a digitális megosztottságot enyhítő nemzetközi modellek

A digitális megosztottságot enyhítő nemzetközi modellek

Jól-lét az információs társadalombanTÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005

Minősítési rendszerek, követelmények, indikátorok

Dr. Varga KatalinEgyetemi docens

A digitális megosztottságot enyhítő nemzetközi modellek

Kiinduló gondolatok


• A digitális technológiák használatába beleszületettek gondolkodása és információkezelése alapjaiban eltér a megelőző nemzedékekétől. Ezt a szakadékot mindenképpen figyelembe kell venni az oktatás „romló” minőségének megítélésében, továbbá elkerülhetetlen az új tartalmak és módszerek kidolgozásakor építeni a virtuális világban elsajátított készségekre.

• A legújabb PISA felmérés szerint (2009): Magyarország 15 éves tanulóinak digitális szövegértési eredménye – szemben a nyomtatott szövegértés terén nyújtott teljesítményükkel – nem éri el a részt vevő OECD-országok átlagát.

• Kutatások igazolják, hogy az emberek 67%-a hajlamos azokat az információkat kiválasztani, amelyek saját véleményét támasztják alá, és csak 33% igyekszik az ellentétes oldal érveivel is foglalkozni.


Az információs műveltség modellje

Elvárható készségek, ismeretek


Az információs igény felismerése •Önismeret•Problémamegoldó készségek•Intelligencia•Kíváncsiság

Az információ ismerete •Az információ fogalma•Az információ megjelenési formái•Az információ mennyiségének és minőségének mérése•Az információ jelentősége

Az információforrások ismerete •Olvasottság, alapműveltség•Médiaismeret, médiaműveltség•Könyvtárhasználati ismeretek•Internet-használat•Web 2.0



Információkeresési készségek •Lényeglátás, szövegértés•Keresés a szövegben – olvasási készség•Keresés a könyvtárban•Digitális írástudás•Keresés adatbázisokban•Keresés az interneten•Boole operátorok, keresőnyelvek használata•Adatszerkezetek ismerete•Keresési stratégiák és taktikák•A keresés eredményének értékelése



Az információ értékelése és válogatása A minőségi információ felismeréseHitelesség fogalmaMegbízhatóság fogalmaObjektivitás fogalmaKritikai gondolkodásÉrvelés, vitakészség

Az információ hasznosítása Kutatási módszerek alkalmazásaKreativitásInnovativitásEtikai kérdések

oSzabályos hivatkozásoPlágiumoSzerzői jogok



Új információ létrehozása SzövegalkotásElőadói készségekPrezentációMűvészi, kreatív készségek

Hogyan mérhető az információs műveltség?

• Az információs műveltség indikátorai abban segíthetnek az országoknak, hogy az információs műveltség fejlődésének elősegítésére és fokozására irányuló politikájuk hatásait felismerjék, és hogy megtudják, állampolgáraik milyen mértékben képesek részt venni egy tudásalapú társadalomban.


Hogyan mérhető az információs műveltség?• Egy komplex indikátorrendszer kidolgozásához egyrészt

igazodási pontokra, standardokra van szükség, másrészt egyértelmű követelményekre, amelyeknek teljesülése jól mérhető és összevethető. • Kompetenciamérések, tesztek (pl. PISA, PIRLS, TRAILS, SAILS)

az oktatás különböző szintjein.• Kimeneti követelmények• Teljesítmény-standardok• Indikátorok


Hogyan mérhető az információs műveltség?

• Az információs műveltség kívánt szintje a felhasználási terület és az egyéntől elvárt teljesítmény szintjének függvénye.– Az általános iskolai hatékony teljesítmény eléréséhez szükséges

információs műveltség szintje különbözik a felnőtt- és felsőoktatásban elvárt szinttől.

– Más szintű készségek várhatók el egy újságírótól, egy közügyekkel, egészségüggyel foglalkozó vagy a jóléti szektorban dolgozó állampolgártól, illetve a kutatásban támogatóként részt vevő személyektől.


Mérési modellek (UNESCO)

• Az információs műveltségi készségek elvárt szintjét meghatározza az a kontextus, melyben az információt fel kell használni.

• Az információs műveltséget a készségek folytonosságaként kell értelmezni.

• Lehetővé kell tenni az egyes országok számára, hogy az információs műveltségi készségekhez tartozó foglalkoztatási, oktatási és társadalmi célkitűzéseket maguk határozzák meg, és hogy ezeket a célokat szükség szerint időnként módosítsák.

• Egymástól teljesen eltérő helyzetekben, környezetben egységes információs műveltségi kritériumrendszert kell alkalmazni


Nemzetközi standardok(IFLA, 2006)

Hozzáférés • A használó hatékonyan és eredményesen jut hozzá az információhoz

– Az információs igény meghatározása. • Felismeri és meghatározza az információszükségletet. • Eldönti, hogy kell-e tennie valamit az információhoz jutás érdekében. • Ki tudja fejezni az információs igényt. • Elkezdi a keresési folyamatot.

– Az információ megtalálása • Azonosítja és értékeli a potenciális információforrásokat. • Keresési stratégiákat alakít ki. • Eljut a kiválasztott információforrásokhoz. • Kiválogatja és letölti a megtalált információkat.



Értékelés • Kritikusan és kompetensen értékeli az információt.

– Az információ értékelése • Elemzi, vizsgálja és kivonatolja az információt. • Általánosítja és értelmezi az információt. • Szelektál és szintetizál. • Értékeli a megtalált információ pontosságát és relevanciáját.

– Az információ szervezése • Elrendezi és kategorizálja az információkat. • Csoportosítja és rendszerezi a megtalált információt. • Meghatározza, hogy melyik a legjobb és leghasznosabb információ.



Használat • Pontosan és kreatívan hasznosítja az információt.

– Az információ felhasználása • Képes újszerű módon kommunikálni, bemutatni és használni az információkat. • A megtalált információt alkalmazni tudja. • Saját tudásába integrálja az információkat. • Prezentálni tudja az információs terméket.

– Az információ kommunikálása és etikus felhasználása • Tisztában van vele, hogy mit jelent az információ etikus felhasználása. • Tiszteletben tartja az információ használatának legális szabályait. • A szerzői jogi szabályok figyelembe vételével hasznosítja az információs termékeket.

• Betartja a megfelelő stílusbeli követelményeket.


Az információs műveltség kilenc követelménye a közoktatásban

1. Eredményesen és hatékonyan jut hozzá az információkhoz.2. Kritikusan és hozzáértően értékeli az információkat.3. Pontosan és kreatívan használja az információkat..4. Keresi a saját érdeklődésének megfelelő információkat.5. Be tudja fogadni az irodalom és más művészeti ágak alkotásait.6. Kiválóságra törekszik az információkeresésben és az ismeretek létrehozásában.7. Felismeri az információ jelentőségét a demokratikus társadalomban.8. Etikusan cselekszik az információval, illetve az információs technikával

kapcsolatban.9. Hatékony résztvevője az információ keresésével és előállításával foglalkozó

csoportoknak.


Követelmények a felsőoktatásban

1. Meg tudja határozni és meg tudja fogalmazni a szükséges információ természetét és mértékét.

2. Hatékonyan és eredményesen jut hozzá a szükséges információhoz.

3. Kritikusan értékeli az információkat és azok forrásait, a kiválasztott információkat beépíti saját tudásbázisába és értékrendszerébe.

4. Egyénileg vagy egy csoport tagjaként hatékonyan tudja alkalmazni az információt egy meghatározott cél elérésének érdekében.

5. Ismeri az információ használatát körülvevő gazdasági, jogi és társadalmi problémákat, az információkhoz való hozzáférést és azok alkalmazását etikusan és jogszerűen végzi.


Az információs műveltség mérésére alkalmas indikátorok

• Az indikátorok sokfélék lehetnek:– Különböző forrásokból (kérdőíves felmérések,

statisztikák stb.) származó kvantitatív adatok– Az adatok kvalitatív szakértői elemzése– Matematikai algoritmusok szerint kombinált egyszerű

indikátorok


Az információs és médiaműveltség kontextusa

• A fogalom jelenléte az oktatáspolitikában• A fogalom jelenléte az információs és

médiapolitikában• A fogalom jelenléte a kutatásban• Civil kezdeményezések • Az információforrásokat és a médiát használók által

létrehozott tartalmak


A média és információ elérése

• Folyóiratok• Rádió és televízió tartalmak (hírek, oktatás, tudomány)• Online média• Könyvtárak• Könyvkiadás• Nyelvek• Filmek



• Rádiócsatornák és készülékek száma, aránya• Televíziócsatornák és készülékek száma, aránya• Újságírók száma, aránya• Internet-ellátottság• Közösségi média• Weboldalak• Pc-k száma• Könyvtári ellátottság• Mobiltelefonok száma



• Újságolvasás• Rádióhallgatás• Televíziónézés• Online média használata• Könyvtárhasználat


Eldöntendő, megválaszolandó kérdések

• Hogyan építhető be a magyar közoktatásba az információs műveltség követelményrendszere?

• Hogyan építhető be a magyar felsőoktatásba az információs műveltség követelményrendszere?

• Mely indikátorok lennének alkalmasak a magyar lakosság információs műveltségi szintjének mérésére?

• Mely indikátorok honosíthatók meg, melyekhez állnak rendelkezésre mérések?

• Mi a könyvtárak feladata?


Köszönöm a figyelmet!


a digitális megosztottságot enyhítő nemzetközi modellek

Documents