az emlékezés torzításai
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Az emlékezés torzításai. 1. Torzítás az információfelvétel során 1.1 Korlátozott mennyiségű információ kódolása 1.2 Az asszociációk torzító hatása Deese ’59, Roediger-McDermott ’92, 97 2. Torzítás felidézéskor 2.1 Befolyásolás kérdésekkel Loftus és Palmer ’79 2.2 Retrospektív eltérés - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT

Az emlékezés torzításai• 1. Torzítás az információfelvétel során
– 1.1 Korlátozott mennyiségű információ kódolása
– 1.2 Az asszociációk torzító hatásaDeese ’59, Roediger-McDermott ’92, 97
• 2. Torzítás felidézéskor
– 2.1 Befolyásolás kérdésekkel
Loftus és Palmer ’79
– 2.2 Retrospektív eltérés
– 2.3 Álemlékek (a követkeő diákon)
• Magyarázat: Sémák, forrás amnézia


• Spanos et al. A ksz-eknek az mondták, a kiváló szem-kéz koordinációs és vizuális explorációs képességeik valószínűleg azért vannak, mert a kórházban, ahol születtek, ingergazdag környezetet teremtettek, pl. mobil. A kísérletben azt szeretnék vizsgálni, hogy ez tényleg így van-e (ezt mondták a ksz-eknek). Az egyik csoportnál kor regressziót, a másiknál irányított memória újra struktúrálást végeztek( kor regresszió plussz képzlet).
• Eredmény: kor regr.csoport 70%-a, az írányított 95%-a tudott 1 napos korából „felidézni”. Pl. a mobilra a ksz-ek 56%-emlékezett.
49% úgy vélte, ezek valódi emlékek és 16% vélte úgy, hogy ez csak fantáziálás.

A picture is worth a thousand lies: Using falsephotographs to create false childhood memories
K. A. WADE, M. GARRY,J. D. READ, D. S. LINDSAY Psychonomic Bulletin & Review2002, 9
(3), 597-603


Kontextusfüggő emlékezet
• Külsö környezet
• Belső környezet– hangulati állapot - elfojtás, interferencia; tárolás
alatti és előhivás alatti hangulati hatások

A külső környezet hatása felidézésre
• Bower és matsai. Amikor a tanulás és a felidézés ugyanabban a környezetben történik, a felidézési teljesítmény jobb, mint akkor, ha a felidézés a tanulástól eltérő környezetben történik.
• Tanulás és felidézés a víz alatt és a parton• Tanterem• Másik személy nem felismerése más terepen

A hangulati állapot hatása
• Elfojtás
• Tárolás alatti hatások
• Előhívás során fellépő hatások

Elfojtás
• Zeller 1950 aszemélyek értelmetlen szótagok listáját tanulták egy adott kritérium teljesítéséig, majd ezután pszichomotoros feladatot kaptak. A kísérleti csoportnál ezt manipulálták úgy, hogy ne sikerüljön.
• Kísérleti személyeit ezután arra kérte, hogy idézzék fel a megtanult listát.
• Zeller feltételezése az volt, hogy a hibázások okozta kellemetlenség szorongást kelt, ami azután az értelmetlen szótagok tanulásának élményére is átterjed. Az elfojtás hipotézisnek megfelelően, a szorongást átélő személyek kevesebb szótagot tudtak felidézni, mint a kontroll személyek.
• A későbbiekben a szorongó páciensek is sikeresen teljesíthették a pszichomotoros feladatot, ami után ugyanannyi értelmetlen szótagot idéztek fel, mint a kontroll csoport tagjai.

• Wilkinson és Cargill (1955) a résztvevőket arra kérték, hogy olvassanak el, majd később idézzenek fel egy történetet, aminek témája vagy ego-fenyegető (egy fiú azt álmodta, hogy anyjával aludt, majd felmászott egy lombokkal körülölelt templomhoz) vagy semleges volt (a fiú azt álmodta, hogy bátyjával aludt, majd egy tó felé sétált).
• Az ego-fenyegető történetben sugallt Ödipusz-komplexus feltehetően csak a férfiaknál hat.
• Az elfojtás hipotézisnek megfelelően, csak a férfi kísérleti személyek idéztek fel kevesebbet az ego-fenyegető, mint a semleges történetből.
Elfojtás…..

A tárolás alatti hangulati hatások
• Az emberek a hangulatukkal konzisztens információból többet jegyeznek meg, mint abból, ami a hangulatukkal nem egyeztethető össze. Ezt a hatást hangulati hangulati szelektivitásszelektivitásnak vagy hangulati hangulati kongruenciákongruenciának hívják.

• Bower, Gilligan és Monteiro (1981) vizsgálatuk során a kísérleti személyeket boldogságra ill. szomorúságra hipnotizálták, majd két kitalált figuráról, Jack-ről és Andre-ról szóló történetet olvastattak velük.
• Jack boldogtalan karakter, akivel meglehetősen lehangoló dologok történnek, míg Andre vidám, számos pozitív élményben van része.
• A kísérleti személyek 24 órával később felidézték a történetet, semleges hangulatban.
• Azok a személyek, akikben szomorúságot indukáltak, többre emlékeztek a szomorú Jack, a boldogságra hipnotizáltak pedig inkább a vidám Andre élményeire.
• Az indukált hangulat nem befolyásolta a felidézés mennyiségét. A szomorú és a boldog személyek ugyanannyi tényre emlékeztek.

Hangulati állapotfüggő memória
• Chaplin
• Sirhan