztatás jöjjön létre, a beáramló és a térségben maradó bérek pedig területfejlesztési hatást

váltanak ki a térségben.

A távmunka típusai közül a telephelyválasztásra gyakorolt hatása és a területfejlesztési lehetőségek

vizsgálata szempontjából célszerű a távmunka-házban történő foglalkoztatást választani. Ez a

foglalkoztatási mód áll ugyanis a legközelebb a hagyományos modellekhez, és regionális fejlesztés

szempontjából ez a legjobban körülhatárolható, kezelhető és mérhető egység. A távmunka-házban

történő foglalkoztatás megvalósítása továbbá nagyrészt megvalósítja a térségben a távmunka egyéb

formáinak (otthoni és mobil) meghonosulását is.

www.husk-cbc.eu


II. A TÁVMUNKA JOGI ÉS ADÓÜGYI KÉZIKÖNYVE

A távmunkát szabályozó törvényi háttérA távmunka végzés jogi kereteit hazánkban a törvénybe iktatott EU távmunka keret-megállapodás4,

és az ehhez kapcsolódó jogszabály-változások jelentik5, melyek a távmunka végzés fogalmát és

alapintézményeit bevezették az összes érintett jogszabályban, az alábbiak szerint:

A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény új X/A. fejezettel bővült, mely a

távmunka végzés munkajogi feltételeit járja körbe.

Módosította e törvény az személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvényt is. Így a

munkavállaló SZJA bevallásában elszámolhatja a távmunka végzéshez szükséges anyagi és nem

anyagi eszközök beszerzésének költségét, ezen eszközök amortizációs költségét, kommunikációs

csatornák használati díját, bérleti díjat, infrastrukturális költségeket.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításakor a munkavédelmi előírásokat a

távmunkahelyekre is kiterjesztették. Az előírások betartását különböző minősítési szempont-ok,

ellenőrzések és formális eljárások garantálják.

Ennek megfelelően módosult a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény is.

Végül módosításra került a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a

foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény is.

Bár a fenti törvénymódosítások rendelkeznek a távmunka kérdéséről (költségek fedezése, bérezés,

teljesítménykövetelmények, munkaidő kérdése, munkáltató munkavédelmi felelőssége, adatvédelmi

rendelkezések;) mégsem sikerült teljesen a Keretegyezmény jogalkotói szándékának átültetése.

A legnagyobb hiba a távmunka önkéntességéről és megfordíthatóságról szóló részek átvétele, ahol a

Keretegyezmény szavainak tompítva puha eljárási kötelezettség keletkezett az új normaszövegben.

Hiszen ha a munkavállaló kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, úgy a munkaadó a kérdés

érdemi meg-vizsgálását követően 15 napon belül dönt, és tájékoztatja a munkavállalót.

Problémát jelent az is, hogy a törvény az Mt. Alatti munkaviszonyok egy speciális fajtájaként

azonosítja a távmunkát, így terelve a leendő távmunkást a munkaviszony-jellegű alkalmazási forma

felé. Ez a megoldás az európai gyakorlattal és az ott gyakorlatos távmunka-jogi formákkal ellentétes.

4 Európai Bizottság: Európai Távmunka Keretmegállapodás (2002),http://ec.europa.eu/employment_social/news/2002/oct/teleworking_agreement_en.pdf5 2004. évi XXVIII. Törvény a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról

www.husk-cbc.eu


A szabályozás pragmatikus oldalát tekintve ez eszköz lehet a fekete és szürkegazdaság

kifehérítésének, azonban lehet, hogy hatását tekintve ellentétes eredményeket ér el.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításai

1. A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot legalább félévente a munkáltatónál

távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.

2. Ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen

kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon

telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. E rendelkezést kell

megfelelően alkalmazni távmunka-végzés esetén is.

3. A törvény új fejezettel egészül ki: "X/A. fejezet - A távmunka-végzés.

4. 192/D. § E törvény alkalmazásában távmunkát végző munkavállaló: a munkáltató működési

körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől,

telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a

munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.

5. 192/E. § (1) A távmunka-végzéshez a feleknek a munkaszerződésben a 76. § (5)

bekezdésében foglaltakon túlmenően meg kell állapodniuk:

a munkavállaló távmunkát végző munkavállalóként történő foglalkoztatásában,

a munkáltató és a távmunkát végző munkavállaló közötti, a munkaviszonyból

származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges

kapcsolattartás (a továbbiakban: kapcsolattartás) feltételeiben,

a távmunka-végzéssel összefüggésben a távmunkát végző munkavállalónál

szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módjáról.

6. A 76. § (7) bekezdésében foglaltakon túlmenően a munkáltató az (1) bekezdés szerinti

munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a távmunkát végző munkavállalót köteles

tájékoztatni:

a munkáltatói ellenőrzés 192/G. § (3) bekezdésében,

az információtechnológiai és informatikai, illetve elektronikus eszköz

tekintetében a használat korlátozásának a 192/G. § (6) bekezdésében, valamint,

a kártérítési felelősség 193/A. §-ban foglalt szabályairól.

www.husk-cbc.eu


7. A távmunkát végző munkavállaló köteles a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg

tájékoztatni a munkáltatót a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz

elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltató biztosítja.

8. A munkavégzés során felhasznált, illetve keletkezett adatok védelmének feltételeiről a

munkáltató köteles gondoskodni.

9. A munkáltató köteles a távmunkát végző munkavállalónak biztosítani a működési rendre

vonatkozó szabályok megtartása mellett a területére történő belépést és tartózkodást.

10. A munkáltató a munkavégzési kötelezettség alapján ellátandó feladatot a távmunkát végző

munkavállaló rendes munkaidejének mértékére figyelemmel állapítja meg.

11. A munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállaló munkavégzési

kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzés során a munkáltató nem tekinthet be a

távmunkát végző munkavállalónak a munkavégzéshez használt információtechnológiai és

informatikai eszközön tárolt, a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel

össze nem függő adataiba.

12. 193. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a távmunkát végző munkavállaló a munkaidő

beosztását, felhasználását maga jogosult meghatározni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

6. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú mellékletének I. fejezete új

24. ponttal egészült ki:

Jellemzően előforduló költségek

Költségként elszámolható kiadások

Az internet-használat díja

A munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a

világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag

nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunka-végzéssel arányosan, az adott költségre

jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

8. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a 86. §-t követően az alábbi új VII/A.

www.husk-cbc.eu


Fejezettel, címmel és a 86/A. §-sal egészül ki:

"VII/A. Fejezet

A távmunka-végzés eltérő munkavédelmi szabályai

1. A távmunka-végzés - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján - a munkavállaló által

biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz használatát a munkáltató

munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot követően engedélyezi.

2. Távmunka-végzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek

minősített munkahelyen folytatható. A munkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató

hozzájárulása alapján változtathatja meg a munkavédelmi szempontból lényeges

munkakörülményeket.

3. A 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzésről a felügyelet a munkáltatót és a

munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A

munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő

belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig

beszerzi.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

1. 9. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. §-a (3) bekezdésének a) pontja

helyébe az alábbi rendelkezés lép: [(3) E törvény alkalmazásában]

"a) munkahelyen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 5. pontjában

foglaltakat kell érteni, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végző munkavégzés céljára

szolgáló lakóhelyét, vagy más, általa a munkavégzés céljára biztosított lakóhelyiséget,"

A távmunka bevezetésének munkajogi szempontjaiA Munkáltatónál a távmunka végzéssel kapcsolatos legfontosabb szabályokat általában a kollektív

szerződés, az egyes munkaszerződések, az iratkezelési szabályzat és irattári terv valamint az

adatvédelmi szabályzat tartalmazhatja. A távmunka bevezetésével e dokumentumok kiegészítése

illetve új, távmunka szerződés bevezetése válik szükségessé. A távmunka bevezetése illetve

szélesebb körben történő szabályozása szükségessé teheti, hogy a Munka Törvénykönyve

(továbbiakban: „Mt.”) 21. §-a, valamint az Mt. 65. § (3) bekezdése alapján a munkáltató előzetesen

értesítse a szakszervezetet, valamint az üzemi tanáccsal véleményeztesse a távmunka végzés

feltételeinek tervezetét. Amennyiben a kollektív szerződést is módosítani kell, az a szakszervezettel

történő egyeztetést jelent a kollektív szerződés szövegezésével kapcsolatosan.

A távmunka alkalmazása egy folyamat, amelynek során – a tanulságokat elemezve – folyamatosan

szükségessé válhat a szabályozók módosítása. Ennek megfelelően a munkaszerződésben – a törvényi

minimumot meghaladóan – célszerű csak a legfontosabb kérdéseket szabályozni, és az egyéb

www.husk-cbc.eu


felmerülő kérdésköröket belső szabályzat formájában javasolt rendezni. Ennek előnye, hogy a

munkáltató az aktuális igények figyelembevételével módosítani tudja a szabályzatot, és nem

szükséges a munkaszerződés kiegészítéséhez a munkavállaló folyamatos hozzájárulását beszerezni.

Munkaszerződés és a belső szabályzatok

Az Mt. 192/E. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott rendelkezések alapján a munkáltató

és a munkavállaló a kapcsolattartás feltételeiben a munkaszerződésben köteles megállapodni. A

kapcsolattartás külön mellékletben is meghatározásra kerülhet, azonban a mellékletben

meghatározottaknak a munkaszerződés alakiságaira meghatározott szabályoknak kell megfelelnie, és

nincsen arra lehetőség, hogy a kapcsolattartás feltételeit a munkáltató egyoldalú munkáltatói

szabályzatban rendezze.

Szintén a munkaszerződésben kell szabályozni a munkáltató által viselt költségek térítésének

szabályait. Ebben az esetben figyelemmel kell lenni az Mt. 192/E §. (8) bekezdés rendelkezéseire,

amely szerint a munkáltató köteles biztosítani a megfelelő adatvédelmet a távmunka-végzés esetére.

Ha a munkavállaló a munkaviszony létesítésekor nem rendelkezik megfelelő adatvédelmi

eszközökkel, így különösen, amennyiben a munkavégzéshez illetve egyéb tevékenységéhez

kapcsolódó hardcopy dokumentációt nem tudja megfelelő módon elzárni illetve őrzéséről

gondoskodni, úgy a munkáltató köteles kialakítani az adatvédelemhez szükséges feltételeket, és

ennek költségeit is viselnie kell. A távmunka-ház a legtöbb esetben megfelelő adatvédelmi

környezetet tud biztosítani, azonban ennek felülvizsgálata szükséges lehet a munkafeladatok konkrét

ismeretében, valamint amennyiben otthoni vagy mobil távmunka is lehetséges.

A munkahely kialakításával kapcsolatosan, amennyiben otthoni távmunka végzés is engedélyezett,

úgy a munkaszerződésnek rendelkeznie kell arról, hogy a munkavállaló a távmunkahely kialakítását

hogyan engedélyezi. Egy megoldás lehet erre átadási jegyzőkönyvvel való igazolás. Egyértelműen ki

kell ilyenkor derülnie, hogy az átadási jegyzőkönyvet ki és mikor készíti el, illetve, hogy az átadási

jegyzőkönyv a munkavállaló egyoldalú nyilatkozatának minősül-e, vagy pedig a munkáltató és a

munkavállaló által közösen felvett jegyzőkönyvről van-e szó, amelyet a munkavégzés megkezdését

megelőzően azon célból vesznek fel közösen, hogy meggyőződjenek arról, hogy a távmunka-végzés

alapjául szolgáló hely az irányadó munkabiztonsági feltételeknek megfelel-e, vagy sem.

Figyelemmel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. 86/A. § rendelkezéseire az egészséges és

biztonságos munkavégzéshez szükséges körülmények kialakítása a távmunkahely esetében

alapvetően a munkáltató feladata. A távmunka-ház alapvetően megfelel ezen rendelkezéseknek.

Otthoni távmunka esetében azonban ennek megvalósítása lehetséges egyrészről úgy, hogy (i) a

munkáltató minden egyes távmunkahelyet meglátogat, állapotfelmérést készít, és ennek keretében

győződik meg arról, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei fennállnak-e, vagy (ii)

a munkavállalótól kér be bizonyítékot arra, hogy a munkavállaló által kialakított távmunkahely

megfelel a hivatkozott jogszabályi feltételeknek. Ez utóbbi esetben elégséges lehet egy fénykép

beszerzése a távmunkahelyről illetve egy nyilatkozat (jegyzőkönyv) a munkavállaló részéről a

www.husk-cbc.eu


távmunka-végzés körülményeivel kapcsolatosan. Minden esetben szükséges, hogy a munkavállaló

távmunka specifikus balesetvédelmi oktatásokon – a többi munkavállalóval együttesen – részt

vegyen és a részvétel ténye megfelelő módon dokumentálásra kerüljön. Az otthoni távmunka

esetében, az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeinek fenntartása érdekében

javasolt a munkaszerződésbe vagy munkáltatói utasításba foglalása oly módon, hogy a munkavállaló

köteles minden olyan ténynek, körülménynek a haladéktalan bejelentésére a munkavégzés során,

amely a munkavégzéshez szükséges „házi munkahely” bármilyen változására vonatkozik. Bár a

jogszabály szerint a házi munkahely körülményeinek módosítása csak a „lényeges körülmények”

esetében teszi szükségessé a munkáltató előzetes engedélyét, célszerű mindennemű módosítást

előre bejelentetni azt annak érdekében, hogy a későbbiekben ne legyen abból vita, mi minősül

„lényegesnek” és mi nem. Amennyiben a munkavállaló később mégis önkényesen módosítaná a

távmunka-végzés helyét, feltételeit, és ebből eredően bármilyen káresemény keletkezne, úgy a

munkáltató könnyen igazolni tudja, hogy a korábbi állapot – amelyet engedélyezett – megváltozott,

és már új – általa nem engedélyezett – feltételek között történt a munkavégzés.

Amennyiben nem folyamatos munkavégzéssel kerül a távmunka bevezetésre, úgy az egyik

legfontosabb kérdéskör az utasítás-adási jog terjedelme, illetve annak a szabályozása, hogy a

munkáltató milyen módon (és körben) jogosult utasítást adni a munkavállaló részére, és a

munkavállaló azt milyen körülmények között köteles végrehajtani. A munkaszerződésben és

munkáltatói utasításban célszerű pontosan meghatározni, hogy a munkavállalót a munkáltató telefon

útján milyen időintervallumon belül utasíthatja, illetve, hogy ugyanilyen utasításnak minősül az az

eset is, ha a munkáltató a munkavállaló részére e-mail vagy egyéb eszközzel (pl. SMS) útján küld

üzeneteket. Praktikus okokból célszerű lehet munkáltatói szabályzatban rendezni azt a kérdéskört,

hogy a munkavállaló az e-mail levelezését milyen időközönként köteles figyelemmel kísérni. Szükség

esetén – javasoltan a távmunka-végzés bevezetésekor – azt is célszerű rendezni, hogy a munkavállaló

milyen határidőn belül köteles reagálni az egyes munkáltatói utasításokra, felszólításra, bár ez az

egyedi munkáltatói utasításokban is specifikálható.

A munkavállaló által kezelt adatokkal kapcsolatosan feltétlenül szükséges annak a részletes

szabályozása, hogy a hardcopy adatokat a munkavállalók hogyan kötelesek kezelni, őrzésükről milyen

módon kötelesek gondoskodni. Ezen feltételeket a távmunka-házban vagy az otthon történő

foglalkoztatás megkezdése előtt szükséges részleteiben kialakítani.

Az iratkezelési szabályzatnak rendelkezni kell arról, hogy a távmunkában foglalkoztatott

munkavállalók által átvett dokumentumokat e munkavállalók milyen módon és milyen határidőn

belül kötelesek feldolgozni és visszaszolgáltatni.

Az adatok őrzésével kapcsolatosan az adatvédelmi szabályzat is kiegészítésre szorulhat, hiszen az

átvett adatok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek az adatkezelési szabályzat alapján üzleti

titoknak minősülnek. A munkavállalónak, illetve a távmunka-ház személyzetének ezen okiratok

megfelelő őrzéséről gondoskodnia kell. Ennek részletszabályait célszerű szabályzatban rendezni, és

www.husk-cbc.eu


előírni, hogy a munkavállalók ezen okiratokat kötelesek elzárni, esetleg – amennyiben ennek

feltételei fennállnak – páncélszekrényben őrizni, sürgős esetekben a meghatározott időn belül,

szkennelt formában a munkáltató részére továbbítani.

Amennyiben a munkaszerződés szerint a munkavállaló saját maga határozza meg a munkavégzés

kezdő illetve befejező időpontját, abból az is következik, hogy a munkavállaló az Mt. 147. §-a alapján

nem jogosult a rendkívüli munkavégzés díjazására. Ettől a szabálytól függetlenül – különösen a

távmunka végzés bevezetésekor – feltétlenül szükséges annak szabályozása, hogy melyik az a

törzsidő, amikor a munkavállaló feltétlenül köteles elérhetőségét biztosítani. Ennek megfelelően

olyan rugalmas munkaidő beosztás bevezetése javasolt, amely meghatározza a munkavállalók

számára a törzsidőt – amikor elméletileg mindig elérhetőnek kell lenniük és a munkáltató utasítását

is azonnal teljesíteniük kell – valamint a peremidőt, amikor ez a kötelezettség nem várható el.

Kollektív szerződés

A munkaviszonnyal kapcsolatos másik legfontosabb norma a munkáltatónál hatályban lévő kollektív

szerződés lehet, amely valamennyi munkavállalóra vonatkozóan meghatározza a legfontosabb,

munkaviszonyra irányadó szabályokat.

A kollektív szerződés kiegészítése feltétlenül javasolt, hiszen egyrészről a távmunka-végzés a

munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedésnek minősíthető, másrészről a

távmunka-végzéssel kapcsolatosan a Munka Törvénykönyve számos olyan speciális szabályt

tartalmaz, amelyet célszerű a kollektív szerződés rendelkezéseiben is érvényesíteni.

A kollektív szerződéssel kapcsolatosan különösen a következő témakörök szabályozása javasolt: vagy

(i) külön, a távmunkára vonatkozó melléklet létrehozásával, vagy (ii) a meglévő szövegbe történő

beépítéssel.

A távmunkában való foglalkoztatás esetében az Mt. 192/E. § konkrétan meghatározza, hogy a

munkaszerződésben milyen kérdéseket kell szabályozni. A kollektív szerződés részletes szabályokat

tartalmazhat a munkaszerződés kötelező elemeire, így ezeket a kötelező elemeket ki kell egészíteni a

távmunka végzés esetére a törvényben meghatározott egyéb szabályokkal.

A kollektív szerződés nem taxatív felsorolást is tartalmazhat a rendes felmondás egyes okairól.

Javasolt, hogy a távmunka esetében egészüljön ki a rendes felmondás esete azzal a speciális

tényállással, mikor a munkavállaló a távmunka feladatok ellátása érdekében rendelkezésre bocsátott

eszközöket nem rendeltetésének megfelelően használja. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló nem

közvetlenül áll a munkáltató felügyelete alatt, javasolt lehet az adatkezelési szabályzatok megsértését

is a felmondási okok közé beemelni. Ezt meghaladóan a munkaszerződés is specifikálhat felmondási

okokat.

A kollektív szerződés általában részletesen szabályozza, hogy a munkaviszony megszűnésekor a

munkavállaló hogyan köteles visszaadni a rendelkezésére bocsátott munkaeszközöket. Miután a

www.husk-cbc.eu


munkavállaló részére számos, a munkáltató tulajdonát képező adathordozó illetve informatikai

eszköz kerül átadásra, javasoljuk, hogy ezek visszaadására a kollektív szerződés tartalmazzon

részletes normákat. A távmunka-házban való foglalkoztatás esetén a távmunka-ház fenntartójával

kötendő szerződésben is meghatározhatók ilyen irányelvek.

Amennyiben otthoni távmunka is engedélyezett, úgy a távmunkával kapcsolatosan nem a kollektív

szerződésnek, hanem egy külön szabályzatnak kell tartalmaznia a költségviselésre vonatkozó

részletszabályokat, azaz, hogy a munkavállalónál a távmunka-végzéssel kapcsolatosan felmerült

költségek viselése (rezsiköltség, bérleti díj, internet előfizetés) milyen módon kerül visszatérítésre a

munkavállaló részére. Ezt a kérdéskört a változó APEH értelmezések miatt célszerű egyoldalú,

munkáltatói utasításban szabályozni, hogy amennyiben a „hivatalos” értelmezés változik, a

dokumentációs kötelezettség szabályozásakor ezt a változást követni lehessen.

Az eszközhasználattal kapcsolatosan felmerülő kérdések közé tartozik, hogy mi történik abban az

esetben, ha a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége bármilyen oknál fogva hosszabb ideig

szünetel (például tartós betegállomány esetében). Javasolt a kollektív szerződés kiegészítése egy

olyan szabállyal, hogy a munkavállaló a távmunka végzés hosszabb tartamú szünetelése esetében (pl.

két hetet meghaladó időtartam esetén) az információhordozókat köteles a munkáltató által

meghatározott helyen a szünetelés időtartamára letétbe helyezni (pl. a távmunka-házban). Ezt a

szabályt nem kell kiterjeszteni valamennyi eszközre (pl. a mobiltelefon a munkavállalónál hagyható),

azonban a laptopot, illetve egyéb, jelentősebb értékű számítástechnikai eszközt adatvédelmi

szempontokból is célszerű ezen időtartam alatt a munkáltató részére visszaadni.

Egyéb javaslatok

A bevezetés fontos stratégiai eleme a megfelelő kommunikáció. A távmunkában foglalkoztatott

munkavállaló ugyanúgy a munkavállalói kollektíva tagja, mint az irodai alkalmazott, a munkavégzés

részletesebb szabályozása nem a bizalmatlanságból, hanem abból ered, hogy a munkáltató közvetlen

módon nem (vagy ritkábban) tudja ellenőrizni a munkavállalókat, és ezért a munkafolyamatok illetve

egyes jogok és kötelezettségek részletesebb definíciója szükséges.

A kommunikációt erősíteni célszerű oly módon, hogy a munkáltató a valamennyi munkavállalóját

érintő közleményét a távmunkában foglalkoztatott munkavállalók számára is elérhetővé teszi, illetve

a tréningek, juttatások rendszerében semmilyen megkülönböztetést nem tesz a távmunkában illetve

irodai munkában foglalkoztatott munkavállalók között.

A juttatási rendszerrel kapcsolatosan egyértelműen szabályozni kell annak tényét, hogy a juttatások

körében biztosított költségtérítés nem bérjellegű juttatás, hanem a távmunka természetéből eredő, a

munkavállalónál jelentkező többletköltség viselése. Ennek megfelelően lehetnek olyan időtartamok,

amikor a munkavállaló jogosult a munkabérre (pl.: fizetett szabadság), azonban miután nincsen

munkavégzési kötelezettsége, ezért részére az ehhez kapcsolódó költségeket sem kell megtéríteni.

www.husk-cbc.eu


Felhívjuk a figyelmet arra, hogy bár az Mt. 192/E. § (3) bekezdése egyfajta „átjárást” feltételez a

normál foglalkoztatás és az atipikus távmunka viszonylatában, valójában minden esetben

munkaszerződés módosítás szükséges mind az irodai jogviszony távmunkává alakításához, mind

pedig az esetleges visszaalakításhoz. A módosítás azt is feltételezi, hogy a foglalkoztatási

feltételekben mindkét fél megállapodott. Ennek megfelelően sem az nem lehetséges, hogy a

munkavállalók egyoldalúan lépjenek be a távmunka típusú foglalkoztatásba, sem pedig az, hogy a

munkáltató egyoldalú munkáltatói utasítással kötelezze a munkavállalókat a távmunka végzésre. A

teljes kollektíva számára egyértelművé kell tenni annak a tényét, hogy a távmunka csak

meghatározott munkakörök esetében lehetséges, és bevezetése mind a munkáltató, mind pedig az

érintett munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kölcsönös és egybehangzó akaratával

valósítható meg.

A távmunka bevezetésének adóügyi szempontjaiAz alábbi fejezetben a távmunka bevezetése és alkalmazása során felmerülő adóügyi kérdéseket

tekintettük át.

A legtöbb távmunka specifikus kérdés esetében a távmunka-ház lehetővé teszi a vállalati szabályozási

környezetnek való megfelelést. Így a távmunka-házban való foglalkoztatáshoz csak minimális

változtatások lehetnek szükségesek a munkáltatók részéről. A távmunka bevezetése és alkalmazása

azonban kiterjedhet kombinált változatokra is, így az otthoni távmunka végzés lehetőségére is.

Távmunka szerződéssel kapcsolatos adózási sajátosságok

A távmunkában történő munkavégzést a Munka Törvénykönyve szabályozza, amiből az is következik,

hogy a távmunkában foglalkoztatott személyek munkaviszony keretében látják el e tevékenységüket.

A munkaviszonyban végzett tevékenység ellenértékeként kapott díjazás, a Személyi jövedelemadóról

szóló 1995. évi CXVII. Törvény – a továbbiakban Szja tv – 24. §-a értelmében nem önálló

tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A munkaviszonyra vonatkozó általános szabályok a

munkáltató előtt ismeretesek, ezért csak a speciális javadalmazást érintő rendelkezésekre térünk ki.

A nem önálló tevékenységgel összefüggésben a munkavállaló többféle jövedelemben részesülhet,

amelyek – rendelkezésünkre bocsátott munkaszerződésben foglaltakat is figyelembe véve – a

következők lehetnek:

munkabér

költségtérítés

természetbeni juttatás

bevételnek nem számító tételek.

www.husk-cbc.eu


Munkabér

A munkaviszonyból származó jövedelem tágabb kategória, nem csupán a munkabért, hanem a

munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles bevételt jelenti a személyi jövedelemadó

vonatkozásban. A munkaviszonyból származó jövedelem sajátossága, hogy teljes egészében

jövedelemnek minősül, azzal szemben költséget elszámolni nem lehet. Ugyanakkor lehetőséget

biztosít a törvény arra, hogy a munkabér mellett a tevékenység érdekében felmerült üzleti kiadások

finanszírozása céljából költségtérítést állapítson meg a munkáltató.

Költségtérítés

Az Szja tv alkalmazásában költségtérítés az a bevétel, amelyet a törvény által költségnek elismert

kiadás megtérítésére – kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében – kap a

magánszemély. A költségtérítéssel szemben nem lehet olyan kiadást elszámolni, amely a személyes

vagy családi szükségletet akár részben is kielégíti, kivéve, ha olyan jogszabályon alapuló

költségtérítésről van szó, amellyel szemben a kiadás igazolás nélkül elszámolható, vagy a törvény

külön megengedi a költségek elszámolását. Ennek megfelelően kétféle költségtérítést

különböztethetünk meg, egyrészt jogszabályon alapuló, kvázi kötelezően térítendő kiadásokat,

másrészt olyant, amit a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodás alapján, meghatározott

mértékben térít.

A költségtérítés címen kapott bevétellel szemben költséget a tv 3. számú melléklete alapján lehet

elszámolni.

A munkaszerződés 3) b pontja taxatíven és a törvényi rendelkezésekkel azonos módon tartalmazza a

speciálisan elszámolható költségeket, amelyek a következők:

a távmunka végzéshez valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép,

számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 50 ezer forintot meg nem haladó kiadás,

a távmunka végzéshez valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép,

számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 50 ezer forintot meghaladó kiadás esetében

33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg; az

értékcsökkenési leírást egyebekben az Szja. tv. 11. számú melléklet értékcsökkenés

elszámolására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell megállapítani, és a

költségként történő elszámolás feltétele külön részletező nyilvántartás(ok) vezetése,

az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat),

a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a

világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag

nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunka végzéssel arányosan, az adott költségre

jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

www.husk-cbc.eu


A költségtérítés kifizetésekor a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy az adott kiadással szemben

mennyi költséget kíván elszámolni. Javasoljuk a dolgozó figyelmét felhívni arra, hogy amennyiben a

nyilatkozata szerinti költség meghaladja az elszámolható, igazolt költségeket, akkor a különbözet

12%-át az adóbevallásában köteles lesz megfizetnie. Nem kell e „büntető adót” megfizetnie, ha a

különbözet nem haladja meg a költségnyilatkozatban tett költségek összegének 5%-át. Amennyiben a

költségnyilatkozat év közben túlzottnak bizonyult, akkor a magánszemélynek 11% Egészségügyi

hozzájárulást – a továbbiakban EHO – is kell fizetnie.

A költségelszámolásnál a munkavállaló figyelmét fontos felhívni, hogy az adott bevétellel szemben

elszámolható kiadásnak a naptári évben ténylegesen kifizetett és szabályszerűen igazolt kiadás

minősül, kivéve, ha a törvény a bizonylat nélküli elszámolást az adott típusú kiadással összefüggésben

megengedi. Általános alapelv, hogy kiadást csak szabályos számla alapján lehet elszámolni. Ha az

eladó számlaadásra nem kötelezett, akkor olyan dokumentum alapján lehet a kiadást elszámolni,

amely minden szükséges adatot tartalmaz.

Ennek megfelelően, ha a munkavállaló pl. számítógépet vásárol, akkor annak beszerzési árát a

vásárláskor kapott számla alapján értékcsökkenési leírással számolhatja el. Előfordulhat, hogy a

munkavállaló magánszemélytől vásárol, és ekkor figyelni kell arra, hogy az adásvételi szerződés

minden olyan adatot tartalmazzon, amely az elszámoláshoz szükséges lehet.

Az internet használat díja valamint az internethez szükséges modemre fordított kiadás elszámolása is

többféle módon történhet. Amennyiben a munkáltató a munkáltató nevére szóló számla alapján

juttatja ezt a szolgáltatást, akkor a szolgáltatás ellenértéke nem minősül adóköteles jövedelemnek.

Olyan esetben, amikor a munkáltató erre a célra költségtérítést fizet, akkor ezzel szemben a

munkavállaló vagy a házastársa nevére szóló számla alapján számolható el költség. Amennyiben a

munkavállaló otthoni távmunka esetén bérli a lakást, akkor az internetre fordított kiadást is a

bérbeadó által kiállított számla alapján érvényesítheti.

Amennyiben otthoni távmunka esetén a munkavégzés helye műszakilag nem különül el a lakástól,

akkor nagy figyelmet kell fordítani egyrészt a költségtérítés helyes összegének megállapítására,

másrészt arra, hogy a munkavállaló a költségtérítéssel szemben milyen módon, milyen

mértékegységek figyelembevételével számolhat el költségeket. Kötelező érvényű előírást az Szja

törvény nem tartalmaz, ezért is bonyolultabb ezen költségek üzleti voltát bizonyítani.

Általánosságban megállapítható, hogy minden olyan többlet kiadást el lehet számolni, ami amiatt

keletkezett, hogy a munkavállaló a lakásán végzi a tevékenységét. Ennek alátámasztására célszerű

megőrizni pl. az előző – azonos időszakra szóló – számlákat, amelyekkel egyértelműen

alátámasztható pl. az elektromos energia fogyasztás növekedése. Azonban vannak olyan számlák,

amelyek nem összehasonlíthatóak, ezért pl. a munkavállaló választhatja az üzleti célra használt

helyiségre jutó arányos költségmegosztást is. Ilyen lehet pl. fűtés esetén a légköbméter (kivéve a

mérőórával nem rendelkező távfűtési szolgáltatást, amelynél a kiadás nem az üzlet érdekében,

hanem attól függetlenül is felmerül).

www.husk-cbc.eu


Bevételnek nem számító tételek

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos eszközöket ne költségtérítés formájában

finanszírozzon a munkáltató, hanem úgy, hogy megvásárolja az adott terméket, szolgáltatást, és

közvetlenül a cég nevére szóló számla alapján fizeti ki. Ez történhet központi beszerzés útján vagy

utólagos elszámolás keretében, amikor a dolgozó megelőlegezi az adott kiadást, vagy felvesz pénzt

utólagos elszámolásra, és az adott termék beszerzését követően egy meghatározott időn belül

köteles elszámolni.

Ilyen esetekben először is azt kell eldönteni, hogy az adott dolog, eszköz, berendezés stb. szükséges-e

a tevékenység ellátásának hatókörében a feladatok ellátása érdekében. Ha igen, akkor annak

használata akkor is adómentes juttatásnak számít, ha az részben magáncélokat is szolgál. A

számítástechnikai eszközök mellett otthoni távmunka esetén ide tartozhatnak a lakás

dolgozószobájának berendezései, mint pl. az íróasztal, lámpa, telefon, iratszekrény, stb. Ez a

rendelkezés óriási jelentőséggel bír, különös amiatt, hogy a magánszemély költségtérítéssel szemben

csak a számítástechnikai eszközöket, számítógépet tudja költségként érvényesíteni, figyelemmel arra,

hogy a törvény nem ad lehetőséget olyan tárgyi eszköz elszámolására, amely részben a

magánszemély személyes vagy családi szükségletét is kielégíti. Ugyanez a probléma merül fel a kisebb

értékű, de a munkavégzés során felmerülő kiadások elszámolásával kapcsolatban is, mint pl.

irodaszerek, tisztálkodási eszközök.

Figyelemmel arra, hogy miután a törvény nem tartalmaz egyértelmű rendelkezéseket arra, hogy mely

eszközöket célszerű költségtérítéssel finanszírozni és melyek azok, amelyeket fontos, hogy a

munkáltató biztosítson, javasolt külön szabályzatban rögzíteni, hogy milyen eszközöket, milyen

feltételek mellett, milyen rendszerességgel biztosít a munkáltató.

Egyéb juttatás

A munkaszerződés tanúsága szerint a munkavállaló saját gépjármű hivatalos célú használatára

tekintettel külön megállapodásban rögzítettek szerint költségtérítésben részesül. A munkáltató a

költségnyilatkozatban foglaltak szerint állapítja meg az adó és a járulék alapját. Javasoljuk a dolgozó

figyelmét felhívni arra, hogy a gépjármű költségek elszámolása, nyilvántartása a munkavállaló

felelőssége. Itt szeretnénk megemlíteni, hogy otthoni távmunka esetén a munkába járás távmunka

végzés esetén nem értelmezhető, hiszen a lakás és a munkahely valószínűleg egybeesik. Ennek

következtében, ha a munkavállalót be- illetve kirendelik munkavégzésre, akkor a hivatalos üzleti

utazásokra vonatkozó rendelkezések az irányadók. Ez azt jelenti, hogy az üzleti utak arányában lehet

elszámolni az üzemanyagköltséget valamint a fenntartási javítási költségeket. Ez utóbbinál a tételes

elszámolás helyett választhatja a dolgozó a kilóméter alapú átalányköltség elszámolását is.

Javasolt a dolgozók figyelmét felhívni arra, hogy a költségelszámolás módja adóéven belül nem

változtatható meg.

www.husk-cbc.eu


Természetbeni juttatás

Természetbeni juttatásról távmunkavégzők esetében is akkor beszélhetünk, ha adóköteles terméket

vagy szolgáltatást nem személyre szabottan, hanem szabályzatban rögzített módon juttat a

munkáltató a munkavállaló részére. Javasoljuk, hogy a távmunkát végző munkavállalók részére külön

szabályzatban rögzítsék azokat a juttatásokat, amelyeket esetleg más munkavállalók részére nem

kívánnak biztosítani.

Egyéb tudnivaló

Javasolt a távmunkát végző munkavállalók figyelmét felhívni arra, hogy amennyiben

költségtérítésben részesülnek és e jogcímen kapott bevétellel szemben tételesen költséget kívánnak

elszámolni, akkor a személyi jövedelemadó bevallásukat saját maguknak kell elkészíteni.

Javasolt továbbá, hogy oktatás, továbbképzés keretében ismertessék a dolgozókkal az alapvető

adózási tudnivalókat, az adminisztrációs feladatokat, mint pl. útnyilvántartás vezetése, bizonylatok

megőrzése, adóbevallás kitöltése, stb.

Összegzésképpen megállapítható, hogy az adókötelezettség pontos teljesítése érdekében belső

szabályzatokban javasolt rögzíteni

A munkáltató által biztosított eszközök igénylését, leltározását, visszaadását,

Azokat az elveket, módszereket, amelyekkel meghatározható a költségtérítés összege

A természetbeni juttatásokat

A munkáltató és a munkavállaló felelősségét az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben.

www.husk-cbc.eu


III. A TÁVMUNKA-HÁZAK INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI KÉZIKÖNYVEJelen fejezet célja, hogy a kialakításra kerülő távmunka-házak adatbiztonsági és adatvédelmi

szempontból felkészültek legyenek a nemzetközi előírásoknak is megfelelő működésre. Miután a

távmunka-házból végezhető tevékenységek nagy része az „adatfeldolgozás” kategóriájába eshet,

emiatt a jelen fejezetben kifejtésre kerülő információbiztonsági szempontoknak való megfelelés

egyes esetekben elkerülhetetlen (pl. a pénzintézetek esetében például törvényi előírás is).

Az információbiztonság az információ védelme a széleskörű fenyegetésektől, hogy biztosítsák az

üzleti folyamatok működésének folytonosságát, a lehető legkisebbre csökkentsék a kockázatot, és

legnagyobbra növeljék a befektetési megtérülést és a működési lehetőségeket.

Az információbiztonsági irányítási rendszer, a működési kockázatokat figyelembe vevő

megközelítésen alapulva kialakítja, bevezeti, működteti, figyeli, átvizsgálja, fenntartja és fejleszti az

információvédelmet. Az irányítási rendszer magában foglalja a szervezeti felépítést, a szabályzatot, a

tervezési tevékenységeket, a felelősségi köröket, a gyakorlatot, az eljárásokat, a folyamatokat és az

erőforrásokat.

Az információbiztonsági irányítási rendszer tanúsítható rendszer. A tanúsítás alapján az ISO/IEC

27001:2005 (magyar fordításban: MSZ ISO/IEC 27001:2006) szabvány alkotja. Az

információbiztonsági irányítási rendszer szabványa hasonlóan a minőségirányítási rendszer

szabványához (EN ISO 9001:2008 - MSZ EN ISO 9001:2009) egy szervezet vezetésének munkáját

segítő menedzsment eszköz.

Jelen fejezetben emiatt az információbiztonsági követelményeket az ISO 27001 minősítési rendszer

alapján dolgozzuk ki, biztosítva ezzel a nemzetközi és hazai megfelelősséget és illeszthetőséget a

potenciális munkaadók követelményeihez. Az egyes fejezetek megfelelnek a minősítési rendszer

fejezeteivel. Minden esetben ismertettük a szabvány által megfogalmazott célt, és a távmunka-házra

vonatkozóan kifejtettük a releváns tartalmakat.

Működési kockázatokAz információbiztonsági rendszer kialakítására vonatkozó működési kockázatokként az alábbiakat

tártuk fel:

a távmunka-házban tárolt információkat védeni kell, azokhoz csak a munkaadó kijelölt

munkavállalói férhetnek hozzá,

biztosítani kell az egy távmunka-házban működő cégek információinak elkülönült tárolását,

www.husk-cbc.eu


biztosítani kell a munkaadók információinak elzárását a nyilvánosságtól (pl. alkalmi oktatások

során),

a távmunka-házba való belépések és kilépések folyamatának biztosítania kell, hogy csak az

arra jogosultak tartózkodjanak a távmunka-házba, és csak az arra jogosult időben és

területen.

Az egyes távmunkahelyeket bérlő munkáltatók további kockázatelemzést hajthatnak végre, és annak

eredményeként további eljárások kialakítása lehet szükséges.

Szabályzati rendszerCél: Vezetői iránymutatás és támogatás nyújtása az információbiztonság a működés

követelményeinek, valamint a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak megfelelően

Információbiztonsági politika

Az intézmény területén és kezelésében működő kommunikációs és informatikai rendszerek

tervezésére, bevezetésére, üzemeltetésére és ellenőrzésére vonatkozó feladatokat úgy kell elvégezni,

hogy a rendszerek védelme a jogszabályi és munkáltatói előírásoknak eleget tegyen, valamint a

védelem hiányából eredő kockázatokkal legyen arányos.

A távmunka-ház kezelésében, valamint felügyeletében működő és a Munkáltatókat kiszolgáló

kommunikációs és informatikai rendszereket az adatok titkosságára, bizalmas jellegére és

biztonságára vonatkozó adatvédelmi törvényeknek és munkáltatói előírásoknak megfelelően kell

üzemeltetni. Ezek alapján a védett adatokra vonatkozóan olyan védelmi eljárásokat kell alkalmazni,

amelyek ellenőrizhetővé teszik a cselekményeket, lehetővé teszik az illetéktelen cselekedetek

felderítését és a felelősök megállapítását.

Az informatikai rendszerekben az előbbieken kívüli adatot, információt és egyéb szellemi tulajdont a

szervezet számára jelentkező értékével arányosan kell védeni az illetéktelen betekintéstől, a

módosítástól, a megsemmisítéstől és a nyilvánosságra kerüléstől. A védelemnek biztosítania kell az

informatikai rendszer megbízható üzemét fenyegető káresemények elhárítását, illetve hatásuk

minimalizálását a megadott biztonsági követelmények szintjén.

Olyan védelmi eljárásokat kell alkalmazni, amelyek garantálják, hogy a távmunka-ház még akkor is

hatékonyan működjön, ha akár egy számítógépét vagy szerverét támadás éri.

Az informatikai biztonság rendszere minimális adminisztratív terhet kell, hogy jelentsen, az

alkalmazottaktól ne igényeljen aránytalanul nagy erőfeszítést, csak amelyet a helyes munkavégzés

gyakorlata során elvárhatunk. Elsősorban abban nyújtson támogatást, hogy állapítsa meg a kivételes

eseteket és biztosítsa a normál állapotra való visszatérést a kivételes esemény leküzdése után.

www.husk-cbc.eu


Az információbiztonsági szabályzat

A Munkáltató menedzsmentjének információbiztonsági szabályzatot kell jóváhagynia, azt közzé kell

tennie és ismertetnie kell valamennyi alkalmazottal.Az információbiztonsági szabályzatot

meghatározott időközönként, illetve lényeges változások bekövetkezésekor, át kell vizsgálni annak

biztosítására, hogy továbbra is alkalmas, helytálló és hatékony maradjon.

Az Informatikai Biztonsági Szabályzat egy olyan belső szervezeti intézkedés, amely a szervezeten belül

működtetett informatikai rendszerekre vonatkozóan szabályozza az informatikai rendszerrel

kapcsolatos biztonsági intézkedéseket, szervesen illeszkedve a szervezet egyéb működési és ügyrendi

előírásaihoz.

Az adatvédelem oldaláról megközelítve az adatokkal, mint informatikai elemekkel foglalkozó

rendszerek biztonságát kell megteremteni, amelyek természetüknél fogva számítástechnikai

eszközök felhasználását is igénylik. A számítástechnika védelménél többről van szó, mert a

számítástechnikai eszközök az informatikai rendszer része és azokhoz hozzátartozik a környezeti

infrastruktúra, a hardver, az adathordozók, a dokumentumok, a szoftverek, az adatok, a

kommunikáció és a személyek elemcsoport valamennyi eleme.

Az Informatikai Biztonsági Szabályzatba olyan lényeges intézkedések kerülnek, amelyek ezen

rendszerelemekre korlátozódnak és az előírások lehetővé teszik az informatikai rendszerre irányuló

veszélyek, fenyegető tényezők hatásainak elviselhető mértékűre való csökkentését.

Ebben a fejezetben a távmunka-ház működésére vonatkozó alapvető irányelvek kerülnek

meghatározásra az ISO27001 szabvány szerint. A Munkáltatóval kötendő szerződésben felül kell

vizsgálni ezeket az irányelveket, és igény esetén meg kell határozni a Munkáltató kívánalmainak

megfelelő szabályozást. A távmunkások minden esetben a Munkáltató által meghatározott szabályok

és jelen általános irányelvek szigorúbb változatát kötelesek betartani.

Biztonsági szervezetCél: Az információbiztonság irányítása a szervezeten belül.

A távmunka-ház fenntartásához és üzemeltetéséhez egy általános ügyintéző-koordinátor és egy

rendszergazda szükséges. Ezt a szerepet szükség szerint betöltheti egy vagy több személy is.

Általános ügyintéző-koordinátor

Általános ügyintéző-koordinátor feladatai többek között

- a távmunka-házzal kapcsolatos adminisztratív ügyek intézése,- kapcsolattartás a munkaadókkal,- információ szolgáltatás az érdeklődőknek a távmunka-ház működéséről,- a távmunkások tevékenységének támogatása és kontrollja,

www.husk-cbc.eu


- a logisztikai feladatok megszervezése.

Rendszergazda

Rendszergazda feladatai többek között

- a távmunka-ház infokommunikációs eszközeinek fizikai karbantartása,- a telepített szoftverek üzemeltetési teendőinek ellátása,- a távmunka-ház adatbiztonsági előírásainak való megfelelés biztosítása,- a távmunka-ház információs rendszerének folyamatos vírusvédelme- általános informatikai feladatok ellátása.

Vagyontárgyak kezeléseCél: Megfelelő védelem elérése és fenntartása a szervezet vagyontárgyait illetően.

Asztalok, székek, irodabútorok használata

A távmunka-házban levő asztalokat és székeket rendeltetésszerűen kell használni. Minden dolgozó

köteles az általa használt eszközöket munkakezdéskor ellenőrizni és amennyiben annak állapotában

változást észlel, úgy azt a távmunka-ház koordinátora felé jelezni. A nem rendeltetésszerű

használatból eredő károkat a munkavállalók kötelesek megtéríteni.

Számítógépek, telefonok használata

A távmunka-házban levő számítógépeket és telefonokat rendeltetésszerűen kell használni. Minden

dolgozó köteles az általa használt eszközöket munkakezdéskor ellenőrizni és amennyiben annak

állapotában változást észlel, úgy azt a távmunka-ház koordinátora felé jelezni. A nem

rendeltetésszerű használatból eredő károkat a munkavállalók kötelesek megtéríteni.

A számítógépekre a munkavállalók nem telepíthetnek olyan szoftvereket, amelyeket a munkáltató

nem engedélyez. A számítógépeken tárolt adatokért a munkavállaló felelős.

A telefonokat a munkavállalók a Munkáltató iránymutatásai szerint használhatják magán célú

hívásokra. A távmunka-ház szabályai szerint a telefonok privát célra nem használhatók.

Másolás, nyomtatás előírásai

A távmunka-ház területén érvényes belépőkártyával tartózkodó személyek jogosultak a távmunka-

ház tulajdonában álló nagykapacitású nyomtatók, fénymásolók és szkennerek használatára.

Nyomtatáshoz és fénymásoláshoz, csak az eszközök kijelölt tálcájában levő papírok használhatók.

Ennek utánpótlása minden esetben a Munkáltató költséghelyéről történik.

Amennyiben a nyomtatást végző személy nem áll Munkáltató foglalkoztatásában, úgy a használat

ténye rögzítésre kerül a Nyomtatási naplóba. A következő mezők kerülnek rögzítésre: nyomtatás

dátuma, belépőkártya azonosítója, nyomtatást végző személy neve, nyomtatott oldalak száma. A

napló alapján havi rendszerességgel kimutatás készül, amely elküldésre kerül a Fenntartó számára.

www.husk-cbc.eu


Kiemelt és kritikus eszközökkel kapcsolatos követelmények

A távmunka-ház kiemeltnek a következő közös használatban levő eszközöket jelöli meg:

Multifunkcionális nyomtató, szkenner, fax

Videokonferencia rendszer

Tárgyaló

Közös helyiségek (társalgó, konyha, mosdó)

A kiemelt eszközök használata fokozott figyelemmel, az érvényes előírásoknak megfelelően

engedélyezett.

A távmunka-ház kritikusnak a következő eszközöket jelöli meg:

Szerverek,

Telefonközpont

Szünetmentes táp

Hálózati elosztók

Elektromos áramelosztó

Közművel kapcsolatos szekrények

A kritikus eszközök elzárt helyen, csak az arra jogosultak számára elérhető módon kerülnek

kialakításra.

Tárgyalók használatával kapcsolatos követelmények

A távmunkás jelzi a Koordinátornak az erre kialakított nyomtatványon a tárgyalóhasználati igényét.

Meg kell jelölni a kívánt napot, időpontot, időtartamát, igényelt informatikai és távközlési eszközöket,

igényelt frissítőket. A Koordinátor az igény és a Belépőkártya alapján ellenőrzi a tárgyalóhasználat

jogosultságát, majd lefoglalja a tárgyalót a kívánt feltételekkel. Amennyiben a tárgyaló a kért

időpontban nem szabad, úgy módosítást kér a távmunkástól.

A Rendszergazda a foglalás alapján előkészíti a tárgyalót a szükséges technikai eszközök

biztosításával.

A távmunkás a foglalt időpontban igénybe veszi a tárgyalót. A tárgyalóhasználatról utólag

jegyzőkönyvet készítenek, amelyben rögzítik a valós használat időtartamát, résztvevők nevét,

használt eszközöket, elfogyasztott frissítőket, valamint az esetleges észrevételeket.

A Koordinátor a tárgyalóhasználat tényét rögzíti a Munkáltatói nyilvántartásba. Amennyiben a

szerződéses feltételek eseti díjazást állapítottak meg, úgy ez alapján készül számla Munkáltató

részére.

www.husk-cbc.eu


Személyi biztonságCél: Annak biztosítása, hogy az alkalmazottak, a szerződő felek és harmadik felek, mint

felhasználók legyenek tisztában felelősségükkel, legyenek alkalmasak a nekik szánt feladatkörök

betöltésére, valamint a lopásból, a csalásból, illetve az eszközökkel való visszaélésből származó

kockázatok csökkentésére.

Cél: Annak biztosítása, hogy valamennyi alkalmazott, szerződő vállalkozó és felhasználó harmadik

fél legyen tudatában az információ biztonságát fenyegető veszélyeknek és nyugtalanító

tényezőnek, saját felelősségének és kötelezettségeinek, továbbá, hogy legyenek felkészülve

mindennapi munkájuk során a szervezet biztonsági politikájának támogatására, s az emberi

hibából eredő kockázat csökkentésére.

Cél: annak biztosítása, hogy az alkalmazottak, szerződő és felhasználó harmadik felek szabályos

módon váljanak meg egy szervezettől, illetve változtassanak munkahelyet.

Beléptetés és kiléptetés

A távmunka-házban csak olyan személyek tartózkodhatnak, akik a távmunka-házzal érvényes

szerződésben levő munkáltatók alkalmazottai, illetve a távmunka-ház által foglalkoztatott

személyzet.

A belépők kötelesek megismerni és elfogadni a távmunka-ház használati szabályzatát és aszerint

végezni munkájukat. A szabályzatokat a belépés napján a távmunka-ház koordinátor adja át és ő

gyűjti össze a nyilatkozatot amelyben a munkavállaló elismeri hogy megismerte és elfogadja azokat.

A számítógépes rendszerekhez való hozzáféréseket a munkáltató iránymutatásai alapján készíti el a

távmunka-ház koordinátora, illetve a munkáltató. A távmunka-ház koordinátora Személyi kartont nyit

minden új belépő számára, amelyre rávezeti az átadott eszközöket és csatolja a nyilatkozatokat. A

belépők számára a koordinátor belépő kártyát állít ki, amely a jövőben a belépésre jogosítja a

munkavállalókat.

A kilépők kötelesek a náluk levő dokumentumokat, belépő kártyát, számítástechnikai eszközöket

leadni. A számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférést a kilépés napján a távmunka-ház

koordinátora törli. A távmunka-ház koordinátora bejegyzi a kilépés tényét a Személyi kartonba.

Informatikai képzés és oktatás

A munkatársak folyamatos képzése érdekében, a foglalkoztatási terv készítésével párhuzamosan, az

Fenntartó és a Munkáltató a távmunkásokkal együttműködve elkészíti a távmunka-ház éves oktatási

tervét. A terv összeállításához szükséges adatok a munkatársak végzettsége, felkészültsége és igényei

alapján kerülnek meghatározásra.

Az oktatási terv megvalósításához Munkáltató

www.husk-cbc.eu


- külső (iskolai, tanfolyami, szakmai előadások, konferenciák, kiállítások) és

- belső (szakmai oktatás, minőségügyi oktatás, informatikai képzés, nyelvoktatás) oktatási formákat

biztosít a távmunkások részére.

Belső oktatások esetén az általános oktatási anyagot a Fenntartó, a szakmai oktatási anyagot a

Munkáltató állítja össze.

Külön szabályok vonatkoznak a biztonságos munkavégzéssel összefüggő munka- és tűzvédelmi

ismeretek elsajátítására. Ezen területen az oktatási és vizsgáztatási tevékenység – külső megbízottal

történő - végrehajtatásáért a Munkáltató a felelős.

A nem tervezhető, rendkívüli, illetve speciális igényeket a munkatársak jelzik a Munkáltató részére,

aki dönt annak teljesíthetőségéről. A távmunka-ház személyzete lehetőségeihez mérten segíti az

ilyen rendkívüli oktatások lebonyolítását.

A külső oktatásokon részt vettek által megszerzett bizonyítványokat, igazolásokat bejegyzésre

kerülnek a Személyi kartonra.

A belső oktatáson résztvevőkről jegyzőkönyvi nyilvántartás (jelenléti ív) készül. Az oktatottak

aláírásával ellátott jegyzőkönyveket a távmunka-ház személyzete tárolja.

A külső és belső oktatások megvalósulását - a jegyzőkönyvek és a bizonyítványok, igazolások alapján

– a távmunka-ház személyzete az oktatási tervben dokumentálja, melyet a távmunkás és az Oktatást

lebonyolító az aláírásával igazol.

A távmunka-ház bármely munkatársa, amennyiben a távmunka-ház működését elősegítő javaslatot

kíván tenni, javaslatot fogalmaz meg és továbbít az erre a célra kialakított e-mail boxban

([email protected]). A javaslatot és a távmunka-ház Fenntartójának válaszát minden

munkatárs megkapja.

Teendők a munkavégzés kezdetekor és befejeztével

A munkaidő kezdetekor és befejeztével a Koordinátor a Belépőkártya alapján azonosítja a

távmunkásokat. A munkaidőnaplóba történt bejegyzés igazolja a távmunkás munkakezdését és

munkavégzését.

A munkavégzés megkezdésekor, a Koordinátor az azonosítás után kiadja a távmunkásnak a

munkavégzéshez kapcsolódó dokumentumait az irattárból. Ilyenkor kerülnek kézbesítésre a

Munkáltató által küldött további anyagok is. Ezt követően a Rendszergazda előkészíti a

munkavégzéshez szükséges eszközöket.

A munkavégzés befejeztével a távmunkás a Rendszergazdának adja át a munkavégzéshez használt

eszközöket. A Rendszergazda az ellenőrzést követően a Rendszerhasználati naplóba jegyzi be az

eszközök átvételét. A munkavégzés során használt dokumentumokat a Koordinátornak kell átadni,

www.husk-cbc.eu


aki elzárt helyre helyezi azokat. A munkavállaló a munkavégzéssel kapcsolatos igényeit egy

igénylistán adhatja le (pl. elfogyott formanyomtatványok). A távmunka-ház felelősségi körében levő

igényeket a személyzet a lehető legrövidebb időn belül pótolja. A Munkavállaló által kielégíthető

igényeket azonnali hatállyal továbbítja a Munkáltató kijelölt felelősének. A megérkezett válaszokat és

küldeményeket továbbítja az érintett távmunkásoknak.

Munkavégzési idő betartása

A távmunkások számára előírt munkaidőt minden esetben a Munkáltatóval kötött munkaszerződés

szabályozza. Az előírt munkaidőket a távmunka-ház személyzete megkapja. A Koordinátor a

munkakezdéskor ellenőrzi ezeket a Munkáltatói előírásokat. A munkavégzés csak az előre

jóváhagyott időpontokban lehetséges a távmunka-ház területén.

A távmunka-házban végzett munka a munkaidő naplóban kerül bejegyzésre, amelyet a Munkáltató és

a Fenntartó rendszeresen jelentés formájában megkap.

Fizikai és környezeti biztonságCél: A szervezet helyiségeinek és információinak védelme, a jogosulatlan, illetéktelen fizikai

behatolás, károkozás és zavarkeltés megakadályozása.

Cél: A vagyontárgyak elvesztésének, károsodásának, eltulajdonításának, illetve megrongálásának,

valamint a szervezeti működés fennakadásának megelőzése.

Belépés a távmunka-házba

A távmunka-házba csak a távmunka-ház személyzete, illetve olyan személyek léphetnek be, akik a

távmunka-házzal érvényes szerződésben álló munkáltatók alkalmazottai és érvényes belépőkártyával

rendelkeznek. A távmunka-házba való belépés és távozás tényét a koordinátor nyilvántartásba

rögzíti.

Központi helységek és eszközök védelmi előírásai

A távmunka-házba csak érvényes belépőkártyával rendelkező személyek tartózkodhatnak. A

belépőkártyát csak az arra jogosult személyek kaphatnak. A távmunka-ház területén az érvényben

levő szabályzatok előírásai érvényesek. Egy körülhatárolt munkatérben, a távmunka-ház általános

szabályzatai, valamint az ott foglalkoztatott távmunkások Munkavállalói által kialakított, érvényben

levő szabályzatainak szigorúbb intézkedései az érvényesek.

A vonatkozó szabályzatok oktatására vonatkozóan tananyagok és leírások állnak a rendelkezésre. Az

állandó belépőkártyával rendelkező személyek számára ezen tananyagok és leírások elsajátítása

kötelező. Ezek elvégzése után igazolást kapnak a belépést igénylők. Ez az igazolás alapfeltétele a

Belépőkártya kiadásának és fenntartásának.

Állandó belépőkártyára a következő csoportok jogosultak:

www.husk-cbc.eu


A távmunka-házat fenntartó intézmény vezetője, és az általa meghatalmazott, az intézmény

képviseletére jogosult személyek.

A távmunka-ház személyzete.

A távmunka-házban távmunkásokat foglalkoztató Munkavállaló vezetője és az általa

meghatalmazott, az intézmény képviseletére jogosult személyek.

A távmunkba-házban foglalkoztatott távmunkások.

A távmunka-ház fenntartójával szerződésben álló, az ingatlan takarítását és üzemeltetéséhez

közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat rendszeresen ellátó vezetők arra nevesített képviselői.

Ideiglenes belépőkártyára a következő csoportok jogosultak:

A hatóságok nevesített képviselői.

A távmunka-házzal szerződéses kapcsolatban álló karbantartó társaságok nevesített képviselői.

A távmunka-házzal szerződéses kapcsolatban álló beszállító szolgáltatók nevesített képviselői.

A távmunka-házat fenntartó intézmény vezetője által engedélyezett személyek.

A távmunka-házban távmunkásokat foglalkoztató Munkavállaló vezetője által engedélyezett

személyek.

Vírusvédelmi előírások

Minden számítógépen (a szervert is beleértve) vírusírtó program fut. Ez biztosítja a különböző

forrásból származó vírusok kiszűrését. Ezen program rendszeresen frissíti a vírusadatbázisát, mely

minden gépen naponta megtörténik. Ez a funkció automatikus, azonban a felhasználó

megszakíthatja. Abban az esetben, ha a megszakítás következtében a rendszerbe vírus kerül, annak

teljes anyagi és jogi felelőssége azt a felhasználót terheli, aki a frissítést megszakította. A távmunka-

ház törekszik olyan vírusölő program bevezetésére, mely azt a funkciót a lehető legkevesebb

interaktivitással végzi.

Gépteremmel kapcsolatos követelmények

A gépterembe csak az erre a célra feljogosító belépőkártyával lehet belépni. A gépteremhez két kulcs

van. Az egyik az Fenntartónál, a másik a Rendszergazdánál található. A gépterembe való belépésről

minden esetben bejegyzés készül a Gépterem használati naplóba.

Közös helyiségek használatával kapcsolatos követelmények

A távmunka-házba csak érvényes belépőkártyával rendelkező személyek tartózkodhatnak. A

belépőkártyát csak az arra jogosult személyek kaphatnak. A távmunka-ház területén az érvényben

levő szabályzatok előírásai érvényesek. Egy körülhatárolt munkatérben, a távmunka-ház általános

szabályzatai, valamint az ott foglalkoztatott távmunkások Munkavállalói által kialakított, érvényben

levő szabályzatainak szigorúbb intézkedései az érvényesek.

A vonatkozó szabályzatok oktatására vonatkozóan tananyagok és leírások állnak a rendelkezésre. Az

állandó belépőkártyával rendelkező személyek számára ezen tananyagok és leírások elsajátítása

www.husk-cbc.eu


kötelező. Ezek elvégzése után igazolást kapnak a belépést igénylők. Ez az igazolás alapfeltétele a

Belépőkártya kiadásának és fenntartásának.

A közös helyiségeket mindenki rendeltetésszerűen használhatja. A közös helyiségekben elhelyezett

eszközökben okozott károkért a károkozó a felelős, és köteles megtéríteni az általa okozott kárt.

Közlekedés a távmunka-ház területén

A távmunka-ház területén kizárólag érvényes belépőkártyával lehet tartózkodni és közlekedni. Az

egyes területek a Munkáltatói előírásoknak megfelelően kerülnek kialakításra. A távmunkások csak a

rájuk vonatkozó szabályzatokban foglalt területeket használhatják.

Kommunikáció és üzemeltetés biztonságaCél: Az információ-feldolgozó eszközök előírásszerű és biztonságos üzemeltetésének biztosítása

Cél: Az információbiztonság és szolgáltatásnyújtás megfelelő szintjének bevezetése és fenntartása

a harmadik felekkel kötött szolgáltatásnyújtási megállapodásokkal összhangban

Cél: A rendszerhibák kockázatának minimalizálása

Cél: A szoftver és az információ sértetlenségének megóvása.

Cél: Az információk és az információ-feldolgozó berendezések sértetlenségének és rendelkezésre

állásának fenntartása.

Cél: A hálózatokban lévő információk megóvásának és a támogató infrastruktúra védelmének

biztosítása.

Cél: Vagyontárgyak illetéktelen kiadásának, módosításának, eltávolításának, vagy

tönkretételének, valamint a működési tevékenységek megszakadásának megelőzése.

Cél: A szervezeten belül és bármilyen külső entitással kicserélt információk és szoftverek

biztonságának fenntartása.

Cél: A jogosulatlan információ-feldolgozó tevékenységek észlelése.

Internet, e-mail használat előírásai

A távmunka-házban biztosított a folyamatos Internet hozzáférés. Ezt kizárólag a Munkáltató számára

végzett munkafeladatok ellátása során használhatják a dolgozók. Tilos az Internetet illegális,

jogszabályba ütköző tevékenységre használni. Minden ebből származó kárért az azt okozó dolgozó

teljes felelősséggel tartozik.

www.husk-cbc.eu


Az elektronikus levelezés (e-mail) megvalósítása a távmunka-házban saját mail server és kliens

programmal történik. Minden beérkező és kimenő levél a szerveren archiválásra kerül.

Amennyiben a Munkáltató másképp nem rendelkezik, minden dolgozónak saját e-mail címe van,

felépítése: keresztnév.vezetékné[email protected] . Ezen kívül van egy info@working-

centers.eu, mely általános bejövő információkérő leveleknek van fenntartva. Ez a levél a távmunka-

ház fenntartójának képviselőjéhez van irányítva.

A dolgozók a levelezést csak a Munkáltató számára végzett munkafeladatok ellátása során

használhatják. Szigorúan tilos megadni a levélcímet bármilyen, reklámtevékenységet, magán hírlevél

küldést, szexuális szolgáltatást és hasonló tevékenységet végző cégeknek. Az ebből származó, a

távmunka-házat ért kárért a címet kiadó dolgozó teljes anyagi és jogi felelősséggel tartozik.

Hangrögzítés előírásai

A távmunka-ház nem rögzíti a bejövő és kimenő hívásokat. Az IP alapú telefonközpont, azonban

lehetőséget biztosít mind egyes számtartományok hívásának automatikus, mind konkrét

beszélgetések manuális rögzítésére.

A hangrögzítésre vonatkozó előírások kialakítására és az adatvédelmi törvénynek való

megfelelősségre az ezt igénylő, illetve lehetővé tevő Munkáltató köteles. A távmunka-ház

telefonközpontjának hangrögzítéssel kapcsolatos konfigurálásához minden esetben csatolni kell az

erre vonatkozó szabályzatot, és a Fenntartó jóváhagyását igazoló dokumentumot. A telefonközpont

hangrögzítési szabályainak minden változtatását bele kell vezetni a Hangrögzítési eseménynaplóba. A

napló bejegyzéseiről havi rendszerességgel kimutatás készül, amely megküldésre kerül a

Fenntartónak.

Telefonhasználat előírásai

A távmunka-házban lévő telefonkészülékeket csak az arra jogosult személyek használhatják. A

telefonkészülék használatához egy kódszám beütése szükséges. Ez a kódszám a belépési engedély

kiadásakor igényelhető. A kódszám alapján a telefonközpont a kódszámhoz kapcsolódó hívásokról és

eseményekről részletes kimutatást tud adni.

A telefonhasználatra nem jogosító belépőkártyával rendelkező személyek a távmunka-ház

személyzete által használt készülékekről bonyolíthatnak hívásokat. Ezek a hívások felvezetésre

kerülnek a Hívásnaplóba.

A telefonközpont hívásstatisztikáiról és a Hívásnaplóba történt bejegyzésekről havi rendszerességgel

kimutatás készül, amely megküldésre kerül a Fenntartónak.

Dokumentálási előírások

A távmunka-ház általános szabályzatai rögzítik azokat az eseményeket, amelyek dokumentálási

kötelezettséggel bírnak, Ezek betartása kötelező, és az éves auditokon ellenőrzésre kerül.

www.husk-cbc.eu


A Munkáltatók további előírásokat készíthetnek távmunkásaik részére. A dokumentálási szabályok

betartása minden távmunkásra nézve kötelező.

Videokonferencia kezdeményezése, fogadása

A távmunkás jelzi a Koordinátornak az erre kialakított nyomtatványon a videokonferencia használat

igényét, amelyet a tárgyalóban végezhet. Meg kell jelölni a kívánt napot, időpontot, időtartamát,

igényelt informatikai és távközlési eszközöket. A Koordinátor az igény és a Belépőkártya alapján

ellenőrzi a videokonferencia használat jogosultságát, majd lefoglalja a tárgyalót a kívánt feltételekkel.

Amennyiben a videokonferencia rendszer a kért időpontban nem szabad, úgy módosítást kér a

távmunkástól.

A Rendszergazda a foglalás alapján előkészíti a tárgyalót a videokonferenciára a szükséges technikai

eszközök biztosításával.

A távmunkás a foglalt időpontban igénybe veszi a tárgyalót és megkezdi a videokonferenciát. A

videokonferencia használatról utólag jegyzőkönyvet készítenek, amelyben rögzítik a valós használat

időtartamát, résztvevők nevét, használt eszközöket, valamint az esetleges észrevételeket.

A Koordinátor a videokonferencia használat tényét rögzíti a Munkáltatói nyilvántartásba.

Amennyiben a szerződéses feltételek eseti díjazást állapítottak meg, úgy ez alapján készül számla

Munkáltató részére.

Adatmentési szabályok

A távmunka-ház tulajdonában levő szervereinek és számítógépeinek az erre kijelölt területei és

adatbázisai rendszeresen, minden munkanap 22:00-kor mentésre kerülnek. A mentések egy külön

merevlemezre, valamint hetente egy újraírható DVD-re kerülnek. A DVD-k tárolása a távmunka-

háztól eltérő helyen, a Fenntartó épületében, páncélszekrényben történik. Az adatmentések

automatikusan egy adatmentési naplóba kerülnek rögzítésre. Az adatmentési napló is rendszeresen

mentésre kerül.

Hozzáférés-ellenőrzésCél: Az információkhoz való hozzáférés ellenőrzése

Cél: Az információs rendszerekhez való jogosult hozzáférés biztosítása, illetve a jogosulatlan

hozzáférés megakadályozása.

Cél: A jogosulatlan felhasználói hozzáférés, valamint az információk és információ-feldolgozó

eszközök megrongálásának, illetve eltulajdonításának megelőzése.

Cél: A hálózatos szolgáltatásokhoz való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása

www.husk-cbc.eu


Cél: Az operációs rendszerekhez való jogosulatlan hozzáférés megelőzése

Cél: Az alkalmazási rendszerekben tárolt információhoz való jogosulatlan hozzáférés megelőzése

Jogosultsági előírások

Minden arra jogosult a rendszert, csak a számára létrehozott felhasználói névvel és a hozzátartozó

jelszóval használhatja. A jelszó legalább 8 karakter hosszú és 45 naponta változtatni kell. Minden

dolgozó saját felelőssége, hogy jelszavát csak ő tudja, az illetéktelen kézbe ne kerüljön.

Az eszközökhöz és rendszerekhez való hozzáférések a Munkáltatókkal kötött szolgáltatási

szerződésben szabályozott feltételek szerint kerülnek kiosztásra és visszavételre. A jogosultság

kiosztása és visszavétele az erre a célra kialakított Jogosultság igénylő és Jogosultság módosító

adatlapokon történik. Ezen meg kell határozni a jogosultság igénylés/módosítás igénylőjét, dátumát,

a jogcímét, eszközök körét, alkalmazások körét, egyéb hatásokat. A jogosultságok módosulásáról havi

rendszerességgel kimutatás készül, amely elküldésre kerül a Fenntartó, és az azt igénylő Munkáltató

számára.

Felhasználói bejelentések kezelése

A munkavégzéshez kapcsolódó, Munkáltatóra vonatkozó felhasználói bejelentések napi

rendszerességgel egy Igénylistán kerülnek összegyűjtésre. Ez a lista naponta megküldésre kerül a

Munkáltatónak.

A távmunka-ház fenntartásához kapcsolódó felhasználói bejelentéseket a távmunka-ház személyzete

számára lehet benyújtani írásos formában. Amennyiben ezek megválaszolására és kielégítésére a

személyzet nem jogosult, úgy továbbítja azt a Fenntartó erre kijelölt képviselőjének. A bejelentések

és azok eredményei bejegyzésre kerülnek az Eseménynaplóba, az alátámasztó dokumentumok (pl. e-

mailek) minden esetben tárolásra kerülnek.

Adatvédelem, adatcsoportok előírásai

A számítógépet használók minden számítógépes adatot a szerveren kötelesek tárolni az arra

kialakított könyvtárakban. Az ezen kívül keletkező adatokkal (képek, mozgófilmek, játékok, stb.),

melyek a munkavégzéssel nincsenek összefüggésben a rendszergazda előzetes bejelentés nélkül töröl

a szerverről és a kliens számítógépekről.

A fenti könyvtárszerkezet a következő:

’KOZOS’ könyvtár: mindenkit érintő adatok, dokumentumok tároló helye.

’FELHASZNÁLÓ NEVE’ könyvtár: az adott felhasználó saját munkafájljai.

’MUNKÁLTATÓ NEVE’ könyvtár: a Munkáltató távmunkásai által elérhető fájlok tároló helye.

A fenti könyvtárakon belül igény szerint alkönyvtárakat alakít ki a rendszergazda, illetve a Munkáltató

erre kijelölt szakembere. A fenti könyvtárakon kívüli adatok kezelése a rendszergazda feladata, a nem

www.husk-cbc.eu


odatartozó (véletlenül odamentett, stb.) adatokat a rendszergazda előzetes egyeztetés után a

megfelelő helyre átrakja.

A szerveren a fenti könnytárak illetve az ügyviteli rendszer adatai és egyéb, a cég működéséhez

szükséges rendszeresen mentésre kerülnek.

Információs rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartásaCél: Annak biztosítása, hogy a biztonság az információs rendszerek szerves részét képezze.

Cél: Az információs tévedések, az információk elvesztésének, jogosulatlan módosításának, illetve az

információkkal való visszaélések elkerülése az alkalmazásokban.

Cél: Az információ bizalmasságának, hitelességének, valamint sértetlenségének védelme titkosítási

eszközökkel

Cél: A rendszerfájlok biztonságának garantálása

Cél: Az alkalmazási rendszerek szoftverei és információi biztonságának fenntartása.

Cél: A nyilvánosságra került műszaki sebezhetőségek kiaknázásából származó kockázatok

csökkentése

Szoftverfejlesztési és verziókövetési előírások

A távmunka-ház nem végez szoftverfejlesztéseket.

A távmunka-ház tulajdonában álló szoftverek verziókövetését a Rendszergazda az előírt

rendszerességgel végzi.

Az automatikus frissítések (pl. operációs rendszer) felügyeletét a Rendszergazda az automatikus

eseménynapló alapján rendszeresen ellenőrzi. A jelzett hibákat kivizsgálja, és bevezeti a

Verziófrissítési eseménynaplóba.

A manuális verziófrissítés minden esetben egy tesztszámítógépen történik, amelyen a frissítés

általérintett szoftverek megtalálhatók. A frissítést követően a szoftver verzió kompatibilitásának

ellenőrzése történik. Amennyiben ez hibamentes, úgy a frissítés az érintett számítógépeken is

megtörténik. Az elvégzett tevékenységek bejegyzésre kerülnek a Verziófrissítési eseménynaplóba.

A Verziófrissítési eseménynapló bejegyzéseiről havi rendszerességgel kimutatás készül, amely

megküldésre kerül a Fenntartónak.

Szoftverek és programok használatának előírásai

A számítógépekre telepített szoftverek és programok használata az érvényben levő szabályozásoknak

megfelelően történik. Az egyes számítógépeken ezen előírások eltérhetnek, az eszközt bérlő

www.husk-cbc.eu


Munkáltató előírásainak megfelelően. Ezen előírásokat a Munkáltatók a foglalkoztatás

megkezdésekor a távmunka-ház rendelkezésére bocsátja. Az előírások betartását a távmunka-ház

személyzete ellenőrzi.

Hardware elemek kezelési útmutatója

A hardware elemek használatát az eszközök kézikönyvében foglaltak szerint kell ellátni. Az érvényben

levő szabályzatok további előírást tartalmazhatnak az eszközök használatára.

IncidenskezelésCél: Annak biztosítása, hogy az információs rendszerekkel összefüggő információbiztonsági

események és gyengeségek kommunikálása olyan módon történjék, ami időben lehetővé teszi a

szükséges helyesbítő intézkedések megtételét.

Cél: Annak biztosítása, hogy az információbiztonsággal összefüggő incidenseket következetes és

hatékony megközelítéssel kezeljék.

Az információbiztonsági incidensek olyan nem kívánt vagy nem várt egyedi vagy sorozatos

információbiztonsági események, amelyek nagy valószínűséggel veszélyeztetik az üzleti

tevékenységet és fenyegetik az információbiztonságot. Ilyenek például a következő események:

a szolgáltatás, a berendezés vagy az eszközök elvesztése;

a rendszer hibás működése vagy túlterhelések (DDos-támadás);

emberi hibák;

a szabályzatoknak vagy irányelveknek való nem megfelelés;

a kényszer vészjelzés olyan módszer, amely rejtetten mutatja, hogy egy tevékenység kényszer

alatt�megy végbe

a fizikai biztonsági rendelkezések megsértése;

nem ellenőrzött rendszerbeli változások;

a szoftver vagy hardver hibás működése;

hozzáférési sértések.

rosszindulatú kód;

a nem teljes vagy nem pontos működési adatokból eredő hibák;

www.husk-cbc.eu


a bizalmasság és sértetlenség megsértése;

az információrendszerekkel való visszaélés

Az incidensek lehetnek véletlen események, illetve szándékos károkozás eredményei. Az incidensek

vélt forrása mögött sokkal súlyosabb szándék is meghúzódhat (pl. szándékos hacker-támadás, vagy

olyan esemény, mely átlépheti a szervezeti és nemzeti határokat), ezért önkényesen soha nem

szabad nekikezdeni az incidens kezelésére vagy felfedésére, hanem csakis a Munkáltató által

kidolgozott módszertan szerint eljárni.

Információbiztonsági incidensek kezelése

Első lépés gyanánt szükséges az információs rendszerekhez kapcsolódó információbiztonsági

események és gyenge pontok azonosítása, illetve közzététele, hogy lehetőség legyen helyesbítő

tevékenységek időben való megtételére. Szükséges, hogy hivatalos eseményjelentési és kiterjesztési

eljárások álljanak rendelkezésre. Szükséges az információbiztonsági tudatosság oktatása egyaránt az

alkalmazottak, illetve a szerződő partnerek, harmadik felek felé, melynek egyik pontja éppen az ilyen

információbiztonsági események jelentésének kötelezettségét írja elő, illetve kijelöli, hogy mely

vezetőt kell értesíteni az esemény bekövetkeztéről. A jelentéseket a lehető leggyorsabban kell

közzétenni bármely információbiztonsági incidensről. A jelentő mechanizmus a lehető

legkönnyebben, legjobban hozzáférhető és rendelkezésre állónak kell lennie. Tájékoztatni szükséges

az érintett alkalmazottakat, szerződő partnereket, harmadik feleket, hogy semmilyen körülmények

között ne kíséreljék meg ellenőrizni a gyanított gyenge pontot.

Második lépés az incidenskezelési lépések megtétele, erre szintén hivatalos eljárási rendet szükséges

kidolgozni. Hivatalos információbiztonsági eseményt jelentő eljárást kell létrehozni, együtt egy

incidensre adott válasz- és kiterjesztési eljárással, megállapítva a megteendő tevékenységet egy

információbiztonsági eseményjelentés átvételekor. Ki kell alakítani, jelölni egy kapcsolati helyet az

információbiztonság jelentéséhez. Gondoskodni kell arról, hogy ezt a kapcsolati helyet ismerjék

mindenütt a szervezetben, álljon mindig rendelkezésre és legyen képes kellő időben megfelelő

választ adni.

Harmadik lépés a tanulságok levonása. Legyenek kész mechanizmusok, hogy lehetővé tegyék az

információbiztonsági incidensek fajtái, mennyiségei és költségei számszerűsítését és figyelemmel

kísérését,a kinyert információt használják fel, hogy azonosítsák az ismétlődő vagy nagyhatású

incidenseket. Az információbiztonsági incidensek kiértékelése jelezheti az igényt fokozott vagy

kiegészítő ellenőrzésekre, hogy korlátozzák a jövőbeli előfordulások gyakoriságát, a belőle származó

kárt és költséget, vagy amelyeket számításba kell venni a biztonsági politika átvizsgálási

folyamatában. A titoktartási szempontokra megfelelően gondolva, az információbiztonsági

incidensek felhasználhatók a használó tudatossági oktatásában példaképp, hogy mi történhet,

hogyan válaszoljanak az ilyen incidensekre, és hogyan kerüljék el azokat a jövőben. Szükséges lehet,

www.husk-cbc.eu


hogy képesek legyenek az információbiztonsági események és incidensek megfelelő kezelésére, hogy

bizonyítékot gyűjtsenek az előfordulás után, amint csak lehet.

A távmunka-ház saját szabályzata szerint az incidenseket azonnali hatállyal jelenteni kell a távmunka-

ház koordinátorának, valamint lehetőség szerint egy e-mailt is írni kell az incidens@working-

centers.eu címre, amelyet a Fenntartó is megkap. Az incidensek kivizsgálását és elhárítását a

koordinátor azonnali hatállyal megkezdi.

Üzletmenet-folytonosságCél: A működési tevékenységek fennakadásainak kivédése, a kritikus működési folyamatok

megvédése az információs rendszerek nagyobb meghibásodásainak hatásaitól, illetve a

rendszerkatasztrófáktól, valamint azok időben történő újraindításának biztosítása

Egy szolgáltatás működése szempontjából elengedhetetlen, hogy a normál üzletmenetben

esetlegesen bekövetkező rendkívüli események ellenére a szükséges mértékben biztosítsa azon

tevékenységi köreinek folytonosságát, amelyek hosszabb távú kiesésével jogszabályi kötelezettségeit

sérti, illetve jelentős anyagi és/vagy erkölcsi kár éri.

Az üzletmenet folytonosság biztosításának alappillére a rendkívüli események bekövetkezésére

történő felkészülés, amely előfeltétele a gyors és hatékony hibahárításnak, illetve az üzleti, ügyviteli

folyamatok kiesése minimalizálásának. Az üzletmenet folytonosság tervezése során ezért egyrészt a

felkészülési tevékenységekre kell fókuszálni (szükséges tartalék eszközök rendelkezésre állása,

esetleges redundáns adminisztráció, stb.), másrészt meg kell határozni a rendkívüli esemény

elhárításához, illetve a normál üzem helyreállításhoz kapcsolódó tevékenységeket, harmadrészt, meg

kell határozni azokat az alternatív üzleti, ügyviteli folyamatokat, amelyeket bizonyos támogató

erőforrások (pl. informatikai rendszerek) kiesése esetén követni kell.

Tekintve, hogy napjainkban az információs technológia mélyen beépül a szervezetek működésébe, a

vállalatok informatikai rendszereknek való kitettsége és az ezzel járó kockázatok számottevő

mértékben megnövekedtek. Mindezek miatt az üzletmenet folytonosság biztosításának fontos eleme

az informatikai rendszerek kiesésére történő felkészülés.

A felkészülési tevékenység fontos eleme az informatikai infrastruktúra szükséges és elégséges fizikai

és logikai biztonságának megteremtéséhez kapcsolódó intézkedés- és szabályozás-rendszer

kialakítása és bevezetése, amellyel egy magas kockázatú rendkívüli esemény bekövetkezését lehet

megakadályozni, illetve esetleges bekövetkezése esetén hatását minimalizálni. A megfelelő mértékű

informatikai biztonság megteremtése és betartatása kulcsfontosságú egy szervezet informatikai

infrastruktúrájának üzemszerű működésének fenntartásához.

www.husk-cbc.eu


Az alábbiakban a távmunka-ház üzemeltetése szempontjából kiemelten magas kockázatú rendkívüli

események bekövetkezését vizsgáltuk és határoztuk meg az ezekre vonatkozó felkészülés

szempontjait, és a végrehajtandó cselekvési tervet.

Teendők áramszünet esetén

A távmunka-ház szervertermében telepítésre került egy szünetmentes táp, amely a számítógépek 24

órás fenntartására alkalmasak. A rendelkezésre állás természetesen a számítógépek és elektronikai

eszközök terhelésétől függően változhat. Emiatt bár a távmunka-ház számítógépei áramszünet

esetén több órán át alkalmasak a folyamatos munkavégzésre, áramszünet észlelésekor mégis

fokozott figyelemmel kell eljárni. Az alábbi cselekvési terv ismerteti a felelősöket és konkrét

feladatokat, amelyeket áramszünet esetén kell végrehajtani.

Srsz. Felelős Határidő Feladat

1. Távmunkás Azonnal Értesíteni a rendszergazdát és a koordinátort azáramszünet tényéről.

2. Távmunkás Azonnal A folyamatban levő munkákat azonnal menteni kell. Anem kritikus üzleti feladatokat javasolt felfüggeszteni,az alkalmazásokból kilépni, a számítógépeket ésperifériáit (monitor, szkenner) kikapcsolni.

3. Rendszergazda Azonnal Megvizsgálni a szünetmentes tápot, biztosítani annakhibátlan működését. Amennyiben rendellenességettapasztal a szünetmentes tápon, úgy felkérni atávmunkásokat az azonnali adatmentésre ésrendszerből való kilépésre.

4. Rendszergazda Azonnal Megvizsgálni a távmunka-ház elektromos szekrényét,megállapítani, hogy az áramszünet belső vagy külsőokból következett-e be. Ennek eredményérőlértesíteni a koordinátort.

5. Koordinátor 4. feladatotkövetően

A Rendszergazdával konzultálva,

belső hiba esetén azonnal hívni a karbantartókat,

külső hiba esetén azonnal értesíteni azelektromos műveket

Információt szerezni az áramszünet elhárításánaklehetséges legkorábbi (Info#1) és legkésőbbi (Info#2)időpontjáról.


Értesíteni a távmunkásokat az áramszünetelhárításának lehetséges legkorábbi és legkésőbbiidőpontjáról.


Jegyzőkönyvbe rögzíteni

az áramszünet kezdetét,

az eddigi intézkedéseket,

a működésben levő munkaállomások és szerverekszámát,

a távmunka-házban tartózkodó távmunkások

www.husk-cbc.eu


azonosítóit.

8. Koordinátor Info#1 előtt 30percel

Biztosítani hogy minden távmunkás mentse afolyamatban levő munkáját, majd lépjen ki azalkalmazásokból és a rendszerekből.

9. Rendszergazda 8. feladatotkövetően

Ellenőrizni, hogy minden munkaállomás kikapcsolásrakerült-e. Leállítani a szervereket és az egyébelektronikus berendezéseket.

10. Rendszergazda Helyreállításután

Újraindítani az elektronikus berendezéseket,szervereket. Megvizsgálni a szerverekműködőképességét. Biztosítani, hogy a szünetmentestáp megkezdte az újratöltést.

11. Koordinátor Helyreállításután

Lezárni a jegyzőkönyvet a további információkkal:

az áramszünet vége,

az elhárítás módja,

kik vettek részt az elhárításban (cégnév, név,személyi igazolvány szám),

mely rendszerekhez fértek hozzá az elhárításbanrésztvevők,

egyéb megjegyzések.A jegyzőkönyvet megküldeni a Fenntartó részére. Azáramszünet tényét a jegyzőkönyv azonosítójávalrögzíteni az Eseménynaplóba.

12. Távmunkás 10. feladatotkövetően

A távmunkások megkezdhetik a munkavégzést.

Teendők rendszerhiba esetén

A távmunka-házban az egyes munkáltatók egyedi alkalmazásokat és eszközöket telepíthetnek. Ennek

megfelelően minden esetben fontos megkülönböztetni, hogy a rendszerhiba a távmunka-ház által

fenntartott eszközökben és alkalmazásokban, vagy a munkáltató által biztosítottakban lépett-e fel.

Minden esetben javasolt, hogy a munkáltató tartalék eszközöket és installációs forgatókönyvet

biztosítson a távmunka-ház részére, amely lehetővé teszi a rendszerhibák gyors és pontos javítását.

Rendszerhiba sok a távmunka-ház fenntartásától független tényező következménye is lehet, emiatt

elsődleges cél, hogy a fellépett hibát a munkáltató szakemberei vizsgálják meg és korrigálják. A

távmunka-ház személyzetének feladata ilyen esetekben, hogy minden feltételt biztosítson arra, hogy

a munkáltató szakemberei távolról is hozzáférjenek a szükséges eszközökhöz és alkalmazásokhoz.


1. Távmunkás Azonnal Értesíteni a rendszergazdát és a koordinátort arendszerhiba tényéről.

2. Távmunkás Azonnal A folyamatban levő munkákat azonnal menteni kell. Anem kritikus üzleti feladatokat javasolt felfüggeszteni,az alkalmazásokból kilépni.

3. Rendszergazda Azonnal Megvizsgálni az eszközt vagy alkalmazást, ahol a

www.husk-cbc.eu


rendszerhiba előállt. A rendelkezésre álló munkáltatóiszabályzatokból megállapítani, hogy a hiba helybenorvosolható-e. Amennyiben olyan konkrét utasításnem áll a rendelkezésére, azonban tartalék eszköz arendelkezésre áll, úgy azt beüzemelni, és a távmunkásrészére rendelkezésre bocsátani.


Értesíteni a munkáltató kijelölt szakembereit arendszerhibáról. A szakemberek távolihozzáféréséhez minden támogatást biztosítani kell.

5. Koordinátor Azonnal Jegyzőkönyvbe rögzíteni

a rendszerhiba kezdetét,

az eddigi intézkedéseket,

a működésben levő munkaállomások és szerverekszámát,

a távmunka-házban tartózkodó távmunkásokazonosítóit.

6. Rendszergazda Helyreállításután

Visszaállítani a standard munkavégzési környezetet. Atartalék eszközöket visszahelyezni eredeti helyükre. Arendszerhibát és az eszközhasználatot rögzíteni azérintett eszközök Eszköz kartonjára.

7. Koordinátor Helyreállításután

Lezárni a jegyzőkönyvet a további információkkal:

a rendszerhiba vége,

az elhárítás módja,

kik vettek részt az elhárításban (cégnév, név,személyi igazolvány szám),

mely rendszerekhez fértek hozzá az elhárításbanrésztvevők,

egyéb megjegyzések.A jegyzőkönyvet megküldeni a Fenntartó részére. Arendszerhiba tényét a jegyzőkönyv azonosítójávalrögzíteni az Eseménynaplóba.

8. Távmunkás 7. feladatotkövetően

A távmunkások megkezdhetik a munkavégzést.

Teendők adatvesztés esetén

A távmunka-házban üzemeltett számítógépek és szerverek erre kijelölt tárolói, alkalmazásai és

adatbázisai rendszeresen mentésre kerülnek. A munkáltatónak lehetősége van egy-egy speciális

alkalmazás vagy tárhely számára egyedi igények szerinti adatmentést igényelni. Lehetősége van

továbbá egyedi adatmentési eszközöket elhelyezni a távmunka-házban, és azokat távolról

üzemeltetni. Az adatvesztés esetén a távmunka-ház cselekvési terve, csak az általa üzemeltett

standard adatmentési eljárásra vonatkozóan tartalmaz intézkedési tervet. Ettől eltérő, helyi

erőforrást is igénylő adatmentési és adat-visszaállítási eljárások külön szabályzatba kerülhetnek

meghatározásra.

www.husk-cbc.eu



1. Távmunkás Azonnal Értesíteni a rendszergazdát és a koordinátort azadatvesztés tényéről. A folyamatban levő munkákatazonnal felfüggeszteni.

2. Rendszergazda Azonnal Megvizsgálni az adatvesztés jellegét a következőkategóriák alapján:

azonnal visszaállítható (Info#1),

adatmentésből visszaállítható (Info#2),

a munkáltató által visszaállítható (Info#3),

nem visszaállítható (Info#4).A Rendszergazda a Munkáltató által biztosítotteszközök és szoftverek esetében Info#1 besorolástnem adhat a hibának.

3. Rendszergazda Info#2, Info#3,Info#4 esetén

Értesíteni kell a Munkáltató kijelölt szakértőjét azadatvesztésről. Továbblépést csak a Munkáltatókijelölt szakemberének írásos (pl. e-mail, fax)jóváhagyása (Info#5) után engedélyezett.

4. Rendszergazda Info#1 esetén Megkísérelni a visszaállítást. Amennyiben avisszaállítás sikertelen, úgy értesíteni a munkáltatóerre kijelölt szakemberét. A konzultáció során amunkáltató iránymutatását írásban el kell kérni(Info#6), és ez alapján kell eljárni.

5. Rendszergazda Info#2 ésInfo#5 esetén

Az adat-visszaállítási eljárás alkalmazásával az érintettadatokat vissza kell állítani. Ha a visszaállítás soránhiba lépne fel, úgy azt a Munkáltató szakemberévelegyeztetni kell. A konzultáció tartalmát ajegyzőkönyvbe fel kell vezetni.


A munkáltató szakemberét támogatni kell avisszaállítás folyamatában. Biztosítani kell a távolielérést, valamint a helyi feladatok elvégzését. A helyifeladatok elvégzésére vonatkozó munkautasításokatírásban kell kérni a munkáltatótól (pl. e-mail).


A vissza nem állíthat adatvesztés esetében kizárólag aMunkáltató írásos utasításai alapján szabad eljárni.


Jegyzőkönyvbe rögzíteni

az adatvesztés idejét,

a megtörtént intézkedéseket, csatolva aMunkáltató írásos utasításait,

az eszközt és szoftvert, ahol adatvesztés történt,

az adatvesztést elszenvedő távmunkásazonosítóját,

az adatvesztésre tett intézkedések eredményét.


A jegyzőkönyvet megküldeni a Fenntartó részére. Azadatvesztés tényét a jegyzőkönyv azonosítójávalrögzíteni az Eseménynaplóba.

www.husk-cbc.eu


Teendők a helyszín fizikai elérhetetlensége esetén

A távmunka-ház fizikai elérhetetlensége esetén meg kell állapítani az elérhetetlenség okát.

Amennyiben a működés a munkáltatókkal kötött szerződésben vállalt rendelkezésre állási időn belül

nem biztosítható, úgy külső helyszínen kell helyreállítani az ügymenet ellátására alkalmas

környezetet. A Munkáltatókkal kötendő szolgáltatási szerződésben szabályozni kell, hogy melyek

azok a tevékenységek, amelyek minden esetben, akár külső helyszínen is biztosítandók. Erre

vonatkozóan minden szolgáltatási szerződés kötelező mellékleteként el kell készíteni a „Szolgáltatás

üzletmenet folytonossági szabályzatát”.

Kárfelmérés

A távmunka-ház teljes vagy részleges elérhetetlensége esetén meg kell kezdeni a kárfelmérést. Ehhez

minden esetben szükséges a szolgáltatási szerződés kötelező mellékleteként elkészülő „Szolgáltatás

üzletmenet folytonossági szabályzat” (továbbiakban „Szabályzat”). A Szabályzatban foglalt

útmutatások minden esetben az irányadók. Az alábbi cselekvési terv a távmunka-házzal kapcsolatos

általános lépéseket ismerteti.


1. Koordinátor Azonnal A ingatlanban történt károk felmérésénekmegkezdése, szakértők bevonásával.

2. Rendszergazda Azonnal A technikai eszközökben történt károk felmérésénekmegkezdése, szakértők bevonásával.

3. Koordinátor Azonnal A Szabályzatban foglalt utasítások végrehajtása.

4. Koordinátor Azonnal A kárfelmérés eseményeiről jegyzőkönyv felvétele, akövetkező adatokkal:

Kárfelvétel megkezdésének és lezárásának ideje

Kárfelvétel eredménye, szakértői vélemények

Végrehajtott tevékenységek pontos listájaA jegyzőkönyvet megküldeni a Fenntartó részére. Akárfelvétel tényét a jegyzőkönyv azonosítójávalrögzíteni az Eseménynaplóba.

Helyreállítás új helyszínen

A távmunka-ház használatának akadályoztatása esetén a Fenntartó gondoskodik új helyszínről. Ez

alapesetben a Fenntartó székhelye, de ettől eltérő megállapodások is köthetők a Munkáltatók

„Szolgáltatás üzletmenet folytonossági szabályzatában”.


1. Koordinátor Azonnal A rendelkezésekre álló szabályzatok alapján megkezdiés lebonyolítja az új helyszínen történő helyreállítást.

2. Rendszergazda Azonnal A technikai eszközök beszerzése, előkészítése,installálása és üzembe helyezése az új helyszínen.

www.husk-cbc.eu


3. Koordinátor Azonnal A helyreállítás eseményeiről jegyzőkönyv felvétele, akövetkező adatokkal:

Helyreállítás megkezdésének és lezárásának ideje

Helyreállítás eredménye, szakértői vélemények

Helyreállítással kapcsolatos költségek,alátámasztó dokumentumokkal

Végrehajtott tevékenységek pontos listájaA jegyzőkönyvet megküldeni a Fenntartó részére. Ahelyreállítás tényét a jegyzőkönyv azonosítójávalrögzíteni az Eseménynaplóba.

Helyreállítás az eredeti helyszínen, ideiglenes áttelepüléssel

Amennyiben a távmunka-háznak csak egyes területei, funkció váltak használhatatlanná, úgy csak

részlegesen szükséges új helyszínre települni.


1. Koordinátor Azonnal A rendelkezésekre álló szabályzatok alapján megkezdiés lebonyolítja az új helyszínen történő helyreállítást.

2. Rendszergazda Azonnal A technikai eszközök beszerzése, előkészítése,installálása és üzembe helyezése az új helyszínen.

3. Koordinátor Azonnal A helyreállítás eseményeiről jegyzőkönyv felvétele, akövetkező adatokkal:

Helyreállítás megkezdésének és lezárásának ideje

Helyreállítás eredménye, szakértői vélemények

Helyreállítással kapcsolatos költségek,alátámasztó dokumentumokkal

Végrehajtott tevékenységek pontos listájaA jegyzőkönyvet megküldeni a Fenntartó részére. Ahelyreállítás tényét a jegyzőkönyv azonosítójávalrögzíteni az Eseménynaplóba.

Tesztelési terv

A tesztelési terv célja, a külső helyszíneken történő helyreállítás megfelelősének vizsgálata. A

tesztelést rendszeres időközönként, de évente legalább egyszer szükséges végrehajtani.


1. Koordinátor Szabályzatokszerint

A rendelkezésekre álló szabályzatok alapján megkezdiés lebonyolítja az új helyszínen történő helyreállítást.A lebonyolítás során eszközbeszerzések és egyébköltséggel járó tevékenységek nem kerülnekvégrehajtásra.

2. Rendszergazda Szabályzatokszerint

A technikai eszközök beszerzési lehetőségeinekellenőrzése (azok rendelkezésre állása), egy

www.husk-cbc.eu


tesztszerver installálása és üzembe helyezése az újhelyszínen.

3. Koordinátor Teszteléslezártával

A helyreállítás tesztelésének eseményeirőljegyzőkönyv felvétele, a következő adatokkal:

Tesztelés megkezdésének és lezárásának ideje

Tesztelés eredménye

Teszteléssel kapcsolatos lehetséges költségek,alátámasztó dokumentumokkal

Végrehajtott tevékenységek pontos listájaA jegyzőkönyvet megküldeni a Fenntartó részére. Ahelyreállítás tesztelésének tényét a jegyzőkönyvazonosítójával rögzíteni az Eseménynaplóba.

Karbantartási terv

A karbantartási terv célja, hogy biztosítsa a távmunka-ház üzemszerű működésének feltételeit. A

karbantartásokat rendszeres időközönként, dokumentált módon kell végrehajtani. A karbantartási

igények egy külön „Karbantartási szabályzatban” kerülnek meghatározásra, amelyet a távmunka-

házat kivitelező vállalat definiál, továbbá a Munkáltatókkal kötött megállapodások alapján kerül

kiegészítésre, az általuk biztosított eszközökre vonatkozóan.


1. Koordinátor Karbantartásiszabályzatszerint

A karbantartási tevékenységek lebonyolítása.

2. Koordinátor Karbantartáslezártával

A karbantartás eseményeiről jegyzőkönyv felvétele, akövetkező adatokkal:

Karbantartás megkezdésének és lezárásának ideje

Karbantartás eredménye

Karbantartással kapcsolatos költségek,alátámasztó dokumentumokkal

Végrehajtott tevékenységek pontos listájaA jegyzőkönyvet megküldeni a Fenntartó részére. Akarbantartás tényét a jegyzőkönyv azonosítójávalrögzíteni az Eseménynaplóba.

MegfelelőségCél: Bármilyen jogi, törvényben meghatározott, szabályozási, vagy szerződéses kötelezettség,

továbbá bármely biztonsági követelmény megsértésének elkerülése.

www.husk-cbc.eu


Cél: Annak biztosítása, hogy a rendszerek megfelelnek a szervezet biztonsági politikáinak és

szabványainak

Cél: Az információs rendszerek átvizsgálási folyamata eredményességének maximalizálása és a

folyamatot érő vagy az általa okozott zavarok minimalizálása

Auditálási előírások

A távmunka-ház előre egyeztetett időpontban lehetőséget biztosít Munkáltatói auditok elvégzésére.

Az audit során ellenőrzésre kerülhet a távmunka-ház általános előírásainak betartása, valamint a

Munkáltató szabályzatainak betartása.

A távmunka-ház saját hatáskörben évente auditot tart. Az audit célja, a távmunka-ház általános

szabályzatainak betartásának ellenőrzése. Az auditálásról a Fenntartó kijelölt képviselője jelentésben

összegzi az addig feltárt hiányosságokat, azok megszüntetése érdekében indított javítási

tevékenységeket, az utóellenőrzésének eredményeit, az esetlegesen szükséges helyesbítő-megelőző

intézkedéseket. Ezt a jelentést a Fenntartó megküldi a Munkáltatók részére.

www.husk-cbc.eu


IV. A TÁVMUNKA-HÁZAKBAN VALÓ FOGLALKOZTATÁS KÉZIKÖNYVEJelen fejezet célja, hogy a potenciális Munkáltatók részére ismertesse a távmunka-házban való

foglalkoztatás lehetőségeket, a rendelkezésre álló munkaerő kiválasztási módszertanát, valamint a

távunka-házak területi és infrastrukturális jellemzőit.

A távmunka-házak lehetséges alkalmazási területeiA távmunka-ház,mint a nyilvánosság elől elzárt munkavégzési tér a foglalkoztatás állandóságával

összefüggésben többféle céllal is igénybe vehető. Ezeket az alábbiakban ismertetjük.

Távmunkahely folyamatos munkavégzésre

A távmunka-ház elsődleges célja, hogy a térségben lakóhellyel rendelkező munkavállalók számára

állandó jelleggel biztosítson a jogszabályok által előírt és a munkaadó által is elvárt munkavégzési

környezetet, ahonnan a munkaadóval munkaviszonyban levő munkavállalók elsődlegesen

távmunkában végezhetik napi feladataikat.

A távunka-házban való folyamatos foglalkoztatás lehetővé teszi egy funkció részleges vagy teljes

áthelyezését a távmunka-házba, ahonnan a munkavállalók ugyanúgy végzik a munkájukat, mint egy

nagyobb iroda valamely részében. A távmunka-házba való áthelyezés ilyen esetben lehet egyszeri (pl

a teljes funkcióáthelyezése) vagy átmeneti (a fluktuáció ütemében az új munkavállalók már a

távmunka-házban kerülnek felvételre).

A folyamatos munkavégzésre kedvező éves átalánydíjas szolgáltatáscsomagokat dolgoztunk ki,

melyek keretében a távmunka-ház a munkaadók vállalati környezetébe illeszkedő munkakörnyezetet

és infrastruktúrát biztosíthat. Ez az átalánydíj a fizikai helyszínen túlmenően tartalmazza a

rezsiköltségeket, az infokommunikációs eszközök használati díját, az alkalmazások üzemeltetését, a

munkavégzés kontrollját és további specifikus szolgáltatásokat. Ez a díj igény esetén teljes egészében,

mint szolgáltatás igénybevétele jelenik meg a foglalkoztató számviteli nyilvántartásában, ezáltal

lehetővé téve a bérköltségek és rezsiköltségek nagyságrendi csökkentését.

Projektiroda időszakos igénybevételre

Azon munkaadók számára, akik nem kívánnak folyamatos távmunkás foglalkoztatást, a távmunka-ház

lehetőséget biztosít alkalmi, néhány hetes projektek lebonyolítására is. Ebben a konstrukcióban a

szolgáltatás tartalmaz minden, a munkaadó speciális munkavállalói és infrastrukturális igényeihez

illeszkedő szolgáltatást. A távmunka-ház projektirodaként történő használata esetén lehetőség van

arra is, hogy a munkaadó saját munkavállalói dolgozzanak távmunkában, illetve kereshet az

interneten keresztül is elérhető távmunkavállalói adatbázis alapján, a távmunka-ház segít alkalmi

www.husk-cbc.eu


munkavállalók kiválasztásában. A szolgáltatás költségeinek megtérítése a projektiroda esetén

munkahetenkénti átalánydíjon történhet.

Ez a megoldás kiválóan alkalmas az időszakos munkamennyiség megnövekedésének áthidalására.

Ilyen lehet például a szezonális munkák, kampányok lekezelése, ahol a munkavégzés betanítható és a

munkavégzés helye nem játszik kiemelt szerepet.

Üzletmenet-folytonossági helyszín

A távmunka-ház mind fizikai, mind adatbiztonsági szempontból megfelel a kapcsolódó jogi és szakmai

elvárásoknak. Ez a megfelelés alapvető szükséglet a távmunka-végzés szempontjából is. A távmunka-

ház infrastruktúrájának kialakításakor fontos szempont volt, hogy az egyes munkaállomások akár

önállóan a többi egységtől teljesen szeparálható egységek legyenek, ezzel biztosítva a munkaadók

adatainak legnagyobb biztonságát. A régióban működő vállalatok számára így lehetőséget kívánunk

biztosítani, hogy igénybe vegyék a távmunka-házat üzletmenet-folytonossági terveik kidolgozásakor.

A szolgáltatást átalánydíjon igénybe vevő vállalatok számára a távmunka-ház lehetőséget biztosít

arra, hogy a vállalatnál meglévő működési körülményeket azok akadályoztatása esetén (például

áramszünet, természeti katasztrófa) a távmunka-házban 2–6 órán belül megteremtse, így biztosítva a

kulcsfontosságú vállalati funkciók (például logisztika, pénzügy stb.) folytonosságát.

A távmunka-ház mint költséghatékony megoldás lehet azon vállalatok számára is, amelyeknél

törvényi kötelezettség írja elő az üzletmenet-folytonossági helyszín létrehozását és fenntartását (pl.

pénzintézeti törvény), valamint azon vállalatoknak, akik szolgáltatási követelményei szükségessé

teszik a folyamatos rendelkezésre állást. Az ISO 27001-es minőségbiztosítási szabványnak való

megfelelősség biztosítja, hogy a távmunka-ház minden szempontból megfeleljen ezen

követelményeknek.

Oktatóközpont

A projekt kivitelezése során a közvetlen célterületen élő és a távmunkára ajánlott munkakörökben

jártas távmunkás jelöltekkel felmérés készült (szaktudás, informatika felkészültség stb.), majd a

felmérés eredményeinek felhasználásával oktatási anyag állt elő, amellyel a távmunka-végzéshez

szükséges általános és munkakör-specifikus ismeretek átadása válik lehetővé. A munkavállalók

oktatása az addigra kialakított távmunka-ház egy szeparálható egységében zajlik. A távmunka-ház,

ameddig arra elegendő kapacitással rendelkezik, további általános vagy specifikus célú oktatás

lebonyolításának is helyet adhat. A modern infrastruktúra lehetőséget biztosít ECDL, internetes

rendszerek, digitális nyomdai munkálatok, ügyfélszolgálati képzések és egyéb infokommunikációs

technológiákon alapuló szakmák oktatásának lebonyolítására.

Távmunka-házban végezhető jellemző tevékenységekA távmunka-házakban gyakorlatilag minden olyan tevékenység végezhető, amely egyértelműen

meghatározott munkafeladatokból áll, számítógépen végezhető és a munkavégzés

www.husk-cbc.eu


eredményességére megfelelő mérőrendszer alakítható ki. Ezek alapján jelent tanulmányunkban

csoportosítottunk néhány jellemző tevékenységet, amely megfelel a távmunkában végezhető

feladatok sajátosságainak.

Első csoportba az elsősorban telefonon végezhető tevékenységeket soroljuk. Ilyen esetben a fő

feladat a telefonon szerzett információ feldolgozása. Ez lehet aktív (a munkáltató által generált), vagy

passzív (a munkáltató által lereagált). Az alábbi csoportokat határozhatjuk meg ezek szerint:

telefonos ügyfélszolgálat

A munkavállaló feladata elsősorban a szervezet felé irányuló érdeklődők információval

történő kiszolgálása. Ilyen például atelefonos információszolgáltatás termékekről,

szolgáltatásokról. Ehhez az információk elsősorban számítógépes rendszerekben állnak

rendelkezésre és a munka eredménye is ide kerül rögzítésre.

telefonos értékesítés

A munkavállaló feladata itt elsősorban a szervezet termékeinek ismertetése egy a

munkáltató által meghatározott célcsoport felé. Ilyen tevékenység például a termékek

értékesítését célzó hívások. A munkavégzéshez ebben az esetben is számítógépes

rendszerben állnak rendelkezésre az információk és ide is történik a munka eredményének

rögzítése.

telefonos piackutatás

A munkavállaló feladata itt elsősorban a munkáltató által meghatározott célközönség

körében végzett vélemény felmérés, egy előre meghatározott kérdéssor segítségével. Ilyen

például a kérdőívek telefonos hívásokon keresztüli kitöltése. A munka eredménye itt is

elsősorban számítógépes rendszerben kerül rögzítésre.

A másik csoportba az adatokkal való munkavégzést soroljuk. Ilyen lehet például a papír alapú

dokumentumok (pl. számlák, kötvények) rögzítése, vagy feldolgozása. Az alábbi csoportokat

határozhatjuk meg ezek szerint:

adatrögzítés

A papír alapú dokumentumok, vagy más számítógépes rendszerekben keletkező adatok

berögzítése egy konkrét számítógépes programba. Ilyen tevékenységek például a kérdőívek,

kötvények berögzítése számítógépbe.

adatfeldolgozás

Meglevő elektronikus állományok átdolgozása, bizonyos feltételek szerint. Ilyen

tevékenységek lehetnek például a meglevő elektronikus szövegek feldolgozása, adatok

tisztítása.

www.husk-cbc.eu


könyvelési/ügyviteli tevékenységek

Bár a könyvelés már magasabb szakképzettséget igényelhet, azonban ennek a jelentős része

számlák, bizonylatok egyértelmű szabályrendszer szerinti bedolgozása, feldolgozása. Sok

ilyen pénzügyi feldolgozóközpont települt már Kelet-Európába, elsősorban a munka

betaníthatósága és az alacsony munkabér miatt. Ilyenek például a számlák berögzítése

számviteli szabályok szerint.

Harmadik csoportba a számítógépen végzett kisebb-nagyobb informatikai szakértelmet igénylő

feladatok csoportja jelenti. Az alábbi csoportokat határozhatjuk meg ezek szerint:

grafika, szerkesztés, webdesign, weboldalak tartalmának kezelése

A grafikai programok ismeretében több olyan tevékenység is végezhető, amelyek kreatív

munkát igényelnek és a munkavégzés helye nem kötődik a munka eredményéhez. Az

egyszerűbb nyomdai tördelésektől, a meglevő weboldalak karbantartása, adatokkal való

feltöltése is ide sorolható.

informatikai szoftverek tesztelése

Az informatikai szoftverek tesztelése bizonyos informatikai előismereteket igényelhet,

azonban egy adott funkcionalitás ismeretét igényli, amely betanítható. A munkavállaló az

elkészült fejlesztések funkcionalitását ellenőrzi és dokumentálja. Gyakran nagyobbcs apat

szükséges a rendszerek teljes körű kiteszteléséhez, amely esetében a vidéi helyszínek

költséghatékony megoldást jelenthetnek. Ilyen tevékenységek tehát a szoftverek funkcióinak

ellenőrzése.

informatikai szoftverek fejlesztése

Az informatikai fejlesztések ár szakértelmet is igényelnek, ez tehát elsősorban a magsan

képzett munkaerő foglalkoztatási problémáira jelenthet megoldást. Sok fejlesztő szívesen

marad eredeti lakókörnyezetében és az ő elérésük ezáltal a munkaerőpiac bővülését is

jelentheti. Ilyen tevékenységek tehát a programozás, adatbázis fejlesztés.

informatikai rendszerek felügyelete, üzemeltetése

Az informatikai rendszerek felügyelete gyakran betanítható, mert előre meghatározott

szabályok szerinti monitoring tevékenységet foglal magában. A rendszerek jelzik azok

állapotát, és amennyiben a megszokott normál határokon kívül esik egy-egy mutató, úgy egy

előre meghatározott tevékenységet kell elvégeznie a munkavállalóknak. Ezek úgyszintén nem

helyhez kötött tevékenységek.

Az alábbiakban részletesebben is ismertetjük a fenti munkakör csoportokra vonatkozó jellemző

szakmai ismereteket. Ezzel hozzá kívánunk járulni, hogy a kis és középvállalatok mélyebb ismereteket

szerezzenek az egyes munkakörökről, azok céljáról, lehetővé téve egy ilyen funkció költséghatékony

létrehozását, amennyiben üzleti céljukat ez segítheti.

www.husk-cbc.eu


Telefonos ügyfélszolgálat

A telefonos ügyfélszolgálat feladata a kapcsolattartás a szervezet ügyfeleivel. Legfontosabb

rendeltetése általában a vállalat szolgáltatásával, termékeivel kapcsolatos problémák és hibák

kezelése, valamint az ügyfelek tájékoztatása, kérdéseik megválaszolása. Az ügyfélszolgálat által

elsődlegesen használt csatorna ma a telefon, ennek megfelelően az ügyfélszolgálat infrastruktúráját

általában „call center”, de egyre többször „contact center” biztosítja.

A call center egy vállalaton belüli - vagy kiszervezett - funkció, amelynek segítségével a szervezet

nagyszámú telefonhívást képes hatékonyan kezelni. A call centerek hozzájárulhatnak az ügyfelek

elégedettségéhez, csökkenthetik a vállalat költségeit, és/vagy új bevételi forrást jelenthetnek. Magát

azt a technikai eszközt, speciális telefonközpont-számítógép-szoftver rendszert is call centernek

nevezzük, ami ezt a funkciót ellátja.

A contact center lényegében egy multimédia call center. A contact center legnagyobb fölénye a call

centerrel szemben az, hogy segítségével egy vállalat nem csupán telefonon, hanem e-mailben, faxon,

SMS-en, weben és más csatornán keresztül is hatékonyan kommunikál ügyfeleivel.

A legtöbb iparágban egyre élesebb a verseny. A vállalatok életében ezért kulcsfontosságú szempont,

hogy ügyfeleiket mindig ugyanolyan magas színvonalon szolgálják ki. Az ügyfelek azonban bármely

ügy intézésénél egyre komolyabb és komolyabb elvárásokat támasztanak, és ennek a

követelménynek csak tökéletesen megtervezett és kivitelezett ügyfélszolgálati rendszerrel lehet

megfelelni.

Egy jól kiépített telefonos ügyfélszolgálati rendszer közvetlen és pontos ügyintézést biztosít, és ezáltal

kivételes előnyöket nyújt tulajdonosa számára:

Ügyfélmegtartás. A legtöbb iparágban éles a verseny, ezért az ügyfelek hozzászoktak a

minőségi kiszolgáláshoz. Ma már azt is megkövetelik, hogy ők döntsék el, mikor és milyen

eszköz használatával lépjenek kapcsolatba az őket kiszolgáló vállalattal.

Költségcsökkentés. A telefonos ügyfélszolgálati rendszer legnagyobb hozadéka a

mérhetőség. A várakozási időtől kezdve a telefonvonalak kihasználtságán keresztül az

ügyfélszolgálatos munkatársak teljesítményéig sok minden mérhető egy telefonos

ügyfélszolgálati rendszerben. A mérhetőség pedig a hatékonyság javításához, azaz

költségcsökkentéshez vezet. Sőt, kifinomult technológiai megoldásokkal a telekommunikációs

költségek is jelentősen mérsékelhetőek.

www.husk-cbc.eu


Bevételgenerálás. A sikeres vállalatok felismerték, hogy minden egyes ügyfélkontaktust

értékesítési szituációvá lehet alakítani. Számos mai telefonos ügyfélszolgálati megoldás

rendelkezik olyan technológiákkal, amelyek lényegesen megkönnyítik az ügyfélszolgálatos

operátorok munkáját. Emellett értékesítési célú kimenő hívásokat is hatékonyabban lehet

menedzselni egy telefonos ügyfélszolgálati rendszer segítségével.

Az ügyfélszolgálati rendszereket régebben csupán arra használták, hogy telefonos tájékoztatást

adjanak termékekről és szolgáltatásokról. Ma azonban távolról sem ez a helyzet. Ahogy a piacok

fejlődnek, a végfelhasználók egyre nagyobb szabadságot követelnek abban, hogy hol, mikor és

milyen eszköz használatával hajtsák végre üzleti tranzakcióikat. Ez azt eredményezi, hogy a csupán

hangalapú kommunikációt lehetővé tevő call centereket egyre inkább felváltják a multimédia

képességekkel (pl. e-mail, fax, web chat) ellátott contact centerek. Emellett egyre gyakrabban

használnak contact centereket a bevételtermelő tevékenység teljes életciklusánál: az ügyfélszerzést

ösztönző értékesítés előtti támogatástól (pre-sales supporttól) kezdve az ügyfelek megtartását

elősegítő személyre szabott életciklus-kezelésig.

A telefonos ügyfélszolgálat távmunka-házban végezhető formái:

a munkáltató ügyfeleitől érkező telefonhívások megválaszolása

a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések megválaszolása

Telefonos értékesítés

Ide soroljuk elsősorban a termékek értékesítését célzó hívásokat. Ezek a direkt marketing eszközei,

amelyet a szakma olykor telemarketingnek is nevez.

A direkt marketing a nem-bolti kiskereskedelem illetve az értékesítés-ösztönzés fontos formája.

Valamely reklámeszköz felhasználásával a megcélzott személyekkel történő közvetlen (direkt)

kapcsolatfelvételre és (marketing)kommunikációra törekszik. Direkt marketing alkalmazásakor a

vállalat közvetlen fogyasztói csatornákon keresztül, azaz közvetítők nélkül lép kapcsolatba a vevőkkel,

szállít termékeket, illetve nyújt szolgáltatásokat... Minden, direkt marketinget alkalmazó cég mérhető

reakció (válasz) kiváltására törekszik, ami rendszerint egy-egy megrendelés. Ezért, a direkt

marketinget közvetlen megrendelést alkalmazó marketingnek (direct-order marketing) is nevezik.

A direkt marketing eszközei:

levélreklám (angolul: direct mail, DM): Közvetlen levél formájában prospektusokat és

röpiratokat küldenek a lehetséges vásárlóknak a különböző vállalatok.

csomagküldő kereskedelem: Ez az egyik legelterjedtebb módszer. Az áruházak kínálatukat

katalógusokban mutatják be és a megrendelt árut postai úton szállítják el a megrendelők

www.husk-cbc.eu


otthonába. Ez a forma mind előnyökkel mind hátrányokkal rendelkezik. Az áruházaknak nem

kell eladó személyzetet fenntartani, azonban nehéz a piaci szegmenst megválasztani, ezért

elsősorban azoknak küldik el a katalógusukat, akik már rendeltek tőlük.

telemarketing: Telefonon történő piaci munka. Ezt az eszközt tartják a leghatékonyabbnak. A

telemarketing, ha az ügyfél hívásán alapul, "in-bound" (bejövő), ha a cég a kezdeményező,

akkor "out-bound" (kimenő) jellegű lehet.

közvetlen válaszra ösztönző marketing egyéb eszközei: televízió [közvetlen vásárlásra

ösztönző reklám (direct-response advertising), otthoni vásárlást lehetővé tevő csatornák

(home shoping chnnels), videotext, interaktív televízió), pavilonmarketing,

internetmarketing.

A telemarketing szokásos, szűkebb értelemben telefonon történő direktmegkeresés reklám céllal.

Ebben az értelmében negatív attitűddel párosul, az erőszakos vagy felkészületlen telemarketinges

kampányoknak köszönhetően. Tágabb értelemben telefonon keresztüli marketing tevékenység, ami

lehet adatbázis építés-frissítés, marketingkutatás, direktmarketing kommunikáció vagy akár telefonos

ügyfélszolgálat.

A tágabb értelemben vett telemarketing előnyei:

interaktív

push-pull kommunikációra egyaránt alkalmas

azonnal mérhető direktmarketing megoldás

azonnali információgyűjtésre alkalmas

személyes (kivéve automatizált kampányok)

a telefonos lefedettség miatt nagy hatékonyságú

a telefontarifák miatt költséghatékony

A tágabb értelemben vett telemarketing hátrányai:

nagy a szolgáltatói piac lefedettsége, nehéz a megfelelő kiválasztása

ha nincs megfelelő termékspecifikusság, nem vezet eredményre

nagy a fluktuáció a telemarketinges munkaerőpiacon

A telefonos értékesítés távmunka-házban végezhető formái:

www.husk-cbc.eu


a munkáltató termékeinek és szolgáltatásainak értékesítését célzó hívások

a meglevő ügyfelek felkeresése és további szolgáltatások felkínálása

Telefonos piackutatás

A piackutatás egy olyan közgazdaságtani vizsgálat, amely általános áttekintést ad egy konkrét termék

vagy termékcsoport értékesítési lehetőségeiről, a piacának változásáról.

A mai modern gazdaságban nélkülözhetetlen a hatékony információáramlás. Ezért a vállalatok és más

piaci cégek arra törekednek, hogy minél több információt szerezzenek a vevőikről, versenytársaikról,

üzleti partnereikről. Ezek egységbe foglalását valósítja meg a marketing információs rendszer (MIR).

Az információk kétfélék lehetnek: külső és belső. A külsők környezeti adatok, pl.: piaci információk,

gazdasági helyzet, versenytársak adatai, fogyasztói információk. A belső, úgynevezett vállalati

adatokra példa: piaci részesedés, beszerzési lehetőségek, fizetőképesség (likviditás), erőforrások

kihasználtsága stb.

Az információkkal szemben használhatóságuk miatt többféle követelményt támasztunk:

megbízhatóság(biztos forrás, pontos adatok), időszerűség (aktualitás), mérhetőség (statisztikai

adatok), teljesség (információk köre), hozzáférhetőség.

Az információszerzés módja lehet primer és szekunder. A primer információkat magunknak gyűjtjük,

saját igényeinknek megfelelően megkérdezéssel, megfigyeléssel vagy kísérlettel. Előnyei, hogy saját

szempontok alapján történik a gyűjtés, az információk frissek (aktualizáltak), hátrányuk, hogy

beszerzésük költséges és időigényes (piackutató munka költségei).

A szekunder információkat egyszer már valaki összegyűjtötte, feldolgozta saját céljaira. Ezekhez az

információkhoz könnyebben hozzá lehet jutni, olcsóbbak és beszerzésük kevésbé időigényes, de

hátrányuk, hogy nem mindig időszerűek, pontosak és nem a saját szempontok alapján vannak

összegyűjtve, értékelve. Ilyenek például a statisztikai hivatalok felmérései, szakmai folyóiratok,

kiadványok adatai, piackutató cégek publikált adatai.

A piackutatásnál általában mindkét információtípust használják, ám a piackutatást mindig a

szekunder információk összegyűjtésével érdemes kezdeni, ezután derül ki, hogy szükség van-e a

primer információgyűjtésre.

A telefonos piackutatás távmunka-házban végezhető formái:

a munkáltató ügyfeleinek felkeresése, elégedettség felmérés céljából

a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos igények felmérése a célközönségnél

a konkurencia erősségének felmérése

új termékek és szolgáltatások bevezetése előtt igény felmérése a célközönség körében

www.husk-cbc.eu


Adatrögzítés

A papír alapú dokumentumok, vagy más számítógépes rendszerekben keletkező adatok berögzítése

egy konkrét számítógépes programba. Ilyen tevékenységek például a kérdőívek, kötvények

berögzítése számítógépbe.

Az adatvédelmi törvény a következőképpen definiálja az adatkezelés fogalmát: az alkalmazott

eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például

gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása,

nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése,

valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-,

hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például

ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

Az adatrögzítés távmunka-házban végezhető formái:

biztosítási kötvények berögzítése

kárbejelentők berögzítése

papír alapú kérdőívek, dokumentumok berögzítése

internetes piackutatás eredményeinek berögzítése

a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos dokumentumok berögzítése

papír alapú dokumentumok elektronizálása

Adatfeldolgozás

Az adat informatikai eszközökkel történő feldolgozása. Célja általában a rendelkezésre álló adatok

segítségével új információhoz jutás. Tulajdonképpen enyhe túlzással azt is lehetne mondani, hogy az

egész informatika célja nem más, mint az adatok feldolgozása.

Az adat feldolgozása lehet egyszerű számításokat végző programoktól a táblázatkezelő programokon

keresztül a bonyolult (például fizikai mérőeszközökből származó) adatok segítségével végzett új

ismeretszerzésre vezető tudományos programig bármi.

Egy speciális, nagyon sokat használt adatfeldolgozási terület az adatbáziskezelés, amely speciális

adatbáziskezelő szoftverek segítségével tárolja a rendszerezett adatokat, lehetővé téve egyszerű

kérdésekkel azok új szempontok szerinti feldolgozását.

A köznyelv gyakran nem különbözteti meg az adatkezelés és az adatfeldolgozás fogalmakat. A

nemzetközi szaknyelv sem szokott különbséget tenni. A magyar nyelvben azonban az

adatfeldolgozást szűkebbnek az adatkezelést általánosabb fogalomnak tartjuk. Az utóbbi felöleli az

adatok keletkezésétől azok megsemmisüléséig tartó teljes folyamatot: az adatszerzést, bevitelt,

www.husk-cbc.eu


rendszerezést, magát az adatfeldolgozást, folyamatos mentést, archiválást, ha szükséges akkor

módosítást, továbbítást, megsemmisítést. Az adatfeldolgozás e szerint a már elektronikusan

rendelkezésre álló adatokból újabb származtatott ismeret előállítását jelenti.

Az adatfeldolgozás távmunka-házban végezhető formái:

meglevő adatbázis „tisztítása”

beszkennelt iratok pontosítása

elektronikus állományok átrögzítése más szoftverbe

Könyvelési/ügyviteli tevékenységek

A számla olyan bizonylat, amelyet áru értékesítésekor vagy szolgáltatás teljesítésekor állítanak ki.

Megjelenési formája lehet papír vagy elektronikus alapú. Tartalmazza a vevő és szállító azonosítására

szolgáló adatokat (pl. név, cím, adószám), a teljesítésre vonatkozó adatokat (áru vagy szolgáltatás

megnevezése, mennyisége, értéke), illetve a kifizetéssel kapcsolatos adatokat (fizetési mód,

esedékesség, bankszámla). A számvitelre illetve az adózásra vonatkozó jogszabályok előírják azokat a

formai és tartalmi követelményeket, amelyeket a bizonylatnak teljesítenie kell.

A szálák nyilvántartása elsősorban számítógépes rendszereken történik. A papír alapú szálák

berögzítése jelentős ráfordítást igényel, elsősorban a nagyobb vállalatoknál, de a könyvelő irodák

esetében is.

A könyvelő felelőssége a különböző adatszolgáltatások határidejének betartása, és azok tartalmának

pontossága, valódisága. A számviteli fegyelem betartása, a gazdálkodást, könyvelést érintő

jogszabályok pontos ismerete, nyomon követése.

A könyvelőik főbb feladatai:

Az év elején elvégzi a nyitással kapcsolatos teendőket – az új számlatükör elkészítése, a záró

főkönyv átforgatása, a tükörnaplók megnyitása, a lekérdező program aktualizálása, az új

űrlapok rögzítése.

A fenntartó által elfogadott eredeti előirányzatok felosztása költségnemenként.

A főkönyvi számlákat és a naplókat havonta zárja. A főkönyvi számlák forgalmát egyezteti a

naplóforgalommal.

A fenntartó igénye alapján pénzforgalmi jelentést készít.

Vezeti az általános forgalmi adó számlájához kapcsolódó analitikus nyilvántartást. Elvégzi az

áfa kiszámítását és azt negyedévenként lezárja. Elkészíti az adóbevallást és azt feladja az

adóhatóságoknak az előírt határidőig.

www.husk-cbc.eu


Összesíti a leltárfelvételi íveket, elvégzi a leltár kiértékelését, kimunkálja a leltár-hiányt,

illetve a többletet.

Ellenőrzi a gazdasági tevékenység szabályosságát, a bizonylati fegyelem betartását.

A fenntartó felé a kért adatszolgáltatást időben és tárgyszerűen megteszi.

Adatokat szolgáltat a gazdasági vezetőnek, valamint segít a költségvetési és zárlati munkák

elkészítésében, egyeztetésében.

Negyedévenként összeállítja a költségvetési beszámolót. Elkészíti az intézményi mérleget,

felel annak valós tartalmáért (az analitikus nyilvántartással folyamatosan egyeztet), törekszik

arra, hogy a zárlati kimutatások határidőre elkészüljenek.

A fenti feladatok elvégzése során keletkező jelentős adminisztrációs munkák nagy része betanítható.

A könyvelési/ügyviteli tevékenységek távmunka-házban végezhető formái:

számlák bizonylatok kontírozása, berögzítése

számlák/bizonylatok szerződésekkel való egyeztetése

kimutatások készítése, elemzése

jelentések készítése

Grafika, szerkesztés, webdesign, weboldalak tartalmának kezelése

A webdesign grafikai prezentáció és tervezés az interneten megjelenő web site- vagy honlap, illetve

más applikációk, objektumok formájában. A maga módján kifejezetten alkalmazott grafika, legalább

annyira, mint egy újság, szórólap esetleg meghívó tervezése, ugyanúgy figyelembe kell venni a közeg

és tartalom támasztotta követelményeket. A legelső webdesignerek programozók és HTML-

szakemberek voltak a korai 1990-es években. Jelenleg a legtöbb webdesigner rendelkezik valamely

grafikai ismerettel, vagy maga is grafikus, művészeti, alkalmazott grafikai, nyomdai területen végzett.

Sok webdesigner rendelkezik átfogó ismeretekkel mind az Adobe Flash, a Photoshop és az Illustrator

területén, mivel egyre inkább követelmény e szakmában a multifunkcionalitás.

A keresőoptimalizálás (Search Engine Optimization, SEO), illetve keresőmarketing az a tevékenység,

melynek célja, hogy egy weboldalt a webes keresők (mint például a Google) megtaláljanak, és a

találati listában minél előrébb mutassanak.

Akár non-profit, akár üzleti jellegű internetes oldalt készítünk, az egyik legfontosabb cél, hogy arra

minél többen ráleljenek. Üzleti honlap esetében persze az ismertség vagy értékesítés ebből fakadó

növelése is fontos szempont. A statisztikák szerint a legtöbb weblapot a keresőoldalakon keresztül

találják meg (mint amilyen a Google, Yahoo!, Bing, AltaVista és társaik).

www.husk-cbc.eu


Nyilvánvaló tehát, hogy ezekben ajánlatos minél jobban szerepelni. Ráadásul ez a jelenlét a

legolcsóbb és egyik leghatékonyabb fajtája az oldalak népszerűsítésének. Csakhogy az is általánosan

elismert tény, hogy a keresés eredményei közül az első 10-20 találatnál (tehát az első néhány találati

oldalnál) többet ritkán néznek meg. Így hát a puszta jelenlét a keresők adatbázisában még nem ér

sokat: ha ugyanis a számunkra lényeges kulcsszavakra rákeresve a 433-ik helyen bukkanunk fel,

onnan forgalomra nem nagyon lehet számítani.

Ezen azonban lehet segíteni. Azokat a módszereket, technikákat, melyek révén növelhető a

keresőoldalak felől bejövő forgalom, összefoglalva keresőmarketing (search engine marketing = SEM)

néven emlegetik: ennek egyik leghatékonyabb és legolcsóbb, tulajdonképpen ingyenes fajtája a

keresőoptimalizálás (search engine optimization = SEO).

A keresőoptimalizálás egyik szakmai ága az un. kiemelt keresők optimalizálása, ezek között a Google-

optimalizálás az egyik piacvezető irányzat. A Google Optimalizálás azért az egyik közkedvelt

szakterület, mert a Google piacvezető szerepéből adódóan a felhasználók jelentős számban

használják és üzleti érték, hogy hol található a weboldalunk a Googleban.

A weboldalak tartalmának kezelésére tartalomkezelő rendszerthasználnak. Ez egy marketing

kifejezés azokra a szoftverekre, amelyeket több személy együttműködésével készülő munkák

koordinálására dolgoztak ki. A tartalomkezelő rendszerek legfontosabb funkciói:

biztosítsák, hogy sok személy tudjon egyszerre adatokat, ismereteket tárolni és ezeket

egymással megosztani,

a hozzáférés szerep szerinti szabályozása: a felhasználó szerepe határozza meg, hogy mely

adatokat láthatja vagy módosíthatja,

könnyű adattárolási és adatelérési lehetőségek biztosítása,

csökkentsék a redundáns adatbevitelt,

megkönnyítsék a kimutatások összeállítását,

segítsenek a felhasználók közti kommunikációban.

A kezelt adatok jellege attól függ, hogy a tartalomkezelő rendszert mely alkalmazási területre

dolgozták ki. Gyakran alkalmaznak tartalomkezelő rendszertdokumentációk készítésére, tárolására,

lektorálására, kiadására, vagy különféle elektronikus anyagok (fényképek, filmek, irat másolatok)

tárolására, rendszerezésére, támogatva ezek későbbi, relevancia szerinti megtalálását.

A grafikai és weboldal szerkesztési feladatok távmunka-házban végezhető formái:

weboldalak tartalmának feltöltése, kezelése

www.husk-cbc.eu


kiadványszerkesztés

prezentációk készítése

grafikai elemek készítése

dinamikus weboldalak szerkesztése

intranet oldalak létrehozása, tartalmának kezelése

Informatikai szoftverek tesztelése

A szoftvertesztelés (angol: software testing) a szoftverminőség-biztosítás és így a szoftverfejlesztés

részét képezi. A tesztelés egy rendszer vagy program kontrollált körülmények melletti futtatása, és az

eredmények kiértékelése. A hagyományos megközelítés szerint a tesztelés célja az, hogy a fejlesztés

során létrejövő hibákat minél korábban felfedezze, és ezzel csökkentse azok kijavításának költségeit.

Jelenleg a tesztelői munka egyre inkább eltolódik a fejlesztők és a döntéshozók információkkal való

támogatásának irányába. Fontos szerepek még a fejlesztés állapotának pontos és egzakt mérése, és a

kockázatkezelés és -becslés. Különösen így van ez az Agile Programming projektek esetén, ahol

klasszikus tesztelésről a specifikáció hiánya miatt nem beszélhetünk.

A klasszikus szoftvertesztelés célja a szoftverhibák felfedezése. A fejlesztésnek minél korábbi

szakaszában derül fény egy hibára, annál olcsóbb annak korrigálása. Újabb keletű elvárás a

szoftverminőség mérése.

A tesztelési folyamat egyszerűsített modelljében a megrendelő felállítja a szoftverrel szemben

támasztott elvárásait. Ezen elvárásokat a megrendelő megbízottja tolmácsolja a fejlesztők felé a

fejlesztő csapat vezető programozójának műszaki segítségével. Ezen munka eredménye a

megvalósíthatósági tanulmány, mely az adott üzleti problémára javasol műszaki megoldásokat.

A létrejövő programot elkészültekor fejlesztők átadják a tesztelő csapatnak. Az átadásban segíthet az

tesztkörnyezet felállításáért felelős csapat és az új szoftver régi környezethez illesztéséért felelős

csapat. Az átadás része a funkcionális specifikáció és a technikai specifikáció.

A tesztelő csapat az átadott dokumentáció alapján elkészíti a tesztelési tervezetet, valamint becslést

ad a tesztelés idő- és munkaerőigényéről. Ezek elfogadása esetén létrehozza a teszt szkripteket, (test

script) melyek az adott és elvárt mértékben fedik le a tesztelendő funkcionalitásokat. A teszt

szkriptek vagy más néven teszt esetek (test case) összessége a test suite, ezek összessége a

tesztkampány.

A szoftvertesztelés távmunka-házban végezhető formái:

az elkészült fejlesztések tesztelési forgatókönyvek alapján történő tesztelése

www.husk-cbc.eu


a szoftverek kapacitás tesztelése

a felhasználói dokumentációk alapján a szoftver funkcionalitásának tesztelése

dokumentációk készítése

Informatikai szoftverek fejlesztése

Számítógép-programozás (vagy egyszerűen programozás) egy vagy több absztrakt algoritmus

megvalósítását jelenti egy bizonyos programozási nyelven. A programozásban megtaláljuk a

művészet, a tudomány, a matematika és a mérnöki tudomány elemeit.

A rendszerfejlesztés a programozást (az implementációt) a szoftverfejlesztés egyik lépéseként kezeli.

A rendszerfejlesztés eszköztárát a feladat nagyságától, illetve céljától függően használják fel a

programozás során: a szabványos modellező és rendszerfejlesztési módszertanok,

projektmenedzsment, gyors alkalmazásfejlesztés, programverifikáció stb.

A szoftver egy gyűjtőnév a számítógépes programokra és adatokra. A dokumentáció is a szoftver

szerves részét képezi, bár ez nincs benne a programban.

A szoftvertervezés részei:

A megoldandó probléma meghatározása, felmérése a majdani felhasználók igényei alapján,

specifikáció készítése

Valamely programtervezési módszerrel a programszerkezet megalkotása és a használandó

eszközök kiválasztása. (Hardver platform, nyelvek, adatok stb…)

Forrásprogram elkészítése (kódolás)

A kész program tesztelése

Dokumentáció készítése, mely tartalmazza a szoftvertervezés fázisaiban keletkezett adatokat

(felhasználói leírás, igényfelmérés, programtervek, algoritmusok, forráskód, tesztelési

jegyzőkönyvek stb.), fő célja a szoftver későbbi fejlesztésének elősegítése.

A fenti pontok a program elkészültéig ismétlődnek. A „megoldandó probléma” és a „platform” a

nehezebb döntések közé tartozik, mert ezeken a későbbiek során nehéz változtatni. A program

kódolása, a tesztelés és a dokumentáció írása (jó esetben) egymást felváltva, a program elkészültéig

zajlik.

A nagyobb rendszerfejlesztési projektek sikerét nagyban megnöveli a szabványos rendszerfejlesztési

módszertanok (például SSADM) és a gyors alkalmazásfejlesztés használata.

A szoftverfejlesztés távmunka-házban végezhető formái:

www.husk-cbc.eu


szoftverek tervezése, fejlesztése

elkészült fejlesztések dokumentációinak elkészítése

tesztelési forgatókönyvek készítése, tesztelési eredmények ellenőrzése

Excel makrók készítése

kimutatások, jelentések készítése

Informatikai rendszerek felügyelete, üzemeltetése

Az információs rendszer feladata megfelelő adatok rögzítése, feldolgozása és meghatározott jogok

alapján történő visszaadása. Üzemeltetésekor ügyelni kell az adatok biztonságára (biztonsági

mentések, stb.), a hozzáférés szabályozására (felhasználói jogosultságok megfelelő beállítása, stb) és

az egész rendszer kezelhetőségének fenntartására. Fontos továbbá a felhasználók oktatása is a

rendszer használhatóságának megtartása érdekében.

Az üzemeltetés során elsősorban olyan adminisztrátori szoftverekre támaszkodnak az

informatikusok, amelyek a beépített mérőszámok alapján jelzik az egyes rendszerek, programok,

hálózatok esetleges hibáit. Ilyen esetekben az üzemeltetőnek egy előre lefektetett eljárásrend szerint

kell eljárnia. Általában az üzemeltető nem lép túl ezen a hatáskörön, nem feladata a probléma olyan

megoldása, amelyre nem létezik lefektetett eljárásrend. Ilyen esetekben szakértők végzik a javítási

munkálatokat.

A rendszerfelügyelet célja többek között problémák kiküszöbölése, megelőzése, a hatékonyabb

működés biztosítása. Így pl.:

az intranet (belső hálózat) zavartalan működése

az internetelérés, elektronikus levelezés folyamatos biztosítása

az IT biztonság figyelemmel kísérése, átvilágítás, folyamatos tökéletesítés

megoldáskeresés és javaslattétel a vírusok, SPAM-ek elleni védekezésre

a rendszer aktuális állapotáról a döntéshozók állandó tájékoztatása

figyelmeztetés az esetleges hiányosságok lehetséges korrekciójára

javaslatok, tesz a szükséges fejlesztésekre.

operációs rendszerek, felhasználói programok és hálózati kliensek telepítése és Karbantartása -

rendszeres rutinellenőrzés

folyamatos kapcsolattartás

www.husk-cbc.eu


karbantartási naplókészítés

egyszerűbb kérdések megoldása telefonon.

A rendszerfelügyeleti és üzemeltetési tevékenységek távmunka-házban végezhető formái:

meglevő rendszerek üzemeltetése

weboldalak és intranet oldalak üzemeltetése, karbantartása

meglevő rendszerek felügyelete

levelek rendszerezése, megválaszolása

dokumentumok rendszerezése

Munkafolyamatok távmunka specifikus jellemzőiAz alábbi fejezetben a távmunka végzés jellemzőit emeljük ki és ismertetjük. Célunk hogy

rávilágítsunk arra, hogy a távmunka végzés során szükséges munkafolyamat jellemzők egy jól

szervezett környezetben már rendelkezésre állnak és alkalmazhatók, illetve azok hiányában a

távmunkától függetlenül is javasolt azok kialakítása és alkalmazása.

Folyamatábrák – a munka utazik, nem az ember

Szervezés alatt olyan céltudatos tevékenységet értünk, melynek során – egy előre meghatározott cél

elérése érdekében – úgy kapcsoljuk össze a rendelkezésre álló erőforrásokat és az emberi munkát,

hogy azok kedvező összhangban legyenek. A szervezés a gyakorlatban egyidejű a

munkamegosztással. Mindenütt, ahol munkamegosztás van, szükséges a feladatok megosztása is, és

így fennáll a szervező tevékenység szükségessége. A munkafeladatok megosztása elsősorban azok

pontos körülhatárolását és felelőshöz rendelését feltételezi. Egy adott szervezet üzleti folyamatai6

egyértelműen megismerhetők, mérhetők, ezáltal szabadon megváltoztathatók, fejleszthetők. A

csapatmunka alapját is elsősorban a világosan körülhatárolt célok, elvárások jelentik, amelyeket jól

meghatározott munkafeladatok esetén lehet csak megvalósítani

A távmunka alapját az 1970–80-as évek információs társadalmi és technológiai feltételei nyitották

meg. Ekkor jelennek meg a modern gazdasági világra jellemző munkafolyamatok újraszervezései,

üzleti egységek kihelyezése (outsourcing), valamint az alvállalkozók megjelenése a nagyvállalatok

hátterében.

6Az üzleti folyamat tevékenységek sorozata, amelynek célja az anyag és/vagy információ átalakítása oly módon,hogy az összhangban legyen az üzleti céllal (Dangelmaier, 1999)

www.husk-cbc.eu


7. ábra: A munkaszervezés hatása a munkafeladatokra és a vezetői irányításra

A jól megfogalmazott és körülhatárolt munkafeladatok alkalmasak arra, hogy egy részét funkcionális

területenkénti lehatárolásukkal erőforrás-kihelyezés formájában alvállalkozónak adhatják ki a

vállalatok. Ilyenkor úgynevezett „szolgáltatásszínt-szerződésekben” (SLA – Service Level Agreement)

határozzák meg az egyes munkafeladatok elvégzési módját, feltételeit, kontrollkritériumait.

A távmunka hasonlóan igényli a munkafeladatok pontos megfogalmazását azzal, hogy rugalmasságot

biztosít az egyes feladatok végrehajtására vonatkozó vezetési gyakorlatban az erőforrás

kihelyezéshez képest. A munkafeladatok elvégzésére vonatkozó utasítások ugyanis a

szolgáltatásszínt-szerződésekkel szemben rugalmasabban alakíthatók a változó körülményekhez. A

távol dolgozó munkavállaló vezetője ugyanis továbbra is ugyanaz a munkaadó lesz, ellentétben az

erőforrás-kihelyezés esetén belépő vállalkozásra, ahol már önálló szervezeti struktúra található. Az

alábbi ábra a távmunka és erőforrás-kihelyezés üzleti modelljének hasonlóságát ábrázolja.

Munkaszervezési szempontból a különbség tehát csak a munkavégző feletti kontrollban van, amelyet

az ábrán pontozott fekete vonal jelez.

www.husk-cbc.eu


8. ábra: Rugalmasabb vezetési gyakorlat a távmunka üzleti modelljében

A távmunka tehát elsősorban munkaszervezési mód, amely a munkafolyamatok munkafeladatokká

való bontásával vált lehetségessé. A távmunka során az infokommunikációs eszközök segítségével az

egyes munkafeladatok elvégzése térben elkülönül a vállalatok telephelyétől. Ez lehetővé teheti a

munkakörnyezet egyedi, munkavállaló számára legmegfelelőbb kialakítását.

A távmunka-házakban való foglalkoztatás is a fenti elveken alapszik. A munkáltató központjában

meghatározott, helyhez nem kötött tevékenységeket ellátható funkciók egy része vagy egésze

kerülhet kihelyezésre távmunka-házakba, vagy akár alvállalkozóhoz is erőforrás kihelyezés

formájában. A távmunka esetén a munkáltató megtartja a központi szerepet, a koordinációt és

menedzsmentet, és a távmunkások akár a távmunka-házakban akár az otthoni távmunkás

helyszíneiken, elvégzik ugyanazt a feladatot, amelyet a cég központjában végezhettek volna. Az

alábbi ábra ezt a munkaszervezési folyamatot szemlélteti.

www.husk-cbc.eu


9. ábra: A távmunka-házban való foglalkoztatás folyamatábrája

Kommunikációs csatornák – a távolság nem akadály

A szakirodalom a kapcsolattartás módjára megkülönbözteti az infokommunikációs eszközökkel

támogatott kommunikációt (computer mediated communication, CMC), valamint a személyes

kommunikációt (face-to-face communication, FTF). A távmunkások sokféle CMC csatornán tudnak

értekezni (pl. e-mail, azonnali üzenetküldő alkalmazások, telefon, videotelefon), és bizonyos mértékig

FTF csatornákon is érintkeznek a kollegáikkal. Egyes tanulmányok szerint a CMC csatornák feladat

központúbbak, kevésbé személyesek az FTF-hez viszonyítva.

A szociális jelenlét elméletek a telekommunikációs csatornák alkalmasságát vizsgálják, hogy az

mennyiben képes kiváltani a személyes találkozásokon alapuló kommunikációt. A definíció alapján

egy kommunikációs csatorna annyiban támogatja a szociális jelenlétet, amilyen mértékben „a másik

fél érzékelhető a kommunikációban és érzékelhető az interperszonális kapcsolat” (Fonner-Roloff,

2006:3). Ez alapján a kommunikációs csatornákat besorolták hideg-meleg, szociális-nem szociális,

interperszonális-nem interperszonális kategóriákba. A szociális jelző akkor adható, amennyiben a

kommunikációban részt vevő személyek „közös szociális teret” érzékelnek, amely lehetővé teszi az

emberi kapcsolatok kialakulását, a csoport struktúrák és normák, értékek, szabályok, szerepek, hitek

és ideológiák megosztott érzékelését. Minél inkább biztosított a kommunikáció szociális volta, annál

www.husk-cbc.eu


valószínűbb a közös szociális tér létrejötte, amely feltétele a tiszteletnek, bizalomnak, valahová

tartozás érzésének, kohéziónak és a közösség létrejöttének. A szociális tér létrejötte tehát minden

vállalat számára fontos, akár CMC akár FTF csatornák állnak a munkavállalók rendelkezésére.

Fonner-Roloff (2006) vizsgálatában arra keresi a választ, hogy a távmunkavégzés során milyen

kommunikációs csatornák, szabályok és szervezeti normák érzékelhetők, hogy biztosítsák a szociális

jelenlét magas fokú érzékelését, és hogy a kollegákkal való kapcsolattartást támogassák. Két

hipotézist állít fel. Az elsőben kimondja, hogy a távmunkások az irodai munkásokhoz képest kevésbé

érzékelik az információáramlást, a munkacsoport kohéziót, valamint minőségi elvárásokat. Azonban

azon távmunkások, akik magas fokú szociális jelenlétet tapasztalnak a munkatársaikkal való

kommunikációban, ők az irodai munkatársakkal közeli szinten lesznek képesek érzékelni ezen

szempontokat. Második hipotézise szerint, a távmunkások kevésbé érzékelik a szervezeti szabályokat,

szociális elvárásokat és kevesebb interakció éri őket, mint az irodai munkatársaik. Azok a

távmunkások, akik magas fokú szociális jelenlétet tapasztalnak, azonban az irodai munkatársaikhoz

hasonló szinten képesek ezeket érzékelni.

Emiatt fontos, hogy a távmunka végzés során a szervezet felülvizsgálja a hagyományos

kommunikációs megoldásait, és a lehetőségek függvényében minél több kommunikációt már az

irodán belüli kommunikációban is elektronikus csatornára tereljen át. Ez lehetővé teszi, hogy a nem

központi telephelyen dolgozó munkatársak is a „hagyományos” formában értesüljenek a szervezeti

hírekről, kommunikáljanak munkatársaikkal. Mindazonáltal a távmunka-házba kihelyezett funkciók

általában nagy részben szeparálhatók más munkafolyamatoktól, emiatt a szociális tér jelenléte

magában a távmunka-házban is értelmezhető, hasonlatosan a telephelyeken működő

munkavállalókhoz.

Érdemes minden esetben megtalálni a célnak legmegfelelőbb kommunikációs eszközt. Az

alábbiakban néhány példát ismertetünk:

Azonnali információszerzést igénylő helyzetek – amikor a munkavégzés során azonnali

ingformációra van szükség a továbblépéshez, ott ajánlott az azonnali kapcsolatfelvételi

megoldások alkalmazása. Ilyen a telefon, azonnali üzenetközvetítő megoldások (pl. Skype,

MSN).

Néhány órán belüli választ igénylő helyzetek – ilyen esetben célszerű az e-mail, hangüzenet

választása.

Néhány napon belüli választ igénylő helyzete – ilyen esetekben alkalmazhatók az

üzenőfalak, elektronikus tudástárak alkalmazása.

Egyoldalú tájékoztatási eszközök – ilyen esetekben a hagyományos faliújságot kiváltó

intranet megoldások, körlevelek a javasoltak.

www.husk-cbc.eu


A távmunkások felügyeletét végző vezető, menedzser úgyszintén kihívásokkal néz szembe. A vezetési

módszerekkel foglalkozó irodalom, általában személyes kapcsolatokat feltételez, amelyekhez képest

a távmunka további technikák ismeretét és alkalmazását igényelheti. Ez a munkaszervezési mód

különösen nehéz lehet azon vezetők számára, akik vezetési stílusa elsősorban a jelenlét

menedzselésére alapul, az eredmények menedzselése helyett.

A felmérések azt mutatják, hogy a menedzserek többsége ellenállást tanúsít az új technológiák

alkalmazása, valamint a távmunka iránt. Félnek, hogy a változás zökkenőmentes munkavégzést

akadályozni fogja, illetve ha nem, akkor pedig olyan hibákra mutat rá, amelyekre ezidáig nem derült

fény. Gyakran számolnak be arról, hogy félnek, hogy elvesztik a hatalmukat, a távmunkások

önállósodnak, önmenedzselésük olyan fokú lesz, hogy rájuk már nem is lesz szükség. A távolság a

munkavégzőtől úgyszintén kétségeket ébreszt bennük, a vezetetési stílusuk alkalmasságát illetően.

Ezen félelmek hatására a vezetők gyakran mikro-menedzselésre váltanak, azaz minden részletbe

belefolynak, nem merik kiadni a kezükből az irányítást, bürokratikus környezetet teremtve ezzel.

Fontos ezért hogy egyfajta bizalom alakulhasson ki a távmunkás és a menedzser között. A jó

menedzser a távmunkásokkal együtt határozza meg a célokat, és nem a jelenlétet, hanem az

elvégzett munka eredményeit menedzseli. A célok közös meghatározása széleskörben is ismert

motivációs technika, amely a bizalom kialakításán túlmenően, a számonkérhetőség, felelősség

érzését is felkelti a munkavállalóban.

Taylor-Kavanaugh (2005) a távmunkások „jó menedzserét” az alábbi kritériumok alapján határozza

meg:

1. Képes bízni a távmunkás becsületességében és képességeiben.

2. Képes menedzselni célok, elvárt teljesítménymutatók és határidők alapján.

3. Képes a teljesítményt az eredmények alapján értékelni, a jelenlét helyett.

4. Képes újraépíteni a távmunkások életvitelét és önismereti képét, biztatva őket az önmenedzselés

képességének elsajátítására.

5. Rugalmas és megérti a munkavállalók igényeit a munka és magánélet közötti egyensúlyra.

A távmunka bevezetése során tehát a kommunikációs eszközök biztosításán túlmenően a vezetők

kommunikációs képességeit és vezetési stílusát is érdemes felülvizsgálni. A vezetőket oktatásokkal

lehet segíteni, hogy a távmunkások menedzselését sikeresen valósítsák meg. Az eredmény

centrikus vezetés, szemben a személyes jelenléten alapuló vezetéssel minden esetben hatékonyabb,

nem csak a távmunka során. A munkatársak objektív megítélését segíti a konkrét, mérhető

eredmények értékelése, szemben a személyes benyomáson alapuló értékelésekkel. Ez utóbbi

félrevezető lehet a visszahúzódó, kevésbé kommunikatív munkavállalókkal szemben.

www.husk-cbc.eu


A kommunikációs igények elektronizálása az elmúlt években folyamatosan zajlik. Az újabb és újabb

médiumok megjelenése, a globalizáció által eltávolodó szervezeti egységek, az informatikai

támogatás adatigénye mind afelé tereli a szervezeteket, hogy a munkához szükséges információk

elektronikus úton is tárolásra kerüljenek. A távmunka-ház alkalmazása tehát nem igényel

forradalmian új megoldásokat, csupán az eddig is használt és meglevő technológiák igényekhez

igazodó alkalmazását.

A létrejövő távmunka-házakban nagy segítséget jelent a bevezetésre kerülő távmunka keretszoftver,

amely ötvözi az eddig ismert kommunikációs csatornákat, valamint segít a feladatok kiosztásában és

objektív értékelésében. A szoftverről a későbbiekben, az infrastruktúra ismertetésénél lesz szó.

Kontrollpontok – ha fontos az eredményesség

A belső kontroll egy összetett folyamat, amelyet egy szervezet vezetése és dolgozói valósítanak meg,

és amelyet a kockázatok meghatározására és ésszerű biztosíték biztosítására alakítanak ki ahhoz,

hogy a szervezet a küldetésének teljesítése során megvalósítsa a következő fő célokat:

A tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, etikusan, gazdaságosan, hatékonyan és

eredményesen hajtsa végre;

Teljesítse az elszámolási kötelezettségeket;

Megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásoknak;

Megvédje a szervezet forrásait a veszteségektől, a nem rendeltetésszerű használattól és

károktól.

A belső kontrollok kialakítása minden szervezet életében szükségszerűek. Ezek azok a pontok,

amelyek alapján a vezetők meg tudják határozni az elvárásokat és mérni tudják azok teljesülését. A

távmunka esetében jelentős szerep hárul ezekre a kontrollpontokra, hiszen a távolság miatt ezek

azok a szervezeti elemek, amelyek a munkavégzés sikerességét és célnak megfelelősségét biztosítani

tudják. A belső kontrollok összességét „kontrollkörnyezetnek” hívjuk.

A kontrollkörnyezet adja meg egy szervezet felső szintű, az egész szervezetre kiható „hozzáállását”, a

vezetők és alkalmazottak belső kontrollokhoz való viszonyát. A kontroll környezet magában foglalja

az integritást, az etikai értékeket, az érintettek szakmai kompetenciáját, a szervezet vezetésének

filozófiáját és stílusát, a felelősségi körök kijelölésének, a beszámoltatásnak valamint

teljesítményértékelésnek a módszereit, továbbá a vezetőség irányítási tevékenységének minőségét.

A kontroll környezet az alapja a belső kontrollok összes többi elemének, amely biztosítja a fegyelmet

és a rendet a szervezetbe.

A kontrolltevékenységek felölelik mindazokat az eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy a vezetés által

megfogalmazott célok és elvárások végrehajtásra kerüljenek, az azokat veszélyeztető kockázatok a

www.husk-cbc.eu


tevékenység során a szervezet kezelje. A kontrolltevékenységek a szervezeti hierarchia minden

szintjén és minden működési területén megjelennek.

A kontrolltevékenységek elemei lehetnek egyebek között:

Előzetes, utólagos és vezetői kontrollok

Kijelölések (pl. vezetői, felülvizsgálati feladatokra)

Jóváhagyások (pl. szerződések, utalások, tranzakciók, stb.)

Jogosultságok (pl. hozzáférési és döntési jogosultságok)

Egyeztetések (pl. terv és tényadatok egyeztetése)

Működési tevékenység áttekintése (pl. folyamatelemzés)

Eszközök védelme (pl. fizikai védelem)

Hozzáférési jogosultságok (pl. informatikai rendszerekhez

Feladatkörök szétválasztása (pl. utalványozó, ellenjegyző, jóváhagyó)

Rendszerek biztonsága és integritása

Az egyes kontroll tevékenységek nem foglalhatók bele egy generikus rendszerbe, azok elemzésére és

értékelésére külön eljárások szükségesek szervezetenként és folyamatonként is, ugyanakkor

általában négy különböző típusú kontroll tevékenységet különböztetünk meg:

Iránymutató kontrollok

Ezek a kontrollok egy bizonyos, kívánt következmény elérését biztosítják. Általában egy tevékenység

vagy tevékenységcsoport konkrét lépéseit, időbeni ütemezésüket tartalmazzák. Hasznos lehet a

szervezet korábbi, hasonló tevékenységekből nyert tapasztalatainak beépítése az ilyen jellegű

kontrollokba, amely ugyancsak biztosítékként szolgálhat a kívánt cél eléréséhez.

Iránymutató kontrollok lehetnek pl.:

eljárásrendek,

előírások,

vezetői utasítások.

www.husk-cbc.eu


Megelőző kontrollok

Ezek a kontrollok korlátozzák egy nem kívánt következménnyel járó kockázat realizálódásának

lehetőségét. A szervezeten belül működő belső kontrollok többsége ehhez a kategóriához tartozik.

Megelőző kontrollok lehetnek pl.:

Bizonyos feladatok szétválasztása (például az a személy, aki a számlák kifizetését hagyja jóvá

különbözik attól, aki az árut vagy szolgáltatást megrendeli – ilyen módon megakadályozható,

hogy valaki közpénzen saját hasznára tevékenykedjen).

Hozzáférési és döntési jogosultságok kijelölése, egyes tevékenységek ellátására csak

meghatározott személyek felhatalmazása (például megfelelően képzett, felkészített és ezáltal

a sajtóval való kapcsolattartásra felhatalmazott személy kijelölése megelőzi a veszélyét

annak, hogy nem megfelelő nyilatkozat jelenik meg a szervezetről a médiában).

Eszközök védelme.

Rendszerek biztonságának és integritásának biztosítása

Felderítő kontrollok

Ezek a kontrollok azt a célt szolgálják, hogy fényt derítsenek olyan esetekre, amikor nem kívánt

események következtek be. Mivel csak az esemény bekövetkezése után fejtik ki hatásukat, ezért csak

abban az esetben használhatók, amennyiben lehetőség van a kár vagy veszteség elfogadására.

Felderítő kontrollok lehetnek pl.:

Utólagos és vezetői ellenőrzések (pl. elszámolások, utalások ellenőrzése, készletellenőrzések

– voltak-e, engedély nélküli kivételezések).

Egyeztetések (pl. terv és tényadatok egyeztetése, készletegyeztetések – voltak-e engedély

nélküli tranzakciók),

Működési tevékenységek vagy egyes projektek megvalósításáról szóló áttekintések,

monitoring jelentések (folyamatelemzések, projektek tapasztalatai, amelyek a későbbiekben

is felhasználhatók).

Korrekciós kontrollok

Ezek a kontrollok a realizálódott, nem kívánt kockázat következményeit korrigálják, úgy, hogy kisegítő

megoldást nyújtanak a kár vagy veszteség csökkentésére.

Korrekciós kontrollok lehetnek pl.:

www.husk-cbc.eu


Olyan szerződési feltételek kikötése, amelyek védik a feleket esetleges veszteség esetén.

Eshetőségi tervek kidolgozása, amellyel a szervezet működésének folytonosságát tudja

biztosítani negatív hatásokkal, veszteséggel járó esemény bekövetkezése esetén.

A belső kontroll tehát nem egy esemény, vagy körülmény, hanem műveletek sora, amelyek

beleszövődnek a szervezet minden tevékenységébe, folyamatosan végbemennek azokban. Szerves

részét képezik annak a módnak, ahogyan a vezetés a szervezetet működteti. A belső kontroll fogalma

tehát eltér egyes személyek nézőpontjától, akik azt a szervezet tevékenységeinek valamilyen

kiegészítőjeként, vagy valamilyen szükséges terheként fogják fel. A belső kontrollrendszer

összefonódik a szervezet tevékenységeivel, és akkor a leghatékonyabb, ha teljesen beépül a szervezet

infrastruktúrájába, és szerves részét képezi a szervezet lényegének, biztosítja a szervezeti célok

teljesülését, az eredményességet.

Mint látható, a kontrollokat nem a távmunka generálta, azok minden egészséges szervezetben

létrehozásra kell hogy kerüljenek. A távmunka azonban erősen támaszkodik a kontrollokra, ezek azok

a vezetői eszközök, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a megfelelő kontrollkörnyezetben végzett

munka helytől függetlenül is a megfelelő mederben történjen és elérje a kitűzött célokat.

Jóváhagyási pontok – több szem többe lát

A munkafolyamatokba épített kontrollpontok engedélyezési és jóváhagyási eljárásait nevezhetjük

jóváhagyási pontoknak. Ezek célja az, hogy a munkafolyamat csak akkor folytatódhasson, ha az addig

elvégzett feladatok az elvárásoknak megfelelően teljesültek.

A tranzakciók és események engedélyezését és végrehajtását a személyek csak felhatalmazottságuk

keretein belül teljesíthetik. Az engedélyezés a fő eszköz annak biztosítására, hogy csak a vezetés

szándékának megfelelő, indokolt tranzakciókat és eseményeket kezdeményezzenek. Az

engedélyezési eljárásoknak, amelyeket dokumentumban rögzíteni kell, és világosan a vezetők és

dolgozók tudomására kell hozni, tartalmaznia kell azokat a specifikus feltételeket és előírásokat,

amelyek szerint az engedélyezésnek történnie kell. Az engedélyezési feltételeknek való megfelelés

azt jelenti, hogy az alkalmazottak az utasításoknak és a vezetés, vagy a jogszabályok által szabott

korlátozásoknak megfelelően cselekszenek.

A feladatkörök elhatárolása (engedélyezés, feldolgozás, nyilvántartásba vétel, felülvizsgálat) jelentős

szerepet játszik a jóváhagyási pontok létrehozásakor. A hiba, veszteségek, hibás műveletek

kockázatának, valamint annak a kockázatnak a csökkentése, hogy az ilyen problémákat nem észlelik,

nem valósítható meg a tranzakciók, vagy események minden fontos szakaszának egyetlen személy,

vagy csoport általi kontrollja által. Sokkal inkább a feladatkörök és a felelősségek szisztematikusan

több személyre történő felosztása biztosítja a hatékony és kiegyensúlyozott kontrollt. Az ezzel

kapcsolatos fő feladatkörök keretébe tartozik a tranzakciók kezdeményezésének és nyilvántartásba

www.husk-cbc.eu


vételének engedélyezése, a feldolgozás, a felülvizsgálat, vagy a tranzakciók ellenőrzése (auditja). A

személyek közötti összejátszás ennek ellenére csökkentheti, vagy teljesen megszüntetheti az ilyen

kontrolltevékenységek hatékonyságát. Egy kis szervezetben lehet, hogy túl kevés az alkalmazott

ahhoz, hogy a feladatkörök elhatárolása teljességgel megvalósítható legyen. Ilyen esetekben a

vezetésnek különösen figyelnie kell a kockázatokra, és gondoskodnia kell a hiányzó kontrollok

helyettesítéséről (kompenzálásáról).

A jóváhagyási pontok azok, amelyek lehetővé teszik a vezetőknek, hogy a munka a kitűzött célok és

elvárások szerint történjen, valamint ezek teszik lehetővé az objektív teljesítmény és minőség

ellenőrzést is. Megfelelő jóváhagyási pontok alkalmazásával a munkavégzés helyszíne nem lényeges,

ugyanazok az ellenőrzési és jóváhagyási folyamatok alkalmazhatók mind irodai, mind távmunkás

környezetben.

Jelentések – aki jól kérdez, az jó választ kap

Az információra a szervezet minden szintjén szükség van az eredményes kontroll és a szervezet

céljainak elérése érdekében. Ezért meg kell határozni, meg kell szerezni a vonatkozó és megbízható

információt, és olyan formában és abban az időben kell az alkalmazottak tudomására hozni, hogy az

lehetővé tegye a belső kontrollal kapcsolatos és más kötelezettségeik teljesítését. A megbízható és

vonatkozó információ előfeltétele a tranzakciók és események azonnali, helyes nyilvántartásba

vétele.

Ahhoz, hogy a szervezet működése eredményes legyen (akár iroda, akár távmunkás környezetben)

meg kell határozni azokat az információkat, amelyekre szükség van annak megítéléshez, hogy a

munkafolyamatok az elvártak szerint teljesülnek-e. A vezetés felelőssége meghatározni azokat a

jelentéseket, amelyek alapján a szükséges ellenőrzéseket és döntéseket meg tudják hozni. Ez objektív

mérőrendszeren kell, hogy alapuljon, amely nem a személyes jelenléten, hanem a teljesítményen és

az elvégzett munka eredményein kell, hogy alapuljon.

A megbízható és vonatkozó információ előfeltétele a tranzakciók és események azonnali

nyilvántartásba vétele és megfelelő osztályozása. A vonatkozó információt azonosítani kell, meg kell

szerezni és közölni kell abban a formában és időben, amely lehetővé teszi az alkalmazottak számára a

belső kontrollal és más feladatokkal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítését (időbeni információ a

megfelelő embereknek). Ezért a belső kontroll rendszert magát is, és az összes tranzakciókat és

eseményeket is teljes mértékben dokumentálni kell.

Az információs rendszerek olyan jelentéseket készítenek, amelyek többek között megfeleléssel

kapcsolatos információkat tartalmaznak, ez teszi lehetővé a tevékenységek folytatását és kontrollját.

Nemcsak a szervezeten belül generált adatokkal foglalkoznak, hanem a szervezeten kívüli

eseményekkel, tevékenységekkel és feltételekkel is, amelyek a döntéshozatalhoz és

jelentéskészítéshez (beszámoláshoz) szükségesek.

www.husk-cbc.eu


A vezetés képességét a megfelelő döntések meghozatalára alapvetően befolyásolja az információ

minősége, amely magában hordozza azt a követelményt, hogy az információnak megfelelőnek,

időben rendelkezésre állónak, aktuálisnak, pontosnak és elérhetőnek kell lennie.

Az alkalmazás által generált fájloknak és jelentéseknek azokat a tranzakciókat és eseményeket kell

tükrözniük, amelyek valóban megtörténtek és pontosan tükrözik a feldolgozás eredményeit, a

jelentéseket kontrollálni kell és csak az illetékesek számára kell továbbítani.

A jól meghatározott tartalommal és rendszeres előálló jelentések támogatják a közvetlen vezetőket

abban, hogy a munkavállalók teljesítménye és a munka minősége ellenőrizhető legyen – mind az

irodai, mind a távmunkás környezetben. A jól megfogalmazott és körülhatárolt, mérhető

eredménnyel rendelkező munkafeladatok a jelentések alapján koordinálhatók távolról is (pl. naponta

berögzített kötvények száma, megválaszolt hívások, kontírozott számlák, elvégzett tesztesetek).

Logisztikai igények–digitalizálással hatékonyabb

A munkavégzés során keletkező dokumentumok ma már elsősorban elektronikus úton állnak elő. A

papíron érkező dokumentumokat a legtöbb szervezetnél úgyszintén beszkennelik, elektronizálják.

Teszik mindezt a jobb kezelhetőség, továbbíthatóság, rendszerezés, olcsóbb tárolás, gyorsabb

visszakereshetőség végett. A dokumentumok kezelésére szakosodott rendszereket

dokumentumkezelő rendszereknek (DMS) nevezzük. Ez egy olyan számítástechnikai megoldás, amely

az iratok kezelését elektronikus úton oldja meg, egyszerűsítve és gyorsítva ezzel az adminisztrációt.

A dokumentumkezelő rendszer feladata elektronikus irattár készítése. Támogatja az akták

beolvasását, bevezetését, tárolását, akták tartalom szerinti keresését. Olyan technológiákat,

eszközöket és módszereket foglal magában, amelyekkel a szervezetek létrehozzák, kezelik, tárolják,

keresik, továbbítják, végül lejártukat követően megsemmisítik dokumentumaikat, felügyelve azok

teljes életciklusát.

Az elektronikus dokumentumkezelés rendkívül gyorsan és dinamikusan fejlődő informatikai ágazat.

Jelentősége a vállalatok életében az integrált vállalatirányítási rendszerekhez (ERP) hasonló, az

eredményes működés elengedhetetlen feltétele, hiszen pontos, kiváló minőségű és stabil hátteret

nyújtó iratkezelő megoldás nélkül nincs hatékonyan működő ügyintézés, sikeres munka. Vállalati

környezetben az eredményes működés alapvető elvárás, ahol a megrendelők, árajánlatok,

szerződések, számlák, dokumentumok kezelésének gyorsasága és pontossága jelenti a sikeres

vállalkozás kulcsát. A rendszerek iparágfüggetlen megoldást kínálnak a teljes vállalati szektor

számára.

A dokumentumok elektronizálására a könnyebb kezelhetőségen túlmenően a hivatalos

dokumentumok tárolását is lehetővé teszi. Magyarországon a következő jogszabályi háttér

szabályozza a dokumentumok elektronizálását:

a digitális archiválásáról szabályairól szóló 114/2007. (XII.29.) GKM rendelet(GKM rendelet)

www.husk-cbc.eu


az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. Törvény (Eat.)

a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól

szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet (IHM rendelet)

A legtöbb dokumentum tehát digitalizálható, még a hivatalos dokumentumok (számlák, bizonylatok,

szerződések) is. Ezáltal azok közlekedése könnyedén megvalósítható. Amennyiben nincs külön

dokumentum kezelő rendszer, úgy egyszerű könyvtárstruktúrában, fájlmegosztással hozzáférhetővé

tehető, illetve e-mailben is küldhető.

Amennyiben valamely dokumentum mégsem digitalizálható (pl. terjedelmi, méretbeli okok miatt),

úgy azok futárszolgálattal gyakorlatilag akár néhány órán belül eljuttathatók bárhová az országban.

Amennyiben ilyen igények is felmerülhetnek, úgy célszerű keret megállapodást kötni valamely

futárszolgálattal, amely zökkenőmentessé teheti a munkához szükséges dokumentumok utaztatását.

Infrastrukturális környezet – ugyanahhoz a munkához ugyanazok az eszközök

A távmunka-házba kihelyezett tevékenységek infrastruktúra igénye alapvetően megegyezik az irodai

környezettel. A tevékenységre jellemző eszközök elsősorban az íróasztal, szék, számítógép,

nyomtató, szkenner, telefon, internet – a konkrét munkafeladat igényei alapján.

A távmunka-házak minden olyan alapvető felszereltséggel rendelkeznek, amelyek a távolról is

végezhető munkafeladatok ellátáshoz szükségesek. A távmunkahelyekhez a távmunka-házban

biztosítanak asztalt, széket, korszerű számítógépet, valamint nagy átviteli sebességű internet,

telefonközpont is a rendelkezésre áll. A munkáltatói kapcsolattartáshoz minden távmunka-házban

egy tárgyaló is kialakításra kerül, amely alkalmas video konferenciák tartására.

Amennyiben a munkáltató igényli, úgy az általa bérelt távmunkahelyeket szabadon átalakíthatja,

felszerelheti, de dönthet úgy is hogy a rendelkezésre bocsátott infrastruktúrát használja.

A távmunka házak külön szerverteremmel rendelkeznek, ahol fájlszerver, vírusirtó szerver, internet

hozzáférést támogató proxy szerver is a rendelkezésre áll. A szerverterem alkalmas újabb egyedi

szerverek elhelyezésére, és igény esetén virtuális hálózat létrehozásával teljes mértékben

szeparálható a munkavállalók adatforgalma a többi munkaállomás adatforgalmától. Ezt a korszerű,

szabadon konfigurálható hálózati eszközök teszik lehetővé.

Mindegyik távmunka-ház korszerű IP alapú telefonközponttal is rendelkezik. Ez alkalmas a hívások

rögzítésére, számítógépen való fogadására, továbbításra, átirányításra. A munkáltató saját mellékei is

könnyen átirányíthatók a távmunka-házban ülő munkatársak telefonjaira, ezáltal lehetővé téve hogy

az irodában ülő kollegák akár egy gombnyomással, ingyenesen hívhassák a távmunkásokat.

A távmunka-házak által kínált szolgáltatások egyedisége egy távmunka végzést támogató

keretszoftver, amely a munkáltató és a munkavállaló közötti, valamint a munkatársak közötti

kommunikációt segíti elő.

www.husk-cbc.eu


A távmunka-házban kialakításra kerülő távmunka keretszoftver főbb funkcionalitása:

biztosítja a távmunka-házban ülő munkavállalók kommunikációját a munkáltató más

munkavégzési helyszínein ülőkkel, olyan környezetet teremtve, amely a munkavégzők közötti

kommunikációt természetes módon oldja meg, lehetővé a folyamatos kommunikációt,

támogatja a munkavégzéssel kapcsolatos munkaidő elszámolás adminisztrálását és távoli

ellenőrizhetőségét,

tartalmaz ellenőrzési lehetőséget a vezetők számára, elsősorban a távmunka adta

specifiusságokra vonatkozóan (min dolgozik munkatárs, mennyi időt tölt el milyen

tevékenységgel),

a megoldás tetszőlegesen bővíthető, más rendszerrel összekapcsolható a foglalkoztatók

igényeinek megfelelően (külön fejlesztési igények kiszolgálására való nyitottság).

A távmunka keretszoftver által biztosított kommunikációs lehetőségek a következők:

Chat – beépített azonnali üzenetküldő alkalmazás,

Hang hívás (konferenciában is),

Video hívás (konferenciában is) egyszerű web kamera segítségével,

Folyamatos élőkép a csoport tagjairól (frissítés sűrűsége a helyi adottságok alapján állítható),

Fájl küldés/fogadás,

Képernyő megosztás (konferenciában is), irányítás átadásának lehetőségével,

Mentés, mely tartalmazza a következőket:o Hango Video képeko Chato Megosztott képernyő

Mentett beszélgetés visszajátszása, szükség esetén AVI generálással,

Kompakt nézet (ugyanazokkal a funkciókkal).

A távmunka keretszoftver megoldás integrált módon teszi lehetővé a munkatársak közötti

kommunikációt, akár vizuális elemekkel is támogatva (webkamera segítségével). A vezetők számára

munkafeladat kiosztást, tervezést és ellenőrzést tesz lehetővé. A jelentések révén a vezetők pontos

képet kapnak a munkavállalók teljesítményéről, az egyes munkafeladatokon eltöltött időről, és

igény esetén a képernyőmegosztás révén bele is avatkozhatnak a munkavállalók által végzett

feladatokba.

www.husk-cbc.eu


A távmunka-házak munkaerő kiválasztási sajátosságai

A távmunkás foglalkoztatás kiválasztási rendszerének sajátosságai

A távmunkában való foglalkoztatásra való kiválasztás során kiemelt figyelmet kell szentelni olyan

személyes tulajdonságokra, amelyek a távolság révén dominánsabb szerepet kapnak, mint a

hagyományos munkavégzés során.

A távmunka-házakban a munkavállalók nincsenek egyedül, ezért sok olyan zavaró tényező

kiküszöbölésre kerülhet, mint ami jelentkezhet az otthoni távmunkavégzés esetében. Mégis távolság

van a közvetlen vezető, más osztályok, a cégvezetés és a távmunkás között. Emiatt fontos hangsúlyt

kapnak az olyan személyes kompetenciák is, mint az önállóság, megbízhatóság, ügyfél-központúság.

A hagyományos szakmai alkalmassági vizsgálatokon túlmenően a kiválasztás során értékelni kell

ezeket a személyes tulajdonságokat is. Ezekre több féle HR teszt is ismert.

A távmunka lehetősége sok munkavállaló figyelmét felkelti, sok érdeklődőre lehet számítani. Emiatt

is különösen fontos, hogy a kiválasztás során pontosan tudjuk, hogy kikkel szeretnénk együtt

dolgozni, milyen tapasztalatokkal és személyes kompetenciákkal kell rendelkeznie a jelöltnek. A

távolság miatt kevesebb lehetőség lesz a személyes jelenléten alapuló értékelésnek, az esetleges

munkavégzésbeli hiányosságokra később derülhet fény. Emiatt érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni

a kiválasztásra.

A projekt során emiatt komplex, három lépcsős előszűrési módszertant alkalmaztunk. Célunk az volt,

hogy legyen egy olyan munkaerőbázis minden távmunka-ház helyszínén, ahonnan a munkáltatók

könnyen és gyorsan választhatnak, távmunkára valóban alkalmas, előszűrt jelölteket. Az előszűréshez

tapasztalt szakmai partnereket vontunk be és nemzetközi szűrési módszertant alkalmaztunk.

A projekt keretében alkalmazott előszűrési módszertan

A távmunkások előszűrésének célja, hogy a két céltérségben a távmunkára jelentkezők közül

kiválasszuk azokat a potenciális távmunkásokat, akik a leendő/feltételezett munkaadói igényeknek a

leginkább megfelelnek. Célunk olyan munkavállalói bázis kialakítása, amely képzettségben,

kompetenciákban és személyes adottságokban is versenyképes, így segítve elő a létrehozandó

távmunkahelyek betöltését. Az előszűrési rendszerben képződő információkat olyan formában kell

előállítanunk és rendszereznünk, hogy az alkalmas legyen a távmunkás adatbázisba való feltöltésre,

konkrét munkaadói elvárások alapján történő szűrésre, lekérdezésre.

Az előszűrések során a jelentkezők közül igyekszünk kiválasztani azokat, akik távmunkás

munkavégzésre alkalmasak vagy rövidtávon, megfelelő felkészítéssel alkalmassá tehetők. Ehhez

figyelembe kell vennünk a jelentkezők képzettségét, motivációit, kompetenciáit és jellemző

személyiségjegyeit.

A leendő távmunkások előszűrése módszertanilag három lépcsőből áll. A különböző kiválasztási

szintek alkalmasak arra, hogy tárgyilagos adatokat, információkat nyerjünk a jelentkezőkről,

www.husk-cbc.eu


személyes találkozók alkalmával képet alkothassunk személyiségükről, attitűdjükről, valamint

felmérhessük alapvető képességeiket, kompetenciáikat. Mindezek alapján szükséges kiszűrni azon

jelentkezőket, akik várhatóan nem felelnek a munkaadói igények, a megfelelő jelentkezőket pedig

felkészültségük szerint csoportosítani szükséges. E csoportosítás egyrészt megalapozza a későbbi

felkészítést, másrészt elősegíti a konkrét munkaadói igények megjelenése esetén a hatékony

munkaerő kiajánlást a távmunka-házak üzemeltetői részére.

Az előszűrés módszertani elemei

I. Kérdőíves lekérdezés

A jelentkezők az első lépcsőben egy részletes kérdőívet töltenek ki. A kérdőív alapvetően négyféle

információra kérdez rá:

személyes adatok

szakmai előélet

kompetenciák

fogalmi kép a távmunkáról (főbb motivációk, mit gondol a távmunkáról stb.)

Kimenet: összesen 150 – 200 kérdőív összegyűjtése a cél, olyan jelentkezőktől, akik az adott

távmunka helyszíneken valóban kívánnak távmunkában dolgozni. A létrehozandó kapacitásokat

figyelembe véve Szőgyén térségéből várunk több kérdőívet, de ez a helyi igények szerint módosulhat.

II. Fókuszcsoportos találkozók

A beérkezett kérdőíveket a partnerek a Magyar Távmunka Szövetség vezetésével kiértékelik. A

jelentkezők ekkor esnek át az első szűrésen. A kiválasztott jelentkezők részére 8-10 fős csoportokra

bontott fókuszcsoportos beszélgetéseket szervezünk a két helyszínen. A találkozók programja

alapvetően három témakört érint:

távmunkás blokk: a projekt és céljainak ismertetése, a résztvevők távmunkával kapcsolatos

ismereteinek, véleményének felmérése, távmunka végzéssel kapcsolatos félreértések tisztázása,

stb.

csoportos feladat: 2-3 fős csoportokban megoldható rövid feladatok, a jelentkezők társas

interakciós képességeinek és egyéb pszichikai jellemzőinek feltárása érdekében

www.husk-cbc.eu


írásos teszt: logikai és szövegértési feladatok a problémamegoldó és verbális kommunikációs

képesség felmérése érdekében.

Kimenet: Nagykőrös 40 fő, Szőgyén 60-70 fő bevonása a fókuszcsoportos beszélgetésekbe

III. Hogan-teszt

A Hogan-teszt olyan nemzetközi munkavállalói minősítési rendszer, amely több millió fős mintára

alapozva jelzi előre a jelöltek munkahelyi teljesítményét. A Hogan-teszt alkalmas arra, hogy az egyén

főbb személyiségjegyeit feltárja vagy akár – konkrét munkakör ismeretében – adott munkakörben a

hosszú távú teljesítőképességet előre jelezze. A projekt keretében a teszt alapváltozatát fogjuk

alkalmazni, amely mintegy 70-80 kérdésből áll, és három skála mentén vizsgálja a jelöltet:

megbízhatóság, higgadtság, ügyfél-orientáltság.

Megbízhatóság – Ez a skála a jó vállalati munkaerővel foglalkozik, aki követi a szabályokat,

elfogadja aszupervíziót, önkontrollt gyakorol, teljesíti megbízatásait és elkerüli a felesleges

kockázatot. Amagas pontértékű személyek hajlamosak a következetességre,

megbízhatóságra ésönfegyelemre. Az alacsony pontértékűek hajlamosak az impulzivitásra,

szórakozottságra ésakár a nonkonformitásra is.

Higgadtság – Ez a skála annak mértékét mutatja meg, mennyire tűnik egy személy

nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak és jókedvűnek. A magas pontértékkel rendelkező

személyek várhatóan jól kezelik a stresszt és a nyomást: stabilak, higgadtak, nyugodtak

maradnak, valamint hajlamosak megnyugtató hatással lenni másokra is. Az alacsony

pontértékkel rendelkező személyek hajlamosak a feszültségre, szeszélyességre és

érzékenységre, valamint stressz hatására teljesítményük romolhat.

Ügyfél-orientáltság – Ez a skála annak mértékét mutatja meg, mennyire tudja egy személy

megfelelő módon kezelni az ügyfeleket, amikor szükséges; ez nem azt jelenti, hogy elbűvölő

vagy barátságos – nagyon sok introvertált ember jó az ügyfélkezelésben, míg nagyon sok

extrovertált rossz ilyen téren. A magas pontértékkel rendelkező személyek hajlamosak a

nyugodtságra, előzékenységre, jólneveltségre és türelemre. Az alacsony pontértékkel

rendelkezők sokszor tűnnek figyelmetlennek, zavartnak, feszültnek és akár kapkodónak.

Mára számos hazai multinacionális cég is alkalmazza ezt a módszert a kiválasztás során, és a teszt

eredménye olyan minősítést ad, amely hazai és nemzetközi viszonylatban is elfogadott. Ezért a

Hogan-teszt alkalmazásában a projekt hozzáadott értékének növekedését látjuk, hiszen a

térségekben előszűrésre kerülő leendő távmunkásokról a célvállalatok által is elismert minősítési

rendszer szemléletében tudunk információt adni, megkönnyítve a kiválasztást.

www.husk-cbc.eu


A Hogan-tesztet a fókuszcsoportos találkozók után fogjuk kitöltetni, ez fogja képezni előszűrési

rendszerünk harmadik szintjét.

Elvárt eredmények

A többlépcsős előszűrési folyamat végére olyan potenciális munkavállalói bázist kívánunk kialakítani,

amely egyértelműen hozzáadott értéket képvisel azzal, hogy a munkaadók számára értékes

munkavállalói réteget integrál. A távmunka-házak vonzerejét és versenyképességét a kedvező üzleti

konstrukció mellett jelentősen fokozza, ha a leendő munkaadók kiválasztásra fordított erőforrásai

mérsékelhetők a minőségi, megbízható munkavállalói csoportok felmutatásával. és várhatóan

felkeltheti a munkaadók érdeklődését.

A kiválasztási folyamat során a kérdőívezést követően alapszűrést végzünk. A kérdőívezés során

elképzelhető, hogy sok, távmunkára objektív okok miatt alkalmatlan jelentkező fog kiesni.

A fókuszcsoportos találkozókkal már minőségi szűrést végzünk. Ez azt jelenti, hogy tájékozottság,

pszichológiai jellemzők, problémamegoldó és kommunikációs képességek alapján osztályozzuk a

jelentkezőket.

Ezt követően a Hogan-teszt már egyfajta minősítést képvisel, amellyel a célunk már nem a célcsoport

további szűkítése, hanem a korábbi szinteken előszűrt jelentkezők személyiségjegyek szerinti

minősítése, annak értékelése nélkül. Azaz a teszt különböző értékelési skáláin elért eredmények

alapján nem kívánjuk rangsorolni a jelentkezőket, hiszen a munka világában éppúgy megtalálható

olyan munkaadó, aki a jelöltek higgadtságát értékeli nagyra, mint olyan, aki az ügyfél-orientáltságot

helyezi fókuszba.

Az előszűrési rendszerre épülő adatbázis minden, a folyamat során a jelentkezőkről képződő adatot

tartalmazni fog, ugyanakkor a munkaadók értelemszerűen nem minden információt kapnak meg

automatikusan a jelöltekről. Az általános keresés során semmilyen, az egyén beazonosítására

alkalmas információt nem kaphatnak, valamint az anonim kereséssel kiválasztott munkavállalók

adataihoz is csak a munkavállaló előzetes hozzájárulásával férhetnek majd hozzá.

Munkaerő adatbázis – online toborzás

A projekt részeként, az előszűrésben részt vett munkavállalókról egy online adatbázist hozunk létre,

amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb

munkatársakat. Az adatbázisba interneten keresztül is lehet regisztrálni, ahol az alapadatokon,

tapasztalatokon túlmenően logikai teszteket is kitölthetnek a munkavállalók. A rendszer azonban

megkülönbözteti az interneten keresztül regisztráltak és az előszűrésben részt vett munkavállalókat –

www.husk-cbc.eu


ezzel is segítve a potenciális munkáltatókat a megfelelő munkavállaló kiválasztásában. Az online

adatbázis a projekt weboldalán lesz elérhető (www.working-centers.eu).

A továbbiakban az online adatbázis működésének főbb ismérveit ismertetjük.

Az on-line adatbázis biztosítja a következőket:

1) Az on-line adatbázis felhasználói: munkavállalók, munkáltatók, adminisztrációt végzők. A

továbbiakban „látogatónak” nevezzük a munkavállalókat és munkáltatókat, és

„adminisztrátoroknak” az adminisztrációs munkát végzőket.

2) Könnyen kezelhető adminisztrációs felület, amelyen az alapadatok feltöltése gyorsan és

kényelmesen lehetséges a napjainkban megszokott, korszerű adatkezelési megoldások

alkalmazásával

3) A weboldalra látogató vendégek számára regisztrációs lehetőséget kell biztosítani. A regisztráció

során két külön csoportot kell megkülönböztetni: munkavállalók, munkáltatók. A regisztrációs

mód azonos lehet, de a mögötte levő funkcionalitás eltérő a két célcsoport körében – az

elvárások a későbbi fejezetekben meghatározásra kerülnek.

4) A munkáltatók és munkavállalók közötti kapcsolat megteremtése, átlátható, egyszerűen

kezelhető módon. Erre a munkáltatói ajánlatok adatbázisa szolgál, amely a későbbiekben kerül

kifejtésre.

Az adatbázis a weboldalon HÁROM ponton érhető el:

Munkaadóknak/Bejelentkezés a munkaadói adatbázisba – itt a bejelentkezési felület jelenik meg

Munkavállalóknak/Bejelentkezés a munkavállalói adatbázisba – itt a bejelentkezési felület jelenik

meg (megjelenésre ugyanolyan mint az előző)

Főoldalon – a jobb felső sarokban levő bejelentkezéssel

Az on-line adatbázis munkavállalók számára nyújtandó funkcionalitására vonatkozó

követelmények

A munkavállalói almenük a főoldalon a következők:

Regisztráció – e-mail cím és jelszó megadását követően egy ellenőrző e-mail küldése a mail címre

(admin felületen szerkeszthető tartalommal). A mailben egy URL, aktiváló link található. Ezt

követően lesz aktív a regisztráció – ennek hiányában 24 órán belül automatikusan törlődik a

regisztráció.

Regisztráció törlése – e-mail cím megadásával, ha az regisztrált cím, akkor egy e-mail kerül

kiküldésre (admin felületen szerkeszthető tartalommal), amelyben lesz egy URL, link, amelyre

kattintva törlődik a regisztráció (minden adatával együtt, véglegesen)

www.husk-cbc.eu


Elfelejtett jelszó pótlása – e-mail cím megadásával, ha az regisztrált cím, akkor egy e-mail kerül


kattintva megadható egy új tetszőleges jelszó.

Bejelentkezés - e-mail cím és jelszó megadását követően, ha az egy regisztrált és aktivált cím

akkor bejelentkezik a felhasználó. Ellenkező esetben hibaüzenet tájékoztatja a felhasználót a

hibáról (ezek lehetnek: érvénytelen email cím; még nem aktivált e-mail cím; nem megfelelő

jelszó)

Sikeres bejelentkezést követően, az alábbi menük elérhetők a munkavállalóknak:

Személyes adatlap –személyes és tapasztalatokat felmérő kérdőív kitöltési/módosítási

lehetősége.

Logikai tesztek – az admin felületen szabadon szerkeszthető logikai tesztek kitöltése.

o A tesztek kitöltése egyesével történik. Azaz csak egy teszt kerül egy időben megjelenésre.

o Az admin felületen megadható, hogy egy munkavállaló hány tesztet tölthet ki. Ha ez a

szám „0”, akkor bármennyit kitölthet (ez az alapérték). Ha itt „0”-tól eltérő érték

szerepel, akkor amikor eléri ezt a számot, utána többet nem enged a rendszer kitölteni,

csak megjeleníti a már kitöltött tesztek eredményeit.

o A megjelenített logikai tesztek véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra az adatbázisból,

típusonként az admin felületen meghatározott arányban.

o A logikai teszt kitöltésére egy az adatbázisban megadott idő áll rendelkezésre. Ha ez az

érték „0”, akkor nincs időkorlát, amennyiben azonban attól eltérő, úgy az adott

másodperc után automatikusan átugrik a következő tesztre. A rendelkezésre álló idő

lehetőleg jól láthatóan számoljon vissza az oldalon.

Személyes konzultációk eredménye – itt tekinthető meg az admin felületen berögzített

értékelése a személyes találkozásoknak. Amennyiben a jelölt nem volt ilyenen, úgy egy sablon

szöveg kerül ide, ami az admin felületen szerkeszthető. Ha van ilyen érték, akkor ezek csak

olvasható formában jelennek meg. Ezen változtatni a munkavállaló nem tud.

Jelszó módosítása– új jelszó megadásának lehetősége

Regisztráció törlése –egy megerősítő kérdés feltevése után ha IGEN-t mond, akkor törlődik a

regisztráció (minden adatával együtt, véglegesen)

Munkáltatói ajánlatok böngészése– a feltöltött ajánlatok böngészése, a „Keresési lehetőségek az

adatbázisban” fejezetben leírtak szerint

Statisztikák – statisztika megtekintése az alábbi adatokkal (értelemszerűen ezen statisztikákat a

rendszernek kalkulálnia és tárolnia kell):

a) mikor regisztrált (dátum)

b) adatainak kitöltöttsége százalékban – a kérdések száma alapján egyszerű százalékszámítás

c) adatlapját hányan tekintették meg eddig – minden megtekintésre növekszik a szám

d) hányan vették fel a kapcsolatot vele eddig – ahány e-mailt kapott a regisztráció óta

www.husk-cbc.eu


e) hány céggel vette fel a munkavállaló már a kapcsolatot – ahány kapcsolatfelvételt ő

kezdeményezett eddig

Hírlevél - felíratkozás/leíratkozás a hírlevélre. Az admin felületen legyen lehetőség hírlevele

küldeni azoknak akinél ez aktív (a munkavállaló regisztráció 1-es értéket kap, az admin felületen

ezáltal küldhető csak nekik szóló levél is)

Az on-line adatbázis munkáltatók számára nyújtandó funkcionalitására vonatkozó követelmények

A munkáltatói almenük a főoldalon a következők (a munkavállalói funkcionalitással megegyeznek!):

Regisztráció – e-mail cím és jelszó megadását követően egy ellenőrző e-mail küldése a mail címre

(admin felületen szerkeszthető tartalommal). A mailben egy URL, aktiváló link található. Ezt

követően lesz aktív a regisztráció – ennek hiányában 24 órán belül automatikusan törlődik a

regisztráció.

Regisztráció törlése – e-mail cím megadásával, ha az regisztrált cím, akkor egy e-mail kerül


kattintva törlődik a regisztráció (minden adatával együtt, véglegesen)

Elfelejtett jelszó pótlása – e-mail cím megadásával, ha az regisztrált cím, akkor egy e-mail kerül


kattintva megadható egy új tetszőleges jelszó.

Bejelentkezés - e-mail cím és jelszó megadását követően, ha az egy regisztrált és aktivált cím

akkor bejelentkezik a felhasználó. Elenkező esetben hibaüzenet tájékoztatja a felhasználót a

hibáról (ezek lehetnek: érvénytelen email cím; még nem aktivált e-mail cím; nem megfelelő

jelszó)

Sikeres bejelentkezést követően, az alábbi menük elérhetők a munkavállalóknak:

Személyes adatlap –munkáltatói alapadatokat tartalmazó kérdőív kitöltési/módosítási

lehetősége.

Jelszó módosítása– új jelszó megadásának lehetősége

Regisztráció törlése –egy megerősítő kérdés feltevése után ha IGEN-t mond, akkor törlődik a

regisztráció (minden adatával együtt, véglegesen)

Munkáltatói ajánlatok rögzítése – a 3. mellékletben ismertetett kérdőív alapján rögzíthet a

munkáltató ajánlatokat. Ezen ajánlatok bármikor módosíthatók. Az ajánlatok érvényességének

végdátuma alapján a rendszer a lejárat előtt automatikusan küldjön egy értesítő e-mailt a

munkáltatónak hogy az ajánlata hamarosan lejár, elküldve az URL-t is ahol megtekintheti az adott

ajánlatot.

Munkavállalói adatlapok böngészése– a regisztrált munkavállalói adatlapok közötti anonym

keresési lehetőség, a „Keresési lehetőségek az adatbázisban” fejezetben leírtak szerint

www.husk-cbc.eu


Statisztikák – statisztika megtekintése az alábbi adatokkal (értelemszerűen ezen statisztikákat a

rendszernek kalkulálnia és tárolnia kell):

f) mikor regisztrált (dátum)

g) feltöltött ajánlatok egyesével

i) aktív / nem aktív

ii) hányan tekintették meg eddig – minden megtekintésre növekszik a szám

h) hányan vették fel a kapcsolatot vele eddig – ahány kapcsolatfelvételt kezdeményeztek felé

i) hány munkavállalóval vette fel a munkaadó már a kapcsolatot – ahány kapcsolatfelvételt ő

kezdeményezett eddig

Hírlevél - felíratkozás/leíratkozás a hírlevélre. Az admin felületen legyen lehetőség hírlevele

küldeni azoknak akinél ez aktív (a munkáltatói regisztráció 2-es értéket kap, az admin felületen

ezáltal küldhető csak nekik szóló levél is)

Keresési lehetőségek az adatbázisban

Az on-line adatbázis előnye és lényege azon túlmenően, hogy regisztrálni lehet benne – amely öncélú

lenne az adatok használata nélkül – a keresési funkció. A keresések célja, hogy a potenciális

munkavállalók és munkáltatók megtalálják egymást. Mindazonáltal azonban biztosítani kell az

adatvédelmi előírásokat, az anonimitást. Azaz a rendszer nem jelenítheti meg a munkavállalók, sem

a munkáltatók nevét, elérhetőségét, sem semmilyen olyan adatot, amely azonosíthatóvá teheti a

regisztráltakat.

A rendszer kétféle keresést tesz lehetővé:

Munkáltatói ajánlatok böngészése– a feltöltött ajánlatok böngészése

Munkavállalói adatlapok böngészése– a regisztrált munkavállalói adatlapok közötti anonym

keresési lehetőség

A távmunka-házak területi elemzése

Nagykőrösterületi elemzése

Nagykőrös földrajzi fekvése szerint Duna - Tisza közén, Pest megye déli részén elhelyezkedő

mezőváros, Budapesttől 90 km-re délkeletre, a két szomszédvárostól egyaránt 15 km-re lévő Cegléd

és Kecskemét között. Közigazgatását tekintve Pest megyéhez tartozik.

www.husk-cbc.eu


Megközelithetősége gépjárművel is egyszerű; az M5 autópálya mintegy 15-20 percre van a várostól.

A nemzetközi elérhetőséget tekintve az autópálya közelsége miatt Nyugat-Európa, valamint Szerbia

és Montenegró felől a legjobb az elérhetőség.

Lakosságszáma jelenleg 25 105 fő, mely az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. Ennek egyik

fő oka az elvándorlás.

A ceglédi térség aktív kereső lakosságára vetítve azeljárás közel 36%-os, azaz a térség települései

aktív keresőinek 36%-a nem a lakóhelyén dolgozik. Ez az arány a győri kistérségben 24,4%, a

kaposváriban 29,7%, a szécsényiben 49,9% más településeken dolgozik, könnyű belátni, hogy a

felsorolt térségek gazdasági ereje és foglalkoztató képessége befolyásolja ezeket az arányokat.A

ceglédi kistérségben nem a lakóhelyén dolgozók aránya 14,4%, ami azt jelenti, hogy a térség

vállalkozásaiban dolgozók 14,4%-a nem helybeli. Ugyanakkor, ha ezt összevetjük a térség

településeiről eljáró és térség településeire bejáró dolgozók arányát látjuk, hogy a lakhelyéről eljáró

aktív keresők többsége a térségen kívül is dolgozik, tehát a térségre erős munkaerő szívóhatás

nehezül (főként Budapest, Kecskemét és Szolnok irányából). A mobilabb lakosság főként a környező

két megyeszékhely (Kecskemét, Szolnok) és a főváros irányába mozdult el. A térség népesség fogyása

azért is kiemelendő, mivel a megyére összességében a népesség növekedése a jellemző.

www.husk-cbc.eu


Foglalkoztatottságát tekintve 1990-ig a város a régi hagyományoknak megfelelően az agráriumra

koncentrált, ez jelentette a lakók fő megélhetési forrását. A rendszerváltás időpontjától a város

gazdasági struktúrájában lassú változás következett be. Külföldi multinacionális cégek települtek a

városba, s ezzel megindult a város lassú átrendeződése az ipar javára. Az 1990-es években a

rendszerváltást követően a foglalkoztatási szerkezet alapvető átalakuláson ment keresztül. Egyaránt

csökkent a mezőgazdasági és ipari népesség, míg az egyéb kategóriák száma növekedett. Az ipari

népesség fogyását a város legnagyobb ipari üzemének, a konzervgyárnak a leépülése eredményezte.

Sajnos a munkanélküliség közismert fogalommá vált. Ennek aránya 10,9% volt az 1999-es

esztendőben. A századfordulón jött létre a konzervgyár, amelynek mai utóda a francia érdekeltségű

BONDUELLE KFT, a Nagykőrösi Konzervgyár Rt, illetve a CARNAUD METALBOX KFT. A nagyipari

üzemek mellett főleg a szolgáltatási szektorban, számtalan magánvállalkozás alakult. Egy 1998-as

felmérés szerint Nagykőrösön az összes vállalkozás mintegy 1314 volt. Pozitív tendencia viszont, hogy

míg tíz évvel ezelőtt 49 vállalkozás jutott ezer lakosra, addig ez a szám 2006-ban 72 volt. 2006-ban

összesen 1884 vállalkozást regisztráltak Nagykőrösön, ebből 573 volt társas vállalkozás (30,4 %).

Ágazati megoszlás alapján 122 a mezőgazdaságban, 377 az iparban és építőiparban, 1385 pedig a

szolgáltató szektorban tevékenykedett. Jogi forma szerint 274 db Kft, 274 db Bt. és 1311 egyéni

vállalkozás működött. a város foglalkoztatási ereje szintén jelentős, a városban több nagy

foglalkoztató is letelepült. Említést érdemel, többek között a két konzerv gyár, a Shansin, a

konzervdoboz gyár.

Meg kell jegyezni, hogy a városban több foglalkoztató is alkalmaz olyan munkaerőt, amelyet

munkaerő kölcsönzőn keresztül szerez be, ezek a dolgozók leginkább Bács-Kiskun megye északkeleti

részéről és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből járnak be dolgozni. Emellett azonban Nagykőrösről is

jelentős számban járnak el dolgozni a környező két városba (Kecskemét, Cegléd). Az EUPEC ipari

félvezetőket gyárt 170 fővel és világszínvonalú technológiával. A Sanshin áramköri panelek

szerelésével, és híradástechnikai részegységek gyártásával foglalkoznak, 450 főt foglalkoztatnak. A

térségben az aktív korú népesség 51,8%-a dolgozik

Közigazgatásilag a ceglédi kistérségbe tartozik a város, mely 15 településével 121149 fős lakossággal

bír. Nagykőrös 25 km-es vonzáskörzetébe 2 kistérség tarozik, az imént említett Ceglédi kistérség,

valamint a Kecskeméti kistérség. Az utóbbi17 településsel és összességében 170 777 fő lakossal bír.

www.husk-cbc.eu


A Nagykőröst övező két kistérségben 292 166 fő a lakosok száma.

Örkényterületi elemzése

Örkény földrajzi fekvése szerint Pest megyéhez tartozik, azon belül pedig Dabasi kistérség területén

fekszik. A megye déli részén szinte összekötő kapocs Bács-Kiskun megyével. Távolsága Budapest

központjától 53, Kecskeméttől 36 kilométer.

www.husk-cbc.eu


Elérhetősége rendkivül kedvező. Vonzását meghatározza, hogy 3 km-re mellette halad el az M5-ös

autópálya (örkényi lehajtóval), keresztül halad rajta az 5. sz. főút és az Albertirsa – Kunszentmiklós

közötti út. Az útvonalak találkozása miatt mindig is fontos kereskedelmi központ volt. A településen

áthalad a 142-es számú (Budapest-Nyugati-Lajosmizse-Kecskemét) vasútvonal, és az 5-ös számú

főközlekedési út.

Lakossászáma 4978 fő (2002 KSH). Örkény lakónépessége 1990 és 2007 között 7,5 százalékponttal

(Pest megyéé,köszönhetően az agglomerációs folyamatoknak 25%-kal) nőtt, ez azt jelenti, hogy a

rendszerváltás óta kb. 350 fővel nőtt, 2005. év végén a lakónépesség meghaladta az 5000 főt, azóta –

tekintettel a vándorlási különbözetre – némileg csökkent.. A születések és a halálozások aránya

nagyjából megegyező, évente átlagosan 50–70 fő között születnek, illetve halnak meg. A középkorúak

rétege az átlagosnál szélesebb (1990: 59,9%; 2007: 63,1%), amely a munkavállalás szempontjából

kedvező, míg az időskorúak aránya (1990: 17,4%; 2007: 18,9) 1990-hez képest csak igen

kismértékben nőtt. Örkény lakónépessége társadalmi szempontból sokszínű, a város népességének

20%- a roma származású, a romák többsége munkanélküli, csak a szezonális és alkalmi munkák

maradnak számukra. A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) a legkülönbözőbb programokat

dolgozott ki a romák és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására. A város sokrétű etnikai és vallási

www.husk-cbc.eu


összetétele A fentiek ellenére viszonylag magas munkanélküliség sújtja a várost, a Népszámláláskor

mért városi szintű arány meghaladja a 10%-ot, ami a mai napig sem csökkent. Ez az érték az országos

átlag kétszerese; a városrészek elemzésénél még inkább szembetűnő a munkanélküliségi ráta

szórása, a városon belül az egyes városrészek között igen nagy a területi egyenlőtlenség e

tekintetben. A romák által sűrűbben lakott városrészekben a munkanélküliség meghaladhatja a 20%-

ot is.

IskolázottságA Közép-magyarországi régióval, valamint Magyarországgal összehasonlítva Örkény

lakónépességének iskolai végzettsége területi alapon összehasonlítva nagyon kedvezőtlenek. A

felsőfokú oklevéllel rendelkezők 25 évnél idősebb népességen belüli aránya 5,6%, amely városi

szinten jóval átlag alattinak tekinthető, ugyanakkor Magyarország értékének is kevesebb, mint a fele,

a Közép-magyarországi régió értékének pedig majdnem negyede. A legfeljebb általános iskolai

végzettséggel rendelkezők aránya (47%) több mint másfélszer nagyobb, mint az országban és a

Közép-magyarországi régióban. Örkény jelenlegi legnagyobb problémája az alacsony iskolai

végzettség, az általános iskolában – több pályázati forrás segítségével – a legkülönbözőbb oktatási

programokat dolgozták ki az alacsony státuszú lakosság iskolázottsági szintjének emelése érdekében

Az aktív korú foglalkoztatottak aránya Örkényen (48,3%) csaknem 5 százalékponttal elmarad az

országos (53%), valamint 10 százalékponttal a regionális átlagtól. Ez a budapesti agglomeráción kívül

eső térség (Dél-Pest megye: dabasi, nagykátai, ceglédi kistérség) kedvezőtlen foglalkoztatási és

munkaerőpiaci helyzetére hívja fel a figyelmet Budapest, és annak agglomerációjával szemben.

Közigazgatásilag a Dabasi kistérségbe tartozik a város, mely 10 településével 44 183 fős lakossággal

bír. Örkény 25 km-es vonzáskörzetébe 3 kistérség tarozik, az imént említett Dabasi kistérség,

valamint a Monori-és Gyáli kistérség.

www.husk-cbc.eu


Az Örkényt övező 3 kistérségben 201 567 fő a lakosok száma.

Szőgyénterületi elemzése

Szőgyén földrajzi fekvése szerint Szlovákia déli részén található, Nyitra megyében, az Érsekújvári

járásban. 1944-ben egyesítették Magyar-és Német Szőgyént.

Lakosságszáma2694 fő, ebből körülbelül 77 százalék magyar nemzetiségű. Csökkenő népesség. A

XVIII. században virágzott a falu. Kézművesipara, téglagyára a megye határain kívül is ismerté tették

nevét. Már a múlt század végén telefonja, távirdája, postája volt. Jelentősége azután esett vissza,

www.husk-cbc.eu


hogy megépült a Budapest-Bécs útvonal köbölkúti vasútállomása. Szőgyén fénykorában lakosainak

száma meghaladta a négyezret. 80 százalékban magyarok, 20 százalékban szlovákok lakják.

Betelepüléssel évről évre nő a szlovák lakosok száma. Vallási hovatartozás szerint az emberek 95

százaléka római katolikus, hiszen a község sokáig az esztergomi érsek birtoka volt. A második

világháborúnak Szőgyénben 189 áldozata volt, tiszteletükre pár éve emlékművet emelt a falu. A

lakosságcsere következtében a két Szőgyénből 135 családot költöztettek Magyarországra,

Csehországba pedig 120 lakost telepítettek. A hatvanas években az elvándorlás és népszaporulat

visszaesése következtében ismét csökkent a falu lakossága.

Az egykori német telepesekre már csak a német hangzású nevek és a temető fejfái emlékeztetnek.

Magyar és szlovák alapiskola, középfokú szakmunkásképző működik a községben, valamint óvoda.

Két körzeti orvos, gyermekorvos, fogorvos és gyógyszertár gondoskodik a betegek ellátásáról. 350

férőhelyes művelődési ház, tornaterem, teleház, nyugdíjasok klubja, sportpálya szobrok, emlékművek

és rengeteg rendezvény várja az idelátogatót.

Foglalkoztatottságrólelmondható, hogy a megélhetési lehetőséget jórészt a mezőgazdaság

biztosítja. Szőgyénben, 2009 februári adatok alapján 2585 lakosból 193 munkanélküli volt. Ami azt

jelenti, hogy 100 lakosra 4,87 munkanélküli jut. A munkanélküliek körében a legmagasabb arányt a

30-40 és a 20-30 éves korosztály jelenti, ami a távmunka bevezetése szempontjából pozitív, hiszen ez

a korosztály még hajlandó képzéseken részt venni munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében,

nyitottabb az újdonságokra, a digitalizált világra, szemben a 45 év felettiekkel, akik alacsony arányt

képviselnek számítógépes tudás tekintetében.

Közigazgatásilag az Érsekújvári járásba tartozik, mely 62 települést és 149 717 lakost számlál.

Szögyén 25 km-es vonzáskörzetébe 2 kistérség tartozik a Magyarországi területekről; a 9 települést

és 56 726 lakost számláló Esztergomi kistérség:

A 2 kistérség és járás összlakossága 246 865 fő.

www.husk-cbc.eu


A távmunka-házak jellemzői és felszereltségük

Nagykőrösi távmunka-ház jellemzői

Nagykőrös város központjában, 2011. év decemberében Távmunka-ház nyílik. Jelenleg, az

Álláskeresők Egyesületének Bács-Kiskun Megyei Szövetsége tulajdonában lévő épületben, civil

központ és munkaerő-piaci tanácsadó iroda működik. A Távmunka-házat működtető Szövetség jó

céges, intézményi és munkaügyi kapcsolatokkal és húsz éves tapasztalattal rendelkező, rugalmas civil

szervezet.

Távmunka-házban biztosítva lesz a legmodernebb infrastruktúra, 15 darab független munkaállomás,

2 szerver, távmunka-ház szoftverrel, szuper gyors Internet csatlakozási lehetőségekkel,

légkondicionált munkahelyekkel, előadó és képző eszközökkel.

A távmunka-ház Nagykőrös középpontjában van és ingyenes parkolókkal rendelkezik.

A nagykőrösi távmunka-ház kapacitása:

- 4 munkahelyiség, 1 tárgyaló, 1 konyha, 5 WC (ebből 1 akadálymentesített), meghitt udvar

- 15 felszerelt munkahely

További információ:

Tóth István, Nagykőrösi Távmunka-ház igazgatója

tel.: +36 20 9 566 505

e-mail: [email protected]

www.husk-cbc.eu


Szőgyéni távmunka-ház jellemzői

Szőgyén község központjában, a Fő téren, 2012 január elején nyílik a távmunka-ház. A kétszintes,

felújításra kerülő épület az önkormányzat tulajdonában van, aki egyben a távmunka-ház

üzemeltetője is lesz, hogy kedvező áron lehetőséget biztosítson olyan munkáltatóknak, akik kedvező

feltételek mellett kívánnak a rendelkezésre álló informatikai felszereltséggel, az adatbázisunk által

kínált, képzett munkaerőt alkalmazni.A távmunka-ház nyilvánosság számára nem lesz látogatható,

csak az üzemeltetővel szerződéses kapcsolatban levő munkáltatók távmunkásai jogosultak a

belépésre.

A távmunka-ház kapacitása:

- 258 m2 beépített terület, 2 szint

- 5 helyiség, 2 tárgyalóterem, 1 konferenciaterem, konyha, mosdó mindkét szinten

- 30 jól felszerelt munkahely - távmunka programmal ellátott, jól felszerelt számítógép, internet,

telefonvonal, 2 szerver

- az épület légkondicionált, parkolási lehetőségek adottak

További információk:

Csókás Judit, marketing menedzser

tel: +421 944 518 705

e-mail: [email protected]

www.husk-cbc.eu


Örkényi távmunka-ház jellemzői

Az örkényi távmunka-ház 2007. október 25-én került átadásra.A munkaadók számára pozitívumot

jelent a területi különbségek által elérhető alacsonyabb költségek, valamint a rendelkezésre álló

számítógép használatra képzett munkaerő. A távmunka-ház elsősorban abban tér el a teleházaktól és

eMagyarország pontoktól, hogy ez a nyilvánosság számára nem látogatható, kizárólag a távmunka-

ház üzemeltetőivel szerződéses kapcsolatban levő munkáltatók távmunkásai jogosultak a belépésre.

Ez a különbség teszi lehetővé azt, hogy a távmunka-ház munkakörnyezete a munkáltatók előírásaihoz

és szabályozásához legyen igazítva. A távmunka-házban való foglalkoztatáshoz nem kell a helyszínt

telephelyként bejegyeztetni, a munkáltatóknak csupán szerződést kell kötnie, majd azonnal indulhat

a munka, minden további adminisztráció és díj nélkül.

Az örkényi távmunka-ház kapacitása:

- 4 helyiség (1 nagyobb, kb. 40 m2-es, 3 kisebb)

- 22 kiépített munkahely számítógéppel, nagy sebességű internettel és telefonvonallal

A távmunka-ház az Örkény Városi Önkormányzat tulajdona, üzemeltetése nonprofit jelleggel

történik, a munkáltatóknak csak az üzemeltetési költséget kell megtéríteniük.

További információ:

Kovács István, Örkény Város polgármestere

Tel: +36 29 310 032

E-mail: [email protected]

www.husk-cbc.eu


V. A TÁVMUNKA-HÁZAK KÖLTSÉGKALKULÁCIÓS MODELLEZÉSÉNEK

KÉZIKÖNYVEA távmunka bevezetésének egyik motivátora a vállalati döntéshozók számára, hogy azzal

költséghatékonyabb működést érjenek el. Általánosan fontos döntési tényező, hogy mekkora

beruházással milyen hasznok realizálhatók. Ugyanez a szempont alapján mérlegelhető a távmunkás

és a társadalom szempontjából is a távmunka végzése illetve ösztönzése. A szakirodalomban ennek

megfelelően mikro és makro szintű elemzésekkel találkozhatunk. A mikro szintű vizsgálatok

elsősorban a munkavállalók távmunkában való foglalkoztatásának egyéni és vállalati hatásait elemzik,

fókuszálva bevezetés által indukált költségekre és előnyökre. A makro szintű elemzések inkább az

vállalatoknál megjelenő költségek és előnyök aggregált hatásaira fókuszálnak. Ezeket azonban nem

lehet teljesen elkülönülten vizsgálni, ugyanis lehetnek olyan tényezők, amelyek mindkét szempontból

részét kell hogy képezzék a modelleknek. Ilyen például a vidéki távmunka-ház, amely a

bértámogatások révén a munkáltatóknak olcsóbb foglalkoztatást tehet lehetővé, a társadalom

szempontjából viszont a vidéki foglalkoztatás és regionális gazdaságfejlesztést tesznek lehetővé.

Ennek költségei és előnyei, mind a mikro mind a makro szintű elemzésekben szerepet játszanak.

A költség-haszon vizsgálatoknál, fontos, hogy legyen egy alapállapot is, amelyhez képest mérjük a

költségek és hasznok elmozdulását. A mérés akkor lehet pontos, ha meghatározásra került a vizsgálat

mérési módja, célja, vizsgálatba bevont tényezők köre, a vizsgálat időtartama, és az alapállapot,

amelyhez képest ki szeretnénk mutatni a változást. Ezután ki kell választani azt a közgazdasági

modellt, amelyben a mérést el szeretnénk végezni. Ha a mérési környezet jól definiált, úgy a

különféle mérési módok hasonló eredményre kell hogy vezessenek.

Shafidazeh (1998) egy átfogó modellt alakított ki a legfontosabb mérési tényezőkről. Ezt a következő

táblázat ismerteti.

www.husk-cbc.eu


5. táblázat: A költség-haszon elemzések fontosabb változói

KÖLTSÉGEK ELŐNYÖK

Egyszeri- marketing és képzés

- elemzések

(nincs)

Társadalmi

Folyamatos

- marketing és képzés

- látens igények feltárása

- városok terjeszkedése

- közlekedés csökkenése

- környezetszennyezés

csökkenése

- megnövekedett biztonság az

utakon

- javuló gazdaságfejlesztés

(vidéki foglalkoztatás)

- közbiztonság javulása

Egyszeri

- tervezés

- marketing és képzés

- felszerelés

(nincs)

Vállalati

Folyamatos

- program adminisztráció

- marketing és munkaerő

felvétel

- képzés

- eszköz karbantartás

- kommunikáció

- adatbiztonság

- munkahely távoli elérése

- hely megtakarítás (iroda,

parkoló)

- munkaerő felvétel

(szélesebb HR piac)

- javuló munkaerő megtartás

- hatékonyság növekedés

- javuló ügyfél kiszolgálás

- üzletmenet folytonosság

- PR

- környezetvédelmi

megfelelősség

Egyszeri

- felszerelés

- szoftver

- felkészítés

(nincs)

Egyéni

Folyamatos

- kommunikációs költségek

- eszközök költsége

- munkahely költsége

- csökkenő munkahelyi

kapcsolatok

- támogató tevékenységek

- munka-magánélet

határának megtartása

- utazási költségek

- utazási idő

- kapcsolódó költségek

- flexibilitás

- csökkenő munkahelyi stressz

- több/jobb munkavégzés

- utazás közbeni munkavégzés

lehetősége

- több idő a családdal

www.husk-cbc.eu


A továbbiakban a munkáltatói és távmunka-házak költség-haszon elemzésével foglalkozunk.

Megvizsgáljuk, hogy mik azok a konkrét költségelemek, amelyek a távmunka-házban való

foglalkoztatás során változhatnak, és modellezzük az ezekben bekövetkező változást.

Munkáltatói költségkalkulációs modell elemeiA munkáltatói költségkalkulációs modell célja, hogy egy olyan egyszerűen kezelhető dinamikus

költségmodellt hozzunk létre, amely kimutatja a távmunka-házban való foglalkoztatás hatásait a

fenntartási költségekre.

Az alábbiakban áttekintjük a távmunka-házba való áthelyezés során érintett fontosabb

költségelemeket, hogy kimutassuk a szervezeti változás által elérhető költségcsökkentési

lehetőségeket.

Célunk az volt, hogy modellünk egyszerűen kezelhető legyen, emiatt több helyen átlagköltségekkel,

átlagméretekkel számolunk. Nem kívántunk komplexebb modellt kidolgozni, mert annak kitöltése

több kis és középvállalat esetében nehézséget okozna. A jelenlegi modellbe azokat a költségelemeket

vettük fel, amelyek jellemzően minden munkáltatónál előfordulnak, ezáltal modellünk általánosan

használható.

A modellben kizárólag a rendszeres költségeket vizsgáljuk. Az egyszeri ráfordítások és esetleges

bevételek (pl. támogatások) a fentiekben részletezett okok miatt úgyszintén nem képezik részét a

modellnek, ezek ugyanis esetenként eltérhetnek. Fontosnak tartjuk azonban megemlíteni, hogy a

távmunka-házba való áthelyezés során jelentkezhetnek egyszeri kiadások (pl. infrastruktúra, oktatás),

valamint bevételek is (pl. pályázati támogatás), ezek mértéke azonban a gyakorlatban elenyésző a

rendszeres kiadásokhoz képest.

Az alábbiakban létrehozott költségkalkulációs modellt egy Excel fájl formájában is elérhetővé tesszük

a munkáltatók részére a projekt honlapján (www.working-centers.eu).

Szervezeti létszámadatok

A szervezeti létszámadatok áttekintése során érdemes figyelembe venni a teljes létszámot, valamint

a távmunkával érintett munkavállalók létszámát is. Bár a költségkalkulációban csak a távmunkába

áthelyezett munkavállalók jelentenek költségmegtakarítási lehetőséget, a teljes üzemeltetési

költségekben bekövetkezett változásokhoz a teljes létszám is fontos szerepet játszhat. A teljes

létszám lehet a teljes szervezeti létszám, vagy nagyobb szervezet esetében annak a csoportnak a

létszáma, amelyből kiemeljük a távmunka-házban is foglalkoztatni kívánt munkavállalókat. Ezáltal

vizsgálhatóvá válik, hogy a szervezeti változás által elért költségcsökkentés hogyan aránylik a teljes

szervezet/csoport fenntartási költségeihez.

A szervezeti létszámadatoknál további bemeneti adat az egy főre számított átlag irodahasználati

terület (m2-ben megadva). Ezt a mutatót a teljes használt irodaméret és a teljes létszám

hányadosával kaphatjuk meg (az irodaméretet el kell osztani a munkavállalók számával). A teljes

www.husk-cbc.eu


használt irodaméretnél a vizsgált munkavállalók által használt teljes területet kell számítani, a

szociális terekkel (pl. konyha, WC), iratárral és minden egyéb olyan térrel együtt, amely a

munkavállalók munkája miatt került felhasználásra. A nemzetközileg elfogadott átlagméret egy

munkahelyre 12 m2, így amennyiben a méret nem kiszámítható, úgy javasolt ezt az értéket használni.

A fentiek alapján látható, hogy költségkalkulációs modellünkben a munkahelyek bekerülési költségét

m2 alapon számítjuk. Tesszük ezt azért, mert a gyakorlatban úgyszintén m2 árakat alkalmaznak az

irodabérletek során. Így csak akkor tudunk pontos összehasonlítási alapot kapni, ha eszerint

kalkuláljuk ki a munkahelyekhez felhasznált irodaterületet. Mindezek ellenére miután a távmunka-

házak befogadó képessége korlátozott, ezért ott a munkahelyek költségeit számoljuk ki, és a

modellben dinamikusan számítjuk át munkahelyek egységnyi költségeit m2 árakká. Példával

illusztrálva, ha egy munkahely mérete a jelenlegi foglalkoztatónál 20 m2, de a távmunka-házban csak

12 m2 áll a rendelkezésre, úgy a 8 m2-es csökkenést is költségcsökkentésként számítjuk be, hiszen 8

m2-el kevesebb helyet szükséges bérelni minden munkavállaló esetében.

A szervezeti létszámadatok bemeneti adatai tehát az alábbiak szerint jelennek meg modellünkben:

Béradatok

A béradatok az egyik legjelentősebb költségeleme a foglalkoztatás rendszeres fenntartási

költségeinek.

Modellünkben bemeneti adatként szerepel a vizsgálat munkavállalói teljes létszám havi

átlagbérköltsége, valamint a távmunkával érintett csoport átlagbérköltsége.

A gyakorlatban a fővárosi és nagyvárosi bérköltségek mintegy 20-30%-al magasabbak a vidéki

bérköltségeknél. Emiatt a fentieken felül még külön bemeneti adatként szerepel a távmunkával

érintett munkavállalók átlagbérköltsége a távmunka-ház területén.

Az értékek bruttó vagy nettó formában is rögzíthetők, a lényeg csak hogy egységes megközelítést

alkalmazzon a kitöltő. Ezek az átlagbérek úgyszintén könnyen kiszámíthatók a vizsgált munkavállalók

teljes bérköltségének létszámmal történő elosztásával.

A béradatok bemeneti adatai tehát az alábbiak szerint jelennek meg modellünkben:

www.husk-cbc.eu


Iroda fenntartási költségek

Az iroda fenntartási költségek a másik domináns költségeleme a munkavállalói rendszeres fentartási

költségeknek.

Az iroda fenntartási költségek két fő komponense a bérleti díj és a rezsi. Ezeket a költségeket a

gyakorlatban legtöbbször m2 alapon, EUR-ban határozzák meg az irodák bérbeadói. Emiatt ez a

bemeneti adat EUR-ban adható meg. Amennyiben az adott munkáltató nem m2 alapon fizeti ezen

költségeket úgy könnyen átszámíthatja: a teljes költség (bérleti vagy rezsi) el kell osztani az iroda

teljes m2 méretével.

A modellben külön bemeneti adatként szerepelnek a jelenlegi és a távmunka-házban várható

költségek. Ezek képezik ugyanis a költség összehasonlítás alapját. A távmunka-házak költségei

azonban a modellben automatikusan kalkulálódnak, megengedve azonban hogy ezeket a kitöltő

felülírja.

A távmunka-házak bérleti költségére a javasolt érték a 0 (nulla). Ugyanis a távmunka-ház

igénybevétele, mint azt a korábbiakban ismertettük, szolgáltatásként jelenik meg, emiatt a

munkahelyek „bérleti” költsége is rezsiként jelentkezik.

Az iroda fenntartási költségek bemeneti adatai tehát az alábbiak szerint jelennek meg modellünkben:

Egyéb költségelemek

A modell lehetőséget ad egyéb költségelemek rögzítésére is, amelyek a rendszeres fenntartási

költségekhez kapcsolódhatnak.

Lehetőség van bemeneti adatként megadni az egy főre jutó munkabér támogatást a távmunka-

házban való foglalkoztatás esetére. A távmunka-házak ugyanis olyan területen jöttek létre, ahol

foglalkoztatási nehézségek vannak, így elképzelhető, hogy a helyi munkaügyi központok saját

hatáskörben az erre a célra rendelkezésükre álló keretből munkabér támogatást is nyújtanak. Ide

lehet továbbá az esetleges munkabér alapú pályázati forrásokat is rögzíteni.

www.husk-cbc.eu


A modell lehetőséget biztosít továbbá egyéb rendszeres havi megtakarítás rögzítésére is. Ez adódhat

például az iparűzési adó különbözetből, más eltérő adózásból vagy járulékfizetésből. Az értéket

NEGATÍV előjellel megadva többletkiadást is rögzíthetünk – alapesetben a pozitív előjellel beírt

értéket a modell megtakarításként értelmezi.

Az egyéb költségelemek bemeneti adatai tehát az alábbiak szerint jelennek meg modellünkben:

Megtakarítási lehetőségek

A modell a fenti bemeneti adatok megadását követően kiszámítja az érintett irodaterület nagyságát,

majd az irodahasználattal kapcsolatos költségeket mind a jelenlegi mind a távmunka-házas

foglalkoztatás esetén. Ezt követően kimutatja az irodahasználaton elérhető megtakarításokat.

Az irodahasználati költségeket követően kiszámításra kerül a jelenlegi teljes bérköltség (a teljes

létszámadat alapján), valamint a távmunkásokat érintő bérköltségek a jelenlegi és a távmunka-házas

foglalkoztatás változatában is. Ezekben a számításokban figyelembe vételre kerülnek az esetleges

munkabértámogatások is.

A számításokat EUR és HUF árfolyamon is megmutatja a modell, lehetőséget adva az aktuális

EUR/HUF árfolyam pontosítására is.

Ezek a részszámítások az alábbiak szerint jelennek meg modellünkben:

www.husk-cbc.eu


Ezt követően a modell összegzi az eddigi részeredményeket. ismerteti a teljes rendszeres fenntartási

költségeket a megadott teljes létszámra, valamint a távmunkások által érintett létszámra a jelenlegi

és a távmunka-házas foglalkoztatásra vonatkoztatva. A költségek módosulását százalékos arányban is

ismerteti – a távmunkások és a teljes létszám vonatkozásában is.

Ezek az összegző számítások az alábbiak szerint jelennek meg modellünkben:

A fenti adatok alapján automatikusan grafikon is készül a havi fenntartási költségek változásairól, az

alábbiak szerint.

A grafikon a havi EUR fenntartási költségeket ismerteti a teljes létszámra, valamint a távmunkával

érintettek jelenlegi és távmunka-házban való foglalkoztatására vonatkoztatva. A modell nem végez

további kumulált számításokat, de az adatok alapján könnyen ki lehet számítani az éves

költségmegtakarítást, valamint az egyszeri költségek beszámításával további pontosítások is

végezhetők.

www.husk-cbc.eu


Munkáltatói költségkalkulációs modell példákAz alábbiakban néhány eltérő tevékenységre végeztünk számítást. Az adatokat konkrét munkáltatók

adatai alapján töltöttük fel, azonban kilétüket az adatok bizalmassága miatt nem jelenítjük meg. A

weboldalon elérhető modellben az adatok módosíthatók és testreszabhatók – a jelen

modellszámítások azonban jól mutatják az adott iparágban elérhető költségcsökkentési

lehetőségeket.

Telefonos értékesítés költségkalkulációs modellezése

A vizsgált munkáltató budapesti székhellyel 280 munkavállalót foglalkoztat budapesti telephelyén.

Ebből mintegy 230 fő telefonos értékesítést végez, ők tehát a távmunka révén potenciálisan

érintettek. A távmunka-házak befogadó képessége miatt azonban a távmunkával érintettek számát

67-ben maximáltuk.

A vizsgált munkakör átlag bérköltsége 220.000 Ft, de a távmunkával érintettek csoportjáé 180.000 Ft.

Miután a tevékenység könnyen betanítható és informatikai eszközökkel támogatott, így a távmunka-

házakban való foglalkoztatás során 150.000 Ft-os átlagbérrel kalkuláltunk.

A jelenlegi irodabérleti költség 12 EUR/m2, és a rezsiköltség mintegy 15 EUR/m2.

A fenti bemeneti adatok alapján, a vizsgált munkáltató esetében az alábbi megtakarítási

lehetőségeket mutatja ki a modell. (lásd következő oldal)

www.husk-cbc.eu


www.husk-cbc.eu


Könyvelési tevékenységek költségkalkulációs modellezése


Ebből mintegy 40 fő alapvető könyvelési tevékenységet (pl. számlák rögzítése, rendszerezése,

szkennelés) végez, ők tehát a távmunka révén potenciálisan érintettek. A távmunka-házak befogadó

képessége alapján a távmunkával érintettek számát 40-ben állapítottuk meg.

A vizsgált munkakör bérköltsége 240.000 Ft, a távmunkával érintettek csoportjáé 240.000 Ft. Miután

a tevékenység betanítható és informatikai eszközökkel támogatott, így a távmunka-házakban való

foglalkoztatás során 200.000 Ft-os átlagbérrel kalkuláltunk.



lehetőségeket mutatja ki a modell. (lásd következő oldal)

www.husk-cbc.eu


www.husk-cbc.eu


Informatikai szoftverek fejlesztésének költségkalkulációs modellezése


Ebből mintegy 30 fő PHP fejlesztő fejlesztési tevékenységet végez, ők a távmunka révén potenciálisan

érintettek. A távmunka-házak befogadó képessége alapján a távmunkával érintettek számát 30-ben

állapítottuk meg.

A vizsgált munkakör bérköltsége 450.000 Ft, a távmunkával érintettek csoportjáé 450.000 Ft. Miután

a tevékenység betanítható és informatikai eszközökkel támogatott, így a távmunka-házakban való

foglalkoztatás során 350.000 Ft-os átlagbérrel kalkuláltunk.



lehetőségeket mutatja ki a modell.(lásd következő oldal)

www.husk-cbc.eu


www.husk-cbc.eu


Távmunka-ház költségkalkulációs modell elemeiA távmunka-ház költségkalkulációs modell célja, hogy egy olyan egyszerűen kezelhető dinamikus

költségmodellt hozzunk létre, amely a távmunka-házak várható fenntartási költségei alapján

kiszámítja a távmunkahelyek javasolt árazási modelljét.

Az alábbiakban áttekintjük a távmunka-házak fontosabb költségelemeit, majd két évre modellezzük a

kihasználtság alapján a várható költségeket és bevételeket.

Az alábbiakban létrehozott költségkalkulációs modellt egy Excel fájl formájában is elérhetővé tesszük

a projekt honlapján (www.working-centers.eu).

Rezsi

Első lépésként a modellben a távmunka-ház fenntartása során jelentkező havi rezsiköltségeket

összegezzük. Ezek a költségkomponensek az áram, fűtés, víz és csatornadíj, szemétdíj, és az eseti

takarítás díja.

A rezsi költségelemek bemeneti adatai tehát az alábbiak szerint jelennek meg modellünkben:

Kommunikáció

A kommunikációs költségek a telefon és internet használat.

A számítás során a telefonra csak az alapdíjjal és minimális használattal számolunk. A munkáltatók

által keletkező forgalom továbbszámlázásra kerül.

Az internethasználatra 5 mpbs sávszélességgel számoltunk, amely alkalmas 25 távmunkahely

kiszolgálására.

A kommunikációs költségelemek bemeneti adatai tehát az alábbiak szerint jelennek meg

modellünkben:

www.husk-cbc.eu


Humán erőforrás költségek

A távmunka-ház fenntartására vonatkoztatva egy fő állandó személyzettel számoltunk, „távmunka-

ház koordinátori” munkakörben. Ezen felül még további könyvelési feladatok ellátására is lehetséges

értéket adni – a távmunka-ház pénzügyi feladatainak ellátására (pl. számlázás, könyvelési feladatok).

A humán erőforrás költségelemek bemeneti adatai tehát az alábbiak szerint jelennek meg

modellünkben:

Férőhelyek száma, kihasználtság, valós átlaglétszám

Az eddigiekben a modell rendszeres költségelemeit vizsgáltuk. Ezek összege adja a fenntartási

költségeket, amelyek megtérülése a munkahelyek bérlői által fizetendő költségekből kell hogy

biztosítva legyen.

Ahhoz hogy kiszámítsuk, hogy egy munkahelyet milyen áron javasolt kiadni, figyelembe kell vennünk

a távmunka-ház kihasználtságát is. Ez az induláskor alacsonyabb, majd sikeres működés esetén

növekszik. A kihasználtság mutató azonban csak becslés lehet, viszont mértéke jelentős szerepet

játszik a munkahelyek piaci árának meghatározásakor. Emiatt is indokolt az éves modellezés,

amelyben gyakorlatilag csak ez az érték változik. A kihasználtság értékét az örkényi távmunka-ház,

valamint a nemzetközi minták alapján javasolt értékként a modellben 60%-ra állítottuk.

A kihasználtság mutató és a rendelkezésre álló munkahelyek alapján számítható ki a valós

átlaglétszám, amely az egy évben átlagosan használt munkahelyek számát jelöli.

A munkahelyekre vonatkozó adatok tehát az alábbiak szerint jelennek meg modellünkben:

Javasolt piaci ár kalkulációja

A javasolt piaci ár kalkulációja a költségek és a valós átlaglétszám alapján került kiszámításra

modellünkben. A költségeket a rezsiköltségek összegzésével, és egy tervezett profitráta

alkalmazásával számítottuk ki. A profitráta módosítható bemeneti adat, a modell javasolt értéke 10%.

Miután több távmunka-ház fenntartója önkormányzat, így a profit értéke 0%-ra is csökkenthető, hisz

a valós előny maga a foglalkoztatás létrejötte a térségben.

A munkahelyekre eső költséget a munkáltatói költségkalkulációs modellel való kompatibilitás miatt

m2 költséggé is átalakítjuk, a munkáltatói adatlapon szereplő m2/munkahely értékkel kalkulálva.

www.husk-cbc.eu


Ezáltal meghatározható hogy a munkáltató szempontjából egy munkahely m2 költsége milyen

átlagdíjjal vehető igénybe. Mint azt a munkáltatói modell esetében is írtuk, a távmunka-házak

férőhelyeinek száma kötött, emiatt a munkáltató nem határozhatja meg igazán – vagy csak kis

mértékben módosítva a szükséges területet. Azonban a távmunka-házak létrehozásakor a törvényi és

a gyakorlati szempontok szerint alakítottuk ki a munkahelyek méreteit, így azok megfelelnek mind a

jogi, mind a munkáltatói elvárásoknak.

A javasolt piaci ár kalkulációja tehát az alábbiak szerint jelenik meg modellünkben:

Javasolt piaci ár éves modellezése

Mint az írtuk, a javasolt piaci ár erősen függ a valós kihasználtságtól. Minél több munkahely kerül

kiadásra, annál többfelé oszlik a rezsiköltség, így a munkahelyek javasolt piaci ára a kihasználtsággal

arányosan csökkenthető.

A kihasználtság értékét egy éven belül 20%-ról 50%-ra növelve, az alábbi kimutatás nyerhető ki a

modellünkből.

Látható, hogy a javasolt piaci ár 17 EUR és 7 EUR között mozdul el, amelynek az éves átlaga 12 EUR.

Amennyiben a második évtől 50%-os kihasználtságot feltételezünk és ez felnövekszik 70%-ra, úgy az

alábbi kimutatást nyerhetjük.

www.husk-cbc.eu


A két számításban csak a kihasználtság értékét változtattuk. A távmunka-ház fentieknek megfelelő

kihasználtsága esetén, a javasolt piaci ár 5 EUR-ra csökkenthető.

Mint látható, megfelelő kihasználtság esetén igen kedvező bérleti díjak szabhatók meg – feltételezve

a távmunka-ház non-profit, de legalábbis alacsony profittal (10%) való működését.

Távmunka-házak költségkalkulációs modelljének összegzése

A távmunka-házak elsősorban akkor versenyképesek, ha azok egy munkahelyre eső költségei a piaci

ár alatt maradnak, így elsősorban az alacsony profittal való elindulás a javasolt.

Fontos mutató továbbá a kihasználtság, ami a távunka-házak feltöltési tendenciájától függ. Emiatt

különös hangsúlyt kap a marketing kommunikáció – meg kell szólítani a célközönséget, hogy a

potenciális munkáltatók mihamarabb értesüljenek a lehetőségről.

A munkahelyek száma alapján megfelelő munkáltató esetén akár egy vagy néhány foglalkoztató is

képes feltölteni a távmunka-házat. Többletigény esetén, azonban a vidéki foglalkoztatási

lehetőségekre gyakorolt kedvező hatásai miatt a távmunka-házak kapacitása, és száma tovább

bővíthető, emiatt a marketing kommunikáció során magát a foglakoztatási koncepciót kell

népszerűsíteni, megcélozva a többletigényt.

www.husk-cbc.eu


IRODALOMJEGYZÉK

Atkinson, R. L. et al. (1995): Pszichológia. Osiris, Budapest.

Bagley, M.N. – Mannering, J.S. – Mokhtarian, P.L. (1994): TelecommutingCenters and Related

Concepts: A Review of Practice. Institute of transportation studies.

Bankó Zoltán (2003): Távmunka az Európai Unióban és Magyarországon, PTE-ÁJK.

Barnard, C. (1996): EC Employment Law, John Wiley & Sons, 543. p. Teleworking in Europe, 5. EIRR

268, EIRR 269.

Bernhart, M. (2006): Many employees pass on telework options. Employee Benefit News.

Budai Balázs Benjámin (2002): E-government. Aula.

Campbell, C.J. (1995): Exploring a Tool for Rural Community Development. Community Technology

Centers.

Csepeli György (2003): Szociálpszichológia. Osiris, Budapest. 99-138. p., 149–151. p.

Dangelmaier, W. – Kress, S. – Wenski, R. (1999): TelCoW: telework under the co-ordination of a

workflow management system. Information and Software Technology, no. 41. 341–353 p.

Európai Távmunka Keretmegállapodás 2002. Európai Bizottság. (2008.05.03),

http://ec.europa.eu/employment_social/news/2002/oct/teleworking_agreement_en.pdf

Falch, M. (2006): ICT and the future conditions for democratic governance. Telematics and

Informatics, no. 23. 134–156 p.

Farkas Ferenc (2004): Változásmenedzsment. KJK-KERSZÖV, Budapest.

Fenson, B. – Hill, S. (2003): Implementing and Managing Telework – A guide for those who make it

happpen. Praeger, Westport, Connecticut.

Fonner K - Roloff M (2006): Using Communication to Bridge the Divide Between Teleworking and

Office-Based Employees’ Work Experiences. Paper presented at the annual meeting of the

International Communication Association, Dresden, Germany, Jun 16, 2006

Forgas, J. P. (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Budapest.

Forman Balázs (2004): Regionális Gazdaságtan. Tananyag.

www.husk-cbc.eu


Gray, M. – Hodson, N. –Gordon, G.(1994): Teleworking Explained, John Wiley & Sons.

Greenberg, P. S. – Greenberg, R. H. – Antonucci, Y. L. (2007): Creating and sustaining trust in virtual

teams. Business Horizons, vol. 50, no. 4. 325–333 p.

GSA-sponsored Telework Centers. US. General Services Administration. GSA (2008.05.03)

http://www.gsa.gov/Portal/gsa/ep/channelView.do?pageTypeId=8195&channelId=-12950

Haddon L (1999): Approaches to Understanding Teleworking. Telektronikk No. 4. 29-38,1999

Helminen, V. – Ristimäki, M. (2007): Relationships between commuting distance, frequency and

telework in Finland. Journal of Transport Geography, vol. 15, no. 5. 331–342 p.

Highhouse, S. (1999): The Brief History of Personnel Counseling in Industrial-Organizational

Psychology. Journal of Vocational Behavior, no. 55. 318–336 p.

Hill, E. J. – Ferris, M. – Märtinson, V. (2003): Does it matter where you work? A comparison of how

three work venues (traditional office, virtual office, and home office) influence aspects of work and

personal/family life. Journal of Vocational Behavior, no. 63. 220–241 p.

Hrubi László: Regionális Gazdaságtan. Tananyag. PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori

Iskola. 2005.

IMCC (2007): A minőségügy története. Roldan Kft. Budapest,

Inspi-Ráció Egyesület (2005-2006): Motiváció. Animátor képzés. Kárpátalja.

Jackson PJ - van der Wielen J (eds) (1998): Teleworking: International Perspectives : from

Telecommuting to the Virtual Organisation. Routledge, 1998

JALA International: Cost-benefit analysis (2008.05.03)

http://www.jala.com/homecba_employer.php

Klein Sándor (2003): Munkapszichológia. Edge 2000, Budapest.

Klein Sándor (2004): Vezetés- és szervezetpszichológia. 3. kiadás, Edge 2000, Budapest.

Kurland, N. B. – Cooper, C. D. (2002): Manager control and employee isolation in telecommuting

environments. The Journal of High Technology Management Research, vol. 13, no. 1. 107–126 p.

Latchem, C. –Walker, D. (eds.) (2001): Telecentres: Case studies and key issues. The Commonwealth

of Learning, Vancouver.

Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés, 2006

Magyar Információs Társadalom Éves Jelentés, 2008

www.husk-cbc.eu


Mahoney, K. T. – Baker, D. B. (2002): Elton Mayo and Carl Rogers: A Tale of Two Techniques. Journal

of Vocational Behavior, no. 60. 437–450 p.

Munkaszervezési alapismeretek, Erdõhasználattan II., NYME – Erdőmérnöki Kar,

http://hasznal.emk.nyme.hu/haszn2fuzetek/szervez.pdf (2008.05.03)

Muscovite (2004): The New Knowledge Workplace. Executive Perpectives. PwC.

Olson, M.(2003): Organisational Barriers to Professional Telework, in: Homework: Historical and

Contemporary Perspectives on Paid Labor at Home, 215. p.

Orosdy Béla (összeáll.) (1996): Marketing pszichológia – Szöveggyűjtemény. JPTE–KTK Marketing

Tanszék, Pécs.

Pérez, M. P. et al. (2007): Modelling the adoption of teleworking: an empirical study of resources and

organisational factors. International Journal of Services Technology and Management, vol. 8, no. 2–3.

188–206 p.

Pérez, M.P. – Sánchez, A.M. – Carnicer, M.P. (2002): Benefits and barriers of telework: perception

differences of human resources managers according to company’s operations strategy.

Technovation, no. 22. 775–783 p.

Peters, P. – Tijdens, K. G. – Wetzels, C. (2004): Employees’ opportunities, preferences, and practices

in telecommuting adoption. Information and Management, no. 41. 469–482 p.

Pulido, J. C. – López F. J. (2005): Teleworking in the information sector in Spain. International Journal

of Information Management, no. 25. 229–239 p.

Shafizadeh KR - Niemeier DA - Mokhtarian PL – Salomon I (1997): The Costs and Benefits of

Telecommuting

Speier, C. – Venkatesh, V. (2000): Creating an effective training environment for enhancing telework.

International Journal Human-Computer Studies, no. 52. 991–1005 p.

Távmunkáról röviden, Szociális és Munkaügyi Minisztérium (2008.05.04)

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=12036

Taylor DS – Kavanaugh JK (2005): Developing a model of leadership in the teleworking environment:

a qualitative study. Journal of Organizational Culture, Communications and Conflict, July, 2005

Teleházak. Magyar Teleház Szövetség (2008.05.03)

http://www.telehaz.hu/index.php?cat=tc&sub_cat=map

Telework Australia: Cost-Benefit model (2008.05.03)

http://www.teleworkaustralia.com.au/doclibrary/public/templates/CostBenefit.xls

www.husk-cbc.eu


Teo, T. S. – Lim, V. G. – Wai, S. H. (1998): An empirical study of attitudes towards teleworking among

information technology (IT) personnel. International Journal of Information Management, vol. 18, no.

5. 329–343 p.

Tóthné Sikora Gizella (2002): Munkaerőpiaci ismeretek. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Humán Erőforrás Tanszék (oktatási segédlet)

Török Emőke (2006): Túlléphetünk-e a bérmunka társadalmán? Szociológiai Szemle 2. szám, 111–130

p.

Tremblay, D. G. – Genin, É. (2007): The demand for telework of IT self-employed workers. The Jornal

of E-working, vol.1. 98–115 p.

Váti Kht (2003): A gazdasági térszerkezet vizsgálatát elősegítő új dimenziók illetve az ezzel

kapcsolatos módszerek kutatása. Kutatási összefoglaló. Zárójelentés.

Westfall ED (2004a): Telecommuting and Telework. In: The Internet Encyclopedia Vol.3 Bidgoli H (ed.)

John Wiley and Sons, 2004, 436-447.p.

Westfall RD (1997): Does Telecommuting Really Increase Productivity? Fifteen Rival Hypotheses.

Proceedings of the AIS Americas Conference, Indianapolis, IN, 1997, 405–407.p.

Westfall RD (2004b): Does Telecommuting Really Increase Productivity? August 2004/Vol. 47, No. 8

COMMUNICATIONS OF THE ACM

www.husk-cbc.eu


MELLÉKLETEK

www.husk-cbc.eu


1. melléklet: Hasznos dokumentumok

A projekt weboldala

http://www.working-centers.eu/

A távmunka törvény (2004. évi XXVIII. törvény)

http://www.tavmunka.org/content/view/28/40/

Adatvédelmi törvény

http://www.dura.hu/jogkereso/avtv.html

Távmunka szerződés minta

http://www.tavmunka.org/download/jogi/tavmunkas_szerzodes_minta.pdf

Információbiztonsági szabvány (ISO 27001)

http://www.hu.sgs.com/hu/iso_27001_2005.htm?serviceid=10009993&lobid=49516

Európai Távmunka keretmegállapodás

http://www.tavmunka.org/download/jogi/eu_keretmegallapodas.pdf

és értékelése: http://www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=20498

Távmunkával kapcsolatos weboldalak gyűjteménye

http://tavmunka.lap.hu/

Szervezeti és Működési Szabályzat minták

http://www.zipernowsky.hu/letoltes/alapdokumentumok/SZMSZ.pdf

http://www.balatonalmadi.hu/file/30_01_VGSZMSZ.doc

http://www.mee.hu/files/images/szmsz_minta.pdf

www.husk-cbc.eu


www.husk-cbc.eu


2. melléklet: Költségkalkulációs modell

Az alábbi fájl beágyazásra került ebbe a dokumentumba. Amennyiben ezt Word (DOC) formában

olvassa, úgy dupla kattintással megnyithatja és használhatja. Amennyiben PDF vagy nyomtatott

formában olvassa ezt a dokumentumot, úgy a projekt weboldalán, a Munkáltatói menüben találhatja

meg letölthető formában (www.working-centers.eu).

MTMSZ Távmunkaköltségmodellezo v3.xlsx

távmunka modellek v25 final · költségkalkulációs modellek xls formájában jelen tanulmány...

Documents