területfejlesztés magyarországon
DESCRIPTION
Területfejlesztés Magyarországon. A területfejlesztés fogalma. Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatko-zási irányok meghatározása - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Területfejlesztés Magyarországon
A területfejlesztés fogalma
Az országra, valamint térségeire kiterjedő
• társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatko-zási irányok meghatározása
• rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók meghatározása, összehangolása és megva-lósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesíté-se az egyéb ágazati döntésekben
Regionális politika a rendszerváltás előtt és után
A rendszerváltás előtt
• a gazdaságfejlesztésben főként az ágazati szempontok domináltak, a területi nézőpont háttérbe szorult
• de: jövedelmek átcsoportosítása a gazdag térségektől a szegényebbekhez → a regionális különbségek mérsé-keltek maradtak
A rendszerváltás után
• területi differenciálódás → szükségessé vált egy elkülö-nült regionális politika alkalmazása, a jogszabályi keretek kidolgozása
A területfejlesztési törvény
• 1996-ban fogadja el az Országgyűlés (módosításai: 1999, 2004)http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600021.TV
• a mo-i területpolitika megújításának alapdokumentuma
• meghatározza a magyar regionális politika céljait, felada-tait, intézmény- és eszközrendszerét
• EU-konform
• a regionális politikát komplex gazdaságfejlesztési tevé-kenységként kezeli
A területfejlesztési törvény
• emellett: az elmaradott térségek felzárkóztatása is a politika feladata marad
• a minisztériumok és a területi intézmények közötti koordi-náció kiépítése → decentralizáció a döntéshozatalban
• a partnerség elve
• kiemeli a térségi azonosságtudat és identitás megerő-sítésének szerepét
• a fenntartható fejlődés követelménye (környezetvédelmi szempontok)
A területfejlesztési törvény
• hangsúlyozza a tervezés szükségességét → fejlesztési dokumentumok készítése
(országos, regionális, megyei és kistérségi fejlesztési koncepciók)
ld.: az első Országos Területfejlesztési Koncepció http://www.vati.hu/static/otk/hun/OTK1998hun.pdf
- 1998-ban fogadja el a Parlament- célja: kijelölte az ország közép- és hosszú távú terület-fejlesztési politikai célkitűzéseit - kijelölte a 7 tervezési-statisztikai régiót
+
A területfejlesztési törvény módosításai
Az 1999-es módosítás
• a regionális szint megerősödése → kötelező regionális fejlesztési tanácsokat létrehozni a 7 tervezési-statisz-tikai régióban
A 2004-es módosítás
• csökkenteni akarták a regionális fejlesztési tanácsokban a kormányzati szereplők arányát, de a Parlament nem sza-vazta meg
Regionális intézményrendszer Magyarországon
Területi szintek Magyarországon
• az alkotmány szerint:
- megyék → területi önkormányzatok
- települések (községek, városok, a főváros és annak ke-
rületei) → települési önkormányzatok
Területi szintek Magyarországon
• Tft (1996) → csatlakozási szándék az EU-hoz → a NUTS- rendszer átvétele: a régiók és a kistérségek szerepének megerősítése
NUTS 1
NUTS 2
NUTS 3
Magyarország NUTS 1,2,3 régiói
Országos szint
A Parlament feladatai
• az országos területfejlesztési koncepció elfogadása
• megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat
• meghatározza a támogatás és a forráselosztás elveit és a kedvezményezett térségek besorolási kondícióit
• az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről
• beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról
A Kormány feladatai
A Parlament elé terjeszti
• az Országos Területfejlesztési Koncepciót
• a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat
• a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét
• az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket
A Kormány feladatai
• összehangolja a területfejlesztési állami pénzeszközö-ket, dönt a felhasználás szabályairól
• kétévente beszámol az Országgyűlésnek a területi folya-matok alakulásáról
• rendeletben meghatározza tagjainak területfejlesztéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörét
Az Országos Területfejlesztési Tanács feladatai
• a kormány javaslattevő és koordináló, konzultatív szerve
• tagjai: az egyes miniszteri tárcák képviselői, a területi szintek (megyei, regionális) képviselői, szakmai képvise-letek
• véleményezi a törvénytervezeteket és az Országos Terü-letfejlesztési Koncepciót, azonban nem rendelkezik fontos-ságának megfelelő befolyással
A miniszter feladatai
Felelős
• az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásáért
• a különböző szintű fejlesztési koncepciók és programok összehangolásáért
• a költségvetési előirányzatok pályázati úton történő elosz- tásáért
A területfejlesztés kormányon belüli pozíciója 2010-es választások után
2010. évi XLII. törvény:
• a Belügyminisztérium hatáskörébe kerültek a terület-rendezés, településfejlesztés és településrendezés, a településüzemeltetés és az építésügy feladatai
• a Nemzetgazdasági Minisztérium felel a területfejlesz- tés stratégiai tervezéséért
• a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felel a fejlesztés-politikáért és a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért, szabályozásáért és ellenőrzéséért, továbbá a területfej-lesztéséért
• a Vidékfejlesztési Minisztérium felel az agrár-vidékfej-lesztéséért és annak támogatási rendszeréért
Regionális szint
A régiók fajtái
A területfejl-i törv. (Tft) a régiók 2 fajtáját különbözteti meg:
Fejlesztési régió
• társadalmi-gazdasági vagy környezeti szempontból egy-séges terület, amely egy vagy több megyére (fővárosra), vagy azok meghatározott területére terjed ki
• nem követi a közigazgatási határokat
• a Tft. már 1996-ban kötelezővé tette az ún. térségi fej-lesztési tanács kialakítását a Balaton és a budapesti agglomeráció térségében (→ Balaton Fejlesztési Tanács, Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács)
A régiók fajtái
2004-es törvénymódosítás
• három országosan kiemelt térség - a Duna-mente, a Balaton- és a Tisza-térség - került kijelölésre
• további regionálisan kiemelt térségek: a Velencei-tó, a Vértes
• ezekre a térségekre kötelezően létre kell hozni térségi fejlesztési tanácsot, amely munkaszervezetén keresztül látja el feladatát
A régiók fajtái
Tervezési-statisztikai régió
• több megye területére kiterjedő, az érintett megyék köz-igazgatási határaival határolt egybefüggő tervezési ill. statisztikai egység
• cél: jogosultak legyenek a strukturális alapokból való részesedésre
• régiók megerősítése →1999: regionális fejlesztési ta-nácsok kötelező felállítása
A régiók fajtái
A regionális fejlesztési tanácsok feladatai
• a régió területfejlesztési koncepciójának kidolgozása és végrehajtásának koordinálása
• a fejlesztési források elnyeréséhez szükséges pályázatok előkészítése, bonyolítása
• a fejlesztési programok menedzselése
• a programok monitoringrendszerének kiépítése
az RFT-k létrehozása → a régiót alkotó megyék közösen ha-tározzák meg fejlesztési prioritásaikat
A magyar tervezési-statisztikai régiók
Megyei szint
A megyei területfejlesztési tanácsok feladatai
• kidolgozza és elfogadja a megyei fejlesztési koncepció-kat és programokat
• elfogadja a megvalósításhoz szükséges pénzügyi terve-ket
• dönt a decentralizált állami fejlesztési források elosztásá-ról (TEKI, CÉDE, 2004-ig a TFC)
• véleményezi az országos és regionális tervek megyét érintő intézkedéseit
A területi (megyei) önkormányzatok feladatai
• NEM látnak el területfejlesztéssel kapcsolatos fela-datokat (nem képezik részét a területfejlesztés megyei szintjének)
• feladataik: pl.: középfokú oktatás, az egészségügyi szak-ellátás, könyvtár fenntartása, sportszervezés, környezet-védelem, idegenforgalom
• forrásaik a településekhez hasonlóak (de: nem jogosul-tak
helyi adók szedésére)
• hatásköreik és pénzeszközeik nem biztosítják az erős középszint szerepét
• adatokat szolgáltat a megyei fejlesztési koncepció elké-szítéséhez és véleményezi azt
Kistérségi szint
A kistérség fogalma
• a települések között létrejövő funkcionális kapcsolatrend-szerek összessége alapján behatárolható területi egység
• a települések megyén belüli csoportosításával hozzák létre - minden település csak egy kistérséghez tartozhat
• 1994-ben statisztikai céllal alakítják ki őket, jelenleg: 174 kistérség
• települési önkormányzatok feladatai egy részének ellá-tása → többcélú kistérségi társulások alakításának ösz-tönzése
Magyarország kistérségei
www.terport.hu
A kistérségi fejlesztési tanács feladatai
• összehangolja a területén lévő önkormányzatok, gazda-sági szervezetek fejlesztési elképzeléseit
• kidolgozza a kistérség fejlesztési koncepcióját, program-ját, ellenőrzi annak végrehajtását
• pénzügyi tervet készít a programok megvalósítása érde-kében, forrást gyűjthet
• véleményezi a megyei és regionális tervdokumentumok kistérséget érintő intézkedéseit
Települési szint
• mintegy 3150 település van → elaprózódott szerkezet
• nagyfokú autonómiával, önkormányzattal rendelkeznek
A települési önkormányzatok alapjogai
• önálló igazgatás• saját bevételekre, állami támogatásokra való jogosultság• helyi adók kivetése• szervezetét maga alakíthatja ki• szabadon társulhat más önkormányzatokkal• feladatkörében rendeletet alkothat
A települési önkormányzatok feladatai
A települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai
• egészséges ivóvízellátás• óvodai nevelés, általános iskolai nevelés és oktatás • egészségügyi és szociális alapellátás• közvilágítás• helyi közutak, köztemető fenntartása• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése
Egyéb önként vállalt feladatok
• nagyságuktól, anyagi és egyéb körülményeiktől függően
A települési önkormányzatok vagyona
• törzsvagyon- a kötelező feladatok ellátására, közhatalom gyakorlásá-
ra szolgál- fokozott védelem: nem elidegeníthető, megterhelhető- pl.: közutak, közterek, parkok, vizek, levéltári anyagok
• egyéb vagyon- korlátozottan forgalomképes: pl.: közművek, intézmé-
nyek,műemlék-épületek stb. - kötöttség nélkül rendelkezésre áll (pl.: vállalkozásba
fektetett eszközök stb.)
A települési önkormányzatok forrásai
• saját bevételek (helyi adók, illetékek, bírságok, az önkor-mányzati vagyon hozadékából származó nyereség)
• megosztott adók (SZJA egy része, gépjárműadó)
• normatív költségvetési hozzájárulások (lakosságszám alapján, vagy feladathoz kötődően)
• központi költségvetésből származó támogatások • esetlegesen hitelek
A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei
Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TFRC) –
Formája• visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás
Elődje: Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) tehát a
források elosztásáról 2004-től már az RFT-k döntöttek
A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei
Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás (TEKI)
Formája• vissza nem térítendő támogatás, egyedüli feltétel bizo-
nyos saját forrás megléte
• kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el
A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei
Céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) – 1998-
• ebből valamennyi helyi önkormányzat részesülhet, mert nem kifejezetten felzárkóztatás a célja
• az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatai-nak ellátásához és az ehhez kapcsolódó fejlesztések megvalósításához
• kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották el
A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei
Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásá-nak támogatása (LEKI)
• elvi alapja: az önkormányzatok eltérő jövedelemtermelő képessége → különbség a helyi bevételeik között → kiegészítő állami támogatásra van szükség
• jogosultság: működési forráshiány alapján• kezdetben megyei, 2007-től regionális szinten osztották
el
A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei
Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi
közutak burkolatfelújításának támogatása (TEUT)
Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének
támogatása (TEHU)
A területfejlesztés hazai pénzügyi eszközei
Cél- és címzett támogatások
• az önkormányzatok meghatározott beruházásait segítik
• a céltámogatás feltételek teljesítése esetén alanyi jogon jár, a címzett támogatások elnyeréséhez parlamenti dön-tés szükséges
Egyéb előirányzatok
A hazai területfejlesztési támogatások forrásai (1998-2008)
Szint Megnevezés Az egységek száma
NUTS I. ország 1
NUTS II. tervezési-statisztikai régió
7
NUTS III. megye (+főváros) 19+1
NUTS IV. statisztikai kistérség 168
NUTS V. település kb. 3150
Területi szint Intézményrendszer
település önkormányzat
kistérség önkormányzati társulások, fejlesz-
tési tanács, dekoncentrált szervek
megye önkormányzat, területfejlesztési
tanács, dekoncentrált szervek
régió fejlesztési tanács, dekoncentrált szervek
Összegzés
Valamilyen erős középszintű egységnek lennie kell.
Hogyan?
-a megyék jogi, anyagi feltételeinek javítása
vagy
-a kistérségek és régiók szerepének növelése → a megyei kompetenciák visszaszorulása
A közigazgatási reform keretében újra kell gondolni az egyesterületi szintek feladatait → új szervezeti háttér