európai unió regionális politika a gazdasági csere...

HU

A gazdasági csere régiói

2006

Innováció az EU regionálispolitikája révén

Európai UnióRegionális politika

ELŐSZÓ 1

BEVEZETŐ 2

Innovatív régiók 2

A kutatás és az innováció feltérképezése Európa régióiban 2

A kutatást és az innovációt támogató uniós regionális politika 4

2007–2013: Fokozottabb szinergiák a többi uniós politikával, eszközzel és intézménnyel 8

15 INNOVATÍV PROJEKT 10 • Vitoria-Gasteiz, Spanyolország – A kiválóság infrastruktúrái 10

• Dublin, Írország – Új technológiai lendületben a „kelta sárkány” 11

• Sunne, Svédország – Tervezz nekem egy csomagolást! 12

• Hainaut, Belgium – A régiót felélesztő „biopólus” 13

• Samsø, Dánia – A szélre, a napra és az új ötletekre nyitott sziget 14

• Liverpool, Egyesült Királyság – Akadémiai címke a digitális KKV-k számára 15

• Graz, Ausztria – Hidak a jövő felé a „Tudás városában” 16

• Oulu, Finnország – Octopus, egy messze tekintő „mobil” projekt 17

• Algarve, Portugália – Algarve az innováció felé tekint 18

• Interregionális projekt: Franciaország, Görögország, Németország, Norvégia, Spanyolország – Az intelligencia megosztása 19

• Besançon, Franciaország – Nagyra törő gondolkodás parányi dolgok tanulmányozásával 20

• Debrecen, Magyarország – A kriptográfia mint a fejlődés kulcsa 21

• Eindhoven, Hollandia – Hatékony tömegközlekedés? A Phileas megfelel a kihívásnak 22

• Szicília, Olaszország – Szicília látképe digitálisan is megjelenik 23

• Berlin, Németország – A fény keresése 24

SZÓJEGYZÉK 25

Fotók (oldalak): Mike St Maur Sheil (2, 8, 9, 11, 12, 13, 15, 16, 17, 19, 20, 22, 24), Basque government (10), Samsø Energy office (14), PRESS (18), KRIPTO project- Hungary (21), Martin Lambert (23).

Fedőlap: Radaros hajózási felkészítő a cádizi (Andalúzia) Tengeri Tudományok Osztályán© Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság/Mike St Maur SheilSzerkesztő: Thierry Daman, Európai Bizottság, Regionális Politikai FőigazgatóságVisszanyert papírra nyomtatva.E kiadvány szövege jogilag nem kötelező érvényű.

TART

ALOM

ElérhetőségekEurópai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság

1. egység – Tájékoztatás és Kommunikáció

Thierry Daman

41, avenue de Tervuren, B-1040 Brussels

Fax: (+32-(0)2) 296 60 03

[email protected]

http://ec.europa.eu/comm/dgs/regional_policy/index_en.htm

© Európai Közösségek, 2006

A forrás említésével történő sokszorosítás engedélyezett.

Printed in Belgium

1

Az EU kevesebbet fektet a kutatásba és az innovációba legfőbb versenytársainál. A legfrissebb hivatalos adatok szerint az EU kutatási összkiadásai a GDP 1,96%-át teszik ki, míg ez az Egyesült Államokban 2,59%, Japánban 3,12%, Koreában pedig 2,91%. Amennyiben Európa nem válik innovatívabbá, meghiúsul abbéli reménye, hogy a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb gazdaságává válhasson. A kutatás és az újítás gazdasági és munkatermelékenységi növekedésben és újabb munkahelyek létrehozásában köszön vissza. Az innovatív iparágak magasabban képzett munkaerőt alkalmaznak, és többet is fizetnek nekik. 1997 és 2002 között, a csúcstechnológiákat használó ágazatok foglalkoztatási aránya 11,9%-os növekedést, míg a tudásalapú szolgáltatások 16,2%-os növekedést produkáltak, a teljes foglalkoztatási arány 8,1%-ához képest.

A hatékony növekedési és innovációs stratégiákat a helyi és a regionális hatóságok által kidolgozott helyi és regionális stratégiákkal kell kiegészíteni, és ezekbe a szociális és gazdasági fejlődés összes fontos szereplőjét be kell vonni. Csak így lehet hiánytalanul teljesíteni az EU növekedési és foglalkoztatási stratégiáját. Az innovatív kis- és középvállalkozások megléte, az innovációs tőkéhez való hozzáférés, a csoportosulások és a szomszédság, valamint a helyi innovációs központok és az induló vállalkozások sémái alkotják az endogén növekedés mozgatórugóit, amelyeket az európai dimenzió figyelembevételével lehet a leghatékonyabban kezelni regionális szinten.

A kutatásba és az innovációba fektetett összegeket illetően, az EU régiói között eltérések mutatkoznak. A kutatásokra szánt összegek kétharmadát három tagországban: Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban költik el, és a kutatásra szánt költségvetés legnagyobb részét a legtöbb tagország saját fővárosi régiójában használja fel. A lista első kilenc helyén álló régió az EU 2002-es kutatási összköltségeinek 25%-át, azaz 51 milliárd eurót költött el, de a 254 régióból csak 21-nek sikerült teljesítenie a GDP 3%-át kitevő – kutatásra és fejlesztésre szánt százalékos – célkitűzést, mely az Unió növekedési és foglalkoztatási stratégiájának egyik legfontosabb alapvetése.

Az EU regionális politikája már eddig is foglalkozott e különbségek megszüntetésével, és ezt a jövőben még hangsúlyozottabban folytatja. 2000 és 2006 között a strukturális alapok 10,5 milliárd eurót költenek a kutatási infrastruktúrára, a projektekre, az újítások továbbadására és a kutatók felkészítésére. E befektetés Európa fejletlenebb régióiban vagy azokban fog végbemenni, melyek jelenleg strukturális és gazdasági átalakulásokon esnek át. A 2007–2013-as időszak uniós regionális politikáinak és strukturális alapjainak célja a kutatási és innovációs befektetések növelése és feljavítása, valamint a többi uniós politikával és eszközzel való szinergiák fokozása. Ebből kiindulva, a finanszírozás prioritásait a következők képezik majd: az üzleti és a közszféra által finanszírozott kutatások közötti együttműködés megerősítése, a regionális és transzregionális csoportosulások létrehozásának támogatása – a kis- és közepes vállalatokra, valamint a kutatási kapacitások kiépítésére súlyozva –, ideértve az információs és kommunikációs technológiákat, a kutatási infrastruktúrát és a humánerőforrásokat.

A jelen tájékoztató kidomborítja azokat a kihívásokat, melyekkel Európa, annak régiói és az EU regionális politikája szembesül majd a strukturális alapok következő generációjának a programjaiban. Mindezt a jelenlegi periódus néhány olyan bevált gyakorlatának és projektjének a kiválasztásával egészítették ki, melyekkel jól illusztrálható, hogy a regionális politika hogyan képes gyakorlatba ültetni az újításokat. Remélem, hogy az olvasók hasznosnak fogják tartani, és tájékozottabbak lesznek azokról a lehetőségekről, melyeket a régiók és az EU regionális politikája kínálnak Európa gazdasági versenyképességének a megerősítéséhez, a régiók innovatív potenciáljára támaszkodva.

Danuta Hübner, az Európai Bizottság tagja, regionális politikai biztos

ELŐS

ZÓ

2

A gazdasági növekedés egyre nagyobb mértékben függ a regionális gazdaságok alkalmazkodási és innovációs képességétől. Emiatt számottevő erőfeszítéseket kell szentelni annak a kutatást, fejlesztést és innovációt bátorító környezetnek a megteremtéséért, mely megkönnyíti a tudásalapú gazdaságra való áttérést. A regionális kutatási és innovációs tevékenységeknek jelentős befolyásuk van az európai kutatási kapacitás egész struktúrájának a kialakulására. Ezt például a kutatási infrastruktúra, a szakosodott berendezések és létesítmények megszervezése és fejlesztése, az iparfejlesztési övezetekkel való összekapcsolódás, a csoportosulások támogatása, a kiválósági központok fejlesztése és elősegítése, a tudományos és technológiai parkok létrehozása, a kutatók mobilitásának, valamint az oktatási és a továbbképző intézetek és a – helyi technológiára alapuló – induló vállalkozások közötti partnerségeknek a bátorítása révén lehet elérni.

A regionális fejlesztést támogató korábbi programok főleg a tőke előteremtésére és a fizikai infrastruktúra támogatására irányultak. A legutóbbi gazdasági kutatások azonban azt sugallják, hogy az „ismeretek” tökéletesítése és a technológia fokozottabb regionális szintű elterjedése a gazdasági növekedés egyik leghatékonyabb módozatának bizonyulhat. Az utóbbi tíz évben az EU regionális politikája egyre határozottabban tükrözte ezt a megközelítést. A regionális innováció rendszeresen felbukkanhat, ha néhány fontos tényező földrajzi „közelségbe” kerül, habár az információs é s k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i á k b a n t ö r t é n t előrelépéseknek köszönhetően ez ma már változni látszik. Mindezek ellenére, a földrajzi közelség az intellektuális, a kereskedelmi és pénzügyi cseréket előmozdító legerősebb tényezők egyike marad ezentúl is, jelentős mértékben befolyásolva az innovációs folyamatot. Ebből a szempontból a régiók nagyon fontosak, mert ezek alkotják a kutatási és újítási szereplők csoportosításának térbeli alapját, mely „csoportosulás” néven vált ismertté, és melyre gyakran a regionális fejlődés fő hajtóerejeként tekintenek. A hatékony csoportosulás multiszektoriális összefonódásokat és eltérő profilú szervezeteket érint. Legsikeresebb megfogalmazásában a csoportosulás ipari, kormányzati és nem kormányzati szervezeteket egyesítő, tudásalapú szereplőket (így egyetemeket, kutatóközpontokat, tudományos és technológiai parkok at, „technopólusok at ”, szolgáltatások at, kompetenciát és terjesztést biztosító innovációs ügynökségeket) társító fogalom.

Az innovációs kapacitás fokozása érdekében a régióknak kell a legtöbbet tenniük a különféle uniós politikák közötti szinergiák legmegfelelőbb kihasználásáért. A regionális politika és annak eszközei fontos szerepet játszanak ebben, mivel felgyorsítják a fejletlenebb európai régiók áttérését a hagyományos gazdaságról a tudásalapú gazdaságra.

A 2007–2013-as periódusban ez a szerep még hangsúlyozottabbá válik a lisszaboni napirendhez való fokozottabb igazodás, valamint Európa és az azt alkotó régiók közötti fokozottabb stratégiai partnerség révén. A sikeres regionális fejlődés középpontjában a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció (KTFI) áll.

A kutatás és az innováció feltérképezése Európa régióiban

Bármely mutatót is választjuk, a kutatásra és fejlesztésre, valamint az újításra vonatkozó statisztikák megerősítik az EU tagországai és régiói között létező számottevő különbségeket. A lisszaboni stratégia keretében kitűzött 3%-os GDP-arányból 2004-ben csak két tagország és 21 régió fordított 3%-ot vagy annál is többet kutatásra és fejlesztésre. 2001 óta, az EU átlagos aránya állandóan 1,9%. 54%-os arányával az üzleti szektor alkotja a kutatás és fejlesztés legfontosabb finanszírozási forrását, ezt követi a kormányzati szektor 35%-kal, míg a többi országos és külföldi forrásokból származik. A kutatási és fejlesztési ráfordítások kétharmadát három tagország költi el, a legtöbb országban pedig ezek a ráfordítások a fővárost tartalmazó régióban összpontosulnak. 1% alatti szintek figyelhetők meg a legtöbb dél-európai régióban és az új tagországokban.

Az európai kutatás, technológiai fejlesztés és innováció feltérképezése nagy mennyiségű, sokféle ágazatot érintő adaton nyugszik. A 2002-es barcelonai európai csúcstalálkozón meghatározott legfőbb mutató a 2010-ben elérendő 3%-os kutatási és fejlesztési intenzitás (= a GDP kutatásra és fejlesztésre szánt ráfordításainak százalékos aránya). Ezt regionális szinten mérték, és a jelen fejezetet kísérő térkép a 2002-es adatokat tartalmazza. A Bizottság 753/2004/EK rendelete alapján az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat, szélesebb körű kutatási és fejlesztési adatokat gyűjt, a kutatási és fejlesztési adatokra vonatkozó statisztikák metodológiája pedig ezen alapszik világszerte. A kutatás és fejlesztés intenzitása mellett a rendelkezésre álló regionális uniós adatok e kettő finanszírozásának a szerkezetére, a tudomány és technológia humán- erőforrásaira, a csúcstechnológiai szabadalmak alkalmazásaira, valamint a csúcstechnológiai gyártásban és a tudásalapú szolgáltatásokat nyújtó szektorokban való foglalkoztatásra is kiterjednek.

Innovatív régiókBE

VEZE

TŐ

Lézeres technológiát használó adattovábbítás, Besançon, Franciaország

3

ACORES P

0 100

MADEIRA P

0 25CANARIAS E

0 100GUADELOUPE

F 0 25MARTINIQUE

F 0 20REUNION

F 0 20GUYANE

F 0 100

0 100 500km

0 50

CYPRUS

0 10

MALTA

A legfrissebb Eurostat-becslések szerint (1) az EU-25 köz- és magánszférából s z á r m a z ó k u t a t á s i é s fejlesztési ráfordításai 2004-ben 195 milliárd eurót tettek ki, míg ugyanez az Egyesült Államokban 250 milliárd, Japánban 120 mill iárd, Kínában pedig 16 milliárd euro volt. 191,1 milliárd eurót, azaz az uniós ráfordítások hozzávetőleg 98,1%-át az EU-15 tagországai használták fel, míg a teljes összeg 62%-át három tagország: Németország (55 milliárd euro), Franciaország (36 milliárd euro) és az Egyesült Királyság (30 milliárd euro) költötte el. Ám a kitűzött 3%-os célt meghaladó kutatási és fejlesztési intenzitás c s a k S v é d o r s z á g b a n (3,74%) és Finnországban (3,51%) volt tapasztalható. A kutatásra és fejlesztésre fordított összegek 2001–2004-es, 2,7%-os névleges növekedése ellenére, a GDP és a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek közötti arány továbbra is az EU átlagán – azaz 1,9%-on – maradt ezekben az években. Névleges értékben számolva, a l e g s z á m o t t e v ő b b növekedést Észtországban (19%), Cipruson (18%), L i t v á n i á b a n ( 1 4 % ) é s Spanyolországban (13%) tapasztalták.

Az EU-25 országaiban a kutatás és a fejlesztés finanszírozási struktúrája elég sokrétű. 54%-os átlagával az üzleti szektor vezet, de 11 országban – melyek többsége új tagállam – a kormányzati finanszírozás képezi a kutatási és fejlesztési tevékenységek legfontosabb finanszírozási forrását. Az üzleti finanszírozás főleg a következő három országban magas: Luxemburg, Finnország és Németország. Ők már most elérték a második lisszaboni csúcstalálkozón kitűzött célt, mely kimondja, hogy a kutatási és fejlesztési ráfordítások kétharmadát az üzleti szektor kell finanszírozza.

A kutatási és fejlesztési ráfordítások terén a tagországok régiói között jelentős különbségek mutatkoznak. Azokban a tagországokban, ahol a régiókra vonatkozó adatok is rendelkezésre állnak, az országos szintű ráfordítások egy- és kétharmad közötti része a fővárost tartalmazó régióban kerül felhasználásra (2). Németország, Franciaország és

az Egyesült Királyság első kilenc, kutatási és fejlesztési ráfordításokkal rendelkező régiója 51 milliárd eurót költ el, azaz a 2002-es uniós összráfordítások 25%-át. A 254 régióból csak 21 régió teljesíti a GDP-hez mért 3%-os vagy annál is magasabb kutatási és fejlesztési ráfordítás célkitűzést. Ezek a régiók Németországban (11 régió), Finnországban (3), Franciaországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban (2-2 mindegyikben), Hollandiában, Svédországban és a Cseh Köztársaságban (1-1 mindegyikben) találhatók. Braunschweig (7,1%) vezeti azt a nyolc régióból álló listát, mely felsorolja mindazokat, ahol a kutatási és fejlesztési intenzitás meghaladja a 3%-ot. Ezt Pohjois-Suomi (4,2%), East of England (3,9%), Střední Čechy (3,5%), Bécs és Île-de-France (3,4%) követi. A déli és a keleti uniós régiókban a GDP rendkívül alacsony százalékát használják fel a kutatás és a fejlesztés finanszírozására.

(1) Eurostat (2006): Kutatási és fejlesztési ráfordítások Európában. Fókuszban a statisztikák, 2006/6., Luxembourg.

(2) Eurostat (2005): Régiók: 2005-ös Statisztikai évkönyv, Luxembourg, 87. o.

K+F-ráfordításoka GDP százalékában

Az összes ágazat – 2002 – NUTS2EU-25 = 1,9, EU-15 = 2,0 (Eurostat-becslések)

>= 3.0

>= 1,9 − < 3,0>= 1,0 − < 1,9< 1,0Nincsenek adatok

Statisztikai adat: Eurostat Adatbázis: REGIO© Az adminisztratív határok EuroGeographics EgyesületeKartográfia: Eurostat-GISCO, 2005/03

DE22, DE27, ES63: Bizalmas adatokFR9, IE, RU: NUTS1DE, NL, PT: 2001. IT, LU: 2000. EL, RU: 1999. AT: 1998

4

Az aktuális strukturális alapok által nyújtott kutatási és innovációs támogatás az alábbi négy típusú tevékenységre oszlik:● az egyetemeken és kutatóintézeteken alapuló

kutatási projektek az összbefektetés hozzávetőleg 26%-át kapják (kb. 2,7 milliárd eurót);

● az olyan kutatási és innovációs infrastruktúrák, mint az állami létesítmények, valamint a technológiai transzfer központjai és inkubátorai a teljes összeg valamivel több, mint 25%-át kapják (kb. 2,8 milliárd eurót);

● az innovációs és technológiai transzfer, a hálózatok és az üzleti világ és/vagy a kutatóközpontok közötti partnerségek kiépítése a teljes összeg hozzávetőleg 37%-át kapják (mintegy 3,6 milliárd eurót);

● a kutatók továbbképzése a teljes összeg kb. 3%-át kapja (hozzávetőleg 350 millió eurót). Ezt a típusú projektet az Európai Szociális Alap támogatja (ESZA, angolul: ESF).

Azt is meg kell említeni, hogy az ERFA 2002 és 2006 között hozzávetőleg 180 innovatív cselekvési programot támogatott, melyek a következő három témában ötletbörzeként működtek az elmaradott régiók számára: tudásalapú regionális gazdaságok és technológiai innováció; e-EuropeRegio: az információs társadalom és a regionális fejlődés; valamint a regionális identitás és a fenntartható fejlődés.

A 2007–2013-as periódus kohéziós politikájának közösségi stratégiai irányvonalai a tudást és a növekedést előmozdító innováció feljavítását célozzák. A kutatásra és a technológiai fejlesztésre szánt befektetések növekedését és feljavítását illetően, az irányelvek a következő négy befektetési prioritást azonosították: ● a vállalkozások, valamint a vállalkozások és az

állami kutató-/és felsőoktatási intézetek közötti együttműködés megerősítése a regionális és transzregionális kiválósági csoportosulások létrehozásának a támogatásával;

● a KKV keretében végzett kutató- és innovációs tevékenységek támogatása, és azon lehetőség megteremtése, hogy az államilag finanszírozott kutatóintézetekben a KKV-k hozzáférjenek a KTFI szolgáltatásaihoz;

● azon határokon átívelő regionális és transznacionális kezdeményezések támogatása, melyek célja a kutatási együttműködés és a kutatási kapacitások kiépítésének megerősítése az EU kutatási politikájának elsőbbséget élvező övezeteiben;

● a kutatási és fejlesztési kapacitás kiépítésének megerősítése – ideértve az információs és a kommunikációs technológiákat, a kutatási infrastruktúrát és a humánerőforrásokat – a jelentős növekedési potenciállal rendelkező övezetekben.

A közösségi stratégiai irányvonalak négy olyan prioritást is azonosítanak, amelyekkel meg lehet könnyíteni az innovációt, és erősíteni lehet a vállalkozó szellemet: ● a regionális kutatás, a technológiai fejlesztés,

az innováció és az oktatási kínálat hatékonyabbá tétele a cégek és elsősorban a KKV-k számára. Ezt vagy a high-tech KKV-kat a kutató- és technológiai intézetekkel összekapcsoló kiválósági pólusok létrehozásával, vagy a nagyvállalatok körül tömörülő regionális csoportosulások kifejlesztésével és létrehozásával lehet véghezvinni;

● vállalkozássegítő szolgáltatások biztosítása, hogy a vállalatok és elsősorban a KKV-k versenyképessége növekedhessen, és ezek nemzetközivé válhassanak, különösen a belső piac által nyújtott lehetőségek megragadásával. Az üzleti szolgáltatásoknak elsősorban a szinergiák felhasználását kell előtérbe helyezniük (pl. technológiai transzfer, tudományos parkok, IKT kommunikációs központok és inkubátorok, az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások és a csoportosulásokkal való együttműködés), és több hagyományos támogatást kell nyújtaniuk a menedzsment, a marketing, a műszaki támogatás, a munkaerő-felvétel és a többi szakmai és kereskedelmi szolgáltatás vonatkozásában;

● az ökológiai innováció terén elért európai eredmények hasznosítása. Az ökológiai innovációt a KK V-k gyakor latának tökéletes í tésével együtt kell elősegíteni, a tökéletesítést pedig környezetirányítási rendszerek bevezetésével kell véghezvinni. Az e szakterületen végzett mostani befektetések az EU vállalkozásainak előkelő pozíciót biztosítanak majd a közeljövőben, amikor a többi régió is fontolóra veszi az effajta technológiák bevezetésének a szükségességét. Ez az a szakág, mely világos kapcsolatot teremt a Versenyképességi és Innovációs Keretprogrammal;

● azon vállalkozó szellem elősegítése, mely hozzájárul az új vállalatok létrehozásához és fejlődéséhez, illetve azon vállalatok támogatása, melyek a szerteágazó technikákat használó kutatóintézetekből és cégekből születnek (például: a tudatosság fokozása; prototípusok gyártása; felügyelet, valamint irányítási és technológiai támogatás a jövendő vállalkozók számára).

A kutatást és az innovációt támogató uniós regionális politika2000 és 2006 között a strukturális alapok hozzávetőleg 10,5 milliárd eurót fognak kutatásra, technológiai fejlesztésre és innovációra költeni. A támogatás 97%-a az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA, angolul: ERDF) származik. E befektetés 70%-a az 1. célkitűzés alá tartozó régiókban (melyekben az egy főre eső GDP az EU-átlag 75%-a alatti) történik, míg a megmaradt százalékot azokban a régiókban költik el, melyek strukturális és gazdasági átalakulásokon mennek át (2. célkitűzés).

5

A „Konvergencia” célkitűzés által lefedett régiók

Kutatás és technológiai fejlődés, innováció és vállalkozó szellem – ideértve a kutatási és technológiai fejlesztési kapacitásokat –, valamint az infrastruktúrák megerősítése és ezek integrálása az Európai Kutatási Térségbe; elsősorban a KKV-kben végzett kutatásnak és fejlesztésnek, valamint a technológiai transzfernek nyújtott támogatások; a KKV-k, a harmadfokú oktatás, a kutatóintézetek, valamint a kutató- és technológiai központok közötti kapcsolatok tökéletesítése; az üzleti hálózatok fejlesztése; köz- és magánszférai partnerségek és csoportosulások; a KKV-k csoportjaiba tartozó üzleti és technológiai szolgáltatások biztosításának a támogatása; a vállalkozó szellemet és a KKV-k innovációját támogató finanszírozás megszerzése a pénzügyi műveletek eszköztára révén.

A „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” elnevezésű célkitűzés által lefedett régiók

Az innováció és a tudásalapú gazdaság megvalósítása olyan hatékony regionális innovációs rendszerek létrehozása és megerősítése révén, melyek képesek csökkenteni a technológiai lemaradásokat, és amelyek figyelembe veszik a helyi szükségleteket, különösképpen a következőket: ● a regionális gazdasági fejlődés célkitűzéseihez

közvetlenül kapcsolódó kutatás és technológiai fejlesztés fokozása az ipari vagy technológiai profilú kompetencia-központok támogatása révén; az ipari kutatás és a technológiai fejlesztés, valamint a KKV-k és a technológiai transzfer elősegítésével; technológiai előrejelzések és a pol it ik ák nemzetközi összehangolásának a kidolgozása az innováció promoválása érdekében; cégek közötti együttműködés és egyesített kutatás és technológiai fejlesztés, az innovációs politikák támogatása;

● az innováció és a vállalkozó szellem ösztönzése a regionális és a helyi gazdaság összes szektorában, az új vagy tökéletesített termékek, folyamatok és szolgáltatások KKV-k által történő piaci bevezetésének a támogatása; az üzleti hálózatok és csoportosulások támogatásával; a pénzalapokhoz való hozzájutás megkönnyítésével a KKV-k számára; a vállalatok, a megfelelő harmadfokú oktatási és a kutatóintézetek közötti együttműködési hálózatok elősegítése; a KKV-k hozzáférésének megkönnyítése az üzlettámogatási szolgáltatásokhoz és a tisztább és innovatív technológiák KKV-kbe való integrálásának a támogatása;

● a vállalkozó szellem elősegítése, különösképpen az új ötletek gazdasági felhasználásának megkönnyítésével, és az új cégek létrehozásának kedvező körülmények kialakításával, a megfelelő harmadfokú oktatási és a kutatóintézetek és a már létező cégek révén;

● azon pénzügyi műveletekhez szükséges eszközök és inkubációs létesítmények létrehozása, amelyek előmozdítják a KKV-k kutatási és technológiai fejlesztési kapacitását, és bátorítják a vállalkozó szellemet és az új üzleti lehetőségek kialakulását, és főleg az intenzív tudásra alapuló KKV-k létrehozását.

Az „Európai területi együttműködés” célkitűzés és a határokon átívelő, transznacionális és interregionális programok keretében, az ERFA képes a tudományos és technológia i hálózatok létrehozásának és fejlesztésének, a regionális kutatási és fejlesztési, valamint az innovációs kapacitások megerősítésének a támogatására. A következő programokat lehet végrehajtani: a megfelelő harmadfokú oktatási és a kutatóintézetek, valamint a KKV-k közötti hálózatok létrehozása; kapcsolatteremtés annak érdekében, hogy javuljon a tudományos ismeretekhez való hozzáférés, a kutatási és fejlesztési létesítmények, valamint a kutatási és fejlesztési kiválóság nemzetközi központjai közötti technológiai transzfer; a technológiai transzferrel foglalkozó intézmények megduplázása; olyan egyesített pénzügyi eszközök kifejlesztése, melyek a KKV-kben folyó kutatásokra és fejlesztésekre irányulnak, és azok támogatására szolgálnak.

Ennek kiegészítéseként, az Európai Szociális Alap olyan projekteket is képes támogatni, amelyek az egész életen át tartó tanulás révén fokozzák a dolgozók, a vállalatok és a vállalkozók alkalmazkodóképességét, elősegítik a vállalatok és KKV-k humánerőforrásokba történő fokozottabb befektetését, és azokat, amelyek a munkaszervezés innovatív és termelékenyebb formáinak kigondolásával és elterjesztésével foglalkoznak. A „Konvergencia” célkitűzés keretében az ESZA olyan cselekvéseket is támogathat, melyek kiszélesítik és tökéletesítik a humánerőforrásokba történő befektetéseket, különösképpen az oktatási és képzési rendszerek reformjai nyomán, de idetartozik az oktatásban és a képzésben való fokozottabb részvétel, a kutatáshoz és az innovációhoz szükséges emberi potenciál kinevelése is, elsősorban a posztgraduális tanulmányok és a kutatók továbbképzése révén.

A 2007–2013-as kohéziós politika új struktúrájaA régiók közötti fejlődési eltérések áthidalása érdekében, a strukturális alapok kutatásba és innovációba végzett befektetései ennek megfelelően differenciálódnak. Mindkét téren, az Európai Regionális Fejlesztési Alap új szabályozása a következő intézkedéseket tartja elfogadhatónak a 2007–2013-as periódus számára.

6

A z említett periódusban az a növekedési és munkahelyteremtési stratégia lesz a kohéziós politika középpontjában, mely a legtöbb uniós befektetés forrása. 2007 és 2013 között 308 milliárd euro fog rendelkezésre állni a regionális növekedési napirendek támogatása, a több és jobb munkahely megteremtése érdekében. A teljes összeg 82%-a azoknak a „Konvergencia” célkitűzés alá tartozó régióknak jut majd, amelyekben az egy főre eső GDP az EU-átlag 75%-át sem éri el. A „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” elnevezésű célkitűzés alapján a fennmaradó régiók számára a strukturális alapok hozzávetőleg 15%-a az innováció, a fenntartható fejlődés, a jobb – közlekedési – elérhetőség, valamint képzési célú projektek támogatására összpontosul majd. Legvégül pedig, az összeg 2,4%-a a határokon átívelő, a transznacionális és az interregionális együttműködésre irányul, az „Európai területi együttműködés” elnevezésű célkitűzés alapján. A leginkább érintett régiókban akár 10%-os növekedésre is számítanak, és ez több mint 2,5 millió új munkahely megteremtését eredményezi majd.

Hogyan fogják menedzselni e befektetéseket? A strukturális alapok általános szabályzata, valamint az – EU növekedési és munkahelyteremtési prioritásokat közösségi szinten áttekintő – „Közösségi kohéziós stratégiai irányelvek” alapján a tagországok és a régiók Országos Stratégiai Hivatkozási Kereteket és országos, valamint regionális cselekvési programokat készítenek elő. Ez utóbbi azokat a stratégiákat és kötelező beavatkozási területeket emeli ki, melyek a regionális fejlődés előmozdításához szükségesek. A projektek végső, helyszíni kiválasztását azok az országos és regionális hatóságok végzik, melyek együttműködnek a Bizottság különféle osztályaival a stratégiai nyomon követés, valamint a nagy projektek kiválasztásának, ellenőrzésének és kiértékelésének a kérdéseiben. Egyes költségráfordítási célokat a növekedési és munkahelyteremtési napirend célkitűzéseinek alapján állapítottak meg. A „Konvergencia” célkitűzés esetében a rendelkezésre álló finanszírozási összeg 60%-a, míg a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés esetében az összeg 75%-a a cél, de ezeket el kell különíteni azon beavatkozások esetén, melyek a kutatást és a fejlesztést, az információs társadalmat, a fenntartható fejlődést, a hatékony energiagazdálkodást stb. támogatják.

A strukturális alapok ráfordításainak elkülönítése: a kutatás és az innováció, valamint az információs társadalom támogatása

Kutatás és technológiai fejlesztés (K+TF, angolul: R&TD), innováció és vállalkozó szellem

Kutatóközpontokban végzett K+TF-tevékenységek

Egy specifikus technológia K+TF-infrastruktúrája (a gyáregység, a műszerezettség és a kutatóközpontokat összekötő nagy sebességű számítógépes hálózatok) és kompetencia-központjai

A technológiai transzfer és a kisvállalkozások (KKV-k) együttműködési hálózatainak tökéletesítése, és ugyanez a KKV-k és a többi vállalkozás és egyetem, a mindenféle posztgraduális oktatási intézmények, a regionális hatóságok, a kutatóközpontok és a tudományos és technológiai pólusok (tudományos és technológiai parkok, technológiai pólusok stb.) között

A főleg a KKV-kben folyó K+TF-nek nyújtott segítség (beleértve a K+TF-szolgáltatásokhoz való hozzáférést a kutatóközpontokban)

Komplex támogatási szolgáltatások cégek és cégcsoportok számára

A KKV-knek nyújtott segítség a környezetbarát termékek és termelési folyamatok promoválása érdekében (a tényleges környezetirányítási rendszer bevezetése, a környezetbarát technológiák elfogadása és használata, a „tiszta” technológiák integrálása a cégek termelési folyamataiba)

A kutatással és az innovációval közvetlen kapcsolatban álló cégekbe történő befektetések (innovatív technológiák, új cégek létrehozása az egyetemek, a már létező K+TF-központok és cégek stb. által)

Egyéb befektetések a cégekbe

Egyéb intézkedések a KKV-khez kapcsolódó kutatások, innováció és vállalkozó szellem ösztönzésére

Információs társadalom

Telefonos infrastruktúrák (ideértve a széles sávú hálózatokat is (*))

Információs és kommunikációs technológiák (hozzáférés, biztonság, interoperabilitás, kockázatelemzés, kutatás, innováció, e-tartalom stb.)

Információs és kommunikációs technológiák (IKT, angolul: TEN-ICT)

Az állampolgároknak szóló szolgáltatások és alkalmazások (e-egészségügy, e-kormányzat, e-tanulás, e-beilleszkedés stb.)

A KKV-knek szóló szolgáltatások és alkalmazások (e-kereskedelem, oktatás és képzés, hálózatépítés stb.)

Egyéb intézkedések a KKV-knek az IKT-hez való jobb hozzáférése és hatékonyabb használata érdekében

Kivonat a célzatos ráfordítások listájából.

Forrás: az Általános Szabályzat tervezete, IV. függelék.

(*) Csak a „Konvergencia” célkitűzésre vonatkozik.

Strukturális alapok 2007–2013: 308 milliárd euro a növekedés és a munkahelyek számára

7

EU-25: A konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás régiói, 2007–2013

Konvergencia-régiók

Kikerülő régiók

Bekerülő régiók

Versenyképességi és foglalkoztatási régiók

A 2005 áprilisában rendelkezésre álló Eurostat GDP/fő adatok és a 2005. decemberi Pénzügyi Perspektívák megállapodás alapján. © Az adminisztratív határok EuroGeographics Egyesülete

8

Az a 2006-os év végéig érvényes aktuális keretprogram, mely 2003–2006-ban 20 milliárd eurós költségvetéssel bírt, ezentúl hozzávetőleg 54 milliárd euróval rendelkezik majd, és most először fogja szinkronizálni a 7. Kutatási Keretprogramot (angolul: FP7) az EU 2007–2013-as pénzügyi kerettervével. A FP7-et négy program között osztják el, melyek mindegyikének specifikus célkitűzései lesznek: ● Együttműködés: az egyetemek, az ipar, a

kutatóközpontok és az állami hatóságok közötti együttműködés támogatása, a kulcsfontosságú tudományos és technológiai szakterületeken betöltött vezető szerep megszerzése érdekében;

● Ötletek: egy Európai Kutatótanácsot fognak létrehozni, mely ösztönözni fogja a kreativitást és kiválóságot, az európai porondon versengő egyéni csapatok által végzett alap- és interdiszciplináris kutatások finanszírozása révén;

● Emberek: a képzés, a mobilitás és a megerősített „Mar ie Cur ie - cselek vések ” révén tör ténő karrierfejlesztés célja az európai kutatásokhoz szükséges humánerőforrások továbbfejlesztése és megerősítése lesz;

● Kapacitások: az európai kutatási és innovációs kapacitást a kutatási infrastruktúrák koordinálásával és fejlesztésével, a kutatásban érdekelt regionális csoportosulások és KKV-k, a tudomány és a társadalom közötti jobb kapcsolatok, valamint a nemzetközi együttműködés fejlesztésével fogják megerősíteni.

Az EU regionális politikájának beavatkozásaival kapcsolatos szinergiák legfőképpen a „Kapacitások” program és annak cselekvései: a „Kutatási infrastruktú-rák”, a „KKV-k hasznára váló kutatások”, a „Tudás régiói” és a „Konvergencia-régiók kutatási potenciálja” között fognak létezni. A kutatási infrastruktúrák tekintetében az FP7 a legjobb európai kutatási infrastruktúrák optimalizálását és fejlesztését, valamint az új páneurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák létrehozását tűzte ki céljául. A KKV-kra vonatkozóan az FP7 a KKV-kinnovációs kapacitásának és az új technológiákon alapuló termékek és piacok kifejlesztéséhez való hozzájárulásuknak a megerősítését javasolja, segítséget nyújtva nekik a kutatás kihelyezésében, a kutatási erőfeszítések növelésében, hálózataik kiterjesztésében, a kutatási eredmények jobb felhasználásában és a technológiai know-how megszerzésében. „A tudás régiói” kezdeményezés keretében az FP7 az európai régiók kutatási potenciáljának a megerősítését javasolja, különös tekintettel a regionális „kutatás által vezérelt csoportosulásokat” egyesítő egyetemek, kutatóközpontok, vállalatok és regionális hatóságok

fejlődésének bátorítására és támogatására Európa-szerte. A „Konvergencia-régiók kutatási potenciálja” című program esetében az FP7 javaslata a kibővített Unió teljes kutatási potenciáljának létrehozását szándékszik ösztönözni, részint az érintett régiók kutatási potenciál jának a felszabadításával és fejlesztésével, részint azzal, hogy segítséget nyújt a térségek kutatóinak abban, hogy s ikeresen részt vegyenek az uniós szinten folyó kutatási tevékenységekben. Az e címszó alatt támogatott programok azonosítani fogják a Konvergencia-régiókban létező vagy most felbukkanó kiválósági központok kutatási kapacitásának a megerősítésére szolgáló igényeket és lehetőségeket, amelyeket a strukturális alapok esetleg már támogattak.

A 2007–2013-as periódus számára az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága és az Európai Beruházási Bank (EBB, angolul: EIB) két új kezdeményezést indított el a közelmúltban – a jaspers-t és a jeremie-t. Mindkettő abban szeretne segíteni, hogy a haszonélvező országok teljesen felhasználják a strukturális alapok és a Kohéziós Alap pénzösszegeit. Az „Európai Régiók Projektjeinek Előkészítésére Szolgáló Egyesített Segítség” (JASPERS) kezdeményezés egy műszaki segítségnyújtási lehetőség, mely segíteni fogja a tagországokat és a régiókat az olyan kiváló minőségű projektek előkészítésében, amelyeket a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból fognak finanszírozni. A JASPERS egy 50 szakértőből álló csapatot jelent majd, akiket az EBB luxembourgi központjából fognak irányítani. A JASPERS által nyújtott segítség a szállításokra és az energiaipari infrastruktúrára – ideértve a transzeurópai hálózatokat is –, a hatékony energiagazdálkodásra és a megújúló energiára, különösképpen az erre vonatkozó köz- és magánszférai partnerségek vélelmezésére vonatkozik majd.

2007–2013: Fokozottabb szinergiák a többi uniós politikával, eszközzel és intézménnyelA 2007–2013-as periódus szinergiáit a kutatásnak és fejlesztésnek nyújtott uniós regionális politikai támogatás és a többi uniós eszköz és intézmény – és elsősorban a 7. Kutatási Keretprogram –, az Európai Beruházási Bank és az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának közös kezdeményezései, a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (angolul: CIP), az uniós szabad verseny, valamint az állami támogatások politikája között kell keresni.

Műszaki kutató- és fejlesztőintézet Steyrban, Ausztria

9

A Mikro- és Középvállalkozások Egyesült Európai Erőforrásai (JEREMIE) kezdeményezés megkönnyíti majd a KKV-k hozzáférését a finanszírozáshoz. A tagországoknak és a régióknak lehetőségük lesz a pénzügyi műveletek irányításának és a KKV-kat finanszírozó programoknak a kihelyezésére az Európai Beruházási Alaphoz (EBA, angolul: EIF). A termékek kötvényeket, kockázati tőkét, garancialeveleket, kölcsönöket és műszaki segítséget fognak tartalmazni, ami sokszorozni fogja az uniós alapok hatását, mivel a szubvenciók helyett forgó pénzügyi termékeket fognak használni. Az EBA és az országos és regionális hatóságok olyan megfelelően méretezett sémákat fognak használni, melyek a természettudományi induló vállalkozásoktól a hagyományosabb szektorokban tevékenykedő közepes méretű vállalkozásokig terjednek.

A 7. Kutatási Keretprogrammal kapcsolatban az EBB és az Európai Bizottság is új módozatokat készít elő az EU által biztosított szubvenciók befolyásának a növelésére, amikor azokat az EBB kölcsöneivel kombinálják. E célból egy Kockázatmegosztó Pénzügyi Eszközt (KMPE, angolul: RSFF) dolgoznak ki. A KMPE-t használva, a bank saját pénzalapjaival egészíti ki a közösségi szubvenciós forrásokat, és a kockázatosabbnak tűnő projektek kockázatainak részleges lefedését így hajtja végre. Az Európai Bizottsággal való együttműködés további területei azoknak a megállapodásoknak a bevezetésére vonatkoznak, amelyek a finanszírozási technológia hálózatainak és sémáinak európai megközelítésére vonatkoznak, és amelyek az IKT-tartalom és az IKT-alkalmazások bevonásával és az európai audiovizuális projektek támogatására és finanszírozására szolgáló szinergiák létrehozásával járnak.

A Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (angolul: CIP) célja, hogy a az európai politikai törekvések középpontjába állítsák a versenyképesség kérdését, vonzóbbá tegyék Európát a befektetések számára a vállalkozói kezdeményezőképesség fellendítése és olyan munkalégkör kialakítása révén, amelyben az innovációs képesség korlátlanul növekedhet és fejlődhet. A 2003-as tavaszi EU-csúcs ajánlásait követve az Európai Bizottság 3,62 milliárd eurós költségvetést javasolt, a keretprogramot pedig az innováció és a versenyképesség területét érintő összes közösségi program alapvető törvényes kereteként javasolta. Mindez koherens keretet biztosít az összes olyan közösségi akciónak, melyet a vállalkozó szellem, a KKV-k, az ipari versenyképesség, az innováció, az IKT-fejlesztés és -felhasználás, a környezeti technológiák és az intelligens energia területein kezdeményeztek.

A javasolt keretprogram három fő tevékenység körül strukturálódik: ● a főleg a KKV-kre összpontosító Vállalkozó Szellem

és Innovációs Program; ● az Információs és Kommunikációs Technológiák

politikáját támogató program, az IKT-knek az üzleti életben, az adminisztrációban és az állami szektor szolgáltatásaiban való elfogadásának támogatására;

● az Intelligens Európai Energiaprogram.

A Vállalkozó Szellem és Innovációs Program bevezetésének részleges menedzselését az EBA fogja végezni, hogy a KKV-ket 200 000 és 2,5 millió euro közötti magántőkéből származó pénzösszeggel szubvencionálja.

A 2007–2013-as periódus esetében az EU szabad versenyre és állami támogatásokra vonatkozó politikáját felülvizsgálják, hogy a közös piac keretén belüli hatékony verseny biztosított legyen, és hogy Európa versenyképessége növekedjen a világpiacokon. A Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Keretprogram most először akar megbirkózni azokkal a piaci problémákkal, melyek gátolják az innovációk átadását.

A keretprogram az alábbiakat fogja szabályozni: ● ösztönző eszközök létrehozása a cégek számára,

hogy azok egyre nagyobb szerepet vállaljanak a határokon átívelő együttműködésben, és hogy ezzel valósággá váljon az Európai Kutatási Térség;

● a köz- és magánszféra közötti partnerségek bátorítása, hogy az új ismeretek fokozottabban beépül jenek az új termékek be és az új szolgáltatásokba;

● nagyobb törvényes biztonságérzet kialakítása a nem profitorientált kutatási testületek számára. Amikor ezek a szervezetek finanszírozáshoz jutnak, nem mindig világos, hogy ez állami támogatás vagy sem. Az új szabályoknak tisztázniuk kell ezt, és lehetővé kell tenniük mind a szerződéses alapon, mind a nem profitalapon működő kutatás fellendítését, az elébe gördülő akadályok eltávolításával.

Például: az állami támogatások új szabályozása lehetővé tenné, hogy a tagországok támogatást nyújthassanak az induló innovatív vállalkozásoknak, és hogy ezzel áthidalhatók legyenek a cégek létrehozásának első éveiben jelentkező finanszírozási problémák. Ez lehetővé tenné, hogy a KKV-k szolgáltatásokat vásároljanak az innovációs közvetítőktől, és hogy támogathassák az innovációs csoportosulásokat.

FORTH: lézeres kezelés kidolgozása a homlokzatok megtisztítására, Görögország

10

Sokszínű iparával és magas szintű tanulmányi és szakmai képzéseivel Baszkföld a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek tekintetében Spanyolország egyik vezető régiója. 1997-ben a baszk kormány pontosan e potenciál hiánytalan kihasználásáért hozta létre a Baszk Tudományos, Technológiai és Innovációs Hálózatot (SARETEK). Az intézkedés célja a piaci követelményeknek való jobb megfelelés volt, valamint, hogy a cégeket azzal a helyileg létező, átfogó és kiváló minőségű technológiával lássák el, mely a partnerek szakosodásán és szoros együttműködésén alapul. Az ERFA társfinanszírozza az infrastruktúra-fejlesztést célzó befektetéseket és a kísérleti projekteket is.

A résztvevők széles skálájával találkozhatunk: hozzávetőleg 30 technológiai központ, egyetemi kutatóintézetek (Baszkföld négy egyeteme, azaz: Navarre, Deusto, Mondragón és San Sebastian), szektoriális kutatóközpontok, üzleti innovációs és fejlesztési központok, jóváhagyó és tesztelő testületek, köz- és magánszférákhoz tartozó, valamint vegyes tulajdonú kutatószervezetek. Eddig több mint 75 olyan résztvevő jelentkezett, amelyek specifikus szektorokhoz tartozó „csoportosulásokat” képviselnek, míg a tizenkét „felügyeleti” technológiai központ – a Ceit, Inasmet, Ikerlan, Gaiker, Labein, Robotiker, Tekniker, Leia, ESI, Fatronik, Cidetek és VICOMtek – a hálózat lelkét képezi.

A gyakorlatba átültetett programok számosak, sokfélék és gyakran nagyon komplexek. A befektetések célja egy átfogó regionális kutatási és fejlesztési infrastruktúra létrehozása, és ez építkezéssel , renoválással , modernizálással és felszereléssel jár. Az általános kutatási projektek megrendelésre készülnek, és a technológiai szektorokra specializálódott programok célja a regionális szereplők versenyképesebbé tétele. Nemzetközi projektek is léteznek, hogy ezzel segítsék a résztvevőket az európai és a világpiac által nyújtott lehetőségek megragadására.

Számos példát lehetne hozni olyan projektekre, amelyeket e hálózat infrastruktúrái és szolgáltatásai tettek lehetővé. Egy ilyen példa az Ikerlan szövetkezeti társaság, mely a kaliforniai Lawrence Berkeley Laboratoryval együttműködve egy olyan moduláris üzemanyagcellát fejlesztett ki, mely elektromos áram és hő kombinált termelésére is képes, és amelynek elsődleges alkalmazásai a lakásipari szektorban lesznek. Ugyanitt említhető az Inasmet Alapítvány által kifejlesztett új gyártófolyamat, mely az egyik európai repülőipari projekt eredményein alapul, és mely egy titán alkatrész legyártására szolgál. Az alapanyag a Ferrari autógyár érdeklődését is felkeltette, és ők felelnek majd a gyáregységeikben való ipari felhasználás jóváhagyásának a megszerzéséért is. Időközben a Vizuális Kölcsönhatás és Kommunikációs Technológiák Központja (VICOMtech) – európai és dél-koreai kutatóközpontokkal együttműködve – az „Intelligens Gyártórendszerek” projekten dolgozik, mely a gyártási folyamatoknál használt adatok biztonságának a garantálására terveződött.

Projekt: Infrastruktúrák a Baszk Technológiai Hálózat központja számára

Program: 2. célkitűzés (2000–2006)

Összköltség: 76 830 898 euro

EU-s hozzájárulás: 38 415 449 euro

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

Kapcsolatfelvétel

Iñaki Beristain

Gazdasági és tervezési igazgató

Baszk Kormány

Calle Donostia – San Sebastian 1

E-01001 Vitoria-Gasteiz

Tel.: (+34) 945 01 90 62 / Fax: (+34) 945 01 90 62

E-mail: [email protected]

http://www.saretek.net/pub/index.htm

A kiválóság infrastruktúráiAz egész régióban létrehozott átfogó, csúcstechnológiai infrastruktúra alkotja a baszk dinamizmus sokféle formában történő megnyilvánulásának az alapját, mivel ez a szerteágazó hálózat számos szakterületet érint.

15 IN

NOVA

TÍV

PROJ

EKT

Új kutatási infrastruktúra Baszkföldön, Vitoria-Gasteiz

11

Az az Írország, mely 1973-ban az Európai Közösség legszegényebb tagországa volt, jelenleg annak egyik leggazdagabb tagjává lett, mivel GDP-je 2002-ben az EU-25 egy főre eső átlagának 132,7%-a volt. Ez a rendkívüli sikersztori részben a strukturális alapok hatékony felhasználásának is köszönhető. A prioritások között a haladó technológiák fejlesztése kulcsfontosságú szerepet játszott az ország modernizálásában és – félreeső helyzetéből adódó – elszigeteltségéből való kiemelésében.

Az ír kormány kezdeményezésére, az 1990-es évek elején elindították a Haladó Technológiák Programjait (HTP, angolul: PAT), melyek létrehozták az Írország Vállalatot (a helyi kezdeményezések állami ügynöksége), az ipari szektor és a harmadfokú egyetemi oktatás intézetei közötti partnerséget. A kezdeményezés célja a stratégiai fontosságú technológiákhoz szükséges ismeretalap kifejlesztése volt. Azóta a HTP számos feladatot végrehajtott az egyetemek keretében létrehozott és az Írország Vállalat tulajdonában álló központok segítségével. E központok – a technológiai transzferek és szektoriális hálózatok révén – hozzásegítik az ír ipart a felsőfokú ismeretek megszerzéséhez, az ipari szereplőknek segítséget nyújtanak a szerződések megkereséséhez és a termékfejlesztéshez, tanácsokkal látják el őket a szolgáltatási megállapodások jogi keretét illetően, és finanszírozzák az alkalmazott kutatótevékenységeket.

Az 1999-ben elindított projektet jelenleg az ERFA társfinanszírozza, célja pedig a HTP-k jövendő fejlődésének menedzselése, ipari befolyásuk és a lisszaboni stratégiához való hozzájárulásuk megerősítése révén. Írország gazdasági sikerének egyik következménye volt az is, hogy az új, kiemelkedő potenciálú technológiákat nem a HTP-kben fejlesztették ki, mivel a központok továbbra is nehezen tudnak kutatókat alkalmazni. Ennek oka, hogy ez utóbbiak a magánszektorban nagyobb fizetéseket kérhetnek, miközben az ipari kihívásokkal ott „valós

időben” találkozhatnak. Innen adódnak a HTP-k reagálási hiányosságai ezekkel a most megje-lenő technológiákkal szemben. Az új meg-közelítéssel ezentúl az egyetemek felelnek a központok működésé-ért, és az Írország Vállalat által nyújtott támogatás az egyes központokkal aláírt azon megállapo-

dások alapján fog történni, melyek olyan sajátos szolgál-tatások biztosítására vonatkoznak, mint a képzések, sze-mináriumok, kutatási és fejlesztési szolgáltatások vagy a kutatási projektek versenyképes finanszírozására kiírt ver-senypályázatok. „Technológiai platformokat” is felállítanak majd, hogy bátorítsák az alkalmazott kutatásokban egyre fokozottabb szerepet vállaló iparágak finanszírozásának optimális koncentrálását. E platformokból három már mű-ködőképes: ezek a biotechnológia, az információs techno-lógia és az ipari technológiák területén tevékenykednek. A projekt lehetővé tette a HTP-k rugalmasságának és minő-ségének az erősödését, és így az a kormányzati elvárás is teljesülhet, mely az állami befektetések jobb kereskedelmi eredményeire vonatkozik.

Új technológiai lendületben a „kelta sárkány”Habár szigetország, Írország jelenleg mégis a haladó technológiák intenzív fejlesztésének a központja. Ez részben azoknak az EU által helyszínen finanszírozott, országos programoknak is köszönhető, amelyek most adják az ország ipari szükségleteit jobban szolgáló programok teljesítéséhez a szükséges „második lendületet”.

Projekt: Haladó Technológiai Programok (PAT)





Kapcsolatfelvétel

Michael Leahy

Enterprise Ireland

Glasnevin, Dublin 9

Írország

Tel.: (+353-1) 808 26 62 / Fax: (+353-1) 808 26 62


http://www.enterprise-ireland.com/

Egy ír szupermarkettel együttműködve, ez a világ első olyan megoldása, mely a DNS-t használja a húst szolgáltató állat azonosítására

Címke, mely nyomon követhető DNS-részleteket tartalmaz a termék eredetét illetően

12

Az új digitális nyomtatási cég, a Flexmed Digital, azt a – Stockholmtól 400 km-re található – 14 000 lakosú Sunnét választotta vállalkozása székhelyéül, mely a norvég határ közelében lévő Värmland megyében fekszik, és mely a többi fontos döntéshozó központtól is távol esik. A cég kétfős személyzettel és egy új gépben testet öltő jelentős befektetéssel kezdett működni. Kétségtelen tény, hogy a Fryken folyó partján található nyírfák között megbúvó, fából és üvegből készült Ideum-épület nagyon vonzó. És ami ennél is fontosabb, az Ideum a Broby Grafiskához tartozik, mely egy nemzetközileg ismert, nyomtatásra, csomagolóanyag-tervezésre és multimédiás grafikai technológiákra szakosodott iskola. A Broby Grafiska a régió hagyományos iparágaiból (papír- és grafikai ipar) eredő cégeket tömörítő „Packaging Arena” (Csomagolótér) céghálózattal, valamint a helyhatóságot, a karlsbadi egyetemet és a Svéd Flexográfiai Intézetet is magába foglaló partnerek széles skálájával együttműködve végzi oktatási tevékenységeit. „Ezen oktatási háttér közelsége volt a döntő tényező számunkra”, erősíti meg Eva Lovén, a Flexmed Digitaltól.

Ebben az összefüggésben, az Ideum többet jelent egy épületnél: az Ideum egy fogalom.

Ez a 2001–2002-ben ERFA-támogatással készült léte-sítmény a funkcionalitást a stílussal és a csúcstechno-lógiai környezettel egyesí-ti, 25 inkubációs egységet biztosít a cégek számára, de gyűléstermei, olvasótermei és laboratóriumai is van-nak. Ezek egyike ad helyet annak a nagy prototípus-műhelynek, mely csoma-golóanyag-mintákat készít a régió vezető iparágainak. Habár nem mindegyik KKV áll közvetlen kapcsolatban a csomagolóanyag-iparral, az Ideum fokozatosan eléri kitűzött célját, nevezetesen, hogy e növekvő szektor szakértőközpontjává, az innováció melegházává és az üzleti csoportosulások központjává váljon. „Az Ideum már most nagy lendületet adott fejlődésünknek, és azt is láthatjuk, hogy a vállalkozók számára mennyire vonzónak tűnik a csomagolóanyag-ipar élére kerülni”, jegyzi meg Anna Bloomquist, a vállalkozójelöltekkel való tárgyalá-sok felelőse.

Mindezek ellenére, Sunne először csak egy, a dicsőségesebb múltból megmaradt, korlátozott ipari bázist tudott rendelkezésre bocsátani, és semmilyen kutatási és fejlesztési kapacitással nem rendelkezett. A dolgok csak 1992-ben kezdtek változni, amikor az ismert Tetra Pak csoport nyomtatóműhelyt hozott létre a faluban. Ráérezvén a lehetőségre, a helyhatóság úgy határozott, hogy a Tetra Paknak teljes mértékben hasznot kell húznia a helyi szakértelemből, és ettől kezdve a helyi iskola nyomtatásra és dizájnra szakosodott. 1999-ben az iskolát kettéosztották, és a Broby Grafiska különálló entitássá vált. Jelen pillanatban az Ideum-telep túl kicsinnyé vált, és tervbe vették a bővítését. 1992-ben, a grafikai iparban foglalkoztatottak száma 125 volt Sunnéban, 2003-ban 600 lett, míg 2005-ben 800. Vállalkozásbarát környezetének köszönhetően, a 296 svéd helyhatóság közül Sunne jelenleg a 22. helyen áll.

Projekt: Kutatási és fejlesztési, oktatási és üzleti szakvéleményezési központ

Program: 2. célkitűzés, 2000–2006 (2001-es év)




Kapcsolatfelvétel

Per Branzén

Projektvezető

Broby Grafiska Utbildning 37

S-686 80 Sunne

Tel.: (+46-565) 179 00 / Fax: (+46-565) 179 01


http://www.brobygrafiska.sunne.se

Tervezz nekem egy csomagolást!A Tetra Pak 1992-es megérkezésekor, Sunne faluja alkalmasnak találta a pillanatot egy olyan grafikai és csomagolóipari szakértőközpont felépítésére, mely a helyi iskola, a helyi vállalat és a felsőoktatási szektor együttes erejére alapul. Ebből a helyi gazdaság és a helyi munkaerőpiac rendkívüli hasznot húzott.

A csomagolóiparban ismert flexográfiai nyomtatási technikához kapcsolódó kutatási és fejlesztési, oktatási és vállalkozásfejlesztési központ

15 IN

NOVA

TÍV

PROJ

EKT

13

A döntő pillanat az 1990-es évek végén következett be, amikor az ULB (Brüsszeli Szabadegyetem) egy egyetemi campust nyitott a régióban. A Charleroi Aéropôle-telepen ekkor építették és szerelték fel a Charleroi ULB Biopole középpontjában álló Biológiai és Molekuláris Orvostudományi Intézetet (BMOI), mely eleinte ERFA-támogatással épült, és amely egy természettudományoknak szentelt campus. Az állami, kórházi, ipari és pénzügyi partnerek együttes erőfeszítéséből született befektetés célja egy tartós technológiai és gazdasági pólus kialakítása volt. Alkalmi kutatóprogramokat fognak elindítani a biotechnológia üzleti alkalmazásaira vonatkozó alapismeretek bővítésére, különös tekintettel a diagnosztizálás, a gyógyszeres kezelés és a klinikai vizsgálatok területeire.

1999 óta a BMOI – mely jelenleg hozzávetőleg 250 kutató munkahelye – az ULB tudósainak a legjavát alkalmazza. A gyorsan valósággá vált álom az első biotechnológiai cégek létrehozása volt: ezek az Euroscreen vagy a Henogen, melyek a Biopole szomszédságában jöttek létre. Az új berendezések megvásárlását támogató anyagi befektetések mellett, a 2001-es ERFA-finanszírozás az innovációs folyamat hiányzó láncszemének a pótlását is lehetővé tette, azaz a BioVallée létrehozását. Az e kutatási és fejlesztési szervezetben dolgozó 40 kutató kizárólagos feladata a kutatási eredmények érvényesítése és azok üzleti innovációvá való átalakítása a kipróbált és letesztelt technológiák alapján. Ez különösképpen a farmakogenomikára (a genetikai profil hatását tanulmányozza a gyógyszerek hatékonyságára) és a géntechnológiára érvényes. Ily módon, a BioVallée már most hozzájárult – aktiva-átadás révén – olyan cégek létrehozásához, mint a DNA Vision, mely a genetikai elemzés terén tevékenykedik.

A gyógyászat mellett, a biotechnológiáknak komoly sze-repet szánnak a többi tevékenységi terület mélyreható átalakításában is, a környezetvédelemtől a kozmetikai iparig és a kiskereskedelemig. Olyan teszteket dolgoztak ki például, amelyek képesek kimutatni a disznóhús nyo-mait a „tiszta marhahúsként” reklámozott darált húsban is, vagy olyanokat, amelyek képesek megállapítani a

lazac származási he-lyét. Ezek a tudomá-nyos csúcstechnikák csak most kezdenek megjelenni a piac-vezető laboratóriu-mokból. Egy olyan régióban, ahol az egy főre eső GDP az EU-15 átlagának csak 74,9%-át éri el, és

ott, ahol a fiatalok munkanélkülisége rendkívül magas (38,4% 2003-ban), a gazdaság fellendítése megköveteli ezen új ismeretek átalakítását munkahelyteremtő tevé-kenységekké. Mindezzel az 500 állandó alkalmazottat és az aktuális projektjeihez rövidesen újabb kutató-kat alkalmazó Charleroi Bio pole tökéletesen tisz-tában is van.

A régiót felélesztő „biopólus” A belgiumi Hainaut régió felélesztése a tudásalapú gazdaság és a természettudományok összekapcsolása révén: ez a Charleroi Biopole (biopólus) projekt szándéka, amely demonstrálja azt a képességét, amellyel az innovációt az egyetemekről a vállalatokhoz továbbítja.

Projekt: ULB Charleroi Biopole

Program: 1. célkitűzés Hainaut (1994–1999) és 1. célkitűzés Hainaut „átmeneti támogatás” (2000–2006)

Összköltség: 22 310 417 euro (1994–1999) és 16 822 372 euro (2000–2006)

EU-s hozzájárulás: 11 155 209 euro (1994–1999) és 8 411 186 euro (2000–2006)


Kapcsolatfelvétel

Catherine Mathot

Vallon régió, Európai Programok Igazgatósága

Tel.: (+32-(0)81) 33 39 39 / Fax: (+32-(0)81) 33 37 44


Charles Bricman

BioVallée ASBL

Tel.: (+32-(0)71) 37 85 00


http://www.ulb.ac.be/ibmm/home.html

Minerva Központ, BRC-Biotechnológiai Kutatóközpont, a Brüsszeli Szabadegyetem Charleroi-ban

Kutatótevékenység a Minerva Központban

14

Az Århus városától délre fekvő, 4000 lakosú Samsø sziget azt tervezi, hogy villamosenergia- és fűtési szükségleteit 100%-ban a megújuló energia (ME) felhasználásával próbálja megoldani, míg egy off-shore szélerőmű a szállításokhoz szükséges villamosenergia-szükségletek megoldásában fog segíteni. Az 1997-ben ismertetett „ME Terv” kimutatta, hogy van megoldás erre a rendkívüli kihívásra. Ezt a célkitűzést azonban csak a lakosság bevonásával lehet teljesíteni. Erre gondolt az a polgári csoport is, mely 1997-ben megalapította a Samsø-i Energiaügyi és Környezeti Egyesületet, amelynek a segítségével tájékoztatni és figyelmeztetni akarják a sziget lakosságát. Ennek az egyesületnek, a helyi tanácsnak, a Farmerek Egyesületének és a Kereskedelmi Kamarának a kezdeményezésére, 1998-ban létrehozták a Samsø-i Energiaügyi Társaságot, mely az energetikai terv végrehajtását koordinálja. 2002-ben, ezt a Samsø-i Energetikai Akadémia megalapításának a határozata követte, mely a szerzett know-howra alapuló munkahelyteremtéssel és a megújuló energia területén aktív dán és európai kutatók szigetre csalogatásával van megbízva. Ezzel párhuzamosan, a helyhatóság egy olyan fejlesztési stratégiát indított el, melyben a megújuló energia a sziget legfontosabb kincseként szerepel.

Habár az akadémia még nem nyílt meg, a sziget mégis minden évben hozzávetőleg ezer környezeti szakembert, egyetemistát és „zöld” turistát vonz, és e látogatókból jelentős gazdasági hasznot húz. Az ME fejlesztéséhez szükséges eszköztár mellett, a számos helyi projekt

konkrét tapasz-talatából ihletőd-ve, az akadémia tanfolyamokat és szemináriumokat fog tartani az ME-re való rátérés folyamatáról. A résztvevők által megfogalmazott dokumentumo-knak, az általuk ismert helyzet-nek és régióik ME-politikájának ismeretében ez a z i n t é z m é n y mindegyikük szá-mára képes lesz olyan cselekvési terv körvonala-zására, mely a 100%-ban meg-újuló energiák felé vezető első lépést jelenti majd. Következésképp, a tervet egy online hálózat révén is fejleszteni lehet majd, amelynek segítsé-gével valamennyi résztvevőnek kérdéseket lehet feltenni, és az összes e témával kapcsolatos projektről információ-kat és beszámolókat lehet szerezni.

Az ERFA segítségével átalakított akadémiai épület jó példa lehet az ökológiai építészetre. A biotóp tiszteletben tartásáért a volt part menti mocsarak füves övezetében található épület cölöpökre épült, kivitelezése pedig olyan természetes anyagok felhasználásán alapszik, melyek szabályozzák a nedvességet és a hőmérsékletet; vízfogyasztása minimális, a fűtés és a villamos energia (amelyet a szél ereje is termel) előállítása napelemekkel történik, energiatakarékos technológiákat használ, a hulladék nyolc különböző kategóriára van osztva, stb. A nagyméretű átrium sokféle lehetőséget kínál a látogatóknak, ideértve a szabad terű irodákat, a kiállítótereket, az ülés- és olvasótermeket, valamint egy könyvtárat.

Projekt: Samsø-i Energetikai Akadémia


Időtartam: 2005. január – 2006. december


EU-s hozzájárulás: 405 405 euro


Kapcsolatfelvétel

Søren Hermansen

Menedzser/energiaügyi tanácsadó

Museumsvej 1

DK-8305 Samsø

Tel.: (+45-86) 59 23 22 / Fax: (+45-86) 59 23 11


A szélre, a napra és az új ötletekre nyitott sziget100%-ban megújuló energia! Vállalva a kihívást, Samsø szigete egy olyan tervet fontolgat, mely a szél- és napenergia széles körű felhasználásával csökkentené a CO

2-kibocsátást, ugyanakkor lehetővé szeretné tenni,

hogy Európa többi régiói is részesülhessenek az általa elért eredményekből. A projektben egy egész közösség kollektív „energiáinak” a mozgósításáról is szó van.

Nørreskijte: szárazföldi szélmalom

15 IN

NOVA

TÍV

PROJ

EKT

15

Az öreg és hanyatlásban lévő kikötői övezet, a Merseyside, tartós problémákkal és az ország egyik legmagasabb munkanélküliségi arányával (6,5% 2003-ban, amelyből 37,3% hosszú távú munkanélküli) küszködik. A növekedésben lévő szektorokban tevékenykedő innovatív cégek támogatása a régió egyik fő prioritása. Az ERFA és az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség (angolul: NWDA) által társfinanszírozott DigitalINC az Egyesült Királyság digitális iparának vezető üzleti inkubátora, és egyik alappillérét képezi annak a „Digitális Akadémia” elnevezésű projektnek, mely az oktatás digitális tartalmának a felújítására, az információs társadalomra, a KKV-knak nyújtandó támogatásokra és a kutatásra összpontosít. A Digitális Akadémiát a Liverpool központjában található és a John Moores Egyetemhez tartozó Digitális Tartalom Nemzetközi Központ (DTNK, angolul: ICDC) menedzseli.

A DTNK az üzleti inkubációt tartja a legjobb módszernek az életképes cégek létrehozásához. Ez az intézmény nemcsak munkafelületet biztosít számukra, hanem valódi ugródeszkát is, mely az eljárás minden egyes szakaszához (elindítás előtt, elindításkor, a kezdeti fejlődési szakaszokban) elengedhetetlen hatékony szolgáltatások és berendezések formáját ölti. Az inkubáció 3 évig tart, és magában foglalja az első három hónap utáni üzleti életképesség kiértékelését, valamint ezt követő ellenőrzést is tartalmaz. A DigitalINC-nek egy speciálisan tervezett épület ad otthont, és olyan szakértői csapattal rendelkezik, amelynek tagjai különböző szakterületeken aktívak, ideértve az üzleti tervek készítését, a marketinget, az adminisztrációt, a pénzügyi szervezést és a brókerséget. Az összes cég hasonló beállítottságú és mindehhez illeszkedő tevékenységeket folytat. Olyan, egymáshoz kapcsolódó projekteken dolgoznak, melyek kölcsönös hasznot biztosítanak számukra, és így tovább erősítik az együttműködés légkörét.

2002. áprilisi elindítása óta a DigitalINC hozzávetőleg 20 céget inkubált, amelyek közül egyesek értékes díjakat nyertek, kezdve a grafikai dizájnnal, egészen a távoktatá-sig terjedő különféle szektorokig, ideértve az animációt

és az elektronikus játékokat, a marke-ting-tanácsadást és a biztonsági rend-szereket. A példák közé sorolható az Eek Films (digitá-lis animáció), az Abacor Ltd (elektro-nikus fizetési rend-szerek az alkalma-zottak számára), a

Taecanet (online oktatás), a Splinter (céglogók dizájnja, multimédia-termékek az oktatási és a szociális szektor számára), a Neat 3D (3D-s képalkotás) stb.

„Célunk – magyarázza Peter Leather, a DTNK egyik menedzsere – Liverpool Északnyugat-Anglia digitális központjává tétele. A DigitalINC szavahihetőséget és stabilitást nyert azáltal, hogy a John Moores Egyetemhez tartozó DTNK tagja. Cégünk azoknak a cégeknek is ajtót nyitott, amelyek másképp már nem is léteznének. Induló cégeink innovatív ötletekkel állnak elő, de amikor ezeket az ötleteket olyan nagy, testületi iparágaknak kell eladni, mint a BNFL (Brit Nukleáris Fűtőanyagok), az egyetem hírneve fontos adut jelent.”

Akadémiai címke a digitális KKV-k számáraLiverpool szívében, egy felsőoktatási gyökerekkel rendelkező bizniszinkubátorból induló vállalkozások születtek. A digitális iparágaknak szóló innovatív ötleteik a John Moores Egyetem nemzetközi hírnevéből is hasznot húznak.

Projekt: Digitális Akadémia





Kapcsolatfelvétel

Peter Leather

Biznisz- és inkubációs menedzser

Liverpooli John Moores Egyetem

2nd Floor Faraday House

Liverpool Digital

Edge Lane

Liverpool L7 9NJ

United Kingdom

Tel.: (+44-(0)151) 907 29 29 / Fax: (+44-(0)151) 907 29 00


http://www.icdc.org.ukA digitális technológia felfedezése, főleg a dizájn és a kommunikáció terén

16

A 230 000 lakosú Graz Ausztria második legnépesebb városa, földrajzi elhelyezkedése pedig Közép- és Délkelet-Európa hagyományos összekötő kapcsává tette. Három egyetemének köszönhetően erős tudományos adukkal rendelkezik. A város nyugati részét körülvevő, nagy kiterjedésű ipari övezetet (750 hektár, 32 000 lakos) az iparhoz és a lakóövezethez szükséges területek kiegyensúlyozatlansága jellemzi. A gazdasági sokszínűség hiánya és a gyatra várostervezés szociális problémákat eredményezett. A Grazra vonatkozó URBAN II program általános célkitűzése Graz West felélesztése, azaz e városrész olyan modern tevékenységi központtá való átalakítása, amelynek ezentúl a tudásalapú gazdaságra kell összpontosítania. Ezzel párhuzamosan – a lakosságnak a döntéshozatalba és a cselekvések megtervezésébe történő bevonásával – a gazdasági, szociális és környezeti szükségletek közötti egyensúly megteremtését is figyelembe veszik.

A fentiekkel összefüggésben készült projektek egyikét a „Tudás városaként” ismerik. Ez egy innovatív vállalati központ létrehozásával járt, mely főleg a humánegész-ség-védelemben alk almazható biogyógyászati és b iotechnológia i szakterületeken szorosan

összekapcsolódó tevékenységek „csoportosítását” és az innovatív induló vállalkozások létrehozásának a bátorítását tűzte ki céljául. E vállalati központ telephelyét körültekintően választották ki, mivel közel van a műszaki főiskolához és a Roche Diagnosticshoz, mely Graz West modellértékű vállalata. A vállalkozók és a hálózatépítők hasznot húznak a földrajzi elhelyezkedésből származó szinergiákból, valamint a KKV-k induló szakaszát támogató és a központ által nyújtott széles szolgáltatási skálából (tanácsadás, befektetési támogatás, technológiai transzfer stb.). A különféle tevékenységek létrehozásában a műszaki főiskola diplomásai hasznosnak tartják a „Tudás városát”: a tudás és a gazdaság között kiépülő híd kétirányú forgalmat tesz lehetővé. A vállalati központ kiépítése mellett a projekt részeként helyiségeket vettek át – és adtak bérbe más cégeknek – a Graz városával partneri viszonyban álló Stájer Üzleti Promóciós Ügynökségtől. A projekt átfogó mivolta, a kitűzött céloknak megfelelő jelölt

cégek körültekintő kiválasztása és az az építészeti dizájn, mely egyszerre funkcionális, stílusos és környezetbarát –mindez annak a 2004 októberében felavatott „Tudás városának” a javát szolgálja, amelynek az egész régió fejlesztési pólusává kell válnia.

Projekt: A Tudás városa

Időtartam: 2002 – 2004. október

Program: URBAN II „URBAN_Link Graz West”




Kapcsolatfelvétel

Dr. Alexander Frestl

Sylvia Trattner-Jakob

Graz, Várostervezési, Városfejlesztési és Építkezési Osztály

Irányító hatóság: URBAN II Graz

Europaplatz 20

A-8020 Graz

Tel.: (+43-316) 872 42 10 / Fax: (+43-316) 872 42 09


http://www.urban-link.at

Hidak a jövő felé a „Tudás városában”Graz városának egyik lepusztult negyedében, innovatív tevékenységek hálózatán keresztül, a „Tudás városa” hidakat ver a gazdaság és a technológia között, széles körű szolgáltatásokat nyújtva a kezdeményezések megosztása és a vállalatalapítás számára.

A Graz-West kerület fellendítése

15 IN

NOVA

TÍV

PROJ

EKT

17

A Finnország legfejlet-tebb északi övezetében található Oulu a mo-bil-telekommunikáció kiválósági pólusa, az innovációkban élenjáró „mobilitási kultúra” for-rása. Ennek ismeretében nem lehet meglepő, hogy e szektor cégei-nek, Oulu városának, valamint az oktatási és kutatóintézetek képvi-selőinek sorozatos ta-lálkozói után, 2002-ben megszületett az Octopus projekt, amely a mobil-telekommunikáció alkal-mazási területeinek és szolgáltatásainak a kuta-tását és fejlesztését tűzte ki céljául.

Az Octopus nem akármilyen hálózat. Abban tér el a kereskedelmi mobilszolgáltatóktól, hogy a fizető tagok „zárt” hálózata, mely eddig több mint 40 céget és intézményt, valamint sok egyetemistát számlál. És ez az, amit – földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – az Octopus-hálózat tagjai rendelkezésére bocsát: a legfejlettebb technológiai környezet, amelyben a tagok már akkor élvezik a legfrissebb kutatási eredményeket, amikor azok alkalmazásai még nem is kerültek kereskedelmi forgalomba. Ily módon a cégek innovatív termékeket hozhatnak létre, a kutatók új utakat is megvizsgálhatnak, míg a diákok valódi szolgáltatásokat használhatnak a laboratóriumi szimulációk helyett.

A projekt lelkét egy olyan fejlesztési és kísérletezési platform képezi, amelyet a legfrissebb generációjú mobilrendszerekkel láttak el. Erre támaszkodva, az Octopus-hálózat specializált támogatással – szakvéleményezéssel, tanácsadással, tervezéssel – látja el tagjait, és azon országos lefedettségű hálózata révén, amelynek platformjára egyszerre több ezer terminál is csatlakozhat, valós helyzetekben is lehetővé teszi a technológiai újításokhoz való hozzáférést. Ennek viszonzásaként, az Octopus felhasználja a tagok szakértelmét a projekt kidolgozásához. Számottevőek továbbá a cégeknek nyújtott kommunikációs, képzési, finanszírozási és az eredmények piaci értékesítését szolgáló szolgáltatások is. Az Octopus egy olyan hálózatot is működtet, mely nyitva áll a partnerek és a potenciális ügyfelek előtt.

A legfontosabb partnerek között található a technológiát biztosító Nokia gyártócég, az online hozzáférést biztosító TeliaSonera és az Oulun Puhelin mobilszolgáltatók, a műszaki támogatást és képzést biztosító Oulu Polytechnic, a tagoknak feltételeket és berendezéseket biztosító Oulu Innovation Ltd, végül pedig Oulu városa, mely az Octopus projekt irányító hatósága.

A projekt befejezésének tervezett időpontjáig (2004), az Octopus az új alkalmazások széles skáláját segített kifejleszteni, a mobiltechnológiák használatát pedig kiterjesztette Finnország gyéren lakott, távoli északi régióira, több tucat állandó munkahelyet teremtve, és több száz diákot képezve ki, hozzájárulva egyúttal mintegy 150 egyetemi és politechnikai szakdolgozat kidolgozásához. Mindezek remek okot szolgáltatnak a projekt további két évvel való meghosszabbítására, ami nemzetközibbé teszi, és amelynek a végén az Octopus a céggé való átalakulást tervezi.

Octopus, egy messze tekintő „mobil” projektA mobil-telekommunikáció gyorsan fejlődő világában az Octopus olyan hálózatot jelent, amelynek páratlan képessége van az innovációk előrelátására, mivel tagjainak már azelőtt megengedi a legújabb technológiák használatát, hogy azok a kereskedelmi forgalomba kerültek volna.

Projekt: Az Octopus-hálózat




Kapcsolatfelvétel

Markku Pikkarainen

Programmenedzser

Elektroniikkatie 6

FIN-90750 Oulu

Tel.: (+358-8) 551 30 05 / Fax: (+358-8) 551 36 27


http://www.octo.fi

Az Octopus projekt egy olyan szorosabb mobilszolgáltatói környezetet hozott létre, amelyben a cégek valódi hálózatban tudják letesztelni új technológiáikat és felszereléseiket

18

1995 és 2002 között az algarvei régió produkálta Portugália legmagasabb évi növekedési rátáját (4,9%), ami jóval meghaladta az országos átlagot (3,1%). Ennek ellenére, a régió fejlődését nagyon visszafogta az innovációhoz szükséges motiváció hiánya, amit a vállalkozások és a kutatási testületek közötti együttműködési projektek alacsony száma is tükröz. Innen származott az a döntés, amellyel az Algarvei Egyetem keretében 2003-ban létrehozták az Algarvei Regionális Innovációs Központot (CRIA), ami egyúttal az INOAlgarve Innovatív Cselekvések Regionális Programjának egyik projektje.

A projekt célja az innováció elősegítése, a technológiák transzfere, a hálózatok felélesztése és azoknak a kezdeményezéseknek a támogatása, melyek a szorosabb kapcsolatok kialakításának, valamint a vállalkozók és a kutatók – vagy diákok – közötti kétirányú transzferek bátorítására szolgáló „innovatív kultúra” létrehozásának az eszközei lesznek. A projektet négy partner segíti: a régió jövője számára ígéretes szakterületek kutatási szakértelmével rendelkező Algarvei Egyetem (UALG), az állami befektetésekért felelős decentralizált testület: az Algarvei Koordinálási és Regionális Fejlesztési Bizottság (CCDR), és a magánszektor két testülete, a Fiatal Vállalkozók Regionális Egyesülete (ANJE) és az Algarvei Vállalkozói Egyesület (NERA).

Az első szakasz végén (2003–2004) a CRIA hitelt vehet fel mindazokra a kezdeményezésekre, melyeknek pozitív hatásuk van a regionális versenyképességre. A 2004 márciusában tartott első Algarvei Innovációs Vásár bemutatkozási alkalmat teremtett az egyetemi és a többi kutatóközpont számára, de arra is módot adott, hogy az egyetem és a vállalkozások 80 kutatási téma projektjei kapcsán tájékozódhassanak a konzorciumokkal való együttműködés k i látásairól. A vál lalatok létrehozását célzó ötletbörze 12 projekt kiválasztását eredményezte, melyekből három az agrár-élelmiszeripari nyersanyagokra, egy a haladó információs technológia szolgáltatásaira, kettő az egészségügyi technológiákra, négy a környezetre, kettő pedig a tengeri tudományokra vonatkozik. Az Algarvei Egyetem keretében létrehozott Ipari Tulajdonjogok Elősegítését Támogató Hivatal (GAPI) az innováció fejlesztésére és törvényes védelmére szolgáló, rendkívül fontos eszközzel látta el a régiót. Az egyetemi város keretében a KKV-k inkubációját elősegítendő két vállalati központot is létrehoztak: az egyiket a szolgáltatási tevékenységek, míg a másikat az ipar számára.

Végül pedig, az Algarvei Egyetem területén felállítandó és a kutatókat, valamint a cégeket fogadó technológiai központ biztosítani fogja a tevékenységekhez szükséges logisztikai funkciókat, és ez fogja ösztönözni a biotechnológiák, a biogyógyászat, a tengeri erőforrások és az intelligens rendszerek területén történő innovációkat, miközben 300-400 munkahelyet fog teremteni. Az INOAlgarve program mellett, a CRIA-projekt második szakasza (2004–2007) az elért eredmények továbbfejlesztésén és azok tar tós keretekbe való beépítésén dolgozik majd.

Projekt: Algarvei Regionális Innovációs Központ (CRIA)


Időtartam (1. szakasz): 2003. november – 2004. november

Összköltség (1. szakasz): 545 100 euro

EU-s hozzájárulás (1. szakasz): 436 080 euro


Kapcsolatfelvétel:

Tiago Santos

Algarvei Regionális Innovációs Központ (CRIA)

Algarvei Egyetem

Gambelas campus, Pavillon A5

P-8000 Faro

Tel.: (+351-289) 80 00 97 / Fax: (+351-289) 80 00 98


http://www.ualg.pt/jornal/

Algarve az innováció felé tekintA tengerparti turizmustól túlzottan függő Algarve az innovációra veti tekintetét, és kutatók és vállalkozók alkalmazásával közös frontot akar alkotni a versenyképesség kihívásaival szemben. Ebben a regionális központ a segítségére siet.

Ria Formosa: tengeri erőforrások Algarvéban

15 IN

NOVA

TÍV

PROJ

EKT

19

Egy adott innovációs rendszer hatékonysága a szerepvállalók reagálóképességétől függ. A regionális hatóságok feladata kapcsolataik folyamatosságának a biztosítása, tudatosítva bennük hogy az innováció a puszta tudománynál és technológiánál többet jelent: a kereskedelmi sikerhez olyan innovatív menedzsmentmódszerekre is szükség van, amelyeket a hálózatokban és a csoportosulásokban szerveződő üzleti tevékenységek révén lehet megszerezni. Bizalomgerjesztő, kezdeményezőképes és együttműködő légkörükkel, ez utóbbiak az innovációra összpontosító kollektív intelligencia tényleges hálózatait alkotják.

Az e célokat szem előtt tartó STRATINC konzorcium tagjai gazdag tapasztalatára épít azoknak az eljárásoknak és eszközöknek a felkutatásához, amelyek a következő öt szektorra összpontosító csoportosulások kifejlesztéséhez szükségesek: faipar Lorraine-ben, agrár-élelmiszeripar Murciában és Tenerifén, új anyagok Észak-Rajna–Vesztfáliában, információs és kommunikációs technológiák Közép-Macedóniában és egészségvédő biotechnológiák Oslóban. A projekt általános koordinálásáért felelős Lorraine-i Regionális Tanácsot a következő STRATINC-partnerek egészítik ki: Murcia Regionális Fejlesztési Ügynöksége, a Tenerifei Északi Szövetség, az Innováció és a Technológia Központja (ZENIT GmbH, Németország), a Közép-Macedóniai Régió Főtitkársága és az Oslói Technopole.

Ezen interregionális megközelítés eredményeként, és a technológiai, valamint a kulturális fejlettség figyelembevételével, ennek a projektnek lehetővé kellene tennie a KKV-k és a csoportosulások szükségleteinek európai szintű megismerését ezekben az eltérő szektorokban és régiókban. Következésképp, közös stratégiai intelligenciai módszereket és eszközöket fognak kifejleszteni, és a tudást, valamint a bevált gyakorlatokat el fogják terjeszteni, hogy megkönnyítsék az ezekhez

való hozzáférést a KKV-k, valamint a kutatásban és a fejlesztésben részt vevők számára – főleg a fejletlenebb régiókban (Közép-Macedónia, Tenerife és Murcia, mivel mindegyikük a strukturális alapok 1. célkitűzése alá tartozik).

E célból a STRATINC számos tevékenységbe beszál lt : i lyen a különböző régiók stratégiai i n f o r m á c i ó s s z ü k s é g l e t e i n e k azonosítása és az eredmények összegzése, a különféle szektorokra alapuló regionális tanműhelyek, ö s s z e h a s o n l í t ó t a n u l m á n y készítése a létező IT-eszközökről, szektoriális kísérleti platformok a stratégiai információk összegyűjtésére, kielemzésére és megosztására és egy metodológiai kalauz létrehozása egy stratégiai monitorizálási rendszer bevezetéséhez. Mindezeknek az eredménye egy olyan proaktív megközelítés kifejlesztése kellene, hogy legyen, mely ténylegesen megerősítené a cégek, a csoportosulások és a par tnerrégiók innovatív k apacitásait és versenyképességét.

Az intelligencia megosztásaA STRATINC interregionális együttműködési projektben részt vevő, a szélrózsa minden irányából származó hét európai régió innovációs kapacitásainak a megerősítéséhez alapvető fontosságú a vállalati csoportosulások keretében kifejlesztett stratégiai intelligencia. Az Interreg keretében követett régiók közötti megközelítéssel lehetővé vált az európai mércéjű közös eszközök kifejlesztése.

Projekt: Stratégiai Intelligencia és Innovatív Csoportosulások (STRATINC)

Időtartam: 2003. augusztus – 2006. február

Program: Interreg IIIC „Nyugati Programozási Övezet”


EU-s hozzájárulás: 767 167,75 euro


Kapcsolatfelvétel

Pierre Bourgogne

Lorraine-i Regionális Tanács

Tel.: (+33-(0)3) 87 33 60 65 / Fax: (+33-(0)3) 87 33 60 40

E-mail: pierre.bourgogne-lorraine.fr

http://www.e-innovation.org/stratinc/

Faipar, Lorraine

A Bor-net projekt: szőlőültetvények létrehozása Tenerifén

20

A t ö b b m i n t 2 0 0 é v e n á t a f r a n c i a ré g i ó k legiparosítottabbjának számító Franche-Comtét – csakúgy mint a vele szomszédos, francia anyanyelvű svájci régiót – a kar- és falióra gyártási hagyománya úttörővé tette azon „mikro”-technika világában, amely a mikromechanika többi szakterületén is alkalmazható: például a szemüvegek, a csavarok és a csapszegek gyártásában. A kar- és falióragyártás 1970-es években bekövetkezett válságát, valamint a különféle szektorokban jelentkező jelenlegi ádáz versenyt látva a régió egyre jobban elmélyedt a parányi dolgok gyártásában. Habár egyelőre az innovatív nanotechnológiák – ezek az anyag molekuláris és atomi szintű struktúrájával és viselkedésével foglalkoznak – még gyerekcipőben járnak, mégis hatalmas gyakorlati és gazdasági befolyásuk lesz minden szektorra. Daniel Courjon, az Egyesült Európai Mikrotechnikai Laboratórium (LEA) alelnöke szerint „alkalmazásuk, például a nanoanyagokhoz való felhasználásban, hasonlatos lesz az állatbőrökből készült ruhák szőtt anyagokból készült ruhákra való felcseréléséhez”.

„Falak nélküli laboratórium” mivoltából kiindulva, a LEA olyan struktúrát képes biztosítani, mely lehetővé teszi, hogy egy közös kutatási program végrehajtásakor a

különböző európai országokból származó csapatok megosszák erőforrásaikat. A francia–svájci LEA az Interreg I és II határokon átívelő programjainak a gyümölcse. Az intelligens bél-mikrokapszula kifejlesztésének lehetővé tétele mellett, az Interreg II ismertette az – elkerülhetetlen költségvetési bizonytalanságokkal járó szerződéses megállapodások feletti – tartós alapokra helyezett együttműködés szükségességét. Ebből a megközelítésből született a LEA, amelyet 2003-ban az a LEA Microtechnic követett, mely egy Interreg III-hoz tartozó jelentős projekt, és amely ugyanazokkal a partnerekkel rendelkezik: a két Franche-comtéi egyetem (Besançon és Belfort-Montbéliard), a Mikrotechnológiai és Mechanikai Országos Főiskola, a Mikrotechnológiai Transzfer Központ, a svájci oldalon pedig a Neuchâteli Egyetem, a Lausanne-i Szövetségi Politechnikai Iskola, valamint a Svájci Elektronikai és Mikrotechnológiai Központ.

A célkitűzés háromszoros: a közös kihívások fokozottabb tudatosítása a Jura régióban, a határ menti övezetek közötti tudományos projektek támogatása, és végül az olyan kezdeményezések támogatása, mint az „Arci és senans-i műhelyek” (éves találkozók kutatók, doktoráló egyetemi hallgatók és gyárosok között) és „A mikrotechnológia fontos mozzanatai” című (doktoráló egyetemi hallgatók, doktorátus utáni egyetemisták és mérnökök számára haladó nemzetközi tanfolyamokat kínáló) nyári egyetem. A nyolc elfogadott tudományos projekt (SYNCOPE, SAIRI, MOSGAM, PROMMOD, MEDIMA, MICROPUCE, CRISLAR, NANOTOOL) az összes mikrotechnológiai szektort lefedi – mikrogyártás, mikrorobotika, nanoszerszámok, nanooptika –, és ezek alkalmazásai az elektronikus mikroszkóptól kezdve az ovociták kezeléséig, ideértve a mikrogyárakat és a rovarrobotokat is, terjednek.

Projekt: A LEA Microtechnic (ILEA) konszolidálása és fejlesztése

Program: Interreg IIIA Franciaország/Svájc

Időtartam: 2004. január – 2007. december




Kapcsolatfelvétel

Daniel Courjon

Alelnök, Egyesült Európai Laboratórium

Franche-comtéi egyetem

16 Route de Gray

F-25030 Besançon Cedex

Tel.: (+33-(0)3) 81 66 64 15 / Fax: (+33-(0)3) 81 66 64 23


http://lea-microtechnique.org/

Nagyra törő gondolkodás parányi dolgok tanulmányozásávalA nanotechnológiák segítségével Franche-Comté átlépi a „mikro” határait, míg az Interreggel való együttműködés a francia nyelvű svájci régió határán nyúlik át. E két testvérrégió, mely úttörő a parányi dolgok terén, egyesíti erejét, hogy lépést tartson a nagy téttel: a következő ipari forradalommal, mely kihívás is, és lehetőség is Európa számára.

A precíziós gépezetekben, órákban és mikromeghajtókban használt kis csapágyakat gyártó rendszer megtervezése

15 IN

NOVA

TÍV

PROJ

EKT

21

26 000 hallgatójával és 1700 tanárával, a Debreceni Egyetem, Magyarország második legnagyobb városának az egyeteme, az ország egyik legnagyobb felsőoktatási létesítménye, nagyon híres tudományos központtal. A frissen létrehozott Számítógépes Tanulmányok Kara 20 éve folyó programozói tanfolyamok gyümölcse. Jelenleg öt szakból áll, melyekre évente 250 hallgatót vesznek fel. Az információs technológiák szakon végzett képzés sokszínűségét és színvonalát semmi sem illusztrálja jobban annál a nemrég hozott döntésnél, hogy itt vezessék be az ország első dizájnkurzusát. A kurzus tökéletesen illeszkedik az EU e téren felállított normáihoz, és ennek eredményeképp a hallgatók kihasználhatják az Európai Felsőoktatási Térség keretében létező felsőoktatási mobilitást.

E hatalmas intellektuális potenciál nagymértékben kihasználatlan marad, annak ellenére, hogy ez életbe vágóan fontos adut jelentene az Észak-Alföld régió gazdasági és szociális fejlődése számára, melynek egy főre eső GDP-je 2002-ben az EU-25 átlagának csak 37,7%-a volt (az egész Magyarországra vonatkozó 58,6%-hoz képest). A felhalmozódott tudás és know-how műszaki megvalósításokká és gazdasági tevékenységekké való átalakítása érdekében az egyetem 2004-ben megalapította a KRIPTO kutatási céget, mely kriptográfiai kutatásokra és azok információs technológiai alkalmazásaira szakosodott.

A 2005 februárjában elindított projekt kezdeti szakasza az innovatív szoftverek azon két prototípusának a kifejlesztését feltételezi, amelyek a kriptográfiához és a számítógépes adatok biztonságához elengedhetetlen fontosságú technológiai folyamatokkal kapcsolatosak: az egyik egy új modulgeneráló (¹) „hash” funkció, a másik egy új pszeudo-véletlenszám-generáló (²). Az ezt követő cél pedig az e prototípusokra támaszkodó és piacra dobható szoftver kifejlesztése, amellyel fokozható az e-kormányzás és e-kereskedelem, az online banki műveletek, az elektronikus aláírások és a felhasználót azonosító rendszerek biztonsága. Mindezek egyúttal az európai versenyképesség stratégiai jelentőségű szakterületeit képezik.

A felsőoktatási ismeretekből született KRIPTO kutatási projekt nem csupán a rendkívül magas képzettségű egyetemi programozók alkalmazását tette lehetővé, de a diákok számára is alkalmat nyújtott a kapcsolódó tevékenységeiben való részvételre. A projektet támogató személyek célja az Észak-Alföld régió európai kompetencia-központtá alakítása az információs technológiák területén.

(¹) Művelet, mely egy matematikai funkció segítségével lehetővé teszi egy változó méretű üzenet rögzített méretű üzenetté való átalakítását, tekintettel igazolására és tárolására.

(²) Statisztikailag véletlenszerű és alapvetően kitalálhatatlan szám, annak ellenére, hogy egy matematikai algoritmus generálta.

A kriptográfia mint a fejlődés kulcsaA teljese egészében a hírneves Debreceni Egyetem intellektuális tőkéjére alapozó KRIPTO kutatási projekt a kriptográfiát kihozza az egyetem falai közül, hogy egy olyan innovatív szoftvert fejleszthessen ki, amelyet egy bizonyos alkalmazássor számítógépes adatai biztonságának a fokozására terveztek, és amelynek a kifejlesztési folyamata hozzájárul a régió fejlődéséhez.

Projekt: KRIPTO – Kriptográfiai kutatások és alkalmazások


Időtartam: 2005. február – 2006. augusztus

Összköltség: 100 000 euro



Kapcsolatfelvétel

Ziggy Kovacs

Eladási és marketingigazgató

H-4029 Debrecen, Csapó u. 42. B ép. III/5.

Tel.: (+36-52) 42 96 00 / Fax: (+36-52) 34 86 40


http://www.kripto.hu

A KRIPTO projekt promoválása egy nemrégen lezajlott tudományos konferencián

22

A korlátozott építési terület mellett a városfejlesztés másik kihívása a túlzott forgalom és az ezzel járó problémák sora. Ez főleg azokra a sűrűn lakott városi peremterületekkel rendelkező településekre érvényes, mint az észak-brabanti Eindhoven. A helyzet javítása a tömegközlekedés és a forgalom akadálymentesítésének megszervezésével, valamint az előbbiekkel összefüggő, a rendelkezésre álló helyek feljavításának elősegítése – ez a kiváló minőségű tömegközlekedést célzó Phileas projektben szerepet vállaló állami és magánpartnerek célja.

A szóban forgó út a „nyugati folyosó” mentén található, és ez az új tevékenységeknek helyet adó övezet a központi állomás és Eindhoven repülőtere között fekszik. E folyosó mentén a városi funkciókat szolgáló létesítmények teljes skálája megtalálható: lakóházak, irodák, üzletek, szabadidős létesítmények, a Phileast pedig pontosan a rugalmas közlekedés biztosítására tervezték. A projektnek három vezérfonala van: az egyik egy, a projektnek szentelt, elektronikus irányítású buszvonal, a másikat a Phileas gépjárművei képviselik, és végül a harmadik csoportba azon intézkedések tartoznak, amelyek a tömegközlekedést vonzóbbá akarják tenni. Ez utóbbiak közé tartozik a drágább városközponti parkolás, a kiváló minőségű szállítási létesítmények felépítése a „Meerhoven VINEX” övezetben, a „Transferium” (mely a Phileas-vonalat összeköti az A2-es autópályával), a kerékpárállványok/-tárolók szavatolása és a testületi szállítási menedzsment.

A Phileast Meerhovennel és Veldhovennel összekötő szakasz annak a hálózatnak az első szakasza, mely a végén az egész régióra kiterjed. Az út mentén fedett buszmegállók és összetéveszthetetlen stílusban készült, csúcsminőségú berendezések fogják kiemelni a tömegközlekedés szerepét a városban. A buszmegállókban olyan platformokat terveztek, amelyek eltüntetik a be- és kiszállási szintkülönbséget, az elektromos irányítórendszer pedig fokozatos fékezést és elindulást biztosít. A sofőr jelenléte a buszon biztosíték arra, hogy előre láthatatlan körülményekkel is meg lehet birkózni majd. A buszjáratok sűrűsége (minden 15 percben) és sebessége (kevesebb mint 25 perc a városközpont és a repülőtér között) elfeledteti majd a tömegközlekedésről alkotott, gyakran oly rossz véleményt.

A Phileas-buszok az ultramodern dizájnt rendkívüli kényelemmel és kiváló rugózással, kondicionált levegővel, valamint a csomagok, a babakocsik és tolószékek számára kialakított nagy hellyel kombinálják. A széles ajtók a fogyatékkal élők utazását is megkönnyítik. A buszok cseppfolyósított gázt használó motorokkal – ezek üzemanyag-fogyasztása a szokványos buszmotorok fogyasztásánál 90%-kal kisebb – és akkumulátorokkal működnek. Korlátozott távolságon, az akkumulátorok nulla környezetszennyezéssel járó haladást biztosítanak. Végül pedig: az utasok pontos részleteket kapnak az indulási időpontokról, az útvonalakról, a megállóhelyekről és az utazás időtartamáról.

Projekt: Demonstrációs projekt a kiemelkedő minőségű tömegközlekedés számára, Eindhoveni régió

Program: Zuidoost Noord-Brabant Stimulus

Program: (2. célkitűzés)

Időtartam: 1999–2004 (2006-ig meghosszabbítva)




Kapcsolatfelvétel

T. H. Dijk

Közlekedési és tömegközlekedési főtanácsadó

Eindhoven Region Joint Operation Company

PO Box 985, NL-5600 AZ Eindhoven

Tel.: (+31-40) 259 45 75 / Fax: (+31-40) 259 45 40


http://www.phileas.nl

Hatékony tömegközlekedés? A Phileas megfelel a kihívásnakA Jules Verne-regény ismert szereplője után elnevezett Phileas projekt új és innovatív megoldásokat bocsát a városi övezetek tömegközlekedési szükségleteinek a rendelkezésére. A tömegközlekedés szerepének elősegítésével párhuzamosan e projekt országos és európai szinten is példamutató a hatékony és környezetbarát mobilitást illetően.

Phileas: számítógép által vezérelt, cseppfolyósított gázzal és akkuban tárolt villamos árammal működő gépjárműveket használó buszrendszer kidolgozása

15 IN

NOVA

TÍV

PROJ

EKT

23

Szicília, melynek egy főre eső GDP-je 2002-ben az EU-25 átlagának csak 71,3%-át tette ki, továbbra is jelentős szociális-gazdasági nehézségekkel és – főleg a fiatalok (53,5%) és a nők (28,9%) körében – magas munkanélküliségi aránnyal (20,1% 2003-ban) küzd. A hosszú távú munkanélküliség aránya a teljes ráta 67%-a.Mindezekhez képest célozza stabil és szakképzett munkaerőt kívánó munkahelyek látrehozását az az innovatív projekt, mely a régiót is versenyképesebbé akarja tenni a következő feljövő ágazatban: a digitális képalkotásban és annak fogyasztói termékekben való alkalmazásaiban. Az ERFA által támogatott projekthez a digitális képek minőségének és stabilitásának fokozása és a képek kódolása tartozik, tekintettel azok mobiltelefonokon, új generációjú videokamerákon, nyomtatókon stb. való továbbítására.

A már több éve multinacionális csúcstechnológiai óriásnak számító STMicroelectronics csoport teljes erejéből a technológiai innováció felé fordult, főleg azokat a szakterületeket célozva, ahol az erőteljes támogatás hozzájárulhat a gazdasági tevékenységek bátorításához. Az élen járó kutatások egyik helyszíne Catania, az Etna völgye. Az 1200-at is meghaladó tudományos és műszaki személyzettel rendelkező cataniai STM-telep a világ egyik legjobb szakértelmével rendelkezik az élen járó elektronikai rendszerekhez szükséges mikrochipek gyártását és a világszínvonalú eljárások és termékek kifejlesztését illetően.

Ebben a kontextusban történt, hogy az Imaging Research Group fiatal kutatói és mérnökei vállalták ennek a rendkívül kockázatos ipari projektnek a kifejlesztésével járó kihívást. Hozzátéve, hogy a projekt számos sikertényezőt is tartalmazott, ideértve e nagy cég, a felsőoktatási körök és a helyi gyártóüzem szoros együttműködését. Egy másik, cseppet sem jelentéktelen adu a gondos előkészítés és a szolid motiváció, mely annak az ipari szükségleteket szem előtt tartó haladó képzésnek tulajdonítható, amelyet ők a cataniai, palermói és messinai egyetemeken kaptak. Tevékenységük innovatív értéke a bejelentett szabadalmak és a tudományos cikkek

számából, valamint a nagy nemzetközi kongresszusokon bemutatott eredményeikből is nyilvánvalóvá válik. „Ebből a tapasztalatból – mondja a Research Group (Kutatócsoport) tagja, Alessandro Capra – a felsőoktatási és a vállalati szintű kutatás közötti különbség döbbentett meg a legjobban, mivel ez utóbbinál az elméleti ismereteket gyakorlati eredményekkel kellett kombinálni, és mert ott mindenre lehetséges termékként tekintenek.”

Az eredmények felhasználása az új termékek kifejlesztésére szolgáló M6 gyárban végzett munka befejezése után történik. Ez új munkahelyeket fog teremteni, miközben az STMicroelectronics is megerősítheti piaci pozícióját.

Szicília látképe digitálisan is megjelenikAz Etna-völgy közepén található, nemzetközi hírnevű tudományos és technológiai telepen, a szicíliai egyetemek fiatal kutatóiból és mérnökeiből álló csoport olyan digitális képalkotási alkalmazások kifejlesztésén dolgozik, amelyeknek rendkívüli hatást kell gyakorolniuk a munkahelyekre.

Projekt: A képalkotó hardver-/szoftverrendszer architektúrája

Program: Országos kutatási cselekvési program, 1. célkitűzés (2000–2006)

Összköltség: 2 245 507,27 euro

EU-s hozzájárulás: 1 122 753,635 euro


Elérhetőség

Dr. Claudia Galetti

Oktatási, Egyetemi és Kutatási Minisztérium

Ufficio 7

Piazza J. F. Kennedy 20

I-00144 Rome

Tel.: (+39-06) 58 49 73 71 / Fax: (+39-06) 58 49 76 68


http://www.st.com

Látkép az Etna völgyéről

24

Az 1980-as évek elején Berlin-Adlershofban, a Tudomány, Technológia és Média Parkjában (WISTA) egy kiválósági központot hoztak létre a BESSY (1), majd a BESSY II szinkrotronok körül. Az új, nagy fényerejű, ultrarövid impulzusokkal működő szinkrotron-sugárforrás szabad elektronos lézert (FEL) használ, és így lehetővé válik majd a BESSY II teljesítményének látványos növekedése, mivel a fényerő a jelenlegi értéknél egymilliárdszor nagyobb lesz.

Az alapkutatásoknak szánt FEL-alkalmazások a fizikai jelenségek megfigyelésétől kezdve egészen a nanoanyagok megtervezéséig fognak terjedni, de a félvezetős, mikroelektronikai, klimatológiai, kémiai, biológiai, farmakológiai és gyógyászati alkalmazásokra is kiterjednek majd. Ezek új láthatárokat fognak nyitni a berlini tudományos közösség, de az európai kutatás előtt is. Eberhard Jaeschke professzor, a BESSY menedzsmentjének tagja, a következőképpen magyarázza az egészet: „A FEL nem csak a fényerő számottevő növekedésével fog járni. Speciális polarizáló képességei rendk ívül fontosak a jövő mágneses memóriái felépítésének vagy a sejtfalak működésének stb. bemutatására. Fényének rendkívüli intenzitása lehetővé teszi majd számunkra, hogy a legkisebb légkör-szennyeződési nyomokat is laboratóriumi elemzésnek vethessük alá. Mi okozza a melegházeffektust? Vagy az ózonréteg problémáit? Ez a műszer fokozni fogja a felsorolt jelenségek megértési képességét.”

A projekt, melynek társfinanszírozója az ERFA, a berendezések felépítése előtt olyan tanulmányozási és dizájntevékenységeket feltételez, melyeket egy kutatókból és mérnökökből álló csapat végez, három és

fél éven át. Az érintettek tevékenységei közé műszaki tervezés, számítógépes szimulációk és a szupervezető gyorsítóstruktúrájának a kidolgozása tartozik. A szoros együttműködési légkör és a nagymértékben integrált megközelítés képezik a siker kezdeti garanciáit. Miután a szövetségi hatóságoktól sikerül megszerezni a projekthez szükséges pénzügyi forrásokat, az implementálást a fő partnerek végzik, azaz: a WISTA, a Hahn-Meitner Intézet (HMI), a Max-Born Intézet (MBI) és a Deutsches Elektronen Synchrotron (DESY). E létesítmény 2010-es beindulásával a telepen 175 munkahely létesül, de Berlin-Adlershof vonzó tudományos és technikai pólusként betöltött pozíciója is rendkívül megerősödik majd.

(1) BESSY: Berliner Elektronenspeicherring-Gesellschaft für Synchrotronstrahlung. A szinkrotron (részecskegyorsító) egy több tucat méteres átmérőtől több száz méteres átmérőig terjedő gyűrű, amelyben az elektronok nagy sebességgel száguldanak.

Projekt: A szabad elektronos BESSY II lézer





Kapcsolatfelvétel

Dr. Markus Sauerborn, Dr. Heike Henneken

PR-felelősök

BESSY GmbH

Albert-Einstein-Straße 15

D-12489 Berlin

Tel.: (+49-(0)30) 63 92 29 99 / Fax: (+49-(0)30) 63 92 29 90


http://www.bessy.de

A fény kereséseBerlin-Adlershofban, a tudományos és technikai kiválóság e központjában, egy olyan új, rendkívül magas fényerejű elektronikus sugárforrás kifejlesztésén dolgoznak, melynek számos alkalmazása lesz az alapkutatásokban, s amelyek jelentős haszonnal járhatnak a régió számára.

Bessy – Berlin elektrontároló gyűrűje a szinkrotronsugárzás számára

15 IN

NOVA

TÍV

PROJ

EKT

25

CIP: A 2007–2013-as periódusban a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramnak három fő tevékenysége lesz: a Vállalkozó Szellem és Innovációs Program; az IKT-politikát Támogató Program; az Intelligens Energia Program. További részletek: http://ec.europa.eu/ enterprise/enterprise_policy/cip/index_en.htm.

CSG: A Közösségi Kohéziós Stratégiai Irányelvek (KKSI) iránymutatást adnak a strukturális alapok hasznosításához. Az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Tanács és Parlament a 2007–2013-as periódus KKSI-it a 2006. év vége előtt fogják elfogadni. További részletek: http://ec.europa.eu/comm/regional_policy/index_en.htm.

EIS: A 26 mutatóra támaszkodó Európai Innovációs Eredményjelző Tábla az Európai Unió keretében elért innovációs teljesítményt méri. További részletek: http://trendchart.cordis.lu.

ERDF: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) – a Kohéziós és az Európai Szociális Alappal együtt – az Európai Uniós kohéziós politika három pénzügyi eszközének egyike, és a régiók endogén potenciálját fejlesztő legfontosabb pénzügyi forrás. Az ERFA a nyereséges befektetések, a vállalkozó szellem, a szállítási és környezeti infrastruktúra, a kutatás és technológiai fejlesztés, az innováció, az információs társadalom, a fenntartható fejlődés és egyebek finanszírozásához járulhat hozzá. Az ERFA-támogatások specifikus prioritásai azoknak a több évre kidolgozott programoknak a keretében vannak meghatározva, amelyeket a Bizottság, a tagországok és a régiók közösen menedzselnek. További részletek: http://ec.europa.eu/comm/regional_ policy/index_en.htm.

ERIK: Az Európai Régiók Tudásra Épülő Innovációs Hálózatát az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága társfinanszírozza, az ERFA Innovatív Cselekvéseinek keretében. További részletek: http://www.eriknetwork.net.

ESF: Az 1957-ben létrehozott Európai Szociális Alap (ESZA) a három kohéziós eszköz egyike, és ez az EU fő pénzügyi támogatási forrása a foglalkoztatottság és a humánerőforrások fejlesztéséhez. További részletek: http://ec.europa.eu/employment_social/esf2000/introduction_en.html.

FP7: 2007 és 2013 között, a 7. Kutatási Keretprogram (FP7) 54,6 milliárd eurós költségvetésre számíthat, amelyet az Együttműködés, Ötletek, Emberek és Kapacitások négy programja között osztanak el. Különösen az utóbbi kínál fokozottabb lehetőségeket a régiók részvételére. További részletek: http://cordis.europa.eu/fp7/home.html.

i2i: A 2010-es Innováció Kezdeményezés révén az EBB (Európai Beruházási Bank) 2000 óta kölcsönöket nyújt az innovatív befektetési projektek számára. További részletek: http://www.eib.org/site/index.asp?designation=i2i.

Innovatív Cselekvési Programok: 2002 és 2006 között az ERFA hozzávetőleg 180 innovatív cselekvési programot támogatott, amelyek a következő három témában az

ötletek próbalaboratóriumaként működtek a hátrányos helyzetű régiókban: tudásalapú regionális gazdaságok és technológiai innováció; az e-EuropeRegio: az informácisó társadalom és a regionális fejlesztés; a regionális identitás és a fenntartható fejlődés. További részletek: http://ec.europa.eu/ comm/regional_policy/innovation/index_en.htm.

Integrált Növekedési és Foglalkoztatási Irányelvek: Kiértékelve a 2004-es lisszaboni stratégia eredményeit, 2005 tavaszán az Európai Tanács elfogadta a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló közös erőfeszítések ismételt előtérbe helyezését. Az Integrált Irányelvek 23 programból állnak, és a 2005 és 2008 közötti ciklusban strukturális mutatók sorát, valamint az Országos Reformprogramokra (angolul: NRP) vonatkozó éves helyzetértékeléseket tartalmazzák. Az irányelvek 12. és 13. akciója a „kutatási és fejlesztési befektetésekre”, valamint az „innováció és az IKT felhasználásának megkönnyítésére” vonatkozik.

IRC: az 1995 óta európai bizottsági támogatást élvező, jelenleg 71 központból álló Innovációs Továbbító Központ, speciálizált üzlettámogató szolgáltatásaival mozdítja elő az európai innovációt és az európai országok közötti technológiai együttműködést. További részletek: http://irc.cordis.lu.

KnowReg: Kísérleti program, amelyet az Európai Parlament 2003-ban vezetett be annak érdekében, hogy támogassák „A tudás régiói” című kísérleti projektet. További részletek: http://cordis.europa.eu/era/knowreg.htm.

Kohéziós Alap: Azon tagországok támogatására szolgál, amelyeknél a bruttó nemzeti jövedelem kisebb a közösségi átlag 90%-ánál. Az alap célja a transzeurópai hálózatok (angolul: TEN) társfinanszírozása, valamint a környezetvédelem, ideértve a hatékony energiagazdálkodást és a megújuló energiák kérdéskörét is. A tagországok által menedzselt programok keretében a 2007–2013-as periódusban 61,56 milliárd euro fog a Kohéziós Alap rendelkezésére állni. További részletek: http://ec.europa.eu/comm/regional_policy/index_en.htm.

NSRF: A strukturál is a lapok intézkedéseinek programozásakor a tagországoknak egy Országos Stratégiai Hivatkozási Keretet kell bemutatniuk, amely biztosítékot ad arra, hogy a beavatkozások tiszteletben tartják a Közösségi Kohéziós Stratégiai Irányelveket.

RSFF: A 7. Kutatási Keretprogrammal összegüggésben, az Európai Beruházási Bank és az Európai Bizottság új eljárásokon dolgozik, amelyek hozzájárulhatnak az EBB-pénzekkel kombinált EU-források hatékonyabb hasznosulásához. E célból egy Kockázatmegosztó Pénzügyi Eszközt (KMPE) hoznak létre.

RTDI: kutatás, technológiai fejlesztés és innováció (KTFI).

SZÓJ

EGYZ

ÉK

InforegioAz EU regionális politikájának az áttekintéséhez, nézze át az Inforegio weboldalát:

http://ec.europa.eu/[email protected]

KN-68-05-187-H

U-C

ISBN 92-894-9717-3

európai unió regionális politika a gazdasági csere...

Documents