Társasági élet

Rovatvezető; I)r. MÉSZÁROS ZOLTÁN

A Magyar Ro v a r t a n i Társaság ez évben január 19-én t a r t o t t a meg szokásos évi közgyűlését. A közgyűlés programjában a következő n a p i r e n d i pontok s z e r e p e l t e k : 1972. évi t i s z t i k a r i beszámolók; lejárt mandátumu tisztségek betöltése; az 1973. évi F r i v a l d s z k y emlékplakettek átadása és Dr.MÓCZÁR LÁSZLÓ alelnökünk beszámo­lója az 1972-ben Canberrában m e g t a r t o t t Nemzetközi Rovartani Kongresszusról. A közgyűlés 100 t a g , i l l . vendég jelenlétében z a j l o t t l e .

Az Elnök m e g n y i t o t t a a közgyűlést,majd bemutatta a január 5-én készült jegyzőkönyvet, mely s z e r i n t az akkorra h i r d e t e t t köz­gyűlés - a megjelentek elégtelen száma következtében - határo­zatképtelen v o l t . A t i s z t i k a r i beszámolók közül %z Elnök első­ként a szerkesztői beszámolót kérte. Dr.PAPP JENŐ, a Rovart a n i Közlemények szerkesztője f e l o l v a s t a beszámolóját:

S z e r k e s z t ő i j e l e n t é s T i s z t e l t Közgyűlés! Folyóiratunk, a Természettudományi Múzeum­mal közösen k i a d o t t R o v a r t a n i Közlemények - F o l i a Entomologia Hungarica 1972. évi 25. kötete még nem t e l j e s . A kötet 1. füze­t e 1972. február elején hagyta e l a sajtót, 2. füzete azonban még mindig késik. Várhatóan ugyancsak februárban vehetjük kézbe a 2. füzetet. A kötet t e l j e s t e r j e d e l m e 544 oldal,azaz 47,25 A/5 ív. Összesen 32 tanulmányt teszünk közzé, továbbá az Apró közlemények-et, a Könyvismertetést és a Társasági élet-ről szóló beszámolót. Eb­ben a kötetben emlékezünk meg a közelmúltban elhunyt három ne­ves tagtársunkról, GYŐRFFY JENŐről, MÓCZÁR MLKLÓSról és Dr. ERDŐS JOZSEFről i s . Szakcsoportok és egyéb témák s z e r i n t a következőképpen oszlanak meg a cikk e k : 3 megemlékezés, 3 útibeszámoló, 2 állatföldrajzi, 1 rovaranatómiai, 1 erdészeti r o v a r t a n i , 9 Coleoptera, 3 Ho-moptera, 2 Lepidoptera, 2 D i p t e r a , 2 Hymenoptera, 1 Thysanopte-r a , 1 T r i c h o p t e r a és 1 A c a r i tárgyú. Könyvismertető rovatunkban több hazai és külföldi entomológiai témájú müvet mutatunk be olvasóinknak. A válogatásnál ezúttal i s figyelemmel v o l t u n k a r r a , hogy az i s m e r t e t e t t kiadványok ál­talános érdeklődésre t a r t s a n a k számot.

A "Társasági élet" rovatban az 1972. év eseményeiről tájékozód­hatunk. Bizonyára ezt a r o v a t o t olvassák a legtöbben, ezért tö­rekedtünk teljességre és változatosságra. Igyekeztünk minden, a Társaságunk életével kapcsolatos minden o l y a n eseményt elmonda­n i , melyek nemcsak bennünket, hanem utódainkat i s érdekelhetik. Társasági élet rovat u n k a t tekintjük annak a fórumnak, aho l év-ról-évre krónikaszerűen rögzítjük a Magyar Rovartani Társaság életét, tevékenységét.

Végül szeretném megköszönni a t . Közgyűlésnek, hogy az elmúlt évben i s engem bízott meg folyóiratunk szerkesztésével. Egyben közölnöm k e l l , hogy munkahelyem, a Természettudományi Múzeum vezetősége 1972-ben megbízott a Múzeum évkönyvének (Annales H i s t o r i c o - n a t u r a l e s Musei N a t i o n a l i s H u n g a r i c i ) a szerkesztésé­v e l . Ezért kénytelen vagyok folyóiratunk további szerkesztésé­ről lemondani. Kérem a t . Közgyűlést, hogy jelentésemet szíveskedjék tudomásul venni és e l f o g a d n i . Az Elnök a beszámolót megköszönte,majd felkérte SZALKAY JÓZSEF-e t , a Társaság ellenőrét, hogy jelentését tegye meg.

E l l e n ő r i b e s z á m o l ó T i s z t e l t Közgyűlés! Mióta a tagsági díjat 10 Ft-ról 30 F t - r a emeltük, Társaságunk anyagi helyzete megszilárdult.RETEZÁR IMRE pénztárosunk példásan v e z e t e t t pénztári naplójának és OTP-szám-lánk nyilvántartásának áttekintése után nemcsak n e k i illő kö­szönetet mondatunk, hanem a k t i v t a g j a i n k n a k i s , akiknek nagy többsége l e l k i i s m e r e t e s e n tesz eleget tagtársi kötelezettségvál­lalásának.

Anyagi helyzetünk átvizsgálásakor ezenfelül egy örvendetes ese­ményre k e l l e t t f e l f i g y e l n e m , ami nemcsak a vezetőség, elnökünk és titkárunk kitűnő érzékét, hanem azt i s i g a z o l j a , hogy Társa­ságunk jelentőségét, munkásságának értékét a g y a k o r l a t i szervek i s e l i s m e r i k . Igaz, a múltban i s v o l t a k személyi és j o g i szemé­l y i adományozóink, de a kiküldött körlevelekre i l y e n jellegű válasz ritkán érkezett. Bevételeink a Sasad MGTSZ 1000 f o r i n t o s , a Kertészeti Egyetem Soroksári Gazdasága 2000 f o r i n t o s , a Kecskeméti S z i k r a i Állami Gazdaság 4000 f o r i n t o s adományával, helyesebben j o g i személyi tagsági díjával ugrásszerűen felem e l k e d t e k . Engedjék meg, hogy zárszámadásunk és 1973» évi költségvetésünk zárótételeit ismer­tessem:

Az 1972. év 1297,40 Ft készpénzzel és 8306,66 Ft OTPrbetéttel i n d u l t , ez összesen 9604,06 F t . Különféle címen b e f o l y t bevé­t e l e i n k , mint tagsági díj, régi füzetek eladása, adományok ösz-szesen 14.864 F t , végösszegben 24.468,06 F t . Ezt t e r h e l t e 4358,40 Ft kiadás, 1972. évi december 3 1 - i zárlatunk tehát 20.109,66 Ft v o l t . Ebből készpénz 1794 F t , OTP-számlánkon 18.315,66 Pt.

Ezzel az összeggel n y i t o t t u k 1973.január 1 - i naplóinkat. A t e r ­v e z e t t bevétel tagdíjakból,adományokból,füzetekből 7700 Et,így a bevételek végösszege 27.809,66 F t . Kiadásokra 6400 f o r i n t o t állítottunk be. Ebből a két legnagyobb tétel a postaköltségek 2500, és a teremdíj 2000 f o r i n t j a . Ezek s z e r i n t e z t az évet előreláthatólag 21.409,66 f o r i n t t a l zárjuk. Amikor ismételten megköszönöm a magam és a vezetőség nevében pénztárosunk áldozatos munkáját, f e l t e s z e m a kérdést: Kívánja-e a t . Közgyűlés az adatok részletes ismertetését,igen-ló válasz esetén felkérjük RETEZÁR pénztáros tagtársunkat,hogy az adatokat közölje, ha nem, úgy kérem a t . Közgyűléstől j e l e n ­tésem elfogadását és a pénztárosi és ellenőri felmentés meg­adását .

Az Elnök ezután megköszönte az Ellenőr és a Pénztáros munkáját, majd felkérte Dr. MARTINOVICH VALÉRt, hogy t a r t s a meg titkári beszámolój át.

T i t k á r i b e s z á m o l ó T i s z t e l t Közgyűlés, kedves vendégeink! A Magyar Rovar t a n i Társaság a mai közgyűléssel átlépte fennál­lásának 6. évtizedét és ezzel 6 1 . esztendejét zárja. Készítsünk mérleget elmúlt évi munkánkról, eredményeinkről, tekintsünk v i s s z a az elmúlt évre: mi minden történt valójában?

Kezdjük a taglétszám alakulásával. Az előző év a felfrissülés,a fiatalodás éve v o l t ! A Magyar R o v a r t a n i Társaság 1972-ben ugyan­i s 50 új rendes t a g g a l és három pártoló taggal gyarapodott. A belépő tagok közül 20 budapesti és 30 vidéki illetőségű. Több­ségükben f i a t a l o k , neveik felsorolása hosszabb időt venne most igénybe, ezért kérem, hogy ettől t e k i n t s e n e k e l . Az új belépők pedig i t t a Közgyűlés előtt fogadják valamennyiünk jókívánsá­g a i t . Őszintén kivánjuk a z t , hogy érezzék jól magukat Társasá­gunk ülésein,ahol mindenki s z e r e t e t t e l t e k i n t rájuk és készséges segítőtárs elindulásukban. A gyarapodással szemben 1972-ben egy tagtársunk, másirányú elfoglaltsága m i a t t hagyta e l s o r a i n k a t és kérte a névsorból való törlését. Fájó szívvel k e l l ezenkívül megemlékeznünk azokról, a k i k 1972-ben örökre i t t h a g y t a k bennünket. Névszerint Dr.SOÓS LAJOS, sze­r e t e t t Lajos-bácsiról, a k i egyike v o l t alapító t a g j a i n k n a k , és GEBHARDT ANTALról. Emlékük örökre köztünk marad. Az elmúlt évben Társaságunkból ismét számosan v o l t a k hosszabb-rövidebb i d e i g külföldön: részben t u r i s t a útlevéllel m i n t r o ­vargyűjtők; részben szolgálati útlevéllel tanulmányúton, vagy különféle kongresszusokon. Bejárták Európát,Ázsiát,sőt Ausztrá­liába i s e l j u t o t t a k . Manapság e világjelenség alól - mint az utazás - mi sem vagyunk kivételek,sőt az a feltűnő, ha-nem u t a ­zunk... A külföldi utak élménybeszámolóit - a t a v a l y i évhez ha­sonlóan - természetesen érdeklődve várjuk tagtársainktól, 1973. évi üléseinken i s .

Az elmúlt évben tíz előadó ülést t a r t o t t u n k . Ezek látogatottsá­ga az e d d i g i évek átlagát felül múlta, amennyiben ülésenként átlag 75 fő v e t t r a j t u k részt. Az elh a n g z o t t előadásokat analizálva örömmel állapíthatjuk meg, hogy a sok éven át első helyen szereplő lepidopterológiai elő­adások mellé idén felzárkóztak a hymenopterológiai tárgyúak i s ; és ez a r r a enged következtetni, hogy más területek iránt i s na­gyobb érdeklődés kezd megnyilvánulni. Az elhangzott 31 előadás­ból 6-6 előadás f o g l a l k o z o t t a lepkékkel, i l l e t v e a hártyás-szárnyúakkal. A bogarakról és tripszekről, ezenkívül az atkák­ról egyaránt 2-2 előadást h a l l o t t u n k . A Dipterákkal 1 előadás f o g l a l k o z o t t . Sajnos egyes rendek az elmúlt évben az előadások­ból t e l j e s e n hiányoztak. A biológiai védekezéssel kapcsolatos kutatásokról két alkalommal h a l l o t t u n k . A rovarok és a termé­szetvédelem aktuális problémájával egy előadás keretében szá­moltak be. Különben ennek a témának aktualitását mi sem b i z o ­nyítja jobban, mint a több mint egyórás v i t a és hozzászólások. Szeretnénk az elkövetkező évben i s minél több hasonló tárgyú előadást b e i k t a t n i . Szaküléseinkre a koronát a színes diapozitívekkel tarkított él­ménybeszámolók tették f e l . Jementől Franciaországig, Kenyától Spanyol-honig, a N i l u s völgyétől Makedónián át az É-Kárpátokig, Párizstól Bécsig mindent láthattunk. Sőt hazánkat i s : a Tőser-dőről bemutatott színes diákon keresztül. Tagtársaink szakmai szeretetükön túl kiváló fényképezési technikájukról t e t t e k t a ­núbizonyságot. Utólag mégegyszer köszönjük ne kik,hogy élményei­ket velünk i s megosztották. Az előadók közül Dr.MÉSZÁROS ZOLTÁN tagtársunk három, Dr.MÓCZÁR LÁSZLÓ alelnökünk, Dr.JENSER GÁBOR, Dr.SZÁLAY-MARZSÓ LÁSZLÓ, GASKÓ KÁLMÁN, SIMONYI SÁNDOR tagtársaink két-két előadást t a r ­t o t t a k . A többi előadó egy-egy előadással s z e r e p e l t . Ezenkívül Dr.MTKSIC RENÉ úr Jugoszláviából, Kenyáról t a r t o t t német nyelvű előadást és tökéletes német beszédével alapos próbára t e t t e kö­zépfokú nyelvvizsgáinkat. Az elmúlt év előadásait nagyrészt olyan tagtársak tartották, a k i k mögött évtizedes szakmai t a p a s z t a l a t vagy amatőr munka ' állt. Ellenben örvendetes az a tény, hogy_ v o l t a k olyan előadá­sok, amelyen a szakmát még nemrég elkezdő f i a t a l o k s z e r e p e l t e k és tegyük hozzá, hogy szép s i k e r r e l . Legyen az ő példamutatásuk az elkövetkező évben ösztönző Tagságunk valamennyi f i a t a l j a számára. Az 1972.év júniusi ülése, mint emlékszünk, rendkívüli közgyűlés i s volt.Ezen az ülésen terjesztettük f e l a választmányunk által előzőleg már m e g v i t a t o t t új alapszabályunk módosítási j a v a s l a ­tát. Az új alapszabályt Társaságunk megszavazta és egyhangúan e l f o g a d t a . T i s z t e l t Közgyűlés!1973.évben az egész magyar társadalom PETŐFI SÁNDOR, a nagy magyar költő születésének 150.évfordulóját ün­n e p l i . Mi sem mehetünk e l anélkül,hogy ne emlékeznénk meg arról a költőről, a k i a hazafiság, a szabadság és a természet szépsé­gét verseiben azonos hangnemben énekelte.

M i t hagyott ránk, a természetben búvárkodó emberekre, örökségül a Nagy Költő? Azt a végtelen természet-imádatát, amely a tőle idézett vers e négy sorában j u t legszebben kifejezésre: Oh t e r ­mészet, oh dicső természet / Mely nyelv merne versenyezni vé­led!? / M i l y nagy vagy t e l mentül inkább h a l l g a t s z / Annál töb­b e t , annál szebbet mondaszí

Ugy érzem, hogy a természetről e végtelenül egyszerű, de mély­ségeiben szántó sorokat a magyar irodalomban, PETŐFInél szebben és kifejezőbben, sem előtte sem azóta nem t u d t a egy költőnk sem felülmúlni. Erre csak az az ember volt^képes, a k i szívben és lélekben o l y ' közelségben áll hozzá!... Es nekünk, a k i k v a l a ­mennyien a természet k i a p a d h a t a t l a n kincsestárát k u t a t j u k , l e h e t e szebb szellemben és megvilágításban ünnepelni a költőt, mint a természet legnagyobb magyar dalnokát, akinek e tárgyú v e r s e i nem csak a XIX. század, hanem a XX. századi t e c h n i k a béklyójába zárt emberéhez i s szól, és h i r d e t i , még további századokon át a természet és a szabadság örök, szépséges diadalát.

T i s z t e l t Közgyűlés! 1973-ban adózhatunk-e Petőfi szellemének szebben, mint hogy elhatározzuk, hogy mi i s , úgy és abban a t i s z t a szellemben munkálkodunk és visszük a r o v a r t a n zászlaját, mint ahogy az örökségül elődeinktől ránk maradt.

1972. évi szaküléseink tárgysorozata 432. ülés és egyben 1972. évi közgyűlés: 1972. január 21-én 1 . T i s z t i k a r i beszámolok - 2. Az 1972. e v i P r i v a l d s z k y emlékér­mek átadása - 3» Lejárt mandátumú tisztségek betöltése - 4. SZALAY-MARZSÓ ALADÁR és SZALAY-MARZSÓ ALADÁRNÉ: Rovargyűjtés félállásban Jemenben (színes f i l m m e l és diapozitívekkel) - 5. Indítványok. Megjelentek száma: 92 fő. 433» ülés: 1972. február 18-án 1. DroBOGNÁR SÁNDOR: E r i o p h y e s ^ v i t i s PGST. szaporodásának és vándorlásának helye a tenyészidő a l a t t (Elnöki megnyitó) - 2. Dr.MÓCZÁR LÁSZLÓ: Különös jelenség egy pókdarázs életében (szí­nes diapozitívekkel) - 3. Dr.JENSER GÁBOR: Dr. G.SCHLIEPHAKE egyik,Thysanqptera tanulmányának ismertetése - 4. Dr.SZALAY-MARZSÓ LÁSZLÓ: Fél év Vágó professzornál (színes diapozitívek­k e l ) . Megjelentek száma: 75 fő. 434. ülés: 1972. március 17-én 1. Dr.MÉSZÁROS ZOLTÁN: Thecophgra fovea TR., .egy r i t k a bagoly­lepke Csopakon - 2. Dr.PAPP JENŐ: Gyilkosfürkészek (Braconidae) rendszerezéséről - 3. Dr.MIKSIC RENE: Die Reise eines Entomolo­gen durch Kenja (színes diapozitívekkel). Megjelentek száma: 78 fo„ 435. ülés: 1972. április 21-én 1, Dr.MÓCZÁR LASZLO: Formica r u f a L. szokatlan párosodása (szí­nes diapozitívekkel) - 2. Dr.BÁLÁS GÉZA: Éí-e a gyöngyvirágon levéldarázs kártevő? - 3. SZABÓKY CSABA: A tölgyszövőlepke (La-siocampa quercus L.) folyamatos tenyésztése télen. - 4. PODLUS-SÁNY LAJOS: Mi t láttam Spanyolországban?(színes diapozitívek­k e l ) . Megjelentek száma: 75 fő.

436. ülés: 1972» május 19-én 1. Dr.GUBICZA ANDRÁS : Rovarok: tojás, lárva, báb prepárálási módszere, bemutatással - 2. Dr.SZALAY-MARZSÓ LÁSZLÓ: Az alma-moly (Cydia pomonella L.) granulezis-virusának e l e k t r o n m i k r o s z ­kópos vizsgálata (színes diapozitívekkel) - 3. SZALKAY JÓZSEF: Gyűjtűúton a N i l u s völgyében (színes diapozitívekkel).Megjelen­t e k száma: 74 fő. 437. ülés: 1972. június 16-án (rendkívüli közgyűlés) 1. A Magyar RovartanitTársaság u j alapszabálya (módosítási j a ­v a s l a t - 2. Dr. JÁRFÁS JÓZSEF : Pozitív fototaxisú rovarok csap-dázása különböző fényforrásokkal - 3. Dr.SZABÓ ELEK: Káposzta-moly rajzásának vizsgálata speciális fénycsapda-rendszerekkel. - ..4. Dr.JENSER GÁBOR, Dr.MÉSZÁROS ZOLTÁN, GASKÓ KÁLMÁN, VARGA GYÖRGY: Makedóniai gyűjtőutunk (színes diapozitívekkel). Megje­l e n t e k száma: 48 fő. 438,. ülés: 1972. szeptember 15-én 1. RETEZÁR IMRE: Érdekes Carabus s c h e i d l e r i PANZ. formák Dunán­túlról - 2. Dr.GOZMÁNY LÁSZLÓ: Újra f e l f e d e z t e m a "metelkana"-t - 3. SIMONYI SÁNDOR: Gyűjtőúton az Északi Kárpátokban (színes diapozitívekkel). Megjelentek száma: 72 fő, 439. ülés: 1972. október 20-án ("Dr.Dudich Endre emlékülés") 1. Dr.LOKSA IMRE: Dudich a p r o f e s s z o r - 2. Dr.JERMY TIBOR: Du-d i c h professzor a f a u n i s t a és ökológus - 3. Dr.MÉSZÁROS ZOLTÁN: Rövid beszámoló két jugoszláviai szigethegységről: Fruska-Gora és Papuk (színes diapozitívekkel). Megjelentek száma 99 fő. 440. ülés: 1972. november 17-én 1. Dr.SZALAY LÁSZLÓ : Cemiostoma s c i t e l l a ZELL. (Lepidoptera, Leucopteridae) előfordulása és jelentősége Baranya megyében -2, TÓTH LÁSZLÓNÉ: S u i l l a l u r i d a MEIG. ( D i p t e r a , Heliomyzidae) károsítása fokhagymán - 3. SIMONYI SÁNDOR: Gyűjtéseim Tőserdő-ből (színes diapozitívekkel). Megjelentek száma: 65 fő. 441. ülés: 1972. december 15-én 1. Dr.AGOGSY PAL: Entomologia és természetvédelem (vitaindító előadás) - 2. GASKÓ KÁLMÁN: Cincérgyűjtési módszerek - 3. Dr. NAGY BARNABÁS: Beszámoló két nemzetközi r o v a r t a n i szimpózium­ról (sz i n e s diapozitívekkel). Megjelentek száma:74 fő.

Az Elnök megköszönte a Titkár beszámolóját, majd i s m e r t e t t e a P r i v a l d s z k y Emlékdij Bizottság 1972. november 1 7 - i ülésén k e l t határozatát. Ennek értelmében a P r i v a l d s z k y emlékdíj arany f o ­kozatát ebben az évben a Bizottság nem adja ki,Az ezüst fokoza­t o t JABLONKAY JÓZSEPnek, a bronz f o k o z a t o t pedig Dr.VARGA ZOL-TÁNnak és Dr.MÉSZÁROS ZOLTÁNnak ítélte oda. A Titkár f e l o l v a s t a a kitüntetettek életrajzalt, melyek után az Elnök - a hallgatóság tapsa kiséretében - átadta az emlék­p l a k e t t e k e t • JABLONKAY JÓZSEF, a Gyöngyösi Mátra Múzeum lepidopterológusa 1895. július 27-én született Budapesten, Reálgimnáziumi t a n u l -

mányait egy h i r t e l e n s z e r z e t t betegség m i a t t félbeszakította, majd gyógyulása után a bu d a p e s t i felső épitőipariskolába i r a t ­k o z o t t be, s végezte e l azt 1915-ben kitűnő eredménnyel. Hosszú évtizedeken át tervező építészként d o l g o z o t t , s 1958-ban ebből a munkakörből ment nyugdíjba. Szakmájában pályafutása során mindig megbecsülés^övezte,ezt okleveleken kívül 10 kitün­tetése , közöttük a Munka Érdemérem bronz fokozata i s bizonyítja. A lepidopterológ iával betegségből felépülve - 13 éves korában - ismerkedett meg. A f i a t a l fiút - akinek egészsége, gyógyulá­sa érdekében szüksége v o l t f r i s s levegőre - nagybátyja, HAMVASI (HAIMBACH) JÁNOS, Társaságunk e g y i k legrégibb t a g j a magával v i t ­t e rendszeres hétvégi gyűjtőkirándulásaira. Ezek a kirándulások egy életre meghatározták a f i a t a l JABLONKAY JOZSEP érdeklődését, a k i azóta - immár 65 éve! - f o g l a l k o z i k a lepidopterológiával. A két háború között azután főfoglalkozása m e l l e t t a legaktívabb magyar amatőr lepkészek egyike v o l t . Együtt járt gyűjteni töb­bek között SCHMIDT ANTALIal, SZENT-IVANY JOZSEPfel, SZURDOKI REZSŐvel, MAJTHÉNYI GÁBORral, LENGYEL GYULÁval, KOVÁCS LAJOS-s a l , ISSEKUTZ LÁSZLÓval, SZALKAY JÓZSEEfel és BALOGH IMRÉvel. SCHMIDT ANTAL v o l t a Múzeum lepkegyűjteményének vezetője akkor, amikor JABLONKAY JÓZSEF három évig (1931-1934 között) építész­ként csak félállásban d o l g o z o t t , s idejének és energiájának má­s i k felét - ingyen - a Múzeumban töltötte, ahol SCHMIDTnek se­gített, közben k i t a n u l t a a rovarászát fortélyéit. Ennek az idő­szaknak az egyi k emlékezetes eredménye egy r i t k a magyar bagoly­lepke, az O x y t r y p i a o r b i c u l o s a tenyésztése i s . Kisebb kényszerű megszakításoktól e l t e k i n t v e 1908-tól 1956-ig folyamatosan gyűjtött. Ekkor a s z e r e t e t t barát és gyűjtőtárs, a f i a t a l o n elhunyt KOVÁCS IMRE halála okozta sokk gyűjteményének feladásához v e z e t e t t . A több mint 18.000 példányból álló nagy-lepke-gyűjtemény a Természettudományi Múzeum Állattárába került. A gyűjtést azonban mégsem t u d t a végleg abbahagyni, nyugdíjba vonulásakor, 1958-ban mindent elölről kezdett. Ót évvel később azután, 1963-ban (68 évesen, amikor az átlagemberek túlnyomó többsége abbahagyta a munkát) profi-entomológus l e t t . Az E g r i Vármúzeum alkalmazta, ahol rovarászként f e l a d a t a a Bükk és a Mátra faunájának kutatása l e t t . Előbb az e g r i múzeum, majd az i t t Egerben töltött két és fél év után 1965 novemberében JAB­LONKAY JÓZSEF gyűjteményével együtt a lüfátra Múzeum kutatója l e t t , s i t t d o l g o z i k változatlan aktivitással ma i s . A Mátra Múzeum rovargyűjteménye ma mintegy 100.000 db rovarból áll,ami­nek 70 %-a a lepke (ezek mind preparált és meghatározott álla­potban vannak), a többi 30 % más rovarrendek példányaiból tevő­d i k össze. Ez az óriási rovargyűjtemény, és a kiállításon e l ­h e l y e z e t t mintegy 6-7.000 db lep k e , - a 8.700 példányt k i t e ­vő RESKOVITS-hagyaték kivételével - t e l j e s egészében JABLONKAY JÓZSEF munkálkodásának eredménye.

I r o d a l m i munkássága hat, lepidopterológiai tárgyú tudományos közleményből és egy népszerűsitű cikkből áll. Közülük kiemelke­d i k egy magyar araszolólepkefaj : az Erannis a n k e r a r i a általa

f e l f e d e z e t t új alfajának; leírása. Legutóbbi dolgozata a Mátra Múzeum újonnan i n d u l t évkönyvében, a F o l i a H i s t o r i c o - N a t u r a l i s Musei Matraensis-ben j e l e n t meg 1972-ben, ez a közlemény a Mát­r a hegység lepkefaunájának e l so összefoglalása. Társaságunknak 1937 óta t a g j a , de a Társasággal való kapcsolata ennél i s régebbi. Az utóbbi huszonöt év folyamán többször v o l t választmányi t a g és számvizsgáló bizottsági tag i s . S végül ne feledkezzünk meg JABLONKAY tagtársunknak egy nem közismert ténykedéséről, m e l l y e l - még aktív építész korában — nem k i s mértékben segítette a magyar zoológiai kutatások f o l y a ­matosságát • Az 1956-os t r a g i k u s események során a Természettudományi Múzeum központi épülete kiégett. A megmaradt gyűjteményeket a Károlyi palotába mentették át. S 1957-ben, amikor az újjáépítésre nem akadt vállalkozó, JABLONKAY JÓZSEF ^az IPARTERV tervezőjeként önként elvállalta az épület újjáépítésének és egy újabb emelet ráépítésének tervezését, és a kivitelezés műszaki ellenőrzését. Nem k i s részben n e k i köszönhető,hogy az Állattár és Múzeum köz­p o n t i h i v a t a l a i v i s z o n y l a g gyorsan, már 1959-ben visszaköltöz­h e t t e k a megnagyobbított Baross u t c a i székházba.

Mindezek alapján a P r i v a l d s z k y Emlékdij Bizottság egyhangúan úgy döntött, hogy 1972-ben az emlékérem ezüst fokozatát JABLON­KAY JÓZSEPnek adományozza.

VARGA ZOLTÁN 1939-ben született Debrecenben.Felsőbb tanulmánya­i t a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte, ahol "summa cum laude" doktorálva előbb mint tanársegéd, majd 1966 óta adjunk­tusként d o l g o z o t t , s 1967 óta az öröklés- és származástan, va­lam i n t speciális tentomológiai) kollégiumok oktatója. Résztvett a tárgyak - a felsőoktatási r e f o r m keretében elkészült *- új programjainak és s z i g o r l a t i követelményeinek kidolgozásában, s évente vezet hazai és külföldi hallgatók részére tanulmányuta­kat i l l . t e r e p g y a k o r l a t o k a t . 1972-ben sikeresen és egyhangú e l ­ismeréssel védte meg kandidátusi disszertációját, amely a b a l ­káni magashegységek lepidopteráinak mikroszisztematikáját és faunagenézisét d o l g o z t a k i .

Tudományos tevékenysége az evolúciós taxonómia és az állatföld­r a j z határterületi problémáihoz kapcsolódik, lényegében két, egymáshoz szorosan illeszkedő kérdéscsoportot ölelve f e l , a f i -tofág ro v a r o k (Lepidoptera és Orthoptera) elterjedésének és Ökológiájának vizsgálatát, i l l . a mikroevoluciós folyamatok s a faunagenézis kapcsolatainak kutatását. E kérdéscsoport szűkebb vetületében VARGA ZOLTÁN a bagolylepkékre vonatkozó problémákat vizsgálja, s nemzetközileg i s e l i s m e r t munkássága során e cso­portnak ma Európában kiemelkedő s z i s z t e m a t i k a i , taxonómiai,öko­lógiai és evoluciótörténeti szakértőjévé vált.

A Magyar Rovartani Társaságnak I960 óta t a g j a , s a társasági üléseknek főként a lepidopterák elterjedését, s hazai, v a l a m i n t balkáni élőhelyek faunagenézisét tárgyaló témákkal g y a k o r i , mé-

lyenszántó előadója, de ezen túlmenően azon r i t k a tagtársaink közé t a r t o z i k , a k i k messze lakóhelyükről i s rendszeresen megje­lennek a Társaság bu d a p e s t i ülésein.

VARGA ZOLTÁN számos lepidopterológiai szakdolgozatán kivül egyéb tudományterületeken i s publikált; elég filozófiai munkái­r a , valamint az 1969-es Állathatározó, s a Biológiai Lexikon megírásában betöltött társszerzőségére uta l n u n k . Tudományos munkásságában kivívott érdemeinek elismeréseként VARGA ZOLTÁNt, a k i j e l e n l e g egyéves Humboldt ösztöndíjjal a Német Szövetségi Köztársaságban f o l y t a t j a a p a l e a r k t i k u s ba-bolylepkék taxonómiai vizsgálatát, a Magyar Rovartani Társaság a P r i v a l d s z k y emlékérem bronz fokozatával tünteti k i .

MÉSZÁROS ZOLTÁN 1936-ban^született^Budapesten. F ü.sőbb tanulmá­n y a i t a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán végezte, s növényvé­delemtanból u g y a n i t t doktorált 1964-ben. Rövidebb i d e i g tartó kertészeti, majd szőlészeti jellegű megbízatások után 1963-ban került a Növényvédelmi Kutató Intézet kötelékébe, s j e l e n ­l e g tudományos munkatársként d o l g o z i k az intézet Állattani Osz­tályán.

Szakterülete kezdettől fogva a lepidopterológia v o l t . Ezen be­lül két téma, a populációdinamika és ennek e g y i k g y a k o r l a t i ve­tülete, az előrejelzés f o g l a l k o z t a t t a . Az országos fénycsapda­hálózat anyagának feldolgozásában 1963-tól a legutóbbi időkig résztvett. A fénycsapdával gyűjthető lepkeanyag tudományos és g y a k o r l a t i kihasználásában kapcsolatba lépett bolgár és j u g o ­szláv kutatókkal i s , s közösen működtetett fénycsapda-állomáso­kat szerveztek ezen országokban i s . Különösen értékesek a két-nemzedékes bagolylepkék rajzásviszonyaival és előrejelezhetősé-gével foglalkozó tanulmányai, de f o g l a l k o z o t t a kukoricamoly és a sodrómolyok gradológiájával, a Tátra lepkefaunájával,valamint a hernyók természetes tápnövényeinek vizsgálatával. Munkássá­ga hozzájárult az országos fénycsapdahálózat határainkon túli elismeréséhez i s .

A Magyar R o v a r t a n i Társaságnak 1953 óta t a g j a ; az előző c i k l u s ­ban titkára v o l t és mint a Társaság lapjának másodszerkesztője s a társasági ülések g y a k o r i előadója, jelentősen hozzájárult a Rovarta n i Társaság eredményes működéséhez„

MÉSZÁROS ZOLTÁNnak egyéb munkássága i s tudományos és társadalmi értékű. A lepkékről - VOJNITS ANDRÁSsal közösen - szépen és öt­le t e s e n illusztrált népszerű könyvet i r t , s a kaktuszokkal való foglalkozásának i s két ismeretterjesztő i l l . szakkönyv l e t t az eredménye. Az Agráregyetemen t a r t o t t g y a k o r l a t i órái, különböző szakköri előadásai,kezdő rovarászokat felkaroló munkája i s mind hozzájárult az entomológia megszerettetéséhez s a hazai r o v a r ­tan fejlesztéséhez. MÉSZÁROS ZOLTÁN r o v a r t a n i tudományos és ismeretterjesztő munká­ját, Társaságunk odaadó és aktív szolgálatát - most már a F r i -valdszky emlékérem bronzfokozatával j u t a l m a z o t t a n - példaképül állíhatjuk f i a t a l entomológusaink elé.

Ezután az Elnök és a Titkár átadták a helyüket a szavazatszedó' bizottság elnökének: Dr.SZELÉNYI GUSZTÁVnak, a k i i s m e r t e t t e a választás t e c h n i k a i lebonyolítását. Lejárt a mandátuma az első és a második alelnöknek, a jegyzőnek és a könyvtárosnak, v a l a ­mint öt választmányi tagnak. Dr.PAPP JENŐ lemondása m i a t t szük­ség van új szerkesztőre i s .

A szavazatszedő bizottság két t a g j a : ÖRDÖGH GIZELLA és URFY JÁ-NOSné a szavazást lebonyolította, majd a bizottság v i s s z a v o n u l t a szavazás értékelésére.Erre az időszakra az Elnök a közgyűlést b e r e k e s z t e t t e , majd felkérte Dr.MÓCZÁR LÁSZLÓ alelnökünké :., hogy me g h i r d e t e t t útibeszámolóját "Nemzetközi Rovart a n i Kongresszus Canberrában" címmel t a r t s a meg. A nagysikerű előadás után az Elnök újra m e g n y i t o t t a a közgyű­lést, majd a szavazatszedő bizottság elnöke i s m e r t e t t e a sza­vazás eredményét.Leadtak 69 szavazatot,ebből formai hibák m i a t t érvénytelen v o l t öt szavazat, értékelhető v o l t 64 szavazat. A szavazás eredménye: I.alelnök Dr.NAGY BARNABÁS 53 s z a v a z a t t a l , II.alelnök Dr.MÓCZÁR LÁSZLÓ 60 s z a v a z a t t a l , szerkesztő Dr.MA-HUNKA SÁNDOR 56 s z a v a z a t t a l , jegyző Dr.VOJNITS ANDRÁS 61 szava­z a t t a l és könyvtáros Dr.STEINMANN HENRIK 54 s z a v a z a t t a l . Vá­lasztmányi tagok 1975-ig BALOGH IMRE 41 s z a v a z a t t a l , Dr.BALOGH JÁNOS 51 s z a v a z a t t a l , Dr.ENDRŐDI SEBŐ 56 szavazattal,GASKÓ KÁL­MÁN 40 s z a v a z a t t a l és Dr.REICHART GÁBOR 27 s z a v a z a t t a l .

A Közgyűlés elé Írásbeli j a v a s l a t nem érkezett, így az Elnök a közgyűlést bezárta.

A Magyar Rovartani Társaság t i s z t i k a r a és választmánya áz 1973. évben

Elnök: Dr.Bognár Sándor I . alelnök: Dr.Móczár László I I . alelnök: Dr.Nagy Barnabás Titkár Dr . M a r t i n o v i c h Valér Szerkesztő: Dr.Mahunka Sándor Pénztáros: Retezár Imre Ellenőr: Szalkay József Jegyző: D r . V o j n i t s András Könyvtáros: Dr.Steinmann Henrik

Választmányi tagok 1973-ig: Dr.Kaszab Zoltán Dr.Mihályi Ferenc Dr.Papp Jenő Dr.Soós Árpád Dr.Szelényi Gusztáv

Választmányi tagok 1974-ig: Dr.Gozmány László Dr.Manninger G.Adolf Dr.Sáringer Gyula Dr.Szontágh Pál Dr.Szalay-Marzsó László

Választmányi tagok 1975-igî Balogh Imre Dr.Balogh János Dr.Endrodi Sebő Gaskó Kálmán Dr.Reichart Gábor

Számvizsgáló Bizottság t a g j a i : Dr.B.Balázs Klára Dr.Jenser Gábor Dr.Mészáros Zoltán