tanÁcsadÁsi modellek a felsŐoktatÁsi...

TANÁCSADÁSI MODELLEK A FELSŐOKTATÁSI TANÁCSADÁSBAN – A HATALKALMAS

MODELL TAPASZTALATAI

SZEMÁN DénesELTE PPK Életvezetési Tanácsadó

ELTE PPK Pszichológiai Doktori [email protected]

KARNER OrsolyaELTE PPK Pszichológiai Intézet, Pszichológiai Tanácsadás Tanszék

ELTE PPK Életvezetési Tanácsadó[email protected]

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(4):105–128. 105

ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér: A tanácsadási módszerek (karrier vagy életvezetési tanácsadás) korai formáikülönböző pszichoterápiás iskolák szemléleti kereteinek átemelésével és módszertanukidőkorlátos folyamatokra való módosításával jöttek létre. A módosítások többsége leginkábba settingre vonatkozott, érintette az ülések számát, az elérendő célt, a fókuszok meghatáro -zását, az eredményesen bevonható kliensek körét, a nem specifikus terápiás tényezőkfelértékelődését. Az ülésszám csökkenése, a kapcsolat időtartamának változása új feltételeket,dilemmákat és lehetőségeket kínált a szakemberek számára. A konzultációs setting változásakialakította az eklektikus és integratív, az egyes terápiás protokollokból származó ható -tényezők kreatív kombinálását lehetővé tevő új modellek születését. Ezek a változások pediglehetőséget teremtettek, hogy gyorsan, viszonylag rövid idő alatt lehessen sokakat bevonnia mentálhigiénés ellátásba. Ezen változások kiemelt haszonélvezője a felsőoktatási tanácsadásterülete. Célkitűzések: A tanulmány betekintést nyújt a felsőoktatási tanácsadás szemléleti ésmód szertani világába hazai és nemzetközi kontextusban. Ebbe a kijelölt térbe helyezi el azELTE Életvezetési Tanácsadójában (ÉT) alkalmazott hatalkalmas tanácsadói folyamatkétévnyi tapasztalatait, bemutatja az eklektikus szemléletű és módszertanú, időkorlátoskonzultációs modell előnyeit és dilemmás kérdéseit, összehasonlítva más, rövid konzultációsformákkal.Kulcsszavak: felsőoktatási tanácsadás, tanácsadási modellek, hatalkalmas modell

DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2017.4.105

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 05

106 SZEMÁN Dénes – KARNER Orsolya

A PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁSALAPJAI, MÓDSZEREK, MODELLEK

A pszichológiai tanácsadás alapjai a korábbipszichoterápiás iskolák rövid, vagy más né-ven időkorlátos leágazásaiból jöttek létre,a setting, a módszertan és a szemlélet módo-sításaival. Bagdy (2009) szerint: „Tudo-mánytörténeti aspektusból nyilvánvaló, hogya „nem terápiás” pszichológiai segítő mód-szerek mindegyike valamely eredetileg pszi-choterápiás elméletre épül, és annak gyakor-latából építkezik. Gyakorta több forrásbólmerítkezik és eklektikus rendszert alkot”(Bagdy, 2009: 57). A tanácsadás gyűjtőfo-galma az egyensúlyban lévő, nem beteg (ún.sine morbo) személyek számára van fenn-tartva. A pszichológiai tanácsadásra segítőkapcsolatként gondol, ami magában hor-dozza a konzultáció jellegzetességeit, azaza „counselling” együttgondolkodást jelent.Számos változata lehetséges, a probléma-központú, esetközpontú, szervezetközpontú,szakmai személyiségközpontú, teljesítmény-központú, szakmai szerepkonzultáció stb.alaphelyzetek függvényében, de mindig fó-kuszált intervenció. A pszichológiai tanácsa-dással foglalkozó, soron következő szerzőktöbbsége a felszíni különbségek mellet a de-finíciók lényegi részét tekintve azonos kö-vetkeztetésre jut.

Zarka (1977) a tanácsadást funkcionális-nak írja le. Célja a racionális döntés segítésevagy a viselkedés optimalizálása. A tanácsa-dás körülhatárolt kérdéssel foglalkozik ésa beavatkozási módot tekintve eklektikus.Ezt a nézőpontot erősíti Super (idézi Zarka,1977) is, aki szerint a tanácsadás önmagaeklektikus, a valóságra reagál (a személyiségdinamikája helyett a tanácskérő probléma-vonatkozásaira fókuszál, nem a tanácskérő re),fókuszban mindig az aktuális helyzet meg-

oldása van. Ennek fényében technikai válto-zatosság és módszertani eklekticizmus jel-lemzi.

Wiegersma (1976) a lélektani problémákfókuszába a döntési képességet helyezi. Sze-rinte a tanácsadás módszerei a problémáktisztázása, azoknak a tárgyi adatokkal valóösszevetése, érzelmek tisztázása, modell-helyzetek megoldásán keresztül végzettmunka, saját felelősség hangsúlyozásánakregiszterébe tartoznak. Véleménye szerinta tanácsadási folyamatban való részvételalapvetően egészséges, de életvezetésükbenelakadt személyekkel lehetséges.

Pintér (2009) a tanácsadás alapjánaka személyközpontú szemléletet tartja, mely-ben mindig az önexplorációt segítő folyamatvan a fókuszban, tárgya a szelf és a kliens ön-képe.

Ritoók (2011: 302) úgy vélekedik a tanács -adásról, mint ami elősegíti, inspirálja és tá-mogatja az egyén fejlődését életútja során.A tanácsadás eszköze a fejlesztésnek és esz-köze a krízisek megelőzésének is. Módszerelehet az egyéni vagy a csoportos tanácsadás,tréning.

Murányi (2006) a tanácsadás pszicholó-giájának összefoglalójában számba veszia pszichológiai tanácsadás szemléleti és mód-szertani hagyományait, azokat a módszere-ket, amelyekből az irányzat merített. A pszi-choanalitikus hagyományból Malan és Mannrövid dinamikus pszichoterápiáját említi,amelyek az időkorlátos intervenciós mód-szerek alappillérei. Továbbá ebből a hagyo-mányból Adler individuálpszichológiáját ésErikson pszichoszociális fejlődéselméletétemeli ki, amely alapjául szolgált a pszicho-lógiai konzultációnak. Az affektív iránybólRogers személyközpontú terápiája, May-Frankl egzisztencialista terápiája és Perlsgestal terápiája emelhető ki. A kognitív irány-

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 106

Tanácsadási modellek a felsőoktatási tanácsadásban 107

ból Ellis racionális-emocionális terápiája,Berne tranzakcióanalízise és Beck kognitívterápiája említhető.

Buda (2009) szerint a tanácsadás korláto-zott célokat követ, meghatározott tüneteken,konfliktusokon, élethelyzeti elakadásokon se-gít. Tanácsadásokban gyakran fogalmazódikmeg „igazi” pszichoterápia javallata, indiká-ciója, ilyenkor a terápiás motiváció kialakításaa cél. A pszichológiai tanácsadásban a fog-lalkozásoknak konkrét céljai vannak, a tera-peuta – tanácsadást végző – ennek érdekébenaktív, támogató, gondoskodó attitűddel dol-gozik, a hangsúly a negatív érzelmek, indu-latok felszínre hozására, levezetésére kerül.A kliens sok információt és instrukciót kap,hogy dönteni tudjon. Nagyobb a kliens auto-nómiája, nincs túlzott kötés/kötődés, a közöstevékenység tudatosabb.

A pszichológiai tanácsadás modelljeit leg -inkább a technikai ekleticizmus, a nem spe-cifikus tényezők kiemelkedő szerepe, továbbáa kliensközpontúság jellemzi. Problémára irá-nyuló, fókuszált beavatkozás, amely többpszichoterápiás iskola szemléleti és mód-szertani kereteiből merít. A hatékony kon-zultáns a saját képzettségi háttere és a klien-sek típusai és igényei alapján dönti el, hogymely elméleti irányzatot is választja a segítéssorán. A monista tanácsadói modellek eseténaz elmélet egy szilárd keretet alkot a kon-zultáns számára, amelyben használhatja kre-atív gondolatait (Fonyó és Pajor, 1998, idéziSzabó, 2015). Másrészt a tanácsadás eklek-tikusságánál fogva kedvez a szemléleti ésmódszertani pluralizmusnak. Mindkét meg-közelítés egyaránt megtalálható a pszicholó-giai konzultációt folytató konzultánsoknál.Mindez a változatosság a felsőoktatási tanács -adásban is fellelhető.

FELSŐOKTATÁSI TANÁCSADÁS

A felsőoktatási intézmények kontextusábana tanácsadás célja az oktatási tevékenységhatékonyabbá tétele, a lemorzsolódás mini-málisra csökkentése, a munkaerőpiacra ki-lépő hallgatók rugalmas és gyors alkalmaz-kodását megalapozó személyiségfejlesztés.Az egyetemi és főiskolai hallgatók gördülé-keny alkalmazkodása az oktatás egyre diffe-renciálódó, egyre sokszínűbb feltételeihez,a megfelelő szintű tájékozódásuk a képzésilehetőségekről, karrierépítésük és elhelyez-kedésük elősegítése és munkaerőpiaci alkal-mazkodóképességük fejlesztése, az eközbenfelmerülő (akár intézményen belüli, akár sze-mélyes) akadályok, problémák leküzdése,olyan célok, amelyek a képzés hatékonyságátalapvetően meghatározzák. Mindezek csakátgondolt tájékoztatással, szükség esetén – a hallgatók személyesen megfogalmazottigénye alapján történő – tanácsadással se-gíthetők elő. A hallgatói tanácsadási felada-tokat ellátó szolgáltató intézmények nélkülmindez nem biztosítható. A diáktanácsadástvégző hallgatói szolgáltató intézményeknekkülönböző feladatai vannak, és ezekheza feladatokhoz standardok társulnak. Olyanfontos kérdésekre kell felkészíteni az egye-temi hallgatókat, mint a hatékony életveze-tés, a munkában való helytállás, a párvá-lasztás és családtervezés. Kezelni kell azokata nehézségeket is, amelyek a különböző hall-gatói rétegek életében speciálisan jelennekmeg, mint az esélyegyenlőség kérdése (fo-gyatékkal élők, első generációs értelmiségihallgatók nehézségei, külföldi hallgatók beil-leszkedése, kisebbségi származás), közösség -építés katalizálása, tudatos életút- és karrier-vezetés pszichológiai alapú megvalósítása,esélyegyenlőség megteremtése a bekerülés,a bennmaradás, illetve munkába állás kapcsán,

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(4):105–128.

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 107


továbbá az egészségmegtartási normák tu-datosítása, az egészségkárosító magatartás –mindenekelőtt a függőségi problémák – meg-előzése és kezelése. A hallgatók jó tanulmá-nyi, szakmai eredményeihez, sikeres elhe-lyezkedéséhez nemcsak tudásnövekedésrevan szükség, hanem egy céltudatos, kie-gyensúlyozott, jó problémamegoldó straté-giákkal rendelkező személyiségre is. Ezérta hallgatók számára biztosítani kell a lelkiegészséghez való hozzáférést az életveze-tési-pszichológiai tanácsadás mind a négyszintjén (információs tanácsadás, konzultá-ció, tanácsadás, fokális tanácsadás) és a krí-zisintervenció során (FETA, 2015: 10–35).

Mentális egészség felsőoktatási tanulókkörében – nemzetközi áttekintés

A tanulók mentális egészségéről és a pszi-chológiai tanácsadás helyzetéről Európábana FEDORA (Forum Européen de l´Orienta-tion Académique, az európai tanácsadókattömörítő nemzetközi szervezet) gyűjtött ösz-sze adatokat. Mivel nincs egységes, össze-hasonlítható EU-s mutató a fiatalok mentálisegészségére vonatkozóan (Jané-Llopis ésBraddick, 2008, idézi Holm-Hadulla ésKoutsoukou-Argyraki, 2015), ezért csak bi-zonyos országok adatiból lehet következtetniaz európai arányokra. Így például 1987-bena német hallgatók 20%-a számolt be valami-lyen lelki problémáról, 10%-uk egyedül nemis volt képes ezekkel megbirkózni. 2015-bena német felnőtt populációval összehasonlítva(33%) a diákok (11%) jobb mentális státusz-szal bírtak (Isserstedt és mtsai, 2007; idéziHolm-Hadulla és Koutsoukou-Argyraki,2015). Azonban más, az Egyesült Királyság-ban, Svédországban, Norvégiában és Német-országban végzett legmegbízhatóbb tanul-mányok ezt 20–25%-ra teszik a diákokesetében (Holm-Hadulla és mtsai, 2009;

National Union of Students, 2013, idéziHolm-Hadulla és Koutsoukou-Argyraki,2015). Ez összhangban van azzal a tapaszta-lattal, hogy az elmúlt 15 évben az európaimentális betegségek gyakoriságában növe-kedés tapasztalható, bár ez az emelkedés egy-részt a mentális egészségre adott nagyobbfigyelemből is adódik.

Ezek alapján a diákok elsősorban a szo-rongástól, depressziótól és önértékelési za-varoktól szenvednek. Egyetlen más beteg-ség sem gátolja a tanulmányok folytatásánakképességét annyira, mint a mentális egészségiproblémák. Az Európai Unió Iskolai és Egye-temi Egészségügyi és Orvosi Szervezete(2007) kiadott egy nyilatkozatot a diákokegészségügyi ellátásáról Európában (Euro-pean Union for School and University Healthand Medicine, 2007, idézi Holm-Hadulla ésKoutsoukou-Argyraki, 2015). Ezek szerint2000 és 2004 között a pszichiátriai problé-mákkal küzdő hallgatók jelentős emelkedé-séről számoltak be egy 18 egyetemre kiter-jedő felmérésben: Bristolban 29, Leedsben59, Southamptonban 69 százalékos emelke-dést mértek. Cambridge-ből 2004-ben 70 ön-gyilkossági kísérletet és 43 öngyilkosságot,továbbá 56 bulimiával és anorexiával diag-nosztizált diákot jelentettek (Holm-Hadullaés Koutsoukou-Argyraki, 2015). Németor-szágban az egyetemi hallgatók legfőbb pa-nasza a szorongás, a depressziós hangulat, azönbecsülés hiánya, a pszichoszomatikusproblémák, az alkoholfogyasztás, a drog-használat, az öngyilkosság, valamint a kriti-kus életesemények és az akadémiai problé-mák voltak (Kress és mtsai, 2015, idéziRückert, 2015). Egy német felmérésbena megkérdezettek 91 százaléka arról számoltbe, hogy úgy érezte, nem képes folytatni ta-nulmányait (Isserstedt és mtsai, 2007, idéziHolm-Hadulla és Koutsoukou-Argyraki,

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 108


2015). Ugyanakkor a diák státusznak, úgy tű-nik, mégis van valamilyen protektív szerepe,mivel a tanuló diákok között alacsonyabbaka mentális zavarok, mint a hasonló korú, nemtanuló társaik esetében (a felírt antidepresz-szánsokat figyelembe véve) (Holm-Hadullaés Koutsoukou-Argyraki, 2015). Olaszor-szágban a leggyakoribb problémák a siker-telen vizsgák és/vagy érzelmi nehézségekkövetkeztében jelentek meg, melyek nehezí-tették a tanulmányi előmenetelt. Sokszorkerülnek elő a tanácsadási alkalmak alattmegoldatlan konfliktusok, identitáskeresésiproblémák, leválási nehézségek. A pszicho-szociális moratóriumból való kilépés (Erik-son, 1968, idézi Adamo és mtsai, 2010), mintfelelősségvállalás gyakori probléma, ahogyaz új intim kapcsolatok által reaktivált (az el-sődleges kötődési személyekkel megélt)konfliktusok vagy a distressz, családi veszte-ség vagy betegség miatti krízisek is (Adamoés mtsai, 2010). A legmagasabb kockázati té-nyezőként az európai diákok többségea stresszt azonosította. Svédországban a 2007-es 52%-ról 2010-re 70%-ra emelkedetta stresszt nehézségként megélő diákok száma.Németországban a diákok 59%-a panaszko-dott a stresszről, Ausztriában 61%-uk. AzEgyesült Államokban a hallgatók 85%-aszenvedett stressztől. A legnagyobb stressz-forrásokként a túlságosan magas követelmé-nyeket, a „bulimiás” (bulimic) tanulási stílust– szemben az elmélyített tanulással („deep-structure learning”) –, a pénzügyi nehézsé-geket, külföldi hallgatók esetében pedig azegészségbiztosítás, munkahellyel, tartózko-dási engedélyekkel kapcsolatos problémákatjelölték meg a diákok (Ortenburger, 2013,idézi Holm-Hadulla és Koutsoukou-Argy-raki, 2015). A mentális betegségek és stresszinterakcióba lép az identitásfejlődéssel(amely a hallgatói populációt jelentősen

érintő fejlődési feladat). A pszeudoidentitá-sok (vagy az identitásdiffúzió) egyik muta-tója az MMPI hipománia faktora, amely 1938óta 5%-ról, 31%-ra emelkedett (2007) azUSA-ban (Holm-Hadulla és Koutsoukou-Argyraki, 2015).

Az Egyesült Államokban (USA) is szá-mos kutatás erősíti meg a felsőoktatási tanács -adás iránti igényt. 2014-ben az USA-ban a di-ákok 37%-a számolt be túlzott szorongásrólaz elmúlt évben, közel egyharmaduk pedigolyan depressziós hangulatról, amely tanul-mányaikat is befolyásolta, és közel 9%-ukgondolt már az öngyilkossága eddigi élete so-rán (American College Health Association,2014, idézi Rückert, 2015).

Dél-Amerikában a chilei egyetemitanács adó a konzultáció leggyakoribb oka-ként az akadémiai problémákat (21%), a szo-rongásokat (19%), az érzelmi problémákat(18%) és a kritikus életeseményeket (19%)jelölte meg (Villacura és mtsai, 2015, idéziRückert, 2015). A chilei egyetemen a némettanulmányokat folytató hallgatók több mint50%-a szubklinikai problémák miatt konzul-tál a tanácsadó szolgálattal (Kress és mtsai,2015, idézi Rückert, 2015). 2010 és 2014között a chilei egyetemen a konzultáció irántiigény közel 80%-kal nőtt.

Felsőoktatási pszichológiai tanácsadómodellek – nemzetközi kitekintés

Bár a legtöbb európai ország a diákok szá-mára nyújt tanácsadási szolgáltatást, a minő-ség és a mennyiség nagyban különbözik. Né-hányan információs tanácsadást nyújtanak,mások képesített tanácsadást, míg mások rö-vidterápiákat. 1994-ben megjelent egy elsőfelmérés Pszichológiai tanácsadás a felső-oktatásban – európai áttekintés címmel (Bellés mtsai, 1994, idézi Rückert, 2015). Az ada-tokat a PSYCHE, a Pszichológiai Tanácsadás


APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 109


a Felsőoktatási Munkacsoportban gyűjtötteössze a FEDORA segítségével, amelyet 2008-ban egy másik követett. Ebben a korábbiBelgium, Németország, Dánia, Franciaor-szág, Görögország, az Egyesült Királyság,Olaszország és Hollandia mellett Ausztria,Csehország, Ciprus, Észtország, Finnország,Magyarország, Írország, Lettország, Litvánia,Málta, Lengyelország, Portugália, Szlové-nia, a Szlovák Köztársaság, Spanyolország ésSvédország szolgáltattak adatokat (Katzen -steiner és mtsai, 2008, idézi Rückert, 2015).A jelentések felvázolták a felsőoktatásbanlévő pszichológiai szolgálatok intézményi(felsőoktatás) kontextusát, a tanácsadó sze-mélyzet szerepét és képzettségét, a szolgál-tatásokat, eszközöket és az eszközök általvégzett feladatokat. A pszichológiai tanácsa-dási szolgáltatások intézményi háttere egyrehomogénebb országról országra, a tanács -adási szolgáltatásokat vagy speciális intéz-mények (egyetemi tanácsadók, központi ta-nácsadó szolgálatok) vagy pszichológiaiés/vagy orvosi részlegek szervezik a felső-oktatási intézményekben vagy azokon kívül(Katzensteiner és mtsai, 2008, idézi Rückert,2015). A European University Association(EUA) 2007-es jelentése pozitívan értékelte,hogy az európai felsőoktatási intézmények66%-a kínált pszichológiai tanácsadást hall-gatóiknak, ez akkor 11%-os növekedést je-lentett a 2000-es első jelentéshez képest.A 2000-es jelentés még a diákok számáranyújtott közvetlen tanácsadási szolgáltatá-sok intézményenkénti nagy eltéréseiről szá-molt be, akkor a legtöbb rendszerben az alap-vető szolgáltatások nem kaptak elegendőprioritást, továbbá a minőségbiztosításra semfigyeltek (Crosier és mtsai, 2007; Sursock ésSmidt, 2010, idézi Rücket, 2015). Az európaifelsőoktatási teret átalakító bolognai folyamata holisztikusabb hallgatóközpontú tanulási

megközelítést (aminek része a hallgatókmentális egészsége is) vezette be, amely le-hetővé tette, hogy az európai felsőoktatási in-tézmények mintegy kétharmada kínáljonpszichológiai tanácsadási szolgáltatást (vagyazzal egyenértékű külső szolgáltatást) (EACEA, Eurydice, Eurostat és Eurostudent,2012, idézi Rückert, 2015).

A FEDORA 2008-as jelentése (Katzens-teiner és mtsai, 2008, idézi Rückert, 2015)szerint magasan képzett szakembergárda állrendelkezésre (ez változékony az egyes szol-gáltatók között) a felsőoktatási intézményektanácsadó szolgálatainál, a legtöbb tanácsadóa pszichológiai tudományokban szerzett aka-démiai háttérrel rendelkezik. Számos or-szágban a pszichológiai beavatkozásokat,a pszichoterápiát és sok esetben a pszicholó-giai tanácsadást is jogszabályok szabályoz-zák, például a felsőoktatási tanácsadásbanmintaadó Németországban a felsőoktatási in-tézmények pszichológia tanácsadóinak több-sége pszichoterapeuta végzettségű. A legtöbbeurópai felsőoktatási tanácsadóban egyéni éscsoportos tanácsadásokat tartanak, a kétórásműhelyektől a hosszú távú tréningekig, azegyéni foglalkozások jellemzően 1–10 alka-lommal tartanak, átlagosan 4–5 ülés a jel-lemző (ez Németországban 2-3 ülés)(Rückert, 2011; Conlon és mtsai, 2012).Bizonyos országok, mint Görögország ésTörökország egyetemi tanácsadói dohány-zásról leszoktató kampányokban is résztvesznek. Az elmúlt időszakban a nemzetközidiákok speciális problémái kaptak kiemeltfigyelmet, ami szükségessé tette a felsőokta-tási tanácsadás nemzetközi normáinak ki-dolgozását (Villacura és mtsai, 2015, idéziRückert, 2015). Az egyénileg vagy csopor-tokban alkalmazott módszerek többnyirekognitív-viselkedésterápiás (CBT), pszicho-dinamikus és integratív konzultációs meg-

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 110


közelítések (Holm-Hadulla és mtsai, 2011;Hofmann és mtsai, 2015). A legtöbb ország-ban a kognitív-viselkedésterápia (CBT) a do-mináns, az Egyesült Királyságban (UK) ha-gyományosan erős a pszichodinamikus éspszichoanalitikus elmélet és gyakorlat. Né-metországban a CBT és a pszichodinamikusirányzat egyaránt jelen van. Azonban a pszi-chológiai tanácsadás módszertanát fejlesztőinnovációkban is élen járnak. A megközelí-tések integratív kombinációját lehetővé tevőúj és hatékony módszert (ABCDE modell,Heidelbergi Egyetem) dolgoztak ki, amelyképes a kliensek különböző életfázisábanmutatott, egyidejűleg fontos szempontjaitegyszerre kezelni (Holm-Hadulla és mtsai,2011).

Olaszországban a 80-as évek óta vannakpszichológiai tanácsadó központok, melyekelsősorban a fiatalokra és a serdülőkre kon-centrálnak, patológiák helyett pedig az érésttekintik központinak. 1999-ig az olasz egye-temeket nagy lemorzsolódási arány jelle-mezte, ezért abban az évben tanácsadói köz-pontok létrehozását kezdeményezte az olaszoktatási minisztérium (Turri, 2009; Adamo ésmtsai, 2010). A tanácsadók száma jelentősenmegnőtt a 90-es évek óta, akkoriban mégcsak néhány helyen volt elérhető a szolgálta-tás (úgymint University of Palermo (1970s),University of Pavia (1981), University ofBologna (1983), University of Naples (1984).A fordulópontot a 2009-es első tanácsadóikonferencia (Seminar on University Psycho-logical Counselling) jelentette. A tízévesnövekedési ciklus eredményeképpen napja-inkban 80 olasz egyetemből 68-ban van ta-nácsadóközpont. Az intézmények orientációjaváltozatos: 94%-uk alkalmaz pszichológiamegközelítést, 4% oktatásit, 3% filozófiait,2% orvosit, 1% szociológiait. Egyéni tanács -adást 92%-uk kínál, csoportosat 23%, tele-

fonon elérhetőt 6%. Az Egyesült Királyságmellett Olaszországban van a legtöbb pszi-chodinamikus szemléletű tanácsadó (46%),ezenkívül 31% kognitív-viselkedéses, 10%humanisztikus, 10% pedig egyéb szemlélet-ben és módszertannal dolgozik (Adamo ésmtsai, 2010).

Németországban példaértékű a berliniegyetem tanácsadója (Berlini Center for Aca-demic Advising and Psychological Counsel-ling at Freie Universität Berlin), amely 1976óta működik, integrált, központi szolgáltatóintézmény. Saját költségvetése és igazgató-tanácsa van (ez kivétel Németországban), 5 állandó szakemberrel dolgozik (pszicholó-gusi és pszichoterapetua végzettséggel).CBT, pszichodinamikus, pszichodramatikus,hipnoterápiás és kliensközpontú módszertanivégzettségekkel. A tanácsadót évente 1000–1300 diák veszi igénybe (29 ezer hallgató-ból), 300–400 fő csoportos formában, de a főprofil az egyéni tanácsadás. Az egyéni tanács -adás folyamat átlagosan 2-3 ülés, a pszicho-terápiát ritkán kínálják, a legtöbbször krízi-sintervenciót végeznek. A pszichoterápiáraszorulókat helyi pszichoterapeutákhoz küldik(Németországban a pszichoterápiát a társa-dalombiztosítás fizeti). Nagyjából 100 hall-gató kap tanácsadást évente e-mailen és kb.80-an online chaten. A tanácsadó szakmaigyakorlati helyként szolgál a mester szakos,klinikai pszichológus hallgatók számára(Grez Buchling, 2012; Depreeuw, 2013, idéziRückert, 2015).

Az Egyesült Államokban (USA) a felső-oktatási tanácsadókban tipikusan állami en-gedéllyel (licenccel) rendelkező pszichológu-sok dolgoznak (Gallagher, 2013). A jelenlegirendszerben 4 területre fókuszálnak a tanács -adók: egyéni és csoportos tanácsadás, meg-előzés, konzultációk nyújtása az egyetemidolgozóknak és oktatóknak, együttműködés


APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 111


a campusok biztonságosságának kialakításá-ban. Jelentős kihívás az egyre növekvő glo-balizációhoz való alkalmazkodás (Davidsonés Locke, 2010, idézi Rückert, 2015).

Kínában is egyre nagyobb a keresleta (diák)tanácsadásra. Yang, Lin, Zhu és Liang(2015, idézi Rückert, 2015) áttekintést nyúj-tanak a mentális egészségügyi szolgáltatá-sokról Kínában, és beszámolnak egy speciá-lis tanácsadási stratégiáról, amely mélyengyökerezik a hagyományos kínai filozófiá-ban.

Oroszországi viszonyokról Kulygina ésLoginov (2015, idézi Rückert, 2015) nyújt in-formációkat, egy többszintű és multidiszcip-lináris megelőzési programot javasolnakmind a hallgatók pszichoszociális fejleszté-sében, mind a személyes fejlődésük elősegí-tésében.

Az integratív ABCDE modell és a „Tavistock” rövid-pszichodinamikus

modellek – német és olasz példák

ABCDE modell (Németország)A németországi Heidelberg Egyetemen ki-fejlesztettek egy integrált tanácsadási és rö-vid távú pszichoterápiás modellt (Holm-Hadulla és mtsai, 2011; Holm-Hadulla ésHofmann, 2012, idézi Hoffman és mtsai,2015), amely rugalmasan alkalmazkodika kliensek személyes életének egyedi élmé-nyeihez. Felismeri, hogy a különböző utakvezethetnek terápiás változásokhoz, ellentét-ben a Cooper és McLeod (2007, idézi Holm-Hadulla, 2015) által javasolt egy szempontú(monista) keretekkel. A pszichológiai tanács -adás leginkább különböző elméleti alapokatkever össze (Goin, 2005; Hoffman és mtsai,2015), a következetes integratív koncepcióhiányzik. A hiány megszüntetéséhez azABCDE-modellt fejlesztették ki, amely re-kurzív módon összekapcsolja a kapcsolati

(A), viselkedéses (B), kognitív (C), pszicho-dinamikai (D) és egzisztenciális (E) szemlé-leti és módszertani elemeket. A módszerbenegyrészt sok az átfedés a rövid (időkorlátos)pszichoterápiával, másrészt a coachinggal(Holm-Hadulla, 2004). A hermeneutika (amelya hasznos kommunikáció alapelveit vázoljafel), mint metaelméleti integráció feloldjaa különböző pszichoterápiás iskolák elméletimegközelítéseinek eklektikus keverésébőladódó problémákat, és az interdiszciplináriskutatást koherens keretbe integrálja (Feixas ésBotella, 2004, idézi Hoffman és mtsai, 2015).A modell kapcsolati (A) eleme a Rogers-i ér-telemeben vett szövetséget (alliance) jelenti.A személyközpontú tanácsadásban a figyel-mes, tiszteletteljes és empatikus kapcsolattovábbra is a tanácsadás alapvető és műkö-dőképes eleme marad. A kliensközpontúságszükséges (neurobiológiai bizonyítékok utal-nak a figyelem és az empátia pozitív kommu-nikációban való elengedhetetlen szerepére),ám nem elégséges a változás létrejöttéhez,ezért ezeket az elemeket ki kell egészítenimás technikákkal és stratégiákkal (Carhart-Harris és Friston, 2010; Marci és mtsai, 2007,idézi Hoffman és mtsai, 2015). A viselkedé-ses (B: behavior) elem az integratív tanácsa-dás pozitív és negatív megerősítéseken ke-resztüli viselkedésváltozás elérését jelenti,olykor modellszerepet kínálva a kliens szá-mára. A tanácsadás integratív modelljének C (cognitive) dimenziója az automatikusgondolatok fontosságát hangsúlyozza, ame-lyek az események egyfajta szokásos értel-mezését jelentik. A kognitív orientációjú ta-nácsadás a sémák, az információfeldolgozásés az automatikus gondolatok módosításávalfoglalkozik (Mytton, 2006, idézi Hoffman ésmtsai, 2015). Az integrált tanácsadásbana kliensnek képesnek kell lennie arra, hogyérintkezésbe kerüljön a tudattalan konfliktu-

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 112


sokkal, és megtanulja racionálisan felismerniazokat. Az ABCDE tanácsadó modell pszi-chodinamikai (D: dynamic) része lehetőségetnyújt az emlékek, érzések és fantáziák keze-lésére narratív módon. Ha sikeres, a kliensekbelső világában még nem eléggé reprezentáltpatogén élmények tudatosan átformálód -hatnak koherens mentális ábrázolásokra(Fonagy és Target, 2003, idézi Hoffman ésmtsai, 2015). A gátlásokat feloldják, és a sze-mélyes növekedést segítik elő. A pszichodi-namikus pszichoterápiával ellentétben az át-tétel és az viszontáttétel megnyilvánulásaitegyszerűen felismerik, tükrözik és felhasz-nálják az integrált tanácsadás megértésénekmegkönnyítésére, de kifejezetten nem dol-goznak velük.

Az egzisztenciális pszicho terápia ihlette(Yalom, 1980, idézi Hoffman és mtsai, 2015)az integratív tanácsadás filozófiai és kulturá-lis gondolkodását. A központi egzisztenciálistémák az élet, a felelősség, a szabadság,a pszichoszociális kreativitás és a létezés vé-gességének élményét jelentik. Az egziszten-ciális megközelítések célja nem a konkrétproblémák megoldása, hanem hogy a klien-seket segítik a mindennapi életük ellent-mondásait, dilemmáit és paradoxonait felol-dani (van Deurzen, 2006, idézi Hoffman ésmtsai, 2015). A megértés és a kommunikációolyan folyamatok, amelyekben az emberekmegtapasztalják, irányítják és alakítják azegyéni és a társadalmi valóságukat (Ricœurés Thompson, 1981; Strenger, 1991), az in-tegratív tanácsadás a mindennapi kreativitásezen részét erősíti meg.

Az eredmények azt mutatják, hogy azABCDE modell szerinti (pszichoterápiás)tanácsadás hatékonyan csökkenti az életve-zetési elakadásokat és/vagy a pszichopatológiasúlyosságát, és rövid időn belül a klienseketelégedettebbé teszi életükkel és tanulmánya-

ikkal. Hansen, Lambert és Forman (2002,idézi Hoffman és mtsai, 2015) vizsgálataiazt mutatták, hogy átlagosan 5,8 foglalkozás(SD = 5,4) után a kliensek 32,7%-a javult.Ugyanakkor a stagnáló és különösen a romlókliensek aránya jelentősen eltért a mérésekközött. Egy másik empirikus hatásvizsgálat(Hofmann és mtsai, 2015, idézi Hoffman ésmtsai, 2015) azt mutatta, hogy a résztvevők85%-a jelentős javulást ért el életükkel és ta-nulmányaikkal kapcsolatos elégedettségük-ben, és klinikailag jelentős tünetcsökkentéstmutattak. A modell hangsúlyozza a súlyos ésakut esetekben az állami vagy a magánszek-torban működő, intézményes vagy egyénipszichoterapeutákkal és a pszichiáterekkelvaló szoros együttműködés fontosságát(Hoffman és mtsai, 2015).

„Tavistock” rövid dinamikus tanácsadóimodell (Olaszország)

Az olaszországi Counselling Center of MilanUniversity „Bicocca” a monista tanácsadóimodellt alkalmazva rövid dinamikus (másnéven „Tavistock”) konzultációkat kínál azegyetem polgárainak. A milánói egyetem ta-nácsadója 2009 óta működik az egyetem fi-nanszírozásában. Az általuk alkalmazott ta-nácsadói modell az angliai Tavistock Klinikaserdülőkre és fiatal felnőttekre kialakítottpszichodinamikus tanácsadás módszertanátköveti. A módszer specialitásához igazodva1–4 alkalmas folyamatokkal dolgoznak, együlés 50 perc. Minden esetben három hónaposutánkövetést biztosítanak. A rövid és előremeghatározott időtartam a fiatal kliensek füg-gőségtől való félelmét könnyíti meg, ami el-lentétes a saját autonómiájuk és énhatékony-ságuk iránti vágyukkal. A beavatkozásrövidsége a személyes erőforrások aktiváló-dásához és a közös exploráció (shared exp-loration) előmozdítására alkalmas (Adamo,


APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 113


1990, idézi Adamo és mtsai, 2010). A be -avatkozás célja a leggyakrabban alkalmazottvédekezési mechanizmusok és azok „pszi-chés költségeinek” azonosítása, a problémákinternalizálása, amely növeli a felelősség-vállalást és a reményt, hogy megváltoztathatóaz intrapszichés és interperszonális kapcso-latok minősége. A folyamat erősen épít azegyén ön-explorációjára, a segítői szövetsé-get a kliens felnőtt énjével köti. A pszichodi-namikus módszertan által követett áttételekcentrifugális használatát alkalmazza, hogymegmutassa a kliens számára azokat a kap-csolódási mintáit, amiket az életben is használés tapasztal. Kiemelten dolgozik a szeparációsszorongással. Amennyiben pszichoterápiaindokolt, akkor a központ a klienst az olaszegészségügyi rendszerbe utalja (Psycho -teraphy Department of the National HealtService), vagy amennyiben más jellegűa probléma, akkor az egyetem más szolgáltatóegységeibe (Guidence Service, Tutoring Ser-vice). A módszer alkalmazása azonban pszi-choterápiás jártasságot igényel, így a teametgyerek, serdülő és felnőtt pszichoanalitikusorientációjú pszichoterapeuták alkotják.A team hetente tart klinikai szupervíziót(Adamo és mtsai, 2010).

A 4 alkalmas serdülő konzultáció „Fa-ludy-módszerként” (Ingusz, 1986) Magyar-országon is ismert és alkalmazott módszervolt. A módszer neve utal arra, hogy a kon-zultációs folyamat 4 egymást követő hétenzajló konzultációkból áll (1 hónap alatt),amely szükség esetén 1 kontrollalkalommalkiegészíthető egy hónap letelte után. A mód-szer az értelmes felnőtt kapcsolat mintájátvillantja fel, struktúrát teremt a közös mun-kára. A folyamat lezárása vagy befejezéssel,terápiába vétellel, vagy továbbirányítássaltörténhet. A serdülők pszichoszociális fejlő-dési jellegzetességeit és életfeladatát figye-

lembe vevő módszer a rövid konzultációsidőkerettel csökkenti a dependencia és a reg-resszió lehetőségét, ugyanakkor alkalmasa mögöttes pszichodinamikába való bepil-lantásra. Továbbá a mentálhigiénés előszűrésés a prevenció hatékony eszköze. A konzul-tációs ülések kiértékelésén keresztül állapít-ható meg a további indikáció, azaz a kliensmit és mennyit hasznosít ebből a munka-módból, hogyan hatnak a határok (idői éstéri) a szorongásra, mire „használja” a kon-zulenst. Így az ülések a ventilláció, a terápiásmunkamód és gondolkodás próbája, a kog-nitív strukturálódás és a problémában való el-igazodás terepe, a motiváció és a terápiáskapcsolat megalapozása. Mivel a módszera pszichoanalízis módszertanából vett áttételiviszonyok értelmezésére (ami nagy koncent-rációt és lelki terhelést jelent a konzultás-nak) épít, a szupervíziós csoportnak kiemeltszerepe van a megértésben és a megtartásban.Segíti a pszichodinamikai eseményekbenvaló gyors tájékozódást, a problémák sze-lekcióját és a módszertani stratégiák kialakí-tását. Az analitikusan orientált (Bálint cso-port) szupervíziós csoportban a konzultánsmegjeleníti a klienssel való kapcsolatát,a többiek a páciens által keltett viszontáttételiérzéseik mentén reflektálnak. Így ebbena konzultációs módszerben kiemelt jelentő-ségű az első találkozás élménye (dinamikuselső interjú – fókuszban a szcenikus elemek).

Hazai pszichológiai tanácsadó modellek

Az alkalmazott hazai pszichológiai tanácsadómodellekről átfogó tanulmány mindezidáignem született, a felsőoktatási tanácsadói mű-helyek leírásai csak szórványosan lelhetők fela hazai szakirodalomban. Ezért jelen tanul-mány csak példajelleggel emel ki három ma-gyarországi felsőoktatási tanácsadó intéz-ményt, melyekhez vagy adott a szakirodalmi

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 114


hozzáférés, vagy a szerzők személyes ta-pasztalatai alapján bemutathatók.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo-mányi Egyetem (BME) a Hallgatói Szolgál-tatási Igazgatóság (HSZI) irányítása alattnyújtja a pszichológiai tanácsadási szolgál-tatást az egyetem hallgatói számára. Éventekörülbelül 250 hallgató vesz részt pszicho-lógiai tanácsadási folyamatban, a tanácsadóteam (amely két pszichológusból és két kli-nikai szakpszichológusból áll) egy időbenösszesen körülbelül 70 fiatalt lát el. A szol-gáltatás nyári szünet nélkül, az év 12 hónap-jában elérhető. Az egyetemi tanácsadó egyéniés csoportos önismereti és készségfejlesztőtréningeket kínál. A leggyakoribb problémákaz önértékelési és önbizalommal kapcsolatoskérdések, a pályaválasztáshoz és a tanulmá-nyok teljesítéséhez kapcsolódó nehézségek,és sokan kérnek segítséget párkapcsolativagy családi gondjaik feldolgozásában.A BME tanácsadójában alkalmazott mód-szerek a szakember team módszertani esz-köztárától (kognitív-viselkedésterápiás, pszi-chodramatikus megközelítések) és a kliensfogékonyságától függnek. A várólisták csök-kentésére módszertani újításokkal próbál-koznak, bejelentkező kérdőívet vezettek be,amely mérőeszköz is, a probléma jellegérőlés súlyosságáról ad információkat (például azesetlegesen fennálló depresszió mértékrőlvagy arról, hogy a hallgatónak vannak-e azöngyilkossággal kapcsolatos gondolatai stb.).Ezután több lehetőséget kínálnak: a hallgatódönthet úgy, hogy fókuszáltan, egy jól beha-tárolható, érzelmileg megterhelő élethelyzetmegoldásában szeretne segítséget kapni egy4 alkalmas tanácsadási folyamat keretében,amelyre várhatóan gyorsabban bekerül. Hahosszabb ideje húzódó, több területet érintőproblémája van, akkor a 8 alkalmas tanács -adási folyamatot javasolják neki, ami mélyebb

és összetettebb problémák feltárására is al-kalmas, az utóbbira azonban átlagosan más-fél-két hónap a várakozási idő. Továbbküldésesetén, amíg lehet, tartják a kapcsolatot a kli-ensekkel (bme.hu).

A Debreceni Egyetem (DE) Mentálhigié-nés Szolgáltató Irodája monista, individuál -pszichológiai szemléletű pszichológiai tanács -adást és terápiát kínál a hallgatók számára.Az egzisztencialista konzultáció (terápia) azegyén egyediségére helyezi a hangsúlyt, né-zőpontja szerint az egyének döntéseikkel for-málják életüket, így megilleti őket a döntésszabadsága, amely azonban szorongással isjár. Nincs egységes módszertana, a konzul-tációt a nyitottság, érdeklődés, konfrontáció,tisztázás jellemzik, a hangsúly a kapcsolatonvan. Az egzisztencialista tanácsadás célja,hogy eljuttassa a klienst a döntéshozatal ésa tudatosság felelősségének vállalásáig. Mód-szereit tekintve a megközelítésnek az a célja,hogy az egyént hozza közelebb saját magá-hoz és élményeihez (Trull és Phares, 2004,idézi Szabó, 2015). Az egzisztencialista mód-szer a személyközpontú és gyakorlati, él-ményközpontú terápiák egyikének tekint-hető. A konzultáció középpontjában a kliensáll, a rogersi alapelvek (empátia, feltétel nél-küli elfogadás, hitelesség) adják személy-központúságát. De legalább annyira fontosa módszerben a tapasztalati megközelítés,mely alapján az egyén élményei állnak a kö-zéppontban. A fókusz az egyének döntései-nek meghozatalán, illetve az ehhez szükségesfelelősségvállaláson van. A rövid (terápia)konzultáció 4–6 alkalmas, amit egy hónaposutánkövetés kísér (személyesen vagy levél-ben). Egy alkalom 55–60 perc, a konzultá-ciók között átlagosan két hét telik el, a talál-kozások között a kliens házi feladatokkaldolgozik. A konzultációk nulladik lépése azelső találkozást is jelenti, amikor tanácsadó és


APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 5


kliens kialakítja a segítő kapcsolatot, feltárjaa problémát (esetleges tüneteket). Az elsőlépés a célok meghatározása és a szerződés-kötés. A második lépésben a célok felé valóelmoz dulás kezdődik, a felmerülő egziszten-cialista kérdések tisztázása mellett. A har-madik lépésben az egzisztencialista kérdés,illetve a belső élmények alapján a kliens szá-mára elképzelhető megoldás, felelősségválla-lás kérdésköre kerül megbeszélésre. A negye-dik lépésben az esetlegesen bekövetkezőváltozások felismerése, önreflexió zajlik. Azötödik lépés a további kérdések tisztázása ésa lezárásra való előkészület jegyében telik,a hatodik lépés pedig a lezárást jelenti.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem(ELTE) több mint 30 éves múltra visszate-kintő ELTE Pedagógiai és PszichológiaiKarához (PPK) tartozó Életvezetési Tanács -adó ja (a továbbiakban: ÉT) 2015-ben szerve-zetileg is megújult formában, már ez elejétőlfogva tervezett módon, 3 pillérre alapozvakezdte meg működését. Az 1. pillér a tanács -adó szolgáltató egységét jelenti, amely egyéniés csoportos pszichológiai tanácsadást nyújtaz egyetem hallgatóinak és dolgozóinak. A 2. pillér az oktatásra fókuszál, azaz a ta-nácsadó a pszichológusképzésben (a taná-csadás MA és a szakképzés szintjein) résztvevő hallgatók szakmai gyakorlóhelye, a 3.pillér a tudományos kutatást helyezi a fó-kuszba, amely a pszichológiai tanácsadás el-méleti és gyakorlati alkalmazhatóságának,hatótényezőinek vizsgálatával foglalkozik,monitoring és publikációs tevékenységetfolytat. Mindhárom pillért összefogja azegyéni tanácsadói keretekre kidolgozott hat-alkalmas tanácsadói modell, melyet a napi al-kalmazása mellett az oktatásba is bevonnak,továbbá az egyéni tapasztalatokra építve el-méleti és gyakorlati alkalmazhatóságát kuta-tásokkal is igazolják. Az ELTE ÉT jelenleg

3 teljes állású és 2 félállású pszichológusistátusszal működik, de az állandó teamet to-vábbi, speciális szakterülettel (pl. pszicho-szomatika, klinikai diagnosztika, traumák,genderszempontú tanácsadás) rendelkezőszakemberek egészítik ki eseti jelleggel. To-vábbá az ELTE ÉT szakmai koordinálója azegyetemi tanácsadásnak (a PPK-n kívül 2 má-sik karon van saját pszichológiai szolgáltatás(IK és ÁJK). A fő szolgáltatási profilt azegyéni tanácsadás jelenti, amelyet az egye-tem mind a 28 ezer hallgatója, továbbá azegyetemmel munkaviszonyban lévő dolgo-zók (kb. 4500 fő) is térítésmentesen vehetnekigénybe. Továbbá minden félévben autogéntréning kurzusokon és a szakmai gyakorlaticsoportok keretében önismereti és készség-fejlesztő workshopokon is részt vehetnek azegyetem polgárai. Az ELTE ÉT továbbá szo-ros együttműködésben vesz részt az egye-tem erőszakmegelőzési koncepciójának ki-dolgozásában, az ombudsmani rendszerkialakításában és az áldozatsegítésben. Ezentúlmenően a gólyatáborokban is minden év-ben elérhetőek a tanácsadó pszichológusai.A tanácsadóban előforduló leggyakoribbproblémák illeszkednek a többi felsőoktatásiintézményben tapasztalat problémakörökhöz.Az ELTE ÉT-ben is gyakoriak a tanulási ne-hézséggel, kapcsolatteremtési problémákkal,teljesítményszorongással kapcsolatos prob-lémák, de a hangulatzavarok, egyéb szoron-gásos zavarok, pszichoszomatikus tünetek,továbbá akcidentális és fejlődés krízisbenlévő kliensek is megfordulnak. Az egyéni ta-nácsadás alapját a hatalkalmas ELTE modelladja, amely három részből áll össze. Az elsőa modell alapját képező hatalkalmas egyénipszichológiai tanácsadási folyamat, amelya Magyar Pszichológiai Társaság TanácsadásPszichológiája Szekciójának pszichológiaitanácsadási protokolljával összhangban

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 116


került kialakításra. A második rész az egyénifolyamathoz szorosan kapcsolódó többszintűszupervízió, amely egyéni és csoportos for-mában biztosít szakmai támogatást. A modellharmadik pillére pedig a továbbküldőrend-szer szoros integrációja, amely a tanácsadóimodell kereteibe nem illeszkedő kliensekpszichoterápiás ellátását biztosítja és követi,az állami és magánintézmények bevonásával.Az ELTE ÉT szakembergárdája leginkábbpszichodinamikus, családi rendszerszemlé-letű és kognitív irányból közelít a felmerülőproblémákhoz. A teljes modellt részleteibenegy későbbi fejezetben ismertetjük.

Tanácsadói modellek összehasonlításaAz ELTE-modell a korábban már bemutatottkét másik, nemzetközi tanácsadó modell(Tavistock-modell és ABCDE modell) közéhelyezhető el, azok jellemzőit sok aspektus-ban hordozza magán. A modellek összeha-sonlítása lehetőséget biztosít arra, hogy közösjellemzőiket és eltérő működésüket, előnye-iket és hátrányaikat kiemeljük. A másik kétmodellel való összehasonlítást azok szakiro-dalmi beágyazottsága és szakmai dokumen-

táltságuk, továbbá hasonló és eltérő jellem-zőik indokolják. Szemléletüket tekintvea Tavistock-modell monista, azaz emberké-pében, magyarázó elméleteiben és mód-szertanában a pszichodinamikus iskoláhoztartozik. A problémák értelmezésében, a be-avatkozások tervezésében a pszichoanaliti-kus hagyományból építkezik. Ezzel szem-ben mind az ELTE-modell, mind az ABCDEmodell plurális szemléletű, rugalmasan, többnézőpontból, a kliens igényezihez igazítvaértelmezi a problémát és választ hozzá bea-vatkozási módot. Ahogy Fonyó és Pajor(1998, idézi Szabó, 2015) fogalmaz, az egyszempontú elmélet egy szilárd keretet alkota konzultáns számára, amelyben használhatjakreatív gondolatait. A monista szemléletű ta-nácsadói modellek erőteljesebben építenek azelméleti keretek szilárdságára. Ugyanakkorpont a kreativitás az, aminek a plurális meg-közelítés is kedvez azzal, hogy szabadonadaptálja a lehetőségeit a kliensek változóigényeihez. Azonban ez a több szempontú ér-telmezési lehetőség a beavatkozások terve-zését elnyújthatja, amely az időkorlátos fo-lyamatok esetén hátrányos a beavatkozás


1. táblázat. Három magyar felsőoktatási tanácsadói modell összehasonlítása

ELTE Debrecen BMEszemlélet eklektikus egzisztencialista eklektikusalkalmak száma 1–6

(átlag: 4) 4–6 (+1) 4/8 (kétszint )

kliensek típusa egyetemisták/(fiatal) feln ttek

egyetemisták/(fiatal) feln ttek


módszer(ek) technikai ekleticizmus + nem specifikus hatótényez k (tanácsadó alapkészségek)

– személyközpontú és gyakorlati, élményközpontú

– kétheti, házi feladatok – döntés, felel sség

technikai ekleticizmus + nem specifikus hatótényez k (tanácsadó alapkészségek)

fókusz problémán (kapcsolaton) „itt és most”

felel sségvállaláson,jöv n, életterveken, kapcsolaton

problémán (kapcsolaton)„itt és most”

szupervízió igen (3 szint ) ? (nincs elérhet információ) igentovábbküldés lezárás/továbbirányítás lezárás/továbbirányítás lezárás/továbbirányítás

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 117


sikerességére. A szemléletből gyakran kö-vetkezik a módszertan, amely hasonló jel-lemzőket hordoz magában a modellek eseté-ben. A monista szemléletű, dinamikus modellmódszertanában is pszichoanalitikus gyöke-rekből indul ki és a tanácsadói (terápiás) kap-csolatot emeli a középpontba, a kliens belsővilágában leképződő érzelmi mintázatokmentén. Erőteljesen „használja” a tanácsadót,aki a módszer időkorlátos jellegének elle-nére teljes belső világával vesz részt a folya-matban. Diagnosztikai és dinamikai szem-pontból is épít az időkorlátra, ebből fakadóanabban szigorú. Az elméleti és módszertanihagyomány a kezdetektől magabiztossággalruházza fel a tanácsadót. Az ELTE-modellesetén a módszertani eklekticizmus az azthasználó tanácsadók módszertani képzettsé-

gének függvénye. A hatalkalmas folyamat,összhangban a tanácsadói modellek alapjel-lemzőivel, problémafókuszált, erősen építa nem specifikus hatótényezőkre, kliensköz-pontú és időkorlátos.

Az időkorlátos pszichológia tanácsadóimodell alkalmazásával, az időkorlátos pszi-choterápiák settingre vonatkozó korlátai éslehetőségei ebben a modellben is érvényesek.Az időkorlátos pszichoterápiák – különösena dinamikus pszichoterápiák – esetén a kli-ensek kiválasztása és a fókusz kialakításaa beavatkozás sarokpontjai. Maga az időkor-lát fontos lélektani és módszertani hatássalbír a folyamatra. Ahogy a dinamikus modellesetében látható volt, az időkorlát mozgó-sítja az egyén megküzdési és munkakapaci-tását, reményt és bizalmat kelt, miközben

2. táblázat. Tanácsadói modellek összehasonlítása

Tavistock-modell ELTE-modell ABCDE modellszemlélet monista plurális plurálismódszertan pszichodinamikus eklektikus integratívülésszáma 1–4 (kötött)

+1 utánkövetés (átlag: 4)

1–6 (dinamikus)+1 utánkövetés (átlag: 5)

1–5 < (szabad)(átlag: 5)

kliensek típusa

serdül k/fiatal feln ttek egyetemisták/(fiatal) feln ttek


beavatkozás módja (módszerek)

áttételek–viszontáttételek értelmezése a kapcsolatban (kapcsolati mintázatok), védekez mechanizmusok tudatosítása, munka a szeparációs szorongással

technikai ekleticizmus + nem specifikus hatótényez k (tanácsadó alapkészségek)

megoldásorientált,éner sség-központú 5 szemléletet (kapcsolati, behaviorista, kognitív, dinamikus, egzisztenciális) integrál

fókusz változó változó változószupervízió igen (szoros) igen (szoros, 3 szint ) igen (szoros)lezárás lezárás / terápiába vétel /

továbbirányításlezárás/továbbirányítás lezárás / terápiába vétel /

továbbirányításszakemberek végzettsége

(pszichoanalitikusan orientált) pszichoterapeuta

pszichológus (tanácsadó és/vagy klinikai szakpszichológus)

pszichoterapeuta

specializációk er s szemléleti és módszertani hagyomány, biztonság, integrált szupervíziós team

3 pillér:– minden képzettségi szinten alkalmazható tanácsadói keret – 3 szint integrált szupervízió

integrált továbbküld rendszer

hermeneutikai keret, a módszertani pluralizmus nyújtotta rugalmasság

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 118


megóv a szeparáció szorongató élményétől,lehetőséget kínálva az autonómiára és a fele-lősségvállalásra. Az alkalmazott szemléletetés módszereket tekintve azonban eklektikus,a konkrét beavatkozási módok a szakember-gárda módszertani képzettségének függvé-nye. Az eklekticizmusból adódóan nem építaz elmélet szilárdságára, sokszor spekulatív.Az ELTE-modell esetében, ahogy korábbantöbbször jellemeztük, a nem specifikus ható-tényezők szerepe kiemelt, azonban maga azidőkorlát nem kedvez ezen hatótényezők ki-bontakozásának. Módszertani eklekticizmu-sával együtt talán ez a modell egyik kritikuspontja: a beavatkozások esetén jobban kezeliaz aktuálisan felmerülő nehézségek inter-vencióját, a régóta fennálló, mintában tömö-rülő, „karakter” jellegű nehézségek megol-dását nehezebben támogatja. Ezzel szembena heidelbergi egyetem által kidolgozottABCDE modell integratív, amely bár ha-sonló plurális szemléleti háttérrel rendelke-zik, koherens modellbe foglalja a különbözőmódszerek előnyeit. A modellben foglalt ötszemléleti keret elméletben ki is jelöli a fo-lyamat öt állomását, ám az egyes módszertaniállomások sorrendje nem kötött. A teljes fo-lyamat végighalad az összes elméleti és mód-szertani lépcsőfokon, de olykor egy ülésenbelül is megjelenhet ezekből több, vagy akáraz összes. Másrészt a modell nem épít szi-gorúan az időkorlátra, ami lehetőséget te-remt a hosszabb tanácsadói folyamatoknak.A nyílt végű tanácsadói eljárás nagyobb sza-badságot biztosít a tanácsadóknak, ugyanak-kor az időkorlát hiányában kedvez az idő-korláttal feloldott lélektani folyamatok, minta nagyobb regresszió, a kisebb erőfeszítés éskisebb felelősségvállalás kibontakozásának.Erősen épít a tanácsadó szakmai tapasztala-taira. Mindhárom modell alkalmas a felső-oktatásban részt vevő hallgatók (fejlődési és

akcidentális kríziseinek) problémáinak ke-zelésére. A beavatkozások módja az egyesmodellekben illeszkedik a választott szemlé-leti és módszertani alapokhoz. A beavatkozásfókusza mindhárom modell esetében változó.A Tavistock-modell a felmerülő problémáta kötött dinamikus szemléleti keret néző-pontjára fordítja le, és ez alapján határozzameg a beavatkozás fókuszát. Bár szintén építa nem specifikus hatótényezőkre, a többi mo-dellhez viszonyítva direktívebb és kevésbékliensközpontú, mivel a klienst illeszti az ér-telmezési kerethez és nem fordítva. Ezzelszemben az ABCDE modell törekszik arra,hogy a kliens problémáját mind az öt értel-mezési keretre „lefordítsa”, a problémához ésa kliens jellemzőihez illesztve, a legnagyobbhatékonyság elérését kitűzve választja ki a fó-kuszt vagy az öt módszer integrálásánakarányát. Az ELTE-modell esetében nagyobbhangsúlya van a nem specifikus hatóténye-zőknek és az aktuális problémafókusznak,a szemléleti fókusz meghatározásában és al-kalmazott módszer kiválasztásában a kliensproblémájához leginkább illeszkedő beavat-kozást választja.

Mindhárom modell erősen épít a szuper-vízióra. A Tavistock-modellnek elengedhe-tetlen része az áttételi folyamatok megértésétsegítő szupervíziós csoport, amely támogatóközegként is szolgál. Az ABCDE modell isépít a szupervízióra, mind a kiképzés, mindaz alkalmazás fázisában. A modell alkalmaztamódszer magabiztos használatát elsajátítandóa team egyszerre segíti a problémák modellszerinti értelmezését és a fókusz kiválasztá-sát. Az ELTE-modell ötvözi a két másik mo-dell szupervíziós előnyeit és három szuper-víziós szinten kínál értelmezési és támogatásilehetőséget a tanácsadók számára. Az összesegyetemi tanácsadó (a külön karokon talál-ható tanácsadókat is beleértve) számára


APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 119


kialakított szupervíziós „nagycsoport” a kü-lönleges vagy éppen gyakori esetek megér-tésében támogat és javasol beavatkozási mó-dokat a szemléleti változatosság előnyeivel.Az ELTE ÉT-ben teljes állásban lévő szak-emberek „kiscsoportos” szupervíziója az ese-tek dinamikus megértését támogatja. To-vábbá a „kiscsoport” tagjai intervízióban(Bálint-módszerrel) is dolgoznak a megter-helőbb esetekkel. Ezenkívül van lehetőségegyéni szupervízióra is. Mivel az ELTE-mo-dell eklektikus módszertannal dolgozik, ígya többszintű szupervízió kiemelten fontosa megfelelő beavatkozások tervezhetőségeszempontjából.

A lezárás kérdése mindegyik modell ese-tében fontos, ez különösen igaz az ELTE mo-delljére. Míg a dinamikus és az integratívmodellek esetén a lezárás a pszichoterápi-ába vétel lehetőségével is rendelkezik, ezértezen modellek esetében a továbbküldés le-hetősége kevésbé releváns kérdés. Az ELTEmodelljének azonban a továbbküldés fontospillére, mivel a terápiába vételre ebben a set-tingben nincs lehetőség. Ezért mind az ál-lami, mind a magán egészségügyi ellátórend-szerrel való szoros és integrált együttműködéskiépítése (klienskövetés, kedvezményes térí-tési lehetőségek kialakítása) különösen lé-nyeges. A terápiába vétel lehetősége a mo-dellben dolgozók szakmai végzettségét iskijelöli. Mind a Tavistock-, mind az ABCDEmodellben kizárólag tapasztalt pszichoterá-piás végzettséggel rendelkező szakemberekdolgoznak és dolgozhatnak. Az ELTE mo-delljének egyik előnye, hogy a végzettségekbármely szintjén (pszichológushallgatóktóla pszichoterapeutákig) alkalmazható, a bea-vatkozás szintje a képzettségi szinthez iga-zítható.

ELTE-MODELL – HATALKALMASTANÁCSADÓI MODELL

Az ELTE ÉT a felsőoktatási diáktanácsadókrendszerére szabva, továbbá az MPT tanács -adói protokolljának tanácsadói folyamatávalösszhangban hozta létre saját modelljét. AzELTE-modell a tanácsadói folyamatba idő-korlátot emelt be, és hat alkalomban hatá-rozta meg a tanácsadói ülésszámokat. A hatalkalom lefedi a tanácsadói folyamat mind-három szakaszát. Az első lépés a modellbena kapcsolatteremtés fázisa, amikor a tanács -adó és kliense először találkozva megkezdia segítő kapcsolatra való hangolódást. A leg-több pszichoterápiás eljárás közös elemea nem speciális hatótényezők köre, amelya kliensközpontú szemléletből adódik és ma-gában foglalja a kongruenciát, empátiát ésa teljességgel elfogadást. Ezen három nemspeciális hatótényező az első találkozás al-kalmával különösen fontos jelentőséggel bír,egyszerre informál és megteremti azt a köl-csönös érzelmi és bizalmi teret, amiben meg-kezdődhet a lélektani munka. A második lé-pésben az első interjú következik, amelymagában foglalja az Argelanderi-i vagy a kli-nikai első interjúból vett elemeket, az anam-nézisre, a problémák körének felvázolására,a lehetséges összefüggések, információkmegszerzésére irányul. De sosem a kikérde-zés formáját ölti, inkább az empatikus meg-értésen keresztüli feltárás terepe. Hogy me-lyik típusú interjút alkalmazzuk, az nagybanfügg a felvázolt probléma típusától és a ta-nácsadó módszertani szemléletétől. Ebbena fázisban kerülnek megfogalmazásra a ta-nácsadói munka keretei, az ülések száma,helye, ideje, módja. Gyakori, hogy eltérő ta-nácsadói modellekben az első két fázist egy-bevonják. Ugyanakkor mi úgy gondoljuk,hogy fontos az első interjút megelőző kap-

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 120


csolatfelvételt külön lépésként kezelni, ami-kor a tanácsadó dinamikus módon, időt és te-ret engedve a másikkal való kapcsolatba lé-pésre vesz részt a találkozásban. Ezzela lépéssel alapozható meg az a lélektani tér ésbizalom, amiben a közös munka elindulhat.A harmadik lépésként az exploráció törté-nik, amikor kliens és tanácsadója együtteserővel törekszik a probléma minél széleskö-rűbb feltárására. Ebben a felszínen megfo-galmazott elsődleges problémák tovább-bon-tása folytatódik alternatív, olykor fedésbenlévő problémák megtalálásának irányába (pl. gyakori, hogy a tanulási nehézségek mö-gött nem a rossz tanulási technika áll, hanemvalamilyen érzelmi, kapcsolati kérdés miattiszorongás). A negyedik alkalommal a prob-léma meghatározása, azaz a fókusz kialakí-tása történik, megfogalmazva az elérendőcélt és az ahhoz vezető utat. A fókusz megha-tározása az aktuális probléma és a megelőzőtanácsadói diagnosztikai munka eredményei-nek összevetésével történik. A pszichológiaitanácsadás protokolljával összhangban az ÉTközös diagnosztikai és szemléleti keretei azErikson-féle pszichoszociális fejlődéselmélet(kiemelt fókuszban az identitás szervező-dése), a személyközi kapcsolatok minősége(pszichodinamikai szempontok), az egyénerőforrásrendszere és a családi rendszer mű-ködésének tengelyében helyezkednek el.A fókuszt meghatározó gyakori szempont to-vábbá a probléma aktuális vagy krónikus jel-lege, azaz régóta fennálló, vissza-visszatérőnehézségről van szó, vagy akutan létrejöttnehézségről. Krónikus problémák esetén isa jelenben éppen feléledő és meghatározónehézség és annak korábbi sikertelen meg-oldási módjai kerülnek a fókuszba. De mind-ezt kiegészítik további, az eset egyediségéhezkapcsolható elméleti nézőpontok. Az ötödikalkalom az alternatív megoldások keresésé-

nek fázisa. A negyedik és ötödik lépés a gya-korlatban ritkán különül el élesen egymástól,mivel a fókusz meghatározásával (amelyetmár így is komoly lélektani munka előz meg)egy időben már jó néhány korábbi (zömébensikertelen) megoldási módra fény derül, ígyaz új, másodlagos változás (Watzlawick) felévezető megoldások meghatározására kerüla hangsúly. A modellt jellemző módszertanieklekticizmus okán a megoldások meghatá-rozása sokféle lehet, a belátástól, a konkrétviselkedéses változáson át, az elfogadás,a családi rendszer módosításának lehetőségevagy nagyobb felelősségvállalás irányába.A végső lépés a generalizáció, azaz a koráb-ban meghatározott megoldási módok cselek-vésbe fordítása. A hatalkalmas modell utolsófázisában a konkrét cselekvések sikeressé-gének áttekintése, a további lehetséges fejlő-dés iránya és a lezárás történik. A lezárásmagában foglalja a kitűzött célok elérésénekértékelését és a folyamat tényleges lezárását.A modell hat alkalma eseti jelleggel bővít-hető, gyakori az egy hónapos utánkövetésremegajánlott plusz egy alkalom, amely lehe-tőséget biztosít a nehezen szeparálódó vagybizonytalan kliensek számára, hogy időbentágítsák a folyamat nyújtotta biztonságos ke-reteket. Akut krízis esetén azonban szaba-don növelhető az ülésszám.

A hatalkalmas modellben szerzett ta-pasztalatok azt mutatják, hogy az alkalmakbővítésének igénye mindig párhuzamban állaz eset nehézségével, amely általában a meg-felelő fókusz megtalálásának nehézségébenjelentkezik. Ezen tapasztalatok fényébena hatalkalmas modell szükséges feltételea szoros szupervízió lehetősége. Az ELTEÉT modell részét képezi a speciális szuper-víziós keret, amely három szinten teszi lehe-tővé a felmerülő kérdések szakmai megbe-szélését. Az első szinten – ezt a modellben


APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 121


„nagycsopornak” hívjuk – az ELTE teljes ta-nácsadói hálózatának minden tagja résztvesz, itt a különleges vagy éppen a nagyonhasonló esetek eltérő tanácsadói nézőpon-tokból való értelmezése és a megoldási mó-dok kidolgozása történik. A második szuper-víziós szinten található a „kiscsoport”, amelyaz ELTE ÉT-ben dolgozó, teljes állású és ál-landó tagok szakmai fóruma. Ezen a szintena szupervízió egy-egy eset mélyebb, dinami-kai kibontását teszi lehetővé. A setting har-madik szintjén az állandó pszichológus kollé-gák intervíziója (Bálint-csoportos formában)zajlik. Ez a felület az azonnali kérdések ésproblémák, továbbá a ventilálás terepe. Kö-zel 300 kliens és több mint 100 óra szuper-vízió tapasztalatai alapján a leggyakoribbszupervíziós kérdések az ülésszám hosszab-bítása, a lehetséges fókusz körvonalazása,a beavatkozás mélysége, iránya és módja(módszerspecifikus kérdések), továbbá a to-vábbküldés lehetőségei voltak. A szuperví-ziós kérdéseken keresztül jól elkülöníthetőkés besorolhatók voltak az esetek aszerint,hogy mennyire illeszkedtek a hatalkalmasmodellbe. Wiegersma (1992, idézi Lisznyaiés Murányi stb.) segítő kapcsolatokra vonat-kozó modelljét vettük alapul, amely a segítőkapcsolat minőségét osztályozta, illetve ren-delte problématípusokhoz. Különösen jólhasználható az általa felvázolt rendszera pszichológiai tanácsadás szempontjából,mivel problémadefiníciók és diagnosztikusmegközelítések helyett a döntést tekinti azemberi problémák alapmodelljének. A döntésminősége és krízisprovokáló potenciálja ha-tározza meg az intervenció formáját. Az 5szint:

A) A kliens döntéséhez csupán informá-cióra van szükség – amennyiben a szükségesinformáció birtokába jut, a döntés egyértel-művé válik (információs tanácsadás).

B) A második szinten nem csupán az in-formáció, de a döntés főbb szempontjai is hi-ányoznak – ki kell dolgozni magukat az ér-tékelés dimenzióit a segítő kapcsolatban(döntési dilemma).

C) A harmadik szinten krízisprovokálódilemmák húzódnak, ahol a döntést nem le-het sokáig halogatni, illetve egyik alternatívasem túl kecsegtető, minden megoldás vesz-teségekkel, áldozatokkal jár (krízisinterven-ciós szint).

D) A negyedik szinten a döntés megho-zatalához komoly önismereti munka szük-séges, amely által megfogalmazódnak a sokesetben komoly dilemmák (neurotikus szint).

E) Az ötödik szinten a személyiség dez -organizált, elsősorban szupportív megköze-lítésekre van szükség, hogy a kliens képes le-gyen az öngondoskodásra és az autonómiára,amely a döntési képesség alapfeltétele (pszi-choterápiás szint).

Wiegersma modelljét felhasználva és ki-egészítve a rövid konzultációs módszerekspecifikumaival, továbbá a hatalkalmas mo-dellben szerzett tapasztalatokkal az ELTE ta-nácsadási esetei a hatalkalmas modell kere-tében három típusba sorolhatók. Az elsőcsoportot a „jól illeszkedő” kliensek alkotják,akiknél könnyű a rapport kiépítése, jól defi-niálható a fókusz és jól tarthatók a tanácsadáskeretei. Ebbe a csoportba Wiegersma (innen-től W) besorolása szerinti A-B-C esetek ke-rülhetnek. A második csoportba a „keretfe-szegető” kliensek kerülnek, akiknél a rapportkiépítése fluktuálódó, dinamikus és az egészfolyamat alatt fókuszban marad, a fókuszösszetett és nehezen meghatározható, to-vábbá a tanácsadás keretei (a 6 alkalom meg-tartása) is nehezen fenntarthatók. Ebbe a cso-portban a W: (C)-D esettípusok kerültek. Ittmár gyakoriak a krízisszituációk, melyekgyakran valamilyen tartósan fennálló, a sze-

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 122


mélyiség rejtett és negatív reakciómintázatai -ból fakadnak. Ebből a csoportból kerül kia szupervíziós esetek egyik jelentős része.A harmadik csoportot azok a kliensek jelen-tik, akik „egyáltalán nem illeszkednek” a hat-alkalmas kerethez. Ezekben az esetekbena rapport építése nehéz, vagy az időkeret szű-kössége folytán lehetetlen, a probléma min-dent átható és nehezen definiálható, az egyénösszes életterületét lefedő, ennek következ-tében a hatalkalmas modell keretei nehezenvagy egyáltalán nem tarhatók. Ide sorolhatók

a W: D-E kliens típusa, a komolyabb karak-terproblémákkal, személyiséget érintő defi-cittel, dezorganizáltsággal küzdő, pszicho-terápiás ellátást kívánó esetek. Mindezekfényében a hatalkalmas modell egy intenzív,direktívebb, pszichoedukatív, jelen fókuszú(régmúlt a jelenben), eklektikus szemléletű ésmódszertanú, a szupervíziót és a továbbkül-dést szorosan integráló eljárás.

Az ELTE hatalkalmas modellje két típusúlezárást tesz lehetővé. Az egyik a folyamat le-zárásával és értékelésével végződik, a másik


3. táblázat. ELTE ÉT esetei a hatalkalmas modell tükrében

„Jól illeszked ” esetek „Keretfeszeget ” esetek „Nehezen/egyáltalán nem illeszked ” esetek

Wiegersma (W) szerinti besorolás

A-B-C C-D D-E

Tanácsadó folyamat jellemz i

– könny rapportépítés – jól definiálható fókusz – jól tarható tanácsadói

keretek

– rapport kiépítése fluktuálódó, dinamikus (az egész folyamat alatt fókuszban marad)

– fókusz összetett és nehezen meghatározható

– tanácsadói kereteik (a 6 alkalom b vítése felmerül) is nehezen fenntartható

– rapport építése nehéz, vagy a sz k id keretben lehetetlen

– a probléma mindent átható és nehezen definiálható, az egyén összes életterületét lefed

– a tanácsadói keretek nehezen vagy egyáltalán nem tarthatók

Szupervíziós kérdések (gyakoriság szerint)

– felmerül konkrét információkkal kapcsolatban (pl. ösztöndíj, pályázatok, tanulmányi kérdések)

– rapport (és a folyamat) elakadásával

– fókusz meghatározásával – 6 alkalom b vítésével – továbbküldési lehet ségekkel– áttételi érzésekkel

kapcsolatos kérdések

– a keretfeszeget esetek szupervíziós kérdései itt is megjelennek

– több kérdés, nagyobb fókusz a tanácsadó érzelmi reakcióin (viszontáttétel)

– terápiás „szocializációt” felkészít kérdések

Esetpéldák Akut problémák: szakirányválasztás, tanulmányi teljesítmény-romlás, kapcsolati-párkapcsolati kérdések, szocializációs nehézségek, kapunyitási pánik

Régi, visszatér problémák:– szubklinikai (klinikai) tünetek:

hangulatingadozások (depresszió) szorongások (szorongásos zavarok)

– teljesítményszorongás, önértékelési nehézségek, tartós, ismétl d kapcsolati-párkapcsolati problémák

– akcidentális és fejl dési krízisek

– identitásdiffúzió speciális (patológiás családi m ködésb l fakadó) formái

– Tartós, visszatér nehézségek: – tartós elakadás a munkában,

családban, teljesítményben, kapcsolatokban, a személyiség fejl désében

– klinikai tünetek – (korai) traumatizáció – karakter- és

személyiségzavarok

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 123


pedig a lezárás utáni továbbküldés lehetősé-gével. A nemzetközi tanácsadók számottevőrésze mentálhigiénés ellátása portfóliójábana terápiába vétel lehetőségét is biztosítanitudja, ám az eltérő jogi szabályozás miatt azELTE a terápiába vétel lehetőségét nem tudjaaz egyetemi hallgatóknak felkínálni. Ezértaz ELTE ÉT több javaslatot tett az egyetemfrissen kidolgozott egészstratégiájábana mentálhigiénés ellátás fejlesztésére. Ezenbelül az egészségügyi szolgáltatások bővíté-sére, mint amilyen a kampuszokon belül mű-ködő üzemorvosi funkció háziorvosi hatás-körrel való bővítése (ami a vidéki állandólakhelyű hallgatóknak kiemelkedően fontos),illetve állandó pszichiáter foglalkoztatásáraaz egyetemi üzemorvosi rendszeren belül.A mentálhigiénés ellátás bővüléséig az ELTEÉT tanácsadója az esetek nagy részében vagyaz egészségügyi ellátórendszerbe, vagy ma-gán-ellátórendszerbe irányítja a pszicholó-giai tanácsadás kereti között nem kezelhetőklienseket. Ez több szempontból veszteséggeljár, mind a mentálhigiénés folyamat, minda kliens, mind a tanácsadó intézmény, mindpedig az egyetem számára. A kliens részérőla kialakult bizalmi kapcsolatba kerülés, a sze-paráció megélése, majd az újra terápiába ke-rülés lélektani munkája erősödik fel, továbbáegy új folyamat kezdetén a kliensnek gyak-ran ismét elejétől kell kezdenie egy már meg-kezdett folyamatot egy másik szakemberrel.Továbbá a továbbküldés a klienstől újabberőfeszítést kíván, hiszen az új helyre ismétbe kell jelentkezni és oda el is kell menni. Ezfőként pontosan azoknál a klienseknél kriti-kus, akik egyébként is valamilyen klinikaiproblémával, személyiségzavarral küzdenekés pontosan ezért nem „férnek bele” a pszi-chológiai tanácsadás keretébe. A tanácsadó(ÉT) szempontjából egyrészt információsveszteséggel jár a továbbküldés, mert a leg-

több egészségügyi ellátóhely forrás- és ka-pacitáshiány miatt ritkán követi és osztja mega klienssel kapcsolatos információkat másintézményekkel. Így gyakori, hogy az ÉT el-veszíti szem elől azokat a klienseket, akikettovábbküld, és akik a problémáik nehézsé-geinél fogva gyakran kerülnek vissza ismétaz egyetemi mentálhigiénés ellátórendszerbe.Továbbá a továbbküldés lehetséges intézmé-nyei eltérő problémákkal és pácienskörreldolgoznak, sokszor speciális profillal (vanolyan intézmény, amely ambulánsan is láto-gatható, a másik azonban megköveteli a hosz -szabb ideig tartó hospitalizációt, amely akáraz egyetemi tanulmányok átmeneti felfüg-gesztését is igényelheti), így a felmerülő prob-lémák és lehetőségek mérlegelésekor a tanács -adó sokszor szintén információhiánybanszenved. Harmadrészt az egyetem számáraa kezeletlen (a továbbküldést visszautasítókliensek esetén) vagy visszaeső, az oktatás-ból kimaradó vagy lemorzsolódó hallgatókjelentenek komoly veszteséget. A vázolt mű-ködési keretek között az ELTE ÉT így arratörekedett, hogy minél szorosabb szakmaikapcsolatokat alakítson ki az egészségügyiellátórendszer szereplőivel. Ennek keretébenaz elmúlt 2 évben több intézménnyel is fel-vettük a kapcsolatot, intézménylátogatáso-kat szerveztünk. Elsőként a Péterfy Sándorutcai Kórház és Rendelőintézet Krízisinter-venciós és pszichiátriai osztályával építettünkki szorosabb szakmai kapcsolatot. Együttmű-ködési szerződés keretében az osztály össze-hangoltabb összeköttetést tart fenn a tanácsa-dóval, törekszünk a klienseink kölcsönöskövetésére. Ezenkívül kapcsolatot építettünka Thalassa Ház – Pszichoterápiás és Pszichi-átriai Rehabilitációs Intézetével, továbbá azOORI Tündérhegyi Pszichoszomatikus ésPszichoterápiás-rehabilitációs Osztályával.A jövőben tervben van további intézmé-

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 124


nyekkel való kapcsolatfelvétel, speciálisintézményekkel (evészavarok, ptsd stb.),továbbá a magán-ellátórendszer alapítványi(és így kedvezményes térítés mellett igénybevehető pszichoterápiás szolgáltatást nyújtó)szereplőivel. Az így kialakított továbbkül-dőrendszer további közös fejlesztése egyolyan intézményi partnerség kialakítása, aholállami (intézményi) és magánfinanszírozásmellett tudunk a felsőoktatási hallgatók szá-mára is igénybe vehető, kedvezményes térítésmellett kialakított pszichoterápiás szolgálta-tást kínálni. Így válik a továbbküldőrendszeraz ELTE-modell harmadik pillérévé.

Szinopszis

A felsőoktatási tanácsadás változatos módo-kon és formában, prosperáló kilátásokkalműködik a világ egyetemein. A tanácsadáseklekticizmusából adódóan a felsőoktatásitanácsadás folyamata is eklektikus szemléletiés módszertani eszköztárral jellemezhető.Több helyen a nagy pszichoterápiás iskolákidőkorlátos konzultációs formáira adaptált,egy szempontú (monista) nézőponttal és be-avatkozási módokkal (mint amilyen a pszi-chodinamikus tanácsadás) dolgoznak, mígmás helyeken eklektikus, az esetekhez adap-tált és szakemberek képzettségétől függő ta-nácsadói modelleket találunk, és léteznek azegyes szemléleti keretek előnyeit ötvöző in-tegratív modellek is. A különböző modellekmás-más előnyökkel és korlátokkal rendel-keznek, de közös elemük a kliensközpontú-ság, a nem specifikus hatótényezők kiemeltszerepe, az időkorlát és a fókuszáltság. Sokhelyen az alkalmazott modelleket a szakem-berekre vonatkozó jogi szabályozás alakítja,így sok helyen pszichoterapeuták végzika konzultációkat, míg más helyeken pszi-chológusok vagy más mentálhigiénés szak-emberek részvétele is jellemző. Az Eötvös

Loránd Tudományegyetem Életvezetési Ta-nácsadója 2015-ös újjáalakulásakor vezettebe a hatalkalmas tanácsadói folyamatot azegyetemi hallgatói populáció (fejlődési) igé-nyeihez igazítva, továbbá a mentálhigiénésellátás kapacitáskorlátainak csökkentése ér-dekében. Az akkor mind szervezetileg, mindműködésében dinamikusan változó szervezeta benne működő szakemberek tapasztalataités a szakirodalomban fellelhető ajánlásokat(beleértve a Magyar Pszichológia Társaságáltal kidolgozott pszichológiai tanácsadóiprotokollt) integrálva fejlesztette a folyama-tot saját modellé. Az ELTE ÉT által alkal-mazott hatalkalmas tanácsadói modell szem-léletét és módszertanát tekintve eklektikus,időkorlátos, fókuszált, erősen épít a nem spe-cifikus hatótényezőkre. Eklektikusságánálfogva rugalmas, mind a monista, mind a plu-rális nézőpontokra jól illeszthető (attól füg-gően, hogy az azt használó szakember milyenképzettségű). Ezért másik előnye, hogya pszichológusképzés minden szintjén elsa-játítható. Integrálja a monista, időkorlátosmodellek szoros szupervíziós bázisát ésa plurális modellek flexibilitását. A modell 3pillérre épít, az egyik maga a hatalkalmastanácsadói folyamat, a másik a háromszintűszupervíziós setting, a harmadig pedig az in-tegrált továbbküldőrendszer. A hatalkalmasmodell a mentálhigiénés problémák széleskörére alkalmazható, ugyanakkor Wiegersmamodelljéhez adaptáltan a súlyos problémákesetén csak korlátozottan eredményes. Az„ELTE-modell” fejlesztése és fejlődése azon-ban továbbra is dinamikus. Három fejlesztésiirány körvonalazható. A nemzetközi model-lekkel összehasonlítva az ELTE modelljea lezárás fázisában jelenleg nem tudja a pszi-choterápiába vétel lehetőségét felajánlani,ezért az ELTE egészségfejlesztési koncepció- jával összhangban első lépésként pszichiáter


APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 125


szakorvos bevonását szorgalmazza az egye-temi üzemorvosi rendszerbe. Ennek az irány-nak a következő lépése egy olyan „ELTE-ambulancia” létrehozása lenne, amely márakár kevert (egyetemi és önrésszel is bíró) fi-nanszírozással kínálna kedvező térítésű pszi-choterápiás ellátást az egyetemi polgárokszámára. A másik fejlesztési irány a szuper-víziós modellben az esetfókusz mellett a ta-nácsadó (szakmai-személyes) fókusz be-emelése lenne, amely a kiégésprevención túl(kiküszöbölve a rövid konzultációs/terápiásmódszerek intenzitásából és a konzultációbanegyszerre mozgó kliensek nagy számábóleredő szakemberpróbáló elakadásokat) azegyéni szakmai fejlődési utak támogatását isszolgálná. A harmadik fejlődési irány pedig

az eklektikus szemléleti és módszertani keretintegrálásának kérdését érinti. Jelen formá-jában a hatalkalmas modell előnye egybenhátrányát is jelenti, ez pedig a monista és azintegratív modellekben meglévő módszer-tani stabilitás hiánya (amely a másik oldalonrugalmasságként jelentkezik), amely sok eset-ben hatékonyság- és időveszteséggel jár azesetvezetésben. A cél lehet egy olyan, meta-keretként működő integrált modell felállítása,amely a folyamatosan változó keretek kö-zött is képes ötvözni az adott szervezeti ésszakembergárda módszertani erőforrásait.Ennek a kérdésnek az eldöntése azonban to-vábbi, hatástanulmányokra is építő kutatásitapasztalatok bevonását kívánja.

SUMMARY

COUNSELLING MODELS IN HIGHER EDUCATION

– THE EXPERIENCES OF THE SIX SESSION MODEL

Background: The early counselling psychology models (career and life-counselling) weredeveloped from the basic concepts of psychotherapy schools and by adaptation of the methodsto shorter time spans. Modifications covered mainly the setting the number of sessions, theaims, defining the focus and the group of clients. Thus, the non-specific factors of psycho -therapies were revaluated. The reduction in the number of sessions, the change in the time ofthe counselling relationship enhanced new conditions, dilemmas and opportunities for theprofessionals. The change in the counselling setting formed an eclectic and integrative modelusing a creative combination from other psychotherapy protocols. These changes made itpossible to involve more participants in the mental health services. One of the main settingsis the higher education counselling. Aim: This paper shows the conceptual and methodologicalcircumstances of counselling in higher education. At ELTE Eötvös University’s CounsellingCentre a six-session method is used. Two years of experience is summarized in this paper.The advantages and dilemmas are presented about the short eclectic counselling psychologymodel in higher education compared to other short counselling methods.Keywords: higher education, counselling models, six-sessioned model

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 126


IRODALOM

ADAMO S., SARNO, I., PRETI, E., FONTANA, M. R., PRUNAS, A. (2010): Brief psychodinamiccounselling in a university setting. Procedia Social and Behavioral Science, 5, 1151–1159.

BAGDY E. (2009): Pszichoterápia, tanácsadás, szupervízió, coaching: azonosságok éskülönbségek. In: KULCSÁR É. (2009): Tanácsadás és terápia. ELTE Eötvös Kiadó,Budapest. 53–77.

BME www.bme.hu/hirek/20170504/Barkinek_az_eleteben_elofordulhat_olyan_helyzet_amellyel_egyedul_nem_tud_megbirkozni

BUDA B. (2009): A lelki segítés alapkérdései – A tanácsadás és a pszichoterápia struktúrái ésfeltételei. In: KULCSÁR É. (2009): Tanácsadás és terápia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.11–51.

ELTE ÉT www.tanacsadas.elte.huFELSŐOKTATÁSI TANÁCSADÁS EGYESÜLET (2015): A felsőoktatási diáktanácsadás szakmai

irányelvei, szakmai protokollja. FETA. (www.feta.hu/sites/default/files/feta_felsooktatasi_diaktanacsadas_szakmai_protokollja_2015.pdf Letöltés ideje: 2017. 11. 18.)

FELSŐOKTATÁSI TANÁCSADÁS EGYESÜLET (2015): Keretek és módszerek a felsőoktatásitanácsadásban. FETA. (www.feta.hu/sites/default/files/feta_konyv_10_belivek_1204_vegleges.pdf Letöltés dátuma: 2017. 11. 18.)

HOFFMAN, F. H., SPERTH, M., HOLM-HADULLA, R. M. (2015): Methods and effects ofintegrative counseling and short-term psychotherapy for students. Mental Health andPrevention, 3, 57–65.

HOLM-HADULLA, R. M., KOUTSOUKOU-ARGYRAKI, A. (2015): Mental health of students ina globalized world: Prevalence of complaints and disorders, methods and effectivity ofcounseling, structure of mental health services for students. Mental Health andPrevention, 3, 1–4.

INGUSZ I. (1986): A konzultáció általános bemutatása. In: RITOÓKNÉ ÁDÁM M. (szerk.):A tanácsadás pszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 223–235.

MALAN, D. H. (1990): Egyéni dinamikus pszichoterápia. Animula, Budapest.MANN, J., GOLDMAN, R. (1973): Esetleírások az időkorlátos dinamikus terápia köréből.

Animula, Budapest.MPT TANÁCSADÁS PROTOKOLL www.mpt.huMURÁNYI I. (2006): A tanácsadás pszichológiája. In: KLEIN S., BAGDY E., (szerk.): Alkalmazott

pszichológia. Edge 2000 Kft., Budapest. 225–250.PFEFFER R. (1980): Koncepciók a pszichoanalitikusan orientált tanácsadás köréből. In:

RITOÓKNÉ ÁDÁM M. (szerk.): A tanácsadás pszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest. 31–47.

PINTÉR G. (2009): Személyközpontú pszichoterápia és tanácsadás. In: KULCSÁR É. (szerk.):Tanácsadás és terápia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

RITOÓK M. (2011): Tanácsadás az iskolában. In: CSÁSZÁR-NAGY N., DEMETROVICS ZS.,VARGHA A. (szerk.): A klinikai pszichológia horizontja. Tisztelgő kötet Bagdy Emőke 70.születésnapjára. Flaccus Kiadó, Budapest. 289–304.


APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 127


RÜCKERT, H. W. (2015): Students’ mental health and psychological counselling in Europe.Mental Health and Prevention, 3, 34–40.

SZABÓ, E. (2015): Mentálhigiénés tanácsadás szerepe a felsőoktatási hallgatók körében –Egzisztencialista kérdések a felsőoktatásban. In: PUSKÁS-VAJDA ZS., LÁSZLÓ N., FÜLEKI

B., LISZNYAI S.: Keretek és módszerek a felsőoktatási tanácsadásban. FETA könyvek, 10.Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület, Budapest. 99–117.

WIEGERSMA, S. (1976): Hogyan adjunk pszichológiai tanácsot? Megközelítések és módszereka pszichológiai tanácsadás gyakorlati alkalmazásában. International Journal for theAdvancement of Counselling, 1/78. 63–80.

ZARKA, J. (1977): „Pszichológiai tanácsadás” és „tanácsadás pszichológiája”: néhány javaslat.A pszichológiai tanácsadás a gyakorlatban, tanácsadás vagy pszichoterápia? In: ILLYÉS S.,RITOÓKNÉ ÁDÁM M. (szerk.) (1992): A nevelési és pályaválasztási tanácsadáspszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest. 185–206.

APA_2017-4__press 2017.12.10. 23:41 Page 128

tanÁcsadÁsi modellek a felsŐoktatÁsi...

Documents