területfejlesztés mo kt (4 files merged)

260
Kovács Tibor 1

Upload: malacsik

Post on 06-Aug-2015

65 views

Category:

Education


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Kovács Tibor

1

Page 2: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Földünk felszíne: változatosság, lehetőségek és korlátok

Szervezett közösség (ÁLLAM) a TÉR uralásának igénye! Célja a posztmodernben?

2

Page 3: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

„Nem halljuk-e legalább szinte mindenki szájában a panaszt?

Egynek az utak rosszak,

másnak kereskedés, vízi csatornák, vas utak kellenének;

ennek a szegények s koldusok nagy száma terhes;

annak a nyelv nem eléggé halad, az olvasók mennyisége csekély;

megint mások az éjjeli világosítás híját kárhoztatják városinkban, nem különben a trottoárok és fedélcsatornák nem létét;

ismét mások a tömlöcöket s foglok tartását gondolják hibásoknak s több eféle.”

Széchenyi István 3

Page 4: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Közpolitika! Állami szerep szükségessége. Közpolitikáknak létezik területi

dimenziója!

A területfejlesztés, ill. a regionális politika közintézmények által, közpénzek felhasználásával folyó

tevékenység.

4

Page 5: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A humánerőforrások milyensége; A társadalom intézményei;

Kutatás-fejlesztés és innováció;

Technológia;

Infrastruktúra;

Természeti-földrajzi adottságok.

5

Page 6: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

6

Page 7: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A II. világháború következményei: Óriási

emberi, anyagi és erkölcsi veszteségek – (különösen Európa);

Gyökeres politikai változások: bipoláris világrend; hidegháború.

7

Page 8: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A szocialista korszak jellemzői: centralizált társadalom- és gazdaságirányítás, elsősorban szektorális fejlesztések, területiség másodlagos szerepe.

8

Page 9: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Átalakulás:

politikai,

gazdasági;

továbbá

a kultúra,

az értékek,

a „civil” társadalom, az érdekmegjelenítés,

az életvitel és életmód,

a habitusok stb. területén. 9

Page 10: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Pozitívumok: a konkrét földrajzi tér, a területiség felértékelődése.

DE: hosszú, mély gazdasági (társadalmi!) válság:

a GDP ötödével esett vissza,

két számjegyű infláció,

másfél millió munkahely szűnt meg,

a lakosság döntő része jövedelme és életszínvonala csökkenését élte meg.

10

Page 11: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Folyamatosan csökkenő népességszám, romló demográfiai mutatók mellett

munkanélküliség,

keresők és eltartottak aránya,

foglalkoztatottság,

elszegényedés, lecsúszás,

jövedelmi, társadalmi és területi polarizáció.

11

Page 12: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

12

Page 13: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

1990-es évtized eleje:

a válság kiterjedt,

a fejlődés szigetszerű a hazai térben; a területi egyenlőtlenségek megnövekedtek;

nagytérségi szinten nyugat-kelet lejtő;

a társadalom szétszakadt, kicsi, nagyon gyorsan gazdagodó, és leszakadó, részben pauperizálódó réteg

13

Page 14: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A csonkaország-effektus Centrum-periféria viszony A kilencvenes évek kihívásai:

dezindusztrializáció (de-ökonomizáció), tercier szektor erősödése

határmenti kapcsolatok felerősödése önkormányzatiság és decentralizáció EU-csatlakozás

A területi struktúra átalakulása

14

Page 15: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Magyarországon a területi egyenlőtlenségeknek két nagyobb előfordulása jellemző:

a belső-, valamint

a külső határ menti perifériák

15

Page 16: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

16

Page 17: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

az ország belső területein kiemelten a megyehatárokon fekvő térségekben

hátrányos helyzet: tartós gazdasági recesszió, akut foglalkoztatási válság, magas, az országos átlagot jóval meghaladó

munkanélküliség, elvándorlás, szegénység, a cigány népesség koncentrációja stb.

17

Page 18: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

nagy számban az ország különböző területein, de leggyakoribb és legkiterjedtebb előfordulásuk

az Alföldön, illetve Észak-Magyarországon tapasztalható.

18

Page 19: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

19

Page 20: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

20

Page 21: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Átalakulási folyamatok: új követelmények a területfejlesztéssel szemben:

új intézményrendszer,

a döntési mechanizmusok decentralizálása,

az erőforrások koordinációja, az Európai Unióhoz való csatlakozási szándék

a területi szintek modernizációja

21

Page 22: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Régió:

fogalma?

értelmezés?

kialakulás?

rendszerezés?

NUTS–rendszer:

Nomenclature des unités territoriales statistique (Területi statisztikai egységek rendszere)

22

Page 23: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Lehetséges térfelosztási rendszerek

Funkcionális rendszer

település vonzáskörzet régió ország

Igazgatási rendszer

község/város járás megye állam

23

Page 24: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Hatodik Periodikus Regionális Jelentés (1999): kutatási és technológiai fejlesztés, innovációs

kultúra;

kis- és középvállalkozások fejlesztése;

közvetlen külföldi befektetések ösztönzése;

infrastruktúra és humán tőke;

intézmények és társadalmi tőke.

24

Page 25: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

99 előtt: szektorális tervezés (OTH); 1990 után:

hátrányos helyzetű térségek válságkezelése fejlesztésorientált tervezés mint módszertani kísérlet

1990-1995: területfejlesztés az átalakulás korszakában;

1996: „csúcs” - XXI. Tv.; 1998: OTK (régiók);

25

Page 26: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

1996-1999: a területfejlesztés konszolidációja (XCII. törvény);

2000-2003: erősödő regionalizmus ? , úton a kohéziós politika felé;

2004: a ter. fejl. tv. módosítása (LXXV. Törvény – RFÜ-k);

2004-2006: I. NFT; 2007-2013: ÚMFT (2011. jan.: ÚSZT)

26

Page 27: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

2013: régi-új területi középszint: a MEGYE… A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok)

egyik legfontosabb feladata A megye a területfejlesztés legfontosabb területi szintje Központi területfejlesztési tervezési szakmai

koordináció / támogatás / ellenőrzés

Az eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentősen átalakul Első lépés: megyei területfejlesztési koncepciók (MTFK) elkészítése

27

Page 28: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

elmaradott térségek felzárkóztatása; ipari válságtérségek szerkezetátalakítása; jelentős munkanélküliséggel sújtott

térségek; rurális térségek (vidékfejlesztés).

28

Page 29: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

gazdasági; infrastrukturális; környezet minősége; életminőség, életfeltételek KT kérdése: valami mintha hiányozna -

???

29

Page 30: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

PHARE

ISPA

SAPARD

ERFA (309,8 mrd Ft)

ESZA (109,7 mrd

Ft)

Kohéziós Alap

(280 mrd Ft)

EMOGA (78,2 mrd Ft)

HOPE (1,1 mrd Ft)

120,2 mrd Ft

88 mrd Ft

39,9 mrd Ft

30

Page 31: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Hu

mán

OP

Infra O

P

Ag

rár OP

Gazd

asági O

P

Innovativitás, tudásalapú társadalom

Regionális OP (metszet)

2007-13

2004-06 NFT

NFT II.

Szabályozás

és

intézményi

fejlesztések

Hazai

fejlesztési

programok

Gazdasági pillér Társadalmi pillér

Gazd

asági O

P

Ag

rár OP

Infra O

P

Hu

mán

OP

Egészséges társadalom

VÍZIÓ / JÖVŐKÉP

31

Page 32: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Index EU 25 = 100

Hova kerül a 308 Mrd €? GDP/fő 2000-2001-2002

Forrás: Eurostat

12.5 Mrd. €

177.8 Mrd. €

10.38 Mrd. €

38.4 Mrd. €

68 Mrd. € Kohéziós Alap

Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régiók Phasing-in régiók, "természetszerűleg" 75% felett

Konvergencia régiók statisztikai hatásban érintett regiók

Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régiók

Konvergencia régiók Régiók < 75% of EU25

32

Page 33: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

1531350

15000

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

2000-2004

Széchenyi terv2004-2008

1.NFT

2007-2015 2.

NFT 33

Page 34: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A helyi valós igények és érdekek helyett a határidők, az eljárásrendek, a külső és belső érdekeknek való megfelelés vált fontossá

A pályázati rendszer a helyi szint adminisztratív közreműködését várta el

Kialakultak a forrásokat biztosító, a forrásokhoz ötletet vadászó szolgáltatások

34

Page 35: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az ágazati rendszerben érkező, illetve az ettől eltérő rendszerben érkező forrásokat

helyi szinten kellett volna összeilleszteni; A pályázati rendszerek nem érdemi részvételt, hanem szervezetet vártak el

35

Page 36: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az innovatív, fejlesztési tervezésre nem maradt (elég) idő

A fejlesztési döntések eltávolodtak a emberektől

Csökkent a bizalom és a motiváció Nem használtuk ki a tanulás, a tanítás, a

változás lehetőségét, erőforrását, így nem jöttek létre stabil alapok (Varga P. 2010)

36

Page 37: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A változás a motivációval kezdődik

Van-e motivációja az elmaradott térségekben élőknek a változ(tat)ásra?

A változást lehet indukálni, motivációt létrehozni és erősíteni, de ehhez nem elég szervezetet létrehozni!

Bevonás – kommunikáció – információ – bizalom

)D0 Varga P.

37

Page 38: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

38

Page 39: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

39

Page 40: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

40

Page 41: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A VÁTI Kht. előadás-anyagai

Az ÉARFÜ Kht. prezentációs anyagai

Bukta Zs. (2006): Az EU-s források fogadása Magyarországon. PPT-előadás.

Csatári B. (2005): Az Észak-alföldi régió fejlesztésének lehetséges térkategóriái. PPT-előadás.

Debreczeni F. (2007): Gondolatok a területfejlesztés kapcsán. PPT-előadás.

41

Page 42: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Laki L. (2004): Megélhetés vidéken a rendszerváltás után. Eszmélet, 6 . szám ősz .

Lőcsei H. – Szalkai G. (2008): Helyzeti és fejlettségi centrum–periféria relációk a hazai kistérségekben. Területi Statisztika, 48 (3), pp. 305–314.

Márton Gy. (2013): Térségi tervezés folyamata. PPT-előadás. Tokaj, 2013. október.

Sebestyén E. (2007): Programozás, területi tervezés és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT). PPT-előadás.

Szabó P. (2005): Régió: „Meghatározott területi egység” – In.: Nemes Nagy J. szerk. : Régiók távolról és közelről. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék – MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest, 19., 22., 24., 50. p. ISSN 1585-1419. 42

Page 43: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Szegvári P. (é.n.): Az új területpolitika. PPT-előadás. Tánczos T. (2011): A társadalmi és gazdasági fejlettség

térbeli folyamatvizsgálata Magyarországon. Doktori (PhD- disszertáció, Gödöllő, p.

Tóth J. (é.n.): Kell nekünk régió? Mindentudás Egyeteme. PPT-előadás.

Varga P. (2010): Elmaradott vidéki térségek fejlesztése. PPT-előadás. Tokaj.

Veress J. (2004): A kistérségek szerepe az Európa Terv készítésében. PPT-előadás.

43

Page 44: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

XX). tv. a területfejlesztésről és területrendezésről Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK

– 1971)

Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK – 1998)

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK – 2005)

I. NFT, II. NFT, ÚMFT, ÚSZT, ill. ezek OP-i

44

Page 45: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

www.eszakalfold.hu

www.nfu.hu

www.vati.hu

45

Page 46: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Kovács Tibor

1

Page 47: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Földünk felszíne: változatosság, lehetőségek és korlátok

Szervezett közösség (ÁLLAM) a TÉR uralásának igénye! Célja a posztmodernben?

2

Page 48: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

„Nem halljuk-e legalább szinte mindenki szájában a panaszt?

Egynek az utak rosszak,

másnak kereskedés, vízi csatornák, vas utak kellenének;

ennek a szegények s koldusok nagy száma terhes;

annak a nyelv nem eléggé halad, az olvasók mennyisége csekély;

megint mások az éjjeli világosítás híját kárhoztatják városinkban, nem különben a trottoárok és fedélcsatornák nem létét;

ismét mások a tömlöcöket s foglok tartását gondolják hibásoknak s több eféle.”

Széchenyi István 3

Page 49: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Közpolitika! Állami szerep szükségessége. Közpolitikáknak létezik területi

dimenziója!

A területfejlesztés, ill. a regionális politika közintézmények által, közpénzek felhasználásával folyó

tevékenység.

4

Page 50: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A humánerőforrások milyensége; A társadalom intézményei;

Kutatás-fejlesztés és innováció;

Technológia;

Infrastruktúra;

Természeti-földrajzi adottságok.

5

Page 51: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

6

Page 52: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A II. világháború következményei: Óriási

emberi, anyagi és erkölcsi veszteségek – (különösen Európa);

Gyökeres politikai változások: bipoláris világrend; hidegháború.

7

Page 53: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A szocialista korszak jellemzői: centralizált társadalom- és gazdaságirányítás, elsősorban szektorális fejlesztések, területiség másodlagos szerepe.

8

Page 54: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Átalakulás:

politikai,

gazdasági;

továbbá

a kultúra,

az értékek,

a „civil” társadalom, az érdekmegjelenítés,

az életvitel és életmód,

a habitusok stb. területén. 9

Page 55: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Pozitívumok: a konkrét földrajzi tér, a területiség felértékelődése.

DE: hosszú, mély gazdasági (társadalmi!) válság:

a GDP ötödével esett vissza,

két számjegyű infláció,

másfél millió munkahely szűnt meg,

a lakosság döntő része jövedelme és életszínvonala csökkenését élte meg.

10

Page 56: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Folyamatosan csökkenő népességszám, romló demográfiai mutatók mellett

munkanélküliség,

keresők és eltartottak aránya,

foglalkoztatottság,

elszegényedés, lecsúszás,

jövedelmi, társadalmi és területi polarizáció.

11

Page 57: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

12

Page 58: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

1990-es évtized eleje:

a válság kiterjedt,

a fejlődés szigetszerű a hazai térben; a területi egyenlőtlenségek megnövekedtek;

nagytérségi szinten nyugat-kelet lejtő;

a társadalom szétszakadt, kicsi, nagyon gyorsan gazdagodó, és leszakadó, részben pauperizálódó réteg

13

Page 59: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A csonkaország-effektus Centrum-periféria viszony A kilencvenes évek kihívásai:

dezindusztrializáció (de-ökonomizáció), tercier szektor erősödése

határmenti kapcsolatok felerősödése önkormányzatiság és decentralizáció EU-csatlakozás

A területi struktúra átalakulása

14

Page 60: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Magyarországon a területi egyenlőtlenségeknek két nagyobb előfordulása jellemző:

a belső-, valamint

a külső határ menti perifériák

15

Page 61: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

16

Page 62: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

az ország belső területein kiemelten a megyehatárokon fekvő térségekben

hátrányos helyzet: tartós gazdasági recesszió, akut foglalkoztatási válság, magas, az országos átlagot jóval meghaladó

munkanélküliség, elvándorlás, szegénység, a cigány népesség koncentrációja stb.

17

Page 63: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

nagy számban az ország különböző területein, de leggyakoribb és legkiterjedtebb előfordulásuk

az Alföldön, illetve Észak-Magyarországon tapasztalható.

18

Page 64: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

19

Page 65: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

20

Page 66: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Átalakulási folyamatok: új követelmények a területfejlesztéssel szemben:

új intézményrendszer,

a döntési mechanizmusok decentralizálása,

az erőforrások koordinációja, az Európai Unióhoz való csatlakozási szándék

a területi szintek modernizációja

21

Page 67: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Régió:

fogalma?

értelmezés?

kialakulás?

rendszerezés?

NUTS–rendszer:

Nomenclature des unités territoriales statistique (Területi statisztikai egységek rendszere)

22

Page 68: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Lehetséges térfelosztási rendszerek

Funkcionális rendszer

település vonzáskörzet régió ország

Igazgatási rendszer

község/város járás megye állam

23

Page 69: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Hatodik Periodikus Regionális Jelentés (1999): kutatási és technológiai fejlesztés, innovációs

kultúra;

kis- és középvállalkozások fejlesztése;

közvetlen külföldi befektetések ösztönzése;

infrastruktúra és humán tőke;

intézmények és társadalmi tőke.

24

Page 70: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

99 előtt: szektorális tervezés (OTH); 1990 után:

hátrányos helyzetű térségek válságkezelése fejlesztésorientált tervezés mint módszertani kísérlet

1990-1995: területfejlesztés az átalakulás korszakában;

1996: „csúcs” - XXI. Tv.; 1998: OTK (régiók);

25

Page 71: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

1996-1999: a területfejlesztés konszolidációja (XCII. törvény);

2000-2003: erősödő regionalizmus ? , úton a kohéziós politika felé;

2004: a ter. fejl. tv. módosítása (LXXV. Törvény – RFÜ-k);

2004-2006: I. NFT; 2007-2013: ÚMFT (2011. jan.: ÚSZT)

26

Page 72: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

2013: régi-új területi középszint: a MEGYE… A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok)

egyik legfontosabb feladata A megye a területfejlesztés legfontosabb területi szintje Központi területfejlesztési tervezési szakmai

koordináció / támogatás / ellenőrzés

Az eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentősen átalakul Első lépés: megyei területfejlesztési koncepciók (MTFK) elkészítése

27

Page 73: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

elmaradott térségek felzárkóztatása; ipari válságtérségek szerkezetátalakítása; jelentős munkanélküliséggel sújtott

térségek; rurális térségek (vidékfejlesztés).

28

Page 74: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

gazdasági; infrastrukturális; környezet minősége; életminőség, életfeltételek KT kérdése: valami mintha hiányozna -

???

29

Page 75: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

PHARE

ISPA

SAPARD

ERFA (309,8 mrd Ft)

ESZA (109,7 mrd

Ft)

Kohéziós Alap

(280 mrd Ft)

EMOGA (78,2 mrd Ft)

HOPE (1,1 mrd Ft)

120,2 mrd Ft

88 mrd Ft

39,9 mrd Ft

30

Page 76: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Hu

mán

OP

Infra O

P

Ag

rár OP

Gazd

asági O

P

Innovativitás, tudásalapú társadalom

Regionális OP (metszet)

2007-13

2004-06 NFT

NFT II.

Szabályozás

és

intézményi

fejlesztések

Hazai

fejlesztési

programok

Gazdasági pillér Társadalmi pillér

Gazd

asági O

P

Ag

rár OP

Infra O

P

Hu

mán

OP

Egészséges társadalom

VÍZIÓ / JÖVŐKÉP

31

Page 77: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Index EU 25 = 100

Hova kerül a 308 Mrd €? GDP/fő 2000-2001-2002

Forrás: Eurostat

12.5 Mrd. €

177.8 Mrd. €

10.38 Mrd. €

38.4 Mrd. €

68 Mrd. € Kohéziós Alap

Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régiók Phasing-in régiók, "természetszerűleg" 75% felett

Konvergencia régiók statisztikai hatásban érintett regiók

Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régiók

Konvergencia régiók Régiók < 75% of EU25

32

Page 78: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

1531350

15000

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

2000-2004

Széchenyi terv2004-2008

1.NFT

2007-2015 2.

NFT 33

Page 79: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A helyi valós igények és érdekek helyett a határidők, az eljárásrendek, a külső és belső érdekeknek való megfelelés vált fontossá

A pályázati rendszer a helyi szint adminisztratív közreműködését várta el

Kialakultak a forrásokat biztosító, a forrásokhoz ötletet vadászó szolgáltatások

34

Page 80: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az ágazati rendszerben érkező, illetve az ettől eltérő rendszerben érkező forrásokat

helyi szinten kellett volna összeilleszteni; A pályázati rendszerek nem érdemi részvételt, hanem szervezetet vártak el

35

Page 81: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az innovatív, fejlesztési tervezésre nem maradt (elég) idő

A fejlesztési döntések eltávolodtak a emberektől

Csökkent a bizalom és a motiváció Nem használtuk ki a tanulás, a tanítás, a

változás lehetőségét, erőforrását, így nem jöttek létre stabil alapok (Varga P. 2010)

36

Page 82: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A változás a motivációval kezdődik

Van-e motivációja az elmaradott térségekben élőknek a változ(tat)ásra?

A változást lehet indukálni, motivációt létrehozni és erősíteni, de ehhez nem elég szervezetet létrehozni!

Bevonás – kommunikáció – információ – bizalom

)D0 Varga P.

37

Page 83: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

38

Page 84: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

39

Page 85: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

40

Page 86: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A VÁTI Kht. előadás-anyagai

Az ÉARFÜ Kht. prezentációs anyagai

Bukta Zs. (2006): Az EU-s források fogadása Magyarországon. PPT-előadás.

Csatári B. (2005): Az Észak-alföldi régió fejlesztésének lehetséges térkategóriái. PPT-előadás.

Debreczeni F. (2007): Gondolatok a területfejlesztés kapcsán. PPT-előadás.

41

Page 87: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Laki L. (2004): Megélhetés vidéken a rendszerváltás után. Eszmélet, 6 . szám ősz .

Lőcsei H. – Szalkai G. (2008): Helyzeti és fejlettségi centrum–periféria relációk a hazai kistérségekben. Területi Statisztika, 48 (3), pp. 305–314.

Márton Gy. (2013): Térségi tervezés folyamata. PPT-előadás. Tokaj, 2013. október.

Sebestyén E. (2007): Programozás, területi tervezés és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT). PPT-előadás.

Szabó P. (2005): Régió: „Meghatározott területi egység” – In.: Nemes Nagy J. szerk. : Régiók távolról és közelről. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék – MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest, 19., 22., 24., 50. p. ISSN 1585-1419. 42

Page 88: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Szegvári P. (é.n.): Az új területpolitika. PPT-előadás. Tánczos T. (2011): A társadalmi és gazdasági fejlettség

térbeli folyamatvizsgálata Magyarországon. Doktori (PhD- disszertáció, Gödöllő, p.

Tóth J. (é.n.): Kell nekünk régió? Mindentudás Egyeteme. PPT-előadás.

Varga P. (2010): Elmaradott vidéki térségek fejlesztése. PPT-előadás. Tokaj.

Veress J. (2004): A kistérségek szerepe az Európa Terv készítésében. PPT-előadás.

43

Page 89: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

XX). tv. a területfejlesztésről és területrendezésről Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK

– 1971)

Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK – 1998)

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK – 2005)

I. NFT, II. NFT, ÚMFT, ÚSZT, ill. ezek OP-i

44

Page 90: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

www.eszakalfold.hu

www.nfu.hu

www.vati.hu

45

Page 91: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Turisztikai közigazgatás és területfejlesztés Előadás

Kovács Tibor

Page 92: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam politikai földrajzi értelmezése

Page 93: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az „állam” – a kifejezés jelentése

Az „állam” szó a latin „status publicus”, ill. az olasz „lo stato” kifejezésekből ered.

Mindig a közügyeket intéző uralmi szervezetet

értették alatta. Hegel: „az állam az a közvetítő kapocs, amely

összefogja a társadalom centrifugális erőit”.

Page 94: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Mi az állam – a klasszikus felfogás szerint? Olyan földterület (ill. föld- és vízterület), mely –

hozzávetőlegesen – jól definiált, nemzetközileg elismert határokkal rendelkezik.

Az ezen keretben élő embereknek független politikai önrendelkezési joguk van (ez utóbbit gyakran a nacionalizmus tárgykörébe sorolják).

Az „állam” fogalmát ebben az összefüggésben gyakran azonosítják a „nemzetállam” fogalmával.

Page 95: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam döntő ismérvei

Valamely tartósan fennálló igazgatási és jogrend, melyhez

az államapparátusnak is igazodnia kell, s amelynek érvényessége behatárolt területen

mindenki cselekvésére vonatkozik – akár tagja az államnak, akár nem;

Page 96: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam döntő ismérvei

A legitim erőszak monopóliuma, amely felett az állam saját felségterületén rendelkezik.

Bárki más csak annyiban és olyan mértékben rendelkezhet az erőszak eszközei felett, amennyiben az államtól felhatalmazást vagy felszólítást kap.

Page 97: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam földrajzi értelmezésének szakaszai

1. Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka: az ókori államelméletektől (Platón, Arisztotelész) a modern államelmélet kialakulásáig terjedő szakasz;

2. Az állam modern politikai földrajzi (és geopolitikai) értelmezése: a modern állam XVIII-XIX. sz.-i kialakulásától napjainkig.

Page 98: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka I. Az államelmélet és a politika szoros

összefüggésben álltak-állnak. Platón (i.e. 427-347): „Politeia” („Az állam”: utópia,

mely a tiszta eszmékből levezetett tökéletes államot írja le): jó élet – igazságosság (olyan állam ideája, amely

megvalósítja az igazságosság társadalmi rendjét);

A platóni ideális állam az, ahol a legkiválóbbak kormányoznak, de nem erőszakkal, hanem a többség akarata által.

Page 99: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka II. Platón szerint öt államforma létezik:

- királyság (a vezetők között van egy kiemelkedő férfiú) (ha többen vannak, az az arisztokrácia) (ez az egyedüli JÓ államforma);

- timokrácia (a vagyon uralma); - oligarchia (a kizsákmányolók kis csoportjának

uralma); - demokrácia (…); - türannisz (egyszemélyi diktatúra).

Az utóbbi négy a rossz államforma.

Page 100: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka III. Arisztotelész (i.e. 384-322): „Politika”. Az ideális

városállam (polisz) és a földrajzi környezet kapcsolatáról ír (földrajzi determinizmus!).

Számára a rend a fontos – rend a világban és rend a társadalomban...

Arisztotelész a felvilágosult monarchia híve: az a legjobb, ha a legbölcsebb ember kormányoz.

Szerinte az ember társadalmi lény („zóon politikón”), s a társadalomban mindenkinek megvan a maga helye (földművesek, iparosok, piaci árusok, bérmunkások, harcosok).

Page 101: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam - hatalom

Macchiavelli – vezetés; Bodin – szuverenitás; Hobbes – abszolutizmus; Locke – népfelség, önrendelkezés.

Page 102: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam modern politikai földrajzi értelmezésének időszaka I. Weber, M.: „az állam teljes kibontakozása

mindenképpen a modern időkre jellemző”. Hegel: „az állam célja az általános érdek, mint

ilyen és benne a különös érdekek fenntartása”.

- Az általános érdeket az apparátus (az állami bürokrácia) testesíti meg, amely

- a különös érdekek (az eltérő társadalmi csoportok, erők) felett áll.

Page 103: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam értelmezései I.

Európa – „Staat”, „state” A társadalom többi szférájától elkülönült az

állami-hatalmi szféra – állam és társadalom különválasztása (már a XIX. sz.-tól);

„Állam” és „nem állam” különbsége; XX. sz. eleje: Montesquieu hatalommegosztási

elve átmegy a gyakorlatba – törvényhozói; végrehajtói; bírói hatalom.

Page 104: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam értelmezései II.

Amerika – „government” A „state” nem vált mindennapivá a politikai

szféra leírására, helyette a szűkebb területet kifejező „government” vált használatossá (ma már inkább az „administration”-t használják);

XX. sz. elejétől: hivatásszerű tisztviselők (apparátus) egyre népesebb csoportjának kialakulása, a „government” társadalomtól való elkülönülése.

Page 105: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam fogalma

Hatalmat gyakorol egy meghatározott terület felett;

A nemzetközi jog alanya: állandó lakossággal, meghatározott területtel, saját kormánnyal rendelkezik; kapcsolatokat tart fenn más államokkal.

Kötelezettségei; Szuverenitás (belső – külső).

Page 106: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam meghatározása

„jól körülhatárolható tér, terület, a földrajzi környezete egy darabja” → határ

Ismérvei: tartósan fennálló igazgatás és jogrend, amely

mindenkire vonatkozik; legitim erőszak monopóliuma.

Strukturálja a teret

Page 107: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Európa: a nemzetté válásnak két alaptípusa van (Meinecke, F., 1908):

1. Közös terület, ugyanazon jogi, politikai és gazdasági keretek, azaz az államhoz való tartozás jellemzi: politikai vagy államnemzet (Staatsnation).

2. A nyelv és a kultúra azonossága, a közös származás mítosza (vagy valósága): kultúrnemzet (Kulturnation).

A nemzet I.

Page 108: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzet II.

Smith szerint a nemzet típusai:

Nyugati (brit, amerikai, francia): a „nation” egyaránt jelent államot („state”) és országot („country”) is; a nemzetiség („nationality”) elsődlegesen

állampolgárságot jelent („citizenship”);

Page 109: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzet III.

Smith szerint a nemzet típusai: Keleti (Közép- és Kelet-Eu.): világos

különbség a nemzet („Nation”) és az állam („Staat”) között. Ugyanígy megkülönböztetik az etnikailag, kulturálisan

elkülönülő nemzetiséget („Nationalität”) és a politikai köteléket jelentő állampolgárságot

(„Staatsangehörigkeit”, „Staatsbürgerschaft”).

Page 110: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzet IV.

A „nemzet” szó a magyar nyelvben „kultúrnemzet” kifejezést jelöl, azaz:

- az állam lakossága sohasem egyenlő a nemzettel vagy nemzetiséggel, hanem

- mindig valamilyen nyelvi-kulturális közösséget jelöl, s - mindezt függetlenül attól, hogy ezen közösség tagjai

egy vagy több állam keretein belül élnek. Ezzel szemben a nemzetiséget nemzetrészként (az egy

nemzethez tartozó emberek egy közösségének) értelmezzük, mely egy más állam keretein belül él.

Page 111: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam I.

Nemzetállam: a területi állam sajátos formája; „a terület kiterjedése összhangba hozza a

felső határt jelentő egység követelményeit és az alsó határokat kijelölő munkamegosztást”.

Fentinél elterjedtebb álláspont: olyan állam, ahol a lakosság nemzeti-etnikai összetétele nagyjából homogén.

Page 112: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam II.

Probléma: mi a homogenitás, mit értünk homogenitás alatt?

Összességében: a nemzetállam nem normatív kategória; politikai feszültségekkel terhelt fogalom.

„A nemzetállam nem más, mint politikai egység, a nemzetközi viszonyokat tekintve pedig geopolitika egység” (Bíró G., 1997).

Page 113: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam fejlődésére vonatkozó politikai földrajzi irányzatok Fejlődéselméleti irányzat:

Valkenburg – ciklus-elmélet; Pounds, Ball – magterület-modell;

természetes és mesterséges államfejlődés. Funkcionalista irányzat:

Gottman – két folyamat tartja fenn: mozgás, működés, áramlások → instabilitás; ikonográfia → stabilitás.

Page 114: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)
Page 115: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam fejlődésének szakaszai I.

1. Pre-agrár; 2. Agrár; 3. Indusztriális; 4. Posztindusztriális.

Page 116: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam fejlődésének szakaszai II.

1. A pre-agrár társadalomban a törzsi hűség és a patriotizmus jellemző. A vadászó-gyűjtögető törzsek kicsik és

elszigeteltek voltak, nem igényeltek szervezett, önálló politikai

intézményrendszert.

Page 117: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam fejlődésének szakaszai III. 2. Ezzel szemben az agrártársadalmak már

döntően államilag szervezettek voltak. A művelt réteg és a papi osztály léte lehetővé

tette a centralizált szervezet létrehozását, a szabályok és a kultúra kialakítását. Emellett azonban maradtak még elszigetelt

közösségek is!

Page 118: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam fejlődésének szakaszai IV.

3. Ipari társadalom: a munkásosztály kialakulása. A társadalom komplexitása nő, a központi államapparátus veszi át a szerepet

a szocializációban, az oktatásban, a hatóságok területén.

Page 119: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam fejlődésének szakaszai V.

4. Posztindusztriális szakasz: az állam még domináns szerepet játszik a szociális kérdésekben.

Page 120: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)
Page 121: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államok keletkezése

Gyarmatból független Egyesülés Szétválás

Elismerés

Page 122: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államformák, államtípusok

sajátos elemekből felépülő területi egység

államterület, országrész; exklávé, enklávé; bérelt területek; „fel nem szabadult

területek”.

Page 123: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államhatárok

természetes vs. mesterséges határvonalak; „frontier” – „boundary” Funkciói:

jogi; kincstári; ellenőrző; ideológiai; katonai.

Page 124: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államforma

Az államforma az államhatalom szervezetét és felépítését jelöli.

Az állam formájának kialakításában döntő szerepet játszik az adott társadalmat felépítő osztályok, rétegek és hatalmi csoportok egymáshoz való viszonya.

Page 125: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államforma

Monarchia: abszolút alkotmányos parlamentáris

Köztársaság:

elnöki parlamentáris

Page 126: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államformák

Page 127: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)
Page 128: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államszerkezet

egységes államok; összetett államok:

perszonálunió reálunió államszövetség (konföderáció) szövetségi állam (föderáció)

Page 129: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államterület

az államhatalom megvalósításának helyszíne: szárazföld; víz, tenger; légtér, világűr; kiegészítő részek; nemzetközi jogi oltalom, szomszédjogok,

áthaladási jog.

Page 130: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Lakosság

Tényleges: állampolgárok, külföldiek, hontalanok, kétes

állampolgárságúak

Jogi: az állampolgár, függetlenül a tartózkodási

helyétől

Page 131: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam jellemzői

1. Szuverenitás (főhatalom, felségjog) (J. Bodin, T. Hobbes, J. Locke);

2. Államapparátus (bürokrácia); 3. Területiség:

Szuverenitás – integritás – államterület - államhatár (frontier-boundary);

a területi felségjog korlátozása; 4. Lakosság (tényleges és jogi); 5. Keletkezés és megszűnés; 6. Elismerés (de facto és de jure).

Page 132: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Definíció: • a földrajzi tér jól lehatárolható, • nemzetközileg elismert határokkal rendelkező

része, • melynek lakosai politikai önrendelkezéssel

bírnak. • Olyan szervezet, mely felségterülete felett • szuverenitást gyakorol és • rendelkezik a legitim erőszak eszközeivel (Mező

F. és Juhász E. nyomán);

Az állam

Page 133: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam

Az állami lét kritériumai: terület, lakosság, kormány(zat) (Amerikai Államok Szervezete, Montevideo,

1933); Államföldrajz:

Ratzel (Politische Geographie), Kjellén (Staten som lifsform), Teleki, Rónai (Államtudományi Intézet), Boesler.

Page 134: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok I. Első megközelítésben az állam funkciói: A közjavak és szolgáltatások ellátója; A gazdaság szabályozója; Saját társadalmának terv szerinti rendezője; A társadalmi csoportok legfontosabb

döntőbírója.

Page 135: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok II.

Második megközelítés: azt vizsgálják, hogy az állam hogyan és miért felügyeli az osztályharcokat és a rendszer velejáró ellentmondásait.

Page 136: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok III.

Harmadik megközelítés: az állam egy „input-output” mechanizmus.

input: a társadalom igényei és a tömeghűség; output: a társadalmi csoportok eltérő érdekeit

érintő adminisztratív döntések. Ha az output nem felel meg a változatos

elvárásoknak, az krízist eredményez és felvetődhet az állam életképességének a kérdése is.

Legitimista krízis: a tömeg (input) hűsége megrendül az államban.

Page 137: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok IV.

Negyedik megközelítés: az állam mint válságmenedzser.

„Testületiség”: a társadalmi csoportok, osztályok közötti konfliktusok intézményesített formája, melyben

a konfliktusok megoldásának, a kompromisszumok keresésének mindenki által

elfogadott formái és normái vannak. Az állam célja a váratlan krízisek lehetőségének a

minimálisra csökkentése.

Page 138: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Állami funkciók - összefoglalás

társadalom és a természet viszonyának befolyásolása;

gazdasági; politikai-igazgatási; ideológiai-kulturális; külpolitikai; nemzetközi együttműködés.

Page 139: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Védelem: éjjeliőr, aki megvédi

• állampolgárait a külső és belső fenyegetéstől, • a belső rendet a rebellisektől, • a status quo-t a vagyontalanoktól a

társadalmilag erős, vagyonos rétegek segítségével.

Az állam feladatai

Page 140: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam feladatai

Ugyanakkor lehetséges az agresszió, a terjeszkedés is.

Ma ez a funkció válságban van: nukleáris

veszély, globális környezeti problémák – ezektől nem tud megvédeni az állam.

Ennek kompenzálására akar hamis

biztonságértet adni – munkanélküli segély, TB, átképzési lehetőségek stb. formájában.

Page 141: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam feladatai

Döntőbíró: bírói testület a különböző érdekeltségek között;

Kohéziós erő: az állami intézmények igyekeznek összefűzni az állam ellentétes elemeit (média, szimbólumok, focicsapat stb.);

Könnyítő: serkenti az interakciókat (szállítás, útépítés, villamosenergia-előállítás, kommunális szolgáltatások);

Befektető: fejlesztési segélyek, oktatás, K+F; Bürokratikus: önmaga újratermelője, keresi

az újabb betölthető funkciókat.

Page 142: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam feladatai

közjavak kezelése és a közszolgáltatások ellátása;

gazdaságszabályozás; társadalmi béke fenntartása

(törvényhozás, igazságszolgáltatás) (jogbiztonság);

külső és belső védelem és elnyomás; kohéziós erő; kulturális szerepvállalás; környezetvédelem, stb.

Page 143: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az államapparátus

Azon intézmények és szervezetek halmaza, melyeket az államhatalom foglalkoztat.

Az apparátus elemzése több okból fontos: - nem tökéletes, időnként elavul, s reprezentálja a

társadalmi különbségeket is; - átfogó médium, mely az állami feladatokat –

szükségszerűen – megszűri és át is alakítja; - kézzelfogható intézményekből áll, az erős

társadalmi rétegek számára intervenciós lehetőségeket biztosít.

Page 144: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az államapparátus alszervezetei

Politikaiak: pártok, választások, kormányok és alkotmányok;

Jogiak: azon mechanizmusok, melyek az ellentétes érdekű társadalmi csoportok között egyensúlyt teremtenek;

Elnyomók: azok a belső (és külső, nemzetközi) mechanizmusok, melyek az állami kényszerítőeszközöket jelentik;

Termelésiek: az állam által előállított és terjesztett árucikkek és szolgáltatások összessége.

Page 145: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A jóléti állam modellje

• 1832: Robert Mohl használja először a fogalmat;

• Csökkenő szegénységi mutatók az állami újraelosztás fejlődése következtében;

• A középréteg dominanciája, hagyma alakú társadalom;

• Politikai jogbiztonság és anyagi létbiztonság.

Page 146: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A jóléti állam modellje

Négy típusa van:

Liberális jóléti állam: minimális biztonságot ad (angolszász országok);

Konzervatív és erősen testületi államok: fontos a család, az állam is segít neki a családtagot eltartani, megtartani (Fro., Olaszo., Németo.);

Szociális-demokratikus jóléti állam: az egyenlőség etikai cél, magas szintű szolgáltatások nyújtása (Hollandia, Észak-Európa);

Kommunizmus: a központi és a nemzeti elitek közötti alkun alapuló jó viszony (Brezsnyev).

Page 147: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A jóléti állam vége

Napjainkban haldoklik a jóléti állam (demográfiai problémák, nem elég versenyképes az ilyen állam…);

Az állami szerepvállalás területei: gazdasági-pénzügyi stabilitás megőrzése, intézmények létrehozása és fenntartása, humán erőforrások felkarolása.

Page 148: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állammal szemben támasztott kihívások

Társadalmi: • Belső (szeparatizmus, identitás, esélyegyenlőség); • Külső („demokrácia”, kulturális hatások).

Gazdasági: • TNC; • Integrációk; • Globális szervezetek.

Környezeti: • Globális katasztrófák; • Lokális problémák.

Page 149: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

„Válságok gyűjtőmedencéje, állam a neved…”

Page 150: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A közigazgatás

A közigazgatás működése során alapvetően háromféle tevékenységet lát el: (1) szervező közigazgatás, (2) szolgáló közigazgatás, (3) hatósági ügyintézést folytató

közigazgatás.

Page 151: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Jellemzői

A hagyományos közigazgatás, ha túl is lépett a hatósági ügyintézésen, elsősorban a jogszabályokat hajtja végre,

illetve azok megtartását ellenőrzi, addig

a modern közigazgatást egyre inkább a szolgáltatás jellemzi.

a modern közigazgatás innovatív.

Page 152: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A modern közigazgatás

Nemcsak a megcsontosodott közintézményeket és eljárásokat fenntartva költi a kormányzattól kapott pénzt, hanem

megpróbálja azt a lehető legjobban hasznosítani,

a szolgáltatások megszervezésekor mindig a leghatékonyabb, s egyben

a leggazdaságosabb megoldásokat igyekszik megkeresni.

Page 153: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Anno és most

A pre-modern időszakok közigazgatása többnyire nem volt személytelen: a tisztségviselők személyre szóló megbízatást

végeztek - diszkrecionalitás A modern közigazgatás jellemzője, hogy a

köztisztviselő a saját nevében, vagy munkahelyi felettese nevében valamilyen

jogszabályt alkalmazva, semlegesen és pártatlanul jár el - normativitás

Page 154: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Fogalma

Olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő

végrehajtása.

Page 155: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Fogalma

Azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében

közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

A közigazgatás a köz érdekében végzett, közösségi célok megvalósítására irányuló

tevékenység. Döntéseinek akár kényszerrel is érvényt lehet

szerezni.

Page 156: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Fogalma

„A közigazgatás az állam adminisztrációja” Az állam

végrehajtó, rendelkező és szervező feladatait ellátó szervek (vagy inkább

szervezetek), valamint ezek tevékenységeinek összessége.

Page 157: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Fogalma

A közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának

megszervezését hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően látja el.

Page 158: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A közigazgatási térszervezés elméleti típusai

Page 159: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Tájelmélet és közigazgatási térszervezés 1726, Leyser: a természet kijelölte egységek

szükségesek (vízgyűjtő md-k)

1765, d’Argenson: Fro. közigazgatási reformja

1786, Hesseln: az új francia rendszert az elérhető központok jellemezzék (nevelő)

1789, Thouret: 48 órás elérhetőség, 30-40 km sugarú kör – megye; 24 órás, 15 km – járás; az elnevezések természeti eredetűek

Page 160: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Tájelmélet és közigazgatási térszervezés 1910, V. de la Blache: a tájállam optimalitása,

elnevezés a város alapján

1905, Herbertson: Natural Geographical Regions of the World

1921, Teleki: a táj magasabb rendű életegység – Mo. beosztása

1940, Elek Péter táji beosztása

Page 161: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Gazdasági körzetesítés és közigazgatási térszervezés Mikro-, mezo-, makrokörzetek a gazdasági

munkamegosztás alapján Regionalism, rayon-ism 1924, Hauser: Franciaország 18 körzetre

osztása (1919 Clementel-régiók); Petain regionalizmusa

1920-as évek: GOELRO-terv, Szovjetunió 1945 előtti Mo.: Pécsi Albert 1945 utáni Mo.: hivatalos marxista ideológia,

Markos György, Krajkó Gyula

Page 162: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A központi helyek elmélete és a közigazgatási térszervezés A városok többletfunkciói és az ezek alapján

kialakuló vonzáskörzetek képezzék a közigazgatási tér alapját is.

1933, Christaller: A rend és a centralizáció összefüggenek,

közlekedés, piac és közigazgatás elemzése; az első kettő racionális, a közigazgatás a

„méltóság autoritásával” rendelkezik Mo.: vonzáskörzet-kutatások (1984:

városkörnyéki rendszer)

Page 163: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A közigazgatási térszervezés alapproblémái Közigazgatási térszervezési teleszkóp Horizontális lehatárolás kérdése

Alulhatároltság Túlhatároltság Átlapoló beosztás

Területi szervek és nagyvárosok kapcsolatrendszere

Page 164: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Állam és közigazgatás

Page 165: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az államhatalom megosztásának elve A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja: a hatalmi ágak – a választópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőrizhetők legyenek. (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, a jog uralmának.)

Page 166: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az államhatalom megosztásának elve A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez fűződik:

főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk Törvényhozói Végrehajtói Bírói 4. hatalmi ág?

Page 167: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Centralizáció

Vagy a közigazgatás egésze, vagy valamely szektora egy központi szervnek, végső soron a Kormánynak van alávetve. Minden, a végrehajtásban közreműködőnek egységes

intézkedések végrehajtását, azonos eljárási szabályok kötelező alkalmazását írja elő.

A centralizáció három tényező együttes fennállása

esetén mutatható ki: a hatalom a központi állami szervek kezében koncentrálódik; a közigazgatást végző hatóságok és e hatóságokban

alkalmazottak egymással hierarchikus viszonyban vannak; a magasabb hierarchikus fokozaton elhelyezkedő szerv,

személy, irányítási joggal rendelkezik a hierarchia alacsonyabb lépcsőfokán találhatóval szemben.

Page 168: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Centralizáció

A centralizáció két módozata alakulhat ki: a közvetítők szerepe a központi-szervek

parancsainak továbbítására korlátozódik, valamint annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtás megtörtént-e. Itt a centralizáció egyben koncentráció is;

a közvetítő szerveknek saját hatalmuk, döntési jogosítványuk van, de a központ bármikor elveheti a döntés jogát, illetve megváltoztathatja a döntést. Ebben az esetben beszélhetünk dekoncentrációról.

Page 169: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Decentralizáció

A döntéssel felruházott szervek megsokszorozódnak;

a szervek autonómiáját törvény biztosítja; A tevékenységek felügyelete csak a törvényesség

betartásának vizsgálatára terjedhet ki. A decentralizációnak két fő formája:

1. A helyi vagy területi decentralizáció a régebbi és elterjedtebb. Magyarországon az önkormányzatok keretében végzett igazgatás a legtipikusabb megjelenési formája.

A decentralizáció alapvető kritériuma: a szerv vezetőjét a lakosság választja. Előnye: politikai tekintetben a demokrácia megvalósulása, gazdasági szempontból a helyi ügyek gyorsabb, hatékonyabb intézése.

Page 170: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Decentralizáció

A decentralizáció veszélyei: a helyi hatóságok csak a helyi ügyekre

figyelnek, az országos összefüggésekre gyakran

nincsenek tekintettel.

A decentralizáció túlzott mértéke igazgatási anarchiához vezethet.

Page 171: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Decentralizáció

2. Technikai decentralizáció: a központi igazgatás szervei a rájuk hárított feladatok ellátásával helyi szinteken működő szerveket bíznak meg, amelyek

többnyire köztulajdonban vannak, de lehetnek magántulajdonú intézmények is.

Az állam oktatási vagy egészségügyi feladatait pl. intézmények látják el,

önálló jogalanyisággal és kisebb-nagyobb gazdasági, gazdálkodási önállósággal

rendelkeznek. A közigazgatás tevékenységüket többnyire csak

abból a szempontból vizsgálja, hogy betartják-e a törvényeket.

Page 172: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A magyar közigazgatás szervezete

Page 173: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Két szervezetrendszer működik (duális jelleg)

egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer);

van felettes szervük;

állami feladatokat lát el (országos közügy);

jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör;

önálló költségvetésük van; állami vagyonkezelők;

polgármesteri hivatal körjegyzőség igazgatási társulás megyei közgyűlés hivatala főpolgármesteri hivatal, vezetője:

jegyző

helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat-

meghatározás; önálló döntési jogkör; egységes szervezet irányító: képviselő-testület

Államigazgatási szervek Önkormányzati közigazgatási szervek

Page 174: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A közigazgatási szervek csoportosítása

HATÁSKÖR terjedelme szerint

Általános hatáskörű szervek

(Kormány, közigazgatási hivatalok, önkormányzatok)

Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok,)

ILLETÉKESSÉG szerint

Központi (országos)

szervek Területi (régió, megye)

szervek Helyi illetékességű

szervek

Page 175: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az államigazgatás központi szervei

Kormány, és a Kormány

munkáját segítő szervek

Minisztériumok

A nem minisztériumi formában működő köz-ponti államigazgatási szervek

•Kormányhivatalok •Központi hivatalok

•Autonóm államigazgatási szervek

Az államigazgatás központi szerveinek

fő csoportjai

• Az egész országra kiterjed az illetékességük;

• Országos feladatokat látnak el; • Irányító – szabályozó – végrehajtó

típusú feladatokat látnak el;

Page 176: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Turisztikai közigazgatás és területfejlesztés Előadás

Kovács Tibor

Page 177: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam politikai földrajzi értelmezése

Page 178: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az „állam” – a kifejezés jelentése

Az „állam” szó a latin „status publicus”, ill. az olasz „lo stato” kifejezésekből ered.

Mindig a közügyeket intéző uralmi szervezetet

értették alatta. Hegel: „az állam az a közvetítő kapocs, amely

összefogja a társadalom centrifugális erőit”.

Page 179: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Mi az állam – a klasszikus felfogás szerint? Olyan földterület (ill. föld- és vízterület), mely –

hozzávetőlegesen – jól definiált, nemzetközileg elismert határokkal rendelkezik.

Az ezen keretben élő embereknek független politikai önrendelkezési joguk van (ez utóbbit gyakran a nacionalizmus tárgykörébe sorolják).

Az „állam” fogalmát ebben az összefüggésben gyakran azonosítják a „nemzetállam” fogalmával.

Page 180: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam döntő ismérvei

Valamely tartósan fennálló igazgatási és jogrend, melyhez

az államapparátusnak is igazodnia kell, s amelynek érvényessége behatárolt területen

mindenki cselekvésére vonatkozik – akár tagja az államnak, akár nem;

Page 181: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam döntő ismérvei

A legitim erőszak monopóliuma, amely felett az állam saját felségterületén rendelkezik.

Bárki más csak annyiban és olyan mértékben rendelkezhet az erőszak eszközei felett, amennyiben az államtól felhatalmazást vagy felszólítást kap.

Page 182: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam földrajzi értelmezésének szakaszai

1. Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka: az ókori államelméletektől (Platón, Arisztotelész) a modern államelmélet kialakulásáig terjedő szakasz;

2. Az állam modern politikai földrajzi (és geopolitikai) értelmezése: a modern állam XVIII-XIX. sz.-i kialakulásától napjainkig.

Page 183: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka I. Az államelmélet és a politika szoros

összefüggésben álltak-állnak. Platón (i.e. 427-347): „Politeia” („Az állam”: utópia,

mely a tiszta eszmékből levezetett tökéletes államot írja le): jó élet – igazságosság (olyan állam ideája, amely

megvalósítja az igazságosság társadalmi rendjét);

A platóni ideális állam az, ahol a legkiválóbbak kormányoznak, de nem erőszakkal, hanem a többség akarata által.

Page 184: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka II. Platón szerint öt államforma létezik:

- királyság (a vezetők között van egy kiemelkedő férfiú) (ha többen vannak, az az arisztokrácia) (ez az egyedüli JÓ államforma);

- timokrácia (a vagyon uralma); - oligarchia (a kizsákmányolók kis csoportjának

uralma); - demokrácia (…); - türannisz (egyszemélyi diktatúra).

Az utóbbi négy a rossz államforma.

Page 185: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka III. Arisztotelész (i.e. 384-322): „Politika”. Az ideális

városállam (polisz) és a földrajzi környezet kapcsolatáról ír (földrajzi determinizmus!).

Számára a rend a fontos – rend a világban és rend a társadalomban...

Arisztotelész a felvilágosult monarchia híve: az a legjobb, ha a legbölcsebb ember kormányoz.

Szerinte az ember társadalmi lény („zóon politikón”), s a társadalomban mindenkinek megvan a maga helye (földművesek, iparosok, piaci árusok, bérmunkások, harcosok).

Page 186: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam - hatalom

Macchiavelli – vezetés; Bodin – szuverenitás; Hobbes – abszolutizmus; Locke – népfelség, önrendelkezés.

Page 187: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam modern politikai földrajzi értelmezésének időszaka I. Weber, M.: „az állam teljes kibontakozása

mindenképpen a modern időkre jellemző”. Hegel: „az állam célja az általános érdek, mint

ilyen és benne a különös érdekek fenntartása”.

- Az általános érdeket az apparátus (az állami bürokrácia) testesíti meg, amely

- a különös érdekek (az eltérő társadalmi csoportok, erők) felett áll.

Page 188: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam értelmezései I.

Európa – „Staat”, „state” A társadalom többi szférájától elkülönült az

állami-hatalmi szféra – állam és társadalom különválasztása (már a XIX. sz.-tól);

„Állam” és „nem állam” különbsége; XX. sz. eleje: Montesquieu hatalommegosztási

elve átmegy a gyakorlatba – törvényhozói; végrehajtói; bírói hatalom.

Page 189: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam értelmezései II.

Amerika – „government” A „state” nem vált mindennapivá a politikai

szféra leírására, helyette a szűkebb területet kifejező „government” vált használatossá (ma már inkább az „administration”-t használják);

XX. sz. elejétől: hivatásszerű tisztviselők (apparátus) egyre népesebb csoportjának kialakulása, a „government” társadalomtól való elkülönülése.

Page 190: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam fogalma

Hatalmat gyakorol egy meghatározott terület felett;

A nemzetközi jog alanya: állandó lakossággal, meghatározott területtel, saját kormánnyal rendelkezik; kapcsolatokat tart fenn más államokkal.

Kötelezettségei; Szuverenitás (belső – külső).

Page 191: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam meghatározása

„jól körülhatárolható tér, terület, a földrajzi környezete egy darabja” → határ

Ismérvei: tartósan fennálló igazgatás és jogrend, amely

mindenkire vonatkozik; legitim erőszak monopóliuma.

Strukturálja a teret

Page 192: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Európa: a nemzetté válásnak két alaptípusa van (Meinecke, F., 1908):

1. Közös terület, ugyanazon jogi, politikai és gazdasági keretek, azaz az államhoz való tartozás jellemzi: politikai vagy államnemzet (Staatsnation).

2. A nyelv és a kultúra azonossága, a közös származás mítosza (vagy valósága): kultúrnemzet (Kulturnation).

A nemzet I.

Page 193: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzet II.

Smith szerint a nemzet típusai:

Nyugati (brit, amerikai, francia): a „nation” egyaránt jelent államot („state”) és országot („country”) is; a nemzetiség („nationality”) elsődlegesen

állampolgárságot jelent („citizenship”);

Page 194: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzet III.

Smith szerint a nemzet típusai: Keleti (Közép- és Kelet-Eu.): világos

különbség a nemzet („Nation”) és az állam („Staat”) között. Ugyanígy megkülönböztetik az etnikailag, kulturálisan

elkülönülő nemzetiséget („Nationalität”) és a politikai köteléket jelentő állampolgárságot

(„Staatsangehörigkeit”, „Staatsbürgerschaft”).

Page 195: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzet IV.

A „nemzet” szó a magyar nyelvben „kultúrnemzet” kifejezést jelöl, azaz:

- az állam lakossága sohasem egyenlő a nemzettel vagy nemzetiséggel, hanem

- mindig valamilyen nyelvi-kulturális közösséget jelöl, s - mindezt függetlenül attól, hogy ezen közösség tagjai

egy vagy több állam keretein belül élnek. Ezzel szemben a nemzetiséget nemzetrészként (az egy

nemzethez tartozó emberek egy közösségének) értelmezzük, mely egy más állam keretein belül él.

Page 196: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam I.

Nemzetállam: a területi állam sajátos formája; „a terület kiterjedése összhangba hozza a

felső határt jelentő egység követelményeit és az alsó határokat kijelölő munkamegosztást”.

Fentinél elterjedtebb álláspont: olyan állam, ahol a lakosság nemzeti-etnikai összetétele nagyjából homogén.

Page 197: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam II.

Probléma: mi a homogenitás, mit értünk homogenitás alatt?

Összességében: a nemzetállam nem normatív kategória; politikai feszültségekkel terhelt fogalom.

„A nemzetállam nem más, mint politikai egység, a nemzetközi viszonyokat tekintve pedig geopolitika egység” (Bíró G., 1997).

Page 198: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam fejlődésére vonatkozó politikai földrajzi irányzatok Fejlődéselméleti irányzat:

Valkenburg – ciklus-elmélet; Pounds, Ball – magterület-modell;

természetes és mesterséges államfejlődés. Funkcionalista irányzat:

Gottman – két folyamat tartja fenn: mozgás, működés, áramlások → instabilitás; ikonográfia → stabilitás.

Page 199: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)
Page 200: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam fejlődésének szakaszai I.

1. Pre-agrár; 2. Agrár; 3. Indusztriális; 4. Posztindusztriális.

Page 201: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam fejlődésének szakaszai II.

1. A pre-agrár társadalomban a törzsi hűség és a patriotizmus jellemző. A vadászó-gyűjtögető törzsek kicsik és

elszigeteltek voltak, nem igényeltek szervezett, önálló politikai

intézményrendszert.

Page 202: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam fejlődésének szakaszai III. 2. Ezzel szemben az agrártársadalmak már

döntően államilag szervezettek voltak. A művelt réteg és a papi osztály léte lehetővé

tette a centralizált szervezet létrehozását, a szabályok és a kultúra kialakítását. Emellett azonban maradtak még elszigetelt

közösségek is!

Page 203: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam fejlődésének szakaszai IV.

3. Ipari társadalom: a munkásosztály kialakulása. A társadalom komplexitása nő, a központi államapparátus veszi át a szerepet

a szocializációban, az oktatásban, a hatóságok területén.

Page 204: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A nemzetállam fejlődésének szakaszai V.

4. Posztindusztriális szakasz: az állam még domináns szerepet játszik a szociális kérdésekben.

Page 205: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)
Page 206: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államok keletkezése

Gyarmatból független Egyesülés Szétválás

Elismerés

Page 207: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államformák, államtípusok

sajátos elemekből felépülő területi egység

államterület, országrész; exklávé, enklávé; bérelt területek; „fel nem szabadult

területek”.

Page 208: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államhatárok

természetes vs. mesterséges határvonalak; „frontier” – „boundary” Funkciói:

jogi; kincstári; ellenőrző; ideológiai; katonai.

Page 209: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államforma

Az államforma az államhatalom szervezetét és felépítését jelöli.

Az állam formájának kialakításában döntő szerepet játszik az adott társadalmat felépítő osztályok, rétegek és hatalmi csoportok egymáshoz való viszonya.

Page 210: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államforma

Monarchia: abszolút alkotmányos parlamentáris

Köztársaság:

elnöki parlamentáris

Page 211: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államformák

Page 212: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)
Page 213: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államszerkezet

egységes államok; összetett államok:

perszonálunió reálunió államszövetség (konföderáció) szövetségi állam (föderáció)

Page 214: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Államterület

az államhatalom megvalósításának helyszíne: szárazföld; víz, tenger; légtér, világűr; kiegészítő részek; nemzetközi jogi oltalom, szomszédjogok,

áthaladási jog.

Page 215: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Lakosság

Tényleges: állampolgárok, külföldiek, hontalanok, kétes

állampolgárságúak

Jogi: az állampolgár, függetlenül a tartózkodási

helyétől

Page 216: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam jellemzői

1. Szuverenitás (főhatalom, felségjog) (J. Bodin, T. Hobbes, J. Locke);

2. Államapparátus (bürokrácia); 3. Területiség:

Szuverenitás – integritás – államterület - államhatár (frontier-boundary);

a területi felségjog korlátozása; 4. Lakosság (tényleges és jogi); 5. Keletkezés és megszűnés; 6. Elismerés (de facto és de jure).

Page 217: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Definíció: • a földrajzi tér jól lehatárolható, • nemzetközileg elismert határokkal rendelkező

része, • melynek lakosai politikai önrendelkezéssel

bírnak. • Olyan szervezet, mely felségterülete felett • szuverenitást gyakorol és • rendelkezik a legitim erőszak eszközeivel (Mező

F. és Juhász E. nyomán);

Az állam

Page 218: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam

Az állami lét kritériumai: terület, lakosság, kormány(zat) (Amerikai Államok Szervezete, Montevideo,

1933); Államföldrajz:

Ratzel (Politische Geographie), Kjellén (Staten som lifsform), Teleki, Rónai (Államtudományi Intézet), Boesler.

Page 219: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok I. Első megközelítésben az állam funkciói: A közjavak és szolgáltatások ellátója; A gazdaság szabályozója; Saját társadalmának terv szerinti rendezője; A társadalmi csoportok legfontosabb

döntőbírója.

Page 220: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok II.

Második megközelítés: azt vizsgálják, hogy az állam hogyan és miért felügyeli az osztályharcokat és a rendszer velejáró ellentmondásait.

Page 221: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok III.

Harmadik megközelítés: az állam egy „input-output” mechanizmus.

input: a társadalom igényei és a tömeghűség; output: a társadalmi csoportok eltérő érdekeit

érintő adminisztratív döntések. Ha az output nem felel meg a változatos

elvárásoknak, az krízist eredményez és felvetődhet az állam életképességének a kérdése is.

Legitimista krízis: a tömeg (input) hűsége megrendül az államban.

Page 222: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok IV.

Negyedik megközelítés: az állam mint válságmenedzser.

„Testületiség”: a társadalmi csoportok, osztályok közötti konfliktusok intézményesített formája, melyben

a konfliktusok megoldásának, a kompromisszumok keresésének mindenki által

elfogadott formái és normái vannak. Az állam célja a váratlan krízisek lehetőségének a

minimálisra csökkentése.

Page 223: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Állami funkciók - összefoglalás

társadalom és a természet viszonyának befolyásolása;

gazdasági; politikai-igazgatási; ideológiai-kulturális; külpolitikai; nemzetközi együttműködés.

Page 224: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Védelem: éjjeliőr, aki megvédi

• állampolgárait a külső és belső fenyegetéstől, • a belső rendet a rebellisektől, • a status quo-t a vagyontalanoktól a

társadalmilag erős, vagyonos rétegek segítségével.

Az állam feladatai

Page 225: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam feladatai

Ugyanakkor lehetséges az agresszió, a terjeszkedés is.

Ma ez a funkció válságban van: nukleáris

veszély, globális környezeti problémák – ezektől nem tud megvédeni az állam.

Ennek kompenzálására akar hamis

biztonságértet adni – munkanélküli segély, TB, átképzési lehetőségek stb. formájában.

Page 226: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam feladatai

Döntőbíró: bírói testület a különböző érdekeltségek között;

Kohéziós erő: az állami intézmények igyekeznek összefűzni az állam ellentétes elemeit (média, szimbólumok, focicsapat stb.);

Könnyítő: serkenti az interakciókat (szállítás, útépítés, villamosenergia-előállítás, kommunális szolgáltatások);

Befektető: fejlesztési segélyek, oktatás, K+F; Bürokratikus: önmaga újratermelője, keresi

az újabb betölthető funkciókat.

Page 227: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állam feladatai

közjavak kezelése és a közszolgáltatások ellátása;

gazdaságszabályozás; társadalmi béke fenntartása

(törvényhozás, igazságszolgáltatás) (jogbiztonság);

külső és belső védelem és elnyomás; kohéziós erő; kulturális szerepvállalás; környezetvédelem, stb.

Page 228: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az államapparátus

Azon intézmények és szervezetek halmaza, melyeket az államhatalom foglalkoztat.

Az apparátus elemzése több okból fontos: - nem tökéletes, időnként elavul, s reprezentálja a

társadalmi különbségeket is; - átfogó médium, mely az állami feladatokat –

szükségszerűen – megszűri és át is alakítja; - kézzelfogható intézményekből áll, az erős

társadalmi rétegek számára intervenciós lehetőségeket biztosít.

Page 229: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az államapparátus alszervezetei

Politikaiak: pártok, választások, kormányok és alkotmányok;

Jogiak: azon mechanizmusok, melyek az ellentétes érdekű társadalmi csoportok között egyensúlyt teremtenek;

Elnyomók: azok a belső (és külső, nemzetközi) mechanizmusok, melyek az állami kényszerítőeszközöket jelentik;

Termelésiek: az állam által előállított és terjesztett árucikkek és szolgáltatások összessége.

Page 230: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A jóléti állam modellje

• 1832: Robert Mohl használja először a fogalmat;

• Csökkenő szegénységi mutatók az állami újraelosztás fejlődése következtében;

• A középréteg dominanciája, hagyma alakú társadalom;

• Politikai jogbiztonság és anyagi létbiztonság.

Page 231: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A jóléti állam modellje

Négy típusa van:

Liberális jóléti állam: minimális biztonságot ad (angolszász országok);

Konzervatív és erősen testületi államok: fontos a család, az állam is segít neki a családtagot eltartani, megtartani (Fro., Olaszo., Németo.);

Szociális-demokratikus jóléti állam: az egyenlőség etikai cél, magas szintű szolgáltatások nyújtása (Hollandia, Észak-Európa);

Kommunizmus: a központi és a nemzeti elitek közötti alkun alapuló jó viszony (Brezsnyev).

Page 232: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A jóléti állam vége

Napjainkban haldoklik a jóléti állam (demográfiai problémák, nem elég versenyképes az ilyen állam…);

Az állami szerepvállalás területei: gazdasági-pénzügyi stabilitás megőrzése, intézmények létrehozása és fenntartása, humán erőforrások felkarolása.

Page 233: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az állammal szemben támasztott kihívások

Társadalmi: • Belső (szeparatizmus, identitás, esélyegyenlőség); • Külső („demokrácia”, kulturális hatások).

Gazdasági: • TNC; • Integrációk; • Globális szervezetek.

Környezeti: • Globális katasztrófák; • Lokális problémák.

Page 234: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

„Válságok gyűjtőmedencéje, állam a neved…”

Page 235: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A közigazgatás

A közigazgatás működése során alapvetően háromféle tevékenységet lát el: (1) szervező közigazgatás, (2) szolgáló közigazgatás, (3) hatósági ügyintézést folytató

közigazgatás.

Page 236: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Jellemzői

A hagyományos közigazgatás, ha túl is lépett a hatósági ügyintézésen, elsősorban a jogszabályokat hajtja végre,

illetve azok megtartását ellenőrzi, addig

a modern közigazgatást egyre inkább a szolgáltatás jellemzi.

a modern közigazgatás innovatív.

Page 237: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A modern közigazgatás

Nemcsak a megcsontosodott közintézményeket és eljárásokat fenntartva költi a kormányzattól kapott pénzt, hanem

megpróbálja azt a lehető legjobban hasznosítani,

a szolgáltatások megszervezésekor mindig a leghatékonyabb, s egyben

a leggazdaságosabb megoldásokat igyekszik megkeresni.

Page 238: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Anno és most

A pre-modern időszakok közigazgatása többnyire nem volt személytelen: a tisztségviselők személyre szóló megbízatást

végeztek - diszkrecionalitás A modern közigazgatás jellemzője, hogy a

köztisztviselő a saját nevében, vagy munkahelyi felettese nevében valamilyen

jogszabályt alkalmazva, semlegesen és pártatlanul jár el - normativitás

Page 239: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Fogalma

Olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő

végrehajtása.

Page 240: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Fogalma

Azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében

közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

A közigazgatás a köz érdekében végzett, közösségi célok megvalósítására irányuló

tevékenység. Döntéseinek akár kényszerrel is érvényt lehet

szerezni.

Page 241: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Fogalma

„A közigazgatás az állam adminisztrációja” Az állam

végrehajtó, rendelkező és szervező feladatait ellátó szervek (vagy inkább

szervezetek), valamint ezek tevékenységeinek összessége.

Page 242: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Fogalma

A közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának

megszervezését hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően látja el.

Page 243: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A közigazgatási térszervezés elméleti típusai

Page 244: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Tájelmélet és közigazgatási térszervezés 1726, Leyser: a természet kijelölte egységek

szükségesek (vízgyűjtő md-k)

1765, d’Argenson: Fro. közigazgatási reformja

1786, Hesseln: az új francia rendszert az elérhető központok jellemezzék (nevelő)

1789, Thouret: 48 órás elérhetőség, 30-40 km sugarú kör – megye; 24 órás, 15 km – járás; az elnevezések természeti eredetűek

Page 245: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Tájelmélet és közigazgatási térszervezés 1910, V. de la Blache: a tájállam optimalitása,

elnevezés a város alapján

1905, Herbertson: Natural Geographical Regions of the World

1921, Teleki: a táj magasabb rendű életegység – Mo. beosztása

1940, Elek Péter táji beosztása

Page 246: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Gazdasági körzetesítés és közigazgatási térszervezés Mikro-, mezo-, makrokörzetek a gazdasági

munkamegosztás alapján Regionalism, rayon-ism 1924, Hauser: Franciaország 18 körzetre

osztása (1919 Clementel-régiók); Petain regionalizmusa

1920-as évek: GOELRO-terv, Szovjetunió 1945 előtti Mo.: Pécsi Albert 1945 utáni Mo.: hivatalos marxista ideológia,

Markos György, Krajkó Gyula

Page 247: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A központi helyek elmélete és a közigazgatási térszervezés A városok többletfunkciói és az ezek alapján

kialakuló vonzáskörzetek képezzék a közigazgatási tér alapját is.

1933, Christaller: A rend és a centralizáció összefüggenek,

közlekedés, piac és közigazgatás elemzése; az első kettő racionális, a közigazgatás a

„méltóság autoritásával” rendelkezik Mo.: vonzáskörzet-kutatások (1984:

városkörnyéki rendszer)

Page 248: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A közigazgatási térszervezés alapproblémái Közigazgatási térszervezési teleszkóp Horizontális lehatárolás kérdése

Alulhatároltság Túlhatároltság Átlapoló beosztás

Területi szervek és nagyvárosok kapcsolatrendszere

Page 249: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Állam és közigazgatás

Page 250: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az államhatalom megosztásának elve A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja: a hatalmi ágak – a választópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőrizhetők legyenek. (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, a jog uralmának.)

Page 251: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az államhatalom megosztásának elve A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez fűződik:

főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk Törvényhozói Végrehajtói Bírói 4. hatalmi ág?

Page 252: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Centralizáció

Vagy a közigazgatás egésze, vagy valamely szektora egy központi szervnek, végső soron a Kormánynak van alávetve. Minden, a végrehajtásban közreműködőnek egységes

intézkedések végrehajtását, azonos eljárási szabályok kötelező alkalmazását írja elő.

A centralizáció három tényező együttes fennállása

esetén mutatható ki: a hatalom a központi állami szervek kezében koncentrálódik; a közigazgatást végző hatóságok és e hatóságokban

alkalmazottak egymással hierarchikus viszonyban vannak; a magasabb hierarchikus fokozaton elhelyezkedő szerv,

személy, irányítási joggal rendelkezik a hierarchia alacsonyabb lépcsőfokán találhatóval szemben.

Page 253: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Centralizáció

A centralizáció két módozata alakulhat ki: a közvetítők szerepe a központi-szervek

parancsainak továbbítására korlátozódik, valamint annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtás megtörtént-e. Itt a centralizáció egyben koncentráció is;

a közvetítő szerveknek saját hatalmuk, döntési jogosítványuk van, de a központ bármikor elveheti a döntés jogát, illetve megváltoztathatja a döntést. Ebben az esetben beszélhetünk dekoncentrációról.

Page 254: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Decentralizáció

A döntéssel felruházott szervek megsokszorozódnak;

a szervek autonómiáját törvény biztosítja; A tevékenységek felügyelete csak a törvényesség

betartásának vizsgálatára terjedhet ki. A decentralizációnak két fő formája:

1. A helyi vagy területi decentralizáció a régebbi és elterjedtebb. Magyarországon az önkormányzatok keretében végzett igazgatás a legtipikusabb megjelenési formája.

A decentralizáció alapvető kritériuma: a szerv vezetőjét a lakosság választja. Előnye: politikai tekintetben a demokrácia megvalósulása, gazdasági szempontból a helyi ügyek gyorsabb, hatékonyabb intézése.

Page 255: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Decentralizáció

A decentralizáció veszélyei: a helyi hatóságok csak a helyi ügyekre

figyelnek, az országos összefüggésekre gyakran

nincsenek tekintettel.

A decentralizáció túlzott mértéke igazgatási anarchiához vezethet.

Page 256: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Decentralizáció

2. Technikai decentralizáció: a központi igazgatás szervei a rájuk hárított feladatok ellátásával helyi szinteken működő szerveket bíznak meg, amelyek

többnyire köztulajdonban vannak, de lehetnek magántulajdonú intézmények is.

Az állam oktatási vagy egészségügyi feladatait pl. intézmények látják el,

önálló jogalanyisággal és kisebb-nagyobb gazdasági, gazdálkodási önállósággal

rendelkeznek. A közigazgatás tevékenységüket többnyire csak

abból a szempontból vizsgálja, hogy betartják-e a törvényeket.

Page 257: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A magyar közigazgatás szervezete

Page 258: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Két szervezetrendszer működik (duális jelleg)

egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer);

van felettes szervük;

állami feladatokat lát el (országos közügy);

jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör;

önálló költségvetésük van; állami vagyonkezelők;

polgármesteri hivatal körjegyzőség igazgatási társulás megyei közgyűlés hivatala főpolgármesteri hivatal, vezetője:

jegyző

helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat-

meghatározás; önálló döntési jogkör; egységes szervezet irányító: képviselő-testület

Államigazgatási szervek Önkormányzati közigazgatási szervek

Page 259: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

A közigazgatási szervek csoportosítása

HATÁSKÖR terjedelme szerint

Általános hatáskörű szervek

(Kormány, közigazgatási hivatalok, önkormányzatok)

Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok,)

ILLETÉKESSÉG szerint

Központi (országos)

szervek Területi (régió, megye)

szervek Helyi illetékességű

szervek

Page 260: Területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Az államigazgatás központi szervei

Kormány, és a Kormány

munkáját segítő szervek

Minisztériumok

A nem minisztériumi formában működő köz-ponti államigazgatási szervek

•Kormányhivatalok •Központi hivatalok

•Autonóm államigazgatási szervek

Az államigazgatás központi szerveinek

fő csoportjai

• Az egész országra kiterjed az illetékességük;

• Országos feladatokat látnak el; • Irányító – szabályozó – végrehajtó

típusú feladatokat látnak el;