területfejlesztés mo kt (4 files merged)
TRANSCRIPT
Kovács Tibor
1
Földünk felszíne: változatosság, lehetőségek és korlátok
Szervezett közösség (ÁLLAM) a TÉR uralásának igénye! Célja a posztmodernben?
2
„Nem halljuk-e legalább szinte mindenki szájában a panaszt?
Egynek az utak rosszak,
másnak kereskedés, vízi csatornák, vas utak kellenének;
ennek a szegények s koldusok nagy száma terhes;
annak a nyelv nem eléggé halad, az olvasók mennyisége csekély;
megint mások az éjjeli világosítás híját kárhoztatják városinkban, nem különben a trottoárok és fedélcsatornák nem létét;
ismét mások a tömlöcöket s foglok tartását gondolják hibásoknak s több eféle.”
Széchenyi István 3
Közpolitika! Állami szerep szükségessége. Közpolitikáknak létezik területi
dimenziója!
A területfejlesztés, ill. a regionális politika közintézmények által, közpénzek felhasználásával folyó
tevékenység.
4
A humánerőforrások milyensége; A társadalom intézményei;
Kutatás-fejlesztés és innováció;
Technológia;
Infrastruktúra;
Természeti-földrajzi adottságok.
5
6
A II. világháború következményei: Óriási
emberi, anyagi és erkölcsi veszteségek – (különösen Európa);
Gyökeres politikai változások: bipoláris világrend; hidegháború.
7
A szocialista korszak jellemzői: centralizált társadalom- és gazdaságirányítás, elsősorban szektorális fejlesztések, területiség másodlagos szerepe.
8
Átalakulás:
politikai,
gazdasági;
továbbá
a kultúra,
az értékek,
a „civil” társadalom, az érdekmegjelenítés,
az életvitel és életmód,
a habitusok stb. területén. 9
Pozitívumok: a konkrét földrajzi tér, a területiség felértékelődése.
DE: hosszú, mély gazdasági (társadalmi!) válság:
a GDP ötödével esett vissza,
két számjegyű infláció,
másfél millió munkahely szűnt meg,
a lakosság döntő része jövedelme és életszínvonala csökkenését élte meg.
10
Folyamatosan csökkenő népességszám, romló demográfiai mutatók mellett
munkanélküliség,
keresők és eltartottak aránya,
foglalkoztatottság,
elszegényedés, lecsúszás,
jövedelmi, társadalmi és területi polarizáció.
11
12
1990-es évtized eleje:
a válság kiterjedt,
a fejlődés szigetszerű a hazai térben; a területi egyenlőtlenségek megnövekedtek;
nagytérségi szinten nyugat-kelet lejtő;
a társadalom szétszakadt, kicsi, nagyon gyorsan gazdagodó, és leszakadó, részben pauperizálódó réteg
13
A csonkaország-effektus Centrum-periféria viszony A kilencvenes évek kihívásai:
dezindusztrializáció (de-ökonomizáció), tercier szektor erősödése
határmenti kapcsolatok felerősödése önkormányzatiság és decentralizáció EU-csatlakozás
A területi struktúra átalakulása
14
Magyarországon a területi egyenlőtlenségeknek két nagyobb előfordulása jellemző:
a belső-, valamint
a külső határ menti perifériák
15
16
az ország belső területein kiemelten a megyehatárokon fekvő térségekben
hátrányos helyzet: tartós gazdasági recesszió, akut foglalkoztatási válság, magas, az országos átlagot jóval meghaladó
munkanélküliség, elvándorlás, szegénység, a cigány népesség koncentrációja stb.
17
nagy számban az ország különböző területein, de leggyakoribb és legkiterjedtebb előfordulásuk
az Alföldön, illetve Észak-Magyarországon tapasztalható.
18
19
20
Átalakulási folyamatok: új követelmények a területfejlesztéssel szemben:
új intézményrendszer,
a döntési mechanizmusok decentralizálása,
az erőforrások koordinációja, az Európai Unióhoz való csatlakozási szándék
a területi szintek modernizációja
21
Régió:
fogalma?
értelmezés?
kialakulás?
rendszerezés?
NUTS–rendszer:
Nomenclature des unités territoriales statistique (Területi statisztikai egységek rendszere)
22
Lehetséges térfelosztási rendszerek
Funkcionális rendszer
település vonzáskörzet régió ország
Igazgatási rendszer
község/város járás megye állam
23
Hatodik Periodikus Regionális Jelentés (1999): kutatási és technológiai fejlesztés, innovációs
kultúra;
kis- és középvállalkozások fejlesztése;
közvetlen külföldi befektetések ösztönzése;
infrastruktúra és humán tőke;
intézmények és társadalmi tőke.
24
99 előtt: szektorális tervezés (OTH); 1990 után:
hátrányos helyzetű térségek válságkezelése fejlesztésorientált tervezés mint módszertani kísérlet
1990-1995: területfejlesztés az átalakulás korszakában;
1996: „csúcs” - XXI. Tv.; 1998: OTK (régiók);
25
1996-1999: a területfejlesztés konszolidációja (XCII. törvény);
2000-2003: erősödő regionalizmus ? , úton a kohéziós politika felé;
2004: a ter. fejl. tv. módosítása (LXXV. Törvény – RFÜ-k);
2004-2006: I. NFT; 2007-2013: ÚMFT (2011. jan.: ÚSZT)
26
2013: régi-új területi középszint: a MEGYE… A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok)
egyik legfontosabb feladata A megye a területfejlesztés legfontosabb területi szintje Központi területfejlesztési tervezési szakmai
koordináció / támogatás / ellenőrzés
Az eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentősen átalakul Első lépés: megyei területfejlesztési koncepciók (MTFK) elkészítése
27
elmaradott térségek felzárkóztatása; ipari válságtérségek szerkezetátalakítása; jelentős munkanélküliséggel sújtott
térségek; rurális térségek (vidékfejlesztés).
28
gazdasági; infrastrukturális; környezet minősége; életminőség, életfeltételek KT kérdése: valami mintha hiányozna -
???
29
PHARE
ISPA
SAPARD
ERFA (309,8 mrd Ft)
ESZA (109,7 mrd
Ft)
Kohéziós Alap
(280 mrd Ft)
EMOGA (78,2 mrd Ft)
HOPE (1,1 mrd Ft)
120,2 mrd Ft
88 mrd Ft
39,9 mrd Ft
30
Hu
mán
OP
Infra O
P
Ag
rár OP
Gazd
asági O
P
Innovativitás, tudásalapú társadalom
Regionális OP (metszet)
2007-13
2004-06 NFT
NFT II.
Szabályozás
és
intézményi
fejlesztések
Hazai
fejlesztési
programok
Gazdasági pillér Társadalmi pillér
Gazd
asági O
P
Ag
rár OP
Infra O
P
Hu
mán
OP
Egészséges társadalom
VÍZIÓ / JÖVŐKÉP
31
Index EU 25 = 100
Hova kerül a 308 Mrd €? GDP/fő 2000-2001-2002
Forrás: Eurostat
12.5 Mrd. €
177.8 Mrd. €
10.38 Mrd. €
38.4 Mrd. €
68 Mrd. € Kohéziós Alap
Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régiók Phasing-in régiók, "természetszerűleg" 75% felett
Konvergencia régiók statisztikai hatásban érintett regiók
Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régiók
Konvergencia régiók Régiók < 75% of EU25
32
1531350
15000
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
14000
16000
2000-2004
Széchenyi terv2004-2008
1.NFT
2007-2015 2.
NFT 33
A helyi valós igények és érdekek helyett a határidők, az eljárásrendek, a külső és belső érdekeknek való megfelelés vált fontossá
A pályázati rendszer a helyi szint adminisztratív közreműködését várta el
Kialakultak a forrásokat biztosító, a forrásokhoz ötletet vadászó szolgáltatások
34
Az ágazati rendszerben érkező, illetve az ettől eltérő rendszerben érkező forrásokat
helyi szinten kellett volna összeilleszteni; A pályázati rendszerek nem érdemi részvételt, hanem szervezetet vártak el
35
Az innovatív, fejlesztési tervezésre nem maradt (elég) idő
A fejlesztési döntések eltávolodtak a emberektől
Csökkent a bizalom és a motiváció Nem használtuk ki a tanulás, a tanítás, a
változás lehetőségét, erőforrását, így nem jöttek létre stabil alapok (Varga P. 2010)
36
A változás a motivációval kezdődik
Van-e motivációja az elmaradott térségekben élőknek a változ(tat)ásra?
A változást lehet indukálni, motivációt létrehozni és erősíteni, de ehhez nem elég szervezetet létrehozni!
Bevonás – kommunikáció – információ – bizalom
)D0 Varga P.
37
38
39
40
A VÁTI Kht. előadás-anyagai
Az ÉARFÜ Kht. prezentációs anyagai
Bukta Zs. (2006): Az EU-s források fogadása Magyarországon. PPT-előadás.
Csatári B. (2005): Az Észak-alföldi régió fejlesztésének lehetséges térkategóriái. PPT-előadás.
Debreczeni F. (2007): Gondolatok a területfejlesztés kapcsán. PPT-előadás.
41
Laki L. (2004): Megélhetés vidéken a rendszerváltás után. Eszmélet, 6 . szám ősz .
Lőcsei H. – Szalkai G. (2008): Helyzeti és fejlettségi centrum–periféria relációk a hazai kistérségekben. Területi Statisztika, 48 (3), pp. 305–314.
Márton Gy. (2013): Térségi tervezés folyamata. PPT-előadás. Tokaj, 2013. október.
Sebestyén E. (2007): Programozás, területi tervezés és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT). PPT-előadás.
Szabó P. (2005): Régió: „Meghatározott területi egység” – In.: Nemes Nagy J. szerk. : Régiók távolról és közelről. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék – MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest, 19., 22., 24., 50. p. ISSN 1585-1419. 42
Szegvári P. (é.n.): Az új területpolitika. PPT-előadás. Tánczos T. (2011): A társadalmi és gazdasági fejlettség
térbeli folyamatvizsgálata Magyarországon. Doktori (PhD- disszertáció, Gödöllő, p.
Tóth J. (é.n.): Kell nekünk régió? Mindentudás Egyeteme. PPT-előadás.
Varga P. (2010): Elmaradott vidéki térségek fejlesztése. PPT-előadás. Tokaj.
Veress J. (2004): A kistérségek szerepe az Európa Terv készítésében. PPT-előadás.
43
XX). tv. a területfejlesztésről és területrendezésről Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK
– 1971)
Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK – 1998)
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK – 2005)
I. NFT, II. NFT, ÚMFT, ÚSZT, ill. ezek OP-i
44
www.eszakalfold.hu
www.nfu.hu
www.vati.hu
45
Kovács Tibor
1
Földünk felszíne: változatosság, lehetőségek és korlátok
Szervezett közösség (ÁLLAM) a TÉR uralásának igénye! Célja a posztmodernben?
2
„Nem halljuk-e legalább szinte mindenki szájában a panaszt?
Egynek az utak rosszak,
másnak kereskedés, vízi csatornák, vas utak kellenének;
ennek a szegények s koldusok nagy száma terhes;
annak a nyelv nem eléggé halad, az olvasók mennyisége csekély;
megint mások az éjjeli világosítás híját kárhoztatják városinkban, nem különben a trottoárok és fedélcsatornák nem létét;
ismét mások a tömlöcöket s foglok tartását gondolják hibásoknak s több eféle.”
Széchenyi István 3
Közpolitika! Állami szerep szükségessége. Közpolitikáknak létezik területi
dimenziója!
A területfejlesztés, ill. a regionális politika közintézmények által, közpénzek felhasználásával folyó
tevékenység.
4
A humánerőforrások milyensége; A társadalom intézményei;
Kutatás-fejlesztés és innováció;
Technológia;
Infrastruktúra;
Természeti-földrajzi adottságok.
5
6
A II. világháború következményei: Óriási
emberi, anyagi és erkölcsi veszteségek – (különösen Európa);
Gyökeres politikai változások: bipoláris világrend; hidegháború.
7
A szocialista korszak jellemzői: centralizált társadalom- és gazdaságirányítás, elsősorban szektorális fejlesztések, területiség másodlagos szerepe.
8
Átalakulás:
politikai,
gazdasági;
továbbá
a kultúra,
az értékek,
a „civil” társadalom, az érdekmegjelenítés,
az életvitel és életmód,
a habitusok stb. területén. 9
Pozitívumok: a konkrét földrajzi tér, a területiség felértékelődése.
DE: hosszú, mély gazdasági (társadalmi!) válság:
a GDP ötödével esett vissza,
két számjegyű infláció,
másfél millió munkahely szűnt meg,
a lakosság döntő része jövedelme és életszínvonala csökkenését élte meg.
10
Folyamatosan csökkenő népességszám, romló demográfiai mutatók mellett
munkanélküliség,
keresők és eltartottak aránya,
foglalkoztatottság,
elszegényedés, lecsúszás,
jövedelmi, társadalmi és területi polarizáció.
11
12
1990-es évtized eleje:
a válság kiterjedt,
a fejlődés szigetszerű a hazai térben; a területi egyenlőtlenségek megnövekedtek;
nagytérségi szinten nyugat-kelet lejtő;
a társadalom szétszakadt, kicsi, nagyon gyorsan gazdagodó, és leszakadó, részben pauperizálódó réteg
13
A csonkaország-effektus Centrum-periféria viszony A kilencvenes évek kihívásai:
dezindusztrializáció (de-ökonomizáció), tercier szektor erősödése
határmenti kapcsolatok felerősödése önkormányzatiság és decentralizáció EU-csatlakozás
A területi struktúra átalakulása
14
Magyarországon a területi egyenlőtlenségeknek két nagyobb előfordulása jellemző:
a belső-, valamint
a külső határ menti perifériák
15
16
az ország belső területein kiemelten a megyehatárokon fekvő térségekben
hátrányos helyzet: tartós gazdasági recesszió, akut foglalkoztatási válság, magas, az országos átlagot jóval meghaladó
munkanélküliség, elvándorlás, szegénység, a cigány népesség koncentrációja stb.
17
nagy számban az ország különböző területein, de leggyakoribb és legkiterjedtebb előfordulásuk
az Alföldön, illetve Észak-Magyarországon tapasztalható.
18
19
20
Átalakulási folyamatok: új követelmények a területfejlesztéssel szemben:
új intézményrendszer,
a döntési mechanizmusok decentralizálása,
az erőforrások koordinációja, az Európai Unióhoz való csatlakozási szándék
a területi szintek modernizációja
21
Régió:
fogalma?
értelmezés?
kialakulás?
rendszerezés?
NUTS–rendszer:
Nomenclature des unités territoriales statistique (Területi statisztikai egységek rendszere)
22
Lehetséges térfelosztási rendszerek
Funkcionális rendszer
település vonzáskörzet régió ország
Igazgatási rendszer
község/város járás megye állam
23
Hatodik Periodikus Regionális Jelentés (1999): kutatási és technológiai fejlesztés, innovációs
kultúra;
kis- és középvállalkozások fejlesztése;
közvetlen külföldi befektetések ösztönzése;
infrastruktúra és humán tőke;
intézmények és társadalmi tőke.
24
99 előtt: szektorális tervezés (OTH); 1990 után:
hátrányos helyzetű térségek válságkezelése fejlesztésorientált tervezés mint módszertani kísérlet
1990-1995: területfejlesztés az átalakulás korszakában;
1996: „csúcs” - XXI. Tv.; 1998: OTK (régiók);
25
1996-1999: a területfejlesztés konszolidációja (XCII. törvény);
2000-2003: erősödő regionalizmus ? , úton a kohéziós politika felé;
2004: a ter. fejl. tv. módosítása (LXXV. Törvény – RFÜ-k);
2004-2006: I. NFT; 2007-2013: ÚMFT (2011. jan.: ÚSZT)
26
2013: régi-új területi középszint: a MEGYE… A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok)
egyik legfontosabb feladata A megye a területfejlesztés legfontosabb területi szintje Központi területfejlesztési tervezési szakmai
koordináció / támogatás / ellenőrzés
Az eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentősen átalakul Első lépés: megyei területfejlesztési koncepciók (MTFK) elkészítése
27
elmaradott térségek felzárkóztatása; ipari válságtérségek szerkezetátalakítása; jelentős munkanélküliséggel sújtott
térségek; rurális térségek (vidékfejlesztés).
28
gazdasági; infrastrukturális; környezet minősége; életminőség, életfeltételek KT kérdése: valami mintha hiányozna -
???
29
PHARE
ISPA
SAPARD
ERFA (309,8 mrd Ft)
ESZA (109,7 mrd
Ft)
Kohéziós Alap
(280 mrd Ft)
EMOGA (78,2 mrd Ft)
HOPE (1,1 mrd Ft)
120,2 mrd Ft
88 mrd Ft
39,9 mrd Ft
30
Hu
mán
OP
Infra O
P
Ag
rár OP
Gazd
asági O
P
Innovativitás, tudásalapú társadalom
Regionális OP (metszet)
2007-13
2004-06 NFT
NFT II.
Szabályozás
és
intézményi
fejlesztések
Hazai
fejlesztési
programok
Gazdasági pillér Társadalmi pillér
Gazd
asági O
P
Ag
rár OP
Infra O
P
Hu
mán
OP
Egészséges társadalom
VÍZIÓ / JÖVŐKÉP
31
Index EU 25 = 100
Hova kerül a 308 Mrd €? GDP/fő 2000-2001-2002
Forrás: Eurostat
12.5 Mrd. €
177.8 Mrd. €
10.38 Mrd. €
38.4 Mrd. €
68 Mrd. € Kohéziós Alap
Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régiók Phasing-in régiók, "természetszerűleg" 75% felett
Konvergencia régiók statisztikai hatásban érintett regiók
Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régiók
Konvergencia régiók Régiók < 75% of EU25
32
1531350
15000
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
14000
16000
2000-2004
Széchenyi terv2004-2008
1.NFT
2007-2015 2.
NFT 33
A helyi valós igények és érdekek helyett a határidők, az eljárásrendek, a külső és belső érdekeknek való megfelelés vált fontossá
A pályázati rendszer a helyi szint adminisztratív közreműködését várta el
Kialakultak a forrásokat biztosító, a forrásokhoz ötletet vadászó szolgáltatások
34
Az ágazati rendszerben érkező, illetve az ettől eltérő rendszerben érkező forrásokat
helyi szinten kellett volna összeilleszteni; A pályázati rendszerek nem érdemi részvételt, hanem szervezetet vártak el
35
Az innovatív, fejlesztési tervezésre nem maradt (elég) idő
A fejlesztési döntések eltávolodtak a emberektől
Csökkent a bizalom és a motiváció Nem használtuk ki a tanulás, a tanítás, a
változás lehetőségét, erőforrását, így nem jöttek létre stabil alapok (Varga P. 2010)
36
A változás a motivációval kezdődik
Van-e motivációja az elmaradott térségekben élőknek a változ(tat)ásra?
A változást lehet indukálni, motivációt létrehozni és erősíteni, de ehhez nem elég szervezetet létrehozni!
Bevonás – kommunikáció – információ – bizalom
)D0 Varga P.
37
38
39
40
A VÁTI Kht. előadás-anyagai
Az ÉARFÜ Kht. prezentációs anyagai
Bukta Zs. (2006): Az EU-s források fogadása Magyarországon. PPT-előadás.
Csatári B. (2005): Az Észak-alföldi régió fejlesztésének lehetséges térkategóriái. PPT-előadás.
Debreczeni F. (2007): Gondolatok a területfejlesztés kapcsán. PPT-előadás.
41
Laki L. (2004): Megélhetés vidéken a rendszerváltás után. Eszmélet, 6 . szám ősz .
Lőcsei H. – Szalkai G. (2008): Helyzeti és fejlettségi centrum–periféria relációk a hazai kistérségekben. Területi Statisztika, 48 (3), pp. 305–314.
Márton Gy. (2013): Térségi tervezés folyamata. PPT-előadás. Tokaj, 2013. október.
Sebestyén E. (2007): Programozás, területi tervezés és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT). PPT-előadás.
Szabó P. (2005): Régió: „Meghatározott területi egység” – In.: Nemes Nagy J. szerk. : Régiók távolról és közelről. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék – MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest, 19., 22., 24., 50. p. ISSN 1585-1419. 42
Szegvári P. (é.n.): Az új területpolitika. PPT-előadás. Tánczos T. (2011): A társadalmi és gazdasági fejlettség
térbeli folyamatvizsgálata Magyarországon. Doktori (PhD- disszertáció, Gödöllő, p.
Tóth J. (é.n.): Kell nekünk régió? Mindentudás Egyeteme. PPT-előadás.
Varga P. (2010): Elmaradott vidéki térségek fejlesztése. PPT-előadás. Tokaj.
Veress J. (2004): A kistérségek szerepe az Európa Terv készítésében. PPT-előadás.
43
XX). tv. a területfejlesztésről és területrendezésről Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK
– 1971)
Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK – 1998)
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK – 2005)
I. NFT, II. NFT, ÚMFT, ÚSZT, ill. ezek OP-i
44
www.eszakalfold.hu
www.nfu.hu
www.vati.hu
45
Turisztikai közigazgatás és területfejlesztés Előadás
Kovács Tibor
Az állam politikai földrajzi értelmezése
Az „állam” – a kifejezés jelentése
Az „állam” szó a latin „status publicus”, ill. az olasz „lo stato” kifejezésekből ered.
Mindig a közügyeket intéző uralmi szervezetet
értették alatta. Hegel: „az állam az a közvetítő kapocs, amely
összefogja a társadalom centrifugális erőit”.
Mi az állam – a klasszikus felfogás szerint? Olyan földterület (ill. föld- és vízterület), mely –
hozzávetőlegesen – jól definiált, nemzetközileg elismert határokkal rendelkezik.
Az ezen keretben élő embereknek független politikai önrendelkezési joguk van (ez utóbbit gyakran a nacionalizmus tárgykörébe sorolják).
Az „állam” fogalmát ebben az összefüggésben gyakran azonosítják a „nemzetállam” fogalmával.
Az állam döntő ismérvei
Valamely tartósan fennálló igazgatási és jogrend, melyhez
az államapparátusnak is igazodnia kell, s amelynek érvényessége behatárolt területen
mindenki cselekvésére vonatkozik – akár tagja az államnak, akár nem;
Az állam döntő ismérvei
A legitim erőszak monopóliuma, amely felett az állam saját felségterületén rendelkezik.
Bárki más csak annyiban és olyan mértékben rendelkezhet az erőszak eszközei felett, amennyiben az államtól felhatalmazást vagy felszólítást kap.
Az állam földrajzi értelmezésének szakaszai
1. Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka: az ókori államelméletektől (Platón, Arisztotelész) a modern államelmélet kialakulásáig terjedő szakasz;
2. Az állam modern politikai földrajzi (és geopolitikai) értelmezése: a modern állam XVIII-XIX. sz.-i kialakulásától napjainkig.
Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka I. Az államelmélet és a politika szoros
összefüggésben álltak-állnak. Platón (i.e. 427-347): „Politeia” („Az állam”: utópia,
mely a tiszta eszmékből levezetett tökéletes államot írja le): jó élet – igazságosság (olyan állam ideája, amely
megvalósítja az igazságosság társadalmi rendjét);
A platóni ideális állam az, ahol a legkiválóbbak kormányoznak, de nem erőszakkal, hanem a többség akarata által.
Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka II. Platón szerint öt államforma létezik:
- királyság (a vezetők között van egy kiemelkedő férfiú) (ha többen vannak, az az arisztokrácia) (ez az egyedüli JÓ államforma);
- timokrácia (a vagyon uralma); - oligarchia (a kizsákmányolók kis csoportjának
uralma); - demokrácia (…); - türannisz (egyszemélyi diktatúra).
Az utóbbi négy a rossz államforma.
Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka III. Arisztotelész (i.e. 384-322): „Politika”. Az ideális
városállam (polisz) és a földrajzi környezet kapcsolatáról ír (földrajzi determinizmus!).
Számára a rend a fontos – rend a világban és rend a társadalomban...
Arisztotelész a felvilágosult monarchia híve: az a legjobb, ha a legbölcsebb ember kormányoz.
Szerinte az ember társadalmi lény („zóon politikón”), s a társadalomban mindenkinek megvan a maga helye (földművesek, iparosok, piaci árusok, bérmunkások, harcosok).
Az állam - hatalom
Macchiavelli – vezetés; Bodin – szuverenitás; Hobbes – abszolutizmus; Locke – népfelség, önrendelkezés.
Az állam modern politikai földrajzi értelmezésének időszaka I. Weber, M.: „az állam teljes kibontakozása
mindenképpen a modern időkre jellemző”. Hegel: „az állam célja az általános érdek, mint
ilyen és benne a különös érdekek fenntartása”.
- Az általános érdeket az apparátus (az állami bürokrácia) testesíti meg, amely
- a különös érdekek (az eltérő társadalmi csoportok, erők) felett áll.
Az állam értelmezései I.
Európa – „Staat”, „state” A társadalom többi szférájától elkülönült az
állami-hatalmi szféra – állam és társadalom különválasztása (már a XIX. sz.-tól);
„Állam” és „nem állam” különbsége; XX. sz. eleje: Montesquieu hatalommegosztási
elve átmegy a gyakorlatba – törvényhozói; végrehajtói; bírói hatalom.
Az állam értelmezései II.
Amerika – „government” A „state” nem vált mindennapivá a politikai
szféra leírására, helyette a szűkebb területet kifejező „government” vált használatossá (ma már inkább az „administration”-t használják);
XX. sz. elejétől: hivatásszerű tisztviselők (apparátus) egyre népesebb csoportjának kialakulása, a „government” társadalomtól való elkülönülése.
Az állam fogalma
Hatalmat gyakorol egy meghatározott terület felett;
A nemzetközi jog alanya: állandó lakossággal, meghatározott területtel, saját kormánnyal rendelkezik; kapcsolatokat tart fenn más államokkal.
Kötelezettségei; Szuverenitás (belső – külső).
Az állam meghatározása
„jól körülhatárolható tér, terület, a földrajzi környezete egy darabja” → határ
Ismérvei: tartósan fennálló igazgatás és jogrend, amely
mindenkire vonatkozik; legitim erőszak monopóliuma.
Strukturálja a teret
Európa: a nemzetté válásnak két alaptípusa van (Meinecke, F., 1908):
1. Közös terület, ugyanazon jogi, politikai és gazdasági keretek, azaz az államhoz való tartozás jellemzi: politikai vagy államnemzet (Staatsnation).
2. A nyelv és a kultúra azonossága, a közös származás mítosza (vagy valósága): kultúrnemzet (Kulturnation).
A nemzet I.
A nemzet II.
Smith szerint a nemzet típusai:
Nyugati (brit, amerikai, francia): a „nation” egyaránt jelent államot („state”) és országot („country”) is; a nemzetiség („nationality”) elsődlegesen
állampolgárságot jelent („citizenship”);
A nemzet III.
Smith szerint a nemzet típusai: Keleti (Közép- és Kelet-Eu.): világos
különbség a nemzet („Nation”) és az állam („Staat”) között. Ugyanígy megkülönböztetik az etnikailag, kulturálisan
elkülönülő nemzetiséget („Nationalität”) és a politikai köteléket jelentő állampolgárságot
(„Staatsangehörigkeit”, „Staatsbürgerschaft”).
A nemzet IV.
A „nemzet” szó a magyar nyelvben „kultúrnemzet” kifejezést jelöl, azaz:
- az állam lakossága sohasem egyenlő a nemzettel vagy nemzetiséggel, hanem
- mindig valamilyen nyelvi-kulturális közösséget jelöl, s - mindezt függetlenül attól, hogy ezen közösség tagjai
egy vagy több állam keretein belül élnek. Ezzel szemben a nemzetiséget nemzetrészként (az egy
nemzethez tartozó emberek egy közösségének) értelmezzük, mely egy más állam keretein belül él.
A nemzetállam I.
Nemzetállam: a területi állam sajátos formája; „a terület kiterjedése összhangba hozza a
felső határt jelentő egység követelményeit és az alsó határokat kijelölő munkamegosztást”.
Fentinél elterjedtebb álláspont: olyan állam, ahol a lakosság nemzeti-etnikai összetétele nagyjából homogén.
A nemzetállam II.
Probléma: mi a homogenitás, mit értünk homogenitás alatt?
Összességében: a nemzetállam nem normatív kategória; politikai feszültségekkel terhelt fogalom.
„A nemzetállam nem más, mint politikai egység, a nemzetközi viszonyokat tekintve pedig geopolitika egység” (Bíró G., 1997).
Az állam fejlődésére vonatkozó politikai földrajzi irányzatok Fejlődéselméleti irányzat:
Valkenburg – ciklus-elmélet; Pounds, Ball – magterület-modell;
természetes és mesterséges államfejlődés. Funkcionalista irányzat:
Gottman – két folyamat tartja fenn: mozgás, működés, áramlások → instabilitás; ikonográfia → stabilitás.
A nemzetállam fejlődésének szakaszai I.
1. Pre-agrár; 2. Agrár; 3. Indusztriális; 4. Posztindusztriális.
A nemzetállam fejlődésének szakaszai II.
1. A pre-agrár társadalomban a törzsi hűség és a patriotizmus jellemző. A vadászó-gyűjtögető törzsek kicsik és
elszigeteltek voltak, nem igényeltek szervezett, önálló politikai
intézményrendszert.
A nemzetállam fejlődésének szakaszai III. 2. Ezzel szemben az agrártársadalmak már
döntően államilag szervezettek voltak. A művelt réteg és a papi osztály léte lehetővé
tette a centralizált szervezet létrehozását, a szabályok és a kultúra kialakítását. Emellett azonban maradtak még elszigetelt
közösségek is!
A nemzetállam fejlődésének szakaszai IV.
3. Ipari társadalom: a munkásosztály kialakulása. A társadalom komplexitása nő, a központi államapparátus veszi át a szerepet
a szocializációban, az oktatásban, a hatóságok területén.
A nemzetállam fejlődésének szakaszai V.
4. Posztindusztriális szakasz: az állam még domináns szerepet játszik a szociális kérdésekben.
Államok keletkezése
Gyarmatból független Egyesülés Szétválás
Elismerés
Államformák, államtípusok
sajátos elemekből felépülő területi egység
államterület, országrész; exklávé, enklávé; bérelt területek; „fel nem szabadult
területek”.
Államhatárok
természetes vs. mesterséges határvonalak; „frontier” – „boundary” Funkciói:
jogi; kincstári; ellenőrző; ideológiai; katonai.
Államforma
Az államforma az államhatalom szervezetét és felépítését jelöli.
Az állam formájának kialakításában döntő szerepet játszik az adott társadalmat felépítő osztályok, rétegek és hatalmi csoportok egymáshoz való viszonya.
Államforma
Monarchia: abszolút alkotmányos parlamentáris
Köztársaság:
elnöki parlamentáris
Államformák
Államszerkezet
egységes államok; összetett államok:
perszonálunió reálunió államszövetség (konföderáció) szövetségi állam (föderáció)
Államterület
az államhatalom megvalósításának helyszíne: szárazföld; víz, tenger; légtér, világűr; kiegészítő részek; nemzetközi jogi oltalom, szomszédjogok,
áthaladási jog.
Lakosság
Tényleges: állampolgárok, külföldiek, hontalanok, kétes
állampolgárságúak
Jogi: az állampolgár, függetlenül a tartózkodási
helyétől
Az állam jellemzői
1. Szuverenitás (főhatalom, felségjog) (J. Bodin, T. Hobbes, J. Locke);
2. Államapparátus (bürokrácia); 3. Területiség:
Szuverenitás – integritás – államterület - államhatár (frontier-boundary);
a területi felségjog korlátozása; 4. Lakosság (tényleges és jogi); 5. Keletkezés és megszűnés; 6. Elismerés (de facto és de jure).
Definíció: • a földrajzi tér jól lehatárolható, • nemzetközileg elismert határokkal rendelkező
része, • melynek lakosai politikai önrendelkezéssel
bírnak. • Olyan szervezet, mely felségterülete felett • szuverenitást gyakorol és • rendelkezik a legitim erőszak eszközeivel (Mező
F. és Juhász E. nyomán);
Az állam
Az állam
Az állami lét kritériumai: terület, lakosság, kormány(zat) (Amerikai Államok Szervezete, Montevideo,
1933); Államföldrajz:
Ratzel (Politische Geographie), Kjellén (Staten som lifsform), Teleki, Rónai (Államtudományi Intézet), Boesler.
Az állam funkciói – elméleti magyarázatok I. Első megközelítésben az állam funkciói: A közjavak és szolgáltatások ellátója; A gazdaság szabályozója; Saját társadalmának terv szerinti rendezője; A társadalmi csoportok legfontosabb
döntőbírója.
Az állam funkciói – elméleti magyarázatok II.
Második megközelítés: azt vizsgálják, hogy az állam hogyan és miért felügyeli az osztályharcokat és a rendszer velejáró ellentmondásait.
Az állam funkciói – elméleti magyarázatok III.
Harmadik megközelítés: az állam egy „input-output” mechanizmus.
input: a társadalom igényei és a tömeghűség; output: a társadalmi csoportok eltérő érdekeit
érintő adminisztratív döntések. Ha az output nem felel meg a változatos
elvárásoknak, az krízist eredményez és felvetődhet az állam életképességének a kérdése is.
Legitimista krízis: a tömeg (input) hűsége megrendül az államban.
Az állam funkciói – elméleti magyarázatok IV.
Negyedik megközelítés: az állam mint válságmenedzser.
„Testületiség”: a társadalmi csoportok, osztályok közötti konfliktusok intézményesített formája, melyben
a konfliktusok megoldásának, a kompromisszumok keresésének mindenki által
elfogadott formái és normái vannak. Az állam célja a váratlan krízisek lehetőségének a
minimálisra csökkentése.
Állami funkciók - összefoglalás
társadalom és a természet viszonyának befolyásolása;
gazdasági; politikai-igazgatási; ideológiai-kulturális; külpolitikai; nemzetközi együttműködés.
Védelem: éjjeliőr, aki megvédi
• állampolgárait a külső és belső fenyegetéstől, • a belső rendet a rebellisektől, • a status quo-t a vagyontalanoktól a
társadalmilag erős, vagyonos rétegek segítségével.
Az állam feladatai
Az állam feladatai
Ugyanakkor lehetséges az agresszió, a terjeszkedés is.
Ma ez a funkció válságban van: nukleáris
veszély, globális környezeti problémák – ezektől nem tud megvédeni az állam.
Ennek kompenzálására akar hamis
biztonságértet adni – munkanélküli segély, TB, átképzési lehetőségek stb. formájában.
Az állam feladatai
Döntőbíró: bírói testület a különböző érdekeltségek között;
Kohéziós erő: az állami intézmények igyekeznek összefűzni az állam ellentétes elemeit (média, szimbólumok, focicsapat stb.);
Könnyítő: serkenti az interakciókat (szállítás, útépítés, villamosenergia-előállítás, kommunális szolgáltatások);
Befektető: fejlesztési segélyek, oktatás, K+F; Bürokratikus: önmaga újratermelője, keresi
az újabb betölthető funkciókat.
Az állam feladatai
közjavak kezelése és a közszolgáltatások ellátása;
gazdaságszabályozás; társadalmi béke fenntartása
(törvényhozás, igazságszolgáltatás) (jogbiztonság);
külső és belső védelem és elnyomás; kohéziós erő; kulturális szerepvállalás; környezetvédelem, stb.
Az államapparátus
Azon intézmények és szervezetek halmaza, melyeket az államhatalom foglalkoztat.
Az apparátus elemzése több okból fontos: - nem tökéletes, időnként elavul, s reprezentálja a
társadalmi különbségeket is; - átfogó médium, mely az állami feladatokat –
szükségszerűen – megszűri és át is alakítja; - kézzelfogható intézményekből áll, az erős
társadalmi rétegek számára intervenciós lehetőségeket biztosít.
Az államapparátus alszervezetei
Politikaiak: pártok, választások, kormányok és alkotmányok;
Jogiak: azon mechanizmusok, melyek az ellentétes érdekű társadalmi csoportok között egyensúlyt teremtenek;
Elnyomók: azok a belső (és külső, nemzetközi) mechanizmusok, melyek az állami kényszerítőeszközöket jelentik;
Termelésiek: az állam által előállított és terjesztett árucikkek és szolgáltatások összessége.
A jóléti állam modellje
• 1832: Robert Mohl használja először a fogalmat;
• Csökkenő szegénységi mutatók az állami újraelosztás fejlődése következtében;
• A középréteg dominanciája, hagyma alakú társadalom;
• Politikai jogbiztonság és anyagi létbiztonság.
A jóléti állam modellje
Négy típusa van:
Liberális jóléti állam: minimális biztonságot ad (angolszász országok);
Konzervatív és erősen testületi államok: fontos a család, az állam is segít neki a családtagot eltartani, megtartani (Fro., Olaszo., Németo.);
Szociális-demokratikus jóléti állam: az egyenlőség etikai cél, magas szintű szolgáltatások nyújtása (Hollandia, Észak-Európa);
Kommunizmus: a központi és a nemzeti elitek közötti alkun alapuló jó viszony (Brezsnyev).
A jóléti állam vége
Napjainkban haldoklik a jóléti állam (demográfiai problémák, nem elég versenyképes az ilyen állam…);
Az állami szerepvállalás területei: gazdasági-pénzügyi stabilitás megőrzése, intézmények létrehozása és fenntartása, humán erőforrások felkarolása.
Az állammal szemben támasztott kihívások
Társadalmi: • Belső (szeparatizmus, identitás, esélyegyenlőség); • Külső („demokrácia”, kulturális hatások).
Gazdasági: • TNC; • Integrációk; • Globális szervezetek.
Környezeti: • Globális katasztrófák; • Lokális problémák.
„Válságok gyűjtőmedencéje, állam a neved…”
A közigazgatás
A közigazgatás működése során alapvetően háromféle tevékenységet lát el: (1) szervező közigazgatás, (2) szolgáló közigazgatás, (3) hatósági ügyintézést folytató
közigazgatás.
Jellemzői
A hagyományos közigazgatás, ha túl is lépett a hatósági ügyintézésen, elsősorban a jogszabályokat hajtja végre,
illetve azok megtartását ellenőrzi, addig
a modern közigazgatást egyre inkább a szolgáltatás jellemzi.
a modern közigazgatás innovatív.
A modern közigazgatás
Nemcsak a megcsontosodott közintézményeket és eljárásokat fenntartva költi a kormányzattól kapott pénzt, hanem
megpróbálja azt a lehető legjobban hasznosítani,
a szolgáltatások megszervezésekor mindig a leghatékonyabb, s egyben
a leggazdaságosabb megoldásokat igyekszik megkeresni.
Anno és most
A pre-modern időszakok közigazgatása többnyire nem volt személytelen: a tisztségviselők személyre szóló megbízatást
végeztek - diszkrecionalitás A modern közigazgatás jellemzője, hogy a
köztisztviselő a saját nevében, vagy munkahelyi felettese nevében valamilyen
jogszabályt alkalmazva, semlegesen és pártatlanul jár el - normativitás
Fogalma
Olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő
végrehajtása.
Fogalma
Azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében
közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
A közigazgatás a köz érdekében végzett, közösségi célok megvalósítására irányuló
tevékenység. Döntéseinek akár kényszerrel is érvényt lehet
szerezni.
Fogalma
„A közigazgatás az állam adminisztrációja” Az állam
végrehajtó, rendelkező és szervező feladatait ellátó szervek (vagy inkább
szervezetek), valamint ezek tevékenységeinek összessége.
Fogalma
A közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának
megszervezését hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően látja el.
A közigazgatási térszervezés elméleti típusai
Tájelmélet és közigazgatási térszervezés 1726, Leyser: a természet kijelölte egységek
szükségesek (vízgyűjtő md-k)
1765, d’Argenson: Fro. közigazgatási reformja
1786, Hesseln: az új francia rendszert az elérhető központok jellemezzék (nevelő)
1789, Thouret: 48 órás elérhetőség, 30-40 km sugarú kör – megye; 24 órás, 15 km – járás; az elnevezések természeti eredetűek
Tájelmélet és közigazgatási térszervezés 1910, V. de la Blache: a tájállam optimalitása,
elnevezés a város alapján
1905, Herbertson: Natural Geographical Regions of the World
1921, Teleki: a táj magasabb rendű életegység – Mo. beosztása
1940, Elek Péter táji beosztása
Gazdasági körzetesítés és közigazgatási térszervezés Mikro-, mezo-, makrokörzetek a gazdasági
munkamegosztás alapján Regionalism, rayon-ism 1924, Hauser: Franciaország 18 körzetre
osztása (1919 Clementel-régiók); Petain regionalizmusa
1920-as évek: GOELRO-terv, Szovjetunió 1945 előtti Mo.: Pécsi Albert 1945 utáni Mo.: hivatalos marxista ideológia,
Markos György, Krajkó Gyula
A központi helyek elmélete és a közigazgatási térszervezés A városok többletfunkciói és az ezek alapján
kialakuló vonzáskörzetek képezzék a közigazgatási tér alapját is.
1933, Christaller: A rend és a centralizáció összefüggenek,
közlekedés, piac és közigazgatás elemzése; az első kettő racionális, a közigazgatás a
„méltóság autoritásával” rendelkezik Mo.: vonzáskörzet-kutatások (1984:
városkörnyéki rendszer)
A közigazgatási térszervezés alapproblémái Közigazgatási térszervezési teleszkóp Horizontális lehatárolás kérdése
Alulhatároltság Túlhatároltság Átlapoló beosztás
Területi szervek és nagyvárosok kapcsolatrendszere
Állam és közigazgatás
Az államhatalom megosztásának elve A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja: a hatalmi ágak – a választópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőrizhetők legyenek. (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, a jog uralmának.)
Az államhatalom megosztásának elve A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez fűződik:
főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk Törvényhozói Végrehajtói Bírói 4. hatalmi ág?
Centralizáció
Vagy a közigazgatás egésze, vagy valamely szektora egy központi szervnek, végső soron a Kormánynak van alávetve. Minden, a végrehajtásban közreműködőnek egységes
intézkedések végrehajtását, azonos eljárási szabályok kötelező alkalmazását írja elő.
A centralizáció három tényező együttes fennállása
esetén mutatható ki: a hatalom a központi állami szervek kezében koncentrálódik; a közigazgatást végző hatóságok és e hatóságokban
alkalmazottak egymással hierarchikus viszonyban vannak; a magasabb hierarchikus fokozaton elhelyezkedő szerv,
személy, irányítási joggal rendelkezik a hierarchia alacsonyabb lépcsőfokán találhatóval szemben.
Centralizáció
A centralizáció két módozata alakulhat ki: a közvetítők szerepe a központi-szervek
parancsainak továbbítására korlátozódik, valamint annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtás megtörtént-e. Itt a centralizáció egyben koncentráció is;
a közvetítő szerveknek saját hatalmuk, döntési jogosítványuk van, de a központ bármikor elveheti a döntés jogát, illetve megváltoztathatja a döntést. Ebben az esetben beszélhetünk dekoncentrációról.
Decentralizáció
A döntéssel felruházott szervek megsokszorozódnak;
a szervek autonómiáját törvény biztosítja; A tevékenységek felügyelete csak a törvényesség
betartásának vizsgálatára terjedhet ki. A decentralizációnak két fő formája:
1. A helyi vagy területi decentralizáció a régebbi és elterjedtebb. Magyarországon az önkormányzatok keretében végzett igazgatás a legtipikusabb megjelenési formája.
A decentralizáció alapvető kritériuma: a szerv vezetőjét a lakosság választja. Előnye: politikai tekintetben a demokrácia megvalósulása, gazdasági szempontból a helyi ügyek gyorsabb, hatékonyabb intézése.
Decentralizáció
A decentralizáció veszélyei: a helyi hatóságok csak a helyi ügyekre
figyelnek, az országos összefüggésekre gyakran
nincsenek tekintettel.
A decentralizáció túlzott mértéke igazgatási anarchiához vezethet.
Decentralizáció
2. Technikai decentralizáció: a központi igazgatás szervei a rájuk hárított feladatok ellátásával helyi szinteken működő szerveket bíznak meg, amelyek
többnyire köztulajdonban vannak, de lehetnek magántulajdonú intézmények is.
Az állam oktatási vagy egészségügyi feladatait pl. intézmények látják el,
önálló jogalanyisággal és kisebb-nagyobb gazdasági, gazdálkodási önállósággal
rendelkeznek. A közigazgatás tevékenységüket többnyire csak
abból a szempontból vizsgálja, hogy betartják-e a törvényeket.
A magyar közigazgatás szervezete
Két szervezetrendszer működik (duális jelleg)
egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer);
van felettes szervük;
állami feladatokat lát el (országos közügy);
jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör;
önálló költségvetésük van; állami vagyonkezelők;
polgármesteri hivatal körjegyzőség igazgatási társulás megyei közgyűlés hivatala főpolgármesteri hivatal, vezetője:
jegyző
helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat-
meghatározás; önálló döntési jogkör; egységes szervezet irányító: képviselő-testület
Államigazgatási szervek Önkormányzati közigazgatási szervek
A közigazgatási szervek csoportosítása
HATÁSKÖR terjedelme szerint
Általános hatáskörű szervek
(Kormány, közigazgatási hivatalok, önkormányzatok)
Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok,)
ILLETÉKESSÉG szerint
Központi (országos)
szervek Területi (régió, megye)
szervek Helyi illetékességű
szervek
Az államigazgatás központi szervei
Kormány, és a Kormány
munkáját segítő szervek
Minisztériumok
A nem minisztériumi formában működő köz-ponti államigazgatási szervek
•Kormányhivatalok •Központi hivatalok
•Autonóm államigazgatási szervek
Az államigazgatás központi szerveinek
fő csoportjai
• Az egész országra kiterjed az illetékességük;
• Országos feladatokat látnak el; • Irányító – szabályozó – végrehajtó
típusú feladatokat látnak el;
Turisztikai közigazgatás és területfejlesztés Előadás
Kovács Tibor
Az állam politikai földrajzi értelmezése
Az „állam” – a kifejezés jelentése
Az „állam” szó a latin „status publicus”, ill. az olasz „lo stato” kifejezésekből ered.
Mindig a közügyeket intéző uralmi szervezetet
értették alatta. Hegel: „az állam az a közvetítő kapocs, amely
összefogja a társadalom centrifugális erőit”.
Mi az állam – a klasszikus felfogás szerint? Olyan földterület (ill. föld- és vízterület), mely –
hozzávetőlegesen – jól definiált, nemzetközileg elismert határokkal rendelkezik.
Az ezen keretben élő embereknek független politikai önrendelkezési joguk van (ez utóbbit gyakran a nacionalizmus tárgykörébe sorolják).
Az „állam” fogalmát ebben az összefüggésben gyakran azonosítják a „nemzetállam” fogalmával.
Az állam döntő ismérvei
Valamely tartósan fennálló igazgatási és jogrend, melyhez
az államapparátusnak is igazodnia kell, s amelynek érvényessége behatárolt területen
mindenki cselekvésére vonatkozik – akár tagja az államnak, akár nem;
Az állam döntő ismérvei
A legitim erőszak monopóliuma, amely felett az állam saját felségterületén rendelkezik.
Bárki más csak annyiban és olyan mértékben rendelkezhet az erőszak eszközei felett, amennyiben az államtól felhatalmazást vagy felszólítást kap.
Az állam földrajzi értelmezésének szakaszai
1. Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka: az ókori államelméletektől (Platón, Arisztotelész) a modern államelmélet kialakulásáig terjedő szakasz;
2. Az állam modern politikai földrajzi (és geopolitikai) értelmezése: a modern állam XVIII-XIX. sz.-i kialakulásától napjainkig.
Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka I. Az államelmélet és a politika szoros
összefüggésben álltak-állnak. Platón (i.e. 427-347): „Politeia” („Az állam”: utópia,
mely a tiszta eszmékből levezetett tökéletes államot írja le): jó élet – igazságosság (olyan állam ideája, amely
megvalósítja az igazságosság társadalmi rendjét);
A platóni ideális állam az, ahol a legkiválóbbak kormányoznak, de nem erőszakkal, hanem a többség akarata által.
Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka II. Platón szerint öt államforma létezik:
- királyság (a vezetők között van egy kiemelkedő férfiú) (ha többen vannak, az az arisztokrácia) (ez az egyedüli JÓ államforma);
- timokrácia (a vagyon uralma); - oligarchia (a kizsákmányolók kis csoportjának
uralma); - demokrácia (…); - türannisz (egyszemélyi diktatúra).
Az utóbbi négy a rossz államforma.
Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka III. Arisztotelész (i.e. 384-322): „Politika”. Az ideális
városállam (polisz) és a földrajzi környezet kapcsolatáról ír (földrajzi determinizmus!).
Számára a rend a fontos – rend a világban és rend a társadalomban...
Arisztotelész a felvilágosult monarchia híve: az a legjobb, ha a legbölcsebb ember kormányoz.
Szerinte az ember társadalmi lény („zóon politikón”), s a társadalomban mindenkinek megvan a maga helye (földművesek, iparosok, piaci árusok, bérmunkások, harcosok).
Az állam - hatalom
Macchiavelli – vezetés; Bodin – szuverenitás; Hobbes – abszolutizmus; Locke – népfelség, önrendelkezés.
Az állam modern politikai földrajzi értelmezésének időszaka I. Weber, M.: „az állam teljes kibontakozása
mindenképpen a modern időkre jellemző”. Hegel: „az állam célja az általános érdek, mint
ilyen és benne a különös érdekek fenntartása”.
- Az általános érdeket az apparátus (az állami bürokrácia) testesíti meg, amely
- a különös érdekek (az eltérő társadalmi csoportok, erők) felett áll.
Az állam értelmezései I.
Európa – „Staat”, „state” A társadalom többi szférájától elkülönült az
állami-hatalmi szféra – állam és társadalom különválasztása (már a XIX. sz.-tól);
„Állam” és „nem állam” különbsége; XX. sz. eleje: Montesquieu hatalommegosztási
elve átmegy a gyakorlatba – törvényhozói; végrehajtói; bírói hatalom.
Az állam értelmezései II.
Amerika – „government” A „state” nem vált mindennapivá a politikai
szféra leírására, helyette a szűkebb területet kifejező „government” vált használatossá (ma már inkább az „administration”-t használják);
XX. sz. elejétől: hivatásszerű tisztviselők (apparátus) egyre népesebb csoportjának kialakulása, a „government” társadalomtól való elkülönülése.
Az állam fogalma
Hatalmat gyakorol egy meghatározott terület felett;
A nemzetközi jog alanya: állandó lakossággal, meghatározott területtel, saját kormánnyal rendelkezik; kapcsolatokat tart fenn más államokkal.
Kötelezettségei; Szuverenitás (belső – külső).
Az állam meghatározása
„jól körülhatárolható tér, terület, a földrajzi környezete egy darabja” → határ
Ismérvei: tartósan fennálló igazgatás és jogrend, amely
mindenkire vonatkozik; legitim erőszak monopóliuma.
Strukturálja a teret
Európa: a nemzetté válásnak két alaptípusa van (Meinecke, F., 1908):
1. Közös terület, ugyanazon jogi, politikai és gazdasági keretek, azaz az államhoz való tartozás jellemzi: politikai vagy államnemzet (Staatsnation).
2. A nyelv és a kultúra azonossága, a közös származás mítosza (vagy valósága): kultúrnemzet (Kulturnation).
A nemzet I.
A nemzet II.
Smith szerint a nemzet típusai:
Nyugati (brit, amerikai, francia): a „nation” egyaránt jelent államot („state”) és országot („country”) is; a nemzetiség („nationality”) elsődlegesen
állampolgárságot jelent („citizenship”);
A nemzet III.
Smith szerint a nemzet típusai: Keleti (Közép- és Kelet-Eu.): világos
különbség a nemzet („Nation”) és az állam („Staat”) között. Ugyanígy megkülönböztetik az etnikailag, kulturálisan
elkülönülő nemzetiséget („Nationalität”) és a politikai köteléket jelentő állampolgárságot
(„Staatsangehörigkeit”, „Staatsbürgerschaft”).
A nemzet IV.
A „nemzet” szó a magyar nyelvben „kultúrnemzet” kifejezést jelöl, azaz:
- az állam lakossága sohasem egyenlő a nemzettel vagy nemzetiséggel, hanem
- mindig valamilyen nyelvi-kulturális közösséget jelöl, s - mindezt függetlenül attól, hogy ezen közösség tagjai
egy vagy több állam keretein belül élnek. Ezzel szemben a nemzetiséget nemzetrészként (az egy
nemzethez tartozó emberek egy közösségének) értelmezzük, mely egy más állam keretein belül él.
A nemzetállam I.
Nemzetállam: a területi állam sajátos formája; „a terület kiterjedése összhangba hozza a
felső határt jelentő egység követelményeit és az alsó határokat kijelölő munkamegosztást”.
Fentinél elterjedtebb álláspont: olyan állam, ahol a lakosság nemzeti-etnikai összetétele nagyjából homogén.
A nemzetállam II.
Probléma: mi a homogenitás, mit értünk homogenitás alatt?
Összességében: a nemzetállam nem normatív kategória; politikai feszültségekkel terhelt fogalom.
„A nemzetállam nem más, mint politikai egység, a nemzetközi viszonyokat tekintve pedig geopolitika egység” (Bíró G., 1997).
Az állam fejlődésére vonatkozó politikai földrajzi irányzatok Fejlődéselméleti irányzat:
Valkenburg – ciklus-elmélet; Pounds, Ball – magterület-modell;
természetes és mesterséges államfejlődés. Funkcionalista irányzat:
Gottman – két folyamat tartja fenn: mozgás, működés, áramlások → instabilitás; ikonográfia → stabilitás.
A nemzetállam fejlődésének szakaszai I.
1. Pre-agrár; 2. Agrár; 3. Indusztriális; 4. Posztindusztriális.
A nemzetállam fejlődésének szakaszai II.
1. A pre-agrár társadalomban a törzsi hűség és a patriotizmus jellemző. A vadászó-gyűjtögető törzsek kicsik és
elszigeteltek voltak, nem igényeltek szervezett, önálló politikai
intézményrendszert.
A nemzetállam fejlődésének szakaszai III. 2. Ezzel szemben az agrártársadalmak már
döntően államilag szervezettek voltak. A művelt réteg és a papi osztály léte lehetővé
tette a centralizált szervezet létrehozását, a szabályok és a kultúra kialakítását. Emellett azonban maradtak még elszigetelt
közösségek is!
A nemzetállam fejlődésének szakaszai IV.
3. Ipari társadalom: a munkásosztály kialakulása. A társadalom komplexitása nő, a központi államapparátus veszi át a szerepet
a szocializációban, az oktatásban, a hatóságok területén.
A nemzetállam fejlődésének szakaszai V.
4. Posztindusztriális szakasz: az állam még domináns szerepet játszik a szociális kérdésekben.
Államok keletkezése
Gyarmatból független Egyesülés Szétválás
Elismerés
Államformák, államtípusok
sajátos elemekből felépülő területi egység
államterület, országrész; exklávé, enklávé; bérelt területek; „fel nem szabadult
területek”.
Államhatárok
természetes vs. mesterséges határvonalak; „frontier” – „boundary” Funkciói:
jogi; kincstári; ellenőrző; ideológiai; katonai.
Államforma
Az államforma az államhatalom szervezetét és felépítését jelöli.
Az állam formájának kialakításában döntő szerepet játszik az adott társadalmat felépítő osztályok, rétegek és hatalmi csoportok egymáshoz való viszonya.
Államforma
Monarchia: abszolút alkotmányos parlamentáris
Köztársaság:
elnöki parlamentáris
Államformák
Államszerkezet
egységes államok; összetett államok:
perszonálunió reálunió államszövetség (konföderáció) szövetségi állam (föderáció)
Államterület
az államhatalom megvalósításának helyszíne: szárazföld; víz, tenger; légtér, világűr; kiegészítő részek; nemzetközi jogi oltalom, szomszédjogok,
áthaladási jog.
Lakosság
Tényleges: állampolgárok, külföldiek, hontalanok, kétes
állampolgárságúak
Jogi: az állampolgár, függetlenül a tartózkodási
helyétől
Az állam jellemzői
1. Szuverenitás (főhatalom, felségjog) (J. Bodin, T. Hobbes, J. Locke);
2. Államapparátus (bürokrácia); 3. Területiség:
Szuverenitás – integritás – államterület - államhatár (frontier-boundary);
a területi felségjog korlátozása; 4. Lakosság (tényleges és jogi); 5. Keletkezés és megszűnés; 6. Elismerés (de facto és de jure).
Definíció: • a földrajzi tér jól lehatárolható, • nemzetközileg elismert határokkal rendelkező
része, • melynek lakosai politikai önrendelkezéssel
bírnak. • Olyan szervezet, mely felségterülete felett • szuverenitást gyakorol és • rendelkezik a legitim erőszak eszközeivel (Mező
F. és Juhász E. nyomán);
Az állam
Az állam
Az állami lét kritériumai: terület, lakosság, kormány(zat) (Amerikai Államok Szervezete, Montevideo,
1933); Államföldrajz:
Ratzel (Politische Geographie), Kjellén (Staten som lifsform), Teleki, Rónai (Államtudományi Intézet), Boesler.
Az állam funkciói – elméleti magyarázatok I. Első megközelítésben az állam funkciói: A közjavak és szolgáltatások ellátója; A gazdaság szabályozója; Saját társadalmának terv szerinti rendezője; A társadalmi csoportok legfontosabb
döntőbírója.
Az állam funkciói – elméleti magyarázatok II.
Második megközelítés: azt vizsgálják, hogy az állam hogyan és miért felügyeli az osztályharcokat és a rendszer velejáró ellentmondásait.
Az állam funkciói – elméleti magyarázatok III.
Harmadik megközelítés: az állam egy „input-output” mechanizmus.
input: a társadalom igényei és a tömeghűség; output: a társadalmi csoportok eltérő érdekeit
érintő adminisztratív döntések. Ha az output nem felel meg a változatos
elvárásoknak, az krízist eredményez és felvetődhet az állam életképességének a kérdése is.
Legitimista krízis: a tömeg (input) hűsége megrendül az államban.
Az állam funkciói – elméleti magyarázatok IV.
Negyedik megközelítés: az állam mint válságmenedzser.
„Testületiség”: a társadalmi csoportok, osztályok közötti konfliktusok intézményesített formája, melyben
a konfliktusok megoldásának, a kompromisszumok keresésének mindenki által
elfogadott formái és normái vannak. Az állam célja a váratlan krízisek lehetőségének a
minimálisra csökkentése.
Állami funkciók - összefoglalás
társadalom és a természet viszonyának befolyásolása;
gazdasági; politikai-igazgatási; ideológiai-kulturális; külpolitikai; nemzetközi együttműködés.
Védelem: éjjeliőr, aki megvédi
• állampolgárait a külső és belső fenyegetéstől, • a belső rendet a rebellisektől, • a status quo-t a vagyontalanoktól a
társadalmilag erős, vagyonos rétegek segítségével.
Az állam feladatai
Az állam feladatai
Ugyanakkor lehetséges az agresszió, a terjeszkedés is.
Ma ez a funkció válságban van: nukleáris
veszély, globális környezeti problémák – ezektől nem tud megvédeni az állam.
Ennek kompenzálására akar hamis
biztonságértet adni – munkanélküli segély, TB, átképzési lehetőségek stb. formájában.
Az állam feladatai
Döntőbíró: bírói testület a különböző érdekeltségek között;
Kohéziós erő: az állami intézmények igyekeznek összefűzni az állam ellentétes elemeit (média, szimbólumok, focicsapat stb.);
Könnyítő: serkenti az interakciókat (szállítás, útépítés, villamosenergia-előállítás, kommunális szolgáltatások);
Befektető: fejlesztési segélyek, oktatás, K+F; Bürokratikus: önmaga újratermelője, keresi
az újabb betölthető funkciókat.
Az állam feladatai
közjavak kezelése és a közszolgáltatások ellátása;
gazdaságszabályozás; társadalmi béke fenntartása
(törvényhozás, igazságszolgáltatás) (jogbiztonság);
külső és belső védelem és elnyomás; kohéziós erő; kulturális szerepvállalás; környezetvédelem, stb.
Az államapparátus
Azon intézmények és szervezetek halmaza, melyeket az államhatalom foglalkoztat.
Az apparátus elemzése több okból fontos: - nem tökéletes, időnként elavul, s reprezentálja a
társadalmi különbségeket is; - átfogó médium, mely az állami feladatokat –
szükségszerűen – megszűri és át is alakítja; - kézzelfogható intézményekből áll, az erős
társadalmi rétegek számára intervenciós lehetőségeket biztosít.
Az államapparátus alszervezetei
Politikaiak: pártok, választások, kormányok és alkotmányok;
Jogiak: azon mechanizmusok, melyek az ellentétes érdekű társadalmi csoportok között egyensúlyt teremtenek;
Elnyomók: azok a belső (és külső, nemzetközi) mechanizmusok, melyek az állami kényszerítőeszközöket jelentik;
Termelésiek: az állam által előállított és terjesztett árucikkek és szolgáltatások összessége.
A jóléti állam modellje
• 1832: Robert Mohl használja először a fogalmat;
• Csökkenő szegénységi mutatók az állami újraelosztás fejlődése következtében;
• A középréteg dominanciája, hagyma alakú társadalom;
• Politikai jogbiztonság és anyagi létbiztonság.
A jóléti állam modellje
Négy típusa van:
Liberális jóléti állam: minimális biztonságot ad (angolszász országok);
Konzervatív és erősen testületi államok: fontos a család, az állam is segít neki a családtagot eltartani, megtartani (Fro., Olaszo., Németo.);
Szociális-demokratikus jóléti állam: az egyenlőség etikai cél, magas szintű szolgáltatások nyújtása (Hollandia, Észak-Európa);
Kommunizmus: a központi és a nemzeti elitek közötti alkun alapuló jó viszony (Brezsnyev).
A jóléti állam vége
Napjainkban haldoklik a jóléti állam (demográfiai problémák, nem elég versenyképes az ilyen állam…);
Az állami szerepvállalás területei: gazdasági-pénzügyi stabilitás megőrzése, intézmények létrehozása és fenntartása, humán erőforrások felkarolása.
Az állammal szemben támasztott kihívások
Társadalmi: • Belső (szeparatizmus, identitás, esélyegyenlőség); • Külső („demokrácia”, kulturális hatások).
Gazdasági: • TNC; • Integrációk; • Globális szervezetek.
Környezeti: • Globális katasztrófák; • Lokális problémák.
„Válságok gyűjtőmedencéje, állam a neved…”
A közigazgatás
A közigazgatás működése során alapvetően háromféle tevékenységet lát el: (1) szervező közigazgatás, (2) szolgáló közigazgatás, (3) hatósági ügyintézést folytató
közigazgatás.
Jellemzői
A hagyományos közigazgatás, ha túl is lépett a hatósági ügyintézésen, elsősorban a jogszabályokat hajtja végre,
illetve azok megtartását ellenőrzi, addig
a modern közigazgatást egyre inkább a szolgáltatás jellemzi.
a modern közigazgatás innovatív.
A modern közigazgatás
Nemcsak a megcsontosodott közintézményeket és eljárásokat fenntartva költi a kormányzattól kapott pénzt, hanem
megpróbálja azt a lehető legjobban hasznosítani,
a szolgáltatások megszervezésekor mindig a leghatékonyabb, s egyben
a leggazdaságosabb megoldásokat igyekszik megkeresni.
Anno és most
A pre-modern időszakok közigazgatása többnyire nem volt személytelen: a tisztségviselők személyre szóló megbízatást
végeztek - diszkrecionalitás A modern közigazgatás jellemzője, hogy a
köztisztviselő a saját nevében, vagy munkahelyi felettese nevében valamilyen
jogszabályt alkalmazva, semlegesen és pártatlanul jár el - normativitás
Fogalma
Olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő
végrehajtása.
Fogalma
Azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében
közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
A közigazgatás a köz érdekében végzett, közösségi célok megvalósítására irányuló
tevékenység. Döntéseinek akár kényszerrel is érvényt lehet
szerezni.
Fogalma
„A közigazgatás az állam adminisztrációja” Az állam
végrehajtó, rendelkező és szervező feladatait ellátó szervek (vagy inkább
szervezetek), valamint ezek tevékenységeinek összessége.
Fogalma
A közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának
megszervezését hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően látja el.
A közigazgatási térszervezés elméleti típusai
Tájelmélet és közigazgatási térszervezés 1726, Leyser: a természet kijelölte egységek
szükségesek (vízgyűjtő md-k)
1765, d’Argenson: Fro. közigazgatási reformja
1786, Hesseln: az új francia rendszert az elérhető központok jellemezzék (nevelő)
1789, Thouret: 48 órás elérhetőség, 30-40 km sugarú kör – megye; 24 órás, 15 km – járás; az elnevezések természeti eredetűek
Tájelmélet és közigazgatási térszervezés 1910, V. de la Blache: a tájállam optimalitása,
elnevezés a város alapján
1905, Herbertson: Natural Geographical Regions of the World
1921, Teleki: a táj magasabb rendű életegység – Mo. beosztása
1940, Elek Péter táji beosztása
Gazdasági körzetesítés és közigazgatási térszervezés Mikro-, mezo-, makrokörzetek a gazdasági
munkamegosztás alapján Regionalism, rayon-ism 1924, Hauser: Franciaország 18 körzetre
osztása (1919 Clementel-régiók); Petain regionalizmusa
1920-as évek: GOELRO-terv, Szovjetunió 1945 előtti Mo.: Pécsi Albert 1945 utáni Mo.: hivatalos marxista ideológia,
Markos György, Krajkó Gyula
A központi helyek elmélete és a közigazgatási térszervezés A városok többletfunkciói és az ezek alapján
kialakuló vonzáskörzetek képezzék a közigazgatási tér alapját is.
1933, Christaller: A rend és a centralizáció összefüggenek,
közlekedés, piac és közigazgatás elemzése; az első kettő racionális, a közigazgatás a
„méltóság autoritásával” rendelkezik Mo.: vonzáskörzet-kutatások (1984:
városkörnyéki rendszer)
A közigazgatási térszervezés alapproblémái Közigazgatási térszervezési teleszkóp Horizontális lehatárolás kérdése
Alulhatároltság Túlhatároltság Átlapoló beosztás
Területi szervek és nagyvárosok kapcsolatrendszere
Állam és közigazgatás
Az államhatalom megosztásának elve A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja: a hatalmi ágak – a választópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőrizhetők legyenek. (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, a jog uralmának.)
Az államhatalom megosztásának elve A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez fűződik:
főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk Törvényhozói Végrehajtói Bírói 4. hatalmi ág?
Centralizáció
Vagy a közigazgatás egésze, vagy valamely szektora egy központi szervnek, végső soron a Kormánynak van alávetve. Minden, a végrehajtásban közreműködőnek egységes
intézkedések végrehajtását, azonos eljárási szabályok kötelező alkalmazását írja elő.
A centralizáció három tényező együttes fennállása
esetén mutatható ki: a hatalom a központi állami szervek kezében koncentrálódik; a közigazgatást végző hatóságok és e hatóságokban
alkalmazottak egymással hierarchikus viszonyban vannak; a magasabb hierarchikus fokozaton elhelyezkedő szerv,
személy, irányítási joggal rendelkezik a hierarchia alacsonyabb lépcsőfokán találhatóval szemben.
Centralizáció
A centralizáció két módozata alakulhat ki: a közvetítők szerepe a központi-szervek
parancsainak továbbítására korlátozódik, valamint annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtás megtörtént-e. Itt a centralizáció egyben koncentráció is;
a közvetítő szerveknek saját hatalmuk, döntési jogosítványuk van, de a központ bármikor elveheti a döntés jogát, illetve megváltoztathatja a döntést. Ebben az esetben beszélhetünk dekoncentrációról.
Decentralizáció
A döntéssel felruházott szervek megsokszorozódnak;
a szervek autonómiáját törvény biztosítja; A tevékenységek felügyelete csak a törvényesség
betartásának vizsgálatára terjedhet ki. A decentralizációnak két fő formája:
1. A helyi vagy területi decentralizáció a régebbi és elterjedtebb. Magyarországon az önkormányzatok keretében végzett igazgatás a legtipikusabb megjelenési formája.
A decentralizáció alapvető kritériuma: a szerv vezetőjét a lakosság választja. Előnye: politikai tekintetben a demokrácia megvalósulása, gazdasági szempontból a helyi ügyek gyorsabb, hatékonyabb intézése.
Decentralizáció
A decentralizáció veszélyei: a helyi hatóságok csak a helyi ügyekre
figyelnek, az országos összefüggésekre gyakran
nincsenek tekintettel.
A decentralizáció túlzott mértéke igazgatási anarchiához vezethet.
Decentralizáció
2. Technikai decentralizáció: a központi igazgatás szervei a rájuk hárított feladatok ellátásával helyi szinteken működő szerveket bíznak meg, amelyek
többnyire köztulajdonban vannak, de lehetnek magántulajdonú intézmények is.
Az állam oktatási vagy egészségügyi feladatait pl. intézmények látják el,
önálló jogalanyisággal és kisebb-nagyobb gazdasági, gazdálkodási önállósággal
rendelkeznek. A közigazgatás tevékenységüket többnyire csak
abból a szempontból vizsgálja, hogy betartják-e a törvényeket.
A magyar közigazgatás szervezete
Két szervezetrendszer működik (duális jelleg)
egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer);
van felettes szervük;
állami feladatokat lát el (országos közügy);
jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör;
önálló költségvetésük van; állami vagyonkezelők;
polgármesteri hivatal körjegyzőség igazgatási társulás megyei közgyűlés hivatala főpolgármesteri hivatal, vezetője:
jegyző
helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat-
meghatározás; önálló döntési jogkör; egységes szervezet irányító: képviselő-testület
Államigazgatási szervek Önkormányzati közigazgatási szervek
A közigazgatási szervek csoportosítása
HATÁSKÖR terjedelme szerint
Általános hatáskörű szervek
(Kormány, közigazgatási hivatalok, önkormányzatok)
Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok,)
ILLETÉKESSÉG szerint
Központi (országos)
szervek Területi (régió, megye)
szervek Helyi illetékességű
szervek
Az államigazgatás központi szervei
Kormány, és a Kormány
munkáját segítő szervek
Minisztériumok
A nem minisztériumi formában működő köz-ponti államigazgatási szervek
•Kormányhivatalok •Központi hivatalok
•Autonóm államigazgatási szervek
Az államigazgatás központi szerveinek
fő csoportjai
• Az egész országra kiterjed az illetékességük;
• Országos feladatokat látnak el; • Irányító – szabályozó – végrehajtó
típusú feladatokat látnak el;