XXIII. évfolyam 3. szám2014. augusztus Takarék

A szövetkezeti hitelintézetek lapja

• Gyorsulhat a növekedésA második negyedévben eddig megjelent adatok alapján jó eséllyel tovább gyorsulhat a gazdasági növe-kedés. A kiskereskedelem, valamint a vendéglátás-szál-láshelyszolgáltatás kissé lassítottak az első negyedév-ben elért kiugró növekedéshez képest, azonban az ipari termelés növekedése nagyobb sebességbe kapcsolt, döntően az autógyártás felfutásának köszönhetően, de enyhén gyorsult az építőipar kibocsátása is.

• Mindenki keresse a helyétaz innováció támogatásánakaz új rendszerében!A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára az előttünk álló évek sorsdöntőek lesznek. Az ország agráradottságait olyan alacsony szinten hasz-náljuk ki, ami már mindenképpen beavatkozást igényel.

• Árnyékból kikandikálva A Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció átlagos üzemméretének felét éri el, de 2013-ban, az átvilágítást követően sem kellett extra értékvesztést elszámolnia, és pozitív eredménnyel zárta az évet. Varga Máriával, a Bátaszék és Vidéke Ta-karékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével beszélgettünk.

• A konzervatív magatartásegy bank biztonságosműködési alapjaNagykanizsán, a Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetke-

zetnél jártunk, ahol Bogár János elnökkel beszélget-tünk a takarék múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

• Az ősök nyomdokain járnakA 2014. évi Takarékszövetkezeti Borverseny vörös bor kategóriájában az Eszterbauer Borászat „Mesterünk” Szekszárdi Cabernet Franc – Merlot Cuvée-je nyerte el a Takarékszövetkezetek Bora kitüntető elismerést.

A Szervezeti és MűködésiSzabályzat változásai

Olyan szervezeti kereteket kívántunk teremteni, amelyek lehetővé teszik a Bankra háruló feladatok magas szintű ellátását és a további üzleti fejlődést.

32. MAGYAR

PÁLYÁZAT és KIÁLLÍTÁS

FŐTÁMOGATÓ:

TÁMOGATÓINK:

www.sajto-foto.hu

fb.com/sajtofoto

2014. szept. 13. - nov. 9.Szeged, REÖK

2014. nov. 18. - dec. 23.Pécs, Művészetek és Irodalom Háza

Takarék 2014. augusztus 3

Szerkesztői üzenet

Tartalom

Impresszum

JÚLIUSBAN új elemmel bővült a ha-

zai pénzügyi stabilitási védőháló azzal,

hogy egy uniós irányelv alapján az Or-

szággyűlés 2014. július 4-én elfogad-

ta az úgynevezett szanálási törvényt

(2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi

közvetítőrendszer egyes szereplőinek

biztonságát erősítő intézményrendszer

továbbfejlesztéséről).

A törvény célja, hogy egy nehéz hely-

zetbe került, ugyanakkor rendszersta-

bilitási szempontból fontos hitelintézet

szanálására megfelelő keretszabályozást

adjon, elkerülendő, hogy az intézmény

felszámolása a pénzügyi közvetítőrend-

szerben elhúzódó válságot vagy jelen-

tős negatív hatást okozzon. A szanálás a

rendes fi zetésképtelenségi (felszámolá-

si) eljárás egy olyan alternatívája, amely

lehetővé teszi a fi zetésképtelenség hatá-

rához érkezett intézmények reorganizá-

cióját vagy csak részleges felszámolását.

Az Európai Unió bankszanálási irányelve

(Bank Recovery and Resolution Directive –

BRRD) rendelkezett arról, hogy 2015. janu-

ár 1-jétől minden tagállamnak életbe kell

léptetnie nemzeti szanálási keretrendsze-

rét, illetve a hitelintézetek és a pénzügyi

vállalkozások válságkezelésére egy erős

jogosítványokkal felruházott szanálási

hatóságot kell megbízni. Ezt a hatósági

jogkört hazánkban az MNB látja el.

A szabályozás lehetővé teszi, hogy az

MNB kellő alapossággal és időben felké-

szülhessen a hatósági feladataira. Többek

között ilyen feladat a szanálási tervek kidol-

gozása vagy a létrehozandó szanálási alap

feltöltésének beindítása. Maga a szanálás

csak egy szigorú, három kritériumból álló

Új intézmény a pénzügyi stabilitásért

feltételrendszer teljesülése esetén indulhat

el: egyrészt, ha a fi zetésképtelenség bekö-

vetkezett, vagy bekövetkezése valószínű-

síthető, másrészt a fi zetésképtelenség a

szanáláson kívül más módon nem akadá-

lyozható meg, harmadrészt, hogy a szaná-

lás közérdekre való tekintettel szükséges.

A szabályozás másik fontos pontja,

hogy a válságkezelés költségeit a piaci

szereplők befi zetéseiből feltöltendő sza-

nálást fi nanszírozó alapoknak kell viselni-

ük, a törvény ezért rendelkezik a Szaná-

lási Alap felállításáról is. A Szanálási Alap

fő funkciója az intézményi válságkezelés

szanálási szakaszában felmerülő költsé-

gek, például a szanálási eszközök alkal-

mazásának fi nanszírozása. A Szanálási

Alap célja nem a bankmentés, hanem

a végrehajtott szanálási intézkedések –

vagyonértékesítés, áthidaló intézmény

létrehozása, eszközelkülönítés, hitele-

zői feltőkésítés – segítése lesz például

kölcsönnel vagy garanciavállalással.

A törvény, illetve a Szanálási Alap a

meglévő stabilitási intézményrendszert

nem érinti, így a százezer euró alatti be-

téteket az Országos Betétbiztosítási Alap

(OBA) garanciája minden körülmények kö-

zött továbbra is védi, az Integráció most

kiépülő keresztgarancia-rendszere pedig

az OBA által biztosított betéteken felüli

megtakarítások fedezetéül szolgál majd

a teljes integráció tőkéjének és likviditá-

sának mértékéig.

A törvény ugyanakkor külön nevesíti és

egy hitelintézetként kezeli az Integráció

egyetemleges felelősségi körébe tartozó

szövetkezeti hitelintézeteket, számukra

az MNB csoportszintű szanálási tervet ké-

szít, így a keresztgarancia-rendszer tagjai

a törvény értelmében csak együttesen

lesznek szanálhatók.

A remények szerint az új szabályozás

hozzájárul a hazai pénzügyi rendszer

stabilitásának erősítéséhez és az új in-

tézményrendszer segítségével a jövő-

ben elkerülhetők lesznek a hitelintézeti

csődök, ami komoly megnyugvást jelent-

het a hazai pénzügyi szereplőknek és az

ügyfeleknek egyaránt. Lipcsei János SZHISZ

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja

A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti SzövetségA szerkesztő bizottság tagjai: Lipcsei János, az SZHISZ ügyvezető-helyettese, Pulay Kristóf, az SZHISZ szóvivője, Demeter Gábor, a TakarékBank marketing igazgatója, Hajtun György újságíró, olvasószerkesztő, Csépány György, felelős szerkesztő, az OTSZ főmunkatársa, Varga Antal főszerkesztő, az OTSZ ügyvezető igazgatójaTördelés: Régió Grafi kai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász AndrásA szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6.Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38.Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

Címlapsztori

A Szervezeti és Működési Szabályzat változásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4

Velünk történt

„A szövetkezetek a fenntartható fejlődést

valósítják meg mindenki számára.” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14

Gazdaság

Gyorsulhat a növekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19

Mindenki keresse a helyét az innováció

támogatásának az új rendszerében! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22

MNB: a keresztgarancia rendszer megszűnteti az aszimmetriát . . . .24

Jelentés a fi zetési rendszerről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26

Integráció

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség 2014. május hó

22. napján megtartott Közgyűlése határozatainak kivonata . . . . . . . 32

A Takarékszövetkezetek Oktatási

Alapítványa Kuratóriumának határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

A Takarékszövetkezetek Oktatási Alapítványa

Felügyelő Bizottságának határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33

Bíztató kilátások a tőkeellátottság és a hitelezés terén . . . . . . . . . . .34

Takarék Akadémia

Miért viselkednek (időnként) irracionálisan az ügyfeleink? . . . . . . . .36

Üzleti partnereink

Extra mértékű eredmény-visszaosztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

Takarékszövetkezetek,

Takarék Bankok lakásszámla értékesítése 2013. . . . . . . . . . . . . . . . . . .38

TKSZ Figyelő

Optimális üzemméret kell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39

Árnyékból kikandikálva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

Emberarcú takarék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .46

A konzervatív magatartás egy bank

biztonságos működési alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .48

Kitekintés

Hírek Brüsszelből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .53

Szóra érdemes…

Az ősök nyomdokain járnak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .54

A pálinkafőzés művészet?! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

Sport

FELHÍVÁS a 2014. évi Országos

Takarékszövetkezeti Horgászversenyre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60

XVI. Országos Takarékszövetkezeti Labdarúgó Kupa . . . . . . . . . . . . . . 61

2014. évi Országos Takarékszövetkezeti Teke Kupa . . . . . . . . . . . . . . .62

Rólunk írták

December 10-éig létrejön a takarékszövetkezetek

egyetemleges kockázati közössége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .63

Sajtófi gyelő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64

Takarék 2014. augusztus4

Címlapsztori

A Szervezeti és MűködésiSzabályzat változásai

A szervezeti felépítés módosításakor az Szhitv.-ben foglaltakat tartottuk szem előtt. Olyan szervezeti kereteket kívántunk teremteni, amelyek lehetővé teszik a Bankra háruló feladatok magas szintű ellátását és a további üzleti fejlődést. En-nek érdekében a divíziókat V0-s vezetők irányítják. Ez egyrészt lehetővé teszi az egymással szakmai kapcsolatban álló kisebb részlegek egységes és hatékony irányítását, szegregációját, másrészt a szakmai feladatok ellátásával hozzájárul-nak az Igazgatóság tehermentesítéséhez.

A DIVÍZIÓKON belül a jövőben is

vezérigazgatói irányítás alá tarto-

zó szervezeti egységekként mű-

ködnek a Szakterületek és az Ön-

álló Osztályok, Önálló Csoportok

– közvetlenül V0, vagy V1 szintű

vezetőnek beszámolva – építve

a bennük koncentrálódott, speci-

ális üzleti, bankszakmai és háttér

feladatok ellátását lehetővé tevő

humán kapacitásokra.

A Bank stratégiai befektetési kö-

rébe tartozó társaságok (Takarék

Alapkezelő Zrt., Takarék Faktor-

ház Zrt., Takinfo Kft., Banküzlet Zrt.)

szakmai irányítását az illetékes di-

vízióvezető végzi.

Mivel a működési tapasztala-

tok és az elért üzleti eredmények

alapján a további fejlődés lehető-

sége adott és biztosított, alapve-

tően nem változott a Vállalati Üz-

leti Divízió és a Pénz- és Tőkepiaci

Divízió felépítése.

Az értékesítés támogatással kap-

csolatos erőforrások, a rendelkezésre

álló kapacitások koncentrálása, va-

lamint a fejlődés szervezeti keretei-

nek biztosítása érdekében az eddig

a Vállalati és Intézményi Üzletág alatt

működő Vállalati Értékesítés Támo-

gatási Önálló Osztály funkcióját az

Integrációs Divízió Értékesítés Támo-

gatási Szakterületébe helyeztük át.

A Közgazdasági Kutatási és Elem-

zési Osztály a Pénz- és Tőkepiaci Di-

vízióból a Közgazdasági Elemzési

és Integrációs Képzési Divízióba

került, amelynek része lett az újon-

nan létrehozott Integrációs Képzé-

si és Oktatási Önálló Osztály is.

Az Integrációs Divízió szerve-

zeti felépítésének egyrészt bizto-

sítania kell az Integrációhoz kö-

tődő banki feladatok, másrészt a

szervezetileg a divízióba olvadt Ta-

karékszövetkezeti Üzletág felada-

tainak ellátását. Ennek érdekében

alakítottuk ki a Szövetkezeti Hitel-

intézeti és Referensi Engedélye-

zési Szakterületet, az Integrációs

Ellenőrzési Szakterületet, az Érté-

kesítés Támogatási Szakterületet,

a Termékfejlesztési és Termékme-

nedzsment Szakterületet, valamint

az Integrációs Szabályozási Önál-

ló Osztályt.

Szegregációs szempontok mi-

att a Pénzügyi Divízióba került a

Bér- és Munkaügyi Önálló Osztály,

amely a Számviteli Szakterülettel és

a Controlling Szakterülettel együtt

alkotja a divíziót.

A Kockázatkezelési Divízió a terü-

let összetettsége, a feladatok nagy-

ságrendje és kiemelt jelentősége

miatt mélyebb hierarchiával épül

fel, mivel az Szhitv. olyan mértékű

változást indukált, ami a kockázat-

kezelés területén hatványozottan

jelentkezik. Az egyetemleges fe-

lelősségi rendszer kialakításának

szándéka és az ebből adódó fel-

adatok miatt szakmai szempont-

ból megerősítettük a területet.

A Kockázati Kontroll Szakterület-

re került a hitelezéssel kapcsolatos

prudenciális szabályozás funkció-

ja is, ami eddig az Általános Szabá-

lyozási Osztály hatáskörében volt,

így egy szakterület kezében össz-

pontosulhat valamennyi fő kocká-

zati faktor (hitel-, piaci-, likviditási-

és működési kockázat) kezelésének

szabályozói felelőssége. Ugyan-

akkor a hitelezéssel kapcsolatos

prudenciális szabályozás terüle-

tén megmarad az együttműkö-

dés a funkciót átvevő és átadó két

szakterület között hasonlóan, mint

az Általános Szabályozási Osztály

felelősségi körében maradó hitel-

termékek szabályozása területén.

Az IT és Háttérműveleti Divízióba

kerültek az Informatikai Szakterü-

leten kívül a back- offi ce területek,

a Fizetési Forgalom Szakterület, a

Pénz-és Tőkepiaci Back offi ce Szak-

terület, továbbá önálló osztályok-

ként az Informatikai Biztonsági

Önálló Osztály, az Üzemeltetési

és Beruházási Önálló Osztály, vala-

mint a Projektmenedzsment Önál-

ló Osztály.

További változás, hogy a koráb-

bi Törzskarhoz tartozó szerveze-

ti egységek – Jogi Szakterület, HR

Szakterület – a rájuk háruló meg-

Egységes irányítás

Szerző: Keszthelyi

Mónika

Takarék 2014. augusztus 5

Címlapsztori

növekedett feladat és felelősség

okán közvetlenül a vezérigazga-

tónak beszámoló szakterületként

folytatják a tevékenységüket.

Az újonnan létrejövő Kabinet

– melynek feladata jól szervezett,

hatékony szolgáltató tevékenység

nyújtása a vezető testületeknek –

irányítja a korábbi Elnöki Kabine-

tet és Titkárságot.

A Bankbiztonsági Önálló Osz-

tály nagy jelentősége miatt szin-

tén közvetlenül vezérigazgatói irá-

nyítás alá tartozik.

A Belső Ellenőrzés Szakterület

és a Compliance Önálló Osztály

szervezetben elfoglalt helye nem

változott, V0-ás vezetőjük a vezér-

igazgató.

A Bank működését állandó bi-

zottságok is támogatják. Az újon-

nan létrejött bizottságok, és mun-

kájuk fő jellemzői:

Audit Bizottság (FB tagokból áll

– feladata: az FB munkájának segí-

tése, a felügyelési funkció szélesí-

tése)

Ügyvezető Testület (Vezérigaz-

gató és V0-ás vezetők a tagjai – fel-

adata: a stratégiai jellegű felada-

tokhoz kapcsolódó előterjesztések

munkáinak irányítása, az ügyveze-

tés irányítási, felügyelési, beszámol-

tatási funkcióinak eszköze)

Eszköz-Forrás Bizottság

Hitelezési Bizottság

Kockázati Kontroll Bizottság

Központi Engedélyezési Bizott-

ság (a szövetkezeti hitelintézeteket

érintő döntés előkészítő testület –

feladata: az Igazgatóság munkájá-

nak támogatása)

Kockázatvállalási-kockázatkeze-

lési Bizottság (az Igazgatóság kül-

ső tagjaiból áll – feladata: a Bank

kockázatkezelési stratégiájának és

kockázatvállalási hajlandóságának

fi gyelemmel kísérése, az IG támo-

gatása a kockázatvállalási straté-

gia végrehajtásának felügyelésé-

ben)

A BUDAPESTI Közgazdaságtudomá-

nyi Egyetemen végzett közgazdász

2014 januárjában az FHB csoportból

érkezett a TakarékBankhoz. Az FHB

Banknál lakossági hitelezéssel, hi-

telkockázat-kezeléssel és portfolió-

minősítéssel foglalkozott. Kockázat-

kezelési területen szerzett szakmai

kompetenciája széles körű. A több

mint tíz év alatt feladatát képezték

a bankcsoport egyes érdekeltségei-

nél – mind a lakossági, mind a válla-

lati üzletágban – a kockázatvállalási

döntésekhez szükséges kockázat-

kezelői szakvélemények elkészí-

tése, a kompetenciarend alapján

hatáskörét képező kockázatválla-

lási döntések meghozatala, a cso-

portszintű kockázatkezelési elvek-

nek megfelelő működés biztosítása,

továbbá a kockázatkezelési szem-

pontok érvényesítése az egyes te-

vékenységek, termékek kialakítása,

fejlesztése során.

A Hitelkockázat Menedzsment

Szakterület bemutatása

A Hitelkockázat Menedzsment

Szakterület két része: a Hitelkoc-

kázat Kezelési Szakterület (HKSZ)

és a Problémás Követelések Osz-

tálya (PKO).

A Hitelkockázat Kezelési Szak-

terület osztályainak feladatai fel-

ölelik az aktív oldali kockázatvál-

lalási folyamat nagy részét.

A HKSZ főbb feladatai:

– hitelkockázat-vállalási előterjesz-

tések elkészítése (elemzői rész)

– részvétel a kockázatvállalási dön-

tésben kompetencia alapján

– szerződések elkészítése

– szerződéskötési, folyósítási, stb.

feltételek teljesülésének ellenőr-

zése

– hitelek és biztosítékaik nyilván-

tartása és kezelése a bank hitelnyil-

vántartó illetve biztosíték nyilván-

tartó rendszerében

– adatszolgáltatás belső és külső

partnerek részére

– rendszeres monitoring.

A PKO feladata a problémás

követelések, a banki kényszerbe-

fektetések kezelése, a nem teljesí-

tő ügyletek behajtása, azaz a bank

minél magasabb mértékű megté-

rülésének elérése. Az osztály fogja

össze a banki értékvesztés és cél-

tartalék képzés folyamatát is.

A Takarékbank saját tevékeny-

ségeiből adódó feladatok ellátása

mellett mind a HKSZ, mind a PKO

kiemelt feladata a Takarékszövet-

kezeti Integráció KEB folyamatá-

nak szakmai támogatása az illeté-

kességi körükbe tartozó ügyletek

tekintetében.

A Hitelkockázat Menedzsment

Szakterület az idei év fő feladatá-

nak a Takarékszövetkezeti Integrá-

ció működéséből, előrehaladásá-

ból, fejlődéséből a TakarékBanknál

jelentkező feladatok és igények ha-

tékony és minőségi ellátását/ki-

szolgálását, illetve az előbbieket

lehetővé tévő szervezeti struktú-

ra felépítését látja.

Dudás Zoltán, a HitelkockázatMenedzsment Szakterület igazgatója

Takarék 2014. augusztus6

Címlapsztori

Jávor László, az Integrációs KockázatiKontroll Szakterület igazgatója

Farkas Róbert, a Pénz-és Tőkepiaci Üzletág igazgatója

A TAKARÉKBANK korábbi Részvény

és Derivatív Ügyfélkapcsolatok Üz-

letág igazgatója nyolc év után tért

vissza a Bank kötelékébe.

A Budapesti Közgazdaságtudo-

mányi Egyetemen végzett szakem-

ber számos hazai pénzügyi szer-

vezetnél szerezte meg szakmai

tapasztalatát. Dolgozott a Raiff ei-

sen Bank Zrt. Részvény Sales Osztály

igazgatójaként, később a Strategon

Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgató-

jaként a társaság teljes brókeri te-

vékenységének irányítását koordi-

nálta, valamint a Strategon Global

Macro portfólió-kezelési befekte-

tési politikáját menedzselte. 2012-

től a Széchenyi Kereskedelmi Bank

Zrt. tanácsadója, majd befektetési

igazgatója lett, ahol feladata a Bank

befektetési szolgáltatási tevékeny-

ségének kialakítása és felügyelete,

valamint a Clavis elszámolási rend-

szer implementálása volt. 2006-tól

a BÉT Kereskedési Bizottságának

tagja.

Pénz- és Tőkepiaci

Üzletág bemutatása

A Pénz- és Tőkepiaci Üzletág a Szö-

vetkezeti Hitelintézeti Szektor lakos-

sági ügyfeleinek a kiszolgálására for-

dít kiemelkedő fi gyelmet, azonban

a kis- és közepes vállalkozásoknak

(kkv-knak) is teljes körű befekteté-

si termékportfoliót kínál. Ennek ke-

retében az Üzletág kiemelt feladata

Szövetkezeti Hitelintézeti szektor be-

vonása az ügynökhálózatba. A tel-

jes lefedettség elérése mellett cél az

ügynökhálózat folyamatos fejleszté-

se, új termékek biztosítása és a be-

fektetési tevékenység végzéséhez

A SZAKEMBER munkája már koráb-

ban is kapcsolódott a szövetkezeti

hitelintézeti szektorhoz. Az OTIVA-

nál eltöltött évek alatt először válság-

kezelőként dolgozott, majd vezető

beosztásban az Ellenőrzési Osztályt

irányította. Pályájának számos szak-

mailag meghatározó állomása volt,

amely a kockázatkezelés területének

alapos ismeretével ruházta fel. Nagy

tapasztalattal rendelkezik a gazda-

sági tervezés és elemzés elméleti és

gyakorlati területén, cégelemzések-

ben és piaci pozíciók vizsgálatában,

befektetések és rossz követelések ke-

zelésében, szervezetek működésirá-

nyításában és ellenőrzésében. Szak-

ágazati témában több publikációja

is megjelent.

Az Integrációs Kockázati

Kontroll Szakterület bemutatása

A Szakterület fő feladatai és funkciói:

– a Szövetkezeti Hitelintézeti Integrá-

ció és az összevont alapú felügyelet

alá tartozó társaságok stratégiai cél-

jaival és a törvényi előírásokkal, va-

lamint a Bank belső szabályzataival

összhangban hatékony és eredmé-

nyes kockázati kontroll funkciók ki-

alakításának és ellátásának irányítása

– a Szövetkezeti Hitelintézeti Integ-

ráció kockázati stratégiája és a Bank

kapcsolódó speciális oktatási igé-

nyek kiszolgálása. Az ügynökháló-

zat növekedése szükségessé teszi

az informatikai rendszer fejleszté-

sét is, amelynek keretében az ér-

tékesítési munka egyszerűsítésére

törekszik a terület. Az értékesítés

ösztönzése és a motiváltság növe-

lésének érdekében az Üzletág érté-

kesítési kampányokkal és a jutalék-

rendszer folyamatos fejlesztésével

segíti a szektort.

A termékpolitika terén prioritást

élveznek a lakossági szegmensnek

szánt értékpapírok, a különböző koc-

kázati besorolású, így minden ügy-

féligényt kielégítő befektetési alap

és állampapír portfólió. Ezen ter-

mékkör mellett az Üzletág kiemel-

ten kezeli a Nyugdíj-előtakarékos-

sági és Tartós Befektetési Számlát,

valamint az elektronikus értékesíté-

si csatornák (Electra Internet Bank-

ing, TakarékNetBróker) népszerűsí-

tését.

Új befektetési termék megjelené-

sekor a befektetési tevékenységgel

foglalkozó munkatársak nem csak

oktatásokkal, konzultációkkal, az ér-

tékesítési tapasztalatok átadásával

támogatják a hálózatban tevékeny-

kedőket, hanem akár ügyféltárgya-

lásokon történő közvetlen részvéte-

len keresztül is.

Takarék 2014. augusztus 7

Címlapsztori

szakterületei által kidolgozott szak-

politikák összhangjának megterem-

tése

– a Kockázati Kontroll Szakterület

által kidolgozott kockázati straté-

gia, szabályzatok és eljárások in-

tegrációs szintű megismertetése

és alkalmazása feltételeinek meg-

teremtése

– a Bank és a Szövetkezeti Hitelinté-

zetek egységes kockázati szemléle-

tének kialakítása

– hatókörébe tartozó kockázatok

mérésére használt eljárások és mód-

szerek kidolgozásának irányítása, fel-

ügyelete, visszamérése és rendsze-

res felülvizsgálata

– a Szövetkezeti Hitelintézeti Integ-

ráció kockázati stratégiájának elké-

szítésének és karbantartásának fel-

ügyelete

– a Szövetkezeti Hitelintézeti Integ-

ráció vonatkozásában a nyilvános-

ságra hozatali követelmények köré-

be tartozó információk előállításának

ellenőrzése, nyilvánosságra hoza-

tali követelményeknek való meg-

felelés biztosítása, ezen belül nyil-

vánosságra hozandó dokumentum

szerkesztésének, jóváhagyatásának,

publikálásra előkészítésének és köz-

zétételének koordinálása, valamint a

Bank és Szövetkezeti Hitelintézeti In-

tegráció nyilvánosságra hozatali po-

litika elkészítésének és karbantartá-

sának biztosítása.

Major Antal, a Szövetkezeti HitelintézetiReferensi és Engedélyezési Szakterület igazgatója

KÖZGAZDASÁGI tanulmányait a

Budapesti Közgazdaságtudomá-

nyi Egyetemen végezte, majd mér-

legképes könyvelői, és pénzügyi

intézményi minősítésű könyvvizs-

gálói képesítést szerzett. Tagja a

Magyar Könyvvizsgálói Kamará-

nak, felügyelőbizottsági elnöke a

Magyar Pénzügyi és Gazdasági El-

lenőrök Egyesületének.

Az MNB-ből a TakarékBankhoz

csatlakozó közgazdasági tanácsadó

közel harminc év felügyeleti ellen-

őrzési területen szerzett szakmai

tapasztalattal rendelkezik: többek

között a helyszínen kívüli felügye-

léssel kapcsolatos belső folyama-

tok kialakítása, és a felügyelési te-

vékenység napi szinten történő

végzése, hitelintézetek engedély-

kérelmeinek szakmai bírálata, vál-

ságkezelési feladatok ellátása, hi-

telintézetek könyvvizsgálóival és

szakmai szervezeteivel való kap-

csolattartás, illetve pénzpiaci vizs-

gálatok megtervezése és lebonyolí-

tásának összehangolása tartozott a

hatáskörébe. A Pénzügyi Szerveze-

tek Állami Felügyeletén belül több

évig volt a Szövetkezeti Hitelinté-

zetek Felügyeleti Főosztályának

főosztályvezető-helyettese, majd

a Pénzpiaci Ellenőrzési Főosztály

vezetője.

Számos külföldi szakmai tovább-

képzésen vett részt, ahol meglévő

tudását nemzetközi felügyeleti ta-

pasztalatokkal, és alkalmazott ún.

„legjobb gyakorlatot” tükröző mód-

szerek megismerésével bővítette.

A Szövetkezeti Hitelintézeti

Referensi és Engedélyezési

Szakterület bemutatása

Feladatai:

– a Szövetkezeti Hitelintézetekkel

kapcsolatosan bejövő dokumen-

tumok, információk egységes és

szisztematikus kezelése, ennek ke-

retében: a Szövetkezeti Hitelinté-

zetekkel kapcsolatos információk

tárolására és kezelésére alkalmas

nyilvántartások kialakítása

– a belső igényeknek megfelelő

szövetkezeti hitelintézeti informá-

ciók gyors és átfogó biztosítása a

Bank szervezeti egységei, az SzHISz

valamint a TFA részére

– referensi rendszer működtetése,

folyamatos kapcsolattartás az in-

tézményekkel

– a referensi rendszer működtetése

keretében egy referens a hozzá tar-

tozó Szövetkezeti Hitelintézetekkel

kapcsolatos valamennyi folyamatban

lévő, központi prudenciális és üzleti

irányítási szempontból releváns ügy-

ről naprakész tudással rendelkezik

– a Szövetkezeti Hitelintézetek

egyedi problémáinak kezelése, ez-

zel kapcsolatosan az érintett banki

szakterületek és társintézmények

tájékoztatása, koordináció az adott

probléma megoldása érdekében

– a Szövetkezeti Hitelintézetekkel,

tulajdonosaival vezető tisztségvi-

selőivel kapcsolatos információk

gyűjtése, rendszerezése, értéke-

lése, ezen információk felhaszná-

lása a Szövetkezeti Hitelintézetek

prudenciális értékelése során

– a szakterület tevékenységéhez

kapcsolódó valamennyi szabály-

zat és eljárásrend karbantartása

– a Szövetkezeti Hitelintézetek ré-

széről érkező bármely igény továb-

bítása a Bankon belül illetékes te-

rület felé

– egyedi szövetkezeti hitelintézeti

tervek kiértékelése és beterjeszté-

se az Igazgatóság felé

– a Szövetkezeti Hitelintézetek koc-

kázatvállalásaival kapcsolatos fel-

adatok

Folytatás a 8. oldalon

Takarék 2014. augusztus8

Címlapsztori

– a KEB/KDB részére érkező doku-

mentumok fogadása, Szövetkeze-

ti Hitelintézetenkénti iktatása és

nyilvántartása.

– a KEB/KDB elé kerülő dokumen-

tumok nyomon követése és a szük-

séges koordináció elvégzése házon

belül, válaszadás az Intézmények

részére

– a KEB elé kerülő ügyletek döntés-

előkészítés előtti véleményezése

– a Szövetkezeti Hitelintézetek ér-

tesítése a KEB/KDB döntésről.

Szövetkezeti Hitelintézetek

testületi üléseivel

kapcsolatos feladatok:

– a Tagintézmények testületei-

hez kapcsolódó dokumentumok

(meghívók, napirendek, megtar-

tott ülések jegyzőkönyvei) foga-

dása, Szövetkezeti Hitelintézeten-

kénti iktatása és nyilvántartása

– a Szövetkezeti Hitelintézetek

testületi dokumentumainak fel-

dolgozása, a Bank szempontjá-

ból fontos kérdésekben feljegy-

zés készítése

– a testületi dokumentumokkal

kapcsolatos koordináció elvégzé-

se házon belül (testületi anyagok

iktatása, szakterületek szerinti le-

osztása, a válaszadási határidő kö-

vetése és érvényesítése, egységes

szerkezetű válasz előkészítése, vá-

laszadás az Intézmények részére)

– Szükség esetén részvétel a Szö-

vetkezeti Hitelintézet testületei

ülésein, a Bank – vagy megálla-

podás alapján az SzHISz – állás-

pontjának képviselete

– a Szövetkezeti Hitelintézetek

által – nem központi szabályzat

alapján – készített szabályzatok

véleményezésének nyomon kö-

vetése, a beküldött szabályzatok

továbbítása az Integrációs Szabá-

lyozási Osztály felé.

Szövetkezeti Hitelintézetek

vezető állású személyeinek

engedélyezésével

kapcsolatos feladatok:

– a vezető állású személyek en-

gedélyezésével kapcsolatosan a

beérkező dokumentumok nyil-

vántartása

– a vezető állású személyek enge-

délyezéséhez kapcsolódó előzetes

hozzájárulással kapcsolatos admi-

nisztratív tevékenységek ellátása

– előterjesztés készítése az eljá-

rásrend szerint döntésre feljogo-

sított testület részére

– az előzetes hozzájárulással kap-

csolatos tájékoztatás a Szövetkeze-

ti Hitelintézet valamint az MNB felé

– vezetők lemondásával kapcsola-

tos dokumentumok kezelése, nyil-

vántartása, az új vezető engedé-

lyezésével kapcsolatos folyamat

koordinálása

– nyilvántartás vezetése a veze-

tő állású személyek mandátumá-

nak lejáratáról

– egyéb pályáztatott vezetők (pl.:

kockázatkezelési vezető, belső el-

lenőrzési vezető) kinevezésével

kapcsolatos operatív feladatok,

engedélyezések

Folyamatos, rendsze-

res pruden ciális és irá-

nyítási feladatok:

– tanácsadás és konzultáció a Szö-

vetkezeti Hitelintézetek részére

prudenciális kérdésekben

– az integráció tagintézményeinek

rendszeres beszámoltatása régi-

ós rend szerint (Regionális kocká-

zati, Informatikai, Értékesítési, stb.

fórumok működtetése az ezekre

vonatkozó eljárásrendek szerint)

– a Szövetkezeti Hitelintézetek ré-

széről kért állásfoglalások, hozzá-

járulások kiadásának összefogása,

elkészítése és nyilvántartása

– helyszíni vizsgálatok támogatá-

sa, szövetkezeti hitelintézeti felké-

szítő anyag elkészítése

– az Integrációs Ellenőrzési Szak-

terület támogatása, közreműkö-

dés az éves vizsgálati tervek ki-

alakításában

– eseti téma és célvizsgálatokra

vonatkozó javaslatok, előterjesz-

tések készítése

– vizsgálatok során feltárt hiányos-

ságokra tett intézkedések nyo-

mon követése

– a Szövetkezeti Hitelintézetek

fő üzleti és prudenciális mutató-

számait tartalmazó riport és elő-

terjesztés készítése az Igazgató-

ság részére féléves gyakorisággal

– negyedéves kockázatértékelési

mutatórendszer futtatása

– a negyedéves kockázati monitor-

ing kiértékelése intézményenként,

a KKB és az SzHISz tájékoztatása a

futtatás eredményéről

– a monitoring negyedéves kiér-

tékelése alapján – amennyiben

az szükséges – a Szövetkezeti Hi-

telintézetekkel szembeni egyedi

intézkedésekre való javaslattétel.

A Szövetkezeti Hitelintézetek

beszámolóinak elfogadásával

kapcsolatos feladatok:

– a szövetkezeti hitelintézeti be-

számolók éves értékeléséhez elő-

terjesztési sablon készítése és kar-

bantartása

– a beérkezett szövetkezeti hitel-

intézeti beszámolók nyilvántartá-

sa, a beszámolók elfogadásával

kapcsolatos Igazgatósági előter-

jesztés elkészítése

– a beszámolók tartalmi felülvizs-

gálata valamint javaslattéttel azok

elfogadására vagy elutasítására

a vonatkozó eljárásrend szerint.

Folytatás a 7. oldalról

A Szövetkezeti Hitelintéze-

tekkel kapcsolatosan bejö-

vő dokumentumok, információk egy-

séges és szisztematikus kezelése, ennek

keretében: a Szövetkezeti Hitelinté-

zetekkel kapcsolatos információk tá-

rolására és kezelésére alkalmas nyil-

vántartások kialakítása. A belső

igényeknek megfelelő szövetkezeti hi-

telintézeti információk gyors és átfogó

biztosítása a Bank szervezeti egységei,

az SzHISz valamint a TFA részére.

Takarék 2014. augusztus 9

Címlapsztori

dr. Seres András, a Bank-biztonsági Osztály igazgatója

Folytatás a 10. oldalon

A RENDŐRTISZTI Főiskola bűnügyi

szakát követően az ELTE Állam- és

Jogtudományi Karán is diplomázó

szakember vezetői tapasztalatát a

rendőrség kötelékében szerezte.

Összesen közel 16 évet töltött a

pályán, mely idő alatt kitűntetett

nyomozóból vált a rendvédelem

szakmailag egyik legnagyobb fel-

készültségét igénylő osztályának

vezetőjévé.

A TakarékBankot megelőzően

egy vagyonvédelmi cég ügyveze-

tői tisztségét betöltő szakember a

strukturált, kreatív gondolkodás

híve, amelyben a szervezeti mód-

szeresség mellett a személyes ha-

tékonyság is fontos szerepet játszik.

A Bankbiztonsági

Osztály bemutatása

Az Osztály felel a Bank biztonsá-

gos működését biztosító tevékeny-

ség menedzseléséért, a pénzmosás

megelőzésével és megakadályo-

zásával kapcsolatos feladatok el-

látásáért.

Általános tevékenységük része

a pénz- és értékszállítás, értékfel-

dolgozás és tárolás biztonsági fel-

tételeinek meghatározása, a vonat-

kozó szabályzatokban a biztonsági

érdekek érvényesítése, a feltétel-

rendszer és a tevékenység bizton-

sági szempontból történő ellenőr-

zése.

Közreműködnek a Bank bank-

biztonsági stratégiájának, illetve

biztonsági szabályozó rendszeré-

nek elkészítésében, rendszeres fe-

lülvizsgálatában, aktualizálásában,

valamint a biztonsági kockázatok

felmérésében, elemzésében, in-

tézkedések kidolgozásában az ál-

talános bankbiztonsági kérdések

tekintetében.

A terület feladatait képezik továb-

bá: a humán és fi zikai biztonsággal

kapcsolatos megelőzési tevékenysé-

gek, a pénzmosás megelőzése, a ter-

rorizmus-fi nanszírozás megelőzése,

a szabályozás, a bankban működő

rugalmas munkaidő-nyilvántartás

technikai feltételeinek folyamatos

biztosítása, a beléptető jogosult-

ságok kezelése, az outsource part-

nerek ellenőrzése és koordinálása,

a kapcsolattartás a telekommuniká-

ciós partnerekkel, az adatvédelmi

felelősi feladatok, az adatszolgálta-

tási feladatok, az őrség és recepció

munkájának felügyelete.

A közeljövőben megvalósítandó

integrációs szintű feladatok: a tár-

gyi, technikai és biztonsági feltéte-

lek meglétének ellenőrzése minden

ügynöki tevékenységet végző szö-

vetkezeti hitelintézeti fi ók vonatko-

zásában.

Az integrációban a mechanikus

és elektronikus védelmi eszközök,

a fi zikai őrzés-védelem tekinteté-

ben egységes rendszer bevezeté-

se szükséges, természetesen a he-

lyi adottságok fi gyelembevételével.

Könnyebbséget jelenthet a jövő-

ben, hogy az egységes informati-

kai rendszer kialakításával a ható-

ságokkal történő kapcsolattartás

folyamata leegyszerűsödhet, fel-

gyorsulhat.

Szászné Perlaki Ilona,a HR Szakterület igazgatója

AZ FHB Jelzálogbank Nyrt. humán-

erőforrás főosztályának egykori ve-

zetője 2014 májusában csatlakozott

a TakarékBankhoz. Szakképzettsé-

ge okleveles üzemgazdász, adóta-

nácsadó, munkaügyi szakértő.

A humánpolitikai szakember

nagy banki tapasztalattal rendel-

kezik a humán és oktatási stratégia

kidolgozásában és implementálá-

sában, személyi jellegű költség-

gazdálkodásban, szervezet- és

személyzetfejlesztésben, változás-

menedzselésben, fi ókhálózatok HR

támogatásában. A HR tevékenység

valamennyi részterületével foglal-

kozott, korábban munkaügyi és

bérügyviteli területet is irányított.

A HR Szakterület bemutatása

A szakterület fő célja és feladata az

üzleti célkitűzések megvalósításá-

hoz szükséges megfelelő számú

és felkészültségű munkaerő biz-

tosítása, a foglalkoztatás jogszerű

és szakszerű kereteinek kialakítása.

A cél elérése érdekében a HR

Szakterület a TakarékBank stratégi-

ájával összhangban kialakítja a HR

stratégiát, kidolgozza a HR rend-

szereket, eszközt adva a vonalbeli

vezetők kezébe munkatársaik sze-

mélyügyi kezelésére, irányítására.

Takarék 2014. augusztus10

Címlapsztori

Folytatás a 9. oldalról

Takács Zoltán, az Értékesítés Támogatási és Termékfejlesztési Szakterület igazgatója

A TAKARÉKBANK Értékesítés Tá-

mogatási Önálló Osztályának ko-

rábbi vezetőjeként, valamint a

TakarékPont megbízott osztály-

vezetőjeként került az Integrációs

Divízió újonnan megalakult szak-

területének élére, ahol az eddigi

ismereteit kamatoztatja az Integ-

rációt építő folyamatok javára. A

szakembernek – aki korábban kö-

zéptávú stratégiai tervezés koor-

dinálásával is foglalkozott – most

lehetősége van a magyarországi

kereskedelmi bankokban (Citi Bank,

Budapest Bank Postabank, MKB Zrt.,

Volksbank) szerzett termékfejlesz-

tési- és országos méretű értékesí-

tési hálózatkialakítási és irányítá-

si tapasztalatának alkalmazására..

Az Értékesítés Támogatási

és Termékfejlesztési

Szakterület bemutatása

Az új SZMSZ életbelépésével a volt

Takarékszövetkezeti Üzletág jelen-

tős szervezeti változásokon ment és

megy át. Az Üzletágon belül – más

szervezeti egységek mellett – első

lépésként létrejött az Értékesítés Tá-

mogatási és Termékfejlesztési Szak-

terület, amely három osztályból áll.

A Termékfejlesztési Osztály az In-

tegrációnak és az Integráció ügyfe-

leinek fejleszt termékeket, szolgál-

tatásokat mind aktív, mind passzív

oldalon. Ide tartoznak – a többi kö-

zött- a forint és deviza számlaveze-

tési és bankkártya szolgáltatások,

az NHP, MFB, Széchenyi Kártya hi-

telkonstrukciók, a Gazdakártya és

a lakossági TakarékPontos jelzálog

és fogyasztási hitelek.

A fenti konstrukciók lebonyolí-

tását a korábbi Takarékszövetke-

zeti Üzleti Kapcsolatok Osztályá-

ból átalakult Mid Offi ce Osztály

látja el.

Új tevékenység végzésére jött

létre – a volt TakarékPont Osztály

alapjain – az Értékesítés Támogatá-

si Osztály, amely a TakarékPontos

tevékenység irányítása mellett a

jövőben a Szövetkezeti Hitelinté-

zetek értékesítés-támogatását hi-

vatott megszervezni, továbbá fe-

lelős lesz a koordinált háromoldalú

együttműködésekért, illetve stra-

tégiai partnerségek létrehozásá-

ért, az üzletpolitika kialakításáért.

A legfontosabb cél, hogy év vé-

géig a Szakterület mind létszámban,

mind kompetenciában felkészüljön

az Integráció üzleti céljainak támo-

gatására, és a Szövetkezeti Hitelin-

tézetekkel kialakuljon az együtt-

működés rendszere, amelyben a

résztvevők (Szövetkezeti Hitelin-

tézetek és TakarékBank) számára

egyértelmű a munkamegosztás,

és az egymástól elvárható együtt-

működés köre és formái. A Szakte-

rület – néhány új stratégiai együtt-

működés előkészítése mellett - már

a második félévben több új közpon-

ti termék bevezetését is tervezi.

A szakterület gondozásával ké-

szült el az új Szervezeti és Működési

Szabályzat, továbbá közreműködött

a döntési és hatásköri szabályzat, va-

lamint a szuperkompetencia elkészí-

tésében. A már hatályba lépett két

alapvető szabályzat az új kihívások-

nak megfelelő, eredményes és haté-

kony működést hivatott biztosítani.

Jelenleg az összevont felügye-

let alá tartozó valamennyi intéz-

mény Javadalmazási Politikájának

kialakítása az aktuális feladat, az

új Hpt-nek, valamint az intézmény

kockázati profi ljára jelentős hatást

gyakorló munkavállalók beazonosí-

tására irányadó minőségi és meny-

nyiségi kritériumokat tartalmazó

Európai Bizottsági rendeletnek tör-

ténő megfelelés céljából.

A szakterület közreműködik a

most készülő – a szövetkezeti hi-

telintézeteket érintő – oktatási stra-

tégia, és cselekvési program össze-

állításában, az egységes képzési és

oktatási rendszer kialakításában.

További feladat a HR

rendszerekre vonatkozó

szabályzatok és ajánlások

kidolgozása, aktualizálása:

– munkaköri rendszer, a munka-

körhöz szükséges kompetenciák

– munkaügyi szabályozás, munka-

erő-áramlás rendszere

– ösztönzési rendszer

– juttatási rendszer

– toborzás, kiválasztás rendszere,

új belépők szervezetbe illesztése

– teljesítményértékelési rendszer,

karriermenedzsment.

A szövetkezeti hitelintézetek HR

gyakorlatának megismeréséhez jó

alapot szolgáltat a véleményezésre

beküldött, HR témájú szabályzatok

feldolgozása. Cél: a jó gyakorlatok

beépítése a kidolgozandó rendsze-

rekbe.

Fentieken túlmenően napi fel-

adat a személyi változások kezelése,

a vezetők munkájának HR támoga-

tása, a HR témákat érintő döntés-

előkészítő anyagok összeállítása, a

döntést követő végrehajtása, és a

bank személyi jellegű költséggaz-

dai feladatainak ellátása.

Takarék 2014. augusztus 11

Címlapsztori

Vojnits Tamás vezérigazgató-helyettes, a KözgazdaságiElemzési és Integrációs Képzési Divízió vezetője

A BUDAPESTI Közgazdaságtudományi

Egyetemen végzett 1992-ben, majd a

London Business School-on szerzett

MBA-t.1992 és 1999 között az IEB-nél és

a Kvantumbanknál elemzőként, majd

a Rabobanknál főközgazdászként és

egyben kockázatkezelőként dolgo-

zott. Ezt követően az OTP-hez került,

ahol az Elemzési Központ igazgató-

jaként közel egy évtizedig a bank üz-

letpolitikájának és stratégiájának ki-

alakításával foglalkozott. 2008-tól az

Oriens IM partnere és elemzési igazga-

tója, majd 2010-től az FHB Bank külső

igazgatósági tagja volt. 2012 decem-

berétől 2014 májusig a szövetkezeti

hitelintézeti szektor újjászervezéséért

felelős kormánybiztos, a TakarékBank

2013. augusztus 28-i igazgatósági ülé-

sén a bank elnökének választották. A

TakarékBank 2014. május 29-ediki köz-

gyűlése a bank belső igazgatósági tag-

jává választotta, azóta tölti be a vezér-

igazgató-helyettesi pozíciót.

A Közgazdasági Elemzési

és Integrációs Képzési Divízió/

Integrációs Képzési és Oktatási

Önálló Osztály bemutatása

Az Integrációs Képzési és Oktatási

Önálló Osztály küldetése az integ-

ráció eredményes üzleti működését

biztosító egységes tudásbázis kiala-

kítása, amelynek elsődleges eszköze

a szektor humánerőforrásának tudás-,

képzettség- és készségfejlesztése az

integrációban részt vevő munkatár-

sak magas színvonalú oktatása révén.

Ebben az innovációs folyamatban, az

intézményi kultúra közös formálásá-

ban a TakarékBank és a szövetkezeti

hitelintézetek minden munkavállalója

- több mint hétezer ember – érintett,

ki-ki a maga kompetencia szintjén.

Az Osztály célja, hogy az egységes tu-

dásbázis kialakítása, működtetése és

fejlesztése valós igények fi gyelembe-

vételével történjen, szorosan együtt-

működve az adott szakterületeken il-

letékes munkatársakkal.

Az újonnan alakult osztály legel-

ső és egyben legfontosabb felada-

ta az oktatási stratégia összeállítása,

amely megfogalmazza az integrá-

ciós szintű, teljes körű oktatási, kép-

zési rendszerrel szemben állítandó

elvárásokat, konkrétan ismerteti a

követendő egységes elveket, mód-

szertanokat, továbbá javaslatot tesz

a képzési tevékenység szervezeti ke-

reteire, és irányt mutat az oktatásszer-

vezés, mint folyamat standardizált le-

képezésére. Teszi mindezt úgy, hogy a

hazai szektorban felhalmozott tudás-

ra és értékekre építkezik, ugyanakkor

a nagy hagyományú német szövetke-

zeti hitelszektor képzési rendszeréből

is adaptál elképzeléseket.

A TakarékBank az Osztály közremű-

ködésével muníciót kíván adni a Szö-

vetkezeti Hitelintézetek előtt álló fej-

lesztési feladatok együttes kezelésére,

az üzletpolitikai célkitűzések közös el-

éréséhez. Ennek érdekében a straté-

gia konkrét fontos üzleti folyamatokat

támogató képzésekre tesz javaslatot.

2014. JÚNIUS 1-JÉ-

TŐL a Takarék Alap-

kezelő vezérigazga-

tója. Ezt megelőzően

– 2012. szeptemberi

alapításától – a Ma-

gyar Posta Befekte-

tési Zrt. vezérigazgatója volt, ahol kez-

detben a Társaság tárgyi, technikai, és

személyi feltételeinek megteremtését és

a Felügyeleti engedély megszerzésének

folyamatát, majd a Társaság által forgal-

mazott termékeknek a Magyar Posta 344

pontból álló hálózatába történő beveze-

tését felügyelte.

A Budapesti Közgazdaságtudományi

Egyetem pénzügy szakán végzett 1998-

ban, majd 2007-ben szerezte meg a Bu-

dapesti Vezetőképző Központ (Corvinus)

kétnyelvű MBA diplomáját.

1999 decemberétől a Magyar Posta

treasury területén dolgozott, 2001-től a

terület osztályvezetőként, ahol vállalatfi -

nanszírozással, cash menedzsmenttel, lik-

viditás-tervezéssel, kockázatkezeléssel, és

vállalati pénzügyekkel foglalkozott. 1994

és 1999 között a Postabank Értékpapír Rt.

állampapír kereskedője, később a cég rész-

vény, kamat- és deviza származékos piaci

üzletkötője volt a Budapesti Értéktőzsdén.

A Takarék Alapkezelő Zrt. bemutatása

A Takarék Alapkezelő egyrészt a

TakarékInvest befektetési alapokat ke-

zeli, másrészt intézmények részére nyújt

portfoliókezelési szolgáltatást.

A szövetkezeti hitelintézetek közel ezer

hálózati pontján értékesített – a befektetői

igényeket mind a javasolt futamidő, mind a

kockázati- és hozamelvárás szempontjából

lefedő – alapok lakossági értékesítésének

felfutásában jelentős potenciál rejlik. Egy-

részt azért, mert ebben a hálózatban még

nem történt meg az a transzformáció, ami

országos viszonylatban már igen: a lakossá-

gi megtakarítások szerkezete erősen elmoz-

dult az értékpapírok, ezen belül a befektetési

jegyek irányába, sőt 2014 első negyedévé-

ben, az értékpapírok elérték a betétek kö-

zel 7ezer milliárd forintos állományát. Más-

részt ezek a termékek képesek arra, hogy a

csökkenő kamatkörnyezet által indukált be-

téti termékek jövedelmezőségének csökke-

nését kompenzálva üzleti potenciált jelent-

senek a szövetkezeti hitelintézetek részére.

Vida Pál, a Takarék Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója

Takarék 2014. augusztus12

Címlapsztori

TAKARÉKBANK SZERVEZETI ÁBRA

Üzleti és prudenciális működésért közvetlenül felelős

Antal Nándorosztályvezető

Üzleti és Kockázatkezelési Területek Ellenőrzési

és Módszertani Osztály

Sipos Gabriellaosztályvezető

Pénzügyi Kontroll, IT és Egyéb Támogató Terüle-tek Ellenőrzési Osztály

Valaczkai IldikóIgazgató

Belső Ellenőrzés Szakterület

Abay Nemes Andreaosztályvezető

Compliance Önálló Osztály

Audit Bizottság

Morvai Zsoltigazgató

Vállalat és Intézményi Ügyfelek Üzletág

Farkas RóbertPénz- és Tőkepiaci

Üzletágigazgató

Sass PálVállalati Üzleti Divízió

Vezérigazgató-helyettes

Sass PálPénz- és Tőkepiaci DivízióVezérigazgató-helyettes

Domián Emeseosztályvezető

Nagyvállalati és Srtukturált Ügyletek Osztály

Fehérgyarmati-T. Károlyosztályvezető

Lakossági Ügyfelek Osztály

osztályvezetőPrivát Ügyfelek Osztály

Molnár István osz-tályvezető

Pénz-és Tőkepiaci Sales Osztály

osztályvezető Pénz-és Tőkepiaci

Trading Osztály

Peczöli Attilaosztályvezető

Nemzetközi Ügyfelek Osztály

Vértes Balázsosztályvezető

Bp-i KKV Kapcsolatok Osztály

Szántó Ildikóosztályvezető

Vidéki KKV Kapcsolatok Osztály

Ifj u Péterosztályvezető

Önkormányzati Kapcsolatok Osztály

Rédei JánosnéVezérigazgató

Takarék Faktorház Zrt.

Vida PálVezérigazgató

Takarék Alapkezelő Zrt.

csoportvezetőLakossági Jelzálog

Hitelek Önálló Csoport

Major Antal igazgató

Szövetkezeti Hitelintézeti Referensi és Engedélyezési Szakterület

igazgatóIntegrációs Ellenőrzési

Szakterület

Takács Zoltánigazgató

Értékesítés Támogatási és Termékfejlesztési Szakterület

osztályvezetőIntegrációs Képzési

és Oktatási Önálló Osztály

Berkes Patríciaosztályvezető

Szövetkezeti Hitelintézeti Referensi és Engedélyezési Osztály

osztályvezetőÉrtékesítés Támogatási

Osztály

osztályvezetőÉrtékesítési Mid-Offi ce

Osztály

osztályvezetőTermékfejlesztési Osztály

Integrációs SzabályozásiÖnálló Osztályosztályvezető

Oszlay Andrásosztályvezető

Közgazdasági Kutatási és Elemzési Önálló Osztály

Dr. Gázmár ZoárdVezérigazgató-helyettes

Integrációs Divízió

Vojnits Tamás PéterVezérigazgató-helyettesKözgazdasági Elemzési és Integrációs Képzési Divízió

Takarék 2014. augusztus 13

Címlapsztori

Közgyűlés

Lontai Dánielelnök

Felügyelőbizottság

Sebestyén Istvánelnök

Igazgatóság

Szabó LeventeVezérigazgató

kabinetvezető Kabinet

igazgatóJogi Szakterület

Szászné Perlaki Ilona

igazgatóHR Szakterület

dr. Seres Andrásigazgató

Bankbiztonsági Önálló Osztály

elnöki kabinetvezetőElnöki Kabinet

Németh Kornél osztályvezető

Titkársági Osztály

Jakabné dr. Tóth KláraosztályvezetőJogi Osztály

Szabó Vilmososztályvezető

Általános SzabályozásiOsztály

Demeter Gáborigazgató

Marketing Önálló Osztály

Galambosi Anikó

igazgatóSzámviteli

Szakterület

Sólyom Bélaigazgató

Controlling Szakterület

Hebrang Andrásnéosztályvezető

Számviteli Osztály

Nagy Istvánnéosztályvezető

Bér- és Munkaügyi

Önálló Osztály

Földiné Szegő MáriaOsztályvezető

Pénzügyi Osztály

Pápai Péterosztályvezető

Információ Szolgáltatási Osztály

Abaházy JánosVezérigazgatóBanküzlet Zrt.

Ügyvezető Igazgató Pénzügyi Divízió

igazgatóInformatikai Szakterület

Mezei LászlóigazgatóFizetési

Forgalom Szakterület

Kurfi s Anitaigazgató

Pénz-és Tőkep. Back Offi ce Szakterület

Szegi MihályosztályvezetőInformatikai Biztonsági

Önálló Osztály

Bellus Attilaosztályvezető

Projektmenedzs. Önálló Osztály

Orvos-Nagy József

osztályvezetőÜzemeltetési

és Beruházási Önálló Osztály

Kecskeméti ZsoltÜgyvezető Igazgató

Kockázatkezelési Divízió

Alföldi FerencÜgyvezető Igazgató

IT és Háttérműveleti Divízió

Kovács Zsoltigazgató-helyettes

Hitelkockázat-Kezelési Szakterület

Dudás Zoltánigazgató

Hitelkockázat Me-nedzsment Szakterület

Kiss Péterosztályvezető

Problémás Követelések Osztály

Bacskai GyörgyosztályvezetőHitelkockázat

Elemzési Osztály

Kovács Évaosztályvezető

Hiteladminisztrációs Osztály

Kolozsvári Lászlóosztályvezető

Security Offi cer Osztály

Jávor László igazgató

Integrációs Kockázati Kontroll Szakterület

Györfi Károlyigazgató-helyettesKockázati Kontroll

Szakterület

Varga Istvánosztályvezető

Hitel és Működési Kockázati Kontroll Osztály

Papp AndrásPiaci és Likviditási

Kockázati Kontroll Osztályosztályvezető

Kasuba Dénesosztályvezető

Bankkártya Osztály

Reichert CsillaosztályvezetőTreasury Back Offi ce Osztály

Györgyfalvi ZitaMb. osztályvezető

Elszámolási Osztály

Kovács Borbálaosztályvezető

Értékpapír Számla-vezetési Osztály

Lengyel Andreaosztályvezető

Számlavezetési és Átutalási Osztály

Konkoly Annaosztályvezető

Értékkezelési Osztály

osztályvezetőHitelintézeti

Szlavez. Osztály

osztályvezetőIT Fejlesztési

Osztály

osztályvezetőIT Üzemeltetési

Osztály

Megyeri Endreügyvezető Igazgató,

Pál Barnabásügyvezető Igazgató,

Takinfo Kft.

Winkler Katalincsoportvezető

Custody Önálló Csoport

Takarék 2014. augusztus14

Velünk történt

„A szövetkezetek a fenn-tartható fejlődést valósítják meg mindenki számára.”

Az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) a Vajdahunyadvárban ünnepelte meg a 92. Nemzetközi Szövetkezeti Napot. A július 4-i rendezvényen egyben az ENSZ 20. Szövetkezeti Napjáról is megemlékeztek, miután a nemzetközi szervezet két évtizede minden évben kéri valamennyi ország kormányát, hogy vegyenek részt a szövetkezetek e napra meghirdetett ünnepségein. A program keretében ko-szorút helyeztek el gróf Károlyi Sándor szobránál. Az ünnepi beszédet Patay Vil-mos, az OSZT elnöke tartotta. A szövetkezeti kitüntetések átadásakor Dr. Turi Dé-nest, az OTSZ alelnökét is kiszólították.

Szerző: H. Gy.

Méltó ünnepség a 92. Nemzetközi Szövetkezeti Napon

A SZÖVETKEZETEK Világnapját az I.

világháborús világégés után, a béke

és az együttműködés reményével

hirdették meg, 1922-ben, amelyet az

idén már a 92. alkalommal ünneplik

szerte a világon. Az ünnephez húsz

évvel ezelőtt az ENSZ is csatlakozott.

A szövetkezésnek Magyarországon

mélyebb hagyományai vannak. A 92.,

illetve az ENSZ 20. Világnap megün-

neplése gróf Károlyi Sándor szobrá-

nak megkoszorúzásával kezdődött

a budapesti Vajdahunyadvár kertjé-

ben. Ő az elsők között volt, aki kiállt

a nemzetközi és a magyar szövetke-

zők érdekei mellett, és jelentős sze-

repe volt a szövetkezetek nemzet-

közi szövetségének létrehozásában

is. Nagybirtokosként úttörő szerepet

vállalt a magyar szövetkezeti moz-

galom létrehozásában, tevékenysé-

gének elismeréseként az 1895-ben

megalakult Szövetkezetek Nemzet-

közi Szövetsége elnökségében is kép-

viselhette hazánkat. Dr. Fiák István, a

Magyarországi Diákvállalkozások Or-

szágos Szövetsége (DiákÉSZ) elnöke,

az ünnepség levezető elnökeként

köszöntötte a zsúfolásig megtelt te-

rem hallgatóit. A Nemzetközi Szövet-

Gróf Károlyi

Sándor

szobrát az

OSZT veze-

tése koszo-

rúzta meg

Takarék 2014. augusztus 15

Velünk történt

Megtelt

a terem

Folytatás a 16. oldalon

ség felhívására a világon mindenhol,

minden évben összegyűlnek a szö-

vetkezetek képviselői, hogy megün-

nepeljék a szövetkezés méltán elis-

mert társadalmi és gazdasági hatását,

eredményeit, hangsúlyozta az elnök.

Ez a nap nyolcszázmillió szövetkező

ünnepe. A gazdaság jelenlegi hely-

zetében az ENSZ is arra biztat ben-

nünket, hogy a válság feloldásában,

foglalkoztatási gondjaink megoldá-

sában minden eddiginél jobban él-

jünk a szövetkezés adta lehetőségek-

kel. Ennek hazánkban is különösen

nagy az aktualitása. Arra készülünk,

hogy a szövetkezetek megerősítését,

új szövetkezetek alapítását, új szabá-

lyozási környezetbe helyezzük, és ez-

zel is hozzájáruljunk a szövetkezetek

jelentőségének, a gazdaságban be-

töltött szerepének a növeléséhez.

Dr. Estók János, a Magyar Mező gaz-

dasági Múzeum megbízott főigazga-

tója gróf Károlyi Sándorra emlékezett.

A szövetkezés a civil társadalom meg-

erősítésére szolgál. A gróf fi gyelme

már az 1880-as években az agrárné-

pesség társadal mi problémái felé for-

dult. Az újkonzervatív, agrárius gon-

dolkodás hívei nem alakultak politikai

párttá, hanem széles társadalmi alap-

ra épülő tömegmozgalommá kíván-

tak válni. Felfogásuk szerint az ember

a társadalomban nem egyénenként

vesz részt, hanem valamely csoport

részeként, mert érdekképviseleti há-

lózat tagjaként eredményesen tudja

felvenni a versenyt a pénzügyi, a ke-

reskedelmi érdekeket képviselőkkel

szemben. A gróf által kezdeménye-

zett, és 1896-ban megalakított Ma-

gyar Gazdaszövetségnek az agrárér-

dekek hatékony védelme volt a célja.

A szövetkezeti gondolat hamar meg-

erősödött. A szövetkezetek száma

1900 és 1913 között 964-ről 2425-re,

a taglétszám 193 ezerről 693 ezer-

re nőtt. A szövetkezeti mozgalom-

nak mind a mai napig fontos erköl-

csi, nevelő ereje is van. Azt mutatja,

hogy az összefogás nagyobb ered-

ménnyel jár, mint az egyéni érvénye-

sülés keresése. Károlyi Sándornak az

volt a meggyőződése, hogy „nem-

zeti haladás egészséges gazdasági

és kulturális haladás nélkül nincs, a

nemzet erősödését és felvirágozta-

tását millióinak erősítésében és bol-

dogulásában kell keresni.”

Patay Vilmos, az OSZT elnöke a

köszöntők után azzal kezdte mon-

dandóját, hogy immár 92 éve, hogy

a szövetkezetek világnapját 1922-

ben meghirdették dicső elődeink

a béke és az együttműködés remé-

nyével. Nekünk, magyaroknak is je-

lentős szerepünk volt ebben a szer-

vező építőmunka megalapozásában,

hiszen ezért is emlékezünk koszorú-

záskor gróf Károlyi Sándorra, aki nem

csupán a magyar szövetkezetek aty-

ja volt, hanem a nemzetközi szövet-

kezeti szövetség alapító alelnöke is.

A szövetkező közösségek közöt-

ti párbeszéd, a tudatos szolidaritás

és kézfogás lehetőségével számta-

lanszor segítette az óta is az egyes

embereket és közösségeiket a válsá-

gos helyzetek után a megmaradás-

ban és a társadalmi béke, a gazdasá-

gi felemelkedés megteremtésében.

Mai budapesti rendezvényünkhöz

hasonlóan, július első szombatjá-

hoz kapcsolódva világszerte össze-

gyűlnek a szövetkezők, és barátaik a

Nemzetközi Szövetkezeti Nap mélta-

tására, ünneplésére. A szövetkezők e

jeles napján a Nemzetközi Szövetke-

zeti Szövetség 2014. évi üzenetében

a nemzeti szövetkezeti közösségek-

nek, a nemzeti kormányzatoknak a

fi gyelmét felhívja, hogy „A szövet-

kezetek a fenntartható fejlődést va-

lósítják meg mindenki számára.” E

nagyon fontos üzenet nekünk, a kár-

Takarék 2014. augusztus16

Velünk történt

Folytatás a 15. oldalról

pát-medencei magyarságnak annyi-

val többet üzen, annyival többet ró

ránk, hogy a Nemzeti Együttműkö-

dés megvalósításával a magyar tár-

sadalom, a magyar gazdaság fejlődé-

sének fenntarthatóságában növeljük

a társadalmi kohézió szerepvállalását.

Hiszem és vallom, hogy ebben a tö-

rekvésben a hazai szövetkezők, az

együttműködést vállaló kisebb-na-

gyobb közösségek kiemelkedő sze-

repet vállalva egy sikeres szövetke-

zeti megújulás útjára lépnek.

Amikor a Nemzetközi Szövetke-

zeti Nap méltatására, ünneplésére

összegyűlünk, mindig alkalmat kell

teremteni arra, hogy a hazai szövet-

kezetek aktuális helyzetét értékeljük

és megfogalmazzunk jövőbe mutató

gondolatokat. A számvetés segít ab-

ban, hogy nyíltan, őszintén értékeljük

társadalmi szerepünket, egymás hi-

tét erősítsük a változásra törekvés, a

fejlődés biztató jeleivel. Miért is mon-

danánk le a legnagyobb erősségünk-

ről, az összefogásba vetett hitünkről,

amely közösségeink kisebb-nagyobb

sikereiből, e közösségek sikeres jö-

vőt álmodó akaratából táplálkozik?

Olyan világban élünk, amikor a ko-

rábbihoz képest gyorsabban, de sok-

szor rejtettebben mutatkoznak meg

az individuum, az egyéni érdekérvé-

nyesítés korlátai. Éppen ezért mind

fontosabb, hogy erre a kihívásra az

emberiség a helyi, a nemzeti közös-

ségek jó válaszokat, fenntartható

válaszokat adjanak. Ezek a válaszok

mindig erősebbek, ha együttműkö-

dő közösségek, sőt, ha e közösségek

nagyobb, akár nemzeti csoportjai fo-

galmazzák meg. A jövőben jobban

kell élnünk ezzel a történelmi lehető-

séggel, mert hiszem, hogy ez a közös

felelősségünk. Közös felelősségünk

az is, hogy elősegítsük hazánkban a

nemzetközi szövetkezeti elvek érvé-

nyesülését. Azoknak az elveknek az

érvényesülését, amelyek megkerül-

hetetlenül jellemzik Európában és a

világban a sikeres szövetkezeti közös-

ségek működését, és amelyek mint-

egy a közjavak mintájára, garanciái a

közösségi, társadalmi érdekek mara-

déktalan érvényesülésének.

Hiszem, hogy Európai Uniós kö-

zösség tagjaként hazánk verseny-

képességének, a kihívásokra adott

fenntartható válaszoknak a társa-

dalmi kohézió erejének kell lennie a

biztos, és szilárd alapja, mondta az

elnök. Tapasztaljuk, hogy a nemze-

tek közötti együttműködést, nemze-

tek közötti verseny is ez jellemzi. Fe-

lelős szövetkezeti vezetőkként, felelős

szövetkezeti aktivistákként vállalkoz-

zunk arra, hogy a hazai szövetkezeti

életünket, a hazai szövetkezeti gya-

korlatunkat, a helyi közösségeket, és

ezzel a nemzeti közösségünket fej-

lesszük.

Fejlődésre, változásra, változta-

tásra van szükség a társadalom sok

szegmensében, és ebben ismerjük

fel és vállaljuk a saját tennivalóinkat,

hangsúlyozta Patay Vilmos. Én ma-

gam is ennek a felismerésnek jegyé-

ben vállaltam részt még országgyűlé-

si képviselőként – jobbító szándékkal,

és a szövetkezeti kérdés súlyának ér-

vényesüléséért –, hogy a formálódó

Polgári Törvénykönyv új megközelí-

tésével is harmonizáló joganyag szü-

lessen. Ennek társadalmi vitájára a FI-

DESZ honlapján került sor, a végső

döntés mégsem az így előkészített

törvény szerint realizálódott. Tavaly

megszületett az új Ptk., és a kapcso-

lódó szabályozások, köztük a mó-

dosított, de tartalmában, egyes kér-

désekben előremutató, másokban

bizonytalanságokat szülő szövetke-

zeti törvény! Sajnos, számos területen

tovább kell küzdenünk olyan törvé-

nyi módosításokért, amelyek szük-

ségesek ahhoz, hogy a kormányzat

által meghirdetett Nemzeti Együtt-

működés programját segítő szövet-

kezeti törekvésekben maradéktala-

nul érvényre juttassuk a szövetkezés

nemzetközileg elismert alapelveit! A

valós szövetkezeti forma ugyanis a

leginkább megfelelő eszköz a Nem-

zeti Együttműködés társadalmi be-

ágyazódásának megvalósulásához.

Köszönöm, hogy ebben bizalmat

szavazott nekem a HANGYA szövet-

kezetek szövetsége, és az Országos

Szövetkezeti Tanácsba tömörült szö-

vetségek! Ígérem, hogy a jövőben is

megfeszített erővel dolgozom a szö-

vetkező emberekért és társulásaikért!

Lássuk meg a mában a jót, a vál-

tozás lehetőségeit, amelyet a stabi-

lizálódó magyar gazdaságban elér-

tünk és elérhetünk! Örömmel töltsön

el bennünket, hogy a hazai szövetke-

zeti család új tagokkal bővül. Öröm-

mel töltsön el bennünket, hogy a

hazai szövetkezeti család több szer-

vezete előremutató együttműködés-

re határozta el magát. De az is öröm-

mel töltsön el bennünket, hogy ismét

jelentős számban vannak kis helyi

közösségek, akik a sokakat megté-

vesztő negatív sztereotípiák ellené-

re is hisznek az összefogás erejében,

hisznek a közös boldogulás nagyobb

és biztosabb esélyében, és 2013-ban,

és 2014-ben százszámra szövetkeze-

Az elnökség:

Dr. Vadász

György, az

OKISZ elnö-

ke, Patay

Vilmos, az

OSZT elnöke,

Dr. Fiák

István

(DiákÉSZ)

elnöke

Takarék 2014. augusztus 17

Folytatás a 18. oldalon

Velünk történt

ti együttműködést hoznak létre. Mi

ez, ha nem maga a változás? Elindult

egy változás, elindult egy fejlődés

a hazai szövetkezetek családjában.

Mindenkit arra biztatok, hogy örül-

jünk, bizakodjunk a változás, a fejlő-

dés első jeleinek.

Ma, a Nemzetközi Szövetkezeti

Nap ünnepélyes perceiben fontos-

nak tartom és javaslom a hazai szö-

vetkezeti élet szervezeteinek, hogy

a nemzetközi üzenet fontosságának

talaján hirdessük meg a hazai szövet-

kezeteink üzenetét a hazai szövet-

kezeti tagság, a kormányzat, a szé-

les társadalom felé, jelentette ki az

OSZT elnöke. Magyarországon 2014-

től: „a szociális gazdaság motorja a

szociális szövetkezetek”. Köszöntsük

tisztelettel a lassan már a kétezredik

tagszervezettel bővülő szociális szö-

vetkezetek megújuló családját. Fon-

tos felelősségünk, hogy a szociális

szövetkezetek fenntartható műkö-

dését segítsük sajátságos eszköze-

inkkel, legyünk kezdeményezők a

szabályozási, jogi és gazdasági kör-

nyezet kialakítása terén. Legyünk

élenjárók a szövetkezeti szerveze-

tek közötti együttműködések kiala-

kítása terén. S legyünk segítő part-

nerek a tapasztalatok átadása terén.

Külön kiemelésre fontosnak tartom,

hogy megemlítsük a nemzetközi vi-

szonylatban is újdonságnak számí-

tó foglalkoztatást szervező szociális

szövetkezeti modell hazai elindítását.

Sikerrel kecsegtető kezdeményezése

ez a vállalkozási forma a munkaerő-

piacon leginkább nehéz helyzetbe

került roma nemzettársaink érdek-

képviseletének, az Országos Roma

Önkormányzatnak. Köszönet érte

Farkas Flórián elnök úrnak és értékes

munkatársainak, de köszönet érte a

magyar kormánynak, aki e nemes tö-

rekvés mellé állva, támogató lépések

sorával menedzseli a sikeres útkere-

sést.

Azért is fontos ez mindnyájunk

számára, mert annak ékes bizony-

sága, hogy a közösségi törekvések

nemzeti szintű, kormányzati támo-

gatása képes a szükséges plusz erő

biztosításával lendületbe hozni, len-

dületben tartani a társadalmilag fon-

tos változásokat. Komoly vajúdási

folyamat zajlik a pénzintézeti te-

rületen működő szövetkezeteknél,

ahol a globális nemzetközi kihívá-

sok, a stabilitás követelményei tesz-

nek próbára minket. Úgy érzékelem,

hogy a kormány igyekszik partnerré

válni, de nekünk is tenni kell egy ed-

diginél hatékonyabb takarék és hi-

telszövetkezeti rendszer erős háló-

zatának kiépítéséért. Ez persze nem

megy könnyen, de nincs más alter-

natíva! Azt javasolom magunknak,

azt kérem a hazai szövetkezeti világ

valamennyi szereplőjétől, hogy a 6.

nemzetközi szövetkezeti elv szelle-

mében, használjuk ki a szövetkeze-

tek együttműködésében rejlő szi-

nergiákat, kiemelten a pénzügyi

területen. Nyújtsunk piacokat egy-

másnak, erősítsük a hazai, nemzeti

tulajdonban álló takarék és hitelszö-

vetkezeti partnereinket. Őket pedig,

arra biztatom, hogy legyenek kellő-

en nyitottak a változásra, legyenek

kellően aktívak a szövetkezeti kap-

csolatépítésben. Ez lehet mindnyá-

junk, és a közös siker záloga.

Fontos változások, tartalmas fejlő-

dés jövőképét rajzolja ki a hazai kis-

kereskedelemben az ÁFEOSZ-COOP

közössége. Vállalkozásaik üzletein ke-

resztül vezet az út a vidéki felemel-

kedést megalapozó, a vidéki munka-

nélküliséget érdemben csökkenteni

képes szövetkezeti megújulás piaci

szerepének sikeres építéséhez, új pi-

aci képességek kialakításához. A vál-

tozásokban, a változások sikerében

kiemelten fontos a szerepük, de nagy

a felelősségük is. Erősödő közössé-

geik, a változások élére álló szövet-

kezeti vezetőik kitartó szorgalma a

garanciái sikeres változások elindí-

tásának.

A hazai szövetkezeti világ koráb-

bi, két igen fontos területéről együtt

szeretnék szólni különbözőségük el-

lenére is. A hazai lakásszövetkezetek

és az ipari-szolgáltató szövetkezetek

fontos működési keretei tagjaiknak,

hasznos partnerek a széles lakossá-

gi igények kielégítésében. Tudjuk és

beszéljünk róla, hogy Ők is tervezik

saját tevékenységeik, szolgáltatása-

ik fejlesztését. Kiemelkedő szerepet

vállalhatnak a lakossági rezsicsökken-

tés, a lakossági szolgáltatások haté-

konyságának fejlesztése terén. Ők is

a megújulásukat tervezik.

Levezető elnök úrra, dr. Fiák Ist-

vánra nézek, és a szívűnkhöz oly kö-

zel álló diák és iskolaszövetkezetek

hazai szerepvállalásának dicséreté-

be kezdek, jelentette ki Patay Vilmos.

A fi atalok és fi atalos szövetkezeti ve-

zetőik proaktívan, és többnyire sike-

resen álltak hozzá az előző években

a tevékenységükre vonatkozó szabá-

lyozási környezet megváltoztatásá-

hoz. Sok lényeges hátrányos szabá-

lyozás fi nomodott, de nem vagyunk

elégedettek, és további törvényi ja-

vaslatokkal élünk. Két dolgot szeret-

nék kiemelni a tevékenységükből.

Fontos szerepvállalásra készülnek az

egyetemet, főiskolát végzett fi atalok

gyakornoki elhelyezkedésének szer-

vezésével. Ezzel a tevékenységükkel

egyediek, kuriózumok a nemzetközi

szövetkezeti világban. Támogatom,

hogy e sajátos magyar szövetkeze-

ti modell hungarikumként is elisme-

résre kerüljön.

Mi, a HANGYA Szövetkezetek

Együttműködése részéről elindítot-

tunk egy új szerveződést, amely az

elvek gyakorlatba átvitelével kívánja

segíteni a vidék felemelkedését. Idén,

április 2-án megalapítottuk a HAN-

GYA COOP Mezőgazdasági Holding

Szövetkezetet, az új típusú agrárszö-

vetkezetek, a beszerző-értékesítő ter-

melői összefogások országos piaci

érdekérvényesítésének szervezésé-

re. Az elmúlt hetek sajtó visszhang-

jaiból ismert, hogy a HANGYA agrár

rezsicsökkentést hirdetett a magyar

agrártermelők versenyképességének

elősegítése érdekében. Ennek sike-

ressége belső erőforrásaink mellett

a szövetkezetek közti együttműkö-

dések szinergiáit, és a már említett –

szövetkezeti rendszerváltást megva-

lósító jogi környezet változását – is

igényli. Ehhez kérjük a hazai szövet-

kezeti szerveződések aktív részvé-

telét, a már említett 6. nemzetközi

Takarék 2014. augusztus18

AZ ÜNNEPI beszéd után szövetke-

zeti kitüntetéseket adtak át. A ki-

tüntetettek között ott volt Dr. Turi

Dénes, az OTSZ alelnöke, a Somogy

Takarékszövetkezet elnök-ügy-

vezetője, aki a Szövetkezetekért

Érdemrend kitüntetést vette át.

– Alelnök úr, gratulálunk a

kitüntetéshez. Mit jelent Önnek

ez az elismerés?

– Örömet és boldogságot.

Büszkeséggel tölt el, hogy két

évtizedet dolgozhattam a szö-

vetkezeti szektorban, és ebben

támogattak a helyi kollégák is,

de az ország valamennyi pont-

ján dolgozó elnök kollégáknak

is köszönöm a segítséget. Azzal,

hogy megválasztottak az OTSZ

alelnökének, bizalmat szavaztak

nekem, és segítették a munkámat.

Roppant boldog vagyok, örülök,

hogy megkaphattam ezt a szép

kitüntetést, és mindenkinek kö-

szönöm, aki ehhez hozzásegített,

mert egyedül nem tud az ember

ilyen eredményt elérni. Ez a kö-

zösség munkája, teljesítménye,

amit rajtam keresztül ismertek el.

– Mit jelent a szövetkezés az Ön

értékrendjében?

– A szövetkezés tágabb foga-

lom a szövetkezetnél. Ez utób-

bi jogi kategória, egy működő

szervezet, amely szövetkezeti tu-

lajdonon alapul, és egy tag, egy

szavazat elve alapján dolgozik. A

szövetkezés ennél teljesebb, szá-

momra azt jelenti, hogy az em-

berek szövetkeznek valamire, és

együttműködnek. A takarékszö-

vetkezetek hatvan évvel ezelőtt

arra szövetkeztek, hogy forráso-

kat gyűjtenek azoktól, akiknek

van többletbevételük, s az össze-

gyűjtött forrást aztán kihelyezzék

azoknak, akiknek gazdasági céljaik

megvalósításához szükségük van

erre a pénzre, hitelre. Ez már egy

szövetkezés, amely természete-

sen a gazdaság minden terüle-

tére, szegmensére kiterjedhet. A

lényege az, hogy a szövetkezők

segítik egymást, segítik egymás

céljainak a megvalósítását, szoli-

dárisak egymással, szociális felada-

tokat látnak el. Én mindenképpen

azt emelném ki, hogy a szövetke-

zés és a szövetkezet összetartozó

fogalom, hiszen szinte mindenre

lehet szövetkezni. Akkor működik

ez jól, ha a szövetkezetben lévő

emberek azonos célokért, eredmé-

nyesen dolgoznak. Csak a takarék-

szövetkezeti szektorban van több,

mint százezer tag, de vannak más

típusú szövetkezetek, ahol szintén

jelentős a taglétszám. Ami sajná-

latos, hogy a szövetkezet fogalma

az utóbbi időben elhalványult,

mert több lehetőséget rejt ez a

fogalom, mint amennyit jelenleg

kihasználunk.

– Hogyan lehetne jobban kihasz-

nálni a lehetőségeket?

– Több önállóságot kívánnék a

szövetkezetben dolgozó emberek-

nek, és a szervezeteknek is, mert

ekkor lehetne jobban dolgozni.

Meggyőződésem, hogy az Egye-

sült Államok harmadik elnökének,

Jeff ersonnak igaza van abban (mel-

lesleg ő írta a Függetlenségi Nyi-

latkozatot is), hogy az a jó állam,

ahol a lehető legtöbb vállalkozás

dolgozik oly módon, hogy az ál-

lam a lehető legkevésbé avatko-

zik be a tevékenységükbe. Válság

helyzetekben szükség van a na-

gyobb állami beavatkozásokra, de

egy egészséges társadalomban

hagyni kell az egyéni, szervezeti

törekvéseket kibontakozni. Egy

ember, egy vállalkozás akkor tud

jól teljesíteni, ha önálló, és az or-

szág stratégiai céljainak megva-

lósításához hozzá tud tenni vala-

mit. Ha ezt irányítják, akkor ezek

a célok csak részben valósulnak

meg. Ha a társadalom tagjai nem

érzik magukat érdekeltnek a jövő

építésében, vagy helyettük gon-

dolkodnak, és megmondják neki,

hogy mit kell tennie, ebből nem

lesz eredményes fejlődés. Sok-

kal nagyobb önállóság, sokkal na-

gyobb felelősség, sokkal nagyobb

versenyszellem szükséges a fellen-

düléshez, s ekkor nagyobb súlya

lenne a szövetkezésnek is.

A szövetkezés és a szövetkezet összetartozó fogalom

Folytatás a 17. oldalról

Velünk történt

szövetkezeti alapelv gyakorlati meg-

valósításával, továbbá mindehhez a

döntéshozók támogatását.

Befejező gondolatként fontos

hangsúlyozni, hogy Magyarorszá-

gon ismét azt jelenti a területi elven

szerveződő szövetkezés, hogy egy-

ben nemzeti is, az elvszerűség pe-

dig nemcsak hazai, hanem nemzet-

közi szinten is biztosítja a „verseny és

együttműködés szellemében a szo-

lidaritást!” Barátaim, legyünk együtt

sikeresek, mert Széchenyi szavaival

élve: „Egynek minden nehéz, sok-

nak semmi sem lehetetlen”, köszön-

te meg a megtisztelő fi gyelmet Patay

Vilmos, az OSZT elnöke.

A kitüntetett Dr. Turi Dénes

Takarék 2014. augusztus 19

Folytatás a 20. oldalon

Gazdaság

Gyorsulhat a növekedésA második negyedévben eddig megjelent adatok alapján jó eséllyel tovább gyor-sulhat a gazdasági növekedés. A kiskereskedelem, valamint a vendéglátás-szál-láshelyszolgáltatás kissé lassítottak az első negyedévben elért kiugró növekedés-hez képest, azonban az ipari termelés növekedése nagyobb sebességbe kapcsolt, döntően az autógyártás felfutásának köszönhetően, de enyhén gyorsult az épí-tőipar kibocsátása is. A fogyasztói árak már a harmadik hónapja csökkentést mu-tatnak, ami lehetővé tette a kamatcsökkentési ciklus folytatását.

Szerző: Suppan Gergely

Pozitív kilátások

MÁJUSBAN az ipari termelés 9,6%-

kal haladta meg az egy évvel koráb-

bit, ami némi lassulást jelent az áprilisi

10,6%-os bővülés után, azonban így

is meghaladja az első negyedévben

elért növekedési ütemet. Az energia-

ipar termelése ugyan 2,9%-kal csök-

kent, ezt kiszűrve azonban a feldol-

gozóipar igen dinamikus, 10,6%-os

növekedést ért el. Az ipari terme-

lés erőteljes növekedése döntően

a járműgyártás 23,9%-os felfutásá-

nak köszönhető, azonban meggyő-

ző, 27%-os növekedést mutatott a

kőolaj-fi nomítás, 15,7%-os növeke-

dést a textil és ruházati ipar, 9%-os

növekedést a számítógép, elektroni-

kai termék gyártása, 7,9%-os növeke-

dést a villamos berendezés gyártása,

5,3%-os növekedést az élelmiszer-

ipar, valamint 5,5%-os növekedést

a fémalapanyag- és fémfeldolgo-

zás. Ezzel szemben 8,9%-kal zsugo-

rodott a gyógyszeripar, 1,1%-kal a

gép-, gépi berendezés gyártása, va-

lamint 0,5%-kal a vegyipar. Egyes

alágazatok esetében (élelmiszeripar,

gyógyszergyártás) már megfi gyelhe-

tő az orosz-ukrán válság negatív ha-

tása, ezt azonban bővel ellensúlyozza

a felfutó autógyártás. Összességé-

ben az ipar tizenhárom alága közül

tíz mutatott bővülést, ami a növeke-

dés széles bázisára utal. Az év első öt

hónapjában 9%-kal nőtt az ipar, ezen

belül 10,4%-kal a feldolgozóipar ter-

melése. Az Eurostat adatai alapján a

hazai ipari termelés a harmadik leg-

gyorsabb növekedést mutatta az EU

országai közül.

A hazai ipar kilátásai továbbra is

kedvezőek. Az európai, valamint a

német gazdaság élénkülése ugyan

megtorpant a különböző konjunk-

túramutatók alapján, azonban a nö-

vekedés folytatódását jelzik előre. A

belső keresletet az élénkülő háztar-

tási fogyasztás, valamint a beruházá-

sok erőteljes fellendülése továbbra

is táplálják. A külső és belső keresle-

ti feltételek javulását az ipar új ren-

delései (+14%) és rendelésállományi

(+19,2%) adatai is tükrözik, csakúgy,

mint az ipari bizalmi index többéves

rekordja. Mindehhez a hazai autó-

gyártás érdemi felfutása, valamint a

közelmúltban átadott, illetve a köz-

eljövőben átadandó újabb feldolgo-

zóipari kapacitások további lökést

adnak, így idén átlagosan 8-8,5% kö-

zötti növekedésre számítunk az ipari

termelésben, a konjunktúramutatók

alapján pedig nem lenne meglepe-

tés ennél némileg dinamikusabb nö-

vekedés sem.

Az építőipar termelése májusban

28,7%-kal volt magasabb az egy év-

vel korábbinál, kissé gyorsulva az áp-

rilisi 27,2%-os növekedéshez képest.

Mindkét építményfőcsoport termelé-

se emelkedett: az épületeké 17%-kal,

az egyéb építményeké pedig 40,4%-

kal. Az épületek építésének bővülése

elsősorban az ipari beruházásoknak,

míg az egyéb építmények építése túl-

nyomó részben az EU-s fi nanszírozás

segítségével megvalósuló vasút-fel-

újítási, útépítési munkáknak és köz-

műfejlesztéseknek köszönhető. Az

építőipar robosztus növekedése az

első negyedéves kimagasló beruhá-

zási dinamika folytatására utal. Igen

bíztató a jövőre nézve, hogy a má-

Az ipari termelés növekedése az EU országaiban (május, év/év)

Forrás: Eurostat

15

10

5

0

-5

-10

-15 Ro

má

nia

Litv

án

ia

Ma

gy

aro

rszág

Szlo

vá

kia

Cse

ho

rszág

Bu

lgá

ria

Szlo

vé

nia

Na

gy

-Brita

nn

ia

Sp

an

yo

lorszá

g

Le

ng

ye

lorszá

g

Ész

torszá

g

Né

me

torszá

g

Gö

rög

orszá

g

Ho

rvá

torszá

g

EU

28

EZ

18

Po

rtug

ália

Le

ttorszá

g

Dá

nia

Ola

szorszá

g

Ho

llan

dia

Sv

éd

orszá

g

Fin

no

rszág

Fra

ncia

orszá

g

Má

lta

Takarék 2014. augusztus20

Gazdaság

jus végi szerződésállomány 60,5%-

kal haladta meg az előző évi szin-

teket, azonban a magas bázis miatt

az új szerződések volumene 1,1%-

kal maradt el az egy évitől. Mivel a

2007-2014 közötti uniós költségve-

tési időszak forrásai 2015 év végéig

rendelkezésre állnak, valamint szá-

mos beruházásra még nem írták ki a

pályázatot, feltételezhető, hogy a to-

vábbiakban is jelentős bővülés jelle-

mezheti a szektort, tekintettel, hogy

2014-2015-ben összesen közel 4.000

milliárd forintnyi EU forrás használha-

tó fel. A növekedés üteme azonban

bázishatások miatt fokozatosan las-

sulhat. A javuló üzleti és fogyasztói

bizalom, valamint a rekordalacsony

kamatok és elhalasztott kereslet ha-

tására élénkülni látszik mind a keres-

kedelmi ingatlan-, mind a lakáspiac,

ami kedvező hatással lehet az építő-

iparra. A hazai építőipar áprilisban a

harmadik leggyorsabb növekedést

mutatta az EU országai közül.

A várakozásoknál kisebb mérték-

ben, 5,1%-kal emelkedett a kiskeres-

kedelmi forgalom májusban az előző

havi 6,3% után, naptárhatással való

kiigazítás nélkül a növekedés szintén

5,1% volt. Az élelmiszer- és élelmiszer

jellegű vegyes kiskereskedelemben

8,4%-kal, a nem élelmiszer-kiskeres-

kedelemben 2,8%-kal, míg az üzem-

anyag-kiskereskedelemben 1,5%-kal

emelkedett az értékesítés volume-

ne. A kiskereskedelmi forgalom nö-

vekedésének lassulása nagyrészt bá-

zishatással magyarázható. Az elmúlt

hónapokban megfi gyelt jelentős for-

galomnövekedést ugyan magyaráz-

za, hogy az alacsony infl áció miatt

igen dinamikus a reálbérek növeke-

dése (az első négy hónapban a köz-

foglalkoztatástól megtisztított reál-

bér növekedés 6,5% volt), javulnak a

munkaerőpiaci feltételek, mindezek

hatására pedig nyolc éves csúcsra ért

a fogyasztói bizalom áprilisban, azon-

ban a KSH a dohányforgalmat érin-

tő módszertani változásokat hajtott

végre (a korábbi becslések helyett a

Nemzeti Dohánykereskedelmi Non-

profi t Zrt. teljes körű adatállománya-

it használja), ami 2,5 százalékponttal

emelte a növekedési ütemet (ami fel-

tehetően kifehéredési hatással járt),

enélkül számolva a kiskereskedel-

mi forgalom 2,6%-kal nőtt. Mivel a

módszertani változatás tavaly júliu-

sig visszamenőlegesen érinti az ada-

tokat, ezért az év első felében fenn-

maradhat az igen magas dinamika,

míg a második félévben bázishatá-

sok miatt valamelyest, 3,5-5% körü-

li szintre mérséklődhet a növekedési

ütem. Így idén 5%-ot kissé meghala-

dó mértékben növekedhet a kiske-

reskedelmi forgalom. Az adatokat

szintén felfelé „torzítja”, hogy az on-

line pénztárgép-rendszer hatására a

bevallott forgalom is megnőtt. Ettől

függetlenül is a kiskereskedelmi for-

galom jelentős növekedése hozzájá-

rulhat a GDP növekedés idei kedvező

alakulásához. A hazai kiskereskedel-

mi forgalom a harmadik leggyorsabb

növekedést érte el az EU tagállami

között.

Kissé lefékeződött a szálláshely

szolgáltatók forgalma májusban. Míg

áprilisban 14%-kal, májusban csu-

pán 2,9%-kal nőtt a szálláshelyek

vendégforgalma. Ezen belül április-

ban a külföldivendég-éjszakák szá-

ma 9,4%-kal, a belföldivendég-éjsza-

káké 22%-kal emelkedett, májusban

az előbbi 4,1%-kal csökkent, míg az

utóbbi 14%-kal nőtt, ami a belföldi

turizmus érdemi fellendülésére utal.

Kiugróan alakult az év eddigi része

az új autó eladások és a lakás adás-

Az ipari termelés és az ipari bizalmi index alakulása:

Forrás: KSH, Európai Bizottság, Takarékbank előrejelzés

Az építőipar növekedése az EU tagállamaiban (április, év/év):

Forrás: Eurostat

Folytatás a 19. oldalról

60

50

40

30

20

10

0

-10

30

20

10

0

-10

-20

-30

ipari termelés

ipari bizalom (jobb skála

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

20

10

0

-10

-20

-30

-40

Sp

an

yo

lorszá

g

Szlo

vé

nia

Ma

gy

aro

rszág

Le

ng

ye

lorszá

g

EZ

18

Cse

ho

rszág

EU

28

Sv

éd

orszá

g

Na

gy

-Brita

nn

ia

Né

me

torszá

g

Fra

ncia

orszá

g

Ho

llan

dia

Bu

lgá

ria

Ola

szorszá

g

Szlo

vá

kia

Ro

má

nia

Po

rtug

ália

Takarék 2014. augusztus 21

A kiskereskedelmi forgalom növekedése az EU tagállamaiban (május, év/év):

Forrás: Eurostat

A hazai beszerzési menedzser index és a GKI konjunktúraindex:

Forrás: MLBKT, GKI

A hazai gazdasági hangulat index és a GDP alakulása:

Forrás: KSH, Eurostat, Takarékbank előrejelzés

vételek területén is. Az újautó eladá-

sok júniusban 26,2%-kal, az év első

felében 21,5%-kal nőttek. Az ingat-

lanpiac forgalma pedig közel 20%-

kal emelkedett júniusban és 13%-kal

az első félévben a tavalyihoz képest.

Jelentős, 60% feletti növekedést mu-

tatnak a kihelyezett lakáshitelek érté-

ke, míg májusban mintegy 30%-kal

emelkedtek a lakásépítési engedé-

lyek száma. A második negyedévben

kiemelkedő növekedést regisztrál-

tak a budapesti irodapiacon, a brut-

tó bérbeadás volumene az első fél-

évben 71%-kal nőtt.

Összességében elmondható, hogy

bíztatóan folytatódik az idei év az

első negyedéves kedvező teljesít-

ményt követően, a második negyed-

évben kissé tovább gyorsulhatott a

növekedés. A hazai üzleti bizalom

a tavaszi hónapokban 16 éves, a fo-

gyasztói bizalom 8 éves csúcsra ért.

Mivel a külső és belső keresleti kilá-

tások várhatóan kedvezőek marad-

nak, trendfordulóra nem számítunk.

A külső kereslet javulása elsősorban

az európai adósságválság enyhülé-

sének, az európai gazdaságok las-

san élénkülő növekedésének kö-

szönhető, ez azonban továbbra is

egyenlőtlenségeket mutat és töré-

kenynek bizonyulhat. Mivel az eu-

rópai országok többsége túljutott

a fi skális kiigazítási kényszereken, a

költségvetés így egyre kevésbé fé-

kezi a gazdaságokat, miközben az

Európai Központi Bank is igyekszik

további támogatást adni a gazda-

ságnak. A hazai exportkilátásokat

ezenfelül a felfutó autógyártás, va-

lamint más új termelőüzemek kivi-

tele is fokozzák, ezzel szemben az

orosz-ukrán válság és recesszió va-

lamelyest hátráltatják. A belső ke-

resletet elsősorban a beruházások

húzzák, amelyek részben az EU for-

rások gyorsuló felhasználásának kö-

szönhető, részben azonban a javu-

ló külső és belső kereslet hatására a

versenyszférában is élénkül a beru-

házási kedv, amelyet az MNB növe-

kedési hitelprogramja is támogat. A

háztartások fogyasztása szintén egy-

re érezhetőbben járul hozzá a növe-

kedéshez, ami a már említett reálbér

növekedésnek, a foglalkoztatás bő-

vülésének, valamint a fogyasztói bi-

zalom javulásának köszönhető.

40

20

0

-20

-40

-60

-80

10

8

6

4

2

0

-2

-4

-6

-8

-10

140.0

130.0

120.0

110.0

100.0

90.0

80.0

70.0

60.0

50.0

60

50

40

30

Üzleti bizalom

Fogyasztói bizalom

Gazdasági hangulat

BMI (jobb)

GDP növekedés

gazdasági hangulat

(jobb skála)

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Lu

xe

mb

urg

Ro

má

nia

Ma

gy

aro

rszág

Litv

án

ia

Ész

torszá

g

Na

gy

-Brita

nn

ia

Írorszá

g

Sv

éd

orszá

g

Má

lta

Be

lgiu

m

Le

ttorszá

g

Fra

ncia

orszá

g

Dá

nia

Szlo

vá

kia

Po

rtug

ália

Bu

lgá

ria

EU

28

Sp

an

yo

lorszá

g

EZ

18

Né

me

torszá

g

Fin

no

rszág

Le

ng

ye

lorszá

g

Au

sztria

Szlo

vé

nia

20

15

10

5

0

-5

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Gazdaság

Takarék 2014. augusztus22

Gazdaság

Mindenki keresse a helyétaz innováció támogatásánakaz új rendszerében!

A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára az előttünk álló évek sorsdöntőek lesznek. Az ország agráradottságait olyan alacsony szinten használ-juk ki, ami már mindenképpen beavatkozást igényel. Rég nem látott mélységű jogszabályi változások történnek, támogatások csoportosulnak át itthon, de az EU sem tétlenkedik, továbbra is biztosítja a forrásokat, és fejleszti ezek felhasználásá-nak feltételeit. Ebbe a körbe tartozik az innovációk új támogatásának módszer-tana is. Ezt most kell megismerni, mert fél év múlva már késő lesz. A fi nanszírozó számára nagyon fontos üzenete lesz annak, hogy mely mezőgazdasági és élel-miszeripari vállalkozások vesznek részt a programban. Ez ugyanis egyfajta vízvá-lasztó lesz azon cégek között, akik képesek az innovációikat ebbe a rendszerbe il-lesztve megvalósítani, illetve az erre képtelenek között.

Szerző: Fórián Zoltánvezető agrár-

szakértő,Takarék-

bank Zrt.

Európai Innovációs Partnerség

ÚJ FOGALMAT kell megtanulnunk. Az

Európai Innovációs Partnerség (EIP)

az európai versenyképesség foko-

zására irányuló közösségi kezdemé-

nyezés. Megéri időben megismerni

és felkészülni a fejlesztések támoga-

tásának e formájára, módszerére, ele-

meire. A fejlesztés és az innováció el-

választhatatlan fogalmak. Ilyen irányú

pályázati források elérésére az előző

(2007–2013) pénzügyi-kifi zetési cik-

lusban is volt lehetőség.

Az innováció meghatározása

E fogalomnak sok meghatározása lé-

tezik, amelyek alapvetően nem tér-

nek el egymástól, csak más szempon-

tok szerint lettek kialakítva. Az alábbi

egy általánosan elfogadott változat.

Az innováció egy új ötlet sikeres

alkalmazására utal, amelyet újnak

lehet tekinteni az alkalmazási terü-

leten. Az új ötlet lehet egy termék,

gyakorlat, szolgáltatás, termelési el-

járás, vagy egy új módszer a dolgok

rendszerezésére stb. Az innováció

lehet technológiai, nem technoló-

giai, vagy társadalmi, és alapulhat

új, avagy hagyományos gyakorla-

tokon.

Aktualitás

E téma aktualitását az adja, hogy már

most el kell kezdeni az operatív cso-

portok szervezését, az innovációs té-

mák meghatározását, akár a projekt-

tervek összeállítását is ahhoz, hogy

a rendszer indulásakor a mezőgaz-

dasági és élelmiszeripari vállalkozá-

sok is részesülhessenek e támogatá-

si forma nyújtotta előnyökből. Lássuk

is mindjárt, hogy miből élünk! Az EIP

AGRI támogatás két lábon fog állni.

Egyik láb az operatív csoportok fel-

állítását és működését támogatja öt

évig, évente maximum 30 millió fo-

rinttal. A másik láb maga az innová-

cióhoz kapcsolódó beruházás, ame-

lyet maximum 300 millió forinttal, 70

százalékos támogatási intenzitás mel-

lett támogatnak majd.

A versenytársakkal összehasonlít-

va az látszik, hogy a magyar agrárgaz-

daság és tudományos élet szereplő-

inek együttműködésében van még

hova fejlődni. Ehhez az Európai Unió

olyan támogatási lehetőséget biztosít,

amellyel az érintetteknek élniük kell.

A tervek szerint tehát azok a konzorci-

umok, amelyekben gazdálkodó szer-

vezetek, tudományos intézmények,

tanácsadói szervezetek együttmű-

ködnek egy innovációs projekt meg-

valósításában támogatást kaphatnak

a partnerség létrehozásához és mű-

ködéséhez, a megvalósítandó inno-

vációhoz kapcsolódó beruházáshoz.

Máshogy megfogalmazva tehát

az EIP lényegében egy közös plat-

formot hoz létre az agrárszektor, a

biogazdaság, a tudományos élet, a

tanácsadók és más érintettek között

uniós, nemzeti és regionális szinten.

A segítségével hamarabb ültethetik

át a kutatási eredményeket a gyakor-

latba, és folyamatos visszajelzéseket

kaphatnak a tudósok a való életben

felmerülő igényekről. Az EIP az infor-

mációáramlás és a jó gyakorlatok meg-

osztásának gyorsításával támogatja a

Közös Agrárpolitika, valamint az EU In-

novációs és Kutatási Keretének céljait.

Az Európa 2020 Stratégia költ-

ségvetése 4,5 milliárd eurót határo-

Takarék 2014. augusztus 23

Gazdaság

Folytatás a 24. oldalon

zott meg az élelmiszer-biztonság, a

biogazdaság és a fenntartható mező-

gazdaság terén való kutatás és fejlesz-

tés céljaira. A mezőgazdasági termelé-

kenység javítását, a fenntarthatóságot

célul tűző európai innovációs partner-

ség (EIP-AGRI) koncepciója, hogy te-

vékenysége révén hidat képezzen a

gazdálkodási gyakorlat és a tudomá-

nyos kutatás között, fokozva ezzel az

európai versenyképességet.

Az EIP lényege

Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt

döntött arról, hogy „Európai innováci-

ós partnerséget” kezdeményez 2014–

2020-ra a mezőgazdasági termelé-

kenység és fenntarthatóság terén is.

Az Európai Unió végrehajtó testületé-

nek ezzel az a célja, hogy a két, talán

legnagyobb kihívást kezelje, amely-

lyel a tagállamok agrárszektorainak

szembe kell néznie. Az egyik, hogy

– reagálva a világszerte jelentősen

megnőtt élelmiszerigényre – hogyan

növeljék az ágazat termelését és a ter-

melékenységét, a másik pedig, hogy

hogyan váljon a gazdálkodás fenn-

tarthatóbbá, környezetbarátabbá, és

javítsák az erőforrás-felhasználás ha-

tékonyságát. Ebben szorosan bele-

tartozik a mezőgazdasági termékek

feldolgozása és a fogyasztóhoz való

eljuttatása is.

Az EIP lényegében egy új megkö-

zelítés az uniós kutatásban és innová-

ciós politikában. Egy kihívás vezérelt,

a társadalmi előnyökre és a kapcsoló-

dó ágazatok és piacok modernizáció-

jára fókuszál. A teljes innovációs lánc-

ra hat, együttműködésre késztetve az

érintett szereplőket uniós, nemzeti és

regionális szinten.

Az EIP a Bizottság 2013 utáni Kö-

zös Agrárpolitika-reform (KAP) javas-

lataira alapul. A tudás átadása és az

innováció az első helyen áll a KAP vi-

dékfejlesztési (kettes) pillérében prio-

ritások 2014–2020. A jövőbeni vidék-

fejlesztési politika társ-fi nanszírozást

nyújtana operatív csoportok részére,

amelyek gazdákból, tanácsadókból,

kutatókból vállalkozásokból és más

szereplőkből állnak. A támogatott

kulcstevékenységek közé tartozik az

„együttműködés”, a „tudásátadás”, a

„tanácsadási szolgáltatás”, a „befek-

tetés” vagy az „üzleti fejlesztés”.

Az EIP célja, működése

Az EU kutatási és innovációs politi-

kája („Horizont 2020”) kulcsszerepet

játszana a szükséges tudásalap biz-

tosításával. Többek között alkalma-

zott kutatási projekteken, határon át-

nyúló és klaszter-kezdeményezéseken,

bemutató és próbaprojekteken, vala-

mint az innovációs központok támo-

gatásán keresztül tudna hozzájárulni

az EIP-hez. A vidékfejlesztési politika

biztosítaná a regionális, míg a Hori-

zont 2020 a régiók közötti vagy felet-

ti szinten folyó projektek fi nanszíro-

zását, de akár más politikák (így pl. a

kohéziós vagy oktatási politika) is to-

vábbi lehetőségeket nyújthatnak. Az

EIP létrehozása ugyanakkor nem je-

lentené új pénzügyi alapok létreho-

zását, a meglévő mechanizmusokra

épülve igyekezne azokat hatékonyab-

ban kihasználni.

Emellett egy új, uniós szintű EIP-

hálózatot hoznak létre, amely köz-

vetítőként javíthatja a tudományos

és a gyakorlati szint közötti párbe-

szédet, valamint erősítheti az együtt-

működést. A hálózat szorgalmazza az

operatív csoportok létrehozását, és

szemináriumokkal, adatbázisokkal,

valamint ügyfélszolgálattal segíti a

munkájukat. A hálózat összegyűjte-

né az innovációs projekteket, és infor-

mációkat szolgáltatna róluk, valamint

biztosítaná az információáramlást a

helyi és a regionális szint között. Egy

magas szintű irányítóbizottság indí-

taná el a folyamatot, és szabna irányt

az EIP-nek egy stratégiai végrehajtá-

si terv kidolgozásával. A bizottság a

tagállamok és az érintettek képvise-

lőiből állna. Ez az útmutatás ugyan-

akkor nem lenne túl szoros, mivel az a

már létező struktúrákra épülne. Ezzel

ugyan már a harmadik, vidékfejlesz-

téssel kapcsolatos hálózat jönne lét-

re a már meglévő, általánosabb Euró-

pai Vidékfejlesztési Hálózat (minden

tagállamban egy-egy nemzeti tag-

gal), valamint az EIP-hez hasonlóan

specializált Európai Értékelési Háló-

zat a Vidékfejlesztésért mellé. A Bi-

zottság szerint ugyanakkor az ilyen,

részterületekkel foglalkozó hálóza-

tok javítják a hatékonyságot. Emel-

lett az EIP-re szükség van, hogy meg-

legyen a megfelelő szaktudás és az

eredményes kétirányú kommuniká-

ció az agráriumban részt vevők és a

tudományos élet tagjai között, ami

egy általános hálózatban elveszne a

Bizottság szerint. A terv miatt ráadá-

sul nem kellene nemzeti vagy regio-

nális szinten is létrehozni egy külön

hálózatot, és számukra is egyszerűbb,

személyre szabottabb szolgáltatást

nyújthatnának.

Az EIP általános céljai:

Kutatási és fejlesztési lehetőségek

fokozása;

Demonstrációs és pilot tevékeny-

ségek beruházásainak koordinálása;

Szabályok és normák előzetes le-

fektetése;

A piacra jutás meggyorsítása a ke-

reslet koordináltabb közbeszerzések

ösztönzésével;

Meglévő kezdeményezések haté-

konyabb összehangolása, kiegészíté-

se új intézkedésekkel.

Az EIP operatív céljai:

Az élvonalbeli kutatás és technoló-

gia közelebb vitele az érdekeltekhez;

A kutatási eredmények tényleges

innovációra váltása;

Gyorsabb gyakorlati megvaló-

sulás;

A kutatási igényekre vonatkozó

rendszeres visszajelzések a gyakor-

lati oldal felől;

A fenntartható innovációs beruhá-

zásokra irányuló közös erőfeszítések-

kel kapcsolatos tudatosság növelése.

Az EIP kiterjed:

kísérleti fejlesztésekre;

kutatási eredmények terjeszté-

sére;

termelési folyamatba való beillesz-

tésére;

tanúsítási eljárásra a kutatási ered-

mények hozzáadott érték-szintjének

fokozására.

Takarék 2014. augusztus24

Gazdaság

Folytatás a 23. oldalról

Az EIP hálózatának elemei

Az EIP tehát egy hálózaton keresz-

tül fogja szervezni a céloknak meg-

felelő innovációs tevékenységet. En-

nek brüsszeli központja már létrejött:

http://ec.europa.eu/agriculture/eip/.

Ez az EIP Hálózat a tagállami inno-

vációs projektek legjobbjait össze-

gyűjtő EU szintű tudásmegosztási in-

tézmény, amelynek „az agrárgazdaság

termelékenységét és fenntarthatósá-

gát” célzó platformja az EMVA része.

Az EIP hálózat EU szinten fog működ-

ni, a tagállamok is létrehozhatnak spe-

ciális innovációs hálózatokat, de nem

kötelezően. Nálunk létre fog jönni egy

koordinációs központ. Ez fogja a lét-

rejövő operatív csoportok munkáját

szervezni, és beilleszteni a közösségi

programba.

Operatív csoportok arra hivatot-

tak, hogy összehozzák az innová-

ciós szereplőket, mint a gazdákat,

kutatókat, tanácsadókat, cégeket,

környezetvédelmi csoportokat, fo-

gyasztói érdekvédelmi csoportokat,

vagy más nem kormányzati szerve-

zeteket, hogy előmozdítsák az inno-

vációt a mezőgazdaságban. Ezek a

csoportok tehát konkrét innovációs

projektek köré épülnek azzal a cél-

lal, hogy innovatív megoldásokat ta-

láljanak bizonyos kihívásokra, vagy

új lehetőségekre. Lényegében azo-

kat a különféle kompetenciákat hi-

vatottak összegyűjteni a gyakorlati

életből és a tudományból, amelyek

szükségesek az adott projekt, vagy

feladat megvalósításához. Az opera-

tív csoport dolgozza ki az adott pro-

jekt tervét, benne a projekt várható

eredményeit és annak eszközeit, lé-

péseit, szakaszait, valamint terjeszti

a projekt eredményeit, különösen az

EIP hálózaton keresztül.

Az innovatív projekt lehet új ter-

mék, gyakorlat, szolgáltatás, termelési

eljárás vagy a folyamatok új szervezé-

si módja. Viszont fi gyeljünk oda arra,

hogy önmagában a piacon kapható

technológia, szolgáltatás vagy rend-

szer bevezetése, egyszerű adaptálá-

sa nem innováció.

A következő új fogalom, illetve

elem az IEP hálózatban az innováci-

ós bróker. Ő az operatív csoport fel-

állítását kezdeményező, megvalósító

és mentoráló természetes vagy jogi

személy. Személyesen részt vesz az

innovatív projekt- és projekttervek

kialakításában, fi gyeli a pályázati ki-

írást, segít a pályázati anyag össze-

állításában, dokumentálja a projekt

eredményeit, tartja a kapcsolatot az

Európai Innovációs Partnerség többi

szereplőjével, megosztva velük a pro-

jekt kimenetelét. Szóval központi fi -

gura lesz. Hogy ki? Előzetes informá-

ciók szerint a nemzeti vidékfejlesztési

hálózatot tervezik használni innová-

ciós brókerként.

MNB: a keresztgaranciarendszer megszűntetiaz aszimmetriát

A szövetkezeti hitelintézeti szektor 2013. decemberi 18,1 százalékos tőkemegfelelési mutatója szektorszinten megfelelő, a tőkeellátottságban azonban egyedi szinten je-lentős aszimmetria fi gyelhető meg, aminek kockázatait az Integrációs Szervezet ke-resztgarancia rendszere gyakorlatilag megszűnteti – írja a Magyar Nemzeti Bank leg-frissebb, 2014 májusi Pénzügyi Stabilitási jelentésében. A jegybank szerint a szektor tőkeellátottságát tovább erősíti, hogy az Integrációs Szervezet tavaly év végén 135,5 milliárd forint állami támogatást kapott, így annak tőkeereje jelentősen erősödött.

Szerző: P.K.

A JELENTÉS szerint a hazai bankrend-

szer likviditása sokk esetén is megfe-

lelő, az úgynevezett Likviditási Stressz

Index javulást mutat. A tavalyi év má-

sodik félévében a fi nanszírozásban

lévő sérülékenység mérséklődött és

emelkedett a tőkeellátottság, így a

Tőke Stressz Index érdemben javult

– állapítják meg.

Az önfi nanszírozást

célozza a jegybank

A jegybanki alapkamat-csökkentések

és a Növekedési Hitelprogram (NHP)

hatására a tavalyi év második felé-

ben számottevően enyhült a pénz-

ügyi rendszer prociklikussága. Ám a

bankrendszer eszközoldalának egész-

ségtelen szerkezete továbbra sem tá-

mogatja kellőképpen a fenntartható

gazdasági növekedést - ahhoz a pi-

aci alapú vállalati hitelezés élénkü-

lésére és a kínálati korlátok oldódá-

sára is szükség lenne – álla jegybank

jelentésében.

A jegybanki eszköztár önfi nanszí-

rozást támogató irányba történő át-

alakítása a külső sérülékenységünk

Takarék 2014. augusztus 25

Gazdaság

mérséklését, a jegybank helyett az

állam belső finanszírozásának nö-

velését célozza. Számos intézkedé-

se irányul a bankrendszer mérle-

gének eszközoldali átalakítására. A

Növekedési Hitelprogram első pil-

lére a kkv-hitelezést ösztönzi, míg

a második pillér a természetes fe-

dezettel nem rendelkező vállalko-

zások devizahiteleinek forintra váltá-

sát segíti. A háztartási szegmensben

a túlzott, egészségtelen hitelnöve-

kedés kialakulásának kockázatát

makroprudenciális szabályozással

szándékozik csökkenteni a jegybank.

A vállalati nemteljesítő hitelek csök-

kenése érdekében a portfólió-tisz-

títás gyorsítását elősegítő lépések

szükségesek.

Egészségesebb

hitelezési szerkezet

2013 második felében elsősorban

a Növekedési Hitelprogramnak kö-

szönhetően a vállalati, azon belül is a

kkv-hitelezésben számottevő javulás

ment végbe, amit a 2012 augusztu-

sa óta tartó kamatcsökkentési ciklus

is támogat. Az új hitelezés szerkeze-

te egészségesebb irányba mozdult

el a hosszú lejáratú forinthitelek tér-

nyerésével. Mindazonáltal a piaci ala-

pon történő hitelezésben nincs érde-

mi fordulat; a bankok kínálati korlátai

változatlanul szigorúak.

Bár a külső környezet javult a leg-

utóbbi jegybanki jelentés óta, tovább-

ra is számottevő kockázatok jellemzik

a globális pénzpiaci és makrogazda-

sági környezetet. Hazánk bruttó kül-

ső adóssága – a fi nanszírozási képes-

ségben évek óta tartó alkalmazkodás

ellenére – továbbra is magas, ami ér-

zékennyé teszi a pénzügyi rendszert

a külső sokkokkal szemben. Az állam

bruttó deviza-, illetve külföldi adóssá-

gát a bankrendszer nagyobb állam-

papír-tartásával lehetne csökkente-

ni, amire nemzetközi összehasonlítás

alapján van tér.

Hazánkban a reálgazdasági folya-

matok növekedést vetítenek előre, s

egyúttal a pénzpiaci kockázatok mér-

séklődésének irányába hatnak. A kül-

ső egyensúlyi pozíció további javulása

csökkenti az ország sérülékenységét.

Mindazonáltal jelenleg még mindig

magas az ország külső eladósodottsá-

ga, így hazánk külső sokkokkal szem-

beni érzékenysége továbbra is fennáll.

Ezen kockázatok mérséklése érdeké-

ben az MNB az önfi nanszírozást tá-

mogató eszköztár-átalakítást hajtott

végre, melynek közvetlen célja, hogy

a hazai tulajdonú bankok több állam-

papírt tartsanak a jegybanki sterilizá-

ciós eszközök helyett.

A Növekedési

Hitelprogram hatásai

2013 második felében a jegybank Nö-

vekedési Hitelprogramjának hatásá-

ra a vállalati hitelállomány leépülésé-

nek üteme jelentősen mérséklődött,

míg a kkv hitelezésben megállt a zsu-

gorodás. Az NHP második szakaszán

belül 126 milliárd forintnyi szerző-

désre került sor 2014. április végéig.

Az NHP második szakaszában 2014.

áprilisig összesen a jelenleg felhasz-

nálható keret mintegy 25 százaléka

került leszerződésre. A jegybanki hi-

telprogram első szakaszához képest a

Folytatás a 26. oldalon

Kiemelt kockázatok és azokat csökkentő lépések

Kockázatokat csökkentő lépésekKiemelt kockázatok

Megjegyzés: Narancssárga: magas kockázat, Vörös: súlyos kockázat.

(1) A hazai bankrendszer to-vábbra sem támogatja kellő-képpen a gazdasági növeke-dést a hitelezésen keresztül

A bankrend-szert érintő

kérdésekben a teherviselő

képességfokozottabb

fi gyelembevételeA prudens fi skális

politika fenntartása,

kiszámíthatószabályozói környezet

és a fenntarthatógazdasági növekedés

támogatása mellett

Hitelgarancia szervezetek aktívabb szerepvállalása – a legnagyobb garancia szerve-zet csökkentette díjait és egyszerűsítette a folyamatait. Kockázati tőkealapok növekvő aktivítása (EU forrásból) segítheti a nagyobb növekedési potenciálú kisvállalkozásokat

PTI, LTV szabályozás hozzájárulhat a prudens háztartási

Jogi, szabályozói környezet: (1) több hitelezői jog bedőlt hitelek esetén (2) a felszámolás, csődeljárás hatékonyabbá tétele,

adminisztratív terhek csökkentése. A portfóliótisztítás gyorsítása érdekében szabályozói lépések szükségesek

Önfi nanszírozási koncepció: Az MNB az új intézkedésekkel (kéthetes kötvény betétesítése, kamatcsereeszköz, valamint a válságkezelő hosszú repó és eszköz csere bevezetésével) a bruttó külső adósság

csökkentését, az államadósság külföldi fi nanszírozástól való függését, a deviza-adósság csökkenésétszeretné elérni. Devizamegfelelési mutató (DMM) szigorítása, a megújítási kockázatokat csökkenti a bankrendszerben

Növekedési Hitelprogram másodikszakasza segíti a kkv szegmens

fi nanszírozását.

Az NHP-ban lehetővé vált kereskedelmi in-gatlanok bérbeadási célú megvásárlásá-

nak refi nanszírozására is, ha az nemteljesítő vagy felmondott hitelhez kapcsolódik

Az árfolyamgát intézményének olyan irányú átalakítása, ami az árfolyamkockázattól az eddiginél nagyobbrészben, vagy teljes mértékben megszabadítja a természetes fedezettel nem rendelkező háztartásokatNemteljesítő hiteleknél részleges adósság-elengedés, ami akkor válik eff ektívé, ha az ügyfél újra képes

törleszteni és fi zetési fegyelmet mutat. Végleges döntés a devizaadós-probléma kezeléséről

A "too-big-to-fail" probléma súlyosbodására: a Bázeli 3 szabályozás a rendszerkockázatilag kiemelt bankok számára többlettőkekövetelményt állapít meg.

A versenyt a háztartási szegmensben a hitelkíváltások, míg a vállalati szegmensben az alternatív fi nanszírozási formák támogatása erősítheti

2b) Vállalatoknál magas a nemteljesítő állomány

(3) A külső kockázatokravaló jelentős sérülékenység

a magas külső adósság miatt

(4a) Tartósan gyenge jövedel-mezőség a bankrendszerben

(4b) Banki konszolidációsorán nem megfelelő piaci

sruktúra alakulhat ki

(2a) Háztartási devizaadósság jelentős stabilitási kockázatotokat

hordoz a romló portfólióminőségen keresztül

Takarék 2014. augusztus26

Gazdaság

Jelentés a fi zetési rendszerről1

A belföldi pénzforgalomban és a hazai fi zetési és elszámolási rendszerek műkö-désében megfi gyelhető tendenciákat, a főbb kockázatokat, valamint az MNB által alkalmazott eszközöket mutatja be 2013, és 2014 elejének releváns infor-mációi alapján. Az jelen anyagban a teljesség igénye nélkül, csak a Kiemelt üze-neteket, és annak kiegészítő magyarázatait szerkesztettük be.

MNB-tanulmány

A TRANZAKCIÓS illeték bevezeté-

sét követő költségnövekedés ellené-

re 2013-ban nem volt megfi gyelhe-

tő gyors és erőteljes alkalmazkodás

a gazdasági szereplők fi zetési szo-

kásaiban.

Az elektronikus fizetési eszkö-

zök használata a korábbi trendek-

nek megfelelő ütemben emelke-

dett. Folytatódott a lassú térnyerés

és a készpénzhasználat csökkent, a

változás üteme azonban továbbra

sem kellően gyors. A tranzakciós il-

leték bevezetését követően a koráb-

bi tendenciák akár már rövidtávon

is megváltozhattak volna. Sajnos, el-

maradt a megemelkedett pénzfor-

galmi költségekhez történő gyors és

erőteljes alkalmazkodás mind a la-

kossági mind pedig a vállalati ügy-

felek esetében. A lakossági ügyfelek

fi zetési eszközökkel való ellátottsága

nem változott jelentősen, így nem

feltételezhető, hogy nagymérték-

ben emelkedett volna a bankkap-

csolattal nem rendelkezők aránya.

Az elektronikus fi zetési eszközök

használata terén tapasztalható las-

sú felzárkózás ellenére uniós össze-

hasonlításban továbbra is jelentős

a lemaradás a pénzforgalom haté-

konysága terén.

Magyarországon a felnőtt lakosság

jelentős része rendelkezik bankszám-

lával, és a számlára utalt rendszeres

jövedelem aránya is megfelelően ma-

gas az elektronikus fi zetési eszközök

nagyobb arányú használatához. A leg-

nagyobb forgalmú fi zetési mód, az át-

utalás GDP-hez viszonyított 15-szörös

értéke nem sokkal marad el az Euró-

pai Unió átlagától. A kiskereskedel-

mi és egyéb vásárlási helyzetekben

alkalmazott elektronikus fi zetések te-

kintetében, valamint a közüzemi és

egyéb szolgáltatások elektronikus

fi zetése terén azonban egyaránt je-

lentős tere van még a fejlődésnek.

1 Az MNB tanulmánya 2014. június 5-én jelent meg, Bartha Lajos igazgató irányításával készült, a PST és az MT is megtárgyalta, ezzel együtt, az abban megfogalmazottak nem feltétlenül egyeznek a PST, MT és az MNB hivatalos álláspontjával. Részletesen itt olvasható: http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Kiadvanyok/mnbhu-jelentes-a-fi zetesi-rendszerrol/Jelentes_a_fi zetesi_rendszerrol_2014.pdf

második szakaszban nagyobb hang-

súly helyeződik az új hitelek folyósí-

tására, a szerződések közel 98 szá-

zaléka ebbe a kategóriába tartozik.

A bankrendszer jövedel-

mezősége, tőkehelyzete

2013 végén a bankrendszer kumulált

adózás előtti eredménye 114 milliárd

forint volt, amit ha egy jelentős egye-

di hatástól tisztítunk, nulla körüli ered-

ményt kapunk. A bankrendszer jöve-

delmezőségi kilátásai előretekintve is

gyengék, emiatt a működési költségek

csökkentése kerülhet előtérbe, amit a

bankrendszeri konszolidáció során a

fúziókban lévő szinergiák kiaknázá-

sa segíthet igazán. A tőkemegfelelési

mutató több éves csúcson áll, mivel a

kockázattal súlyozott eszközök csök-

kenése és a veszteségeket ellensúlyo-

zó tőkeemelések meghaladják a nega-

tív eredménytartalék növekedését. A

koncentráció itt is erős: a három leg-

nagyobb puff errel rendelkező bank

adja a teljes bankrendszeri szabad

többlet több mint 60 százalékát, mi-

közben ezen bankok mérlegfőösszeg

alapú piaci részaránya minimálisan ha-

ladja meg a 40 százalékot – állapítja

meg a stabilitási jelentés.

Folytatás a 25. oldalról A jegybank szerint a szövetkezeti

hitelintézeti szektor 2013. decemberi

18,1 százalékos tőkemegfelelési mu-

tatója szektorszinten megfelelő (73.

ábra). A tőkeellátottságban azonban

egyedi szinten jelentős aszimmetria

fi gyelhető meg, aminek kockázatait

az Integrációs Szervezet keresztga-

rancia rendszere gyakorlatilag meg-

szűnteti. Mindezt tovább erősíti, hogy

az Integrációs Szervezet a tavalyi év

végén 135,5 milliárd forint állami tá-

mogatást kapott, így tőkeereje jelen-

tősen erősödött. Jelenleg a szektor

SREP TMM-mutatója szintén erős el-

lenálló képességet jelez, mértéke 13,8

százalék. A magas tőkemegfelelési

mutató egyik oka, hogy a takarék-

szövetkezetek mérlegének az esz-

közoldalán kicsi a hitelek részaránya,

miközben az alacsony tőkeigényű ál-

lampapírok és bankközi kihelyezések

aránya magas.

A szövetkezeti hitelintézetek összesített adózás előtti

eredménye és ROE-mutatója, valamint tőkemegfelelése

Forrás: MNB

Adózás előtti eredmény ROE (jobb skála) TMM (jobb skála)

15

12

9

6

3

0

Mrd Ft %

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

30

24

18

12

6

0

Takarék 2014. augusztus 27

Gazdaság

Folytatás a 28. oldalon

Az elmúlt időszak szabályozási

fejleményei – különösen a pénzügyi

tranzakciós illeték bevezetése – je-

lentős mértékben megváltoztatták

a pénzforgalmi szolgáltatók árazási

gyakorlatát, további szabályozások

pedig idén is hatással lehetnek erre.

A 2013-ban bevezetett pénzügyi

tranzakciós illeték hatására jelentő-

sen megváltozott a pénzforgalmi

szolgáltatások árazása. Az illeték-

áthárítás fokozatosan ment végbe,

az illetékkulcsok megemelése után,

2013 októberére pedig teljes mér-

tékben lezajlott az alkalmazkodás.

Az illetéket a szolgáltatók többsége

teljes mértékben és közvetlenül át-

hárította, a kártyás vásárlások esetén

közvetett módon, az éves kártyadí-

jakban érvényesítette. Az ingyenes

készpénzfelvételi lehetőség 2014-

es bevezetésének és a bankközi ju-

talékok csökkentésének következté-

ben további változások várhatóak a

pénzforgalmi árazásban.

2013-ban nagymértékben emel-

kedtek a lakossági pénzforgalmi szol-

gáltatások költségei, amit a 2014.

februártól igénybe vehető ingye-

nes készpénzfelvétel, illetve a hatá-

rozottabb fogyasztóvédelmi intéz-

kedések részben kompenzálnak.

Az áremelkedés eltérő mértékben

jelent meg a különböző pénzforgal-

mi szolgáltatásoknál, a készpénzfel-

vételek költségei egyes esetekben

2 A felvigyázásra a nemzetközi szakirodalom az „oversight” kifejezést használja, meglehetősen új keletű. A felvigyázás - az egyes intézményekre összpontosító, konkrét jogszabályi előírások betartását vizsgáló felügyeleti, vagy jegybanki ellenőrzéssel szemben - a fi zetési rendszerek, az értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszerek, a résztvevő intézmények, valamint az elszámolást és teljesítést biztosító infrastruktúra rendszerkockázati megközelítésű felügyelete. A hatályos jogszabályok a jegybanki felvigyázói funkció teljesítéséhez megfelelő eszközöket (engedélyezés, jóváhagyás, ellenőrzés, rendeletalkotás, szakhatósági hozzájárulás, stb.) biztosítanak az MNB számára. 3 BKR: Bankközi Klíring Rendszer

1.sz.ábra A magyarországi pénzforgalom fejlettségét jellemző mutatószámok alakulása uniós összehasonlításban

*Becsült érték az EU-országok egyedi adatközlése, az egy főre jutó csoportos beszedési adatok és a Deutsche Bank

(2005) tanulmánya alapján. Forrás: MNB, EKB.

Mutató SzámításMagyarország

2012Magyarország

2013Európai Unió

2012

Átutalások Átutalások éves összege / GDP 14,5 15,3 17,8

Vásárlások elektronikus fi zetése

Bankkártyás és egyéb elektroniku-san fi zetett vásárlások becsült éves összege / Éves lakossági fogyasztás

11,8% 13,0% 37,3%

Közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak elektro-nikus fi zetése

Csoportos beszedések és egyéb elektronikus számlafi zetések becsült éves összege / Számla-fi zetések becsült éves összege

23,5% 24,3% 70%*

tranzakciós díjak (teljes időszak) tranzakciós illetékéves kártyadíj (teljes időszak)

0,80,70,60,50,40,30,20,1

0

%

Készpénzfelvétel

Készpénzfelvétel

Átutalás

Átutalás

Bankkártyás fi

zetés

Bankkártyás fi

zetés

Háztartások Vállalatok

2. sz. ábra A pénzforgalmi díjak változása 2012 decembere és 213 márciusa,

valamint 2012 decembere és 2013 októbere között

több mint háromszorosára emelked-

tek 2013-ban. Ezt megelőzően 2011

áprilisa és 2013 eleje között a lakos-

sági ügyfelek átlagos pénzforgalmi

díjterhelése az elektronikus fi zetési

eszközök bővülő forgalma ellenére

sem változott. A pénzforgalmi költ-

ségek között a fi x tételek dominál-

nak, amelyek a tranzakciós illeték

közvetlen, tranzakciós díjakra tör-

ténő áthárítása ellenére is jelentő-

sen nőttek az elmúlt évben. Az ügy-

felek díjterhelésének mérséklődése

irányába hat az MNB jelenleg is zajló

fogyasztóvédelmi vizsgálatsorozata.

Az MNB ennek keretében már 2014

márciusában számos pénzforgalmi

szolgáltatót kötelezett a jogszerűt-

len módon megemelt pénzforgalmi

díjakból származó többletbevétele-

ik visszafi zetésére, illetve a jogsértés

megszüntetésére.

A felvigyázott2 rendszerek 2013-

ban hatékonyan és biztonságosan

bonyolították le a reálgazdasági és

pénzügyi tranzakciókat.

A felvigyázott rendszerek magas

megbízhatósággal üzemeltek. A koc-

kázatok a tavalyi évhez képest nem

növekedtek. A résztvevők közöt-

ti, illetve az ügyféltől ügyfélig tartó

tranzakciók átfutási ideje az elvárt-

nál kedvezőbben alakult. A fi zetési

és értékpapír-elszámolási rendsze-

rek forgalmának értéke kismérték-

ben növekedett a tavalyi évhez ké-

pest. Az ehhez szükséges likviditás

mind rendszer, mind pedig egyedi

banki szinten bőséges volt.

Az átutalások a BKR3 napközbeni

elszámolásban a jogszabályban elő-

írt 4 óra helyett átlagosan 2 óra alatt

jutnak el a kedvezményezett ügyfél

számlájára.

Az elszámolás és a kiegyenlítés

átlagos időtartama napközbeni el-

számolási ciklusonként 10 perc, mely

feldolgozási idő függ az adott ciklus-

ban elszámolásra kerülő tételek szá-

mától is. 2013-ban ez az időtartam

a legnagyobb tételszámú ciklusban

sem haladta meg a 15 percet. A köz-

vetlen BKR-résztvevők forgalmának

elemzése alapján a BKR napközbe-

ni elszámolásának öt ciklusa során

az ügyfelek átlagosan 2 órás átfu-

tási idővel számolhatnak.

Takarék 2014. augusztus28

Gazdaság

Folytatás a 27. oldalról

A BKR napközbeni elszámolás be-

vezetését követően az új rendszerhez

való alkalmazkodási folyamat 2013 kö-

zepére véget ért. Az NHP4 a bankok

alkalmazkodásának következtében

nem növelte meg az elszámolási és

kiegyenlítési kockázatot a VIBER5-ben.

A BKR napközbeni többszöri elszá-

molás létrehozása óta számos fi zetési

megbízást korábbi gyakorlatuktól el-

térően az ügyfelek nem a VIBER-ben,

hanem a BKR-ben teljesítenek. Az al-

kalmazkodási folyamat másik hatása-

ként 2012 második felében a VIBER-

résztvevők tételidőzítése napon belül

jelentősen későbbre tolódott, 2013-

ban pedig állandósult ez a gyakor-

lat. A 2013-ban elindított NHP hatá-

sára csökkent a bankok által az MNB

javára zárolt értékpapír-állományon

belül a pénzforgalom számára nap-

közbeni hitelkeretként felhasználha-

tó arány. A bankok annak érdekében,

hogy a korábban a pénzforgalmuk le-

bonyolításához szükséges likviditás

fennmaradjon, 2013 augusztusától

folyamatosan növelték az MNB javá-

ra zárolt értékpapírjaik állományát.

Az MNB-kötvény jegybanki be-

tétté alakítása miatt a bankoknak

gondoskodniuk kell arról, hogy ele-

gendő likviditással rendelkezzenek

továbbra is a fi zetési rendszerben

forgalmuk lebonyolításához.

4 NHP: Növekedési Hitelprogram5 VIBER: Valós idejű bruttó elszámolási rendszer, elsősorban a nagy összegű és rendkívül sürgős pénzügyi műveletek kiegyenlítésére szolgáló fi zetési rendszer. Az elszámolás és a teljesítés fedezetellenőrzéssel (bruttó elv) és egy lépésben, valós időben történik. Amennyiben a tranzakció benyújtását követő azonnali feldolgozás során a fedezet rendelkezésre áll, a megbízás vég-legesen és visszavonhatatlanul teljesül.

A TAKARÉKSZÖVETKEZETI szek-

tor 2013-ban végrehajtott átalakí-

tása és újjászervezése a fi zetetési

rendszerek közvetlen és közvetett

résztvevői körének megváltozá-

sával járt, ez azonban a fizetési

rendszerek működésére nem volt

érdemi hatással. 2013. november

1-jével a takarékszövetkezeti szek-

tor átalakításáról és újjászervezé-

séről, valamint a szükséges forrás

biztosításáról szóló kormányren-

delet alapján a hazai fi zetési rend-

szerekben – így a BKR-ben és a

VIBER-ben – a korábban közvet-

len résztvevő státuszban lévő 15

takarékszövetkezet és hitelszövet-

kezet a Magyar Takarékszövetke-

zeti Bank (Takarékbank) alá tartozó

közvetett rendszertag lett. A Taka-

rékbankhoz a hozzá képest kisebb

fi zetési forgalmat lebonyolító szö-

vetkezeti hitelintézetek kerültek

– amelyeknek a 2012. november

és 2013. március közötti összesí-

tett VIBER-forgalma 5,82 százalé-

ka, míg BKR napközbeni elszámo-

lás forgalma 8,26 százaléka volt a

Takarékbank forgalmának –, így

jelentós mértékű likviditási füg-

gőségi viszony nem alakult ki az

újonnan érkezett közvetett részt-

vevők és a Takarékbank között. A

résztvevőiszint váltás a bankkö-

zi forgalom egy részének kvázi

rendszerekbe – így például a Ta-

karékbank belső számlavezeté-

sébe – történő átterelődésével

járhat, csökkentve ezzel a fi zetési

rendszerek forgalmát. A közvetett

résztvevővé váló hitelintézetek és

ügyfeleik egymás közötti, illetve

a Takarékbankkal lebonyolított

ügyletek és fizetési tranzakciók

kerülnek át a kvázi rendszerbe.

2013. november és 2014. március

között az előző évek hasonló idő-

szakához viszonyítva az újonnan

közvetett résztvevővé vált hitelin-

tézetek és a Takarékbank együt-

tes VIBER-forgalma – bankközi és

ügyféltételek fi gyelembevételével

– értékben 7,2 százalékkal, darab-

számban 16,9 százalékkal csök-

kent, BKR napközbeni elszámolási

forgalma pedig 13,14 százalékkal

növekedett. Ez utóbbi növekedés

a reálgazdaság javuló teljesítmé-

nyéhez, és ehhez kapcsolódóan a

napközbeni elszámolás forgalom-

bővülési trendjéhez is köthető. A

Takarékbank közvetlen résztvevő-

ként mindkét rendszerben likvidi-

tási problémák nélkül tudta lebo-

nyolítani saját és a rajta keresztül

csatlakozó közvetett résztvevők

forgalmát. Az előző számok tükré-

ben a közvetett résztvevők miatt

sem a Takarékbank, sem a fi zetési

rendszer elszámolási és kiegyenlí-

tési kockázata számottevően nem

növekedett meg.

3. sz.ábra Az MNB által felvigyázott rendszerekben teljesített tipikus fi zetések

Felvigyázott rendszerek Tipikus fi zetések

VIBER

- bankközi tételek: pénz és tőkepiaci ügyletek pénzoldali kiegyenlítése, BKR napközbenielszámolás kiegyenlítése (pl. forint FX ügyletek forint lába, értékpapír ügyletek forintlábának DVP elvű kiegyenlítése)

- jegybanki tételek kiegyenlítése (pl. készpénzkezelés, jegybanki ügyletek (pl. betételhelyezés))

- ügyfél tételek: nagyértékű és sürgős vállalati és lakossági kifi zetések

BKR

éjszakaielszámolás

- ügyfelek által papíron benyújtot átutalások: egyszerű és csoportos (pl. bérek, nyugdíj kifi zetése)

- csoportos beszedés (pl. közüzemi számlák kifi zetése)- Magyar Államkincstár tételei

napközbenielszámolás

- ügyfelek által elektronikusan megadott átutalások: egyszerű és csoportos (pl. bérek)

KELER

- a nem garantált tőzsdei (fi x- és aukciós) ügyletek, a külföldi tőzsdéken kötött ügyletek,valamint az OTC ügyletek elszámolása és teljesítése

- a garantált tőzsdei azonnali és származékos ügyletek teljesítéseAz ügyletek teljesítése az alaptermékek leszállítását és pénzoldalikiegyenlítését foglalja magába.

KELER KSZF- a garantált tőzsdei azonnali ügyletek multilaterális nettó elven való elszámolása- a garantált tőzsdei származékos ügyletek árkülönbözet elszámolásaA biztosíték követelmények és garanciaalap meghatározása.

Takarék 2014. augusztus 29

Gazdaság

2014. augusztus 1-jétől megszűnik

az MNB-kötvény, és átalakul jegyban-

ki betétté. Az új instrumentum azon-

ban, szemben az MNB-kötvénnyel,

már nem számít a jegybank szem-

pontjából elfogadható fedezetnek.

Mivel a bankok által fedezetként zá-

rolt értékpapír-állomány legjelentő-

sebb része (közel 40 százaléka) az

MNB kéthetes kötvény volt, ezért az

új szabályozás mind fi zetési rendszer,

mind pedig egyedi banki szinten al-

kalmazkodást kíván. A bankrendszer-

nek az MNB számításai szerint mint-

egy 500 milliárd forint értékben kell

MNB-kötvény helyett azt helyettesí-

tő fedezetet biztosítani ahhoz, hogy

egyedi banki szinten is teljesüljön a

pénzforgalom.

Amennyiben kisebb méretű bank

vagy új piaci szereplő veszi át egy ha-

zai piacról kivonuló nagyobb részt-

vevő funkcióit, akkor a fizetési és

elszámolási rendszerekben fellépő

kockázatok csak kisebb mértékben

változnak.

A bankrendszer piaci szerkeze-

tének megváltozása kihat a fi zetési

rendszerek működésére és a pénz-

forgalmi szolgáltatások piacára is.

Egy nagyobb méretű bank kivonu-

lásának a fi zetési rendszerekre gya-

korolt hatását sok tényező befolyá-

solja, a lehetséges forgatókönyvek

alapján azonban egyiktől sem vár- Folytatás a 30. oldalon6 EMIR (Regulation on OTC derivative transactions, central counterparties and trade repositories); Az OTC derivatív ügyletekről, központi szerződő felekről és kereskedési adattárházakról szóló rendelet. OTC (Over the Counter) Tőzsdén kívüli piac (ideértve az MTF és az OTF platformokat is). MTF (Multilateral Trading Facility) Multilaterális (alternatív) kereskedési platform. OTF (Organised Trading Facility) Szervezett kereskedési platform.7 KELER KSZF: Központi Szerződő Fél Zrt.

4. sz.ábra Egy piaci méret szempontjából felső harmadba tartozó bank kivonulásának hatása a hazai fi zetési rendszerekre

Szcenárió Rendszerek forgalma Rendszerkoncentráció Kritikus résztvevői körKockázatok (elszámolásiés kiegyenlítési kockázat,

rendszerkockázat)

Leépítés kis mértékben csökkennagybankok részesedése

kis mértékben nő

a likviditási igény

érdemben nem nő nem növekednek

Eladás nagybank részérenagyobb mértékbencsökken

eltolódik a nagybankok,vagyis a magas piacirészesedések felé

feltehetőleg nem szükséges likviditásbővítés

elszámolási és kiegyenlítésikockázat növekedhet, rendszerkockázat nő

Eladás kisméretű vagyközépbankok részére

várhatóan kis mértékben csökken

nem változik rövidtávonlikviditásszükséglet, likviditásmenedzsmentváltozás

elszámolási és kiegyenlítésikockázat nő, rendszer-kockázat nem változik

Eladás újpiaci szereplőnek

nem változik rövidtávon nem változik rövidtávon nem változik nem változik

ható, hogy jelentős kockázatnöve-

kedést eredményez. Ugyanígy a ta-

karékszövetkezeti szektor 2013-ban

lebonyolított átalakítása sem volt a

fi zetési rendszerek működésére ne-

gatív hatással.

Az MNB megvásárolta a BKR-t

üzemeltető GIRO Zrt. teljes rész-

vénycsomagját, mellyel az MNB ál-

tal üzemeltetett VIBER és az érték-

papír-elszámolási és kiegyenlítési

rendszert működtető KELER Csoport

után a harmadik alapvető pénzügyi

infrastruktúra is többségi nemzeti

tulajdonba került.

A jegybanki tulajdonszerzést

alapvetően három cél motiválta.

Egyrészt az MNB határozottan arra

törekszik, hogy a banki ügyfelek a

lehető legolcsóbban jussanak azok-

hoz a pénzforgalmi szolgáltatások-

hoz, melyeket az eddig profitori-

entáltan működő BKR működési

modellje drágított. Másodsorban az

MNB az ország pénzügyi infrastruk-

túrájának működéséért és fejleszté-

sért felelős intézményként a GIRO

megvásárlásával hatékonyabban

tudja az ügyfelek érdekeit szolgá-

ló pénzforgalmi fejlesztéseket elő-

segíteni. Harmadrészt az MNB fon-

tosnak tartja, hogy hasonlóan más

monopolhelyzetű közüzemi szol-

gáltatókhoz, a pénzforgalmi szol-

gáltatások háttér-infrastruktúráját

képező társaságok is nemzeti tu-

lajdonban legyenek.

A központi szerződő felek műkö-

dését szabályozó európai rendelet

(EMIR6) előírásai alapján a központi

szerződő fél tevékenység végzésé-

re jogosító engedélyeket a KELER

KSZF7-nek meg kell újítania.

A KELER KSZF 2013. szeptember

13-án beadta az EMIR szerinti újra-

engedélyezési kérelmét a felügyelő

hatóságához. Az újraengedélyezési

eljárás legkésőbb 2014 harmadik ne-

gyedévében lezárul. Ahhoz, hogy a

KELER KSZF megfeleljen az EMIR és

a másodszintű szabályozást jelen-

tő szabályozó technikai sztender-

dek előírásainak, 2013-ban lezajlott

a KELER Csoport szervezeti és szer-

kezeti átalakítása. Az átalakítás ke-

retében a KELER átadta a garantált

ügyletekhez kapcsolódó elszámolási

funkciót a KELER KSZF-nek, amelynek

feltőkésítése lezajlott, a kockázatke-

zelési modellje átalakult, a szolgál-

tatási palettája kibővült.

A felügyeleti funkciók MNB-be

történő integrációja következtében

a növekvő ellenőrzési spektrum-

nak, valamint a korábbinál mar-

kánsabb intézkedési politikának

köszönhetően 2014-től tovább ja-

vul a pénzforgalmi ellenőrzések

hatékonysága.

Takarék 2014. augusztus30

Gazdaság

Folytatás a 29. oldalról

5. sz. ábra Az MNB pénzforgalmi ellenőrzési tevékenysége számokban (2010-2013)

*A „Megállapítások száma" az ellenőrzésekről készült vizsgálati jelentésekben leírt hibákat, az „Intézkedések száma" pedig a megállapítások

kijavítására előírt intézkedéseket jelenti.

A felügyeleti integráció lehető-

vé teszi a pénzforgalmi jogszabá-

lyok egységes, magas színvonalú

ellenőrzését. Mindez a jövőben ered-

ményesebben kényszerítheti ki a

pénzforgalmi szolgáltatást nyújtók

jogszabálykövető magatartását, és

ennek következtében növekedhet

az ügyfelek pénzügyi szektorba ve-

tett bizalma is. A 2013-as vizsgálatok

alapján alapvetően jogszabálykövető

módon zajlott a pénzforgalom lebo-

nyolítása, hat hitelintézet esetében

azonban a feltárt szabályszegések

miatt az MNB bírságot szabott ki.

Az MNB szándéknyilatkozatban

deklarálta a forint CLS8-rendszerbe

történő bevezetésére irányuló elkö-

telezettségét, így 2015 második fél-

évétől kiküszöbölhetővé válhat a de-

vizakiegyenlítési kockázat a forinttal

szemben kötött devizaügyletek ese-

tében.

A hazai hitelintézeti szektor által

viselt jelentős devizakiegyenlítési

kockázat kiküszöbölése, valamint a

pénzügyi rendszer stabilitásának erő-

sítése érdekében az MNB úgy dön-

tött, hogy a CLS-sel együttműködve

2010 2011 2012 2013

Pénzforgalmi ellenőrzések száma

Bank 8 9 8 11

Takarékszövetkezet 4 6 9 8

Megállapítások száma* 113 134 125 118

Intézkedések száma* 67 78 113 107

Bírságok száma

Bank 2 2 - 2

Takarékszövetkezet 2 5 4 4

Összesen: 4 7 4 6

Bírságok össze-ge (millió Ft)

Bank 14 17 - 3,2

Takarékszövetkezet 1 4,4 3,2 20,4

Összesen: 15 21,4 3,2 23,6

8 Continuous Linked Settlement = folyamatosan kapcsolt kiegyenlítés, A devizakiegyenlítési kockázat kiküszöbölését lehetővé tevő elszámolási és kiegyenlítési modell, mely több devizában történő PvP mechanizmuson alapul. A CLS-t a CLS Bank működteti. A PvP (Payment versus Payment) Fizetés fi zetés ellenében. Két fi zetésirendszer-résztvevő egymással szemben álló bank-közi és ügyfélfi zetési megbízásainak egyidejű teljesítése, amely biztosítja, hogy azok kiegyenlítésére

törekszik a forint CLS Bank által üze-

meltetett elszámolási és kiegyenlíté-

si modellbe történő bevezetésére. A

Pénzügyi Stabilitási Tanács által 2014

januárjában kibocsátott szándéknyi-

latkozat nyomán megkezdődhetett

a csatlakozás átvilágítási szakasza. Az

azonosított feladatok megoldását és

az operatív folyamatok összehan-

golását a 2015 közepén záruló imp-

lementációs fázis keretében végzik

a projekt érintettjei. Az MNB a sike-

res csatlakozás érdekében szorosan

együttműködik a Magyar Bankszö-

vetséggel, a Magyar Forex Társaság-

gal, illetve a teljes bankrendszerrel.

A BKR éjszakai elszámolásának

megszüntetése növelheti a rend-

szer hatékonyságát, az átutalások

lebonyolításának további gyorsítá-

sa pedig szélesebb körben alkalmaz-

hatóvá teheti az elektronikus fi zeté-

si módokat.

Az éjszakai elszámolás megszün-

tetésével növelhető lehet a BKR ha-

tékonysága, és olcsóbbá válhat a

működése, ami csökkentheti a szol-

gáltatások díjait is. Az átutalások ügy-

felek közötti lebonyolításának további

gyorsítása emellett javíthatja az elekt-

ronikus fizetési eszközök használa-

ti feltételeit. Ezt segíthetné elő az el-

számolási ciklusok sűrítése vagy akár

az azonnali átutalási szolgáltatás be-

vezetése is, amely számos új fi zetési

helyzetben választási lehetőséget biz-

tosíthatna a készpénzhasználat mel-

lett, és csökkenthetné a gazdasági

szereplők közötti bizalomhiány kész-

pénzhasználatot ösztönző hatását is.

A mobileszközök gyors technikai

fejlődése ösztönözheti az elektro-

nikus fi zetési szolgáltatások fejlő-

dését is.

A mobilfi zetési megoldások szá-

mos új fi zetési helyzetben megte-

remthetik a készpénz mellett az

elektronikus fi zetés lehetőségét is,

emellett csökkenthetik a tranzakci-

ók lebonyolításához szükséges inf-

rastruktúra kiépítésének és üzemel-

tetésének költségeit is. A fejlesztések

során biztosítani kell, hogy a hozzáfé-

rés minden érintett szereplő számá-

ra elérhető legyen. Annak érdekében,

hogy a hazai fejlesztések megfele-

lően támogassák a pénzforgalom

hatékonyságának növelését, a pia-

ci szereplők széles körű együttmű-

ködésére van szükség.

Takarék 2014. augusztus 31

Gazdaság

6. sz. ábra: A hazai pénzügyi infrastruktúra áttekintő ábrája

Tranzakciós típus

Elszámolás

369 Mrd Ft 15 963 Mrd Ft1

1,2 Mrd Ft2

1263 Mrd Ft

nincs adat

59 278 Mrd Ft3

74 201 Mrd Ft

801 337 Mrd Ft

194 937 Mrd Ft

3 043 Mrd Ft

2 551 Mrd Ft

pénzmozgás (bruttó forgalom)

ügyletkötés (bruttó forgalom)

pénzmozgás

értékpapír mozgás

1 BKR éjszakai elszámolás során normál rend szerint elszámolt megbízások értéke, melyben a csoportos beszedésen, átut-

aláson kívül egyéb tranzakciók is elszámolódnak2 BKR éjszakai elszámolás során sorban maradt megbízások értéke, melyek második körben kerültek kiegyenlítésre3 BKR napközbeni elszámolás során elszámolt megbízások értéke, melyben az ügyfelek által nem papír alapon a szám-

lavezetőikhez benyujtott tranzakciók számolódnak el4 A teljes forgalomnak csak a bankközi része kerül elszámolásra a kártyatársasági rendszerekben+ = az on-us tételeket nem tartalmazza * = felvigyázott rendszerek

nincs adat

nincs adat

MNB

Ügyfélszámlavezető

rendszer

KELER

KSZF*

Kiegyenlítés

csoportos

beszedés+

átutalás+

Bankközi Klíring

Rendszer (BKR)*

fi zetési kártyával

belföldön végzett

műveletek

8013 Mrd Ft4

postai fi zetési

módok

fi zetési kártya

elszámolási

rendszerek

Posta Elszámoló

Központ

garantált

tőzsdei

azonnali piac

garantált

tőzsdei

származékos

piac

OTC piac

46 Mrd Ft

1 000 Mrd Ft

194 937 Mrd FtVIBER*KELER*

KELER*

Takarék 2014. augusztus32

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség2014. május hó 22. napján megtartottKözgyűlése határozatainak kivonata

A Takarékszövetkezetek OktatásiAlapítványa Kuratóriumának határozatai

Integráció

1/a/2014.05.22. sz. Közgyűlési határozat

Az OTSZ Közgyűlése – az időközi törvényi és működési ke-

retek változása nyomán, a költségvetés és a fenntartási hoz-

zájárulás összegének működési környezethez történő igazí-

tása érdekében – módosította az OTSZ tagjai által fi zetendő

fenntartási hozzájárulás (tagdíj) számítási metodikáját, ame-

lyet már a 2014. évi II. féléves fenntartási hozzájárulás meg-

állapítás során is alkalmazni kell.

1/b/2014.05.22. sz. Közgyűlési határozat

A Közgyűlés – a körülményekhez igazodva – felülvizsgál-

ta az OTSZ 2014. évre elfogadott költségvetését, mely-

nek bevételi oldalát az új tagdíjfi zetési metódus szerint

korrigálta, míg a költségvetés kiadási oldalának tekin-

tetében felhatalmazta az OTSZ Elnökségét, hogy a ren-

delkezésre álló összeget – a Felügyelő Bizottság ellen-

őrzése mellett – a szükségleteknek megfelelő, indokolt

mértékben használja fel. A Közgyűlés egyben hozzájá-

rult, hogy a korábbi közgyűlési határozatok szerint zá-

rolt és még rendelkezésre álló összegek az OTSZ minden-

kori éves költségvetésének fi nanszírozására kerüljenek

felhasználásra.

2/a/2014.05.22. sz. közgyűlési határozat

A Közgyűlés – titkos szavazással – Demján Sándort megvá-

lasztotta az OTSZ elnökének.

2/b/2014.05.22. sz. közgyűlési határozat

A Közgyűlés – titkos szavazással – Dr. Turi Dénest megválasz-

totta az OTSZ alelnökének.

2/c/1-3/2014.05.22. sz. közgyűlési határozatok

A Közgyűlés – titkos szavazással – Gergely Bélánét, Lepsényiné

Török Ilonát és Kuzmi Istvánt megválasztotta az OTSZ Elnök-

sége tagjának.

2/d/1-3/2014.05.22. sz. közgyűlési határozat

A Közgyűlés – titkos szavazással – Almásiné dr. Papp Mári-

át, Dr. Németh Istvánt és Szűcs Gábornét megválasztotta az

OTSZ Felügyelő Bizottsága tagjának.

2/e/2014.05.22. sz. közgyűlési határozat

A Közgyűlés – titkos szavazással – Almásiné dr. Papp Máriát

megválasztotta az OTSZ Felügyelő Bizottsága elnökének.

2/f/2014.05.22. sz. közgyűlési határozat

A Közgyűlés az OTSZ tisztségviselőinek tiszteletdíját a

9/2010.04.28. számú közgyűlési határozat szerinti mérték-

kel azonos összegben állapította meg.

3/a/2014.05.22. sz. Közgyűlési határozat

A Közgyűlés – az OTSZ Alapszabályának 5.3. pontjának utol-

só bekezdése szerinti kétharmados szavazást követően –

megfogalmazta a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

2014. május 29-i Közgyűlésén követendő részvényesi ma-

gatartás elemeit.

3/b/2014.05.22. sz. Közgyűlési határozat

Az OTSZ Közgyűlése – a Takarékbank stratégiai jelentősé-

gének, az integrációs és együttes tagszervezeti érdekek,

valamint a Takarékbank tulajdonlásával kapcsolatos ko-

rábbi OTSZ közgyűlési határozatok messzemenő és teljes

körű szem előtt tartásával – tudomásul vette és jóváhagy-

ta az OTSZ részvételtét a Magyar Takarékszövetkezeti Bank

Zrt. közgyűlésének 8/2014. számú határozata szerinti tőke-

emelésben.

1/2014. (05.08.) számú Kuratóriumi határozat

A Kuratórium megismerte a Takarékszövetkezetek Oktatási

Alapítványának 2013. évi  beszámolóját és a közhasznúsági

jelentését, és az abban foglaltakat jóváhagyta.

2/2014. (05.08.) számú Kuratóriumi határozat

A Kuratórium megismerte a könyvvizsgáló jelentéséről szó-

ló előterjesztést, és jóváhagyólag elfogadta azt.

3/2014. (05.08.) számú Kuratóriumi határozat

A Kuratórium a könyvvizsgáló megválasztására és díjazásá-

ra vonatkozó javaslat kapcsán úgy határozott, hogy az Okta-

tási Alapítvány könyvvizsgálati feladatainak ellátására 2015.

május 31-ig terjedő időtartamra Horváth Márta önálló könyv-

vizsgálót bízza meg, a megbízási dj meghatározása mellett.

4/2014. (05.08.) számú Kuratóriumi határozat

Takarék 2014. augusztus 33

Integráció

A Takarékszövetkezetek Oktatási AlapítványaFelügyelő Bizottságának határozatai

1/2014. (05.08.) számú FB határozat

A Felügyelő Bizottság megismerte a Takarékszövetkezetek

Oktatási Alapítványának 2013. évi  beszámolóját és a köz-

hasznúsági jelentését, és az abban foglaltakat jóváhagyta.

2/2014. (05.08.) számú FB határozat

A Felügyelő Bizottság megismerte a könyvvizsgáló jelen-

téséről szóló előterjesztést, és jóváhagyólag elfogadta azt.

3/2014. (05.08.) számú FB határozat

A Felügyelő Bizottság egyetért a könyvvizsgáló megvá-

lasztására és díjazására vonatkozó azon javaslattal, hogy az

Oktatási Alapítvány könyvvizsgálati feladatainak ellátására

2015. május 31-ig terjedő időtartamra Horváth Márta önál-

ló könyvvizsgálót bízza meg a Kuratórium, a megbízási díj

jóváhagyása mellett.

4/2014. (05.08.) számú FB határozat

A Felügyelő Bizottság megismerte és tudomásul vette az

Oktatási Alapítvány közhasznú működésének fenntartásá-

val, valamint az Alapító Okirat módosításával kapcsolatban

meghozott alapítói döntésekről szóló tájékoztatót.

A Felügyelő Bizottság egyben megvitatta a Takarék Aka-

démia oktatási tevékenysége ellátásának jövőbeni fi nanszíro-

zására vonatkozó elképzeléseket. A Testület – az elhangzott

érvek és a megfogalmazott vélemények alapján – támogat-

hatónak tartja az Akadémia – Alapítvány céljával összhang-

ban lévő – oktatási tevékenysége ellátásának a vonatkozó

jogszabályoknak megfelelő, az Alapítvány Alapító Okiratá-

ban megfogalmazott célokkal egyező támogatását.

A Kuratórium megismerte és tudomásul vette az Oktatá-

si Alapítvány közhasznú működésének fenntartásával, va-

lamint az Alapító Okirat módosításával kapcsolatban meg-

hozott alapítói döntésekről szóló tájékoztatót.

A Kuratórium egyben megvitatta a Takarék Akadémia ok-

tatási tevékenysége ellátásának jövőbeni fi nanszírozására

vonatkozó elképzeléseket. A Testület – az elhangzott érvek

és a megfogalmazott vélemények alapján – támogatható-

nak tartja az Akadémia – Alapítvány céljával összhangban

lévő – oktatási tevékenysége ellátásának a vonatkozó jog-

szabályoknak megfelelő, az Alapítvány Alapító Okiratában

megfogalmazott célokkal egyező támogatását. A Testü-

let felkéri a Takarék Akadémia ügyvezetését, hogy az érde-

mi döntés meghozatalához a szükséges üzleti és működési

tervet, valamint az egyéb releváns információkat, az Alapí-

tó Okirat szerinti pályázatot 2014. június 15-ig írásban bo-

csássa a Testület rendelkezésére.

5/2014.(06.17.) számú Kuratóriumi határozat

A Kuratórium megismerte és tudomásul vette a Takarék Aka-

démia által igényelt és az 1/2013.(05.23.) számú kuratóriu-

mi határozattal megítélt támogatás felhasználásáról szó-

ló tájékoztatót.

A Kuratórium egyben rögzítette, hogy a támogatásból

még fel nem használt rész lehívására – a korábbi határozat-

ban meghatározott célra és feltételek szerint – 2015. május

31-ig biztosít további lehetőséget a Takarék Akadémia ré-

szére.

6/2014.(06.17.) számú Kuratóriumi határozat

A Takarékszövetkezetek Oktatási Alapítványának Kuratóriuma

megismerte a Takarék Akadémia által benyújtott pályázat-

ban foglaltakat és vitát követően a következő döntést hozta:

1. A Kuratórium kiemelt jelentőségűnek tartja a szövet-

kezeti hitelintézetek alkalmazottainak oktatását, ezért mél-

tányolja a Takarék Akadémia által benyújtott pályázatot és

a pályázat által elérni kívánt célt.

2. A Kuratórium – minden körülmény mérlegelését kö-

vetően, a rendelkezésre álló oktatási és üzleti volumenek

ismeretében 10 millió forint összegű támogatást biztosít a

szövetkezeti hitelintézetek által igénybevett képzések, ok-

tatások támogatására a pályázatban meghatározottak sze-

rint.

A Takarék Akadémia a támogatás felhasználásáról 2015.

január hó 31. napjáig köteles elszámolni, de ezen időpontig

is folyamatosan tájékoztatást ad a Kuratórium felé, lehető-

vé teszi a támogatás felhasználásának ellenőrzését.

3. A Kuratórium kinyilvánítja, hogy az oktatás volumené-

nek ismeretében és annak alapján a későbbiekben külön

dönt a pályázatban igényelt további 5 millió forint támoga-

tásról, a jelen határozatban megítélt konkrét támogatással

azonos célra és feltételek mellett.

Takarék 2014. augusztus34

Integráció

A SZÖVETKEZETI hitelintézeti

szektor és a TakarékBank konszoli-

dált mutatói alapján a szektor mér-

legfőösszege 2013 végén 2052,4

milliárd forintot tett ki, ami a tel-

jes hitelintézeti szektor együttes

mérlegfőösszegének a 6,6%-a. A

szövetkezeti szektor és a Takarék-

bank együttes saját tőkéje 142 mil-

liárd forintra rúgott, ez viszont csak

4,4%-a a hitelintézeti szektor 3205,1

milliárd forint nagyságú saját tőké-

jének. Ezek következményeként a

szövetkezeti hitelintézeti szektor-

ban a saját tőke aránya a mérlegfő-

összeghez képest lényegesen ala-

csonyabb (6,9%-os) volt a tavalyi

év végén, mint a teljes hitelintéze-

ti szektorban (ott, részben jelentős

feltőkésítéseknek is köszönhetően,

10,3%-os). Ezért is van kiemelt jelen-

tősége az SZHISZ-nek juttatott 136

milliárd forintos állami hozzájáru-

lásnak, amely a jövőben a szektor

egészének szavatolótőkéjét növe-

li (sokatmondó, hogy a szektor kal-

kulált szabályozói tőkemegfelelése

(TMM) az SZHISZ tőkéjével 18,03

százalékról 29,25 százalékra nő).

A hitelállomány nagysága a szö-

vetkezeti hitelintézeti szektorban

843,3 milliárd forintnyi volt (érték-

vesztéssel korrigálva a nettó ál-

lomány csak 777,6 milliárd forint),

amelynek legnagyobb része a la-

Bíztató kilátások a tőke-ellátottság és a hitelezés terén

A hitelezés terén közel öt, a betétállomány alapján kilenc, míg a mérlegfőösszeg alapján valamivel hét százalék alatti volt az Integráció piaci részesedése 2013-ban – derül ki a szövetkezeti hitelintézeti szektor konszolidált (és auditált) ada-taiból. A szektor bár szolidan, de továbbra is nyereséges tudott maradni, adózás előtti eredménye 122 millió forintra rúgott. Az Integráció hitelezési aktivitása az elmúlt év második felében erősödött és 2014-ben tovább nőhet a teljes hitel-intézeti szektorhoz képest, a 136 milliárdos állami tőkejuttatásnak köszönhető-en pedig jelentően javul a szövetkezeti hitelintézetek hitelezési kapacitása, va-lamint a szektor tőkemegfelelése is.

kossághoz (42,8%), valamint a nem-

pénzügyi vállalkozásokhoz (38,9%)

került kihelyezésre, míg a maradék

hitelállomány főként önkormány-

zatokkal, pénzügyi vállalkozások-

kal szemben állt fenn. A szektor-

ban elhelyezett betétek nagysága

ugyanekkor 1352,3 milliárd forintot

tett ki, ez így mindössze 57,5%-os hi-

tel/betét-arányt eredményez (a net-

tó hitelállomány fi gyelembe vételé-

vel), miközben a teljes hitelintézeti

szektorban ez a mutató az utób-

bi évek komoly csökkenése után is

még mindig 107,3%. Így a 2013. év

végén fennálló összes belföldi hi-

tel 4,7%-át nyújtotta a szövetkezeti

hitelintézeti szektor, az elhelyezett

betétek tekintetében ugyanakkor

9,1%-os a szektor részesedése.

A szektor adózás utáni eredmé-

nye 2013-ban mindössze 122 millió

forint volt, ami a saját tőkére vetítve

0,09%-ot jelent, a mérlegfőösszeg-

re vetítve pedig nem éri el a 0,01%-

ot. A teljes hitelintézeti szektorban

ezek a mutatók ugyanebben a sor-

rendben 2,1%-ot illetve 0,2%-ot mu-

tatnak, de valójában két masszívan

veszteséges év (2011 és 2012) után

a teljes hitelintézeti szektor csak

egy könyveléstechnikai eljárás kö-

vetkeztében lett nyereséges tavaly,

úgyhogy a pénzügyi szektorban zaj-

ló tényleges folyamatok szempont-

jából a 2013-as év nem éppen rep-

rezentatív.

A szabályozói tőkekövetelmé-

nyeket tekintve mind a szövet-

kezeti, mind a teljes hitelintézeti

szektorban magasnak nevezhető a

tőkemegfelelés: előbbiben 18%-os,

utóbbiban 17,9%-os volt 2013-ban

a tőkemegfelelési mutató. A hitel-

minőség mutatói sem különböznek

lényegesen egymástól (legalább-

is ezen az aggregátsági szinten): a

problémamentesnek ítélt hitelek

aránya a szövetkezeti hitelintéze-

ti körben 77,7%-os volt, a teljes hi-

telintézeti szektorban pedig 76,5%-

os. A 90 napon túli esedékességű

lejárt hitelek aránya a szövetkeze-

ti hitelintézeti szektorban valame-

lyest alacsonyabb (11,9%-os) mint

a hitelintézeti szektor egészében

(14,1%).

A tavalyi év végének állományi

adatai alapján tehát összességé-

ben a már korábbról ismert kép

rajzolódik ki: a szövetkezeti hitel-

intézeti szektor a teljes hitelinté-

zeti szektorhoz képest valamelyest

alacsonyabb tőkeellátottságú, és a

hitelezés terén lényegesen konzer-

vatívabb. A devizahitelek alacso-

nyabb aránya ellenére a hitelport-

folió minősége lényegesen nem

jobb a szövetkezeti hitelintézetek

körében, míg a jövedelmezőség,

Szerző:P.K

Takarék 2014. augusztus 35

Integráció

Sorsz. Mutatók Millió forint %

1 Mérlegfőösszeg (1B0) 2 052 432

2 Kockázattal súlyozott kitettség (CS0m) 575 775

3 Saját tőke (1B9) 142 031

4 Saját tőke/mérlegfőösszeg (1B9/1B0) 6,92%

5 Hitelek (nettó állomány) (1AB5) 777 570

6 Hitelekhez tartozó értékvesztések (ABS(8NACT3r)) 65 763

7 Hitelek (bruttó állomány) (8NACT3f) 843 333

8 Háztartások hitelei (8NACT33f) 361 241

9 Nem pénzügyi vállalkozások hitelei (8NACT32f) 327 759

10 egyéb hitelek (bruttó állomány) (bruttó hitelállomány - 8NACT33f - 8NACT32f) 154 332

11 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (1AB2) 791 624

12 Betétek (1B1) 1 352 273

13 Nettó hitelállomány/betétek (1AB5/1B1) 57,50%

14 Tárgyhavi mérleg szerinti eredmény (2A17a) -6 722

15 Kumulált mérleg szerinti eredmény (2A17b) 195

16 Tárgyhavi adózás előtti eredmény (2A11a) -4 715

17 Kumulált adózás előtti eredmény (2A11b) 2 911

18 Tárgyhavi adózott eredmény (2A13a) -6 796

19 Kumulált adózott eredmény (2A13b) 122

20 Saját tőke arányos (kumulált) nyereség (ROE) (2A13b/1B9) 0,09%

21 Szavatoló tőke (CAA1) 140 051

22 Tőkekövetelmény minimális szintje (CAB2) 62 125

23 Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után (CAB32) 77 926

24 Szabályozói tőkemegfelelés (TMM és egyéb átmeneti tőkekövetelmények után) (CAB321) 18,03%

25 SREP szerinti szavatoló tőke (felügyeleti felülvizsgálat előírásainak fi gyelembetvétele után) (CAB33) 141 071

26 SREP szerinti tőkekövetelmény (CAB3301) 79 134

27 Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírásainak fi gyelembetvétele után (CAB331) 61 937

28 SREP szerinti tőkemegfelelés (CAB333) 14,26%

29 SREP arány (CAB3301/CAB2) 127,38%

30 Likvid eszközök (1AN11d+1AN12d+1AN13d+1AN14d+1AN2111+1AN2112+1AN2113+1AN2211/22122+1AN411+1AN421) 999 905

31 Problémamentes hitelek (8PBB3a) 655 653

32 Külön fi gyelendő hitelek (8PBB3e) 84 117

33 Átlag alatti hitelek (8PBB3j) 23 511

34 Kétes hitelek (8PBB3n) 32 674

35 Rossz hitelek (8PBB3r) 47 454

36 Problémamentes hitelek aránya 77,74%

37 Külön fi gyelendő hitelek aránya 9,97%

38 Átlag alatti hitelek aránya 2,79%

39 Kétes hitelek aránya 3,87%

40 Rossz hitelek aránya 5,63%

41 90 napon túli esedékességgel rendelkező hitelek (bruttó) (8NACT3d,e) 100 548

42 90 napon túli esedékességgel rendelkező hitelek értékvesztése (bruttó) (8NACT3p,q) 57 193

43 90 napon túli esedékességgel rendelkező hitelek (nettó) (8NACTd, e - 8NACT3p,q) 43 355

44 90 napon túli esedékességgel rendelkező hitelek fedeteze (8NACT3j, k) 66 661

46 Kalkulált TMM az szövetkezeti hitelintézetek+ Takarékbank + SZHISZ) 29, 25 %

ahogy a teljes hitelintézeti szek-

torban, úgy a szövetkezeti hitelin-

tézetek esetében is meglehetősen

alacsony, ugyanakkor a tőkemeg-

feleléssel egyikben sincs gond. A

2014-es év jelentős változásokat

hozhat, illetve ezek egy része már

2013 második felében megindult.

Egyrészt elsősorban az NHP-nak

(Növekedési Hitelprogram) köszön-

hetően a szövetkezeti hitelintézeti

szektor hitelezési aktivitása erősö-

dik a teljes hitelintézeti szektor át-

lagához képest. Másrészt a kereszt-

garancia rendszer, amely év végéig

teljes körűen kiépül, összevont ala-

pú felügyeletet és közös tőkemeg-

felelést hoz magával, így az SZHISZ

saját tőkéjével jelentősen nő a tel-

jes integráció tőkeellátottsága, to-

vábbá hitelezési képessége is.

A szövetkezeti hitelintézetek és a Takarékbank állományi adatai és a kockázati helyzetet jellemző mutatószámok 2013. 12. 31. (auditált)

Takarék 2014. augusztus36

A HAGYOMÁNYOS közgazdasági mo-

dellek a fogyasztókat racionálisan

gondolkodó és cselekvő, saját hasz-

nosságukat maximalizáló egyénként

írják le. Létezik azonban a közgazda-

ságtannak és a pszichológiának egy

határmezsgyéje, az ún. viselkedési

közgazdaságtan, amely a fogyasztói

döntéseket olyan valós élethelyze-

tekben vizsgálja, ahol ezek jelentő-

sen eltérhetnek a klasszikus tanköny-

vi példáktól. Ez a megközelítés pedig

magyarázatot adhat arra, hogy a fo-

gyasztók (ügyfelek) miért cseleksze-

nek sokszor nyilvánvaló gazdasági

érdekeik ellen.

A viselkedési közgazdaságtan meg-

közelítése szerint az emberi döntések

önmagukban nem, hanem kizárólag

kontextusban értelmezhetőek. Ami-

kor különféle dolgokról döntéseket

hozunk, az ún. „csomagolás” (angolul

framing, „keretezés”) határozza meg

azt a közeget, amelyen belül össze-

hasonlításainkat tesszük.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Pél-

dául amikor valaki egy megtakarítás-

ról (egy adott összeg megspórolásáról

egy vásárlás során) dönt, a megtaka-

rítás mértéke csak a tervezett kiadás

összegéhez képest válik értelmezhe-

tővé. Egy kísérlet során a résztvevőket

arról kérdezték, hogy mennének-e

plusz két háztömbnyi távolságot azért,

hogy egy eredetileg 10 dollárért árult

töltőtollat 2 dollárért megvehessenek.

A résztvevők nagy többsége igennel

válaszolt. Amikor arról kérdezték őket,

hogy egy 1 000 dollárért árult kame-

ra vásárlásakor mennének-e további

két háztömböt 8 dollár megtakarítá-

sáért, a kísérleti alanyok szinte mind-

Takarék Akadémia

Miért viselkednek (időnként) irracionálisan az ügyfeleink?

Az értékesítésben számtalanszor találkozhatunk olyan helyzetekkel, amelyekben az ügyfél látszólag saját érdekei ellen való, de legalábbis számunkra irracionális-nak tűnő döntéseket hoz. A jelenségre a közgazdaságtan és a pszichológia kö-zösen adhatnak magyarázatot.

egyike nemmel válaszolt. A kontex-

tus-semleges kérdés természetesen

az lett volna, hogy „Hajlandó-e 500

métert gyalogolni 8 dollárért?”.

A hagyományos közgazdaságtan

szintén nem kínál gyakorlatban hasz-

nálható megoldást az olyan helyzetek-

re, amelyeknél egy döntési helyzetbe

hozott fogyasztó a választási lehető-

ségek bőségével szembesül. Ilyenkor

előfordulhat az, hogy inkább lemond

a vásárlási döntésről a fárasztó infor-

máció-feldolgozási folyamat „meg-

spórolásáért” cserébe. Amerikai pszi-

chológusok ezt egy ízes kísérlettel

bizonyították: egy szupermarketben

házi lekvárokat kóstoltattak a vásár-

lókkal. Azt tapasztalták, hogy a kon-

verziós ráta (a kóstolás után vásárlók

aránya) kb. ötféle íz kóstolásakor volt

a legmagasabb. Tízféle lekvár kósto-

lása után a vásárlási hajlandóság már

meredeken zuhant, vélhetőleg az in-

formációs túlterhelés folyományaként.

A széles választék a gyakorlatban

magával hozza a döntéshozói hibázás

lehetőségét is. Amennyiben a fogyasz-

tóknak sok, nehezen feldolgozható

információ birtokában kell meghoz-

niuk döntésüket, nő a valószínűsége

annak, hogy az ajánlat bizonyos, szá-

mukra előnytelen tulajdonságait észre

sem veszik, vagy pedig utólag már ma-

guknak sem tudják döntésüket meg-

indokolni. Természetesen ennek bi-

zonyítására is születtek vizsgálatok: a

résztvevőket arra kérték, hogy válasz-

szanak A és B nyugdíjprogram közül,

mérlegelve azok részletesen bemuta-

tott tulajdonságait. Később az A prog-

ramot választókat megkérdezték ar-

ról, hogy miért a B programra esett a

választásuk (és fordítva), amit a részt-

vevők nagy része részletesen megin-

dokolt. Többségüknek nem tűnt fel,

hogy az eredeti választásukkal ellen-

tétes opcióval szembesítették őket.

Végezetül érdemes szót ejteni az ún.

alapértelmezés-hatásról (default eff ect).

A fogyasztók döntéseik során hajlamo-

sak elfogadni az eléjük tárt alapbeállítá-

sokat. Például ennek köszönhető, hogy

bizonyos országokban, ahol az állam-

polgároknak nyilatkozniuk kell, ha nem

járulnak hozzá szerveik transzplantáci-

ós célú felhasználásához, 100 %-hoz kö-

zelít a szervdonorok aránya.

Hogyan alkalmazzuk

a fentieket az értékesítésben?

A csomagolás esetében például nem

mindegy, hogy az egy adott pénz-

ügyi konstrukció által biztosított elő-

nyöket milyen időtávra fogalmazzuk

meg. Egy havi 100 000 Ft nettó jöve-

delemmel rendelkező ügyfél számá-

ra máshogy hat a napi 100 Ft megta-

karítás, mint az évi 36 500 Ft.

A bőséges választékra az ügyfél elé

tárt megoldási javaslatoknál is fi gyel-

ni kell. Elképzelhető, hogy az általunk

bemutatott kínálat annyira bőséges,

hogy inkább eláll vásárlási szándéká-

tól, csak hogy ne kelljen megküzde-

nie a döntés pszichikai terhével.

Az alapértelmezés-hatás pedig ki-

váló lehetőséget biztosíthat olyan ki-

egészítő szolgáltatások (bankkártya,

társkártya, SMS szolgáltatás stb.) fel-

kínálására, amelyek igénybevételétől

egyes konzervatívabb ügyfelek tartóz-

kodnának.

Csillag Zoltán

Business és management coach, tréner

Takarék 2014. augusztus 37

Üzleti partnereink

A SZOKÁSOS napirendi pontokon kí-

vül az idén a küldöttgyűlés – az Inté-

ző és Felügyelő Bizottság javaslatára

– extra mértékű eredmény-visszaosz-

tás mellett döntött.

A KÖT Biztosító Egyesület saját tő-

kéje 2013. december 31-i állapot sze-

rint több, mint 228 millió Ft volt. Az

Egyesület élet- és balesetbiztosítá-

si állománya nem indokolja ekkora

mértékű saját tőke meglétét.

A biztosítási törvény előírásai ér-

telmében az Egyesület állományának

nagysága alapján számított szavato-

ló tőke igény mindössze 10,3 millió Ft.

Egy szigorúbb törvényi előírás értel-

mében, ha az állomány alapján szá-

mított szavatoló tőke kisebb, mint

a biztosítási törvényben meghatá-

rozott ún. biztonsági tőke nagysá-

ga, akkor a magasabb értéknek kell

megfelelni. Ez Egyesületünk eseté-

ben 2-szer 39 millió Ft, azaz össze-

sen 78 millió Ft.

Az Egyesület a 20 éves működés

során az eredményéből díjbevétel

arányosan, valamint a befi zetett va-

gyoni hozzájárulás után is minden

évben visszaosztott. A visszaosztás

után fennmaradt eredményt pedig

eredménytartalékba helyezte. A tő-

kegyűjtés célja a növekedés lehe-

tőségének megteremtése volt, me-

lyet azonban kettétört a pénzügyi

válság. Az Egyesület kizárólag tiszta

Extra mértékűeredmény-visszaosztás

Egyesületünk 2014. május 19-én tartotta éves rendes küldöttgyűlését. A küldött-gyűlés helyszínéül hagyományainkhoz híven a Rubin Wellness & Conference Hotel szolgált.

kockázati életbiztosítá-

sokkal foglalkozik, ezek

közül is legjelentősebb

a takarékszövetkezeti

hitelek, hitelkeretek, il-

letve hitelkártyák mel-

lé kínált kölcsönfede-

zeti életbiztosítások. A

hitelezés visszaesését az Egyesület

díjbevételének csökkenése mutatja.

Míg 2007-ben a díjbevétel több, mint

250 millió Ft volt, úgy 2012-2013-ra ez

mintegy 115 millió Ft-ra csökkent.

2013. évről már elmondhatjuk,

hogy a díjbevétel csökkenése meg-

állt, köszönhetően a hitelektől függet-

len biztosítási termékek fejlesztésé-

nek és forgalmazásának, azonban a

jelentős mértékű növekedési poten-

ciállal még biztosan évekig nem szá-

molhatunk. Az Egyesület felügyeleti

tevékenységi engedélye kizárólag az

életbiztosítási ág művelésére ad le-

hetőséget.

A díjbevétel csökkenése a megfe-

lelő költséggazdálkodás miatt nem

vonta magával az Egyesület eredmé-

nyességének romlását, így elmond-

hatjuk, hogy az eredmény fennállá-

sunk óta mindenkor pozitív maradt.

Az Egyesület befektetési politiká-

ját leginkább az óvatosság jellemzi. A

saját tőke befektetése kizárólag ál-

lam által garantál, és rövid futamide-

jű értékpapírokba történik. Az elmúlt

években az ilyen jellegű értékpapír

befektetéseken elérhető hozamok

drasztikusan csökkentek.

A fent bemutatott indokok miatt

az Egyesület társadalmi és szakmai

vezetése javaslatot tett a küldöttgyű-

lésnek közel 130 millió Ft eredmény

visszaosztására. Racionális gazdasá-

gi döntésként úgy véljük, hogy a ta-

karékszövetkezeti tagoknál a vissza-

osztásra kerülő tőke jóval magasabb

jövedelmezőséget produkálhat.

A visszaosztás alapja az Egyesü-

let fennállása óta termelt díjbevétel.

42 aktív takarékszövetkezeti tagunk

számíthat 2014. szeptember-október

hónapban a kifi zetésre, melynek ösz-

szege átlagosan 2,7 millió Ft lesz. A

legsikeresebb tagunk több mint 13

millió Ft eredmény-visszaosztásban

részesül majd.

A kifi zetéseket követően az Egye-

sület saját tőkéje 100 millió Ft körül

marad, mely a megfelelő mértékű to-

vábbi működéshez, sőt elegendő le-

hetőséget biztosít a növekedéshez is.

Bízunk benne, hogy a visszaosztás

híre eljut a jelenleg nem, vagy nem

aktív takarékszövetkezeti tagok felé

is. Látható, hogy hosszú távon érde-

mes a saját biztosító működtetése,

hiszen a piaci jutalékokon kívül a ta-

karékszövetkezeti tagok osztalék jel-

legű bevételben is részesednek.

Örömmel tájékoztatjuk a Tisztelt

Olvasókat, hogy a 2013. évi díjbevé-

teli versenykiírásunk értelmében 15

Takarékszövetkezettől összesen 22

fő vehet részt a 2014. június 23-26-a

között megrendezésre kerülő kiren-

deltségi dolgozók szakmai jutalom

utazásán. Az úti cél Észak-Magyar-

ország, ezen belül is Gödöllő, Eger,

Szilvásvárad, Lillafüred, Sárospatak,

Tokaj és Miskolctapolca. A cikk meg-

jelenésekor már a program is befeje-

ződik, így bővebb tájékoztatást a kö-

vetkező cikkünkben találnak majd.

Kellemes nyarat kíván a KÖT csa-

pata!

Üdvözlettel: Márkus Judit ügyvezető

Takarék 2014. augusztus38

Takarékszövetkezetek,Takarék Bankok lakás-számla értékesítése 2013.

A Fundamenta a magyar takarékok közel felével működik együtt értékesítési megállapo-dás keretében. A legjobban teljesítő szervezeteket, illetve értékesítőiket minden évben megjutalmazzuk.

A 2013 évi értékesítői versenyben

a legjobb 30 takarékszövetkezeti

munkatárs párjával wellness hét-

végére utazhatott a Vital Hotel Na-

utisba.

A dobogósok:

Agg Zoltán, Mohácsi Takarék Bank Zrt.

Gergelyné Zsidi Beáta, Duna Takarék Bank Zrt.

Hoós Istvánné, Kinizsi Bank Zrt.

Kultné Mátyás Rita – Mohácsi Takarék Bank Zrt.

Nusser Györgyné – Rajka és Vidéke Takarék

Zsibrita Lászlóné – Gádoros és Vidéke Takarék

Béke Lászlóné – Polgári Takarék Bank Zrt.

Rétiné Varga Éva - Baki Takarék

Schmidtné Farkas Tímea – Kinizsi Bank Zrt.

dr. Kiss Endre – Szigetvári Takarék

Szabados Tibor – Savaria Takarék

Gáspár Csaba – Hungária Takarék

A legtöbb díjazottat adó mohácsi csapat – nevek helyezések szerint:

Agg Zoltán, Jurinné Csoboth Klára, Heirich Józsefné, Forcz Mónika, Kostyák Attila

A takarékok közti értékesítési ver-

seny első 10 helyezettje vezetőit szlo-

véniai útra hívtuk meg. A csapatot

Pákay Imre a Partnerértékesítés veze-

tője, és Soós Attila az Operatív Értéke-

sítés Menedzsment vezetője kísérte

el. Az időjárás nem fogadta kegyei-

be a csapatot, de ez nem befolyásol-

ta a hangulatot. A Takarékok vezetői

nem csak jól érezték magukat, hanem

ízig-vérig fundamentássá váltak.

Partnereink és munkatársaik na-

gyon megérdemelték, hogy megün-

nepeljük őket, hisz tavalyi teljesítmény

alapján a takarékok a képzeletbeli

partneri dobogón végeztek.

Köszönjük munkájukat!

Pákay Imre

Partnerértékesítés üzletág vezető

Üzleti partnereink

Takarék 2014. augusztus 39

TKSZ Figyelő

Optimális üzemméret kellInterjú Leövey Péterrel, a Vasvári Takarék elnök-ügyvezetőjével

Szerző:P.K

„Közös érdek, hogy jó üzletmenet és megfelelő szervezeti felépítés mellett jöve-delmezőek legyenek a takarékszövetkezetek, ez pedig leginkább egyesülésekkel oldható meg” – véli Leövey Péter, aki maga is éppen egy környékbeli takarékkal való egyesülés tető alá hozásán dolgozik. A Vasvári Takarék elnök-ügyvezetője szerint az optimális üzemméret a takarékok esetében 25-30 milliárdos mérleg-fő-összeget, és 40-50 kirendeltséget jelentene. Az integráció egyik legfontosabb feladata szerinte az, hogy egységes szintre hozza a takarékszövetkezeteket, üz-leti lehetőségeket pedig elsősorban az agrárium területén, és a konzorciális hi-telezésben remél.

Leövey

Péter

„AZ ELMÚLT években folyamatosan

százmillió forint feletti adózatlan ered-

ményt tudtunk elérni, de mostanra az

ingyenes készpénzfelvétel és a tranz-

akciós illeték miatt a jövedelmezősé-

günk lecsökkent” – mutatja be a taka-

rékszövetkezet helyzetét Leövey Péter,

majd hozzáteszi: devizahitelünk nincs,

éppen ezért meglepetésként érintett

bennünket, hogy az egyoldalú szer-

ződésmódosítást 2004-ig visszame-

nőlegesen a forinthitelre is kiterjesz-

tették. Természetesen a cél még így

is a nyereség elérése. Az NHP, a Szé-

chenyi Kártya és az agrárhitelek men-

nek, de visszaestek a jelzálog és épí-

tési hitelek, és a fogyasztási hitelek is.

– A forrásoldalon mi a helyzet, az

alacsony betéti kamatok hogyan

érintenek?

– A takarékok mindig mások vol-

tak, mint a bankok. Nálunk nincs sor-

szám, az ügyfelekkel szinte családias

a kapcsolat: ha az ügyfél ide bejön,

azt is elmondhatja, hogy mi történt

az unokájával. Bíznak bennünk, így

annak ellenére, hogy a betéti kama-

tok nagyon alacsonyak, mégis nő a

betétállományunk. Egy kis vidéki

ezerfős faluban akármekkora kama-

tot adsz, akkor is a takarékba men-

nek, és a betétet kérik. Egy megye-

székhelyen persze már más a helyzet.

– A Takarék Invest befektetési ter-

mékei mennyire tudnak alterna-

tívát jelenteni a betéthez képest?

– Városban igen, falun, kiste-

lepüléseken nem. Hogy az ügyfél

vált-e, attól is függ mekkora pénz-

összegről van szó, de még az isko-

lai végzettség is befolyásolhatja.

Városokban dinamikusan nő az ál-

lomány, hiszen a termék jó, rend-

szeresen kapunk oktatást, háttér-

támogatást a Takarékbanktól.

– Hol lát kiaknázatlan lehetősé-

get, ahol integrációs szinten egy-

ségesen lehetne fellépni?

– Nagy szükség lenne az egysé-

ges informatikára, a mostani Tier-

rendszerrel sokat küzdünk: míg mi

egy számlát tíz-tizenöt perc alatt

nyitunk meg, addig egy takarék-

pontos számlanyitás legalább fél-

egy óra. Ez kellemetlen az ügyféllel

szemben. Elsősorban a hitelezésben,

például a konzorciális hitelezésben

látok fantáziát. Egy több százmil-

lió forint hiteligényű nagyobb ön-

kormányzat hitelezését eddig nem

Folytatás a 40. oldalon

Takarék 2014. augusztus40

TKSZ Figyelő

tudtuk elvállalni, pedig lennének je-

lentkezők. A Takarékbankkal közö-

sen ezeket ki tudnánk szolgálni, hi-

szen bizonyos nagyságrend felett a

banknak van olyan szakembergár-

dája, amely képes erre.

– A hitelek központi engedélye-

zésével, a KEB-es folyamatokkal

kapcsolatban egyébként mi a ta-

pasztalatuk?

– A változásokat nehezen élik

meg az emberek, ezért minden vál-

tozás nehéz. A nagy hitelekhez je-

lenleg komoly és időigényes elő-

terjesztéseket kell készíteni, de ezt

meg kell szoknunk. Ha nem is nagy-

mértékben, de mégis csak lassítja

az ügymenetet. Eddig, ha egy ügy-

fél hitelt kért és megkérdezte, mikor

lehet ebből pénz, akkor azt mond-

hattam, hogyha minden papírt be-

hozott, az ügymenet egy hét. Most

két hetet tudunk mondani. Másrészt

tudom, hogy a Takarékbanknak,

és a SZHISZ-nek most kell megala-

poznia, felépítenie az új integrációt,

„rendet kell raknia” a szektorban, hi-

szen mi sem szeretnénk tisztánlátás

nélkül belépni a kockázatközösség-

be. Tény, hogy a szektor működése

nem egységes, szétaprózódott. Úgy

nem lehet fellépni a piacon, hogy

120 takarék és 1600 fi ók össze-visz-

sza reklámoz. Egységes megjelenés,

egységes informatika és egységes

termékek kellenek, egy platformra

kell hozni a takarékokat és a szek-

tor 7000 dolgozóját.

– Mire gondol az egységes szint

alatt?

– Van olyan takarékszövetkezet

a környéken, amelynek egy darab

ATM-je és bankkártyája sincs. Ez

vállalhatatlan a mai világban. Ezért

mondom, hogy egységes szintre

kell hozni őket. Továbbá minden

pénzintézetnek, takarékszövetke-

zetnek kell, hogy legyen egy opti-

mális üzemmérete, amihez megfe-

lelő szervezeti felépítés párosul. Egy

kis, 3-4 milliárdos mérlegfő-össze-

gű takarék ugyanis nem tud szer-

vezetileg a mai kor követelményei

szerint működni. Ezt csak bővülés-

sel lehet orvosolni.

– Hogyan tud ma „bővülni” egy

takarék?

– Mivel a tulajdonlás a tagok

részéről formális, tőlük nem iga-

zán várható hogy pénzt tesznek

az intézménybe. Eredmény ágon

lehetne még bővülni, de az nem

elegendő, egy új fi ókot felépíteni

pedig hosszadalmas munka. Sok-

kal egyszerűbb egyesülésekkel el-

érni az optimális üzemméretet, ami

nagyobb üzleti aktivitást és jöve-

delmezőséget jelent. Ezzel pedig

mindenki jól jár: a tőkeproblémák-

kal, szakemberhiánnyal küzdő ta-

karékszövetkezet, a tulajdonosok

is, és az ügyfelek is.

– Ön szerint, mi lehet az optimá-

lis üzemméret?

– Ha megnézzük a Raiff eisent

vagy a többi szövetkezeti bank-

csoportot, azt látjuk, hogy a szö-

vetkezeti bankok mindenhol 40-

60 kirendeltséggel rendelkeznek,

mérlegfő-összegük, tőkéjük tízsze-

„ELSŐRE egy pont híján nem

vettek fel az egyetemre, ezért

édesapám elküldött dolgoz-

ni. Kemény egy év volt, reggel

hatkor kezdtem, és nehéz fizi-

kai munkát végeztem egy bolt-

ban. Arra azonban jó volt, hogy

bele lássak az itt dolgozók életé-

be, a nehéz mindennapokba, és

megerősödjön bennem a tanulás

iránti vágy, de soha ne felejtsem

el, hogy milyen az élet az íróasz-

talon túl.” – meséli ifj úkori útke-

reséséről a Vasvári Takarék elnök-

ügyvezetője. A következő évben

már felvették a Kereskedelmi és

Vendéglátóipari Főiskolára, majd

a közgazdaságtudományi egyete-

met is elvégezte, hogy aztán visz-

szamenjen ugyanahhoz a céghez

dolgozni. Persze már pénzügyi-

számviteli munkatársként. A

takarékszövetkezetekkel,nem sok-

kal később, akkor került kapcso-

latba, amikor 1986 és 1990 között

az APEH elődjénél, a Pénzügymi-

nisztérium Ellenőrzési Főigazga-

tóságán a takarékszövetkezetek

pénzügyi gazdálkodási ellenőr-

zésével foglalkozott revizorként.

„Két évente jártunk ellenőrizni a

takszövöket, ez egy nagyon jó is-

kola volt, és jó kapcsolatokra lehe-

tett szert tenni,” – mondja, azt pe-

dig az itt kialakult ismertségeknek

köszönheti, hogy 1994-ben meg-

keresték az akkor súlyos pénzügyi

problémákkal küszködő Tiszavas-

vári Takarékszövetkezettől. Száz-

ötvenmilliós veszteséggel vette át

a takarék vezetését, amelynek a

felelőtlen hitelezési gyakorlat mi-

att a teljes akkori vezetését lefejez-

ték, a takarék pedig konszolidáci-

ós kötvényt jegyzett. Lényegében

az egész takarékszövetkezetet át

kellett szervezni, komplex reorga-

nizációt végrehajtani, amelynek

eredményeként néhány évvel ez-

előtt sikerült a teljes konszolidáci-

ós támogatást visszafi zetniük. Az

elmúlt évtizedben egyesülésekkel

a kezdeti ötről mára 21-re nőtt a

takarék kirendeltségeinek száma.

„Egy ilyen egyesülés nagy mun-

ka, mert bár a jogi folyamat nem

tart tovább egy évnél, egységes

szintre kell hozni az egész szerve-

zetet, és az egyéni, egzisztenciá-

lis kérdéseket is meg kell oldani.”

A nehézségek ellenére azt vallja,

hogy a takarékszövetkezetek jöve-

delmezősége és a modern bank-

szakmai működés érdekében to-

vábbi egyesülésekre, „optimális

üzemméret” kialakítására lenne

szükség a szektorban. Ők jelen-

leg is ezen dolgoznak.

Leövey Péter – elnök-ügyvezetőTiszavasvári Takarékszövetkezet

Folytatás a 39. oldalról

Takarék 2014. augusztus 41

TKSZ Figyelő

rese-húszszorosa a legtöbb hazai

takarékénak. Ennek persze számos,

közöttük történelmi, okai is vannak,

de a hazai egyesülések gyakran az

egyéni, egzisztenciális érdekek mi-

att akadtak meg. A takarékok ügy-

vezetői, főkönyvelői eddig „univer-

zálisak” próbáltak lenni, de ez ma

már nem működik. Fel kell ismer-

ni, hogy a követelmények megvál-

toztak, egy bankba kell kontroller,

compliance és marketing szakem-

ber, és elkerülhetetlen a folyamatos

oktatás. Ehhez szükséges az opti-

mális üzemméret, 40-50 kirendelt-

séggel, illetve szerintem a mérleg-

fő-összeg tekintetében legalább

25-30 milliárd forinttal. Ha a mé-

ret nő, nőnek a feladatok, és a le-

hetőségek is, ezzel együtt nő a jö-

vedelmezőség. Közös érdek, hogy

jó üzletmenet mellett jövedelme-

zőek legyenek a takarékszövetke-

zetek, ez pedig leginkább egyesü-

lésekkel oldható meg.

– A Vasvári Takarék tervez-e egye-

sülést?

– Előrehaladott tárgyalásokat

folytatunk egy, a megyében műkö-

dő takarékszövetkezettel, az igaz-

gatóságok az elvi döntést már meg-

hozták, jelenleg az SZHISZ-nél és a

Takarékbanknál, illetve az MNB-nél

van a terv előzetes jóváhagyása. Ez

plusz 15 kirendeltséget jelente, azaz

már 35 kirendeltségnél tartanánk,

ami nem kevés, hiszen az országos

átlaghoz képest, ez a térség több

szempontból is súlyos hátrányok-

kal küzd, nagy a munkanélküliség,

és alig van fi zetőképes kereslet.

– Akkor milyen ügyfelekre kon-

centrálnak, ki a célcsoport?

– Elsősorban a mezőgazdaságra,

és a kkv-kra, illetve a lakosságra kell

koncentrálnunk. A mezőgazdaság

aránya hitelezésben 25-30 százalék.

Hosszú ideje jó kapcsolatot ápolunk

azokkal a vállalkozásokkal, amelyek

az agrárvállalkozókat látják el vető-

maggal, gépekkel és egyéb termé-

kekkel. Rajtuk keresztül nagyon sok

agrárvállalkozással kerültünk üzleti

kapcsolatba. Ahogy említettem, a hi-

telezés visszaesett, ezért nagyon vár-

juk a központi termékeket, és bízom

abban is, hogy a kormányzat a jövő-

ben nagyobb szerepet szán a taka-

rékszövetkezeteknek az agrárium hi-

telezésében. Ez pozitív hatású lenne,

hiszen mi maximálisan el tudjuk lát-

ni ezt a feladatot: ott vagyunk min-

den kistelepülésen, és évtizedek óta

jó kapcsolatot ápolunk a mezőgazda-

ságban dolgozó vállalkozókkal.

– Most, hogy az Ön által említett

„alapozás” a vége felé jár, és a

jogi viták is lezártnak tekinthe-

tők, mire számít?

– Éppen ma kaptuk meg a leve-

let arról, hogy az átvizsgálás lezá-

rult, úgyhogy mostantól már csak

előrefelé kell néznünk. Elsősorban

az üzleti lehetőségeket, és az érdek-

képviseletet várom, itt különösen a

fogyasztóvédelmi eljárásokra, és az

egyoldalú kamatmódosítással kap-

csolatos ügyekre gondolok. A 80-

90 százaléka jó ennek a törvénynek,

hiszen a különböző integrációs pro-

jektek során korábban mi is szeret-

tük volna megvalósítani azt, ami

most a törvény útján, bár megle-

petésszerűen jött. Korábban min-

dig akadályba ütközött közös gon-

dolkodásra bírni a szektor minden

szereplőjét, ezért lehet, hogy soha

nem jutottunk volna el saját erőből

idáig. Bízom az új integrációban és

abban, hogy új üzleti lehetőségeket

teremt számunkra, melyek a továb-

bi fejlődés motorjai lehetnek. Ezért

áldozatokat kell hoznunk, meg kell

szenvednünk a változásokat, de re-

mélem, hogy az üzleti életben po-

tenciális helyet vívhatunk ki a ta-

karékszövetkezeti szektor minden

szereplőjének. Nagyon várjuk az új

üzletpolitikát és stratégiát, az egy-

séges marketinget, a központi ter-

mékeket. Röviden: szeretnénk tud-

ni, hogy merre van az előre.

Takarék 2014. augusztus42

TKSZ Figyelő

Varga

Mária,

elnök-

ügyvezető

„A gépies mun-

ka évei után al-

kalmasint mélyre kell ásnod,

hogy rátalálj a szenvedélye-

idre, újrafogalmazd az ál-

maidat és újjáéleszd a hob-

bijaidat, melyeket a nemlét

határáig hagytál sorvadni. A

cél nem pusztán a rossz dol-

gok kirekesztése, amivel csu-

pán annyit érsz el, hogy ott

maradsz a légüres térben, ha-

nem az, hogy leszakajtsd és

megízleld a legjavát mindan-

nak, amit a világ kínálhat.„1

Árnyékból kikandikálva

„Hiszem, hogy a takarékszövetkezeteknek volt múltja,

van jelene és lesz jövője!” – Bátaszéken jártunk

Szerző:Csépány

György

A Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet a szövetkezeti hitelintézeti integráció átlagos üzemméretének felét éri el, de 2013-ban, az átvilágítást követően sem kellett extra értékvesztést elszámolnia, és pozitív eredménnyel zárta az évet. Varga Máriával, a Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével beszélgettünk.

1 Timothy Ferriss (1977-), amerikai író, 4 órás munkahét, 1. fejezet, Bagolyvár Kiadó

– Vágjunk a közepébe, miből van

eredmény?

– A 25 százalék körüli hitel-beté-

ti mutató kétségtelenül alacsony, il-

letve a hitelhez, hitelkereslethez ké-

pest magas a betétállomány. Persze

az összességében alacsonyabb ka-

matlábak kisebb kamatkülönbözetet

eredményeznek. Leginkább a jöve-

delmezőségre hat a visszafogott hi-

telezés. Mentségünkre, az a földrajzi,

gazdasági meghatározottság, amely

a környezetből adódik, nem engedi

meg a lazább hitelezést. Így 2014-re

is elsősorban a költségek csökkenté-

sére koncentrálunk, és adott érdek-

lődést feltételezve, a bevételek mér-

ALKALMAZÁS:

- 27 éve dolgozik a takarékszövet-

kezetnél,

- 2002-től elnök-ügyvezető,

- 1992-től ügyvezető,

- 1987 eleje óta alkalmazott a

takarékszövetkezetnél (ez a ne-

gyedik munkahelye), a Szekszárdi

Kirendeltség vezetője volt,

- 1983-tól a helyi kórházban dol-

gozott,

- 2 év GYES,

- 2 év munka a szakmunkáskép-

ző intézetben,

- Egy év munka az önkormány-

zatnál.

Végzettség

- A PTE-n jogi szakvizsgát tett,

jogi-szakokleveles közgazdász,

- Pénzügyi és Számviteli Főisko-

lát végzett,

- Mérlegképes könyvelő állam-

háztartási szakon,

- Közgazdasági Szakközépisko-

lába járt.

Egyéb: egy felnőtt lánya van.

Névjegy – Varga Mária

Takarék 2014. augusztus 43

TKSZ Figyelő

Folytatás a 44. oldalon

TOLNA megye a 3700 km2-es

területével a 5. legkisebb me-

gye Magyarországon, viszont

alig több mint 230 ezer ember

él ebben a térségben, így a lakos-

ság számát tekintve a legalacso-

nyabb népességszámú megye. A

népsűrűsége messze átlag alatti

a maga 67 főjével, ami a megyék

között a 3. legalacsonyabb. Báta-

széken, Tolna megye 109 telepü-

lésének egyikén, csak alig több

mint 6 ezer ember él, viszont már

a rómaiak előtt is éltek itt embe-

rek (kelták). Tolna megye déli, dél-

keleti területe, Szekszárd illetve

Szekszárd szomszédsága képe-

zi a Bátaszék és Vidéke Takarék-

szövetkezet működési körzetét,

ahol nyilván nem is kizárólagos

hitelintézeti szolgáltató, így az

adott forgalom is megoszlik. El-

sősorban a mezőgazdaság, és

az erre épülő ipar, szolgáltatás a

megélhetés forrása.

A környezet

séklődésére számítunk. Ezek ugyan

nem túl rózsás kilátások, de jobb az

óvatosság, kedvező fordulat esetén

örömmel vesszük a túlteljesítést. Min-

dig is az volt a jellemző, hogy a nye-

reséget illetően nem szárnyaltunk,

nem voltak kimagasló eredménye-

ink, de mindig nyereségesek voltunk.

– Hogyan alakul a pénzügyi szol-

gáltatási kör?

– Minden általános szövetkeze-

ti hitelintézeti pénzügyi szolgálta-

tással rendelkezésre állunk, Talán a

befektetések területén lehet hiány-

érzet, ezt eddig az ügyfeleink nem

keresték, nem volt rá szükség. A be-

téti kamatok csökkenése viszont

egyre inkább előtérbe helyezi ezt

a kérdést, amire reagálnunk kell. Az

engedélyünk megvan, a dolgozók

rendelkeznek a megfelelő képzett-

séggel.

– Kikből áll az ügyfélkör, milyen a

megoszlásuk?

– A Takarék stratégiai fontosságú

partnerei a lakosság és a KKV köré-

ből kerülnek ki. A lakossági betétek

aránya kb. 85 százalék között alakult

2013-ben, így a kkv betétállomány há-

nyada csak 15 százalék körüli. A hi-

telállományon belül is a lakossági hi-

telezésé a nagyobb hányad, de már

közel sem olyan, mértékben, mint a

betéteknél. Itt már csak 60 százalék

körüli, és majdnem 40 százalék a vál-

lalkozói hányad, és növekvő tenden-

ciájú.

– Van-e önkormányzati számlave-

zetésetek, fi nanszírozásotok?

– Nincs önkormányzati számla-

vezetésünk, viszont Tolnán sikerült

olyan megoldást találni a fi nanszíro-

zásban, hogy ugyan nem mi vezet-

jük az önkormányzat számláját, de a

készpénzforgalmát mi bonyolíthat-

juk le. Bízom benne, hogy a jövőt il-

letően több önkormányzat számla-

vezetője is lehetünk.

– Nálatok mekkora létjogosultsá-

ga van a virtuális bankolásnak?

– A takaréknak 2007 óta van hon-

lapja, akkor indult nálunk az interne-

tes bankolás is. A két célkitűzést össze-

kapcsolva valósítottuk meg. Ha csak

az internet bankolással megeléged-

tünk volna, akkor lehet, hogy most

sem lenne honlapunk, ma is helyes-

nek tartom a párhuzamos indulást.

Ezzel együtt is, egyezernél keveseb-

ben vannak az ügyfeleink közül azok,

akik az internet bankot használják. Ez

kétségtelenül nem sok, mégis, meg-

győződésem, megkérdőjelezhetetlen

az irány, amely felé haladni kell!

– A betétállomány hogy változott

az elmúlt időszakban?

– A betétállomány általában ol-

vad, és nem csak azért, mert a ke-

reskedelmi bankok akcióznak, ha-

nem azért is, mert az alacsony betéti

kamatok egyre kevésbé vonzóak, és

más, tartós befektetésre, ingatlanra,

előrehozott beruházásra fordítják a

megtakarított pénz egy részét. De ott,

ahol a mezőgazdaságnak meghatá-

rozó szerepe van – év közben több-

nyire felhasználás folyik, az év végé-

re várható, hogy visszatöltődnek a

kivétek –, a betétállomány hullám-

zása normálisnak tekinthető, ezzel

együtt is 2013-ban majdnem 5 szá-

zalékkal nőtt a betétállomány.

– Úgy tűnik, a hitelezés elmarad

a betétállomány növekedésétől?

– A lakossági hitelkereslet folya-

matosan mérséklődik, a vállalkozók

kereslete valamelyest megmozdult,

nem csak a Széchenyi kártyákat újít-

ják meg, hanem egyre többen be-

ruházási hiteligénnyel jelentkeznek

nálunk. Az NHP első szakaszában ki-

sebb összeget kértünk, amelyet en-

gedéllyel sikerült túlteljesíteni, a má-

sodik szakaszban nincs korlát, időben

jobban széthúzódik, de én úgy ér-

zékelem, folyamatos az érdeklődés.

A hitelállomány 2013-ban összessé-

gében több mint 3 százalékkal csök-

kent, igaz, rosszabbra számítottunk.

Egyébként nincs olyan hitelkérel-

münk, aminek ne tudtunk volna ele-

get tenni. Ha nagyobb összegről volt

szó, akkor konzorciális hitellel dolgoz-

tunk.

– Minimális az extra értékveszté-

setek

– Az átvilágítást követően alig

több mint 150 ezer forint többlet ér-

Heberling

Henrikné,

ügyvezető

Takarék 2014. augusztus44

TKSZ Figyelő

Folytatás a 43. oldalról

tékvesztést kellett elszámolnunk. Ez

nagyrészt annak köszönhető, hogy

kockázatvállalási szabályzataink már

korábban is szigorúak voltak mind a

fedezeti értékek, mind a folyósítási

feltételek tekintetében, ezért az át-

világításig megképzett értékvesz-

tés megfelelő mértékű volt. Amit vi-

szont ilyen szigorú feltételek mellett

sikerült megkötnünk, reálisak vol-

tak, ezen adósok fi zetési készsége

kevésbé ingott meg, többlet érték-

vesztést pedig kevésbé igényeltek. A

2013. évi értékvesztésünk összessé-

gében azonban 100 millió forint volt,

amely a hitelállományunk majdnem

8 százalékát teszi ki.

– Hogyan érint benneteket a devi-

zahitelezés mostani szabályozása?

– Devizahiteles ügyünk nincs, ami

azt jelenti, hogy nem kerestünk raj-

ta, így most emiatt nem kell vissza-

fi zetnünk semmit; csak megbízásos

devizaszámla-vezetésünk van. Forint

hitelezéssel a kedvezményes vég-

törlesztésben vettünk részt, ez kö-

zel 200 millió forint volt. Ezzel sem-

milyen problémánk nincs, hacsak az

nem, hogy az ügyfelek ezt is idő előtt

fi zetik vissza. Az egyoldalú szerző-

désmódosításról annyit, hogy, van

egy folyamatban lévő fogyasztóvé-

delmi vizsgálat, bízunk annak pozi-

tív, bírságmentes eredményében.

– A készpénzforgalom erősítése

mit jelent a számotokra?

– A bankautomaták forgalma lé-

nyegesen megemelkedett, ami hoz-

za magával a hogy a készpénzfor-

galom költségének emelkedését. A

nagyobb forgalom miatt az üzemel-

tetési idő hamarabb letelik, több a

karbantartás, majd a csere is hama-

rabb válik esedékessé Mindeneset-

re a bankkártya igénylők száma is

nőtt, számítva arra, hogy ők az ATM-

nél fogják felvenni a pénzt. Eddig az

ügyfelek igyekeztek „saját” automa-

tát keresni, de a szabályozás folytán

az ügyfél bárhol élhet az ingyenes

készpénzfelvételi joggal, így a kis te-

lepüléseken élő kereskedelmi banki

ügyfelek is nálunk veszik fel a pénzt.

– Végül is hogyan alakult a jöve-

delmezőség és a tőke megfelelés?

– A majdnem 700 milliós saját

tőkéből alig 3 millió a részjegytőke,

a többi eredményágon képződött,

nincs értékelési tartalékunk. A saját

tőke arányos jövedelmezőség (ROE)

2013-ban majdnem 5 százalék, az

eszközarányos megtérülés (ROA) 0,5

százalék volt. A tőkemegfelelési mu-

tató a belső tőkemegfelelést illetve

felügyeleti felülvizsgálatot követően

26,7 százalék volt 2013. december 31-

én, amely átlag felettinek tekinthető.

– Hogyan áll össze a szervezet?

– A szervezeti hierarchia élén há-

rom ügyvezető van – Heberling Hen-

rikné a másik ügyvezető, és Szélig

Zsuzsanna pedig a ügyvezető-fő-

könyvelő a harmadik, – az összes ta-

karékszövetkezeti terület közöttünk

oszlik meg. A dolgozói létszám 39 fő.

A tagok száma 217 fő.

– Túl vagytok egy fúzión, mekkora

traumát jelent ez az embereknek?

– A fúzióval, úgy gondolom, nem

volt, ill. nincs rossz tapasztalatunk,

igaz a vezetőkkel rövid ideig dol-

A TAKARÉKSZÖVETKEZET 1957. már-

cius 10-én alakult meg Tolna me-

gyében az elsők között, 57 éve áll

ügyfelei rendelkezésére. A megala-

kuláskor a Takarékszövetkezet csak

Bátaszéken volt jelen, 1961 óta fo-

lyamatosan nő működési területe,

1961-ben Bátán, 1964-ben Decsen

és Őcsényben nyitott kirendeltsé-

get, ezt követően 1985-ben Szek-

szárdon. 2007. április 30-ával a Fadd

és Vidéke Takarékszövetkezet beol-

vadásával újabb öt egységgel bővült

a Takarékszövetkezet, így jelen van

Faddon, Dunaszentgyörgyön, Ger-

jenben és Tolnán két kirendeltség-

gel. Így összesen 10 kirendeltséggel,

7 ATM-mel, korszerű informatikai

rendszerrel áll a lakosság, és a kis- és

középvállalkozások rendelkezésére.

Egy kis múlt – egy kis jelenSzélig

Zsuzsanna,

ügyvezető-

főkönyvelő

A mérlegfőösszeg, a betétállomány és a nettó hitelállomány alakulása

7 000

6 000

5 000

4 000

3 000

2 000

1 000

02010. 2011. 2012. 2013.

Netto hitelállomány M HufMérlegfőösszeg M Huf

5 744 5 892

6 312

5 696

5 094 5 1725 418

5 013

1 324 1 218 1 173 1 164

Betétállomány M Huf

Takarék 2014. augusztus 45

TKSZ Figyelő

goztunk együtt, ők utána nyugdíjba

mentek, teljesen zökkenőmentesen,

gyorsan bonyolítottuk le az egyesü-

lést, a beolvadónak nem volt meg a

minimálisan szükséges tőkemennyi-

sége, együtt megkerestük a Felügye-

letet, kialakítottunk egy menetrendet,

és rövid idővel a 2006. évi beszámo-

lót követően, 2007. április végével lét-

rejött az egyesülés. A nyugdíjazás is

normál körülmények között zajlott

le, a kollégák is beilleszkedtek, sőt

az adott területen létszámot is bő-

vítettünk. Minden változás kisebb-

nagyobb traumával jár, mondhatom,

nálunk ez inkább kisebb volt.

– A központi hitelengedélyezés

mennyiben segíti a közös ügyet?

– A központi hitelengedélyezés

bevezetése az első lépés számunkra is

a jövőt jelentő közös kockázatviselési

elvek megismerésére, melynek meg-

teremtését az egységes szabályozás

teljes körű elfogadása és alkalmazá-

sa teszi teljessé. A korai időszakban

előforduló hiánypótlások megszű-

nőben vannak a folyamat megisme-

résével, cél a folyamat felgyorsítása

az ügylet és az ügyfél megtartása ér-

dekében. A teljes körű, közös szabá-

lyozás reményeink szerint elősegíti a

gyorsabb hitelbírálatot, a gyorsabb

ügyfélkiszolgálást.

– Mennyire van rálátásotok a ta-

karékbanki folyamatokra?

– Örülök annak, hogy a Takarék-

Bankban végbement szervezeti válto-

zásról, és a kapcsolódó HR fejleszté-

sekről a napokban tájékozódhattunk.

Hasonló tájékoztatást üdvözölnék a

jövőt illetően üzleti, informatikai, mar-

keting stb. területen is, hiszen vannak,

lehetnek olyan esedékes vagy elha-

lasztott helyi fejlesztések, amelyeket

a központi szándékok ismeretében

könnyebben lehetne megvalósítani,

könnyebb lenne azokra felkészülni,

vagy egyszerűen eldönteni mondjuk

két lehetőség közül, melyiket válasz-

szuk. Megkönnyítené a munkánkat,

és több célszerűséget vinne a rend-

szerbe, ha a jövőbeli szándékokba

több betekintést nyerhetnénk.

– Apropó transzparencia, a beszá-

molók elérhetőek a TakarékBank

honlapján?!

– Annak is örülök, hogy a

TakarékBank honlapján elérhetőek

az integrációs tagok komplett be-

számolói. Amiről az idő hiányában

még egymás között sem nagyon be-

szélünk, egy kis ráfordítással viszont

bármelyik tagszervezetről részletes

és hiteles információhoz lehet jutni.

Ez egy komoly vívmány, mivel ko-

rábban lényegesen szűkebb volt ez

a hozzáférési lehetőség.

– Mit gondolsz a közösségi rendez-

vényekről, programokról?

– Általában a közös rendezvé-

nyeknek nagyok örültem, mert ezek

nem csak megjelenésről, közösségi

programokról, szórakozásról szóltak,

hanem nagyon gyakran előkerültek

szakmai kérdések is „Ti ezt hogy csi-

náljátok?”. Ha nem is azonnal, de ké-

sőbbiekben mindig előkerültek az így

szerzett ismerősök, és már az apropó

elegendő volt ahhoz, hogy egymás-

tól kérdezzünk, érdeklődjünk, és fő-

leg tanuljunk. Jó kezdeményezésnek

tartottam a nyugdíjas találkozókat,

sport rendezvényeket, szövetkezeti,

takarékossági rendezvényeket. Tisz-

telet jár a kollégáknak, az elődöknek.

A közösségi programok lehetőséget

teremtenek arra, hogy a kollégák kö-

tetlenül beszélhessenek. Fontosnak

tartom, hogy a társadalmi kötelékek

a jövőben is fennmaradjanak.

– Milyen várakozással tekintesz

a jövőbe?

– Hiszem, hogy a takarékszövet-

kezeteknek volt múltja, van jelene, és

lesz jövője! Én azt szeretném, hogy a

szövetkezeti hitelintézetek fennma-

radjanak, és meghatározó szerepet

töltsenek be a vidék pénzügyi fi nan-

szírozásában. A kor igényeihez való

alkalmazkodás, a fejlesztés és fejlő-

dés, egy gyorsabb pályára való átál-

lás, lássuk be, elkerülhetetlen.

A saját tőke, az adózás előtti eredmény és a jegyzett tőke alakulása

700

600

500

400

300

200

100

02010. 2011. 2012. 2013.

Jegyzett tőke M HufSaját tőke M Huf

5 91

27 11

615

3211

662

5613

695

4313

Adózás előtti eredmény M Huf

Takarék 2014. augusztus46

TKSZ Figyelő

Emberarcú takarékA Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezetnél jártunk

Szerző:Pulay

Kristóf

A takarékok egyik legfontosabb, és csak részben, illetve nem tudatosan kiaknázott előnye a kereskedelmi bankokkal szemben az „ügyfélkötődés” – véli Kádár Béla, a Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője. Szerinte ab-ban is különböznek a bankoktól, hogy a takarékok ügyfélbarátok, „emberarcúak”, és az ügyfelek sem „arcnélküliek”. A Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet a lakossági ügyfélkört most új, akciós, kamatkedvezményt biztosító termékek-kel igyekszik dinamizálni és kompenzálni a devizahitelezés várható veszteségeit.

„A JEGYBANKI hitelprogram iránt je-

lentős az érdeklődés, tulajdonképpen

az adott óriási lendületet az NHP2-nek,

hogy az MNB hirdetéseiben megje-

lentek a takarékszövetkezetek is. „Ke-

resse a bankoknál és a takarékszövet-

kezeteknél!” – szólt a hirdetés, és attól

kezdve csörögtek a telefonok – vá-

zolja a hitelezés helyzetét Kádár Béla,

majd hozzáteszi: „Most fejlesztettünk

ki három új, jelzálogfedezet alapú ak-

ciós hitelterméket, ezekkel igyekszünk

a lakossági ügyfélkört is dinamizál-

ni, a termékeket aktívan hirdetjük is.

Ezek az akciók már elsősorban nem

a devizahitelek, hanem forinthitelek

kiváltását célozzák. Minden kezdeti

költséget – az értékbecslési díj kivé-

telével – elengedünk, a számlára ér-

kező jóváírások mértékének függvé-

nyében pedig további, összesen 1,5

százaléknyi kamatkedvezmény érhető

el. Bízunk benne, hogy ezzel tudunk

új ügyfeleket szerezni.”

– Apropó, devizahitelezés. Ebben

mennyire voltatok érintettek?

– A devizahitelezésbe a takarékok,

ahogy mi is, jellemzően azért mentek

bele, hogy meg tudják tartani az ügy-

feleiket. Akkoriban próbáltuk lebe-

szélni az embereket, de nem lehetett.

Még a saját sógoromat sem tudtam

meggyőzni, hogy ne vegyen fel devi-

zahitelt. Kizárólag a törlesztő részlet

számított, illetve az, hogy az ügyfelek

nagy része forintalapon egyszerűen

nem lett volna hitelképes, vagy nem

tudott volna akkora összeget felven-

ni, amekkorát szeretett volna.

– Vannak már számításaitok, hogy

mekkora lesz a veszteség a deviza-

hiteleket érintő törvény hatására?

– Tízmillió forint körüli összeggel

számolunk. Ezt ki kell gazdálkodni,

ezért is indítottuk az akciós hitelter-

mékeket, amelyből komolyabb be-

vételt várunk.

– Mi a helyzet a megtakarítási ter-

mékekkel?

– A befektetési termékek szépen

fogynak, elsősorban a Takarék Invest

Likviditási Alap, de úgy látjuk oda és

vissza is van átjárás a betét és a befek-

tetési termékek között. Most állampa-

pírból is kiugró értékesítés volt, a mai

napon is. A megtakarítási termékek

közül a Fundamenta megy még jól,

az értékesítési „versenyben” a 16. he-

lyen állunk országos szinten. A beté-

ti termékeknél ugyanakkor érdemes

lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a

betétek biztonságának kommuni-

kálására. Arra, hogy a keresztgaran-

cia-rendszer és a Tőkefedezeti Alap

révén a megtakarítások biztonsága

nálunk erősebb, mint a kereskedel-

mi bankoknál, amelyek ráadásul fo-

lyamatos tőkepótlást igényelnek. Ez

persze még önmagában kevés, jó ter-

mékek is kellenek, melyek minden-

képpen inspirálják az ügyfeleket.

– Az orgoványi takarékszövetke-

zet csődjének volt visszhangja er-

refelé?

– Szerencsére semmit nem érez-

tünk meg belőle, nem jutott el idáig

a hír. Elszigetelt jelenség volt.

– A vállalkozói hitelállományotok

hogyan oszlik meg?

– A vállalkozói hitelállományunk-

ban a mezőgazdaság jelentős arány-

nyal bír. Döntő része egyéni vállalko-

zó és őstermelő, a fő profi l pedig a

növénytermesztés és állattenyész-

tés. Ez egy gabonatermelő, növény-

termesztő vidék, ráadásul nagyon jó a

föld minősége. Máshol 30-50 ezer egy

aranykorona, míg nálunk találkoztam

olyan vagyonértékeléssel – a környék

egyik legnagyobb egyéni vállalkozó-

jánál, aki több mint ezer hektáron gaz-

dálkodik –, amely szerint egy arany-

korona 118 ezer forintot ért. Bővülni

ugyanakkor nem könnyű, mert van-

nak piacbefolyásoló tényezők. Itt van

rögtön a KITE ügye, amely aranyáron

vett magának piacot. (A céget eladták,

akinek volt egy millió forint részvénye,

az kapott érte húsz milliót. Így történt

az, hogy a takarítónő rákerült a banki

Kádár Béla,

elnök-

ügyvezető

Takarék 2014. augusztus 47

TKSZ Figyelő

VIP listákra.) A KITE nagyon sok terme-

lőt elszipkáz azzal, hogy ad nekik ta-

karmányt, eszközöket, de valójában

burkoltan fi nanszíroz is.

– Ettől függetlenül, látsz-e bővülé-

si lehetőséget az agrár területen?

– Az uniós költségvetés 2020-ig

megvan, addig látunk előre, és ad-

dig az uniós támogatások szavatol-

ják a pénzügyi biztonságot a mező-

gazdaságban. Ez nyilván számunkra

is jelent üzleti lehetőségeket. Azt jó

gondolatnak tartom, hogy egy Ag-

rár Tudásközpont jön létre a bankban,

attól függetlenül, hogy nekünk vidé-

ki embereknek a kötődése az agrári-

umhoz a végzettségünkben is visz-

szatükröződik – nálunk például sok

az agrármérnök, magam is agrár-

közgazdászként végeztem. Ezt egy-

szer érdemes lenne felmérni közép-

és felsővezetői szinten a szektorban

is. Az új integrációtól üzleti bővülést

várok, új lehetőségeket az agrárium

fi nanszírozása téren is.

– Mit vártok még az új integráci-

ótól?

– Az egységes informatika hiánya

régóta probléma. Ha fejlesztésre van

szükségünk a Boss rendszerben, akkor

ehhez a rendszert használó takarék-

szövetkezetek többségének támoga-

tására volt szükség, ezért a fejleszté-

sekre jellemzően fél éveket kell várni,

így pedig nehéz egy pénzintézetet

működtetni. Komoly kihívást jelent a

külső, a felügyeleti adatszolgáltatási

táblák kiállítása, ezt sem segíti az in-

formatika megfelelően. Koncentrál-

tabbá kell tenni az informatikai fej-

lesztést, ez szolgálná a tervezést, a

mérést és a visszamérést. De kelle-

nek az egységes termékek és az egy-

séges arculat is, előre kell lépni a piaci

részesedés növeléséhez. Az önkor-

mányzatok felé úgy gondolom, hogy

aktívabban kell lépni, a helyi önkor-

mányzat például hosszú idő óta egy

kereskedelmi banknál vezeti a szám-

láját és jellemző, hogy csak akkor for-

dult hozzánk, amikor a helyi termál-

fürdő-beruházás befejezéséhez egy

újabb 100 milliós hitelre volt szüksége.

A piaci részesedés növeléséhez szo-

rosabb együttműködésre van szük-

ség, mi mindig támogattuk a szoro-

sabb integrációt. Az elmúlt években

ezért is vettünk részt rendszeresen az

integrációs stratégiai projekt értekez-

leteken, persze nem minden takarék-

szövetkezet támogatta ezt, mert az

önkorlátozással járt volna. Nekünk

nem is jelentett problémát, hogy ta-

valy novemberig a TakarékBankba

kellett vinni a számlákat, mert min-

dig is ott vezettük, bár több ízben

próbáltak átcsábítani, kereshettünk

volna többet máshol, de nem tettük.

– A Takarékpontos együttműkö-

désben mégsem vettetek részt. Mi

az oka ennek?

– Ennek két oka is van. Egyrészt

a fi x költségteher, hiszen a kötelező

évi 10 millió forintos hozzájárulást

a marketing büdzséhez eredmény-

ágon folyamatosan bírni kellett vol-

na. Másrészt a szakemberhiány. Ná-

lunk az átlagéletkor magas, sokan

mennek nyugdíjba, ritkán szülési

szabadságra is, ezeket a „természe-

tes” változásokat is nehéz lekövetni,

a munkatársakat megfelelően pó-

tolni. Jellemző, hogy a devizahite-

lezést még anno meg tudtuk olda-

ni, de a deviza számlavezetésre már

nem volt erőnk.

– A munkatársaitok hogyan élik

meg az új integrációval együtt járó

változásokat?

– Mivel korábban is részt vettünk

az integrációs stratégiai munkacso-

portokban és jártunk fel oktatásokra,

a kollégák értik miről van szó, nem

tapasztaltam a részükről elbizony-

talanodást, inkább az átállás velejá-

rói, például a szabályzatoknak való

megfelelés kívánt meg némi ener-

giatöbbletet. Azt gondolom, hogy

rá kellett segíteni a takarékszövet-

kezetek együttműködésének fo-

lyamatára, ami most történt az fel-

gyorsította azt, ami már csírájában

létezett, de a törvény nélkül nem

valósult volna meg.

„A TAKARÉKOKNAK még ember-

és ügyfélarcuk van, míg a keres-

kedelmi bankoknál „húsdaráló”

működik, mondja dr. Kádár Béla,

aki, mielőtt 2007-ben átvette a bal-

mazújvárosi takarék vezetését, szá-

mos kereskedelmi banknál – Ke-

reskedelmi Bank Rt. Konzumbank,

Postabank, Erste – is dolgozott,

elsősorban ellenőrzési és hitele-

zési területen,többnyire osztály-

vezetőként. Az agrárközgazdász

diplomával, könyvvizsgálói képe-

sítéssel és számviteli doktorátus-

sal is rendelkező elnök-ügyvezető

szerint a takarékok egyik és csak

részben, illetve nem tudatosan ki-

aknázott előnyük az „ügyfélkötő-

dés”. „Pista bácsi mindig ugyanah-

hoz az előadóhoz megy oda, sőt

azt mondja, hogyha nincs Julika,

akkor nem is jön.” Ugyanez a fi a-

talabb generációnál kevésbé van

így, az egyetemisták mit sem sejt-

ve arról, hogy van más alternatíva

is, első számlanyitásukkor rögtön

a kereskedelmi bankoknál landol-

nak. Szerinte az új integrációnak

a fi atalok mellett, az önkormány-

zatok megnyerésére is nagyobb

hangsúlyt kellene fektetnie a ko-

rábbiaknál.

„A kereskedelmi bankokból van

átjárás a takarékokba, de ez for-

dítva már nem működik – mondja

az elnök-ügyvezető, sőt a közel-

múltban kevesebb pénzért is át

tudott csábítani a bankoktól két

kirendeltség vezetőt. Abba a ta-

karékba, amely igyekszik lépést

tartani a kor követelményeivel:

hét saját tulajdonú kirendeltségé-

nek mindegyike újnak mondha-

tó, a belső kialakításuk egységes,

egy belsőépítész tervei alapján

készültek.

dr. Kádár Béla – elnök-ügyvezető, Balmaz-újváros és Vidéke Takarékszövetkezet

Takarék 2014. augusztus48

TKSZ Figyelő

Bogár

János

elnök

A konzervatív magatartásegy bank biztonságosműködési alapja

Nagykanizsán, a Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezetnél jártunk

Szerző: Hajtun György

A Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet négy szövetkezet egyesülésével jött lét-re 1999. október 29-én: a jogelőd (a csaknem 60 éves múlttal rendelkező Bá-nokszentgyörgy és Szepetnek Takarékszövetkezet, Lenti és Környéke, Becsehelyi Takarékszövetkezet) egyesült Zalakomár és Környéke Takarékszövetkezettel, így Zala-megye területének déli részét szinte teljesen felölelő hitelintézet jött létre. A szövetkezet központja 2000. májusától Nagykanizsán működik, az ügyfélforgal-mat 15 hálózati egységében bonyolítja, melyek a következő településeken talál-hatók: Zalakomár, Nagykanizsa, Garabonc, Galambok, Miháld, Zalakaros, Bázake-rettye, Szepetnek, Becsehely, Molnári, Letenye, Tornyiszentmiklós, Lenti, Páka és Csesztreg. Bogár János elnökkel beszélgettünk.

– Elnök úr, régen jártam Nagyka-

nizsán, s az emlékeimet felülírja

mindaz a látvány, ami fogadja az

embert, ha beér a város központ-

jába. Rendezettek a körülmények,

élénk az autóforgalom, s ahogy

mondani szokás, pezseg az élet.

Egyetért a megállapításommal?

– Többnyire egyetértek. A város

rendezett képe annak is köszönhe-

tő, hogy tavaly egy hosszabb re-

konstrukció fejeződött be, amely-

nek nyomán a csatornahálózat és

az úthálózat is megújult, s a főtér is

megszépült. Ugyanakkor a belvá-

ros második ütemű rekonstrukció-

ja még nem kezdődött el, így most

nyugalmasabbak a közlekedési ál-

lapotok. Ami a pezsgő életet illeti,

a reggeli órákban mindenképpen

nagyobb, de sajnos, a város gazda-

sági helyzete nem a legjobb, mivel

kevésbé érzékeljük azt a gazdasági

fellendülést, amit az itt lakók szeret-

nének megvalósítani, elérni.

– Ön, mint pénzügyi szakember, bi-

zonyára rajta tartja a kezét a vá-

ros „gazdasági érverésén”, vagyis

tisztábban látja a helyzetet.

– Bizonyos mértékig igen, de

azért vannak korlátok…

– Ezt elfogadom, de az ügyfélkö-

rükön keresztül azért érzékelik a

főbb folyamatokat.

Takarék 2014. augusztus 49

TKSZ Figyelő

Folytatás az 50. oldalon

– Nagykanizsán a központon kí-

vül egy fi ókunk van, a további tizen-

négy kirendeltségünk három város-

ban és tizenegy kisebb településen

működik, így – ahogy a nevünkben

is jelezzük – Zala megye déli részén

vagyunk jelen, Lentitől Zalakarosig.

Tulajdonképpen jórészt határ-men-

ti településekről van szó. A nagyka-

nizsai létünk másfél évtizedre nyú-

lik vissza, ennél fogva nincs olyan

mély beágyazódásunk a város éle-

tébe, mint ha 20-30 évre nyúlnának

vissza a gyökereink. Ez persze, nem

jelenti azt, hogy nem voltak a vá-

rosból ügyfeleink. Azért döntöttünk

úgy, hogy ide hozzuk a központun-

kat, mert Nagykanizsa az egyik köz-

igazgatási központja a megyének, s

a gyengülő gazdasági ereje ellené-

re is itt van a működési területünk

gazdasági, közlekedési egészség-

ügyi, oktatási központja. Nyilván-

valóan üzleti eredményeket is re-

mélünk az itteni jelenlétünkből, s

nem utolsó sorban az 56 munka-

társ közül többen itt élnek. S azt

is gondolom, hogy nagyobb sike-

reket érhettünk volna el, ha a vá-

rosban hamarabb nyitunk fi ókot,

hiszen ötvenezres lakosságú tele-

pülésről beszélünk.

– Mekkora a vonzáskörzetük?

– Nagykanizsával együtt 80-90

ezer főt érünk el a 96 településen,

amely a mi operatív működési terü-

letünket jelenti. A települések létszá-

mából adódóan kijelenthetjük, hogy

tipikusan kistelepülésekről beszél-

hetünk, ahol a kétezer főt számláló

lakosság már nagynak számít. A ki-

rendeltségeink több ,mint fele kétez-

resnél kisebb településen működik,

s a földrajzi adottságok behatárol-

ják a tevékenységünket is, hiszen az

ügyfélkörünket zömmel csak a fal-

vakból tudjuk „toborozni”.

– Milyen az ügyfélkörük összeté-

tele?

– Döntően a lakosság pénzügyi

igényeit szolgáljuk ki, s itt is az idő-

sebb korosztály van túlsúlyban. A fa-

lusi korfa ugyanis az egyre időseb-

bek felé tolódik el. A vállalkozások

területén megoszlik az ügyfélkörünk,

jelentős a mezőgazdasági vállalko-

zók száma, helyenként a szolgálta-

tók vannak túlsúlyban. Ipari jellegű

vállalkozások alig-alig vannak, mi-

vel a nagyipar eltűnt a városokból,

leginkább a kisiparosok nyertek te-

ret. Ebből adódóan a nagyobb cé-

ges ügyfeleink számát két kezünkön

megszámolhatjuk, de ők is inkább a

szolgáltatóiparból kerültek ki. Mind-

ez korlátokkal is járt, de előnyöket is

adott, mert például az építőiparban

csak kis mértékben voltunk érintet-

tek. Amikor az építőipar válságba ke-

rült, mi ezt kevésbé éreztük meg. A

szolgáltatóiparból a fuvarozásnál

jelentkeztek problémák, amelyek

ránk is kihatottak.

– Hogyan állnak az önkormány-

zati számlavezetéssel?

– Ebben viszonylag jók vagyunk,

ezt a kört kiemelten kezeljük. Rész-

ben azért, mert a lehetőségeink kor-

látozottak voltak az ügyfélkör bőví-

tését illetően, részben azért, mert a

kistelepülési hálózatunk elég kiter-

jedt ahhoz, hogy ezt a kört magas

szinten kiszolgáljuk. Tíz-tizenkét év-

vel ezelőtt indultunk el ezen a terü-

leten, mára 34 település önkormány-

zatának vagyunk a számlavezetői.

Jelentős tehát ez az ügyfélkör, de az

utóbbi években a jogszabályi válto-

zások miatt a hitelezési tevékenysé-

günk ezen a téren is redukálódott,

csökkent. Az iskolák állami fenntar-

tásba vételével szűkült a pénzforga-

lom is az önkormányzatoknál, hiszen

a legjelentősebb intézmények alap-

vetően az iskolák voltak. Ugyanakkor

maradtak feladatok az önkormány-

zatoknál, így nem veszítettünk ügy-

felet, csak a tevékenységünk alakult

át. S az is nem titkolt célunk volt az

önkormányzati számlavezetések

megszerzésével, hogy ennek révén

újabb magán ügyfeleket is szerezhe-

BOGÁR JÁNOS 1962-ben Nagy-

kanizsán született, de Zalakomár-

ban nőtt fel, és most is itt él. Ere-

detileg a kereskedelmi főiskolán

szerzett diplomát Budapesten, s

ebben a szakmában kezdett el

dolgozni 1983-ban, a nagykani-

zsai ÁFÉSZ-nál. Itt három évet töl-

tött, ám e közben a kötelező ka-

tonai szolgálatot is teljesítette.

1986 januárjában a Zalakomári

Takarékszövetkezetben indult el

a pénzügyi pályafutása, mégpe-

dig ügyvezető igazgatóként. Az

1999-es egyesüléskor választot-

ták meg a Dél-Zalai Egyesült Ta-

karékszövetkezet elnökének. A

pénzügyi végzettséget is megsze-

rezte 1992-ben. „Minden a taka-

rékhoz köt”, jelentette ki az elnök,

amit az is igazol, hogy a feleségét

is a szektorban ismerte meg. A fe-

leség, miután odavalósi, Szombat-

helyen dolgozik, az ottani taka-

rékszövetkezetben, s a család is

oda orientálódott, bár leginkább

a kétlakiság jellemzi most a Bogár

család életét. A családi ház hét-

végeken, Szombathelyen nyújtja

az otthon melegét, míg hét köz-

ben részben Nagykanizsán, rész-

ben pedig Szombathelyen zajlik

az élet. Annál is inkább, mert a két

fi úgyermek, a 13 éves András, és a

17 éves Tamás Szombathelyen ta-

nul. Szabad időben – ebből kevés

van – a család együtt kerékpáro-

zik, kertészkedik, kirándul.

Névjegy

A vállalkozások területén

megoszlik az ügyfélkörünk,

jelentős a mezőgazdasági vállalko-

zók száma, helyenként a szolgáltatók

vannak túlsúlyban. Ipari jellegű vál-

lalkozások alig-alig vannak, mivel

a nagyipar eltűnt a városokból, leg-

inkább a kisiparosok nyertek teret.

Takarék 2014. augusztus50

TKSZ Figyelő

Folytatás a 49. oldalról

tünk, s olyanok is megismerhettek

bennünket, akik korábban elkerül-

ték a takarékfi ókokat. A társadalmi

beágyazódottságunkat mindenkép-

pen elősegítette az önkormányza-

ti kapcsolatrendszer bővülése. Per-

sze, mostanában hallani arról, hogy

az önkormányzati számlavezetést

is központosítják, a Kincstárhoz vi-

szik, ami a mi szempontunkból egy-

fajta bizonytalanságot is szül abból

a szempontból, hogy fejlesszük-e

ezt a területet, fordítsunk-e több

erőforrást a szolgáltatások színvo-

nalának emelésére. Egyébként az

önkormányzati hitelezésben jók a

tapasztalataink, nem volt még prob-

lémás hitelünk, némely önkormány-

zat a megtakarításban is partnerünk.

Mi tehát szeretnénk, ha ez a pénz-

ügyi terület nem veszne el.

– Mi a helyzet az agrárfi nanszíro-

zás területén? Kérdezem ezt azért,

mert az agrárágazat fi nanszírozá-

sára banki hátteret is ki akar a kor-

mány alakítani.

– Ezt a lehetőséget a lehetősé-

geinkhez mérten használjuk ki. A

hitelezés területén ez az ügyfélkör

a másik, amelyikkel lényeges prob-

lémáink eddig nem voltak. A mező-

gazdasági vállalkozások hitelezése

viszonylag biztonságos, hiszen a te-

rületalapú támogatás biztos bevételt

ad a gazdálkodónak is, ezért hosz-

szú ideje folytatjuk a támogatások

előfi nanszírozását. Hozzátenném

azt is, hogy a földművelők között

kevesebb a „kalandor természetű”

vállalkozó, mint más ágazatban. A

földművelés nem rövid távú befek-

tetés, elkötelezettséget jelent mező-

gazdasági termelőnek lenni, s min-

dennapi áldozatos munkát igényel.

Úgy is mondhatnám, hogy nagyobb

párhuzamot érzek a földművelés és

a takarékszövetkezeti tevékenység

között, mint más ágazatoknál. Hogy

a későbbiekben ez hogyan változik,

azt nem tudjuk.

– Részt vettek-e a növekedési hi-

telprogramban?

– Igen, annál is inkább, mert az

agrártermelők számára is elérhető-

vé tették a kedvező kamatozású (2,5

százalékos) hitelkonstrukciót. Ma

már az őstermelők is megjelentek

ebben a programban, akik például

termőföldet vásároltak, és már több

ilyen ügyleten túl vagyunk.

– Milyen a hitel-betét mutatójuk?

– Hát, ezzel nem szívesen „di-

csekszem”, mert a szektor átlagá-

hoz képest is gyenge. A bruttó hitel-

állományunk alig haladja meg a 20

százalékot, ami az óvatos hitelezési

magatartásunkat tükrözi. Ennek van-

nak bizonyos előnyei, de kockázatai is,

hiszen az alternatív kihelyezéseknél

lassan elfogy a levegő, ami bevételi

problémákat fog okozni a fi ókjainknál.

Ez nem öröm a számunkra, ezért vál-

toztatunk is a magatartásunkon, de

a hitelállományt nem szabad egyik

napról a másikra látványosan növelni.

Persze, lehetne, de az iszonyú kocká-

zatokat hordoz magában, hogy ha va-

laki hirtelen kitárná a kapukat, és azt

mondaná, hogy tessék vinni a pénzt.

Láttuk ezt a 2008-as válságot meg-

előző időszakban is. Jelenleg a sza-

bályozás változásai viszont éppen

azokat érintik hátrányosan, akik na-

gyobb hitelállománnyal rendelkez-

nek, lásd a devizahitelt. Mi lassan in-

dultunk neki ennek a terméknek a

forgalmazásának, s mire hozzáfog-

tunk volna, már megjelentek a prob-

lémák. Most azt mondhatom, hogy

nem is olyan nagy baj, hogy lemarad-

tunk erről, mert közvetlen vesztesé-

get nem szenvedtünk. Közvetettet

nyilván igen, hiszen a nálunk felvett

forinthitelt máshol váltották át devi-

zahitelre, illetve akinek gondja van a

devizahitellel, az kihat a nálunk lévő

forinthitelére is, mert lehet, hogy túl-

ságosan eladósodott, vagy időköz-

ben munkanélkülivé vált, vagy ép-

pen végrehajtás indult ellene. Hogy

a kúria döntése nyomán megszüle-

tett törvénynek milyen hatása lesz a

deviza-, és a forinthitelekre, azt még

nem látjuk pontosan. Bizonyára mi is

érintettek leszünk, de nem mindegy,

hogy mekkora hányadban. Az állo-

mány alacsony voltánál fogva vélhe-

tően kisebb mértékben, mint azok,

akik nagyobb hitelállománnyal ren-

delkezik. Igaz, ehhez az is hozzátarto-

zik, hogy nálunk hiányzik az a bevé-

tel, amit a devizahitelezés biztosított.

– A pénzpiac is forgandó. De még

az ügyfélkörről szeretném kér-

dezni: van-e ügyfélcsalogató ter-

mékük a fi atalokra, az idősekre

szabva?

– Minden éremnek legalább két

oldala van. Hiteloldalról nincsenek

ilyen speciális, korosztályhoz kö-

tött termékeink. A nyugdíjasoknak

a bankolási szokásaikhoz jobban

igazodóan végzünk számlaveze-

tést, és egy viszonylag kedvezőbb

áru számlacsomagot kínálunk. A fi -

ataloknak a TakarékBank által kidol-

gozott számlacsomagok közül a Ju-

nior számlacsomagot ajánljuk. Mi

nem vagyunk a Takarék Pont hálózat

tagjai, így nem foglalkozunk példá-

ul az iskolai takarékbélyeg program-

mal sem. Nem lenne haszontalan,

ha az ügyfélkörünk életkor össze-

tételét fi atalíthatnánk, fontos len-

ne nagyobb fi gyelmet fordítani a

fi atal korosztályra, de a működési

területünkön is elöregedett falvak

vannak. Sajnos, akad olyan telepü-

lés, ahol szinte nincs már fi atal, illet-

ve gyermek-, és iskoláskorú lakos.

A nyugdíjasoknak a

bankolási szokásaikhoz

jobban igazodóan végzünk számla-

vezetést, és egy viszonylag kedvezőbb

áru számlacsomagot kínálunk. A fi a-

taloknak a TakarékBank által kidol-

gozott számlacsomagok közül a Juni-

or számlacsomagot ajánljuk…Nem

lenne haszontalan, ha az ügyfélkö-

rünk életkor összetételét fi atalíthat-

nánk, fontos lenne nagyobb fi gyel-

met fordítani a fi atal korosztályra.

Takarék 2014. augusztus 51

– Nagy-e a munkanélküliség?

– Bizonyos településeken je-

lentős, függetlenül attól, hogy a

közvélekedés a nyugat-dunántúli

munkaerő helyzetet jobbnak ítéli

az átlagosnál. Korántsem kezelhe-

tő egységesen a helyzet, és messze

nem hasonlítható egy győri mun-

kaerő piachoz a mi kistelepülése-

ink munkaerő piaci helyzete. Szá-

mos olyan településről tudunk, ahol

egyszerűen nincs munkáltató, jól-

lehet, a lakosság 70 százaléka már

nyugdíjas. Van 17 fős falu is, ahol

legfeljebb egyéni vállalkozó él. A

városokban tesznek erőfeszítést a

munkahelyteremtésre, Nagykani-

zsán például látunk ilyen eredmé-

nyeket, jelenleg is a General Electric

a legnagyobb foglalkoztató a város-

ban, de itt is hallunk létszámleépí-

tésről. Sok munkahely megszűnt,

amelyek pótlása lassan, kis lépések-

ben valósul meg. Letenyén magas

volt a munkanélküliség, de miután

a Müller drogériahálózat itt épített

fel egy logisztikai központot, ez javí-

tott a város és környéke foglalkozta-

tási helyzetén. Ez sajnos, ritka, mert

a hagyományos ipari munkahelyek

megszűntek, feldarabolódtak. Volt

itt gépgyártás, sörgyár, bútorgyár,

üveggyár, kőolajipari gépgyár, ame-

lyek felszippantották a munkaerőt,

de a rendszerváltás után megszűn-

tek, feldarabolódtak. Az idegenfor-

galom területén pedig lassan épül-

nek ki azok a szolgáltatások, amelyek

jelentős számban képesek munka-

erőt felszívni. Itt kivételként említ-

hető Zalakaros, amely köztudottan

fürdőváros, és szükség van a mi-

nőségi munkaerőre. Ám Zalakaro-

son is átalakulóban van az idegen-

forgalmi szolgáltatás szerkezete: a

magán szálláshelyeket „kiszorítják”

az intézményes szállodák, amelyek

száma megnőtt. S talán az igények

is ezt kívánják, mert ezeknél maga-

sabb szintű és komplexebb szolgál-

tatást nyújtanak a vendégeknek.

– Milyen eredménnyel zárult az

átvilágítás?

– Az első körben mindenkép-

pen eredményesen, bár az interjú

időpontjában még nincs lezárva a

folyamat. A második körben hely-

színi vizsgálatra nem volt szükség.

Úgy ítéljük meg, hogy a többlet ér-

tékvesztés képzésből adódó ráfor-

dítás nem jelentős, hiszen csupán

2 millió forintot tesz ki. Minket az

óvatos, talán a túlzottan óvatos hi-

telezés jellemzett, ami az állomány

nagyságából is látható, s a meglé-

vő állomány mögé mindig igyekez-

tünk tartalék jelleggel is a szüksé-

ges értékvesztéseket „megképezni”.

Egy hitel, amíg vissza nem fi zetik,

mindig hordoz kockázatot. És per-

sze akartunk magunknak is hagy-

ni egy kis mozgásteret, mert min-

dig lehet átcsoportosítani az egyik

állományból a másikba az érték-

vesztési keretből. Az évek során ez

a magatartás valószínűleg csökken-

tette az adott év jövedelmét, de ki-

egyensúlyozottabbá tette a gazdál-

kodásunkat. Úgy érezzük, hogy az

átvilágítás eredménye mindezt visz-

szaigazolta.

– Kell-e változtatniuk az óvatos

hitelezési magatartásukon? Egy-

re nagyobb a verseny, erős a kon-

kurencia?

– Minden bizonnyal kell változ-

tatnunk, ez a magatartás hosszú

távon nem tartható. Ugyanakkor

továbbra is azt gondolom, hogy

a konzervatív hozzáállás szolgál-

hat egy bank biztonságos műkö-

dési alapjául. Nehéz ezt a dilemmát

feloldani, mármint azt, hogy kellő

egyensúly legyen a kockázatvál-

lalás, ezen keresztül a bevételszer-

zés és a fejlődés lehetősége között,

vagy elszalad a ló, és inkább vesz-

teség termelődik. Megfelelő háttér-

rel – tőke, tartalékok illetve szemé-

lyi felkészültség – tekintetében van

lehetőség a hitelezés bővítésére, de

a körültekintés, a szabályok betar-

tása mindenképpen fontos szem-

Folytatás az 52. oldalon

Főbb adatok

megnevezés mértékegység 2013

Mérlegfőösszeg e HUF 10 050 922

Saját tőke e HUF 843 354

Nettó hitelállomány e HUF 1 531 625

Betétállomány e HUF 8 918 236

Tagok száma fő 326

Részjegytőke összege e HUF 3 730

Dolgozók száma fő 56

Ebből felsőfokú végzettségűek száma fő 17

Bankkártyák száma db 2 029

Lakossági folyószámlák száma db 6 189

Vállalkozási folyószámlák száma db 1 803

Számlavezetett önkormányzatok száma db 34

Teljes értékvesztés állomány e HUF 415 250

Céltartalék e HUF 23 251

Adózás előtti eredmény e HUF 53 275

Osztalék e HUF -

Jegyzett tőke e HUF 11 354

Megfelelő háttérrel – tőke,

tartalékok illetve szemé-

lyi felkészültség – tekintetében van

lehetőség a hitelezés bővítésére, de a

körültekintés, a szabályok betartá-

sa mindenképpen fontos szempont.

TKSZ Figyelő

Takarék 2014. augusztus52

pont. Hogy tudunk-e olyan ügyfél-

kört elérni, aki hajlandó elvállalni

a szigorú feltételeket úgy, hogy a

konkurencia lazább feltételeket kí-

nál, ezt nem tudom. Azon vagyunk,

hogy bővüljön a hitelezési kör, de az

utóbbi évek tapasztalatai alapján a

szigorúságnak van létjogosultsága.

– Arra is rákérdeznék, hogy gon-

dolkodnak-e saját, új termékek ki-

dolgozására, egy-egy korcsopor-

tot megcélozva?

– A hitelezésben az ügyfeleket

alapvetően az adminisztrációs ter-

hek, az árak érdeklik, és természe-

tesen az, hogy az igényeiket meg-

felelően kielégítsék. Biztos lehet

„dobozos” termékeket kitalálni, de

ezek rövid távúak. Lásd Gazda-kár-

tya, amelyet az Széchenyi Kártya

Program részben felülírt azzal, hogy

az agrárvállalkozókra is kiterjesztet-

ték és jelentős támogatás társul hoz-

zá. Próbálunk az ügyfél egyedi igé-

nyeihez alkalmazkodni, amennyire

lehet, de egy támogatott termék-

kel nem tudjuk felvenni a versenyt.

– A fentiekből az a kérdés fogal-

mazódik meg bennem, hogy kel-

lően széles-e a termékpalettájuk?

– Egyértelműen azt kell monda-

nom, hogy nem, mert vannak olyan

támogatott termékek, amelyeket

nem forgalmazunk, és ebben felül

kell vizsgálnunk az eddigi álláspon-

tunkat. Lehet, hogy az egyedi jöve-

delmezőségi pozíciója nem annyira

jó az adott terméknek, mintha saját

forrású hitelt adunk ki, csak a válasz-

tás nem feltételen a között van, hogy

saját forrást használunk-e vagy a tá-

mogatott terméket forgalmazzuk,

hanem azt kell eldöntenünk, hogy

adunk-e támogatott hitelt, amelyen

még mindig marad egy kis jövede-

lem. A Széchenyi Kártya tipikusan

ilyen termék, hiszen mindenkinek

fi zetünk a bevételéből, nekünk vi-

szont alig marad valami. De ha nincs

helyette más, akkor kénytelenek va-

gyunk ezzel is foglalkozni. A növeke-

dési hitelprogram is olyan, hogy 20

Folytatás az 51. oldalról millió forint hitel alatt nem nagyon

éri meg a hitelintézetnek foglalkozni

ezzel az ügylettel, ha csupán a köz-

vetlen bevételi szempontokat vizs-

gáljuk. Nálunk az ügyletek legalább

fele nem haladja meg a 20 milliót,

de az ügyfél megtartása érdekében

mégis fontos, hogy ezzel is kiszol-

gáljuk. A Magyar Fejlesztési Bank

termékeinél is elég szűk kamatrés,

az összes kockázat a takarékszövet-

kezeté, ugyanakkor jelentős az ad-

minisztrációs feladat. Amire fl ottul

megy már a konstrukció, akkor meg

lezárul a program, vagy felülírja más

termék megjelenése.

– Hány fővel dolgoznak?

– A létszámunk 54-56 fő, egy-

egy fi ókban 2-3 alkalmazott szolgál-

ja ki az ügyfeleket. A hagyományos

szövetkezeti gondolkodás alapján

és biztonsági szempontok miatt is

ragaszkodunk ahhoz, hogy ne le-

gyen egyszemélyes egységünk, s

van, ahol a három foglalkoztatot-

tal már komoly munkaadónak szá-

mítunk a településen. A munkatár-

saink rendszeresen vesznek részt a

képzésben, oktatásban annak érde-

kében, hogy a változásoknak meg

tudjanak felelni. Mindig próbálko-

zunk a képzettséget növelő lehető-

ségek kihasználásával, éppen most

zárul egy TÁMOP projektünk, ame-

lyen több mint 11 millió forintot

nyertünk arra, hogy az értékesíté-

si kompetenciákat, termékismere-

teket bővítsünk, nyelvi képzéseket

indítsunk. Ezen a téren alapvetően

a Takarék Akadémiával működtünk

együtt.

– Milyen az informatikai hátterük?

– Az Eurobank szoftvert használ-

juk már tíz éve, s eddig elfogadható-

an működött a rendszer. A Takinvest

Zrt.-ben tulajdonosok is vagyunk,

szeretnénk azt, hogy továbbra is el-

fogadható áron, házon belül, taka-

rékszövetkezeti tulajdonosi kézben

tartott cég szoftverével dolgozzunk

. Az informatika megújítása a mos-

tani integrációs folyamatnak ismert

része, amelyben nekünk is lesz fel-

adatunk. A biztonságos működés

érdekében új megoldásként szer-

verközponthoz csatlakoztunk, ame-

lyet a Takinfo működtet. Reméljük,

hogy biztonságosabbá vált a mun-

kavégzésünk, ugyanakkor jelentős

költségnövekedéssel járt ez a fej-

lesztés, mert az egyszeri költsége-

ken túl folyamatosan is fi zetnünk

kell a szolgáltatásért.

– Végezetül azt kérdezném, ho-

gyan ítéli meg a szektor jelenle-

gi helyzetét?

– Változtatásra mindenkép-

pen szükség volt. Ebben a több-

ség egyetértett, ezért is indult el

a korábbi integráció keretében a

megújulási folyamat. Azt felülírta

a tavaly elfogadott integrációs tör-

vény, amely újraszabályozta a teljes

szektort. Ugyanakkor jó volna töb-

bet tudni a jövőről, a tervekről, hogy

ne a bizonytalanság legyen az egyik

fő ismérve az új integráció takarék-

szövetkezeti szereplőinek. A folya-

matokat, ha nem is végig, de leg-

alább több lépésre kellene előbbre

látnunk, tudnunk kellene, hogy mi

következik, milyen irányt szab az in-

tegráció vezetése, mert gyakorlati-

lag minden jogosítványa adott ah-

hoz, hogy a takarékok tevékenységét

befolyásolják. Több információ kel-

lene ahhoz, hogy a jövőt is biztonsá-

gosan építhessük. A takarékok rész-

ben egymásnak is konkurensei. Egy

integrációban helye volna a verseny

szabályozásának is, mert miért épít-

sünk ki párhuzamos kapacitásokat?

Ha elindul a kereszt garancia rend-

szer, akkor egymás zsebéből vesszük

az erőforrásokat, amelyeket máshol,

a külső konkurenciával szemben ta-

lán jobban hasznosíthatnánk. S a ter-

mék oldalról is hatékonyabb integ-

rációs tevékenységre számítok, mert

úgy gondolom, hogy vannak kész

koncepciók, amelyekről még nem,

vagy keveset tudunk. Mert minden

döntésnél fi gyelemmel kell lenni az

ügyfelek, a tagságunk, a munka-

társaink érdekeire is. Bízom abban,

hogy ebben az integráció minden

szereplője egyetért.

TKSZ Figyelő

Takarék 2014. augusztus 53

Kitekintés

Hírek Brüsszelből Szerző:

Papp Dániel

Mint ahogy azt már megszokhattuk, az Európai Unió intézményeiben folyama-tos a munka és a bankszektort érintő törvénytervezet, javaslat és módosítás. Az olasz elnökség előtt és az európai parlamenti választások után a lobbiszervezetek megpróbáltak minél több találkozót tető alá hozni, hiszen nagyon fontos a fo-lyamatos tájékoztatás és érdekképviselet biztosítása.

A VÁLASZTÁSOK után sok új parla-

menti képviselő, irodista és más ki-

segítő személy érkezik Brüsszelbe,

akiknek be kell mutatni a szövet-

kezeti szektor sajátosságait, hogy

ha ránk vonatkozó tervezetek ke-

rülnek előtérbe, tisztábban lássák

sajátságos pénzpiaci helyzetün-

ket Európában. A brüsszeli Euró-

pai Szövetkezeti Bankok Szövetsé-

ge (EACB) is folyamatosan részt vett

találkozókon, de a számos találko-

zó mellett Rómában, a Federcasse

és az UBI Banca bankcsoport szer-

vezésében elnökségi ülést tartott.

Az UBI Banca, azaz Unione di

Banche Italiane a Banco Poplare

olasz fi ókjai és a Banca Lombarda

között jött létre 2007 áprilisában,

ezzel az ötödik legnagyobb fi ók-

számú, tőzsdén jegyzett bankcso-

porttá vált Olaszországban. Köz-

pontja az észak-olasz Bergamóban

van, fi ókjait pedig megtaláljuk szer-

te Olaszországban. A római elnök-

ségen megszavazták a különböző

munkacsoportok vezetőinek válasz-

tási szabályzatát, szóba került a már

pontosabb szempontok alapján vál-

lalt új, a szövetkezeti bankokat be-

mutató felmérés részletei, amelye-

ket a brüsszeli Centre for European

Policy Studies (CEPS) nevű kutató-

intézet végez.

A fentebb említett találkozók

közül kiemelkedik az Unió pénz-

ügyi attaséival történő értekezlet,

az Európai Bankszektori Bizottság

plenáris ülése, a Fogyasztóvédel-

mi Nap előtt egy nappal Európai

Bankfelügyelet fogyasztóvédelmi

és pénzügyi innováció osztály osz-

tályvezetőjével folytatott egyez-

tetés. Madridban került sor a Caja

Rural szövetkezeti bankcsoport

szövetségével történő találkozóra,

amelynek célja a szövetkezeti szek-

tor megerősítése volt, miután a spa-

nyol kormány a bankszektor egé-

szét érintő változtatásokra készül.

A nyolcvanas évek közepén létre-

jött, mára 73 tagura duzzadt Caja

Rural, az egyik vezető bankcsoport

Spanyolországban. A tagszerveze-

tek fi ókjai az egész országban meg-

találhatók, központi bankjuk talál-

ható szervezeti piramisuk élén.

Takarék 2014. augusztus54

Szóra érdemes…

Az ősök nyomdokain járnakEszterbauer Borászat

Szerző:Csépány

György

A 2014. évi Takarékszövetkezeti Borverseny vörös bor kategóriájában az Eszterbauer Borászat „Mesterünk” Szekszárdi Cabernet Franc – Merlot Cuvée-je nyerte el a Takarékszövetkezetek Bora kitüntető elismerést. Nem mellesleg, ez ugyanaz a bor, amely a világ két, legnagyobbnak számító borversenyén a párizsi „Vinalies Internationales 2014”-en és a Bordeaux-i "Les Citadelles du Vin 2014"-en is nyert… Eszterbauer János borásszal és vállalkozóval beszélgettünk.

– Mindenekelőtt gratulálok a dí-

jakhoz, de kezdjük a vállalkozás

bemutatásával!

– Az Eszterbauer családnak tra-

dicionális szőlészete-borászata van

a levéltári adatok szerint már 1746

óta. A sváb család Ulm környéké-

ről (Németország) származik, amely

más családokkal együtt érkezett az

akkori Magyarországra. Mondhatni,

borász-dinasztiáról van szó, amely

hozta magával a XVI-XVIII. száza-

di német szőlőművelés és a borké-

szítés kultúráját. Persze Szekszárd

környékén is évezredes hagyomá-

nya van a szőlőművelésnek és bor-

készítésnek, így e két kultúra asszi-

milálódásának köszönhető a jelen

tudás.

A hagyomány majdnem megsza-

kadt az előző rendszer alatt, a ház-

tájiban művelt néhány ezer négy-

zetméter nem jelentett számomra

túl nagy motivációt, így az édes-

apám nyomdokain járva, műszaki

pályára léptem. A kapcsolat a sző-

lővel és a borral persze megma-

radt, gyerekként szinte játszótér-

ként használtuk a szőlőterületeket,

kicsit később már befogtak bennün-

ket, majd a nagyapám unszolására

pedig életre keltettük az álmot, egy

kisebb szőlőterületből és egy prés-

házból elindulva. A nyolcvanas évek

közepén, másokkal egyidejűleg mi

is alapítottunk egy gmk-t, amely

sikeresen működött, de mellette

a szőlőt is műveltük, és a borral is

foglalkoztunk. Nagyapám felfogá-

sa, az iránta való tisztelet mindig is

arra inspirált, hogy a földet, a sző-

lőt, a bort rendben tartsuk. A 90-es

évek vége felé született az az elha-

tározás, hogy folytassuk az immár

10 nemzedéken keresztül fennálló

hagyományt, hogy szőlőtermeléssel,

borgazdálkodással foglalkozzunk. A

génjeiket pedig nem tudjuk megta-

gadni. Így a műszaki vállalkozás jö-

vedelméből is megtámogatva, fo-

lyamatos szőlő és borfejlesztésben

voltunk. A földterületet időről idő-

re kibővítettük, felépítettünk egy új

borfeldolgozót, ma már több mint

160 ezer palackozott bort értéke-

sítünk, valamint egy bor- és ven-

dégházat is megépítettünk. A vál-

lalkozásunk sikeres és életképes, de

kétségtelenül nagyon tőkeigényes

is! A mérlegfőösszeg már majdnem

fél milliárd forint, a tőkeellátottság

pedig 80 százalék (!) felett van. Vi-

tathatatlanul sok mindent elértünk,

de én szerintem a jövedelmezőség

terén van még mit tennünk.

– Melyek azok a természeti adott-

ságok, esetleg más körülmények,

amelyek akár nemzetközi elisme-

réshez is vezethetnek?

– Érdekes módon, a családi föld-

területek nem maradtak meg jó-

részt azért, mert a város központjá-

hoz közeli földterületeket kivonták

a művelésből, ezeket beépítették,

a kárpótláskor pedig már nem le-

hetett visszaigényelni. A jelenleg

rendelkezésre álló földterületeket

az óta vásároltuk, amelyek ugyan

nem összefüggőek, de jó adott-

ságokkal rendelkeznek. Ezek több

mint 20 hektárt tesznek ki, de idén

már majdnem 30 hektárról szüretel-

hetünk. A földterületek különböző,

Szekszárd környéki zegzugos dom-

bok, dűlők között találhatóak, ame-

lyek zömmel a vörös boroknak ked-

vező löszös talajok.

Szekszárdra ma már nem jellemző-

ek a szorosan egymás mellett épülő

borászatok, az előző rendszer jórészt

felszámolta azokat, de kétségkívül a

ma meglévők szebbek és nagyob-

bak. Heimann Ferenc nevét érdemes

megjegyezni, csodálatos pincéket

épített, egyebek között a miénket is,

de ezek viszonylag elszórtan épültek.

A „Taklerék” szerint mi vagyunk a „Vi-

kingek” a „Vesztergombival” , mert

Szekszárd északi részén vagyunk,

majd 15 kilométerre tőlük. „Twickel

Báróék” és „Mészárosék” pincészete

van fél – egy kilométerre. Sióagárd-

tól Bátáig „sejtszerűen”, kb. 30 kilo-

méter hosszan nyúlik el a pincesor,

és összesen kb. 2.600 ha földterüle-

tet tesz ki, amely nem tűnik soknak.

Eszterbauer

János

borász

Takarék 2014. augusztus 55

Szóra érdemes…

A napsütéses és a csapadékos

időszak nagyjából kiegyenlíti egy-

mást. Az időjárás azonban nem

egyformán érinti a termést, és a

mikroklíma is különbözik. A háza-

sítások során így ez jól hasznosít-

ható, sokféle variációt hordoz, a

számszerűsíthető eredmény pedig

kompenzálható. A házasítás során

természetesen a „jót a jobbal” kell

érteni, csak így lehet jó minőségű

bort előállítani. Szerencsés, kedve-

ző, mediterrán-szárazföldi időjárás,

sok napsütés kell a jó minőségű, ma-

gas cukorfokú terméshez, és nem

utolsó sorban megfelelő gondozás.

A munka számottevő részét géppel

végezzük, de a hozzáértő kézi mun-

ka, a felhalmozott tudás, szakérte-

lem nem nélkülözhető.

Szekszárdon a borászok össze-

tartanak, kifejezetten nyílt, nyitott

közösséget alkotnak, szakmailag

együttműködnek, illetve nem félté-

kenykednek. A tapasztalatokat idő-

ről-időre megosztjuk, így nagyon

sokat tanulunk egymástól. A szek-

szárdi élvonalbeli borászok mögött

alig lemaradva ott vannak a többi-

ek is, egységesen, magas minőséget,

közel azonos stílust képviselnek. Ez

az elmúlt 6-8 év együttműködésé-

nek az eredménye. Ezt mondhatom

úgy is, mint a Szekszárdi Borászok

Céhének elnöke. Természetesen a

jó kollégákra is szükség van, ne-

kem nevezetesen Pálinkás Laci ba-

rátom és munkatársam az, akinek

nagyon sokat köszönhetek – mond-

ta Eszterbauer János.

– Lássuk a terméket, amely a fran-

cia borszakértők elismerését is

kivívta!

– A három csúcsborunk egyi-

ke: a „Mesterünk”, amelyet „Mes-

terünk bora, borászunk mestere”

szlogennel hirdetünk. Ez a bor a Ca-

bernet Franc és a Merlot házasítás-

ból (Cuvée) született, és már 4-5 éve

nagy világversenyeken is igen jól

szerepel. Rendkívül gondosan mű-

velt szőlőről, illetve termés korláto-

zott alapanyagról van szó, legfeljebb

1,2-1,5 kg szőlőtermést engedünk tő-

kénként. A legjobb minőségű ma-

gyar, ill. francia hordóban kb. 1,5

éven keresztül érleljük, tehát érett

borról van szó. Akkor lenne a leg-

jobb formában, ha további egy éven

keresztül még palackban is érlelhet-

nénk, de ezt már az igények miatt

nem nagyon tudjuk elérni. Úgy tud

nagytestű, robosztus lenni, hogy

közben a barrikolt (tölgyfahordós)

érlelés mellett is meg tudja őrizni a

kedvességét, bájosságát, „jól-iható-

ságát” – fogalmazott Eszterbauer Já-

nos. A borösszetevők, savtartalom,

csersavtartalom, tanninok – össz-

hangban vannak, amelyek élveze-

tessé teszik a bort. Ma szokás kriti-

zálni a magas alkoholtartalmat, (15

feletti az alkoholfok!), de mi itt so-

kan úgy véljük, nem ez a lényeg, ha-

nem az, hogy az alkohol hogyan vi-

szonyul a többi összetevőhöz. Ha az

alkohol belesimul (az alkohol nem

tör ki az illat-, és az íz világból), ak-

kor ez egyáltalán nem probléma,

legfeljebb kevesebbet lehet belő-

le fogyasztani. Ezt inkább kóstolni,

semmint inni kell, viszont édesség-

hez is illeszthető!

A Pécsi Borozó bormagazin így

írt róla: „Mély szín, mély illat. Bele-

szippantva dús gyümölcsösség, fe-

kete erdei bogyósok, szilvalekvár és

édesgyökér ánizsossága. Szép ará-

nyos hordóhasználat, ebből fi nom

aromák, vanília, édes fűszerek, pici

csoki és kókusz. Dús, hibátlan tanni-

nok, vastag gazdag test, sűrű, höm-

pölygő bor. Íz gazdagságával nehéz

vetekedni, … Nagy és kivételes vö-

rösbor… ”.

– A magamfajta laikusnak a „vaní-

lia, csoki és a kókusz” talán egy ki-

csit túlzás, de a gyümölcsösséggel,

a testes, nagy és kivételes borral

minden kétséget kizáróan egyet

lehet érteni!

– További jellemző sajátosság a

borcímke, amely az elődök, a csa-

ládtagok nagyrabecsülésének el-

ismeréseként egy-egy fényképpel,

életképpel, a hátsó címke pedig

egy-egy családi emlékkel szolgál-

ja a hagyományt, az összetartozást,

Folytatás az 56. oldalon

„Minden generáció arra tö-

rekszik, hogy átörökítse tu-

dását, értékeit a következő nemzedékre,

értelmet adjon az életnek. A szülők, fel-

menők tisztelete, az Istenbe vetett hit, a

hazaszeretet, az emberek és állatok vé-

delme mind ilyen alapvető érték, melyek

nélkül azt gondolhatjuk, hogy nem em-

ber az ember. Mert vannak szent és sért-

hetetlen tézisek, tiszteletben álló dolgok,

melyeket nem lehet megkérdőjelezni.”1

1 Munkácsi Anna, Heti Válasz

Takarék 2014. augusztus56

az értéket. A tartalom és a letisztult

forma egymást erősítve szinergiát

képez és elvarázsol.

„Az 1960-as években készült fo-

tón Vesztergombi József, közismert

nevén „Szöszke Sógor” (nagyapám

sógora) szerepel, aki Pálinkás Laci

borászunk nagyapja és tanítómes-

tere volt. Emlékeink szerint nagy-

szerű borokat készített, pincéjé-

ben mindig rend volt és a tisztaság.

Laci barátunk saját tehetségén és

tanulmányain felül neki köszönhe-

ti mindazt a készséget, amivel pin-

cészetünk eme csúcsborát megal-

kotta...” – olvasható a „Mesterünk”

főcímkéjén.

Különösen a Kadarka, a Kék-

frankos és a Bikavér jellemző erre

a vidékre, ezekkel tudjuk magun-

kat megkülönböztetni a többi bor-

vidéktől. A szőlők majdnem 80%-a

kék szőlő, többnyire Kadarka és Kék-

frankos. Kisebb mennyiségben fe-

hér borokat: „Gyöngyöző” – Muscat-

Ottonel, „No…fi am” – Chardonnay,

azután a divatos vagy népszerű bo-

rokból már többet állítunk elő, ilyen

az „Öröm” Rozé, a Fuxli Kadarka Sil-

ler”, de a legnagyobb hányadban

klasszikus „szekszárdi” vörösbo-

rokat készítünk: „Sógor” – Kadarka,

„Nagyapám” – Kadarka (Már negye-

dik éve exportáljuk az Egyesült Ál-

lamokba, többek között New York

legjobb borbárjaiban is kapható),

„Pinceátlag” – hatféle vörösbor háza-

sításából álló alapbor, „Tanyamacs-

ka” – Kékfrankos, „Tüke” – Bikavér,

„Mesterünk Cabernet Franc-Merlot,

„Tivald” – Cabernet Sauvignon, vagy

az „Etalon” – mely négy borászat –

Takler, Bodri, Mészáros és a mi pin-

cénk összefogásából valósult meg.

Mindegyiknek története, önálló

élete és talán lelke van, no és persze

az „ősök szelleme” is áthatja, amely-

től még izgalmasabbá válik!

– Végül térjünk ki egy kicsit, ha

nem is a „Francia kapcsolat”-ra, de

a „Takarék”-os kapcsolatra min-

denképp!

– Nagyjából egy éve van szám-

lánk a Hungária Takarékszövetke-

zetnél, amely nem kizárólagos, hi-

szen más hitelintézet szolgáltatásait

is igénybe vesszük. Viszont mi is úgy

látjuk, hogy a takarékszövetkezet-

nél is tágul a horizont, illetve újabb

és újabb lehetőségek kínálkoznak. A

magunkfajta kis-, és közepes vállal-

kozásoknak jó, és rugalmas partne-

Folytatás az 55. oldalról

Szóra érdemes…

re lehet a takarékszövetkezet. Ehhez

biztosan hozzájárult a fi ókvezető-

vel, Molnár Ibolyával kialakult sze-

mélyes kapcsolatunk is, amely az

üzleti életben nagyon fontos sze-

repet tölt be. A személyes kapcso-

lat teremti meg a motivációt, és a

bizalmat! A tovább lépésünk pedig,

attól függ, hogy az üzletmenetünk,

az üzleti lehetőségeink mennyire

engedik vagy indokolják ezt. A ha-

zai tulajdonnak egyébként komoly

súlya van, én úgy gondolom, a ma-

gyar tulajdonú pénzintézet sokszor

nagyobb felelősséggel tevékeny-

kedik, mint a külföldi kereskedel-

mi bankok, s az sem mellékes, hogy

a képződő nyereség itthon marad,

amely a hazai gazdaságot erősíti. Ez

esetben a GDP és GNI között eltű-

nik a különbség, és ez utóbbi a lé-

nyeg. Az öntudatos fejlődésben, a

hazai és helyi termékek, szolgálta-

tások preferálásában még komoly

lehetőségek vannak. Sajnos, sokszor

nem az a fontos, hogy mit monda-

nak, hanem az, hogy ki mondja, erre

azért érdemes odafi gyelni! Minden-

esetre a takarékszövetkezettel ed-

dig nem volt semmilyen kedvezőt-

len tapasztalatom.

– Ma már ennek is örülni kell!

Vendéglátónk szerint a Takarék-

szövetkezetek Borából tisztes

készlet áll rendelkezésre, érde-

mes rendelni és megkóstolni!

„A család olyan szó, amely-

nek a jelentésében benne van

a biztonság, a sziklaszilárd alap, az

a hely, ahová hazamehetünk, amely-

ben felnőhetünk..., amelyből kirepül-

hetünk, de mégis emlékszünk rá és be-

lekapaszkodhatunk..., mert amit ott

hallottunk, örökre megmarad a fü-

lünkben és a szívünkben..., az emlékek

színes szoborként egy életre belénk vé-

sődnek, apró, csillogó színű szilánkok-

ból, amelyek némelyike ugyan halová-

nyabb, sőt néha egészen elhalványul,

olyannyira, hogy már-már elfelejtjük...,

ám teljesen sohasem merülnek feledésbe.

Ez az a hely, ahol elkezdődik az éle-

tünk, és ott szeretnénk, ha véget érne.”2

2 Danielle Steel (1947-), amerikai írónő, Családi album, Fordította: Szaff kó Péter.

Takarék 2014. augusztus 57

A pálinkafőzés művészet?!Savanya Pálinkaház Pálinkakészítő és Kereskedelmi Egyéni Cég

Szerző:Csépány

György

A magyar gyümölcspálinka, törkölypálinka a gazdag ízvilágának és magas él-vezeti értékének köszönhetően magyar különlegességnek, nemzeti kincsnek számít, már az EU-ban is eredetvédelmet, oltalmat élvez. Azt mondják, a pálin-kafőzés nem mesterség, hanem művészet. A Savanya Pálinkaház egy családi vállalkozás Szekszárd közelében, amely a Hungária Takarékszövetkezet ügyfele. Savanya Géza főzőmesterrel, a Magyar Pálinka Lovagrend tagjával illetve felesé-gével, pálinkabírálóval beszélgettünk.

Folytatás az 58. oldalon

– Mikor és hogyan in-

dult a vállalkozás, mi

a fő tevékenysége?

– A pálinkafőző vál-

lalkozás előtt élelmi-

szergépészként, szesz-

és likőrgyártóként az

élelmiszeriparban dol-

goztam. 1986-ban nyílt

meg az a lehetőség,

hogy bérbe vegyük a

sióagárdi „Szeszfőzdét”

és bérfőzést vállaljunk.

A bérfőzés beindult, és

egyre komolyabb for-

galmat értünk el, így

1990-ben a Decs-sző-

lőhegyen lévő pálinka-

főzdét megvásároltuk,

és azóta is bérfőzést

folytatunk benne. Az új, zöldme-

zős beruházásként indult látvány-

főzdével együtt pedig már három

üzemünk van. 2005-ig kizárólag

bérfőzéssel foglalkoztunk, ezt kö-

vetően fogtunk bele a kereskedel-

mi főzésbe. A bérfőzés azt jelenti,

hogy a cefrét készen kapjuk az em-

berektől, mi lepároljuk, és a párlatot

kiadjuk. A kereskedelmi főzés ese-

tében pedig, saját felelősségre és

kockázatra a gyümölcsöt mi felvá-

sároljuk, feldolgozzuk, majd lepá-

roljuk, palackozzuk, csomagoljuk

és értékesítjük.

– Hogyan jutottak el a fejlesz-

téshez?

– Már 2008-ban pályáztunk arra,

hogy egy új főzdét építhessünk, ak-

kor jutottunk el oda, hogy kezdjük ki-

nőni a meglévő főzdéket, mivel azok

kicsi, nem bővíthető területen voltak.

Ezért az volt a cél, hogy olyan főzdét

építsünk, amely mind a bérfőzésre,

mind a kereskedelmi főzésre alkal-

mas, illetve egy korszerűbb techno-

lógiát, még jobb minőségű terméke-

ket, tisztább munkahelyet hozzunk

létre. 2008-ban beadtuk a pályáza-

tot, amit meg is nyertük. Végül, még-

is úgy adódott, hogy nem kezdtünk

bele az építkezésbe, ugyanis a vállal-

kozás helyszínét szerettük volna me-

net közben módosítani. A pályázati

helyszín megváltoztatása több éves

próbálkozást követően azonban siker-

telen maradt. Végül 2012-ben elkezd-

ve, 2013-ban átadva, itt Sióagárdon

a Leányvárban készült el az új főzde.

– Ez egy impozáns pálinkafőzde,

komoly beruházást feltételez?!

– Természetesen nem csak

egyetlen forrásból építettük fel az

üzemet, hiszen már a telek vásár-

lásokkal, egyesítésekkel, az épület

megépítésével hosszabb idő óta,

egymástól független fi nanszírozá-

sokkal készültünk erre a zöldmezős

projektre. Sőt, azóta újabb parcellát

is vásároltunk, hátha szükség lesz

a bővítésre… Az üzemépület – az

erjesztő, a gyümölcsfeldolgozó, a

lédig pálinkatárolóval, a palackozó-

val, a készáru raktárral és az egyéb

irodai és kiszolgáló helyiségekkel

együtt – több mint 450 nm-t tesz

ki. Magyarországon egyedülálló

az emeleti látogató folyosó, ahon-

Savanya

Géza és

felesége

Szóra érdemes…

Takarék 2014. augusztus58

Folytatás az 57. oldalról

nan a vendégek egy üveges folyo-

són sétálva láthatják és kísérhetik

fi gyelemmel a pálinkafőzés folya-

matát, illetve a főzőmester tényke-

dését. A pálinkafőző üzem szíve a

450 liter kapacitású főzőüst. A pá-

linkafőzés zárt, automatizált rend-

szerben zajlik, számítógépes segít-

séggel.

– Tervezik-e a tevékenységük bő-

vítését?

– A pálinkafőzés mellett az alap-

anyag termeléssel nem kívánunk

foglalkozni. A fő tevékenység is ko-

moly erőforrásokat igényel, és bár-

mennyire azt gondolnánk, hogy

van bőséges szabad humán erő-

forrás, sajnos, a tapasztalatok nem

ezt mutatják.

Ez a szakma megkívánja azt,

hogy 100 százalékosan a pálinka-

főzésre összpontosítsunk, de na-

gyon fontosnak tartom azt is el-

mondani, hogy a főzés folyamata

már csak a munka kis hányadát te-

szi ki. A gyümölcs előkészítése, fel-

dolgozása, a cefrézés, az erjesztés a

munka alapja, és ha itt hiba csúszik

a folyamatba, akkor a végeredmény

sem lesz tökéletes. Mi pedig a vég-

eredményt illetően a maximumra

törekszünk. Folyamatosan keressük

az új kihívásokat és abban látjuk fej-

lődésünk sikerét, hogy nyitottak va-

gyunk új, alternatív megoldásokra

és jó ritmusban változunk együtt a

piac igényeivel.

– Milyen alapanyagot használ-

nak fel?

– Minden esetben kifogástalan

minőségű gyümölcsöt vásárolunk.

Szerencsére kialakult egy beszállí-

tói kör, amelynek tagjai tisztában

vannak a mi elvárásainkkal. Egész-

séges, tiszta gyümölcs nélkül nem

lehet jó minőségű pálinkát lepárol-

ni. Ahogy említettem már, ha az

„input” oldalon lazítunk, akkor az

„output” is gyenge lesz. Itt is igaz,

„ha sok az eszkimó…” ha el akarjuk

adni az árut, akkor mindenre oda

kell fi gyelni.

– Mi a helyzet a melléktermékekkel?

– A pálinkafőzést követően kép-

ződő száraz, kifőtt törköly az állatok

etetésére, talajtrágyázásra, biogáz

előállításra alkalmas; a magvak pl.

háztartási fűtésre vagy akár gyógy-

szerkészítésre hasznosíthatók. Az

egyéb folyékony mellékterméket

elszállítják, a főzés elején és végén

keletkezett elő- és utópárlatot pe-

dig elkülönítetten kell kezelni, meg-

semmisítéséről a NAV gondoskodik.

Szóra érdemes…

Takarék 2014. augusztus 59

– Mit várnak a jövőtől?

– Ami a jövőt illeti, bármeny-

nyire is gyönyörű mesterség a pá-

linkafőzés, az életkorunkról nem

feledkezhetünk meg. Három gyer-

mekünk van, két fiú és egy lány.

Úgy tűnik, hogy a lányunk lesz az,

aki továbbviszi az üzletet. A pálin-

kafőzés minden folyamatát ismeri,

minden szegmensében dolgozott,

kiváló szakember, folyamatosan ké-

pezi magát, körültekintő, újító, re-

mekül irányít, és nem utolsó sor-

ban az orra is csalhatatlan.

– Melyek a főbb termékek?

– Az Aranyszalagos prémium pá-

linkasorozat az elegancia és a mi-

nőség jegyeit hordozza magán kí-

vül-belül. Intenzív íz, illat és zamat

jellemzi. A különlegesebb gyümöl-

csökből készült pálinkák, mint a ci-

gánymeggy, a kiff er körte, a birs, a

kökény vagy a ritkább őszibarack,

találhatók meg ebben a sorban.

A Sióagárdi pálinkák a hagyomá-

nyos ízvilágot képviselik, amelyek

egy igazán színes és izgalmas vi-

lágba kalauzolnak. Erősebb, 50 al-

koholfokos pálinkák ezek, amik a

fogyasztóink abszolút kedvencei.

A Prémium Ágyas pálinkák aszalt-

gyümölcs-ágyon érlelődnek, mely-

től csodálatos színt és íz intenzitást

kapnak.

– Milyen pálinkát keresnek?

– A legnagyobb mennyiséget

a kajszibarackból és a szilvából ál-

lítjuk elő, de természetesen más,

különleges gyümölcsöt is feldol-

gozunk, igaz, jóval kisebb meny-

nyiségben. Kajszibarackból per-

sze minden mennyiséget el lehet

adni, de azt érzékeljük, hogy a

kereslet a minél szélesebb szor-

timent felé tolódik el, és itt most

nem csak a gyümölcsfajtákra, ha-

nem az alkoholfokra kell gondol-

ni. Saját boltunkban Sióagárdon,

a Magyar Pálinka Házában Buda-

pesten, illetve a nagykereskedő-

kön keresztül, a kiskereskedelem-

ben és a vendéglátásban vagyunk

elérhetőek, valamint rendszere-

sen járunk rendezvényekre, pá-

linkafesztiválokra.

– Hogyan alakult ki az együttmű-

ködés a Hungária Takarékszövet-

kezettel?

– Az üzem felépítése nem ke-

vés anyagi áldozatot követelt. A pá-

lyázati támogatás mellett, igénybe

kellett vennünk más fi nanszírozási

formát is. A rendelkezésre álló saját

forrást teljesen beleépítettük, de így

is szükség volt a Hungária Takarék-

szövetkezet közreműködésére, hite-

lére. Nagyon komoly, és időben ér-

kezett segítséget kaptunk. Amikor

a 30 millió forintos hiteligényünk-

kel érdeklődtünk, akkor a kereske-

delmi bankok nem halmoztak el

bennünket ajánlatokkal. A takarék-

szövetkezetnél azonban meghall-

gattak és partnernek tekintettek

bennünket. Létrejött a kapcsolat,

Molnár Ibolyával többször is talál-

koztunk, kialakult a bizalom, és az

egyeztetéseket követően viszony-

lag gyorsan lebonyolítottuk a for-

maságokat, és a folyósításra sem

kellett sokat várnunk. Végül a 30

millió forintos beruházási hitelke-

retből 20 milliót használtunk fel, a

többit saját forrásból tudtuk meg-

oldani.

– Van-e más, kereskedelmi ban-

ki kapcsolatuk?

– Ugyan más pénzintézetekkel is

egyelőre kapcsolatban állunk, ame-

lyek a korábbi üzleti fejlődés során

jöttek létre, de azt tervezzük, hogy

a szerződések kifutásakor ezeket a

kapcsolatokat a takarékszövetke-

zetbe helyezzük át. Annál is inkább,

mert a többi kereskedelmi bank a

beruházás megvalósításához nem

nyújtott segítséget. A szerződéses

kötelezettséget és egyfajta fokoza-

tosságot betartva rendezzük át ke-

reskedelmi banki kapcsolatainkat,

így a jövedéki biztosítékot jelentő

bankgarancia is már átkerült a ta-

karékszövetkezethez. Úgy tűnik, a

fi nanszírozási probléma megoldó-

dott, az üzem elkészült, a gyártás

beindult.

„Tisztelt Hölgyeim, és Ura-

im! Tudják-e Önök, mit

jelent az esszencia szó? …Az esz-

szencia valaminek a lényegét, vala-

minek a velejét jelenti. De azt tud-

ják-e, mi a lényege a gyümölcsnek?

… én a pálinkára gondolok. …A pá-

linka a gyümölcs értelme és lénye-

ge. Mint szemnek a fény, anyának a

gyermek. Mint festőnek az ecset, köl-

tőnek a nyelv. Csak az tudja, miről

beszélek, aki a szájához emelt már

egy kupica bodzapálinkát, belesza-

golt, és összefutott szájában a nyál,

mert a pavlovi refl exek tudomásá-

ra hozták, hogy a következő pillanat-

ban egy kevéske időre a mennyország

lakója lesz … a pálinka medita-

tív ital, a magányosok mennyei nek-

tárja. A pálinkát egyedül kell inni,

legfeljebb kettesben és kivételes al-

kalomkor hármasban … az igazi pá-

linkaivók ellenben befelé fordulnak,

csöndben maradnak és merengő sze-

mekkel az élet végső értelmét kutat-

ják. A pálinkaivás belső utazás a lé-

lek legrejtettebb zugaiba. Egyszerre

van jelen benne a víz anyaga, a bor

lelke és a vér szelleme. Fogalmat eme

itóka természetéről az alkothat iga-

zán, aki késő este, vagy éhomra, ebéd

előtt, fölhörpintett egy stamped-

li, mondjuk, barackpálinkát. Az az

ember birtokosa a legmélyebb tudás-

nak, az tudja, mi az agynak a vér,

jóginak a transz, költőnek az ihlet.”1

1 Bozsik Péter: A pálinka apológiája, Bárka 2006/4. szám 55.oldal

Szóra érdemes…

A kispályás labdarúgó versenyre azok jelentkezését várjuk, akik a szövetkezeti hitelintézetek, az integrációs

központi intézmények (TakarékBank, SZHISZ), a kapcsolt vállalkozások (TAKINFO, Banküzlet stb.), az egyéb

integrációs vállalkozások (TAK-INVEST, KÖT Biztosító stb.), az országos és a megyei szövetségek, valamint a kiemelt partneri kör (SIGNAL Biztosító, Fundamenta, HW Stúdió,

iSAFE) férfi és női csapatának tagjai.

A versenyben tagsági, munka- vagy egyéb tartós jogviszonyban lévő személyek, tisztségviselők valamint

csapatonként legfeljebb 1 fő közeli hozzátartozó (férj, feleség, gyermek, szülő) vehet részt.

A versenyeken hivatásos vagy igazolt versenyzők nem indulhatnak!

Hiányos csapatlétszám esetén, a fenti feltételeknek megfelelő,

több szervezetből vegyes csapat is kialakítható.

Nevezhető létszám: 10 fő csapatonként.

A nevezési lapok a versenykiírásnak

A Hajdú Takarék és az OTSZ megrendezi a XVI. Országos Takarékszövetkezeti

Labdarúgó Kupát2014. szeptember 5–7. között

DEBRECENBEN, az Oláh Gábor utcai Sportcentrumban.

FELHÍVÁSA Magyar Takarékszövetkezeti

Bank Zrt. rendezésében a Takarékszövetkezeti

Horgászkupa Országos versenye2014. szeptember 12–14.

között kerül megrendezésre.

Időpont:2014. szeptember 12–14. (péntek-szombat-vasárnap)

Helyszín:Albertirsai Malom tó, www.malomtohorgaszegyesulet.hu

Szálláshely:Cegléd, Apartmanpark és Kemping, 4 fős apartmanokban www.cegleditermal.hu

A rendezőbizottság (egyben versenybizottság):

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.Résztvevők:

A versenyen csak a szövetkezeti hitelintézetek, az SZHISZ, a Takarékbank és a Takarékbank leányvállalatainál munkaviszonyban vagy egyéb tartós megbízásos viszonyban dolgozók, tisztségviselők vehetnek részt. A csapatokban 4 fő nevezett horgász szerepelhet, 1 fő csapatvezető irányításával (női, férfi és vegyes csapat egyaránt nevezhet.)

Takarék 2014. augusztus62

Rólunk írták

Az egyéni és csapatversenyre a fenti szervezeteknél, intézményeknél tagsági, munka- vagy egyéb tartós jogviszonyban lévő személyek, tisztségviselők jelentkezhetnek.

A versenyen hivatásos vagy igazolt versenyzők nem indulhatnak!

Minden versenyző kizárólag egy csapat tagjaként nevezhet.

Hiányos csapatlétszám esetén, a fenti feltételeknek megfelelő, több szervezetből vegyes csapat is kialakítható.Nevezhető létszám: 4 fő csapatonként + kísérők

A Szigetvári Takarék valamint az OTSZa szövetkezeti hitelintézetek, az integrációs

központi intézmények (TakarékBank, SZHISZ), a kapcsolt vállalkozások (TAKINFO, Banküzlet stb.), az egyéb integrációs vállalkozások (TAK-INVEST,

KÖT Biztosító, stb.), az országos és a megyei szövetségek, valamint a kiemelt partneri kör

(Signal Biztosító, Fundamenta, HW-Stúdió, iSAFE) dolgozói számára megrendezi a

2014. évi Országos Takarékszövetkezeti

Teke Kupát2014. október 3-5. között

Pécsett,a Pécsi Teke Sport

Egyesület tekepályáján.

Tisztelettel várjuk a versenyzők és kísérőik jelentkezését!

A nevezési lapok a versenykiírásnak megfelelően a következő címre küldhetők:E-mail: (csepany.gyorgy@otsz.hu), Posta: OTSZ 1525 Budapest Pf. 175. (Csépány György)Felvilágosítás: Séner Antalné, Rózsa (Szigetvári Takarék) +36-20/262-4390Csépány György, (OTSZ) +36-30/939-6463

Takarék 2014. augusztus 63

December 10-éig létrejöna takarékszövetkezetek egye-temleges kockázati közössége

Újabb tizenhárom szövetkezeti hitelintézet

csatlakozott a keresztgarancia-rendszerhez

A Takarékbank Igazgatósága 2014. június 7-i hatállyal újabb tizenhárom szövet-kezeti hitelintézetre vonatkozóan bocsátotta ki az integráció egységes kocká-zatkezelési szabályzatait. A döntés értelmében a Takarékbank, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) és immár 18 hitelintézet ezentúl egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért. Ezzel újabb szakaszba lé-pett annak az országos kockázati közösségnek a kiépítése, amelyhez az integ-ráció tagjai 2014. december 10-éig folyamatosan csatlakoznak majd, és amely-nek révén a takarékszövetkezetek ügyfeleinek megtakarításai minden eddiginél nagyobb biztonságban lesznek.

Rólunk írták

A SZÖVETKEZETI hitelintézeti in-

tegráció tagjai között fokozatosan

életbe lépő keresztgarancia-rend-

szerrel lehetővé válik, hogy az or-

szág bármely szövetkezeti hitelin-

tézeténél elhelyezett betétekért

bármely más takarékszövetkezet

is helyt álljon és viszont. Az egye-

temlegesség fokozatos létrehozá-

sával a teljes integráció tőkeere-

je és likviditása a rendelkezésre áll

majd az Országos Betétbiztosítási

Alap (OBA) által biztosított betéte-

ken felüli megtakarítások védelmére

is. Ennek anyagi fedezetét biztosít-

ja, hogy az állam tavaly 136 milliárd

forinttal növelte meg a szövetkeze-

ti hitelintézetek szavatoló tőkéjét és

létrehozta a szövetkezeti hitelinté-

zetek új Tőkefedezeti Alapját. Így

minden korábbinál jóval nagyobb

biztonságban lesznek a takarék-

szövetkezetek ügyfeleinek meg-

takarításai, hiszen azokért – az OBA

mellett – az összes szövetkezeti hi-

telintézet, a Takarékbank és az In-

tegrációs Szervezet teljes vagyoná-

val áll majd helyt.

A szövetkezeti hitelintézeti in-

tegráció teljes körű, egyetemleges-

ségen alapuló kockázati közössége

az év végéig fokozatosan épül ki az

egységes kockázatkezelési szabály-

zatok (Kockázati Stratégia, Hitelkoc-

kázat-kezelési Szabályzat, Ügyfél- és

Partnerminősítési Szabályzat, Likvi-

ditási Kockázatkezelési Szabályzat,

és Befektetési Szabályzat), folya-

matos bevezetésével. A Takarék-

bank Igazgatósága folyamatosan

– de legkésőbb 2014. december 10-

éig – dönt arról, hogy mely időpont-

tól bocsátja ki az adott szövetkeze-

ti hitelintézet számára az egységes

kockázatkezelési szabályzatokat, il-

letve hogy az adott szövetkezeti hi-

telintézet mely időponttól keletke-

zett kötelezettségeire terjed ki az

egyetemlegesség.

Az egyetemleges felelősség alap-

ján működő kockázati közösség lét-

rejötte a nagyobb biztonság mellett

az európai jogszabályok alapján je-

lentős kedvezményeket biztosít az

integráció tagjainak az idén életbe

lépett és a korábbiaknál lényegesen

szigorúbb tőketartási követelmények,

az úgynevezett bázeli irányelvek –

CRD IV/CRR – alapján. A kockázati

közösség tagjai eszerint nem egye-

di, hanem összevont alapon tudnak

megfelelni a jogszabály egyes elő-

írásainak. A keresztgarancia-rend-

szer kiépítése kulcsfontosságú fel-

tétele a szövetkezeti hitelintézetek

egységes piaci fellépésének, piaci

bővülésének, mivel lehetővé teszi

a szektorban lévő tőkének a jelen-

leginél jóval hatékonyabb, csoport

szintű felhasználását. Az új, haté-

kony működési modell révén az or-

szág egyik legnagyobb hálózatával

és piaci részesedésével rendelkező

pénzügyi szolgáltatója jöhet létre.

Az új, hatékony műkö-

dési modell révén az or-

szág egyik legnagyobb hálózatá-

val és piaci részesedésével rendelkező

pénzügyi szolgáltatója jöhet létre.

Takarék 2014. augusztus64

Rólunk írták

Sajtófi gyelőÚj nagybankot kapMagyarország? (Interjú részlet)Nem lett igazuk azoknak, akik a takarékszövetkezeti integ-

ráció miatt ijesztgettek, például veszélyben látták már a be-

tétesek pénzét is. A szektor piaci részesedését 5 éven belül

szeretnénk kétszeresére-háromszorosára növelni – mondja

a Portfolio-nak adott interjújában Sebestyén István, a takaré-

kok központi bankjaként működő Takarékbank frissen kine-

vezett elnöke, cáfolva ugyanakkor, hogy kereskedelmi banki

logikával működnének a takarékok a jövőben. A következő

hónapokban további nagy változások várhatók a szektorban,

aminek az eredményeit hamarosan az ügyfelek is láthatják. 

P.: Egy éve azt is ígérték, hogy széleskörű átvilágítást hajta-

nak végre a takarékszövetkezeti szektoron. Mekkora csontvá-

zak hullottak ki a szekrényből, például pótlólagos céltartaléko-

lási igény formájában? Lesznek-e erről nyilvános információk?

S.I.: Az átvizsgálás nem önmagáért való cél, hanem az át-

láthatóság megteremtését szolgálja. Transzparens működés

nélkül ugyanis nem lehet egyetemleges felelősségen alapuló

kockázati közösséget építeni. Ráadásul ebben az esetben egy

konkrét feltételrendszer szerinti átvizsgálásról van szó. Ezt a

munkát nem is a Takarékbank, hanem neves könyvvizsgáló

társaságok végzik, az egységes szakmai feltételrendszer és

módszertan kialakításáért, illetve az átvizsgálás minőségéért

a Deloitte Könyvvizsgáló Kft. felel. A munkát csaknem 100

százalékban el is végezték már, így néhány héten belül be-

fejeződik a tavaly ősz óta tartó folyamat. Ennek eredményeit

hamarosan megkapjuk. A szigorodó követelmények ugyan-

akkor sokat segítenek abban, hogy a szövetkezetek prudens

módon működhessenek. Hamarosan tehát azt üzenhetjük az

ügyfeleinknek, hogy a potenciális gócpontokat felszámoltuk,

jól vagyunk.

P.: Mi jön ezután? Képes lesz-e felvenni az egységes takarék-

szövetkezeti szektor a versenyt a kereskedelmi bankokkal? Lét-

rejön-e egy új kvázi nagybank Magyarországon?

S. I.: Nem kereskedelmi, hanem szövetkezeti bankcsopor-

tot építünk, tehát úgy kell korszerű pénzintézeti csoporttá

válnunk, hogy közben megőrizzük évszázados gyökerein-

ket, szövetkezeti jellegünket. A szolgáltatási színvonal és a

hatékonyság növelésével a kereskedelmi bankokkal is ver-

senyképes, modern szövetkezeti pénzintézeti csoportot kí-

vánunk létrehozni. A nyugat-európai mintákat alapul véve a

szektor piaci részesedését 5 éven belül szeretnénk kétszere-

sére-háromszorosára növelni. Az egyes takarékszövetkeze-

teknek egyenként vállalniuk kell majd bizonyos feladatokat,

vagyis hogy mekkora mértékben lesznek képesek hozzájá-

rulni a szektor növekedéséhez. A növekedési célok megva-

lósításához pedig irányelveket és hatékony támogatást kap-

nak majd a Takarékbanktól. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy

mondjuk Szombathelynek 10%-kal, Pécsnek 8%-kal kell nö-

vekednie a hitelezésben – a teljesítményt termékszinten tud-

juk meghatározni, a munka összehangolása pedig a közpon-

ti bank feladata lesz.

P.: Melyek azok az ügyfélszegmensek, amelyekre az eddiginél

nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni?

S.I.: A vidéki kkv-kra egyértelműen. A kkv-k, a lakosság és

a fi atalok hármasa fontos célcsoportja a takarékoknak, mel-

lettük a civil szervezetek és önkormányzatok is rendkívül fon-

tos célszegmensek. Nem emelnék ki konkrét szektorokat, de

a vidéki jellegből fakadóan a mezőgazdaság mindenképpen

említést érdemel. Utóbbi területen jelentős erősítést terve-

zünk, jelenleg egy agrárpiaci tudásbázis, valamint a szakem-

berek képzésével és oktatással is foglalkozó agrár tudásköz-

pont létrehozásán dolgozunk a Takarékbankban. Ez már a

következő hónapokban létrejöhet.

P.: A Takarékbanknak van-e, lehet-e önálló növekedési stra-

tégiája?

S. I.: Egy integrált pénzügyi csoport formálódik, amely-

ben az egyes szereplők a növekedés, az üzleti eredmények

tekintetében is egymásra vannak utalva. A Takarékbank ak-

kor lehet igazán eredményes, ha az egész szektor eredmé-

nyes, vagyis ha a szövetkezeti hitelintézetek magas jöve-

delmezőséggel dolgoznak. Az egész szektor eredményes

működéséhez pedig a banknak kell az alapokat szolgáltat-

nia: a legfontosabb feladata az lesz, hogy a takarékszövet-

kezeti szektor üzleti stratégiájának az irányítását összefogja,

koordinálja, mentorálja, a takarékok vezetőit oktassa, tanít-

sa, ezzel járulva hozzá minden egyes tag eredményes gaz-

dálkodásához. A banknak ugyanakkor bizonyos, takarék-

szövetkezeteknél felmerült igényeket is ki kell elégítenie:

például egy 500 millió forintos önkormányzati vagy nagy-

vállalati hitel folyósítása nem egy kisebb méretű takarékszö-

vetkezet, hanem a Takarékbank feladata lehet. A banknak

mindemellett önállóan is végeznie kell üzleti tevékenysé-

get és önállóan is eredményesnek kell lennie, hiszen a szö-

vetkezeti hitelintézetek mint a bank részvényesei ezt is el-

várják. Erre képes is lesz az előző évekhez hasonlóan: üzleti

tervünk idén a mérlegfőösszeg 50%-os, a nettó bevételek

23%-os növelését irányozza elő.

P.: Lehet bármilyen stratégiájuk, ha bizonyos perek megaka-

dályozhatják annak végrehajtását? Miként értékeli az OTSZ-

szel való kapcsolatot, illetve azt a tényt, hogy a Takarékbank

magánkézbe adása jogilag az Alkotmánybíróság kezében van?

S.I: Azt világosan kell látni, hogy az Alkotmánybíróságon

kívül senkinek, így nekem sem tisztem eldönteni, hogy az in-

tegrációról szóló törvény összhangban van-e az Alaptörvény-

nyel. A mi álláspontunk az, hogy egy hatályos törvény végre-

hajtása mindenki számára kötelező, ehhez az OTSZ is tartja

magát, és annak betartását javasolja tagjai számára. Nem lá-

tok olyan konfl iktust, amit ne lehetne leküzdeni. Remélem,

Takarék 2014. augusztus 65

Rólunk írták

a jogi viták hamarosan lezárulnak, és végre az előttünk álló

feladatokra tudunk összpontosítani.

P.: Enyhén szólva sem egységes a takarékszövetkezeti szektor

az integrációval kapcsolatban. Legalább három csoport látha-

tó kívülről: 1. a Takarékbankban nagyobb tulajdonnal rendel-

kező támogatók, 2. az integrációt passzívabban támogatók, 3.

az integrációval szemben továbbra is ellenállók köre. Hogy lát-

ja ezt a megosztottságot?

S.I.: A takarékszövetkezeti szektor mindig is sokszínű kö-

zösség volt, különböző méretű és gazdasági erejű, korábban

eltérő feltételek mellett, eltérő biztonsággal, eltérő termék-

portfóliókkal működő hitelintézetekről van szó. A takarék-

szövetkezeti tulajdonosok érdekei ezért rendkívül sokrétű-

ek, a hosszú távú célok azonban egy közös pontba mutatnak.

Mindenki látja, hogy vagy előre megyünk, vagy hamarosan

megszűnünk létezni. A változások természetesen érdeksé-

relemmel járnak, azonban az idő máris bebizonyította, hogy

nem lett igazuk azoknak, akik az integráció miatt ijesztgettek,

például veszélyben látták már a betétesek pénzét is. Minden

arról szól, hogy egy erős vidéki magyar pénzintézeti rend-

szert hozzunk létre, amely ráadásul száz százalékig magyar

tulajdonban van. Nincs más alternatíva. Erőteljes nemzetkö-

zi példái vannak ennek: a fi nn takarékszövetkezeti rendszer

30 százalékos, a német közel húsz százalékos részesedés-

sel rendelkezik. Két-három év múlva a kezdeti nehézségek-

re már senki nem fog emlékezni, csak az látszik majd, hogy

az ügyfelek jobban jártak. Ők nyilvánvalóan pozitív változá-

sokra számítanak, amelyekre már nem kell sokat várni.

Portfolio.hu – 2014. június 30.

Visszavonták az orgoványitakarék engedélyétAz MNB visszavonta az orgoványi takarék engedélyét, a be-

tétesek biztonsága érdekében a Szövetkezeti Hitelintézetek

Integrációs Szervezete (SZHISZ) kizárta az integrációs rend-

szerből az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet – kö-

zölte a jegybank.

A közlemény szerint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integ-

rációs Szervezete azért zárta ki az integrációs rendszerből

az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetet, mert a Taka-

rékbank Zrt. vizsgálata súlyos, a betéteket veszélyeztető hi-

ányosságokat tárt fel a takarékszövetkezetnél. Az Országos

Betétbiztosítási Alap a törvényi előírásoknak megfelelően

kártalanítja a betéteseket – áll a jegybanki közleményben.

Az MNB tájékoztatása szerint amennyiben az integrációs

rendszerből kizárnak egy takarékszövetkezetet, a szövetke-

zeti integrációról rendelkező törvény alapján az MNB-nek

vissza kell vonnia a kizárt takarékszövetkezet engedélyét.

Az erről pénteken közzétett határozat a jogszabályi előírás

alapján 8 nap múlva válhat hatályossá.

A jegybank ezzel párhuzamosan 2014. július 4-étől fel-

ügyeleti biztosok kirendeléséről is döntött, illetve a rende-

zett kártalanítás érdekében betét- és forráskifi zetési tilalmat

rendelt el.

Az MNB egyúttal megtiltotta a takarékszövetkezetnek

újabb kockázatvállalással járó ügyletek kötését, vagy hitel-

és kölcsönszerződésben foglalt határidők meghosszabbítá-

sát. A felügyeleti biztosok pénteken átvették a szövetkezeti

hitelintézet irányítását az igazgatóságától, és gondoskodnak

a megfelelő működésről.

Az MNB engedély-visszavonó határozatának hatályossá

válását követően az Orgovány és Vidéke Takarékszövetke-

zetnél még meglévő likvid eszközök mértékéig a betétál-

lományt állomány-átruházással a Takarékbank Zrt. veszi át,

illetve igény esetén kifi zeti a betéteseknek a szövetkezeti in-

tegrációs törvény alapján. Az ezen felüli betétösszegeknél az

Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a jogszabályok adta ha-

táridőn belül akár 100 ezer eurós összeghatárig (több mint

30 millió forintig) kártalanítja a biztosított követeléssel bíró

betéteseket a hitelintézeti törvény alapján.

A jegybanki közlemény szerint az Orgovány és Vidéke

Takarékszövetkezet mintegy 28 ezer betétessel rendelkezik,

működési területe Bács-Kiskun megye egy régióját öleli fel.

A takarékszövetkezet mérlegfőösszeg szerint piaci részese-

dése ugyanakkor 2014. május 31-én a hitelintézeti szektor-

ban nem érte el a 3 ezreléket sem. A takarékszövetkezeti

szektor helyzete – ellentétben ezen egyedi intézménnyel –

prudenciális szempontból összességében stabil.

Napi Gazdaság 2014. július 4.

Nem alaptörvény-ellenesa takarékszövetkezeti törvény Az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a szövetkezeti hitelinté-

zetek integrációjáról szóló törvény alaptörvény-ellenességé-

nek megállapítására irányuló mindkét bírói kezdeményezést.

Az Ab a Veszprémi Törvényszék bírájának kezdeményezésé-

nél megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenesek a tör-

vény bírói kezdeményezésben kifogásolt, az Ab által a nor-

makontroll keretében vizsgálható pontjai, míg a Fővárosi

Folytatás a 66. oldalon

Egy integrált pénzügyi csoport formá-

lódik, amelyben az egyes szereplők a

növekedés, az üzleti eredmények tekintetében is

egymásra vannak utalva. A Takarékbank ak-

kor lehet igazán eredményes, ha az egész szek-

tor eredményes, vagyis ha a szövetkezeti hitel-

intézetek magas jövedelmezőséggel dolgoznak.

Az egész szektor eredményes működéséhez pe-

dig a banknak kell az alapokat szolgáltatnia.

Takarék 2014. augusztus66

Rólunk írták

Törvényszék bírájának kezdeményezése az Ab szerint nem

is felelt meg az egyedi normakontroll indítvány feltételeinek

– derül ki az Ab honlapján kedden közzétett határozatokból.

A Veszprémi Törvényszék bírája a szövetkezeti hitelinté-

zetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény több

bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte,

és azt, hogy ez alapján a törvény egészét semmisítsék meg

visszamenőleges hatállyal.

Az Ab az indítványnak csak egyes pontjait tartotta érdemi

elbírálásra alkalmasnak, mivel az eljáró bíró csak azon jogsza-

bály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességé-

nek megállapítására tehet indítványt, amelyet a konkrét ügy

elbírálása során kifejezetten alkalmaznia kell vagy kellene.

Ezek alapján csak az integrációs törvény azon pontjainak

alkotmányosságát vizsgálta az Ab, amelyekkel kapcsolat-

ban a bíró úgy nyilatkozott, hogy azok a konkrét per eldön-

tésében összefüggésben állnak, abban alkalmazzák őket. A

Veszprémi Törvényszék bírája szerint sérti a vállalkozáshoz

való jogot az integrációs törvény több pontja. Az alkotmány-

bíróság minden, általa vizsgálható – és vizsgált pontban– el-

utasította a bírói kezdeményezést.

Az Ab kedden a másik, a szövetkezeti hitelintézetek integ-

rációjáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megál-

lapítására irányuló bírói kezdeményezést is elutasította, mert

az Ab álláspontja szerint nem felelt meg a konkrét norma-

kontrollra vonatkozó feltételeknek – olvasható a kedden köz-

zétett végzésben.

A Fővárosi Törvényszék bírája – aki a magyar állam és tár-

sai ellen jogalkotással okozott kár megtérítése miatt indított

perben járt el – egyedi normakontroll eljárást kezdeménye-

zett a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló tör-

vényt érintően, és annak visszamenőleges hatályú megsem-

misítését kezdeményezte.

Az Ab indoklásában hangsúlyozta: a kezdeményező bíró

nem a saját eljárásában felmerülő alkotmányossági aggály(oka)

t fogalmazott meg, – a kibocsátott hiánypótlási végzésben

foglaltak ellenére – nem mutatta be, hogy a támadott jog-

szabály, vagy annak konkrét rendelkezései hogyan függe-

nek össze a konkrét bírósági eljárással és döntéssel. Ebben

az ügyben az indítványozó bíró kifejezetten a törvény egé-

szének a megsemmisítését kérte, de a kérelem tartalma alap-

ján az állapítható meg, hogy a per eldöntése során a táma-

dott törvény egészét nyilvánvalóan nem alkalmaznák – fűzi

hozzá az Ab.

Az Alkotmánybíróság mindkét üggyel kapcsolatban meg-

jegyzi határozataiban, hogy az integrációs törvény egyes ren-

delkezéseinek alaptörvénnyel való konformitását alkotmány-

jogi panaszok alapján egy másik ügyben már megvizsgálta,

vagyis az ügy „részben ítélt dolognak” (res iudicata-nak) mi-

nősül. Az Ab, július 2-i közlése szerint csak az alkotmányjogi

panaszok kis részét fogadta el és arra az álláspontra helyez-

kedett, hogy az integrált működés megteremtését illetően a

jogalkotó közérdekre hivatkozása megalapozott, a takarék-

szövetkezetek önállóságát jelentősen csökkentő egy éve el-

fogadott kötelező integráció egésze nem tekinthető alap-

törvény-ellenesnek.

Az Ab akkori közleménye szerint alaptörvény-ellenesség

miatt 2014. december 31-ei hatállyal megsemmisítette a

szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazda-

sági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi tör-

vénynek azt a rendelkezését, amely szerint az integrált szö-

vetkezeti hitelintézetek egymás tartozásaiért sorrendben

az intézményvédelmi szervezetet – a Szövetkezeti Hitelin-

tézetek Integrációs Szervezetét (SZHISZ) – és a Takarékban-

kot megelőzően kötelesek helytállni. Továbbá határozatá-

nak kihirdetésével megsemmisítette az Ab a törvénynek az

integrációban részt vevő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a

Magyar Posta esetleges leendő jogutódait privilegizáló ren-

delkezését, amely miatt a Takarékbank más részvényeseitől

eltérően ezen jogutódok részvényesi jogainak a gyakorlása

nem lenne felfüggeszthető.

Pokol Béla alkotmánybíró mindkét keddi határozathoz

párhuzamos indoklást fűzött. Mindkettőben az hangsúlyoz-

ta: nem tudja támogatni az indokolásoknak azon a részeit,

amelyek nem teszik „elvi éllel” nyilvánvalóvá, hogy az Alkot-

mánybíróság értelmezésében a bíráknak az eljárásuk közben

alkalmazott jogszabályt csak azoknak a jogszabályi rendel-

kezések vonatkozásában van lehetőségük megtámadni az

Ab előtt, amelyeket ténylegesen alkalmaznak az előttük fo-

lyó ügy eldöntésére.

Híradó.hu 2014. 07. 08.

Hűtlen kezelés: már nyomoznaka bedőlt takarék ügyébenHűtlen kezelés gyanújával nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iro-

da (NNI) az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet ügyében

ismeretlen tettes ellen – erősítette meg az Országos Rend-

őr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

A Népszabadság pénteken írt az orgoványi takarékszövet-

kezet ügyében indított nyomozásról, és azt is közölte, hogy

a pénzintézet tényleges anyagi helyzete sokkal rosszabb a

hivatalos mérlegében feltüntetettnél.

Az eddigi ismeretek alapján olyan súlyos szabálytalansá-

gok történtek az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél,

amelyek a személyes felelősségre vonás szükségességét is

felvethetik – közölte nemrég Németh Lászlóné, volt nemze-

ti fejlesztési miniszter is.

A Magyar Nemzeti Bank július 4-én közölte, hogy vissza-

vonta az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet engedé-

lyét, miután a betétesek biztonsága érdekében a Szövetke-

zeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) kizárta

az integrációs rendszerből. A jegybank ezzel párhuzamo-

san felügyeleti biztosok kirendeléséről is döntött, valamint

a rendezett kártalanítás érdekében betét- és forráskifi zetési

tilalmat rendelt el.

Az orgoványi takarékszövetkezetnek mintegy 28 ezer be-

tétese van, működési területe Bács-Kiskun megye egy része.

Privátbankár.hu 2014. 07. 11.

Folytatás a 65. oldalról

EGYÉNI ÉS CSALÁDI balesetbiztosítás

Egészséges előrelátás

Vegyen részt Ön is aktívan a SIGNAL balesetbiztosítási akciójában!

www.signal.hu

signal_takarek_210x297mm.indd 2 2014.05.09. 17:49

WWW.TAKAREKPONT.HU FACEBOOK.COM/TAKAREKPONT

EGYÜTT A SIKERES VÁLLALKOZÁSOKÉRT!

TÁJÉKOZÓDJON MUNKATÁRSAINKNÁL ORSZÁGSZERTE 1640 FIÓKUNKBAN.

KIEMELT AJÁNLATAINK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA Növekedési Hitelprogram Széchenyi Kártya hitelek Agrár Széchenyi Kártya Gazdahitel-Gazdakártya Hazai és EU támogatás előfinanszírozás MFB hitelprogramok Bankszámlacsomagok

A jelen tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek vagy hivatalos tá-jékoztatónak, célja a termékek, szolgáltatások iránti érdeklődés felkeltése. A termékek, szolgáltatások kondícióit, a szerződéskötés feltételeit, a kapcsolódó díjtételeket, a ka-matok mértékét és a további információkat megtalálja az igénylés helyén a szolgálta-tást nyújtó Hitelintézet vonatkozó mindenkor hatályos Hirdetményében, az Általános Szerződési Feltételeiben és Üzletszabályzatában, valamint a www.takarekpont.hu web-oldalon.