kjbttu011 regionális politika és területfejlesztés...kjbttu011 regionális politika és...

Tartalomjegyzék 1Tartalomjegyzék .................................................................................................................................. 5KJBTTU011 Regionális politika és területfejlesztés ............................................................................ 5Regionális politika és területfejlesztés-lexikon ....................................................................................

16Bevezető ........................................................................................................................................... 17Témakörök ...................................................................................................................................................................... 17Követelmények ................................................................................................................................................................ 17Bevezető ........................................................................................................................................... 171. lecke. A regionális politika és az integráció megközelítései .......................................................... 171. A területi egyenlőtlenségek kialakulását befolyásoló tényezők ................................................................................... 182. A regionalizmus kialakulásának folyamata és jellemzői .............................................................................................. 182.1 Kezdetek ............................................................................................................................................................................................................. 192.2 Új regionális paradigma ......................................................................................................................................................................................

193. A gazdasági társulások fejlődési szakaszai ................................................................................................................ 202. lecke. Az európai regionális politika kialakulásának kezdetei ....................................................... 201. A kialakulás társadalmi-gazdasági indokai .................................................................................................................. 202. A regionális politikát szolgáló szervezetek létrejötte és jellemzői .............................................................................. 202.1 Az Európai Szén- és Acélközösség ..................................................................................................................................................................... 212.2 Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF) .................................................................................................................. 222.3 Európai Szociális Alap ......................................................................................................................................................................................... 222.4 Európai Beruházási Bank (EBB) .........................................................................................................................................................................

223. Összegzés ................................................................................................................................................................... 223. lecke. A regionális politika 1975-től 1993-ig .................................................................................. 221. Főbb események áttekintése ..................................................................................................................................... 222. A regionális politika legfontosabb állomásai ............................................................................................................... 222.1 A Párizsi csúcstalálkozó és a Thomson-bizottság tevékenysége ....................................................................................................................... 222.2 Európai Regionális Fejlesztési Alap létrejötte ..................................................................................................................................................... 232.3 A regionális politika reformja ............................................................................................................................................................................... 232.4 A strukturális alapok új rendszere .......................................................................................................................................................................

254. lecke. A regionális politika 1993-tól 2006-ig .................................................................................. 251. Főbb események áttekintése ...................................................................................................................................... 252. A regionális politika legfontosabb állomásai ................................................................................................................ 252.1 A regionális politika reformja az 1990-es évek első felében ................................................................................................................................ 252.2 A regionális politika az 1990-es évek második felében ....................................................................................................................................... 262.3 A regionális politika a 2000-2006 közötti periódusban ........................................................................................................................................

273. A támogatási politika irányelvei ................................................................................................................................... 275. lecke. A regionális politika 2006. utáni kihívásai ............................................................................ 271. A változtatások okai .................................................................................................................................................... 282. Fejlesztési prioritások ................................................................................................................................................. 282.1 A humán erőforrás kapacitások fejlesztése ......................................................................................................................................................... 282.2 A műszaki infrastruktúra fejlesztése .................................................................................................................................................................... 282.3 Politikai prioritások .............................................................................................................................................................................................. 282.4 A munkaerőhöz kapcsolódó prioritás .................................................................................................................................................................. 282.5 Vidékfejlesztési politika .......................................................................................................................................................................................

293. Időbeli ütemezés ........................................................................................................................................................ 294. Regionális politika 2007-2013. .................................................................................................................................... 306. lecke. Az Európai Unió jogrendjének alapjai ................................................................................. 301. Az EU jogköre .............................................................................................................................................................. 301.1 Az önrendelkezési jog területei ........................................................................................................................................................................... 301.2 A tagországok autonómiája .................................................................................................................................................................................

302. Autonóm jogrendszer .................................................................................................................................................. 302.1 Jellemzői ............................................................................................................................................................................................................. 312.2 A jogforrások hierarchiája ....................................................................................................................................................................................

313. A közösségi vívmányok (acquis communautaire) ....................................................................................................... 337. lecke. Az Európai Unió területi rendszere és statisztikai beosztása .............................................. 331. A kialakítás indokai ...................................................................................................................................................... 332. A NUTS rendszer ......................................................................................................................................................... 332.1 Területi szintjei ..................................................................................................................................................................................................... 342.2 A NUTS-beosztás szabályozása .........................................................................................................................................................................

343. További információk .................................................................................................................................................... 348. lecke. Területi különbségek az Európai Unióban ........................................................................... 341. Gazdasági és területi egyenlőtlenségek a kilencvenes években .............................................................................. 352. Változások az EU 2004-es bővítése után .................................................................................................................. 353. A regionális egyenlőtlenségeket befolyásoló tényezők .............................................................................................. 364. A kohéziós politika eredményei és a fejlettségi különbségek feltárása ...................................................................... 365. Ajánlott irodalom ......................................................................................................................................................... 36Bevezető ........................................................................................................................................... 379. lecke. Az Európai Unió intézményrendszere I. ..............................................................................

Kodolányi János Főiskola 1

371. Az Európai Unió intézményei ...................................................................................................................................... 372. Az Európai Tanács ....................................................................................................................................................... 383. Az Európai Unió Tanácsa ............................................................................................................................................ 404. Az Európai Bizottság ................................................................................................................................................... 4010. lecke. Az Európai Unió intézményrendszere II. ........................................................................... 405. Az Európai Parlament .................................................................................................................................................. 426. Az Európai Bíróság ...................................................................................................................................................... 427. Európai Számvevőszék ............................................................................................................................................... 4311. lecke. Az Európai Unió intézményrendszere III. .......................................................................... 438. Európai Beruházási Bank (EBB) ................................................................................................................................. 438.1 Az EBB jellemzői ................................................................................................................................................................................................. 438.2 Az EBB felépítése ...............................................................................................................................................................................................

449. Európai Központi Bank ................................................................................................................................................ 4410. Gazdasági- és Szociális Bizottság ............................................................................................................................ 4511. Régiók Bizottsága ...................................................................................................................................................... 4612. Az Europol ................................................................................................................................................................. 4613. Az Európai Ombudsman ........................................................................................................................................... 46Bevezető ........................................................................................................................................... 4612. lecke. Az Európai Unió kohéziós pénzügyi eszközeinek általános bemutatása .......................... 49Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 4913. lecke. Az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjai ............................................................. 491. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) .......................................................................................................... 50Az Európai Szociális Fejlesztési Alap (ESzA) ........................................................................................................................................................... 51A Kohéziós Alap (KA) ................................................................................................................................................................................................

52Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 5214. lecke. A pénzügyi eszközök felhasználásának folyamata ........................................................... 52A Strukturális és Kohéziós Alapok felhasználásánál az alábbi tényezők érvényesülnek: .............................................. 54Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 55Bevezető ........................................................................................................................................... 5515. lecke. Közlekedéspolitika ............................................................................................................ 551. Közlekedéspolitika ...................................................................................................................................................... 551.1 A közös közlekedéspolitika koncepciójának kialakulása ..................................................................................................................................... 561.2 A közlekedési kereslet folyamatos növekedésének két kulcsfontosságú tényezője ...........................................................................................

572. Javasolt intézkedések ................................................................................................................................................. 572.1 A vasúti közlekedés fejlesztése ........................................................................................................................................................................... 582.2 A városi közlekedés minőségének javítása ......................................................................................................................................................... 582.3 A légi közlekedés fejlesztési céljai ....................................................................................................................................................................... 582.4 A vízi közlekedés fejlesztésének céljai ................................................................................................................................................................

6016. lecke. Környezetvédelmi politika ................................................................................................. 601. Etikai, jóléti és gazdasági érvek ................................................................................................................................. 612. Alapelvek ..................................................................................................................................................................... 613. Környezeti Jogi szabályozás ....................................................................................................................................... 613.1 A vegyi anyagok és technológiák szabályozása .................................................................................................................................................. 613.2 Az EU az egyes környezeti elemekre vonatkozó szabályozásai ......................................................................................................................... 623.3 Természetvédelem ..............................................................................................................................................................................................

624. A KÖRNYEZETI JOG ALKALMAZÁSA A TAGORSZÁGOKBAN ................................................................................ 6317. lecke. Iparpolitika ........................................................................................................................ 631. Történeti áttekintés ..................................................................................................................................................... 642. A maastricti szerződés négy átfogó célja: ................................................................................................................... 643. A kedvező környezet kialakítása a fehér könyv szerint (négy prioritás mentén képzelhető el): ................................. 654. A vállalkozói program célkitűzései ............................................................................................................................... 6518. lecke. Agrár- és Vidékfejlesztési politika ..................................................................................... 651. Történeti áttekintés ...................................................................................................................................................... 652. A közös agrárpolitika céljai .......................................................................................................................................... 663. A reformfolyamat főbb irányelvei ................................................................................................................................. 674. A reform eredményei ................................................................................................................................................... 675. A reformfolyamat folytatása ........................................................................................................................................ 6819. lecke. Foglalkoztatás- és szociálpolitika ...................................................................................... 681. Történeti áttekintés ...................................................................................................................................................... 692. A tagállamok foglalkoztatáspolitikájának céljai ........................................................................................................... 703. A legfontosabb prioritások a tagországok saját foglalkoztatáspolitikájának kialakításakor ........................................ 7020. lecke. Fogyasztóvédelmi politika ................................................................................................. 701. A fogyasztóvédelem céljairól általában ....................................................................................................................... 712. A fogyasztóvédelmi szabályozás története ................................................................................................................. 713. A legfontosabb irányelvek ........................................................................................................................................... 7221. lecke. Versenypolitika .................................................................................................................. 721. A versenypolitikai szabályozás céljairól általában ....................................................................................................... 722. A jogi szabályozás eszközei ........................................................................................................................................ 7322. lecke. Oktatás- és kultúrpolitika ..................................................................................................


731. Az oktatás- és kultúrpolitikáról általában ..................................................................................................................... 732. Az oktatáspolitika elvei és céljai .................................................................................................................................. 733. Mobilitás, a kölcsönös elismerés elve ......................................................................................................................... 744. Lisszaboni Stratégia .................................................................................................................................................... 745. A felsőoktatás szabályozása ....................................................................................................................................... 756. A kultúrpolitika ............................................................................................................................................................. 75A kultúra speciális területe ........................................................................................................................................................................................ 75Ajánlott olvasmány: ...................................................................................................................................................................................................

7523. lecke. Kül- és biztonságpolitika ................................................................................................... 761. Általános irányelvek ................................................................................................................................................... 762. Történeti áttekintés ..................................................................................................................................................... 773. A szabályozás szervezetei ......................................................................................................................................... 78Bevezető ........................................................................................................................................... 7824. lecke. A területi tervezés elemzése ............................................................................................. 781. A területi fejlődés sajátosságai ................................................................................................................................... 792. A tervezés folyamata ................................................................................................................................................... 793. Tervdokumentumok ..................................................................................................................................................... 803.1 A fejlesztési programok ....................................................................................................................................................................................... 803.2 Az Uniós fejlesztési dokumentumok ....................................................................................................................................................................

8025. lecke. Európai szintű területi stratégiák ....................................................................................... 801. Európai Területi Tervezési Dokumentum ..................................................................................................................... 812. EUROPA 2000, EUROPA 2000+ ................................................................................................................................. 813. Európai Területfejlesztési perspektíva (ESDP) ........................................................................................................... 813.1 Az ESDP célja ..................................................................................................................................................................................................... 823.2 Az ESDP területfejlesztési céljai ......................................................................................................................................................................... 823.3 Javaslatok ...........................................................................................................................................................................................................

824. AGENDA 2000 ............................................................................................................................................................. 824.1 A dokumentum legfontosabb témái ..................................................................................................................................................................... 834.2 Módosítások a regionális politikában ..................................................................................................................................................................

8326. lecke. A 2007-2013 közötti programozási időszak programszintű keretei I. ................................ 85Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 8627. lecke. A 2007-2013 közötti programozási időszak programszintű keretei II. ............................... 88Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 8828. lecke. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ................................................................................ 91Összefoglaló kérdések .................................................................................................................................................... 9129. lecke. A területfejlesztés monitoringja ......................................................................................... 911. Monitoring .................................................................................................................................................................... 922. A monitoring rendszer ................................................................................................................................................. 923. A monitoring rendszer kiépítése .................................................................................................................................. 924. A tagállamok monitoring tevékenysége ....................................................................................................................... 935. A rendszer értékelése .................................................................................................................................................. 93Kötelező- és ajánlott irodalom ........................................................................................................... 93Kötelező irodalom ............................................................................................................................................................ 93Ajánlott irodalom .............................................................................................................................................................. 941. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 952. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 963. lecke. Önellenőrző feladatok ......................................................................................................... 984. lecke. Önellenőrző feladatok .........................................................................................................

1005. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 1016. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 1037. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 1058. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 1069. lecke. Önellenőrző feladatok ....................................................................................................... 10910. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 11111. lecke. Önellenőrző feladatok ...................................................................................................... 11312. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 11513. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 11614. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 11815. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 11916. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 11917. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 12018. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 12219. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 12320. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 12421. lecke. Önellenőrző feladatok .....................................................................................................


12522. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 12723. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 12824. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 12925. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 13026. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 13227. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 13428. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 13529. lecke. Önellenőrző feladatok ..................................................................................................... 136Kurzuszáró feladatsor ..................................................................................................................... 144Ábrajegyzék ...................................................................................................................................................................

146Letölthető dokumentumok jegyzéke ................................................................................................


KJBTTU011 Regionális politika és területfejlesztésRegionális politika és területfejlesztés-lexikonacquis communautaire

Az Alapszerződések, valamint az EU által kiadott rendeletek, határozatok és irányelvekösszessége. Tágabb értelemben részét képezi az EU egész eljárási rendje. Az új belépőknekvállalniuk kell, hogy - hosszabb-rövidebb átmeneti idő után - átveszik és alkalmazzák ezeket.

addicionalitás elve

Az EU regionális politikájának egyik alapelve, amely szerint a közösségi támogatások nem anemzeti szerepvállalás helyettesítésére, hanem annak kiegészítésére szolgálnak.

Agenda 2000

Az Európai tanács felkérésére az Európai Bizottság 1997. július 16-án adta ki az Agenda 2000néven meghirdetett programcsomagot. Az "Egy erősebb és szélesebb Unióért" alcímet viselőtörzsdokumentumot tartalmazó Agenda 2000 elsődleges jelentősége, hogy az EU reformja,jövőstratégiája, és a bővítés kérdései együtt kerültek megtárgyalásra. Az Agenda 2000 alapjánfogadta el az Európai Tanács 1999. március 25-én Berlinben a 2000-2006-os költségvetésiperiódus keretszámait, az egyes politikák reformját, átalakítását, valamint a bővítés költségeit.

Állandó Képviselők Bizottsága

Az Európai Unió Tanácsának üléseit előkészítő, tagállamok álláspontját egyeztető testület.

Amszterdami Szerződés

A Római és a Maastrichti Szerződéseket módosító Amszterdami Szerződést 1997 októberébenírták alá az állam- és kormányfők. A szerződés 1999. május 1-jén lépett hatályba. Bár azAmszterdami Szerződés számos területen elmélyíti az Unió közös politikáját, kiterjeszti azEurópai Parlament döntési jogait, a legjelentősebb módosításai a bel- és igazságügyiegyüttműködés területét érintik.

Bolognai Charta

A tagállamok által 1999-ben elfogadott dokumentum, amely tartalmazza a felsőoktatásiintézmények függetlenségét, és kiemeli az európai felsőoktatási rendszer szerepét a kontinensnemzetközi versenyképességének növelésében. A megfogalmazott elképzelések tartalmazzák,hogy 2010-ig megvalósul a felsőoktatási politika egységes koordinálása is.

decentralizáció

A központi és a helyi területi szervek közötti hatalom- és munkamegosztás, amely a helyi szintennagyobb önállóságot eredményez, és nem hoz létre szervezeti alá- fölérendeltséget a központiirányítással. Előnyei, hogy helyben több információ áll rendelkezésre, illetve a döntéshozatalkönnyebben alkalmazkodik a helyi igényekhez.

egységes piac

Az egységes piac olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul az áruk, a


személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A közös piacnál magasabb integrációsfokot jelöl, amikor a vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetésén túl az egyéb, nemvámjellegű korlátokat is felszámolják.

Egységes Programozási Dokumentum (Single Programming Document, SPD)

A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a különböző célterületek szerint elkészítettfejlesztési stratégiájukat és programjaikat egyetlen programban terjesszék elő, ez az SPD.

elővigyázatosság elve

A környezetvédelemmel kapcsolatos kutatások sok esetben még nem tudták teljes mértékbenfeltárni a káros folyamatokat. Ezért a társadalomnak a káros a folyamatok kedvezőtlenalakulására kell felkészülnie azért, hogy az esetleges káros hatásokat kivédje.

EQUAL

A négy közösségi kezdeményezés egyike, amely a munkaerőpiacon létező mindenneműhátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenség leküzdésére irányuló nemzetek közöttiegyüttműködés alapja.

Európai Beruházási Alap

1994-ben létrehozott szervezet, amelynek fő feladata a transz-európai közlekedési hálózatfejlesztését és a kisvállalkozások bővülését segítő befektetések támogatása.

Európai Beruházási Bank (European Investment Bank)

A Római Szerződés által létrehozott luxemburgi székhelyű bank. Elsődleges célja, hogytőkeberuházások finanszírozásával elősegítse a Közösségek kiegyensúlyozott gazdaságifejlődését. A tagállamok által összeadott alaptőkével rendelkező EIB kölcsönöket nyújt az Uniógazdaságpolitikájának céljaival összhangban álló beruházások finanszírozására a Közösségenbelül és kívül egyaránt.

Európai Bíróság

A Montánunió Bíróságaként alakult meg 1952. december 10-én, majd a Római Szerződésaláírása után 1957. április 17-én az Európai Gazdasági Közösség (EGK) Bírósága lett. Aluxemburgi székhelyű Európai Bíróság az Európai Közösségek legfőbb bírói fóruma, amelyfüggetlen testületként biztosítja a közösségi jog egységes alkalmazását. Feladata a közösségiintézkedések és szervek, valamint a közösségi jog betartásának törvényességi felügyelete,továbbá a közösségi jog értelmezése.

Európai Bizottság

Az Európai Unió kormányszerűen működő döntéselőkészítő, javaslattevő, ellenőrző képviseletiés bizonyos kivételes esetekben döntéshozó végrehajtó feladatokkal is felruházott szerve. AzEurópai Unióban egyedül a Bizottságnak van joga törvénytervezetek előterjesztéséhez. (Ajavaslatok elfogadása azonban az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlament dolga.) ABizottság egyszerre jelenti az EU vezető politikai testületét, a jelenleg 20 ún. biztos(Commissionner) által alkotott, kormányokhoz hasonlóan működő grémiumot, az ún. biztosokkollégiumát, illetve az alattuk működő mintegy 20 000 fős hivatalnoki apparátust.

Európai Egységokmány (Single European Act - SEA)


Az EK alapító szerződéseinek egyik módosító szerződése, amelyet az Európai Közösségektagországai 1986. február 18-án írták alá, majd 1987. január 1-jén lépett életbe. Legfontosabbrendelkezése az egységes piac 1992 december 31-i határideig történő bevezetéséről hozottdöntés volt, amely intenzív jogalkotási és jogharmonizációs programot indított el a Közösségenbelül. Emellett számos kérdésben módisítva a Római Szerződést komoly intézményiváltoztatásokat hozott.

Európai Központi Bank

European Central Bank - a gazdasági és pénzügyi unió központi bankja. 1994. január 1 - 1998.június 30-ig működött "előfutára", a frankfurti székhelyű Európai Monetáris Intézet.

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap

A közös agrárpolitika finanszírozására szolgáló pénzügyi alap, amelyet 1962-ben hoztak létre.Két részből áll. Az alap Garancia Szekciója a közös mezőgazdasági politika intervencióspolitikájának, Orientációs Szekciója pedig az ágazati struktúrapolitika, szerkezetátalakítás anyagihátterének biztosítását szolgálja. Az Orientációs Szekció egyben az EU négy strukturálisalapjának egyike.

európai ombudsman

Az Európai Parlament által választott ombudsmanhoz az uniós állampolgárok, társadalmiszervezetek és vállalatok fordulnak a közösségi intézmények eljárásaiban tapasztaltadminisztratív hiányosságokkal, hibákkal kapcsolatos panaszaikkal. Az ombudsman feladata,hogy kivizsgálja ezeket a panaszokat, és amennyiben jogosnak találja a sérelmet, továbbítsajelentését a Parlamentbe és az érintett intézménybe.

Európai Parlament

Az EU demokratikus legitimációját biztosító szerve. Fő feladata az Unió polgárai érdekeinekképviselete. Közvetlenül az állampolgárok által - általános választójog alapján - 5 éventeválasztott képviselőtestület, amelynek jelenleg 626 tagja van, akik nemzetközi pártfrakciókbacsoportosulva látják el munkájukat. Plenáris üléseinek székhelye Strasbourg, de rendszeresenülésezik Brüsszelben is.

Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation, EPC)

A Közösségen belül 1970-ben megalakult első kül- és biztonságpolitikai együttműködés.

Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund - ERDF)

Az EU strukturális alapjainak egyike, amelyet 1975-ben hoztak létre a Közösségen belüliregionális jellegű gazdasági és szociális különbségek mérséklésére.

Európai Számvevőszék

1977-ben alakult, a létrehozásáról intézkedő, az 1975. július 22-én aláírt brüsszeli szerződésalapján. Az 1992-es Maastrichti Szerződés az EU legfontosabb szerveinek szintjére emelte. A 15tagú független testület fő feladata az európai közösségi pénzügyek revíziója.

Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK, Montánunió)

Az Európai Közösségeket alkotó három integrációs szervezet közül elsőként felállítottMontánuniót a Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország


részvételével 1951. április 18-án aláírt Párizsi Szerződés hozta létre. Az 50 évre szólóSzerződés 1952. július 23-án lépett életbe, s ennek megfelelően 2002. július 23-án hatályátvesztette. Az ESZAK rendelkezéseinek többsége az EK keretein belül tovább él, a pénzügyikövetkezményeit pedig egy, a Nizzai Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv rendezi. Az ESZAKlétrehozásának ötlete Robert Schuman, francia külügyminiszter nevéhez kötődik.

Európai Szociális Alap

Az EU strukturális alapjainak egyike, amelyet 1958-ban szociális feladatot ellátó közösségialapként hoztak létre.

Európai Tanács

Székhelye Brüsszel, ez a szervezet az Európai Unió állam- és kormányfőinek testülete, amelyetaz EU csúcsszervének is neveznek. Bár az Európai Tanács fóruma eredetileg nem jelent meg azEurópai Közösségek alapító szerződéseiben, az állam- és kormányfők már korábban is létezőtalálkozói az 1974 decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet után rendszeressé váltak. AMaastrichti Szerződés hivatalosan is intézményesítette az Európai Tanácsot és előírta, hogyévente legalább kétszer össze kell ülnie.

Európai Területfejlesztési Perspektíva (European Spatial Development Perspective, ESDP)

1999-ben, Potsdamban elfogadott közösségi szintű területfejlesztési dokumentum, amelynekcélja hogy áttekintse az EU-ban tapasztalható olyan súlyos gazdasági egyenlőtlenségekjellegzetességeit, melyek a regionálisan kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésmegvalósulását gátolják. Emellett a dokumentum foglalkozik a regionális politika lehetségesfejlődési irányaival és a csatlakozás várható hatásaival is.

Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió fő döntéshozó szerve, a jogalkotás elsődleges, de nem kizárólagos felelőse,mivel számos kérdésben az Európai Parlamenttel közösen dönt. Kormányközi alapon működőtestület, ülésein a tagállamok kormányainak képviselői - általában miniszterei - vesznek részt.

EUROPOL (Európai Rendőrségi Hivatal)

Az 1999-ben létrehozott szervezet célja az európai rendőrségi együttműködés elősegítése aszervezett bűnözés elleni küzdelemben. A hágai központú hivatal elsősorban információ- éstapasztalatcsere útján valósítja meg feladatait.

ex-ante (előzetes) értékelés

A Tanács 1260/1999. EK rendelete speciális, a tervek, a segítségnyújtási konstrukciók és aProgramkiegészítő Dokumentumok elkészítésében illetékes hatóság által elvégzendő ex-anteértékelést ír elő. Az ex-ante értékelés célja, hogy megfelelő alapot teremtsen a NemzetiFejlesztési Terv és az Operatív Programok előkészítéséhez és értékeléséhez.

ex-post (utólagos) értékelés

Az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, a Tagállammal és az Irányító Hatósággal valóegyüttműködés keretében. Az értékelés kitér a segítségnyújtásra, és független értékelők végzik.Az értékelést a programozási időszak végét követő három éven belül kell elvégezni.

Fehér könyv


Az angol törvény-előkészítési gyakorlatból átvett sajátos műfaj: valamely nagy horderejű kérdéstervezett kezelési módjáról készült átfogó elemzés, amely iránymutatásul szolgál a későbbijogszabályalkotás számára.

fiskális és szociális harmonizáció

A pénzügyi rendszer és a társadalmi folyamatok szabályozásának összehangolása.

Főigazgatóság (Directorate General, DG)

Az EU bizottság főigazgatóságokra oszlik, amelyeket biztosi felelősséggel felruházott főigazgatóirányít. A DG-ket korábban számokkal jelölték. Az EU bizottság elnöke a rendszert úgy változtattameg, hogy azokat most különböző nevekkel jelölik. A DG3 például a DG-ipar, míg a DG11 a DG-környezet nevet kapta.

forgatókönyv

A tervdokumentumok egyik típusa, a valószínűségi alapon bekövetkező jövőkép felvázolása,amely korlátozott számú bizonytalansági tényezőt is kezel.

Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi) Unió (Economic and Monetary Union - EMU)

A gazdasági integráció harmadik és egyben legmagasabb fokozata. Azt a szintet jelöli, amelyennemcsak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások,hanem az érintett országokban azonos a monetáris politika, és törekednek a költségvetésipolitika harmonizációjára is. A Gazdasági és Monetáris (Pénzügyi) Unió legfejlettebb szintjénmegszűnnek a nemzeti pénznemek, és a tagországok közös valutát használnak.

Gazdasági és Szociális Bizottság

Economic and Social Committee, ESC - a munkavállalók és a munkaadók képviseleti szerveinektanácskozó fóruma az EU-ban. Tagjait a Tanács négyéves időszakra nevezi ki. Fő feladata agazdasági és társadalmi intézményes érdekképviselet.

Halászati Pénzügyi Orientációs Eszköz

Az EU strukturális alapjainak egyike, amelyet 1993-ban hoztak létre a halászati struktúrákfejlesztése, alkalmazkodása céljából.

interoperabilitás

A különböző rendszerek (országok, régiók) képessége a szolgáltatások közös, azonosszempontokon alapuló használatára az eredményes együttműködés érdekében.

INTERREG

A négy közösségi kezdeményezés egyike, amely a határokon átnyúló, nemzetek és regiókközöttí együttműködést támogatja. Az INTERREG legújabb fázisa a 2000-2006 közötti időszakravonatkozik, amelynek irányelveit 2000 áprilisában hagyta jóvá az Európai Bizottság. Akezdeményezés olyan transz-európai együttműködéseket támogat, melyek biztosítják az Unióteljes területén a harmonikus és kiegyenlített fejlődést. A megfogalmazott célok megvalósításátaz Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) támogatják 4,875 milliárd euróval, melyet az A,B és C elemek között 67%, 27% és 6% arányban osztanak el. Ezek a célok a Közösségen belüligazdasági és társadalmi kapcsolatok elmélyítésével és a régiók ill. nemzetek közötti, valamint ahatárok menti együttműködés serkentésével az Unió egészének kiegyensúlyozott és fenntartható


gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosítását szolgálják. Emellett kiemelt figyelmetfordítanak a periférikus területekkel és a 2004-től új taggá váló szomszédos államokkal valószorosabb együttműködésre.

intervenciós ár

Több mezőgazdasági termény esetében a termelői árak nem eshetnek egy meghatározott szintalá. Ez az intervenciós ár. A tagállamok hatóságainak a közös agrárpolitika keretében azintervenciós áron minden fölkínált mennyiséget meg kell vásárolniuk. Ily módon az intervenciósár egyfajta árgaranciát jelent a termelők számára.

jövőkép

A tervdokumentumok egyik típusa, olyan hosszú távra szóló állapotleírás, amely elsősorbancélrendszer megfogalmazásában lehet hasznos.

K+F

Kutatási és Fejlesztési Központok

Kohéziós Alap

A Maastrichti Szerződés állította fel 1993-ban a strukturális alapoktól függetlenül. Az EU azonkevébé fejlett országait támogatja, amelyek vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó GNP-je neméri el a közösségi átlag 90-át. A Kohéziós Alap elsősorban környezetvédelmi és közlekedésiinfrastrukturális beruházásokhoz nyújt tekintélyes támogatást.

Kohéziós Jelentés

Az Európai Bizottság a kohéziós politika eredményeinek értékelésére és a fejlettségikülönbségek feltárására háromévente elkészített dokumentuma (1996: 1. Kohéziós jelentés;2001: 2. Kohéziós jelentés; 2004: 3. Kohéziós jelentés).

kohéziós problémák

A közösségen belüli gazdasági és társadalmi fejlettségi különbségek, amelyek feloldása akohéziós politika célja.

koncentráció elve

Az EU regionális politikájának egyik alapelve, amely szerint a rendelkezésre álló forrásokatminden esetben a legrászorultabb térségeknek kell juttatni. Ennek követelménye, hogy megfelelőméretű, hasonló adottságú és hasonló problémákkal rendelkező területeket határoljanak le.

koncepció

A fejlesztési elképzelések, lehetőségek megfogalmazása, amely érdekegyeztetési, koordinációsfeladatokat tölt be. Az elfogadott koncepció értékválasztást és közös fejlesztési szándékot fejezki. Az elfogadásával a döntéshozó deklarálja a szereplők többségének a véleményazonosságátaz elfogadott célok és prioritások tekintetében, és ezzel meghatározza a stratégiaépítés főkereteit is.

Konvent

A létrehozását szentesítő, 2001. decemberi laekeni nyilatkozatot követően a "tanácskozó


gyűlés" 2002. február 28-án alakult meg azzal a céllal, hogy választ találjon az unió politikai ésintézményes jövőjével kapcsolatos kérdésekre, és előkészítse a következő KormányköziKonferenciát.A testület létrehozását egyrészt a közelgő bővítés indokolta, másrészt az uniós intézményekműködésével szemben tanúsított növekvő elégedetlenség. A Konventben a 15 tagország és a tíztagjelölt 105 képviselője vesz részt, élén egy 12 tagú elnökséggel, melynek vezetője ValéryGiscard d'Estaing volt francia államfő, a két alelnök pedig Giuliano Amato volt olasz és Jean-LucDehaene volt belga miniszterelnök. A tervek szerint a testület munkájának eredménye egy közöseurópai alkotmány megszületése lesz. (2004. májusi adatok)

konvergencia kritériumok

A közös pénz övezetéhez való csatlakozás feltételei, amelyeket a Maastrichti Szerződéshatározott meg. Eszerint a közös pénzt csak azok a tagállamok vezethetik be, amelyekgazdasága teljesít egyes, a gazdaság stabilitását, valutaunióra való érettséget bizonyító, alegjobb monetáris eredményeket felmutató tagállamok teljesítményéhez konvergáló, a pénzügyiunió szempontjából kiemelkedően fontos feltételeket, amelyek a következők:Árstabilitás: A fogyasztó árszint (infláció) emelkedése a vizsgált évben 1,5%-nál jobban nemhaladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét.Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2%-nál többel nemhaladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát.Árfolyam stabilitás: Az EMS árfolyam-mechanizmusán belül a nemzeti valutát az utóbbi két évbennem értékelik le.Stabil kormányzati pénzügyi pozíciók: A vizsgált évben a költségvetési deficit a GDP 3%-át, azállamadóság pedig a GDP 60%-át nem haladhatja meg.

Kormányzótanács (Board of Governors)

A Beruházási Bank legfelső szerve, amely a tagállamok pénzügyminisztereiből áll. Kialakítja ahitelpolitika általános irányelveit, megtárgyalja és elbírálja az EIB éves jelentéseit, dönt atőkeemelésről, kinevezi az igazgatókat, az igazgatóság tagjait és a felügyelőbizottságot.

kötelező kiadások

A kötelező kiadások olyan költségek, amelyek közvetlenül az Európai Szerződésekből vagy azokalapján elfogadott más okmányokból erednek.

Közös agrárpolitika (Common Agricultural Policy - CAP)

Az 1962-ben létrehozott közös politika jelentősége abban áll, hogy a mezőgazdaság teljeskérdéskörét kivonták a tagállamok saját hatásköréből, és azt közösségi szintre emelték. A KözösAgrárpolitika elsődleges céljai a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdaságbólélők életszínvonalának emelése, az agrárpiacok stabilitása, a mezőgazdasági ellátás megfelelőmennyiségű, minőségű és árszínvonalú biztosítása, valamint a vidék fejlesztése. Bár létrehozásaóta már számos változtatáson ment keresztül, régóta napirenden van a Közös Agrárpolitikaátfogó reformja.

Közös Kül- és Biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy - CFSP)

A közös kül- és biztonságpolitika az Európai Unió második, kormányközi jelleggel működő pillérétjelenti, melynek legfontosabb célja az EU függetlenségének, alapvető érdekeinek és közösértékeinek védelme. Jelenleg érvényes döntéshozatali rendjét és eszközrendszerét az 1993novemberében életbe lépett Maastrichti Szerződés V. fejezete szabályozza.Az Amszterdami Szerződés életbelépését követően kibővült a CFSP eszköz- ésintézményrendszere: sor került a közös kül- és biztonságpolitika fő képviselőjének (Mr. CFSP) aki


intézményrendszere: sor került a közös kül- és biztonságpolitika fő képviselőjének (Mr. CFSP) akiegyben a Tanács Főtitkára megválasztására és egy tervező-elemző egység felállítására.

közös piac

A vámunió olyan változata, ahol az áruk mellett már a tőke és a munkaerő szabad áramlása isbiztosított.

közösségi kezdeményezések

A strukturális politika által megfogalmazott átfogó célkitűzések által le nem fedett területekfinanszírozására irányulnak. Ez alapján kerül elosztásra a strukturális kiadások kisebb hányada(korábban 9-10%-a, 2000-től 5%-a). 2000-től a korábbi 13 közösségi kezdeményezés helyettcsak 4 működik tovább (INTERREG, EQUAL, LEADER, URBAN).

Közösségi programok

Az Európai Unió közös politikáinak megvalósítását célzó, általában négy-hat évre létrehozottprogramok. Közösségi programok nagyon sok területen működnek: léteznek ifjúsági,egészségügyi és szociális, kulturális, energia-, környezetvédelmi, kutatásfejlesztési, adózási,belső piaci integrációs stb. programok. A közösségi programokban, megfelelő pénzügyihozzájárulás mellett, Magyarország is részt vehet. Ennek megfelelően 1997. szeptember 1. ótafolyamatosan kapcsolódtunk be az egyes programokba.

Közösségi támogatási keret (Community Support Framework)

A tagállamok által benyújtott fejlesztési terv alapján a szükséges módosítási javaslatokat isfigyelembe véve a Bizottság határozza meg az érintett tagállammal egyetértésben. A strukturálisbeavatkozások keretéül szolgál. Valamennyi Közösségi Támogatási Keret tartalmazza aközösség és az érintett tagállam közös akciójának súlypontjait, a támogatási formák leírását, amegvalósítás pénzügyi tervét és a monitoring, valamint az értékelés részleteit.

LEADER-program

A négy közösségi kezdeményezés egyike, amely a vidékfejlesztést szolgálja.

Lisszaboni Stratégia

2000-ben elfogadott, hosszú távú gazdasági stratégia, amelynek célja, hogy az EU 2010-ig avilág legversenyképesebb, tudásalapú gazdaságává váljon. A stratégia fontos pillérét képezik afoglalkoztatás- és szociálpolitikai célok. A Lisszaboni célkitűzésekkel összhangban, a tagállamokfoglalkoztatáspolitikájának három átfogó és egymással szorosan összefüggő célra kell irányulnia:teljes foglalkoztatás, minőségi és produktív munka és társadalmi kohézió és befogadás.A célok elérését kiegyensúlyozottan kell megvalósítani, figyelembe véve, hogy azok az Uniótörekvései szempontjából egyenlő fontosságúak. A stratégia megvalósítása során biztosítani kellminden érintett bevonását. Teljes mértékben ki kell használni a célok szinergikus, egymástkölcsönösen megerősítő hatását.

Maastrichti Szerződés

Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés - amelyet 1992. február 7-én írtak alá, ésnovember 1-én lépett életbe - fontos mérföldkő volt az európai integráció szorosabbra fűzésénekfolyamatában, a gazdasági Unió, valamint a politikai unió megteremtése irányában. A Szerződésa hárompilléres szerkezet felállításával megalkotta az Európai Uniót. Lefektette a Gazdasági ésMonetáris Unió (EMU) - s benne a közös valuta - tervét, bevezette az uniós állampolgárságot,elindított néhány közösségi politikát, valamint beiktatta a szubszidiaritás alapelvét a közösségi


döntéshozatalba.

megelőzés elve

A környezetvédelem egyik legfontosabb alapelve. Eszerint a termelést és a fogyasztást úgy kellmegszervezni, hogy az környezetkímélő legyen, a károk megelőzését kényszerítő eszközökkel issegíteni kell.

monitoring

Egy adott tárgy ill. az azt meghatározó jellemzők időbeni állapotváltozásainak nyomon követése.A monitoring folyamatának gyakorlati megvalósításához ki kell alakítani a monitoring rendszert,ami meghatározott célra tervezett és működtetett rendszer, s ami kiválóan alkalmas a különbözőtárgyak, folyamatok változásainak megfigyelésére, speciális szempontok szerinti értékelésére éslehetőséget biztosít azok alakulásának befolyásolására is.

negatív jogalkotás

Ennek keretében az egyes tagállamok hatályon kívülre helyezni kényszerülnek azon nemzetijogszabályaikat, amelyek ütköznek a közösségi joggal. Ez a deregulációs folyamat volt azelőzménye annak, hogy az egyes szabadságjogok korlátozások nélkül érvényesülhessenek.

Nemzeti Fejlesztési terv

Az Unió a közösségi támogatások elosztásának két formáját alkalmazza. Az egyik azintézményes támogatások rendszere, amelynek alapja a hétéves periódusokra elkészített, aBizottság által elfogadott nemzeti fejlesztési terv.A nemzeti fejlesztési tervek egyik típusa a Közösségi Támogatási Keret (Community SupportFramework), amely részprogramokból áll, a másik pedig az egységes programozási dokumentum(Single Programing Document), amely együtt tartalmazza a prioritásokat, az azokhoz rendeltprogramokat és a finanszírozási kereteket is.

NUTS rendszer (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques - területnagyságszerinti statisztikai nómenklatúra)

Az Európai Unió központi statisztikai szervezete, az EUROSTAT által 1988-ban kidolgozott területistatisztikai egységrendszer, amelynek célja, hogy az eltérő fejlettségű területeket egységekbelehessen sorolni, egységes szempontok alapján elemezni. A rendszer öt területi szintetkülönböztet meg:NUTS I: területe átlagosan 68 000 km2, népessége átlagosan 4,2 millió fő;NUTS II: a Strukturális Alapok programozásának alapszintje, területe átlagosan 23 000 km2,népessége átlagosan: 1,8 millió fő;NUTS III: területe átlagosan 5400 km2, népessége átlagosan 410 ezer fő;NUTS IV: kistérségek,NUTS V: települések.

partnerség elve

A közösségi regionális politika egyik alapelve, amely szerint a különböző ágazati, tulajdonosi éseltérő tevékenységű szervezetek és intézmények területi fejlődésre gyakorolt hatásainakintézményes koordinálása.

Politikai unió

Az integráció legmagasabb foka, amely a gazdasági unió mellett például kül- és biztonságpolitikaiKodolányi János Főiskola 13

integrációt is jelent.

potyautazás

Ez nem egy szakmai fogalom, hanem azt jelöli, hogy a szabályozás hiányosságai miatt egyesszervezeteknek lehetősége van a jogszabályok kikerülésére.

Preferenciális vámövezet

A gazdasági integráció első fejlődési szakasza, amelyben a tagok egymásnak kölcsönösenkereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak (pl: alacsonyabb vám, vámmentes árucsere).Ez a laza együttműködési forma még nem igazi integráció, de annak alapja lehet.

Prognózis

A tervdokumentumok egyik típusa, amely a fejlődési törvényszerűségek előre vetítését és a főbbtrendek meghatározását tartalmazza.

Programozás elve

Az EU regionális politikájának egyik alapelve, az alulról építkező stratégiai és operatív tervezés,a legitimált stratégiákkal összefüggő prioritások, programok és támogatások rendszere.

Protekcionizmus

Elsősorban az áruk és szolgáltatások nemzetközi áramlását fékező, a hazai ipart különféleeszközökkel (vámokkal, korlátozásokkal, szigorú egészségügyi stb. előírásokkal) védőgazdaságpolitikai irányzat. (Ellentéte a liberalizmus.)

Redisztributív

Újraelosztáson alapuló gazdaságpolitika, amely történelmileg mindig arra szolgált, hogy amegtermelt többlettermékből elvont, újra elosztott eszközökkel finanszírozza a közcélokat.

Régiók Bizottsága

Az EU két tanácsadó bizottságának egyike. A konzultatív szervként működő Régiók Bizottságát aMaastrichti Szerződés hozta létre abból a célból, hogy a helyi és regionális szervek közvetlenbeleszólást kapjanak a Közösségek munkájába.

Regionális politika

Az EU egyik legfontosabb közös politikája, amely a régiók közötti különbségek mérséklésétcélozza. A regionális politika eszközei a Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap és a Közösségikezdeményezések.

Regionalizmus

Egyes föderalisták a Régiók Európájáról beszélnek. Eszerint a szövetségi Európai Unióban azilletékes politikai és közigazgatási egységek a nemzetállamok helyett régiónkéntszerveződnének.Ez a felvetés részben a föderalisták ama vágyát tükrözi, hogy szeretnék a nemzetállamokhatalmát és funkcióját mindinkább megszüntetni azáltal, hogy a kormányok illetékességi területétegyrészt felfelé, a nemzetek feletti európai uniós szintre, másrészt viszont lefelé, a nemzetekterületén található, sőt több nemzetállam határán keresztül nyúló földrajzi vagy történelmi régiók


irányába szeretnék eltolni. Egy ilyen szerveződés sok hasonló vonást mutatna az Európában aközépkorban létező számos politikai egységgel.Az Európai Unióban már most is van régiók bizottsága, bár ez egyelőre csak konzultatív testület.Az Európai Unió regionális politikáját egy külön főigazgatóság irányítja, amelyet a régiókfőigazgatóságának neveznek, és a vonatkozó kérdésekben intézkedik. A nemzetállamokbanműködő néhány regionalista pártnak képviselete van az Európai Parlamentben is, és sajátnemzetek feletti pártjukhoz, az Európai Szabad Szövetséghez (European Free Alliance, EFA)tartoznak. Az Európai Parlamentben a Zöldekkel egy frakcióban ülnek.

Római Szerződés

Az EGK és az Euratom létrehozásáról 1957. március 25-én Rómában aláírt alapító szerződések,amelyek 1958. január 1-én léptek hatályba.

rugalmassági klauzula

Ha az Alkotmányban foglalt célkitűzések valamelyikének megvalósításához az Unió fellépésebizonyul szükségesnek és az Alkotmány nem biztosítja a szükséges hatáskört, a MiniszterekTanácsa a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértését követőenegyhangúlag meghozza a megfelelő rendelkezéseket.

Szabadkereskedelmi övezet

Az egymás közötti vámok és mennyiségi korlátozások megszüntetését jelenti, amihez nem társulközös, harmadik országok felé bevezetett kereskedelempolitika. Ez a forma legtöbbször nemterjed ki a mezőgazdasági termékek kereskedelmére, csak az iparcikkekre.

Szinergia

Különböző folyamatok, tevékenységek egymást erősítő hatása.

Szubszidiaritás

A szubszidiáris elve eredetileg egy katolikus valláselv, amely azt mondja ki, hogy a társadalomnem avatkozhat bele a családok életébe olyan területeken, ahol azok saját maguk is dönthetnek.A regionális politikában szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabbszinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntésekhatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Eszerint a Közösségrecsak azokat a jogköröket ruházzák át, amelyeket hatékonyabban lehet közösségi szintengyakorolni, mint a függetlenül eljáró tagállamok vagy a régiók útján.

Szubvenció

Az EU mezőgazdasági támogatási politikájának egyik alapja, amely a magas termelői ár és azalacsony világpiaci ár közötti különbözet közösségi kifizetését jelenti.

Szupranacionális

Nemzetek felett álló / nemzetek feletti.

Szupremácia

A közösségi jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben még akkor is, ha a kettő ütközne.

Thomson-bizottság


Az 1972-es Párizsi csúcstalálkozó után létrejött szakértői bizottság, amelynek feladata egyrészta legproblematikusabb régiók kijelölése, másrészt a pénzügyi támogatási rendszer alapjainakmegteremtése volt. A Thomson-bizottság 1973-ban tette közzé jelentését, amelyben azok arégiók kerültek a támogatandók közé, amelyekben az egy főre jutó GDP a közösségi átlag alattvan, illetve a következő feltételek valamelyike teljesül:mezőgazdaságban dolgozók aránya magasabb a közösségi átlagnál,foglalkoztatottak minimum 20%-a a bányászatban vagy a textiliparban dolgozik,tartósan magas a munkanélküliség és az elvándorlás.

Transz-európai hálózatok (TEN)

A közlekedés, a távközlés és az energia hálózatának széles körű, határokon átnyúló fejlesztésétszolgáló programot a Maastrichti Szerződés hozta létre. Elsődleges cél a már működő nemzetihálózatok összekapcsolása, nagyobb hálózatba szervezése, a hiányzó szakaszok pótlása, aperiférián található régiók bevonása, ezzel a szolgáltatások olcsóbbá és biztonságosabbá tétele.Fontos a közösségi hálózatok további kiterjesztése Közép- és Kelet-Európa, valamint amediterrán térség felé.

Trojka

Az Amszterdami Szerződést megelőzően Trojka alatt a Tanács előző, aktuális és következő soroselnökét értettük. Jelenleg az aktuális soros elnök mellett a Trojka tagja a Tanács főtitkára (Mr.CFSP) és a Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja. A triumvirátus elsősorban akülkapcsolatokban képviseli az EU-tagállamokat.

URBAN

A négy közösségi kezdeményezés egyike, amely a válsággal küzdő városok gazdasági éstársadalmi regenerálását célozza meg.

Vámunió

A szabadkereskedelmi övezet továbbfejlődése, amelyben a tagok már harmadik országgalszemben is egységesen lépnek fel. Ez a társulási forma már kiterjed a mezőgazdaságitermékekre is.

Vásárlóerő paritás

A vásárlóerő-paritás azt az árfolyamot határozza meg, amely mellett ugyanannak a terméknek azára minden országban ugyanakkora.

Versenyjog

A Közösségi a versenypolitika legfontosabb eszköze, amely szabályozza a tisztességtelen piacimagatartást, a versenyt korlátozó megállapodásokat és folyamatosan ellenőrzi a vállalatifúziókat. A közösségi versenyjog a nemzetállamok versenyjogánál bővebb hatályú, mivel nemcsak a vállalatokra, hanem a tagállamokra is kiterjed. A közösségi versenyjog elsődleges ésmásodlagos jogforrásai közvetlen hatályúak és kötelező érvényűek, ami azt is jelenti, hogy aközösségi jog közvetlenül (tagállamok szintjén) kikényszeríthető.

BevezetőKodolányi János Főiskola 16

Az Európai Unió regionális politikája modul célja, hogy a hallgatók megismerjék az EU regionálispolitikájának történetét, eszköz- és intézményrendszerét, betekintést kapjanak az egyes ágazatipolitikákba, valamint megismerjék az ezeket meghatározó jogszabályi hátteret.

TémakörökAz európai regionális politikai kialakulása és fejlődése

Az EU jogrendjének alapjai

Az EU területi rendszere

Az EU intézményrendszere

Támogatási politika

Ágazati és funkcionális politikák

Területfejlesztési stratégiák

KövetelményekA hallgatónak a modul eredményes elsajátítása után készség szintjén kell használnia a regionálispolitika szakkifejezéseit, fogalomrendszerét. Ismernie kell a regionális politika és területfejlesztésjogszabályi hátterét, eszköz- és intézményrendszerét, jártasnak kell lennie a támogatási politikaeszközeiben, valamint az egyes ágazati politikákban. A téma megköveteli a folyamatostájékozottságot, naprakészséget és aktualizálást. Az Európai Unió regionális politikája modultanulásának befejeztével annak anyagából a hallgatóknak vizsgát kell tenniük.

BevezetőA fejezet célja az európai regionális politika fejlődésének áttekintése a II. világháborútól napjainkig.

A fejezet végighalad a regionális politika történetén, fejlődésén, meghatározó irányzatain,összefoglalva azokat az elméleti ismereteket, amelyek az európai regionális politika főbbösszefüggések megértéséhez elengedhetetlenek.

1. lecke. A regionális politika és az integrációmegközelítései1. A területi egyenlőtlenségek kialakulását befolyásoló tényezőkA területi egyenlőtlenségek kialakulásának alapja az egyes területi egységek jelentősen eltérőfejlettsége, versenyképessége. Az egyenlőtlenséget kialakító tényezők változása folyamatos, delassú folyamat, emiatt a területi társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek is lassan változnak.


Enyedi György szerint a különbségeket három fő tényező alakítja, ezek:a természeti erőforrások,

a földrajzi fekvés,

humán erőforrás.A három tényező közül az első kettő igen lassan változik, bár a természeti erőforrásokfontosságának megítélése az utóbbi időben jelentősen módosult, és a földrajzi fekvés szerepe istöbbször átértékelődött.

Ez az oka annak, hogy a területi fejlettségi különbségek elsősorban a humán erőforrásadottságok térbeli eltéréseire vezethetők vissza.

A fentiek alapján megállapítható az is, hogy mely területi egység válhat sikeressé:

A sikeresség alapja az iskolázott, alkalmazkodásra képes társadalom, valamint a vonzótermészeti és épített környezet.

2. A regionalizmus kialakulásának folyamata és jellemzőia termelési tényezők mozgását dinamizáló tőkejuttatások,

a fejlődés szinte kizárólag a centrumterületeket érintette, vagyis

a centrumok és perifériák közötti fejlettségi különbségek igen jelentősek voltak,

a fejlesztendő térségek saját erőforrásait a központilag irányított fejlesztési politika nem vettefigyelembe, illetve

nem érvényesültek a belső elképzelések, szükségletek sem.

2.1 KezdetekE tényezők tekintetében az európai térben igen jelentős eltérések tapasztalhatók, amelyek területifejlettségi különbségekhez vezetnek.

A területi fejlettségi különbségek csökkentésének gondolata Európában már a II. világháború utánfelvetette az országok közötti integráció, illetve a regionalizmus kibontakoztatásának igényét.Ezek a törekvések először Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban ésOlaszországban jelentek meg. Ennek oka, hogy a fenti államok mindegyikében sajátosan fejlődő,igen nagy fejlettségi különbségeket mutató területi szerkezet jött létre.

A regionális politika ebben az időszakban még nem jelent meg önállóan, hanem a gazdaságpolitikarészét képezte. Fő célja a mennyiségi növekedés volt.


További jellemzői:

2.2 Új regionális paradigmaA regionális politika fentiek szerinti irányultsága az 1970-es évek első felében változott megjelentősen. Ez nem csak a regionális politika átalakulását eredményezte, hanem az Európán belüligazdasági centrumok átalakulásához is vezetett.

Horváth Gyula megfogalmazásában ekkortól beszélhetünk az új regionális politikai paradigmatérhódításáról.

Ennek fő jellemzője, hogy a tercier és kvaterner szektorok jelentőségének növekedése miatt akorábbi szakaszban jellemző megoldások háttérbe szorultak, és a szerkezetátalakításszempontjai kerültek előtérbe. Célja a területi fejlettségi különbségek hatékony mérséklése volt.

Az ismertetett folyamatok eredménye, hogy a regionalizmus, a regionális politika az európaigazdasági és társadalmi fejlődés alapvető dinamizáló elemévé vált.

Ennek egyik fő oka, hogy az állam részben saját feladatainak csökkentése, részben az ágazatifejlesztési célok elérése érdekében regionális szervezeteket hozott létre.

Egyéb jelentős okai:a regionális kulturális és gazdasági igények megjelenése, amely egyedi, regionális szintűfejlesztési elképzelések kidolgozásához vezetett;

a regionális önrendelkezési mozgalmak előretörése, amelynek következtében - különösen az1980-as évektől kezdődően - decentralizálttá vált a gazdasági és politikai irányítás.

3. A gazdasági társulások fejlődési szakaszaiAz európai regionális politika szempontjait, legfontosabb elemeit nem csak az eltérő fejlettségűrégiók változó igényei formálták, hanem a regionális gazdasági társulások egyre differenciáltabbformái is.

Az Európai Közösség fejlődése során a regionális gazdasági társulások fejlődési szakaszai isformálták a regionális politikai szükségleteket, ezért ezek megismerése is lényeges a regionálispolitikai folyamatok megértéséhez.1. Az első fejlődési szakasz a preferenciális vámövezet, amelyben a tagok egymásnak

kölcsönösen kereskedelempolitikai kedvezményeket nyújtanak (pl: alacsonyabb vám,vámmentes árucsere).

Ez a laza együttműködési forma még nem igazi integráció, de annak alapja lehet.

2. A szabadkereskedelmi övezet az egymás közötti vámok és mennyiségi korlátozásokmegszüntetését jelenti, amihez nem társul közös, harmadik országok felé bevezetettkereskedelempolitika.

Ez a forma legtöbbször nem terjed ki a mezőgazdasági termékek kereskedelmére, csak aziparcikkekre.

3. Ennek a továbbfejlődése a vámunió, amelyben a tagok harmadik országgal szemben isegységesen lépnek fel. Ez a társulási forma már kiterjed a mezőgazdasági termékekreis.


4. A következő fejlődési szakasz a közös piac, amely a vámuniónak olyan változata, aholaz áruk mellett már a tőke és a munkaerő szabad áramlása is biztosított.

5. Ezen is túlmutat az egységes piac,amely teljes piaci liberalizációt jelent. Vagyis kiterjedolyan közvetett akadályok lebontására is, mint a határellenőrzés. Fontos lépés aműszaki szabványok vagy az adórendszer harmonizációja is.

6. A kereskedelempolitika teljes liberalizációja mellett a gazdaságpolitika harmonizációjátis tartalmazza a gazdasági unió.Ennek része a monetáris unió, amely legtöbbször közös valuta bevezetésével is jár.

7. Az integráció legmagasabb foka a politikai unió, amely a gazdasági unió mellett példáulkül- és biztonságpolitikai integrációt is jelent.

Az integráció kiteljesedése a tagállamok közötti függőség erősödésével is jár. Ez a tagállamokszámára csak akkor elfogadható, ha minden résztvevő számára előnyöket jelent. Ez az előny azEurópai Unió esetében éppen a regionális különbségek csökkenése, a kevésbé fejlett térségekfelzárkózása lehet, amely a regionális politika cél- és eszközrendszerén keresztül valósulhat meg.

2. lecke. Az európai regionális politika kialakulásánakkezdetei1. A kialakulás társadalmi-gazdasági indokaiA II. világháború befejezése után az újjáépítési időszakot követően a jelentős gazdaságifellendülés Európa különböző adottságú területein egymástól eltérő folyamatokat indított el. Ennekrészeként a tradicionális ipari központok modernizálódtak, viszont a hátrányos helyzetű térségeklemaradása tovább növekedett, ami a lakosság gyors városba áramlásához vezetett.

Ez a sajátos fejlődési pálya azt eredményezte, hogy a regionális politika szerepét már az EurópaiGazdasági Közösség alapító tagjai is kiemelten kezelték. A Közösséget létrehozó RómaiSzerződés is tartalmazza ennek szükségességét:

"... az aláíró nemzetek kifejezték törekvésüket, hogy megerősítik gazdaságaik egységét, ésbiztosítják azok harmonikus fejlődését a különböző régiók között fennálló különbségekcsökkentése és a kevésbé kedvező helyzetűek elmaradottságának mérséklése révén..."

2. A regionális politikát szolgáló szervezetek létrejötte ésjellemzői2.1 Az Európai Szén- és Acélközösség


A rurális térségek fejlesztése már a Közösség létrejöttének első szakaszában is kiemelt szerepetkapott.

Eredeti célja a tagországok bányászatának, valamint vas- és acélkohászatánakkoordinációja volt, de az 1960-as évektől feladatai között egyre hangsúlyosabbanszerepeltek a következők:

- a termelés korszerűsítése és ésszerűsítése,

- a munkanélkülivé vált dolgozók átképzése,

- a munkaerő területi mobilitásának támogatása, valamint

- az új, modern iparágak előretörésének támogatása.

2.2 Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF)A vidéki térségek fejlesztése már a Közösség létrejöttének első szakaszában is kiemelt szerepetkapott. Ezt az 1960-as évek elején létrehozott közös agrárpolitika (Common Agricultural Policy)volt hivatott kezelni, amelynek legfontosabb eszköze a ma is működő Európai MezőgazdaságiOrientációs és Garanciaalap (EAGGF) volt.

A közös vidékfejlesztési politika kialakítását indokolta, hogy az elmaradott, kisüzemidominanciájú mezőgazdaság termelési költségei lényegesen meghaladták az extenzívnagyüzemi mezőgazdasági termelést folytató tengerentúli országokétól.

A Közösség országainak versenyképességét tovább rontotta, hogy az interkontinentális szállításilehetőségek bővülése miatt a piaci verseny is éleződött.A mezőgazdaság versenyképességének közösségi fenntartását több tényező indokolta:1. Az önellátás stratégiai szemponttá vált.

2. Politikai célokAz 1960-as évek első felében ez az ágazat foglalkoztatta a választók 20-25%-át, érdekeiketfigyelembe kellett venni.

3. Az agrárium válsága további kedvezőtlen következményekkel járhatott volna, vagyis azesetleges válság miatti urbanizációs hullám költségei lényegesen nagyobbak lehettek volna,mint a mezőgazdaság fenntartásához szükséges támogatások.

A közös agrárpolitika keretében a Közösség több támogatási módszert dolgozott ki:A belkereskedelemben a magas piaci árak fenntartását állami beavatkozással biztosították,ennek keretében az állam csökkenő piaci árak esetén felvásárolta a felesleget, ezzel atermelők elérhették a kívánt profitot.

A nemzetközi kereskedelemben a szubvencionálást helyezték előtérbe, vagyis a termelőkmegkapták a magas termelői ár és az alacsony világpiaci ár közötti különbözetet.

A Közösség beavatkozott a mezőgazdasági importba is, mégpedig importilletékbevezetésével. Ez azt jelentette, hogy a magasabb termelői és alacsonyabb világpiaci árközötti különbséget az importőrnek be kellett fizetnie a közösség kasszájába.

A mezőgazdaság támogatását szolgáló EAGGF két részből áll:1. A Garancia Alap feladata az ártámogatás;


2. az Orientációs Alapé az öntözés-fejlesztés, a farm-modernizáció, az átképzés és azárvízvédelem támogatása.

2.3 Európai Szociális AlapA római szerződés létrehozta az Európai Szociális Alapot (ESF) is.

Ez az eszköz a foglalkoztatási átrétegződés támogatása mellett az 1970-es évektől kiemeltfigyelmet fordított a fiatalok munkához jutásának támogatására.

2.4 Európai Beruházási Bank (EBB)A regionális politika kialakításának időszakában fontos szerepet kapott az 1958-ban létrehozottEurópai Beruházási Bank (EBB).

A szervezet fő feladata egyrészt, hogy kölcsönökkel segítse a közösség fejletlenebb országainakfelzárkózását, másrészt, hogy támogassa az országok közötti kapcsolatokat javító infrastrukturálisfejlesztéseket.

3. ÖsszegzésAnnak ellenére, hogy a leckében tárgyalt, 1975-ig terjedő időszakban a közösség a tagállamokkohéziója érdekében jelentős lépéseket tett, nem működtetett olyan intézményt, amelynekkizárólagos feladata a regionális politika koordinációja lett volna. Emiatt a közösség az ismertetettintézményeken keresztül próbálta regionális politikai törekvéseit érvényesíteni. (1. táblázat: AzEurópai Közösség fejlődésének legfontosabb állomásai 1946-1975 között)

3. lecke. A regionális politika 1975-től 1993-ig1. Főbb események áttekintéseKérjük, tanulmányozza át az összefoglaló táblázatot!

2. A regionális politika legfontosabb állomásai2.1 A Párizsi csúcstalálkozó és a Thomson-bizottság tevékenységeA Közösség fejlődésében a 70-es évek közepére olyan változások következtek be, amelyek aregionális politika továbbfejlesztését indokolták.

Ezek közül a legfontosabb: a közösség kilenctagúra bővült (Nagy-Britannia, Írország és Dániacsatlakozásával), a régi és az új tagok ipari válságterületei és válságba került bányavidékeisürgették a közös fellépést, illetve jelentősen növekedtek a regionális fejlettségi különbségek.

Erre válaszolva 1972-ben a Párizsi csúcstalálkozó résztvevői deklarálták szándékukat akorábbinál hatékonyabb regionális politika folytatására. Ezzel párhuzamosan létrejött a Thomson-bizottság, amelynek feladata egyrészt a legproblematikusabb régiók kijelölése, másrészt apénzügyi támogatási rendszer alapjainak megteremtése volt.

A Thomson-bizottság 1973-ban tette közzé jelentését, amelyben azok a régiók kerültek atámogatandók közé, amelyekben az egy főre jutó GDP a közösségi átlag alatt van, illetve akövetkező feltételek valamelyike teljesül:

mezőgazdaságban dolgozók aránya magasabb a közösségi átlagnál,

foglalkoztatottak minimum 20%-a a bányászatban vagy a textiliparban dolgozik,

tartósan magas a munkanélküliség és az elvándorlás.


http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/164/letolthetok/01_02_ek_fejlodes_allomasai1975.pdf


2.2 Európai Regionális Fejlesztési Alap létrejötteAz eredmények alapján 1974-ben létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF) ésdöntöttek arról is, hogy 1975-78 között 540 millió font támogatást osztanak szét.

1975-től kezdve az ERDF pénzeszközeit több szempont szerint osztották szét. Az 1975-78közötti időszakban a tagállamok előre meghatározott arányok szerint részesülhettek atámogatási forrásokból.

A támogatásnak két formája volt, az egyik az alacsony kamatozású hitel, a másik pedig afejlesztések költségeinek maximum 20%-át fedező vissza nem térítendő támogatás. 1979-től aforrások 5%-a átkerült nem-kvóta rendszerbe, amelyről már nem a nemzetállamok, hanem aközösség rendelkezett.

Az ERDF támogatási rendszerének első jelentős változtatása 1985. januártól lépett életbe.Ettől kezdve a szigorú nemzetállami kvótákról rugalmas megosztásra álltak át, illetve akvótákon felüli részt közösségi programok támogatására fordították.

Ezek esetében a támogatási intenzitás elérhette a 70%-ot. Emellett a közösség elindította egyedifejlesztési programjait, amelyek közül a legismertebb a déli tagállamokat támogató MediterránProgram. Jelentős változás volt, hogy a korábbi, nagyobb léptékű infrastruktúra-fejlesztésiprogramok helyett olyan területek támogatása került előtérbe, mint a kis- és középvállalkozások, aturizmus vagy a szolgáltatások.

1975-1988 között összesen 24,4 milliárd ECU-t fordítottak a regionális politikai célokfinanszírozására, a legtöbb forrás Olaszországba és Nagy-Britanniába, majd csatlakozásuk utánGörögországba és Spanyolországba áramlott.

2.3 A regionális politika reformjaA 80-as évek közepétől az újabb csatlakozó országok miatt a regionális politika reformjaszükségessé vált.

Ennek egyik indoka az volt, hogy az 1986-ban csatlakozott Spanyolország és Portugália többrégiójának fejlettsége jelentősen alulmúlta a közösségi átlagot.Másik, hogy az 1987-ben ratifikált Európai Egységokmány számos területi vonatkozással bírt.Fő célja a négy alapvető szabadság megteremtése volt (1993-ig):

az áruk,

szolgáltatások,

a tőke és a

munkaerő szabad áramlásának feltételeit.


2.4 A strukturális alapok új rendszereEbből kiindulva 1989. január elsejével életbelépett a Strukturális Alapok új rendszere. Aváltoztatások közül a legfontosabbak a következők voltak:

megkétszerezték a Strukturális Alapok keretében kiosztható támogatásokat,

a regionális politikába integrálták az EUROSTAT által korábban kidolgozott területi statisztikaiosztályozási ún. NUTS rendszert. A rendszer a területi egységeket 5 szinten tagolja (ország,régió, megye, kistérség, település).

Meghatároztak öt alapelvet, amelyeket kiemelten vesznek figyelembe a támogatásokodaítélésénél (koncentráció, programközpontúság, partnerség, addicionalitás, szubszidiaritás).

1989-93 közötti időszakra öt célkitűzést határoztak meg és ezekhez rendelték a különbözőAlapokat.

A célkitűzések1. Az első célkitűzés feladata azoknak a fejletlen NUTS II. szintű régióknak a támogatása volt,

amelyekben az egy főre jutó GDP értéke alacsonyabb, mint a közösségi átlag 75%-a.

2. A második célkitűzés a hagyományos iparágak válsága miatt hanyatló régiókszerkezetátalakítását támogatta. Azok a régiók részesülhettek ebből a támogatásból,amelyekben:

- a munkanélküliség a megelőző három évben magasabb volt, mint a közösségi átlag;

- az iparban foglalkoztatottak aránya a megelőző tizenöt év bármelyikében magasabb, mint aközösségi átlag, illetve

- az ipari foglalkoztatás jelentősen csökken.

3. A harmadik célkitűzés célja a hosszú távú munkanélküliség csökkentése volt.

4. A negyedik célkitűzés feladata a 25 év alatti fiatalok munkához jutásának elősegítése volt.

5. Az ötödik célkitűzés egyik része (5a) a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítését, másikrésze (5b) a vidéki térségek fejlesztését célozta.

1. táblázat. A célkitűzések megvalósulását támogató Alapok 1989-93 között1. 2. 3. 4. 5a. 5b.

ERDF X X XESF X X X X XEAGGF X X X

A közösség nem csak a célkitűzések feladatait határozta meg, hanem az egyes alapokbólnyújtott minimális és maximális támogatás értékét is.

(1. célkitűzés: 50-75%; 2. és 5b: 25-50%). Ebben a rendszerben a Közösség 1989-93 közöttösszesen 63 milliárd ECU-t fordított a regionális politika finanszírozására.


További információk:

Az EUROSTAT honlapja

4. lecke. A regionális politika 1993-tól 2006-ig1. Főbb események áttekintéseKérjük, tanulmányozza át az összefoglaló táblázatot!

2. A regionális politika legfontosabb állomásai2.1 A regionális politika reformja az 1990-es évek első felében2.1.1 A változások okaiAz 1990-es évek első felében újra felmerült a regionális politika változtatásának szükségessége.Ennek két fő oka volt:

Az 1993-ig tartó költségvetési periódus lejárt.

Az Európai Közösség tagállamai 1991-ben aláírták a Maastrichti Szerződést, amely 1993-banlépett hatályba. Ennek fő célkitűzései közé tartozott a gazdasági és pénzügyi uniómegteremtése, amelynek eléréséhez megfogalmazták a kialakításhoz szükséges konvergenciakritériumokat. Várható volt, hogy ezeket a feltételeket a kevésbé fejlett országok csak akkortudják teljesíteni, ha regionális kiadásaikat csökkentik.

Az is hozzájárult a változásokhoz, hogy 1995-ben három új tag (Ausztria, Finnország,Svédország) csatlakozott az Unióhoz.

2.1.2 Az alapelvek változásaiA regionális politika reformja nem érintette a támogatási alapelveket, továbbra is a korábbankidolgozott öt alapelv jelentette a támogatások odaítélésének alapját. A célkitűzéseket viszontmódosították.

Az első és második célkitűzés esetében kisebb változtatás történt, megmaradtak afinanszírozást biztosító Strukturális Alapok, de több, korábban nem támogatott régió is bekerülta támogatott körbe (pl: olyan városi térségek, ahol a munkanélküliség meghaladja az EU átlag150%-át).

A harmadik és negyedik célkitűzést összevonták (ez lett a harmadik célkitűzés), valamintkialakítottak egy új negyediket, amelynek célja, hogy elősegítse a munkaerő alkalmazkodásátaz új termelési eljárásokhoz.

Az 5a célkitűzés esetében bővült a finanszírozó alapok köre, mivel létrehozták aHalászati Pénzügyi Orientációs Eszköz (FIFG) alapot. Ennek feladata lett a halászattámogatása.

További változás, hogy az új tagok miatt létrehozták a 6. célkitűzést, amelynek feladata, hogyaz alacsony népsűrűségű (kisebb mint 8 fő/km2) északi területek fejlődését elősegítse.

2.2 A regionális politika az 1990-es évek második felében2.2.1 A költségvetés jellemzőiAz 1994-1999 közötti költségvetési periódusban a Közösség közel 145 milliárd ECU-t fordított a


http://www.europa.eu.int/comm/eurostat/


regionális politika céljaira. Ennek következtében a Strukturális Alapok részesedése a közösköltségvetésből 1999-re elérte a 32%-ot. A fenti támogatási összegből finanszírozott régiókban azUnió lakosságának 46,9%-a élt.

Az egyes célkitűzésekhez rendelt pénzeszközöket a tagállamok előterjesztése alapján osztottákszét. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett a közösségi kezdeményezések finanszírozása,amelyek segítségével az Unió néhány kiemelten fontos probléma megoldását próbálta elérni (pl:INTERREG - határmenti együttműködések támogatása).

A Maastrichti Szerződés nem csak a Strukturális Alapok rendszerében hajtott végreváltoztatásokat, hanem 1993. decemberi hatállyal létrehozta a Kohéziós Alapot is.

Ebből azok a tagállamok részesülhettek, amelyekben az egy főre jutó GNP kisebb, mint azUniós átlag 90%-a. Ez négy országot érintett: Görögország, Írország, Portugália,Spanyolország.

A Kohéziós Alap két fő terület fejlesztését támogatja, az egyik a környezetvédelmiberuházások megvalósítása, a másik pedig a transz-európai közlekedési éskommunikációs hálózat fejlesztése.

2.2.2 A regionalitást segítő egyéb intézményekAz 1993-99 közötti időszakban néhány további intézmény is fontos szerepet játszott aregionális politika megvalósításában. Az egyik az Európai Beruházási Bank, amelyet aMaastrichti Szerződés a korábban említettek mellett további feladatokkal ruházott fel, többekközött feladata lett a kevésbé fejlett országok projektjeinek kölcsönökkel történő finanszírozása.

1994-ben létrejött egy új szervezet is, az Európai Beruházási Alap. Ennek fő feladata atransz-európai közlekedési hálózat fejlesztését és a kisvállalkozások bővülését segítőbefektetések támogatása.

Végül a Maastrichti Szerződés hozta létre a Régiók Bizottságát, amely véleménynyilvánításijoggal bír ez egészségügy, a kultúra, az oktatás, a transz-európai infrastruktúra és a társadalmi-gazdasági kohézió kérdéseiben.

2.3 A regionális politika a 2000-2006 közötti periódusban

A 2000-2006-ig terjedő programozási periódus alapelveit az 1997-ben elkészített Agenda 2000elnevezésű dokumentum tartalmazza. Ennek keretében a hatékonyság növelése érdekében azUnió a célkitűzések számát háromra csökkentette:1. Az első célkitűzésben nem történt változás, vagyis továbbra is azon NUTS 2 régiók

támogathatóak, amelyeknél az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van.

2. Az új második célkitűzés feladata a gazdasági és társadalmi szerkezetváltás által érintett régióktámogatása, amely négy fő területet érint:

- Az első a gazdasági válságterületek,

- a második a hanyatló mezőgazdasági térségek,


- a harmadik a halászattól függő és válsággal sújtott térségek,

- a negyedik pedig a városi válságterületek.

3. A harmadik célkitűzés 2000-től a munkaerőpiac modernizálására koncentrál, kiemelten kezelve

- a gazdasági és társadalmi változások nyomon követését,

- a társadalmi kirekesztés mérséklését,

- az aktív munkaerőpiaci politikát, illetve

- az élethosszig tartó tanulást.A 2000-2006 közötti időszakban nem csak a Strukturális Alapok célkitűzései csökkennek, hanem aKözösségi Kezdeményezések száma is.

Ebben az időszakban csak négy kiemelt program finanszírozása biztosított, ezek a határon átnyúlóegyüttműködést támogató INTERREG, a munkaerőpiacra jutást támogató EQUAL, a városiválságterületeket támogató URBAN és a vidékfejlesztést célzó LEADER-program.

3. A támogatási politika irányelveiA fenti változtatások mellett 1998-tól jelentősen módosultak a támogatási politika szabályai is.Ennek legfontosabb elemeit az 1998-ban közzétett nemzeti regionális támogatásokról szólóirányelvek tartalmazzák.

A támogatandó térségek lehatárolására vonatkozóan az irányelvek új elemei, hogy a Bizottságtagállamonként meghatározta a támogatandó térségekben élő népesség maximumát, illetve atagállamok számára ajánlásokat fogalmazott meg a támogatandó térségek lehatárolására.

A támogatható térségek népességszáma tekintetében abból indultak ki, hogy az ne haladja meg azUnió lakosságának 50%-át. A támogatható népesség arányában a különböző fejlettségűtagállamok között jelentős eltérés van, 2000-2006 között a népesség 100%-a támogathatóGörögországban, Írországban és Portugáliában, míg Dániában ez az arány 17,1%, Svédországbanpedig 15,9%.

Az irányelvek a támogatások célját is pontosan meghatározták, vagyis támogatási célkénta termelő beruházásokat és a munkahelyteremtő beruházásokat határozták meg. Ezekesetében a beruházónak minimum 25%-os saját résszel kell rendelkeznie.

A támogatási formák lehatárolásában a következő formákat helyezték előtérbe: segély, alacsonykamatozású kölcsön vagy kamattámogatás, kormánygarancia, kedvezményes államirészvényvásárlás, adókedvezmény és mérsékelt árú beszerzés.

A támogatások mértékét is meghatározták, amelyet a beruházási érték alapján kell kiszámolni, föld,építmény és berendezés szerinti bontásban. A támogatást bruttó formában, adózás előtti értékenkell számolni, de a támogatások összevethetősége érdekében a Bizottság bevezette a nettótámogatási egyenértéket is.

A fenti feltételek mellett a 2000-2006 közötti időszakban az Unió költségvetésének 34,1%-átfordítja strukturális műveletek finanszírozására.

5. lecke. A regionális politika 2006. utáni kihívásai


1. A változtatások okaiAz Európai Unió 2004-es bővítése miatt

várhatóan növekvő gazdasági és társadalmi fejlettségi különbségek,

az európai gazdaság új fejlődési pályára történő állítása, és a

kedvezőtlen demográfiai folyamatok következtébena 2006-ot követő időszak regionális politikája várhatóan el fog térni a jelenlegitől.

2. Fejlesztési prioritásokA 2001. évi második kohéziós jelentés alapján legfontosabb változás várhatóan az lesz,hogy az új regionális politika nem a támogatási forrásokból fog kiindulni, hanem afejlesztési prioritásokból, amelyekhez utólag rendelnek majd hozzá pénzügyi keretet.

Már most látható, hogy mik lesznek azok a legfontosabb területek, amelyek támogatására aKözösség kiemelt figyelmet fog szentelni.

2.1 A humán erőforrás kapacitások fejlesztéseAz egyik legfontosabb terület a humán erőforrás kapacitások fejlesztése, amely tartalmazza aziskolarendszerű- és a továbbképzés elemeit, valamint a fiatal munkaerő arányának növelését.

2.2 A műszaki infrastruktúra fejlesztéseKiemelt terület a műszaki infrastruktúra fejlesztése is, amelybe beletartozik a távközlés, a közúti ésvasúti közlekedés éppúgy, mint a K+F központok fejlesztése. A jelenleginél nagyobb figyelmet fogkapni az információs- és tudás-alapú társadalom kialakítása éppúgy, mint a természeti erőforrásokfenntartható felhasználása (ivóvízellátás, hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés).

2.3 Politikai prioritásokAz említett kohéziós jelentés tartalmazza azt is, hogy 2006-ot követően a kohéziós politikaiprioritások miként alakulnak. A legfontosabb prioritás továbbra is a legfejletlenebb régióktámogatása marad, ami a tíz csatlakozó ország számára az infrastrukturális fejlesztések továbbimeghatározó szerepét jelenti (ellentétben a korábbi tagországok esetében legjellemzőbbversenyképességgel).

2.4 A munkaerőhöz kapcsolódó prioritásA 2004 előtt és a 2004-ben csatlakozott tagállamok esetében munkaerőhöz kapcsolódóprioritás is eltérő. A 15 tagállam esetében megmarad a képzetlen felnőtt munkaerőtovábbképzése, mint fő cél, a 2004-ben csatlakozott 10 országnál viszont a munkaerő gyorsalkalmazkodásának elősegítése lehet a legfontosabb feladat.

2.5 Vidékfejlesztési politika


A vidékfejlesztési politikában is változások várhatók, előtérbe kerül a tájvédelem, akörnyezetminőség biztosítása, emellett pedig a rurális gazdaság diverzifikálása. Végül fontosszempont marad a határmenti, határon átnyúló fejlesztési kezdeményezések támogatása.

3. Időbeli ütemezésAz Agenda 2000 által bevezetett, a kohéziós politika végrehajtására vonatkozó elemek is a2007-ben kezdődő új költségvetési periódusban lépnek életbe. Eszerint a programozás kétszakaszban történhet, az elsőben elkészülnének a tagállami szintű és a közösségistratégiák, majd a másodikban ezt decentralizálnák a kívánt területi szintekre. Emellett apartnerség kiteljesedhet, erősödhet a regionális és helyi hatóságok szerepe.

4. Regionális politika 2007-2013.A 2007-2013. közötti programozási időszak célkitűzései „számban” ugyan nem változtak (továbbrais három) az előző programozási időszakhoz képest, tartalmilag azonban jelentőshangsúlyeltolódás figyelhető meg. Ezek a változások a következőképpen foglalhatóak össze:

1. prioritás: konvergencia

17 tagállam 84 régióját (154 millió lakos – az összlakosság 35%) érinti

Továbbra is a legelmaradottabb régiók támogatása a cél, ahol az egy főre jutó GDP - azelmúlt három év adatait figyelembe véve- nem éri el a közösségi átlag 75%-át

A rendelkezésre álló források közel 82%-át fordítják erre

A legfontosabb prioritás a munkahely-teremtés

2. prioritás: regionális versenyképesség és foglalkoztatás

19 tagállam 168 régióját (314 millió lakos) érinti

Konvergencia célkitűzés kedvezményezett régióin kívüli területeket támogat

A legfontosabb prioritás a gazdasági átalakulás gyorsítása, a foglalkoztatás ésversenyképesség javítása

A teljes összeg közel 16%-át fordítják erre

3. prioritás: európai területi együttműködéshatárokon átnyúló és transznacionális együttműködések támogatása a fő cél

182 millió főt érint ez közvetve vagy közvetlenül (az EU lakosainak 37,5%-a határ mentén él)

Két új támogatási forma is kialakult:

„Phasing out” támogatás: Ennek keretében a „régi” (2004 előtti) tagállamokolyan régiói támogathatóak, amelyek GDP/fő alapján mért fejlettsége ma eléri a kibővítettEurópai Unió átlagfejlettségének 75 százalékát, de ha csak a régi EU tagállamok (EU-15)fejlettségét nézzük, abban az esetben a 75 százaléka alatt lennének. (Ún, „statisztikai hatás”.) A


„phasing out” támogatást hivatalosan a konvergencia-célkitűzésre szánt keretbőlfinanszírozzák.

„Phasing in” támogatás: Ennek keretében azok a régiók támogathatóak,amelyek GDP/fő alapján mért fejlettsége a fent bemutatott „statisztikai hatástól” függetlenülelérte az Európai Unió átlagfejlettségének 75 százalékát. Ezek támogatottsága nem szűnik megrögtön, hanem az évek során egyre csökkenő támogatási keret áll a rendelkezésükre.

A célkitűzéseket finanszírozó pénzügyi eszközökről bővebben a 12. leckében olvashat.

6. lecke. Az Európai Unió jogrendjének alapjai1. Az EU jogköreAz Európai Unió a tagországok által ráruházott jogkörének megfelelően jár el. Az 1999. május 1-énhatályban lévő Amszterdami Szerződés nagyon pontosan leírja ezt a jogkört.

Amszterdami Szerződés

1.1 Az önrendelkezési jog területeiAz Európai Uniónak önrendelkezési joga van a mezőgazdaság, kereskedelem és a szállításterületén. Ezen a három területen a közösségi intézmények hozzák a közös, európai szintűdöntést, melyben a tagországok képviselőik szavazatával vesznek részt.

1.2 A tagországok autonómiájaAz oktatás, a szakképzés, az egészségügy, a kutatás, a kultúra, a társadalombiztosítás ésa vidékfejlesztés terén ezzel szemben minden tagország megőrzi teljes autonómiáját ésnemzeti jellegét. Az Európai Unió ezeken a területeken csak akkor avatkozik be, amikor a közösfellépés vitathatatlanul hatékonyabb, mint egy-két ország elszigetelt akciója.

Ilyen lehet, hogy szociális téren az Unió minimális garanciákat követel a nyugdíjak összegére, aszülési szabadságra és a munkahely biztonságára vonatkozóan, vagy a kutatás terén atagországok új termékek kifejlesztését célzó laboratóriumi programjait finanszírozza, vagy azoktatás terén arra biztatja a 15 tagország iskoláit és az egyetemeit, hogy olyan oktatási programotdolgozzanak ki, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok tanulmányaik egy részét egy másik európaiországban végezzék. Szintén elképzelhető beavatkozás kulturális területen, ha a Közösségtörténelmi jelentőségű műemlékek helyreállítását finanszírozza.

A fentiek mellett a külpolitika, védelmi politika és belpolitika terén az unió jogköre szűkebb.Ezeken a területeken a tagországok megőrizték teljes szuverenitásukat. Az együttműködéskormányközi keretek között zajlik.

2. Autonóm jogrendszer2.1 Jellemzői


Az Európai Közösség célkitűzéseinek megvalósítását autonóm jogrendszer szolgálja, amelyneksajátos jogalkotási folyamata, jogforrásai és hierarchiája van.

A jogalkotási folyamatban az egyes kérdésekben döntéshozatalra jogosult intézményeket aSzerződések külön rögzítik. A Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament jogosítványai eltérőek:

A Bizottság nem jogalkotó, felelőssége a jogszabályok kezdeményezése és azok végrehajtása.A tulajdonképpeni jogalkotó a Tanács, amely a Bizottság javaslatait elfogadja vagy elutasítja.

A Parlament szerepe korábban a szerződés által előírt esetekben a konzultáció volt, azEgységes Európai Okmány és a Maastrichti Szerződés életbelépését követően jogosítványaiazonban kibővültek: hozzájárul és együtt dönt mindazokban az esetekben, amikor vétójoga van.Ily módon a nemzeti érdekek fóruma (a Tanács) mellett szerepet kapnak a döntéshozatalifolyamatban a közösségi (a nemzetek feletti) érdekek megjelenítői (a Bizottság és az EurópaiParlament).

2.2 A jogforrások hierarchiája2.2.1 Elsődleges joganyagokA jogforrások hierarchiájában a legmeghatározóbbak (ezek alkotják az úgynevezettelsődleges joganyagot).:

az alapító szerződések,

az egyes csatlakozási jegyzőkönyvek, valamint

a tagállamok közötti nemzetközi egyezmények.

2.2.2 Másodlagos joganyagokA másodlagos joganyagot a Közösség alkotta szabályok képezik:

a rendeletek (a legfontosabbak, mert:) elfogadásuk után kötelező erejűvé válnak valamennyitagországban anélkül, hogy azokat az egyes tagországoknak külön át kellene ültetniük anemzeti jogrendbe. Életbeléptetésükhöz az egyes tagállamok belső jogi aktusa nem szükséges,közvetlenül alkalmazandó jogszabályok.

az irányelvek,

a határozatok, mellettük

az ajánlások és a vélemények.

2.2.3 Irányelvek, határozatokA következő jogforrási szinthez tartoznak az irányelvek. Ezek azokat a közös célkitűzéseketrögzítik általános jelleggel, amelyeket az egyes tagországoknak külön át kell ültetniüknemzeti jogrendjükbe.

Életbeléptetésükhöz nemzeti jogi aktusok szükségesek. Az irányelvek a jogharmonizációlegfontosabb eszközei.

A határozatok államigazgatás jellegű intézkedések, nem általános hatályúak, csakmeghatározott címzettekhez szólnak, s csak azokra nézve bírnak kötelező erővel.

3. A közösségi vívmányok (acquis communautaire)A közösségi vívmányok (acquis communautaire) a vázolt közösségi jogforrásoknál szélesebb


körben ölelik fel a Közösség által kibocsátott rengeteg szabályzatot és intézkedést.

A kötelező erejű jogforrások mellett részét képezik a különféle vélemények, ajánlások éscélkitűzések, amelyek kötelező erővel nem rendelkeznek ugyan, de figyelembevételük ajánlatos.

Az egyes jogforrások alkalmazásánál kialakultak azok a szabályok, amelyek az egységes piacműködésének törvényszerűségeit alapvetően meghatározzák.

Ezek közül első helyen említendő a közösségi jog elsőbbsége a nemzeti joggal szembenmég akkor is, ha a kettő ütközne. Erre vonatkozóan ugyan az elsődleges joganyag kifejezettennem rendelkezik, de az Európai Bíróság - az említett három mellett a negyedik legfontosabbintézmény - gyakorlata e vonatkozásban meghatározó jelentőségű.

A szupremácia elve visszamenőleg is érvényesül, a közösségi jog mind a korábbi, mind akésőbb keletkezett nemzeti jogszabállyal szemben elsődlegesen alkalmazandó. A szupremáciaelve nemcsak a tagállamok belső jogával szemben, hanem a tagállamok közötti nemzetköziszerződésekkel szemben is érvényesül.

A közösségi jog természetéből fakad annak közvetlen hatálya is. Ez azt jelenti, hogy anemzeti bíróságok előtt is közvetlenül hivatkozni lehet a közösségi jogra, s nem hozhatóolyan nemzeti átültető jogi intézkedés, amely a közösségi szabályozást korlátozná.

A közvetlen hatályú jogforrásokat azok egyértelműsége és precizitása miatt a nemzeti bíróságokközvetlenül is alkalmazni tudják minden olyan ügyben, amikor egy természetes vagy jogiszemélyiségű vállalkozás ezeken alapuló jogosultságát kívánja érvényesíteni.

Meg kell említeni az úgynevezett negatív jogalkotást is, amelynek keretében az egyestagállamok hatályon kívülre helyezni kényszerülnek azon nemzeti jogszabályaikat, amelyekütköznek a közösségi joggal.

Ez a deregulációs folyamat volt az előzménye annak, hogy az egyes szabadságjogokkorlátozások nélkül érvényesülhessenek. A dereguláció mellett természetesen a pozitívszabályoknak, az egységes szabályoknak a megalkotása hasonlóan nagy jelentőségű.

A re-reguláció, a jogharmonizáció az Egységes Európai Okmány eredményeként gyorsultfel:

Az okmány melléklete mintegy háromszáz irányelv - többségi szavazással megvalósuló -elfogadását írta elő 1992-es határidővel. Az uniformizáló jellegű, részletes szabályozás helyettmegelégedett a minimum harmonizációval, az általános elvek rögzítésével, a minimálisanszükséges egységes szabályozással, s a részletek kimunkálását a tagállamokra bízta.

Egységes Európai Okmány

A közösségi jog szükség esetén segíti a jogot alkalmazó bíróságot, és a jogvédelmet isbiztosítja a jogot alkalmazó bírósággal szemben.


A joganyag elsődleges alkalmazói az egyes nemzeti bíróságok, így fennállhat a veszélyeannak, hogy azok eltérő jogalkalmazási gyakorlatot valósítanak meg. Ennek elkerüléseérdekében a jogalkalmazó nemzeti bíróságok előzetes határozat keretében kérhetik azEurópai Bíróság értelmező állásfoglalását. Ez egyúttal iránymutató a nemzeti bíróságokrészére a közösségi jogértelmezést illetően. Az előzetes határozathozatali eljárások igengyakoriak, az Európai Bíróság döntéseinek mintegy felét ilyen előzetes határozatok alkotják.

Értelmező állásfoglalást valamennyi tagállam valamennyi bírósága kérhet.

Ilyen eljárás indítására kötelezett minden olyan bíróság, amely egy konkrét kérdésben anemzeti jog alapján nem tud állást foglalni. Az értelmező állásfoglalás kötelező ésvisszamenőleges hatályú. Végül a közösségi jog lehetőséget nyújt semmisségi eljárásmegindítására minden érintett számára. Ezzel egy sérelmesnek ítélt közösségi döntésjogszerűségét lehet felülbíráltatni annak nyilvánosságra hozatalától számítva két hónaponbelül.

7. lecke. Az Európai Unió területi rendszere ésstatisztikai beosztása1. A kialakítás indokaiAz Európai Unióban a támogatások alapegysége főszabályként nem a nemzeti szint (a központikormányzat), hanem a régió. Ezért volt szükséges a régiók meghatározásának egységesítése, saz úgynevezett NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistique - Statisztikai TerületiEgységek Nomenklatúrája) rendszer bevezetése, amely alapját képezi az általános európaistatisztikai-tervezési régiók rendszerének.

Az Európai Unió központi statisztikai szervezete, az EUROSTAT által 1988-ban kidolgozottterületi statisztikai egységrendszer arra szolgál, hogy az eltérő fejlettségű területeketegységekbe lehessen sorolni, egységes szempontok alapján elemezni.

2. A NUTS rendszer2.1 Területi szintjeiA NUTS rendszer szerint öt egységesen elfogadott területi szintet különböztethetünk meg (annakellenére, hogy a tagállamok erősen eltérő népsűrűsége miatt a rendszer egyáltalán nem mondhatóegységesnek):1. NUTS I: Területe átlagosan 68 000 km2, népessége átlagosan 4,2 millió. 78 nagyrégiót

határoztak meg ezen a szinten, ide tartoznak a volt keletnémet tartományok, a belga, dán,svéd, ír régiók, Wales, illetve Skócia.

2. NUTS II: a Strukturális Alapok programozásának alapszintje, a Közösség ezt tekinti igaziregionális szintnek. Területe átlagosan 23 000 km2, népessége átlagosan: 1,8 millió. Ez aterületi szint 210 régiót takar, köztük vannak a spanyol, francia autonóm régiók és területek,vagy pl. a belga területi egységek, az osztrák tartományok, vagy a hét magyarországi régió

3. NUTS III: Területe átlagosan 5400 km2, népessége átlagosan 410 ezer fő.Magyarországon ennek a területi szintnek a megyék felelnek meg.

4. NUTS IV: Kistérségek, amelyek a II-es szint mellett a területfejlesztés fő célterületei.


5. NUTS V: Települések.

2.2 A NUTS-beosztás szabályozásaAz Unió hosszú időn át viszonylag nagy szabadságot adott tagállamainak a területbeosztásirendszer (a NUTS-rendszer) kialakításában, és alapkövetelményként csak a stabilitáshoz és azegymásra épüléshez ragaszkodott. A NUTS-beosztás változtatásai azonban sok feszültségetokoztak a Bizottság és az érdekelt nemzeti statisztikai hivatalok között, ezért a 46/2001/EKrendeletben meghatározták a NUTS I - NUTS III szintek kívánatos népességnagyságát, amiaz első szint esetében 3 millió - 7 millió fő, a második szint esetében 800 ezer -3 millió fő,illetve a harmadik szint esetében 150 ezer - 800 ezer fő.

Régiók Magyarországon:1. Közép-Magyarország2. Észak-Magyarország3. Észak-Alföld4. Dél-Alföld5. Dél-Dunántúl6. Nyugat-Magyarország7. Közép-Dunántúl

Rögzítették azt is, hogy a Bizottság háromévenként módosíthatja a beosztást, ám a nemközigazgatási egységek esetében csak akkor, ha ez csökkenti az előírt nagyságrendtől valóeltérés mértékét. Lényeges, hogy a módosítások csak az elfogadásukat követő két évvel későbblépnek hatályba, és ez alatt az idő alatt az érintett országnak öt évre visszamenőleg produkálniakell az átdolgozott regionális statisztikai idősorokat.

A rendszer egységesítési törekvései ellenére a különböző területi szinteket nem mindentagországban alakították ki. Erre példa, hogy Írországban nem jelöltek ki NUTS I szintű területiegységet. Lényeges továbbá, hogy a NUTS II szintű régiók sem egységesek, egyestagállamokban tervezési és statisztikai funkciójuk van, míg máshol fejlesztési szerepkörűek. ANUTS III szint az Unió legtöbb tagállamában közigazgatási egységet takar, míg a NUTS IV, vagyisa kistérségi szint a jelenlegi tizenöt tagállam közül csak Görögországban, Írországban,Luxemburgban, Nagy-Britanniában és Portugáliában létezik.

3. További információkAjánlott link:

Magyarországi régiók oldala

8. lecke. Területi különbségek az Európai Unióban1. Gazdasági és területi egyenlőtlenségek a kilencvenesévekbenA 3,2 millió négyzetkilométeres területű és több mint 370 milliós népességű Európai Unió a világ


http://www.regiok.hu

egyik legnagyobb és gazdaságilag legerősebb régiója. Ennek ellenére már az EurópaiTerületfejlesztési Perspektíva (1998) is megfogalmazta, hogy az EU-ban súlyos gazdaságiegyenlőtlenségek tapasztalhatók, melyek a regionálisan kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésmegvalósulását gátolják.

Az EU központjában lévő területen (az EU "mag-területe") - beleértve London, Párizs,Milánó, München és Hamburg metropoliszát - él az európai lakosság több mint 40%-a, ittkeletkezik az EU GDP-jének 50%-a, és lefedi az EU területének 20%-át.

Az EU déli határrészén azonban - Portugáliától Dél-Spanyolországig, Dél-Olaszországig ésGörögországig - továbbá Németország új szövetségi tartományaiban (volt Német DemokratikusKöztársaság) az egy főre jutó GDP értéke az EU-átlag mindössze 50-65%-át éri el. Az EUterületének északi peremén - pl. Észak-Finnország és az Egyesült Királyság északi része - semsokkal jobb a gazdasági helyzet; a tengerentúli megyék egy főre jutó GDP-je a legtöbb esetben azEU-átlag 50%-át sem teszi ki. Itt kell kiemelnünk, hogy a 2004-ben csatlakozott tíz országesetében ezek az értékek hasonlóan alacsonyak, egyik ország esetében sem haladják meg aközösségi átlag 50%-át.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az EU 25 régiója, amely a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-velrendelkezik, csak részben tudta csökkenteni viszonylagos elmaradottságát. Az egy főre eső GDP,amely 1986-ban az EU-átlag 52%-ának felelt meg, 1996-ban 59%-os szintre emelkedett és 2000-re sem sikerült ezt az értéket 62% fölé emelni.

2. Változások az EU 2004-es bővítése utánEbben is jelentős változás következett be a 2004-es csatlakozással, hiszen a legfejletlenebb 25régió többsége ezekben az országokban van (és GDP-je jóval elmarad az EU-átlag 50%-tól),vagyis az 1986-tól nyomon követhető folyamatos emelkedési tendencia megfordult. A 25leggazdagabb régió - köztük is kiemelten a kisebb városrégiók, mint Brüsszel, Hamburg, Ile deFrance, amelyek GDP-je meghaladja a közösségi átlag 150%-át - egy főre jutó GDP-je 2000-ben2,1-szer volt magasabb a 25 legszegényebb régióénál.

3. A regionális egyenlőtlenségeket befolyásoló tényezőkA regionális egyenlőtlenségeket jelzi az is, hogy a munkanélküliek arányaSpanyolországban, Írországban és Dél-Olaszországban meghaladja a 12%-ot, illetve aSkót-felföld, Nagy-London, Észak-Franciaország munkanélküliségi értékei is 10-12%-osak.Ezzel szemben Dél-Németország és Luxemburg esetében ez az érték 5% alatt van. Tehát alassú felzárkózás ellenére továbbra is jelentősek az Unión belüli különbségek.

Az Európai Bizottság számításai szerint az USA államai között fele akkora eltérések vannak, mintaz EU hasonló regionális egységei között.

Ezeket a különbségeket számtalan - versenyképességet meghatározó - tényezőbefolyásolhatja.Az unió három legkevésbé fejlett tagországának hátránya a versenyképesség szempontjábólminden területen jelentős.

Leginkább a fizikai és a humán infrastruktúra területén kell az elmaradottságot leküzdeniük.Ezt jól mutatja az a tény, hogy a közlekedési infrastruktúra kiépítettségében az autóutakesetében a görög és a spanyol ellátottsági szint az EU-ra jellemző ellátottság felén, a portugálszint a kétharmadán áll. A humán infrastruktúra terén is jelentős az elmaradás a fejlett EUtagországok szintjéhez képest: a felnőtt lakosság nagy része még középfokú végzettséggel semrendelkezik.

A felzárkózás szempontjából meghatározó kutatási és fejlesztési tevékenység területén is


nagy a szegényebb tagországok elmaradása, hiszen a K+F és az innováció számáralegfontosabb körülmények az EU központi régióiban jellemzőek.

4. A kohéziós politika eredményei és a fejlettségi különbségekfeltárásaAz Európai Bizottság a kohéziós politika eredményeinek értékelésére és a fejlettségi különbségekfeltárására háromévente elkészíti Kohéziós jelentését (1996: 1. Kohéziós jelentés; 2001: 2.Kohéziós jelentés). A 2004-ben közzétett 3. Kohéziós jelentés is rámutatott arra, hogy a regionáliskülönbségek továbbra is jelentősek, sőt a tíz új tagország csatlakozásával várhatóan továbbnövekednek.

A Jelentés szerint a mintegy 70 millió lakossal bővülő Közösség GDP-je (2. ábra) várhatóan12,5%-al csökken, vagyis további átlag alatti fejlettségű régiók csatlakoznak (a csatlakozóországok átlagos GDP-je a Közösségi átlag 46%-a).

A Közösség GDP-jeKattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 1. ábra)

Tovább növeli a regionális különbségeket, hogy a jelenlegi tagországokban a foglalkoztatási arány(3. ábra) 64%, míg a csatlakozó országokban mindössze 56%. A két, fejlettséget jelző adat alapjánmegállapítható, hogy az új tagországok teljes területén - 11 régió kivételével - a GDP értékek nemfogják elérni a Közösségi átlag 50%-át.

Foglalkoztatási arány az EU tagországaibanKattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 2. ábra)

5. Ajánlott irodalomEURÓPAI TERÜLETFEJLESZTÉSI PERSPEKTÍVA (ETP)

(EUROPEAN SPATIAL DEVELOPMENT PERSPECTIVE - ESDP)

BevezetőKodolányi János Főiskola 36

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/164/kepek/01_08_01_10_1.jpg

G:/pdf/1f70ad3535238478195afbea82c47046.html#abra_1_1

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/164/kepek/01_08_02_10_2.jpg


A fejezet célja az Európai Unió legfontosabb intézményeinek bemutatása. Ennek keretében sorkerül az egyes intézmények szerepének, feladatainak és működési jellemzőinek bemutatásáraazzal a céllal, hogy a hallgatók számára világosan elkülöníthetőek legyenek az egyes szervezetekszerepkörei, feladatai.

9. lecke. Az Európai Unió intézményrendszere I.1. Az Európai Unió intézményeiAz Európai Unió mai intézményrendszerét a Maastrichti Szerződés 1993. november 1-jén történthatályba lépése óta a következő főbb szervek alkotják:1. Európai Tanács (European Council)

2. Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union)

3. Európai Bizottság (European Commission)

4. Európai Parlament (European Parliament)

5. Európai Bíróság (Court of Justice of the European Communities)

6. Európai Számvevőszék (European Court of Auditors)

7. Európai Beruházási Bank (European Investment Bank)

8. Európai Központi Bank (European Central Bank)

9. Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee)

10. Régiók Bizottsága (Committee of the Regions of the Europeran Union)

11. Europol

12. Európai Ombudsman (European Ombudsman)

13. Konvent (Convention)

2. Az Európai TanácsAz Európai Tanács székhelye Brüsszel, ez a szervezet az Európai Unió állam- éskormányfőinek testülete, amelyet az EU csúcsszervének is neveznek.

Bár az Európai Tanács fóruma eredetileg nem jelent meg az Európai Közösségek alapítószerződéseiben, az állam- és kormányfők már korábban is létező találkozói az 1974 decemberébenmegtartott párizsi csúcsértekezlet után rendszeressé váltak.


A Maastrichti Szerződés hivatalosan is intézményesítette az Európai Tanácsot és előírta, hogyévente legalább kétszer össze kell ülnie. A Tanács rendszerint júniusban és decemberben ülésezik,amikor a soros elnökséget betöltő állam megbízatása véget ér. Ezen kívül évente egy-kétalkalommal időközi csúcstalálkozókat is tartanak. 2003-ig a soros elnök volt a vendéglátó állam,de 2004-től az ET mindig Brüsszelben ül össze. Ülésein az Európai Bizottság elnöke is részt vesz,munkáját a tagállamok külügyminiszterei és egy bizottsági tag is segítik.

Az Európai Tanács lényegében az Unió legfelső döntéshozó testületének tekinthető, ennekmegfelelően kizárólag nagy horderejű, többnyire stratégiai kérdésekben dönt, például az EUbővítéséről. (A konkrét jogalkotást az Európai Unió Tanácsa, azaz Miniszteri Tanács hatáskörébenhagyja.)

Meghatározza az EU számára az általános politikai irányelveket, az alapvető reformokat is.

Összetételéből fakadóan a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere, ezértkonszenzussal dönt. A soros elnökséget, amely az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsaüléseinek szervezési feladatait látja el, a tagállamok félévente cserélik egymás között. Ez arendszer 2006 végéig marad, az újat 2005-ben kell elfogadni.

3. Az Európai Unió TanácsaAz Európai Unió Tanácsa, amelynek székhelye szintén Brüsszelben van, az Európai Unió fődöntéshozó szerve, a jogalkotás elsődleges, de nem kizárólagos felelőse, mivel számoskérdésben az Európai Parlamenttel közösen dönt.

Az Európai Unió Tanácsának épülete

Kormányközi alapon működő testület, ülésein a tagállamok kormányainak képviselői - általábanminiszterei - vesznek részt. A Tanácsot ezért Miniszterek Tanácsának (Council of Ministers) isnevezik. Mivel összetétele a napirend és a megoldandó problémák szerint alakul, a Tanácsot megszokták különböztetni aszerint, hogy mely miniszterek találkozójáról van szó.

Az ún. szektorális Tanácsok, a különböző szakminiszterek testületei foglalkoznak a különféleszakkérdésekkel (pl. mezőgazdaság, gazdasági és pénzügyek, környezetvédelem stb.). Kiemeltszerepet tölt be a Külügyminiszterek Tanácsa, az ún. Általános Ügyek Tanácsa (GeneralAffairs Council), amely a politikailag érzékenyebb, illetve átfogóbb kérdésekkel foglalkozik, éssokszor a szektorális Tanácsok fellebbviteli fórumaként működik.


A Tanácsban a tagországok rotációs alapon fél évig elnökölnek. A határozatokatminősített többséggel hozzák meg, kivéve, ha az adott ügyben teljes egyhangúság vagyegyszerű többség van előírva. A szavazati súlyok eloszlása az adott állam lakosságánakszámával függ össze.

A 2004 előtt csatlakozott tagállamok közül Nagy-Britannia, Franciaország, Németország ésOlaszország - 10, Spanyolország - 8, Belgium, Görögország, Hollandia és Portugália - 5, Ausztriaés Svédország - 4, Dánia, Finnország és Írország - 3, Luxemburg pedig 2 szavazattal vett részt adöntésben.

A 2001. február 26-án aláírt Nizzai Szerződés hatályba lépése után, 2005. január 1-től, illetvea 2004. évi bővítés után a szavazatok eloszlása még inkább a lakosságszámhoz fog igazodni. Atervek szerint Luxemburg - 4 szavazatot kap. A 10 új tagállam 2004. május 1-jei csatlakozása utána szavazatok száma átmenetileg a következőképpen alakul: a régiek szavazatainak számamegmarad,

Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia - 29

Spanyolország - 27

Hollandia - 13

Görögország, Belgium, Portugália - 12

Svédország, Ausztria - 10

Dánia, Finnország, Írország - 7

Lengyelország - 8

Csehország, Magyarország - 5

Szlovákia, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovénia - 3

Ciprus, Málta - 2szavazatot kap, és a jogszabályokat 124-ből minimum 88 szavazattal fogadják el.

A Tanács munkáját több intézmény segíti, ezek közül a legfontosabbak:Állandó Képviselők Bizottsága, amely a Tanács üléseit előkészítő, tagállamok álláspontjátegyeztető testület,

Tanácsi munkacsoportok, melyek szerepe a döntés előkészítése

a Politikai Bizottság, amely önálló döntéseket is hozó egyeztető szervezet.

A Tanács munkáját segítő további szervezetek:

Koordináló Bizottság, mely a szakértői egyeztetési fórumot biztosítja,

Főtitkárság, mely mintegy 2500 fős apparátussal rendelkezik, adminisztratív feladatokat látel,


Trojka, ami elsősorban az Európai Unió külkapcsolataiban játszik szerepet.

4. Az Európai BizottságA szintén Brüsszelben székelő Európai Bizottság az Európai Unió kormányszerűen működődöntés-előkészítő, javaslattevő, ellenőrző képviseleti és bizonyos kivételes esetekbendöntéshozó végrehajtó feladatokkal is felruházott szerve.

Az Európai Unióban egyedül a Bizottságnak van joga törvénytervezetek előterjesztéséhez. (Ajavaslatok elfogadása azonban az Európai Unió Tanácsának és az Európai Parlamentnek a dolga.)

A Bizottság egyszerre jelenti az EU vezető politikai testületét, a jelenleg 20 ún. biztos(Commissionner) által alkotott, kormányokhoz hasonlóan működő grémiumot, az ún. biztosokkollégiumát, illetve az alattuk működő mintegy húszezer fős hivatalnoki apparátust.

A Bizottság szupranacionális szervként határozható meg, mivel nem közvetlenül atagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja, a közösségi érdekeket igyekszikfigyelembe venni és képviselni. Határozatokat csak tagjainak többségi szavazatávalhozhat.

A bizottsági tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy feladataik teljesítése során a nemzetikormányoktól és a Tanácstól egyaránt függetlenül tevékenykednek. A bizottsági tagok aminiszterekhez hasonló tárcákkal rendelkeznek.

A bizottság elnökét és tagjait a tagállamok kormányainak közös megállapodásával, az EurópaiParlament hozzájárulásával jelölik ki. Megbízásuk megújítható újabb 5 éves hivatali időszakra.

Elnökének személye meghatározó a testület egész tevékenységére, a testület politikaiirányítójaként ő jelöli ki a Bizottság munkájának fő irányvonalait, befolyásolja munkastílusát,valamint viszonyát a többi szervhez. A Bizottság elnöke egyben az Európai Tanács tagja is.

A Bizottság hivatali struktúrája a biztosok alá tartozó 36 szervezeti egységbe rendeződik. Ezek azún. Főigazgatóságok (Directorate General - DG), illetve az azokhoz hasonló szolgálatok,hivatalok.

A Bizottság székhelye Brüsszel, de jelentős számú hivatalnok dolgozik Luxemburgban és számosmás, Unión belüli és kívüli helyszínen is. A Bizottság felel az Unió külkapcsolataiért is, így a világ130 országában működik delegációja.

További információk:

Az Európai Bizottság Regionális politikával foglalkozó főigazgatósága

Az Európai Unió működésének összefoglaló ábráját megtekintheti a linkre kattintáskor.

10. lecke. Az Európai Unió intézményrendszere II.5. Az Európai ParlamentAz Európai Unió szervezeti rendszerében fontos helyet foglal el az Európai Parlament,amely az EU demokratikus legitimációját biztosító szerve. Fő feladata az Unió polgáraiérdekeinek képviselete.


http://europa.eu.int/comm/dgs/regional_policy/index_en.htm

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/164/flashek/02_09_eu.swf

Közvetlenül az állampolgárok által - általános választójog alapján - 5 évente választottképviselőtestület, amelynek jelenleg 626 tagja van, akik nemzetközi pártfrakciókba csoportosulvalátják el munkájukat.

Európai Parlament

A 2001. február 26-án aláírt Nizzai Szerződés előirányozza a Parlament létszámának bővítését ésmeghatározza a csatlakozó országokra jutó helyek számát is. (A szerződés részlegesen életbelépett: 2003. február 1-jén, az Európai Bizottságra és az Európai Parlamentre a szavazati súlyokravonatkozólag várhatóan 2004. november 1-től.)

Az eredetileg csak konzultatív funkciókkal létrehozott testület az évek során - az alapítószerződések módosításain keresztül - egyre komolyabb hatásköröket szerzett.

Az Egységes Európai Okmány (1986), a Maastrichti Szerződés (1992), valamint azAmszterdami Szerződés (1997) fokozatosan ruházták fel társjogalkotói feladatokkal az EP-t, amely így ma már a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanács mellettegyenrangú és megkerülhetetlen társdöntéshozóként lép fel.

Emellett a Parlament a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését is. Az EP-nekjóváhagyási joga van a Bizottság elnöke, és egész testülete kinevezését illetően,

felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentős része fölött,

kétharmados többséggel bizalmatlanságot is szavazhat a Bizottsággal szemben, ami utóbbilemondatásával jár,

jóváhagyási jogkörrel rendelkezik a Közösségek és külső országok között kötött szerződéseket,így például a csatlakozási szerződéseket illetően is.

Az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourg. Itt tartják a plenáris üléseket (összesen12 hét egy évben), míg a bizottsági ülésekre Brüsszelben kerül sor. Az intézmény titkárságánakhivatalos székhelye Luxembourg, de az apparátus nagy része Brüsszelben látja el feladatait.

A Parlament munkáját a képviselők által választott elnökből és 14 alelnökből álló Irodairányítja, koordinálja. Az EP elnökét többségi szavazással választják két és fél évesidőszakra. Az Iroda tanácskozási jogú tagja - ugyancsak a képviselők által választott - 5 quaestor,akik feladata, hogy a parlament tagjait közvetlenül érintő pénzügyi és adminisztrációs kérdésekkelfoglalkozzanak.

A parlamenti munka nagy része jelenleg 17 állandó szakbizottságban folyik. A parlamentitisztségviselői helyek (pl. bizottsági elnökök, tagok) betöltéséről a politikai frakciók döntenek.

A fő politikai vitákat a Parlamenti csoportok (Political Groupings) - és nem a képviselők


nemzeti hovatartozása - határozzák meg. Az Európai Parlamentnek jelenleg nyolc politikaicsoportja van. A legutóbb megválasztott és 2004. július 21-én megalakult Parlament összetétele akövetkező:

Európai Néppárt (PPE-DE) frakciója 268 fő,

Európai Szocialista Párt (PSE) frakciója 198 fő,

Európai Liberális és Demokrata Párt (ELDR) frakciója 88 fő,

Zöldek (Verts/ALE) frakciója 42 fő,

Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal Konföderáció (GUE/NGL) frakciója 41 fő,

Függetlenség és Demokrácia Képviselőcsoport (IND/DEM) 37 fő,

Unió a Nemzetek Európájáért (UEN) frakciója 27 fő,

Függetlenek 29 fő.

6. Az Európai BíróságAz Európai Bíróság eredetileg a Montánunió Bíróságaként alakult meg 1952. december 10-én, majd a Római Szerződés aláírása után 1957. április 17-én az Európai GazdaságiKözösség (EGK) Bírósága lett.

A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság az Európai Közösségek legfőbb bírói fóruma, amelyfüggetlen testületként biztosítja a közösségi jog egységes alkalmazását.

Feladata a közösségi intézkedések és szervek, valamint a közösségi jog betartásánaktörvényességi felügyelete, továbbá a közösségi jog értelmezése.

A Bíróság 15 bíróból és 8 főügyésznek is hívott jogtanácsosból áll, akiket a tagállamokkormányainak közös beleegyezésével választanak megújítható hatéves időszakra.

A gyakorlat az, hogy minden tagállam egy-egy bírót jelöl. A bírók a tagállamoktól, de minden másintézménytől függetlenül folytatják munkájukat, funkciójukból elmozdíthatatlanok. A Bíróságmunkájának irányítására a bírák saját maguk közül választanak elnököt hároméves időszakra.

1989-ben az Európai Bíróság tehermentesítése és bizonyos kérdések alacsonyabb szinten valókezelése céljából létrehozták az úgynevezett Elsőfokú Bíróságot (Court of First Instance),amelynek szintén 15 tagja van. Ennek hatáskörébe tartoznak az olyan ügyek, amelyeket egyénekvagy szervezetek indítanak bizonyos meghatározott területeken, mint például a versenyjog, adömpingellenes intézkedések, a szén- és acélügyek, a kártérítési és a közösségi tisztviselők általindított keresetek. Határozatai ellen a hatáskörébe tartozó kérdésekben az Európai Bírósághozlehet fellebbezni, míg az utóbbi ítéletei megfellebbezhetetlenek.

7. Európai SzámvevőszékA luxemburgi székhelyű Európai Számvevőszék 1977-ben alakult a létrehozásáról intézkedő1975. július 22-én aláírt brüsszeli szerződés alapján. Az 1992-es Maastrichti Szerződés azEU legfontosabb szerveinek szintjére emelte. A 15 tagú független testület fő feladata azeurópai közösségi pénzügyek revíziója. Ezen intézmény vizsgálja meg a Közösségek, valamintaz általuk felállított összes szervezet minden bevételéről és kiadásáról szóló számadásokat.Feladata annak ellenőrzése, hogy az Európai Unió, költségvetési szabályainak és a kitűzött


céloknak megfelelően - adófizetőinek érdekében - költi-e el a rábízott pénzt.

A Számvevőszék munkájáról, vizsgálatainak eredményeiről éves jelentést készít, amelyet azEurópai Parlament is megvitat. A testület emellett saját döntése vagy más intézmény felkérésealapján speciális jelentést is készíthet a költségvetéssel összefüggő bármely kérdésről.

A Számvevőszéknek emellett tanácsadó szerepe is van, mivel a közösségi intézmények kikérhetika testület véleményét a közösségi pénzek kezelését, valamint a pénzügyi és költségvetésivonatkozású jogalkotást illetően, sőt a pénzügyi szabályozásokkal kapcsolatban kötelező iskonzultálni a testülettel.

A 15 tagú testületbe minden tagállam egy főt delegál. A számvevőket - a Parlamenttel valókonzultáció után - az Európai Unió Tanácsa nevezi ki megújítható 6 éves időtartamra. ASzámvevőszék tagjai maguk közül választanak elnököt, akinek mandátuma megújítható 3 évesidőszakra szól.

Az Európai Unió működésének összefoglaló ábráját megtekintheti a linkre kattintáskor.

11. lecke. Az Európai Unió intézményrendszere III.8. Európai Beruházási Bank (EBB)8.1 Az EBB jellemzőiAz Európai Unió további fontos intézménye az 1957-es Római Szerződéssel létrehozott EurópaiBeruházási Bank (EBB). A luxemburgi székhelyű fejlesztési bank elsődleges célja, hogytőkeberuházások finanszírozásával elősegítse a Közösségek kiegyensúlyozott gazdaságifejlődését.

Az EU 15 tagállama által összeadott (100 milliárd eurós) alaptőkével rendelkező EIB éventemintegy 20 milliárd euró nagyságrendben nyújt kölcsönöket az Unió gazdaságpolitikájának céljaivalösszhangban álló beruházások finanszírozására a Közösségeken belül és kívül egyaránt.Egyszerre közösségi intézmény és nemzetközi bank.

8.2 Az EBB felépítéseA Beruházási Bank legfelső szerve a Kormányzótanács (Board of Governors), amely a tagállamokpénzügyminisztereiből áll.

Tevékenysége, hatásköre:kialakítja a hitelpolitika általános irányelveit,

megtárgyalja és elbírálja az EIB éves jelentéseit,

dönt a tőkeemelésről,

kinevezi az igazgatókat, az igazgatóság tagjait és a felügyelőbizottságot.A Kormányzótanács nevezi ki a tagállamok és az Európai Bizottság jelölése alapján ötéveshivatali időszakra a 25 igazgatóból és 13 helyettesből álló Igazgatótanácsot (Board of Directors).

Ez a testület biztosítja a bank alapszerződéseknek megfelelő működését és teljes felelősséggelrendelkezik a bankügyletek fölött.

A Kormányzótanács jelöli ki megújítható hatéves hivatali időszakra az elnökből és hét alelnökből



álló Igazgató Bizottságot (Management Committee) is, melyA napi ügymenet irányításáért felel.

Javaslatokat tehet az Igazgatótanácsnak.

Felel az Igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért.Az EIB több száz alkalmazottját 7 igazgatóság és egy technikai tanácsadó szolgálat fogja össze.

9. Európai Központi Bank1998. június 1-én került sor az Európai Központi Bank felállítására az 1994. január 1-jétől 1998.június 1-ig működő Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute - EMI) jogutódjaként az1992. évi maastrichti szerződés értelmében.

Az Európai Központi Bank (ECB) az EU frankfurti székhelyű, a tagállami kormányoktólteljesen független jegybankja, amely a monetáris unió és a közös pénz működtetésénekelsődleges felelőse. Az Európai Központi Bank legfőbb feladata az euró menedzselése ésstabilitásának megőrzése.

Az Európai Központi Bank épülete

Bár a nemzeti központi bankok nem tekinthetők egyértelműen alárendeltjeinek, tevékenységüketiránymutatásai szerint végzik, bankjegyeket kizárólag a Központ Bank engedélyével bocsáthatnakki. Az ECB irányító helyet foglal el a Központi Bankok Európai Rendszerében (European System ofCentral Banks - ESCB), amely az EU tagállamainak jegybankjaiból és az Európai Központi Bankbólálló, szintén 1998. június 1-jén létrehozott intézmény. Az ESCB elsődleges célkitűzése azárstabilitás fenntartása, amelyre alapozva látja el a következő fő feladatait:

a Közösség monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása,

a devizaügyletek irányítása,

a tagállamok hivatalos devizatartalékainak megőrzése és kezelése,

a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása,

az uniós közös pénz, az európai közös pénzegységet (ECU) 1999. január 1-jétől felváltó euróárfolyamának meghatározása

10. Gazdasági- és Szociális BizottságA Gazdasági- és Szociális Bizottságot (ESC) szintén a Római Szerződés hívta életre. Az


Európai Unió gazdasági és szociális érdekcsoportjait képviselő testület az EU két tanácsadóbizottságának egyike a Régiók Bizottsága mellett. Működésének célja, hogy az Unió különbözőgazdasági és szociális érdekcsoportjainak véleményét az EU döntéshozó szerveimegismerjék, illetve döntéseiknél figyelembe vehessék. Konzultatív szervként fejti kivéleményét a Tanács, a Bizottság és a Parlament számára az illetékességébe tartozókérdésekben.

A brüsszeli székhelyű, 222 tagú testület számos gazdasági és szociális terület képviselőiből áll,akik három csoportra oszlanak:1. munkaadók,

2. munkavállalók és

3. egyéb érdekvédelmi szervezetek (minden olyan érdek, tevékenység reprezentánsai, akik nemilleszthetők be az első két csoportba) képviselői.

A tagokat a tagállamok javaslata alapján az Európai Unió Tanácsa nevezi ki négyéves időtartamra.Újra jelölhetők és újra kinevezhetők. Az ESC elnökét és az Irodát a bizottság saját soraibólválasztja kétéves megbízatással. Az elnök felelős a testület mindennapi működéséért, folyamatosmunkájáért, az ő feladata a külső szervekkel való kapcsolattartás is. Az Iroda 30 főből áll, feladataaz ESC munkájának megszervezése. Az ESC szekciókban végzi munkáját, hogy képes legyenlefedni valamennyi, a szerződések által kijelölt területet. Jelenleg kilenc szekció működik:gazdasági és pénzügyi; külkapcsolatok; szociális ügyek; környezetvédelmi, közegészségügyi ésfogyasztói ügyek; mezőgazdaság; regionális fejlesztés; ipar, kereskedelem; szállítás éskommunikáció; energia- és nukleáris ügyek.

11. Régiók BizottságaA konzultatív szervként működő Régiók Bizottságát az 1992. évi Maastrichti Szerződéshozta létre. Az Európai Unió két tanácsadó bizottságának egyike, a Gazdasági és SzociálisBizottság mellett.

Célja, hogy a helyi és regionális szervek véleményét a rájuk is vonatkozó döntésekmeghozatala előtt megismerhessék az EU döntéshozó szervei.

A brüsszeli székhelyű testületnek 222 tagja van, akik a regionális hatóságokat képviselik, azaztöbbnyire polgármesterek, önkormányzati, tartományi vezetők, de csak olyanok lehetnek, akiketközvetlenül választottak. Négyéves megbízatásuk van.

A Maastrichti Szerződés rendelkezéseinek értelmében kötelező kikérni a testületvéleményét az oktatást, kultúrát, közegészségügyet, transzeurópai hálózatokat, gazdaságiés szociális kohéziót érintő területeken. Az Amszterdami Szerződés további öt területentette kötelezővé a Régiók Bizottságával való konzultációt:1. foglalkoztatás

2. szociálpolitika

3. környezetvédelem

4. szakképzés

5. közlekedés kérdéseiben.A testület emellett saját kezdeményezése alapján is megvizsgálhat egyéb kérdéseket, amelyek


érintik a településeket, régiókat. A Régiók Bizottságának véleménye a Gazdasági és SzociálisBizottsághoz hasonlatos, azaz azt a testület határidőre köteles kiadni, és a Tanácsra, valamint azEurópai Bizottságra semmilyen kötelező erővel nem bír.

12. Az EuropolA hágai központú, kormányközi alapon működő európai központi bűnügyi rendőrségiszervezet, az Europol megalapításáról az 1992. évi Maastrichti Szerződés döntött. 1994.január 3-án kezdte el működését Europol Kábítószer Részlegként (Europol Drugs Unit - EDU), majdaz 1995. július 26-án aláírt Europol Konvenció hatályba lépése, 1998. október 1. után, a maiEuropol 1999. július 1-jén kezdte meg teljes körű működését.

Fő célja, hogy javítsa a tagállamok illetékes hatóságainak hatékonyabb együttműködését anemzetközi bűnözés súlyosabb formái ellen.

Az Europol a világszervezetként működő Interpollal ellentétben nem rendelkezik önálló nyomozati,bűnüldözési joghatósággal, hanem elsődlegesen együttműködési, információcserét bonyolítóhivatalként funkcionál.

13. Az Európai OmbudsmanTovábbi fontos intézmény az Európai Ombudsman. Az Európai Parlament választja aParlament mandátumával azonos időszakra, öt évre. Az ombudsman feladata, hogykivizsgálja a közösségi intézmények tevékenységében megnyilvánuló méltánytalaneljárásokra vonatkozó azon panaszokat, amelyeket az EU állampolgárai, valamint az Unióterületén bejelentett irodával rendelkező társadalmi szervezetek és vállalatok véltsérelmeik esetén jelentenek be.

Csak abban az esetben lehet az Ombudsmanhoz fordulni, ha a panasztevő korábban legalábbegyszer jelezte problémáját a kifogásolt intézménynél. Az Ombudsman nem járhat el kormányok,helyi és regionális önkormányzatok érdekében, s nem foglalkozik bíróság előtti, illetve jogerősítélettel lezárt ügyekkel.

A következő ábrán összefoglalva szemléltetjük az Európai Unió működését.

Ajánlott link:

Régiók Bizottsága

BevezetőKedves Hallgató!

Ebben a fejezetben az EU regionális politikájához rendelt pénzügyi eszközökről, azokfelhasználásának folyamatáról olvashat. A fejezet áttanulmányozásával Ön:

képes lesz értelmezni az unió regionális politikájához rendelt pénzügyi eszközöket, alapvetőjellemzőiket, és

megismerheti felhasználásuk sajátosságait.

12. lecke. Az Európai Unió kohéziós pénzügyiKodolányi János Főiskola 46


http://europa.eu/institutions/consultative/cor/index_hu.htm

eszközeinek általános bemutatásaAmint azt az 1. fejezetben olvashattuk, 1997-ben, Amszterdamban, a Maastrichti Szerződéstfelülvizsgáló kormányközi konferencián aláírásra került az ún. Amszterdami Szerződés; 158.Cikkelye így szól:

„gazdasági és szociális kohéziójának megerősítése érdekében, a Közösség célul kell,hogy kitűzze az egyes régiók fejlettségi szintje közötti eltéréseknek és leghátrányosabbhelyzetű régiók – beleértve a vidéki területeket – elmaradottságának csökkentését”

Láthatjuk, hogy a cikkelyben rögzítésre került a kohéziós politika egyik alapvető jellemzője, a cél. Acél elérése érdekében különböző eszközök bevonása, mozgósítása szükséges. A célokelérésének eszközei alapvetően nem mások, mint pénzalapok. E pénzalapok egy-egy unióstervezési időszak költségvetésében rögzítettek. A pénzügyi eszközök közül tán legismertebbek azún. Strukturális és Kohéziós Alapok, azonban felsorolás-jelleggel érdemes áttekinteni az EUgazdasági és szociális kohézióra vonatkozó céljaihoz rendelt, kohéziós politikájának fejlődésesorán kialakított, ma már nem a lista teljességében használatos (!), jellemző forrásait:

Strukturális Alapok:

Európai Regionális Fejlesztési Alap(ERDF, European Regional Development Fund)

Európai Szociális Alap(ESF, European Social Fund)

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekció(EAGGF-GS, Europen Agricultural Guidance and Guarantee Fund Guidance Section)

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszkö(FIFG, Financial Instrument for Fisheries Guidance)

Közösségi kezdeményezések (Community Initiatives)Kohéziós Alap (CF, Cohesion Fund)Európai Beruházási Bank (EIB, European Investment Bank)

A Tanács „az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a KohéziósAlapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályonkívül helyezéséről” szóló 1083/2006/Ek Rendelete (2006. július 11.) alapján 2007-2013 közöttitervezési időszakban a kohéziós politika keretében támogatást nyújtó strukturális éskohéziós eszközök

az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA),az Európai Szociális Alapra (ESZA)és a Kohéziós Alapra korlátozódnak.

E források közül az ERFA forrásai jellemzően a termelő beruházásokra, az ESzA források azemberi erőforrások fejlesztésére vonatkoznak. E két forrást összefoglaló néven StrukturálisAlapoknak is szokás nevezni. A pénzügyi eszközök harmadik csoportja a Kohéziós Alap, ennekfelhasználása a környezet védelmére, fejlesztésére és a közlekedési állapot jobbítására szolgál.A közösségi kohéziós politika hatékonysága érdekében a jelenlegi tervezési időszak (2007-2013)összevontan és egyszerűsítetten kezeli a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap munkáját, közöscélként nevesítve

a tagállamok és a régiók közelítését („konvergencia”),


http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:210:0025:0078:HU:PDF

a regionális versenyképességet és foglalkoztatást,valamint az európai területi együttműködés megvalósítását.

Fentiek közül a „konvergencia” célkitűzésre irányuló pénzügyi koncentráció aránya a legnagyobb -mivel a kibővített Európai Unióban nagyobbak az egyenlőtlenségek.A „konvergencia” célkitűzés alapján a strukturális alapokból támogatásra jogosultak azok aNUTS-II. régiók, amelyek 2000–2002 közötti időszakra vonatkozó, a vásárlóerő-paritáson mért, ésa közösségi adatok alapján számított, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-25GDP-átlagának 75%-át.Azok a NUTS 2. szintű régiók, amelyek a „konvergencia” célkitűzés alapján támogatásra jogosultaklettek volna, amennyiben a GDP támogathatósági küszöbértéke az EU-15 átlagának 75%-amaradt volna, ám megszűnt támogathatóságuk, mivel a Rendelet az EU-25 GDP-átlagának 75%-átveszi alapul, ezért átmeneti és egyedi alapon jogosultak a strukturális alapokból a„konvergencia” célkitűzés alapján nyújtott támogatásra.A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján a strukturális alapokbólazok a régiók jogosultak támogatásra, amelyek nem tartoznak sem a konvergencia-kritérium, semaz átmeneti finanszírozás kritérium hatálya alá.Azok a tagállamok jogosultak a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra, amelyek esetében a2001–2003 közötti időszakra vonatkozó, vásárlóerő-paritáson mért és a közösségi adatok alapjánszámított bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-25 GNI-átlagának 90%-át, és amelyekrendelkeznek a Szerződés 104. cikkében említett gazdasági konvergencia-feltételek teljesítéséreirányuló programmal.A 2007–2013 közötti időszak vonatkozásában az alapokból finanszírozandókötelezettségvállalások tekintetében rendelkezésre álló források összege 2004-es árakon308.041.000.000 euro. A célkitűzésenkénti megoszlás tekintetében

a „konvergencia” célkitűzés számára biztosított összes forrás a források 81,54%-át teszi ki,összesen 251.163.134.221 eurot,A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés számára biztosított összesforrás az említett források 15,95%-át teszi ki, összesen 49.127.784.318 eurot,

a tagállamonkénti indikatív bontás kiszámításakor kritériumkénta támogatásra jogosult népességet,a regionális és a nemzeti prosperitást,valamint a munkanélküliségi rátát alkalmazva.

Az „európai területi együttműködés” célkitűzés számára biztosított összes forrás a források2,52%-át teszi ki - azaz összesen 7.750.081.461 millió eurot -, a tagállamonkénti indikatív bontáskiszámításakor kritériumként a támogatásra jogosult népességet alkalmazva.A programozásnak biztosítania kell az alapok egymás közötti, illetve más meglévő pénzügyieszközökkel, az EBB-vel és az Európai Befektetési Alappal (EBA) történő összehangolását. Azilyen összehangolás magában foglalja az összetett pénzügyi rendszerek, valamint a közszféra és amagánszféra közötti együttműködések előkészítését. Konkrét példaként említhető, hogy aKohéziós Alap és az ERFA által nyújtott támogatást, - kiegészítő jellegük fokozása ésvégrehajtásuk egyszerűsítése céljából -, a közlekedési és a környezetvédelmi operatív programokesetében közösen kell programozni, és azoknak nemzeti földrajzi hatókörrel kell rendelkezniük.A tagállamok felelősségét jelenti az Alapok felhasználásához kötődő irányítási és ellenőrzésirendszerek kialakítása, a költségek igazolása, a közösségi jogszabályok szabálytalanalkalmazásának vagy megsértésének megelőzése, felderítése és korrekciója. A tagállamok azirányítási és az ellenőrzési rendszer megfelelő működésének biztosításának érdekében elfogadták,hogy egyetlen, jól szabályozott irányító hatóságot kell kijelölni minden egyes operatív programesetében. A szubszidiaritás elvével összhangban, alapvetően nemzeti szabályozást kell kialakítania projektek támogatható költségeinek elszámolhatósága tekintetében.


Az operatív programok kezdetén történő előleg-átutalás biztosítja a folyamatos likviditást, amelysegíti a kedvezményezettek számára történő kifizetéseket az operatív program végrehajtásasorán. Ezért a strukturális alapok esetében rendelkezni kell

5% előleg átutalásáról a 2004. május 1-jét megelőzően az Európai Uniót alkotó tagállamokesetében,és 7 % előleg átutalásáról a 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamokesetében.

A Kohéziós Alap esetében ennek mértéke7,5% a 2004. május 1-jét megelőzően az Európai Uniót alkotó tagállamok esetében,és 10,5% a 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozó tagállamok esetében az operatívprogramok végrehajtásának felgyorsítása érdekében.

Összefoglaló kérdések1. Mutassa be röviden unió kohéziós politikájának pénzügyi keret-eszközeit!

2. Mely eszközökből áll az ún. Strukturális Alapok rendszere?

3. Mi a szerepe az előleg nyújtásának, és mutassa be ennek lehetséges mértékét!

13. lecke. Az Európai Unió Strukturális és KohéziósAlapjai1. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)Az Alap felhasználását az Európai Parlament és a Tanács „az Európai Regionális FejlesztésiAlapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről” szóló, 1080/2006/Ek Rendelete(2006. július 5.) szabályozza.A Szerződés 160. cikke és az 1083/2006/EK rendelet szerint az ERFA hozzájárul a gazdasági éstársadalmi kohézió megerősítésére irányuló támogatás finanszírozásához azáltal, hogy

a regionális gazdaságok fejlődésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása, többekközött a hanyatló ipari területek és a hátrányos helyzetű térségek szerkezetátalakítása révénkiigazítja a főbb regionális egyenlőtlenségeket,valamint támogatja a határokon átnyúló, a transznacionális és az interregionálisegyüttműködést.

Az ERFA hozzájárula fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez termelő beruházásokhoz,elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) nyújtandó, közvetlen befektetésitámogatás révén,

az infrastruktúrába történő befektetéshez,az endogén potenciál fejlesztéséhez, magába foglalva a vállalkozásoknak, különösen a KKV-knak nyújtott támogatást és szolgáltatásokat, finanszírozási eszközök – például kockázati tőke,kölcsön- és garancialapok, helyi fejlesztési alapok, kamattámogatás – létrehozását ésfejlesztését, valamint a régiók, városok és az érintett társadalmi, gazdasági éskörnyezetvédelmi szereplők hálózatosodását, együttműködését és tapasztalatcseréjét,az 1083/2006/EK rendelet 45. és 46. cikkében említett technikai támogatáshoz.

A „konvergencia” célkitűzés keretében az ERFA a fenntartható integrált regionális és helyi



gazdasági fejlődésre és foglalkoztatásra összpontosítja támogatását, az endogén kapacitásmobilizálásával és erősítésével, a következő prioritásokon keresztül:

kutatás és technológiafejlesztés (K+TF), innováció és vállalkozói szellem,

információs társadalom,helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúráktámogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az1081/2006/EK rendelet alkalmazási körén kívül esnek,környezetvédelem,idegenforgalom,közlekedési beruházások,energetikai beruházások,oktatási beruházások, beleértve a szakképzés területét is, amelyek hozzájárulnak a vonzerőfokozásához és az életminőség javításához,beruházások az egészségügyi és szociális infrastruktúra területén, amelyek hozzájárulnak aregionális és helyi fejlődéshez, valamint az életminőség növeléséhez.

A „regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzés keretében az ERFA afenntartható fejlődésre irányuló stratégiák összefüggésében a foglalkoztatottság előmozdításamellett elsősorban a következő három prioritásra összpontosítja támogatását:

innováció és a tudásalapú gazdaság,környezetvédelem és kockázat-megelőzés,hozzáférés az általános gazdasági érdekű közlekedési és távközlési szolgáltatásokhoz.

Az „európai területi együttműködés” célkitűzés keretében az ERFA a következő prioritásokraösszpontosít:

a határokon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységek fejlesztése afenntartható területfejlesztésre irányuló együttes stratégiák révén,a transznacionális együttműködés kialakítása és fejlesztése,a regionális politika hatékonyságának erősítése.

Az Európai Szociális Fejlesztési Alap (ESzA)Az Alap felhasználását az Európai Parlament és a Tanács „az Európai Szociális Alapról és az1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről” szóló 1081/2006/Ek Rendelete (2006. július5.) szabályozza.Az ESZA-nak – a Szerződés 146. cikke által az ESZA-ra és a Szerződés 159. cikke által astrukturális alapokra ruházott feladatok keretében, valamint az 1083/2006/EK rendeletrendelkezéseivel összhangban – erősítenie kell a gazdasági és társadalmi kohéziót

a foglalkoztatás és a munkalehetőségek javítása,valamint a magas szintű foglalkoztatás és több és jobb munkahely teremtésének ösztönzéserévén.

Az ESZA ezt a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásán keresztül valósítja meg,amelyek

a teljes foglalkoztatás elérésére,valamint a munka minőségének és a termelékenységnek a javítására,továbbá – többek között a hátrányos helyzetű személyek munkavállalásának javítása révén – atársadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű



egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak.A „konvergencia”, valamint a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzésekkeretében az ESZA a tagállamokban az alábbi prioritások alapján támogat tevékenységeket:

a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése agazdasági változásokra való jobb felkészülés, és azok pozitív kezelésének javítása céljából,különösen az egész életen át tartó tanulás és innovatív és termelékenyebb munkaszervezetiformák előmozdítása révén,az álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának és tartós munkaerő-piaci jelenléténekjavítása,a hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése a foglalkoztatásban valófenntartható integrációjuk céljából, és a munkaerő-piaci megkülönböztetés valamennyi formájaelleni küzdelem,a humántőke fejlesztése,a releváns transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű érdekelt felek – például szociálispartnerek és nem kormányzati szervezetek – hálózatba szerveződésén keresztüli partnerségek,egyezmények és kezdeményezések,a foglalkoztatás és a munkaerő-piaci integráció területére vonatkozó reformokra valóösztönzés előmozdítása érdekében.

Az ESzA, kizárólag a „konvergencia” célkitűzés keretében az alábbi prioritások alapján támogattagállami tevékenységeket:

a humántőke-beruházások bővítése és javítása,a nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek és közszolgálatok – valamint adottesetben a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek – intézményi kapacitásánakés hatékonyságának erősítése a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljeskormányzás érdekében.

Az ESZA emellett támogatja a „transznacionális és a régióközi együttműködés” keretébenvégzett tevékenységeket, különösen az információk, tapasztalatok, eredmények és a beváltgyakorlat megosztásán, továbbá kiegészítő módszerek és összehangolt vagy együttes fellépéskialakításán keresztül.

A Kohéziós Alap (KA)Az Alap felhasználását az Európai Parlament és a Tanács „a Kohéziós Alap létrehozásáról és az1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről” szóló, 1084/2006/EK Rendelete (2006. július11.) szabályozza.Az Alap a következő területeken végzett tevékenységekhez nyújt támogatást:

transzeurópai közlekedési hálózatok, különösen az 1692/96/EK határozatban meghatározottközös érdekű kiemelt projektek,környezetvédelem a környezetvédelmi politikai és cselekvési program alapjánmeghatározott közösségi környezetvédelmi politikai prioritások körében. Ez utóbbiösszefüggésben az Alap beavatkozhat olyan, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos területekenis, amelyek egyértelmű környezeti előnyökkel járnak, nevezetesen:az energiahatékonyság és a megújuló energiák,a transzeurópai hálózatokon kívüli közlekedési szektorban a vasúti, folyami és tengeriközlekedés,az intermodális közlekedési rendszerek és kölcsönös átjárhatóságuk,a közúti, tengeri és légi közlekedés irányítása,a tiszta városi közlekedés és a tömegközlekedés.



Összefoglaló kérdések1. Mely jogszabályi háttér szabályozza az ERFA, ESzA és Kohéziós Alapokat?

2. Melyek az ERFA fő beavatkozási területei?

3. Mutassa be a Kohéziós Alap főbb felhasználási területeit!

14. lecke. A pénzügyi eszközök felhasználásánakfolyamataA Strukturális és Kohéziós Alapok felhasználásánál az alábbi tényezőkérvényesülnek:

A fejlesztési programokat mindig a tagállamok megfelelő hatóságai javasolják, melyek egybenképesek és hivatottak azok irányítására is, amint azokat a Bizottság elfogadja.Az egyes programokhoz rendelt költségvetés a helyi szinten megvalósuló beavatkozásiterületeket finanszírozza, melyeket a tagállamok hatóságai határoznak meg, ebből adódóan avégső kedvezményezetteknek ezen hatósághoz kell pályázataikkal fordulniuk.A programok végrehajtását monitoring bizottságok ellenőrzik, melyek hivatottak a programokirányelveinek módosítására.A partnerség elvének kötelező fenntartása garancia lehet a felelősség effektív megosztására akülönböző szintek között.

Az Európai Unió tagállamai – amint azt az előző leckékben olvashattuk, megfelelő kritériumokteljesítése esetén – jogosultak a Strukturális és Kohéziós Alapok igénybevételére, melyről az adottprogramozási, tervezési időhorizont – jelen esetben 2007-2013 – érvényre kerülésekor atagállamok hivatalos értesítést kapnak.Az értesítést követően – amennyiben a tagállam előre nem készült fel és nincsen „előre gyártott”Nemzeti Stratégiai Referencia Kerete (Magyarországon ezt a dokumentumot Új MagyarországFejlesztési Tervnek nevezik és a tantárgy későbbi fejezeteiben részletesen bemutatásra kerül) –megkezdődik a lázas tervezési munka korszaka.A Nemzeti Stratégiai Referencia Keretek kidolgozásának részfeladatait a következő szakaszokjellemezhetik:

A helyzetértékelés elkészítése, amely az ország jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzetét, azEurópai Unióhoz viszonyított fejlettségét, és a fejlődését meghatározó trendeket mutatja be éselemzi.A helyzetértékelésre épülő stratégia elkészítése, amelynek tartalmaznia kell a célokat és acélok elérésének tervezett módját.A terv szerkezetéhez igazodva az általános és konkrét fejlesztési célokon kívül az operatívprogramok struktúrájának is meg kell jelennie. Nagyon fontos, hogy a stratégiakidolgozásához szükséges előkészítő anyagok - módszertani útmutató, segédletek, információk– megfelelő időben és minőségben rendelkezésre kell, hogy álljanak!Az operatív programok listájával koherens, kapcsolódó indikatív pénzügyitáblázatokszolgálnak kiindulási alapul a partnerség által meghatározott egyeztetésekhez,amelynek a végén a programok véglegesítésre kerülnek.A következő fázis a végrehajtás tervezett intézményi rendszere leírásának véglegesítése.És végül a programokkal kapcsolatos koherencia- és konzisztencia-vizsgálat, valamint azelőzetes- és környezeti szempontú értékelés eredményeként előáll az EU-hoz benyújtandóNemzeti Stratégiai Referencia Keret.


Miután elkészült, és nemzeti szinten elfogadottá vált a referenciakeret első megközelítésűváltozata, benyújtásra kerül a Bizottsághoz. Ezt követően, a nemzeti és EU-s fél tárgyalásainakeredményeként – általában többszöri egyeztetés, visszacsatolás során – előáll a NemzetiStratégiai Referencia Keret (NSRK), a tényleges operatív programok alapja. Az NSRKvéglegesítésének folyamata és azok átlagos időtartama az alábbi:

A tárgyalási mandátum előkészítése1. Az NSRK benyújtása

- A Bizottság érintett osztályának- Az Európa Parlamentnek- Az Európai Beruházási Banknak

1 hét

2. A terv EU általi áttekintése, megvitatása, pontosító konzultációk,előzetes felmérő tanulmányok kezdeményezése

3 hét

3. Tárgyalási mandátum előkészítése, azaz- A vitatott pontok rögzítése- Az NSRK főbb pontjainak körvonalazása– első Tervezet

4 hét

A döntés előkészítése4. Tárgyalások a Partnerség elvének betartásával

– a Tárgyalási mandátum alapján11 hét

5. Az NSRK első változatának kidolgozása, a szöveg benyújtása más,kapcsolódó szervezetekhez

2 hét

6. A Bizottság elvi döntése 2 hét7. Az érintettek konzultációja, Bizottsági döntés, mely meghatározza a

- Segítségnyújtás és- Finanszírozás összegét és a- Finanszírozási Terveket

3 hét

Valószínűsíthető időtartam 26 hét

Az NSRK aláírását követően válnak a tényleges operatív programok megvalósíthatóságrajavasolhatóvá, ezt követően a tagállam hatóságai kidolgozzák a részletes operatív programokat. ABizottság – az NSRK elfogadásához hozott – döntését követően a tagállamnak maximum 6 hónapáll rendelkezésére, hogy a Bizottsághoz történő benyújtásra előkészítse az OperatívProgramokat. Valamennyi operatív program 2007. január 1. és 2013. december 31. közöttiidőszakra vonatkozik. A Bizottság és a tagállam eltérő megállapodásának hiányában az operatívprogram e fejezet első leckéjében említett három célkitűzés közül kizárólag egyrevonatkozhat. Ezek kidolgozása általában az egyes Operatív Programokért felelős, ún. IrányítóHatóságok feladata, felépítésüket tekintve az NSRK egyes prioritásaihoz illeszkedőenrészletesebb, de még mindig stratégiai jelleget öltő dokumentumok, melyek készítése az alábbilépésekből áll:

Az Operatív programhoz kapcsolódó helyzetértékelés elkészítése – összhangban az NSRK-ban lefektetett alapvetésekkel -, amely a kapcsolódó ágazati/regionális gazdasági-társadalmihelyzetet, a meghatározó trendeket mutatja be és elemzi,A helyzetértékelésre épülő stratégia partnerek bevonásával történő elkészítése,A stratégia alapján körvonalazott prioritások véglegesítése,A forrásallokáció meghatározása, a pénzügyi táblázatok kidolgozása,A következő fázis a végrehajtás rendszerének (menedzsment, kommunikáció, értékelés ésmonitoring) véglegesítése,A programokkal kapcsolatos folyamatos partneriegyeztetés, koherencia- és konzisztencia-


vizsgálat, valamint az előzetes- és környezeti szempontú értékelés eredményeként előállaz EU-hoz benyújtandó, végleges Operatív program.

A Bizottság valamennyi operatív programot a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy hónappalannak a tagállam általi szabályszerű benyújtását – és 2007. január 1-jét – követően elfogad.Valamennyi operatív program számára a tagállam jelöli ki az ún. Irányító Hatóságot, mely atagállam által az operatív program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság,illetve közjogi vagy magánszerv lehet. Ugyanaz a hatóság több operatív program számára iskijelölhető, ugyanakkor a tagállam kijelölhet egy vagy több Közreműködő Szervezetet is arra,hogy az irányító hatóság egyes feladatait vagy valamennyi feladatát annak felelősségéreelvégezze.Az egyes Akciótervek az azokat befogadó, az unió által legitimnek minősített operatív programprioritásaihoz igazodva értelmezhetők, készítésük – mely szintén az operatív program irányítóhatóságának felelőssége -, az alábbi szakaszokra bontható:

Prioritás(ok) kidolgozása,A támogatási konstrukciók részleteinek kimunkálása,Indikatív projektlista (kiemelt projektek, nagyprojektek) összeírása.

Az Akciótervek elfogadása nemzeti belügy, hazánkban a Magyar Köztársaság Kormányajogszabályi döntéssel biztosítja a dokumentumok legitimitását.Az Akciótervek elfogadását követően kerül sor a támogatások igénybevételét a támogatásikonstrukciók szintjén szabályozó pályázatok rendszerének kidolgozására. Ez a feladat apályázati menedzsment szervezetet jelentő, ún. Közreműködő Szervezetek hatásköre, melyszervezet

az Irányító Hatóság által meghatározott követelményeknek megfelelően éves munkatervetkészít, amely tartalmazza az egyes pályázatok meghirdetésének és beadási határidejénektervezett dátumait,és közreműködik a pályázati kiírások és támogatási szerződések mintáinak elkészítésében azirányító hatóságokkal és a szakminisztériumokkal együttműködésben.

A társadalmi és szakmai partnerségben elkészült pályázati felhívásokat, útmutatókat ésszabályzatokat szintén nemzeti belügynek tekinti az unió, hazánkban a Magyar KöztársaságKormánya jogszabályi döntéssel biztosítja e dokumentumok legitimitását. Az elfogadott pályázatidokumentumok ismeretében az egyes pályázati felhívások meghirdetésre kerülnek és indul apályáztatás folyamata…A fentiekben ismertetett eljárási rend és lépései az alábbi folyamatábra szerint foglalhatók össze:

Kattintson ide a nagyításhoz! (nagyobb mérethez lásd: ábrajegyzék, 3. ábra)

Összefoglaló kérdésekKodolányi János Főiskola 54

http://moodle.kodolanyi.hu/file.php/164/kepek/03_14_01.gif


1. Mutassa be röviden az NSRK-tól az Akciótervekig vezető utat!

2. Mely lépésekből áll az NSRK elkészítése?

3. Mutassa be egy operatív program elkészítésének munkafázisait!

BevezetőA fejezet célja az Európai Unió legfontosabb ágazati és funkcionális politikáinak bemutatása.

A fejezet kiemelten foglalkozik azokkal az ágazati politikákkal, amelyek Magyarország csatlakozásaszempontjából különösen fontosak, így áttekinti a közlekedéspolitika, a környezetvédelmi politika, avidékfejlesztési politika, a szociális- és oktatáspolitika, valamint a kül- és biztonságpolitikalegfontosabb jellemzőit és tervezett fejlesztési irányait.

15. lecke. Közlekedéspolitika1. Közlekedéspolitika1.1 A közös közlekedéspolitika koncepciójának kialakulásaMivel az Európai Közösség hosszú időn keresztül nem volt képes a Római Szerződés általelőirányzott közös közlekedéspolitika alkalmazására, a Tanács 2001-ben közzétette aközlekedéspolitika kérdéseivel foglalkozó Fehér Könyvet (COM 2001/370). Erre annakellenére szükség volt, hogy a Maastrichti Szerződés megerősítette a közlekedéspolitikapolitikai, intézményes és költségvetési alapjait. Az egyhangú döntéshozatalt elvileg a minősítetttöbbségen alapuló váltotta fel.

Ezen túlmenően már a Maastrichti Szerződés tartalmazta a transz-európai hálózat koncepcióját, amely alapján már neki lehetett látni a közösségi finanszírozás segítségével megvalósítandóeurópai közlekedési hálózat tervének kidolgozásához.

A fentieket megelőzően a közös közlekedéspolitika jövőbeni fejlesztéséről a Bizottság első FehérKönyve 1992. decemberében jelent meg. Az okmány irányadó alapelve a közlekedési piacmegnyitása volt. Az utóbbi mintegy tíz évben ezt a célt - a vasúti ágazat kivételével - általábansikerült is elérni.

Az 1992-ben elindult folyamat további eredménye az volt, hogy az interoperabilitás európaikeretében a legmodernebb műszaki eljárások kifejlesztésére került sor (pl.: Galileo műholdasnavigációs program). Ugyanakkor sajnálatos, hogy a modern műszaki megoldások alkalmazása ésaz infrastruktúra fejlesztése nem mindig járt együtt a vállalatok, különösen a vasútvállalatokgazdálkodási és irányítási módszereinek korszerűsítésével.

A Maastrichti Szerződés tartalmazta a transz-európai közlekedési hálózat (TEN) koncepciójátis, amely alapján megkezdődött a közösségi finanszírozás segítségével megvalósítandó, európaijelentőségű projektek kidolgozása.

Érdekesség:

Az ENSZ-EGB (Európai Gazdasági Bizottság) égisze alatt először Krétán határozták megazokat a nagy nemzetközi folyosókat, melyek az EU, valamint a közép- és kelet-európaiországok közötti nagy távolságú forgalom lebonyolításánál mérvadóak. Vannak olyan folyosókis, melyek Kelet-Európán belüli nagy távolságú összeköttetéseket biztosítanak. Ezeket afolyosókat 1997 júniusában Helsinkiben újra átgondolták, és néhány helyen módosították,


megtoldották (leginkább a közép- és kelet-európai kormányok kérésére). Így alakultak ki aKrétai Folyosókból a Helsinki Folyosók. Ezek közül Magyarországon több is áthalad,nevezetesen a következők:

- IV. folyosó: osztrák/szlovák határ - Budapest - román/jugoszláv határ;

- V. folyosó: szlovén/horvát határ - Budapest - ukrán határ;

- VII. folyosó: a Duna folyama végig az országban;

- X a. folyosó: Budapest - horvát határ (Eszék).

Ezeknél a folyosóknál nem határozták meg, hogy azokat közútként vagy vasútként kellkiépíteni, és természetszerűleg azt sem, hogy négysávos autópályaként vagy kétsávosútként, illetve egyvágányú, kétvágányú, esetleg villamosított vasútvonalakként. Megint csakaz mondható el, hogy az egyes országok, saját közlekedéspolitikájuk prioritásaihoz és anyagilehetőségeikhez igazodva, maguk értékelik, ill. döntik el, hogy mikor melyik folyosót építik ki.

Páneurópai közlekedési hálózat

A 2004-ben csatlakozott országok szempontjából lényeges továbbá a páneurópai közlekedésihálózat (PEN) fejlesztési koncepciója, mivel ez biztosíthatja a kapcsolódást az európaiközlekedési hálózathoz.

A közlekedési piac elmúlt tíz évben lezajlott sikeres megnyitása ellenére változatlanul tény,hogy a belső piac teljessé tételét megnehezítik a versenynek a fiskális és szociálisharmonizáció hiányából eredő torzulásai. A közös közlekedéspolitika összehangoltfejlesztésének elmaradására miatt, az ágazat ma is több problémával küzd. Ezek közül alegjelentősebb az egyes közlekedési módok teljesítményének egyenlőtlen növekedése, atorlódások a fő utakon és vasútvonalakon, a városokban és a repülőterek környékén, valamint akörnyezetszennyező és egészségkárosító hatások.

1.2 A közlekedési kereslet folyamatos növekedésének kétkulcsfontosságú tényezője

A személyközlekedést tekintve meghatározó tényező a személygépkocsi-használatlátványos növekedése. A személygépkocsik száma évenként 3 millióval növekedve az utóbbi30 évben megháromszorozódott. Bár az Európai Unió legtöbb országában a személygépkocsi-tulajdon szintje állandósulni látszik, nem ez a helyzet a csatlakozó országokban, ahol aszemélygépkocsi tulajdont a szabadság jelképének tekintik. 2010-re a kibővített Uniószemélygépkocsi állománya lényegesen növekedni fog.

A közlekedéspolitika alakulását befolyásolják a bővítéssel együtt járó új követelmények is,vagyis a fenntartható közlekedés kialakításának igénye. Ezt az Amszterdami Szerződésbenelőirányzott célt a környezetvédelmi megfontolásoknak a közösségi politikába történőbeépítésével kell elérni. Ezért az Európai Tanács Göteborg-i határozata az egyes közlekedési


beépítésével kell elérni. Ezért az Európai Tanács Göteborg-i határozata az egyes közlekedésimódok közötti teljesítmény-arányok megváltoztatását a fenntartható fejlődés stratégiájánakközponti kérdésévé tette.

Ennek az elképzelésnek a megvalósításában van fontos szerepe a 2001-es Fehér Könyvbenbemutatott intézkedéseknek, hiszen olyan fenntartható közlekedési rendszer irányába mutatnak,amely ideális körülmények között 30 év alatt kialakítható lesz.

2. Javasolt intézkedésekAz ismertetett helyzet miatt lényeges annak áttekintése, hogy a Tanács milyen intézkedéseketjavasol a közlekedéspolitikai célok megvalósítása érdekében. A Fehér Könyv mintegy 60intézkedésre tesz javaslatot, amelyeket a közlekedéspolitika keretében közösségi szintenkell megtenni. Tartalmazza a 2010-ig terjedő cselekvési programot, kijelölve a folyamateredményességének mérésére alkalmas részcélokat és a végrehajtás figyelemmel kíséréséreszolgáló eljárásokat, a tervezési időtávlat közepén, 2005-ben esedékes félidős felülvizsgálattal,annak ellenőrzésére, vajon a konkrét célokat elérték-e, illetve szükség van-e módosításokra.

2.1 A vasúti közlekedés fejlesztéseAz egyik kiemelt fejlesztési terület a vasúti közlekedés. A kitűzött cél egyrészt ezenközlekedési mód megbízhatóságának helyreállítása az üzemeltetők szemszögéből, ami amenetrendszerűséget és a pontosságot jelenti, elsősorban az áruszállításban. A másik célegy kizárólag áruszállításra szolgáló vasútvonalakból álló hálózat kiépítése úgy, hogy avasúttársaságok kereskedelmi szempontból ugyanakkora fontosságot tulajdonítsanak azáruszállításnak, mint a személyszállításnak.

Érdekesség:

Az egyik legalapvetőbb változtatás, amit az EU megkövetel, a szabad pályahasználat a vasútihálózat egy részén. A tervek szerint a főbb közlekedési útvonalakon (melyek a vasúti hálózat25%-át teszik ki) vezetik majd be ezt a rendszert, ahol bármilyen vállalkozás közlekedtethetvonatokat. A pálya használatáért helytől, időtől, és még néhány műszaki tényezőtől(tengelynyomás, sebesség stb.) függően ún. pályahasználati díjat kell majd fizetni.

A pályahasználati díjak rendszerét már több országban bevezették, de más-más alapokon,különböző rendszereket kialakítva. Várhatóan nem is lesz egységes európai pályahasználatidíjrendszer. Tekintve, hogy Magyarország tranzitország, nekünk fokozottan érdekünk a pályákszabad használatát (más kifejezéssel Open Access) a legalaposabban kidolgozni, méghozzáoly módon, hogy a használó a költségek összességét (bele értve az externáliákat is)megfizesse. Itt csak az lehet buktató, hogy a MÁV-nak, illetve idővel az egyéb megalakulómagyar vállalkozásoknak is ugyanazt a díjat kell fizetnie, ami ellehetetlenülésükhöz, ajegyárak nagymértékű emeléséhez vezethet - a távolsági forgalomban. A helyi és regionálisközlekedés ugyanis az EU-ban sem tartozik a szabad verseny köreibe, hanem azalapellátásért felelős helyi vagy térségi önkormányzatok megrendelik a szolgáltatásokat (és kiis fizetik azokat), amire a szolgáltatók viszont pályáznak. Értesüléseink szerint azonban atávolsági közlekedésben is vannak kibúvók ez alól a szabályozás alól, ám minden ilyen


lépésnél vigyázni kell arra, hogy az intézkedéseket ne lehessen megtámadni a szabadpiaciverseny torzítása vagy mesterséges versenyelőny nyerése miatt.

Egyéb fontos szempontokként szerepelhetnek majd a későbbiekben az európaivonatközlekedés-irányító rendszer (ami egyfajta biztosítóberendezés) bevezetése és egyébműszaki előírások. Fontos környezetvédelmi szempont lesz a zaj- és levegőszennyezésihatárértékek betartása, melyek különösen a nagy(obb)sebességű, ill. dízelvontatásúvonatokat érintik.

2.2 A városi közlekedés minőségének javításaA közúti közlekedés fejlesztési céljai közül ki kell emelni a jó minőségű városi közlekedésfeltételeinek megtermetését, a hatékony közlekedési díjszabás-politika kialakítását, aközúti közlekedés biztonságának javítását, illetve a transz-európai közlekedési hálózatoktovábbfejlesztését.

2.3 A légi közlekedés fejlesztési céljaiA légi közlekedésben a legfontosabb cél a közösségi szintű jogszabályok megalkotása, arepülőterek kapacitásának növelése, illetve a zaj- és légszennyezés csökkentése. Etekintetben Magyarországon a legfontosabb tényező a regionális repülőterek kialakítása ésműködtetése.

Fontosabb repülőterek Magyarországon:

Kiemelt nemzetközi: Ferihegy

Nemzetközi: Debrecen, Sármellék

Regionális: Békéscsaba, Budaörs, Fertőszentmiklós, Győr-Pér, Kaposvár-Kaposújlak, Miskolc,Nyíregyháza, Pécs-Pogány, Siófok-Kiliti, Szeged

2.4 A vízi közlekedés fejlesztésének céljaiKiemelt célok: a tengerhajózás biztonságának növelése, egyes belvízi hajózási útvonalakbekapcsolása a transz-európai közlekedési hálózatba, az egységes forgalomirányításirendszer kidolgozása, valamint a raksúly alapú adózási rendszer bevezetése.

Érdekesség:

A hajók típusai


1. Belvízi áruszállító hajók

A folyókon és a csatornákon a nagy tömegű áruszállítást vontatóhajózással, tolóhajózássalvagy önjáró áruszállító hajókkal végzik.

2. Egyéb belvízi hajók

A belvízi személyszállító hajókat három csoportba sorolhatjuk: üdülőhajó, kirándulóhajó ésátkelőhajó.

A dunai üdülőhajók általában két-három hetes utakat tesznek meg. Az üdülő utasok számáraszálloda-szerű elhelyezést biztosítanak. Olyan menetrend szerint közlekednek, hogy az egyesútszakaszokat éjjel teszi meg a hajó. Igen nagy érdeklődés nyilvánul meg ezen üdülési módiránt. Az üdülőhajók általában háromszintes hajók, s a felső fedélzeten strandolási lehetőségetis biztosítanak az utasok számára.

A kirándulóhajók nagy tömeget rövid távolságra szállítanak, mint például a Budapest-Visegrád, vagy a Siófok - Badacsony között közlekedő hajók. Az utasok számára csak közöshelyiségek állnak rendelkezésre.

Az átkelőhajók biztosítják a személyforgalmat a tavak és a folyók két partja között. Ezekáltalában kis hajók, az utasok számára csak olyan elhelyezést biztosítanak, mint a vasútikocsik vagy az autóbuszok. A közúti járműveket folyókon, tavakon kompok szállítják át.

3. Tengeri áruszállító hajók

A tengeri áruszállító hajókat sokféle szempont szerint osztályozhatjuk, csoportosíthatjuk.Évszázadok során a fuvaroztatók igényének megfelelően kétféle hajózási mód alakult ki. Aszállíttatók egyik csoportja olyan kis mennyiségű rakományokat kíván fuvaroztatni, amelyeknem töltenek meg egy hajót. Általában rendszeresen fuvaroztatnak bizonyos időközökben,bizonyos irányokban. Az ilyen szállíttatók igényeit a vonalhajózás elégíti ki.

A vonalhajók meghatározott útvonalon közlekednek, s útközben meghatározott kikötőkbenállnak meg ki és berakodás céljából. A kikötői ügynökségek gondoskodnak, arról, hogy egykikötőben a kirakott áru helyére mást hajózhassanak be. Így általában különböző fajtájúrakományokat szállít a hajó. Ha az egyes útvonalakon sok azonos jellegű áru várható, akkorennek megfelelően alakítják ki a hajó raktereit, a raktárnyílásokat, rakodó berendezéseket.Általában nagy raktárnyílások, és sok fedélzeti rakodóberendezés jellemzi a vonalhajókat.Sebességük általában nagy, így alakuk karcsú a kedvezőbb ellenállás érdekében.

A fuvaroztatók másik csoportja nagy mennyiségű, egynemű rakományokat (pl. szenet, ércet,gabonát, olajat stb.) kíván szállíttatni. Ezekkel általában egy hajót teljesen meg lehet tölteni. Arakomány nem igényel csomagolást, a hajótestben különös gond nélkül helyezhető el, nemszükséges a többféle rakomány miatt elválasztás. Ezeket az igényeket elégíti ki atramphajózás ("szabad" hajózás). A tramp hajó nem közlekedik menetrend szerint. Egyrakomány kirakása után, ugyanabban a kikötőben, vagy egy közeli másikban, új rakománytkeres.

4. Egyéb tengeri hajók:

halászhajók A világ tengeri hajóparkjának darabszám szerint 30%-át teszik ki a halászhajók. A


halászandó halfajta, a halászat helye (partközelben, nyílt tengeren) és a halászás módszerehatározza meg, a halászhajó kialakítását és felszerelését. Így sokféle típus alakult ki.

5. Tengeri személyhajók

Bár az óceánokon áthaladó személy-forgalmat csaknem teljesen a repülőgépek látják el, anagy személyszállító hajók (vonalhajók) darabszáma nem csökkent a régebbi állapotokhozképest. Ma üdülési célokra építenek nagy kényelmet, szórakozási lehetőségeket biztosító 5-10 fedélzetű 100-200 m hosszú személyhajókat.

16. lecke. Környezetvédelmi politikaAz EU környezetpolitikája a nemzeti politikáktól független sajátságokkal rendelkezik. Az EUnem egy kizárólagos törvényhozói, végrehajtói és pénzügyi hatalommal bíró nemzetikormány, hanem ezen hatalmi ágakat a tagállamokkal megosztva gyakorolja. Ennekkövetkezményeképpen az EU környezetvédelmi politikája az egymás közti folyamatosegyüttműködésen és konszenzuskeresésen alapszik. Az EU környezetpolitikájának pontosmegértéséhez elengedhetetlen e politika elméleti alapjainak és irányelveinek ismerete.

1. Etikai, jóléti és gazdasági érvekAz EU környezetpolitikája etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon nyugszik.

Annak ellenére, hogy az EK Alapszerződésében explicit módon nem szerepelnek, e háromszempont irányította és az EU környezetpolitikáját még a környezetről szóló fejezetnek azEgységes Európai Okmányba való 1987-es beiktatása előtt is. A három szempont közül többnyiregazdaságiak uralkodnak, annak ellenére, hogy az etikai és a jóléti érvek legalább olyan fontosak.

E három tényező alkotja a fenntartható fejlődés alapját a Riói Környezet és Fejlődés Konferenciánmegfogalmazott meghatározás szerint.

Az etikai érv azon a feltevésen alapul, miszerint a természet a belőle közvetlenül vagyközvetetten származó gazdasági érték mellett ún. belső értékkel rendelkezik, s mint olyanvédelemre érdemes.

A jóléti érv alapja a környezeti állapot romlása és az emberi egészség közötti összefüggés: arossz minőségű ivóvíz betegségek terjedéséhez vezethet, a rossz levegőminőség hozzájárul alégzési rendellenességek kialakulásához, a zaj pedig növeli a stresszt.

Az Európai Közösség Alapszerződésének 130-ik cikkelye szerint a környezetpolitikaszükségességének egyik fő oka az emberi egészség védelme.

A jóléti érv továbbá nem korlátozódik a jelenlegi generációra, hanem magában foglalja a jövőgenerációit is. A jövő generációival szembeni szolidaritás (generációk közti méltányosság)összhangban áll a fenntartható fejlődés célként való meghatározásával.

A környezetvédelmet ma a gazdasági érvek uralják. A gazdasági tényezőket a harmonizációalapjának is tekinthetjük.

Az európai egységesítési folyamat alapja, a tagállamok közötti jogharmonizáció mögött isgazdasági megfontolás áll.

Először is a közös környezetvédelmi normák a működőképes belső piac előfeltételei. Azösszehangolt környezeti szabályozás hiánya azon iparágakra, illetve termelő egységekre


terhelne jelentős költségeket, amelyek környezetileg felelős módon működnek, egyúttallehetővé tenné a "potyautazást".

Másodszor, a környezeti problémák hatásos megoldásának hiánya többletköltséggel jár.

2. AlapelvekAz EU környezetpolitikájának alapelveit az Európai Közösség Szerződésének 130 (2)cikkelye sorolja fel. Ezek az alapelvek:1. a magas szintű védelem elve,

2. az elővigyázatosság elve,

3. a megelőzés elve,

4. a "szennyező fizet"-elv,A közösségi környezetvédelmi rendelkezések célja a magas szintű védelem biztosítása,figyelembe véve a közösség különböző régiói közötti különbségeket. Alapja azelővigyázatosság elve, a megelőzés szükségessége, a szennyezések forrásánakmegszüntetése és a "szennyező fizet" elv".

5. További az EU és az EK Szerződésekben szereplő elvek a szubszidiaritás elve, valamint

6. a fenntartható fejlődés célként való meghatározása.

3. Környezeti Jogi szabályozásAz Unió tevékenysége a környezeti jog szinte minden területére kiterjed. Az 1992-ben kiadott ésazóta is a legátfogóbbnak számító jegyzék, az Európai Közösségek Környezeti Joganyaga(European Community Environmental Legislation) tartalmazza a környezeti tevékenységeklegfontosabb szabályozásait. A környezetvédelem átfogó szabályozását jelenti a két legfontosabbhorizontális direktíva:

a környezeti hatásvizsgálatokról;A környezeti hatásvizsgálatokról szóló direktíva csak projektekre érvényes, szakpolitikára,programokra és tervekre nem.

a környezeti információkhoz való hozzáférhetőségről szól.

3.1 A vegyi anyagok és technológiák szabályozásaAz EU elképzelése a több ezer használatban lévő kémiai anyag és az ezekkel kapcsolatosipari technológiák szabályozásáról részleges.

Az EU környezeti joganyagának legrégebbi eleme a veszélyes anyagok osztályozásáról,csomagolásáról és címkézéséről szóló direktíva, melyet 1967. óta többször módosítottak. Adirektíva értelmében minden új kémiai anyagnak egy európai szinten egységes bejelentésieljáráson kell átmennie, melyeket ezután különböző kategóriákba sorolják toxikusságuk, kezelésükveszélyessége és gyúlékonyságuk alapján.

3.2 Az EU az egyes környezeti elemekre vonatkozó szabályozásai3.2.1 LevegőszennyezésA Közösség környezeti jogalkotása hagyományosan a levegőszennyezésre koncentrál.Alapvetően két szabályozási módot alkalmaz, egyrészt a kibocsátott szennyező anyagokralevegőminőségi normákat határoz meg, másrészt a kibocsátható mennyiséget korlátozza. Mindkét


szabályozási mód létezik a jelenlegi jogrendben.

3.2.2 A vizek védelme1973-óta az EU mintegy 30 törvényt adott ki a vizekre vonatkozóan. A legfontosabbak afürdővízre, a veszélyes anyagok által okozott szennyezésekre, a talajvízre, az ivóvízre, atelepülési szennyvízre és nitrátos vízre vonatkoznak. Az EU szabályozása sok esetben szigorúbb,mint a tagállamok addig érvényes vonatkozó törvénye, de az alkalmazás, főleg a településiszennyvízkezelésre vonatkozóan meglehetősen költséges a tagállamok számára.

3.2.3 A hulladékkal kapcsolatos szabályozásA hulladékkal kapcsolatos szabályozás az Unióban meglehetősen hiányos. Emellett az EUjogharmonizációja konfliktusokkal terhelt, mivel a hulladékkezelési technológiák általában igenköltségesek. A fentiek miatt a Bizottság a 2001-ben új hulladékkezelési stratégiát fogadott el.

3.3 TermészetvédelemA környezetvédelmi jogalkotás fontos eleme a természetvédelem. Ebben a témában ahárom legfontosabb szabályozó eszköz:

az úgynevezett Madarakról szóló Direktíva,

a jóval átfogóbb Élőhely Direktíva, és a

CITES Nemzetközi Kereskedelmi Egyezmény végrehajtását biztosító szabályok.

4. A KÖRNYEZETI JOG ALKALMAZÁSA A TAGORSZÁGOKBANMindegyik felsorolt területre igaz, hogy az Uniós törvénykezés jelenlegi uralkodó irányvonala akeretszabályozás, gazdasági eszközök, önkéntes egyezmények használata és akörnyezetvédelmi megfontolások hatékonyabb integrációja.

Az Európai Bizottság a jogalkotás keretében számos olyan keretdirektívát indítványozott (például avizekre, a levegő minőségére, integrált szennyezés-elhárításra és ellenőrzésre vonatkozóan),amelyek céljuk szerint integrálják és modernizálják a jelenlegi és a jövőbeni szabályozást.

Ezt a megközelítést kétféleképpen értelmezik:1. Egyrészt, mint a környezeti normáknak laza és jogilag nem kötelező direktívákkal való

deregulációját,

2. másrészt, mint a korábbi túl bonyolult és megvalósíthatatlan környezeti joganyagújraszabályozását és újbóli bevezetését.

Ki kell azonban emelnünk, hogy az európai környezeti jog kellő rugalmasságot biztosít anemzeti különbségek áthidalására.

Sok direktíva eltérő célokat és időbeosztást határoz meg a különböző tagállamok számára:1. csak minimális harmonizációt ír elő, miközben


1. csak minimális harmonizációt ír elő, miközben

2. lehetővé teszi a tagállamok számára szigorúbb normák bevezetését,

3. kivételeket és rugalmas határidőket határoz meg a környezeti határérték eléréséhez.Az Unió környezeti jogában gyakran használatos keretdirektívák is gyakran tartalmaznak rugalmasmegfogalmazásokat.

Érdekesség:

Magyarország természeti környezetének állapota nemzetközi összehasonlításbanközepesnek mondható, a többi volt kelet-európai szocialista országéhoz viszonyítva többnyirekedvezőbb. Magyarországon még mindig vannak viszonylag nagy kiterjedésű, jó állapotúerdőségek, az élővilág gazdag, a természetes élőhelyek és társulások száma magas.

Mint ismert, a rendszerváltás óta lejátszódott strukturális átalakulás és a személyesfogyasztás mérséklődése, valamint az ország energiafogyasztásának csökkenése kedvezőenhatott a környezetre. Különösen a vas- és alumíniumkohászat és a nehézvegyipar leépüléseéreztette hatását a levegőminőség javulásában, s könnyítette meg egyes nemzetközikörnyezetvédelmi egyezmények (elsősorban az első kén-dioxid-egyezmény) teljesítését.

A mezőgazdaságban a termelési volumen és a nagyüzemek fizetőképességének csökkenésevisszavetette a műtrágya- és növényvédőszer-termelést és -felhasználást; a kedvezőkörnyezeti hatást viszont lerontja a kistermelők vegyszerhasználatának ellenőrizetlensége.

Magyarországon a legsúlyosabb környezeti problémák: a szennyvízelvezetés és -kezelésmegoldatlansága, a hőerőművek és a városi közlekedés okozta légszennyezés és a nemkielégítő hulladék-elhelyezés, illetve -ártalmatlanítás. Ezek a kérdések a kormányzatkörnyezeti politikájának középpontjában állnak.

17. lecke. Iparpolitika1. Történeti áttekintésAz EU alapszerződés kimondja, hogy az Uniónak feladata az ipar versenyképességének növelése,ennek ellenére az iparpolitika a Római Szerződésben még nem jelent meg önálló közösségipolitikaként. Ennek az volt az oka, hogy a szabad verseny és a közös kereskedelempolitikaszavatolni látszott az európai ipar versenyképességének növekedését. Ez az oka annak, hogy aKözösség nem vállalt komoly szerepet az iparpolitika alakításában, az a tagállamok kezébenmaradt.

A hatvanas évek végén felmerült a közös politika kialakításának lehetősége, de a tagállamokkülönböző jellegű iparpolitikája ezt nehezítette.

A német, brit és holland gazdaságpolitika az ipar liberalizációját támogatta, ezzel szembenaz olasz és a francia kormány az állami beavatkozás növelésének fontosságáthangsúlyozta.

A helyzetet tovább nehezítette az 1973-as olajválság, amely miatt a tagállamok tovább erősítettéksaját iparuk belső támogatását. Ettől függetlenül ebben az időszakban is kialakult bizonyosközösségi iparpolitika, amely a protekcionizmust és a veszteségek finanszírozását helyezteelőtérbe. Ez azonban nem volt alkalmas arra, hogy a hagyományos iparágak válságát megoldja.Ennek következménye, hogy a nyolcvanas évek elejére az európai ipar hátrányba került a


szerkezetváltást megoldó japán és amerikai iparral szemben, amely elsősorban acsúcstechnológiai ágazatokban volt jelentős.

A kedvezőtlen folyamatok rávilágítottak arra, hogy a fokozódó nemzetközi versenyben a Közösségcsak akkor képes helytállni, ha koordináltabb iparpolitikát sikerül kialakítani. Ez a felismerésvezetett az egységes piac programjához, amely azon alapult, hogy a protekcionizmus helyett apiac liberalizációja lehet a fejlődés egyetlen útja.

Az iparpolitika a kilencvenes évek elején újult meg, amikor a Maastrichti Szerződés alapjánbekerült az EK Szerződésbe (EK Szerződés XVI. cím).

2. A maastricti szerződés négy átfogó célja:az ipari szerkezetátalakítás felgyorsítása,

a vállalkozási környezet javítása (elsősorban a kis- és közepes vállalatok számára),

a vállalkozások közötti együttműködés segítése,

a műszaki és tudományos eredmények lehető leggyorsabb alkalmazása az iparban.Ezzel egyidőben, 1993. decemberben készült el a Bizottság Fehér könyve Növekedés,versenyképesség és foglalkoztatás címmel. A Fehér Könyv is hangsúlyozza, hogy az iparpolitika akilencvenes évektől már nem értelmezhető önállóan, kizárólag a versenyképesség növelésénekpolitikájaként kezelhető.

Ez azt jelenti, hogy az EU nem szűken értelmezett iparfejlesztési feladatokra koncentrált, hanem akedvező gazdasági környezet kialakítására törekedett.

3. A kedvező környezet kialakítása a fehér könyv szerint (négyprioritás mentén képzelhető el):

Az első a "nem megfogható" beruházások támogatása, amely elsősorban a kutatás-fejlesztés, oktatás és képzés területén alkalmazott beruházásokra irányult.

A második az ipari együttműködés fejlesztése, amely fórumok biztosításán keresztüligyekszik megteremteni a kooperáció feltételeit.

A harmadik prioritás a verseny erősítése a különböző szabályozások, szabványokmegalkotásával és az engedélyek egységesítésével.

A negyedik a közigazgatás modernizációja, a gyorsabb és hatékonyabb jogalkotás ésalkalmazás érdekében.


A fenti folyamat eredménye, hogy

a kilencvenes évek végétől iparpolitika helyett inkább vállalkozási politikáról kellbeszélnünk,

amit az is indokol, hogy előtérbe került a kis- és középvállalkozások támogatása. Az iparpolitikavállalkozási politikává válását a Tanács 2000/819/EK határozatában erősítette meg, amelyben a2001-2005 közötti időszakra vonatkozó vállalkozási programot fogadott el.

4. A vállalkozói program célkitűzéseiaz üzleti tevékenység bővítését

a vállalkozói kedv fokozását

az üzleti szabályozás és adminisztráció egyszerűsítését

a kis- és középvállalkozások üzleti környezetének javítását

a közösségi támogatási források könnyebb elérhetőségétEzzel párhuzamosan - a KKV szektor fontosságát jelezve - az Európai Tanács 2000-ben elfogadtaa Kis- és Közepes Vállalkozások Európai Chartáját. A Charta aláírásával a tagállamokkinyilvánították szándékukat a vállalkozási szemlélet oktatására és képzésére, az olcsóbb ésgyorsabb vállalkozás-indítás feltételeinek biztosítására, a hatékonyabb jogi szabályozásmegalkotására. Emellett tervbe vették a hatóságok online elérhetőségének biztosítását, apénzügyi környezet kedvezőbbé tételét, az elektronikus üzlet fejlesztését, illetve azérdekképviseletek hatékonyságának növelését.

18. lecke. Agrár- és Vidékfejlesztési politika1. Történeti áttekintésAz Európai Gazdasági Közösség 1957-es megalakulása óta a mezőgazdasági szektor központiszerepet játszott a Római Szerződésben célként kitűzött integrált gazdasági, pénzügyi ésstrukturális közösségi politika kialakításában.

A Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy - CAP) megfogalmazásának idején Európában alegtöbb élelmiszeripari termékből még hiány mutatkozott. Belső mechanizmusai ezt az állapotottükrözik ma is. Támogatást élveztek mind a belföldi piaci árak mind a jövedelmek. A támogatástvagy közvetlen állami beavatkozással, vagy importvámok formájában nyújtották. Ahol nem vezettekbe vámokat, ott különböző segélyekkel támogatták a termelőket és a Közösség országaibólszármazó, a világpiacinál magasabb árú mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemeket.

2. A közös agrárpolitika céljaiA közös agrárpolitika céljait a Római Szerződés 38-47. cikkelyei tartalmazzák. A 39. cikkelyalapján a közös agrárpolitika prioritásai:

a mezőgazdasági termelékenység növelése;

megfelelő életszínvonal biztosítása a mezőgazdaságból élő népességnek;

a piacok stabilizálása;

az élelmiszerellátás biztosítása;


az élelmiszeripari termékek fogyasztói árának elfogadhatóan alacsony színvonalontartása.

A CAP egyik alapcélja az európai fogyasztók élelmiszeripari termékekkel való ellátása, amelyetmár a 60-as évek végére sikerült elérni. A legtöbb mezőgazdasági termék túlkínálatba kerülésévelegyidejűleg azonban - a 70-es évektől - számos hiányosságára derült fény:

Az intervenciós- és termeléssegítő támogatások túltermelésre ösztönöztek.

Ez a fölöslegek költséges felhalmozásához vezetett, ami - a világpiacinál olcsóbb árakon valóeladásukon keresztül - leszorította a világpiaci árakat és megzavarta a fejletlenebb gazdaságokagrárpiacait.

Az intenzív gazdálkodás számos környezeti ártalommal jár együtt.

A rendszer nem biztosított megfelelő jövedelemszintet a mezőgazdasági kis- ésközépvállalkozásokban dolgozóknak.

A folyamat azt eredményezte, hogy a 80-as évek végére egyetértés alakult ki abban, hogy aKözös Agrárpolitika reformja nem halasztható tovább. A CAP 1992-es reformját az akkoriMezőgazdasági Főbiztos, Ray MacSharry javaslata alapján dolgozták ki. Javaslatának lényege aCAP logikájának átalakítása: a mezőgazdasági jövedelmeknek nem az áron, hanem a termelésifolyamatok ellenőrzésén alapuló garantálása, vagyis a jövedelemtámogatás bevezetése azártámogatás helyett. Ez a reform sem kérdőjelezte meg a CAP alapvető elvét, a termelőktámogatásának szükségességét.

3. A reformfolyamat főbb irányelveiA reformfolyamat főbb irányelveit a 12 tagállam 1992. májusában fogadta el:

a mezőgazdasági termékek árainak fokozatos közelítése (leszállítása) a világpiaci árakhoz;

a termelés visszafogása egyes termelési tényezők korlátozásával (kvóták, 17,5%-osszántóföld termelésből való kivonása);

a termelés visszafogásából adódó bevételkiesés kompenzálása;

a támogatások folyósításának feltételhez kötése (a kifizetések azonban továbbra is a termeltmennyiségtől függenek, hiszen bizonyos termelési tényezőkhöz - megművelt terület,jószáglétszám - kötöttek); és

kiegészítő intézkedések bevezetése:

1. agrárkörnyezet-védelmi program: célja a környezetbarát gazdálkodási technikák elterjesztése(2078/92. sz. rendelet),


2. a mezőgazdasági termelők korengedményes nyugdíjazása: a legalább 55 éves gazdáktámogatásban részesülnek, ha - felhagyva a gazdálkodással - gazdaságukat olyan termelőnekadják át, aki ezzel növeli saját gazdaságának méretét (2079/92. sz. rendelet), és

3. erdősítési segély: a mezőgazdasági területek erdővé alakításához (2080/92. sz. rendelet).A reform szakított az ártámogatáson alapuló agrárpolitikával (az ártámogatást azintervenciós ár leszállításán keresztül csökkentette) egy olyan általános támogatásipolitikáért cserébe, amely a jövedelmet támogatja a művelésből kivont területek és azárcsökkenés által érintett egyes növényi és állati eredetű termékek után járó támogatásonkeresztül. Ez azt is jelenti, hogy az agrártámogatás terhét ettől kezdve nem annyira a vevő, mintinkább az adófizető állampolgár viseli. Ugyanakkor a termékek többségének vonatkozásában aCAP továbbra is ártámogatást alkalmaz.

4. A reform eredményeiA reform eredményei közül kiemelhető, hogy a főbb szektorokban bekövetkezettárcsökkentésnek köszönhetően az európai mezőgazdaság valamelyest növelteversenyképességét a világpiacon, az Európán kívül termelt árukkal szemben.

A termelés vonatkozásában fontos eredmény, hogy a területek művelésből való kivonásánakjutalmazása a termelés csökkenéséhez vezetett 1992 és 1995 között, hiszen 8%-kal kevesebbterületet vetettek be. Ez a trend azonban 1996-ban megszakadt, a gabonatermelés újra 15 %-kalnőtt.

A pénzügyi vonatkozású eredmények közül kiemelhető, hogy a felhalmozott többletekcsökkenésének és a gabonaárak 1995-től számított emelkedésének köszönhetően stabilizálódotta Garanciaalap (a költségvetésben így csökkent a tárolásra és a visszatérítésre fordított összeg).

A társadalmi vonatkozások tekintetében megállapítható, hogy a reform nem állította meg amezőgazdaságban foglalkoztatottak területi koncentrációját. A mezőgazdaságbanfoglalkoztatottak száma csökkenni kezdett, az Európai Unión belül 1992-ben a lakosság6,5%-a, 1993-ban azonban már csak 5,7%-a foglalkozott mezőgazdasági termeléssel. Kétévvel ezután az (időközben Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal is kibővült) Uniólakosságának már csak 5,3%-át foglalkoztatta a mezőgazdasági szektor.

5. A reformfolyamat folytatásaMivel az 1992-es reform nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az Agenda 2000-benjavaslat született a reform folyamat folytatására. Továbbra is cél:

a világpiaci árakhoz való közelítés,

a közvetlen kompenzációs támogatások csökkentése,

a környezetvédelmi szempont integrálása és a

koherens és integrált vidékfejlesztési politika kidolgozása.A dokumentum leglényegesebb javaslata az intervenciós árak gabonafélék esetén 20%-os,marhahús esetén 30%-os és tejtermékek esetén 15 %-os csökkentése. A gazdálkodók ezért atermelésszabályozásért cserébe újfajta kompenzációs támogatásokat kapnak. E kifizetések egyrésze abból a keretösszeg származik, amellyel az egyes országok (bizonyos kritériumoknakmegfelelően) a saját prioritásaiknak megfelelően önállóan gazdálkodhatnak.

A Közös Agrárpolitika legfőbb pénzügyi eszköze az EAGGF (Európai Mezőgazdasági Orientációs


és Garancia Alap). Az EAGGF támogatási forrása az Európai Unió teljes költségvetésénekmintegy fele.

A reformok ellenére azonban CAP a ráfordításokhoz képest elenyésző bevételt eredményez, sezzel nem tölti be azt a valaha hozzá fűzött reményt, hogy az importadók és az adóvisszatérítésekegyensúlyt teremtenek. Ezért szükségszerű, hogy a tagállamok hozzájáruljanak az EurópaiUnió költségvetéséhez és ezen belül is különösképpen ehhez az alaphoz.

A hozzájárulásnak két formája van: egyrészt valamennyi tagállam a központilag beszedettÁFA 1,4%-át köteles befizetni az EU költségvetésébe, másrészt általános hozzájárulásfizetésére is kötelezett, amelynek mértékét országonként külön, a bruttó hazai termék(GDP) alapján állapítják meg.

19. lecke. Foglalkoztatás- és szociálpolitika1. Történeti áttekintésA Közösség szociális- és foglalkoztatáspolitikájának kialakítása a Római Szerződés aláírásáignyúlik vissza, amelyben már szerepeltek kifejezetten szociálpolitikával foglalkozó cikkelyek. Ennekellenére a hatvanas évek végéig a tagállamok saját hatáskörükben tartották aszociálpolitikához kapcsolódó jogalkotást.

Az első közös kezdeményezés az 1974-ben elfogadott első szociális akcióprogram volt, amelytöbbségében csak általános elveket fogalmazott meg, de néhány kérdésben konkrét irányelvek isszülettek. Ilyen volt például a tömeges elbocsátások szabályozása.

Mivel az Európai Egységokmány a piaci verseny feltételeinek javításával kedvezőtlenül hatott aszociális vívmányokra, 1989-ben a tagállamok (kivéve Egyesült Királyság) elfogadták a DolgozókAlapvető Jogainak Közösségi Chartáját (Szociális Charta), amely többek között foglalkozik:

a munkaerő szabad mozgásával,

a bérezéssel,

a szociális védelemmel,

az egészségvédelemmel és

a munkahelyi biztonsággal is.A fejlődési folyamat következő lépése a Maastrichti Szerződés volt, amelyhez SzociálisEgyezmény címmel jegyzőkönyvet csatoltak. Ez alapján fogadták el 1994-ban az első,munkástanácsokkal foglalkozó közösségi irányelvet. A közösségi jogalkotás elhúzódása nemjelentette azt, hogy a szociálpolitikai kérdések megoldása eszköz nélküli volt. Ezt mutatja, hogy aStrukturális Alapok közül elsőként, 1958-ban létrehozták az Európai Szociális Alapot.

A kilencvenes évek elejére az Európai Unió tagállamaiban a munkanélküliség mindenkorábbinál magasabb szinten stabilizálódott, meghaladta a 10%-ot. Éppen ezért aszociálpolitikában előtérbe került a foglalkoztatási helyzet javítása, a munkanélküliségcsökkentése. A kedvezőtlen tendenciák miatt az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződés kiemeltfigyelmet szentelt a foglalkoztatáspolitikai kérdésekre. Ebben a tagállamok kötelezettséget vállaltakarra, hogy a foglalkoztatás javítását közös érdekként kezelik. Ez alapján a Tanács minden évbenéves foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat fogad el.

A leírt fejlődési folyamat eredményei alapján 2000-ben aláírt hosszú távú gazdasági


stratégiának, az úgynevezett Lisszaboni Stratégiának fontos pillérét képezik afoglalkoztatás- és szociálpolitikai célok.

2. A tagállamok foglalkoztatáspolitikájának céljaiA lisszaboni célkitűzésekkel összhangban, a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának három átfogóés egymással szorosan összefüggő célra kell irányulnia:

teljes foglalkoztatás,

minőségi és produktív munka és a

társadalmi kohézió és befogadás.A célok elérését kiegyensúlyozottan kell megvalósítani, figyelembe véve, hogy azok az Uniótörekvései szempontjából egyenlő fontosságúak. A stratégia megvalósítása során biztosítani kellminden érintett bevonását. Teljes mértékben ki kell használni a célok szinergikus, egymástkölcsönösen megerősítő hatását. Ez a megközelítés a munkanélküliség és az inaktivitáscsökkentéséhez is hozzájárulhat.

A tagállamok célja a teljes foglalkoztatás megvalósítása egy olyan átfogó megközelítésen alapulófoglalkoztatáspolitika végrehajtásával, amely a keresleti és a kínálati oldalt érintő intézkedéseketegyaránt magába foglal, és ezáltal elősegíti a foglalkoztatási ráták emelését a lisszabonicélkitűzéseknek megfelelően. A tagállamok foglalkoztatáspolitikájának hozzá kell járulniaahhoz, hogy az EU átlagosan elérje az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 2005-re a67%-os, 2010-re a 70%-os, a nők esetében 2005-re az 57%-os, 2010-re a 60%-os, azidősebb munkavállalóknál 2010-re az 50%-os foglalkoztatási rátát. A foglalkoztatási rátaemelésével párhuzamosan kitűzött cél a munka minőségének és termelékenységének javítása. Ezmagában foglalja:1. a munka belső minőségét,

2. a képzettséget,

3. az egész életen át tartó tanulást és az előremeneteli lehetőségeket,

4. a nemek közötti egyenlőséget,

5. a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot,

6. a rugalmasságot és biztonságot,

7. a munkaerő-piaci befogadást, beilleszkedést, belépési lehetőséget,

8. a munkaszervezet és a munkahelyi élet egyensúlyát,


9. a szociális párbeszédet és a munkavállalói részvételt,

10. hátrányos megkülönböztetés elleni fellépést.A harmadik átfogó cél a társadalmi kohézió és befogadás erősítése. A foglalkoztatás a társadalmibeilleszkedés elősegítésének kulcsfontosságú eszköze, amelynek elő kell segítenie a munkaerő-piaci részvételt a minőségi foglalkoztatáshoz való hozzájutás segítésével valamennyi munkaképesnő és férfi számára, a munkaerő-piaci diszkrimináció elleni fellépéssel, és a munka világából valókirekesztés megelőzésével.

A gazdasági és szociális kohéziót a térségi foglalkoztatási és munkanélküliségi egyenlőtlenségekmérséklésével, az Unió elmaradott övezeteiben élők foglalkoztatási problémáira kínáltmegoldásokkal, pozitív gazdasági és társadalmi struktúra átalakító lépésekkel is elő kell segíteni.

A három átfogó cél elérése érdekében a tagállamoknak foglalkoztatáspolitikájuk alakításakor különmeghatározott prioritásokat kell figyelembe venniük, valamennyi prioritásnál érvényesítve a nők ésférfiak esélyegyenlőségének szempontjait.

3. A legfontosabb prioritások a tagországok sajátfoglalkoztatáspolitikájának kialakításakor

az aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára,

a munkahelyteremtés és vállalkozás,

az alkalmazkodóképesség és munkaerőpiaci mobilitás elősegítése,

az élethosszig tartó tanulás támogatása,

a munkaerő-kínálat növelése,

a nemek közötti egyenlőség,

a munakerőpiaci integráció elősegítése, illetve

a regionális munkaerőpiaci különbségek mérséklése.

20. lecke. Fogyasztóvédelmi politika1. A fogyasztóvédelem céljairól általábanAz Európai Közösség létrejöttének alapvető célja az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőkeszabad áramlását biztosító, korlátozó intézkedésektől mentes, egységes belső piac kialakítása.Ezen egységes belső piac megfelelő működésének alapfeltétele a fogyasztók közösségi éstagállami szintű aktív részvételének biztosítása.

Az Európai Unió által célul kitűzött magas szintű fogyasztóvédelem csakis aközösségi szinten kialakított fogyasztóvédelmi politikával teremthető meg, ugyanis atagállamok eltérő szabályozásából adódóan nem érvényesülhetne mindenüttegyforma módon a kívánt szintű fogyasztóvédelem.

A fogyasztói jogok érvényesítését az Európai Unió minden egyes tagállamának tehát egységesenKodolányi János Főiskola 70

kell biztosítania annak érdekében, hogy a fogyasztói érdekek, valamint a gazdaság egyébrésztvevői közötti kölcsönhatás biztosításával létrejöjjön az egységes európai piacba vetettfogyasztói bizalom. A fogyasztóvédelmi politika harmonizációjának létrejöttével az Európai Unióvalamennyi fogyasztója egyenlő jogokat élvezhet az Unió belső piacán, valamint egyformán juthatbiztonságos árukhoz és szolgáltatásokhoz.

2. A fogyasztóvédelmi szabályozás történeteA közösségi fogyasztóvédelmi politika az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának biztosításakapcsán, annak elősegítéseként alakult ki. A Római Szerződés elfogadását követően azonbanegészen 1975-ig nem történt meg a közösségi szintű fogyasztóvédelmi alapjogok elfogadása.

A Római Szerződés nem tartalmazott külön fejezetet a fogyasztóvédelemre vonatkozóan,csupán az élelmiszerek fogyasztókhoz ésszerű árakon való eljuttatásáról szólt.

Az egységes piac kiteljesítését szolgáló 1985-ben elfogadott Fehér Könyv a termékbiztonságothelyezte előtérbe, mellyel a fogyasztói politika új megközelítésű korszaka kezdődött.

Az elsődleges közösségi jog is követte a fokozottabb fogyasztóvédelmi szabályozás iránti igényt,mivel az Egységes Európai Okmánnyal módosított EK Szerződés úgy rendelkezett, hogy azegységes piac kiépítése során az egészségügy, a biztonság, a környezetvédelemterületén, valamint a fogyasztóvédelemben a védelem magas szintjét kell elérni.

Ez egyben jogi alapot teremtett az ezt kiteljesítő másodlagos közösségi jogszabályokmegalkotására.

A Maastrichti Szerződés már külön címet szentelt a fogyasztóvédelemnek és rögzítette a minimálisharmonizáció elvét, ami azt jelenti, hogy az egyes tagországok a közösségi szabályozásnálszigorúbb szabályokat is bevezethetnek nemzeti szinten fogyasztóik védelme érdekében.

3. A legfontosabb irányelvekA másodlagos közösségi jogban a legfontosabb fogyasztóvédelmi irányelvek atávolban kötött szerződésre, a tisztességtelen szerződési feltételekre, az ingatlanokidőben megosztott használati jogára vonatkoznak. Emellett kitérnek a megtévesztő ésfélrevezető reklámra, a fogyasztói árfeltüntetésre, a fogyasztási hitelre, az utazásicsomagra, a termékbiztonságra és a hibás termékek által okozott kárra.

A közösségi fogyasztóvédelmi politika jelenlegi - fogyasztóvédelmi programban meghatározott -feladata a fentiek mellett az új gazdasági fejlemények okozta új kihívásokra való megfelelőválaszadás. Az új közösségi fogyasztóvédelmi politikának ugyanis figyelembe kell vennie, hogy apiaci és a technológiai fejlődés miatt megnőtt a tömeggyártás keretében előállított fogyasztásicikkek mennyisége, illetve az innováció minden korábbinál bonyolultabb termelési eljárásokatvezetett be, amelyek hosszú távú hatása teljes bizonyossággal még nem látható előre.

A jelenlegi közösségi fogyasztóvédelmi program a korábbiaknál erőteljesebben fordul a


fogyasztók számára nyújtott szolgáltatások felé. Ennek oka, hogy a szolgáltatások egészenmás problémákat vetnek fel a fogyasztóvédelem terén, mint a termékek, mert a fogyasztókszámára nehezebb a helyettesítő szolgáltatások összehasonlítása, és ezért a szolgáltatások teréna verseny hatása kevésbé érvényesül.

21. lecke. Versenypolitika1. A versenypolitikai szabályozás céljairól általábanAz Európai Unió versenypolitikájának célja a piaci és versenyviszonyok szabályozása. Ez afunkcionális politika az Európai Bizottság felügyelete alá tartozik. A versenypolitika legfontosabbeszköze a versenyjog, amelynek feladata a piaci verseny tisztaságának megőrzése a gazdaságiszereplők és a fogyasztók érdekeinek szem előtt tartásával.

Az egységes versenypolitika alapja az egységes piac, amely minden tagállam vállalatai számáranyitott. Mivel az egységes piac működését akadályoznák a versenyt korlátozó vállalatiegyüttműködések, szükségessé vált e funkcionális politika kialakítása.

A versenypolitika kialakítását már a Római Szerződés tartalmazta, azzal a céllal, hogy a piaciverseny kibontakozását semmi ne akadályozza. Éppen ezért a versenypolitikalegfontosabb eszköze, a versenyjog tiltja a tisztességtelen piaci magatartást, aversenyt korlátozó megállapodásokat és folyamatsan ellenőrzi a vállalati fúziókat.

A közösségi versenyjog a nemzetállamok versenyjogánál bővebb hatályú, mivel nem csak avállalatokra, hanem a tagállamokra is kiterjed. A közösségi versenyjog elsődleges és másodlagosjogforrásai közvetlen hatályúak és kötelező érvényűek, ami azt is jelenti, hogy a közösségi jogközvetlenül (tagállamok szintjén) kikényszeríthető.

2. A jogi szabályozás eszközeiA legfontosabb versenyjogi előírásokat - mint elsődleges jogforrás - az AmszterdamiSzerződés tartalmazza (81. és 82. cikk), amely többek között kitér a piaci versenyt közvetlenülhátráltató vállalati megállapodások tiltására és a tagállamok közötti kereskedelem piaci versennyelellentétes befolyásolására.

A másodlagos jogforrások feladata a versennyel kapcsolatos részletek szabályozása. Ezekszabályozzák többek között az Európai Bizottság által adható egyedi mentességet, vagy azautomatikus mentességet, amely nem konkrét esetekben alkalmazott eljárás, hanem általánosjellegű feloldás.

Ezek mellett a közösségi versenyjognak vannak az Unió határain túlmutató (extraterritoriális)hatásai is. Ez azt jelenti, hogy a versenyjog külső országok vállalataival szemben is alkalmazható,abban az esetben, ha tevékenységük ellentétes az Európai Unió versenypolitikájával.

A vállalatokra vonatkozó versenyjogi szabályok mellett a Közösség a tagállamok belső piacimagatartását is szabályozza. Ennek fő oka, hogy az állami forrásokból nyújtott támogatások istorzíthatják a piaci versenyt azzal, hogy a támogatásban részesített vállalkozások számárajogosulatlan piaci előnyöket biztosítanak.

Éppen ezért az Amszterdami Szerződés 85. cikke kimondja, hogy bármilyen állami támogatás,amely korlátozza a piaci versenyt, ellentétes a közös piaccal. Ebben az esetben a támogatásformája (kedvezményes kölcsön, kamattámogatás, adókedvezmény, stb.) nem lényeges, csak azlényeges, hogy befolyásolja-e a piaci versenyt.

Az állami támogatás tiltása alól vannak kivételes esetek, mint a szociális alapon a fogyasztókszámára nyújtott támogatás, az előre nem jelezhető események (pl.: természeti katasztrófák) miatt


keletkezett károk helyreállítása, a kulturális örökség megőrzése, vagy a piaci viszonyokat kevésbébefolyásoló gazdasági ágazatok támogatása.

22. lecke. Oktatás- és kultúrpolitika1. Az oktatás- és kultúrpolitikáról általábanAz oktatási, képzési és ifjúsági politika csak a Maastrichti Szerződéssel jelent meg azEurópai Unió ágazati politikái között.

Az Amszterdami Szerződés még hangsúlyosabbá tette ezen politikák szerepét, a szerződés 149.és 150. cikkei a tagállamok kizárólagos hatáskörébe utalták az ehhez kapcsolódótevékenységeket. A módosított EK Szerződés előírja, hogy a "Közösség a tagállamok közöttiegyüttműködés ösztönzése, segítése és szükség szerint kiegészítése" révén járuljon hozzá amagas minőségi szintű oktatás és szakképzés fejlesztéséhez".

A Szerződés továbbá hozzáteszi, hogy a tagállamok megőrzik felelősségüket a tananyagösszeállítását és az oktatási rendszer működtetését illetően, és a Közösségnek tiszteletben kelltartania a tagállamok kulturális és nyelvi sokszínűségét. Az oktatási politikát tulajdonképpenközösségi programok, kezdeményezések indítására, és a tagállamok együttműködését ösztönzőközös célok meghatározására korlátozták.

2. Az oktatáspolitika elvei és céljaiAz oktatáspolitika elvei és céljai a következők:

az oktatás, szakképzés szerepének növelése a társadalmi kohézió erősítésében,

az oktatás európai dimenziójának bevezetése,

a munka világa és az oktatás kapcsolatainak az erősítése,

a faj- és idegengyűlölet elleni küzdelem,

az iskolai erőszak elleni küzdelem,

a kábítószerekkel való visszaélés elleni küzdelem,

a minőségbiztosítás feltételeinek megteremtése a közoktatásban,

az élethosszig tartó tanulás kereteinek kialakítása,

valamint az információs és kommunikációs technológiák iskolai elterjesztésének ösztönzése.

3. Mobilitás, a kölcsönös elismerés elveKiemelt támogatást élvez a más tagállamokban való tanulás, a fiatalok mobilitása, ami erősíti aközösségi összetartozást. A munkaerő szabad mozgásának egyik alapvető feltétele, hogy atagállamok elismerjék a más tagállamokban megszerezhető diplomákat, bizonyítványokat.

A Közösség már a kezdetektől megpróbálta érvényesíteni a kölcsönös elismerés elvét, ami csak1989-ben sikerült a felsőoktatási diplomák esetében. A keretszabályok szerint - amennyiben nincsjelentős eltérés az oktatás hossza és szakmai tartalma között -, a tagállamok elismerik egymásdiplomáit, ha azonban lényeges eltérés van, akkor szakmai gyakorlat vagy kiegészítő képzéselvégzését kérhetik.


A Közösség az oktatással, képzéssel és az ifjúsággal kapcsolatban ráruházott feladatokat akorábban részletezett közösségi programok (Socrates, Leonardo da Vinci, Ifjúság) beindítása ésmegvalósításának koordinálása révén hajtja végre.

Az EU illetékes testületei által megfogalmazott és jóváhagyott prioritások mentén e programokösztönzik a tagállamok közötti intézményközi együttműködést, információcserét, a diák és tanármobilitást, az európai dimenzió bevezetését az oktatás és a képzés minden szintjén. A közösségiprogramokban történő részvétel mind jogi, mind politikai értelemben a tagságból fakadókötelezettség.

4. Lisszaboni StratégiaAz oktatási politika új céljainak kialakításában meghatározó súllyal bírt a 2000. márciusi EU-csúcson lefektetett ún. Lisszaboni Stratégia is, amelynek célja, hogy 2010-ig az EU-t a világlegversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává tegyék. A legfontosabb célok,amelyeket megfogalmaztak a Lisszaboni Stratégiában:

2010-ig a 18-24 év közötti fiatalok körében felére csökkenteni azok számát, akik a középiskolaután nem folytatják tanulmányaikat; az elektronikus tanulást magába foglaló eEurope akciótervmegvalósítása; az élethosszig tartó tanulás ösztönzése; európai bizonyítvány kifejlesztése azinformációs technológia terén; a diákok, tanárok, oktatók, kutatók mobilitásának ösztönzése; afoglalkoztatási és oktatási piac szinergiájának javítása.

A Tanács és a Parlament ezen elvek szellemében fogadta el az oktatási, szakképzési és ifjúságiközösségi programok reformját a 2000-2006-os időszakra vonatkozóan.

5. A felsőoktatás szabályozásaAz Európai Unió oktatáspolitikája kiemelt figyelmet szentel a felsőoktatásnak. Ennek részeként az1998-as Sorbonne Nyilatkozat hangsúlyozta a felsőoktatási intézmények európai kulturális életbenbetöltött központi szerepét.

Fontos dokumentum a Bolognai Charta, amelyet 1999-ben fogadtak el. Adokumentum tartalmazza a felsőoktatási intézmények függetlenségét és kiemeli azeurópai felsőoktatási rendszer szerepét a kontinens nemzetköziversenyképességének növelésében. A megfogalmazott elképzelések tartalmazzák,hogy 2010-ig megvalósul a felsőoktatási politika egységes koordinálása is.

A további fejlesztések lehetőségeivel foglalkozik a 2001-es Prágai Nyilatkozat is, amely számot ada bolognai folyamat első eredményeiről, ezen belül is kiemelve az Európai Egyetemi Szövetség ésa Hallgatók Nemzetközi Uniójának tevékenységét a célok megvalósulása érdekében.

Mindkét dokumentum hangsúlyozza az összehasonlítható diplomákat adó képzésirendszer fontosságát, a kreditrendszer bevezetésének szükségességét, a mobilitáselősegítését és az egységes minőségbiztosítási rendszer kialakításának fontosságát.

A felsőoktatás egységes fejlesztésében fontos szerepe volt a 2003-as Berlini találkozónak, aholtovábbi országok csatlakozásával a közös célokat elfogadó nemzetek száma 33-ra emelkedett.


6. A kultúrpolitikaAz Unió alapító szerződései a kultúra kérdésével kévéssé foglalkoznak. A kulturális terület csupánaz 1990-es években, a Maastrichti Szerződéssel jelent meg EU-s ágazatpolitikai szinten. Ennek főeleme, hogy a Közösségnek hozzá kell járulnia a tagállamok kultúráinak virágzásához. Emelletttiszteletben tartja a nemzeti és regionális különbségeket, és előtérbe helyezi a közös kulturálisörökséget. Később e célkitűzésből született meg az EU mottójává is vált "egység akülönbözőségben" (Unity in diversity) jelmondat. A Közösségnek bátorítani kell a tagállamokegyüttműködését, és szükség szerint ki kell egészítenie, támogatnia kell tevékenységüket akövetkező területeken:

az európai kultúra terjesztése és ismertségének javítása,

a kulturális örökség védelme, a kulturális csere ösztönzése,

a művészeti és irodalmi alkotások támogatása.A kulturális politika is közösségi programok, kezdeményezések indítására korlátozódik. AzEU olyan ösztönző intézkedéseket hoz, amelyek nem érintik a tagállamok jogrendszerénekharmonizálását.

2000-től a Tanács és a Parlament közös határozata alapján egyetlen átfogó programbanegyesítették a korábbi három kulturális közösségi programot. A Kultúra 2000 (Culture 2000) névenindított program magában foglalja a Kaleidoscope, az Ariane és a Raphael célkitűzéseit is.

A kultúra speciális területeA kultúra speciális területe az audiovizuális szektor. A társadalom nagy része számára a szabadidőeltöltésének leggyakoribb formáját, fő szórakozási eszközét, valamint elsődleges információsforrását is jelenti. A Tanács 1989-ben fogadta el az audiovizuális szektort máig meghatározóközösségi keretjogszabályt, az ún. "határok nélküli televíziózásról" szóló irányelvet.

Az első jogszabály célja, hogy előidézze az audiovizuális programok szabad áramlását, és hogyegyenlő feltételeket teremtsen a műsorszolgáltatásnak a Közösség országaiban.

A második alapelv az európai televíziós programgyártás lényegében protekcionistatámogatását tűzi ki.

Ezen kívül az irányelvben fontos szerep jut a TV-reklámok Közösségen belüli egységesszabályozásának, valamint

a kiskorúak és a társadalom erkölcsi, szellemi és fizikai védelmének.

A rendelkezések közül a legfontosabb, hogy engedélyezni kell minden olyan műsornak asugárzását, ami bármely más tagállamból származik (kölcsönös elismerés elve azaudiovizuális politikában).

Az 50%-os kvóta értelmében pedig az uniós TV-társaságok kötelesek műsoridejük több, mintfelében európai műveket sugározni.

Ajánlott olvasmány:A magyar diplomák értéke az Európai Unióban (EU-Füzetek 25.)


23. lecke. Kül- és biztonságpolitika1. Általános irányelvekAz Európai Unió közös kül-, és biztonságpolitikája a CFSP (Common Foreign and SecurityPolicy) nem tekinthető a hagyományos értelemben vett "közösségi politikának", hiszenmind céljaiban, mind eszközrendszerében és eljárási mechanizmusaiban jelentősmértékben eltér azoktól.

A tagállamok itt ragaszkodnak leginkább nemzeti szuverenitásuk fenntartásához, gyakorlatilagmindmáig egyeduralkodó maradt az egyhangú döntéshozatal. Alapvetően kormányközi jellegénérdemben sem az Amszterdami Szerződés, sem a Nizzai Szerződés nem változtatott. Az EurópaiUnió ezért továbbra sem rendelkezik a nemzetközi politika valamennyi kérdését felölelő, agyakorlatban hatékonyan működő és egységesen, központilag irányított külpolitikával, melyenminden reménnyel az új alkotmány változtat majd érdemben. Meg kell jegyezni, hogy az EU továbbifejlődésének igazi sarokköve, hogy a kül- és biztonságpolitika tekintetében sikerül-e teljeskonszenzust elérni, hiszen csak ezen keresztül érhető el az integráció legmagasabb foka, apolitikai unió.

2. Történeti áttekintésA CFSP a II. világháború után vette kezdetét a NATO megalakulásával (1949). Az első "tisztán"európai előzmény az Európai Politikai Együttműködés, az EPC (Euopean Political Cooperation)volt, 1970-ben. 1986-ban az Európai Egység Okmány keretein belül az EPC konkrét jogalapotkapott, melynek felülvizsgálatára (nagyobbrészt a nemzetközi politikában bekövetkezettesemények következtében) 1992-ben Maastrichtban került sor. Maastrichtot követően világossávált, hogy további reformok szükségesek, a hiányosságok közül általában a következőket emeltékki: képtelenség a napi politikai eseményekre való gyors reakciók, a nemzeti érdekeket túllépőirányelvek meghatározásával kapcsolatos nehézségek, a távlati tervezés hiánya, koordinációsproblémák.

NATO-csúcstalálkozó

A 1997-es Amszterdami Szerződés értelmében a CFSP fő irányát és alapelveit továbbra is azEurópai Tanács szabja meg, s ezen a Nizzában született megállapodások sem változtatnakérdemben. Mind Amszterdamban, mind Nizzában több olyan módosítást is elfogadtak azonban,amelyek áttekinthetőbbé, rugalmasabbá és hatékonyabbá tehetik a második pillér működését.Ezek közül a lényeges újdonságok, a konstruktív tartózkodás intézményének bevezetése, melylehetővé tette, hogy a közös akciók és közös álláspontok végrehajtására szolgáló lépéseketminősített többséggel meg lehet hozni, ezt azonban bármelyik tagállam fontos nemzeti érdekeirehivatkozva megakadályozhatja. Kiemelhető még a tervező-elemző egység felállítása, mely atagállamok, a Bizottság, a Főtitkárság és a Nyugat-Európai Unió szakértőiből áll össze, és aTanács főtitkára alá rendelték. Új funkciót hoztak létre Fő Képviselő (High Representative)elnevezéssel, amelyet a Tanács főtitkára tölt be.

A Nizzai Szerződés egyik lényeges újdonsága, hogy meghatározott keretek között a második


pillérre is kiterjeszti a megerősített együttműködést, mely azt jelentette, hogy az Európai UniósSzerződés általános rendelkezési közé új fejezetként ún. "általános rugalmassági klauzulákat"illesztettek.

A közös kül- és biztonságpolitika lépcsőzetes struktúrájának fő alkotóelemeit azEurópai Tanács és az Általános Ügyek Tanácsa, a különböző kormányközi jellegűbizottságok és munkacsoportok, valamint természetesen maguk a tagállamikülügyminisztériumok jelentik.

3. A szabályozás szervezeteiSajátos szerepkörrel rendelkezik a Tanács Főtitkársága, az Európai Bizottság és azEurópai Parlament.

Az Európai Tanács szerepe kiemelt a kül- és biztonságpolitika alakításában.

"Az Európai Tanács meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika, beleértve a védelmivonatkozású kérdések elveit és az arra vonatkozó általános iránymutatásokat."

Az Általános Ügyek Tanácsa az Unió nemzetközi kapcsolatainak, illetve a közös kül- ésbiztonságpolitikai mechanizmusnak a legfelső szintű, havi rendszerességgel ülésező,döntéshozatali joggal felruházott adminisztratív testülete. Az ÁÜT koordinatív funkciójábólkövetkezően alapfeladatai közé tartozik a különböző politikák összhangjának biztosítása, a kellőkoherencia megteremtése.

A harmadik fontos szervezet a Politikai és Biztonsági Bizottság,

"A Politikai és Biztonsági Bizottság figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását aközös kül- és biztonságpolitika alá tartozó területeken, és hozzájárul a politikákmeghatározásához azáltal, hogy a Tanács kérelmére vagy saját kezdeményezésérevéleményeket terjeszt a Tanács elé."

Fontos a CFSP-munkacsoportok szerepe is. Ezek a testületek a tagállamok nemzeti szakértőiből,valamint a Bizottság és a Tanács Főtitkársága képviselőiből állnak, és előre meghatározotttémákban, rendszeresen Brüsszelben, a Tanács Főtitkárságának épületében találkoznak.

A Tanács Brüsszelben székelő Főtitkárságán belül két adminisztratív egység, valamint maga aFőtitkár foglalkozik a CFSP- ügyekkel. A Főtitkárság elvileg csak adminisztratív funkcióvalrendelkezik, vagyis a CFSP keretében sorra kerülő találkozók technikai előkészítéséért éslebonyolításáért felel. Gyakorlatilag azonban az ezen belül önálló alegységként működő CFSPTitkárság, illetve az ebben működő CFSP Egység egyre növekvő mértékben aktívan is részt vállala külpolitikai döntések meghozatalában.

A közös kül- és biztonságpolitika intézményei mellett fontosak a végrehajtás eszközeiis. Maga a közös kül- és biztonságpolitikai acquis több különböző jellegű, és jogi erejűelemből tevődik össze.

Az uniós kül- és biztonságpolitika elsődleges jogforrását mindenekelőtt a Maastrichti Európai UniósSzerződés ezzel foglalkozó V. fejezete, illetve vonatkozó deklarációi jelentik. Különleges jogistátussal bírnak az Európai Tanácsok, illetve a Tanács CFSP vonatkozású konklúziói.

Másodlagos jogforrásként ide tartoznak továbbá a kül- és biztonságpolitikai eszközök közül aszerződés életbelépése óta elfogadott, kötelező jogi érvénnyel bíró közös akciók és közösálláspontok, valamint értelemszerűen az ezek végrehajtására szolgáló tanácsi és bizottságijogszabályok. Politikai értelemben a CFSP acquis részét képezik más elemek is, ilyenek:


a CFSP keretei között kiadott nyilatkozatok,

az Európai Unió és harmadik államok között, valamint

a nemzetközi szervezetekben az EU-val folytatott együttműködés különböző formáit szabályozóanyagok, és az úgynevezett

politikai dialógusok irányelvei.A fentiek ellenére a közös kül- és biztonságpolitika eszközrendszere erősen korlátozott. AMaastrichti Szerződés mindössze két CFSP eszközt nevesít, a közös akciót és a közösálláspontot. Az Amszterdami Szerződés ezeket egy harmadik eszközzel egészíti ki, a közösstratégiával.

Az Európai Uniónak számos egyéb diplomáciai lehetőség is rendelkezésére áll, melyekazonban nem képzik a szigorúan értelmezett CFSP alkotóelemeit. Ezek:1. különböző szintű hivatalos látogatások szervezése,

2. a diplomáciai elismerés, szankció, tűzszünetek ellenőrzése,

3. békekonferenciák szervezése,

4. különleges megbízottak kiküldése,

5. konfliktusok esetén békejavaslatok kidolgozása,

6. s nem utolsósorban maga az európai uniós tagság ígérete.

BevezetőA fejezet célja az Európai Unió területi tervezési rendszer megismertetése.

Ennek keretében a fejezetben a hallgatók egyrészt információkhoz juthatnak a területi tervezéselméleti megközelítéseiről és a tervezési dokumentumok típusairól. Másrészt megismerhetik alegfontosabb Közösségi szintű területfejlesztési stratégiákat, illetve ezek céljait.

Végül a fejezet foglalkozik a nemzeti szintű területfejlesztési stratégiák készítésének alapelveivel,illetve a regionális politika megvalósításának monitoringjával.

24. lecke. A területi tervezés elemzése1. A területi fejlődés sajátosságaiA területi fejlődés alapvetően két módon zajlik:1. Az egyik a spontán fejlődés, amelynek lényege, hogy az adott térség az egyik fejlettségi

szintről a következőre magától, külső beavatkozás nélkül jut el.

2. A fejlődés másik módja a tervezett fejlődés, amelynek során a térségfejlesztés előremeghatározott célok alapján megy végbe. Az Európai Unió regionális politikája az utóbbiszerint történik, ezért lényeges a tervezett fejlődés legfontosabb jellemzőinek áttekintése.

Faragó László szerint a modern közösségi tervezés olyan emberi tevékenység, amely valamely


rendszer irányításának alapja, tehát segíti egy előre megfontolt szándék kialakítását és az annakalapján való cselekvést egyaránt. A tervezést leírhatjuk azzal a műveletsorral, amelyet etevékenység során elvégzünk.

2. A tervezés folyamataA tervezés olyan folyamat, amely során szakemberek a múlt és a jelen megismerése alapján

feltárják a főbb tendenciákat,

megfogalmazzák a haladás lehetséges irányait,

az ezekhez tartozó utakat és elérhető eszközöket,

előkészítik az ezekkel kapcsolatos döntéseket, és

megfogalmazzák a cselekvési programot.

A tervezési folyamat általában öt szakaszból áll, ezek:1. a vizsgálat,

2. a koncepció alkotás,

3. a cselekvési terv készítése,

4. a megvalósítás és az

5. ellenőrzés.A tervezés kiemelt feladata a konszenzus kialakítása, a tárgyalási- és az alku- folyamatokmoderálása. Hatékony teljesítése elképzelhetetlen anélkül, hogy a tervező azonosulna a megbízóalapvető érdekeivel.

3. TervdokumentumokA tervezési folyamat tervdokumentumokon keresztül történik. Ennek több típusátkülönböztetjük meg:

Az egyik a prognózis, amely a fejlődési törvényszerűségek előre vetítése és a főbb trendekmeghatározása.

A jövőkép olyan hosszú távra szóló állapotleírás, amely elsősorban célrendszermegfogalmazásában lehet segítségünkre, ezzel szemben.

A forgatókönyv a valószínűségi alapon bekövetkező jövőkép, amely korlátozott számúbizonytalansági tényezőt is kezel.

A koncepció a fejlesztési elképzelések, lehetőségek megfogalmazása, amelyérdekegyeztetési, koordinációs feladatokat tölt be. Az elfogadott koncepció értékválasztást ésközös fejlesztési szándékot fejez ki. Az elfogadásával a döntéshozó deklarálja a szereplőktöbbségének a véleményazonosságát az elfogadott célok és prioritások tekintetében, és ezzelmeghatározza a stratégiaépítés fő kereteit is.


A fejlesztési program a stratégiai és az operatív program együttese.

3.1 A fejlesztési programok3.1.1 A stratégiai programA stratégiai program a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok elérésére komplexprogramokat fogalmaz meg. Nem csak az elvégzendő feladatokat tartalmazza, hanem amegvalósításban résztvevő szereplőket, a szükséges finanszírozási kereteket és a várhatóeredményeket is.

3.1.2 Az operatív programAz operatív program már konkrét feladatokat fogalmaz meg, eszközökkel, felelősökkel éshatáridőkkel együtt. E mellett javaslatot tesz az eredmények mérésére is. Az operatív programáltalánosan elfogadott elemei között szerepel az indoklás, a program tartalmának leírása, amegvalósuló fejlesztések területi hatóköre, a várható hatások, a szereplők és határidőkmeghatározása, a program költségvetése, a pénzügyi kedvezményezettek köre, az értékeléskritériumrendszere, és a megvalósítás ellenőrzése.

3.2 Az Uniós fejlesztési dokumentumokAz Egységes Európai Okmányban foglaltak szerint a közösség célja, hogy csökkentse a különbözőrégiók közötti különbségeket és a kedvezőtlen adottságú területek elmaradottságát. Ennekteljesítése érdekében az Európai Unió döntéshozó szervei nem készítenek a tagállamokszámára kötelező területfejlesztési dokumentumokat. Az egyes tagországok területipolitikája és tervezése számára csak ajánlásokat fogalmaznak meg.

A fejlesztési terveket az érintett tagállam illetékes szerve dolgozza ki, melyet nemzeti, regionálisvagy egyéb szinten ő nevez meg, és terjeszt a Bizottság elé. Ennek ellenére Közösségi szinten ismegkülönböztetünk fejlesztési terv típusokat:1. A regionális fejlesztési terv (regional development plan)

A regionális fejlesztési terveket azokra a régiókra lehet készíteni, amelyek az 1. célterülethezsorolhatók. Általában ezek a NUTS II. szint egy régióját jelentik, de a tagállamok egy tervetnyújthatnak be több régiójukra, akár az ország egészére vonatkozóan is.

2. A regionális operatív program

Az operatív programok készülhetnek az 1. célterület által érintett NUTS II szint egy régiójára,speciális esetben a NUTS III szint egy régiójára vagy, a NUTS II szint több régiójára együttesenis.

A tagállamoknak lehetőségük van arra is, hogy a különböző célterületek szerint elkészítettstratégiájukat és programjaikat egyetlen Egységes Programozási Dokumentumban (SingleProgramming Document) terjesszék elő. A tagállamnak ilyenkor biztosítania kell, hogy akülönböző tervek koherensek legyenek.

A Bizottság értékeli a terveket, vagyis vizsgálja, hogy azok összhangban állnak-e a formaiszabályokkal és az EU politikáival. A benyújtott terv alapján a szükséges módosítási javaslatokatis figyelembe véve a Bizottság határozza meg a közösségi támogatási keretet (CommunitySupport Framework) az érintett tagállammal egyetértésben. Ez szolgál a strukturálisbeavatkozások keretéül. Valamennyi Közösségi Támogatási Keret tartalmazza a közösség és azérintett tagállam közös akciójának súlypontjait, a támogatási formák leírását, a megvalósításpénzügyi tervét és a monitoring, valamint az értékelés részleteit.

25. lecke. Európai szintű területi stratégiákKodolányi János Főiskola 80

1. Európai Területi Tervezési DokumentumAnnak ellenére, hogy a tagállamok maguk fogalmazzák meg területfejlesztési, regionális politikaicéljaikat, az Európai Unió már az 1980-as évek eleje óta foglalkozik a közösségi szintűterületfejlesztési stratégiák kidolgozásával. Legelőször, 1983-ban a Területfejlesztési MiniszterekEurópai Konferenciája volt az, ahol felmerült a regionális folyamatok közösségi szintűvégiggondolásának igénye. Itt fogadták el az Európai Területi Tervezési Dokumentumot, amelybenkiemelt szerepet kapott a területi tervezés fontossága és a regionális politika intézmény- éseszközrendszerének összehangolása.

2. EUROPA 2000, EUROPA 2000+A Közösség a közösségi szintű területi stratégiakészítés részeként 1991-ben fogadta el azEUROPA 2000 című dokumentumot, amelyet 1994-ben annak továbbfejlesztése, az EUROPA2000+ követett. Utóbbi az 1994-99 közötti tervezési időszak regionális politikájánakmeghatározására törekedett.

A két dokumentum célja, hogy a közösségi szintű, kiegyenlített fejlődés hosszú távon is biztosítottáváljék. Ennek érdekében elemzi a területfejlesztést meghatározó tényezőket, ezek közül iskiemelten:

a demográfiai,

ipari,

város- és vidékfejlődési,

közlekedési,

telekommunikációs,

környezeti,

valamint kutatás-fejlesztési trendeket.Az EUROPA 2000+ kitér arra, hogy a kontinens területi szerkezete megváltozott, újcentrumterületek és perifériák jöttek létre, amelyek mozaikszerű térszerkezetet eredményeztek. Adokumentum ennek kezelését központi feladatnak tekinti, amelynek elérésére európai szintű,transznacionális, és nem tagországokkal kapcsolatos célokat is megfogalmaz.

3. Európai Területfejlesztési perspektíva (ESDP)

Európai Területfejlesztési perspektíva

3.1 Az ESDP célja


A Területtervezésért Felelős Miniszterek Informális Tanácskozásán Potsdamban 1999.májusában fogadták el az Európai Területfejlesztési Perspektíva (European SpatialDevelopment Perspective) - Az Európai Unió területének kiegyensúlyozott ésfenntartható fejlődése felé című dokumentum első változatát (a végleges változatot2000-ben fogadta el a testület).

A dokumentum meghatározza az Európai Unió hosszú távú területfejlesztési irányait, melyetdöntően három tényező befolyásol, ezek:1. a tagállamok közötti fokozatos gazdasági integráció és az ahhoz kapcsolódó megnövekedett

együttműködés,

2. a helyi és regionális közösségek fokozódó súlya és szerepe a területfejlesztésben, illetve

3. az Unió várható bővítése és szorosabb kapcsolatok kiépítése szomszédaival. Ez a háromtényező tükröződik a célkitűzések háromszögében, amely az alábbi három alapvető céltkapcsolja össze: gazdasági és szociális kohézió, a természeti erőforrások és a kulturálisörökség megőrzése, illetve az európai terület kiegyensúlyozottabb versenyképessége.

A dokumentum a fejlődést befolyásoló tényezők és a fejlesztési célkitűzésekfigyelembevételével az EU jövőbeli területének jövőképét vázolja fel. Céljaiban ésirányvonalaiban általános útmutatást nyújt az intézményi és magán döntéshozók általfoganatosított területi kihatású intézkedésekhez. Emellett ösztönzi azon politikai vitákban valószélesebb körű részvételt, amelyek az európai szinten hozott döntésekről és azoknak a városokraés régiókra tett hatásáról szólnak. Lényeges az is, hogy az ESDP-ben foglalt célkitűzéseketországos, regionális és helyi szinten kell végrehajtaniuk az európai intézményeknek, kormányzatiés közigazgatási hatóságoknak.

3.2 Az ESDP területfejlesztési céljaiAz ESDP az európai területfejlesztési célokat négy nagy csoportba sorolja. Az első akiegyensúlyozott városhálózat, valamint a város-vidék kapcsolatok javítása, akövetkező az infrastruktúra és az ismeretek hozzáférhetőségének biztosítása. Aharmadik csoport a kulturális és természeti értékek védelme, a negyedik pedig azintegrált területfejlesztés megvalósítása.

3.3 JavaslatokAz ESDP a közösségi regionális politika hatékonyabbá tétele mellett javaslatokat tesz arra is,hogy a tagállamok miként alkalmazhatják a dokumentum célkitűzéseit. Az egyik fontos javaslat,hogy a tagállamok - országos területfejlesztési politikáik, terveik és jelentéseik elkészítésekor - aterületfejlesztés európai dimenzióit is vegyék figyelembe. Itt fokozottan nyilvánvaló az "állami,regionális és városi tervezés európaivá tételének" követelménye. Ezért a területi szempontbólfontos tervezés során a helyi és regionális önkormányzati és az igazgatási szervek kerekedjenekfelül azon a szemléleten, hogy különállóan kezeljék területüket, és már a kezdet kezdetén vegyékfigyelembe az európai szempontokat és a kölcsönös egymásrautaltságokat. A következő lényegesjavaslat, hogy a tagállamok fokozzák a területi hatásvizsgálatokkal kapcsolatos tapasztalatokcseréjét, és fejlesszék tovább nemzeti előírásaikat és eszközeiket. Végül a dokumentum javasoljaazt is, hogy a tagállamok, a regionális és helyi önkormányzatok vegyenek részt a regionális"agenda 21" dokumentumok kidolgozásában és alkalmazásában oly módon, hogy stratégiákat ésprojekteket készítenek el.

4. AGENDA 20004.1 A dokumentum legfontosabb témáiA közösségi szintű területfejlesztési stratégiák közül ki kell emelni továbbá az Agenda


2000 dokumentumot, amelynek tervezetét a Bizottság 1997-ban fogadta el. Ebben aBizottság javaslatot tesz a tizenöt tagállamnak az Európai Unió 2000 utáni fejlesztését illetően. Adokumentum legfontosabb témái az EU költségvetése, a Strukturális Alapok és a KözösAgrárpolitika (CAP) reformja, tekintettel az Európai Unióhoz csatlakozó közép- és kelet-európaiországokra. Az EU tagországok és az Európai Parlament módosításait figyelembe véve az 1999.március 24-25-i berlini Európai Csúcson az állam- és kormányfők elfogadták az Agenda 2000iránymutatásait.

4.2 Módosítások a regionális politikábanAz Agenda 2000 a regionális politika hatékonyságának növelése érdekében 2000-tőltevékenységét konkrétabb célokra összpontosítja. A legfontosabb módosítások közöttszerepel a célkitűzések csökkentése (2000-től 3 célkitűzés), a közösségikezdeményezések számának csökkentése, valamint a decentralizáltság növelése atagállamok nagyobb mozgásterének biztosításával.

A Közös Agrárpolitikával kapcsolatban a legfontosabb változások, hogy a mezőgazdasági áraktámogatása 2000 és 2006 között fokozatosan csökken, a gazdák közvetlen támogatása viszontnő, emellett külön költségvetést irányoztak elő az élelmiszerek minőségének vizsgálatára és amezőgazdaság fejlesztésére.

A költségvetéshez kapcsolódó változtatások közül kiemelhető, hogy egy országhozzájárulásának felső határát a GNP 1,27 százalékában állapították meg, illetve bizonyosországoknak - Németország, Hollandia, Ausztria, és Svédország - csökkentettékbefizetéseit.

Végül a csatlakozó országokkal kapcsolatban deklarálták, hogy az előcsatlakozási eszközökrőlminden közép- és kelet-európai ország esetében külön-külön döntenek, illetve azt hogy a 15tagországból álló EU kiadásai és az új csatlakozó országok kiadásai között a csatlakozásuk előttés után a pénzügyi keret ismertetésekor és felhasználásakor világos különbséget kell tenni.

26. lecke. A 2007-2013 közötti programozási időszakprogramszintű keretei I.A programszintű keretek kiemelkedő feladata az ún. akciótervek elkészítése és értékelése. Azakciótervek részletesebb bemutatására a 9. fejezetben kerül sor, de az alapfogalmak tisztázásárarészben itt kerítünk sort:Prioritási tengely (priotity axis): A stratégia egy prioritása az operatív programban, melytartalmazza a végrehajtani kívánt kapcsolódó fejlesztéseket, (eszközöket) és rendelkezikspecifikus és mérhető célokkal.Akcióterv: Részletes, legalább 2 éves időtávra készülő programozási dokumentum, mely feladata,hogy az operatív programokban megjelölt céloknak megfelelő ütemezésben és minőségbenvalósuljanak meg a pályázati kiírások (vagy egyéb állami támogatás-igénylések), és a támogatottprojektek.Intézkedés (measure): Az operatív program egy prioritási tengelyén belül végzett beavatkozás,mely egy, a prioritáson belül lehatárolt célcsoportra irányul, egy adott cél megvalósítását egy adotteszköz segítségével támogat. Az intézkedés szint definiálása az akciótervben nem kötelező, akonstrukciókat a prioritás szinthez is lehet kapcsolni.Konstrukció: Egy szűk célcsoportnak egy fajta eszközzel, egy fajta eljárásrend keretében juttatottállami támogatási forma. Támogatási konstrukciónak minősülnek a pályázati felhívások, kiírások,támogatási programok, egyedi támogatások. Az EU rendelet szerinti „művelet” („operation”) szinttelazonosítható.A 2004-2006 közötti programozási időszakban az operatív programok részletes, a


megvalósítás szempontjait is tartalmazó leírását a programkiegészítő dokumentum (PkD)tartalmazta. A PkD-ban szereplő intézkedések, alintézkedések azonban ezt követően még többpályázati kiírásra, központi programra tagozódtak. Nem létezett tehát olyan egységes, koherensdokumentum, amely a ténylegesen megvalósuló programokat átlátható módon tartalmazta volna. APkD jóváhagyása az Európai Bizottságnak való megküldéshez volt kötve, amely kötelezettség azúj rendeletek értelmében a jövőben nem áll fent. Az akcióterv mind a megvalósítás, mind atervezés részleteit illetően bővebb tartalmú a PkD-nál, fő céljai ezzel a következők:

A támogatási konstrukciók teljes és részletes feltételrendszere egy elfogadott dokumentumbanszerepeljen,A kiírások, központi programok ne aprózzák fel az OP-t,Az akciótervben szereplő konstrukciók középtávú, legalább 2 évre tervezhető finanszírozásikereteket biztosítsanak,A kiírásokat és ezek feltételrendszerét részletes szakmai indoklás támassza alá, annakérdekében, hogy a megvalósítás részletes feltételei, és a programszintű célok közötti kapcsolategyértelmű és megalapozott legyen.

Az akciótervek elkészítésével kapcsolatos további kiemelt tervezési szempontok:Az akciótervben szereplő konstrukciók elfogadott ágazati stratégiákon való alapulása,A konstrukciók eredményes és hatékony megvalósulása és a szabályozási környezetnek azösszehangolása.

Az akciótervek elkészítésének szereplői, feladatai és mérföldkövei az alábbi táblázat szerintértelmezhetők.A legitim projekt kiválasztás lehetséges módja (ld. 217/1998. Korm. rendelet 82. § (1)):

pályázat útján , a pályázati kiírásban közzétett szempontok alapján, vagyegyedileg, a kormány döntése alapján.

Fentiek szellemében, az allokációs döntések meghozatala az alábbi eljárások mentén folyik:Nagyprojekt: A 1083/2006/EK rendelet 39-41. cikkei rendelkezésével összhangban, az ERFAvagy KA által finanszírozott olyan munkálatok, tevékenységek és szolgáltatások sorából állóműveletek, amelyek célja valamely pontos gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlanfeladat elvégzése, amely egyértelműen meghatározott célkitűzésekkel rendelkezik, és melynekösszköltsége meghaladja az 50 millió eurót (környezetvédelem területén a 25 millió eurót). Azonesetekben, ahol nagyprojekt kerül végrehajtásra, a projektek indikatív listáját az operatívprogram és az akcióterv is tartalmazza, így az társadalmi egyeztetés tárgyát képezi.Kiemelt projekt: részletezését ld. később.Egyfordulós nyílt pályázat: Olyan támogatási konstrukciók esetében alkalmazott eljárás, ahola pályázók száma, ill. összetétele (pl. magán szervezetek) indokolja a versenyeztetést.Kétfordulós pályázat: Olyan esetekben alkalmazott pályázatos projekt-kiválasztásieljárástípus, ahol a célcsoport és a várható pályázatok száma limitált (tipikusan:közberuházások), és a finanszírozandó projektek összetettebbek. Az eljárás során előszörelőzetes (kevésbé részletes) projekt-javaslatok kerülnek kiválasztásra. Az első körben sikeresprojekt-javaslatok a KSz-től segítséget kapnak részletes, támogatható projektté történőkidolgozásukhoz.Közvetett támogatás:Indirekt támogatás: olyan, meghatározott értékhatár alatti pályázatok esetében használteljárás, amelynek kapcsán a támogatások elosztását, a projektek szabályos és szerződésszerűvégrehajtásának felügyeletét – az irányító hatósággal kötött támogatási szerződés alapján –szakmai lebonyolító szervezet – pl. civil szervezet – látja el.Pénzügyi támogatási eszközök: olyan eljárás, amelyben a projektek kiválasztását,


G:/file.php/164/letolthetok/7.fejezet_-_3._abra_-_Regionalis_Politika_KJF_-_KT_jav.pdf

megvalósulásának nyomon követését, ellenőrzését, a támogatás kifizetését pénzügyiközvetítők (pl. bankok) végzik. (pl. hitel, tőke, garancia eszközök).

Az EU tagállamokban a pályázat útján történő projekt kiválasztásnak van egyértelműpreferenciája. Ennek oka, hogy

így biztosítható egyrészt az egyenlő esély a lehetséges projektgazdák részére,másrészt az érdekeltség a projekt megvalósításában a kedvezményezett részéről.

Ugyanakkor vannak olyan projektek, amelyeknél a pályáztatás nem hatékony, mert nehezenhasonlíthatók össze különböző projekt javaslatok,

vagy azért, mert annyira különbözőek (pl. egy autópálya építése, az állami foglalkoztatásihivatal megerősítése),vagy azért, mert jogszabályi előírás alapján mindet meg kell valósítani (pl. az EU által előírtkötelezettség teljesítéséhez szükséges nagyvárosi szennyvíztisztítók létesítése).

A fenti, ún. kiemelt projektek közös jellemzője, hogya projekt közcélú,a projektgazda a közszféra része (állami, önkormányzati vagy egyházi szervezet, ld.255/2006. Korm. rendelet 16. § (4) b)). Kivételes esetben a kiemelt projekt gazdája amagánszféra része is lehet (ld. 255/2006. Korm. rendelet 16. § (5)).általában magas összköltségű, de ez alól lehetnek kivételek. Vannak kisebb projektek is, ahola pályáztatás nem hatékony: pl. egy magas összköltségű és a fenti feltételeknek megfelelőberuházás előkészítése, vagy egy közreműködő szervezet szakmai segítségnyújtás forrásbóltörténő finanszírozása.

A kiemelt projektek eljárásrendje az alábbi táblázat szerint értelmezhető.A pályázati kiírás tartalmazza (ld. 16/2006. MeHVM-PM rendelet 4. § (2), 11. § (1)):

a támogatási konstrukció rövid bemutatását, az akciótervben foglaltakkal egyezően;a projekt adatlapot;a projekt javaslat elkészítéséhez összeállított útmutatót;a támogatási szerződés tervezetét.

A támogatási konstrukció rövid bemutatása és az útmutató tartalmazza a pályázat-specifikusinformációkat, ezért ezekért az NFÜ-n belül – a Koordinációs IH által az irányító hatóságokbevonásával kidolgozott struktúra és standard részek megtartásával – az Irányító Hatóságfelelős. A projekt adatlap és a támogatási szerződés tervezet nem pályázat-specifikus, ezekösszesen kb. 4-5 változatban elkészülő standard dokumentumok, ezért ezekért – az irányítóhatóságok bevonásával – a Koordinációs IH felelős.A rendeletek rugalmasan kezelik, az Irányító Hatóságra bízzák, hogy a szövegezést konkrétan kivégzi: az irányító hatóság végezheti maga, megbízhat vele külső szakértőt, a közreműködőszervezetet, vagy a fenti szervezetek képviselőiből álló munkacsoportot. Egyfajta PályázatElőkészítő Munkacsoport működtetése mindenképpen szükséges a tervezetek véleményezésecéljából.Amennyiben a pályázat előkészítésében külső szakértők is részt vesznek (akár konkrétszövegezési, akár véleményezési feladattal), figyelni kell az összeférhetetlenségi szabályokszigorú betartására. A rendeletekben a projekt kiválasztásra megállapított összeférhetetlenségiszabályok analógiájára a pályázat előkészítésében nem vehet részt olyan személy, aki atámogatás lehetséges kedvezményezettje, vagy ilyen szervezettel munkaviszonyban, vagymunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyen szervezet tagja, vagy abbanközvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik. Továbbá, aki részt vesz a pályázatelőkészítésében, a pályázat meghirdetéséig nem vehet részt ahhoz kapcsolódó projektjavaslatokkidolgozásában. A külső szakértőknek a fentiekről nyilatkozatot kell aláírniuk.


G:/file.php/164/letolthetok/7.fejezet_-_4._abra_-_Regionalis_Politika_KJF_-_KT_jav.pdf

Összefoglaló kérdések1. Melyek egy pályázati kiírás rögzített formai elemei?

2. Mit takar az Akcióterv fogalom?

3. Melyek az ún. kiemelt projektek közös jellemzői?

27. lecke. A 2007-2013 közötti programozási időszakprogramszintű keretei II.A támogatott projektek megvalósítása során a kedvezményezettek feladata és felelőssége, hogy atámogatásból finanszírozott

áruk,szolgáltatások,építési beruházások

szállítóit a közbeszerzési törvénnyel (Kbt.) összhangban válassza ki, azaz közbeszerzésieljárást folytasson le.A közbeszerzés fogalmát a Kbt. határozza meg:

„E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőkéntmeghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatnimegadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében.”

Közbeszerzési eljárást akkor kell tehát lefolytatni,ha a kedvezményezett a törvény értelmében ajánlatkérőnek minősül (22. §),valamint, ha a beszerzendő tárgy közbeszerzés tárgyának minősül,és annak értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat.

Az Európai Bizottságnak a verifikációs ellenőrzésekhez (a 2007-2013 időszakban a 1828/2006/EKrendelet alapján 13. cikk szerinti ellenőrzés) készített útmutatója kiemelten foglalkozik aközbeszerzések ellenőrzésével. Ennek oka, hogy a tagállami tapasztalatok szerint, a legtöbbszabálytalanság és visszafizetés a közbeszerzési szabályok megsértéséhez kapcsolódik. Azútmutató szerint a közbeszerzések ellenőrzésének azt kell szolgálnia, hogy a közbeszerzésmegfeleljen mind a hazai, mind a közösségi jogszabályoknak, és az eljárás soránmaradéktalanul érvényesüljön

az egyenlő elbánás,a diszkriminációmentesség,az átláthatóság,és a verseny tisztaságának az elve.

A bizottsági útmutató kitéra közbeszerzés tervezésére,a tenderezésre,a kiválasztási eljárásra,és a szerződés végrehajtásának szakaszára.


A tervezés során a költségbecslések naprakészségét, realitását kell ellenőrizni, a pót- éstöbbletmunka elkerülése érdekében.A tenderezés kapcsán a műszaki specifikációk pontos definiálására, valamint a műszaki,gazdasági, és pénzügyi alkalmasság meghatározásának megfelelőségére kell helyezni a hangsúlyt,nem pedig formai feltételekre.A kiválasztási eljárás során a bizottsági ellenőrzések az alábbi területeken tapasztalták a legtöbbszabálytalanságot:

a bírálati szempontok nincsenek összhangban a Szerződés alapelveivel – vagyis nem elégformálisan, betű szerint teljesíteni a szabályokat,az alkalmassági követelmények és a bírálati szempontok nem válnak el egymástól, azalkalmassági követelményeket bírálati szempontként veszik figyelembe,az alkalmassági követelményeket és bírálati szempontokat nem szerepeltetik az ajánlatifelhívásban vagy a műszaki dokumentációban,a ténylegesen alkalmazott alkalmassági követelmények és bírálati szempontok mások, mint amiaz ajánlati felhívásban vagy a műszaki dokumentációban megjelent,a bíráló bizottság döntési javaslatának nem megfelelően dokumentáltak,pót- és többletmunkákat közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül rendelnek meg.

A szerződések végrehajtási szakaszának kapcsán az útmutató jó gyakorlatként javasolja, hogyamennyiben a pót-, illetve többletmunkára van szükség, az erre irányuló új szerződés (vagyszerződésmódosítás) aláírását megelőzően a kedvezményezett a támogató előzetes jóváhagyásátkérje.Az operatív programok megvalósításához kapcsolódóan az alábbi program szintű pénzügyi ésszámviteli feladatok merülnek fel:

tervezési feladatok ellátása,kötelezettségvállalás ellenjegyzése a szabad keret terhére,OP-hoz kapcsolódó bankszámlák likviditásának kezelése,forráslehívás ellenőrzése, jóváhagyása, kifizetések lebonyolítása,hitelesítés,feltárt szabálytalanságok pénzügyi vonatkozásainak kezelése,monitoring tevékenység és adatszolgáltatás,céltartalék kezelése,bankszámlák könyvelése.

A felsorolt feladatokat az Operatív Program Irányító Hatóságok pénzügyi egységei, egyesfeladatok tekintetében az NFÜ Fejezeti Főosztálya, alapvetően az Egységes MonitoringInformációs Rendszerre (EMIR) támaszkodva látják el, amelynek egyes moduljai tartalmazzák aprojektek pénzügyi adatait, nyomon követik a kifizetési folyamatot, szolgáltatják a kifizetéshezszükséges alapbizonylatokat és biztosítja a számviteli nyilvántartást.Az operatív programok megvalósításához kapcsolódó projekt színtű pénzügyi feladatokatfőszabályként a Közreműködő Szervezetek látják el. Ezek:

elszámolások, számlák befogadása,elszámolások dokumentum alapú formai és tartalmi ellenőrzése,forráslehívások készítése,kifizetések bonyolítása a kedvezményezett részére,kockázatelemzésen alapuló, mintavételezéssel kiválasztott projektek megvalósításánakhelyszíni ellenőrzése,


helyszíni ellenőrzése,eredményszemléletű számviteli nyilvántartás vezetése,követeléskezelés.

Az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló bankszámlák az alábbiak:Az Igazoló Hatóság bankszámlái: erre a számlára érkeznek az Európai Bizottságtól astrukturális alapok által finanszírozott támogatási összegek előleg átutalás, időközi átutalásokés végső átutalás formájában.Előirányzat felhasználási keretszámla (EFK): erre a számlára jóváírásként az OPfinanszírozására szolgáló összegek érkeznek, egyrészt a hazai költségvetési előirányzatbóllehívott összegek, másrészt a strukturális alapok forint számláiról a Közösségi HozzájárulásRendezése során az Igazoló Hatóság által átutalt EU támogatási összegek.Lebonyolítási számlák: a lebonyolítási forint bankszámla használható a kedvezményezetttámogatásra jogosult költségeinek megtérítésére, a szállítók részére történő kifizetéslebonyolítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg kifizetésére, illetve akedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetésére.Kötelezettségvállalás: a támogató szerv nevében, az operatív programok végrehajtása soránvállalt fizetési kötelezettség vállalására irányuló írásos intézkedés. A kötelezettségvállalásannak a folyamatnak az eredménye, amikor a támogató szervezet a bíráló bizottság, illetve azértékelők döntési javaslata alapján az adott projektet támogatandónak ítéli és az ehhezszükséges forrás rendelkezésre állását biztosítja.

A támogatások folyósítására alkalmazott kifizetések fajtái kétfélék lehetnek:Számla alapú kifizetés: a támogatások folyósítására a kedvezményezett nevére kiállítottszámlákon vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatokon igazoltfizikai teljesítést követően kerül sor, mely az alábbi formákban történhet:

kedvezményezett által teljesített kiadások, kifizetett számlák támogatási összegénekutólagos megtérítése, közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára,

a számlák támogatási összegének kifizetése közvetlenül a szállító részére, a számlatámogatáson felüli összeg kifizetésének igazolása mellett,

a kifizetett számlák illetve teljesített kiadások támogatási összegének utólagos megtérítése,engedményezési szerződés bemutatása esetén, a támogatást megelőlegező hitelintézetbankszámlájára.

előleg kifizetés

Összefoglaló kérdések1. Mit kell a közbeszerzések ellenőrzésének szolgálnia?

2. Melyek az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló jellemző bankszámlák?

3. A közbeszerzési, kiválasztási eljárás során a bizottsági ellenőrzések mely területekentapasztalták a legtöbb szabálytalanságot?

4. Melyek a támogatások folyósítására alkalmazott kifizetések fajtái?

28. lecke. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv


Feladat:Ismételten idézze fel az 24. leckében már látott ábrát! Ha egy szóval kéne fogalmaznia, a fentiábra alapján mi lenne az a kulcsszó a területfejlesztés hazai keretterveinek rendszerén belül,ami Önben felmerül az Új Magyarország Fejlesztési Terv cím hallatán?

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban ÚMFT) szerepe a 2007 és 2013 közöttitervezési kereteket meghatározó dokumentumrendszerben, a hazai fejlesztési keretek uniósegyeztetési kereteinek koncepcionális mandátumának megadása, az OTK és OFK céljainakérvényre kerülése és az operatív programok megalapozása.Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet szokás Nemzeti Stratégiai Referencia Keretként isemlegetni. Ennek indokai, hogy

Nemzeti dokumentum, mivel hazánk kohéziós és strukturális kiadásainak céljait tartalmazza,és hazánk hatóságai készítik el.Stratégiai dokumentum, mivel a vonatkozó közösségi és nemzeti stratégiákra alapozottfejlesztési stratégiát fogalmaz meg, és a lisszaboni stratégia és a Strukturális Alapokszabályozásában megtestesülő kohéziós célkitűzések megvalósítását szolgálja.Referencia jellegű dokumentum, mivel az abban megfogalmazott stratégiai célok elérésétbiztosító beavatkozási területeket és eszközöket meghatározó operatív programok számárajelent hivatkozási alapot.Keretjellegű dokumentum, mivel nem tartalmazza a stratégia megvalósítását biztosítóbeavatkozások részletes, lépésről-lépésre történő kibontását, valamint a pénzek konkrétfelhasználását tartalmazó operatív programokat, csupán azok felsorolását és pénzkereteit.

A dokumentum a végrehajtás legfontosabb céljaikénta foglalkoztatás bővítését,és a tartós növekedés feltételeinek megteremtését tűzte ki.

Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket:a gazdaságban,a közlekedésben,a társadalom megújulása érdekében,a környezet és az energetika területén,a területfejlesztésbenés az államreform feladataival összefüggésben.

A dokumentum helyzetértékelésének megállapításai szerintgazdasági növekedésünk szerkezeti kockázatokkal párosul,Magyarországon alacsony az aktivitás és stagnáló a foglalkoztatás,gazdasági szerkezetünkre a dualitás jellemző,közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul,a piacgazdaságra való áttérésünk jelentős társadalmi áldozatokkal járt,jelentős környezeti értékekkel rendelkezünk, de a környezeti kockázatok is nagyok,a területi különbségek növekednek,és az állam szerepe újragondolásra szorul.

Az ÚMFT fejlesztési stratégiája a helyzetértékelésben feltárt hiányosságok felszámolásával, és ameglévő adottságok kiaknázásával az ország fejlődését és a nemzetközi versenyképességerősítését szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai:


G:/file.php/164/letoltheto/8.fejezet_-_3._betoeltes_-_Regionalis_Politika_KJF_-_KT.pdf

erősítését szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai:a foglalkoztatás bővítése,és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése.

Az átfogó célok közül a foglalkoztatás bővítéséért teendő lépéseka munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása;a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés;a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.

A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépéseka versenyképesség növelése;a gazdaság bázisának a szélesítése;az üzleti környezet fejlesztése, azon belülaz elérhetőség javítása,a szabályozási környezet javítása,az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése.

A horizontális politikák terén, a fejlesztési célok megvalósítása során, kiemelt figyelmet kellfordítani két általános szempont érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kellhatnia:

a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvének,valamint a területi és társadalmi összetartozás (kohézió) biztosításának.

Az ÚMFT - fenti célok eléréséhez - hat területre összpontosítja a fejlesztési erőfeszítéseket, melyutóbbiakat az Európai Unió jogszabályai beavatkozásoknak neveznek. Ez a hat terület –úgynevezett prioritás - a következő:

gazdaságfejlesztés,közlekedésfejlesztés,társadalom megújulása,környezeti és energetikai fejlesztés,területfejlesztés,államreform.

Magyarország 2007 és 2013 között - az EU kohéziós politikája keretében, az ÚMFT-ben rögzítettmódon, 2004-es árakon számolva - 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazaitársfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági ésVidékfejlesztési Alapból – vidékfejlesztési célokra, az ún. Új Magyarország VidékfejlesztésiProgram keretein belül - még mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési forrás áll majd arendelkezésünkre. A források elosztásának tervezésekor a következő főbb szempontok kerültekfigyelembe vételre:

a Kohéziós Alap és a strukturális alapok felhasználására vonatkozó európai uniós szabályozás,az egyes beavatkozási területek relatív súlya a kitűzött fő célok elérésében,hazánk európai uniós tagságából eredő fejlesztési kötelezettségei a környezetvédelem és aközlekedés területén,az ország egyes régióinak mérete és relatív fejlettsége,az egyes beavatkozási területek valószínűsíthető forrásfelszívó képessége,a Kormányprogramban meghatározott célok.

Az egyes prioritások részleteinek a kifejtése ún. operatív programokban történik. Ezen operatívKodolányi János Főiskola 90

programok részére - 15%-os hazai kormányzati társfinanszírozással együtt -, indikatív jelleggel, a2004-es árakon számolva (265 Ft/euró) az alábbi források állhatnak rendelkezésre:Operatív program milliárd forint

Ágazati Operatív ProgramokGazdaságfejlesztés OP 674,03Közlekedés OP 1721,47Társadalmi megújulás OP 933,29Társadalmi infrastruktúra OP 538,95Környezet és energia OP 1053,56Államreform OP 40,61Elektronikus közigazgatás OP 99,49Végrehajtás OP 94,88

Regionális Operatív ProgramokNyugat-dunántúli OP 128,25Közép-dunántúli OP 140,46Dél-dunántúli OP 194,99Dél-alföldi OP 207,05Észak-alföldi OP 269,64Észak-magyarországi OP 249,91Közép-magyarország OP 430,29Nemzeti Teljesítmény Tartalék 98,38Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen 6875,27

Feladat:Nézzen utána az interneten, vesse össze az egyes tagállamok hasonló tervdokumentumaithazánk Új Magyarország Fejlesztési Tervével. Használja a honlapot!

Összefoglaló kérdések1. Helyezze el az Új Magyarország Fejlesztési Tervet a területfejlesztés hazai keretterveinekrendszerén belül!

2. Magyarország 2007 és 2013 között - az EU kohéziós politikája keretében, az ÚMFT-benrögzített módon, 2004-es árakon számolva - hány milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult?

3. Sorolja fel az ÚMFT-ben rögzített operatív programokat!

29. lecke. A területfejlesztés monitoringjaA Közösségi követelményeknek minden szempontból megfelelő tervezési és megvalósításifolyamaton túl az Európai Unió regionális politikája kiemelt figyelmet szentel a kitűzött célokmegvalósulását, a regionális politikai eszközök felhasználását ellenőrző monitoringtevékenységnek.

Az EU területfejlesztési monitoring tevékenységének megismeréséhez szükséges néhány alapvetőfogalom tisztázása.


http://ec.europa.eu/regional_policy

1. MonitoringMonitoring alatt egy adott tárgy ill. az azt meghatározó jellemzők időbeni állapotváltozásainaknyomon követését értjük. A monitoring folyamatának gyakorlati megvalósításához ki kell alakítani amonitoring rendszert, ami meghatározott célra tervezett és működtetett rendszer, s ami kiválóanalkalmas a különböző tárgyak, folyamatok változásainak megfigyelésére, speciális szempontokszerinti értékelésére és lehetőséget biztosít azok alakulásának befolyásolására is.

2. A monitoring rendszerA monitoring rendszer kialakításához definiálni kell a monitoring célját, tárgyát, konkrétfeladatait, a rendszer elemeit, majd fel kell építeni az erre illeszkedő struktúrát, meg kellhatározni a rendelkezésre álló eszközöket, kritériumokat kell támasztani a rendszerfelépítésével és működésével szemben, majd gondoskodni kell a megvalósítás lépéseinekmegtervezéséről.

A rendszer általános tulajdonságai között szerepel még a konzisztencia, azaz logikailagösszefüggő, egésznek kell lennie, ugyanakkor fontos, hogy megfelelő belső tagoltság jellemezze, akapcsolódási pontok és a felelősségi viszonyok egyértelműen meg legyenek határozva, hogy arendszer megvalósítható legyen és illeszkedjen a valós körülményekhez.

A területfejlesztési folyamatban a monitoring rendszer révén az egyes programok,beruházások, projektek területi hatékonyságát egyedileg lehet értékelni (Csatári Bálintmegfogalmazása).

3. A monitoring rendszer kiépítéseA monitoring rendszer kiépítését a fejlesztési tervek, programok rendszerére célszerű alapozni.Meg kell határozni a fő célkategóriákat és erre alapozva kell kialakítani és működtetni a monitoringrendszert. A tervezési és monitoring rendszernek együttesen kell alkalmasnak lenni a térbelifolyamatok elemzésére, a fejlesztési eszközrendszer hatékonyságának mérésére, és az általánosszabályozás területi, ágazati hatásainak értékelésére, valamint a szükséges korrekciók jelzésére.A fejlesztés, programmegvalósítás akkor lesz hatékony, ha a tervezett célkategóriákat, mutatókatmeghatározott rendszerességgel egybevetik a tényleges helyzet adataival. Az összehasonlító,értékelő elemzés révén feltárhatjuk az eltérések okait, ezzel megteremtjük az esetlegesbeavatkozások, korrekciós intézkedések alapját.

4. A tagállamok monitoring tevékenységeA nemzeti területfejlesztési politika megvalósításában és fejlesztésében fontos szerepe van atagállamok monitoring tevékenységének. Ennek közösségi szabályozása kimondja, hogy a KTKMonitoring Bizottságot (KTK MB) a Közösségi Támogatási Keret jóváhagyását követő háromhónapon belül kell kijelölni (Az 1260/1999/EC rendelet értelmében a Monitoring Bizottságot aTagállam állítja fel az Irányító Hatósággal egyetértésben és a partnerekkel folytatott konzultációtkövetően).

A KTK Monitoring Bizottság felelős a segítségnyújtás felügyeletéért, és annak vizsgálatáért, hogyaz Operatív Program Irányító Hatóságok (OP IH) miként kezelik a forrásokat. A KTK MonitoringBizottság (KTK MB) általánosan felel az 1. célkitűzéshez tartozó programok megvalósításáért. AMonitoring Bizottság felügyeli a Közösségi Támogatási Keret hatékony és eredményesmegvalósítását. A Strukturális Alapokat megvalósító Operatív Programok mindegyike különMonitoring Bizottsággal rendelkezik, amelyet specifikus felelősség terhel az adott programmalkapcsolatban. A KTK MB előreláthatóan a Strukturális Alapokkal kapcsolatos műveletekmegindítása előtt összeül, hogy megfelelő tapasztalatokra tegyen szert és megismerkedjen a KTKvégrehajtásával kapcsolatos munkával.

A KTK Monitoring Bizottság szerepe és felelősségi köre kiterjed a regionális politika megvalósításiKodolányi János Főiskola 92

eredményeinek áttekintésére, valamint a KTK éves és végső jelentések véleményezésére ésjóváhagyására. Emellett a szervezet az Európai Bizottság pénzalapokra vonatkozó döntéseivelkapcsolatban tartalmi kiegészítéseket tehet, valamint javaslatot tesz a Közösségi TámogatásiKerettel kapcsolatos nemzeti kommunikációs stratégia tartalmára.

5. A rendszer értékeléseA monitoring rendszer működése mellett fontos az is, hogy a hatékonyság javításaérdekében az Európai Közösség strukturális támogatását a speciális strukturálisproblémákra adott válaszok és a felállított céloknak való megfelelés tekintetében értékelje.

Az Alapokkal kapcsolatos műveletek hatékonyságának értékelésénél figyelembe kell venni aSzerződés 158. cikkében foglalt célokra gyakorolt általános hatásokat és a fejlesztési tervekbenelőirányzott prioritásokat.

A Tanács 1260/1999. EK Rendelete speciális, a tervek, a segítségnyújtási konstrukciók és aProgramkiegészítő Dokumentumok elkészítésében illetékes hatóság által elvégzendő ex-anteértékelést ír elő.

Az ex-ante értékelés célja, hogy megfelelő alapot teremtsen a Nemzeti Fejlesztési Terv és azOperatív Programok előkészítéséhez és értékeléséhez.

Az ex-post értékelés az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, a Tagállammal és az IrányítóHatósággal való együttműködés keretében. Az értékelés kitér a segítségnyújtásra, ésfüggetlen értékelők végzik. Az értékelést a programozási időszak végét követő három évenbelül kell elvégezni.

Kötelező- és ajánlott irodalomKötelező irodalom

Horváth Gy. (2001): Európai Regionális Politika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.

Kengyel Á. (1999): Az Európai Unió regionális politikája. Aula Kiadó, Budapest.

Losoncz M. (2002). Az Európai Unió Rómától Budapestig. Tri-Mester Kiadó, Tatabánya.Második kiadás.

Ajánlott irodalomBlahó A. (2003): Európai Integrációs Alapismeretek. Aula Kiadó, 2003.

Leonard, D. (2002): Európai Unió - történet, szervezet, működés. Geomédia Szakkönyvek,Budapest.

Enyedi Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon. Hilscher Rezső SzociálpolitikaiEgyesület, Budapest.

Gazdag F. (2002): Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitkája. Osiris Kiadó, Budapest.

Hetényi G. - Stelbacky T., Zalai Cs. (2002): Az Európai Unió támogatási politikája. PressPublica, Budapest.


Horváth Gy. (1998): Régiók az Európai Unióban. In: Európai Tükör 4. pp. 4-23.

Horváth Gy. (szerk) (2000): A régiók szerepe a bővülő Európai Unióban. MTA RegionálisKutatások Központja, Pécs.

Horváth Gy. (2001): Regionális támogatások az Európai Unióban. Osiris Kiadó, Budapest.

Horvárh Gy. (szerk.) (2001): Az Európai Unió Strukturális és Kohéziós PolitikájánakSzabályozása. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs.

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról (ötödik kiadás) Magyar Országgyűlés 2002

Kende T. (1998): Európai Közjog és Politika. Osiris Kiadó, Budapest.

Palánkai T. (1995): Az európai integráció gazdaságtana. Aula Kiadó, Budapest.

Puskás J. (szerk) (1998): Agenda 2000, az EU közös agrárpolitikájának tervezett reformja.Földművelésügyi Minisztérium, 1998.

Süli-Zakar I. - Kozma G. (1998): A terület- és településfejlesztés alapjai. Kossuth EgyetemiKiadó, Debrecen.

1. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - egyszeres választásMelyik tényező nem tartozik a területi különbségeket alakítók közé?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) természeti erőforrások( ) földrajzi fekvés ( ) gazdasági szervezetek száma

2. feladat - feleletválasztásEgészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel:

- igaz- hamis

Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?

A regionális fejlettségi különbségek csökkentésének igénye először Franciaországban, az NSZK-ban és Olaszországban fogalmazódott meg. (1).................

A II. világháború után a regionális politika a gazdaságpolitika részét képezte. (2).................

3. feladat - többszörös választásJelölje az igaz állításokat!

A regionális politika a gazdasági-társadalmi fejlődés alapvető dinamizálója a következő okokmiatt:


Több helyes válasz is lehetséges:[ ] a regionális kulturális és gazdasági igények megjelenése.[ ] képes a legfejlettebbeket továbbfejleszteni.[ ] az állam saját feladatait csökkenti.[ ] elősegíti a központi pénzelosztást.


- 1- 2- 3- 4- 5

Állítsa sorrendbe a regionális társulások típusait az integráció erőssége szerint:

gazdasági unió (1).................

közös piac (2).................

politikai unió (3).................

szabadkereskedelmi övezet (4).................

vámunió (5).................

Megoldókulcs1. feladat: gazdasági szervezetek száma2. feladat: (1) - igaz

(2) - igaz3. feladat: az állam saját feladatait csökkenti.

a regionális kulturális és gazdasági igények megjelenése.4. feladat: (1) - 4

(2) - 3(3) - 5(4) - 1(5) - 2

2. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - többszörös választásVálassza ki az alábbi állítások közül az igazakat!Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Már a 60-as években létrehoztak egy külön regionális politikával foglalkozó szervezetet.[ ] Az Európai Gazdasági Közösség alapító tagjai már felismerték a regionális politikaszükségességét.[ ] Az Európai Szén- és Acélközösség feladatai között már szerepelt a munkanélkülivé váltdolgozók átképzése.[ ] A rurális térségek fejlesztése már a Közösség létrejöttének első szakaszában is kiemeltszerepet kapott.[ ] A közös agrárpolitika legfontosabb eszköze a ma is működő EAGGF volt.

2. feladat - többszörös választás


Milyen tényezők indokolták a mezőgazdaság versenyképességének közösségifenntartását?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Fennállt egy urbanizációs hullám veszélye.[ ] Az önellátás stratégiai szemponttá vált.[ ] Alacsony volt az iparban foglalkoztatottak aránya.[ ] Politikai célok.[ ] Az agrárium válságban volt.

3. feladat - többszörös választásMit jelent az agrárpolitikában az állami beavatkozás?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] A mezőgazdasági foglalkoztatottak számának csökkentése.[ ] A termelői és világpiaci ár különbségének kifizetése.[ ] Növényvédőszer-vásárlás támogatása.[ ] A felesleg felvásárlása.

Megoldókulcs1.feladat:

Az Európai Gazdasági Közösség alapító tagjai már felismerték a regionális politikaszükségességét.Már a 60-as években létrehoztak egy külön regionális politikával foglalkozó szervezetet.Az Európai Szén- és Acélközösség feladatai között már szerepelt a munkanélkülivé váltdolgozók átképzése.A közös agrárpolitika legfontosabb eszköze a ma is működő EAGGF volt.A rurális térségek fejlesztése már a Közösség létrejöttének első szakaszában is kiemeltszerepet kapott.

2.feladat:

Alacsony volt az iparban foglalkoztatottak aránya.Az agrárium válságban volt.Fennállt egy urbanizációs hullám veszélye.Az önellátás stratégiai szemponttá vált.Politikai célok.

3.feladat:

A felesleg felvásárlása.A termelői és világpiaci ár különbségének kifizetése.

3. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - feleletválasztásEgészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel:

- 1- 2- 3- 4

Állítsa sorrendbe az alábbi országokat csatlakozásuk ideje szerint. Kezdje a legrégebbencsatlakozottakkal!

Dánia (1).................

Görögország (2).................

Olaszország (3).................

Portugália (4).................


2. feladat - egyszeres választásMelyik a helyes válasz?

Az ERDF keretében 1975-78 között szétosztott forrás:Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) 700 millió font( ) 540 millió font( ) 350 millió font( ) 200 millió font

3. feladat - többszörös választásMelyek az 1975-78 között az ERDF támogatásainak formái?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] értékesítési támogatás[ ] visszatérítendő támogatás[ ] vissza nem térítendő támogatás[ ] alacsony kamatú hitel

4. feladat - többszörös választásAz alábbiak közül melyik nem sorolható a regionális támogatások alapelvei közé?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] szubszidiaritás[ ] lakosságarányosság[ ] területarányosság[ ] partnerség[ ] koncentráció

5. feladat - többszörös választásAz alábbi állítások közül jelölje az igazakat!Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] A 3. célkitűzés célja a hosszú távú munkanélküliség csökkentése.[ ] A 2. célkitűzés a mezőgazdasági szerkezetváltást hivatott támogatni.[ ] A 4. célkitűzés a hagyományos iparágak válsága miatt hanyatló régiókszerkezetátalakítását támogatta.[ ] Az 5. célkitűzés a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítését és a vidéki térségekfejlesztését célozta meg.[ ] Az 1. célkitűzés azokat a régiókat támogatja, ahol az egy főre jutó GDP értékealacsonyabb mint a közösségi átlag 75%-a.

6. feladat - párosításMilyen események köthetők az alábbi évszámokhoz?Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

Létrehozták az ERDF-et. 1974Thomson-jelentés. 1973

Életbe lépett a Strukturális Alapok új rendszere. 1972Párizsi-csúcstalálkozó. 1989


(1) - 2(2) - 3(3) - 1


(4) - 42.feladat:

540 millió font

3.feladat:

alacsony kamatú hitelvissza nem térítendő támogatás

4.feladat:

területarányosságlakosságarányosság

5.feladat:

Az 1. célkitűzés azokat a régiókat támogatja, ahol az egy főre jutó GDP értékealacsonyabb mint a közösségi átlag 75%-a.A 3. célkitűzés célja a hosszú távú munkanélküliség csökkentése.Az 5. célkitűzés a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítését és a vidéki térségekfejlesztését célozta meg.

6.feladat:

1989 - Életbe lépett a Strukturális Alapok új rendszere.1974 - Létrehozták az ERDF-et.1972 - Párizsi-csúcstalálkozó.1973 - Thomson-jelentés.

4. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - szókitöltésEgészítse ki az alábbi állításokat a helyes adatokkal!

A Maastrichti Szerződés hatálybalépésének évszáma: (1).................

Ausztria csatalakozása az Unióhoz: (2).................

A Kohéziós Alap létrehozásának ideje: (3).................

Az Agenda 2000 programozási periódusa: (4).................-(5).................

Ritkán lakott északi országok átlagos népsűrűsége (fő/km2): (6).................

1994-99 között a regionális politikára fordított összeg (ECU): (7).................(8).................

Az Unió költségvetésének 2000-2006 között a strukturális műveletekre fordított aránya:(9).................%A helyes választ a megoldókulcsban találja!

2. feladat - párosításA strukturális politika mely eszközére igazak az alábbi állítások?Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

Halászati PénzügyiOrientációs Eszköz

Célja a halászat támogatása.

EQUAL A határon átnyúló együttműködést támogatja.URBAN Környezetvédelmi beruházásokat, közlekedési és

kommunikációs hálózatok fejlesztését támogatja.Kohéziós Alap A munkareőpiacra jutást, és mindennemű

esélyegyenlőséget támogat.INTERREG Városi válságterületeket támogat.

3. feladat - többszörös választás


Mely országok jogosultak ebben az időszakban a Kohéziós Alapból támogatásra?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Görögország[ ] Magyarország[ ] Olaszország[ ] Portugália[ ] Franciaország[ ] Írország[ ] Spanyolország

4. feladat - többszörös választásMilyen támogatási formákat helyeztek előtérbe?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] segély[ ] adókedvezmény[ ] kamattámogatás[ ] vissza nem térítendő támogatás

5. feladat - párosításMit jelentenek az alábbi rövidítések?Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

EAGGF Halászati Orientációs Pénzügyi EszközESF Európai Szociális Alap

FIFG Európai Újjáépítési és Fejlesztési BankEBRD Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap


(1) - 1993(2) - 1995(3) - 1993(4) - 2000(5) - 2006(6) - 8(7) - 145(8) - milliárd(9) - 34,1

2.feladat:

A munkareőpiacra jutást, és mindennemű esélyegyenlőséget támogat. - EQUALA határon átnyúló együttműködést támogatja. - INTERREGVárosi válságterületeket támogat. - URBAN Célja a halászat támogatása. - Halászati Pénzügyi Orientációs EszközKörnyezetvédelmi beruházásokat, közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztéséttámogatja. - Kohéziós Alap

3.feladat:

SpanyolországÍrországGörögországPortugália

4.feladat:

segélykamattámogatásadókedvezményvissza nem térítendő támogatás

5. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz - FIFG


feladat: Európai Szociális Alap - ESFEurópai Újjáépítési és Fejlesztési Bank - EBRDEurópai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap - EAGGF

5. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - többszörös választásMilyen okok miatt fognak nőni a társadalmi-gazdasági fejlettségi különbségek 2004 után?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] kedvezőtlen demográfiai folyamatok[ ] az európai gazdaság új fejlődési pályára történő állítása[ ] euro leértékelése[ ] belső piac bővülése

2. feladat - többszörös választásMelyek lesznek az új regionális politika legfontosabb elemei?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] természeti erőforrások fenntartható használata[ ] humán erőforrás kapacitásának növelése[ ] K+F központok fejlesztése[ ] a fiatal munkaerő arányának növelése[ ] információs és tudás-alapú társadalom kialakítása[ ] műszaki infrastruktúra fejlesztése[ ] a mezőgazdasági szerkezetváltás segítése[ ] ipari válságterületek rehabilitálása


- a munkaerő gyors alkalmazkodásának segítése- infrastrukturális fejlesztések- képzetlen felnőtt munkaerő továbbképzése- legfejletlenebb régiók- munkaerőhöz- rurális gazdaság- tájvédelem

Értelemszerűen írja be a következő szavakat az alábbi szövegbe!

Az említett kohéziós jelentés tartalmazza azt is, hogy 2006-ot követően a kohéziós politikaiprioritások miként alakulnak. A legfontosabb prioritás továbbra is a (1)................. támogatásamarad, ami a tíz csatlakozó ország számára az (2)................. további meghatározó szerepétjelenti (ellentétben a korábbi tagországok esetében legjellemzőbb versenyképességgel). A 2004előtt és a 2004-ben csatlakozó tagállamok esetében (3)................. kapcsolódó prioritás is eltérő.A 15 jelenlegi tagállam esetében megmarad a (4)................., mint fő cél, a csatlakozó 10országnál viszont (5)................. elősegítése lehet a legfontosabb feladat. A vidékfejlesztésipolitikában is változások várhatók, előtérbe kerül a (6)................., a környezetminőségbiztosítása, emellett pedig a (7)................. diverzifikálása. Végül fontos szempont marad ahatármenti, határon átnyúló fejlesztési kezdeményezések támogatása.


- 1- 2- 3


Állítsa sorrendbe a 2006 utáni regionális politika programozási elemeit!

közösségi, nemzeti stratégiák elkészítése (1).................

programok decentralizálása (2).................

megvalósítás (3).................

Megoldókulcs1. feladat: kedvezőtlen demográfiai folyamatok

az európai gazdaság új fejlődési pályára történő állítása2. feladat: természeti erőforrások fenntartható használata

humán erőforrás kapacitásának növelésea fiatal munkaerő arányának növeléseinformációs és tudás-alapú társadalom kialakításaipari válságterületek rehabilitálásaműszaki infrastruktúra fejlesztése

3. feladat: (1) - legfejletlenebb régiók(2) - infrastrukturális fejlesztések(3) - munkaerőhöz(4) - képzetlen felnőtt munkaerő továbbképzése(5) - a munkaerő gyors alkalmazkodásának segítése(6) - tájvédelem(7) - rurális gazdaság

4. feladat: (1) - 1(2) - 2(3) - 3

6. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - többszörös választásMilyen területeken van önrendelkezési joga az Európai Uniónak? Jelölje be a helyesválaszokat!Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] társadalombiztosítás[ ] oktatás[ ] kultúra[ ] mezőgazdaság[ ] szállítás[ ] kereskedelem

2. feladat - többszörös választásMely területeken zajlik az együttműködés kormányközi keretek között?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] oktatásügy[ ] védelmi politika[ ] szociálpolitika[ ] mezőgazdaság


- Bizottság


- Európai Parlament- Tanács

Csoportosítsa az alábbi jogalkotási jogosítványokat intézményenként!

felelőssége a jogszabályok kezdeményezése (1).................

a tulajdonképpeni jogalkotó (2).................

feladata a jogszabályok végrahajtása (3).................

konzultációs szereppel bír (4).................

hozzájárul és együtt dönt azokban az esetekben, amikor vétójoga van (5).................


- elsődleges joganyag- határozat- irányelv- rendelet

Mely jogforrásra igazak az alábbi állítások? Csoportosítsa őket!

A jogforrások hierarchiájában a legmeghatározóbbak. (1).................

Nem általános hatályú intézkedések, csak meghatározott címzettekhez szólnak. (2).................

Elfogadásuk után kötelező erejűvé válnak valamennyi tagországban anélkül, hogy az egyestagországoknak külön át kellene ültetniük a nemzeti jogrendjükbe. (3).................

A közös célkitűzéseket rögzítik általános jelleggel. (4).................

Életbelépésükhöz nemzeti jogi aktusok szükségesek. (5).................

A jogharmonizáció legfontosabb eszközei. (6).................

Közvetlenül alkalmazandó jogszabályok. (7).................

5. feladat - egyszeres választásVálassza ki a megfelelőt!

A negatív jogalkotás azt jelenti, hogyCsak egy helyes válasz lehetséges:

( ) a közösségi szabályozás a tagállamban felülírható.( ) a tagállamoknak meg kell szüntetni azt a joganyagot, amely a közösségivel ütközik.( ) a joganyag csak és kizárólag nemzeti jogalkotással vehető át.


- igaz- hamis


Az EK-nek autonóm jogrendszere van. (1).................


A rendeleteket az egyes tagállamoknak nem kell külön ültetniük a nemzeti jogrendszerükbe.(2).................

A közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. (3).................

A közösségi jog nem közvetlen hatályú. (4).................

A jogalkalmazó nemzeti bíróságok előzetes határozat keretében kérhetik az Európai Bíróságértelmező állásfoglalását. (5).................

A rendeletek a jogharmonizáció legfontosabb eszközei. (6).................

7. feladat - többszörös választásMelyek nem elsődleges joganyagok az alábbiak közül?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Nemzetközi egyezmény[ ] Nemzetközi szerződések[ ] Csatlakozási jegyzőkönyvek[ ] Rendeletek[ ] Irányelvek

Megoldókulcs1. feladat: oktatás

mezőgazdaságtársadalombiztosítás

2. feladat: oktatásügyvédelmi politikamezőgazdaságszociálpolitika

3. feladat: (1) - Bizottság(2) - Tanács(3) - Bizottság(4) - Európai Parlament(5) - Európai Parlament

4. feladat: (1) - elsődleges joganyag(2) - határozat(3) - rendelet(4) - irányelv(5) - irányelv(6) - irányelv(7) - rendelet

5. feladat: a tagállamoknak meg kell szüntetni azt a joganyagot, amely a közösségivel ütközik.6. feladat: (1) - igaz

(2) - igaz(3) - igaz(4) - hamis(5) - igaz(6) - hamis

7. feladat: RendeletekIrányelvek



- NUTS I.- NUTS II.- NUTS III.- NUTS IV.- NUTS V.

Válassza ki a megfelelőt!

átlagos területe 68 000 km2 (1).................

210 db ilyen van (2).................

átlagos népessége 410 000 fő (3).................

magyarországi régiók (4).................


- igaz- hamis

Értékelje a válaszok igazságtartalmát!

A NUTS rendszert 1995-ben vezették be. (1).................

A NUTS rendszer nem tekinthető egységesnek. (2).................

A NUTS rendszer célja az egységes értékelés. (3).................

3. feladat - egyszeres választásMelyik állítás igaz a NUTS II. szintre?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) A magyarországi kistérségeknek megfelelő területi egység.( ) A népességszám 800 000 és 3 000 000 fő között van.( ) Wales és Skócia is ide tartozik.

4. feladat - szókitöltésMennyi az egyes NUTS szintek kívánatos népességnagysága?

NUTS I (ezer fő) (1).................-(2).................

NUTS II (ezer fő) (3).................-(4).................

NUTS III (ezer fő) (5).................-(6).................A helyes választ a megoldókulcsban találja!

Megoldókulcs1. feladat: (1) - NUTS I.

(2) - NUTS II.(3) - NUTS III.


(4) - NUTS II.2. feladat: (1) - hamis

(2) - igaz(3) - igaz

3. feladat: A népességszám 800 000 és 3 000 000 fő között van.4. feladat: (1) - 3000

(2) - 7000(3) - 800(4) - 3000(5) - 150(6) - 800

8. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - többszörös választásVálassza ki azokat, amelyek az EU magterületéhez tartoznak!Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Azori-szigetek[ ] Burgenland[ ] Észak-Finnország[ ] London[ ] Hamburg


- igaz- hamis

Értékelje az állításokat igazságtartalmuk szerint!

Az EU legfejlettebb 25 régiójának GDP-je 2000-ben meghaladta az EU átlag 60%-át.(1).................

Az átlagos foglalkoztatottsági szint az EU-ban 64%. (2).................

A munkanélküliek aránya Dél-Olaszországban 10% alatt van. (3).................

3. feladat - többszörös választásMelyek a területi különbségek befolyásoló tényezői az alábbiak közül?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] fizikai infrastruktúra[ ] képzettség[ ] lakosságszám[ ] földrajzi fekvés

4. feladat - szókitöltésMikor készült? Írja be az évszámot!

1. Kohéziós jelentés (1).................




A helyes választ a megoldókulcsban találja!


- 10- 11- 12,5- 50- 46- 70

Egészítse ki az alábbi értékekkel!

A 2004-ben közzétett 3. Kohéziós jelentés is rámutatott arra, hogy a regionális különbségektovábbra is jelentősek, sőt a (1)................. új tagország csatlakozásával várhatóan továbbnövekednek. A Jelentés szerint a mintegy (2)................. millió lakossal bővülő Közösség GDP-jevárhatóan (3).................kal/kel csökken, vagyis további átlag alatti fejlettségű régiókcsatlakoznak. A csatlakozó országok átlagos GDP-je a Közösségi átlag (4).................%-a.Tovább növeli a regionális különbségeket, hogy a jelenlegi tagországokban a foglalkoztatásiarány 64%, míg a csatlakozó országokban mindössze 56%. A két, fejlettséget jelző adat alapjánmegállapítható, hogy az új tagországok teljes területén (5)................. régió kivételével - a GDPértékek nem fogják elérni a Közösségi átlag (6).................%-át.

Megoldókulcs1. feladat: London

Hamburg2. feladat: (1) - igaz

(2) - igaz(3) - hamis

3. feladat: fizikai infrastruktúraképzettség

4. feladat: (1) - 1996(2) - 2001(3) - 2004

5. feladat: (1) - 10(2) - 70(3) - 12,5(4) - 46(5) - 11(6) - 50


- Európai Bizottság- Európai Tanács- Európai Unió Tanácsa

Melyik szervezetre igazak a következő állítások?

az állam és kormányfők testülete (1).................

fő döntéshozó szerv (2).................


kizárólag nagy horderejű kérdésekben dönt (3).................

döntés-előkészítő szervezet (4).................


- igaz- hamis

Mely állítások igazak az Európai Tanácsra?

székhelye Luxemburg (1).................

ülésein részt vesznek a tagállamok külügyminiszterei (2).................

dönt az EU bővítéséről (3).................

jelenlegi összetétele 2013-ig változatlan (4).................


- igaz- hamis

Mely állítások igazak az Európai Unió Tanácsára?

székhelye Brüsszel (1).................

összetétele változik (2).................

az elnökséget a tagországok között évente váltják (3).................


- igaz- hamis

Mely állítások igazak a Bizottságra?

egyedül jogosult törvénytervezet előterjesztésére (1).................

az EU-n kivűl nincs delegációja (2).................

20 000 fős a hivatali apparátusa (3).................

döntéshozó szervezet (4).................


- 2005. január 1-től- 2005. július 1-től- 4- 5- 10- 12


- 29- 88

Egészítse ki!

A 2001. február 26-án aláírt Nizzai Szerződés hatályba lépése után, (1)................., illetve a2004. évi bővítés után a szavazatok eloszlása még inkább a lakosságszámhoz fog igazodni. Atervek szerint Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia - (2).................,Spanyolország - 27, Hollandia - 13, Görögország, Belgium, Portugália - (3).................,Svédország, Ausztria - 10, Dánia, Finnország, Írország - 7, Luxemburg - (4).................szavazatot kap. A (5)................. új tagállam 2004. május 1-jei csatlakozása után a szavazatokszáma átmenetileg a következőképpen alakul: a régiek szavazatainak száma megmarad,Lengyelország - 8, Csehország, Magyarország - (6)................., Szlovákia, Litvánia, Lettország,Észtország, Szlovénia - 3, Ciprus, Málta - 2 szavazatot kap, és a jogszabályokat 124-bőlminimum (7)................. szavazattal fogadják el.


- Bizottság- EU Tanács- Tanács

Melyik intézményhez köthetők az alábbi szervezetek?

Miniszterek tanácsa (1).................

Általános Ügyek Tanács (2).................

Főigazgatóságok (3).................

Biztosok kollégiuma (4).................

Megoldókulcs1. feladat: (1) - Európai Tanács

(2) - Európai Unió Tanácsa(3) - Európai Tanács(4) - Európai Bizottság

2. feladat: (1) - hamis(2) - igaz(3) - igaz(4) - hamis

3. feladat: (1) - igaz(2) - igaz(3) - hamis

4. feladat: (1) - igaz(2) - hamis(3) - igaz(4) - hamis

5. feladat: (1) - 2005. január 1-től(2) - 29(3) - 12(4) - 4(5) - 10(6) - 5(7) - 88


6. feladat: (1) - EU Tanács(2) - EU Tanács(3) - Bizottság(4) - Bizottság


- EP- Európai Bíróság- Európai Számvevőszék

Párosítsa össze a szervezet az általuk végzett tevékenységekkel!

Fő feladata a polgárok érdekképviselet. (1).................

Fő feladata a számadások vizsgálata. (2).................

A legfőbb bírói fórum. (3).................

Az EU demokratikus legitimációja. (4).................


- igaz- hamis

Mely állítások igazak az EP-re?

626 tagja van (1).................

hatévente választják (2).................

a Tanács mellett társdöntéshozó (3).................

hivatalos székhelye Luxemburg (4).................


- igaz- hamis

Mely állítások igazak az Európai Bíróságra?

15 bíróból és 8 jogtanácsosból áll. (1).................

Az egyének által kezdeményezett ügyekkel foglalkozik. (2).................

5 évre választják tagjait. (3).................

Legfelsőbb bírói fórum. (4).................


- igazKodolányi János Főiskola 109

- hamisMely állítások igazak az Európai Számvevőszékre?

Brüsszelben székel. (1).................

1977-ben alakult. (2).................

Feladata a döntés-előkészítés. (3).................

15 tagú független testület. (4).................


- Amszterdami Szerződés- egyharmados többséggel- Egységes Európai Okmány- Maastrichti Szerződés- kétharmados többséggel- költségvetését- Parlament- Tanács

Egészítse ki!

Az (1)................. (1986), a (2)................. (1992), valamint az (3)................. (1997) fokozatosanruházták fel társjogalkotói feladatokkal az EP-t, amely így ma már a közösségi döntéshozatalnagy részében (4)................. a mellett egyenrangú és megkerülhetetlen társdöntéshozóként lépfel. Emellett a (5)................. a Tanáccsal közösen fogadja el az EU (6)................. is. Az EP-nekjóváhagyási joga van a Bizottság elnöke, és egész testülete kinevezését illetően, valamintfelügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentős része fölött, sőt, (7).................bizalmatlanságot is szavazhat a Bizottsággal szemben, ami utóbbi lemondatásával jár.

6. feladat - párosításHány képviselővel vannak jelen az egyes pártok az Európai Parlamentben (az 1999-esválasztások alapján)? Párosítsa!Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

Európai Szocialista Párt 32Zöldek 232

Függetlenek 175Európai Néppárt 44

Megoldókulcs1. feladat: (1) - EP

(2) - Európai Számvevőszék(3) - Európai Bíróság(4) - EP

2. feladat: (1) - igaz(2) - hamis(3) - igaz(4) - hamis

3. feladat: (1) - igaz(2) - hamis(3) - hamis


(4) - igaz4. feladat: (1) - hamis

(2) - igaz(3) - hamis(4) - igaz

5. feladat: (1) - Egységes Európai Okmány(2) - Maastrichti Szerződés(3) - Amszterdami Szerződés(4) - Tanács(5) - Parlament(6) - költségvetését(7) - kétharmados többséggel

6. feladat: 232 - Európai Néppárt175 - Európai Szocialista Párt44 - Zöldek32 - Függetlenek

11. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - párosításPárosítsa össze a szervezetek az általuk végzett tevékenységekkel!Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

Kétévente választ elnököt. EBB1998-tól működik. EKB

20 mrd euró nagyságrendben nyújt kölcsönt. Régiók BizottságaA Maastrichti Szerződés hívta életre. Gazdasági és Szociális Bizottság


- igaz- hamis

Mely állítások igazak az EBB-re?

10 mrd euró alaptőkéje van. (1).................

Legfőbb szerve a Kormányzótanács. (2).................

7 igazgatósága van. (3).................

Brüsszelben székel. (4).................


- igaz- hamis

Mely állítások igazak az EKB-re?

Legfőbb feladata az euró menedzselése. (1).................

Bankjegyek csak az ő engedélyével bocsáthatók ki. (2).................


Az Amszterdami Szerződés hívta életre. (3).................

Berlini székhelyű. (4).................


- igaz- hamis

Mely állítások igazak a Gazdasági- és Szociális Bizottságra?

A Római Szerződés hívta életre. (1).................

Döntéshozó szerv. (2).................

Igazgatóságokban végzi munkáját. (3).................

222 tagú testülete van. (4).................


- igaz- hamis

Mely állítások igazak a Régiók Bizottságára?

A tagoknak öt éves megbízatásuk van. (1).................

Maastrichti Szerződés hívta életre. (2).................

Javaslatai kötelező erejűek a tanácsra nézve. (3).................

Véleményét kötelező kikérni az oktatás, kultúra, közegészségügy területén. (4).................


- igaz- hamis

Mely állítások igazak az EUROPOL-ra?

Székhelye Hága. (1).................

Célja a bűnüldözési kooperáció javítása. (2).................

1992-ben jött létre. (3).................

Önálló nyomozati joggal rendelkezik. (4).................


- igaz- hamis

Az alábbiak közül melyik nem az ESC szekciója?

külkapcsolatok (1).................


kereskedelem (2).................

igazságszolgáltatás (3).................

mezőgazdaság (4).................

Megoldókulcs1. feladat: Gazdasági és Szociális Bizottság - Kétévente választ elnököt.

EBB - 20 mrd euró nagyságrendben nyújt kölcsönt.EKB - 1998-tól működik.Régiók Bizottsága - A Maastrichti Szerződés hívta életre.

2. feladat: (1) - hamis(2) - igaz(3) - igaz(4) - hamis

3. feladat: (1) - igaz(2) - igaz(3) - hamis(4) - hamis

4. feladat: (1) - igaz(2) - hamis(3) - hamis(4) - igaz

5. feladat: (1) - hamis(2) - igaz(3) - hamis(4) - igaz

6. feladat: (1) - igaz(2) - igaz(3) - hamis(4) - hamis

7. feladat: (1) - hamis(2) - hamis(3) - igaz(4) - hamis


- igaz- hamis

Igazak vagy hamisak a következő állítások?

Az unió Strukturális Alapjai 2007-től az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az EurópaiSzociális Alapra, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekciójáraés a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközre korlátozódnak. (1).................

Az ERFA forrásai jellemzően a termelő beruházásokra, az ESzA források az emberi erőforrásokfejlesztésére vonatkoznak. (2).................


A projektek támogatható költségeinek elszámolhatósága tekintetében alapvetően uniósszabályozást kellett kialakítani. (3).................

A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján a strukturális alapokból azoka régiók jogosultak támogatásra, amelyek nem tartoznak sem a konvergencia-kritérium, sem azátmeneti finanszírozás kritérium hatálya alá. (4).................

2. feladat - párosításA rendelkezésre álló források nagysága tekintetében rendezze csökkenő sorrendbe az1083/2006/Ek Rendeletben nevesített kohéziós célkitűzéseket!Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

a regionális versenyképesség és foglalkoztatás 2.a tagállamok és a régiók közelítése ("konvergencia") 3.

az európai területi együttműködés megvalósítása 1.

3. feladat - párosításAlkosson párokat az alább felsoroltakból!Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

Kohéziós Alap emberi erőforrások fejlesztéseESzA termelő beruházásokERFA környezetvédelem, közlekedésfejlesztés

4. feladat - szókitöltésEgészítse ki a következő mondotot!

A „konvergencia” célkitűzés alapján a strukturális alapokból támogatásra jogosultak azok a NUTS-II. régiók, amelyek 2000–2002 közötti időszakra vonatkozó, a vásárlóerő-paritáson mért és aközösségi adatok alapján számított, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-25GDP-átlagának (1)................. %-át.A helyes választ a megoldókulcsban találja!

5. feladat - feleletválasztásEgészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével:

- nem tartoznak az átmeneti finanszírozás kritérium- nem tartoznak sem a konvergencia-kritérium, sem az átmeneti finanszírozás kritérium- nem tartoznak a konvergencia-kritérium

Egészítse ki a következő mondatot!

A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján a strukturális alapokból azoka régiók jogosultak támogatásra, amelyek (1)................. hatálya alá.


(1) - hamis(2) - igaz(3) - hamis(4) - igaz

2.feladat:

1. - a tagállamok és a régiók közelítése ("konvergencia")2. - a regionális versenyképesség és foglalkoztatás3. - az európai területi együttműködés megvalósítása

3.feladat:

termelő beruházások - ERFAemberi erőforrások fejlesztése - ESzA


környezetvédelem, közlekedésfejlesztés - Kohéziós Alap4.feladat:

(1) - 75

5.feladat:

(1) - nem tartoznak sem a konvergencia-kritérium, sem az átmeneti finanszírozáskritérium


- igaz- hamis


A Kohéziós Alap főbb felhasználási területe a foglalkoztatás előmozdítása, elsősorban a humán-erőforrások fejlesztése révén. (1).................

Az ESzA támogatja azokat a tagállami szakpolitikákat, melyek a társadalmi befogadáselőmozdítására irányulnak. (2).................

A Kohéziós Alap felhasználása program-alapon történik, így nem irányul az unió általmegfogalmazott, kiemelt projektekre. (3).................

Az ERFA felhasználása 1083/2006/EK rendeletben megfogalmazott célkitűzések közül kizárólag a„kovergencia” célkitűzésre irányul. (4).................

2. feladat - többszörös választásVálassza ki a helyes megoldást!

A Kohéziós Alap forrásainak felhasználása alapvetően az alábbiakra irányul:Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] transzeurópai közlekedési hálózatok[ ] kutatás-fejlesztési keretprogramok[ ] európai gazdasági hálózatok kialakítása[ ] környezetvédelem a környezetvédelmi politikai és cselekvési program alapjánmeghatározott közösségi környezetvédelmi politikai prioritások körében


A „regionális versenyképesség és foglalkoztatottság” célkitűzés keretében az ERFA afenntartható fejlődésre irányuló stratégiák összefüggésében a foglalkoztatottság előmozdításamellett elsősorban a következő prioritásokra összpontosítja támogatását:Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] hozzáférés az általános gazdasági érdekű közlekedési és távközlési szolgáltatásokhoz[ ] környezetvédelem és kockázat-megelőzés[ ] a határokon átnyúló gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi tevékenységekfejlesztése a fenntartható területfejlesztésre irányuló együttes stratégiák révén[ ] innováció és a tudásalapú gazdaság[ ] projektalapú nemzetközi közlekedési hálózatok

4. feladat - feleletválasztás


Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével:- 1080/2006/Ek Rendelete (2006. július 5.)- 1081/2006/Ek Rendelete (2006. július 5.)- 1084/2006/EK Rendelete (2006. július 11.)

Egészítse ki a követkző mondatot!

Az ERFA felhasználását az Európai Parlament és a Tanács „az Európai Regionális FejlesztésiAlapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről” szóló, (1)..................szabályozza.


- termelő- munkahelyteremtő- szolgáltatás jellegű


Az ERFA legfontosabb hangsúlyaként hozzájárul a fenntartható munkahelyek teremtéséhez ésmegőrzéséhez hozzájáruló, (1)................. beruházásokhoz, elsősorban a kis- ésközépvállalkozásoknak (KKV-k) nyújtandó, közvetlen befektetési támogatás révén.


(1) - hamis(2) - igaz(3) - hamis(4) - hamis

2.feladat:

transzeurópai közlekedési hálózatokkörnyezetvédelem a környezetvédelmi politikai és cselekvési program alapjánmeghatározott közösségi környezetvédelmi politikai prioritások körében

3.feladat:

környezetvédelem és kockázat-megelőzésinnováció és a tudásalapú gazdasághozzáférés az általános gazdasági érdekű közlekedési és távközlési szolgáltatásokhoz

4.feladat:

(1) - 1080/2006/Ek Rendelete (2006. július 5.)

5.feladat:

(1) - termelő


- igaz- hamis


A fejlesztési programokat mindig a tagállamok megfelelő hatóságai javasolják. (1).................

Az NSRK-t, az Operatív Programokat és Akcióterveiket végső soron a Bizottság fogadja el.(2).................

A bizottság szakértői készítik el az NSRK keretrendszerét. (3).................


Az Operatív Programok indikatív projektlistát is tartalmaznak. (4).................

2. feladat - párosításRendezze sorba a következőket!

A források felhasználásához kötődő dokumentumok elkészítésének sorrendje a következő:Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

Operatív Programok 1.Akciótervek 3.Pályázatok 4.

NSRK 2.

3. feladat - párosításAlkosson párokat az alább felsoroltakból!Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

Operatív Programok A Kormány fogadja elNSRK A Bizottság fogadja el

Akciótervek A Bizottság fogadja elPályázatok A Kormány fogadja el


- a várható pályázati kiírások körvonalazása- azok előzetes- és környezeti szempontú értékelése- a részletes beavatkozási konstrukciók véglegesítése


Az Operatív Programok készítésének fontos állomása (1)................. .


- Új Magyarország Fejlesztési Tervnek- Nemzeti Fejlesztési Tervnek- Országos Területfejlesztési Koncepciónak


A Nemzeti Stratégiai Referencia Keretet Magyarországon (1)................. is nevezik.

Megoldókulcs1. feladat: (1) - igaz

(2) - hamis(3) - hamis(4) - hamis

2. feladat: 1. - NSRK2. - Operatív Programok3. - Akciótervek4. - Pályázatok

3. feladat: A Bizottság fogadja el - NSRKA Bizottság fogadja el - Operatív ProgramokA Kormány fogadja el - AkciótervekA Kormány fogadja el - Pályázatok


4. feladat: (1) - azok előzetes- és környezeti szempontú értékelése5. feladat: (1) - Új Magyarország Fejlesztési Tervnek

15. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - egyszeres választásMelyik évben tették közzé a kohéziós politika Fehér könyvét?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) 2002( ) 2001( ) 2000( ) 1983

2. feladat - egyszeres választásMely tényező nem okoz problémát a közlekedési ágazat szempontjából?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) A környezetszennyező és egészségkárosító hatások.( ) Az egyes közlekedési módok teljesítményének egyenlőtlen növekedése.( ) A túlzott vasútsűrűség.

3. feladat - egyszeres választásMi az oka, hogy a csatlakozó országokban gyorsan nő az autók száma?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) A kedvező árak.( ) Az autó a szabadság jelképe.( ) A növekvő jövedelmek.

4. feladat - egyszeres választásMelyek a vasúti közlekedés fejlesztésének céljai?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Kombinált fuvarozás.( ) Szárnyvonalak felszámolása.( ) A megbízhatóság helyreállítása, kizárólag áruszállításra szolgáló vonalak létesítése.

5. feladat - egyszeres választásMelyik nem a közúti közlekedés fejlesztésének célja?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Alsóbbrendű utak fejlesztése.( ) Jó minőségű városi közlekedés biztosítása.( ) Hatékony díjszabás-politika.

6. feladat - egyszeres választásMelyek a légi közlekedés fejlesztésének céljai?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) A repülőterek számának növelése.( ) Külön nemzeti jogszabályok alkotása.( ) Közösségi jogszabályok alkotása, valamint a zajszennyezés csökkentése.

Megoldókulcs1. feladat: 20012. feladat: A túlzott vasútsűrűség.


3. feladat: Az autó a szabadság jelképe.4. feladat: A megbízhatóság helyreállítása, kizárólag áruszállításra szolgáló vonalak létesítése.5. feladat: Alsóbbrendű utak fejlesztése.6. feladat: Közösségi jogszabályok alkotása, valamint a zajszennyezés csökkentése.

16. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - egyszeres választásMikortól beszélhetünk közös környezetvédelmi politikáról?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) 2000( ) 1957( ) 1972( ) 1987

2. feladat - egyszeres választásMelyek a környezetvédelmi-politikai kialakításának meghatározó elvei?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) maximális profit elve( ) jólét elve és a gazdasági elv( ) együttműködés elve

3. feladat - egyszeres választásMely területekre koncentrál a közösségi környezeti jogalkotás?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) zajszennyezés( ) hulladékgazdálkodás( ) levegőszennyezés( ) vízszennyezés

4. feladat - egyszeres választásMelyik nem tartozik a természetvédelem legfontosabb szabályozó eszközei közé?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) élőhely Direktíva( ) madarakról szóló Direktíva( ) CITES( ) a "szennyező fizet" elv

Megoldókulcs1. feladat: 19872. feladat: jólét elve és a gazdasági elv3. feladat: levegőszennyezés4. feladat: a "szennyező fizet" elv

17. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - egyszeres választásMely tagállamok akadályozták a 60-as években a közös iparpolitika kialakítását?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Németország, Nagy-Britannia


( ) Nagy-Britannia, Olaszország( ) Olaszország, Franciaország

2. feladat - egyszeres választásMi jellemezte a 70-es években a közösségi iparpolitikát?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) protekcionizmus, veszteségek finanszírozása( ) ipari K+F( ) termékfejlesztés

3. feladat - egyszeres választásAz iparpolitika mely dokumentum alapján került az EK Szerződésbe?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Agenda 2000( ) Római Szerződés( ) Maastrichti Szerződés( ) Amszterdami Szerződés

4. feladat - egyszeres választásMely célok szerepeltek ebben a szerződésben?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Az ipari eredménynek közzététele.( ) Az ipari szerkezetátalakítás felgyorsítása, a vállalkozási környezet javítása.( ) Az ipari környezetvédelem erősítése.

5. feladat - egyszeres választásMelyik az a célkitűzés amelyiket nem fogalmazták bele a Kis- és Közepes VállalkozásokEurópai Chartájában?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Az elektronikus üzlet fejlesztése.( ) A vállalkozás-indítás feltételeinek javítása.( ) A vállalkozások pénzügyi ellenőrzésének javítása.

Megoldókulcs1. feladat: Olaszország, Franciaország2. feladat: protekcionizmus, veszteségek finanszírozása3. feladat: Maastrichti Szerződés4. feladat: Az ipari szerkezetátalakítás felgyorsítása, a vállalkozási környezet javítása.5. feladat: A vállalkozások pénzügyi ellenőrzésének javítása.

18. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - egyszeres választásA Római Szerződés alapján melyek nem a CAP prioritásai?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Az élelmiszerellátás biztosítása.( ) A termelékenység növelése.( ) A piacok stabilizálása.( ) A földprivatizáció.

2. feladat - egyszeres választás


Melyek voltak a CAP hiányosságai a 70-es években?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Az intervenció túltermelésre ösztönzött és az intenzív mezőgazdaság fokozta a környezetiártalmakat.( ) Alacsony támogatási szint.( ) Kevés mezőgazdasági foglalkoztatott.

3. feladat - egyszeres választásMelyik elv nem szerepelt a 1992-es CAP reform irányelvei között?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) A foglalkoztatottak számának és a termelés mennyiségének a növelése.( ) Agrár-környezetvédelmi intézkedések.( ) A mezőgazdasági árak közelítése a világpiacihoz.( ) A termelési kvóták korlátozása.

4. feladat - egyszeres választásMelyek voltak az Agenda 2000 reformjavaslatai?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Környezetvédelmi szempontok integrálása valamint az integrált vidékfejlesztés.( ) A közvetlen kompenzáció növelése.( ) Az agrárfoglalkoztatottak számának növelése.


- adófizető állampolgár- árcsökkentés- ártámogatás- intervenciós ár- művelésből kivont területek

Pótolja a hiányzó szavakat! Figyeljen arra, hogy van, ami több helyre is kerülhet!

A reform szakított a(z) (1)................. alapuló agrárpolitikával (a(z) (2)................. a(z)(3)................. leszállításán keresztül csökkentette) egy olyan általános támogatási politikáértcserébe, amely a jövedelmet támogatja a(z) (4)................. és a(z) (5)................. által érintettegyes növényi és állati eredetű termékek után járó támogatáson keresztül.Ez azt is jelenti, hogy az agrártámogatás terhét ettől kezdve nem annyira a vevő, mint inkább a(z)(6)................. viseli. Ugyanakkor a termékek többségének vonatkozásában a CAP továbbra isártámogatást alkalmaz.


- általános hozzájárulás- fele- hozzájárulás- ÁFA- EAGGF- 1,4%- 2,4%

Pótolja a hiányzó szavakat számmal jelölve! Figyeljen arra, hogy van, ami több helyre iskerülhet!

A Közös Agrárpolitika legfőbb pénzügyi eszköze a(z) (1)..................A(z) (2)................. támogatási forrása a Európai Unió teljes költségvetésének mintegy


(3).................. A reformok ellenére azonban CAP a ráfordításokhoz képest elenyésző bevételteredményez, s ezzel nem tölti be azt a valaha hozzá fűzött reményt, hogy az importadók és azadó visszatérítések egyensúlyt teremtenek. Ezért szükségszerű, hogy a tagállamokhozzájáruljanak az Európai Unió költségvetéséhez és ezen belül is különösképpen ehhez azalaphoz. A(z) (4).................-nak két formája van: egyrészt valamennyi tagállam a központilagbeszedett (5)................. (6).................-át köteles befizetni az EU költségvetésébe, másrészt(7)................. fizetésére is kötelezett, amelynek mértékét országonként külön, a bruttó hazaitermék (GDP) alapján állapítják meg.


A földprivatizáció.

2.feladat:

Az intervenció túltermelésre ösztönzött és az intenzív mezőgazdaság fokozta akörnyezeti ártalmakat.

3.feladat:

A foglalkoztatottak számának és a termelés mennyiségének a növelése.

4.feladat:

Környezetvédelmi szempontok integrálása valamint az integrált vidékfejlesztés.

5.feladat:

(1) - ártámogatás(2) - ártámogatás(3) - intervenciós ár(4) - művelésből kivont területek(5) - árcsökkentés(6) - adófizető állampolgár

6.feladat:

(1) - EAGGF(2) - EAGGF(3) - fele(4) - hozzájárulás(5) - ÁFA(6) - 1,4%(7) - általános hozzájárulás

19. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - egyszeres választásMikor fogadták el az első szociális akcióprogramot?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) 1963( ) 1974( ) 1957( ) 1978

2. feladat - egyszeres választásMilyen tényezőkre fókuszál az 1989-es Szociális Charta?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) munkaerő szabad mozgása, munkahelyi biztonság( ) élethosszig tartó tanulás( ) munkahelyteremtés, munkabérek csökkentése

3. feladat - egyszeres választásMilyen értéket ért el a munkanélküliség az EU-ban a 90-es évek elején?Csak egy helyes válasz lehetséges:


( ) 18%( ) 10%( ) 3%( ) 5%

4. feladat - egyszeres választásMelyek a Lisszaboni Stratégia átfogó céljai?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) A szociális támogatások növelése.( ) A teljes foglalkoztatás.( ) Az időskori foglalkoztatás növelése.

Megoldókulcs1. feladat: 19742. feladat: munkaerő szabad mozgása, munkahelyi biztonság3. feladat: 10%4. feladat: A teljes foglalkoztatás.

20. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - egyszeres választásMelyik dokumentumban viselt már külön címet a fogyasztóvédelmi politika?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Római Szerződés( ) Maastrichti Szerződés( ) SEA( ) Fehér Könyv

2. feladat - egyszeres választásMelyek a fogyasztóvédelmi politika legfőbb céljai?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) fogyasztói jogok érvényesítése, biztonságos áruk( ) belső kereskedelem fejlesztése( ) termelők védelme

3. feladat - egyszeres választásMely tényezőre nem vonatkoznak a legfontosabb fogyasztóvédelmi irányelvek?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) az ingatlanok időben megosztott használati jogára( ) a megtévesztő és félrevezető reklámra( ) a vevő által okozott rossz tárolásból adódó károkra( ) a távolban kötött szerződésre, tisztességtelen szerződési feltételekre

4. feladat - egyszeres választásMilyen új gazdasági fejlemények határozzák meg a fogyasztóvédelmi politikát?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) tömeggyártás növelése, a korábbinál bonyolultabb termelési eljárások( ) bővülő termékkínálat( ) specializáció

Megoldókulcs1. feladat: Fehér Könyv


2. feladat: fogyasztói jogok érvényesítése, biztonságos áruk3. feladat: a vevő által okozott rossz tárolásból adódó károkra4. feladat: tömeggyártás növelése, a korábbinál bonyolultabb termelési eljárások

21. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - egyszeres választásMelyik szervezet felügyelete alá tartozik a versenypolitika?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Európai Tanács( ) Gazdasági és Szociális Bizottság( ) Régiók Bizottsága( ) Európai Bizottság

2. feladat - egyszeres választásEgészítse ki az alábbi mondatot!

A versenypolitika legfontosabb eszköze a/az .......Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) fogyasztók.( ) vállalati együttműködés.( ) versenyjog.( ) egységes piac.


Az egységes versenypolitika alapja a/az ......................, amely minden tagállam vállalataiszámára nyitott.Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) egységes piac( ) fogyasztók( ) vállalati együttműködés( ) versenyjog

4. feladat - egyszeres választásEgészítse ki a mondatot!

Mivel az egységes piac működését akadályoznák a versenyt korlátozó ................., szükségessévált e funkcionális politika kialakítása.Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) fogyasztók( ) vállalati együttműködések( ) egységes piac( ) versenyjog

5. feladat - többszörös választásMelyek a versenyjog legfontosabb feladatai?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] A vállalati fúziók ellenőrzése.[ ] A vállalkozás-alapítás ellenőrzése.[ ] A tisztességtelen piaci magatartás tiltása.


[ ] A külföldi befektetések szabályozása.

6. feladat - többszörös választásMire terjed ki a közösségi versenyjog?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] vállalatokra[ ] önkormányzatokra[ ] tagállamokra

7. feladat - többszörös választásMely esetekben oldható fel az állami támogatás tilalma?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] régiók közötti együttműködésben megvalósuló fejlesztések[ ] szociális alapú támogatás[ ] munkahelyteremtő beruházás[ ] előre nem látható események miatti károk

Megoldókulcs1. feladat: Európai Bizottság2. feladat: versenyjog.3. feladat: egységes piac4. feladat: vállalati együttműködések5. feladat: A tisztességtelen piaci magatartás tiltása.

A vállalati fúziók ellenőrzése.6. feladat: vállalatokra

tagállamokraönkormányzatokra

7. feladat: szociális alapú támogatáselőre nem látható események miatti károk

22. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - egyszeres választásMely dokumentumban jelent meg először az oktatáspolitika?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Agenda 2000( ) Római Szerződés( ) Amszterdami Szerződés( ) Maastrichti Szerződés

2. feladat - többszörös választásAz EK Szerződés mely hatásköröket hagyja meg a tagországoknál?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Az oktatási rendszer működtetése.[ ] Felsőoktatási együttműködések.[ ] A tananyag összeállítása.[ ] A hallgatói mobilitás koordinálása.

3. feladat - egyszeres választásMikortól ismerik el a tagállamok kölcsönösen a felsőoktatási diplomákat?Csak egy helyes válasz lehetséges:


( ) 1989( ) 1985( ) 1993( ) 1980

4. feladat - többszörös választásVálassza ki az oktatással kapcsolatos közösségi programokat?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Leonardo de Vinci[ ] Urban[ ] Socrates[ ] Kultúra 2000

5. feladat - többszörös választásMelyek a Lisszaboni Stratégiában megfogalmazott legfontosabb célok?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] A felsőfokú képzések számának korlátozása.[ ] A hagyományos képzési formák szerepének növelése.[ ] Az élethosszig tartó tanulás.[ ] A hallgatói mobilitás.

6. feladat - egyszeres választásMikor fogadták el a Bolognai Chartát?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) 1985( ) 1999( ) 1989( ) 1993

7. feladat - többszörös választásMelyek a felsőoktatás 2010-ig megfogalmazott közös céljai?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Az egységes minőségbiztosítás.[ ] A felsőoktatási intézmények összevonása.[ ] A kreditrendszer bevezetése.[ ] A nemzetközi együttműködések felülbírálása.

8. feladat - egyszeres választásEgészítse ki a mondatot, válasszon az alábbi lehetőségek közül!

Az 50%-os kvóta értelmében pedig az uniós TV-társaságok kötelesek ............... európai műveketsugározni.Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) műsoridejük több, mint felében( ) főműsoridőben( ) műsoridejük több, mint egyharmadában

Megoldókulcs1. feladat: Maastrichti Szerződés2. feladat: A tananyag összeállítása.

Az oktatási rendszer működtetése.3. feladat: 1989


4. feladat: Leonardo de VinciSocrates

5. feladat: Az élethosszig tartó tanulás.A hallgatói mobilitás.

6. feladat: 19997. feladat: A kreditrendszer bevezetése.

Az egységes minőségbiztosítás.8. feladat: műsoridejük több, mint felében

23. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - egyszeres választásMelyik döntéshozatali eljárást alkalmazzák a kül- és biztonságpolitika területén?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) együttdöntés( ) egyhangú döntés( ) minősített többség( ) egyszerű többség

2. feladat - egyszeres választásMikor fogadták el a CFSP első dokumentumát?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) 1986( ) 1970( ) 1957( ) 1949

3. feladat - többszörös választásMelyek a Maastrichti Szerződésben rögzített CFSP eszközök?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] közös akciók[ ] közös intézmények[ ] közös finanszírozás[ ] közös álláspontok

4. feladat - többszörös választásMelyek az EU diplomáciai lehetőségei közül azok, melyek nem képzik a szigorúanértelmezett CFSP alkotóelemeit?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] tűzszünetek ellenőrzése[ ] különleges megbízottak kiküldése[ ] közös stratégia[ ] a diplomáciai elismerés

5. feladat - egyszeres választásMelyik megállapítás nem igaz az alábbiak közül?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Az Európai Tanács általános iránymutatásokat fogalmaz meg.( ) A Politikai és Biztonsági Bizottság véleményeket terjeszt a Tanács elé.( ) Az Általános Ügyek Tanácsa koordinatív funkcióval rendelkezik.( ) Az Európai Tanács egységesíti a különböző országok külpolitikáját.


Megoldókulcs1. feladat: egyhangú döntés2. feladat: 19703. feladat: közös akciók

közös álláspontok4. feladat: a diplomáciai elismerés

tűzszünetek ellenőrzésekülönleges megbízottak kiküldéseközös stratégia

5. feladat: Az Európai Tanács egységesíti a különböző országok külpolitikáját.

24. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - egyszeres választásMilyen fejlődési módot követ az EU regionális politikája?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) tervezett fejlődés( ) spontán fejlődés( ) tervgazdaság

2. feladat - többszörös választásEgészítse ki az alábbi mondatot!

A tervezés folyamatára jellemző, hogy ...Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] ellenőrzi a fejlesztéseket.[ ] kötelező irányelveket fogalmaz meg.[ ] előkészíti a döntéseket.[ ] feltárja a főbb tendenciákat.

3. feladat - párosításPárosítsa össze a tervek típusait a jellemzőikkel!Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

jövőkép hosszú távú állapotleíráskoncepció érdekegyeztetési feladatokat betöltő fejlesztési elképzelés

forgatókönyv fejlődési törvényszerűségek előrevetítéseprognózis bizonytalansági tényezőket is tartalmazó jövőkép

4. feladat - többszörös választásMely állítások igazak az operatív programra?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] komplex programokat fogalmaz meg[ ] konkrét feladatokat fogalmaz meg[ ] javaslatokat tesz az eredmények mérésére[ ] általánosságban fogalmaz

5. feladat - többszörös választásMelyik állítás igaz a Közösségi Támogatási Keretre?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Strukturális beavatkozások kerete.


[ ] A tagállam értékeli az alapjául szolgáló tervet.[ ] A Bizottság határozza meg.[ ] Nem tartalmazza a monitoring tervét.

Megoldókulcs1. feladat: tervezett fejlődés2. feladat: feltárja a főbb tendenciákat.

előkészíti a döntéseket.3. feladat: fejlődési törvényszerűségek előrevetítése - prognózis

hosszú távú állapotleírás - jövőképbizonytalansági tényezőket is tartalmazó jövőkép - forgatókönyvérdekegyeztetési feladatokat betöltő fejlesztési elképzelés - koncepció

4. feladat: konkrét feladatokat fogalmaz megjavaslatokat tesz az eredmények mérésére

5. feladat: A Bizottság határozza meg.Strukturális beavatkozások kerete.

25. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - többszörös választásVálassza ki a következő dokumentumok közül azokat, amelyek közösségi szintűterületfejlesztési stratégiának tekinthetők?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] EUROPA 2000+[ ] ESDP[ ] Amszterdami Szerződés[ ] Nizzai Szerződés

2. feladat - többszörös választásVálassza ki azokat a megállapításokat, amelyeket az EUROPA és az EUROPA 2000+tartalmaz!Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Tagállami szintű területfejlesztés növelése szükséges.[ ] A kontinens területi szerkezete megváltozott.[ ] Új perifériák jöttek létre.[ ] A kohézió felerősödött.

3. feladat - többszörös választásMelyek az ESDP céljai?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] A humán erőforrás fejlesztése.[ ] A tagországok döntési mechanizmusainak összehangolása.[ ] A kulturális értékek védelme.[ ] A városhálózat kiegyensúlyozott fejlesztése.

4. feladat - többszörös választásMelyek az Agenda 2000 témái?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Kohéziós Alap reformja.[ ] CAP reformja.[ ] EU 2000 utáni fejlesztése.[ ] Infrastruktúra fejlesztése.



- csökken- csökkentés- nő- növelés- Belgium- Németország- 1,18- 1,27

Egészítse ki!

Az Agenda 2000 a regionális politika hatékonyságának növelése érdekében 2000-tőltevékenységét konkrétabb célokra összpontosítja. A legfontosabb módosítások között szerepel acélkitűzések (1).................e (2000-től 3 célkitűzés), a közösségi kezdeményezések számának(2).................e, valamint a decentralizáltság (3)................. e a tagállamok nagyobbmozgásterének biztosításával. A Közös Agrárpolitikával kapcsolatban a legfontosabb változások,hogy a mezőgazdasági árak támogatása 2000 és 2006 között fokozatosan (4)................., agazdák közvetlen támogatása viszont (5)................., emellett külön költségvetést irányoztak előaz élelmiszerek minőségének vizsgálatára és a mezőgazdaság fejlesztésére. A költségvetéshezkapcsolódó változtatások közül kiemelhető, hogy egy ország hozzájárulásának felső határát aGNP (6)................. százalékában állapították meg, illetve bizonyos országoknak - (7).................,Hollandia, Ausztria, és Svédország - csökkentették befizetéseit.

6. feladat - egyszeres választásMennyiben állapították meg az Agenda 2000-ben a tagállami hozzájárulás mértékét?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) GDP 2%( ) GDP 1,48%( ) GNP 1,27%( ) GDP 1%

Megoldókulcs1. feladat: EUROPA 2000+

ESDP2. feladat: A kontinens területi szerkezete megváltozott.

Új perifériák jöttek létre.3. feladat: A városhálózat kiegyensúlyozott fejlesztése.

A kulturális értékek védelme.4. feladat: EU 2000 utáni fejlesztése.

CAP reformja.5. feladat: (1) - csökkentés

(2) - csökkentés(3) - növelés(4) - csökken(5) - nő(6) - 1,27(7) - Németország

6. feladat: GNP 1,27%

26. lecke. Önellenőrző feladatokKodolányi János Főiskola 130


- igaz- hamis


A pályázati kiírások előkészítésében külső szakértők csak az Irányító hatóság és KözreműködőSzervezetek alkalmazottai vesznek részt. (1).................

A kiemelt projektek általában közcélúak. (2).................

Az EU tagállamokban a projektalapú kiválasztásnak van egyértelmű preferenciája. (3).................

A legitim projektkiválasztás módja lehetséges egyedileg, az Irányító hatóság döntése alapján is.(4).................

2. feladat - többszörös választásVálassza ki az allokációs döntések meghozatalának jellemző eljárásait az alábbiak közül!Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Háromfordulós, egyedi versenyeztetéses pályázat[ ] Egyedi projekt[ ] Nagyprojekt[ ] Kétfordulós pályázat[ ] Egyfordulós nyílt pályázat[ ] Kiemelt projekt[ ] Közvetett támogatás


- Közreműködő Szervezetre- Irányító Hatóságra- Kormányra

Válassza ki a helyes választ az alábbiak közül!

A(z) (1)................. bízzák, hogy a pályázati kiírások szövegezését konkrétan ki végzi.


A pályázati kiírás az alábbiakat tartalmazza:Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] a projekt javaslat elkészítéséhez összeállított útmutatót[ ] az operatív program rövid kivonatát[ ] a támogatási konstrukció rövid bemutatását, az akciótervben foglaltakkal egyezően[ ] a támogatási szerződés tervezetét[ ] a projekt adatlapot[ ] a pályázati kiírást kidolgozó szervezetek felelősségeit


- Egyfordulós nyílt pályázat- Kétfordulós pályázat


- Kiemelt projektek nevesítéseEgészítse ki a következő mondatot!

Az (1)................. olyan támogatási konstrukciók esetében alkalmazott eljárás, ahol a pályázókszáma, ill. összetétele indokolja a versenyeztetést.

Megoldókulcs1. feladat: (1) - hamis

(2) - igaz(3) - hamis(4) - igaz

2. feladat: Közvetett támogatásNagyprojektEgyfordulós nyílt pályázatKiemelt projektKétfordulós pályázat

3. feladat: (1) - Irányító Hatóságra4. feladat: a támogatási konstrukció rövid bemutatását, az akciótervben foglaltakkal egyezően

a projekt adatlapota projekt javaslat elkészítéséhez összeállított útmutatóta támogatási szerződés tervezetét

5. feladat: (1) - Egyfordulós nyílt pályázat


- igaz- hamis


Előirányzat felhasználási keretszámlára érkeznek az Európai Bizottságtól a strukturális alapokáltal finanszírozott támogatási összegek: előleg-átutalás, időközi átutalások és végső átutalásformájában. (1).................

A tenderezés kapcsán elsősorban a formai feltételekre kell a hangsúlyt helyezni. (2).................

Az operatív programok megvalósításához kapcsolódó projekt színtű pénzügyi feladatokatfőszabályként az irányító hatóságok látják el. (3).................

Az operatív programok megvalósításához kapcsolódó, programszintű pénzügyi és számvitelifeladatokat alapvetően az Egységes Monitoring Információs Rendszerre (EMIR) támaszkodvalátják el. (4).................


Az Európai Bizottságnak a verifikációs ellenőrzésekhez készített útmutatója kiemelten foglalkozika közbeszerzések ellenőrzésével. Az útmutató szerint az eljárás során maradéktalanulérvényesüljenek az alábbi alapelvek:Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] az egyenlő elbánás


[ ] az átláthatóság[ ] a nemzetközi tendereztetés szükségessége[ ] a diszkriminációmentesség[ ] a kis- és közepes vállalkozások előnyben részesítése[ ] a verseny tisztaságának az elve

3. feladat - többszörös választásVálassza ki a számla alapú kifizetés típusait!Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] kedvezményezett által teljesített kiadások, kifizetett számlák támogatási összegénekutólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára[ ] a számlák támogatási összegének kifizetése közvetlenül a szállító részére, a számlakiállításának igazolása mellett[ ] a számlák támogatási összegének kifizetése közvetlenül a szállító részére, a számlatámogatáson felüli összeg kifizetésének igazolása mellett[ ] a kedvezményezett által teljesített kiadások, kifizetett számlák támogatási összegénekelőzetes megtérítése közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájára[ ] a kifizetett számlák illetve teljesített kiadások támogatási összegének utólagosmegtérítése, engedményezési szerződés bemutatása esetén, a támogatást megelőlegezőhitelintézet bankszámlájára

4. feladat - szókitöltésÍrja be a hiányzó értéket!

Az Európai Bizottság útmutatója szerint a közbeszerzési eljárás során (1)................. alapelvnekmaradéktalan érvényesülését várja el.A helyes választ a megoldókulcsban találja!


- a műszaki specifikációk pontos definiálására, valamint a műszaki, gazdasági, és pénzügyialkalmasság meghatározásának megfelelőségére- a formai feltételekre- a dokumentáció alaki követelményeinek teljesítésére


A közbeszerzések során, a tenderezés kapcsán (1)................. kell helyezni a hangsúlyt.


(1) - hamis(2) - hamis(3) - hamis(4) - igaz

2.feladat:

a diszkriminációmentességaz átláthatóságaz egyenlő elbánása verseny tisztaságának az elve

3.feladat:

kedvezményezett által teljesített kiadások, kifizetett számlák támogatási összegénekutólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett bankszámlájáraa számlák támogatási összegének kifizetése közvetlenül a szállító részére, a számlakiállításának igazolása melletta kifizetett számlák illetve teljesített kiadások támogatási összegének utólagosmegtérítése, engedményezési szerződés bemutatása esetén, a támogatást


megelőlegező hitelintézet bankszámlájára4.feladat:

(1) - 4

5.feladat:

(1) - a műszaki specifikációk pontos definiálására, valamint a műszaki, gazdasági, éspénzügyi alkalmasság meghatározásának megfelelőségére


- igaz- hamis


Az ÚMFT a regionális- és vidékfejlesztés meghatározó, 2007 és 2013 között érvényesalapdokumentuma hazánkban. (1).................

Az ÚMFT operatív programjai közül a közlekedés fejlesztéséhez kötődő operatív programnak áll alegtöbb forrás a rendelkezésére 2007 és 2013 között. (2).................

Az ÚMFT egyik meghatározó prioritása 2007 és 2013 között a környezet és energetikafejlesztése. (3).................

Az ÚMFT alapján a gazdaságfejlesztés elsődleges színterei 2007 és 2013 között a regionálisoperatív programok. (4).................

2. feladat - egyszeres választásVálassza ki a helyes felsorolást!

Az ÚMFT-ben rögzített ágazati operatív programok között találjuk az alábbiakat:Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Közlekedés OP, Turisztikai fejlesztések OP, Gazdaságfejlesztés OP( ) Gazdaságfejlesztés OP, Turisztikai fejlesztések OP, Államreform OP( ) Gazdaságfejlesztés OP, Társadalmi megújulás OP, Közlekedés OP

3. feladat - többszörös választásAz ÚMFT-ben összesen hat prioritás szerepel. Válassza ki ezeket!Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] környezeti és energetikai fejlesztés[ ] gazdaságfejlesztés[ ] területfejlesztés[ ] humán-erőforrás fejlesztés[ ] társadalom megújulása[ ] turizmus és idegenforgalom[ ] államreform[ ] közlekedésfejlesztés[ ] esélyegyenlőség biztosítása

4. feladat - szókitöltésÍrja be a hiányzó értéket!

Az ÚMFT-ben rögzített regionális programok száma (1)................. .




- foglalkoztatás bővítése és a versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése- versenyképes gazdaság és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése- foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése- gazdasági egyensúlyteremtés és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése


Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai a (1)................. .

Megoldókulcs1. feladat: (1) - hamis

(2) - igaz(3) - igaz(4) - hamis

2. feladat: Gazdaságfejlesztés OP, Társadalmi megújulás OP, Közlekedés OP3. feladat: területfejlesztés

közlekedésfejlesztéstársadalom megújulásagazdaságfejlesztéskörnyezeti és energetikai fejlesztésállamreform

4. feladat: (1) - =5. feladat: (1) - foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése

29. lecke. Önellenőrző feladatok1. feladat - többszörös választásMely állítások jellemzőek a monitoringra?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] tervezési eljárás[ ] lehetőségeket ad a folyamatok befolyásolására[ ] alkalmazási folyamatok változásának megfigyelése[ ] nem illeszkedik a valós körülményekhez


- igaz- hamis

Mely állítások igazak az alábbiak közül?

a fejlesztés akkor lesz hatékony, ha a tervezett célokat időnként összevetjük a ténylegeshelyzettel (1).................

a monitoring a tervezési folyamattal szorosan összekapcsolódik (2).................

a monitoring nem alkalmas időközi beavatkozásokra (3).................

a tagállamok területfejlesztési rendszerében nincs lényeges szerepe a monitoringnak, csakközösségi szinten (4).................



- ex-ante- ex-post

Párosítsa össze az értékelési eljárásokat jellemzőikkel!

utólagos értékelés (1).................

előzetes étékelés (2).................

alapot teremt az NFT-khez (3).................

az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik (4).................

Megoldókulcs1. feladat: alkalmazási folyamatok változásának megfigyelése

lehetőségeket ad a folyamatok befolyásolására2. feladat: (1) - igaz

(2) - igaz(3) - hamis(4) - hamis

3. feladat: (1) - ex-post(2) - ex-ante(3) - ex-ante(4) - ex-post

Kurzuszáró feladatsor1. feladat - többszörös választásMilyen tényezők indokolták a mezőgazdaság versenyképességének közösségifenntartását?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Az agrárium válságban volt.[ ] Az önellátás stratégiai szemponttá vált.[ ] Alacsony volt az iparban foglalkoztatottak aránya.[ ] Fennállt egy urbanizációs hullám veszélye.[ ] Politikai célok.

2. feladat - szókitöltésMikor készült? Írja be az évszámot!



3. Kohéziós jelentés (3).................A helyes választ a megoldókulcsban találja!

3. feladat - többszörös választásAz alábbi állítások közül jelölje az igazakat!Több helyes válasz is lehetséges:


[ ] A 4. célkitűzés a hagyományos iparágak válsága miatt hanyatló régiókszerkezetátalakítását támogatta.[ ] A 2. célkitűzés a mezőgazdasági szerkezetváltást hivatott támogatni.[ ] Az 5. célkitűzés a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítését és a vidéki térségekfejlesztését célozta meg.[ ] A 3. célkitűzés célja a hosszú távú munkanélküliség csökkentése.[ ] Az 1. célkitűzés azokat a régiókat támogatja, ahol az egy főre jutó GDP értékealacsonyabb mint a közösségi átlag 75%-a.


- igaz- hamis


A regionális fejlettségi különbségek csökkentésének igénye először Franciaországban, az NSZK-ban és Olaszországban fogalmazódott meg. (1).................

A II. világháború után a regionális politika a gazdaságpolitika részét képezte. (2).................

5. feladat - párosításA strukturális politika mely eszközére igazak az alábbi állítások?Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

EQUAL Környezetvédelmi beruházásokat, közlekedési éskommunikációs hálózatok fejlesztését támogatja.

INTERREG A határon átnyúló együttműködést támogatja.Halászati PénzügyiOrientációs Eszköz

Városi válságterületeket támogat.

Kohéziós Alap A munkareőpiacra jutást, és mindenneműesélyegyenlőséget támogat.

URBAN Célja a halászat támogatása.


- a munkaerő gyors alkalmazkodásának segítése- infrastrukturális fejlesztések- képzetlen felnőtt munkaerő továbbképzése- legfejletlenebb régiók- munkaerőhöz- rurális gazdaság- tájvédelem

Értelemszerűen írja be a következő szavakat az alábbi szövegbe!

Az említett kohéziós jelentés tartalmazza azt is, hogy 2006-ot követően a kohéziós politikaiprioritások miként alakulnak. A legfontosabb prioritás továbbra is a (1)................. támogatásamarad, ami a tíz csatlakozó ország számára az (2)................. további meghatározó szerepétjelenti (ellentétben a korábbi tagországok esetében legjellemzőbb versenyképességgel). A 2004előtt és a 2004-ben csatlakozó tagállamok esetében (3)................. kapcsolódó prioritás is eltérő.A 15 jelenlegi tagállam esetében megmarad a (4)................., mint fő cél, a csatlakozó 10országnál viszont (5)................. elősegítése lehet a legfontosabb feladat. A vidékfejlesztésipolitikában is változások várhatók, előtérbe kerül a (6)................., a környezetminőségbiztosítása, emellett pedig a (7)................. diverzifikálása. Végül fontos szempont marad a


határmenti, határon átnyúló fejlesztési kezdeményezések támogatása.

7. feladat - többszörös választásMelyik jellemző igaz az 1973-79 közötti időszakra?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] területi kohézió erősödése[ ] turisztikai beruházások növelése[ ] területi különbségek növekedése[ ] mezőgazdasági modernizáció


- igaz- hamis

Értékelje a válaszok igazságtartalmát!

A NUTS rendszert 1995-ben vezették be. (1).................

A NUTS rendszer nem tekinthető egységesnek. (2).................

A NUTS rendszer célja az egységes értékelés. (3).................

9. feladat - párosításPárosítsa össze a szervezetek az általuk végzett tevékenységekkel!Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

1998-tól működik. EBBKétévente választ elnököt. EKB

A Maastrichti Szerződés hívta életre. Gazdasági és Szociális Bizottság20 mrd euró nagyságrendben nyújt kölcsönt. Régiók Bizottsága


- igaz- hamis

Mely állítások igazak az Európai Tanácsra?

székhelye Luxemburg (1).................

ülésein részt vesznek a tagállamok külügyminiszterei (2).................

dönt az EU bővítéséről (3).................

jelenlegi összetétele 2013-ig változatlan (4).................


- Leonardo- Life- Socrates- Ifjúság

Melyik programra vonatkoznak az alábbi állítások?


Környezetvédelmet támogat. (1).................

Célja a fiatalok közötti együttműködést segítő szakemberek összefogása. (2).................

Az EU szakképzési programja. (3).................

Célja a szakképzés minőségének fejlesztése. (4).................

Célja a felsőoktatásban tanulók mobilitásának ösztönzése. (5).................

Az EU oktatási programja. (6).................

12. feladat - többszörös választásMely területek támogathatók a ESF-ból?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] vállalkozásfejlesztés[ ] induló támogatások fiatal gazdálkodóknak[ ] pályakezdő fiatalok támogatása[ ] fiatal gazdálkodók támogatása[ ] tartós munkanélküliség felszámolása

13. feladat - szókitöltésVálassza ki, hogy az egyes célkitűzések mely alapokból támogathatóak? Az értékeket a +és a - jellel jelölje!

ERDF ESF EAGGF FIFG1.célkitűzés

(1)................. (2)................. (3)................. (4).................

2.célkitűzés

(5)................. (6)................. (7)................. (8).................

3.célkitűzés

(9)................. (10)................. (11)................. (12).................


14. feladat - egyszeres választásMelyik nem tartozik a természetvédelem legfontosabb szabályozó eszközei közé?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) élőhely Direktíva( ) madarakról szóló Direktíva( ) a "szennyező fizet" elv( ) CITES


- adófizető állampolgár- árcsökkentés- ártámogatás- intervenciós ár- művelésből kivont területek

Pótolja a hiányzó szavakat! Figyeljen arra, hogy van, ami több helyre is kerülhet!


A reform szakított a(z) (1)................. alapuló agrárpolitikával (a(z) (2)................. a(z)(3)................. leszállításán keresztül csökkentette) egy olyan általános támogatási politikáértcserébe, amely a jövedelmet támogatja a(z) (4)................. és a(z) (5)................. által érintettegyes növényi és állati eredetű termékek után járó támogatáson keresztül.Ez azt is jelenti, hogy az agrártámogatás terhét ettől kezdve nem annyira a vevő, mint inkább a(z)(6)................. viseli. Ugyanakkor a termékek többségének vonatkozásában a CAP továbbra isártámogatást alkalmaz.

16. feladat - többszörös választásVálassza ki az oktatással kapcsolatos közösségi programokat?Több helyes válasz is lehetséges:

[ ] Kultúra 2000[ ] Urban[ ] Leonardo de Vinci[ ] Socrates

17. feladat - párosításMely költségvetési kritériumokra igazak az alábbi állítások? Párosítsa!Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

kohézió Bizonyos tevékenységek csak közösségi szintűek.externalitás A költségek, hasznok a tagországokban is megjelennek.

kiegészíthetőség A funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni.osztatlanság Minden polgár számára biztosítani kell a jóléti minimumot.

18. feladat - egyszeres választásMi jellemezte a 70-es években a közösségi iparpolitikát?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) termékfejlesztés( ) protekcionizmus, veszteségek finanszírozása( ) ipari K+F


- 2-6%- 2-8%- 14-16%- 16-18%- 21- 25- Kohéziós Alap- Strukturális Alap- Portugália- Spanyolország

Egészítse ki!

A (1)................. támogatására jogosult négy tagállam a 1164/94 számú, és az azt módosító1264/99 számú rendeletben is nevesítve szerepel. A 2000 és 2006 közötti időszakban leköthetőösszes forrás (2)................. milliárd euró. Az összes forrás elosztása a 15 tagország esetében akövetkező: (3)................. az összes forrás 61-64%-át, Görögország az összes forrás(4).................-át, Írország az összes forrás (5).................-át, míg (6)................. az összes forrás16-18%-át használhatja fel.


20. feladat - párosításHány képviselővel vannak jelen az egyes pártok az Európai Parlamentben (az 1999-esválasztások alapján)? Párosítsa!Párosítsa össze a megfelelő elemeket:

Zöldek 175Függetlenek 232

Európai Néppárt 44Európai Szocialista Párt 32


Az egységes versenypolitika alapja a/az ......................, amely minden tagállam vállalataiszámára nyitott.Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) versenyjog( ) fogyasztók( ) vállalati együttműködés( ) egységes piac


- elsődleges joganyag- határozat- irányelv- rendelet

Mely jogforrásra igazak az alábbi állítások? Csoportosítsa őket!

A jogforrások hierarchiájában a legmeghatározóbbak. (1).................

Nem általános hatályú intézkedések, csak meghatározott címzettekhez szólnak. (2).................

Elfogadásuk után kötelező erejűvé válnak valamennyi tagországban anélkül, hogy az egyestagországoknak külön át kellene ültetniük a nemzeti jogrendjükbe. (3).................

A közös célkitűzéseket rögzítik általános jelleggel. (4).................

Életbelépésükhöz nemzeti jogi aktusok szükségesek. (5).................

A jogharmonizáció legfontosabb eszközei. (6).................

Közvetlenül alkalmazandó jogszabályok. (7).................

23. feladat - egyszeres választásMelyik dokumentumban határozták meg a 2000-2006 közötti költségvetést?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Amszterdami Szerződés( ) Nizzai Szerződés( ) Maastrichti Szerződés( ) Agenda 2000

24. feladat - feleletválasztás


Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel:- addicionalitás- partnerség- programozás

Az elosztás elvei közül melyikre igazak az alábbi állítások?

A regionális adottságokat kell figyelembe venni. (1).................

A közösségi támogatások csak kiegészítő jellegűek. (2).................

A programok kidolgozásába minden érintettet be kell vonni. (3).................

Tartalmaznia kell a célokat, prioritásokat, forrásokat. (4).................

Magába foglalja a szubszidiaritás elvét is. (5).................

25. feladat - egyszeres választásMelyek a vasúti közlekedés fejlesztésének céljai?Csak egy helyes válasz lehetséges:

( ) Kombinált fuvarozás.( ) A megbízhatóság helyreállítása, kizárólag áruszállításra szolgáló vonalak létesítése.( ) Szárnyvonalak felszámolása.


Alacsony volt az iparban foglalkoztatottak aránya.Az agrárium válságban volt.Fennállt egy urbanizációs hullám veszélye.Az önellátás stratégiai szemponttá vált.Politikai célok.

2.feladat:

(1) - 1996(2) - 2001(3) - 2004

3.feladat:

Az 1. célkitűzés azokat a régiókat támogatja, ahol az egy főre jutó GDP értékealacsonyabb mint a közösségi átlag 75%-a.A 3. célkitűzés célja a hosszú távú munkanélküliség csökkentése.Az 5. célkitűzés a mezőgazdasági struktúrák korszerűsítését és a vidéki térségekfejlesztését célozta meg.

4.feladat:

(1) - igaz(2) - igaz

5.feladat:

A munkareőpiacra jutást, és mindennemű esélyegyenlőséget támogat. - EQUALA határon átnyúló együttműködést támogatja. - INTERREGVárosi válságterületeket támogat. - URBAN Célja a halászat támogatása. - Halászati Pénzügyi Orientációs EszközKörnyezetvédelmi beruházásokat, közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztéséttámogatja. - Kohéziós Alap

6.feladat:

(1) - legfejletlenebb régiók(2) - infrastrukturális fejlesztések(3) - munkaerőhöz(4) - képzetlen felnőtt munkaerő továbbképzése(5) - a munkaerő gyors alkalmazkodásának segítése(6) - tájvédelem(7) - rurális gazdaság


7.feladat:

mezőgazdasági modernizációterületi különbségek növekedése

8.feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - igaz

9.feladat:

Gazdasági és Szociális Bizottság - Kétévente választ elnököt.EBB - 20 mrd euró nagyságrendben nyújt kölcsönt.EKB - 1998-tól működik.Régiók Bizottsága - A Maastrichti Szerződés hívta életre.

10.feladat:

(1) - hamis(2) - igaz(3) - igaz(4) - hamis

11.feladat:

(1) - Life(2) - Ifjúság(3) - Leonardo(4) - Leonardo(5) - Socrates(6) - Socrates

12.feladat:

tartós munkanélküliség felszámolásapályakezdő fiatalok támogatása

13.feladat:

(1) - +(2) - +(3) - +(4) - +(5) - +(6) - +(7) - -(8) - -(9) - -(10) - +(11) - -(12) - -

14.feladat:

a "szennyező fizet" elv

15.feladat:

(1) - ártámogatás(2) - ártámogatás(3) - intervenciós ár(4) - művelésből kivont területek(5) - árcsökkentés(6) - adófizető állampolgár

16.feladat:

Leonardo de VinciSocrates

17.feladat:

A költségek, hasznok a tagországokban is megjelennek. - externalitásBizonyos tevékenységek csak közösségi szintűek. - osztatlanságMinden polgár számára biztosítani kell a jóléti minimumot. - kohézióA funkciókat a legalacsonyabb szintre kell delegálni. - kiegészíthetőség

18.feladat:

protekcionizmus, veszteségek finanszírozása

19.feladat:

(1) - Kohéziós Alap(2) - 21


(3) - Spanyolország(4) - 16-18%(5) - 2-6%(6) - Portugália

20.feladat:

232 - Európai Néppárt175 - Európai Szocialista Párt44 - Zöldek32 - Függetlenek

21.feladat:

egységes piac

22.feladat:

(1) - elsődleges joganyag(2) - határozat(3) - rendelet(4) - irányelv(5) - irányelv(6) - irányelv(7) - rendelet

23.feladat:

Agenda 2000

24.feladat:

(1) - programozás(2) - addicionalitás(3) - partnerség(4) - programozás(5) - partnerség

25.feladat:

A megbízhatóság helyreállítása, kizárólag áruszállításra szolgáló vonalak létesítése.

Ábrajegyzék


1. ábra [vissza a tananyaghoz]






Letölthető dokumentumok jegyzékehttp://moodle.kodolanyi.hu/file.php/164/letolthetok/01_02_ek_fejlodes_allomasai1975.pdfhttp://moodle.kodolanyi.hu/file.php/164/letolthetok/01_03_ek_fejlodes_allomasai1992.pdfhttp://moodle.kodolanyi.hu/file.php/164/letolthetok/01_04_ek_fejlodes_allomasai2002.pdf

© Kodolányi János Főiskola






kjbttu011 regionális politika és területfejlesztés...kjbttu011 regionális politika és...

Documents