11.sz. melléklet

Dabasi Tagintézmény

pedagógiai programja

2019.

Hatályba lép: 2019. szeptember 1.

Kácsándiné Kottász Katalin

intézményvezető

1. Utazó gyógypedagógusi hálózat .......................................................................................................... 3

1.1. Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenysége ................................................................... 3

1.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja és feladata ......................................................... 3

1.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők ............................................ 3

2. Ellátottak köre ..................................................................................................................................... 4

2.1. Tanulásban akadályozott tanulók ellátása .................................................................................... 4

2.2. Látássérült tanulók ellátása .......................................................................................................... 4

2.3. Hallássérült tanulók ellátása ......................................................................................................... 5

2.4. Beszédfogyatékos tanulók ellátása ............................................................................................... 6

2.5. Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók ellátása .................................................. 7

2.6. Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók ellátása .................................................................... 7

2.7. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók ellátása ................................................................... 8

3. Az ellátás feltételei ............................................................................................................................ 10

3.1. Az utazótanári hálózat személyi feltételei .................................................................................. 10

3.2. Tárgyi feltételek ......................................................................................................................... 10

3.3. Az ellátás formája ....................................................................................................................... 10

3.4. Az ellátás helyszíne .................................................................................................................... 10

3.5. Az ellátás időkerete .................................................................................................................... 10

3.5. Az ellátás tervezése .................................................................................................................... 10

4. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó gyógypedagógus feladatai ............. 11

4.1. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos feladatok ................... 11

4.2. A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok .......... 11

4.3. Szakmai felkészültség ................................................................................................................ 11

4.4. Szülőkkel való kapcsolattartás ................................................................................................... 11

4.5. Az integráló intézmény pedagógusaival történő kapcsolattartás ................................................ 12

5. Esélyegyenlőség ................................................................................................................................ 12

1. Utazó gyógypedagógusi hálózat

Az utazó gyógypedagógusi hálózat feladata a sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai

ellátása. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő

gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,

érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés

fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd (

(2011.évi CXC. törvény 4§, 25.).

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében

állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban

részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.

A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében

foglaltak szerint kell biztosítani. (2011.évi CXC. törvény 47. § (1)

1.1. Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenysége

Az utazó gyógypedagógiai hálózat fő tevékenysége az integráltan oktatott sajátos nevelési

igényű tanulók komplex habilitációs, rehabilitációs ellátása; továbbá a sajátos nevelési igényű

tanulókat befogadó iskolákban az integrált nevelést, oktatást segítő környezeti feltételek

kialakításának segítése.

1.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja és feladata

a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy

sérült funkciók korrekciója;

a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében;

a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása;

a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása;

az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakítása és fejlesztése;

az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni

tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

1.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

a fogyatékosság típusa, súlyossága;

a fogyatékosság kialakulásának ideje;

a sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs

műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei;

a szociális környezet hatásai;

valamint igény a társadalmi integrációra.

2. Ellátottak köre

A Gyömrői Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola,

Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Fejlesztő Nevelés - Oktatást Végző Iskola Dabasi

Tagintézménye utazó gyógypedagógusi hálózata a Monori Tankerület Dabasi járásának

általános iskoláiban nevelt, oktatott, érvényes szakértői véleménnyel rendelkező sajátos

nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált ellátását biztosítja.

2.1. Tanulásban akadályozott tanulók ellátása

Tanulásban akadályozott gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra

visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán

tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.

(32/2012. EMMI rendelet, 5.1)

A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az enyhén

értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja.

A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók

korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási

technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és

a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. (32/2012. EMMI rendelet, 5.6)

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei:

- kommunikáció (beszédészlelés, beszédértés, aktív és passzív szókincs, verbális kifejező

készség);

- vizuális differenciálás, észlelés, figyelem, emlékezet;

- auditív, verbális differenciálás, észlelés, figyelem, emlékezet;

- gondolkodási funkciók (ezen belül matematikai gondolkodás);

- motorikus képességek;

- orientációs képesség;

- szociális kompetencia;

- nyelvi készségek; képességek és olvasás, szövegértés.

Ezeket a kompetenciákat a különböző pedagógiai eljárások összehangolásával fejlesztjük.

2.2. Látássérült tanulók ellátása

A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult

állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét,

személyiségét. Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek

látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan

(szemüveggel) is 0-0,33 (látásteljesítmény 0-33%) közötti. Látássérült az a tanuló is, akinek a

látótere - tekintése fixációs pontjától mindkét irányban legfeljebb 10°, azaz teljes szélességében

legfeljebb 20°. (32/2012. EMMI rendelet, 3.1)

A látássérülés súlyosság szerinti csoportosítása:

vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0);

aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők,

ujjolvasók, nagytárgy-látók (vízus: fényérzés -0,1);

gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a

csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1-0,33).

A vak, valamint a látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó tanulókat elsősorban a

tapintó-halló életmód; a látásukat praktikusan jól használó aliglátó tanulókat és a gyengénlátó

tanulókat a látó-halló (tapintó) életmód jellemzi. (32/2012. EMMI rendelet, 3.1)

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei:

az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése (pl. hallás);

a meglévő látás megőrzése, fejlesztése (látásnevelés), optikai segédeszközök

használata;

beszédhiba-javítás; a nyelvi, kommunikációs készségek fejlesztése;

speciális IKT ismeretek átadása (pl. gépírás, nagyító-, beszélő szoftverek, laptop

használat);

intenzív mozgásfejlesztés;

életviteli technikák

- a közlekedést, tájékozódást segítő ismeretek konkrét élethelyzetekben történő

elsajátítása, alkalmazása (tájékozódás-, és közlekedéstanár segítségével a fehér

bot technikájának elsajátítása); környezetkialakítás,

- mindennapi tevékenységek (önkiszolgálás, háztartás stb.),

- a speciális tan- és segédeszközök használatának gyakoroltatása;

a tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek,

eszközök, módszerek biztosítása.

2.3. Hallássérült tanulók ellátása

A hallássérült tanulónál, a hallás hiánya vagy csökkenése miatt, a szokásostól eltérhet a nyelvi

kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és

használata, hangzó beszéd) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és a

teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív

fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával,

melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet. (32/2012. EMMI rendelet, 4.1)

A hallássérülés súlyosság szerinti csoportosítása:

A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség áll fenn (a beszédhangok

frekvenciatartományában mért hallásveszteség 90 dB-nél nagyobb). Ennek

következménye a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának

súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános

akadályozottsága.

A nagyothalló tanulónál a beszédhangok frekvenciatartományában mért hallásveszteség

30-45 dB közötti (közepes nagyothallás: a beszédhangok frekvenciatartományában mért

hallásveszteség 46-65 dB közötti; súlyos nagyothallásnál a beszédhangok

frekvenciatartományában mért hallásveszteség 66-90 dB közötti). A nagyothalló

tanulónál a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában

és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat

megközelítésének szintjéig terjedhet.

A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlearis implantált) hallássérült

tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai

értelemben közel ép beszédhallás mérhető. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a

beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A beszédértés, a hangzó beszéd

fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos

színtere az ép hallásúak környezetében van, szurdopedagógus jelenlétével, de az

integrációjukra csak alapos pedagógiai diagnózis után kerülhet sor.

A hallássérültek „diszfázia típusú” társuló tanulási zavara a halmozott fogyatékosság egy

speciális változata. Összetett tüneti képe súlyosabb fokú nyelvi- és beszédfejlődési

akadályozottságban, diszpraxiás és szenzomotoros integrációs zavarra utaló pszichomotoros

jellemzőkben nyilvánul meg. A specifikus nyelvi zavar, valamint a kísérő pszichomotoros

tünetek változatos formában, sajátos összetételben jelennek meg a hallási fogyatékosság

enyhébb vagy súlyosabb mértéke mellett. (32/2012. EMMI rendelet, 4.1)

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei:

a többségi pedagógiai és társadalmi környezetbe való integrálás elősegítése;

kommunikációra képes nyelvi szint elsajátítása;

hallásmaradványok aktivizálása;

hallási figyelem és differenciálási készség fejlesztése;

akusztikus differenciáló készség fejlesztése;

beszédhallás fejlesztése;

hangos beszéd elemeinek megértése és az érthető kiejtés kialakítása, az artikuláció

fejlesztése.

2.4. Beszédfogyatékos tanulók ellátása

Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer

szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai

képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus

fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. (32/2012.

EMMI rendelet, 7.1)

A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei nyelvi fejlődési zavar esetén:

mozgások (beszédmozgások és finommotorika);

grammatikai rendszer rendezése, fejlesztése, verbális munkamemória;

a beszédre irányuló figyelem és emlékezet;

aktív és passzív szókincs;

verbális és nonverbális kifejezőkészség;

gondolkodási stratégiák;

beszédészlelés és -megértés;

olvasás/írás/helyesírás.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei olvasás/írás/helyesírás tanulási zavara,

verbális tanulási zavar esetén:

mozgáskoordináció és ritmusérzék;

iránydifferenciálás, téri észlelés;

beszédészlelés;

fonológiai tudatosság;

tévesztett betűk differenciálása, folyamatos olvasás automatizálása;

beszédemlékezet és figyelem;

szövegértés;

grafomotoros, valamint írás- és helyesíráskészség.

(32/2012. EMMI rendelet, 7.2.6.2)

2.5. Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók ellátása

Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett vagy

szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt jelentősen és maradandóan akadályozott,

melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.

(32/2012. EMMI rendelet, 2.1)

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei:

a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar (beszédzavar,

figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros

tempó lassúsága stb.) megszüntetése, csökkentése, kompenzálása;

a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, mivel a szenzomotoros zavar

dyslexiához, apraxiához vezethet és ez tanulási problémákat idézhet elő;

a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrendbe

iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés tornateremben és szabadtéren, uszodában,

fizikoterápiás helységben;

a mozgásszervi diagnózis szerinti technikai eszközzel támogatott írásbeli kommunikáció,

speciális gépírás (gépi írás), infokommunikációs eszközök használatának megtanítása,

amely akkor indokolt, ha a tanuló nem tudja iskolai munkáját kézírással végezni;

speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre, az önrendelkező

életformára.

2.6. Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók ellátása

Az autizmus spektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos

gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben

nyilvánul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget

igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos

hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas

viselkedés-szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen

képességprofil. (32/2012. EMMI rendelet, 8.1.1)

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység területei:

elemi szociális-kommunikációs készségek;

viselkedésproblémák (dührohamok; auto- és heteroagresszió, sztereotip viselkedések);

figyelem;

gondolkodási készségek,

énkép, önismeret;

érzékelés; érzékszervek és testhasználat;

nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása;

elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók;

önkiszolgálás, önellátás;

saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata;

lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása;

szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása;

viselkedési szabályok elsajátítása.

(32/2012. EMMI rendelet, 8.3)

2.7. A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók ellátása

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az

iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális

képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni

sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést,

gyógypedagógiai segítséget igényelnek. (32/2012. EMMI rendelet, 9.1)

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulókra jellemző specifikus tanulási és viselkedési

zavarok:

diszlexia (az olvasási képesség zavara),

diszortográfia (a helyesírási képesség zavara),

diszkalkulia (a számolási képesség specifikus zavara)

diszgráfia (az írás grafomotoros jellemzőinek zavara) és diszpraxia,

kevert specifikus tanulási zavarok;

hiperaktivitás és figyelemzavar;

szocio-adaptív folyamatok zavarai.

(32/2012. EMMI rendelet, 9.1)

A, Diszlexia terápia feladatai:

- a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság,

- a rövid távú emlékezet,

- az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése,

- a testséma biztonságának kialakítása,

- az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű,

hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-

szintetizáló módszerrel,

- az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

- a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

- az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

- az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával,

gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával,

- speciális olvasástanítási program alkalmazása,

- az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.

(32/2012. EMMI rendelet, 9.2.2.1)

B, Diszortográfia terápia feladatai:

- a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség,

- a rövidtávú emlékezet fejlesztése,

- a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása,

- a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése.

(32/2012. EMMI rendelet, 9.2.2.2)

C, Diszgráfia terápia feladatai:

- a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra,

- a testséma biztonságának kialakítása,

- a vizuomotoros koordináció fejlesztése,

- az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás,

másolás, önálló írás kivitelezés),

- a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése,

sikertudat kialakítása.

(32/2012. EMMI rendelet, 9.2.2.3)

D, Diszkalkulia - a számolási képesség specifikus zavara- terápia feladatai:

- a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése,

- matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása,

- a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése,

- a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése,

- a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása,

- a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,

- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

- a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe

helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök

használata, a képi, vizuális megerősítés,

- a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított,

megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása,

- a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása,

- az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.

(32/2012. EMMI rendelet, 9.2.2.4)

E, Hiperaktivitás és figyelemzavarok- terápia feladatai:

- team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés,

- speciális figyelem-tréning,

- a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,

- fokozott egyéni bánásmód,

- az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése,

- feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése,

- motiválás, sikerélmény biztosítása.

(32/2012. EMMI rendelet, 9.2.2.5)

F, Szocio-adaptív folyamatok zavarai- terápia feladatai:

- a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése,

- a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított

idői keretek rendszeres alkalmazása,

- önértékelési képesség fejlesztése,

- sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása,

- együttműködés a családdal és más szakemberekkel,

- A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

(32/2012. EMMI rendelet, 9.2.2.5)

3. Az ellátás feltételei

3.1. Az utazótanári hálózat személyi feltételei

A fogyatékosság típusának megfelelő végzettségű gyógypedagógus.

3.2. Tárgyi feltételek

fejlesztő szoba, melyet az intézmények biztosítanak,

fejlesztő eszközök, melyek egy részét a többségi intézmények biztosítják a 20/2012.

(VIII. 31.) EMMI rendeletnek megfelelően,

fejlesztő eszközök, melyek egy részét a Tagintézmény biztosítja.

3.3. Az ellátás formája

egyéni foglalkozás;

kiscsoportos foglalkozás.

3.4. Az ellátás helyszíne A Dabasi Járásban tartozó általános iskolák.

3.5. Az ellátás időkerete Heti rendszerességgel a törvény (2011. évi CXC. törvény, 6. számú melléklet) által előírt

óraszám. Az utazó gyógypedagógus órarendjének összeállításánál figyelembe vesszük a

tanulók egyéni sajátosságait, képességeit, valamint a többségi intézmények helyi sajátosságait.

3.5. Az ellátás tervezése Az utazó gyógypedagógusi hálózat szakmai protokollja alapján.

4. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelését segítő utazó

gyógypedagógus feladatai

4.1. A sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló megismerésével kapcsolatos

feladatok

szakértői vélemény értelmezése, megbeszélése a többségi pedagógusokkal;

hospitálás az osztályban a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló jobb megismerése

érdekében;

a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló diagnosztikai mérésének elkészítése;

a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítése;

a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló beilleszkedésének segítése, segítségnyújtás a

többségi tanulók érzékenyítésében.

4.2. A sajátos nevelési igényű tanulóval/gyermekkel kapcsolatos adminisztrációs

feladatok

Egyéni fejlesztési terv készítése (T-052/2013);

Elektronikus napló (KRÉTA) vezetése a foglalkozások anyagáról, a tanulói hiányzásokról;

A tanulói hiányzások jelentése az integráló intézmények felé;

A tanulók iratanyagának kezelése (szakértői vélemények; diagnosztikus mérések; egyéni

fejlesztési tervek; szülői konzultációs űrlapok; pedagógiai vélemények; hivatalos iratok,

feljegyzések).

4.3. Szakmai felkészültség

Folyamatos önképzés, tanfolyamokon és szakmai konferenciákon való részvétel; aktuális

szakirodalom követése és felhasználása; kapcsolattartás szakmai bizottságokkal.

4.4. Szülőkkel való kapcsolattartás

tanácsadás fogadóóra keretében, előzetes egyeztetés alapján;

segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében;

tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről;

rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan;

javaslattétel a gyermek/ tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására;

segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában, tájékoztatás a speciális eszközök

beszerzési lehetőségeiről;

igény szerint többségi intézmények által szervezett szülői értekezleteken, fogadóórákon

való részvétel.

4.5. Az integráló intézmény pedagógusaival történő kapcsolattartás

beszélgetések

esetmegbeszélések

team-megbeszélések

konzultációs lehetőségek biztosítása.

5. Esélyegyenlőség

A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat a gyermekek, tanulók egyéni szükségleteinek

megfelelően, sérülésspecifikus ellátásuk biztosítása érdekében egyéni vagy homogén

kiscsoportos foglalkozások formájában valósulnak meg.

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

bevezette a köztársasági esélyegyenlőségi programot. A program célja, hogy az élet valamennyi

területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok

tagjainak esélyegyenlőségét.

Az integráló intézményekben a rehabilitációs foglalkozások során a feladatok kiemelt

jellemzője a problémaközpontúság, a kíváncsiság felkeltése, a megértés élményének elérése. A

fejlesztő feladatok tanulói tevékenységre épülnek, a feladatokhoz cselekvéssor, tanulói

magatartás-, illetve tevékenységrendszer társul. A gyógypedagógusnak a rehabilitációs

tevékenységek vezetése során figyelembe kell vennie az alábbi esélyegyenlőségre vonatkozó

alapelveket:

differenciált óratervezés/vezetés

megfelelő módszerek és stratégiák kialakítása és alkalmazása

egyéni bánásmód alkalmazása

a folyamatos motiváció biztosítása

tehetség felismerése, kibontakoztatásának elősegítése

szükség esetén a pedagógusok és csoporttársak szociális érzékenyítése.