repertórium - szazadveg.hu · adatainak szisztematikus torzításai 8/3 Újra írt emlékezet k....

RepertóriumÚj folyam, 1–84. szám

1996. NYÁR (1. szám)

ÁtalakulásAndorka Rudolf: A társadalmi integráció gyenge köté-

sei – rendszerátalakulás

Ma gyar országon 1/5

Wolfgang Zapf: A változás kétféle sebes sége a kelet- és

a nyugatnémet fej lő dés ben 1/19

Kuczi Tibor: A vállalkozók társadalmi tőkéi az átala-

kulásban 1/29

ReprintTellér Gyula: A három részmagyarország 1/52

Politikai tagoltságKörösényi András: Nómenklatúra és vallás – törésvo-

nalak és pártrendszer Magyar országon 1/67

Fábián Zoltán: Szavazói táborok és szavazói hűség

1/95

Stumpf István: Elhalasztott vagy elszalasztott politikai

generációváltás? 1/112

1996. ŐSZ (2. szám)

Tények és képzetekCsontos László – Kornai János – Tóth István György: Az

állampolgár, az adók és a jóléti rendszer reformja

2/3

Spéder Zsolt: Ikertestvérek. A szegénység arcai a mai

Magyarországon 2/29

Magyar lelkiállapotRóbert Péter: Fogcsikorgatva: a megkeseredett rend-

szerváltás 2/59

Kopp Mária – Skrabski Árpád – Lőke János – Szedmák Sándor: A magyar lel ki állapot az átalakuló társada-

lomban 2/87

Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Lelkünkre ül a poli-

tika? Az öngyilkosság és az alkoholizmus változó

trendjei 2/103

GondolkodókBalázs Zoltán: John Locke politikai filozófiájának el-

lentmondásai 2/117

Újra a politikai tagoltságrólEnyedi Zsolt: Tekintélyelvűség és politikai tagolódás

2/135

1996. TÉL (3. szám)

UtódállamokSchöpflin György: Kisebbségek és posztkommunizmus

3/3

Jiři Večernik: Gazdasági nehézségek és politikai atti-

tűdök 3/22

Bozóki András: Modernizációs ideológia és materiális

politika: szocialisták szo cializmus után 3/41

Uralkodó eszmékKörösényi András: A magyar politikai gon dolkodás

főárama (1989–1996) 3/80

Összetartó erőkMolnár Attila Károly: Motívum és intézmény 3/108

Paul van Tongeren: Pluralizmus, kereszténység és po-

litika 3/144

REPERTÓRIUMII

VitaFerge Zsuzsa: Az adótudatosságról és az állam fele-

lősségéről. Hevenyészett el ső válasz Csontos–

Kornai–Tóth cikké re 3/154

1997. TAVASZ (4. szám)

Jog és vallásPéter László: Az állam és az egyház viszonya és a civil

társadalom Magyar országon: történeti áttekintés

4/3

Társadalomtörténet maBenda Gyula: A társadalomtörténet-írás helyzete és

perspektívái 4/33

Kövér György: Milyenek vagyunk? – A „Haj nal István

Kör Társadalom tör té neti Egye sület” – tíz év múl-

tán 4/43

Gyáni Gábor: Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény

és irányzatok 4/55

Szép ÓvilágRalf Dahrendorf: Miért éppen EUrópa? Egy szkeptikus

európai tűnődő kom men tárjai 4/69

GondolkodókKerékgyártó Béla: Fejlődéstörténet és kordiagnózis –

Hajnal István és a modernség problémái 4/91

VitaCsaba István: Fiskális illúziók és re diszt ribúciós csalás

4/109

Hetényi István: Folytassa, doki! 4/119

Király Júlia: Az ingyenebéd alkonya 4/122

Molnár Attila Károly: A racionalizmus határai 4/127

Pete Péter: Infantilizmus vagy racionális alulinformált-

ság? 4/131

Szamuely László: Tények és (félre)értelmezések 4/136

Veress József: Trükkös tükrök 4/140


ÁtváltozásokKolosi Tamás – Sági Matild: Rendszer váltás – elitváltás

5/3

Bartha Attila – Martin József Péter: Menedzserutak.

Magyar vállalatvezetők és bankárok a posztkom-

munista átalakulás kezdetén 5/23

Matolcsy György: Eredeti tőkeátcsoportosítás

Magyarországon. A tőkeszivattyúk működése a

90-es években 5/37

Sugatagi Gábor: A politikai elitek kutatásának új útjai

5/61

Etnikum és identitásKozma István: Történelmi krízis és névmagyarosítás.

Adatok az 1945/46. évi családnév-változtatási

konjunktúra értelmezésében 5/89

GondolkodókKolnai Aurél: Erkölcs és politikai megosztottság 5/127

HáttérKenneth R. Benoit: Az 1998-as parlamenti választások

előrejelzése 5/149

1997. ŐSZ (6. szám)

Szó-rendKarácsony András: Diskurzusok metszéspontján.

Helmut Schelsky problémája az értelmiségi ura-

lommal 6/3

ÖtvenhatKövér György: 12 nap … Losonczy Géza életében

(1956. október 23. – november 3.) 6/27

GondolkodókLackó Miklós: A kultúrfilozófus Pro hász ka Lajos 6/61

Prohászka Lajos: A modern ember 6/66

Prohászka Lajos: A jelenkor szelleme 6/84

Lánczi András: Közjó és önszeretet. Bernard

Mandeville az emberi természetről 6/93

MakadámMathias Bös – Christian Stegbauer: A virtuális utazás

határai. Miért nem vezet az internet egységes vi-

lágkultúrához? 6/117

OlvasónaplóBódy Zsombor: Foucault: A szexualitás története

6/130

SZÁZADVÉG IIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

1997. TÉL (7. szám)

KözéposztálytablóUtasi Ágnes: Középosztályi elméletek, alakuló magyar

középosztályok 7/3

Gyáni Gábor: Polgárság és középosztály a dis-

kurzusok tükrében 7/30

Tóth Zoltán: „A magyar középosztály megteremtése.”

Jegyzetek néhány ismert társadalmi-politikai tex-

tus margójára 7/46

Iskola-vitaGazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási

rendszer 7/73

Jog-alkotásHorkay Hörcher Ferenc: Egy pragmatikus természet-

jogi elmélet felé 7/109

OlvasópróbaKarácsony András: A valóság nem a nyelv háta mögött

történik 7/131


Politikai amnéziaAngelusz Róbert – Tardos Róbert: Az „ön életrajzíró”

válaszadó. A választási preferenciák retrospektív

adatainak szisztematikus torzításai 8/3

Újra írt emlékezetK. Horváth Zsolt: Historizált emlékezet mint „sze-

mélyes történelem”. Az ötvenes évek kirekesztő

mechanizmusai az emlékezet és a történelem

szemszögéből 8/33

Szummer Csaba: A fikcionalizmus kérdése a történet-

filozófiában, a posztmodern antropológiában és a

pszichoanalízisben 8/69

GondolkodókBogárdi Szabó István: Reinhold Niebuhr – egy XX. szá-

zadi keresztény realista 8/85

Reinhold Niebuhr: Az emberi természet és a hatalom

akarása 8/99

Iskola-vitaHalász Gábor: Az oktatáspolitika lehetőségei 8/115

Kelemenné Farkas Márta: Tézisek és kommentárok

8/130

Lannert Judit: Az oktatás a kilencvenes években – a

számok tükrében 8/138

Liskó Ilona: Esélyegyenlőség és oktatáspolitika 8/150

Róbert Péter: Hipotézisek az oktatás és a társadalmi

mobilitás összefüggéseiről 8/156

Varga Júlia: Belátás, akarat és anyagi teher bíró-

képesség 8/165

Zsolnai József: Tényleges alternativitás he lyett ismét

„pedagógiai változásipar” 8/172


Választók és választottakTóka Gábor: A pártpreferenciák stabilitásának megha-

tározói 9/3

Ilonszki Gabriella: A magyar parlament in-

tézményesülésének és működésének néhány kér-

dése a politikatudomány nézőpontjából 9/27

PozíciókLengyel György – Tóth István János: Osztály helyzet,

jövedelmi esélyek, elégedettség 9/49

John Higley – Jan Pakulski: Elitelmélet a marxiz mus

után 9/71

ÉszjárásokJohn Kekes: Pluralizmus versus liberalizmus 9/89

Béndek Péter: Liberalizmus a morális egyenlőség igé-

zetében 9/115

TantörténetSasfi Csaba: Tandíj: elitképzés vagy közoktatás. II.

József oktatáspolitikai rendeletei 9/133

Iskola-vitaBukodi Erzsébet: Nőttek-e az iskolázottsági esélyegyen-

lőtlenségek? 9/159

1998. ŐSZ (10. szám)

NézőpontokFehér Márta: Relativizmus és racionalizmus 10/3

Ludassy Mária: Egyetemes erkölcs versus etikai relati-

vizmus. A francia felvilágosodás a multikulturaliz-

mus és az emberjogi univerzalizmus válaszútján

10/17

Tengelyi László: Saját és idegen: Merleau-Ponty és a

„vad tartomány” 10/33

REPERTÓRIUMIV

Erények és jogokLeo Strauss: A modern természetjog 10/45

Perecz László: A belátásos elmélettől a mezőelméletig.

A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló,

Moór, Horváth 10/73

VitaBalázs Zoltán: Dilemmák dicsérete 10/95

Frivaldszky János: A jog interszubjektív jellege és a

természetjog 10/101

Horkay Hörcher Ferenc: Válasz a hozzászólásokra

10/113

1998. TÉL (11. szám)

Cieger András: A kormányférfi. A dua liz mus kori kor-

mányzati politika egyes kérdései ről 11/3

Bank-házMoravánszky Ákos: Méhek és szegecsek. Lechner

Ödön budapesti és Otto Wagner bécsi

Postatakarékpénztára 11/25

Vámos Dominika: Mai banképítészetünk 11/45

A céhAngelusz Róbert – Tardos Róbert: Létviszo nyok és után-

pótlás a tudományos szférában 11/63

ÉletekTóth Olga: Házasság és gyermek: vélekedés és visel-

kedés 11/80

Pikó Bettina: Egyenlőtlenségek az egészségi állapot-

ban 11/94

GondolkodókMolnár Attila Károly: A modernitás kritika egy hagyo-

mánya 11/109

Takács Ádám: Michel Foucault és a történelem tapasz-

talata 11/143

SzázadfordulóBrandt Juliane: A protestánsok és a mil len nium.

Felekezeti és nemzeti identitás a késő 19. század

nemzeti ünnepeinek tükrében 11/167

1999. TAVASZ (12. szám)Róbert Péter: A racionális szavazó Magyar országon

12/3

SzomszédjárásFaragó Tamás: Népességnövekedés – asszi mi láció –

vándorlás 12/33

Sik Endre: Magyarok az osztrák munkaerő piacon

12/60

Színe és visszájaKarl Otto Hondrich: Szakadatlan közösségképződés –

az individuum tudtán kívül 12/87

Lackó Mihály: Individuális és kollektív biográfia

12/97

EsszéLányi András: Visszatérés az Anyához.

Egy „környezeti” etika elemei 12/103

GondolkodókKarácsony András: Egy provokatív életmű. Emlékezés

Niklas Luhmannra,

1927–1998 12/128

DiagnózisSkrabski Árpád – Kopp Mária: Társadalmi beállított-

ság, társadalmi tőke 12/128

1999. NYÁR (13. szám)

ÉletutakSzente Zoltán: Közigazgatás és politika metszéspont-

ján: a miniszterek és az állam titkárok rekrutációja

Magyarországon, 1990–1998 13/3

TévutakElekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Fiatalok szenve-

délyei?! Alkohol- és drogfogyasztás, valamint

dohányzás a budapesti középiskolások körében

1999-ben 13/53

Akarat-erőLengyel György: Akciópotenciál, kivonulás, radikális

tiltakozás 13/74

GondolkodókOrthmayr Imre: A sztoikus szenvtelenség 13/92

Steiger Kornél: Megjegyzések Orthmayr Imre „A szto-

ikus szenvtelenség” című tanulmányához 13/123

Színe és visszájaBalázs Zoltán: Szocio-politikai bújócska 13/130

SZÁZADVÉG VÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Csepeli György: Déjà vu 13/134

Gyáni Gábor: Közösségképződés individualizálódás-

sal és anélkül 13/137

Hofer Tamás: A „mi – én – egyenleg” antropológiai

szemszögből 13/141

Pataki Ferenc: De miért „az individuum tudatán kí-

vül”? 13/145

1999. ŐSZ (14. szám)

KözéposztálytablóKövér György: Ranglétra és középosztályosodás a re-

formkortól az első világháborúig 14/3

UtódokCseh-Szombathy László: A reprodukció változó keretei

14/21

S. Molnár Edit: Családi értékek – maga tar tások – de-

mográfiai tendenciák 14/31

Osztott hatalmakPesti Sándor: Pártfegyelem a dualizmus kori


Cieger András: Kormány a mérlegen a múlt század-

ban. A kormány helye és szerepe a dualizmus

politikai rendszerében, 1867–1875 14/79

VitaGalambos Károly: A politikai élet

re konst ruk ciójáról 14/109

1999. TÉL (15. szám)

Mikro-hullámSzekeres András: Mikrotörténelem és általános történe-

ti tudás 15/3

Czoch Gábor: A társadalmi rétegződés

mikro- és makrotörténelmi szempontból 15/17

Bódy Zsombor: A mikrotörténelem haszna nagy társa-

dalmi csoportok kutatásában 15/39

UtódokPongrácz Tiborné: Terhességmegszakítások

a számok és a lakossági vélemények tükrében

15/59

PercepciókRóbert Péter: Társadalmi mobilitás és rendszerváltás

15/73

Örkény Antal – Székely Mária: Igazságosság és társada-

lomkép 15/87


NemzedékekKamarás Ferenc: A termékenység alakulása és befolyá-

soló tényezői 16/3

Józan Péter: A századvég halálozási viszo nyainak né-

hány jellegzetessége Magyar országon 16/29

Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa – Csoboth Csilla – Purebl György: Család: erőforrás vagy veszélyfor-

rás? 16/45

NemzetrőlHorkay Hörcher Ferenc: Nemzet és közösség 16/61

Niedermüller Péter: A nacionalizmus kultu rális logiká-

ja a posztszocializmusban 16/91

EsszéKarácsony András: Elfelejtett emlékezés 16/111

GondolkodókBéndek Péter: Egy modern téma előéletéhez: a po-

litikai szabadság problémája Platón Államában

16/124

2000. NYÁR (17. szám)

CsaládfaTomka Béla: Társadalmi integráció a 20. századi

Európában: Magyarország esete 17/3

Magyar lelkiállapotSági Matild: Hogyan legyünk pesszimisták?

Viszonyítsunk a sokkal jobbhoz! 17/41

KortörténetSzalai Júlia: A magánnyugdíjrendszer néhány társa-

dalmi vonásáról 17/67

SzázadfordulóPrepuk Anikó: A zsidóság a Millenniumon 17/89

REPERTÓRIUMVI

GondolkodókMichael Oakeshott: A politikai képzés 17/119

2000. ŐSZ (18. szám)

ÍtéletHorkay Hörcher Ferenc: Az ítélet mint esztétikai, etikai,

politikai és jogi fogalom 18/3

Szándék-okMándi Tibor: A „harmadik út” rövid tündöklése 18/27

Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal 18/69

Századvégi szemleGyáni Gábor: Történetírásunk az évezred fordulóján

18/117

Lánczi András: A politikatudomány helyzetéről és

állapotáról 18/141

Perecz László: Talpraállás után. Magyar filozófia a ki-

lencvenes években 18/163

2000. TÉL (19. szám)

KoreszmékAsbóth János: Korunk uralkodó eszméi 19/3

Lackó Miklós: A magyar konzervatívok leg képzettebb

publicistája. Asbóth János: Korunk uralkodó

eszméi 19/21

Molnár Tamás: Az új metanoia? 19/35

SzázadfordulóDömsödi Balázs: Menhely és razzia. Hajlék talanság és

intézményes érdekek Buda pesten a századfordu-

lón 19/47

NemzedékekGábos András – Tóth István György: A gyer mekvállalás

támogatásának gazdasági motívumai és hatásai

19/77

Századvégi szemleHorváth László – Király Júlia: Se elkezdve, se befejez-

ve. A mi 20. századi közgazdaságtanunk 19/115

EsszéErős Vilmos: A hatalom humanizálása, avagy Szekfű

démonizálása? 19/133


PerspektívaKörösényi András: Parlamentáris vagy „elnöki” kor-

mányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító

perspektívából 20/3

Historizáló politikaSchlett István: A magyar történelem a huszadik száza-

di politikai gondolkodásban 20/39

Kiss Mária Rita: A hatodik nagyhatalom 20/67

Cieger András: A hatalomra jutott liberalizmus és az

állam a dualizmus első felének magyar politikai

gondolkodásában 20/95

G. Fodor Gábor: Nagyzási hóbort vagy politikai prog-

ram? A Huszadik Század körének viszonya a libe-

ralizmushoz (1900–1906) 20/121

2001. NYÁR (21. szám)

ÉrtékrendEnyedi Zsolt – Todosijević Bojan: Kon zer va tivizmus

alulnézetben 21/3

Balázs János – Kézdy Éva: „Harmonia Dig ni tatis.” Az

értékrend vizsgálata főnemesi családok leszárma-

zottainak körében 21/33

Hegedűs Rita: A vallásosság a társadalomban 21/51

Vallás – szabadságZakar Péter: Isten és a szabadság 1848–49

Magyarországán. A forradalom és szabadságharc

liberális egyházi megközelítései 21/69

Sarnyai Csaba Máté: A katolikus autonómia megkö-

zelítési lehetőségei Magyarországon 1848-tól a

századfordulóig 21/85

TantörténetLetenyei László: Atahualpa és Huáscar. Andokbeli or-

szágok, Bolívia, Ecuador és Peru történelemköny-

veinek összehasonlítása 21/103

2001. ŐSZ (22. szám)

Német egység: ossik és wessikWolfgang Zapf: Hogyan vonhatjuk meg a német egye-

sítés mérlegét? 22/3

Hartmut Häussermann – Andreas Kapphan: Berlin: a

felosztott várostól a megosztott városig? 22/21

SZÁZADVÉG VIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Harald Bodenschatz: Szebben lakni az új Berlinben?

22/43

Gyermekáldás?Durst Judit: „Nekem ez az élet, a gyerekek.”

Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi

cigány közösségben 22/71

Politikai tagoltságCsite András: Balliberálisok, jobboldaliak, függetlenek

és extravagánsok 22/93

VitaCsizmadia Ervin: Blairizmus = orbániz mus? Nem.

22/121

Enyedi Zsolt: Prezidencializálódás Ma gyar országon és

Nagy-Britanniá ban 22/127

Horkay Hörcher Ferenc: A hatalom természet rajza

22/135

Tőkés Rudolf: Kormányváltás vagy radikális rendszer-

módosítás? 22/151

Körösényi András: Az Orbán-kormány természetrajza.

Válasz a hozzászólásokra 22/159

2002. 1. SZÁM (23. szám)

ÉletutakRóbert Péter: Miért (nem) meritokra tikusak a modern

társadalmak? 23/3

Boreczky Ágnes: Családtörténeti mozaik.

A mo bilitás és a migráció elbeszélései 23/33

Szabari Vera: A társadalmi struktúra és mobi litás ku-

tatása Magyarországon az 1960-as években 23/65

Birtokos esetFertő Imre: A földreformok politikai gaz da ság tana

23/83

ÖtvenhatHorváth Sándor: 1956 történetírása a rendszerváltás

óta 23/107

TantörténetPukánszky Béla: A testi fenyíték témája

19. századi magyar neveléstankönyvekben 23/121

2002. 2. SZÁM (24. szám)

KötődésekUtasi Ágnes: A társadalmi integráció és szolidaritás

alapjai: a bizalmas kapcsolatok 24/3

Balázs Zoltán: A bizalom fogalma 24/27

Tervek – terek – történetekGermuska Pál: A szocialista városok létre ho zása.

Terület- és településfejlesztés Magyarországon

1948 és 1953 között 24/49

R. Nagy József: „Nekünk má’ semmise a gyár…”

Identitásbeli azonosságok és különbségek a ruda-

bányai és diós győr-vasgyári munkások esetében

24/75

Bódis Lajos: „Olyan emberekkel nem lehet együtt har-

colni, akiknek vaj van a fejükön.” Posztszocialista

munkaszervezeti átalakulás egy munkás szemével

24/93

NézőpontokIlonszki Gabriella: Az elnöki parlamentarizmus és a

parlament 24/109

Lánczi Tamás: Munkák és napok – avagy a háromhe-

tes ülésezési rend hatása az Országgyűlés műkö-

désére 24/133

2002. 3. SZÁM (25. szám)

FranciaablakThomas Bénatouïl: Kritikai és pragmatikus szocioló-

gia. Néhány olvasási alapelv 25/3

VidékCsurgó Bernadett: Gazdaasszonyok és far mer feleségek

Családi gazdálkodás Mező túron 25/47

Leveleki Magdolna: Az iparosodottság és a kis-

vállalkozói sűrűség néhány összefüg gése 25/77

ÉrtékrendS. Molnár Edit – Kapitány Balázs: Gyermek centrikus

érzelmek és egyéni célok, vágyak viszonya 25/97

ÉszjárásokG. Fodor Gábor: A „politikai gondolkodás vizsgálata”

mint autonóm „módusz” 25/117

REPERTÓRIUMVIII

2002. 4. SZÁM (26. szám)

Múlt időUngváry Krisztián: „Árjásítás” és „modernizáció”.

Adalékok Imrédy Béla miniszterelnöki működésé-

hez és a zsidótörvények geneziséhez 26/3

Újvilág-rendJohn Higley – Jan Pakulski: Az erő az úr: a szeptember

11-e utáni világ politikai elitje 26/39

Audrey Kurth Cronin: A szuverenitás újrafogalmazása: amerikai stratégia a terrorizmus korában 26/61

JobblétKovács Katalin: Jövedelmi egyenlőtlenségek és mor-

talitás 26/87

Századvég-szövegelőBalázs Zoltánnal, Boda Zsolttal, Giró-Szász Andrással

és Lányi Andrással Csite And rás beszélget: Miért

nincs vita Ma gyar országon az EU-csat lako zásról?

26/115

2003. 1. SZÁM (27. szám)

ÁtalakulásValuch Tibor: A történeti parasztság változásai az

1960-as években 27/3

GondolkodókBauer Tamás Péter: A nyugati bűntudat és a har madik

világbeli szegénység 27/32

Bauer Tamás Péter: Népességrobbanás: mítosz és valóság 27/53

Szándék-okLetenyei László – Takács Károly: Ön pusztító jóslat.

Miért veszítheti el a közvélemény-kutatások

szerint népszerűbb párt a demokratikus választá-

sokat? 27/83

Lát-leletTóth Olga: A családon belüli, partner elleni erőszak

27/101

Századvég-szövegelőCzeglédi Andrással, Losonczi Péterrel, Mezei Balázzsal és

Trencsényi Balázzsal Balázs Zoltán beszélget: Kerek-

asztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118

2003. 2. SZÁM (28. szám)

Változó időkAltorjai Szilvia – Giczi Johanna – Sik Endre: Etűdök az

élet üteméről 28/3

Kovách Imre: A magyar társadalom „paraszt talanítása”

– európai összehasonlításban 28/41

GondolkodókCs. Kiss Lajos: Találkozások Carl Schmitt -tel 28/67

Karácsony András: Carl Schmitt politikai ant-

ropológiájáról 28/85

Mezei Balázs: Carl Schmitt teológiai felfogásáról 28/97

Horkay Hörcher Ferenc: Carl Schmitt de ci zio nizmusa

és a klasszikus erényetika 28/113

Lánczi András: Carl Schmitt és a liberalizmus 28/129

Századvég-szövegelőSchlett Istvánnal beszélget Balázs Zol tán és Cieger

András: „Én ilyen régimódi ember vagyok” 28/141

2003. 3. SZÁM (29. szám)

Protestáns dilemmákBrandt Juliane: Felekezeti és nemzeti identitás a 19.

századi Magyar or szágon: a protestáns egyházak

29/3

Kiss Réka: A diktatúra szorításában – Ravasz László

egyházpolitikai útkeresése a máso dik világhábo-

rút követő esztendőkben (1945–1948) 29/39

VitaGyáni Gábor: Paraszt: mit jelent és mi jelentésének a

határa? 29/71

Harcsa István: Paraszttalanítás – egy fogalom születése

29/77

Laki László: Törés és folyamatosság 29/87

Kép(zett) történelemKisantal Tamás: Az extremitás történetisége. Art

Spiegelman: Maus 29/95

Századvég-szövegelőKamarás Ferenccel, Kiss Tamással, Spéder Zsolttal és

Tóth Pál Péter rel Kapitány Balázs beszélget: Kerek-

asztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122

SZÁZADVÉG IXÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

2003. 4. SZÁM (30. szám)

Szándék-okAngelusz Róbert – Tardos Róbert: Miért men nek el

mégis? Választási részvétel, kapcsolathálózatok,

társadalmi integráció 30/3

TörvénysorsokSzabó Dániel: Ki maradhat a parlamentben? A kép-

viselői összeférhetetlenség kérdése a dualizmus

korában 30/35

Németh György: A magyar narancs. Az egészségpénz-

tár az érdekek csapdájában 30/61

VitaBenda Gyula: Hosszú távú folyamatok és rövid távú

ingadozások, társadalomstatisztikai vizsgálatok

és lokális kutatások. Hozzászólás Kovách Imre és

Valuch Tibor tanulmányához 30/99

Kovách Imre: Paraszttalanítás: kérdő jelek és válaszok.

Válasz Harcsa István nak, Laki Lászlónak, Gyáni

Gábor nak és Benda Gyulának 30/105

GondolkodókEgedy Gergely: Nemzeti egyház vagy értelmiségi estab-

lishment? Coleridge a „nemzeti klerikusságról”

30/109

2004. 1. SZÁM (31. szám)

Körösényi András: Konfliktus és konszenzus

paradoxona 31/3

UtóítéletekKövér György: Gentry és zsidó? Társadalmi identitás

és előítélet az 1880-as évek Magyar országán 31/37

Változó időkTóth István György: Jövedelem egyenlőt len ségek az

Euró pai Unióban és az újonnan csatlakozó orszá-

gokban 31/61

Spéder Zsolt: A házasságon kívüli gyermekvállalás mó-

dosulása a születés párkapcsolati kontextusában

31/83

GondolkodókKerékgyártó Béla: Ornamens és nevelés. Adolf Loos,

„építész és kritikus, művész és gondolkodó”

31/101

Adolf Loos: A Patyomkin-város; A szegény gazdag em-

berről; A régi és az új irány az építőművészetben

különös tekintettel a bécsi művészet viszonyaira

31/121

Századvég-szövegelőSólyom Lászlóval beszélget Bódy Zsombor

és Cieger András: „Hagyni kell történni

a sorsot” 31/133

2004. 2. SZÁM (32. szám)

„Vörös Poroszország”Bódy Zsombor: Struktúrák és tapasztalatok. Politikai

hatalom és társadalom az NDK társadalomtörté-

net-írásában 1990 után 32/3

Kritika jobbról-balrólKiss Mária Rita: A tudás fegyverei nek könnyelmű

hordozói. Két kul túr kritika a XIX–XX. század for-

dulójának jobboldali politikai gondolkodásában

32/41

G. Fodor Gábor: Kultúrpolitikai program vagy kultúra

mint politika? A pol gári radikális ellenkultúra

„értelme” 32/77

Politika mint hivatalPesti Sándor: Politikusok és köztisztviselők viszonya,

politikai patronázs a nyugat-

európai demokráciákban 32/107

ÉrtékelésekSzántó Zoltán: Társadalomtudomány és

értékítéletek 32/145

Némedi Dénes: Putnam és Weber – tény

és érték 32/161

Századvég-szövegelőIványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Ivánnal, Vecsei

Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszél get: Kerekasztal-beszélgetés Buda pest ről 32/177

2004. 3. SZÁM (33. szám)

TáborverésEnyedi Zsolt: A voluntarizmus tere. A pártok szerepe a

törésvonalak kialakulásában 33/3

REPERTÓRIUMX

Fogalom-tárLutz Niethammer: A „floating gap” in nen ső oldalán.

Kollektív emlékezet és iden titás konstrukció a tu-

dományos dis kur zus ban 33/29

Gyáni Gábor: Kontextus és kontextua li záció a törté-

netírásban 33/49

HelybenjárásKákai László: Politikai kultúra és lokalitás 33/65

Bocz János: Újraválasztott polgármesterek, avagy kiket

és miért választanak meg

ismét a szavazópolgárok? 33/99

ÚjragondolásFelkai Gábor: Max Weber és a demokrácia problémá-

ja. Értelmezhető-e weberi kategóriák alapján a mai

Magyarország politikai szerkezete? 33/119

Piaci gazdaságMolnár Ágnes: Asszonyok és családközpontúság. A

mezőgazdasági kistermelés és a nemi szerepek a

kiskanizsai „sáskáknál” 33/163

Századvég-szövegelőTomka Miklóssal Balázs Zoltán és Kapitány Balázs

beszélget: „…a szellemi szabadságot élhetem…”

33/193

2004. 4. SZÁM (34. szám)

Vágy és valóságHámori Péter: Korszerű és népi? Korszerű vagy népi?

Viták a magyar falu építészetéről a huszadik szá-

zad első felében 34/3

Bódy Zsombor: Kislakás, társasház, családi ház.

Lakásépítkezés és az otthon ideáljának változása

Budapesten az I. világháború körül 34/27

Nagy pénz – kis fociSzegedi Péter: Az utánpótlás-nevelés a magyar labdarú-

gás struktúrájában 34/59

András Krisztina: Üzleti alapon működik-e napjaink-

ban a magyar hivatásos labdarúgás? 34/87

TörzsanyagAnne O. Krueger: A járadékvadász társadalom politikai

gazdaságtana 34/107

William C. Mitchell – Michael C. Munger: Az érdekcso-

portok közgazdasági modellje 34/129

Századvég-szövegelőBenda Gyulával Bódy Zsombor és Cieger András beszél-

get: „Élni a talentumokkal” 34/171

2005. 1. SZÁM (35. szám)

Mű-emlék-műApor Péter: Előkép: a Tanácsköztársaság emlékezete a

Rákosi-rendszerben 35/3

K. Horváth Zsolt: Harc a szocializmusért szimbolikus

mezőben 35/31

ÁllamálmokKarácsony András: A konzervatív forradalom utópiája

a két háború közötti Német -

or szág ban 35/69

Romsics Gergely: Habsburg és Ständestaat.

A legitimizmus politi kai stratégiái a harmincas

évek Ausztriájában 35/105

PárbajRoger Scruton: Kommunitárius álmok 35/149

Amitai Etzioni: Igen, közösség. De kié? 35/163

Roger Scruton: Válasz 35/171

Századvég-szövegelőBruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csabával Balázs

Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Kapitalizmus. De

melyik? 35/179

2005. 2. SZÁM (36. szám)

KoreszmékHuszár Ákos: Civil társadalom és kritikai

el mélet 36/3

Michael Walzer: Politikai hatalom 36/29

TollforgatókCsurgó Bernadett: Híres író – írói hírnév. Reputáció

és hatalom a jelenkori magyar irodalmi életben

36/65

Kristóf Luca: Közéleti értelmiség és hírnév 36/97

Klestenitz Tibor: A „sajtóapostolok”. A Kato likus

Sajtóegyesület és az egyházi elit oszloposodási

törekvései a századelőn 36/129

Kommunitarizmus – vitaTallár Ferenc: Radikális konzervativizmus 36/161

SZÁZADVÉG XIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Turgonyi Zoltán: A természetjog mint mérce szüksé-

gessége 36/171

Babarczy Eszter: Néhány gondolat a Scruton–Etzioni-

vitához 36/185

Századvég-szövegelőJelenits Istvánnal Balázs Zoltán és Bódy Zsombor beszél-

get: „A sokféleképpen gondolkodókat igyekeztem

megérteni” 36/191

2005. 3. SZÁM (37. szám)

KötődésekSpéder Zsolt: Az európai családformák változatossága.

Párkapcsolatok, szülői és gyermeki szerepek az

európai országokban az ezredfordulón 37/3

KórtörténetekKiss László: Az ispotálytól a modern kórházig.

Kórházak Magyarországon a 19. század végétől a

második világháborúig 37/53

Gulácsi László – Boncz Imre – Brandt müller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István – Jenei György: Költ ségkontroll az egészség-

ügyben. A más hol készült egészség-gazdaságtani

tech nológia-elemzés átvételének lehetőségei

37/87

GondolkodókTakács Ádám: Claude Lefort, a politikum filozófusa

37/127

Claude Lefort: A demokrácia kérdése 37/135

Századvég-szövegelőHofer Tamással Bódy Zsombor és Cieger András beszél-

get: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtette el,

hogy a jövő merre felé fordul” 37/149

2005. 4. SZÁM (38. szám)

Hit-tanSzalai Ákos: Az egyházpolitika gaz da ság tana 38/3

Lelkes Orsolya: A szabadság íze: boldogság, vallás és

gazdasági átmenet 38/57

KötődésekDávid Beáta – Albert Fruzsina: „Kit ne vez ön barát-

nak?” A barátság szociológiai megközelítésben

38/91

Körösényi András: A barátság politikája versus az ellen-

ségesség politikája 38/127

GondolkodókBangó Jenő: Niklas Luhmann rendszerelmélete és a

konstruktivista nevelés 38/147

Századvég-szövegelőHorkay Hörcher Ferenccel, Radnóti Sándor ral és Simon

Attilával Balázs Zoltán beszélget: Esztétika és politi-

ka a boncasztalon 38/167

2006. 1. SZÁM (39. szám)

FigyelőkDeák Ágnes: A besúgók és a közvélemény az 1860-as

években 39/3

Perényi Roland: Városi tér és hatalom: „utca politika” a

századfordulós Buda pesten 39/29

Farkas Gyöngyi: Összeesküvés-történet egy ÁVH-

dossziéban 39/57

GondolkodókHorkay Hörcher Ferenc: Burke és Tocque ville: a francia

forradalom politikai filozófiai értelmezése 39/89

Csizmadia Sándor: Tocqueville: egy liberális geopoli-

tikus 39/109

Norvég mintaPolgár Tamás: „Új többség.” A norvég pártrendszer

változása és a koalíciós kormányzás tendenciái a

2005. évi parlamenti választás tükrében 39/125

Századvég-szövegelőAndorka Rudolffal Javorniczky István

be szél get: „…megtanítottak arra, hogy

tanulni és dolgozni kell” I. 39/167

2006. 2. SZÁM (40. szám)

Múlt időHorváth Sándor: A mindennapi szocia lizmus és a je-

lenkortörténet. Néző pontok a szocialista korszak

kutatásához 40/3

REPERTÓRIUMXII

HatársértőkCieger András: Gazdagodás és korrupciós vád. A ma-

gyar politikusok vagyongyara pí tásának lehetősé-

gei és megítélése az 1860–70-es években 40/31

Tudós tusákTakács Erzsébet: Struktúra, mélységszint vagy hosszú

időtartam? Lévi-Strauss, Gurvitch és Braudel vitá-

ja antropológiáról, szociológiáról és történelemről

40/69

Verein für Socialpolitik: Vita a nemzet gaz da ság pro-

duktivitásáról, 1909 40/91

Századvég-szövegelőAndorka Rudolffal Javorniczky István

beszélget: „…megtanítottak arra, hogy

tanulni és dolgozni kell” II. 40/133

2006. 3. SZÁM (41. szám)

Tilos az á…Menyhárd Attila – Mike Károly – Szalai Ákos: A tiltás

hatástalansága. Kógens szabályok a szerződésjog-

ban 41/3

Cserne Péter: Szerződési szabadság és pater na lizmus: adalékok a szerződési jog közgazdasági elemzé-

séhez 41/47

FejesekSzemélyi László – Csanády Márton: Brain drain.

Közelkép a diplomás magyarokról 41/79

Nagy Beáta – Vicsek Lilla: Mit ér a női vezető szava?

Férfi és női vezetők megítélése önkormányzati

dolgozók körében 41/123

Századvég-szövegelőFarkasfalvy Dénessel Balázs Zoltán és Szalai Ákos be-

szélget: „Az a történelem, amire tényleg építünk,

kétszáz évvel ezelőtt kezdődött” 41/161

2006. 4. SZÁM (42. szám)

PártbeszédSzűcs Zoltán Gábor: Történelem és politika az önkor-

mányzati vitában. Az 1990. évi önkormányzati

törvény vitájának disz kur zív elemzése 42/3

Hegedűs Dániel: Morál néne esete a hamis realistával…

Erkölcs és politika viszonya 2002 után a magyar

politikai gondolkodásban 42/37

PárharcZeidler Miklós: A modern sport a nem zet szolgálatá-

ban a 19. századi Magyar orszá gon 42/71

Szegedi Péter: „A gyűlölet tengere.” A Deb recen–

Nyíregyháza futball rivalizálás születése 42/105

FogalomtárKeller Márkus: Fogalmak és határaik. A Bil-

dungsbürgertum és az értelmiség fogalmának

összehasonlító vizsgálata 42/131

2007. 1. SZÁM (43. szám)

NyelvelőHámori Ágnes: Párbajokról nyelvészetileg.

Miniszterelnöki viták jellegzetességei társalgás-

elemzési szempontból 43/3

KötődésekTóth Kinga Dóra: A kisebbségi és a többségi identitás

viszonyának lehetséges mintázatai 43/37

Ablonczy Balázs: Őrzők. A többes identitás történeti

stratégiái 43/63

GondolkodókGedő Éva: A politikum fogalma Carl Schmitt nél 43/79

Kolnai Aurél: A politika tartalma 43/105

Századvég-szövegelőSzepesi Balázzsal és Csák Jánossal Balázs Zoltán és

Szalai Ákos beszélget: Gazda sági intézmények

Magyar országon 43/137

2007. 2. SZÁM (44. szám)

Cél-okStandeisky Éva: A kommunisták politi kai antiszemitiz-

musa (1945–1957) 44/3

Mi-kép(p)?Tevesz László: A magyar liberális-nacionalizmus nem-

zetfogalma a „Kelet népe-vita” időszakában 44/31

SZÁZADVÉG XIIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Romsics Gergely: Variációk a magyar nemzet és népi-

ség történetére a harmincas években – a német

történeti és politikai gondol kodás kontextusában

44/73

Balázs Zoltán: A politikai kötelesség igazolása 44/105

PásztorokÁrpád von Klimó: A Katolikus önértelme zés új

irányai az 1960-as években Olasz országban és

Magyarországon. Don Lorenzo Milani és Bulányi

György példája 44/131

Századvég-szövegelőKarácsony Gergellyel, Kovách Imrével és Róbert Péterrel

Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés

Magyarországon – elméletek és eredmények

44/165

2007. 3. SZÁM (45. szám)

Választás-okKörösényi András: Politikai vezetés: klasszikus demok-

rácia és pater na liz mus között. Racionalizmus és

szkep ticizmus a demokráciaelméletben 45/3

Sebők Miklós: A választási ígéretek politikaelmélete. A

mandátumelmélet és korlátai 45/37

Mike Károly: Egy konszenzus természet rajza. Hogyan

léptünk be az Euró pai Unióba? 45/61

ElszigetelődésEgedy Gergely: A brit identitás felbomlása 45/99

Századvég-szövegelőKatus Lászlóval Bódy Zsombor és Cieger András beszél-

get: „Meghallani a sokszólamú zenét, az emberi

történelmet” 45/123

2007. 4. SZÁM (46. szám)

Tér-hatásokKosárkó László: A piac és a korzó. Társa dal mi térhasz-

nálat Miskolcon az 1850-es és az 1920-as évek

között 46/3

Szűts István Gergely: Öndefiníciós kísérletek a trianoni

határon. Irredenta kultusz Sátoraljaújhelyen a két

világháború között 46/41

Emlék-másLiska Márton: Forradalom és rendszerváltás – Magyar

zsidó történetek 46/71

Századvég-szövegelőSonnevend Pál – Salát Orsolya: A tulajdonhoz való jog

46/109

Menyhárd Attila: A tulajdonhoz való jog magánjogi

aspektusai 46/151

Szalai Ákos: Karcolat az alkotmányos tulajdonvéde-

lem gazdasági elemzéséről 46/163

2008. 1. SZÁM (47. szám)

AlapszövegJakab András: Az alkotmányértelmezés módszerei

47/3

FöldindulásÖ. Kovács József: ,,Ekkora gyűlölet még nem volt a fa-

lunkban, mint most.” Szövegek és kommentárok

az erőszakos kollektivizálás befejező hullámáról

47/37

ReceptekSzalai Ákos: Jog és közgazdaságtan: az egészségbizto-

sítás jogintézménye 47/69

ÉszjárásokDobszay Tamás: „Szokjon gyapjas fülök az ezután

már gyakrabban hallható igazság szavához.” A

politikai élet verbális közegének átrendeződése a

reformkorban 47/111

MegbecsülésKeller Tamás: Értékrend és társadalmi pozíció 47/151

2008. 2. SZÁM (48. szám)

Hit-válásKöves Slomó: Az emancipáció és a zsidó vallási szaka-

dás a nagymihályi rabbigyűlés tükrében 48/3

Akarat-erőSzikra Dorottya: A szociálpolitika másik arca.

Fajvédelem és produktív szociálpolitika az 1940-

es évek Magyarországán 48/35

REPERTÓRIUMXIV

Szöveg-tanKoltay András: A véleménynyilvánítás szabadsága.

Fogalmi tisztázás az Alkotmány 61. §-ához 48/77

Századvég-szövegelőBarát Erzsébet: A gyűlöletbeszéd logikája 48/105

Fleck Zoltán: Szabad vélemény és demokratikus társa-

dalom. Rövid kommentár Koltay András fogalmi

tisztázásához 48/115

Tóth Gábor Attila: A szólás méltósága 48/123

2008. 3. SZÁM (49. szám)

GondolkodókCserne Péter: Jog, jogászat és jogtudomány hatása

Max Weber módszertani nézeteire 49/3

Varga Krisztián: Hobbes 20. századi kritikusai 49/27

BesorolásBerger Viktor: A középosztályosodás értelmezési kísér-

letei a német szociológiában 49/51

Blaskó Zsuzsa: Társadalmi egyenlőtlenségek újrater-

melődése a munkapiacon 49/95

Egyszer voltVörös Boldizsár: „Hiszen Guszev nem is létezett.” Egy

kultusz lerombolása az 1950-es évek közepétől az

1990-es évekig 49/127

Századvég-szövegelőKoltay András: A szabadság méltósága 49/145

2008. 4. SZÁM (50. szám)

Út-törésTardos Róbert: Foglalkozás, miliő, kapcsolathálózatok:

külön világok? Egy tipológiai kísérlet körvonalai

50/5

Kerülő utakDeák Ágnes: Soknemzetiségű nemzetállam és soknem-

zetiségű birodalom erőterében – utak az 1868-as

magyarországi nemzetiségi törvényhez 50/51

Menekülő utakMike Károly: Kivonulás, tiltakozás és hűség az

Európai Unióban. A specifikus beruházások jelen-

tősége 50/79

Törvényes utakIlonszki Gabriella – Jáger Krisztina: Erős kormány –

gyenge parlament? Törvényhozási kapacitás és

törvényhozási teljesítmény 50/119

2009. 1. SZÁM (51. szám)

KÖZJÓ

G. Fodor Gábor: A politika méltóságáról

Demokrácia, közjó, politikai tudásLánczi András: Demokrácia és erkölcsi relativizmus

egy posztszekuláris világban. A kötelesség újra-

felfedezése

Mándi Tibor: A nemtudás tudása. A politikai tudás és

a politika korlátai

Schlett István: Politika és közérdek – avagy van-e, ami

nincs?

Tolerancia, sajtószabadság, közérdekKovács Ákos András: Pierre Bayle és a tolerancia kora

újkori diskurzusai

Vaderna Gábor: Jó igazgatás, közbátorság és boldog-

ság. Gróf Dessewffy József nézetei a sajtószabad-

ságról

SzemlePap Milán: A közjó nyomában. Michael Sandel politi-

kai filozófiája

Bodnár-Király Tibor – Nagy Ágoston: „A mérséklet

politikájának születése és hanyatlása...” (Horkay

Hörcher Ferenc Konzervativizmus, természetjog,

rendszerváltás. Politika-és jogfilozófiai tanulmá-

nyok)

Kern Tamás: Nemzetközi katonai szerepvállalás és

a közjó. Avagy mit keresnek a magyar katonák

Afganisztánban?

2009. 2. SZÁM (52. szám)

MARXIZMUSOK

Analitikus marxizmusokOrthmayr Imre: Analitikus marxizmus

Gerald A. Cohen: Milyen szerkezetű a proletár szabad-

ságának hiánya?

Szalai Miklós: Biológiai és társadalmi evolúció. Törté-

nel mi materializmus és darwinizmus

SZÁZADVÉG XVÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Marxizmus és politikai eszmetörténetDemeter Tamás: Az emberkép keresése

Varga Krisztián: A politikai eszmetörténet marxi

kontextusa. Thomas Hobbes mint gondatlan

marxista?

SzemleSebők Miklós: A „beágyazottság” hiánya mint elmélet-

rekonstrukciós probléma Pokol Béla egy Pijl-cikke

tükrében

Lux Ágnes: Egy könyv rémálmokról, katasztrófákról

– és vágyakról (Anthony Giddens: The Politics on

Climate Change)

Békés Márton: Régi rögeszme, új egyenlőség. A

giddensi new egalitarianism kritikája

2009. 3. SZÁM (53. szám)

GONOSZ(SÁG)

A gonosz(ság) elmélete: érvekJohn Kekes: A gonosz szekuláris problémája

Mezei Balázs: A politikai gonosz fogalma

Tóth J. Zoltán: A halálbüntetés helye

A gonosz megnevezése: esetekLóránd Zsófia: Diskurzusok a szexuális erőszakról a

kilencvenes évek (poszt)jugoszláv háborúiban

Nagy Pál: „Cigánykannibalizmus”: önvád és metafora.

Szepsi a cseh–magyar impériumváltás árnyéká-

ban, 1927–1940

Pál Gábor: Az erőszak harsonája, a káosz előőrse.

A gyűlöletbeszéd fogalma a 2001-es politikai

vitákban

SzemleBalogh László Levente: „…a széthullás, amiben va-

gyunk…” A Voegelin–Arendt-levélváltás elé

Eric Voegelin – Hannah Arendt: Levélváltás a totalitariz-

mus kvintesszenciájáról

Békés Márton: Hadihungarizmus

2009. 4. SZÁM (54. szám)

KONTROLL

Heresztetika és játékelmélet

Körösényi András: Escher lépcsőin. Vezetés, mani pu-

láció és demokrácia

Málik József Zoltán: Politikai konfliktusok játékelméle-

ti modellezése

Újraírás

Szabó Márton: A tudás és a hatalom viszonyának

problémái

Gyulai Attila: Kiindulópontok Paul de Man politika-

elméletéhez

Szemle

Balogh István: A humanista tradícióval szemben •

Niklas Luhmann: Die Moral der Gesellschaft

Horváth Szilvia: Zavart keltő szövegek • Judith Butler: Problémás nem. Feminizmus és az identitás fel-

forgatása

Bodnár-Király Tibor: A magyar korona jelentésének

színeváltozása a kora újkorban • Kees Teszelszky: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és

nemzeti identitás

2010. 1. SZÁM (55. szám)

KONTINUITÁS

Eszme-Zemplén Gábor: Az eszmetörténet szakadásai és a tu-

domány racionalitása. Avagy milyen perspek tívák-

ból nem látszanak a paradigmák?

-történetSzűcs Zoltán Gábor: Kontinuitás és diszkontinui tás a

18–19. század fordulójá nak magyar politikai kul-

túrájában. Politikaidiskurzus-történeti esszé

Vaderna Gábor: A Hamvvévő filozófiája.

A Hitel-vita eszmetörténeti helyéhez

Demeter Tamás: A romantikus Hume

SzemlePerecz László: Hagyomány vagy örökség?

Romsics Ignác (szerk.): A magyar jobboldali hagyo-

mány, 1900–1948

REPERTÓRIUMXVI

Kiss Viktor: Az átmenet a huszadik évfor duló ra meg-

jelent baloldali könyvek és folyóiratok tükrében.

Áttekintés

2010. 2. SZÁM (56. szám)

(R)EVOLÚCIÓ

RevolúcióKontler László: Változatok a régi rend témájára.

Gondolatok és töredékek a Töprengések német

re cep ciójáról

Takács Dávid: Történeti létezés és politikai rend: Ernst Nolte

Ugrai János: Egy „liberális” oktatáspolitikus a 18.

század végén. Karl Anton von Martini tanügyi

munkássága

EvolúcióKertész Gergely: Kultúra és evolúció. Mire (volt) jó a

mémelmélet, és mire nem?

Stráner Katalin: Tudomány magyar fordításban. A te-

remtés természettörténelmének nyomai

SzemleBródy Gábor: Darwin és Napóleon. Jerry Fodor –

Massimo Piattelli-Palmarini: What Darwin Got

Wrong

Kitta Gergely: Mi a média most? Jim Macnamara: The

21st Century Media (R)evolution – Emergent

Com munication Practices

2010. 3. SZÁM (57. szám)

INTÉZMÉNY

Intézmény, diskurzus, változásSzabó Márton: Intézmény és diskurzus a politikában

Vivien A. Schmidt: Diszkurzív institucionalizmus. Az

eszmék és a diskurzus magyarázóereje

Sebők Miklós: Válság táplálta delegálás. Az intézményi

változás egy elmélete

Egyén, közösség, államMálik József Zoltán: Egyén és közösség veszedelmes

viszonyai – játékelméleti megközelítésben

Szmodis Jenő: A szociális állam eszméje és valósága

Pelle Anita: Állam, piac és verseny. A freiburgi iskola

elméleti rendszere

SzemleMalženicky Katalin: Összeegyeztethető-e egy rea lis ta

képviselet-elmélet a normatív demokráciafelfo-

gással?

Laczó Ferenc: Egy kaméleon története. (Kari Palo nen: A cselekvő politika fogalomtörténete)

2010. 4. SZÁM (58. szám)

POLITOLOGOSZ

Európai és magyar politikatudományÁgh Attila: A magyar politikatudomány

provincializálódása

Tóka Gábor: Nincs hazai politika tudomány

Arató Krisztina: A hazai politika tudomány nem-

zetközi beágyazottságának kérdőjelei

Enyedi Zsolt: Nemes és nemtelen motívumok

Körösényi András: Intézményesülés után

Boda Zsolt: A politikatudomány mint hivatás

Politikatudomány és politikai tudásBalogh László Levente: A politika tudomány hasznáról

és káráról

Gyulai Attila: Alkibiadész bukása

Meszerics Tamás: Az esetlegességek hatalma

Bozóki András: Kockázatok és mellékhatások

Szigeti Péter: Politikatudomány horizontosan

Tóth Csaba: Mire jó a politológus?

Politológusnak lenniFricz Tamás: Tudomány, hivatás, szenvedély

Kumin Ferenc: Kétszeresen is hátrányos

helyzetben

Kákai László: Miért éppen a politológia?

Pesti Sándor: A tudás végső soron egy

és oszt ha tatlan

State of the artSzabó Márton: Politikatudomány – mi végre?

Pokol Béla: Torzulások

Csizmadia Ervin: Politika történelmi dimenziók ból

Kende Péter: Hogyan tovább, magyar politika-

tudomány?

HatárvidékekenPálné Kovács Ilona: Diszciplínák határvidékén, a ha-

talmi centrumoktól távol

Fábián György: Önreflexiók

SZÁZADVÉG XVIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Greskovits Béla: Jellegtelenség és jelenték-

telenség

Hajnal György: Közpolitika és köz politika-tudomány

Magyarországon

Kéri László: A politikatudományról – a partvonal

széléről

In utramque partemSzűcs Zoltán Gábor: Mire jók a tudományos stan-

dardok a 21. század elején a magyar politika-

tudományban?

G. Fodor Gábor: Politologosz

2011. 1. SZÁM (59. szám)

VOEGELIN

G. Fodor Gábor: Új politikatudomány

Tilo Schabert: Eric Voegelin műhelyében

Eric Voegelin: A politikai vallások

Balogh László Levente: Isten lefejezése. Utószó A politi-

kai vallásokhoz

Matthias Riedl: A modernség mint az esz ka ton

immanentizációja. Eric Voegelin gnosz ti ciz mus-

tételének kritikai újraértékelése

Tilo Schabert: Eric Voegelin nyelvei – Tudat és valóság

Lánczi András: „Biztosan nem pisztisz…”. Strauss és

Voegelin levelezése, 1934–1964

Mezei Balázs: Lázadás a modernitás ellen: Eric Voegelin és Thomas Molnar

G. Fodor Gábor: A platonista és a szkep tikus konzer-

vativizmus: Voegelin és Kolnai. Gondolati vázlat

2011. 2. SZÁM (60. szám)

KON-SZENZUS

Körösényi András: A politikai mint konstitutív. Carl

Schmitt hozzájárulása a politikai meghatározá-

sához

Chantal Mouffe: A politika és a politikai

Lendvai L. Ferenc: Carl Schmitt elkárhozása

Balogh István: Az igazság mint konszenzus?

Habermas igazságkoncepciójának bírálatához

Nyíri Kristóf: A konzervatív időnézet

2011. 3. SZÁM (61. szám)

ESZMETÖRTÉNET

Rabóczki Sándor: „Cumque fuerit constitutus…”

– John of Salisbury politikai filozófiája. Az

organologikus államelmélet a Policraticus című

műben

Gyulai Attila: A kormányformák megítélése

a kormányzáson keresztül. Francesco

Guicciardini Firenze kormányzatáról

Szentpéteri Márton: Szabadkőműves-temp lom

Nápolyban. Giuseppe Sanmartino Leples

Krisztusa és a Cappella Sansevero

Karin Tilmans: A holland „polgár” fogalom törté nete a

kora középkortól a XXI. század elejéig

Kees Teszelszky: Respublica et Status Regni Hun-

gariae. Magyarország kora újkori reprezentációja

Európában és a republikánus politikai gondol-

kodásban

Egedy Gergely: Konzervativizmus kontra konzer-

vatívok? Viereck „új konzervativizmusa”

Megadja Gábor: Erik von Kühnelt-Leddihn és

Amerika

2011. 4. SZÁM (62. szám)

POLTIKAI TUDÁS

Lánczi András: „Hogyan kell élnünk?” Természet, me-

tafizika és politikai bölcsesség

Mándi Tibor: A jog uralma vagy az embereké? A poli-

tikai racionalizmus problémája és az angolszász

common law-gondolkodás

Szalai András: Elefántcsonttorony és politika. A tudás-

alapú közösségek szakpolitikai szerepe

Szabó Márton: Közvélemény-kutatás és közvélemény

Krekó Péter: Összeesküvés-elméletek és politikai

bizalom

2012. 1. SZÁM (63. szám)RETRÓ

Csepeli György: Egy könyv életei. Újraolvasva Papp

Zsolt A válság filozófiájától a „konszenzus” szocioló-giájáig című, 1980-ban megjelent művét

Szalai Miklós: A kritikai gazdaságtan félbemaradt

kritikája: Bence György – Kis János – Már kus

György: Hogyan lehetséges kritikai gaz daságtan?

REPERTÓRIUMXVIII

Molnár Gábor: Rejtőzködő tudásszociológia. Nyíri

Kristóf két nyolcvanas évekbeli eszme- és filozó-

fiatörténeti tanulmánykötetéről

Tőzsér János: Márkus versus Altrichter: az első analiti-

kus filozófiai vita Magyar országon

Zuh Deodáth: Korszerűség, transzcen den taliz mus,

zárójelbe tett tudomány. Edmund Husserl hatva-

nas évekbeli recepciójának helye a magyarországi

filozófiai életben

2012. 2. SZÁM (64. szám)

SCHLETT

G. Fodor Gábor: Schlett műhelyében. Paula Schultz

ismeretlen sírhelye

Schlett István: Bevezetés A politikai gondol ko dás törté-nete Magyarországon című trilógia ké szülő harma-

dik kötetéhez

Takáts József: Schlett István műve és az

„új esz me történet-írás”

Bodnár-Király Tibor: Adalékok A politikai gon dol -

kodás története Magyar orszá gon

I–II. Szek fű-oltványai hoz

Nagy Ágoston: A „politikai gondolkodás

tör té ne té nek” kontextualista-koncep tua lista di-

men ziói

Csizmadia Ervin: Kihívás és megoldás.

A párt struktúra átalakulásának változatai Magyar-

or szá gon

Balázs Zoltán: Két választás Magyarországon.

Mikszáth és a reménytelen remény

2012. 3. SZÁM (65. szám)

AUSZTRIA

Barry Smith: Osztrák és magyar filozófia: Wittgenstein és Pauler logikájáról

Somos Róbert: Alexius Meinong és Pauler Ákos

Zóka Péter: Robert Zimmermann élete, munkássága

és Alexander Bernáttal való kapcsolata

Szalai Miklós: Gazdaság, információ és tervezés: Hayek vagy a komputerek?

Beke-Martos Judit: Az Osztrák Császárság története

és az államfői ceremoniális hatalomlegitimáció

hiánya

2012. 4. SZÁM (66. szám)

KOMMUNIKÁCIÓ

Fehér Katalin: Az internettől az új médiáig

Pólya Tamás: Goffman online. Mediatizált dramaturgi-

ai szerepek és közönségek az új mediális (digitá-

lis) személyközi kommunikációban

Pete Krisztián: A nyelvi kommunikáció alap vető nor-

mái

P. Szilczl Dóra: Túl a szavakon – a dialógus-

kommunikációról

Domschitz Mátyás: Kommunikatív tőke

Fröhlich Johanna: A nyelvfilozófia és az alkotmány-

értelmezés összefüggései –

a szöveg korlátai és lehetőségei

2013. 1. SZÁM (67. szám)

ERDÉLY

Pál Judit: Erdély autonómiájának felszámolása és az

erdélyi elitek

Demeter M. Attila: Balogh Artúr és a liberális kisebb-

ségvédelem elvi buktatói

Keszeg Anna: Házasság felsőfokon. Egy

1937-es, Torockóról szóló régió reprezentáció

Balázs Imre József: A rendszerváltás meg jelenítése kor-

társ erdélyi magyar regények ben. Miről szóljanak

a rendszerváltás-történetek?

Székely István Gergő: Válságok és választások évada

Romániában 2012-ben

Dácz Enikő: Interetnikus kapcsolatok

a XX. század elején három erdélyi újság tükrében

2013. 2. SZÁM (68. szám)

NŐTÖRTÉNET

Tóth Eszter Zsófia: Boldog házasság, nyitott házasság

és válás a szocialista időszakban

Árvai Tünde: Honleányok. Honvédelmi nevelés és

munka a leánylevente-mozgalom ban

Török Zsuzsa: A Wohl nővérek keresztvíz alatt. Két

protestáns zsidó írói életpálya kezdete

Czifra Mariann: Zseni a panteon kertjében. Kazinczy

Eugénia pályája

Gyimesi Emese: Polémia és „epeláz” a nőírók körül

Kelbert Krisztina: A feministák pionírjai vidéken. A

Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének te-

vékenysége és szerepe a XX. század első felének

magyarországi nőmozgalmában

SZÁZADVÉG XIXÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

2013. 3. SZÁM (69. szám)

AMERIKA

Lévai Csaba: Fábián Gábor és az egyesült államokbeli

rabszolgatartó rendszer megítélése az 1830–1840-

es évek Magyarországán

Meszerics Tamás: Tanácsadók, történelmi párhuzamok

és generációk az amerikai külpolitikában

Békés Márton: Amerikai janicsárok. Amerikai ifjúkon-

zervatívok 1950-től napjainkig

Egedy Gergely: A „morális képzelet” konzervativizmu-

sa: Kirk

Munteán László: Helyek és hajók: a World Trade

Center anyagtörténete a Ground Zero után

Pintér Károly: A vallás szerepe az Egyesült Államok

múltjában és jelenében

2013. 4. SZÁM (70. szám)

ÍRÁSTÖRÉNET

Z. Karvalics László: Megújíthatja-e az információs né-

zőpont az írástörténet-írást?

Marshall McLuhan – Robert K. Logan: Az ábécé: talál-

mányaink alfája és ómegája

Németh György: Üzenet a démonoknak

Felföldi Szabolcs: A belső-ázsiai Selyemút multikul-

turális világa egy különleges nyelv és írásbeliség

fényében

Ulrich Blum – Leonard Dudley: Az egységesített latin

nyelv és a középkori gazdasági növekedés

Hajdu Helga: Írás és olvasás a korai középkorban

Láng Benedek: A tudásátadás útjai a magyarországi

kriptográfiai gyakorlatban

Szommer Gábor: Levelezési gyakorlat és háló za tiság az

angol Kelet-indiai Társaság első évei ben

Krász Lilla: Az adatoktól az információig, az informá-

ciótól a tudástermelésig. Az egészségügyijelentés-

írás gyakorlata(i) a XVIII. századi Magyarországon

2014. 1. SZÁM (71. szám)

ÍRÁSTÖRÉNET

Lánczi András: Értelmiségiek, cinizmus és a valóság

Lévai Csaba: Az amerikai és a francia forradalom kö-

zött. Állandó és változó elemek John Adams poli-

tikai gondolkodásában az 1770-es évek végétől az

1790-es évek elejéig

Kiss Viktor: Marx újratöltve: hegemóniaelmélet a

Kommunista kiáltványban

Nyirkos Tamás: Kommunizmus a harmadik év ezred

számára?

Pogonyi Szabolcs: Túl a nacionalizmuson?

Golden Dániel: Lakatos Imre és a tudományos felfede-

zés dialektikus logikája

Pápay György: Zongoralecke botfülűeknek: Richard

Rorty és a vallás

Rózsa Erzsébet: Modern állam, hatalom, parti cipáció –

kortárs német elméleti viták tükrében

2014. 2. SZÁM (72. szám)

HÁLÓZAT

Szvetelszky Zsuzsanna: Tudjuk, hogy tudjátok, hogy

tudjuk. A hálózattudat mint az elmeteória cso-

portszintű kiterjesztése 72/5

Balázs Géza: Hálózatkutatás, közösség, nyelv

72/23

Szűts Zoltán: Irodalmi hálózatok, hálózati irodalom.

Az új publikációs paradigma és a közösség által

létrehozott tartalom 72/45

Szalai Zoltán: „Koncentrált komolysága emberi tes-

tet kölcsönzött a filozófia démoni alakjának”. A

Szilasi Vilmos és Martin Heidegger közötti hálóza-

tok történetéről 72/63

Jordán Ferenc: Biológiai hálózatok: rész és egész viszo-

nya molekuláktól ökoszisztémákig 72/83

Németh Luca Anna: Hálózattudomány és tankönyvírás

a komplexitás századában 72/101

Zöldi Blanka: Bonyolult, de megmagyarázható.

Megnyugtató felfedezőút a tinik online világában

72/111

2014. 3. SZÁM (73. szám)

RÉGÉSZET

Szeverényi Vajk: Az őskori régészet politikája 73/5

Kiss P. Attila: Egy új tudományág, a lango bar do lógia

születése 73/33

Csáji László Koppány: Etnográfia a föld alatt? Mivel

járulhat hozzá a szociál- és kulturális antropológia

a régészet etnicitásolvasataihoz és a társadalomtu-

dományokkal közös diskurzushoz? 73/69

Langó Péter: Szobortörténetek 73/101

REPERTÓRIUMXX

Szabados György: A korai magyar államiság és idősze-

rűsége 73/127

Simon Zsolt: Régészet és identitás a kései Osz mán

Birodalomban és a korai Török Köz tár sa ság ide-

jén (1869–1943) 73/165

2014. 4. SZÁM (74. szám)

HOLOKAUSZT

Vári György: „Hogy tűz ne hulljon Szodomára” 74/5

Fejérdy András: Szavak és/vagy tettek? A magyar

katolikus püspökök magatartása a vészkorszak

idején 74/15

Novák Attila: Identitásváltások. Mozaikok a magyar

zsidóság szellemi változásairól a második világhá-

ború évei alatt 74/29

Laczó Ferenc: Tanúságtételek a példátlanról. Magyar

zsidók beszámolói a holokauszt alapvető jellem-

zőiről 1945–1946-ból 74/57

Olosz Levente: Felelősségre vonás a vészkorszak

bűneiért Észak-Erdélyben 74/85

Köves Slomó: A holokauszt emlékezete és az identitás

74/105

Mezei Balázs: Hit Auschwitz után. Gondolatok a hit-

ről, tekintettel egy korszakos tragédiára

74/119

2015. 1. SZÁM (75. szám)

(DE)POLITIZÁLÓDÁS

Roger Pilon: Alkotmányértelmezés: az amerikai tapasz-

talat tanulságai 75/5

Balázs Zoltán: A közérdek mint a politika és a jog

közötti váltófogalom az alkotmánybíráskodás

példáján 75/53

Hörcher Ferenc: A hatalom kritikájának hatalma.

Eszmetörténeti áttekintés a jogászi politizálás

diskurzusáról a rendszerváltás utáni magyar bal-

oldalon 75/87

Szűcs Zoltán Gábor: A politika autonómiájától a politi-

ka primátusáig. Eszmetörténeti vázlat 75/115

Pócza Kálmán: Alkotmánybíráskodás és de mok-

ráciaelmélet 75/137

2015. 2. SZÁM (76. szám)

BIOETIKA

Nyirkos Tamás: A bioetikai viták retorikai közege 76/5

Barcsi Tamás: Emberi méltóság és bioetika 76/27

Nemes László: Narratív medicina és bioetika 76/43

Kovács Gusztáv: Hol a helye a gyermeknek?

A reprodukciós medicina és az életutak logikája

76/69

Sándor Judit: A feminista bioetika szerepe

a kortárs biotechnológia területén 76/87

Rózsa Erzsébet: Bioetika Németországban versus né-

met bioetika 76/105

Tari Gergely: A „mentális zavar” fogalom de fi ní ciós

nehézségei 76/135

2015. 3. SZÁM (77. szám)

TUDOMÁNYPOLITIKA

Szelényi Iván: Jegyzetek az amerikai felsőoktatásról és

a bolognai rendszerről 77/5

Fábri György: A tudomány társadalmi percepciója


Pléh Csaba: A tudománypolitika és a menedzse rek

77/61

Zemplén Gábor: Ha nem látjuk be egy komplex rend-

szerről, hogy az az, akkor nincsen 77/79

Botos Máté: A bölcsészettudományok jövője 77/93

Demeter Tamás: Morál, standardok és közösség –

A filozófiai teljesítmény külső értékelésének védel-

mében 77/109

Balogh Brigitta: Erdélyi magyar felsőoktatás-politika

erdélyi szemmel 77/121

2015. 4. SZÁM (78. szám)

TÁRSADALMI TŐKE

Füzér Katalin: A bizalom társadalomelmélete és a tár-

sadalmi tőke szociológiaelmélete 78/5

Bodor Ákos – Grünhut Zoltán: Társadalmi rétegződés

Magyarországon a bizalom mentén 78/19

Csizmadia Zoltán: A kapcsolati tőke osztályszerkezeti

aspektusai lokális metszetben 78/49

Balogh Péter – Nagy Szidónia – Szántó Zoltán: A társa-

dalmi tőke árnyoldalai: korrupciós hálózatok és

bűnszervezetek 78/81

SZÁZADVÉG XXIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Megyesi Boldizsár: A társadalmi tőke negatív hatásai

78/107

Orbán Annamária: Társadalmi tőke, társadalmi inno-

váció, szociális gazdaság 78/129

Nagy Gábor Dániel: Vallási és társadalmi kapcso-

lathálózat Észak-Amerikában és Közép-Kelet-Euró-

pában 78/153

Beszélgetés Szelényi Ivánnal a társadalmi tőke szerepéről a hatalom, a piac és a „varázskertek” működésében 78/179

2016. 1. SZÁM (79. szám)

ZENE

TanulmányokMalcolm Gillies: A Bartók-életrajz megírása 79/5

Windhager Ákos: Négy próféta a saját hazájában.

Három esszé az 1956-os forradalom

zenei jelenlétéről (1952–1982) 79/23

Thorsten Botz-Bornstein: Tarr, Krasznahorkai és az

organikus filozófiája 79/53

Ignácz Ádám: A szórakoztató zene szovjet követei

Magyarországon

a klasszikus sztálinizmus időszakában 79/77

Tófalvy Tamás: Polc, mappa, playlist.

A rögzített zene tárolása, a zenei identitás

kommunikációja és a technológiai ökoszisztéma

79/95

InterjúVelünk élő kultúrtörténet. Zuh Deodáth interjúja

Hauser Arnoldról Hauser Arnoldné Borus

Rózsával 79/113

RecenzióTuboly Ádám Tamás: Newton új megvilágításban.

Zemplén Gábor Áron könyvéről 79/127

Bárdos Dániel: A radikalitás dimenziói – határmunká-

latok a 19. századi Angliában.

Pál Eszter könyvéről 79/135

2016. 2. SZÁM (80. szám)

ÉPÍTÉSZET

TanulmányokMoravánszky Ákos: Az építészet rehumanizálása 80/5

Jász Borbála: A ház mint életszerszám 80/21

Rozsnyai József: A Corvin Áruház és a helyén állt

Apolló Projectograph Színház épületének törté-

nete 80/37

Katharina Roters – Szolnoki József: Tetovált házak,

avagy a gulyáskommunizmus ornamentikája

80/71

Ady Mária: Nem olyan lakótelep 80/93

RecenzióKeszeg Anna: A szocialista realizmus magyar genealó-

giája 80/109

Szilvay Gergely: Twitter-demokrácia 80/113

2016. 3. SZÁM (81. szám)

NYUGATI CIVILIZÁCIÓ

TanulmányokRoger Scruton: Az európai civilizáció jövője: tanulságok

Amerika számára 81/5

Lánczi András: Európa racionalitása – európai meta-

fizika 81/19

Molnár Attila Károly: Nyugat: „kívül harcok, belül

félelem” 81/33

Böcskei Balázs: Válságcivilizáció, válságdemokrácia,

válságliberalizmus 81/47

Zsinka László: Európa „kiüresedése” 81/67

Csicsmann László: A muszlim közösségek integrálódá-

sának kérdőjelei a migránsválság tükrében.

Identitásválság(ok) az iszlám világban és

Európában 81/97

Salát Gergely: Nyugati civilizáció – kínai szemmel

81/117

RecenzióKovács András: Társ a biztonságiasításban.

Marton Péter – Balogh István – Rada Péter:

Biztonsági tanulmányok. Új fogalmi keretek

és tanulságok a visegrádi országok számára

81/141

Veczán Zoltán: Honnan hová? Kis térkép a digitális

médiához. Andok Mónika (szerk.): Digitális média és

mindennapi élet 81/147

REPERTÓRIUMXXII

2016. 4. SZÁM (82. szám)

AUTONÓMIA

BevezetőKántor Zoltán: Autonómia: cél vagy eszköz? 82/5

TanulmányokMichael Tkacik: Az autonómia formáinak jellegzetes-

ségei 82/11

Tóth Norbert: A kisebbségi közösségek területi auto-

nómiához való jogának kérdése a releváns egyete-

mes nemzetközi jogi normák fényében 82/51

Beretka Katinka: Autonómia a Vajdaságban 82/71

Rákóczi Krisztián: Autonómia helyett önkormányza-

tiság 82/87

Ferenc Viktória – Tóth Norbert: Autonómiatörekvések

Kárpátalján 82/99

Dabis Attila: Az Åland-szigetek autonómiájának

felülvizsgálatáról 82/113

RecenzióToró Tibor: Egy politikai közösség létrejöttének anató-

miája. Bárdi Nándor: Otthon és haza. Tanulmányok a romániai magyar kisebbség történetéről 82/123

Gáll Erwin: Egy periférikus régió perifériája.

Székelyföld története I. 82/141

2017. 1. SZÁM (83. szám)

SZÁZADFORDULÓ

TanulmányokKenyeres Zoltán: Árnyékok nélkül. Töredékek a ma-

gyar századfordulóról, 1890–1906 83/5

Anka László: Apponyi Albert képviselővé választása

1896-ban 83/23

Schwarczwölder Ádám: A Széll-csend testközelből 83/37

Csibi Norbert: A „társulás nyújtotta erő” jobb kihasz-

nálása érdekében 83/55

Vörös Katalin: Az iparoktatás külföldön 83/81

RecenzióSivadó Ákos: A diszkurzivitás szűk körei

Szűcs László Gergely: A kommunikatív hatalom és az emberi jogok. Jürgen Habermas politikai filozó-fiája a kilencvenes években 83/101

Pettinger-Szalma Vendel: Történelmi tabló Magyar-

ország vezérigazgatójáról. Ifj. Bertényi Iván (szerk.): Törvény, jog, igazság. Széll Kálmán életműve 83/109

2017. 2. SZÁM (84. szám)

ALHÍREK

TanulmányokAczél Petra: Az álhír. Kommentár a jelenség értelmezé-

séhez 84/5

Szvetelszky Zsuzsanna: Közösségi kételyek 84/27

Fehér Katalin – Király Olívia: Álhíresülés – a hamis

hírek dinamikája a médiában 84/39

Veszelszki Ágnes: Az álhírek extra- és intralingvális

jellemzői 84/51

Falyuna Nóra: Az áltudományos szövegek pragmatikai

vizsgálata. Esettanulmány a lúgosító diéta példá-

ján 84/85

Honti László: Áltudományos elképzelések nyelvünk és

népünk eredetéről 84/109

RecenzióVarga Péter András: A filozófiai biográfiaírás mű-

vészete. Szalai Zoltán: Im Schatten Heideggers. Einführung zu Leben und Werk von Wilhelm Szilasi 84/125

Gagyi József: Történészek a Hargitán

Egyed Ákos et al. (szerk.) 2016: Székelyföld története. Harmadik kötet 84/137

Szerzőink

Ablonczy Balázs: Őrzők. A többes identitás történeti

stratégiái 43/63

Aczél Petra: Az álhír. Kommentár a jelenség értelmezé-

séhez 84/5

Ady Mária: Nem olyan lakótelep 80/93

Ágh Attila: A magyar politikatudomány

provincializálódása 58/7

Albert Fruzsina – Dávid Beáta: „Kit nevez ön barát-


38/91

Altorjai Szilvia – Giczi Johanna – Sik Endre: Etűdök az


Andorka Rudolf: A társadalmi integráció gyenge köté-

sei – rendszerátalakulás Ma gyar országon 1/5

Andorka Rudolffal beszélget Javorniczky István: „…

megtanítottak arra, hogy tanulni és dolgozni kell”

– I., II. 39/167, 40/133

András Krisztina: Üzleti alapon működik-e napjaink-

ban a magyar hivatásos labdarúgás? 34/87

Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Az „önéletrajzíró”



Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Létvi szo nyok és után-


Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Miért mennek el

mégis? Választási részvétel, kapcsolathálózatok,


Anka László: Apponyi Albert képviselővé választása

1896-ban 83/23

Apor Péter: Előkép: a Tanácsköztársaság emlékezete a

Rákosi-rendszerben 35/3

Arató Krisztina: A hazai politika tudomány nem-

zetközi beágyazottságának kérdőjelei 58/19

Árvai Tünde: Honleányok. Honvédelmi nevelés és

munka a leánylevente-mozgalom ban 68/23

Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi 19/3

Babarczy Eszter: Néhány gondolat a Scruton–Etzioni-

vitához 36/185

Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget Iványi

Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Iván nal

és Vecsei Miklóssal: Kerekasztal-beszél ge tés

Budapestről 32/177

Balázs Géza: Hálózatkutatás, közösség, nyelv 72/23

Balázs Imre József: A rendszerváltás meg jelenítése kor-

társ erdélyi magyar regények ben. Miről szóljanak

a rendszerváltás-történetek? 67/49

Balázs János – Kézdy Éva: „Harmonia Dig ni tatis.” Az



Balázs Zoltán: John Locke politikai filozófiájának el-

lentmondásai 2/117

Balázs Zoltán: Dilemmák dicsérete 10/95

Balázs Zoltán: Szocio-politikai bújócska 13/130

Balázs Zoltán: A bizalom fogalma 24/27

Balázs Zoltán: A politikai kötelesség igazolása 44/105

Balázs Zoltán beszélget Czeglédi Andrással, Losonczi

Péterrel, Mezei Balázzsal és Tren csényi Balázzsal: Kerekasztal-beszél getés a megbocsátásról 27/118

Balázs Zoltán és Cieger András beszélget Schlett

Istvánnal: „Én ilyen régimódi ember vagyok”

28/141

Balázs Zoltán és Kapitány Balázs beszélget Tomka

Miklóssal: „…a szellemi szabadságot élhetem…”

33/193

Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csabá val: Kapitalizmus. De

melyik? 35/179

Balázs Zoltán és Bódy Zsombor beszélget Jelenits

Istvánnal: „A sokféleképpen gondolkodókat igye-

keztem megérteni” 36/191

Balázs Zoltán beszélget Horkay Hörcher Ferenccel,

Radnóti Sándorral és Simon Attilával: Esztétika és

politika a boncasztalon 38/167

Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget Farkasfalvy

Dénessel: „Az a történelem, amire tényleg épí-

tünk, kétszáz évvel ezelőtt kezdődött” 41/161

REPERTÓRIUMXXIV

Balázs Zoltán és Szalai Ákos Szepesi Balázzsal és

Csák Jánossal beszélget: Gaz da sági intézmények


Balázs Zoltánnal, Boda Zsolttal, Giró-Szász Andrással

és Lányi Andrással Csite And rás beszélget: Miért

nincs vita Ma gyar országon az EU-csatlakozásról?

26/115

Balázs Zoltán: Két választás Magyarországon.

Mikszáth és a reménytelen remény 64/83

Balázs Zoltán: A közérdek mint a politika és a jog

közötti váltófogalom az alkotmánybíráskodás

példáján 75/53

Balogh Brigitta: Erdélyi magyar felsőoktatás-politika

erdélyi szemmel 77/121

Balogh István: Az igazság mint konszenzus? Habermas

igazságkoncepciójának bírálatához 60/75

Balogh László Levente: A politika tudomány hasznáról

és káráról 58/42

Balogh László Levente: Isten lefejezése. Utószó A politi-

kai vallásokhoz 59/68

Balogh Péter – Nagy Szidónia – Szántó Zoltán: A társa-

dalmi tőke árnyoldalai: korrupciós hálózatok és

bűnszervezetek 78/81

Bangó Jenő: Niklas Luhmann rendszerelmélete és a

konstruktivista nevelés 38/147

Barcsi Tamás: Emberi méltóság és bioetika 76/27

Bárdos Dániel: A radikalitás dimenziói – határmunká-

latok a 19. századi Angliában. Pál Eszter könyvé-

ről 79/135

Barát Erzsébet: A gyűlöletbeszéd logikája 48/105

Bartha Attila – Martin József Péter: Mene dzser utak.

Magyar vállalatvezetők és ban károk a posztkom-


Bauer Tamás Péter: Népességrobbanás: mítosz és

valóság 27/53

Bauer Tamás Péter: A nyugati bűntudat és a harmadik

világbeli szegénység 27/32

Beke-Martos Judit: Az Osztrák Császárság története

és az államfői ceremoniális hatalomlegitimáció

hiánya 65/93

Békés Márton: Régi rögeszme, új egyenlőség. A

giddensi new egalitarianism kritikája 52/151

Békés Márton: Amerikai janicsárok. Amerikai ifjúkon-

zervatívok 1950-től napjainkig 69/49

Bénatouïl, Thomas: Kritikai és pragmatikus szocioló-

gia. Néhány olvasási alapelv 25/3

Benda Gyula: A társadalomtörténet-írás helyzete és

perspektívái 4/33

Benda Gyula: Hosszú távú folyamatok és rö vid távú

ingadozások, társadalomstatisztikai vizsgálatok

és lokális kutatások. Hozzászólás Kovách Imre és

Valuch Tibor tanulmányához 30/99

Benda Gyulával beszélget Bódy Zsombor és Cieger

András: „Élni a talentumokkal” 34/171

Béndek Péter: Liberalizmus a morális egyenlőség igé-

zetében 9/115

Béndek Péter: Egy modern téma előéletéhez: a po-

litikai szabadság problémája Platón Államában

16/124

Benoit, Kenneth R.: Az 1998-as parlamenti választások

előrejelzése 5/149

Beretka Katinka: Autonómia a Vajdaságban 82/71 Berger Viktor: A középosztályosodás értelmezési kísér-

letei a német szociológiában 49/51

Blaskó Zsuzsa: Társadalmi egyenlőtlenségek újrater-

melődése a munkapiacon 49/95

Blum, Ulrich – Dudley, Leonard: Az egységesített latin

nyelv és a középkori gazdasági növekedés 70/71

Bocz János: Újraválasztott polgármesterek, avagy kiket

és miért választanak meg ismét a szavazópolgá-

rok? 33/99

Boda Zsolttal, Balázs Zoltánnal, Giró-Szász András sal és Lányi Andrással Csite And rás beszélget: Miért

nincs vita M agyar országon az EU-csatlakozásról?

26/115

Boda Zsolt: A politikatudomány mint hivatás 58/35

Bodenschatz, Harald: Szebben lakni az új Berlinben?

43/22

Bodnár-Király Tibor – Nagy Ágoston: „A mérséklet




nyok) 51/141

Bodor Ákos – Grünhut Zoltán: Társadalmi rétegződés

Magyarországon a bizalom mentén 78/19

Bódis Lajos: „Olyan emberekkel nem lehet együtt har-

colni, akiknek vaj van a fejükön.” Posztszocialista

munkaszervezeti átalakulás egy munkás szemével

24/93

Bodnár-Király Tibor: Adalékok A politikai gon dol -

kodás története Magyar orszá gon

I–II. Szek fű-oltványai hoz 64/25

Bódy Zsombor: Foucault: A szexualitás története

6/130

Bódy Zsombor: A mikrotörténelem haszna nagy társa-

dalmi csoportok kutatásában 15/39

SZÁZADVÉG XXVÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Bódy Zsombor: Struktúrák és tapasztalatok. Politikai

hatalom és társadalom az NDK társadalomtörté-

net-írásában 1990 után 32/3

Bódy Zsombor: Kislakás, társasház, családi ház.

Lakásépítkezés és az otthon ideáljának változása

Budapesten az I. világháború körül 34/27

Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Sólyom

Lászlóval: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133

Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Benda

Gyulával: „Élni a talentumokkal” 34/171

Bódy Zsombor és Balázs Zoltán beszélget Jelenits Istvánnal: „A sokféleképpen gon dolkodókat igye-


Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Hofer

Tamással: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtet-

te el, hogy a jövő merrefelé fordul” 37/149

Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Katus Lászlóval: „Meghallani a sokszólamú zenét, az em-

beri történelmet” 45/123

Bogárdi Szabó István: Reinhold Niebuhr – egy XX. szá-

zadi keresztény realista 8/85

Boncz Imre – Gulácsi László – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István – Jenei György: Költ ségkontroll az egészség-


tech nológia-elemzés átvételének lehetőségei

37/87

Boreczky Ágnes: Családtörténeti mozaik.

A mobilitás és a migráció elbeszélései 23/33

Botos Máté: A bölcsészettudományok jövője 77/93

Botz-Bornstein, Thorsten: Tarr, Krasznahorkai és az

organikus filozófiája 79/53

Bozóki András: Modernizációs ideológia és materiális

politika: szocialisták szocializmus után 3/41

Bozóki András: Kockázatok és mellékhatások 58/63

Böcskei Balázs: Válságcivilizáció, válságdemokrácia,

válságliberalizmus 81/47 Bös, Matthias – Stegbauer, Christian: A virtuális utazás



Brandt, Juliane: A protestánsok és a millennium.

Felekezeti és nemzeti identitás a késő 19. század

nemzeti ünnepeinek tükrében 11/167

Brandt, Juliane: Felekezeti és nemzeti identitás a 19.

századi Magyarországon: a protestáns egyházak

29/3

Brandtmüller Ágnes – Gulácsi László – Boncz Imre –Kárpáti Krisztián – Lepp-Gaz dag Anikó – Májer István – Jenei György: Költségkontroll az egész-

ségügyben. A máshol készült egészség-gazdaság-

tani technológia-elemzés átvételének le hetőségei

37/87

Bródy Gábor: Darwin és Napóleon. Jerry Fodor –

Massimo Piattelli-Palmarini: What Darwin Got

Wrong 56/123

Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csabával

Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Kapitalizmus. De melyik? 35/179

Bukodi Erzsébet: Nőttek-e az iskolázottsági esélyegyen-

lőtlenségek? 9/159

Cieger András: A kormányférfi. A dualizmuskori kor-

mányzati politika egyes kérdéseiről 11/3

Cieger András: Kormány a mérlegen – a múlt század-

ban. A kormány helye és szerepe a dualizmus

politikai rendszerében, 1867–1875 14/79

Cieger András: A hatalomra jutott liberalizmus és az

állam a dualizmus első felének magyar politikai

gondolkodásában 20/95

Cieger András: Gazdagodás és korrupciós vád. A ma-

gyar politikusok vagyongyara pí tásának lehetősé-

gei és megítélése az 1860–70-es években 40/31

Cieger András és Balázs Zoltán beszélget Schlett

Istvánnal: „Én ilyen régimódi ember vagyok”

28/141

Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Sólyom

Lászlóval: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133

Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Benda Gyulával: „Élni a talentumokkal” 34/171

Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Hofer

Tamással: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtet-

te el, hogy a jövő merrefelé fordul” 37/149

Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Katus Lászlóval: „Meghallani a sokszólamú zenét, az em-

beri történelmet” 45/123

Cohen, Gerald A.: Milyen szerkezetű a proletár szabad-

ságának hiánya? 52/27

Cronin, Audrey Kurth: A szuverenitás újrafogalmazása: amerikai stratégia a terrorizmus korában 26/61

Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel, Mezei

Balázzsal és Trencsényi Balázzsal beszélget Balázs

Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a megbocsátásról

27/118

Czifra Mariann: Zseni a panteon kertjében. Kazinczy

Eugénia pályája 68/59

Czoch Gábor: A társadalmi rétegződés mikro- és

makrotörténelmi szempontból 15/17

REPERTÓRIUMXXVI

Csaba István: Fiskális illúziók és redisztribúciós csalás

4/109

Csáji László Koppány: Etnográfia a föld alatt? Mivel

járulhat hozzá a szociál- és kulturális antropológia

a régészet etnicitásolvasataihoz és a társadalomtu-

dományokkal közös diskurzushoz? 73/69

Csák Jánossal és Szepesi Balázzsal Balázs Zoltán és



Csanády Márton – Személyi László: Brain drain.


Cseh-Szombathy László: A reprodukció változó keretei

14/21

Csepeli György: Déjà vu 13/134

Csepeli György: Egy könyv életei. Újraolvasva Papp

Zsolt A válság filozófiájától a „konszenzus” szocioló-giájáig című, 1980-ban megjelent művét 63/3

Cserne Péter: Szerződési szabadság és pater nalizmus: adalékok a szerződési jog közgazdasági elemzé-

séhez 41/47

Cserne Péter: Jog, jogászat és jogtudomány hatása

Max Weber módszertani nézeteire 49/3

Csibi Norbert: A „társulás nyújtotta erő” jobb kihasz-

nálása érdekében 83/55

Csicsmann László: A muszlim közösségek integrá-

lódásának kérdőjelei a migránsválság tükré-

ben. Identitásválság(ok) az iszlám világban és

Európában 81/97

Csite András: Balliberálisok, jobboldaliak, függetlenek

és extravagánsok 22/93

Csite András Balázs Zoltánnal, Boda Zsolt tal, Giró-

Szász Andrással és Lányi And rással beszélget: Miért nincs vita Ma gyar országon az EU-

csatlakozásról? 26/115

Csizmadia Ervin: Blairizmus = orbánizmus? Nem.

22/121

Csizmadia Ervin: Politika történelmi dimenziók ból

58/127

Csizmadia Ervin: Kihívás és megoldás.

A párt struktúra átalakulásának változatai Magyar-

or szá gon 64/63

Csizmadia Sándor: Tocqueville: egy liberális geopoli-

tikus 39/109

Csizmadia Zoltán: A kapcsolati tőke osztályszerkezeti

aspektusai lokális metszetben 78/49

Cs. Kiss Lajos: Találkozások Carl Schmitt-tel 28/67

Csoboth Csilla – Purebl György – Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa: Család: erőforrás vagy veszélyfor-

rás? 16/45

Csontos László – Kornai János – Tóth István György: Az


2/3

Csurgó Bernadett: Gazdaasszonyok és far mer feleségek.

Családi gazdálkodás Mező tú ron 25/47

Csurgó Bernadett: Híres író – írói hírnév. Reputáció

és hatalom a jelenkori magyar irodalmi életben

36/65

Dabis Attila: Az Åland-szigetek autonómiájának felül-

vizsgálatáról 82/113

Dahrendorf, Ralf: Miért éppen EUrópa? Egy szkepti-

kus európai tűnődő kommentárjai 4/69

Dácz Enikő: Interetnikus kapcsolatok

a XX. század elején három erdélyi újság tükrében

67/101

Dávid Beáta – Albert Fruzsina: „Kit nevez ön barát-


38/91

Deák Ágnes: A besúgók és a közvélemény az 1860-as

években 39/3

Deák Ágnes: Soknemzetiségű nemzetállam és soknem-

zetiségű birodalom erőterében – utak az 1868-as

magyarországi nemzetiségi törvényhez 50/51

Demeter M. Attila: Balogh Artúr és a liberális kisebb-

ségvédelem elvi buktatói 67/19

Demeter Tamás: Az emberkép keresése 52/85

Demeter Tamás: A romantikus Hume 55/83

Demeter Tamás: Morál, standardok és közösség – A

filozófiai teljesítmény külső értékelésének védel-

mében 77/109

Dobszay Tamás: „Szokjon gyapjas fülök az ezután

már gyakrabban hallható igazság szavához.” A

politikai élet verbális közegének átrendeződése a

reformkorban 47/111

Domschitz Mátyás: Kommunikatív tőke 66/52

Dömsödi Balázs: Menhely és razzia. Haj lék talanság és

intézményes érdekek Buda pesten a századfordu-

lón 19/47

Dudley, Leonard – Blum, Ulrich: Az egységesített latin

nyelv és a középkori gazdasági növekedés 70/71

Durst Judit: „Nekem ez az élet, a gyerekek.”

Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi

cigány közösségben 22/71

Etzioni, Amitai: Igen, közösség. De kié? 35/163

Egedy Gergely: Nemzeti egyház vagy értelmiségi estab-

lishment? Coleridge a „nemzeti klerikusságról”

30/109

Egedy Gergely: A brit identitás felbomlása 45/99

Egedy Gergely: Konzervativizmus kontra konzer-

vatívok? Viereck „új konzervativizmusa” 61/107

SZÁZADVÉG XXVIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Egedy Gergely: A „morális képzelet” konzervativizmu-

sa: Kirk 69/75

Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Lel künk re ül a poli-

tika? Az öngyilkosság és az alkoholizmus változó

trendjei 2/103

Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Fiatalok szenve-


dohányzás a budapesti közép iskolások körében

1999-ben 13/53

Enyedi Zsolt: Tekintélyelvűség és politikai tagolódás

2/135

Enyedi Zsolt: Prezidencializálódás Magyar országon és

Nagy-Britanniában 22/127

Enyedi Zsolt: A voluntarizmus tere. A pártok szerepe a

törésvonalak kialakulásában 33/3

Enyedi Zsolt – Todosijević Bojan: Konzer va tivizmus

alulnézetben 21/3

Enyedi Zsolt: Nemes és nemtelen motívumok 58/25

Erős Vilmos: A hatalom humanizálása, avagy Szekfű

démonizálása? 19/133

Fábián György: Önreflexiók 58/148

Fábián Zoltán: Szavazói táborok és szavazói hűség

1/95

Fábri György: A tudomány társadalmi percepciója

Magyarországon 77/31 Falyuna Nóra: Az áltudományos szövegek pragmatikai

vizsgálata. Esettanulmány a lúgosító diéta példá-

ján 84/85

Faragó Tamás: Népességnövekedés – asszimiláció –

vándorlás 12/33

Farkasfalvy Dénessel Balázs Zoltán és Szalai Ákos be-

szélget: „Az a történelem, amire tényleg építünk,

kétszáz évvel ezelőtt kezdődött” 41/161

Farkas Gyöngyi: Összeesküvés-történet egy ÁVH-

dossziéban 39/57

Fehér Katalin: Az internettől az új médiáig 66/3

Fehér Márta: Relativizmus és racionalizmus 10/3

Fehér Katalin – Király Olívia: Álhíresülés – a hamis


Fejérdy András: Szavak és/vagy tettek? A magyar

katolikus püspökök magatartása a vészkorszak

idején 74/15

Felföldi Szabolcs: A belső-ázsiai Selyemút multikul-

turális világa egy különleges nyelv és írásbeliség

fényében 70/57

Felkai Gábor: Max Weber és a demokrácia problémá-

ja. Értelmezhető-e weberi kategóriák alapján a mai

Magyarország politikai szerkezete? 33/119

Ferenc Viktória – Tóth Norbert: Autonómiatörekvések

Kárpátalján 82/99

Ferge Zsuzsa: Az adótudatosságról és az állam fele-

lősségéről. Hevenyészett első válasz Csontos–

Kornai–Tóth cikkére 3/154

Fertő Imre: A földreformok politikai gazda ság tana

23/83

Fleck Zoltán: Szabad vélemény és demokratikus társa-

dalom. Rövid kommentár Koltay András fogalmi

tisztázásához 48/115

Fricz Tamás: Tudomány, hivatás, szenvedély 58/89

Frivaldszky János: A jog interszubjektív jellege és a

természetjog 10/101

Fröhlich Johanna: A nyelvfilozófia és az alkotmány-

értelmezés összefüggései – a szöveg korlátai és

lehetőségei 66/129

Füzér Katalin: A bizalom társadalomelmélete és a tár-

sadalmi tőke szociológiaelmélete 78/5

Gábos András – Tóth István György: A gyermekvállalás


19/77

Gagyi József: Történészek a Hargitán Egyed Ákos et

al. (szerk.) 2016: Székelyföld története. Harmadik

kötet 84/137

Galambos Károly: A politikai élet rekonstrukciójáról

14/109

Gáll Erwin: Egy periférikus régió perifériája.

Székelyföld története I. 82/141

Gazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási

rendszer 7/73

Gedeon Péterrel, Bruszt Lászlóval, Novák Csabával Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Kapitalizmus. De melyik? 35/179

Gedő Éva: A politikum fogalma Carl Schmitt nél 43/79

Germuska Pál: A szocialista városok létre hozása.

Terület- és településfejlesztés Ma gyarországon

1948 és 1953 között 24/49

G. Fodor Gábor: Nagyzási hóbort vagy politikai prog-

ram? A Huszadik Század körének viszonya a libe-

ralizmushoz (1900–1906) 20/121

G. Fodor Gábor: A „politikai gondolkodás vizs gálata”

mint autonóm „módusz” 25/117

G. Fodor Gábor: Kultúrpolitikai program vagy kultúra

mint politika? A polgári radikális ellenkultúra

„értelme” 32/77

G. Fodor Gábor: A politika méltóságáról 51/3

G. Fodor Gábor: Politologosz 58/187

G. Fodor Gábor: Új politikatudomány 59/3

G. Fodor Gábor: A platonista és a szkep tikus konzer-

vativizmus: Voegelin és Kolnai. Gondolati vázlat

59/157

REPERTÓRIUMXXVIII

G. Fodor Gábor: Schlett műhelyében. Paula Schultz

ismeretlen sírhelye 64/3

Giczi Johanna – Altorjai Szilvia – Sik Endre: Etűdök az


Gillies, Malcolm: A Bartók-életrajz megírása 79/5

Giró-Szász Andrással, Balázs Zoltánnal, Bo da Zsolttal és Lányi Andrással Csite András beszélget: Miért


26/115

Greskovits Béla: Jellegtelenség és jelenték-

telenség 58/157

Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István – Jenei György: Költ ségkontroll az egészség-

ügyben. A máshol készült egészség-gazdaságtani

technológia-elemzés átvételének lehetőségei

37/87

Gyáni Gábor: Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény

és irányzatok 4/55

Gyáni Gábor: Polgárság és középosztály a diskurzu-

sok tükrében 7/30

Gyáni Gábor: Közösségképződés individualizálódás-

sal és anélkül 13/137

Gyáni Gábor: Történetírásunk az évezred fordulóján

18/117

Gyáni Gábor: Paraszt: mit jelent és mi jelentésének a

határa? 29/71

Gyáni Gábor: Kontextus és kontextualizáció a törté-

netírásban 33/49

Gyimesi Emese: Polémia és „epeláz” a nőírók körül

68/101

Gyulai Attila: Alkibiadész bukása 58/47

Gyulai Attila: A kormányformák megítélése

a kormányzáson keresztül. Francesco

Guicciardini Firenze kormányzatáról 61/33

Hajdu Helga: Írás és olvasás a korai középkorban 70/101

Hajnal György: Közpolitika és köz politika-tudomány


Halász Gábor: Az oktatáspolitika lehetőségei 8/115

Hámori Ágnes: Párbajokról nyelvészetileg.

Miniszterelnöki viták jellegzetességei társalgás-

elemzési szempontból 43/3

Hámori Péter: Korszerű és népi? Korszerű vagy népi?

Viták a magyar falu építészetéről a huszadik szá-

zad első felében 34/3

Harcsa István: Paraszttalanítás – egy fogalom születése

29/77

Hauser Arnoldról Zuh Deodáth készített interjút

Hauser Arnoldné Borus Rózsával. Velünk élő kul-

túrtörténet. 79/113

Häussermann, Hartmut – Kapphan, Andreas: Berlin: a


Hegedűs Dániel: Morál néne esete a hamis realistával…

Erkölcs és politika viszonya 2002 után a magyar

politikai gondolkodásban 42/37

Hegedűs Rita: A vallásosság a társadalomban 21/51

Hetényi István: Folytassa, doki! 4/119

Higley, John – Pakulski, Jan: Elitelmélet a marxizmus

után 9/71

Higley, John – Pakulski, Jan: Az erő az úr: a szeptember


Hofer Tamás: A „mi – én-egyenleg” antropológiai

szemszögből 13/141

Hofer Tamással Bódy Zsombor és Cieger András be-

szélget: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtette

el, hogy a jövő merre felé fordul” 37/149

Hondrich, Karl Otto: Szakadatlan közösségképződés –

az individuum tudtán kívül 12/87

Honti László: Áltudományos elképzelések nyelvünk és

népünk eredetéről 84/109

Horkay Hörcher Ferenc: Egy pragmatikus természetjo-

gi elmélet felé 7/109

Horkay Hörcher Ferenc: Válasz a hozzászólásokra

10/113

Horkay Hörcher Ferenc: Nemzet és közösség 16/61

Horkay Hörcher Ferenc: Az ítélet mint esztétikai, etikai,

politikai és jogi fogalom 18/3

Horkay Hörcher Ferenc: A hatalom ter mé szet rajza

22/135

Horkay Hörcher Ferenc: Carl Schmitt deci zio nizmusa

és a klasszikus erényetika 28/113

Horkay Hörcher Ferenccel, Radnóti Sándor ral és Simon Attilával Balázs Zoltán be szélget: Esztétika és poli-

tika a bonc asztalon 38/167

Horkay Hörcher Ferenc: Burke és Tocque ville: a francia

forradalom politikai filozófiai értelmezése 39/89

Horkay Hörcher Ferenc: A hatalom kritikájának hatal-

ma. Eszmetörténeti áttekintés a jogászi politizálás

diskurzusáról a rendszerváltás utáni magyar bal-

oldalon 75/87

Horváth László – Király Júlia: Se elkezdve, se befejez-


Horváth Sándor: 1956 történetírása a rendszerváltás

óta 23/107

Horváth Sándor: A mindennapi szocializmus és a je-

lenkortörténet. Nézőpontok a szocialista korszak

kutatásához 40/3

SZÁZADVÉG XXIXÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Huszár Ákos: Civil társadalom és kritikai elmélet 36/3

Ignácz Ádám: A szórakoztató zene szovjet követei

Magyarországon a klasszikus sztálinizmus idősza-

kában 79/77

Ilonszki Gabriella: A magyar parlament intéz-

ményesülésének és működésének néhány kérdése

a politikatudomány nézőpontjából 9/27

Ilonszki Gabriella: Az elnöki parlamentarizmus és a

parlament 24/109

Ilonszki Gabriella – Jáger Krisztina: Erős kormány –



Iványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Ivánnal és Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszél-

get: Kerekasztal-beszélgetés Budapestről 32/177

Jáger Krisztina – Ilonszki Gabriella: Erős kormány –



Jakab András: Az alkotmányértelmezés módszerei

47/3

Jász Borbála: A ház mint életszerszám 80/21

Javorniczky István beszélget Andorka Ru dolf fal: „…

megtanítottak arra, hogy tanulni és dolgozni kell”

– I., II. 39/167, 40/133

Jelenits Istvánnal beszélget Balázs Zoltán és Bódy

Zsombor: „A sokféleképpen gondolkodókat igye-


Jenei György – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István: Költségkontroll az

egészségügyben.

A más hol készült egészség-gazdaságtani tech-

nológia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87

Jordán Ferenc: Biológiai hálózatok: rész és egész viszo-

nya molekuláktól ökoszisztémákig 72/83

Józan Péter: A századvég halálozási viszo nyai nak né-

hány jellegzetessége Magyar or szágon 16/29

Kajner Péterrel, Iványi Györggyel, Tosics Ivánnal és Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszél-

get: Kerekasztal-

be szélgetés Budapestről 32/177

Kákai László: Politikai kultúra és lokalitás 33/65

Kákai László: Miért éppen a politológia? 58/102

Kamarás Ferenc: A termékenység alakulása és befolyá-

soló tényezői 16/3

Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről

29/122

Kántor Zoltán: Autonómia: cél vagy eszköz? 82/5

Kapitány Balázs – S. Molnár Edit: Gyermek centrikus


Kapitány Balázs beszélget Kamarás Ferenc cel, Kiss

Tamással, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről

29/122

Kapitány Balázs beszélget Karácsony Ger gellyel,

Kovách Imrével és Róbert Péter rel: Társadalmi

rétegződés Magyar or szágon – elméletek és ered-

mények 44/165

Kapitány Balázs és Balázs Zoltán beszélget Tomka

Miklóssal: „…a szellemi szabadságot élhetem…”

33/193

Kapphan, Andreas – Häussermann, Hartmut: Berlin: a


Karácsony András: Diskurzusok metszéspontján.

Helmut Schelsky problémája az értelmiségi ura-

lommal 6/3

Karácsony András: A valóság nem a nyelv háta mögött

történik 7/131

Karácsony András: Egy provokatív életmű. Emlékezés

Niklas Luhmannra, 1927–1998 12/128

Karácsony András: Elfelejtett emlékezés 16/111

Karácsony András: Carl Schmitt politikai antropológi-

ájáról 28/85

Karácsony András: A konzervatív forrada lom utópiája

a két háború közötti Német országban 35/69

Karácsony Gergellyel, Kovách Imrével és Róbert Péterrel Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés


44/165

Kárpáti Krisztián – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Lepp-Gaz dag Anikó – Májer István – Jenei György: Költségkontroll az egészség-


technológia-elemzés átvételének lehetőségei

37/87

Katus Lászlóval Bódy Zsombor és Cieger András

beszélget: „Meghallani a sokszólamú zenét, az

emberi történelmet” 45/123

Kekes, John: Pluralizmus versus liberalizmus 9/89

Kelbert Krisztina: A feministák pionírjai vidéken. A

Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének te-

vékenysége és szerepe a XX. század első felének

magyarországi nőmozgalmában 68/121

Kelemenné Farkas Márta: Tézisek és kom men tárok

8/130

Keller Márkus: Fogalmak és határaik. A Bil-

dungsbürgertum és az értelmiség fogalmának

összehasonlító vizsgálata 42/131

REPERTÓRIUMXXX

Keller Tamás: Értékrend és társadalmi pozíció 47/151

Kende Péter: Hogyan tovább, magyar politika-

tudomány? 58/136

Kenyeres Zoltán: Árnyékok nélkül. Töredékek a ma-

gyar századfordulóról, 1890–1906 83/5

Kerékgyártó Béla: Fejlődéstörténet és kordiagnózis –

Hajnal István és a modernség problémái 4/91

Kerékgyártó Béla: Ornamens és nevelés. Adolf Loos,

„építész és kritikus, művész és gondolkodó”

31/101

Kéri László: A politikatudományról – a partvonal

széléről 58/168

Kern Tamás: Nemzetközi katonai szerepvállalás és

a közjó. Avagy mit keresnek a magyar katonák

Afganisztánban? 51/147

Kertész Gergely: Kultúra és evolúció. Mire (volt) jó a

mémelmélet, és mire nem? 56/71

Keszeg Anna: Házasság felsőfokon. Egy

1937-es, Torockóról szóló régió reprezentáció

67/31

Keszeg Anna: A szocialista realizmus magyar genealó-

giája 80/109

Kézdy Éva – Balázs János: „Harmonia Dig nitatis.” Az



K. Horváth Zsolt: Historizált emlékezet mint „sze-

mélyes történelem”. Az ötvenes évek kirekesztő

mechanizmusai az emlékezet és a történelem

szemszögéből 8/33

K. Horváth Zsolt: Harc a szocializmusért szimbolikus

mezőben 35/31

Király Júlia: Az ingyenebéd alkonya 4/122

Király Júlia – Horváth László: Se elkezdve, se befejez-


Király Olívia – Fehér Katalin: Álhíresülés – a hamis


Kisantal Tamás: Az extremitás történetisége. Art

Spiegelman: Maus 29/95

Kiss László: Az ispotálytól a modern kórházig.

Kórházak Magyarországon a 19. század végétől a

második világháborúig 37/53

Kiss Mária Rita: A hatodik nagyhatalom 20/67

Kiss Mária Rita: A tudás fegyvereinek könnyelmű

hordozói. Két kultúrkritika a XIX–XX. század for-

dulójának jobboldali po litikai gondolkodásában

32/41

Kiss P. Attila: Egy új tudományág, a lango bar do lógia

születése 73/33

Kiss Réka: A diktatúra szorításában – Ravasz László

egyházpolitikai útkeresése a második világhábo-

rút követő esztendőkben (1945–1948) 29/39

Kiss Tamással, Kamarás Ferenccel, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről

29/122

Kiss Viktor: Az átmenet a huszadik évfor duló ra meg-

jelent baloldali könyvek és folyóiratok tükrében.

Áttekintés 55/113

Kiss Viktor: Marx újratöltve: hegemóniaelmélet a

Kommunista kiáltványban 71/ 45

Kitta Gergely: Mi a média most? Jim Macnamara: The

21st Century Media (R)evolution – Emergent

Com munication Practices 56/133

Klestenitz Tibor: A „sajtóapostolok”. A Ka tolikus

Sajtóegyesület és az egyházi elit oszloposodási

törekvései a századelőn 36/129

Klimó, Árpád von: A Katolikus önértelme zés új

irányai az 1960-as években Olasz or szág ban és

Magyarországon. Don Lorenzo Milani és Bulányi

György példája 44/131

Kolnai Aurél: Erkölcs és politikai megosztottság 5/127

Kolnai Aurél: A politika tartalma 43/105

Kolosi Tamás – Sági Matild: Rendszerváltás – elitváltás

5/3

Koltay András: A véleménynyilvánítás szabadsága.

Fogalmi tisztázás az Alkotmány 61. §-ához 48/77

Koltay András: A szabadság méltósága 49/145

Kontler László: Változatok a régi rend témájára.

Gondolatok és töredékek a Töprengések német

re cep ciójáról 56/3

Kopp Mária – Skrabski Árpád: Társadalmi be-

állítottság, társadalmi tőke 12/128

Kopp Mária – Skrabski Árpád: Hogyan teremthető po-

litikai közösség egy individualista társadalomban?

50/143

Kopp Mária – Skrabski Árpád – Lőke János – Szedmák Sándor: A magyar lelkiállapot az átalakuló társada-

lomban 2/87

Kornai János – Csontos László – Tóth István György: Az


2/3

Kosárkó László: A piac és a korzó. Társa dal mi térhasz-

nálat Miskolcon az 1850-es és az 1920-as évek

között 46/3

Kovács Ákos András: Pierre Bayle és a tolerancia kora

újkori diskurzusai 51/57

Kovách Imre: A magyar társadalom „paraszt talanítása”

– európai összehasonlításban 28/41

SZÁZADVÉG XXXIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Kovách Imre: Paraszttalanítás: kérdőjelek és válaszok.

Válasz Harcsa Istvánnak, Laki Lászlónak, Gyáni

Gábornak és Benda Gyu lának 30/105

Kovách Imrével, Karácsony Gergellyel és Róbert Péterrel Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés


44/165

Kovács András: Társ a biztonságiasításban. Marton

Péter – Balogh István – Rada Péter: Biztonsági

tanulmányok. Új fogalmi keretek és tanulságok a

visegrádi országok számára 81/141

Kovács Gusztáv: Hol a helye a gyermeknek? A repro-

dukciós medicina és az életutak logikája 76/69

Kovács Katalin: Jövedelmi egyenlőtlenségek és mor-

talitás 26/87

Kozma István: Történelmi krízis és név magyarosítás.

Adatok az 1945/46. évi családnév-változtatási

konjunktúra értelmezésében 5/89

Körösényi András: Nómenklatúra és vallás – törésvo-

nalak és pártrendszer Magyar or szágon 1/67

Körösényi András: A magyar politikai gondolkodás

főárama (1989–1996) 3/80

Körösényi András: Parlamentáris vagy „elnöki” kor-

mányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító

perspektívából 20/3

Körösényi András: Az Orbán-kormány természetrajza.

Válasz a hozzászólásokra 22/159

Körösényi András: Konfliktus és konszenzus

paradoxona 31/3

Körösényi András: A barátság politikája versus az ellen-

ségesség politikája 38/127

Körösényi András: Politikai vezetés: klasszikus demok-

rácia és paternalizmus között. Racionalizmus és

szkepticizmus a demokráciaelméletben 45/3

Körösényi András: Intézményesülés után 58/31

Körösényi András: A politikai mint konstitutív. Carl

Schmitt hozzájárulása a politikai meghatározásá-

hoz 60/3

Köves Slomó: Az emancipáció és a zsidó vallási szaka-

dás a nagymihályi rabbigyűlés tükrében 48/3

Köves Slomó: A holokauszt emlékezete és az identitás

74/105

Kövér György: Milyenek vagyunk? – A „Haj nal István

Kör Társadalomtörténeti Egye sület” – tíz év múl-

tán 4/43

Kövér György: 12 nap … Losonczy Géza életében

(1956. október 23. – november 3.) 6/27

Kövér György: Ranglétra és középosztályosodás a re-

formkortól az első világháborúig 14/3

Kövér György: Gentry és zsidó? Társadalmi identitás

és előítélet az 1880-as évek Ma gyarországán 31/37

Krász Lilla: Az adatoktól az információig, az informá-

ciótól a tudástermelésig. Az egészségügyijelentés-

írás gyakorlata(i) a XVIII. századi Magyarországon

70/155

Krekó Péter: Összeesküvés-elméletek és politikai biza-

lom 62/83

Kristóf Luca: Közéleti értelmiség és hírnév 36/97

Krueger, Anne O.: A járadékvadász társadalom politi-

kai gazdaságtana 34/107

Kuczi Tibor: A vállalkozók társadalmi tőkéi az átalaku-

lásban 1/29

Kumin Ferenc: Kétszeresen is hátrányos

helyzetben 58/98

Lackó Mihály: Individuális és kollektív biográfia

12/97

Lackó Miklós: A kultúrfilozófus Prohászka Lajos 6/61

Lackó Miklós: A magyar konzervatívok leg képzettebb

publicistája. Asbóth János: Korunk uralkodó

eszméi 19/21

Laczó Ferenc: Egy kaméleon története. (Kari Palo nen: A cselekvő politika fogalomtörténete) 57/175

Laczó Ferenc: Tanúságtételek a példátlanról. Magyar

zsidók beszámolói a holokauszt alapvető jellem-

zőiről 1945–1946-ból 74/57

Laki László: Törés és folyamatosság 29/87

Lánczi András: Közjó és önszeretet. Bernard

Mandeville az emberi természetről 6/93

Lánczi András: A politikatudomány helyzetéről és

állapotáról 18/141

Lánczi András: Carl Schmitt és a liberalizmus 28/129

Lánczi András: Demokrácia és erkölcsi relativizmus

egy posztszekuláris világban. A kötelesség újrafel-

fedezése 51/5

Lánczi András: „Biztosan nem pisztisz…”. Strauss és

Voegelin levelezése, 1934–1964 59/119

Lánczi András: „Hogyan kell élnünk?” Természet, me-

tafizika és politikai bölcsesség 62/3

Lánczi András: Értelmiségiek, cinizmus és a valóság

71/5

Lánczi András: Európa racionalitása – európai metafi-

zika 81/19

Lánczi Tamás: Munkák és napok – avagy a háromhe-

tes ülésezési rend hatása Ország gyűlés működé-

sére 24/133

Láng Benedek: A tudásátadás útjai a magyarországi

kriptográfiai gyakorlatban 70/115

Langó Péter: Szobortörténetek 73/101

REPERTÓRIUMXXXII

Lannert Judit: Az oktatás a kilencvenes években – a

számok tükrében 8/138

Lányi András: Visszatérés az Anyához. Egy „környeze-

ti” etika elemei 12/103

Lányi Andrással, Balázs Zoltánnal, Boda Zsolttal és Giró-Szász Andrással Csite And rás beszélget: Miért


26/115

Lefort, Claude: A demokrácia kérdése 37/135

Lelkes Orsolya: A szabadság íze: boldogság, vallás és

gazdasági átmenet 38/57

Lendvai L. Ferenc: Carl Schmitt elkárhozása 60/49

Lengyel György: Akciópotenciál, kivonulás, radikális

tiltakozás 13/74

Lengyel György – Tóth István János: Osz tály helyzet,


Lepp-Gazdag Anikó – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Májer István – Jenei György: Költségkontroll az egészség-

ügyben.

A más hol készült egészség-gazdaságtani technoló-

gia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87

Letenyei László: Atahualpa és Huáscar.

An dok beli országok, Bolívia, Ecuador és Peru tör-

ténelemkönyveinek összehasonlítása 21/103

Letenyei László – Takács Károly: Önpusztító jóslat.


szerint népszerűbb párt a demokratikus választá-

sokat? 27/83

Lévai Csaba: Fábián Gábor és az egyesült államokbeli

rabszolgatartó rendszer megítélése az 1830–1840-


Lévai Csaba: Az amerikai és a francia forradalom kö-

zött. Állandó és változó elemek John Adams poli-

tikai gondolkodásában az 1770-es évek végétől az

1790-es évek elejéig 71/27

Leveleki Magdolna: Az iparosodottság és a kisvállalko-

zói sűrűség néhány összefüggése 25/77

Liska Márton: Forradalom és rendszerváltás – Magyar

zsidó történetek 46/71

Liskó Ilona: Esélyegyenlőség és oktatáspolitika 8/150

Logan, Robert K. – McLuhan, Marshall: Az ábécé: talál-

mányaink alfája és ómegája 70/29

Loos, Adolf: A Patyomkin-város; A szegény gazdag em-

berről; A régi és az új irány az építőművészetben

különös tekintettel a bécsi művészet viszonyaira

31/121

Losonczi Péterrel, Czeglédi Andrással, Mezei Balázzsal és Trencsényi Balázzsal beszélget Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118

Lőke János – Kopp Mária – Skrabski Árpád – Szedmák Sándor: A magyar lelkiállapot az átalakuló társada-

lomban 2/87

Ludassy Mária: Egyetemes erkölcs versus etikai relati-

vizmus. A francia felvilágosodás a multikulturaliz-

mus és az emberjogi univerzalizmus válaszútján

10/17

Lux Ágnes: Egy könyv rémálmokról, katasztrófákról

– és vágyakról (Anthony Giddens: The Politics on

Climate Change 52/143

Májer István – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Jenei György: Költségkontroll az

egészségügyben.

A máshol készült egészség-gazdaságtani technoló-

gia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87

Málik József Zoltán: Egyén és közösség veszedelmes

viszonyai – játékelméleti megközelítésben 57/103

Malženicky Katalin: Összeegyeztethető-e egy rea lis ta

képviselet-elmélet a normatív demokráciafelfo-

gással? 57/153

Mándi Tibor: A „harmadik út” rövid tündöklése 18/27

Mándi Tibor: A nemtudás tudása. A politikai tudás és

a politika korlátai 51/25

Mándi Tibor: A jog uralma vagy az embereké? A poli-

tikai racionalizmus problémája és az angolszász

common law-gondolkodás 62/19

Martin József Péter – Bartha Attila: Mene dzser utak.

Magyar vállalatvezetők és ban károk a posztkom-


Matolcsy György: Eredeti tőkeátcsoportosítás

Magyarországon. A tőkeszivattyúk működése a

90-es években 5/37

McLuhan, Marshall – Logan, Robert K.: Az ábécé: talál-

mányaink alfája és ómegája 70/29

Megadja Gábor: Erik von Kühnelt-Leddihn és

Amerika 61/127

Megyesi Boldizsár: A társadalmi tőke negatív hatásai

78/107

Menyhárd Attila: A tulajdonhoz való jog magánjogi

aspektusai 46/151

Menyhárd Attila – Mike Károly – Szalai Ákos: A tiltás


ban 41/3

Meszerics Tamás: Az esetlegességek hatalma 58/55

Meszerics Tamás: Tanácsadók, történelmi párhuzamok

és generációk az amerikai külpolitikában 69/31

Mezei Balázs: Carl Schmitt teológiai felfogásáról 28/97

SZÁZADVÉG XXXIIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Mezei Balázzsal, Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel és Trencsényi Balázzsal beszélget Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118

Mezei Balázs: Lázadás a modernitás ellen: Eric Voegelin és Thomas Molnar 59/135

Mezei Balázs: Hit Auschwitz után. Gondolatok a hit-

ről, tekintettel egy korszakos tragédiára 74/119

Michael Walzer: Politikai hatalom 36/29

Mike Károly: Egy konszenzus természetrajza. Hogyan

léptünk be az Európai Unióba? 45/61

Mike Károly: Kivonulás, tiltakozás és hűség az

Európai Unióban. A specifikus beruházások jelen-

tősége 50/79

Mike Károly – Menyhárd Attila – Szalai Ákos: A tiltás


ban 41/3

Mitchell, William C.– Munger, Michael C.: Az érdekcso-

portok közgazdasági modellje 34/129

Molnár Ágnes: Asszonyok és családközpontúság. A

mezőgazdasági kistermelés és a nemi szerepek a

kiskanizsai „sáskáknál” 33/163

Molnár Attila Károly: Motívum és intézmény 3/108

Molnár Attila Károly: A racionalizmus határai 4/127

Molnár Attila Károly: A modernitáskritika egy hagyo-

mánya 11/109

Molnár Attila Károly: Nyugat: „kívül harcok, belül

félelem” 81/33 Molnár Gábor: Rejtőzködő tudásszociológia. Nyíri

Kristóf két nyolcvanas évekbeli eszme- és filozó-

fiatörténeti tanulmánykötetéről 63/53

Molnár Tamás: Az új metanoia? 19/35

Moravánszky Ákos: Méhek és szegecsek. Lechner

Ödön budapesti és Otto Wagner bécsi

Postatakarékpénztára 11/25

Moravánszky Ákos: Az építészet rehumanizálása 80/5

Mouffe, Chantal: A politika és a politikai 60/25

Munger, Michael C. – Mitchell, William: Az érdekcsoportok közgazdasági modellje 34/129

Munteán László: Helyek és hajók: a World Trade

Center anyagtörténete a Ground Zero után 69/99

Nagy Ágoston – Bodnár-Király Tibor: „A mérséklet




nyok) 51/141

Nagy Ágoston: A „politikai gondolkodás

tör té ne té nek” kontextualista-koncep tua lista di-

men ziói 64/41

Nagy Beáta – Vicsek Lilla: Mit ér a női vezető szava?



Nagy Gábor Dániel: Vallási és társadalmi kapcso-

lathálózat Észak-Amerikában és Közép-Kelet-Euró-

pában 78/153

Nemes László: Narratív medicina és bioetika 76/43

Németh Luca Anna: Hálózattudomány és tankönyvírás

a komplexitás századában 72/101

Némedi Dénes: Putnam és Weber – tény és érték

32/161

Németh György: A magyar narancs. Az egészségpénz-

tár az érdekek csapdájában 30/61

Németh György: Üzenet a démonoknak 70/45

Niebuhr, Reinhold: Az emberi természet és a hatalom

akarása 8/99

Niedermüller Péter: A nacionalizmus kulturális logiká-

ja a posztszocializmusban 16/91

Niethammer, Lutz: A „floating gap” innenső oldalán.

Kollektív emlékezet és identitáskonstrukció a tu-

dományos diskurzusban 33/29

Novák Csabával, Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget.

Kapitalizmus. De melyik? 35/179

Novák Attila: Identitásváltások. Mozaikok a magyar

zsidóság szellemi változásairól a második világhá-

ború évei alatt 74/29

Nyirkos Tamás: A bioetikai viták retorikai közege 76/5

Nyíri Kristóf: A konzervatív időnézet 60/107

Oakeshott, Michael: A politikai képzés 17/119

Olosz Levente: Felelősségre vonás a vészkorszak bűne-

iért Észak-Erdélyben 74/85

Orbán Annamária: Társadalmi tőke, társadalmi inno-

váció, szociális gazdaság 78/129

Orthmayr Imre: A sztoikus szenvtelenség 13/92

Orthmayr Imre: Analitikus marxizmus 52/3

Ö. Kovács József: ,,Ekkora gyűlölet még nem volt a fa-

lunkban, mint most.” Szövegek és kommentárok

az erőszakos kollektivizálás befejező hullámáról

47/37

Örkény Antal – Székely Mária: Igazságosság és társada-

lomkép 15/87

Paksi Borbála – Elekes Zsuzsanna: Lel künk re ül a poli-

tika? Az öngyilkosság és az al koholizmus változó

trendjei 2/103

Paksi Borbála – Elekes Zsuzsanna: Fiatalok szenve-


dohányzás a budapesti középiskolások körében

1999-ben 13/53

REPERTÓRIUMXXXIV

Pakulski, Jan – Higley, John: Elitelmélet a marxizmus

után 9/71

Pakulski, Jan – Higley, John: Az erő az úr: a szeptember


Pál Judit: Erdély autonómiájának felszámolása és az

erdélyi elitek 67/5

Pálné Kovács Ilona: Diszciplínák határvidékén, a ha-

talmi centrumoktól távol 58/142

Pap Milán: A közjó nyomában. Michael Sandel politi-

kai filozófiája 51/113

Pataki Ferenc: De miért „az individuum tudatán kí-

vül”? 13/145

Pelle Anita: Állam, piac és verseny. A freiburgi iskola

elméleti rendszere 57/133

Perecz László: A belátásos elmélettől a mezőelméletig.

A magyar jogfilozófia fél évszázada: Pikler, Somló,

Moór, Horváth 10/73

Perecz László: Talpraállás után. Magyar filozófia a ki-

lencvenes években 18/163

Perecz László: Hagyomány vagy örökség? 55/103

Perényi Roland: Városi tér és hatalom: „utca politika” a

századfordulós Budapesten 39/29

Pesti Sándor: Pártfegyelem a dualizmus kori


Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal 18/69

Pesti Sándor: Politikusok és köztisztviselők viszonya,

politikai patronázs a nyugat-

európai demokráciákban 32/107

Pesti Sándor: Sikerült-e a rendszerváltás? 50/153

Pesti Sándor: A tudás végső soron egy

és oszt ha tatlan 58/110

Pete Krisztián: A nyelvi kommunikáció alap vető nor-

mái 66/51

Pete Péter: Infantilizmus vagy racionális alulinformált-

ság? 4/131

Péter László: Az állam és az egyház viszonya és a civil

társadalom Magyarországon: történeti áttekintés

4/3

Pettinger-Szalma Vendel: Történelmi tabló

Magyarország vezérigazgatójáról.

Bertényi Iván, ifj. (szerk.): Törvény, jog, igazság. Széll Kálmán életműve 83/109

Pikó Bettina: Egyenlőtlenségek az egészségi állapot-

ban 11/94

Pintér Károly: A vallás szerepe az Egyesült Államok

múltjában és jelenében 69/119

Pilon, Roger: Alkotmányértelmezés: az amerikai ta-

pasztalat tanulságai 75/5

Pléh Csaba: A tudománypolitika és a menedzserek

77/61

Pócza Kálmán: Alkotmánybíráskodás és demokrácia-

elmélet 75/137

Pogonyi Szabolcs: Túl a nacionalizmuson? 71/91Pokol Béla: Torzulások 58/124

Polgár Tamás: „Új többség.” A norvég pártrendszer

változása és a koalíciós kormányzás tendenciái a

2005. évi parlamenti választás tükrében 39/125

Pólya Tamás: Goffman online. Mediatizált dramaturgi-

ai szerepek és közönségek az új mediális (digitá-

lis) személyközi kommunikációban 66/19

Pongrácz Tiborné: Terhességmegszakítások a számok

és a lakossági vélemények tükrében 15/59

Prepuk Anikó: A zsidóság a Millenniumon 17/89

Prohászka Lajos: A modern ember 6/66

Prohászka Lajos: A jelenkor szelleme 6/84

P. Szilczl Dóra: Túl a szavakon – a dialógus-

kommunikációról 66/75

Pukánszky Béla: A testi fenyíték témája 19. századi

magyar neveléstankönyvekben 23/121

Purebl György – Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa – Csoboth Csilla: Család: erőforrás vagy veszélyfor-

rás? 16/45

R. Nagy József: „Nekünk má’ semmise a gyár…”

Identitásbeli azonosságok és különbségek a ruda-

bányai és diósgyőr-vas gyári munkások esetében

24/75

Rabóczki Sándor: „Cumque fuerit constitutus…”

– John of Salisbury politikai filozófiája. Az

organologikus államelmélet a Policraticus című

műben 61/3

Radnóti Sándorral, Horkay Hörcher Ferenc cel és Simon Attilával Balázs Zoltán beszélget: Esztétika és politi-

ka a boncasztalon 38/167

Rákóczi Krisztián: Autonómia helyett önkormányza-

tiság 82/87

Riedl, Matthias: A modernség mint az esz ka ton

immanentizációja. Eric Voegelin gnosz ti ciz mus-

tételének kritikai újraértékelése 59/77

Róbert Péter: Fogcsikorgatva: a megkeseredett rend-

szerváltás 2/59

Róbert Péter: Hipotézisek az oktatás és a társadalmi

mobilitás összefüggéseiről 8/156

Róbert Péter: A racionális szavazó Magyar országon

12/3

Róbert Péter: Társadalmi mobilitás és rendszerváltás

15/73

Róbert Péter: Miért (nem) meritokratikusak a modern

társadalmak? 23/3

SZÁZADVÉG XXXVÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Róbert Péterrel, Karácsony Gergellyel és Kovách Imrével Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés

Magyar or szá gon – elméletek és eredmények

44/165

Romsics Gergely: Habsburg és Ständestaat.

A legitimizmus politikai stratégiái a harmincas

évek Ausztriájában 35/105

Romsics Gergely: Variációk a magyar nemzet és népi-

ség történetére a harmincas években – a német

történeti és politikai gondolkodás kontextusában

44/73

Roters, Katharina – Szolnoki József: Tetovált házak,

avagy a gulyáskommunizmus ornamentikája

80/71

Rózsa Erzsébet: Bioetika Németországban versus né-

met bioetika 76/105

Rozsnyai József: A Corvin Áruház és a helyén állt

Apolló Projectograph Színház épületének törté-

nete 80/37

Sági Matild: Hogyan legyünk pesszimisták?

Viszonyítsunk a sokkal jobbhoz! 17/41

Sági Matild – Kolosi Tamás: Rendszerváltás – elitváltás

5/3

Salát Gergely: Nyugati civilizáció – kínai szemmel

81/117

Salát Orsolya – Sonnevend Pál: A tulajdonhoz való jog

46/109

Sándor Judit: A feminista bioetika szerepe a kortárs

biotechnológia területén 76/87

Sarnyai Csaba Máté: A katolikus autonómia megkö-

zelítési lehetőségei Magyarországon 1848-tól a

századfordulóig 21/85

Sasfi Csaba: Tandíj: elitképzés vagy közoktatás. II.

József oktatáspolitikai rendeletei 9/133

Schaber, Tilo t: Eric Voegelin műhelyében 59/7

Schabert, Tilo: Eric Voegelin nyelvei – Tudat és valóság

59/103

Schlett István: A magyar történelem a huszadik száza-

di politikai gondolkodásban 20/39

Schlett Istvánnal beszélget Cieger András és Balázs

Zoltán: „Én ilyen régimódi ember vagyok” 28/141

Schlett István: Politika és közérdek – avagy van-e, ami

nincs? 51/45

Schlett István: Bevezetés A politikai gondol ko dás törté-nete Magyarországon című trilógia ké szülő harma-

dik kötetéhez 64/7

Schmidt, Vivien A.: Diszkurzív institucionalizmus. Az

eszmék és a diskurzus magyarázóereje 57/35

Schöpflin György: Kisebbségek és posztkommunizmus

3/3

Schwarczwölder Ádám: A Széll-csend testközelből 83/37

Scruton, Roger: Kommunitárius álmok 35/149

Scruton, Roger: Válasz 35/171

Scruton, Roger: Az európai civilizáció jövője: tanulsá-

gok Amerika számára 81/5

Sebők Miklós: A választási ígéretek politikaelmélete. A

mandátumelmélet és korlátai 45/37

Sebők Miklós: A „beágyazottság” hiánya mint elmélet-

rekonstrukciós probléma Pokol Béla egy Pijl-cikke

tükrében 52/121

Sebők Miklós: Válság táplálta delegálás. Az intézményi

változás egy elmélete 57/79

Sik Endre: Magyarok az osztrák munkaerő piacon

12/60

Sik Endre – Altorjai Szilvia – Giczi Johanna: Etűdök az


Simon Attilával, Horkay Hörcher Ferenccel és Radnóti Sándorral Balázs Zoltán beszélget: Esztétika és

politika a boncasztalon 38/167

Simon Zsolt: Régészet és identitás a kései Osz mán

Birodalomban és a korai Török Köztársaság ide-

jén (1869–1943) 73/165

Sivadó Ákos: A diszkurzivitás szűk körei. Szűcs László

Gergely: A kommunikatív hatalom és az emberi jogok. Jürgen Habermas politikai filozófiája a kilenc-venes években 83/101

Skrabski Árpád – Kopp Mária: Társadalmi beállított-

ság, társadalmi tőke 12/128

Skrabski Árpád – Kopp Mária: Hogyan teremthető po-

litikai közösség egy individualista társadalomban?

50/143

Skrabski Árpád – Kopp Mária – Lőke János – Szedmák Sándor: A magyar lelkiállapot az átalakuló társada-

lomban 2/87

Smith, Barry: Osztrák és magyar filozófia: Wittgenstein és Pauler logikájáról 65/5

S. Molnár Edit: Családi értékek – magatartások – de-

mográfiai tendenciák 14/31

S. Molnár Edit – Kapitány Balázs: Gyermekcentrikus


Sólyom Lászlóval beszélget Bódy Zsombor és Cieger

András: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133

Somos Róbert: Alexius Meinong és Pauler Ákos 65/31

Sonnevend Pál – Salát Orsolya: A tulajdonhoz való jog

46/109

Spéder Zsolt: Ikertestvérek. A szegénység arcai a mai


Spéder Zsolt: A házasságon kívüli gyermekvállalás mó-

dosulása a születés párkapcsolati kontextusában

31/83

REPERTÓRIUMXXXVI

Spéder Zsolt: Az európai családformák változatossága.

Párkapcsolatok, szülői és gyermeki szerepek az

európai országokban az ezredfordulón 37/3

Spéder Zsolttal, Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással és Tóth Pál Péterrel beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről

29/122

Standeisky Éva: A kommunisták politikai antiszemitiz-

musa (1945–1957) 44/3

Stegbauer, Christian – Bös, Matthias: A virtuális utazás



Steiger Kornél: Megjegyzések Orthmayr Imre „A sztoi-

kus szenvtelenség” című tanulmányához 13/123

Strauss, Leo: A modern természetjog 10/45

Stráner Katalin: Tudomány magyar fordításban. A te-

remtés természettörténelmének nyomai 56/97

Stumpf István: Elhalasztott vagy elszalasztott politikai

generációváltás? 1/112

Sugatagi Gábor: A politikai elitek kutatásának új útjai

5/61

Susánszky Éva – Purebl György – Szántó Zsuzsa – Csoboth Csilla: Család: erőforrás vagy veszélyfor-

rás? 16/45

Szabados György: A korai magyar államiság és idősze-

rűsége 73/127

Szabari Vera: A társadalmi struktúra és mobilitás ku-

tatása Magyarországon az 1960-as években 23/65

Szabó Dániel: Ki maradhat a parlamentben? A kép-

viselői összeférhetetlenség kérdése a dualizmus

korában 30/35

Szabó Márton: Intézmény és diskurzus a politikában

57/3

Szabó Márton: Politikatudomány – mi végre? 58/115

Szabó Márton: Közvélemény-kutatás és közvélemény

62/57

Szalai Ákos: Az egyházpolitika gazdaságtana 38/3

Szalai Ákos: Karcolat az alkotmányos tulajdonvéde-

lem gazdasági elemzéséről 46/163

Szalai Ákos: Jog és közgazdaságtan: az egészségbizto-

sítás jogintézménye 47/69

Szalai Ákos – Menyhárd Attila – Mike Ká roly: A tiltás

hatástalansága. Kógens sza bá lyok a szerződésjog-

ban 41/3

Szalai Ákos és Balás Gábor beszélget Iványi Györggyel,

Kajner Péterrel, Tosics Iván nal és Vecsei

Miklóssal: Kerekasztal-

be szél getés Budapestről 32/177

Szalai Ákos és Balázs Zoltán beszélget Bruszt

Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csa bával: Kapitalizmus. De melyik? 35/179

Szalai Ákos és Balázs Zoltán beszélget Farkasfalvy

Dénessel: „Az a történelem, amire tényleg épí-

tünk, kétszáz évvel ezelőtt kezdődött” 41/161

Szalai Ákos és Balázs Zoltán beszélget Sze pesi

Balázzsal és Csák Jánossal: Gazdasági intézmé-

nyek Magyarországon 43/137

Szalai András: Elefántcsonttorony és politika. A tudás-

alapú közösségek szakpolitikai szerepe 62/35

Szalai Júlia: A magánnyugdíjrendszer néhány társa-

dalmi vonásáról 17/67

Szalai Miklós: Biológiai és társadalmi evolúció. Törté-

nel mi materializmus és darwinizmus 52/57

Szalai Miklós: A kritikai gazdaságtan félbemaradt

kritikája: Bence György – Kis János – Már kus

György: Hogyan lehetséges kritikai gaz daságtan? 63/11

Szalai Miklós: Gazdaság, információ és tervezés: Hayek vagy a komputerek? 65/59

Szalai Zoltán: „Koncentrált komolysága emberi tes-

tet kölcsönzött a filozófia démoni alakjának”. A

Szilasi Vilmos és Martin Heidegger közötti hálóza-

tok történetéről 72/63

Szamuely László: Tények és (félre)értelmezések 4/136

Szántó Zoltán: Társadalomtudomány és érték ítéletek

32/145

Szántó Zsuzsa – Purebl György – Susánszky Éva – Csoboth Csilla: Család: erőforrás vagy veszélyfor-

rás? 16/45

Szedmák Sándor – Kopp Mária – Skrabski Árpád – Lőke János: A magyar lelkiállapot az átalakuló társada-

lomban 2/87

Szegedi Péter: Az utánpótlás-nevelés a magyar labdarú-

gás struktúrájában 34/59

Szegedi Péter: „A gyűlölet tengere.” A Deb recen–

Nyíregyháza futballrivalizálás születése 42/105

Székely István Gergő: Válságok és választások évada

Romániában 2012-ben 67/65

Székely Mária – Örkény Antal: Igazságosság és társada-

lomkép 15/87

Szekeres András: Mikrotörténelem és általános történe-

ti tudás 15/3

Szelényi Iván: Jegyzetek az amerikai felsőoktatásról és

a bolognai rendszerről 77/5

Szelényi Ivánnal Füzér Katalin beszélget a társadalmi

tőke szerepéről a hatalom, a piac és a „varázsker-

tek” működésében 78/179

SZÁZADVÉG XXXVIIÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Személyi László – Csanády Márton: Brain drain.


Szente Zoltán: Közigazgatás és politika met-

széspontján: a miniszterek és államtitkárok

rekrutációja Magyarországon, 1990–1998 13/3

Szentpéteri Márton: Szabadkőműves-temp lom

Nápolyban. Giuseppe Sanmartino Leples

Krisztusa és a Cappella Sansevero 61/57

Szepesi Balázzsal és Csák Jánossal Balázs Zoltán és



Szeverényi Vajk: Az őskori régészet politikája 73/5

Szigeti Péter: Politikatudomány horizontosan 58/71

Szilvay Gergely: Twitter-demokrácia 80/113

Szikra Dorottya: A szociálpolitika másik ar ca.

Fajvédelem és produktív szociálpoli tika az 1940-


Szmodis Jenő: A szociális állam eszméje és valósága

57/119

Szommer Gábor: Levelezési gyakorlat és háló za tiság az

angol Kelet-indiai Társaság első évei ben 70/139

Szummer Csaba: A fikcionalizmus kérdése a történet-

filozófiában, a posztmodern antropológiában és a

pszichoanalízisben 8/69

Szűcs Zoltán Gábor: Történelem és politika az önkor-

mányzati vitában. Az 1990. évi önkormányzati

törvény vitájának disz kur zív elemzése 42/3

Szűcs Zoltán Gábor: Kontinuitás és diszkontinui tás

a 18–19. század fordulójá nak magyar politikai

kultúrájában. Politikaidiskurzus-történeti esszé

55/19

Szűts István Gergely: Öndefiníciós kísérletek a trianoni

határon. Irredenta kultusz Sátor aljaújhelyen a két

világháború között 46/41

Szűcs Zoltán Gábor: Mire jók a tudományos stan-

dardok a 21. század elején a magyar politika-

tudományban? 58/177

Szűcs Zoltán Gábor: A politika autonómiájától a politi-

ka primátusáig. Eszmetörténeti vázlat 75/115

Szűts Zoltán: Irodalmi hálózatok, hálózati irodalom.

Az új publikációs paradigma és a közösség által

létrehozott tartalom 72/45

Szvetelszky Zsuzsanna: Tudjuk, hogy tudjátok, hogy

tudjuk. A hálózattudat mint az elmeteória cso-

portszintű kiterjesztése 72/5

Szvetelszky Zsuzsanna: Közösségi kételyek 84/27

Takács Ádám: Michel Foucault és a történelem tapasz-

talata 11/143

Takács Ádám: Claude Lefort, a politikum filozófusa

37/127

Takács Erzsébet: Struktúra, mélységszint vagy hosszú

időtartam? Lévi-Strauss, Gurvitch és Braudel vitá-

ja antropológiáról, szo ciológiáról és történelemről

40/69

Takács Dávid: Történeti létezés és politikai rend: Ernst

Nolte 56/23

Takáts József: Schlett István műve és az

„új esz me történet-írás” 64/15

Takács Károly – Letenyei László: Önpusztító jóslat.


szerint népszerűbb párt a de mok ratikus választá-

sokat? 27/83

Tallár Ferenc: Radikális konzervativizmus 36/161

Tardos Róbert: Foglalkozás, miliő, kapcsolathálózatok: külön világok? 50/5

Tardos Róbert – Angelusz Róbert: Az „ön élet rajzíró”



Tardos Róbert – Angelusz Róbert: Létviszo nyok és után-


Tardos Róbert – Angelusz Róbert: Miért mennek el

mégis? Választási részvétel, kap csolathálózatok,


Tari Gergely: A „mentális zavar” fogalom de fi ní ciós

nehézségei 76/135

Tellér Gyula: A három részmagyarország 1/52

Tengelyi László: Saját és idegen: Merleau-Ponty és a

„vad tartomány” 10/33

Teszelszky, Kees: Respublica et Status Regni Hun-

gariae. Magyarország kora újkori reprezentációja

Európában és a republikánus politikai gondolko-

dásban 61/97

Tevesz László: A magyar liberális-nacionalizmus nem-

zetfogalma a „Kelet népe-vita” időszakában 44/31

Tilmans, Karin: A holland „polgár” fogalom törté nete

a kora középkortól a XXI. század elejéig 61/73

Tkacik, Michael: Az autonómia formáinak jellegzetes-

ségei 82/11

Tóka Gábor: Nincs hazai politika tudomány58/11

Todosijević Bojan – Enyedi Zsolt: Konzer va tivizmus

alulnézetben 21/3

Tófalvy Tamás: Polc, mappa, playlist. A rögzített zene

tárolása, a zenei identitás kommunikációja és a

technológiai ökoszisztéma 79/95

Tóka Gábor: A pártpreferenciák stabilitásának megha-

tározói 9/3

REPERTÓRIUMXXXVIII

Tomka Béla: Társadalmi integráció a 20. századi

Európában: Magyarország esete 17/3

Tomka Miklóssal beszélget Balázs Zoltán és Kapitány

Balázs: „…a szellemi szabadságot élhetem…”

33/193

Tongeren, Paul van: Pluralizmus, kereszténység és

politika 3/144

Toró Tibor: Egy politikai közösség létrejöttének

anatómiája. Bárdi Nándor: Otthon és haza.

Tanulmányok a romániai magyar kisebbség törté-

netéről 82/123 Török Zsuzsa: A Wohl nővérek keresztvíz alatt. Két

protestáns zsidó írói életpálya kezdete 68/41

Tosics Ivánnal, Iványi Györggyel, Kajner Pé terrel és Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget: Kerekasztal-be szélgetés

Budapestről 32/177

Tóth Csaba: Mire jó a politológus? 58/80

Tóth Eszter Zsófia: Boldog házasság, nyitott házasság

és válás a szocialista időszakban 68/3

Tóth Gábor Attila: A szólás méltósága 48/123

Tóth István János – Lengyel György: Osztály helyzet,


Tóth István György: Jövedelemegyenlőt len ségek az

Európai Unióban és az újonnan csatlakozó orszá-

gokban 31/61

Tóth István György – Csontos László – Kornai János: Az

állampolgár, az adók és a jó léti rendszer reformja

2/3

Tóth István György – Gábos András: A gyermekvállalás


19/77

Tóth Kinga Dóra: A kisebbségi és a többségi identitás

viszonyának lehetséges mintázatai 43/37

Tóth Norbert: A kisebbségi közösségek területi auto-

nómiához való jogának kérdése a releváns egyete-

mes nemzetközi jogi normák fényé-ben 82/51

Tóth Olga: Házasság és gyermek: vélekedés és visel-

kedés 11/80

Tóth Olga: A családon belüli, partner elleni erőszak

27/101

Tóth Pál Péterrel, Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással és Spéder Zsolttal beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről

29/122

Tóth Zoltán: „A magyar középosztály megteremtése.”

Jegyzetek néhány ismert társadalmi-politikai tex-

tus margójára 7/46

Tőkés Rudolf: Kormányváltás vagy radikális rendszer-

módosítás? 22/151

Tőzsér János: Márkus versus Altrichter: az első analiti-

kus filozófiai vita Magyarországon 63/71

Trencsényi Balázzsal, Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel és Mezei Balázzsal be szélget Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszél getés a megbocsátásról 27/118

Tuboly Ádám Tamás: Newton új megvilágításban.

Zemplén Gábor Áron könyvéről 79/127

Turgonyi Zoltán: A természetjog mint mérce szüksé-

gessége 36/171

Szalai Ákos és Balás Gábor beszélget Iványi Györggyel,

Kajner Péterrel, Tosics Iván nal és Vecsei

Miklóssal: Kerekasztal-be szélgetés Budapestről

32/177

Ugrai János: Egy „liberális” oktatáspolitikus a 18.

század végén. Karl Anton von Martini tanügyi

munkássága 56/45

Ungváry Krisztián: „Árjásítás” és „modernizáció”.

Adalékok Imrédy Béla miniszterelnöki működésé-

hez és a zsidótörvények geneziséhez 26/3

Utasi Ágnes: Középosztályi elméletek, alakuló magyar

középosztályok 7/3

Utasi Ágnes: A társadalmi integráció és szolidaritás

alapjai: a bizalmas kapcsolatok 24/3

Vaderna Gábor: Jó igazgatás, közbátorság és boldog-

ság. Gróf Dessewffy József nézetei a sajtószabad-

ságról 51/85

Vaderna Gábor: A Hamvvévő filozófiája.

A Hitel-vita eszmetörténeti helyéhez 55/43

Valuch Tibor: A történeti parasztság változásai az

1960-as években 27/3

Vámos Dominika: Mai banképítészetünk 11/45

Varga Júlia: Belátás, akarat és anyagi teher bíró-

képesség 8/165

Varga Krisztián: Hobbes 20. századi kritikusai 49/27

Varga Krisztián: A politikai eszmetörténet marxi

kontextusa. Thomas Hobbes mint gondatlan mar-

xista? 52/103

Varga Péter András: A filozófiai biográfiaírás mű-

vészete. Szalai Zoltán: Im Schatten Heideggers. Einführung zu Leben und Werk von Wilhelm Szilasi 84/125

Vári György: „Hogy tűz ne hulljon Szodomára” 74/5

Večernik, Jiři: Gazdasági nehézségekés politikai atti-

tűdök 3/22

Vecsei Miklóssal, Iványi Györggyel, Kajner Péterrel és Tosics Ivánnal Balás Gábor és Szalai Ákos beszél-

get: Kerekasztalbe szélgetés Budapestről 32/177

Veczán Zoltán: Honnan hová? Kis térkép a digitális

médiához. Andok Mónika (szerk.): Digitális mé-

dia és mindennapi élet 81/147

SZÁZADVÉG XXXIXÚJ FOLYAM, 1–84. SZÁM

Verein für Socialpolitik: Vita a nemzetgazdaság pro-

duktivitásáról, 1909 40/91

Veress József: Trükkös tükrök 4/140

Veszelszki Ágnes: Az álhírek extra- és intralingvális

jellemzői 84/51

Vicsek Lilla – Nagy Beáta: Mit ér a női vezető szava?



Voegelin, Eric: A politikai vallások 59/27

Vörös Boldizsár: „Hiszen Guszev nem is létezett.” Egy

kultusz lerombolása az 1950-es évek közepétől az

1990-es évekig 49/127

Vörös Katalin: Az iparoktatás külföldön 83/81

Windhager Ákos: Négy próféta a saját hazájában.

Három esszé az 1956-os forradalom zenei jelenlé-

téről (1952–1982) 79/23

Zakar Péter: Isten és a szabadság 1848–49

Magyarországán. A forradalom és szabadságharc

liberális egyházi megközelítései 21/69

Zapf, Wolfgang: A változás kétféle sebessége a kelet- és

a nyugatnémet fejlődésben 1/19

Zapf, Wolfgang: Hogyan vonhatjuk meg a német egye-

sítés mérlegét? 22/3

Zeidler Miklós: A modern sport a nemzet szolgálatá-

ban a 19. századi Magyar or szá gon 42/71

Zemplén Gábor: Az eszmetörténet szakadásai és a tu-

domány racionalitása. Avagy milyen perspek tívák-

ból nem látszanak a paradigmák? 55/3

Zemplén Gábor: Ha nem látjuk be egy komplex rend-

szerről, hogy az az, akkor nincsen 77/79

Z. Karvalics László: Megújíthatja-e az információs né-

zőpont az írástörténet-írást? 70/5

Zóka Péter: Robert Zimmermann élete, munkássága

és Alexander Bernáttal való kapcsolata 65/45

Zöldi Blanka: Bonyolult, de megmagyarázható.

Megnyugtató felfedezőút a tinik online világában

72/111

Zuh Deodáth: Korszerűség, transzcen den taliz mus,

zárójelbe tett tudomány. Edmund Husserl hatva-

nas évekbeli recepciójának helye a magyarországi

filozófiai életben 63/87

Zsinka László: Európa „kiüresedése” 81/67

Zsolnai József: Tényleges alternativitás he lyett ismét

„pedagógiai változásipar” 8/172

repertórium - szazadveg.hu · adatainak szisztematikus torzításai 8/3 Újra írt emlékezet k....

Documents