neveléstudományi ma -as tantervhez 1. (the social and ... fileneveléstudományi ma -as tantervhez...

Neveléstudományi MA tematikák a 2017/18-as tantervhez

Törzsképzés

1. A neveléstudomány társadalomelméleti és antropológiai alapjai (The social and anthropological bases of educational sciences)

Cél

A hallgatók kapjanak átfogó képet a neveléstudomány társadalomtudományi társdiszciplínáiról, és azokról az alapvető társadalomelméleti és antropológiai megközelítésekről, elméletekről, amelyek a neveléstudományt megalapozzák. Sajátítsanak el továbbá egy olyan szemléletet, amely a neveléstudomány kérdéseit szélesebb tudományos és társadalmi keretben képes látni. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

Átfogóan ismeri a neveléstudomány és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és problémamegoldási módszereit.

Tisztában van a fontosabb társadalomelméleti és antropológiai megközelítésekkel. képesség:

A neveléstudomány és társdiszciplínák köréből származó információk gyűjtésében, hazai és nemzetközi adatbázisok kezelésében releváns nézőpontok szerint képes választani, ezeket feladataiban felhasználni, önállóan alkalmazni.

Alkalmazza az interdiszciplináris modelleket, képes egy adott probléma több szempontú elemzésére, ami a reális helyzetértelmezést és a konkrét szituációkban történő hatékony alternatív megoldásokat is lehetővé teszi.

Elemzéseiben alkalmazza a multi- és interkulturális szemlélet összefüggéseit, ezeket kezdeményezően hasznosítja munkájában.

Képes értelmezni a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző álláspontok argumentumait, képes azokat interpretálni.

attitűd:

Szakmai identitásában fontosnak tartja a társadalomtudományi nézőpontot, nyitott a neveléstudomány interdiszciplináris megközelítésére.

Törekszik a széleskörű szakmai együttműködésre, a problémahelyzetekre nyitott és megfontolt, képes azok professzionális megítélésére.

Szakmailag megalapozott kritikai szemlélettel rendelkezik, és elkötelezett az érték- és tudásalapú szakmai elemzések iránt.

Értékelő, értelmező reflektivitással közelít a gyakorlat és elmélet kapcsolatához. Megalapozott szakmai kritikát fogalmaz meg, saját véleményét meggyőzően és szabatosan fejti ki, szakmai vitákban érvelni tud.

Elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új szakmai eredmények megismerésére, munkájában való hasznosítására és azok értékelésére.

autonómia-felelősségvállalás:

Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait.

Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni.

Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre.

Szakmai meggyőződésen alapuló önálló döntéseket hoz, prioritásként kezeli a kutatásalapú véleménynyilvánítást és tevékenységet.

Tartalom

Fő tartalmi, tematikai egységek

A pedagógiai alapkérdések (az ember nevelhetősége, a nevelés szükségessége) és antropológiai válaszok (Gehlen, Portman, Scheler, egyéb antropológiák), antropológiai elméletek az emberi gondolkodás fejlődéséről és a kultúra evolúciójáról (Merlin Donald szakaszolása: epizodikus, mimetikus, mitikus, modern).

A kulturális jelrendszerek kultúrszemantikája, a tudástárolás, a tudás- és értékközvetítés különböző „pedagógiai antropológiai” technikái: rítus, rituálé, hagyomány, ünnep, tér- és időkeretek, liminalitás és határátlépések (van Gennep, Turner, Connerton), a test antropológiája és a performativitás, a fegyelem struktúraképző ereje, a generációs viszonyok, gyermek- és ifjúsági kultúrák.

Különböző társadalomtudományos irányzatok pedagógiailag releváns elméletei a szocializációról és az iskoláról: a) Mead: szimbolikus interakcionizmus, b) Parsons: cselekvéselméleti rendszerelmélete és Luhmann: autopoetikus rendszerelmélete, Lévi-Strauss: strukturalizmus, c) Schütz: fenomenológiai elmélete, d) Habermas, Frankfurti Iskola: kritikai elmélet, e) jelentősebb posztmodern újstrukturalista irányzatok: Bourdieu, Foucault, Beck, Butler.

A neveléstudomány alapfogalmai - rendszerező áttekintés (kultúra, enkulturáció, tanulás, nevelés, oktatás, képzés, művelődés, szocializáció) azok antropológiai, neveléselméleti, szociológiai értelmezési keretei.

Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli)

Önálló szakirodalom feldolgozás.

Szemináriumi dolgozat a kurzushoz kapcsolódó szabadon választott témából, önálló témafeldolgozás

Tanítási módszerek

Előadás, önálló hallgatói munka, hallgatói referátumok.

Értékelési rendszer

Követelmények

A tárgyalt témakörök átfogó ismerete.

A témához kapcsolatos szakirodalmi források önálló feldolgozása.

A dolgozat készítése egy szabadon választott témából. Értékelés módja

Kollokvium

Értékelés szempontjai

Az órai aktivitás

A dolgozat tartalmi és formai elemeinek minősége

Az elméleti vizsga legalább elégséges szintű teljesítése

Irodalom

Donald, M. (2002): Az emberi gondolkodás eredete. Osiris, Budapest.

Habermas, J. (2011): A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest.

Kron, F. W. (1997): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest.

Mészáros György (2014): Szubkultúrák és iskolai nevelés. Narratív, kritikai pedagógiai etnográfia. Gondolat Kiadó, Budapest.

Morel, J., Bauer, E., Meleghy Tamás, Niedenzu, H-J., Preglau, M. és Staubmann, H. ( 2000, szerk.): Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó, Budapest.

Németh András (2014): Emberi idővilágok – pedagógiai megközelítések. Gondolat Kiadó, Budapest.

Somlai Péter (1997): Szocializáció. Corvina, Budapest.

Szabolcs Éva (2009, szerk.): Ifjúkorok, gyermekvilágok I. Eötvös József Kiadó, Budapest, 75–93.

Wulf, Ch. (2007): Az antropológia rövid összefoglalása. Enciklopédia, Budapest.

Zentai V. (1998, szerk.): Politikai antropológia. Osiris, Budapest.

2. A neveléstudomány szaknyelve (Professional Language of Education)

Cél

A kurzus célja: A hallgatók bevezetést kapjanak a szaknyelvbe, tájékozottságra tegyenek szert a tudományterület szakirodalmában, gyakorlatot szerezzenek szakmai szövegértésben, szövegprodukciókban. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

Ismeri a neveléstudomány szaknyelvét anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Érti a kommunikáció általános elméleteit, alkalmazásának formáit vertikális és horizontális irányban

Érti az online kommunikáció fontosságát, ismeri a modern kommunikáció tereit, lehetőségeit. attitűd:


Értékelő, értelmező reflektivitással közelít a gyakorlat és elmélet kapcsolatához. Megalapozott szakmai kritikát fogalmaz meg,

képesség:

Magas szintű szakmai kommunikációra képes szóban és írásban, ehhez alkotó módon alkalmazza a web-es információszerzési technikákat. Képes egy idegen nyelven magas szintű szakmai szövegértelmezésre és alapszintű szakmai kommunikációra.



Felelősséget vállal saját kommunikációjáért és annak folyamatos fejlesztéséért.


Kurzus tartalma


A hallgatók megismerkednek a neveléstudományok, a modern társadalomtudományok legfontosabb hazai és nemzetközi szakfolyóirataival, a szaknyelv jelentőségével a társadalom életében, a szakmai nyelvhasználat jellemzőivel.

Tanulmányozzák a szakmai kommunikáció szempontjából fontosabb nyelveken (angol, német, francia) a neveléstudományok szakirodalmát; a szakmai közéletben, fórumokon alkalmazott formai és tartalmi publikációs követelményekről tájékozódnak.

A neveléstudományban használatos tudományos műfajok (értekezés, esszé, recenzió) jellemzői

Publikációs stílus, hivatkozás. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli)

Csoportmunkában hazai és külföldi szakmai folyóiratok bemutatása, jellegzetességeik kiemelése

Páros munkában egy tanulmány bemutatása, szakmai nyelvhasználatának végigkövetése, értelmezése.

Csoportmunkában ismerkedés a recenzió, értekezés, esszé műfajával.

Egyénileg recenzió írása.


Előadás, magyarázat, megbeszélés

Csoportmunka támogatása

Beszélgetés-, vitavezetés


Követelmények

Választott tanulmány bemutatása, szakmai nyelvhasználatának végigkövetése, értelmezése (prezentáció készítése páros munkában).

Recenzió készítése (egyéni, írásbeli munka).

Értékelés módja

Gyakorlati jegy Értékelés szempontjai

A szaknyelv használatának pontossága.

A recenzió műfai jellegzetességeinek megfelelés.

A publikációs stílus használata.

Irodalom

Báthory Zoltán és Falus Iván (1997, szerk.): Pedagógiai Lexikon. Keraban, Budapest. [szócikkek érdeklődés szerint]

Csapó Benő: (2005): A Magyar Pedagógia feladata a neveléstudomány fejlesztésében. Iskolakultúra, 15. 4. sz. 3–10.

Kurtán Zsuzsa (2003): Szakmai nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. [érdeklődés szerinti fejezetek]

Szabolcs Éva, Gavora, P. és Loesch, L. (2004): Angol – magyar – szlovák pedagógiai terminológiai szótár. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Vámos Ágnes (2005): A pedagógia és a nyelv. In: Kelemen Elemér és Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Műszaki Kiadó, Budapest. 45–63.

3. Pedagógiai szociálpszichológia (Educational social psychology)

Cél

A hallgatók megismerkedjenek a pedagógiai szociálpszichológiai szakirodalmakkal, ismerjék az alapfogalmakat, az ezek közötti összefüggéseket, a szociálpszichológiai kutatásokat és kritikáikat és a jelenségek vizsgálatának lehetőségeit. Fontos, hogy transzferálják iskolai jelenségekre a megbeszélt, illetve különböző módokon (pl. filmekkel) szemléltetett és tárgyalt jelenségeket, azaz ismerjék fel a hétköznapi és a pedagógiai színtereken felfedezhető szociálpszichológiai mozzanatokat, történéseket, ezek összefüggéseit, az egyes szociálpszichológiai jelenségek működésmódját. Továbbá legyenek képesek az elemzés során a pedagógiai szociálpszichológia terminusainak értő alkalmazására, problémafelvetésre, kérdések megfogalmazására, interpretálására, megoldásközpontú kezelésére, legyenek képesek árnyalt és mértéktartó következtetések megfogalmazására. Törekedjenek a problémamegoldások önálló, illetve esetmegbeszélésen keresztüli csoportos megoldásaira, jó gyakorlatok keresésére. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

Átfogóan ismeri a neveléstudomány és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és problémamegoldási módszere

Ismeri a nevelés-oktatás elméleti modelljeinek hátterét, a különböző elméleti paradigmák evolúcióját, rendszerbe tudja foglalni a multi- és interkulturális pedagógia nemzetközi megközelítéseit

Alapvető ismeretei vannak a pedagógia területén, a pszichológia nevelésben, oktatásban, emberi kapcsolatokban való alkalmazásáról.

Érti a kommunikáció általános elméleteit, alkalmazásának formáit vertikális és horizontális irányban

attitűd:


Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi. Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét.



képesség:



Differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben, és pedagógiai szituációkban, szakmai kommunikációs helyzeteket képes irányítani, moderálni.

Magas szintű szakmai kommunikációra képes szóban és írásban, ehhez alkotó módon alkalmazza a web-es információszerzési technikákat.





Tartalom


Szociálpszichológiai alapjelenségek és ezekhez kötődő kutatások pedagógiai terepen (elmélet és alkalmazás, módszerek mögötti elméleti háttér)

o Társas megismerés, a csoport megismerése. o Csoportalakulás, csoportfejlődés és vizsgálati lehetőségek. o Csoportkohézió, közösség, csoportfolyamatok (normák, a csoporthoz való viszony). o Kommunikációs jelenségek, meggyőzés, meggyőző kommunikáció. o Csoport és teljesítmény. o Attribúció. Attitűd, kognitív disszonancia. o Kooperáció és versengés. o Egyén, csoport, szervezet. o Érték és társadalomkép.

Szociálpszichológiai kutatások o A kutatás módszerei, lehetőségei.

Módszerek, gyakorlatok szociálpszichológiai háttérrel o Csoportok szervezése, tréninghelyzetek és a mögöttük álló háttér tényezők. o Reflektív team. o Esetmegbeszélés. o Resztoratív technikák.


Kisebb vizsgálat megismétlése.

Esszé írása, tesztek, kérdőívek kitöltése és elemzése.


előadás, megbeszélés,

reflektív módszerek,

filmelemzés.


Követelmények

A hallgatói előzetes tudást figyelembevevő írásbeli feladat: o egy pedagógiai szociálpszichológiai jelenségkörrel kapcsolatban kutatások, vizsgálatok

gyűjtése, rendezése; o egy témához filmgyűjtemény készítése; o más, önállóan kigondolt, a kurzusvezetővel egyeztetett feladat.

A megadott irodalomból félév végi zh.

A kurzus komplex kollokviummal, írásbeli és szóbeli vizsgarésszel zárul.

Értékelés módja

Kollokvium Értékelés szempontjai

Az elkészített munkákban szempontok megjelenítése, árnyaltságuk, kidolgozottságuk,

megfelelő hivatkozások,

tudományos szempontok érvényesítése,

szakmai nyelvhasználat a kollokvium során. A kötelező és a választható elem 40%-ban, a zh 60%-ban járul hozzá a jegy kialakításához. Akár a választható elem, akár a zh elégtelen minősítése a gyakorlati jegy elégtelenségéhez vezet. Három hiányzáson túl a kurzus nem teljesítettnek tekintendő.

Irodalom

Aronson, E. (2008): A társas lény, Akadémiai Kiadó, Budapest.

Buda Béla (2005): Csoportjelenségek a gyermek- és ifjúkorban; nevelési felhasználásuk. In: Balogh László és Tóth László (szerk.) Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből. Neumann Kht., Budapest. [URL: http://mek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0015/balogh_pedpszich0015.html]

Járó Katalin (2005): Szövetségben a közösséggel. In: Balogh László és Tóth László (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből. Neumann Kht., Budapest. [URL: http://mek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0017/balogh_pedpszich0017.html]

Kósáné Ormai Vera (2010): A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Mérei Ferenc (1998): Közösségek rejtett hálózata. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest.

Mészáros Aranka (2004): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. [megjelölt fejezetek]

Hewstone, M. és Stroebe, W. (2007, szerk.): Szociálpszichológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. [megjelölt fejezetek]

N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2011, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. [megjelölt fejezetek] [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_pszichologia_pedagogusoknak/index.html]

Seresné Busi Etelka (2015): Kooperatív csoportmunka. In: Seresné Busi Etelka és Hegedűs Judit (szerk.): Módszertani kézikönyv a pedagógia szakos tanári képzéshez. BME Tanárképző Központ, h. n. o. n. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_modszertani_kezikonyv_a_pedagogia_szakos_tanari_kepzeshez/MP/smpjs83g.htm]

Szekszárdi Ferencné (2005): A pedagógiai gyakorlat jellegzetes konfliktusai. In: Balogh László és Tóth László (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből. Neumann Kht., Budapest. [URL: http://mek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0019/balogh_pedpszich0019.html]

http://mek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0015/balogh_pedpszich0015.html



http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_pszichologia_pedagogusoknak/index.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_pszichologia_pedagogusoknak/index.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_modszertani_kezikonyv_a_pedagogia_szakos_tanari_kepzeshez/MP/smpjs83g.htm

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_modszertani_kezikonyv_a_pedagogia_szakos_tanari_kepzeshez/MP/smpjs83g.htm


4. A neveléstudomány tudományelméleti és kutatásmetodológiai alapjai (The theory and methodology of the research in educational sciences)

Cél

A neveléstudományos kutatás tudományelméleti és kutatás-metodológiai megalapozása. A kurzus célja: hogy a hallgatók megismerjék a modern neveléstudomány kialakulásának folyamatait, főbb irányzatainak ismeretelméleti hátterét, tudományelméleti és kutatás-metodológiai alapjait. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

Átfogóan ismeri a neveléstudomány és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és probléma megoldási módszereit.

Alaposan ismeri a neveléstudományi, társadalomtudományi kutatások kvalitatív és kvantitatív és kevert módszereit, eszközeit és ezek alkalmazási lehetőségeit és korlátait. Ismeri a kutatásra vonatkozó etikai normákat.

Tisztában van a neveléstudomány és határtudományai legújabb kutatási eredményeivel, a releváns pedagógiai innovációkkal, ezeket kritikusan elemzi, értelmezi.

attitűd:



Képes önálló szempontok szerint szakmai anyagok elkészítésére, kutatásai eredményeinek objektív bemutatására, elemzésére, és rövidebb szakmai tanulmányok önálló megírására.


képesség:





Szakmaközi kapcsolatokban szakmai értékeit-elveit képviseli, érvel mellette. autonómia-felelősségvállalás:




Kurzus tartalma


Az emberi megismerés és tudás sajátosságai – hétköznapi és tudományos megismerés filozófiai, antropológiai és pszichológiai jellemzői.

Tudományelméleti alapfogalmak (tudományelmélet, tudományszociológia, tudományfilozófia, elmélet, tudomány, tudás, ismeretelmélet, a megismerés formái).

A tudományos megismerés logikai struktúrái (fogalom, ítélet, állítás, logikai kategóriák és műveletek, mennyiség-minőség, viszony, tér idő stb.).

Tudományrendszertan – a tudományok főbb típusai és tipológiái, a neveléstudomány - helye a tudományok rendszerében: neveléstudomány (teória), pedagógia (technológia) – szaktudás (technika).

A neveléstudomány kialakulása, napjaink főbb nemzetközi modelljei és koncepciói.

A neveléstudomány tudománytipológiája (részdiszciplínái és társtudományai).

Klasszikus kutatás-metodológiai irányzatok, azok ismeretelméleti háttere és módszerelmélete (empíria, fenomenológia, hermeneutika, dialektika).

Poszt-pozitivista, kritikai és posztstrukturalista episztemológiák. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli)

Önálló szakirodalom feldolgozás. Tanítási módszerek



Követelmények



Értékelés módja


Az órai aktivitás

Az elméleti vizsga legalább elégséges szintű teljesítése

Irodalom

Berger, P. L. és Luckmann, T. (1998): A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest.

Bourdieu, P. (2005): A tudomány tudománya és a reflexivitás. Gondolat Kiadó, Budapest.

Horváth Dóra és Mitev Ariel (2015): Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest.

König, E. és Zedler, P. (1998, szerk.): Rekonstruktionen pädagogischer Wissenschaftsgeschichte. Deutscher Studien Verlag, Weinheim.

Kron, W. F. (1997): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest.

Kron, W. F. (1999): Wissenschaftstheorie für Pädagogen. Ernst Reinhardt Verlag, München és Basel.

Mészáros György (2010): Új episztemológiák kihívása a neveléstudományban. Iskolakultúra, 20. 1. sz. 14–33.

Németh András (2015): A neveléstudomány nemzetközi modelljei és tudományos irányzatai. Magyar Pedagógia, 115. 3. sz. 255–294.

Németh András (2015): Főbb tudományelméleti irányzatok, kutatási eredményeik és hatásuk nemzetközi és hazai neveléstudomány-tudománytörténeti kutatásokra. In: Németh András, Biró Zsuzsanna Hanna és Garai Imre (szerk.): Neveléstudomány és tudományos elit a 20. század második felében. Gondolat Kiadó, Budapest. 9–82.

Ropolyi László (2013, szerk.): Bevezetés a tudományfilozófiába. ELTE, Budapest. [URL: http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/bev_tudomanyfilozofiaba/index.html]

http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/bev_tudomanyfilozofiaba/index.html

5. Oktatási rendszerek természete (The theory of education systems)

Cél

A tanegység célja a hallgató támogatása a modern közoktatási rendszerek rendszerszintű problémavilágának megértésében. A hallgatók megismerik azokat az alapvető fogalmakat, összefüggéseket és elemzési eszközöket, amelyek segítségével képessé válnak az intézményes oktatás makro-társadalmi összefüggéseinek, valamint tágabb szervezeti és politikai környezetének elemzésére, az oktatási rendszerekben zajló változások okainak és várható hatásainak feltárására. A kurzus célja továbbá a hallgatók hozzásegítése az oktatás fejlődését alakító globális trendek megismeréséhez és jelenkori hazai oktatáspolitikai összefüggések jobb megértéséhez. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:


Ismeri a nevelés-oktatás elméleti modelljeinek hátterét, a különböző elméleti paradigmák evolúcióját, rendszerbe tudja foglalni a multi- és interkulturális pedagógia megközelítéseit.

Ismeri az oktatási rendszerek funkcióit, érti ezek kölcsönös összefüggéseit, ismeri és érti az oktatást érintő alapvető közpolitikai célokat.

Ismeri az oktatási rendszerek alapvető strukturális összefüggéseit

Átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, ismeri az oktatási rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit szakterülete és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit.

attitűd:




Kreatív megoldásokat keres adott témakörök mély megismerésére, a releváns kutatási módszerek alkalmazására, nyitott a kutatási kooperációra, felismeri a közös munka jelentőségét.


Képviseli a kommunikáció jelentőségét a pedagógiai és szakmai munkában, fontosnak tartja az informatikai eszközök adta lehetőségek kihasználását, elkötelezett idegen nyelvi képességeinek folyamatos fejlesztése mellett.


Motivált, kezdeményező innovatív fejlesztésekben, szerepet vállal szervezetében.

Szakmaközi kapcsolatokban szakmai értékeit-elveit képviseli, érvel mellette. képesség:



A hallgató képes a modern közoktatási rendszerek rendszerszintű problémáinak elemzésére, a közoktatási problémák tágabb gazdasági-társadalmi kontextusba történő behelyezésére.

A magyar közoktatás aktuális strukturális, irányítási, finanszírozási és tartalmi szabályozási problémáinak bemutatására és értékelésére.

A makro és mikro perspektívák megkülönböztetésére és ezek kombinálására.


autonómia-felelősségvállalás

A hallgató erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait.

A tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni.



Megbízható szakmai partner a különböző együttműködésekben, a kooperációban vezető és vezetett szerepeket is hatékonyan betölt.


Felelősséget vállal munkatársai, szakmai közössége fejlődésének támogatásáért, a neveléstudomány elismertsége növeléséért, fejlődéséért, fejlesztéséért.

Tartalom


A modern oktatási rendszerek általános jellemzői.

o Az oktatási rendszerek funkciói és ezek konfliktusai. o A modern oktatási rendszerek kialakulása, eltérő fejlődési modellek.

Változások a modern oktatási rendszerekben.

o A változások fajtái, kiváltó okai. o Változások centralizált és decentralizált rendszerekben. o Konfliktusmodellek.

A modern oktatási rendszerek strukturális jellemezői.

o Az oktatási rendszer alrendszerei és ezek sajátosságai. o Az alrendszerek közötti konfliktusok. Az ISCED rendszere.

A modern oktatási rendszerek szabályozása és kormányzása.

o Közpolitikai célok. o .A szabályozás tárgya, eszközei. A szabályozás típusai. o A komplex oktatási rendszerek kormányzása. o A rendszerszabályozás ellentmondásai. o A magyar közoktatási rendszer szerkezeti jellemzői és irányítási viszonyai.

Az oktatási rendszerek fejlődésének globális trendjei.

Nemzetközi hatások a modern közoktatási rendszerekben.


A hallgatók legalább egy alkalommal írásban részletesen kifejtett kérdéseket fogalmaznak meg a kötelező irodalom egyik meghatározott tételével kapcsolatban.

A hallgatóknak lehetőségük van csoportos prezentáció tartására (3-4 fős csoportokban) előre egyeztetett témákban


Az órák hallgatói kérdésekkel kezdődnek. Minden alkalommal két hallgató egy-egy kérdést tesz fel az előző alkalommal elhangzottakkal kapcsolatban.

Az órák második felében előre elkészített PowerPoint prezentáció felhasználásával oktatói előadás történik.

A hallgatók bármikor, az előadás közben is kérdéseket tehetnek fel.


Követelmények

Aktív órai jelenlét.

Kérdések megfogalmazása.

Írásbeli feladatok megoldása.

Szintetizálási képesség bemutatása a kollokvium keretei között húzott tételek alapján.

Értékelés módja

Kollokvium Az értékelés részben folyamatos, részben a félévet záró kollokviumon történik. A kollokviumon a hallgatók a fenti tételek közül húznak, kb. 20 perc felkészülési idő után rögtönzött kiselőadásban mutatják be tudásukat. Azok a hallgatók, akik csoportos prezentációt tartottak nem húznak tételt: a tudásuk értékelésére a prezentáció témájában folytatott beszélgetés alapján történik.


Max pontszám %

Órai jelenlét (egy hiányzás 3 pont levonás) 40 20

Hallgatói aktivitás (órán feltett kérdések, hozzászólások) 30 15

Írásbeli (e-learning) feladat megoldása 30 15

Kollokvium 100 50

Max pontszám 200 100

A jegy kiszámítása:

5 171-200

4 131-170

3 111-140

2 81-110

1 80 és alatta

A csoportos prezentációt tartó hallgatók értékelik saját csoportjuk tagjait, oly módon, hogy a csoportteljesítményhez történt hozzájárulás alapján rangsorolják az egyes csoporttagokat. A csoport a kölcsönös értékelésre alternatív módot is javasolhat. Ez az értékelés is befolyásolja a vizsgán kapott pontszámot.

Irodalom

Archer, M. S. (1988): Az oktatási rendszerek expanziója. Iskolamester 4. Oktatáskutató Intézet, Budapest.

Fazekas Ágnes és Halász Gábor (2014): A kurrikulum fejlesztését célzó közoktatási programok implementálása. Neveléstudomány, 2. 4. sz. 23–41. [URL: http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2014/nevelestudomany_2014_4_23-42.pdf]

Fullan, M. (2008): Változás és változtatás. Az oktatási reform mélységének feltárása. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 7–14.

Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Oktatasi%20rendszer%20-%20HTML.htm]

Halász Gábor (2009): A jelen és jövő iskolája – közoktatás Magyarországon és Európában. In: Benedek András és Hunyady Györgyné (szerk.): Az oktatás közügy. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest. 117–138. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/NK7_eloadas_HG%20(long)%20(JAV).htm]

Halász Gábor (2011): Az oktatáspolitika két évtizede Magyarországon: 1990–2010. Kézirat. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Policy_kotet.pdf] [Készült a „Magyarország politikai évkönyve” c. kiadvány számára.]

Mourshed, M., Chijioke, Ch. és Barber, M. (2010): How the world’s most improved school systems keep getting better. McKinsey&Company, h. n. [URL: http://www.mckinsey.com/clientservice/Social_Sector/our_practices/Education/Knowledge_Highlights/How%20School%20Systems%20Get%20Better.aspx] [Magyar fordítás is rendelkezésre áll.]

OECD (2016): Trends shaping education. OECD Publishing, Párizs. [URL: http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/trends-shaping-education-2016_trends_edu-2016-en#.WLP6NDs1-Uk]

Sahlberg, P. (2013): A finn példa. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest.

van Twist, M. és van der Steen, M. (2013): Coping with very weak primary schools. Towards smart interventions in Dutch education policy. A Governing Complex Education Systems Case Study. OECD, Párizs. [URL: http://www.oecd.org/edu/ceri/Dutch%20GCES%20case%20study%20OECD%20FINAL.pdf]

http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2014/nevelestudomany_2014_4_23-42.pdf

http://halaszg.ofi.hu/download/Oktatasi%20rendszer%20-%20HTML.htm

http://halaszg.ofi.hu/download/NK7_eloadas_HG%20(long)%20(JAV).htm

http://halaszg.ofi.hu/download/Policy_kotet.pdf

http://www.mckinsey.com/clientservice/Social_Sector/our_practices/Education/Knowledge_Highlights/How%20School%20Systems%20Get%20Better.aspx


http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/trends-shaping-education-2016_trends_edu-2016-en%23.WLP6NDs1-Uk

http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/trends-shaping-education-2016_trends_edu-2016-en%23.WLP6NDs1-Uk

http://www.oecd.org/edu/ceri/Dutch%20GCES%20case%20study%20OECD%20FINAL.pdf

http://www.oecd.org/edu/ceri/Dutch%20GCES%20case%20study%20OECD%20FINAL.pdf

6. Tanulást támogató környezetek (Learning Environments)

Cél

A tantárgy célja, hogy a hallgatók átlássák a tanulási környezetek komplexitását, képesek legyenek értelmezni és elemezni a tanulási környezetek sajátosságait tanulói, tanári és szervezeti perspektívából. Továbbá a kurzus hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a hallgatók megtapasztalják maguk is hogyan tudnak változtatni, fejleszteni saját vagy megismert tanulási környezetükön annak érdekében, hogy az a tanulást eredményesebben tudja támogatni. A fejlesztést pármunkában végzik a hallgatók, hogy a fejlesztések során tipikus együttműködési helyzetet is kipróbálhassák. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:


Mély ismeretekkel rendelkezik a tanulásra vonatkozó tudományos elméletekben, ismeri a tanulás stratégiáit, módszereit, a tanulás és tanítás, nevelés támogatásának eljárásait, érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet és kultúra minden területére kiterjedő tanulásban.

Érti az online kommunikáció fontosságát, ismeri a modern kommunikáció tereit, lehetőségeit. attitűd:



képesség:

A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével megfelelő képzési feltételek megteremtésére, valamint egyéni tanulási utak megtervezésének segítésére.


Képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni. autonómia-felelősségvállalás



Tartalom


Konstruktivizmus és a tanulási környezetek értelmezése.

A tanulási környezetek kutatásának irányai (pl. tanulási környezet észlelésének vizsgálatai, fejlesztés alapú kutatások, esettanulmányok).

Tanulási környezetek fejlesztése az együttműködő/kollaboratív tanulás érdekében.

Tanulási környezetek fejlesztése a személyre szabott tanulási utak megteremtése érdekében.

Online tanulási környezetek fejlesztése.

Az innovatív tanulási környezetek fejlesztésének tanulói, tanári és szervezeti perspektívái.


Tanulási környezetek eseteinek közös elemzése nemzetközi, hazai és saját tapasztalatból vett példák alapján a közösen kialakított elemzési szempontok mentén.

Párban egy saját vagy megismert tanulási környezet esetének elemzése a közösen kialakított szempontok alapján.

Párban egy fejlesztési terv kidolgozása az adott tanulási környezet továbbfejlesztésére (a fejlesztési terv szempontjait közösen alakítjuk ki a szemináriumon).

A tanulási környezetek továbbfejlesztésére elkészített tervhez magyar és angol nyelvű szakirodalom feldolgozása párban.

Konstruktív és támogató részvétel az online platformon és a személyes találkozásokkor. Tanítási módszerek

Esetelemzések, előadás, megbeszélés.

Kutatások és fejlesztések szakirodalmi elemzése, közös szempontsorok kialakítása.

Pármunka folyamatos reflexiója, online platform használata.


Követelmények

Konstruktív és támogató részvétel az online platformon és a személyes találkozásokkor.

Pármunkában: o egy saját vagy megismert tanulási környezet esetének elemzése; o legalább 4-6 szakirodalmi tétel feldolgozása, köztük idegen nyelvű szakirodalom is; o az adott tanulási környezetre vonatkozó továbbfejlesztési terv készítése a közösen

kialakított szempontok alapján. Értékelés módja


Konstruktív és támogató részvétel az online platformon, a szemináriumokon és a pármunkában

A tanulási környezet elemzésének átgondoltsága, problémaérzékenysége.

A tanulási környezet továbbfejlesztésére vonatkozó terv ötletessége, szakmai megalapozottsága, megvalósíthatósága.

Irodalom

Békési Kálmán (2006): Tanulási környezet a diákok szemével. In: Lannert Judit és Nagy Mária (szerk.): Az eredményes iskola. OKI, Budapest. [URL: http://ofi.hu/tanulasi-kornyezet-diakok-szemevel]

Fisher, M. és Baird, D. E. (2005): Online learning design that fosters student support, self-regulation, and retention. Campus-Wide Information Systems, 22. 2. sz. 88–107.

[URL: http://halaszg.ofi.hu/INNOVA_KUTATAS.htm] [A linken az Innova kutatás esettanulmányai érhetőek el.]

Kálmán Orsolya (2014): Innovatív tanulási környezetek. In: Benedek András és Golnhofer Erzsébet (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Budapest. 257–280.

Kárpáti Andrea (2008): Az egyéni tanulás támogatása. In: Kárpáti Andrea (szerk.): A 21. század iskolája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 157–170.

Komenczi Bertalan (2014): Elektronikus tanulási környezetek. Líceum Kiadó, Eger.

http://ofi.hu/tanulasi-kornyezet-diakok-szemevel

http://ofi.hu/tanulasi-kornyezet-diakok-szemevel

http://halaszg.ofi.hu/INNOVA_KUTATAS.htm

Molnár Éva (2009): Az önszabályozás értelmezései és elméleti megközelítései. Magyar Pedagógia, 109. 4. sz. 343–364.

Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

OECD (2013): Innovative Learning Environments. OECD Publishing, Párizs. [URL: http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/innovative-learning-environments_9789264203488-en#page5]

Sawyer, R. K. (2014): The Cambridge Handbook of the Learning Sciences. Cambridge University Press, New York. [részletek]

http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/innovative-learning-environments_9789264203488-en#page5

http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/innovative-learning-environments_9789264203488-en#page5

7. Szervezeti tanulás (Organisational Learning)

Cél

A hallgatók olyan ismereteket, tudást szerezzenek a szervezetelméletekről, a szervezeten belüli tanulás lehetséges útjairól, a támogató és gátló tényezőkről, a vezetés szerepéről, hogy képesek legyenek a szervezet egészében gondolkodni, a szervezet működését tágabb összefüggésekben látni. Cél, hogy a hallgatók nyitottá váljanak a szervezet fejlesztésére, a belső innovációra, és a szerzett ismereteket/tudást próbálják értelmezni azokra a konkrét iskolákra is, ahol jelenleg tevékenykednek. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

Ismeri a nevelés-oktatás elméleti modelljeinek hátterét, a különböző elméleti paradigmák evolúcióját, rendszerbe tudja foglalni a multi- és interkulturális pedagógia nemzetközi megközelítéseit.



attitűd:




képesség:



Képes összehasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal.

Képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni.


A lehetőségek és korlátok figyelembe vételével képes az intézmény szervezeti működésének kritikai elemzésére.

Motivált, kezdeményező innovatív fejlesztésekben, kezdeményező szerepet vállal munkahelyi szervezetében.





Tartalom


A szervezet fogalma. A szervezetelméletek, változások, szemléletek.

Szervezeti kultúra, szervezeti modellek, tipológiák.

A szervezeti tanulás elméletei, formái, megoldásai.

A tanuló szervezet, szakmai tanulóközösségek, tudásmegosztás, hálózati tanulás.

Kommunikáció a szervezetben. A szervezet kommunikációs kultúrája.

A szervezeti tanulás akadályai, szervezeti kultúra kérdései.

Vezetési modellek. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli)

Egyéni munka és páros munka: szakirodalom-feldolgozás és értékelése.


Előadás,

csoportos feldolgozás,

filmnézés és megbeszélés,

vita.


Követelmények



Értékelés módja


Az órai aktivitás.

A tanult elméletek és eredmények ismeretének illetve alkalmazása képességének mértéke.

Irodalom

Baráth Tibor (2014): Az iskola mint tanulószervezet. In: Benedek András és Golnhofer Erzsébet (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2013: Tanulás és környezete. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Budapest.

Csapó Judit (2011): Szervezetelmélet és szervezeti kultúra. Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző Intézet, h. n. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009_0026_kovi_szervelm/adatok.html]

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009_0026_kovi_szervelm/adatok.html


Fullan, M. (2008): Változás és változtatás – az oktatási reform mélységének feltárása. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest

Halász Gábor (2016b): Oktatási innovációk keletkezése és terjedése. Az iskolai innovációs és fejlesztő folyamatok kritikai elemzése. Kézirat. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Innovációs_tanulmány.pdf]

Kállai Mária - Szabó Mária. (2007). Ötlettár intézményvezetők számára az adaptív tanulásszervezés elindításához és fenntartásához. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Klein Sándor (2001): Vezetés- és szervezetpszichológia. SHL Kiadó, Budapest.

Serfőző Mónika és Somogyi Mónika (2004): Az iskola mint szervezet. In: N. Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. 451–471.

Szabó Mária, Singer Péter, Varga Attila (2011): Tanulás hálózatban. Budapest: OFI

http://halaszg.ofi.hu/download/Innovációs_tanulmány.pdf

8. Pedagógiai problématörténet – összehasonlító pedagógia (History of pedagogical problems and comparative education)

Cél

Alapvető pedagógiai jelenségek kialakulási folyamatainak és főbb nemzetközi modelljeinek történeti és összehasonlító vizsgálata. A pedagógiai jelenségek ágensei, társadalmi, intézményi (mikro, mezo és makro) folyamatainak történeti, összehasonlító nézőpontú elemzése Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

Átfogóan ismeri a neveléstudomány és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és probléma megoldási módszereit.

Ismeri a nevelés-oktatás elméleti modelljeinek történeti és elméleti hátterét.

Tisztában van az adott témakör legújabb kutatási eredményeivel, ezeket kritikusan elemzi, értelmezi.

Átlátja a főbb szakmapolitikai fejlesztési irányokat, ismeri az oktatási rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit szakterülete és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit.

attitűd:





Szakmaközi kapcsolatokban szakmai értékeit-elveit képviseli, érvel mellette. képesség:











Kurzus tartalma


A problématörténeti és összehasonlító pedagógiai megközelítésmód kialakulása, elméleti háttere, főbb témakörei, kutatás-módszertani sajátosságai

Az ember-, műveltség- és tudásképek változásai,, a modern individuum kialakulása

Családmodellek és generációs viszonyok (gyermek- és iskolás- és ifjúkor) változásai, történeti és interkulturális sajátosságai

A modern európai iskolarendszerek kialakulása, főbb regionális modelljei történeti és összehasonlító pedagógiai nézőpontból

Az iskolai módszerek és a nemzetközi reformpedagógia történeti és összehasonlító vizsgálata

A pedagógus szakmák és professziók, a pedagógiai szaktudás kialakulásának történeti és összehasonlító vizsgálata

A késő-modern (posztmodern) kor pedagógiai jelenségeinek összehasonlító vizsgálata: globalizáció, információs forradalom, európai egységesülés (EU és Bologna folyamat), az észak-európai oktatási rendszerek sikere („finn csoda”), kisebbségek és migráció, interkulturális és multikulturális nevelés


Önálló szakirodalom feldolgozás,

szemináriumi dolgozat a kurzushoz kapcsolódó szabadon választott témából,

önálló témafeldolgozás. Tanítási módszerek



Követelmények

A tárgyalt problématörténeti és összehasonlító pedagógiai témakörök átfogó ismerete.

A témához kapcsolatos szakirodalmi források önálló feldolgozása, azokból referátum tartása

A dolgozat készítése során a tudományos munkákkal kapcsolatos tartalmi és formai szempontok maradéktalan érvényesítése.

Az elméleti anyag ismeretét számon kérő teszt sikeres teljesítése. Értékelés módja



A referátum tartalmi és formai minősége.

A dolgozat tartalmi és formai elemeinek minősége.

Az elméleti tesztfeladat legalább elégséges szintű teljesítése.

Irodalom

Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva (2005): Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Németh András és Pukánszky Béla (2004): A pedagógia problématörténete. Gondolat Kiadó, Budapest.

Németh András (2012): Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775–1945: nemzeti fejlődési trendek, nemzetközi recepciós hatások. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Németh, A. és Skiera, E. (2012, szerk.): Lehrerbildung in Europa. Geschichte – Struktur und Reform. Lang Verlag, Franfurt am Main.

Németh András és Skiera, E. (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Skiera, E. és Matthies, A. (2015, szerk.): Finnország művelődési rendszere. Gondolat Kiadó, Budapest.

Gordon Győri János: Az oktatás világa Kelet- és Délkelet-Ázsiában: Japán és Szingapúr. Gondolat Kiadó, Budapest.

Halász Gábor (2012): Az oktatás az Európai Unióban: Tanulás és együttműködés. Új Mandátum Kiadó, Budapest.

Allemann-Ghionda, Ch. (2004): Vergleichende Erziehungswissenschaft. Beltz, Weinheim és Basel.

Zentai V. (1998, szerk.): Politikai antropológia. Osiris, Budapest.

9. Tanítás és tanuláselméletek (Learning- and teaching theories)

Cél

A tanegység célja a tanulás társadalmi szerepe és felelősségének komplex értelmezése, a tanulásról való gondolkodás kulturális sajátossága. Több elmélet, irányzat megismerése által a hallgatók saját tanulás-felfogásainak és tanulókról, tanulásról alkotott képének reflektív feltárása. Cél továbbá a tanulás értelmezése a térben és az időben, az egyéni, csoport, szervezeti és rendszertanulás jellemzőinek megismerése. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:





attitűd:





képesség:


Képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani.




Tartalom


Alapvető törvényszerűségek ismerete a tanulás és tanítás elméleteiben, annak társadalmi, pszichoszociális kontextusában.

A tanulás és tanítás kulturális, interdiszciplináris, történeti megközelítése és összehasonlító elemzése

Egyéni, társas, szervezeti és rendszertanulás.

Radikális és szocio-konstruktivista tanuláselméletek.

Tudáskoncepciók: ismeretek, képességek és kompetenciák.

Tanulási eredmények, kompetenciák a tervezés, tanulásszervezés, értékelés folyamataiban. A kompetencia alapú tanulás-tanítás kutatása.

Az önszabályozott tanulás támogatásának, a motiváció és metakogníció vizsgálata a tervezés, tanulásszervezés és értékelés folyamatában.

Az együttműködésen alapuló kollaboratív tanulás. A tanuló szakmai közösségek.

Tantervelmélet, - fejlesztés. Pedagógiai rendszerek és értékelésük.

A tanulás és tanítás szerepe az esélyegyenőtlenség kezelésében.

A formális, nem formális és informális tanulás.

Több kérdésben nemzetközi kitekintés és összehasonlítás. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli)

Szakirodalom, tanulás- és tanításelmélettel kapcsolatos problémák kritikai feldolgozása,

Csoport előtti prezentáció. Tanítási módszerek

Előadással kísért hallgatói interakciókkal zajló munkaforma,

egyéni és páros feladatmegoldás.


Követelmények

Az elméleti tudás birtoklása, aktív problémamegoldás, bevonódás a kurzus munkájába.

Néhány aktív és interaktív feladat pontos és felelős megoldása. Tényeken és szakmai tudáson alapuló vitakészség.

A hallgató a választott témakörben elmélyülve, szakirodalmak felhasználásával elemző összegzést készít.

Páros vizsga keretében problémamegoldást igénylő feladat zárthelyi körülmények közötti megoldása.

Értékelés módja


Néhány, a hallgató érdeklődésébe tartozó elmélettel kapcsolatos tudás, ezekkel kapcsolatos tények, adatok, főbb képviselők, jellemzők.

Elemző és szintetizáló képesség bizonyítása.

Probléma-megoldás minősége.

Szakirodalmi tájékozottság.

Irodalom

Atkinson, R. C. és Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. [témához adekvát részek]

Benedek András és Golnhofer Erzsébet (2014, szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2013. Tanulás és környezete. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Budapest.

Csapó Benő (2004): Tudás és iskola. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Falus Iván (2003, szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanulás tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Fehérvári Anikó (2014): Szakmai képzés és társadalmi átalakulás. ÚMK, Budapest. [URL: http://hera.org.hu/herj/oktatas-es-tarsadalom/fehervari-aniko-a-szakmai-kepzes-es-tarsadalmi-atalakulas/]

Józsa Krisztián (2007): Az elsajátítási motiváció. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

D. Molnár Éva (2013): Tudatos fejlődés. Az önszabályozott tanulás elmélete és gyakorlata. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Rapos Nóra, Gaskó Krisztina, Kálmán Orsolya és Mészáros György (2011): Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. OFI, Budapest. 89–116.

Vámos Ágnes (2016, szerk.): Tanuló pedagógusok és az iskola szakmai tőkéje. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. [több fejezet]

http://hera.org.hu/herj/oktatas-es-tarsadalom/fehervari-aniko-a-szakmai-kepzes-es-tarsadalmi-atalakulas/

http://hera.org.hu/herj/oktatas-es-tarsadalom/fehervari-aniko-a-szakmai-kepzes-es-tarsadalmi-atalakulas/

10. Kognitív pszichológia (Cognitive Psychology)

Cél

A tanegység a tanulói teljesítmény mögött húzódó kognitív folyamatok (tanulás, emlékezés, gondolkodás, figyelem, motiváció) szerveződésére, jellegzetességeire, fejlődésükre vonatkozó pszichológiai elméletek és törvényszerűségek megismertetését célozza. Segít megérteni a hatékony tanulás feltételeit, az iskolai teljesítményt meghatározó kognitív tényezőket. Alapismereteket nyújt a különböző részképesség-zavarok felismeréséhez és kezeléséhez. Támpontokat nyújt a tanulás tanulásához. A tanegység általános célja, hogy a kognitív sajátosságokban megmutatkozó tipikus és egyedi sajátosságok megértésével elősegítse a differenciált bánásmódhoz szükséges oktatói-nevelői készségek kialakulását. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



attitűd:






képesség:

Képes legyen a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás, az emlékezeti- és figyelmi folyamatok megértésére.

Elméleti tudásának birtokában képessé váljon a tanulók tudásának integrálására, az önálló tanulás képességének megalapozására, fejlesztésére.

Tisztában legyen a tanulók teljesítményét befolyásoló oktatói-nevelői hatásokkal; képes és kész saját tevékenységének kritikus elemzésére.


Képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni. autonómia-felelősségvállalás:





Kurzus tartalma


A tanulás klasszikus elméletei: klasszikus és operáns kondicionálás, belátásos tanulás, szociális tanulás és ezek gyakorlati implikációi.

A tanulási stílus.

Az észlelés – a gestalt elvektől a perceptuális tanulásig.

A figyelem elméletei.

Hemi neglekt és ADHD.

Emlékezés: munkamemória és fejlődése, egyéni különbségek; explicit és implicit emlékezet.

A környezet és az érzelem hatása az emlékezetre.

Az emlékezet hibái.

Emlékezés és tanulás – elosztott tanulás, tesztelési hatás.

A figyelem és az emlékezet fejlesztése.

Gondolkodás – a archaikus gondolkodás, absztrakt szabály és heurisztikák.

Az értelmi fejlődés.

Intelligencia és kreativitás.

A kreativitás fejlesztése.

Az olvasás és számolás kognitív neuropszichológiai modelljei.

A téri- és a matematikai képességek kapcsolata. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli)

Az előadásokon aktív részvétel, a gyakorlatokon aktív csoportmunka Tanítási módszerek

Interaktív előadás, csoportmunka a gyakorlatoknál.


Követelmények

A tanult elméletek és eredmények ismerete és alkalmazásának képessége.

Értékelés módja


A tanult elméletek és eredmények ismeretének illetve alkalmazása képességének mértéke.

Irodalom

Atkinson, R. C. és Hilgard, E. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

Schacter, D. L. (1998): Emlékeink nyomában. Háttér Kiadó, Budapest. [4. fejezet, 137–185.]

Dehaene, S. (2003): A számérzék. Osiris Kiadó Budapest.

Eysenck, M. W., Anderson, M. C. és Baddeley, A. (2010): Emlékezet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kahneman, D. (2013): Gyors és lassú gondolkodás. HVG könyvek, Budapest.

Krisztián Ágota, Bernáth László, Gombos Hajnalka és Vereczkei Lajos (2015): Developing numerical ability in children with mathematical difficulties using origami. Perceptual and Motor Skills, 121. 1. sz. 233–243.

Brame, C. J. és

Biel, R. (2015): Test-Enhanced Learning: The Potential for Testing to Promote Greater Learning in Undergraduate Science Courses. CBE – Life Sciences Education, 14. 2. sz. 1–12.

Cassidy, S. (2004): Learning styles: An overview of theories, models, and measures. Educational Psychology, 24. 4. sz. 419–444.

11. Kutatásmódszertan (Research methodolody)

Cél

A tantárgy felkészítse a hallgatókat a tudományos kutatások tervezésére, kivitelezésére, az eredmények elemzésére és értelmezésére, illetve közlésére. A kurzust elvégzők eligazodnak a neveléstudomány kutatási módszerei között, képesek lesznek a kutatás különböző fázisainak azonosítására, a felismert problémák kutatási kérdésekké alakítására, a problémák megoldásához szükséges módszerek megválasztására. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

● Alaposan ismeri a neveléstudományi, társadalomtudományi kutatások kvalitatív és kvantitatív és kevert módszereit, eszközeit és ezek alkalmazási lehetőségeit és korlátait. Ismeri a kutatásra vonatkozó etikai normákat.

● Tisztában van a neveléstudomány és határtudományai legújabb kutatási eredményeivel, a releváns pedagógiai innovációkkal, ezeket kritikusan elemzi, értelmezi.

attitűd:

● Szakmai identitásában fontosnak tartja a társadalomtudományi nézőpontot, nyitott a neveléstudomány interdiszciplináris megközelítésére.

● Elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új szakmai eredmények megismerésére, munkájában való hasznosítására és azok értékelésére.

● Szakmailag megalapozott kritikai szemlélettel rendelkezik, és elkötelezett az érték- és tudásalapú szakmai elemzések iránt.

● Kreatív megoldásokat keres adott témakörök mély megismerésére, a releváns kutatási módszerek alkalmazására, nyitott a kutatási kooperációra, felismeri a közös munka jelentőségét.

képesség:

● A neveléstudomány és társdiszciplínák köréből származó információk gyűjtésében, hazai és nemzetközi adatbázisok kezelésében releváns nézőpontok szerint képes választani, ezeket feladataiban felhasználni, önállóan alkalmazni.

● Képes összehasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal.

● Képes kisebb önálló és csoportos kutatási projekteket tervezésére és kivitelezésére, biztonsággal és önállóan tudja használni a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat.

● Képes önálló szempontok mentén szakmai anyagok elkészítésére, kutatásai eredményeinek objektív bemutatására, elemzésére, és rövidebb szakmai tanulmányok önálló megírására.


● Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre.

● Szakmai meggyőződésen alapuló önálló döntéseket hoz, prioritásként kezeli a kutatásalapú véleménynyilvánítást és tevékenységet.

Tartalom


A hétköznapi és a tudományos megismerés: a tudományos kutatások létjogosultsága, értelme, fontossága, alapvető jellemzői.

A neveléstudományi kutatások alapjai, kutatásmódszertani alapok, elmélet és kutatás összefüggései, kutatásetikai kérdések.

Kvantitatív és kvalitatív kutatási stratégiák sajátosságai

A neveléstudományi kutatások folyamata: o kutatási probléma, cél azonosítása, kutatási kérdés(ek); o szakirodalom feltárása, feldolgozása, kritikai elemzése; o kutatási kérdés(ek) ellenőrzése, újradefiniálása; o kutatás hipotéziseinek megfogalmazása, hipotézisalkotás; o kutatási keretek, stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása, mintaválasztás

kritériumai; o kutatási terv készítése; o mintavétel, kutatás megvalósítása, terepmunka, adatfelvétel; o információfeldolgozás, adatok elemzése (leíró statisztikák és alapvető matematikai

statisztikai módszerek), konklúziók; o kutatási eredmények értelmezése, összefoglalása, közlése.


Egyéni és páros munka. Tanítási módszerek

Csoportos feldolgozás,

megbeszélés,

vita,

tanári magyarázat.


Követelmények

● Aktív részvétel az órákon.

● A félévközi feladatok elvégzése a vizsgára bocsátás feltétele: kutatási terv készítése. Értékelés módja

● Gyakorlati jegy Értékelés szempontjai

● A kutatási terv kidolgozottsága (tartalmazza a folyamat összes lépését). Formai értékelési szempont (hivatkozások, táblák, ábrák), terjedelem 3-5 oldal, Times New Roman 12 betűtípus, 1-es sortávolság.

Irodalom

● Babbie, E. (2008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. [vagy bármely másik kiadás]

● Csapó Benő (2015): A kutatásalapú tanárképzés: nemzetközi tendenciák és magyarországi lehetőségek. Iskolakultúra, 25. 11. sz. 3–16.

● Csapó Benő (2016): A tanárképzés és az oktatás fejlesztésének tudományos háttere. Iskolakultúra, 26. 2. sz. 3–18.

● Csíkos Csaba (2009): Mintavétel a kvantitatív kutatásokban. Gondolat Kiadó, Budapest.

● Csíkos Csaba (2012): Pedagógiai kísérletek kutatásmódszertana. Gondolat Kiadó, Budapest.

● Falus Iván (2004, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. [vagy bármely másik kiadás]

● Sági Matild és Széll Krisztián (2015): Hatásvizsgálatok alapszintű kézikönyve. Módszertani segédkönyv oktatásfejlesztők számára. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

● Szabolcs Éva (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

● Székelyi Mária és Barna Ildikó (2003): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Typotex Kiadó, Budapest.

● Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest.

12. Nevelésfilozófiák és elméletek (Philosophy of Education, Theories in Education Science)

Cél

A hallgatók átfogóan átlássák a filozófia történetének főbb, a neveléstudomány szempontjából lényeges gondolatait, kérdésfelvetéseit, valamint ismerjék a kifejezetten nevelésfilozófiai megközelítéseket. Legyenek tisztában az elméletek szerepével és jelentőségével a neveléstudomány és a pedagógiai gyakorlat számára. Tudjanak elméleti megközelítések mentén gondolkodni a pedagógiai gyakorlatról, elméleti feltárásokat, elemzéseket és kutatásokat végezni, és az elméleteket integrálni pedagógiai és kutatási feladataikba. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:





filozófiai-történeti alapismeretek, ismerjék a kifejezetten nevelésfilozófiai megközelítéseket. attitűd:

Alkalmazza az interdiszciplináris modelleket, képes egy adott probléma több szempontú elemzésére, ami a reális helyzetértelmezést és a konkrét szituációkban történő hatékony alternatív megoldásokat is lehetővé teszi. Elemzéseiben alkalmazza a multi- és interkulturális szemlélet összefüggéseit, ezeket kezdeményezően hasznosítja munkájában.

Össze tudja hasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal.

Kisebb önálló és csoportos kutatási projekteket tervez és kivitelez, biztonsággal és önállóan tudja használni a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat.

Képes önálló szempontok mentén szakmai anyagok elkészítésére, kutatásai eredményeinek objektív bemutatására, elemzésére, és rövidebb szakmai tanulmányok önálló megírására.

Elismeri a filozófiai és elméleti megközelítések jelentőségét a pedagógiában. képesség:


Képes elméleti megközelítések mentén gondolkodni a pedagógiai gyakorlatról, elméleti feltárásokat, elemzéseket és kutatásokat végezni, és az elméleteket pedagógiai és kutatási feladataikba integrálni.


Tudatos, kritikus, elméletileg megalapozott munkát végző szakemberekké akarjanak vállalni.

Tartalom


A filozófia, mint diszciplína, a filozófiai kérdések pedagógiai relevanciája.

A nevelésfilozófia főbb fogalmai és ezek történeti alakulása: antropológia: ember, szubjektum, individuum, személy, érték, etika, episztemológia,

Nevelésfilozófiák és elméletek a polgári társadalom kora előtt: ókori gondolkodók, kereszténység, buddhizmus.

A felvilágosodás főbb nevelésfilozófiai gondolatai.

A 19-20. század főbb pozitivista-pragmatista nevelésfilozófiai irányzatai és gondolkodói.

Egzisztencializmus és neveléstudomány.

Marxista és új marxista nevelésfilozófiák.

A nevelés kérdésének átértékelései a posztmodernben.

Hatalom, szubjektum és nyelv a posztmodernben

Feminizmus, queer elmélet és neveléstudomány.

Elméletalkotás a neveléstudományban.

Hazai neveléstudományi iskolák, főbb elméleti megközelítések.

Tanulástudomány versus visszatérés neveléstudomány filozófiai megközelítéséhez.

Reformpedagógiák elméleti dimenziói. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli)

Források, olvasmányok és szakirodalmak közös, csoportos és egyéni feldolgozása.

Neveléstudományi kutatások elméleti hátterének feltárása, elemzése.

Egy pedagógiai probléma elméleti megközelítéseinek.

Elméleti-szakirodalmi kutatás választott témában. Tanítási módszerek

Közös olvasás, feldolgozás.

Előadás, magyarázat.

Prezentációk.

Csoportos munka egy-egy probléma körül.

Dolgozatírás folyamata: társértékelés és oktatói értékelés után a végleges feladat beadása.


Követelmények

Számadás a feldolgozott olvasmányokról (pl. prezentáció, fogalomtérkép, wiki, stb.).

Rövidebb dolgozat/prezentáció egy pedagógiai probléma elméleti (filozófiai) hátteréről.

Elméleti kutatásról szemináriumi dolgozat. Értékelés módja


A prezentációk pontossága a vonatkozó elméletek tekintetében.

A probléma sokoldalú, több elméletet felhasználó megközelítése.

A szemináriumi dolgozat: a szakirodalom releváns, az értelmezés, összegzés jól szintetizálja az adott elméleteket, irodalmakat.

Irodalom

Anzenbacher, A. (1993): Bevezetés a filozófiába. Herder Kiadó, Budapest.

Foucault, M. (2002): A szubjektum és hatalom In: Bókay Antal, Vilcsek Béla, Szamosi Gertrud és Sári László (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialtásig. Szöveggyűjtemény. Osiris, Budapest. 396–399; 408–409.

Freire, P. (1997): Education For Critical Consciousness. Continuum, New York.

Gadamer, H. (1984): Igazság és módszer. Gondolat, Budapest. [részletek]

Mészáros György (2014): Szubkultúrák és iskolai nevelés. Narratív, kritikai pedagógiai etnográfia. Iskolakultúra – Gondolat Kiadó, Veszprém.

Mészáros István, Németh András és Pukánszky Béla (2003): Neveléstörténet szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest.

Nietzsche, F.: Ím ígyen szólott Zarathustra. [bármely kiadás, 1. fejezet 3–5 rész (nem oldal!); valamint Zarathustra beszédeiből rész: Ezer és egy célról]

Ricoeur, P. (1997): Fenomenológia és hermeneutika. Kossuth, Budapest.

Rorty, R. (1997): Heideggerről és másokról. Jelenkor, Pécs.

Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki, Budapest.

13. Oktatás, gazdaság, jog (Education, economy and law)

Cél

A tanegység célja a nevelés-és művelődésszociológia, valamint határtudományainak (ökonómia, gazdaság, társadalom, jog) megismerése, a különböző elméletek, nézőpontok értelmezése, ütköztetése, kritikai szemlélet megalapozása és fejlesztése a szaknyelv tudatos alkalmazásával. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



Ismeri a neveléstudomány szaknyelvét anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven.

Ismeri a tevékenységét meghatározó jogi és szakmai dokumentumok strukturális és tartalmi követelményeit. Tájékozott szakmájához kapcsolódó kompetenciákról, s egy munkavállalóval szembeni elvárások lehetőségeiről.

Átfogóan ismeri a neveléstudomány határterületeihez kapcsolódó szociológia, ökonómia és jog alapvető fogalmi készletét, főbb elméleteit.

attitűd:


Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi.


képesség:








Tartalom


Társadalom szerkezet kialakulása: társadalmi egyenlőtlenségek okai, funkcionalista és konfliktuselméleti, harmóniaelméleti megközelítések (Durkheim, Weber, Marx, Parsons, Lenski), hatalomelméletek (Mills).

Bourdieu rétegződéselmélete és habituselmélete.

Társadalomszerkezet és rétegződés Magyarországon (Ferge Zsuzsa, Kolosi Tamás).

Társadalmi mobilitás: irányai, fajtái, zárt és nyílt társadalom (Sorokin, Hradil, Breen, Róbert Péter).

Egyenlőtlenségi és mobilitási indikátorok. (oktatási jelzőszámok kiemelése)

Multi/interkulturális nevelés (Banks, Győri Gordon János)

Oktatás és gazdaság összefüggései, oktatásfinanszírozás.

Főbb elméletek: emberi tőke elmélet bemutatása, az oktatást, finanszírozást befolyásoló tényezők, a különböző iskolai végzettségek egyéni és társadalmi megtérülései, költséghaszon-elemzések az oktatásban.

Oktatás és jog. Jogi norma fogalma, szerkezete, fajtái. Jogszabályok közzététele.

Fontosabb oktatási törvények (1985, 1993, 2011).


Egyéni munka és páros munka: szakirodalom-feldolgozás és értékelése.


Előadás,



vita.


Követelmények

A félévközi feladatok elvégzése a vizsgára bocsátás feltétele: szakirodalmi feldolgozás páros munkában.

Értékelés módja


A kollokviumon a félév szakirodalmához kapcsolódó ismeretek mélysége.

Irodalom

Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a_szociologiaba/adatok.html]

Angelusz Róbert, Éber Márk Áron és Gecser, Ottó (2010, szerk.): Társadalmi rétegződés olvasókönyv. ELTE, Budapest. [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_19_Tarsadalmi_retegzodes_olvasokonyv_szerk_Gecser_Otto/adatok.html]

Bíró Endre (2000): Jogok az iskolában. Jogismereti Alapítvány, Budapest.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a_szociologiaba/adatok.html


http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_19_Tarsadalmi_retegzodes_olvasokonyv_szerk_Gecser_Otto/adatok.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_19_Tarsadalmi_retegzodes_olvasokonyv_szerk_Gecser_Otto/adatok.html

Bukodi Erzsébet (2001): Társadalmi jelzőszámok – elméletek és megközelítések. Szociológiai Szemle, é. n. 2. sz. 35–57. [URL: http://www.szociologia.hu/20012_szam/] [tematikus szám a társadalmi jelzőszámokról]

Gordon Győri János (2014, szerk.): Tanárok interkulturális nézetei és azok hatása az osztálytermi munkára. A multikulturális és interkulturális szemlélet elméleti alapjai és történeti vonatkozásai az oktatásban. Eötvös Kiadó, Budapest. [URL: http://www.eltereader.hu/media/2014/09/gyori-II-beliv_reader.pdf]

Némedi Dénes (2006): Durkheim. ELTE Hallgatói Információs Központ, Budapest. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/durkheim-durkheim/adatok.html]

Lengyel György és Szántó Zoltán (2005): A gazdasági élet szociológiája. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_02_Lengyel_Gyorgy-Szanto_Zoltan_szerk_A_gazdasagi_elet_szociologiaja/adatok.html]

Szilágyi Péter (2014): Jogi alaptan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_jogi_alaptan/adatok.html]

Varga Aranka (szerk.) (2015): A nevelésszociológia alapjai. PTE, Pécs. [URL: http://mek.oszk.hu/14500/14566/html/index.html

Varga Júlia (1998): Oktatás-gazdaságtan. Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest. [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oktatas-gazdasagtan/adatok.html]

http://www.szociologia.hu/20012_szam/

http://www.eltereader.hu/media/2014/09/gyori-II-beliv_reader.pdf

http://www.eltereader.hu/media/2014/09/gyori-II-beliv_reader.pdf

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/durkheim-durkheim/adatok.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_02_Lengyel_Gyorgy-Szanto_Zoltan_szerk_A_gazdasagi_elet_szociologiaja/adatok.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_02_Lengyel_Gyorgy-Szanto_Zoltan_szerk_A_gazdasagi_elet_szociologiaja/adatok.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_jogi_alaptan/adatok.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_jogi_alaptan/adatok.html

http://mek.oszk.hu/14500/14566/html/index.html


http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oktatas-gazdasagtan/adatok.html

14. Problémalapú tanulás, reflektív gyakorlat

(Problem based learning)

Cél

A kurzus célja, hogy a hallgatók megértsék, megtapasztalják és reflektáljanak a tanulás-tanítás elméleteire, valamint a mindennapok tanulást támogató gyakorlataira és ezek összefüggéseire. A kurzuson a hallgatók életszerű, a tanulás-tanítás világához kötődő esetek mentén a közoktatás aktuális kihívásait értelmezik és ezeket szakmailag megalapozottan, tudományos elméletek mentén elemzik. A kurzus épít a hallgatók saját élményű tanulására és annak reflexiójára, így a tanulásszervezés egyik fő formája is a probléma alapú tanulás. A kurzus célja továbbá, hogy a hallgatókkal körbejárja az új tanulási-tanítási megoldások bevezetésének, fejlesztésének, fenntartásának lehetőségeit, az innovatív gyakorlatok elméleti aspektusait és gyakorlati tapasztalatait Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



attitűd:




képesség:


Képes összehasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal. autonómia-felelősségvállalás




Tartalom


Konstruktivista tanuláselméletek. Tanulásközpontúság.

Megértésre törekvő stratégiák. Előzetes tudás.

Tanulói sokféleség. Adaptív iskola és nevelés-oktatás.

Kompetenciák. Kompetencia alapú oktatás. Fejlesztő értékelés.

Pedagógiai fejlesztés. IKT a pedagógiai folyamatban

A tanulás-tanítás új megoldásainak bevezetése, fejlesztése, fenntartása

Innovációk a tanulás-tanítás folyamatában


A tanulás-tanítás mindennapjaiból vett problémaszituációk elemzése.


Probléma alapú tanulás,

egyéni szakirodalom-feldolgozás,

esetmegbeszélések,

megbeszélések, viták.


Követelmények

A félévközi egyéni és csoportos feladatok írásbeli elkészítése

Értékelés módja



Az írásbeli munkák tartalmi és formai elemeinek minősége.

Irodalom

Falus Iván (2003, szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanulás tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Hoidn, S. és K. Kärkkäinen, K. (2014): Promoting Skills for Innovation in Higher Education: A Literature Review on the Effectiveness of Problem-based Learning and of Teaching Behaviours. OECD Education Working Papers, No. 100. OECD Publishing, Párizs. [URL: http://dx.doi.org/10.1787/5k3tsj67l226-en]

Kopp Erika (2013): Tanulásközpontú programfejlesztés. Felsőoktatási Műhely, é. n. 2. sz. 47–56.

Lénárd Sándor és Rapos Nóra (2009): A fejlesztő értékelés. Gondolat Kiadó, Budapest.

Molnár Gyöngyvér (2005): Probléma-alapú tanítás. Iskolakultúra, 15. 10. sz. 31–42.

Rapos Nóra, Gaskó Krisztina, Kálmán Orsolya és Mészáros György (2011): Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

Savery, J. R. (2006): Overview of Problem-based Learning: Definitions and Distinctions. Interdisciplinary Journal of Problem-Based Learning, 1. 1. sz. 9–20. [URL: http://dx.doi.org/10.7771/1541-5015.1002]

Sawyer, R. K. (2006): Introduction: The New Science of Learning. In: Sawyer, R. K. (szerk.): The Cambridge Handbook of The Learning Sciences. Cambridge University Press, h. n. 1–18.

Szivák Judit (2014): Reflektív elméletek, reflektív gyakorlatok. ELTE PPK – Eötvös Kiadó, Budapest.

http://dx.doi.org/10.1787/5k3tsj67l226-en

http://dx.doi.org/10.7771/1541-5015.1002

Felsőoktatás-pedagógia specializáció

15. Fejlesztő tréning (kommunikáció fejlesztés) (Development training-Communication)

Cél

A tréning a hallgatók személyiségének megfelelő és hatékony kommunikációs eszközök kifejlesztését, birtokbavételét, valamint az önreflexió fejlesztését célozza meg. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás: A hallgató • ismeri a kommunikációs alapfogalmakat • ismeri a verbális és non verbális kommunikáció jellemzőit • ismeri a kommunikációs gátakat, közléssorompókat attitűd: • legyen nyitott a másokkal való együttműködésre • elfogadja mások eltérő véleményét • asszertív és nyílt kommunikációra törekszik képesség: • Képes a felső- és felnőttoktatás hallgatóival és oktatóival hatékony kommunikációra. • Képes tudatosítani a kommunikációs nehézségeket és gátakat, és a hatékony kommunikációs

eszközöket használni. • Képes elemzésre, reflexióra a saját kommunikációjával kapcsolatban.

Tartalom

Fő tartalmi, tematikai egységek • A kommunikáció jellemzői, eszközrendszere. A hatékony kommunikáció. • A verbális kommunikáció jellemzői. Kommunikációs gátak, közléssorompók.

Homlokzatromboló közlések és homlokzatóvó technikák. • A nem verbális közlések. Tudatosítás, a dekódolás pontosítása. • A közlések anatómiája. A befogadás „négy füle” • A kommunikáció zavarai és feloldásuk. A „kétséges helyzetek” kezelése. • Asszertivitás. Az asszertív, agresszív és alárendelt viselkedés. • Hatalom és manipuláció a kommunikáció során. Szimmetrikus és aszimmetrikus

kommunikáció. • Kommunikáció a segítő kapcsolatban. A meghallgatás készségei. Értő figyelem. A jó segítés

jellemzői. Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek A tréning során saját élményű kiscsoportos tanulás folyik, strukturált gyakorlatok és helyzetgyakorlatok révén. A kommunikációs sajátosságok elemzése konkrét élményanyagon keresztül történik, a foglalkozás jelenléthez kötött.


Követelmények A kurzus teljesítésének kritériuma az órákon való aktív részvétel, a gyakorlatokba való bevonódás Az értékelés az egyes gyakorlatok keretében közvetlenül, egyénre szabottan, formatív értékeléssel és tréningzáró gyakorlat formájában történik. A hallgatók a kurzus végén minősítést kapnak a részvétel alapján. Értékelés módja

kollokvium

Irodalom

• Birkenbihl, V. F. (1998): Kommunikációs gyakorlatok. Trivium, Budapest. • Gladding, S. T. (1998): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Bárczi

Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Budapest. 25–127. • Thun, F. S. von (2012): A kommunikáció zavarai és feloldásuk. Háttér Kiadó,

Budapest. • Gordon, Th. (1996): T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése. Studium Effektív Kiadó,

Balatonfenyves. • Vastagh Zoltán (1985, szerk.): Kommunikációs szituációk pedagógiai elemzése. JPTE

Tanárképző Kar, Pécs.

16. Komplex gyakorlat előkészítése (Preparation of complex practices)

Cél

• Ismerjék a felsőoktatás azon problématerületeit, amelyek kapcsán azonosításra kerülhet a csoport által menedzselt komplex gyakorlat tematikus fókusza, • magyar és angol nyelven szerezzenek jártasságot a felsőoktatás szakirodalmában való böngészésében, • ismerkedjenek meg a felsőoktatás funkcióival és a szereplők legfontosabb csoportjaival, • hangsúlyosan tekintsenek a tanítás-tanulás minőségfejlesztési kérdéseire, • szerezzenek benyomásokat a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatrendszeréről, • tegyenek szert felsőoktatási tudásmenedzsment szemléletre, • a későbbi komplex gyakorlatuk tervezése érdekében ismerjék a projektszerű munka legfontosabb kellékeit. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás: A hallgató • ismerje és értse a felsőoktatással kapcsolatos legfontosabb fogalmakat és irányzatokat, ismerje a legfontosabb hazai és nemzetközi tudásforrásokat, • magyar és angol nyelvű szemelvények olvasása és megbeszélése eredményeként ismerje és értse a felsőoktatási számos kérdését, • ismerje meg az egyéni törekvéseket és ellenállásokat, valamint a tipikusnak tekinthető szervezeti magatartást; • ismerje és értse a projekttervezés legfontosabb területeit és technikáit, • ismerje és tudja használni a felsőoktatás megismerését segítő tudásforrásokat. attitűd: • legyen nyitott a felsőoktatásról való gondolkodásra, • legyen saját felsőoktatásképe, de legyen nyitott másokéra is, • legyen nyitott a reflektivitást erősítő módszertani megoldások iránt, • legyen stakeholder-érzékenysége, azaz legyen kíváncsi az érintettek visszajelzéseire, • legyen nyitott a tanulás-tanítás új formáira, értékelje saját szerepvállalás lehetőségeit. képesség: • képes a felsőoktatást leíró és értelmező fogalomrendszer használatára, beszédmódra, • saját felsőoktatás képét képen legyen bemutatni, de legyen képes mások felsőoktatással

kapcsolatos nézeteinek megértésére, ismerje az ellenérveket is, • képes szélesen értelmezett partnerség mellett dolgozni, együttműködő csoportokat szervezni,

és azokban dolgozni, • képes felsőoktatás tudás-menedzsmentet és a szervezeti tanulás fogalmát értelmezni, • képes az érintettek együttműködését gyakorlatközösségek, tanulószervezeti formák ismérvein

keresztül megfigyelni, • képes a tantárgy keretében tanultakból projektszerű elképzelések megfogalmazására, • képes a munka egyes szakaszaiban angol nyelvű kommunikációra.

Tartalom

Fő tartalmi, tematikai egységek • A felsőoktatatás legfontosabb ágazati és intézményi témakörei napjainkban, • Hazai és nemzetközi tudásforrások a felsőoktatásról • A felsőoktatási és a gazdaság kapcsolódásai • A tanulás-tanítás témakörei a felsőoktatásban

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek • Az órák hallgatókkal közös tervezése és értékelése, • elméleti anyag megismerése az órák között hagyományos és IKT hordozók segítségével

(olvasás, TED, Youtube, saját forrásvadászat), • részvétel a kapcsolódó tematikájú felsőoktatás-menedzsment műhelyeken, • az órák közös diszkusszióra és más tantárgyakkal közös projektmunkára való használata.


Követelményei: • az elhangzottakról fogalomtérkép készítése, gyakorlati felsőoktatási problématerületek

kiválasztása a hallgatók érdeklődési köréhez kapcsolódóan, egyéni és közös szakirodalom-feldolgozás,

• rövid (max. 10 perces), lényegkiemelő szakirodalmi prezentációk (egy adott kérdéskör vagy modell kapcsán), 1-1,5+ oldalas témavázlattal és prezentációval az olvasottak bemutatása a csoport többi tagja számára,

• Egy kijelölt problématerületet jól reprezentáló intézmény(ek) kiválasztása, rövid prezentációkkal való bemutatásuk, tereplátogatás, interjúk a téma szempontjából meghatározó helyi szereplőkkel.

Értékelés módja:

szemináriumi jegy Értékelés: • Órai munka 60% • Óraközi együttműködés 10% • Forrás-olvasás 15% • Írás 10% • Hozzájárulás a komplex gyakorlathoz 5%

Irodalom

• Drótos György és Kováts Gergely (2009): Felsőoktatás-menedzsment. Aula Kiadó, Budapest.

• OECD IMHE (2014): State of Higher Education 2014. OECD, h. n.

17. Tanítás és tanulás a felsőoktatásban I. (Learning and teaching in higher education 1.)

Cél

A hallgatók akár önállóan, akár fejlesztő csoport vezetőjeként bekapcsolódhassanak a programfejlesztésbe, tantervek, programok és tanulási környezetek tervezésébe. A tanegység ennek a célnak rendeli alá mind a tervezés és a programfejlesztés elméleti alapjait, mind azokat a gyakorlatokat, amelyek során fejlődhetnek a cél eléréséhez szükséges attitűdök, képességek. A tanegység tartalmainak feldolgozása segíti a hallgatókat olyan kompetenciák megszerzésében, amelyek lehetővé teszik a felnőtt- és felsőoktatási programokkal kapcsolatos szakértői, fejlesztő (tervező, adaptáló), elemző és szervező tevékenységet. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megértsék a felsőoktatás változó képzési céljai következtében az oktatók új kihívásokkal, feladatokkal szembesülnek. A tantárgy tehát abban segít a hallgatóknak, hogy képessé váljanak a felsőoktatás hagyományos és új szervezeti formái, tanítási-tanulási stratégiái és módszerei közül a korszerű tanulás- és tanításelméletekkel összhangban a helyi igényeknek, céloknak adekvát megoldásokat kiválasztani, alkalmazni, és új tanulási környezeteket kezdeményezni, tervezni, támogatni, önállóan vagy együttműködésben megvalósítani. A tantárgy szemléletmódjában egy tanulásközpontú felsőoktatási gyakorlat és elmélet mellett köteleződik el, melynek középpontjában a hallgatói tanulás áll, de amelyet kiegészít a felsőoktatás más szereplőinek, szervezeteinek tanulása és tanulásuk támogatása is. A tantárgy a felsőoktatás-pedagógia nemzetközi kutatásainak és fejlesztési gyakorlatának megismerésére és elemzésére, illetve a hallgatók önálló tapasztalatszerzésére, fejlesztő munkájára épít. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás: A hallgató • Ismeri a képzés és a munka világa közti legfontosabb összefüggéseket, és rendelkezik e téren

az információi folyamatos megújításához szükséges módszertani tudással. • Ismeri a tervezés folyamatát, átlátja e folyamat pedagógiai logikáját. Ismeri a tervezés egyes

részmozzanatait és azok egymást meghatározó sajátosságait. • Széles körű ismeretekkel rendelkezik a felsőoktatás-pedagógiáról, ismer nemzetközi és hazai

felsőoktatási gyakorlatokat, a főbb kutatási, fejlesztési irányokat. • részletesebben is ismerje meg a tanulás- és hallgatóközpontú, a tudáskonstrukcióra épülő, az

önálló tevékenységet, az önálló tanulást, a személyre szabottságot, az együttműködést, az adaptív tanulásszervezést alapelvként elfogadó felsőoktatási tanulásirányítás sajátosságait

• értse a tanulási eredmény (LeO) szemlélet felsőoktatásban történő alkalmazásának sajátosságait

• Érti a felsőoktatás gyakorlatában megjelenő aktuális képzéssel, oktatással kapcsolatos kihívásokat és problémákat.

• Ismeri a felső- és felnőttoktatás tanulási környezetének, a tanulás támogatásának új és hagyományos formáit és módszereit.

attitűd: • Igényli, hogy a felnőtt- és felsőoktatást aktuális társadalmi, oktatáspolitikai, jogi és gazdasági

összefüggéseiben lássa. • Fontosnak tartja, hogy nyomon kövesse a programokkal szembeni változó igényeket. • Nyitott a felnőtt- és felsőoktatás megújítására, a programok folyamatos fejlesztésére, a változó

igényeknek megfelelő átértékelésére, újratervezésére • Elkötelezett a felsőoktatás szereplőinek egyéni tanulási sajátosságának megismerése és

fejlesztése, egyéni képességeik maximális kibontakoztatása és önálló tanulási képességeik fejlesztése iránt.

• Fontosnak tartja a tanulói aktivitást és felelősségvállalást a tanulásszervezés során.

• Nyitott a felső- és felnőttoktatási innovációkra. • Köteleződjön el amellett, hogy a felsőoktatásnak szüksége van a tanulásirányítás folyamatos

megújítására • A különféle tanuláselképzelésekhez, tanulástámogatási gyakorlatokhoz nyitottan, ugyanakkor

kritikusan, a tudományos megalapozottságot figyelembe véve álljon hozzá képesség: • Képes feltárni a tervezett programmal szemben megfogalmazódó társadalmi, munkáltatói és

tanulói igényeket, és képes ezek figyelembe vételével a program céljainak meghatározására. • Képes feltárni, rendszerezni és kompetenciákban megfogalmazni egy adott szakterület

számára szükséges tudást. • Meg tudja határozni a céloknak és fejlesztendő kompetenciáknak leginkább megfelelő

stratégiákat, tananyagtartalmakat, a tanulási környezetet, a pedagógiai folyamat módszertani sajátosságait és a folyamat értékelését.

• Képes az elkészült terveknek a megvalósítás folyamatában való elemzésére, értékelése, felülvizsgálatára.

• Képes a felső- és felnőttoktatás egyes szereplőinek és közösségeinek tanulással kapcsolatos problémáinak feltárására.

• Képes a felső- és felnőttoktatásban a résztvevők tanulási sajátosságainak megismerése alapján a számukra megfelelő tanulási feltételek megteremtésére, és egyéni tanulási utjaik megtervezésének, támogatásának segítésére.

• legyen képes az általában a pedagógiában elsajátított, a tanulásra és tanulásirányításra vonatkozó ismereteit a felsőoktatásra adaptálni

• Képes a felső- és felnőttoktatás területén új tanulási környezetek, szervezeti formák, módszerek, taneszközök tervezésére, fejlesztésére.

• legyen képes elemezni, értékelni felsőoktatásban zajló, konkrét tanulási folyamatokat a kiválasztott tanuláselméletek, a tanulási alapelvek érvényesülése szempontjából

• legyen képes a hallgatók tanulási folyamatát tervezni, szervezni, értékelni

Tartalom

Fő tartalmi, tematikai egységek • Tanulási eredmények, a tanulási eredmény-alapú programfejlesztés • A Learning Outcomes és a kompetenciák, a validáció elvei és gyakorlata. • A kompetencia alapú képzés és következményei a tartalomra, a tanulói tevékenységekre, a

tanulásszervezésre és értékelésre • Az EKKR és a bolognai keretrendszer hatása a magyar felsőoktatásra (MKKR) • Az akkreditáció kérdései Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek • A tanegység tartalmait a hallgatók a projekt szervezeti, stratégiai és módszertani keretei között

dolgozzák fel. Egy külső megbízó számára közösen terveznek képzési programot és elkészítik annak akkreditációs dokumentációját.

• A projekt kooperatív oktatási módszerekre és az önirányított tanulás elemeire épül. • A kurzus végére a csoport a célok-kompetenciák leírásával, a tantárgyrendszer kidolgozásával,

az egyes tantárgyak tantárgyleírásaival és az akkreditációs dokumentumok elkészítésével fejezi be a fejlesztési folyamat első szakaszát. A pedagógiai folyamat részletesebb terve a következő félév anyaga.

• A témák feldolgozása a hallgatók aktív órai munkájára épülve és az egyes témákhoz megadott szakirodalmak alapján kerül feldolgozásra. Minden témában törekszünk az elméleti megalapozottságra, a hazai és külföldi esetek, gyakorlatok elemzésére és a saját hallgatói

tapasztalatok tudatosítására, lehetőség szerint a tanultak kipróbálására, megtapasztalására. Módszerek például a magyarázat, esetelemzés, kooperatív feladatok, szövegfeldolgozás. Az egyes órákra a hallgatóknak folyamatosan szükséges készülniük: előzetesen egyeztetett feladattal vagy egy szakirodalmi feldolgozással.

• Ezenkívül minden hallgató választ egy fő témakört (kivéve 1. és 3. témát), melyet egy 40-45 perces foglalkozás keretében feldolgoz a szemináriumi csoporttal. A felkészüléshez minden hallgatónak az adott terület 3-5 szakirodalmát szükséges feldolgozni (oktatóval egyeztetve). A tervezési feladatokra a csoport közösen készül fel az órán, illetve minden hallgató a foglalkozástartás előtti hétfőn az oktatónak is elküldi a tervezetet. Ezeket a foglalkozásokat közösen meg is beszéljük, reflektálunk rá.

• A hallgatók a félév során folyamatosan vezetnek egy tanulástámogatási ötlettárat, amiben gyűjtik a számukra fontossá váló ötleteket, megközelítéseket, szempontokat, módszereket, megoldásokat – a programfejlesztés e félévi és következő félévi feladatait is szem előtt tartva


Követelmények A projektben a csoportos tevékenység egyéni teljesítménnyel kapcsolódik össze. Minden hallgató a munka valamelyik fázisában, vagy azon belül valamely részfeladatnál a többiek munkáját irányítja (így felelőse is annak), és a csoport tagjaként részt vesz azoknak a programelemeknek a tervezésében, amelyeket csoporttársai irányítanak. Nemcsak saját felelősi területén, hanem a tervezés többi szakaszában is megold feladatokat. Minden tevékenysége a munkafolyamat jellegéből adódóan dokumentált, azokat a foglalkozásokon a csoport megbeszéli, értékeli, elfogadja és beépíti a közös tervbe. Az így kialakult képzési program és az ahhoz szükséges háttértanulmányok alkotják a csoport portfólióját. egy foglalkozás tervezése, megtartása; az órai hallgatói feladatok során az aktív és tartalmas közreműködés; az egyes órákra adott kisebb feladat elkészítése vagy szakirodalom feldolgozása; a tanulástámogatási ötlettár folyamatos gyűjtése; valamint a kollokvium sikeres teljesítése. Az értékelés az alábbi táblázatnak megfelelően történik: Maximum pontszám % Órai jelenlét, aktív részvétel a szemináriumi feladatokban 60 24 A félév során az egyes órákra készítendő kisebb feladat, szakirodalmi szöveg feldolgozása 15 6 Tanulástámogatási ötlettár 15 6 A foglalkozások terve és megtartásának minősége 60 24 Vizsga 100 40 Összesen 250 100 A félév végi osztályzat kiszámítása a következőképp történik: jeles (100-90%), jó (90-80%), közepes

(80-70%), elégséges (70-50%), elégtelen (50% alatt). Értékelés módja

szemináriumi jegy A hallgatók tevékenységének egyéni értékelése a reflektív napló alapján történik.

Irodalom

• Adam, S. (2008): Learning Outcomes Current Developments in Europe: Update on the Issues and Applications of Learning Outcomes Associated with the Bologna Process. Kézirat. [URL: https://www.ulb.ac.be/unica/docs/ECVET_Edinburgh_Feb08_Adams.pdf]

• Az OKKR szintjei és szintleírásai. OFI tanulmányok. https://www.ofi.hu/okkr-3-elemi-projekt-az-okkr-felsooktatasi-szintjei-leirasara-vonatkozo-javaslat-elkeszitese]

• Biggs, J. (1999): What the Student Does: teaching for enhanced learning. Higher Education Research & Development, 18. 1. sz. 57–75.

• Delmar le Deist, F. és Winterton, J. (2005): What Is Competence? Human Resource Development International, 8. 1. sz. 27–46.

• Derényi András és Tót Éva (2011): Validáció. A hozott tudás elismerése a felsőoktatásban. OFI, Budapest. [URL: http://mek.oszk.hu/12900/12987/12987.pdf]

• European Comission (2009): ECTS Users’ Guide. Office for Official Publications of the European Communities, Brüsszel.

• Kennedy, D. (2007): Tanulási eredmények megfogalmazása és azok használata. Gyakorlati útmutató. University College Cork (UCC), Cork.

• Temesi József (2011, szerk.): Az Országos képesítési keretrendszer kialakítása Magyarországon. OFI, Budapest. [URL: https://ofi.hu/sites/default/files/attachments/beliv_okkr_press.pdf]

https://www.ulb.ac.be/unica/docs/ECVET_Edinburgh_Feb08_Adams.pdf

https://www.ofi.hu/okkr-3-elemi-projekt-az-okkr-felsooktatasi-szintjei-leirasara-vonatkozo-javaslat-elkeszitese

https://www.ofi.hu/okkr-3-elemi-projekt-az-okkr-felsooktatasi-szintjei-leirasara-vonatkozo-javaslat-elkeszitese

http://mek.oszk.hu/12900/12987/12987.pdf

https://ofi.hu/sites/default/files/attachments/beliv_okkr_press.pdf

18. Csoportmunka és csoportvezetés (Teamwork and team leadership)

Cél

a hallgatók rendelkezzenek a csoportlét, a csoportmunka és a csoportvezetés, valamint a szervezeti kultúra elemi elméleti ismereteivel és a rendszerben való gondolkodás képességével. Mindez megalapozza a különböző oktatással-neveléssel foglalkozó testületek és munkacsoportok munkájának segítését.

A tárgy fókuszában a csoportok külső és belső erőterének megértésére áll, azoknak a dinamikai jelenségeknek a felismerése, amelyek a csoporttagok viselkedését befolyásolják, a csoport egészének jellemzőit alakítják, és a csoportok és a szervezet működését befolyásolják. A csoportokat mint rendszert tekintve a működés dinamikai összetevőit helyezzük a fókuszba.

Tanulási eredmények, kompetenciák tudás: A hallgató • ismerje a szociál- és munkapszichológia alapfogalmait attitűd: • legyen nyitott a másokkal való együttműködésre • fogadja el az emberek közötti különbözőségeket képesség: • legyen képes alkalmazkodni a munka világához, • legyen felkészült a különböző munkacsoportokban való feladatvégzésre • legyen képes munkacsoportok támogatására különböző szervezetekben • legyen képes a rendszerben való gondolkodásra

Tartalom

Fő tartalmi, tematikai egységek • A kiscsoport jellemzői. A csoport funkciói. Csoportnyomás, deindividualizáció. Normák és

szerepek funkciója. Deindividualizálódott kiscsoport. • A csoport mint élő rendszer működése. Cirkularitás. Termosztát-elv, homeosztázis. Struktúra

és funkciók, határok; kommunikáció. Állandóság és változás. Rejtett szükségletek a rossz rendszerműködés hátterében. A változás lehetősége és a szükségletek kielégítése.

• Csoportfejlődés. Csoportkohézió. Csoportdinamikai jelenségek okai, megjelenési formái, azonosíthatóságuk a gyakorlatban.

• Egyén és csoport, személy és szerep. Csoportszerkezet, csoportbeli szerepek, szerepelvárások, szerepviselkedés, szerepkonfliktusok a munkahelyi és iskolai környezetben.

• A vezető. szerep, a csoportvezetés stílusa, technikái, vezető-csoport viszony. A csoportvezető feladatai, kompetenciái és kompetenciahatárai. A csoportvezetés tipikus nehézségei. A vezető eredményessége.

• Szervezet. Szervezeti jellemzők, kommunikációs „útvonalak”, hierarchikus viszonyok, szervezeti kultúra. szervezet, mint rendszer.

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek A témák feldolgozása során elsődlegesen a résztvevők aktivitására és együttműködésére építünk. Az órai munka során törekszünk a saját tapasztalatok mozgósítására és a szemléltetésre, az élményszerű megértésre, kiaknázzuk a kiscsoportos és páros munka előnyeit. Az elméleti ismeretek kisebb részben előadás formájában kerülnek bemutatásra, nagyobb részben a kurzustagok önálló

feldolgozásával történik a feldolgozásuk, aminek egyik produktuma egy közösen alakított szöveggyűjtemény lesz.


Követelmények A kurzus kollokviummal zárul, amelynek két része van. 1. Szóbeli vizsga az alább megadott tételekből. A vizsgára való felkészülés a megadott irodalmak és az órai anyag alapján. A vizsgán a témákról való integrált gondolkodást várom, az elméleti ismeretek gyakorlati hasznosíthatóságának megfontolásaival. 2. Egy rövid, kétoldalas írás a választható irodalmak közül: Mészáros A. (2006, szerk.): A munkahely szociálpszichológiai jelenségvilága. Z-Press, Miskolc, a 13-316. oldalak között összesen 10 lehetséges tanulmány. A két oldalnyi munkával kapcsolatos elvárás: ◦ egy oldalban a forrás kijegyzetelését tartalmazza – vagyis egy értelmezett (!), de vázlatos leírást arról, hogy miről szól a tanulmány, ◦ valamint egy oldalban mutassa be a hallgatónak az írás tartalmával kapcsolatos reflexióját, vagyis hogy az olvasottakat mire tudja használni a gyakorlatban, a jelenlegi vagy a későbbi munkájában. Értékelés módja

kollokvium

Irodalom

Mészáros A. (2006, szerk.): A munkahely szociálpszichológiai jelenségvilága. Z-Press, Miskolc.

Berentés Éva: Csoportok munkahelyeken. 316–330, 330–348.

Goda Gyula: Csoportdinamika. 349–384.

Deák Csaba: A csoportfejlődés szakaszai. 385–404.

Lóth László: Csoportdinamikai jelenségek a változásmenedzsment folyamatában. 404–432.

Faragó Klára: Csoportos döntéshozatal. 433–460.

Szabó Laura: Normák alakulása a munkahelyi csoportokban. 461–482.

Mészáros Aranka: Szerepek: differenciálódás a munkahelyi csoportokban. 483–497.

F. Várkonyi Zsuzsa: Coaching és coaching szemléletű vezetés az üzleti világban. 498–521.

Hermann Erzsébet és Berlin Iván (1997): Család és betegség. In: Bernáth László és Solymosi Katalin (szerk.): Fejlődéslélektan olvasókönyv. Tertia, Budapest. 47-78.

Serfőző Mónika (2003): A nevelési-oktatási intézmények, mint szervezetek. In: Trencsényi László (szerk.): A kultúra szervezete, a szervezet kultúrája. Okker, Budapest. 20–46.

19. Tanítás és tanulás a felsőoktatásban II. (Learning and teaching in higher education 2.)

Cél

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megértsék a felsőoktatás változó képzési céljai következtében az oktatók új kihívásokkal, feladatokkal szembesülnek. A tantárgy tehát abban segít a hallgatóknak, hogy képessé váljanak a felsőoktatás hagyományos és új szervezeti formái, tanítási-tanulási stratégiái és módszerei közül a korszerű tanulás- és tanításelméletekkel összhangban a helyi igényeknek, céloknak adekvát megoldásokat kiválasztani, alkalmazni, és új tanulási környezeteket kezdeményezni, tervezni, támogatni, önállóan vagy együttműködésben megvalósítani.

A tantárgy szemléletmódjában egy tanulásközpontú felsőoktatási gyakorlat és elmélet mellett köteleződik el, melynek középpontjában a hallgatói tanulás áll, de amelyet kiegészít a felsőoktatás más szereplőinek, szervezeteinek tanulása és tanulásuk támogatása is. A tantárgy a felsőoktatás-pedagógia nemzetközi kutatásainak és fejlesztési gyakorlatának megismerésére és elemzésére, illetve a hallgatók önálló tapasztalatszerzésére, fejlesztő munkájára épít. A kurzus továbbá hozzá kíván járulni az egyéves programfejlesztési projekt megalapozásához.

A hallgatók készüljenek fel egy felsőoktatási intézmény eLearning rendszerének, oktatásinformatikai rendszereinek fejlesztésére, az üzemeltetés támogatásához szükséges szakértői feladatok ellátására. A kurzus további célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a felsőoktatásban használt informatikai rendszerekkel, azoknak gyakorlati, elsősorban az oktatásszervezésben betöltött szerepével. A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a felsőoktatás információs társadalomban betöltött és betölthető szerepével, kialakítsák saját álláspontjukat és megfogalmazzák fejlesztési célkitűzéseiket. A hallgatók a folyamatosan változó szakterület fontosabb elvei alapján legyenek képesek a felsőoktatásban az IKT és

eLearning területek fejlesztésére, az oktatói tevékenység támogatására. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás: A hallgatók • Széleskörű ismeretekkel rendelkezik a felsőoktatás-pedagógiáról, ismer nemzetközi és hazai

felsőoktatási gyakorlatokat, a főbb kutatási, fejlesztési irányokat. o részletesebben is ismerje meg a tanulás- és hallgatóközpontú, a tudáskonstrukcióra épülő, az

önálló tevékenységet, az önálló tanulást, a személyre szabottságot, az együttműködést, az adaptív tanulásszervezést alapelvként elfogadó felsőoktatási tanulásirányítás sajátosságait

o értse a tanulási eredmény szemlélet felsőoktatásban történő alkalmazásának sajátosságait • Érti a felsőoktatás gyakorlatában megjelenő aktuális képzéssel, oktatással kapcsolatos

kihívásokat és problémákat. • Ismeri a felső- és felnőttoktatás tanulási környezetének, a tanulás támogatásának új és

hagyományos formáit és módszereit. • a hallgató ismerje a legelterjedtebb, felsőoktatásban és felnőttképzésben használt

oktatásinformatikai rendszereket • a hallgató ismerjen olyan interneten elérhető w eb.2.0 alkalmazásokat, amelyek az online

tanulási környezetek és az ezzel támogatott képzés hatékonyan képesek kiegészíteni • a hallgató ismerje a webes tartalomfejlesztés legfontosabb szabványait, a tartalomkészítésének

összetett folyamatát, abban a szerző, az eLearning szakértő és az informatikusok, technikusok kooperációját meghatározó módszertani alapelveket

• legyen tájékozott az oktatásszervezés és tanulmányi ügyintézés, az oktatók és hallgatók online tanulást oktatásinformatikai rendszerekkel szemben támasztott igényeiben és elvárásaiban

attitűd:

• Elkötelezett a felsőoktatás szereplőinek egyéni tanulási sajátosságának megismerése és fejlesztése, egyéni képességeik maximális kibontakoztatása és önálló tanulási képességeik fejlesztése iránt.

• Fontosnak tartja a tanulói aktivitást és felelősségvállalást a tanulásszervezés során. • Nyitott a felső- és felnőttoktatási innovációkra. o Köteleződjön el amellett, hogy a felsőoktatásnak szüksége van a tanulásirányítás folyamatos

megújítására o A különféle tanuláselképzelésekhez, tanulástámogatási gyakorlatokhoz nyitottan, ugyanakkor

kritikusan, a tudományos megalapozottságot figyelembe véve álljon hozzá. • A hallgató legyen aktív használója az online tanulási környezeteknek, illetve az ezeket

kiegészítő web.2.0 alkalmazásoknak. • A hallgató legyen nyitott a intézmény és képzés egyedi igényeinek fejlesztésekbe való

integrálására, legyen kompromisszumkereső a felhasználók és a fejlesztők igényeinek összekapcsolásával.

• A hallgató legyen tisztában azzal, hogy az oktatásinformatikai rendszerek fejlesztése elsősorban nem informatikai, hanem szervezési, módszertani feladat.

képesség: A hallgatók legyenek képesek • a felső- és felnőttoktatás egyes szereplőinek és közösségeinek tanulással kapcsolatos

problémáinak feltárására. • a felső- és felnőttoktatásban a résztvevők tanulási sajátosságainak megismerése alapján a

számukra megfelelő tanulási feltételek megteremtésére, és egyéni tanulási utjaik megtervezésének, támogatásának segítésére.

o legyen képes az általában a pedagógiában elsajátított, a tanulásra és tanulásirányításra vonatkozó ismereteit a felsőoktatásra adaptálni

• a felső- és felnőttoktatás területén új tanulási környezetek, szervezeti formák, módszerek, taneszközök tervezésére, fejlesztésére.

o legyen képes elemezni, értékelni felsőoktatásban zajló, konkrét tanulási folyamatokat a kiválasztott tanuláselméletek, a tanulási alapelvek érvényesülése szempontjából

o legyen képes a hallgatók tanulási folyamatát tervezni, szervezni, értékelni • a hallgató legyen képes egy oktatásinformatikai rendszer működtetésére, az abban dolgozó

rendszergazdák, technikusok, oktatásszervezők, oktatók és hallgatók • munkálatainak koordinálására • a hallgató legyen képes az online tartalomfejlesztés menedzselésére, a tartalomfejlesztésben

résztvevő szakértők kooperációjának segítésére • a hallgató legyen képes felsőoktatásban használ oktatásinformatikai rendszerek minőségi

elemzésére és intézményspecifikus továbbfejlesztési tervek megfogalmazására

Tartalom

Fő tartalmi, tematikai egységek 1. A felsőoktatás tanulási és tanulástámogatási folyamataiban érvényesíthető alapelvek. A tanulási

folyamat és a tanulás eredménye a felsőoktatásban. Konstruktivista tanuláselméletek és a tanulási eredmények szemlélet. A személyre szabottság elve, a differenciálás, adaptivitás elve, kooperativitás, önszabályozott tanulás, szituativitás elve.

2. Tanulástámogatás, -menedzsment a felsőoktatásban. A tanulás támogatásának szervezeti szintű stratégiái, eszközei. A hallgatók tanulástámogatásának átfogó koncepciói (pl. elsőéves tapasztalatok, mentorálás, személyes fejlődési terv, a tanulási sajátosságok diagnosztizálása).

3. Kurrikulum a felsőoktatásban. A felsőoktatásban zajló tanulási-, tanulásirányítási folyamatok tervezésének szintjei, a különböző szinteken születő tervek sajátosságai, típusok, újszerű megoldások. A kompetenciák fejlesztésének tervezése, tanulási eredmény szemlélet a felsőoktatásban.

4. A felsőoktatási képzés módszertana. A felsőoktatási képzés sajátosságai módszertani szempontból, a módszertan jelentős kiszélesedésének folyamata, azaz a tanulási tevékenységek sokszínűsége a felsőoktatásban: a probléma alapú tanulás, együttműködésre épülő tanulás, munka alapú tanulás, gamification stb.

5. Pedagógiai értékelés a felsőoktatásban. A felsőoktatási értékelési folyamatok sajátosságai, a hagyományos értékelési megoldások kritikája, korszerűsítési törekvések; az értékelés komplex szerepének érvényesítése: a hallgatói kompetenciamérés kérdései, a tudásmérés problémái, a fejlesztő/tanulást támogató értékelés megoldásai.

6. Az oktatók tanulása, tanulóközösségek. Az oktatói karrier, az oktatók szakmai fejlődésének lehetőségei. Az oktatók tanulástámogatásának módszerei, oktatói képzések, az oktatóközösségek tanulása, a szakmai tanuló közösségek.

7. IKT és e-learning a felsőoktatásban: digitális állampolgárság kompetenciarendszere; PLE értelmezések, online tanulásmódszertan, integrált tanulási környezet; LMS tananyag és tartalomfejlesztés, felsőoktatási digitális tartalomipar: online tananyag és tartalomfejlesztés; Innovatív tanulásszervezés tradicionális keretek között; Kreatív, csoportra szabott akkreditáció: a nyílt oktatás érvényessége a felsőoktatásban; MOOC; Látni és látszani: az információmegosztástól a formális megítélésen át az információféltékenységig;m TKA módszertani workshop alapozó nap http://bit.ly/1h5wMXn

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek • A témák feldolgozása a hallgatók aktív órai munkájára épülve és az egyes témákhoz megadott

szakirodalmak alapján kerül feldolgozásra. Minden témában törekszünk az elméleti megalapozottságra, a hazai és külföldi esetek, gyakorlatok elemzésére és a saját hallgatói tapasztalatok tudatosítására, lehetőség szerint a tanultak kipróbálására, megtapasztalására. Módszerek például a magyarázat, esetelemzés, kooperatív feladatok, szövegfeldolgozás. Az egyes órákra a hallgatóknak folyamatosan szükséges készülniük: előzetesen egyeztetett feladattal vagy egy szakirodalmi feldolgozással.

• Ezenkívül minden hallgató párban választ egy témát (kivéve 1. és 3. témát), melyet egy 40-45 perces foglalkozás keretében feldolgoz a szemináriumi csoporttal. A felkészüléshez minden hallgatópárnak az adott terület 3-5 szakirodalmát szükséges feldolgozni (oktatóval egyeztetve). A tervezési feladatokra a csoport közösen készül fel az órán, illetve minden hallgató a foglalkozástartás előtt hétfőn reggel 9.00 óráig az oktatónak is elküldi a tervezetet. Ezeket a foglalkozásokat közösen meg is beszéljük, reflektálunk rá.

• A hallgatók a félév során folyamatosan vezetnek egy ötlettárat a programfejlesztéshez, amiben gyűjtik a számukra fontossá váló ötleteket, megközelítéseket, szempontokat, módszereket, megoldásokat – a programfejlesztés e félévi és következő félévi feladatait is szem előtt tartva.

• Flipped classroom: A hallgatók a félév során intézménylátogatásokon vesznek részt külső helyszínen, külön egyeztetett időpontban. Minden látogatásról közös, csoport szintű beszámoló készül, kb. 20e karakter terjedelemben, amit a befogadó szervezeti egység számára küldünk vissza. A beszámoló határideje az intézménylátogatáshoz képest 14 nap. Ezentúl oktatói mentorálást végeznek páros munkában. A PPK-n dolgozó oktató IKT oktatási felhasználásának tutoriális támogatása az őszi félévben, illetve csoport szintű összegző beszámoló készítése a tapasztalatokról a félév végén.


Követelmények egy foglalkozás tervezése, megtartása párban; az órai hallgatói feladatok során az aktív és tartalmas közreműködés; az egyes órákra adott kisebb feladat elkészítése vagy szakirodalom feldolgozása; a programfejlesztési ötlettár folyamatos gyűjtése; valamint a kollokvium sikeres teljesítése. Az értékelés az alábbi táblázatnak megfelelően történik:

http://bit.ly/1h5wMXn

Maximum pontszám % Órai jelenlét, aktív részvétel a szemináriumi feladatokban 60 24 A félév során az egyes órákra készítendő kisebb feladat, szakirodalmi szöveg feldolgozása 15 6 Ötlettár a programfejlesztéshez 15 6 A foglalkozások páros terve és megtartásának minősége 60 24 Vizsga 100 40 Összesen 250 100 A félév végi osztályzat kiszámítása a következőképp történik: jeles (100-90%), jó (90-80%), közepes (80-70%), elégséges (70-50%), elégtelen (50% alatt). Értékelés módja

gyakorlati jegy

Irodalom

A hallgatói témavállalások és a témakörök hangsúlyainak egyeztetése után a félév részletes menetéhez kötődően kerül kiadásra.

• Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat Könyvkiadó, Budapest.

• Ollé János (2009): A képzés minőségét befolyásoló oktatás- és tanulásszervezési kérdések a felsőoktatásban. In: Drótos György és Kovács Gergely (szerk.): Felsőoktatásmenedzsment. Aula, Budapest. 149–162. o.

• Pintér Róbert (2007, szerk.): Az információs társadalom. Gondolat – Új Mandátum, Budapest.

• Ollé János, Papp-Danka Adrienn, Lévai Dóra, Tóth Mózer Szilvia és Virányi Anita (2012): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

• Ollé János (2012): Virtuális környezet, virtuális oktatás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

20. A felsőoktatás elmélete (Theory of higher education)

Cél

A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a felsőoktatási rendszerek legfontosabb jellemzőit, a rendszerek belső alkotóelemeit és dinamikáját. Célja továbbá, hogy betekintést szerezzenek a felsőoktatási rendszerek változásait alakító legfontosabb társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális tényezőkbe, valamint a felsőoktatásnak a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális folyamatokra gyakorolt hatásaiba, és képesé váljanak arra, hogy szakmai munkájuk (így különösen felsőoktatási programok tervezése és értékelése valamint felsőoktatási fejlesztési programokban való részvétel) során a felsőoktatás-pedagógiai folyamatokat belehelyezzék a felsőoktatási rendszerek és az e rendszerek alakulását meghatározó társadalmi és szervezeti folyamatok tágabb összefüggésrendszerébe. A kurzus megismerteti a hallgatókat a felsőoktatás-kutatás legfontosabb forrásaival, a legkiemelkedőbb nemzetközi és hazai szakmai műhelyekkel és kutatókkal. A hallgatók megismerjék a felsőoktatás-politika meghatározó nemzetközi és hazai trendjeit, elemeit, szereplőit, továbbá azokat az eszközöket és folyamatokat, amelyek a felsőoktatási intézményrendszer alakítását, illetve az intézményi szintű politika implementációt célozzák. Képessé váljanak arra, hogy munkájuk során figyelembe vegyék a különböző szintű felsőoktatás-politikai céloknak és eszközöknek a felsőoktatás-pedagógiai folyamatokra gyakorolt hatását. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás: • ismerje a felsőoktatás-kutatás legfontosabb forrásait, nemzetközi és hazai műhelyeit és

kutatóit • ismerje felsőoktatási rendszer fogalmát, a felsőoktatási rendszerek funkcióit, legfontosabb

intézményi jellemzőit, és az e rendszerekben zajló legfontosabb folyamatokat • ismerje a felsőoktatás hazai és nemzetközi gyakorlatát befolyásoló legfontosabb gazdasági

és társadalmi kihívásokat • legyen tájékozott a hazai felsőoktatás intézményi szerkezetének és hallgatói összetételének

alakulásáról, ismerje az ezzel kapcsolatos legfontosabb adatokat • ismerje a felsőoktatási rendszerek fejlődésének legfontosabb általános összefüggéseit, • rendelkezzen átfogó ismeretekkel a felsőoktatás-politika meghatározó nemzetközi

trendjeiről, elemeiről, szintjeiről, azok összefüggéseiről • ismerje a hazai felsőoktatási rendszer alakulását és a felsőoktatás-politika főbb törekvéseit • értse a felsőoktatás-politika különböző szintjei számára megjelenő aktuális kihívásokat attitűd:

elkötelezett legyen a tények iránti tisztelet és a tudományos korrektség iránt legyen elkötelezett a társadalmi szolidaritás értéke iránt és rendelkezzen empátiával

fontosnak tartsa a minőség, az eredményesség és hatékonyság értékeit

legyen nyitott a változásokra, az oktatási innovációkra

legyen nyitott különböző, a sajátjától eltérő megoldási javaslatok, vélemények iránt

munkája során törekedjen önreflexióra. képesség:

képes legyen rendszerben gondolkodni a felsőoktatás problémavilágáról

legyen képes értelmezni és kritikusan elemezni a felsőoktatás aktuális nemzetközi és hazai társadalmi, oktatáspolitikai, gazdasági környezetét

kritikusan tudjon gondolkodni a felsőoktatással kapcsolatos társadalmi jelenségekről, dinamikus módon, több szempontból tudja elemezni a rendszerekben zajló változásokat

hozzá tudjon járulni a hazai és külföldi felsőoktatási rendszerekben zajló változásokról szóló elemzések elkészítéséhez

aktívan részt tudjon venni a felsőoktatásról folyó társadalmi dialógusban, legyen képes megérteni mások véleményét és tényeket használva érvelni tudjon a saját véleménye mellett

legyen képes felismerni és elemezni a felsőoktatás-politika számára megjelenő kihívásokat és az azokra adott válaszokat

legyen képes értelmezni és kritikusan elemezni a felsőoktatás aktuális nemzetközi, hazai és intézményi oktatáspolitikai kontextusát

ismerje fel a felsőoktatás-politikai eszközök korlátozottságát a felsőoktatási rendszerekben végbemenő komplex változások befolyásolásában

legyen képes a felsőoktatás-politikai dokumentumokat megfelelően értelmezni, azok szellemében saját intézményének gyakorlatát fejleszteni

legyen képes a változásokban felismerni és azonosítani a politika implementáció elemeit, szerepüket

legyen képes olyan elemzéseket végezni, amelyek alapján az oktatáspolitikai kontextusnak adekvát fejlesztési javaslatokat tud megfogalmazni és megoldási javaslatokat kidolgozni intézményi szinten.

Tartalom


A felsőoktatás-kutatás forrásai. A legfontosabb folyóiratok nemzetközi és hazai műhelyek és kiemelkedő kutatók

A felsőoktatási rendszer. A felsőoktatási rendszerek funkciói és általános intézményi-szerkezeti jellemzői. A felsőoktatási rendszerek fejlődésének és változásának általános összefüggései

Társadalmi-gazdasági összefüggések. A felsőoktatásra ható fontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok (különös tekintettel a demográfiai folyamatokra és a társadalmi-gazdasági szerkezet változásaira, valamint a felsőoktatás és a munka világa közötti kapcsolatokra)

Nemzetközi folyamatok. A fejlett országok felsőoktatási rendszerei fejlődésének trendjei a hatvanas évektől napjainkig. Az Európai felsőoktatási rendszerek mai változásai (különös tekintettel a Bologna folyamatra)

Hazai folyamatok. A hazai felsőoktatás intézményrendszerének és hallgatói összetételének alakulása a kilencvenes évek elejétől napjainkig. A magyar felsőoktatás legfontosabb jellemzői nemzetközi összehasonlításban.

A felsőoktatás-politika színterei, szintjei, (nemzetközi és regionális szervezetek, nemzetközi és regionális szövetségek, nemzetek, intézmények), a felsőoktatás-politika jellegzetes szereplői, céljai, dokumentumai

A felsőoktatás-politika megvalósítása (eszközök, módszerek), elemzése és kutatása. Egyes felsőoktatás-politikák és megvalósulásuk

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek

A kurzus alapvetően Burton R. Clark 1986-ban publikált klasszikus művének (The Higher Education System) tartalmi szerkezetét követi: döntően e könyvre építve mutatja be a felsőoktatási rendszerek problémavilágát.

Minden órán 2 hallgató vállalkozik arra, hogy a következő alkalommal a hallott és megvitatott témával kapcsolatban kérdéseket fogalmaz meg. Az órák e kérdések megválaszolásával kezdődnek.

A kérdések megválaszolását követően oktatói prezentáció történik, amelyet folyamatosan kérdések szakíthatnak meg, és e kérdésekről vita alakulhat ki.

Az órák egy részén sor kerülhet egy-egy 15-20 perces hallgatói prezentációra és ennek megvitatására (a prezentáció témája az angol nyelvű szakirodalom valamelyik tétele vagy egyéb, a hallgatói érdeklődésének megfelelően kiválasztott angol nyelvű felsőoktatás-kutatási tanulmány lehet).

Esetenként a hallgatók az ELTE e-learning rendszerének a keretei között írásbeli feladatokat kapnak

A hallgatókat bátorítást kapnak, hogy az órákra hozzák be a szakmai gyakorlatuk során tapasztal élményeiket

A hallgatók rendelkezésére állnak az előadások során használt PowerPoint prezentációk Hallgatói (csoportos) esetfeldolgozások, ezek prezentálása és megvitatása


Követelmények Követelmények a rendszeres órai jelenlét, az e-learning feladatok megoldása és a vizsga (kollokvium) eredményes letétele (a kollokvium tételeit e programleírás függeléke tartalmazza). A hallgatókkal szemben elvárás, hogy vegyenek részt a Felsőoktatás Menedzsment Műhely munkájában: az ottani aktivitásuk pozitívan befolyásolhatja munkájuk értékelését. Ezeken felül a hallgatók önkéntes feladatokat vállalhatnak. Értékelés módja

kollokvium Értékelés

Max pontszám %

Órai jelenlét (egy hiányzás 2 pont levonás)

40 20

E-learning feladatok eredményes megoldása

30 15

Hallgatói kérdések (2 alkalom 20 pont, 1 alkalom 10 pont, 0 alkalom 0 pont)

20 10

Prezentáció 10 5

Vizsga 100 50

Max pontszám 200 100

Órai jelenlét (egy hiányzás 2 pont levonás)

40 20

Pontszám Osztályzat

171-200 5

131-170 4

111-140 3

81-110 2

80 és alatta 1

Irodalom

Clark, B. R. (1986): The Higher Education System. University of California Press. Berkeley és Los Angeles.

o [Magyarul részlet: „A felsőoktatási rendszer” In: Halász Gábor és Lannert Judit (2003, szerk.): Oktatási rendszerek elmélete. Szöveggyűjtemény. OKKER, Budapest. 92–149.]

Becher, T. (1988): The disciplinary shaping of the profession. In: Clark, B. R. (szerk.): The Academic Profession: National, Disciplinary, and Institutional Settings. University of California Press, Berkeley. 271–298.

o [Magyarul: „A szakma formálódása tudományágak szerin”. In: Halász Gábor és Lannert Judit (2003, szerk.): Oktatási rendszerek elmélete. Szöveggyűjtemény. OKKER, Budapest. 150–193.

Hrubos Ildikó (2009): A sokféleség értelmezése és mérése. Educatio, 18. 1. sz. 18–31.

Kozma Tamás (2004): Kié az egyetem. ÚMK Kiadó, Budapest.

Santiago, P., Tremblay, K., Basri, E. és Arnal, E. (2008) A felsőoktatás a tudástársadalomért – Az OECD tematikus áttekintése a felsőoktatásról. Összefoglaló jelentés. Tempus Közalapítvány, Budapest.

o 1. kötet: [URL: http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/AVIR/OECD_jelentes_vol1.pdf]

o 2. kötet: [URL: http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/AVIR/OECD_jelentes_vol2.pdf]

Derényi András (2009) A magyar felsőoktatás átalakulása 1989 – 2008. In: Drótos György és Kováts Gergely (szerk.): Felsőoktatás-menedzsment. Aula, Budapest.

http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/AVIR/OECD_jelentes_vol1.pdf

http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/AVIR/OECD_jelentes_vol2.pdf

21. Felsőoktatási stratégiai menedzsment 1. (Strategic management of higher education)

Cél

ismerjék, és tudják használni a fejlesztés és stratégiai menedzsment fogalmát, meghatározó elemeit, alkalmazási területeit, trendjeit és dilemmáit,

• ismerjék a felsőoktatásnak és a felsőoktatás irányításának az intézményi szintű stratégiai tervezés szempontjából releváns hazai és nemzetközi problématerületeit, a fejlesztési programok végrehajtásának és értékelésének alapelveit és gyakorlatát

• képessé váljanak felsőoktatási intézményekben felmerülő megoldandó kérdésköröket, a legfontosabb kihívásokat (1) feltárni, azonosítani és strukturálni, (2) képesek legyenek fejlesztési koncepciók megalkotására, továbbá a (3) stratégiai megfontolásokban és a stratégiai elhatározások megvalósításában való aktív részvételre és a résztvevők irányítására,

• ismerjék a stratégiára épülő tervezés és működés modelljeit, módszereit, hozzáadott értékét és kockázatait (a rendszer és az intézmények spontán működéséhez viszonyítva).

• annak feltárása, hogy hogyan hat a tudományos intézményrendszer a felsőoktatási intézmények működésére, és a felsőoktatás hogyan befolyásolja a tudományos intézményrendszer működését.

Tanulási eredmények, kompetenciák tudás: • ismerje és értse a stratégia alkotás lépéseit, azaz tudja azonosítani és értékelni a felsőoktatás

szereplőit, milyen intézményi szintű funkciók, célok ragadhatók meg, az elvárások versenyében milyen tényezők befolyása mellett és hogyan történhet a beavatkozási területek kijelölése, mik alkotják a célok elérésnek eszközrendszerét;

• ismerje és értse a stratégiai menedzsment által a sikeres kivitelezést biztosító eszköz- és feltételrendszert,

• ismerje a fejlesztési programok megtervezésének alapelemeit, és képes legyen azok értékelésére;

• megértse az egyéni törekvések és képességek, valamint a csoporton belüli és csoportközi kapcsolatok, szerepviszonyok alapvető mozgatóerőit;

• ismerje és értse a stratégiai megközelítések közötti különbségeket, érettség modelleket (lineáris tervezés alapú megközelítéstől, a reflektív, stratégiai ill. minőségszemléletű működéséig),

• ismerje az érintettek együttműködésének lehetőségeit, a nyitott tanulószervezetek formáit és működését.

• ismerje meg a tudomány és a tudományról való gondolkodás fejlődését, valamint a tudományos közösségek működésének jellemzőit,

• rendelkezzen ismeretekkel a tudományos intézményrendszer modelljeire, felépítésére, működésére, azok átalakulásának főbb irányaira vonatkozóan,

• ismerje meg a szellemi tulajdon védelem formáit, feladatait, • értse meg a felsőoktatás tudományos intézményrendszerben elfoglalt helyét, és tudatosítsa

ennek következményeit mind a felsőoktatás-szabályozásra, mind az intézményi működési gyakorlatra vonatkozóan.

attitűd: • legyen nyitott a stratégiai szemléletet formáló szakirodalom befogadására, és mind a pozitív

mind a negatív reflexiók értelmezésére, a szereplők megértésére, • váljon elkötelezetté a célvezérelt folyamatos intézményi reflexióval kísért fejlesztés/önfejlődés

mellett; csoport-dinamikai következmények • legyen nyitott a tanulás-tanítás kérdéseire, a felső- és felnőttoktatási innovációkra, tudjon

kezdeményező vagy aktív támogató szerepet betölteni az ezek fejlesztésében. • legyen nyitott, befogadó, más véleményeket, gondolkodási paradigmákat elfogadó,

• törekedjen önreflexióra, • törekedjen átfogó összefüggések feltárására, • tartsa fontosnak a minőség, az eredményesség és hatékonyság értékeit, • legyen elkötelezett a szakmai önfejlesztése iránt, • legyen kész kezdeményező szerepet vállalni az intézmény szervezeti és pedagógiai kultúrájának

szükséges megújításában, tanulószervezetté válásában. képesség: • érvelni a felsőoktatás egésze és/vagy az egyes intézmények vonatkozásában a stratégiai megközelítés hasznossága mellett, de ismerje az ellenérveket is, • alkalmazni a stratégiaalkotás és a stratégia vezérelt működés partnerségre épülő munkaformáit, • legyen képes a stratégia tárgyát a maga komplexitásában, a felsőoktatási rendszer sajátosságait figyelembe véve tekinteni, • legyen képes modellek és működési alternatívák felállítására, az azokat befolyásoló intézkedéstípusok és hatásmechanizmusuk feltárására; • ismerje és tudja kezelni a stratégiai menedzsment buktatóit, a munkafolyamat során várható ellenhatásokat, és az ezekre adható stratégiai és taktikai válaszokat. • képes legyen elemezni és a stratégia vezérelt folyamatban aktívan részt venni vagy akár a folyamatot facilitálni, alakítani az egyéni aspirációkat és elégedettséget, s ezzel összefüggésben pozitívan befolyásolni a munkateljesítményt, valamint az intézmény iránti elköteleződést, s végül az intézmények összességében megjelenő közvélekedéseket formáló folyamatokat és ezek kapcsolatát a szélesebb közvéleménnyel; • képessé váljon az érintettek együttműködését gyakorlatközösségek, tanulószervezeti formák létrejöttét, illetve ezek támogatását stratégiai kérdésként kezelni. • legyen képes értelmezni és kritikusan, több szempontból is elemezni a felsőoktatási intézmények tudományos kontextusát, azaz azon tényezőket, amelyek a tudományos intézményrendszer sajátosságaiból fakadnak, • legyen képes a tudomány és a felsőoktatás helyzetéről szóló elemzések értelmezésére, értő olvasására, • legyen képes a tudományos környezetre vonatkozó adatok gyűjtésére, elemzésére, és azokból az intézményi és szabályozási gyakorlatra vonatkozóan releváns következtetések levonására, és mindezek révén • be tudjon kapcsolódni a felsőoktatás társadalmi szerepéről folyó diskurzusokba, ott képes legyen önálló álláspont megfogalmazására és alátámasztására.

Tartalom

Fő tartalmi, tematikai egységek • Általános stratégiai tervezési ismeretek, stratégiai modellek megismerése • A stratégiai megközelítések sajátos felsőoktatás intézményi kontextusának több nézőpontú

megismerése • Intézményi szintű stratégiai tervezés - intézményfejlesztési tervek készítésének gyakorlata • Az intézményi szintű stratégiai irányító testületek (szenátus, gazdasági tanács, stb.) munkája • Intézményi szintű tanulás-tanítás és további felsőoktatási funkciók fejlesztési terveinek

készítése és sikeres megvalósítás kérdései • A stratégia végrehajtását segítő menedzsment megoldások alkalmazásának esélyei • Az intézmények külső kapcsolatainak menedzselése, regionális fejlesztési együttműködések • Kapcsolódás az intézményi szintű önértékeléshez és minőségmenedzsmenthez • Külső értékelés és akkreditációs folyamatok szerepének megismerése • Intézményi szervezet- és humánerőforrás-fejlesztés • Intézményi szintű projekt- és tudásmenedzsment • A stratégiai tanácsadás szerepköre és a szereppel kapcsolatos elvárások

• Társadalom és tudomány: tudománypolitika, innovációs politika és felsőoktatáspolitika; felsőoktatás-finanszírozás és tudományfinanszírozás

• Tudománypolitikai tendenciák • A tudomány szociológiája; a tudományterületek különbségei és azok felsőoktatási

vonatkozásai • Az egyetem, mint a tudományos intézményrendszer része: kutatásmenedzsment • Az egyetem, mint a tudományos intézményrendszer része: emberi erőforrás menedzsment az

egyetemen, doktori képzés • Szellemi tulajdon védelem fajtái, feladatai Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek • Az órák hallgatókkal közös tervezése és értékelése, • elméleti anyag megismerése közös diszkusszió formájában, az elhangzottakról elmetérkép

készítése, gyakorlati felsőoktatási problématerületek kiválasztása a hallgatók érdeklődési köréhez kapcsolódóan, egyéni és közös szakirodalom-feldolgozás

• Problémaközpontú oktatói és hallgatói előadások a kutatás és kutatásmenedzsment alapkérdéseinek áttekintésére a hallgatók érdeklődését, projektfeladatát, terepgyakorlatát figyelembe véve. A témák kiválasztásában és feldolgozásában felhasználják a Felsőoktatás-menedzsment Műhely rendezvényeit.

• Szakirodalom megismerése, egyéni és közös feldolgozása, rövid, lényegkiemelő prezentációkkal az olvasottak bemutatása a csoport többi tagja számára.

• Az órák közös diszkusszióra és más tantárgyakkal közös projektmunkára való használata


Követelmények • rövid (max. 10 perces), lényegkiemelő szakirodalmi prezentációk (az adott stratégiai kérdéskör

vagy modell kapcsán), 1-1,5+ oldalas témavázlattal és prezentációval az olvasottak bemutatása a csoport többi tagja számára,

• Egy kijelölt problématerületet jól reprezentáló intézmény(ek) kiválasztása, rövid prezentációkkal való bemutatásuk, tereplátogatás, interjúk a téma szempontjából meghatározó helyi szereplőkkel

További tárgyakkal (Projektmenedzsment, Minőségfejlesztés) együttműködve komplex gyakorlatban való részvétel

• csoportmunkában egy kiválasztott problématerületre fókuszáló stratégiai jelentőségű termék feldolgozása, közben intézményi stratégiai tervezési folyamatok szimulációja, résztvevői megfigyelése

• A hallgatók által készített stratégiai termék megadott szempontrendszer szerinti prezentációja, és az elkészült munka közös értékelése.

Értékelés módja

gyakorlati jegy Értékelés • Órai munka: 35% • Óraközi együttműködés: 5% • Forrás-olvasás: 20% • Írás: 10% • Hozzájárulás a komplex gyakorlathoz: 30%

Irodalom

• Drótos György és Kováts Gergely (2009, szerk.): Felsőoktatás-menedzsment. Aula, Budapest.

• Mintzberg, H., Ahlstrand, B. és Lampel, J. (2005): Stratégiai szafari. Útbaigazítás a stratégiai menedzsmentben. HVG Kiadó, Budapest.

• Mosoniné Fried Judit és Tolnai Márton (2008, szerk.): Tudomány és politika. Typotex kiadó, Budapest. [URL: http://www.interkonyv.hu/konyvek/Tudom%C3%A1ny%20%C3%A9s%20politika] [Elolvasandó az 1–2. fejezet (Fordulópontok a tudománypolitikában; Szerződések, határok, hálózatok: a tudomány és a politika változó viszonya).]

• Laki János és Palló Gábor (2001): Projektvilág és informális hálózat a tudományban. In: Nyíri Kristóf (szerk.): A tudományos kommunikáció átalakulása. MTA Filozófiai Kutatóintézet, Budapest. http://mek.oszk.hu/10100/10130/html/index.htm)

• Polónyi István (2010, szerk.): Az akadémiai szféra és az innováció. A hazai felsőoktatás és a gazdasági fejlődés. Új Mandátum Kiadó, Budapest.

• OECD (2008): OECD Innovációpolitikai országtanulmányok: Magyarország. OECD, Párizs – Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Budapest. [URL: http://nkfih.gov.hu/hivatal/kiadvanyok-kfi/megjelent-magyarul-oecd]

• Kutrovátz Gábor, Láng Benedek és Zemplén Gábor (2008): A tudomány határai. Typotex kiadó, Budapest. [URL: http://www.interkonyv.hu/konyvek/A%20tudom%C3%A1ny%20hat%C3%A1rai] [Elolvasandó az 4. fejezet (A tudomány mint szociológiai kérdés).]

• Pokol Béla (2004): A tudomány mint professzionális intézményrendszer. In: Pokol Béla (szerk.). Szociológiaelmélet. Társadalomtudományi trilógia I. Századvég Kiadó, Budapest. 200–226.

• Rauhvargers, A. (2013): Global University Rankings and Their Impact. Report II. [URL: http://www.eua.be/Libraries/Public ations_homepage_list/EUA_Global_University_Rankings_and_Their_Impact_-_Report_II.sflb.ashx]

• Reszkető Petra és Váradi Balázs (2002): Elöl-hátul doktor. A tudományos címek mai rendszerének kialakulása. 2000, é. n. 5. sz. o. n. [URL: http://ketezer.hu/2002/05/elol-hatul-doktor/]

http://www.interkonyv.hu/konyvek/Tudom%C3%A1ny%20%C3%A9s%20politika

http://mek.oszk.hu/10100/10130/html/index.htm

http://nkfih.gov.hu/hivatal/kiadvanyok-kfi/megjelent-magyarul-oecd

http://www.interkonyv.hu/konyvek/A%20tudom%C3%A1ny%20hat%C3%A1rai

http://www.interkonyv.hu/konyvek/A%20tudom%C3%A1ny%20hat%C3%A1rai

http://www.eua.be/Libraries/Publications_homepage_list/EUA_Global_University_Rankings_and_Their_Impact_-_Report_II.sflb.ashx



http://ketezer.hu/2002/05/elol-hatul-doktor/

22. Felsőoktatási intézmények vezetése (Leadership of institutions of higher education)

Cél

A hallgatók • ismerjék és értsék meg a pedagógiai, szervezési és vezetési folyamatok kapcsolatát; az

intézmény-irányítás összefüggéseit az intézményeket körülvevő társadalmi, gazdasági, kulturális tényezőkkel, valamint a politika által közvetített érdekekkel; az intézmény-irányítás szerepét, sajátosságait a felsőoktatási intézmények egyre inkább integrálttá vált feladatainak (oktatás, kutatás, harmadik misszió) eredményes támogatásában;

• képessé váljanak az intézmény-irányítás sajátosságainak diagnosztizálására, problémáinak felfedezésére és változtatási lehetőségek megfogalmazására egy konkrét intézmény kapcsán.

• rendelkezzenek áttekintéssel a felsőoktatás jogi szabályozásának elvi indokairól, illetve szabályozottságának mélységéről, és megismerjék a felsőoktatás rendszerszintű igazgatási struktúráit,

• képessé váljanak arra, hogy feladataikat, munkájukat a felsőoktatás jogi környezetével adekvát módon tervezzék, illetve végezzék.

Tanulási eredmények, kompetenciák tudás: A hallgatók • ismerje a menedzsment és vezetés fogalmait, a vezetői funkciókat, szerepeket és készségeket, • ismerje a csoportok természetét, a csoportmunka szerepét, működését, • ismerje a tipikus szervezeti struktúrákat, a szervezeti kultúra és a szervezet belső

kommunikációjának szerepét, • ismerje a nonbusiness menedzsment alapfogalmait, modelljeit, módszereit, • ismerje a felsőoktatási intézmények irányításának feladatrendszerét, menedzsment területeit,

specialitásait, kihívásait, • ismerje az egyetem különböző eszméivel összefüggő intézmény-irányítási modellek

sajátosságait, kritikusan értelmezze az egyes modellek előnyeit és korlátait, • ismerje a felsőoktatási intézmények vezetési struktúrájának, szervezeti felépítésének és

működésének hazai és nemzetközi példáit, szabályozását, jellemzőit, kialakulása történetét, • értse, lássa át a vezetés, a szervezet és az intézmény működése, teljesítménye közötti

összefüggéseket, • ismerje, értse az intézmény-irányítás sajátosságait feltáró módszerek – különösen az

esettanulmány elemzés és készítés – lényegét, sajátosságait. • ismerje a felsőoktatásra vonatkozó jogi szabályozás legfontosabb mérföldköveit (történeti

megközelítés) • ismerje a jog strukturálódásának elveit (vertikális: jogforrási hierarchia, horizontális:

ágazatonként, ágazatokon belül) • ezen belül ismerje a felsőoktatási ágazati jog tagozódásának rendszerét (a joganyag vertikálisan

felépülő „rétegeit”: alkotmány, törvények, rendeleti szintű jogalkotás, intézményi szabályozás szintje, és horizontálisan elválasztható területeit: intézményi jogállás, képzési szerkezet, tanulmányi jogok és kötelezettségek, finanszírozás stb.) és ezek alapvető összefüggéseit

• ismerje a felsőoktatási jog keletkezésének (alkotásának) alapvető intézményes kereteit és folyamatát

• rendelkezzen áttekintéssel a felsőoktatási jog alkalmazásának területeiről • rendelkezzen konkrét (tételes jogi) ismeretekkel a képzési programok műfaji sajátosságairól, a

képzés-fejlesztés jogi szabályairól (a képzési szerkezet, a szaklétesítés és -indítás [akkreditáció, hatósági engedélyezés] intézményi és jogszabályi szintű feltételeiről).

attitűd:

• legyen elkötelezett az intézmény-irányításban résztvevők helyzetének, problémáinak megismerésére, megértésére,

• legyen nyitott az intézmény-irányítási innovációkra, • legyen nyitott a sajátjától elértő véleményekre, • legyen empatikus szakmai kapcsolataiban, • tartsa fontosnak a minőség, az eredményesség és hatékonyság értékeit, • elkötelezett legyen a művelődéshez való jog, a tudomány szabadsága mint alkotmányos jogok

iránt • legyen elkötelezett amellett, hogy az innováció, az újítás, a kreativitás szisztematikus,

szabályozott struktúrákba és mechanizmusokon át érvényesüljön • legyen elkötelezett a szakmai önfejlesztése iránt, • legyen kész kezdeményező szerepet vállalni az intézmény szervezeti és pedagógiai kultúrájának

szükséges megújításában, tanulószervezetté válásában képesség: A hallgatók legyenek képesek • legyen képes az intézmény-irányításban részt venni az intézményi specialitások felismerésével, • legyen képes tanácsadó szerepkörben az intézmény-irányítással kapcsolatos problémák

feltárására, főként olyan esettanulmányok készítésére, amelyek alapján adekvát változtatási alternatívákat tud megfogalmazni,

• legyen képes az intézmény-irányítás eredményességét növelő kutatások, fejlesztések és képzések területén kezdeményezésre, projektek megszervezésére, lebonyolítására, értékelésére,

• legyen képes önreflexióra az intézmény-irányítás területén végzett szakmai munkája során, • aktívan részt tudjon venni az intézmény-irányítás problémáival foglalkozó társadalmi

dialógusban, legyen képes megérteni mások véleményét és tényeket használva érvelni tudjon saját véleménye mellett.

• legyen képes felismerni egy komplex problémán, feladaton belül a jogi komponenst • legyen képes eldönteni, hogy egy adott, jogi kérdéseket is felvető szituációban mi az, amit maga

is meg tud oldani, mi az, amihez külső segítségre van szükség • tudjon megfogalmazni szabályozási koncepciót (amely alapján vagy mások vagy Ő maga tud

intézményi szintű szabályozást előkészíteni).

Tartalom

Fő tartalmi, tematikai egységek • Szervezet- és vezetéselméleti, nonbusiness menedzsment alapok, modellek. • Az intézményirányítás fő kérdései a komplex felsőoktatási rendszerben. (A vezető szerepe,

belső szerveződés, tudásmenedzsment, tanulás és szervezet/vezetés stb.). • Egyetemi intézmény-irányítási modellek, szervezeti struktúrák hazai és nemzetközi példái. Az

erős önkormányzati önállóságtól az egyetemi kormányzásig. • Az európai felsőoktatási rendszerekben zajló reformok intézmény-irányítással kapcsolatos

kihívásai. (Különös tekintettel a bolognai folyamatra, az Európai Felsőoktatási Térség, az Európai Kutatási Térség kialakulási folyamataira.)

• Az intézmény-irányítás problémáinak, sajátosságainak megismerésére alkalmas feltáró módszerek, különös tekintettel az esettanulmány alkalmazási sajátosságaira.

• A részletesebben tárgyalt menedzsment problémák, területek: változásmenedzsment, szervezeti változások kezelése, programfejlesztés szervezeti és implementációs kérdései, kutatásmenedzsment, innováció-menedzsment, humán erőforrás menedzsment, szervezetmenedzsment, tanulószervezet.

• A felsőoktatási jog alapjai. Mi a felsőoktatási jog? A hatályos jogszabályi környezet. Alapintézmények. A felsőoktatás szereplői. Jogok és kötelezettségek. A felsőoktatási jog kodifikációja.

• Felsőoktatási jogi esetek I.: A listaügy. Adatkezelés a felsőoktatásban: a felsőoktatási intézmény nyilvántartása és a Felsőoktatási Információs Rendszer. Személyes adatok védelme és kezelése.

• Belépés a felsőoktatásba: mindenki a képességei szerint. A központi felsőoktatási felvételi eljárás. Felsőoktatási felvételi perek.

• A felsőoktatási támogatási idő felhasználása. A fogyatékossággal élők jogai a felsőoktatásban. • Felsőoktatási jogi esetek II.: hallgató vs. felsőoktatási intézmény. A támogatási idő a bírói

gyakorlatban. • A felsőoktatási intézmények kialakulása Magyarországon: az autonómia kérdése. Mi a

felsőoktatási autonómia? A Ratio Educationis. A felsőoktatási intézmények szervezete. • Felsőoktatási jogi esetek III.: az alkotmánybíróság gyakorlata a felsőoktatási autonómia

kérdésében. A felsőoktatás központi igazgatása. A direkt minisztériumi irányítás a rendszerváltásig és a továbbélése napjainkban. Az Oktatási Hivatal felsőoktatási szakterületének bemutatása.

• Felsőoktatás-szervezés. A felsőoktatási tanév jogszabályi definiálása. A felsőoktatási formanyomtatványok (oklevél, leckekönyv stb.) jogi szabályozása és a felsőoktatási intézmények gyakorlata. Néhány felsőoktatási intézmény a főszabálytól eltérő tanév-szervezésének bemutatása.

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek • Problémaközpontú oktatói és hallgatói előadások az intézmény-irányítás alapkérdéseinek

áttekintésére a hallgatók érdeklődését, projektfeladatát, terepgyakorlatát figyelembe véve. A témák kiválasztásában és feldolgozásában felhasználják a Felsőoktatás-menedzsment Műhely rendezvényeit.

• Szakirodalom megismerése, egyéni és közös feldolgozása, rövid, lényegkiemelő prezentációkkal az olvasottak bemutatása a csoport többi tagja számára.

• Az órák közös diszkusszióra és más tantárgyakkal közös projektmunkára való használata. • Egy konkrét esettanulmány elemzése tartalmi és módszertani szempontból (összekapcsolva a

projektmunka többi elemével). • Esettanulmány készítése csoportmunkában a képzési programkészítő projektmunkához (is)

kapcsolódóan. • Az e-learninges rendszerben fórum nyitása, ahol a hallgatók megfogalmazhatják az intézmény-

irányítással kapcsolatos kérdéseiket és lehetséges válaszaikat interaktív formában. • Terápiás csoport-formában esetjog feldolgozása, mely a hallgatók aktív órai jelenlétét kívánja

meg.


Követelmények Elvárt produktumok, teljesítmények: szakirodalom-feldolgozó kiselőadás, esettanulmány; az esettanulmány bemutatása, megbeszélése a csoportban, valamint a projektbemutatóhoz kötődően, házi dolgozat készítése. Értékelés módja

gyakorlati jegy Értékelés szempontjai • Órai munka: 30% • Óraközi együttműködés: 10% • Forrás-olvasás: 10% • Írás: 40% • Hozzájárulás a komplex gyakorlathoz: 10%

Irodalom

• Handy B. C. (1985): Understanding Organizations. Penguin Books, London. • Hrubos Ildikó (2006): A 21. század egyeteme. Egy új társadalmi szerződés felé.

Educatio, 15. 4. sz. 665–681. • Kováts Gergely (2009): Az egyetem mint szervezet. In: Drótos György és Kováts

Gergely (szerk.): Felsőoktatás menedzsment. Aula, Budapest. 63–86. • A felsősoktatásra vonatkozó jogszabályok (Alaptörvény; a nemzeti felsőoktatásról

szóló 2011. évi CCIV. törvény; kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: felsorolásuk tételesen megtalálható a mindenkori Felsőoktatási felvételi tájékoztató című kiadvány Jogszabályi háttér fejezetében)

• Hajdu, J.: The Internationalization of the Higher Education in Hungary: Admission Procedures for Foreigners (in Via Scientiae Iuris - Proceedings of the International Conference of PhD Students in Law 2015 Miskolc)

• Az oktató által kiadott (publikálás alatt álló) tanulmányok (A felsőoktatási támogatási idő felhasználása; Jog az oklevélhez: a kimeneti idegennyelvi követelmény; Az igazolási kérelem a felsőoktatási felvételi eljárásban)

• Az alapvető jogok biztosának AJB-2990/2012. számú jelentése

23. Stratégiai menedzsment 2. (Strategic managament 2.)

Cél

A hallgatókat • bevezetni az általános projektmenedzsment világába, • felkészíteni felsőoktatási (fejlesztési, kutatási, oktatási) projektek tervezési, szervezési, irányítási

feladatokban való részvételre, • esettanulmányokon keresztül szerezzenek gyakorlatot a projektek támogatására irányuló

pályázatok elkészítésére, • innovatív és kooperációs képességeik kibontakoztatására. • ismerjék, és tudják használni a minőség és a minőségirányítás (minőségbiztosítás,

minőségfejlesztés) fogalmait, irányzatait (ISO, TQM stb.), meghatározó elemeit, területeit, trendjeit és dilemmáit,

• ismerjék a felsőoktatás azon problématerületeit, amelyek kapcsán felvetődhet a minőség kérdése, ismerje meg a minőségértelmezési alternatívákat,

• ismerjék a felsőoktatásnak és a felsőoktatás irányításának az intézményi szintű minőségirányítás szempontjából releváns hazai és nemzetközi fejlesztéseket és az ezekkel összefüggő tudományos igényű reflexiókat,

• képessé váljanak felsőoktatási intézményekben minőségirányítási lépések koncepcionális és gyakorlatias támogatására, ismerjék a felsőoktatási szereplők és intézményeik jellemző viszonyát a minőségirányításhoz,

• hangsúlyosan tekintsenek a tanítás-tanulás minőségfejlesztési kérdéseire, e területen lássák azokat a tennivalókat, amelyek a kezdeti lépésektől elvezetnek egy releváns minőségirányítási rendszeri,

• legyenek képesek a minőségszemlélet, és eljárások kreatív alkalmazására további területeken is. Alapelvek A projektszemlélet elsajátítása és a projekt módszertan professzionális használata alapvető fontosságú a felsőoktatásban folyó tudás- és innováció menedzsment szempontjából. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás: A hallgatók • ismerik a projektek, a projektciklus-menedzsment jellemzőit, a projektciklus szakaszait; ismerik

és tudják alkalmazni • a hazai és az uniós projektek szaknyelvét, a projektmenedzsment elméletét, gyakorlatát, a

projekttervezési és menedzselési módszereket és technikákat, az értékelés főbb módszereit, • a team munka törvényszerűségeit, a szervezetek környezetének megismerésére vonatkozó

technikákat; • ismerje és értse a minőséggel kapcsolatos fogalmakat és a minőséggel kapcsolatos gondolkodás

kialakulását, a legfontosabb irányzatokat általában, és a felsőoktatás területén különösen, ehhez kapcsolódóan ismerje az OECD és az EU eredményeit

• ismerje és értse a minőségirányítás sikeres bevezetését és fenntartható használatát biztosító eszköz- és feltételrendszert, lássa be, hogy mik a felsőoktatáson belüli sajátos kulturális minták, melyek segítik, illetve hátráltatják a minőségértelmezést, a minőségszemlélet meghonosodását,

• ismerje a minőségfejlesztési programok tervezésének és implementációjának eszköztárát és lépéseit, képes legyen az elindított folyamatok értékelésére;

• megértse a minőséggel összefüggő az egyéni törekvéseket és ellenállásokat, valamint a tipikusnak tekinthető szervezeti magatartást;

• ismerje meg a minőség tanulás-tanítás területén való alkalmazásának lehetőségeit, értse a tanulási elméletek és a minőség kapcsolatát, a minőségcélok és a tanulási eredmény összekapcsolásának lehetőségeit, ismerje és értse a belső és külső minőségirányítás funkcióit, kapcsolódási lehetőségeit,

• ismerje és értse a folyamatszabályozás legfontosabb területeit és technikáit, • ismerje és értse az algoritmusok, standardok és a holisztikus minőségszemlélet közötti

különbséget és a tipikus alkalmazási területeket, • ismerje és értse a PDCA ciklus/szemlélet alkalmazásának számos további területét (hallgatói

szolgáltatások, üzemeltetés, pályázatok, projektek stb.) • ismerje és értse a strukturált és szabályozott visszajelzéseket eredményező rendszerek

jelentőségét (OMHV, DPR ) lehetőségeit és korlátait, • értse az intézményi szintű (központi) és az egyes egyetemi funkciókhoz köthető (végponti)

minőségfeladatokat. attitűd: • A változásokat és válságokat kihívásként értelmezi • Szakmailag megalapozott, kritikai szemlélettel törekszik a problémahelyzetek felismerésére,

kreatív, kooperáción alapuló megoldására • nyitott a projektmenedzsment új eredményeinek megismerésére, alkalmazására • felelősséget vállal döntéseiért, saját kommunikációjáért • megbízható partner különböző együttműködésekben • legyen nyitott a minőségről való gondolkodásra, • legyen saját minőségképe, de legyen nyitott másokéra is, • türelemmel fogadja el, hogy a minőséget támogató vagy akadályozó kulturális minták lassan

változnak, • legyen nyitott a reflektivitást erősítő módszertani megoldások iránt, • legyen stakeholder-érzékenysége, azaz legyen nyitott az érintettek visszajelzéseire és pozitív

feltételezésekkel éljen az érintettek a minőség érdekében történő mozgósíthatóságát illetően, • legyen nyitott a tanulás-tanítás minőségének kérdéseire és a felsőoktatás egyéb funkcióihoz

kapcsolható, a minőséget érintő kérdésekre. képesség: A hallgatók legyenek képesek • projektekben gondolkodni, • a komplexitás menedzselésére, a bizonytalanságok kihívásként értelmező kezelésére, • legyenek alkalmasak projektmenedzseri feladatok ellátására, valamint team munkára: kisebb

hazai felsőoktatási- és kutatási pályázatokat önállóan kezdeményezni és kidolgozni, hazai és EU-s pályázatokban közreműködni az előkészítés, a tervezés, a megvalósítás és a zárás feladataiban,

• feltárni a projekttel szemben megfogalmazódó igényeket és a projektek intézményi környezetét;

• Legyenek tájékozottak a kockázatmenedzsment és a sikerkritériumoknak megfelelő indikátorok és minőségértékelési rendszerek világában.

• érvelni a minőségfejlesztés hasznossága mellett, saját minőségképét képes legyen bemutatni, de legyen képes mások minőséggel kapcsolatos nézeteinek megértésére, ismerje az ellenérveket is,

• képes szélesen értelmezett partnerség mellett dolgozni, a minőséggel összefüggésbe hozható szereplőkhöz közös nyelven szólni, együttműködő csoportokat szervezni, és azokban dolgozni,

• képes a minőség fogalmát a maga komplexitásában, a felsőoktatási rendszer sajátosságait figyelembe véve értelmezni és használni,

• képes a minőséggel kapcsolatos várakozásokat minőségcélokként megfogalmazni, és azokaz befolyásolni képes folyamatokkal összekapcsolni, legyen képes a folyamatokba értékelő és

visszacsatolást biztosító elemeket beépíteni, legyen képes a PDCA szemléletet különböző szintű és periódusú ciklusokban alkalmazni;

• képes összekapcsolni a minőségszemléletet, a tanuláselméleteket és a szervezeti tanulás fogalmát,

• képes értelmezni az akkreditációs eljárást és az akkreditációs folyamat sokdimenziós viszonyát a minőséghez,

• képes az érintettek együttműködését gyakorlatközösségek, tanulószervezeti formák létrejöttén keresztül támogatni, illetve az elérhető tudásforrásokat a minőségfejlesztés szolgálatába állítani,

• képes a projektmenedzsment, stratégiai menedzsment, intézményfejlesztés, IKT stb. tudásterületek minőségszempontú elemzésére, a szinergiák keresésére,

• képes a tantárgy keretében tanultak komplex, projektszerű alkalmazására.

Tartalom

Fő tartalmi, tematikai egységek A kurzus tartalma szervesen illeszkedik a stratégiai menedzsment és a minőségbiztosítás kurzusok keretében folyó projektmunkához. • A programok és projektek fogalma, fő jellemzői, a stratégiai menedzsment, a

projektmenedzsment és a minőségbiztosítás kapcsolódó pontjai. • A projektek szakaszai (kezdeményezés, definiálás, tervezés, megvalósítás, zárás) • A projektek tervezése o Célok, feladatok, mérföldkövek, ütem-, idő- és költségterv, erőforrásterv o GANTT diagram és logikai keretmátrix o A megvalósíthatósági tanulmány • A projektek megvalósításának kérdései o A projektszervezet létrehozása és irányítása, a projektben megvalósuló team munka jellemzői o A projektmenedzsment eszközei o A projektek dokumentálása, kommunikálása o Monitoring-kontrolling feladatok (idő, költség, erőforrás, hatókör, minőség) o A hatékonyság, a változásmenedzsment, a kockázat és a minőségbiztosítás kérdései. • A projektek zárása és több szempontú értékelése, a zárás követő feladatok • A pályázat, mint a forrásteremtés eszköze • A pályázati felhívások elemzése, a pályázatok részei • A pályázatok elkészítésének gyakorlati kérdései, az értékelés szempontjai • Minőségfogalom és eljárások különbsége, evolúciójuk; minőség a felsőoktatásban – mi a

minőség; hazai és nemzetközi tudás a felsőoktatási minőségéről • A minőséggel kapcsolatos intézmények; minőség-protokollok, és holisztikus

minőségszemlélet; minőség a tanulás-tanítás területén a felsőoktatásban • Külső minőségbiztosítás – Intézményi és programakkreditáció; Ranking (Berlin principles) • FMD, EFQM • A minőségirányítás tudásháttere; belső minőségirányítási rendszer építése • Érettségi modellek • Kockázat (kritikai szakirodalom) Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek • Az órák hallgatókkal közös tervezése és értékelése, • elméleti anyag megismerése az órák között hagyományos és IKT hordozók segítségével

(olvasás, TED, Youtube, saját forrásvadászat), • minőségügyi szakértők meghívása (Pl. Stadler Katalin) • részvétel a kapcsolódó tematikájú felsőoktatás-menedzsment műhelyeken, • az órák közös diszkusszióra és más tantárgyakkal közös projektmunkára való használata,

• az elhangzottakról fogalomtérkép készítése, gyakorlati felsőoktatási problématerületek kiválasztása a hallgatók érdeklődési köréhez kapcsolódóan, egyéni és közös szakirodalom-feldolgozás,

• felsőoktatási intézmény terepen történő, minőségszempontú megismerése. • esetmegbeszélések, intézménylátogatások


Követelmények • kiscsoportban vagy az egész csoport együttműködésében, a II. éves komplex gyakorlat

témában megvalósítandó projekt kidolgozása és dokumentálása • zárthelyi dolgozat vagy prezentáció a projektmenedzsment elméleti ismereteinek felmérésére • a kurzus végén a komplex projektdokumentáció részeként az esettanulmány számítógépes

prezentáció formájában történő bemutatása. • rövid (max. 10 perces), lényegkiemelő szakirodalmi prezentációk (az adott stratégiai kérdéskör

vagy modell kapcsán), 1-1,5+ oldalas témavázlattal és prezentációval az olvasottak bemutatása a csoport többi tagja számára,

• Egy kijelölt problématerületet jól reprezentáló intézmény(ek) kiválasztása, rövid prezentációkkal való bemutatásuk, tereplátogatás, interjúk a téma szempontjából meghatározó helyi szereplőkkel.

Értékelés módja

gyakorlati jegy

Irodalom

• Görög Mihály (2001): Bevezetés a projektmenedzsmentbe. Aula, Budapest. • Henczi Lajos és Murvai László (2012): Projekttervezés és projektmenedzsment. Saldo,

Budapest. • Kraiciné Szokoly Mária: Projektmenedzsment. Kézirat. [elektronikus házi jegyzet] • Hénard, F. és Roseveare, D. (2012): Fostering Quality Teaching in Higher Education.

OECD, h. n. • ENQA-ESG http://www.enqa.eu/wp-content/uploads/2015/11/ESG_2015.pdf] • EU (2013): High Level Group on the Modernisation of Higher Education

http://www.enqa.eu/wp-content/uploads/2015/11/ESG_2015.pdf

Intézményfejlesztő specializáció

24. Intézményfejlesztő műhely 1. (szervezetdiagnosztika) (Institutional development workshop)

Cél

A kurzus segíti a hallgatók felkészülését az intézményfejlesztéshez kapcsolódó empirikus vizsgálatok megtervezésében, lebonyolításában, a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok elemzésében és a kapott eredmények értékelésében, fejlesztési és minőségirányítási folyamatokba történő becsatornázásába. Emellett arra törekszik, hogy a hallgatók szemlélete a tényeken alapuló intézményfejlesztés irányába mozduljon el. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



attitűd:



autonómia és felelősségvállalás:



képesség:



Képes kisebb önálló és csoportos kutatási projekteket tervezésére és kivitelezésére, biztonsággal és önállóan tudja használni a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat.



Tartalom

Fő tartalmi, tematikai egységek 1. Az intézmények vizsgálatának célja, módszerei, a vizsgálatok helye a fejlesztési folyamatban.

A fejlesztő szerepei a vizsgálatok során. Kutatásetika. 2. Vizsgálati terv készítése, szerepe a fejlesztési folyamatban. 3. Diagnosztikus vizsgálati módszerek

3.1. Intézmények vizsgálata meglévő adatok, dokumentumok alapján: 3.1.1. Az intézményekről rendelkezésre álló adatok, dokumentumok 3.1.2. Dokumentumelemzés módszere 3.1.3. Adatbázisok vizsgálata, elemzése az intézmény vizsgálatára: KIR, Kompetenciamérés 3.1.4. Külső adatok elemzése az intézményi környezet elemzésére: települési adatok

elemzése TÁOR 3.1.5. Leíró statisztikai elemzések

3.2. Belső intézményi vizsgálatok, adatfelvétel: 3.2.1. A belső intézményi vizsgálatok helye a fejlesztési folyamatban, a vizsgálatok szereplői 3.2.2. Az adatfelvételi módszerekről általában: interjú, kérdőív, megfigyelés,

fókuszcsoportos megbeszélés. A módszerek alkalmazásának folyamata, lehetőségei, korlátai.

3.2.3. Belső helyzetelemzés: SWOT-analízis, PEST-analízis, Erőforrás-leltár, partnerek azonosítása

3.2.4. Belső kapcsolatok elemzése: csoport-szerepek, vezetői szerepek 3.2.5. Intézményi kultúra- és klíma-vizsgálatok, ezek módszerei és a kapott eredmények

értelmezése 4. A fejlesztési folyamatok eredményességének vizsgálata:

4.1. Az eredményesség tervezésének szerepe a fejlesztési folyamatban, Indikátorok típusai. 4.2. Az eredményesség mérésének lehetőségei: összefüggés-vizsgálatok és különbözőség-

vizsgálatok Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek A kurzus során a hallgatók párban dolgoznak, közösen végzik el a gyakorlati feladatokat. A párok a félév során a kontakt órákon kívül a kurzushoz kapcsolódó tanulástámogató felületen (ld. lent) vagy az oktató számára is hozzáférhetővé tett google drive felületen készítik el a feladatokat. A párok közösen választanak egy tetszőleges oktatási intézményt, a választott iskoláról rendelkezésre álló dokumentumok és adatok alapján, az órán tanult módszerek segítségével elemzést készítenek. Ez az elemzés a kapcsolódó kurzus követelményeként megjelenő intézményfejlesztési terv alapjául szolgál. Az elemzésről bemutató és írásos anyag készül.

Értékelési rendszere

Követelmények

Intézményelemzés (párban)

Projektnapló (párban)

Projekt értékelő lap (egyénileg)

Csoportos előadások értékelése (egyénileg) Értékelés módja

gyakorlati jegy A gyakorlati jegy követelménye: a párok által készített intézményelemzés, ennek írásbeli anyaga és a kapcsolódó projektnapló. A hallgatók az elkészült elemzést bemutatják és megvédik csoporttársaik előtt.

Az érdemjegy 20%-át a tanulópár általadott értékelés, 20%-át a csoporttársak által a bemutatóra adott értékelés, 60%-át az oktató határozza meg. Értékelés szempontjai

A vizsgálat és elemzés szakszerűsége

A vizsgálat és elemzés módszertani sokszínűsége

Az elkészült írásos anyagok szerkesztettsége, érthetősége, nyelvezetének szakszerűsége, megfelelése a formai követelményeknek

A bemutató szerkesztettsége, nyelvezetének szakszerűsége, érthetősége

órai aktivitás, részvétel a közös munkában

Irodalom

Antal Zsuzsanna és Dobák Miklós (2016): Vezetés és szervezés – Szervezetek kialakítása és működtetése. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Balázsi Ildikó és Horváth Zsuzsanna (2011): A közoktatás minősége és eredményessége. In: Balázs Éva, Kocsis Mihály és Vágó Irén (2011): Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 325–362. [URL: http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/jelentes-2010/19-minoseg]

Falus Iván és Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Falus Iván (2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó Kft., Budapest. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/index.html]

MAG | Helyzetelemzés. http://mag.ofi.hu/magtar-otletek-090617-1/helyzetelemzes [MAG | Tervezés. http://mag.ofi.hu/magtar-otletek-090617-1/tervezes

http://www.ofi.hu/kiadvanyaink/jelentes-2010/19-minoseg

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/index.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/index.html

http://mag.ofi.hu/magtar-otletek-090617-1/helyzetelemzes

http://mag.ofi.hu/magtar-otletek-090617-1/tervezes

25. Tanulószervezet (Learning organization)

Cél

A tárgy célja, hogy hogy komplex módon értelmezze, elemezze, rendszerezze azokat a társadalmi, gazdasági szakmai folyamatokat, amelyek a pedagógus szerepeit, feladatköreit alakítják a változó közoktatási rendszerben. A cél továbbá, hogy a hallgatók megismerjék a folyamatos szakmai fejlődés pedagóguspályára jellemző sajátosságait, az ahhoz kapcsolódó nemzetközi és hazai elvárás- és szabályozási rendszert, valamint a saját tanulásának, szakmai fejlődésnek tervezéséhez, bemutatáshoz szükséges tervezési módszereket, eszközöket, lehetőségeket. Cél továbbá annak elősegítése, hogy a hallgatók megismerjék és megértsék az iskolafejlesztés mikro (helyi) és makroszintű (rendszerszintű, európai, globális) összefüggéseit, ezen belül azt az oktatáspolitikai kontextust, amelyben az iskolafejlesztés zajlik Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:


Mély ismeretekkel rendelkezik a tanulásra vonatkozó tudományos elméletekben, ismeri a tanulás stratégiáit, módszereit, a tanulás és tanítás/nevelés támogatásának eljárásait, érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet/kultúra minden területére kiterjedő tanulásban.



attitűd:




Elfogadja, hogy a folyamatos szakmai fejlődés tudatos tanulás tervezést és megvalósítást jelent a pedagógusok számára, melyben az egyéni és szervezeti szempontok összhangjára törekszik.

képesség:

Alkalmazza az interdiszciplináris modelleket, képes egy adott probléma több szempontú elemzésére, ami a reális helyzetértelmezést és a konkrét szituációkban történő hatékony alternatív megoldásokat is lehetővé teszi. Képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani.



Képes önálló szempontok mentén szakmai anyagok elkészítésére, kutatásai eredményeinek objektív bemutatására, elemzésére, és rövidebb szakmai tanulmányok önálló megírására. A lehetőségek és korlátok figyelembe vételével képes az intézmény szervezeti működésének kritikai elemzésére.

A tanulássajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével megfelelő képzési feltételek megteremtésére, valamint egyéni tanulási utak megtervezésének segítésére.

Képes a pedagógiai tevékenységének tudatos tervezésével és megvalósításával a szervezet tanulását is támogatni.

Képes szakmai munkája során tudatosan építeni az egymástól tanulás lehetőségeire, a szakmai párbeszédek eredményeire. Részt vállal a tudásmegosztásban és rendszeresen értékeli, támogatja mások szakmai fejlődését.

Tartalom

Fő tartalmi, tematikai egységek:

Az oktatási rendszerekben zajló változások elmélete

Komplex oktatási rendszerek kormányzása

Az oktatásfejlesztés globális oktatási trendjei

Oktatásfejlesztési programok implementálása

Oktatási innovációk keletkezése és terjedése

A folyamatos szakmai fejlődés értelmezése és támogatása az oktatáspolitikában hazai és nemzetközi térben

Elméletek, modellek a folyamatos szakmai fejlődéséről, s annak támogatásáról

A folyamatos szakmai fejlődésről és annak támogatásáról szóló hazai és nemzetközi vizsgálati eredmények és az intézményfejlesztés

Pedagógus életpálya hazánkban

Intézményi továbbképzési terv készítése, elemzése

Egyéni szakmai fejlődési tervkészítése és támogatása szervezeti szinten Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek A kurzus munkamódjában az előadás, a közös diszkusszió az egyéni és a csoportmunka módszere kombinálódik. A hallgatóknak az órák előtt el kell olvasniuk a kötelező irodalom egy-egy kijelölt tételét, azzal kapcsolatban kell részletesen kidolgozott kérdéseket megfogalmazniuk és néhány nappal az óra előtt leadniuk. Az óra e kérdések megvitatásáról szól, aktív hallgatói részvétellel. A feldolgozott irodalom egy-egy részletét a hallgatók csoportos prezentációban mutatják be társaiknak, valamint egyéni munkában szakmai fejlődési tervet készítenek.


Követelmények

Egy szakmai fejlődési terv készítése, melynek része az intézményi működéshez, fejlődéshez kapcsolódás tervezése.

Csoportos prezentáció

Szóbeli vizsga Értékelés módja

szóbeli vizsga: a megadott szakirodalom és az elkészített fejlődési terv alapján. Értékelés szempontjai

A szakirodalom feldolgozásának, megértésének mélysége.

A fejlődési terv helyzetfeltárásra épít, mely adatokkal dokumentált.

A szakmai terv tartalmaz a célokat egyéni és szervezeti szinten.

A megvalósítás terve koherens a célokkal.

A folyamat tervezésnek része a személyes szakmai fejődés tervezése és szervezeti működéshez kapcsolódás.

Az eredmények terve kitér egyéni és szervezeti szintre, azokhoz indikátorok rendelhetők.

Irodalom

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

Canea, F. (2013): Teacher CPD policies: balancing needs and provision at the level of individual teachers, schools and of education systems. In: Policies on teachers’ continuing professional development (CPD): balancing provision with the needs of individual teachers, schools and education systems. Report of a Peer Learning Activity in Vienna, Austria 2 - 6 June 2013. http://ec.europa.eu/education/policy/strategic-framework/archive/documents/teacher-cpd_en.pdf . (Utolsó letöltés: 2016. 04. 25.)

Rapos Nóra (2016): A támogatás értelmezései a személyes szakmai életúton. In: Vámos Ágnes (szerk.): Tanuló pedagógusok. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest.

Sági Matild (2015, szerk.): A pedagógushivatás megerősítésének néhány aspektusa. OFI, Budapest.

Stéger Csilla (2010): A pályakezdő tanárok bevezető támogatási rendszerével kapcsolatos uniós törekvésekről. Pedagógusképzés, 8. 1. sz. 37–56.

OECD (2009): Creating Effective Teaching and Learning Environments: First results from TALIS. OECD, h. n. [URL: http://www.oecd.org/dataoecd/17/51/43023606.pdf]

OECD (2014): TALIS 2013 Results. OECD, h. n. [URL: http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/talis-2013-results_9789264196261-en#page1]

Fullan, M. (1993): Change Forces: Probing the Depths of Educational Reform. Routlegde, London és New York. [magyarul: “Változás és változtatás. Az oktatási reform mélységének feltárása” (elektronikus változat rendelkezésre áll)]

Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Ezredfordulo-1.htm]

Fazekas Ágnes és Halász Gábor (2014): A kurrikulum fejlesztését célzó közoktatási programok implementálása. Neveléstudomány, 2. 4. sz. 23–41. [URL: http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2014/12/a-kurrikulum-fejleszteset-celzo-kozoktatasi-programok-implementalasa/]

Halász Gábor és mtsai (2015): „Okos köznevelés” Javaslat a Nemzeti oktatási innovációs stratégia kiegészítésére. NOIR+ stratégia. ELTE PPK. Kézirat. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/A_NOIR_plusz_(2015.07.26).pdf]

Mourshed, M., Chijioke, Ch. és Barber, M. (2010): How the world’s most improved school systems keep getting better. McKinsey&Company, h. n. [URL: http://www.mckinsey.com/clientservice/Social_Sector/our_practices/Education/Knowledge_Highlights/How%20School%20Systems%20Get%20Better.aspx] [(magyarul: “Hogyan lesznek a világ legfejlettebb iskolarendszerei még jobbak?” – elektronikus változat rendelkezésre áll)]

Burns, T. és Köster, F. (2016): Governing Education in a Complex World. OECD Publishing, Paris. [elektronikusan rendelkezésre áll]

Halász Gábor (2007): Az oktatás kormányzásának jövője: válasz a komplexitás kihívására. In: Lannert Judit (szerk.): A jövőről való gondolkodás a gyakorlatban. A „Jövő iskolája” OECD projekt. A magyarországi projekt dokumentumai. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Európai Ügyek

http://ec.europa.eu/education/policy/strategic-framework/archive/documents/teacher-cpd_en.pdf

http://ec.europa.eu/education/policy/strategic-framework/archive/documents/teacher-cpd_en.pdf

http://www.oecd.org/dataoecd/17/51/43023606.pdf

http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/talis-2013-results_9789264196261-en#page1

http://www.keepeek.com/Digital-Asset-Management/oecd/education/talis-2013-results_9789264196261-en#page1

http://halaszg.ofi.hu/download/Ezredfordulo-1.htm

http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2014/12/a-kurrikulum-fejleszteset-celzo-kozoktatasi-programok-implementalasa/


http://halaszg.ofi.hu/download/A_NOIR_plusz_(2015.07.26).pdf



Főosztálya, Budapest. 84–100. [URL: http://www.okm.gov.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/kiadvanyok/jovo-oecd-080125] [a teljes dokumentum – 1.18MB]

Halász Gábor (2007): Képességfejlesztés, iskolavezetés és pedagógiai paradigmaváltás. In: Kiss Éva (szerk.): Pedagógián innen és túl. Zsolnai József 70. születésnapjára. Pannon Egyetem BTK – Pécsi Tudományegyetem BTK, Pápa, Veszprém és Pécs. 366–387. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Iskolavezetes_tanulas.htm]

Halász Gábor (2009): Tanulás, tanuláskutatás, oktatáspolitika. Pedagógusképzés, 7. 2–3. sz. 7–36. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Tanulas.htm]

Halász Gábor (2015a): Oktatási változás és innováció Japánban: az OECD-Tohoku iskolaprojekt. I. A tohokui oktatási modell. Új Pedagógiai Szemle, 65. 1–2. sz. 33–66. [URL: http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/oktatasi-valtozas-es-innovacio-japanban-az-oecd-tohoku-iskolaprojekt]

Halász Gábor (2015b): Oktatási változás és innováció Japánban: az OECD-Tohoku iskolaprojekt. II. A projekt lehetséges hatásai egy felmérés tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 65. 3–4. sz. 22–35. [URL: http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/oktatasi-valtozas-es-innovacio-japanban-az-oecd-tohoku-iskolaprojekt-0]

Halász Gábor (2016a): A termékeny közegbe érkező fejlesztési beavatkozás: ImpAla Esettanulmány a Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskoláról. Kézirat. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Esettanulmány3_Miskolc.pdf]

Halász Gábor (2016b): Oktatási innovációk keletkezése és terjedése. Az iskolai innovációs és fejlesztő folyamatok kritikai elemzése. Kézirat. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Innovációs_tanulmány.pdf]

Halász Gábor (2016c): „Átfordított tanulás”. Esettanulmány az oktatási innovációk születésének és terjedésének dinamikájáról. Kézirat. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Nemzetközi_esettanulmány_(HG_2016.07.pdf]

Halász Gábor (2016d): „A Stúdió Iskola”. Esettanulmány az oktatási innovációk születésének és terjedésének dinamikájáról. Kézirat. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Nemzetközi_esettanulmány_2(HG_2016.07.pdf]

OECD (2015): Innovative Learning Environments: Implementation and Change. Draft Report (elektronikusan rendelkezésre áll)

http://halaszg.ofi.hu/download/Iskolavezetes_tanulas.htm

http://halaszg.ofi.hu/download/Tanulas.htm

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/oktatasi-valtozas-es-innovacio-japanban-az-oecd-tohoku-iskolaprojekt

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/oktatasi-valtozas-es-innovacio-japanban-az-oecd-tohoku-iskolaprojekt

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/oktatasi-valtozas-es-innovacio-japanban-az-oecd-tohoku-iskolaprojekt-0

http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/oktatasi-valtozas-es-innovacio-japanban-az-oecd-tohoku-iskolaprojekt-0

http://halaszg.ofi.hu/download/Esettanulmány3_Miskolc.pdf

http://halaszg.ofi.hu/download/Innovációs_tanulmány.pdf

http://halaszg.ofi.hu/download/Nemzetközi_esettanulmány_(HG_2016.07.pdf

http://halaszg.ofi.hu/download/Nemzetközi_esettanulmány_2(HG_2016.07.pdf

26. Intézményfejlesztő műhely 2. (Institutional development workshop 2.)

Oktatás célja

A kurzus célja, hogy a hallgatók az előző félévi Műhely során készített diagnózisra építve az intézményfejlesztés, szervezetfejlesztés során alkalmazható módszerek, eljárások alkalmazásával összeállítsanak egy rövid Intézményfejlesztési Tervet, illetve ennek részelemeit meg is valósítsák, ezáltal képessé váljanak egy adott intézmény helyzetéhez, problémáihoz illeszkedő fejlesztési terv készítésére, tudjanak szakmai szempontok alapján választani a lehetséges fejlesztési megoldások közül és ezt koherens tervbe tudják szervezni. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



képesség:




attitűd:


autonómia, felelősség:


Felelősséget vállal saját kommunikációjáért és annak folyamatos fejlesztéséért. Felelősen kezdeményez és vezet innovációs folyamatokat

Tartalom


Az intézményfejlesztés, iskolafejlesztés általános alapelvei

Az oktatási intézmény, mint szervezet működése, tanulószervezetté válása, mint fejlesztési feladat.

A fejlesztés, támogatás modelljei, módszerei

A fejlesztés, mint változásmenedzsment és tudásmenedzsment

A fejlesztési megközelítések és módszerek kapcsolata

Az intézmény szervezeti kultúrája, szervezeti klíma, mint a fejlesztés környezete Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek A kurzus során egy közös, bevezető megbeszélést követően a hallgatók vizsgálati témát választanak, majd párban vagy egyénileg kezdik meg az általuk választott intézmény elemzését. Ezt követően

rendszeres csoportos konzultációval támogatva készítik el a választott intézmény Fejlesztési tervét (ld. értékelés)


Követelmények A hallgatók önállóan vagy párban, egy választott intézményen dolgozva, az órán és önálló munkában tanult módszerek alkalmazásával, az előző félévben készített diagnózisra építve készítik el az adott intézmény Fejlesztési tervét. A tervben építenek azokra az elméleti keretekre, melyeket az órán és irodalom-feldolgozás során szereztek. Az elemzésről bemutató és írásos anyag készül, illetve a hallgatók a leadott dokumentációban reflektálnak saját tanulási folyamataikra. Az értékelés alapja az intézményfejlesztési terv, ennek írásbeli anyaga, valamint a terv szóban történő bemutatása a félév végén. A szóbeli bemutatás a csoporttársak előtt történik, mindenki részt vesz a csoporttársak munkájának írásbeli értékelésében. A bemutatón minden csoporttag részvétele kötelező. Az értékelés alapjául szolgáló dokumentumok:

Intézmény fejlesztési terv (szóbeli bemutató)

Intézmény fejlesztési terv (házi dolgozat)

Csoportos előadások értékelése A dokumentumok sablonja a kurzus moodle-felületén érhető el.

Az érdemjegy 25%-át a csoporttársak által a bemutatóra adott értékelés, 75%-át az oktató határozza meg.


szakszerűség: fogalmak, eszközök, módszerek szakszerű használata

sokszínűség: a választott fejlesztési módszerek merítésének köre

kidolgozottság: a fejlesztési terv kifejtettsége

Irodalom

Hopkins, D. (2011.). Minden iskola kiváló iskola. OFI, Budapest. 93–196.

MacGilchrist, B., Kate, M. és Reed, J. (2011): A sikeres iskola. Műszaki Kiadó, Budapest. 69–137.

Russ, M. és Gonsales, L. (2014): Leadersip in Education. Waveland, Long Grove.

Bakacsi Gyula (2010): A szervezeti magatartás alapjai. Gondolat Kiadó, Budapest. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_543_07_

Buhren, C. és Rolff, H.-G. (2012): Handbuch Schulentwicklung und Schulentwicklungsberatung. Beltz, Weinheim és Basel.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_543_07_

27. Szervezetek működése

(Operation of organizations)

Oktatás célja:

A kurzus célja, hogy az intézményfejlesztő specializáción tanuló hallgatók integrálják a szervezeti modellekről, elméletekről, a tanuló szervezetekről már a korábbi tanulmányaik során szerzett ismereteiket és próbálják intézményfejlesztési szempontból értelmezni és alkalmazni mindezeket. A tantárgy különösen fókuszál a szervezetek működését támogató és akadályozó tényezőkre, a makro és a mikro folyamatokra egyaránt. Kiemelt szerepet kap a szervezeteken belül létrejövő formális és informális csoportok, a vezetés sajátosságai a vezetési modellek. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:


Átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat,ismeri az oktatási rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit szakterülete és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit.


képesség:





attitűd:





Szakmaközi kapcsolatokban szakmai értékeit-elveit képviseli, érvel mellette. autonómia, felelősség:



Tartalom


A szervezet fogalma. A formális és informális szervezeti jellemzők.

Szervezeti kultúra: a szervezeti kultúra funkciója, értékek, megnyilvánulás, tipológiai modellek.

Egyén és szervezet viszonya, pszichológiai szerződés. A munkával kapcsolatos attitűd, a munkával való elégedettség. Motiváció a szervezetben.

Csoportok a szervezetben. A csoportok funkciói, a csoportok működésének jellemzői. A nevelőtestület mint csoport. A csapat kialakítása és fejlesztése, teamek működése szervezetekben — különösen az innovációs folyamatokban.

Kommunikáció a szervezetben. A formális és informális kommunikáció. A hatékony kommunikáció feltételei. Kommunikációs problémák, nehézségek. A fizikai környezet kommunikációs vonatkozásai. A szervezet kommunikációs kultúrája.

Konfliktusok, konfliktuskezelés a szervezetekben.

Vezetési modellek.

Szervezeti változások pszichológiája. Változásmenedzsment. Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek

szervezeti problémák gyűjtése és elemzése


Követelmények

szervezeti problémák elemzése, prezentálása

szóbeli vizsga Értékelés módja

kollokvium


A szakirodalom feldolgozásának, megértésének mélysége.

Irodalom

Belbin, M. (1998): A team, avagy az együttműködő csoport. SHL Hungary Kft., Budapest.

Csapó Judit (2011): Szervezetelmélet és szervezeti kultúra. Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző Intézet, h. n. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009_0026_kovi_szervelm/adatok.html]

Juhász Gábor (2012): Szervezési és vezetési alapismeretek. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, Pécs. [URL: http://reflektiv.hu/egyeb/digitalis/szervezesi_es_vezetesi_alapismeretek.pdf]


Mészáros Aranka (2006): A munkahely szociálpszichológiai jelenségvilága. Z-Press Kiadó, Budapest.


Serfőző Mónika (2002): A szervezeti kultúra fogalmának, modelljeinek értelmezése az óvodában, iskolában. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 495–525. [átdolgozott kiadás]



http://reflektiv.hu/egyeb/digitalis/szervezesi_es_vezetesi_alapismeretek.pdf

28. Szervezetfejlesztési tréning (Community and organisational development training)

Cél

A kurzus célja, hogy a hallgatók saját élményű tanulás során megtapasztalják a szervezeti működés legfontosabb jelenségeit , szervezetfejlesztő módszereket, eszközöket, technikákat, ezáltal képessé váljanak a szervezeti működések megértésére és támogatására. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

A hallgatók ismerjék a szervezeti működést meghatározó és befolyásoló szociálpszichológiai jelenségeket.

attitűd és nézet:

A hallgatók elfogadják, hogy a szervezeti kommunikáció hatékony alkalmazása szervezeti kultúra formáló erő.

képesség:

A hallgatók képesek megérteni és hatékonyan alkalmazni a nyíltkommunikáció, a csoportos döntés és a győztes-győztes kommunikáció technikáit.

Tartalom


együttműködés a szervezetben

csoportos döntéshozatal

problémamegoldás a szervezetben

konfliktuskezelés

esetelemzés Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek A tréningen a témák feldolgozását lehetővé tévő saját élményű gyakorlatokban való részvétel és azok reflektálása történik.


Követelmények

részvétel a tréning teljes idejében

két szervezetfejlesztő tréninggyakorlat gyűjtése / fejlesztése, a gyakorlatok elemzése

reflektív elemzés az egyéni és a csoport tanulási eredményeiről Értékelés módja

gyakorlati jegy Értékelés szempontjai

a gyakorlatok elemzésének szakszerűsége

a reflektív elemzés mélysége

órai aktivitás, részvétel a közös munkában

Irodalom

Mészáros Aranka (2006, szerk.): A munkahely szociálpszichológiai jelenségvilága. Z-Press Kiadó, Budapest.

Antons, K. (2006): A csoportdinamika gyakorlata. Synalorg Kft, Budapest.

29. Intézményfejlesztő műhely 3. (szakértői szerep) (Institutional development workshop 3.)

Cél

A kurzus célja, hogy a hallgatók az előző félévi Műhely 2. során készített Intézményfejlesztési Terv megvalósulásának értékelését elvégezzék, ezáltal képessé váljanak egy adott intézmény fejlesztési folyamatainak nyomon követésére, a fejlesztés eredményeinek implementálására, értékelő összefoglaló, beszámoló készítésére. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



képesség:





attitűd:





Tartalom


A fejlesztési folyamatok értékelésének módszerei, eszközei

A fejlesztési folyamatok fenntarthatósága, implementációja

Az értékelés eredményeinek összegzése, szóbeli és írásbeli prezentálása

A szakértői szerep Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek

A kurzus során egy közös, bevezető megbeszélést követően a hallgatók párban vagy egyénileg , csoportos konzultációval támogatva végzik: a Műhely 2. kurzus során megkezdett fejlesztési folyamat lezárását, a fejlesztés eredményeinek értékelését, írásbeli prezentációját, fenntarthatósági terv készítését. A csoportos bemutatón reflektálnak saját tanulási folyamatukra.


Követelmények A fejlesztés eredményeinek értékelése és a fenntarthatósági terv szóbeli bemutatása a csoporttársak előtt történik, mindenki részt vesz a csoporttársak munkájának írásbeli értékelésében. A bemutatón minden csoporttag részvétele kötelező. Az értékelés alapjául szolgáló dokumentumok:

Az értékelés eredményeinek összegzése (szóbeli bemutató)

Értékelő elemzés (házi dolgozat)

Fenntarthatósági terv

A dokumentumok sablonja a kurzus moodle-felületén érhető el.

Az érdemjegy 25%-át a csoporttársak által a bemutatóra adott értékelés, 75%-át az oktató határozza meg.


szakszerűség: fogalmak, eszközök, módszerek szakszerű használata

sokszínűség: a választott fejlesztési módszerek merítésének köre

kidolgozottság: az értékelő elemzés és a fenntarthatósági terv kifejtettsége

Irodalom

Hopkins, D. (2011): Minden iskola kiváló iskola. OFI, Budapest. 93–196.

MacGilchrist, B., Kate, M. és Reed, J. (2011): A sikeres iskola. Műszaki Kiadó, Budapest. 69–137.


Önértékelési kézikönyvek. Oktatási Hivatal. [URL: www.oktatas.hu/kiadvanyok]


30. Stratégiai menedzsment (Strategic management)

Cél

A kurzus célja, hogy a résztvevők megismerjék a fejlesztési projekteket meghatározó elméleti összefüggéseket, és a kapcsolódó menedzsmenteszközöket. Képessé váljanak annak felismerésére, hogy a különböző kontextusokon belül milyen tényezők alakíthatják leginkább a tanulásszervezési folyamatokat és/vagy a szervezeti működést érintő fejlesztések megvalósítási útjait. A résztvevők várhatóan érzékennyé válnak az implementáció problémavilágára, képesek lesznek meglátni, hogy az egyes változtatások az idő előrehaladásával elérhetnek-e tartós és mély hatást az oktatási intézmények működésében. A kurzus célja továbbá, hogy a hallgatók ismerjék, és tudják használni a minőség és a minőségirányítás (minőségbiztosítás, minőségfejlesztés) fogalmait, irányzatait (ISO, TQM stb.), meghatározó elemeit, területeit, trendjeit és dilemmáit, ismerjék a közoktatás azon problématerületeit, amelyek kapcsán felvetődhet a minőség kérdése, ismerjék meg a minőségértelmezési alternatíváit, az intézményi szintű minőségirányítás szempontjából releváns hazai és nemzetközi fejlesztéseket és az ezekkel összefüggő tudományos igényű reflexiókat, váljanak képessé egy oktatási intézmény minőséget érintő koncepcionális és gyakorlatias támogatására. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



Átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat,ismeri az oktatási rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit szakterülete és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit.

Érti a kommunikáció általános elméleteit, alkalmazásának formáit vertikális és horizontális irányban; érti az online kommunikáció fontosságát, ismeri a modern kommunikáció tereit, lehetőségeit.

Ismeri neveléstudomány szaknyelvét anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven;


képesség:




Kisebb önálló és csoportos kutatási projekteket tervez és kivitelez, biztonsággal és önállóan tudja használni a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat.




Képes szakmai közösséget építeni. Pedagógiai szakmai tudását felhasználva, az adott munkahelye elvárásait figyelembe véve képes munkavállalói jogait érvényesíteni.

attitűd:





Szakmaközi kapcsolatokban szakmai értékeit-elveit képviseli, érvel mellette.

Tantárgy tartalma


Az intézmények változási- és forrás-felvevőképessége. Az intézmények változási képességét leginkább meghatározó kontextuális sajátosságok és menedzsmenteszközök.

A szervezeti és a pedagógustanulás. Tudás-intenzív szervezetek, munkahelyi tanulás specifikumai, kapcsolódó menedzsmenteszközök.

A fejlesztések kontextusa. Szupra-, makro-, mezo-, mikro-, nanoszint megkülönböztetése, ezek kapcsolatai, dinamikája, a bennük rejlő lehetőségek. Az érintett csoportok összjátéka, ennek kezelése.

Az implementáció menedzselése. Top-down, bottom-up megközelítésekhez köthető és a komplexitás kezelésére alkalmas menedzsmenteszközök.

Az idő szerepe. A kontextus változása, rendszerfejlettségi szintek. Az idő mint menedzsmenteszköz.

Minőségfogalmak és kapcsolódó megközelítések különbözősége, evolúciójuk

Minőségfogalom az oktatásban

Hazai és nemzetközi tudás az oktatási minőségéről

A minőséggel kapcsolatos szervezeten belüli és szervezeten kívüli intézmények

A minőség-protokollok, és holisztikus minőségszemlélet

Minőség a tanulás-tanítás területén

Külső minőségbiztosítási eszközök – Külső értékelés, pedagógus-minősítési rendszer, tanfelügyelet, szaktanácsadás

Rangsorok és a minőség kapcsolata

Belső minőségirányítási rendszer építése Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek

A kurzus során konkrét megvalósult fejlesztési eseteken keresztül ismerkednek meg a hallgatók az oktatásfejlesztés főbb kérdéseivel és lehetséges menedzsmenteszközeivel. Előadás módszerével a kontaktórákon oktatásfejlesztési esetek bemutatása történik, minden alkalommal más – a tematikában rögzített – fókusz szerint. A kontaktórák közötti otthoni munkaként minden csoport szakirodalom olvasásával feltár egy-egy a tematikában rögzített

témát (pl. fejlesztési kontextus, vagy abszorpciós kapacitás) az oktatóval közösen meghatározott és/vagy szabadon választott forrásokból.

rövid (max. 10 perces), lényegkiemelő szakirodalmi prezentációk (az adott stratégiai kérdéskör vagy modell kapcsán), 1-1,5+ oldalas témavázlattal és prezentációval az olvasottak bemutatása a csoport többi tagja számára,

Egy kijelölt problématerületet jól reprezentáló intézmény(ek) kiválasztása, rövid prezentációkkal való bemutatásuk, tereplátogatás, interjúk a téma szempontjából meghatározó helyi szereplőkkel.


Követelmények

Egy oktatásfejlesztési terv kidolgozása, az oktató által biztosított estleírás alapján.

A hallgatók párokat alkotnak és egymás intézményére készítenek egy vázlatos minőségfejlesztési tervet.

Értékelés módja


A legfontosabb innovációs és implementációs fogalmak ismerete

A főbb fejlesztési problémakörök, modellek, elméleti összefüggések ismerete

Az implementációs folyamatok, az egyéni implementációs utak, hatásmechanizmusok bemutatásának, elemzésének minősége

A fejlesztési diszciplínában való önálló tudásfeltárás, tájékozódás

Korrekt helyzetfeltárásra épít, mely adatokkal dokumentálható

Tartalmaz minőségcélokat és kapcsolódó eljárási garanciákat egyéni és szervezeti szinten egyaránt.

A megvalósítás terve koherens a célokkal.

Irodalom

Fazekas Ágnes és Halász Gábor (2014): A kurrikulum fejlesztését célzó közoktatási programok implementálása. Neveléstudomány, 2. 4. sz. 23–41. [URL: http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2014/12/a-kurrikulum-fejleszteset-celzo-kozoktatasi-programok-implementalasa/]

Fullan, M. (2008): Változás és változtatás III. A ráadás. OFI, Budapest. 39–76. [URL: http://hu.scribd.com/doc/117353758/Michael-Fullan-Valtozas-es-valtoztatas-III-A-raadas#scribd]

Istance, D. és Kobayashi, M. (2012): Bevezetés. In: Istance, D. és Kobayashi, M. (szerk.): Az innováció hálózatai. Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 37–50. [URL: http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/az-innovacio-halozatai.pdf]

Farkas Olga (2001): A minőség értelmezései. Szegedi Tudományegyetem JGYTF Kar Neveléstudományi Tanszék, Szeged. Kézirat. [URL: http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/adatbazisok/e_szovegek/folga/html/a_minoseg_ertelmezesei.htm]

Halász Gábor (1999): Minőség és minőségbiztosítás a közoktatásban: oktatáspolitikai megfontolások. Kézirat. [URL: http://halaszg.ofi.hu/download/Minoseg%20-%20EDUCATIO.htm]



http://hu.scribd.com/doc/117353758/Michael-Fullan-Valtozas-es-valtoztatas-III-A-raadas#scribd


http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/az-innovacio-halozatai.pdf


http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/adatbazisok/e_szovegek/folga/html/a_minoseg_ertelmezesei.htm

http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/adatbazisok/e_szovegek/folga/html/a_minoseg_ertelmezesei.htm

http://halaszg.ofi.hu/download/Minoseg%20-%20EDUCATIO.htm

http://halaszg.ofi.hu/download/Minoseg%20-%20EDUCATIO.htm

COMENIUS 2000 (2002): A program minőségfejlesztési kézikönyve. [URL: http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/kozoktatasi/comenius-2000-program] [„rtf formátumban elérhető kéziratcsomag”]

Ajánlott olvasmányok:


Fazekas Ágnes és Halász Gábor (2014): Az uniós finanszírozású kurrikulumfejlesztési programok implementálása. ELTE PPK Felsőoktatás-menedzsment Intézeti Központ. Kézirat [URL: http://www.impala.elte.hu/produktumok/]

Fullan, M. (2008): Változás és változtatás – a folytatás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

Fullan, M. (2008): Változás és változtatás – a ráadás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

Fullan, M. (2008): Változás és változtatás – az oktatási reform mélységének feltárása. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

Fullan, M. (2011): Choosing the wrong drivers for whole system reform. Centre for Strategic Education Seminar Series Paper No. 204.

Halász Gábor (2014): Eredményes tanulás, kurrikulum, oktatáspolitika. In: Benedek András és Golnhofer Erzsébet (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2013: Tanulás és környezete. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Budapest. 79–104.

Istance, D. és Kobayashi, M. (2012, szerk.): Az innováció hálózatai. Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

Kerber Zoltán (2012): Az implementáció intézményi gyakorlata az esettanulmányok tükrében. In: Kerber Zoltán (szerk.): Sokarcú implementáció. OFI, Budapest. 135–148. [URL: http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/sokarcu_implementacio.pdf]

Leana, C. R. (2011): The Missing Link in School Reform. Stanford Social Innovation Review, 9. 4. sz. 30–35.

McLaughlin, M. W. és Berman, P. (1975): Macro and Micro Implementation. RAND Corporation, Santa Monica, CA. [URL: http://www.rand.org/content/dam/rand/pubs/papers/2008/P5431.pdf]

Mourshed, M., Chijioke, Ch. és Barber, M. (2010): How the world’s most improved school systems keep getting better. McKinsey&Company, h. n. [URL: http://www.mckinsey.com/clientservice/Social_Sector/our_practices/Education/Knowledge_Highlights/How%20School%20Systems%20Get%20Better.aspx]

van Twist, M. és van der Steen, M. (2013): Coping with very weak primary schools. Towards smart interventions in Dutch education policy. A Governing Complex Education Systems Case Study. OECD, Paris.

Varga Attila (2015, szerk.): Gyakorlat – reflexió – innováció. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. [URL: http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/1505767_gyakorlat_-_reflexio_-_innovacio_beliv.pdf]

Zsigovits Gabriella (2008, szerk.): A közoktatás modernizációjáért. A kompetencia alapú pedagógiai rendszer fejlesztése és bevezetése a Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában. Educatio Társadalmi és Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest. [URL: http://www.anycase.hu/images/ref/pdf/zarokotet.pdf]

Minőségfejlesztés a köznevelésben a TÁMOP-3.1.8 kiemelt projekt támogatásával – zárókonferencia előadások. [URL: http://www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/tamop318_minosegfejl/projekthirek/minosegfejlesztes_zarokonferencia]

http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/kozoktatasi/comenius-2000-program

http://www.impala.elte.hu/produktumok/

http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/sokarcu_implementacio.pdf

http://www.rand.org/content/dam/rand/pubs/papers/2008/P5431.pdf

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/1505767_gyakorlat_-_reflexio_-_innovacio_beliv.pdf


http://www.anycase.hu/images/ref/pdf/zarokotet.pdf

http://www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/tamop318_minosegfejl/projekthirek/minosegfejlesztes_zarokonferencia

http://www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/tamop318_minosegfejl/projekthirek/minosegfejlesztes_zarokonferencia

31. Szakmai gyakorlat (Internship)

Cél

A kurzus célja az intézményfejlesztő szakirány elméleti ismeretinek adaptálása ,oktatással foglalkozó intézményekben intézményi szinten folyó fejlesztések tervezésében, szervezésében, megvalósításában és értékelésében való részvétel, tapasztalat szerzés, ennek csoportos támogatása. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



képesség:




attitűd:





Tantárgy tartalma


Intézményi dokumentumok vizsgálata és elemzése

Szervezetfejlesztési folyamat során hospitálás, a tapasztalatok megbeszélése a mentorral

Szervezet vizsgálata Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek

egyéni tapasztalatszerzés

beszámoló a gyakorlatot támogató órákon


Követelmények

munkaterv készítése

reflektív tanulási napló írása Az értékelés alapjául szolgáló dokumentumok:

munkaterv

reflektív tanulási napló Értékelés szempontjai

a munkaterv kidolgozottsága

a reflektivitás szintje

Irodalom


Önértékelési kézikönyvek. Oktatási Hivatal. [URL: www.oktatas.hu/kiadvanyok]


Kutató-elemző specializáció

32. Kutatási gyakorlat 1. (Research practice 1.)

Cél

A kutatási folyamat, lépéseinek megismerése. A hallgató képessé váljon egy kutatási probléma és kutatási kérdések megfogalmazására, önálló írásmű létrehozására a kiválasztott témában, annak szakirodalmi háttérének bemutatásával. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

● Ismeri neveléstudomány szaknyelvét anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven;

● Ismeri a kutatás folyamatát, legfontosabb elemeit. attitűd:

● Értékelő, értelmező reflektivitással közelít a gyakorlat és elmélet kapcsolatához. Megalapozott szakmai kritikát fogalmaz meg, saját véleményét meggyőzően és szabatosan fejti ki, szakmai vitákban érvelni tud.



képesség:



● Értelmezni tudja a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző álláspontok argumentumait, képes azokat interpretálni.

● Képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani.

● Differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben, és pedagógiai szituációkban, szakmai kommunikációs helyzeteket képes irányítani, moderálni.

● Képes kutatási probléma, kutatási kérdések megfogalmazására. autonómia-felelősségvállalás:


● Megbízható szakmai partner a különböző együttműködésekben, a kooperációban vezető és vezetett szerepeket is hatékonyan betölt.


Tartalom


A kutatási folyamat bemutatása.

Aktuális témák a hazai neveléstudományban (az Országos Neveléstudományi Konferenciák köteteinek és absztraktjainak elemzése).

Kutatási probléma, kutatási kérdések megfogalmazása, operacionalizálása.

A kiválasztott téma szakirodalmi hátterének feltárása.

A kutatási kérdések véglegesítése, kutatási terv készítése, szakmai értékelése, és vitája. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli) egyéni munka: szakirodalom-feldolgozás, egy kutatási téma, probléma kiválasztása és kidolgozása Tanítási módszerek

előadás

egyéni és csoportos feldolgozás

vita


Követelmények írásbeli munka: kutatási terv készítése (terjedelem 9-10 ezer karakter), felépítése: a kutatási téma bemutatása, a kutatás fő kérdései (hipotézisei), várható eredmények Értékelés módja

● gyakorlati jegy Értékelés szempontjai

● a kutatási téma relevanciája, a feldolgozott szakirodalom mélysége, stilisztikai, formai szempontok (hivatkozások, táblák, ábrák)

Irodalom

● Thomas, G. (2013): How to do your research project. Sage, London.

● Új kutatások a neveléstudományokban aktuális kötete

● Minden hallgató a saját kutatási témájához kapcsolódó szakirodalmat olvas.


Cél

A kutatási folyamat, lépéseinek megismerése. A hallgató képessé váljon a kutatási problémájához és kutatási kérdéseihez adekvát eszközöket és módszereket választani, képessé váljon önálló írásmű létrehozására a választott kutatási témában. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:






képesség:











Tartalom



Kutatási kérdések operacionalizálása.

Adekvát kutatási eszközök, módszerek megválasztása.

A mintavétel jellemzői.

A kutatási eszközök és módszerek véglegesítése, ez alapján kutatási terv készítése, szakmai értékelése, és vitája.

Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli) egyéni munka: szakirodalom-feldolgozás, kutatási eszközök, módszerek kiválasztása és kidolgozása, mintavételi eljárás meghatározása Tanítási módszerek

előadás


vita


Követelmények

● írásbeli munka: kutatási terv készítése (terjedelem 9-10 ezer karakter), felépítése: kutatási eszközök, módszerek, mintavétel bemutatása

Értékelés módja


● a feldolgozott szakirodalom mélysége, stilisztikai, formai szempontok (hivatkozások, táblák, ábrák)

Irodalom


● Minden hallgató a saját kutatási témájához kapcsolódó szakirodalmat olvas.


Cél

A kutatási folyamat, lépéseinek megismerése. A hallgató képessé váljon önálló kutatás vagy kutatási egység lebonyolítására, megvalósítására, valamint képessé váljon önálló írásmű létrehozására a választott kutatási témában. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:


● Ismeri a kutatás folyamatát, legfontosabb elemeit, a kutatásszervezés lépéseit. attitűd:




képesség:











Tartalom



Kutatásszervezési ismeretek.

Adatfelvétel, terepmunka jellemzői, nehézségei. Kockázatkezelés a kutatói munkában.

Az adatok rögzítése, tisztítása, elemzési módszerek meghatározása.

Terepnapló készítése, szakmai értékelése, és vitája. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli) egyéni munka: adatfelvétel, terepmunka Tanítási módszerek

előadás


vita


Követelmények

írásbeli munka: terepnapló készítése (terjedelem 5 ezer karakter) Értékelés módja


● a kutatási napló részletezettsége, reflektív jellege

Irodalom



Cél

A kutatási folyamat, lépéseinek megismerése. A hallgató képessé váljon önálló kutatás vagy kutatási egység megvalósítására, valamint eredmények publikálására, prezentáció készítésére. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:






képesség:











Tartalom



Adatfeldolgozás, adatfeldolgozási módszerek.

A publikálás formai követelményei.

A prezentáció készítésének formai követelményei.

A kutatási eredmények értékelése, szakmai vitája. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli) egyéni munka: adatfelvétel, terepmunka Tanítási módszerek

előadás


vita


Követelmények

● írásbeli munka: kutatási összefoglaló készítése (terjedelem 15-20 ezer karakter) Értékelés módja


● az összefoglaló szerkezete, a szakirodalom feldolgozottsága, a módszerek és eszközök relevanciája, az adatfeldolgozásban alkalmazott módszerek, az eredmények újdonsága, stilisztikai, formai szempontok

Irodalom


36. Kutatásmódszertan 2.

(Research methodolody 2)

Cél

Felkészítse a hallgatókat a tudományos kutatások kivitelezésére, az eredmények elemzésére és értelmezésére. A kurzust elvégzők képesek lesznek a választott kutatási problémájuk megoldásához igazodó kvalitatív és kvantitatív, többváltozós módszerek megválasztására és alkalmazására, a hatásvizsgálati módszerek alkalmazására. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

● Alaposan ismeri a neveléstudományi, társadalomtudományi kutatások kvalitatív és kvantitatív és kevert módszereit, eszközeit és ezek alkalmazási lehetőségeit és korlátait. Ismeri a kutatásra vonatkozó etikai normákat.

● Tisztában van a neveléstudomány és határtudományai legújabb kutatási eredményeivel, a releváns pedagógiai innovációkkal, ezeket kritikusan elemzi, értelmezi.

attitűd:

● Szakmai identitásában fontosnak tartja a társadalomtudományi nézőpontot, nyitott a neveléstudomány interdiszciplináris megközelítésére.

● Elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új szakmai eredmények megismerésére, munkájában való hasznosítására és azok értékelésére.



képesség:





● Többváltozós statisztikai modellek alkalmazása autonómia-felelősségvállalás:



Tartalom


Kvalitatív és kvantitatív hatásvizsgálatok (hatásbecslések) fogalmi keretei, kérdései, logikai kerete és megközelítési módjai. Főbb hatásvizsgálati módszerek.

Többváltozós statisztikai modellek megismerése és alkalmazása (a hallgató kutatási témájától függően): faktorelemzés, regresszióelemzések


egyéni munka Tanítási módszerek

csoportos feldolgozás

megbeszélés

vita

tanári magyarázat


Követelmények

● Aktív részvétel az órákon.

● A félévközi feladatok elvégzése a vizsgára bocsátás feltétele. Értékelés módja

● Gyakorlati jegy

Irodalom

● Babbie, E. (2008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. [vagy bármely másik kiadás]

● Csapó Benő (2015): A kutatásalapú tanárképzés: nemzetközi tendenciák és magyarországi lehetőségek. Iskolakultúra, 25. 11. sz. 3–16.

● Csapó Benő (2016): A tanárképzés és az oktatás fejlesztésének tudományos háttere. Iskolakultúra, 26. 2. sz. 3–18.

● Csíkos Csaba (2009): Mintavétel a kvantitatív kutatásokban. Gondolat Kiadó, Budapest.

● Csíkos Csaba (2012): Pedagógiai kísérletek kutatásmódszertana. Gondolat Kiadó, Budapest.

● Falus Iván (2004, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. [vagy bármely másik kiadás]

● Moksony Ferenc (1999): Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Osiris Kiadó, Budapest.

● Sági Matild és Széll Krisztián (2015): Hatásvizsgálatok alapszintű kézikönyve. Módszertani segédkönyv oktatásfejlesztők számára. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

● Szabolcs Éva (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

● Székelyi Mária és Barna Ildikó (2002): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Typotex Kiadó, Budapest.

● Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest.

37. Oktatási rendszerek fejlesztése (Development in Education)

Cél

A kutatási-fejlesztési programok folyamatának, elemeinek megértése, az ehhez kapcsolódó projektmenedzsment feladatok megismerése, a nemzetközi és a hazai kutatási-fejlesztési programok összefüggéseinek feltárása, a fejlesztési programokat megalapozó, valamint azok értékeléséhez kapcsolódó dokumentumok kritikai elemzése. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

● Átfogóan ismeri a neveléstudomány és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit, összefüggéseit és problémamegoldási módszereit.

● Átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, ismeri az oktatási rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit szakterülete és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit.

● Ismeri a kutatás-fejlesztési programok folyamatát, legfontosabb elemeit, dokumentumait, fogalomkészletét, a legfontosabb nemzetközi és hazai oktatási kutatás-fejlesztési programokat és eredményeit.

attitűd:



képesség:



● Képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni.



● Képes pályázatokat önállóan kezdeményezni, tervezni, lebonyolítani, értékelni. autonómia-felelősségvállalás:



Tartalom


Nemzetközi kutatási-fejlesztési projektek története, célja, eredményei, hatása a nemzeti oktatáspolitikákra. (TIMMS, PIRLS, PISA, TALIS, PIAAC, AHELO)

A hazai fejlesztési tervek nemzeti szintű dokumentumai (stratégia, cselekvési terv, akcióterv) és regionális szintű dokumentumai (pl. megyei szintű fejlesztési tervek). Hazai fejlesztési programok megvalósulása, értékelése. A projektfejlesztések sajátosságai.

Projektmenedzsment az oktatásban. A kutatás-fejlesztési programok tervezésének, megvalósításának folyamata.

Néhány korábbi Uniós finanszírozású (HEFOP, TÁMOP) program bemutatása, az újonnan induló programok prioritásainak bemutatása.

Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli) egyéni munka: szakirodalom-feldolgozás, egy tetszőlegesen kiválasztott kutatási-fejlesztési program értékelése Tanítási módszerek

előadás

csoportos feldolgozás

vita


Követelmények

● A szakirodalom feldolgozása Értékelés módja

● Kollokvium Értékelés szempontjai

● A kollokviumon a félév szakirodalmához kapcsolódó ismeretek mélysége

Irodalom

Kozma Tamás és Pusztai Gabriella (2015, szerk.): PISA- kritika és védelem. Educatio, 24. 2.

sz. [URL: http://www.edu-online.eu/hu/educatio_reszletes.php?id=113]

Széll Krisztián (2016, szerk.): Az Európai Unió az oktatásról – stratégiai irányok és értelmezések. OFI,

Budapest. [URL:

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/az_europai_unio_az_oktatasrol.pdf]

Széll Krisztián (2014, szerk.): Az OECD az oktatásról – adatok, elemzések, értelmezések. OFI,

Budapest. [URL:

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/az_oecd_az_oktatasrol_ofi_2014.pdf]

Európai Számvevőszék (2016): 16/2016. sz. különjelentés. K. n., Luxemburg. [URL:

http://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR16_16/SR_EDUCATION_HU.pdf]

Reszkető Petra, Scharle Ágota és Váradi Balázs (2010): Az esélyegyenlőségi és integrációs kiemelt

projekt külső értékelése. Budapest Intézet, Budapest. [URL:

http://budapestinstitute.eu/uploads/BI_OKM_tamop331_ertekeles_FINAL_corr.pdf]

Lehmann Kristóf és Nyers József (2009): Az Európai Unió fejlesztési forrásainak

felhasználása. Statisztikai Szemle, 87. 2. sz. 133–155. [URL:

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_02/2009_02_133.pdf]

Kutatások a Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítéséhez (2006) [URL:

http://www.tarki.hu/hu/research/development/]

http://www.edu-online.eu/hu/educatio_reszletes.php?id=113

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/az_europai_unio_az_oktatasrol.pdf

http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/az_europai_unio_az_oktatasrol.pdf

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_02/2009_02_133.pdf

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_02/2009_02_133.pdf

http://www.tarki.hu/hu/research/development/

38. Társtudományok az oktatásban 1.

(Culture, Education, Society)

Cél

A nevelés-és művelődésszociológia, ezen belül a különböző szocializációs elméletek, értékszociológia, életmódkutatások, illetve a romológia fontosabb kutatási irányzatainak megismerése, a különböző elméletek, nézőpontok értelmezése, kritikai szemlélet kialakítása. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



attitűd:




képesség:


Értelmezni tudja a szaktudományos vitákat, össze tudja hasonlítani a különböző álláspontok argumentumait, képes azokat interpretálni.



Tartalom


Szocializáció (direkt-indirekt, formális-informális), család és iskola; nyelvi szocializáció (Berstein elmélete).

Kultúra megközelítések (pl. Parsons, Habermas, Goffman, Bourdieu, Mead, Mannheim).

Életmódkutatások (életstílus, életvitel, életvilág) (Utasi Ágnes, Losonczi Ágnes)

Értékek és normák a mai magyar társadalomban. (World Value kutatások hazai eredményei)

Romológia. Cigány csoportok Európában és Magyarországon. Roma diákok az oktatásban.

Migráció. Magyarország és külföld viszonya. Migránsok oktatása. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli)

Egyéni munka: szakirodalom-feldolgozás. Tanítási módszerek

Előadás,



vita.


Követelmények

A szakirodalom feldolgozása.

Értékelés módja


A kollokviumon a félév szakirodalmához kapcsolódó ismeretek mélysége

Irodalom

Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_a_szociologiaba/adatok.html]

Fraller Gergely (2008, szerk.): Az életkörülmények és az életmód dinamikus jelzőszámai. KSH, Budapest. [URL: http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/eletkorulm.pdf]

Morel, J., Bauer, E., Meleghy Tamás, Niedenzu, H.-J., Preglau, M. és Staubmann, H. (2000): Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó, Budapest. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_szociologiaelmelet/adatok.html]

Losonczi Ágnes (2003): A tárgy halála, a szemét élete. Egyenlítő, 1. 5–6. sz. 4–16. [URL: http://losoncziagnes.hu/irasok-az-eletmodrol]

Orsós Anna (2015, szerk.): A romológia alapjai. PTE, Pécs. [URL: http://mek.oszk.hu/14700/14735/html/index.html]

Polónyi István (2011, szerk.): Külföldiek. Educatio, 20. 2. sz. [URL: http://www.edu-online.eu/hu/educatio_reszletes.php?id=87]

Sik Endre (2011): A migráció szociológiája 2. ELTE TáTK, h. n. [URL:

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_15_Sik_Endre_Migracio_szociologiaja_2_Valogatta_es_szerk_Sik_Endre/adatok.html]

Szabari Vera (2015): A normák mint integrációs mechanizmusok a mai magyar társadalomban. Socio.hu, 5. 3. sz. 2–16. [URL: http://socio.hu/uploads/files/2015_3/szabari.pdf]

Tóth István György (2009): Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében. TÁRKI, Budapest. [URL: http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/gazdkult_elemzeszaro_toth.pdf]

Varga Aranka (2015, szerk.): A nevelésszociológia alapjai. PTE, Pécs. [URL: http://mek.oszk.hu/14500/14566/html/index.html]



http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/eletkorulm.pdf

http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/eletkorulm.pdf

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_szociologiaelmelet/adatok.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_szociologiaelmelet/adatok.html

http://losoncziagnes.hu/irasok-az-eletmodrol




http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_15_Sik_Endre_Migracio_szociologiaja_2_Valogatta_es_szerk_Sik_Endre/adatok.html



http://socio.hu/uploads/files/2015_3/szabari.pdf

http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/gazdkult_elemzeszaro_toth.pdf



39. Társtudományok az oktatásban 2. (Culture, Education, Society)

Cél

A nevelés-és művelődésszociológia, ezen belül a különböző médiaszociológia, hálózatkutatás, demográfia, társadalomföldrajz fontosabb kutatási irányzatainak megismerése, a különböző elméletek, nézőpontok értelmezése, kritikai szemlélet kialakítása. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



attitűd:




képesség:





Tartalom


Médiaszociológia, tömegkommunikáció. A média, mint kulturális közvetítő eszköz; az iskola, oktatás megjelenése a médiában

A digitális ember, értékrend változás a digitális világban. Digitális egyenlőtlenségek.

Közösség és hálózatépítés. Hálózatkutatások. Társadalmi kapcsolathálózatok.

Demográfia: alapfogalmak, kiemelt csoport, az egyén életciklusának szakaszai, ifjúságkutatások, posztadolencia, ifjúsági szubkultúrák.

Területi és települési egyenlőtlenségek az oktatásban Magyarországon


Egyéni munka: szakirodalom-feldolgozás. Tanítási módszerek

Előadás,



vita.


Követelmények

A szakirodalom feldolgozása.

Értékelés módja


A kollokviumon a félév szakirodalmához kapcsolódó ismeretek mélysége

Irodalom

Császi Lajos (2010): A mindennapi élet tabloidizációja a populáris médiában. (A Mónika–jelenség kulturális szociológiai vizsgálata.). Akadémiai doktori értekezés. Kézirat, Budapest. [URL: http://real-d.mtak.hu/379/4/dc_17_10_doktori_mu.pdf]

Csepeli György és Prazsák Gergő (2012): Információs társadalom 2.0. Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0056_TATK_infotars/esas2004.htm?sco=index.html]

Demetrovics Zsolt, Paksi Borbála és Dúll Andrea (2009): Pláza, ifjúság, életmód: egészségmagatartás vizsgálatok a fiatalok körében. L’Harmattan, Budapest. [URL: http://demetrovics.hu/dokumentumok/plaza_090505.pdf]

Fehérvári Anikó és Szemerszki Marianna (2010, szerk.): Fiatalok. Educatio, 19. 2. sz. [URL: http://www.edu-online.eu/hu/educatio_reszletes.php?id=79]

Híves Tamás (2015): Területi oktatáskutatás. Vizsgálatok az iskolázás területi folyamatairól. Doktori (PhD) értekezés. PTE, Pécs. [URL: http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/14683/hives-tamas-phd-2016.pdf?sequence=1&isAllowed=y]

Székely Levente (2013, szerk.): Magyar Ifjúság 2012. Kutatópont, h. n. [URL: http://kutatopont.hu/files/2013/09/Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet.pdf]

Takács Károly (2011, szerk.): Kapcsolatháló elemzés; Társadalmi kapcsolathálózatok elemzése. Budapesti Corvinus Egyetem. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_08_Kapcsolathalo_elemzes_szerk_Takacs_Karoly/adatok.html]

Utasi Ágnes (2013): Kötelékben. Szolidaritás-hálók és közélet. Belvedere, Szeged.

Z. Karvalics László (2004): Bevezetés az információtörténelembe. Gondolat – Infonia, Budapest. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_01_Bevezetes_az_informaciotortenelembe/adatok.html]

http://real-d.mtak.hu/379/4/dc_17_10_doktori_mu.pdf

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0056_TATK_infotars/esas2004.htm?sco=index.html



http://demetrovics.hu/dokumentumok/plaza_090505.pdf






http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/14683/hives-tamas-phd-2016.pdf?sequence=1&isAllowed=y

http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/14683/hives-tamas-phd-2016.pdf?sequence=1&isAllowed=y

http://kutatopont.hu/files/2013/09/Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet.pdf

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_08_Kapcsolathalo_elemzes_szerk_Takacs_Karoly/adatok.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_08_Kapcsolathalo_elemzes_szerk_Takacs_Karoly/adatok.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_01_Bevezetes_az_informaciotortenelembe/adatok.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_01_Bevezetes_az_informaciotortenelembe/adatok.html

40. Fejlesztések az oktatásban (Development in Education)

Cél

A tantárgy célja, hogy áttekintést adjon a pedagógiai innovációk sajátosságairól, fogalmi keretinek és értelmezési lehetőségeinek összevetésével. A hallgatók világos képpel rendelkezzenek az oktatási fejlesztéseket támogató és gátló makró és mikró szabályzókról, szereplőkről, tényezőkről. A nemzeti oktatási innovációs rendszer megismerése mellett hazai és nemzetközi példák segítségével kíván a kurzus hozzájárulni a hallgatók egyéni kutatásának, fejlesztéseik sikeres lebonyolításához. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:




képesség:






attitűd:






Motivált, kezdeményező innovatív fejlesztésekben, kezdeményező szerepet vállal.




Felelősen kezdeményez és vezet innovációs folyamatokat.

Tartalom


Bevezetés és problémafelvetés. A pedagógiai innováció értelmezése.

A pedagógiai innováció hazai története, eredményei, képviselői.

Az oktatási és a nem oktatási ágazatok hatása az oktatási fejlesztésekre.

Szabályzók, melyek támogatják, melyek gátolják az oktatási innovációk terjedését.

Hazai stratégiák, tanulmányok (NOIR, NOIR+, oktatáspolitikai ajánlások, stb.).

Pályázatok (TÁMOP, EFOP, stb.).

A sikeres innovációk fejlesztésének sajátosságai, kik a valódi aktorai az oktatási innovációknak.

A tudásmenedzsment szerepe az oktatási innovációkban.

A pedagógiai innovációk indítása és hatása a szervezetre, a vezetésre.

Hazai kutatások, vizsgálatok (pl. Impala, tudásmenedzsment, stb.).

Tudásmegosztó portálok (Iskolatáska, Jó gyakorlatok, Nemzeti Pedagógus Portál, Tempus).

Sikeres hazai innovációk.

Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli) A kurzus munkamódjában az előadás, a megbeszélés az egyéni és a csoportmunka módszere kombinálódik. A hallgatóknak az órák előtt el kell olvasniuk a kötelező irodalom egy-egy kijelölt részét, azzal kapcsolatban kell részletesen kidolgozott kérdéseket megfogalmazniuk. Az óra e kérdések megvitatásáról szól, aktív hallgatói részvétellel. A hallgatók csoportos prezentációban mutatnak be egy – egy sikeres hazai oktatási innovációt be társaiknak, valamint egyéni munkában szakmai fejlődési tervet készítenek. Tanítási módszerek előadás, megbeszélés, vita, egyéni kérdések, csoportos prezentáció


Követelmények

órai aktivitás

a közösen feldolgozott olvasmányokhoz kérdések összeállítása

egy-egy hazai innováció bemutatása (csoportmunka) Értékelés módja

kollokvium, mely három részből áll: o félév során beadott kérdések o csoportos prezentáció o írásbeli vizsga


A három terület alapján alakul ki a kollokviumi jegy: o 25 % egyéni kérdések, o 25 % egy oktatási fejlesztés megadott szempontok szerinti, elemző bemutatása o 50 % a kollokviumon a félév szakirodalmához kapcsolódó ismeretek mélysége,

Irodalom


Bognár Mária (szerk. 2011): Dobbantó az FSZK Dobbantó projektje. FSZK, Budapest.

Fullan, M. (2008): Változás és változtatás III. A ráadás. OFI, Budapest. 39–76. [URL: http://hu.scribd.com/doc/117353758/Michael-Fullan-Valtozas-es-valtoztatas-III-A-raadas#scribd]

Fullan, M. (2011): Choosing the wrong drivers for whole system reform. Centre for Strategic Education Seminar Series Paper No. 204.

Halász-Balázs-Fisher-Kovács (szerk. 2011): Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára, Budapest, OFI

Istance, D. és Kobayashi, M. (2012): Bevezetés. In: Istance, D. és Kobayashi, M. (szerk.): Az innováció hálózatai. Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 37–50. [URL: http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/az-innovacio-halozatai.pdf]

Kotter, John (2007): Olvad a jéghegyünk. Trivium Kiadó, Budapest

Lénárd Sándor - Rapos Nóra (2007): MAGTÁR - Ötletek pedagógusoknak az adaptív tanulásszervezés elindításhoz és fenntartásához 4., OKI, Budapest

Szabó Mária (2008): Pedagógiai fejlesztések módszertani ötlettára. OFI, Budapest

Varga Attila (2015, szerk.): Gyakorlat – reflexió – innováció. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. [URL: http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/1505767_gyakorlat_-_reflexio_-_innovacio_beliv.pdf]







41. Kommunikációs, prezentációs és IKT tréning

Oktatás célja

A kurzus célja, hogy a hallgatók tudománykommunikációs (Science Communication) és szaknyelvi kompetenciáit meglévő kutatás-módszertani kompetenciáikra támaszkodva elmélyítse és továbbfejlessze. Fókuszban a hallgatók – tudományos életben és a kutatói munkavégzés során alapvetően elvárt – szakmai szövegértési és szövegprodukciós készségeinek fejlesztése áll: kutatási adatbázisok szakszerű elemzése és kutatási beszámolók (research report) készítése által. A kutatási beszámolók elkészítéséhez a szöveges elemzés módszertanán kívül a kurzus az eredmények grafikus, képi ábrázolásának rendszerét is megismerteti a hallgatókkal. Az írásbeli kompetenciák fejlesztésén túl a kurzus nagy hangsúlyt fektet a szóbeli szakmai kommunikációra, melyet a hallgatók előadás- és prezentációtechnikai fejlesztő tréninggyakorlatokban történő részvétele biztosít. A kurzus mind az írásbeli anyagok elkészítéséhez mind a szóbeli bemutatáshoz szükséges IKT-s eszközökkel támogatott háttér- és ismeretanyagot biztosítja. Tanulási eredmények, kompetenciák Tudás:


Érti a kommunikáció általános elméleteit, alkalmazásának formáit vertikális és horizontális irányban; érti az online kommunikáció fontosságát, ismeri a modern kommunikáció tereit, lehetőségeit.

Ismeri neveléstudomány szaknyelvét anyanyelvén és legalább egy idegen nyelven. Képesség:





Differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben, és pedagógiai szituációkban, szakmai kommunikációs helyzeteket irányít, moderál.

Attitűd:


Képviseli a kommunikáció jelentőségét a pedagógiai és szakmai munkában, fontosnak tartja az IKT adta lehetőségek kihasználását, elkötelezett a folyamatos idegennyelvi fejlődés mellett.

Autonómia, felelősség:

Felelősséget vállal saját kommunikációjáért és annak folyamatos fejlesztéséért. Felelősen kezdeményez és vezet innovációs folyamatokat.

Tantárgy tartalma


Kutatásokkal kapcsolatos információszerző és elemzési képességek továbbá strukturálási képességek fejlesztése.

A neveléstudományi szaknyelv írásbeli használata. A tudományos írás felépítése.

Kutatási adatbázisok és kutatási beszámolók értelmezési keretrendszere, kritikai elemzése.

Kutatási beszámolók írása. Kvantitatív és kvalitatív adatok grafikus módon (táblázat, diagramok, infografika) történő megjelenítése.

Előadástechnika. A szóbeli előadás felépítése, előadási helyzetek kezelése, előadás technikai képességek fejlesztése.

Kutatási beszámolóból prezentáció: IKT-s eszközökkel támogatott prezentációk

Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek A kurzus munkamódjában tréning, melyet az órai közös diszkussziókon és csoportmunkákon túl otthoni páros felkészülés egészít ki. A kétalkalmas tréning első alkalma a hallgatók írásos és szóbeli tudománykommunikációs kompetenciáinak fejlesztésére irányul, amely kellő tudásalapot biztosít a második tréningalkalomra elkészítendő írásos és szóbeli hallgatói anyagok elkésztéséhez és szakszerű prezentálásához. Mindehhez a tréningalkalmak elméleti és gyakorlati egységein túl kötelező és ajánlott szakirodalom is hozzájárul.

Számonkérési és értékelési rendszere

Követelmények

Egy írásos kutatási beszámoló készítése (research report) páros munkában meghatározott adatbázis alapján, amely legalább egy adatvizualizációs elemet tartalmaz (1,5-2 oldal)

Az írásos kutatási beszámoló szóbeli prezentálása páros munkában a gyakorlatok során megismert IKT-s eszközök segítségével, meghatározott szempontok alapján (10 perc)

A kurzuson való aktív részvétel és órai munka (maximum 3x45 perc hiányzás). Az órai munkákban való részvétel minősége az év végi jegy részét képezi.

Értékelés: Az írásbeli produktumra vonatkozó értékelési szempontok három fő egységből állnak:

1. A pár által készített írásbeli produktumot egy kiválasztott, másik pár az előre rögzített szempontok mentén értékeli és a munkát korrektúrázza. „Értékelő-pár” pontszám maximum: 10 pont.

2. Az „értékelő-pár” visszajelzéseit követően az írásbeli produktumot összeállító pár azonos szempontok mentén önértékelést végez saját munkáján. Önértékelés pontszám maximum: 10 pont

3. Oktatói értékelés: Az írásbeli produktum végleges változatának előre rögzített szempontok mentén történő értékelése. Produktumra vonatkozó oktatói értékelés: 50 pont

Az írásbeli produktum értékelési szempontjai:

1. Áttekinthetőség, formai követelmények betartása (Times New Roman/Calibri/Arial, 12-es betűméret, sorkizárt, 1,5-es sorköz, 1,5-2 oldal terjedelem)

2. Szaknyelv helyes és szakszerű használata 3. Hivatkozások, forrásmegjelölések, bibliográfia helyes használata (APA) 4. Ábrák, vizuális elemek helytállósága, relevanciája és megjelenítési formája 5. A tartalom hűen és egyértelműen tükrözi az elemzett kutatás adatait és eredményeit

A prezentációra vonatkozó értékelési szempontok 3 fő egységből állnak: 1. Előadástechnikai, prezentációtechnikai felkészültség, előadásmód: 10 pont 2. Releváns tartalmi egységek megjelenítése: 10 pont 3. IKT- integráció: formai egységek, dizájn, vizuális megvalósítás: 10 pont

A prezentációt a fenti három szempont alapján az oktató értékeli. A kurzus során összes 100 pont szerezhető, a félév végi osztályzat az alábbiak szerint alakul: Jeles (100-90%), Jó (90-80%), Közepes (80-70%), Elégséges (70-50%), Elégtelen (50% alatt). A részfeladatok egyenkénti, legalább elégséges szintű (40%) teljesítése szükséges feltétele a félévi jegy megszerzésének.

Irodalom

Aronson, E. és Anthony R. P. (1992): A Rábeszélőgép. Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. AB OVO Kiadói Kft, Budapest.

Coffin, C. et al. (2005): Teaching Academic Writing. A toolkit for Higher Education. Taylor and Francis e-Library.

Margitay Tihamér (2007): Az érvelés mestersége. Typotex, Budapest.

Patrick Dunleavy (2003): Authoring a PhD: How to plan, draft, write and finish a doctoral thesis dissertation. Palgrave, New York.

Szivák Judit (2010): A vita - A vitakultúra fejlesztése - Szociális kompetenciák fejlesztése a vita segítségével. Gondolat Kiadó.

Zentai István (1998): A meggyőzés útjai. A mindennapi élet meggyőzéspszichológiája. Typotex, Budapest.

The University of Adelaide: Writing a Research Report. URL: https://www.adelaide.edu.au/writingcentre/learning_guides/learningGuide_writingAResearchReport.pdf Utolsó letöltés: 2016. november 14.

University of Toronto: Specific Types of Writing, URL: http://www.writing.utoronto.ca/advice/specific-types-of-writing Utolsó letöltés: 2016. november 14.

RMIT University, Learning Skills Unit: Sample research report. URL: https://www.dlsweb.rmit.edu.au/lsu/content/2_AssessmentTasks/assess_tuts/reports_LL/report.pdf Utolsó letöltés: 2016. november 14.

https://www.adelaide.edu.au/writingcentre/learning_guides/learningGuide_writingAResearchReport.pdf

https://www.adelaide.edu.au/writingcentre/learning_guides/learningGuide_writingAResearchReport.pdf

http://www.writing.utoronto.ca/advice/specific-types-of-writing

https://www.dlsweb.rmit.edu.au/lsu/content/2_AssessmentTasks/assess_tuts/reports_LL/report.pdf

https://www.dlsweb.rmit.edu.au/lsu/content/2_AssessmentTasks/assess_tuts/reports_LL/report.pdf

42. Szakmai gyakorlat (Internship)

Cél

A kurzus célja kutató-elemzői szakirány elméleti ismereteinek adaptálása, kutatás-fejlesztéssel (is) foglalkozó intézményekben kutatási-fejlesztési folyamatok előkészítésében, tervezésében, szervezésében, megvalósításában és az eredmények disszeminálásában való részvétel, tapasztalatszerzés. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

Tájékozott szakmájához kapcsolódó kompetenciákról, s egy munkavállalóval szembeni elvárások lehetőségeiről.



attitűd:





képesség:



Képes kisebb önálló és csoportos kutatási projekteket tervezésére és kivitelezésére, biztonsággal és önállóan tudja használni a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat.





Tantárgy tartalma


Kutatás-fejlesztési folyamatok szervezésében (előkészítés, tervezés, megvalósítás, disszemináció) való részvétel

Részvétel kutató-fejlesztői terepmunkában

A szervezet vizsgálata, kutató-fejlesztői szerep vizsgálata Tervezett tanulási tevékenységek, tanítási módszerek

egyéni tapasztalatszerzés

beszámoló a gyakorlatot támogató órákon


Követelmények

egyéni munkaterv készítése

önreflexió írása Az értékelés alapjául szolgáló dokumentumok:

munkaterv

önreflexió Értékelés szempontjai

a munkaterv kidolgozottsága

a reflektivitás szintje

Irodalom

Bell, J; Waters S. (2014): Doing your research project, Open University Press, England

Thomas, G (2013): How to do your research project. Sage, London

Kora gyermekkor pedagógiája

43. A kora gyermekkor pszichológiája; gyermektanulmány (Psychological Development of Child in Early Childhood)

Cél

Bemutatni a koragyermekkori biológiai és pszichés fejlődésre vonatkozó újabb tudományos ismereteket. Segíteni, hogy a hallgatók korábbi ismereteiket és szakmai, gyakorlati tapasztalataikat integrálni tudják. A gyermekek egyéni pszichés fejlődését értő, elfogadó szemlélet alakítása. Ösztönzés a gyermekek megismerését szolgáló módszerek, eljárások alkalmazására. Felkészítés az egyes gyermekek fejlődését segítő tevékenységek megtervezésére, fejlesztő programok kialakítására és megvalósítására. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

Átfogóan ismeri a neveléstudomány és a hozzá kapcsolódó társ- és határtudományok legfontosabb hazai és nemzetközi elméleteit.


A koragyermekkori fejlődés biológiai és pszichés alapjaira vonatkozó újabb tudományos eredmények ismerete.

Ismeri a gyermekek megismerését szolgáló módszereket; a fejlesztő programok tervezésének alapelveit és eljárásait.

Felismeri és elkülöníti a személyiségfejlődés folyamatában törvényszerűen jelentkező problémákat a kóros fejlődési irányoktól.

képesség:


Képes a szakmai továbbfejlődésre, önálló ismeretszerzésre, a szakirodalom követésére, az eddigi szakmai/gyakorlati tapasztalatok és az új ismeretek integrálására.

Felismeri és elkülöníti a személyiségfejlődés folyamatában természetesen keletkező feszültségeket a kóros tünetektől, szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítja a gyermeket.

Differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben és pedagógiai szituációkban.

Jártas a 0-12 éves korú gyermekek fejlettségének, állapotának szakszerű leírásában, a pedagógiai attitűdöknek a segítő folyamatokban történő alkalmazásában.

Képes értelmezni más szakemberek megállapításait, tanácsait és együttműködve támogatni a gyermek további fejlődését

Adekvát módon tud kapcsolatot felvenni és tartani a szülőkkel speciális esetekben. attitűd:

Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez és magáévá teszi a méltányosság szemléletét.

Törekszik a széleskörű szakmai együttműködésre, a problémahelyzetekre nyitott és megfontolt. Képes azok professzionális megítélésére.

Értékelő, értelmező reflektivitással közelít a gyakorlat és elmélet kapcsolatához. Véleményét meggyőzően és szabatosan fejti ki.


A gyermekek iránti elkötelezettség, elfogadás, előítéletmentesség jellemzi, elismeri a gyermek jogát saját egyedi fejlődéséhez.

Segítő, támogató magatartással viszonyul a sajátos, problematikus fejlődésű gyermekhez. autonómia-felelősségvállalás:

Tudatosan vállalja és alkalmazza ismereteit a gyermekek egyéni fejlődésének támogatásában.

Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és kompetencia határait. Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes.

Felelősen építi a gyermekközösségeket.

Tartalom


A fejlődés fogalma. A genetikus és a környezeti tényezők interakciója, hatása a fejlődésre. Szenzitív szakaszok a gyermekek fejlődésében, pozitív vagy elmulasztott lehetőségek hatásai a fejlődésben. Reziliencia fogalma, rizikótényezők, kedvező fejlődési kimenetel.

Az idegrendszeri és az agyi fejlődés magzati kortól.

Éntudat, énkép, testséma, testtudat, autonómia, önszabályozás, önbecsülés fejlődése kisgyermekkortól. Self-mindness – mindfullness.

A nemiség és a szexualitás fejlődése. Szexuális nevelés.

A társas identitás, a társas kapcsolatok fejlődése.

Érzelmi intelligencia, az érzelmi intelligencia fejlődése.

A digitális kultúra specifikumai és a fejlődés sajátosságai

A kommunikáció fejlődésének törvényszerűségei - kommunikációs zavarok.

A mozgás és más tanulási funkciók egymásra épülése. Kognitív (tanulási) nehézségek:

- olvasási/írási/matematikai képességekben

- figyelemhiány

- érdeklődéshiány

- tevékenységfüggőségek

Akarat, indulatok, szorongás, agresszió mint a személyiségfejlődés természetes velejárói kisgyermekkortól.

Érzelmi/indulati problémák: oppozíciós és neurotikus zavarok. Szorongás, agresszió – ezek kezelése csoporthelyzetben és egyénileg. Gyermekkori depresszió.

A gyermekek megismerésében alkalmazható eljárások:

- anamnézis készítése a szülővel

- megfigyelés (pl. játéktevékenység, mozgásfejlettség, beszédtevékenység, szociális készségek, tanulási képességek; siker- és kudarctűrés, szabálytartási jellemzők)

- szomatikus állapotfelmérés

- spontán rajz, iskolarajz, tematikus rajz elemzése, fejlődési skálák alkalmazása.


Önálló munka:

- Gyermektanulmány készítése: egy választott gyermek megismerése, vizsgálata, bemutatása egy tanulmányban. A megfigyelt gyermek életkorához igazodó pedagógiai feltáró vizsgálatok végzése, a gyermek fejlődésének viszonyítása fejlődési skálákhoz, szakirodalmi adatokhoz, a gyermek holisztikus bemutatása.

- A gyermekről írott tanulmány elkészítésének elemei:

anamnézis a szülővel

szomatikus állapotfelmérés

spontán rajz, tematikus rajz (emberrajz, családrajz, iskolarajz) készíttetése

és elemzése

játéktevékenység, mozgásfejlettség, beszédtevékenység, szociális és egyéb tanulási képességek / készségek, siker – és kudarctűrés, szabálytartási jellemzők megfigyelése és értelmezése

A gyermek szociálpszichológiai hátterének bemutatása (család, intézmények), e csoportok és a gyermek kölcsönös egymásra hatásának feltárása

Szakirodalom feldolgozása Tanítási módszerek előadás, megbeszélés


Követelmények

órai aktivitás

gyermektanulmány készítése Értékelés módja

kollokvium Értékelés szempontjai

fejlődéspszichológiai ismeretei pontossága

az általános fejlődési jellemzők és az általánostól eltérő, a gyermek megsegítését igénylő folyamatok közötti különbségek felismerése

gyermekismeret, elkötelezettség, a gyermekek egyéni fejlődési folyamatának értése és elfogadása (a gyermektanulmányban megjelenítve)

Irodalom

Boldizsár Ildikó (2015): Meseterápia. Magvető, Budapest.

Buda Béla és Kopp Mária (2001, szerk.): Magatartástudományok. Medicina, Budapest.

Cole, M. és Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest.

Danis ldikó, Farkas Mária, Herczog Mária és Szilvási Léna (2011, szerk.): A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet Kötetek I. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. [URL: http://mek.oszk.hu/14800/14803/14803.pdf]

Danis ldikó, Farkas Mária, Herczog Mária és Szilvási Léna (2011, szerk.): A kora gyermekkori fejlődés természete – Fejlődési lépések és kihívások. Biztos Kezdet Kötetek II. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. Budapest. [URL: http://mek.oszk.hu/14800/14806/14806.pdf]

Fromm, E. (2001): A rombolás anatómiája. Háttér, Budapest.

Goleman, D. (2008): Érzelmi intelligencia. Háttér, Budapest.

Kolozsváry Judit (2002): Más gyerek, más szülő, más pedagógus. OKKER, Budapest.

Kósáné Ormai Vera (2001): A mi óvodánk. OKKER, Budapest.

Kósáné Ormai Vera (2010): A mi iskolánk. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest.

Newman, F. (2004): Gyermekek krízishelyzetben. Pont Kiadó, Budapest.



Salovey, P. és Mayer, J. D. (1990): Emotional Intelligence. Imagination, Cognition and Personality, 9. 3. sz. 185–211.

Tari Annamária (2011): Z generáció. Tericum Kiadó, Budapest.

Vass Zoltán és Perger Mónika (2011): A kinetikus iskolarajz. Iskolapszichológia 32. Eötvös Kiadó, Budapest.

44. Gyermekkultúra a XXI. században

(Culture in Childhood at 21st century)

Cél

Megalapozni a folyamatos, érdemi tájékozódást a kulturális identitást formáló jelenségek körében. A kurzus célja, hogy a digitális kultúra és a virtuális valóság gyermek életében betöltött szerepe kapcsán a klasszikus témákon túl (mese, játék, rajz) bemutassa a média teremtette virtuális valóságot. A kurzus betekintést ad a gyermekek internethasználati szokásaiba, feltárja a net nyújtotta pedagógia lehetőségeket; a helyi és globális lehetőségeket, problémákat, felelősséget; valamint az esetleges veszélyeket. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

Érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet/kultúra minden területére kiterjedő tanulásban.

Tisztában van a neveléstudomány és határtudományai, valamint a legújabb infokommunikációs technológiával kapcsolatos kutatási eredményekkel, a digitális eszközökhöz fűződő releváns pedagógiai innovációkkal, ezeket kritikusan elemzi, értelmezi.

Mély ismeretekkel rendelkezik a tanulásra vonatkozó tudományos elméletekben, ismeri a tanulás stratégiáit, módszereit, a tanulás és tanítás/nevelés támogatásának eljárásait, érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet/kultúra minden területére kiterjedő tanulásban, különös tekintettel a digitális kor lehetőségeire és a digitális eszközök hatékony használatára.

Érti az online kommunikáció fontosságát, ismeri a modern kommunikáció tereit, valamint a kommunikációs és az együttműködést lehetővé tevő eszközök lehetőségeit.

képesség

A neveléstudomány és a társdiszciplínák köréből származó információk gyűjtésében, hazai és nemzetközi adatbázisok kezelésében releváns nézőpontok szerint képes választani, ezeket feladataiban felhasználni, önállóan alkalmazni.


A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével megfelelő képzési feltételek megteremtésére, valamint egyéni tanulási utak megtervezésének segítésére, a megfelelő digitális eszközökhöz és forrásokhoz való egyenlő hozzáférés figyelembevételével.

Magas szintű szakmai kommunikációra képes szóban és írásban, ehhez biztonságosan, törvényesen, etikusan, és alkotó módon alkalmazza a digitális technológiát.

Képes offline és online szakmai közösséget építeni. attitűd:

Fontosnak tartja a társadalomtudományi nézőpontot, nyitott a neveléstudomány interdiszciplináris megközelítésére.

Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi. Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, a digitális szakadék, digitális esélyegyenlőség kérdését, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét.

Törekszik a széleskörű szakmai együttműködésre, valamint a digitális eszközök hatékony használatára szűkebb és tágabb szakmai közösségekben egyaránt, a problémahelyzetekre nyitott és megfontolt, képes azok professzionális megítélésére.

Képviseli a kommunikáció jelentőségét a pedagógiai és szakmai munkában, fontosnak tartja az IKT adta lehetőségek kihasználását.

Elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új szakmai eredmények megismerésére, munkájában való hasznosítására, azok értékelésére.


Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait. Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes, mely során a személyes és szakmai céljait össze tudja egyeztetni.


Megbízható szakmai partner a különböző (offline és online) együttműködésekben, a kooperációban vezető és vezetett szerepeket is hatékonyan betölt.


Tartalom


Gyermekkultúra: o A kultúra fogalmi megközelítései. o A médiumok közös és szerteágazó világának elméletei. o Enkulturáció. Kulturális identitások. o Gyermekkultúra, gyermekirodalom, gyermekfilm – határok és átjárások. o A koragyermekkori intézményes nevelés és a kulturális identitás formálódása. o Kulturális sokszínűség és befogadás a koragyermekkori nevelésben. o Jelenségek, viták a hazai gyermekkultúrában.

Az online világ szerepe gyermekkorban: o Online közeg, virtuális valóság: Szűkebb és tágabb jelentés. Köznyelvi,

tudományos, filozófiai és tömegkommunikációs jelentéstartomány. Az internet és a virtuális valóság pszichológiai jellemzői.

o Fantázia és képzelet: Fejlődése, kialakulásának jellemző szakaszai, funkciói a gyermek életében. Kettős tudat. Képzelet és valóság.

o A gyermek belső világának megjelenítési formái: játék, mese, rajz. Legfőbb jellegzetességek, a fejlődésben és az identitás alakulásában játszott szerepük (konfliktusmegoldás, feszültségoldás, önkifejezés).

o Virtualitás és valóság: A virtuális és a valóság megkülönböztetéséhez szükséges képességek kialakulása és fejlesztése, valamint ennek kudarca. (Piaget-től a legfrissebb kutatásokig)

o Digitális virtuális valóság: Az új médiumok megjelenése által felvetett lehetőségek és veszélyek. A gyermekek internethasználatának legfőbb jellemzői.

o A digitális világ és a virtuális valóság legfontosabb terepe: a számítógépes játékok. (agresszió, szerepjáték, netaddikció)

o Munka és tanulás a digitális korban: A digitális eszközök és a virtuális valóság nyújtotta lehetőségek az intézményes nevelésben: digitális írástudás fejlesztése, a digitális szakadék csökkentése, edutaining, gamification, kiterjesztett valóság, mobiltechnológia használata a tanulási-tanítási folyamat során. Képességfejlesztés a virtuális valóság segítéségével: óvodai és iskolai programok.


‒ Választott témában:

o anyaggyűjtés o problémavázlat elkészítése o órai prezentáció o vita moderálása

‒ szakirodalom elemzése, feldolgozása,

‒ kooperatív munka

‒ oktatási programok elemzése. Tanítási módszerek

‒ előadás,

‒ magyarázat,

‒ megbeszélés,

‒ egyéni- és csoport munka,

‒ vita,

‒ kooperatív tanulási technikák (kooperatív akadályverseny, szakértői mozaik).


Követelmények

‒ zárthelyi dolgozat az órán elhangzottak, valamint a kötelező irodalmak alapján

‒ választható feladatok: o egyéni vagy csoportos prezentáció szabadon választott témából: a témában

anyaggyűjtés, problémavázlat készítése, irodalmi szövegek, filmek gyűjtése a témához, prezentáció, vita moderálása

o egy óravázlat készítése szabadon választott témában (önálló munka) o egy szabadon választott témáról készített, szülőknek, pedagógusoknak vagy

tanulóknak szóló írásbeli tájékoztató (önálló munka). Értékelés módja


‒ aktív részvétel az órákon,

‒ az önálló forrásválasztás színvonala

‒ a választott témakörhöz tartozó minimum három szakirodalom feldolgozása

‒ a problémák diszkussziójának, a források értelmezésének, kreatív alkalmazásának színvonala

‒ a téma bemutatásának, valamint a vita moderálásának színvonala

‒ a lényegkiemelés, összefüggések, önreflexiók

‒ a vizuális és verbális megjelenítés minősége

‒ a közös munka eredményességében való közreműködés

‒ a felhasznált források feltüntetése. A hivatkozás szabályai: http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50#hivatkozas

Irodalom

Antalóczy Tímea (2015, szerk.): Határtalan médiakultúra. Walter Kluwers, Budapest. [URL: http://buvosvolgy.hu/upload/antaloczy_timea_hatartalan_mediakultura/antaloczy_timea_hatartalan_mediakultura.html#p=7]

Assmann, J. (2013): A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Atlantisz, Budapest.

http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50#hivatkozas

http://buvosvolgy.hu/upload/antaloczy_timea_hatartalan_mediakultura/antaloczy_timea_hatartalan_mediakultura.html#p=7

http://buvosvolgy.hu/upload/antaloczy_timea_hatartalan_mediakultura/antaloczy_timea_hatartalan_mediakultura.html#p=7

Buckingham, D. (2000): A gyermekkor halála után. Felnőni az elektronikus média világában. Helikon, Budapest.

Bús Imre (2013, szerk.): Tanulmányok a gyermekkultúráról. PTE IGYK, Szekszárd.

Cole, M., Hakkarainen, P. és Bredikyte, M. (2010): Culture and Early Childhood Learning. In: Encyclopedia on Early Childhood Development. 18–22. [URL: http://www.child-encyclopedia.com/sites/default/files/dossiers-complets/en/culture.pdf]

Fehér K. (2003): A virtuális valóság elmélete és gyakorlata. Médiakutató, 4. 2. sz. http://www.mediakutato.hu/cikk/2003_02_nyar/06_virtualis_valosag/]

Gans, H. J. (2003): Népszerű kultúra és magaskultúra. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris Kiadó, Budapest, 114–149.

Geertz, C. (2000): Kultúrák. Lettre, 10. 38. sz. [URL: http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre38/geerz.htm]

Gerő Zsuzsa (2002): Érzelem, fantázia, gondolkodás óvodáskorban. Flaccus, Budapest.

Hankiss Elemér (2006): Félelmek és szimbólumok. Osiris, Budapest.

Kárpáti Andrea, Molnár Gyöngyvér, Tóth Péter, Főző Attila László (2008, szerk.): A 21. század iskolája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Kolosai Nedda, M. Pintér Tibor (2016, szerk.): A gyermekkultúra jelen(tőség)e. ELTE TÓK, Budapest. [URL: http://mek.oszk.hu/16000/16086/16086.pdf]

Kósa É. és Berta J. (2015): Médiaszocializáció. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Budapest.

Nguyen Luu, L. A. (2011): A gyerek és család az idő és a kultúrák tükrében. In: Danis Ildikó, Farkas Mária, Herczog Mária és Szilvási Léna (szerk.): A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet Kötetek I. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. 374–414. [URL: http://mek.oszk.hu/14800/14803/14803.pdf]

Ollé János, Papp-Danka Adrienn, Lévai Dóra, Tóth-Mózer Szilvia, Virányi Anita (2012): Oktatás-informatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Tapscott, D. (1998): Digitális gyermekkor. Kossuth, Budapest.

http://www.child-encyclopedia.com/sites/default/files/dossiers-complets/en/culture.pdf

http://www.child-encyclopedia.com/sites/default/files/dossiers-complets/en/culture.pdf

http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre38/geerz.htm



45. A kora gyermekkori nevelés intézményeinek működése

(Institutional Background of Early Childhood Education)

Cél

A 0–12 éves korú gyerekek nevelésével foglalkozó intézmények mint szervezetek működésének bemutatásával globális értelmezési keretet kínálni a szervezeti dinamika, a szervezet és környezete összefüggésrendszer megértéséhez és több szempontú elemzéséhez. Megmutatni, hogy a kora gyermekkori nevelésben megjelenő célok, feladatok megvalósulását hogyan befolyásolja az adott intézményrendszer és egyes szervezetek működése. A kommunikációs elméletek pedagógia világában való értelmezési és adaptációs lehetőségeinek bemutatásával, valamint a sajátosan pedagógiai kommunikáció egyes problémáinak megvitatásával képessé tenni a hallgatókat a kommunikációs jelenségek és a konfliktusok új szempontú, árnyalt megközelítésére, a kommunikációelméleti, szociálpszichológiai, pszicholingvisztikai, szociolingvisztikai és konfliktuspedagógiai ismeretek ötvözésére, a gyermek/diák-pedagógus-szülő relációk tudatos befolyásolására. Felkészítés a kora gyermekkori nevelés intézményeinek kommunikációs szempontú elemzésére, az intézményben megjelenő konfliktusok feltérképezésére és a megoldási lehetőségekre. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:


Ismeri a kora gyermekkori neveléssel foglalkozó intézmények működését, tevékenységét meghatározó jogi és szakmai dokumentumok strukturális és tartalmi követelményeit. Tájékozott szakmájához kapcsolódó kompetenciákról, s egy munkavállalóval szembeni elvárások lehetőségeiről.

Érti a szervezeti működés és pedagógiai célok, feladatok megvalósulásának összefüggéseit.

Érti a kommunikáció általános modelljeit, szintjeit-formáit, vertikális és horizontális irányait, jelentőségét a konfliktusok rendezésében; eligazodik az online kommunikáció felületein, ismeri a modern kommunikációs elméleteket, a kommunikáció tereit, azok jelentőségét és lehetőségeit.

Képesség:


Képes szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumok megalkotásában közreműködni.

Képes az intézmények szervezeti működési sajátosságainak azonosítására, megértésére.


Differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben és pedagógiai szituációkban, szakmai kommunikációs helyzeteket irányít, moderál. Kapcsolati közegeiben szakszerű és hiteles kommunikátor.

Attitűd:



Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, árnyalt kommunikációját a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi. Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, a konfliktusokban a méltányosság szemléletének érvényesülését.

Képviseli a kommunikáció jelentőségét a pedagógiai és szakmai munkában. Autonómia-felelősségvállalás


Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, a konfliktusok árnyalt megközelítésében és méltányos kezelésében, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre.


Tartalom


A 0–12 éves gyermekek nevelésével foglalkozó intézmények.

A szervezet fogalma. A formális és informális szervezeti jellemzők. Szervezeti struktúra.

A nevelési-oktatási intézmények, szervezetek működését befolyásoló külső tényezők: a működés jogi feltételei, a makro- és mikrokörnyezet hatása. Az intézmény és környezetének kapcsolata.

Szervezeti célok, a célok típusai, meghatározói. Célok a kora gyermekkori nevelés intézményeiben.

Szervezeti kultúra: a szervezeti kultúra funkciója, értékek, megnyilvánulás, tipológiai modellek.

Pszichológiai szerződés az egyének és a szervezet között: pedagógusok elköteleződése. A pedagógusok munkával, munkahellyel kapcsolatos attitűdje, munkahelyi közérzete. Motiváció a szervezetben.

A nevelőtestület mint csoport: csoportjellemzők, csoportjelenségek, csoporton belüli szerepek. A csapat kialakítása és fejlesztése, teamek működése az intézményekben — különösen az alkotó, innovációs folyamatokban.

A vezető szerepe az intézmények működésében.

A minőség- és fejlesztésközpontú szemléletmód az intézmények működésében: a partnerközpontú működés, az értékelési rendszer (intézmény, pedagógus stb. értékelése).

Az intézmények működésének folyamatos fejlesztése, a tanuló szervezet.

A pedagógiai kommunikáció elméleti és gyakorlati kérdései. Kapcsolati minőség, érzelmek, hitelesség, hatékonyság és kommunikáció. Az interperszonális kommunikáció funkcionális megközelítése.

A modern kommunikációs elméletek (szimbolikus interakcionizmus és a rá épülő elméletek, valamint a kulturális kontextushoz kötődő elméletek) alkalmazhatósága a pedagógia világában.

A kora gyermekkori nevelés intézményeinek – bölcsőde, a napközbeni ellátás más intézményei, óvoda, iskola – külső és belső kommunikációja, az üzenetek és folyamatok megszerkesztettsége, koherenciája.

Kommunikációs zavarok és konfliktusok a bölcsődétől az iskoláig, a feloldás lehetőségei. A szülőkkel való együttműködés kommunikációs aspektusai.

Konfliktusok az intézményi szervezetben és a pedagógiai folyamatban. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli)

nevelési-oktatási intézmények, szervezetek működését befolyásoló külső szabályozó dokumentumok elemzése

intézményi belső dokumentumok elemzése

szervezeti problémák gyűjtése és elemzése

koragyermekkori neveléssel foglalkozó intézmény működésének szervezeti elemzése

órán kívüli feladat: egy önállóan választott intézmény folyamatos megfigyelése az alábbi szempontrendszer figyelembe vételével:

o az intézmény épületének és környezetének jellemzői, kommunikációs hatása o az intézmény belső tereinek és tárgyi környezetének jellemzői o a külső partnerekkel, környezettel történő kommunikáció felületei o az intézmény belső kommunikációjának jellemzői: a szervezeten belüli

kommunikáció irányai, formái és azok funkciója o tájékozódás az intézményben előforduló konfliktusokról és azok megoldási

módjairól.

órai feladat: a megfigyelések tapasztalatainak egyéni prezentálása, fejlesztési javaslatok megfogalmazása, azok csoportos megvitatása

aktív részvétel az elemző feldolgozásban és a kommunikációs helyzetgyakorlatokban Tanítási módszerek előadás, magyarázat, megbeszélés, csoportos szövegfeldolgozás, problémaelemzés, irányított megfigyelés, prezentáció-készítés, bemutatás, vita, szerepjáték


Követelmények

adott intézménytípus szervezeti jellemzőinek feltárása vagy adott szervezeti működési probléma feltérképezése

egy választott intézményben megfigyeléseken és interjúkon alapuló komplex feladat elkészítése – az elemzés fő részei, szempontjai:

o intézmény bemutatása (tevékenység, környezet, szervezeti struktúra, nevelési program, alkalmazottak, munkatársak)

o intézmény szervezeti működésének elemzése (szervezeti kultúra, légkör, munkahelyi közérzet, munkatársak motiváltsága, munkatársak csoportja, csoportfolyamatok, intézményvezetés, döntéshozatal, szervezeti konfliktusok);

o intézmény belső és külső kommunikációjának elemzése Értékelés módja

kollokvium az elkészített komplex feladat prezentálása, a hozzá kapcsolódó szakirodalmi tájékozottság bemutatása

Értékelés szempontjai:

A komplex dolgozathoz kapcsolódó szempontok: o szakszerűség, o elméleti fogalmak és gyakorlati tapasztalatok összekapcsolása, o szakirodalmi hivatkozás, o hitelesség, megbízhatóság, o a reflektálás jellege, színvonala, o stílus, megfogalmazás (tömörség, szakszerűség/terminológia, nyelvhelyesség stb.) o szerkesztés, tagoltság, áttekinthetőség; o a megjelenített bibliográfiai adatok pontossága; o a kivitelezés igényessége.

Az órán kívüli megfigyelések eredményinek összefoglalása és órai bemutatása vonatkozásában:

problémaérzékenység megjelenése, a prezentáció színvonala, a fejlesztési javaslatok minősége.

A szerepjátékok, helyzetgyakorlatok vonatkozásában: aktív bevonódás.

Irodalom

Balázs Éva, Kocsis Mihály és Vágó Irén (2011, szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és fejlesztő intézet, Budapest. [URL: http://szoc.edu20.org/files/483588/Jelentes_2010_1004_vegleges_lmsauth_a91eeaf619533c56d19aee7d8d0573cca3fe9650.pdf]

F. Lassú Zsuzsa, Perlusz Andrea és Marton Eszter (2012): Elvek és gyakorlatok. Példaértékű kezdeményezések Magyarországon a család és intézmény kapcsolatának, a szülők bevonódásának támogatására. In: Podráczky Judit (szerk.): Szövetségben. Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 85-102. [URL: http://mek.oszk.hu/11300/11368/11368.pdf]

Ferenczy Szilvia (2011): A szülő és a gyermek adottságai: temperamentum, személyiség – az egymásra hangolódás lehetőségei. In: Danis ldikó, Farkas Mária, Herczog Mária és Szilvási Léna (szerk.): A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet Kötetek I. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. 282–319.

Griffin, E. (2003): Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat Kiadó, Budapest. 54–64.; 65–79.; 80–91.; 111–122.; 401–412.; 413–427.; 428–439.

Hajdú Imre (1996): A tárgyalás alkalmazása az iskolában. Fejlesztő Pedagógia, 7. 2–3. sz. 92–101.

Hunyady Györgyné (2011): Konfliktusok az iskolában. In: Bábosik István, Borosán Lívia, Hunyady Györgyné, M Nádasi Mária és Schaffhauser Franz (szerk.): Pedagógia az iskolában. A szociális életképesség megalapozása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 220–246.

Juhász Gábor (2012): Szervezési és vezetési alapismeretek. Digitális tananyag. Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, Pécs. [URL: Letölthető:

http://reflektiv.hu/egyeb/digitalis/szervezesi_es_vezetesi_alapismeretek.pdf]


Makay Zsuzsanna (2011): A magyarországi bölcsődék működésének néhány jellemzője. Demográfia, 54. 2–3. sz. 176–197. [URL: http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/475/573]

Rudas János (2014): A konfliktusokról. In: Dávid Imre, Fülöp Márta, Pataky Nóra és Rudas János (2014): Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, h. n. 205–265. [URL: http://tehetseg.hu/sites/default/files/konyvek/geniusz_34_net.pdf#page=205]


Smith, E. R. és Mackie, D. M. (2002): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. [Konfliktus és konfliktusmegoldás. c. fejezet, 791–835.]

Szekszárdi Júlia (2002): Konfliktusok pedagógiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém.

Szitó Imre (2007): Kommunikáció az iskolában. Argumentum, Budapest. [URL: http://www.szitoimre.com/doc/06_Kommisk_szito.pdf]

TÁRKI TUDOK (2010): Pedagógus 2010 kutatás. [URL: http://www.tarki-tudok.hu/?page=hu/pedagogusok/12-pedagogus-2010-kutatas]

Vincze Tamás (2000): Attitűd és nyelvhasználat. Új Pedagógiai Szemle, 50. 7–8. sz. 40–47. [URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00040/2000-07-ta-Vincze-Attitud.html]

intézmények működését meghatározó jogszabályok

http://szoc.edu20.org/files/483588/Jelentes_2010_1004_vegleges_lmsauth_a91eeaf619533c56d19aee7d8d0573cca3fe9650.pdf

http://szoc.edu20.org/files/483588/Jelentes_2010_1004_vegleges_lmsauth_a91eeaf619533c56d19aee7d8d0573cca3fe9650.pdf




http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/475/573

http://tehetseg.hu/sites/default/files/konyvek/geniusz_34_net.pdf#page=205

http://www.szitoimre.com/doc/06_Kommisk_szito.pdf

http://www.tarki-tudok.hu/?page=hu/pedagogusok/12-pedagogus-2010-kutatas

http://www.tarki-tudok.hu/?page=hu/pedagogusok/12-pedagogus-2010-kutatas

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00040/2000-07-ta-Vincze-Attitud.html

46. Kutatás az alapozó nevelés időszakában (Research in the Period of Preparatory Education)

Cél

Segíteni a hallgatókat abban, hogy a gyakorlatban megjelenő pedagógiai jelenségekből, helyzetekből kiindulva észrevegyék a mélyebb, adatokon nyugvó, feltáró elemzést igénylő problémákat. Kutatásmetodikai ismereteik bővítése; azon kutatásmódszertani sajátosságok felismertetése, amelyek az empirikus pedagógiai kutatásokban érintett gyermekek életkorából (0-12 éves), helyzetéből és a velük foglalkozó intézmények sajátosságaiból fakadnak. Érzékenyítés a kutatásmetodikai kérdések iránt. Tapasztalatszerzés a 0-12 éves korú gyerekek nevelésével kapcsolatos kutatásokban használható módszerek alkalmazásában. Megteremteni annak kereteit, hogy a hallgatók egy önállóan választott témában kutatást tervezzenek és végezzenek. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



Az empirikus pedagógiai kutatásokban érintett gyermekek életkorából, helyzetéből és a velük foglalkozó intézmények sajátosságaiból fakadó kutatásmódszertani sajátosságok ismerete.

képesség:

Kisebb önálló és csoportos kutatási projekteket tervez és kivitelez, biztonsággal és önállóan tudja használni az adekvát kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat.


Képes megfogalmazni a gyakorlatban megjelenő pedagógiai jelenségek, helyzetek elemzése nyomán kutatási problémákat.

Együttműködik a team munkában. attitűd:




Etikai szempontokra érzékeny beállítódás és magatartás jellemzi a kutatás folyamatában. autonómia, felelősségvállalás:


Felelősségérzet a kutatásban részt vevő gyermekek jogainak védelmében.

A neveléstudomány, a pedagógiai gyakorlata területén problémaérzékenység jellemzi, igénye van önálló kutatási problémák, kérdések felvetésére.

Tartalom


Előzetes kutatásmódszertani ismeretek felelevenítése: A pedagógiai kutatás sajátosságai. Kvantitatív és kvalitatív kutatási stratégia. A pedagógiai kutatás folyamata.

A pedagógiai jelenségek társas-társadalmi meghatározottsága: a kutatási probléma interdiszciplináris megközelítésének igénye.

Kurrens kutatási problémák a koragyermekkori nevelésben.

Adott kutatási probléma előzményei feltárásának módszerei.

Kutatás tervezése

A kora gyermekkorra és intézményeire vonatkozó kutatások sajátosságai: o Mintavétel o A kutatás előkészítésének speciális feladata: tájékoztatás, hozzájárulás megszerzése. o A kutatás lebonyolításának mentálhigiénés feltételei: a bizalmi légkör megteremtése,

a félelem legyőzése, az adatfelvétel idői korlátozása, kényelmes, egészséges tárgyi környezet, a teljesítményszerű információgyűjtés elkerülése.

o Alapvető kutatási módszerek a kora gyermekkorra vonatkozó kutatásokban: megfigyelés, szóbeli kikérdezés

o A gyermekekre vonatkozó dokumentumok és a gyermeki produktumok elemzésének lehetőségei.

Kutatásetikai kérdések. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli)

Szakirodalmi források feltérképezése

Egy 0–12 éves korú gyerekekkel, nevelésükkel, velük foglalkozó pedagógusokkal vagy intézményekkel kapcsolatos, kutatáson alapuló tanulmány keresése és kritikai elemzése kutatásmódszertani szempontból

Kora gyermekkora vonatkozó sajátos kutatási módszerek kipróbálása, alkalmazása

Kutatási terv készítése: 0–12 éves korú gyerekekkel, nevelésükkel, velük foglalkozó pedagógusokkal vagy intézményekkel kapcsolatos témában kutatási terv kidolgozása team munkában

Részvétel kutatási részfeladatokban Tanítási módszerek előadás, megbeszélés, páros és csoportos munka, prezentáció, egymás munkájának reflexiója, továbbgondolása


Követelmények

kutatásról szóló cikk elemző bemutatása

kutatási terv készítése (kutatási probléma indoklása, szakirodalom összegzése, kutatás célja, kutatási kérdések, kutatási módszerek és eszközök, mintavételi eljárás)

Értékelés módja


órai aktív részvétel, hozzászólás a társak beszámolójához

kutatásmódszertani ismeretek alkalmazása a cikkelemzésben és a kutatási terv készítésében: o kutatási probléma relevanciája

o kutatási problémához tartozó szakirodalom feltárása, szintetizáló összegzése, korrekt hivatkozása

o kutatási cél, kutatási kérdések és/vagy hipotézisek egyértelmű megfogalmazása o tervezett módszerek, alkalmazni kívánt eszközök adekvátsága, kidolgozottsága o mintavételi eljárás illeszkedése a kutatási problémához, és a kutatási célhoz o kutatásetikai szempontok érvényesülése

együttműködés a team munkában

Irodalom

Csíkos Csaba (2009): Mintavétel a kvantitatív pedagógiai kutatásban. Gondolat Kiadó, Budapest.

Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. [URL:

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/ch0

6.html]

Falus Iván és Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata: Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Tankönyvkiadó, Budapest.

Golnhofer Erzsébet (2001): Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest.

Hunyady Györgyné és M. Nádasi Mária (2014): Az iskolakép változatai és változásai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Kiss Paszkál, Szabó Mónika, Újhelyi Adrienn és Berkics Mihály (2006): Kutatásmódszertan: szociálpszichológia. [URL: http://mek.oszk.hu/05500/05588/]

Kontra József (2011): A pedagógiai kutatások módszertana. Kaposvári Egyetem, Kaposvár. [URL: http://mek.oszk.hu/12600/12648/12648.pdf]



Sántha Kálmán (2006): Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár. Gondolat, Budapest.

Seidman, I. (2002): Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Kutatás-módszertani kiskönyvtár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest

Szabolcs Éva (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Kutatás-módszertani kiskönyvtár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Szivák Judit (2002): A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Kutatás-módszertani kiskönyvtár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris, Budapest. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_520_kutatomunka_a_pszichologiaban/index.html]

Szokolszky Ágnes (szerk.): Kutatómunka a pszichológiában: gyakorlatok (HEFOP 109-es pályázat). Kézirat. [URL: http://mek.oszk.hu/04800/04897/04897.pdf]

Vámos Ágnes (2003): Metafora a pedagógiában. Gondolat Kiadói Kör, Budapest.

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/ch06.html


http://mek.oszk.hu/05500/05588/


http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_520_kutatomunka_a_pszichologiaban/index.html



47. Műhelymunka (Research Workshop)

Cél

Egy önállóan választott témában tervezett kutatás megvalósítása által a kutatásmetodikai ismeretek bővítése. A gyerekek életkorából, a velük foglalkozó intézmények sajátosságaiból fakadó módszertani sajátosságokra vonatkozó ismeretek alkalmazása a kutatás kivitelezésében. Tapasztalatszerzés az adatgyűjtésben, -feldolgozásban és -elemzésben. A kutatási eredmények értelmezése nyomán a pedagógiai gyakorlatra vonatkozó következtetések, fejlesztő javaslatok megfogalmazása. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



Az empirikus pedagógiai kutatásokban érintett gyermekek életkorából, helyzetéből és a velük foglalkozó intézmények sajátosságaiból fakadó kutatásmódszertani sajátosságok ismerete.

képesség:

Kisebb önálló és csoportos kutatási projekteket tervez és kivitelez, biztonsággal és önállóan tudja használni az adekvát kvantitatív és kvalitatív kutatási módszereket, biztonsággal alkalmaz matematikai statisztikai eljárásokat.


Képes megfogalmazni a kutatási eredmények értelmezése nyomán érvényes következtetéseket, fejlesztési javaslatokat a pedagógiai gyakorlatra vonatkozóan.


Együttműködik a team munkában. attitűd:




Etikai szempontokra érzékeny beállítódás és magatartás jellemzi a kutatás folyamatában. autonómia, felelősségvállalás:


Felelősségérzet a kutatásban részt vevő gyermekek jogainak védelmében.

A neveléstudomány, a pedagógiai gyakorlata területén problémaérzékenység jellemzi, igénye van önálló kutatási problémák, kérdések felvetésére.

Tartalom


Kutatás lebonyolításának megtervezése

Az adatgyűjtés folyamata

Az adatok feldolgozása, elemzése.

Az adatfeldolgozás eredményeképpen érvényes következtetések és összefüggések megfogalmazása.

A kutatás folyamatának és eredményeinek bemutatása – prezentáció készítése. Tervezett hallgatói tevékenységek, feladatok (órai és órán kívüli) tervezett kutatás megvalósítása: adatgyűjtés, feldolgozás, elemzés, következtetések, eredmények bemutatása Tanítási módszerek megbeszélés, team-munka, műhelymunka bemutató


Követelmények

Team munkában kutatás végzése és bemutatása szóban és írásban Értékelés módja


órai aktív részvétel, hozzászólás a társak beszámolójához

kutatásmódszertani ismeretek alkalmazása a kutatási folyamatban: o kutatási probléma relevanciája o kutatási problémához tartozó szakirodalom feltárása, értelmező szintetizálása, korrekt

hivatkozása o kutatási cél, kutatási kérdések és/vagy hipotézisek egyértelmű megfogalmazása o kutatási módszerek és eszközök adekvátsága a kutatás problémához, a vizsgált csoport

sajátosságaihoz o mintavételi eljárás illeszkedése a kutatási problémához, és a kutatási célhoz o kutatás lebonyolítása o adatfeldolgozás, elemzés korrektsége o eredmények összegzése, visszatérés a kutatási kérdésekhez/hipotézisekhez o következtetések levonása o kutatásetikai szempontok érvényesülése

prezentáció

együttműködés a teamben

Irodalom

Csíkos Csaba (2009): Mintavétel a kvantitatív pedagógiai kutatásban. Gondolat Kiadó, Budapest.

Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. [URL:

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/ch0

6.html]

Falus Iván és Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata: Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Tankönyvkiadó, Budapest.




Hunyady Györgyné és M. Nádasi Mária (2014): Az iskolakép változatai és változásai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Kiss Paszkál, Szabó Mónika, Újhelyi Adrienn és Berkics Mihály (2006): Kutatásmódszertan: szociálpszichológia. [URL: http://mek.oszk.hu/05500/05588/]

Kontra József (2011): A pedagógiai kutatások módszertana. Kaposvári Egyetem, Kaposvár. [URL: http://mek.oszk.hu/12600/12648/12648.pdf]



Sántha Kálmán (2006): Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár. Gondolat, Budapest.

Seidman, I. (2002): Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Kutatás-módszertani kiskönyvtár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest



Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Osiris, Budapest. [URL: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_520_kutatomunka_a_pszichologiaban/index.html]

Szokolszky Ágnes (szerk.): Kutatómunka a pszichológiában: gyakorlatok (HEFOP 109-es pályázat). Kézirat. [URL: http://mek.oszk.hu/04800/04897/04897.pdf]

Vámos Ágnes (2003): Metafora a pedagógiában. Gondolat Kiadói Kör, Budapest.

http://mek.oszk.hu/05500/05588/





48. Tehetség és kreativitás (Talent and Creativity)

Cél

A kurzus elvégzésével a hallgatók tájékozottak legyenek a tehetség és a kreativitás elméleteiben. Ismerjék

a tehetségfejlesztés módszereit és eszközeit, valamint képesek legyenek ezeket a tehetséges tanulók

vagy tanulócsoportok megismerése és fejlesztése érdekében alkalmazni.

Tanulási eredmények, kompetenciák

tudás:

Tisztában van a tehetséggondozás és a kreativitás témakörökhöz kapcsolódó legújabb kutatási eredményekkel, releváns pedagógiai innovációkkal, ezeket kritikusan elemzi, értelmezi.

A tehetség fogalom összetett szemléletét megérti, a tehetséget a környezet és egyén interakciójában vizsgálja.

Az intelligencia és a kreativitás fogalmakat ismeri és érti a tehetség kialakulásában játszott szerepüket.

Megérti a motiváció szerepét a tehetséggondozásban.

Széles alapokon nyugvó tehetségazonosítási szemlélettel és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik, különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulókra.

Az alulteljesítő és a hátrányos helyzetű tehetségesek problematikáját érti, ellátásuk lehetőségeit ismeri.

A tehetség-gondozás és támogatás módszereit ismeri és kritikusan elemzi. képesség:

Képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni a tehetségfejlesztés, -gondozás érdekében, különös tekintettel a kreativitás fejlesztésére is.


Képes elemezni és értelmezni a vonatkozó szakirodalmat; képes ennek eredményeit kritikus módon, alkotóan saját tevékenységére vonatkoztatni, abban alkalmazni.

Képes olyan tevékenységeket, tartalmakat kiválasztani, melyek a tehetségfejlesztési célokat szolgálják.

attitűd:

Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi. Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét, és magáévá teszi a méltányosság szemléletét a hátrányos helyzetű tehetségesek felismerésében és fejlesztésében.

Törekszik a széleskörű szakmai együttműködésre, mind iskolán belül, mind a tehetséggondozást végző további szakmai szervezetekkel. Képes a problémahelyzetek

professzionális megítélésére.

Elkötelezett a tehetségek felismerése, fejlesztése iránt.

Belátja, hogy a tehetséggondozó munka hatékonyságát növelheti a tehetség-pszichológia eredményeinek figyelembe vételével; törekszik arra, hogy ezeket saját munkájába integrálja.



Megbízható szakmai partner a különböző együttműködésekben a tehetséggondozásban.

Végiggondolja és képviseli a tehetséggondozás etikai kérdéseit.

Önálló, tudományosan is megalapozott nézeteket képvisel a tehetséggondozással összefüggő szakmai témákban, problémahelyzetekben.

Tartalom


A tehetség fogalmának történeti változása. A komplex tehetségmodellek. Speciális tehetségterületek.

A kreativitás fogalma, kutatásának története, megközelítésének lehetőségei, mérése.

A kreativitás megjelenése a tehetségmodellekben. A kreativitás fejlesztése.

A környezeti tényezők szerepe a tehetség kibontakozásában. A tehetséggondozás szempontjából kedvező iskolai légkör jellemzői; a tehetségfejlesztő pedagógussal szembeni kihívások, elvárások, speciális személyiségjegyek és készségek. A kortárskapcsolatok jelentősége.

Családi hatások. Az iskola és a család közötti együttműködés keretei, lehetőségei.

Az alulteljesítés fogalma, okai, az alulteljesítők azonosítása. Az alulteljesítés szempontjából veszélyeztetett csoportok.

Tehetségdiagnosztika. A tehetségazonosítás eszközei, módszertani problémái, etikája.

A fejlesztő programok fő alapelemei: gazdagítás, gyorsítás. A gazdagítás értelmezése, gazdagítási stratégiák.

A fejlesztés szervezeti keretei: differenciálás a tanórán; szakkörök, blokkok, projektek; tehetségesek iskolája; tehetségesek külön osztálya; mentor-programok; nyári kurzusok; versenyek.

A gazdagító programok készítésének elméleti és gyakorlati kérdései. A tananyag kiválasztása és elrendezése a tantervben. Követelményrendszer az iskolai tantervekben. Differenciálás a tantervekben.

A gazdagító programok értékelésének alapelemei. Bevált gazdagító programok a nemzetközi és a hazai gyakorlatban. Gazdagító programok az óvodában.

A hazai tehetséggondozás törvényi szabályozása, szervezeti felépítése. A Nemzeti Tehetségprogram.


Választott téma feldolgozása önálló anyaggyűjtés alapján, szakirodalom feldolgozás.

Témához kapcsolódó példák, esetek gyűjtése, bemutatása, elemzése.

Problémák, kérdések felvetése, ezek megvitatása.


Előadás, megbeszélés, csoportmunka, vita


Követelmények

A félév végén szóbeli kollokvium az előadások, az órán végzett közös munka és a szakirodalom alapján.

Értékelés módja


a fent felsorolt kompetenciáik (tudásm, képességek, attitűd, felelősségvállalás) megléte

Irodalom

Balogh László (2012): Komplex tehetségfejlesztő programok. Didakt Kiadó, Debrecen.

Czeizel Endre (2004): Sors és tehetség. Urbis, Budapest.

Czeizel Endre (2015): Tehetség – talentum – jó szerencse, semmi más? Galenus, Budapest.

Gyarmathy Éva (2006): A tehetség – Fogalma, összetevői, típusai, azonosítása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Gyarmathy Éva (2007): A tehetség – Háttere és gondozásának gyakorlata. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Gyarmathy Éva (2010): Hátrányban az előny. A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Géniusz Könyvek. [URL: http://tehetseg.hu/sites/default/files/12_kotet_net_color.pdf]

Mező Ferenc és Mező Katalin (2011): Kreatív és iskolába jár! K+F Stúdió, Debrecen.

Münnich Ákos (2011, szerk.): A kreativitás többszempontú vizsgálata. Didakt Kiadó, Debrecen.

Nagy Jenőné (2012): Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata. ONME Egyesület, Szolnok.

Ziegler, A., Fischer, Ch., Stoeger, H. és Reutlinger, M. (2012): Towards a systematic theory of gifted education. High Ability Studies, 23. 1. 3–30.

http://tehetseg.hu/sites/default/files/12_kotet_net_color.pdf

49. Kora gyermekkor és idegennyelv-tanulás

(Early Childhood and Foreign Language Learning)

Cél

A tantárgy adjon áttekintést a gyermekkori nyelvelsajátítás-nyelvtanulás jellemzőiről, az intézményes nyelvtanulásra fókuszálva. Adjon betekintést az első nyelv és az idegen nyelvek elsajátítása témakörben folytatott jelentősebb kutatásokról a 0-12 éves korosztályra vonatkozóan. Tárgyalja a magyar és az európai kontextusban alkalmazott nyelvoktatási modelleket, elemezze a nyelvoktatás intézményi hátterének, szabályzóinak és a nyelvoktatás eredményeinek összefüggéseit. Adjon szempontokat az intézményes nyelvoktatás személyi, tárgyi és szabályozási hátterének elemzéséhez. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:


Tájékozott a magyar és az európai nyelvi oktatáspolitika főbb jellemzőiről, dokumentumairól, az oktatási nyelv és az idegen nyelvek elsajátítása témakörben folytatott jelentősebb kutatásokról a 0-12 éves korosztályra vonatkozóan.

képesség:

Alkalmazza az interdiszciplináris modelleket, képes egy adott probléma több szempontú elemzésére, ami a reális helyzetértelmezést és a konkrét szituációkban történő hatékony alternatív megoldásokat is lehetővé teszi. Elemzéseiben alkalmazza a multi- és interkulturális szemlélet összefüggéseit, ezeket kezdeményezően hasznosítja munkájában

Képes a 0-12 éves korú gyerekek vonatkozó ismereteit az idegen nyelv tanulással összefüggésben alkalmazni.

Képes nyelvi nevelési programokat kritikailag elemezni, megvalósításukban együttműködni a szülőkkel, pedagógusokkal és más szakemberekkel.

attitűd:

Igényli az együttműködést a pedagógusokkal, a nevelés más szereplőivel, elsősorban a szülőkkel.

Közös tevékenységükben, valamint a gyerekekkel kialakított kapcsolatban a másik személyének tisztelete alapján jár el.





Önállósággal rendelkezik a tárgyhoz kapcsolódó átfogó szakmai kérdések értelmezésében, a korai nyelvoktatáshoz kapcsolódó, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában

Tartalom


A nyelvelsajátítás modellje a korai életkorban: egynyelvűség, kétnyelvűség, többnyelvűség. Az anyanyelvi képességek és az idegennyelv-tanulás kapcsolata. L2 tanulási modellek. A nyelvelsajátítást/nyelvtanulást befolyásoló tényezők. Az életkor hatása az L2 tanulásra.

Többnyelvűség a családban és a közoktatásban. A nyelvi attitűdök szerepe a korai nyelvtanulásban, hatásuk a nyelvi teljesítményre. Nyelvválasztási motivációk. Integrált nyelvtanulás, nyelvi fogékonyságfejlesztés. A nyelvérzék mérésének lehetőségei. Nyelvtanulási utak.

Nyelvoktatási, nyelvi nevelési trendek Magyarországon és Európában. Keretdokumentumok, nyelvtanulás és nyelvtanítás a gyakorlatban. A nyelvi nevelés integrált megközelítése oktatási nyelv, idegen nyelv, második nyelv össszehangolása a tantervek, a módszerek és a taneszközök szintjén.

Az idegennyelvtudás mérése a közoktatásban. Kompetenciamérések. Az idegennyelv-tanulás eredményessége.

Nyelvi nevelés többnyelvű közegben: idegenajkú gyermekek az iskolában: kognitív akadémikus készségeik fejlődése és az oktatás nyelvének kapcsolata.

Nyelvpedagógus képzés.

Sajátos nevelési igény és nyelvtanulás. Neurológiai háttér és kapcsolódó módszertani lehetőségek. Kooperáció a gyógypedagógiai ellátással


nyelvi életút (biográfia) elemzése

saját nyelvtanulási utak összevetése országos trendekkel

nyelvoktatáshoz kapcsolódó felmérések eredményeinek értelmezése magyar és idegen nyelven (ábrák, táblázatok „olvasása”)

koragyermekkori neveléssel foglalkozó intézményben az idegen nyelv oktatásának elemzése (A kora gyermekkori nevelés intézményeinek működése c. kurzus keretében vizsgált intézményben)

nyelvi oktatáspolitikai dokumentumok elemzése

idegen nyelvű szakirodalomból vett rövidebb részletek áttekintése pedagógiai, kutatás-módszertani szaknyelvi tudás fejlesztése céljából (elsősorban angol nyelven)

Tanítási módszerek Dokumentumelemzés (írott és vizuális) csoportmunkában vagy egyénileg Adott szempontok szerint vizuális segédanyag feldolgozása kiscsoportban, hallgatói prezentáció (egyénileg vagy csoportosan) bemutatása, vita

Értékelési rendszere

Követelmények

Koragyermekkori neveléssel foglalkozó intézményben az idegen nyelv oktatásának elemzése (A kora gyermekkori nevelés intézményeinek működése c. kurzus keretében vizsgált intézményben):

o Elemző, reflektív módon mutatja be egy adott szervezeten belül (például óvoda, iskola) az idegennyelv-oktatás helyét szerepét az iskola oktatási programjában, az idegennyelv-oktatás folyamatát, szervezeti hátterét, személyi feltételei (egynyelvű, kétnyelvű programok) megvalósulását, eredményeit.

o A nyelvoktatás gyakorlatának elemzése támaszkodjon empirikus adatokra, például tanulókkal és/vagy pedagógusokkal és/vagy szülőkkel készült interjúra (reflexiók, önreflexiók) stb.

o A dolgozat tárjon fel összefüggéseket a nyelvoktatás tantervben meghatározott céljai és a gyakorlat, az eredményeik között, azaz a korai gyermekkori nevelés osztálytermi (mikro), intézményi (mezo) valamint országos (makro) szintje között.

o Az elemzés térjen ki a választott kontextusban folyó intézményes nyelvoktatás szereplői közti kommunikáció rövid elemzésére.

Értékelés módja

gyakorlati jegy Értékelés szempontjai:

szakszerűség,

elméleti fogalmak és gyakorlati tapasztalatok összekapcsolása,

szakirodalmi hivatkozás,

hitelesség, megbízhatóság,

a reflektálás jellege, színvonala,

stílus, megfogalmazás (tömörség, szakszerűség/terminológia, nyelvhelyesség stb.)

szerkesztés, tagoltság, áttekinthetőség;

a megjelenített bibliográfiai adatok pontossága;

a kivitelezés igényessége.

Irodalom

Bárdos, J. (2015): Quality assurance in accrediting foreign language examinations in Hungary. In: Holló, D. és Károly, K. (szerk.): Inspirations in foreign language teaching: Studies in applied linguistics, language pedagogy and language teaching. Pearson Education, Harlow. 184-206.

Kontráné Hegybíró Edit, Dóczy-Vámos Gabriella és Kálmos Borbála (2012): Diszlexiával angolul. Akadémiai Kiadó. Budapest

Kovács Judit (2009): A gyermek és az idegen nyelv. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Kuti Zsuzsa és Öveges Enikő (2016, szerk.): Mi a baj az iskolai nyelvoktatással? A Nyelvtudásért Egyesület 2016. március 5-i konferenciájának összefoglalója. Kézirat. [URL: http://nyelvtudasert.hu/cms/data/uploads/konferencia-20160305-tanulmanykotet.pdf]

Morvai Edit, Ottó István és Öveges Enikő (2009): Idegennyelv-oktatás az általános iskolák 1–3. évfolyamán. [URL: http://www.nefmi.gov.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/aktualis/idegennyelv-oktatas]

Nikolov, M. (2011): Az angol nyelvtudás feltételeinek és értékelési keretei az általános iskola első hat évfolyamán. Modern Nyelvoktatás, 17. 1. sz. 9–31.

Vágó Irén (2007): Nyelvtanulási utak Magyarországon. In: Vágó Irén (szerk.): Fókuszban a nyelvtanulás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 137–174.

Nemzeti Alaptanterv 2012 [URL: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200110.KOR]

Kerettantervek [URL: http://kerettanterv.ofi.hu]

Európa Tanács (2002): Közös Európai Referenciakeret. OKFI, Pilisborosjenő. [URL: http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp] [magyar változat]

http://nyelvtudasert.hu/cms/data/uploads/konferencia-20160305-tanulmanykotet.pdf

http://www.nefmi.gov.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/aktualis/idegennyelv-oktatas

http://www.nefmi.gov.hu/nemzetkozi-kapcsolatok/aktualis/idegennyelv-oktatas

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200110.KOR

http://kerettanterv.ofi.hu/

http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp

50. Speciális nevelési szükségletek (Children with special needs)

Cél

A kurzus célja a hallgatók érzékenyítése a gyermekek közötti különbségek tiszteletére, az átlagostól eltérő fejlődésmenetet mutató gyermekek ellátására, a kompetenciahatárok figyelembe vételével, team munka keretében. Olyan nézőpontok és kutatási eredmények megismerése és megvitatása, melyek tágítják a hallgatók látókörét a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása és a gyógypedagógiai segítségnyújtás területén. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:


Átlátja a szakmapolitikai fejlesztési irányokat, ismeri az oktatási rendszerek fejlesztésének európai és világtendenciáit - különösen a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált és inkluzív nevelése tekintetében - szakterülete és a hozzá kapcsolódó egyéb ágazati ellátó rendszerek működésének szabályozását és összefüggéseit.

képesség:

A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes az adott életkori sajátosságok figyelembevételével megfelelő képzési feltételek megteremtésére, valamint egyéni tanulási utak megtervezésének segítésére – különös tekintettel a gyermek sajátos nevelési igényeire.

attitűd:


Törekszik a széleskörű szakmai együttműködésre – különös tekintettel a gyógypedagógusokra -, a problémahelyzetekre nyitott és megfontolt, képes azok professzionális megítélésére.



Tartalom


Az együttnevelés (integrált és inkluzív nevelés-oktatás) filozófiai háttere, nemzetközi és hazai modellek

A különleges bánásmódhoz való jog, a sajátos nevelési igény fogalma, a különböző fogyatékosságok főbb jellemzői

A környezeti feltételek optimalizálása (egyenlő esélyű hozzáférés)

A fogyatékossággal kapcsolatban megnyilvánuló attitűdök

A korai gyermekkori intervenció és a korai fejlesztés

Egyéni bánásmód – differenciált ellátás, egyéni fejlesztési terv

Együttműködés team munkában.

Szülői szerep, támogatás, bevonódás.

A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának jogszabályi háttere és a szabályozás kérdései

A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását biztosító intézményrendszer


Rövid videofelvételek segítségével induló problémafelvetés, strukturált vita.

A szakirodalom előzetes ismeretére épülő interaktív előadások tartása.

Intézménylátogatás; dokumentumelemzés; hospitálási napló készítése.

Szimulációs gyakorlatok. Tanítási módszerek Előadás, hallgatói prezentáció, vita, pár és csoportmunka


Követelmények

Blogelemzés: sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülő blogjának elemzése, erről szóló prezentáció

Értékelés módja


a fentebb felsorolt kompetenciák (tudás, képességek, attitűd, felelősségvállalás)

problémaérzékenység

Irodalom

Ainscow, M., Dyson, A. és Weiner, S. (2013): From exclusion to inclusion: ways of responding in schools to students with special educational needs. CfBT Education Trust, h. n. [URL: http://files.eric.ed.gov/fulltext/ED546818.pdf]

Illyés Sándor (2000, szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE BGGyFK Budapest. [megfelelő fejezetek]

Kereki Judit (2013): A koragyermekkori intervenciós rendszer működésének legfontosabb problématerületei és fejlesztési lehetőségei. Gyógypedagógiai Szemle, 61. 1. sz. 23–38. [URL: http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=42&jaid=611]

Papp Gabriella (2012): Az integráció, inklúzió fogalmak tartalmi elemzése gyógypedagógiai megközelítésben nemzetközi és magyar színtéren. Gyógypedagógiai Szemle, 60. 4. sz. 295–304. [URL: http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=41&jaid=602]

Papp Gabriella és Mile Anikó (2012): Gyógypedagógiai iskola, EGYMI, referenciaintézmény... Iskolakultúra, 22. 5. sz. 76–83. [URL: http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2012/2012-5.pdf]

Papp Gabriella és Perlusz Andrea (2012): “…mindenképpen figyelni kell a folyamatokat és reagálni kell…” Kooperáció és konkurenciafolyamatok a sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó intézményekben. In: Zászkaliczky Péter (szerk.): A társadalmi és iskolai integráció feltételrendszere és korlátai. ELTE, Budapest. 179–200.

Perlusz, A. (2013): Reflection of Inclusive Education in School Management In: Lechta, V., Kudlacová, B. (szerk.): Reflection of INCLUSIVE EDUCATION of the 21st Century in Correlative Scientific Fields: How to Turn Risk into Chances. Slovak Academy of Sciences, Bratislava. 94-101.

Podráczky Judit (2012, szerk.): Szövetségben. Tanulmányok a család és az intézményes nevelés kapcsolatáról. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. [URL: http://mek.oszk.hu/11300/11368/11368.pdf]

Radványi Katalin (2013): Legbelsőbb kör: a család. ELTE Eötvös Kiadó – Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest.

http://files.eric.ed.gov/fulltext/ED546818.pdf

http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=42&jaid=611

http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=41&jaid=602

http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2012/2012-5.pdf

http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2012/2012-5.pdf


51. A kora gyermekkori nevelés módszertana (Methodology of Education at Early Childhood)

Cél

A tantárgy célja olyan módszertani kultúra közvetítése, amely tudatosan kerüli az egyes műveltségterületekhez, tevékenység típusokhoz kötődő speciális módszertani megfontolásokat. A fejlesztés középpontjában álló gyermekből kiindulva fogalmazza meg a kora gyermekkori nevelés hatékony módszertana kialakításának elveit. Ennek birtokában lehetséges a gyermek egész személyiségét egységben kezelő fejlesztési programot megvalósítani. A nevelésre vonatkozó módszertanok gyakorlatban való megjelenésének azonosítása, a közös elemek kiemelése. A módszertanok alakítását befolyásoló tudományos háttérismeretek összegyűjtése, rendszerezése. A 0-12 éves korú gyerekek intézményes nevelésének módszertani hasonlóságainak és különbözőségeinek felismerése gyakorlati elemző munka során. A családi nevelés- a családon kívüli nevelés és az intézményes nevelés kapcsolatainak feltárása, összehasonlító kapcsolat-elemzés. A pedagógiai nézőpontok ütköztetése, a pedagógiai tudatosság növelése. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:


Ismeri a nevelés-oktatás elméleti modelljeinek hátterét, a különböző elméleti paradigmák evolúcióját, konkrét esetekben képes az elméleti paradigmák azonosítására.

Nyitott a neveléstudomány és határtudományai legújabb kutatási eredményeivel, a releváns pedagógiai innovációkkal kapcsolatban, ezek eredményeit kritikusan elemzi, értelmezi.


képesség:

A tanulás sajátosságainak ismerete alapján képes a 0-12 éves gyermek fejlődését meghatározó tényezők (társadalmi háttér, nem, kultúra, etnikai hovatartozás, vallás stb.) és az egyéni fejlettség ismeretében megfelelő képzési feltételek megteremtésére; releváns pedagógiai metodika alkalmazására, valamint az egyéni tanulási utak megtervezésének segítésére.

Képes a nevelési helyzetnek megfelelő kommunikációs és kooperációs kompetencia alkalmazására a nevelési helyzetek megoldása érdekében.

Képes a nevelés más szereplőivel való kommunikáció és kooperáció fejlesztésére. Képes gyakorlati implementációs javaslatokat megfogalmazni.

attitűd:


Módszereinek megválasztásában fontosnak tartja, hogy tekintettel legyen az infokommunikációs társdalom által kifejtett változtató hatásra; fontosnak tartja az IKT adta lehetőségek kihasználását.

Értékelő, értelmező reflektivitással közelít a gyakorlat és elmélet kapcsolatához. Saját véleményét meggyőzően és szabatosan fejti ki.

Kreatív megoldásokat keres a korosztály nevelésére vonatkozó területek mély megismerésére. Törekszik az új ismeretek beépítésére gyakorlatába.

Folyamatosan átértékeli saját viszonyulásait a társadalmi és kulturális különbségekhez, a kisebbségek helyzete iránti érzékenység és az emberi jogok tisztelete jellemzi. Fontosnak tartja szakmai munkájában a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó problémák figyelembe vételét. Keresi azokat a pedagógiai lehetőségeket, amelyek az egyetemes emberi és nemzeti értékek, erkölcsi normák és a másság tiszteletére érzékenyítik a gyerekeket.

Elkötelezett a szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére.





Tartalom


Nevelés, szocializáció, érték. Köznevelés, közoktatás. A bölcsőde, az óvoda és az iskola átalakuló szerepe a nevelésben.

A környezet hatása a nevelés folyamatára. Az intézményeken kívüli nevelés fórumai és lehetőségei. A média hatása, lehetőségek és kihívások. A tanulás szociális jellege. A kontextus fontossága.

A bölcsőde, óvoda, iskola, csoport, osztály stb. szervezési elvei és ennek módszertani következményei.

Hogyan hat a digitális világ a gyermekek fejlődésére, ismeretszerzési folyamataira. E folyamat hatásainak elemzése a bölcsödétől az iskoláig.

A kisgyermek játéktevékenysége és/vagy a tanulás. A cselekvésre épülő megismerési, tanulási eljárások. Az előzetes tudás fogalma, formálódása.

Az ismeretelméleti (episztemológiai) tudás jelentősége a módszertani tudásban. A jeltan (szemiotika) szerepe. A gesztusok jelentősége a nevelésben, a tanításban. A nyelv szerepe. Köznapi nyelv – szaknyelv. A gyerekek környezetének elemzése a jeltani tudnivalók kiemelése szempontjából. A nemverbális területek hatása a tanulási, megértési folyamatokra. e területek változásai a mai korban. (Videofelvételek elemzése).

A tudomány és annak iskolai „hangszerelése”. Módszertani hibák. Tanulási nehézséget kiváltó módszertani megoldások.

Probléma és tálalása: a didaktikai szituáció. A didaktikai szituációban tanultak intézményes tudássá való alakulásának módszertani megoldásai. A didaktikai szerződés szerepe a tanuló biztonságának megteremtésében.

A motiváció fajtái és a motiváció fontossága. A külső és a belső motiváció szerepe a gyerek fejlődésében és a tanulásban.

A megismerés feltételei, határai. A figyelem fejlesztése. A tudás. A megértés csapdahelyzetei.

Az anyanyelv elsajátítása. Választott fogalom nyelvi megközelítéseinek fázisai. Az anyanyelv segítő és gátló jellege a szaknyelv tanulásában. Szövegelemzések a szóbeli tanulás szerepének megértése érdekében.

Az ismeretek „intézményesítésének” kérdése (Hogyan lesz a megfigyelésekből, tevékenységekben felvillanó ismeretekből intézményesített tudás.) A különféle módszertanokra jellemző módszertani eszköztár.

A 0-12 éves gyermek fejlesztésének tervezhetősége és a fejlesztés tervezése. A gyermekből való kiindulás fontossága.

Az értékelés szerepe. Az önértékelést, önbizalom emelkedést segítő módszertani megoldások lehetőségei

A reflektivitás szerepe és gyakorlati jelentősége.


a szakirodalom előzetes ismeretére épülő interaktív előadások tartása

rövid videofelvételek segítségével induló problémafelvetés, strukturált vita

szituációk elemzése

hallgatói kiselőadások, esettanulmányok

intézménylátogatás, hospitálási napló készítése, szerzett tapasztalatok megbeszélése

dokumentumelemzés

szimulációs gyakorlatok

csoportmunka

reflexiókészítés

kooperatív technikák


előadás, vita, hallgatói prezentáció, pár és csoportmunka, szimulációs gyakorlatok


Követelmények

aktív részvétel a foglalkozásokon

egyéni vagy csoportos prezentáció készítése (kiselőadás, esettanulmány, egy kiválasztott szempont szerinti elemzés eredményének részletes bemutatása)

egy választott témából kb. 10 oldalas önálló munka elkészítése, és beadása a megbeszélt határidőre

a megadott témákból írásbeli vázlat összeállítása Értékelés módja


a fentebb felsorolt kompetenciák (tudás, képességek, attitűd, felelősségvállalás)

Irodalom

Benedek András (2008): A digitális pedagógia hatása a tanulásra és a tudásra. In: Benedek András (szerk.): Digitális pedagógia. Typotex, Budapest. 33–48.

Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest. [részletek]

Dúll Andrea (2007): Edukációs környezetek: oktatási-nevelési helyszínek környezetpszichológiája. In: Demetrovics Zsolt, Urbán Róbert és Kökönyei Gyöngyi (szerk.): Iskolai egészségpszichológia. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Szakmai Forrás Sorozat. L’Harmattan, h. n. 44–69.

Einon, D. (1999): A tanulás kezdetei. Aquila Könyvkiadó, Debrecen. 24–25., 42–71., 118–125., 128–131.

Freinet, C. (1996): A ló, aki nem szomjas; Szomjassá tenni a gyereket. Óvodai Nevelés, 49. 9. sz. 336–337.

Golnhofer Erzsébet és Nahalka István (2001, szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. [részletek]

Gyarmati Éva és Kucsák Julianna (2012): A digitális bennszülöttek képességprofilja. Iskolakultúra, 22. 9. sz. 43–53. [URL:

http://epa.oszk.hu/00000/00011/00168/pdf/EPA00011_Iskolakultura_2012-9_043-053.pdf]

Hall, E. T. (1987): Rejtett dimenziók. Gondolat, Budapest. [Távolságok az emberek között c. fejezet, 160–180.]

Hét aranyalma (2012): Módszertani gyűjtemény óvodapedagógusoknak. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Budapest. http://kulhoniovodak.hu/images/letoltes/konyvek/het_aranyalma.pdf

Knausz Imre (2001): A tanítás mestersége. IFA, Budapest. [URL: http://mek.oszk.hu/01800/01817/01817.pdf]

Kósáné Ormai Vera (2001): A mi óvodánk. OKKER, Budapest. 26–108., 173–199., 240–258.

Kósáné Ormai Vera (2010): A mi iskolánk. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 19–44., 89–180., 227–253., 401–438.

M. Nádasi Mária (2012): Adaptivitás az oktatásban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Nahalka István (2003): Hogyan alakul ki a tudás a gyermekekben? Konstruktivitás és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Numata, H. (2006): Amit a gyermekek az oktatás modernizációjával veszítettek: A nyugat-európai és a kelet-ázsiai tapasztalatok összehasonlítása. In: Tóth Péter (szerk.): Összehasonlító pedagógia. Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest.

Peirce, C. S. (2005): A jelek felosztása. In: Horányi Özséb és Szépe György (szerk.): A jel tudománya. General Press Kiadó, Budapest. 23–37.

Skiera, E. (é. n.): A gyermek alapvető lelki szükségletei és azok figyelembevétele a nevelés során. In: Kisgyermeknevelés, 2. 2. sz. 10–17.

Szegedi Eszter (2012, főszerk.): Alma a fán. Fókuszban a tanulás támogatása. Tempus Közalapítvány, Budapest. 14–23., 68–73.

Szendrei Julianna (2005): Gondolod, hogy egyre megy? Typotex, Budapest. [Hogyan „katalizálható” a tanuló fejlődése? c. fejezet 219–252.]

Vargáné dr. Molnár Márta, Höfflerné Pénzes Éva és Dr. Szenczi-Velkey Beáta: A kognitív képességek fejlesztésének módszertana [URL: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009-0007_a_kognitiv_kep,essegek_fejlesztesenek_modszertana/TANANYAG/03_1_0.html]

http://epa.oszk.hu/00000/00011/00168/pdf/EPA00011_Iskolakultura_2012-9_043-053.pdf

http://epa.oszk.hu/00000/00011/00168/pdf/EPA00011_Iskolakultura_2012-9_043-053.pdf

http://kulhoniovodak.hu/images/letoltes/konyvek/het_aranyalma.pdf


http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009-0007_a_kognitiv_kepessegek_fejlesztesenek_modszertana/TANANYAG/03_1_0.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009-0007_a_kognitiv_kepessegek_fejlesztesenek_modszertana/TANANYAG/03_1_0.html

Kötelezően választható tárgyak

52. Iskolai erőszak (Violance in school)

Cél

Hozzájárulni a hallgatók szakmai műveltségéhez. Alakítani érzékenységüket, empátiájukat, nyitottá és érzékennyé tenni őket a gyermekközösségekben kibontakozó problémák felismerésére, azonosítására és kezelésére. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:


Érti a kommunikáció általános elméleteit, alkalmazásának formáit, vertikális és horizontális irányban.

Ismeri az iskolai erőszak fajtáit, ezek jellemzőit, megelőzési és kezelési lehetőségeit. képesség:

A neveléstudomány és társ-diszciplínák köréből származó információk gyűjtésében releváns nézőpontok szerint képes választani, ezeket feladataiban felhasználni, önállóan alkalmazni.

Értelmezni tudja a szaktudományos vitákat.

Magas szintű szakmai kommunikációra képes szóban és írásban. attitűd:

Gyermekközpontú szemlélettel, problémaérzékenységgel rendelkezik,




autonómia – felelősségvállalás:

Erősíti saját szakmai magabiztosságát, reálisan méri fel saját szakmai lehetőségeit és hiányosságait. Tudatos önfejlesztés révén felelős önálló munkavégzésre képes.

Kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben.

Tartalom

Fő tartalmi egységek, tematikai egységek témakörei

Az iskolai erőszak fogalma, elkülönítése az agresszió fogalmától; hasonlóságok és különbözőségek a két fogalom között.

Az iskolai erőszak fajtái o direkt és indirekt bullying, mobbing o cyberbullying: hate mail, flam mail

Tipikus helyzetek és állapotok: o tipikus áldozatok (szülők szerepe!) o tipikus bántalmazók (szülők szerepe!) o azonos személy bántalmazott és bántalmazó szerepben?

A bántalmazás gyakori indítékai

Mit tehetünk? o programok kidolgozása, szülők, gyerekek bevonásával o tanácsadás a bántalmazott számára: aktuális helyzetben illetve hosszú távra

Hazai programok: o az „Ígéretek fája” o „Mesélj nekem anya, játssz velem apa!” o Aikido és iskolai erőszak (Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft)

Tervezett hallgatói tevékenységek, tanítási módszerek

Aktív órai részvétel

Csoporton belüli közös munka o brainstorming az iskolai erőszak megelőzésével kapcsolatban o brainstroming az iskolai erőszak kezelésére o brainstorming a bántalmazó és a bántalmazott, valamint a csoport stabilizálására.

Tanítási módszerek:

előadás, megbeszélés, közös értékelés


Követelmények

órai aktivitás

aktív részvétel a csoportmunkákban Értékelésének módja

gyakorlati jegy Értékelés szempontja

az ismeretek adekvát alkalmazása az órai csoportmunkában

Irodalom

Aronson, E. (2009): Columbine után – Az iskolai erőszak szociálpszichológiája. Háttér, Budapest.

Buda Mariann (2015): Az iskolai erőszak megelőzése és kezelése. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Coloroso, B. (2014): Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak – Óvodától középiskoláig: hogyan szakíthatja meg a szülő és a pedagógus az erőszak körforgását? Harmat Kiadó, Budapest.

Figula Erika (2014): Az iskolai erőszak-zaklatás jelenségének a feltárása, a tanulók érintettségének, szerepviselkedésének elemzése egy vizsgálat tükrében. Kézirat. [URL: http://www.nyf.hu/fakultas/pszicho/publikaciok/figula.doc]

Fromm, E. (2001): A rombolás anatómiája. Háttér, Budapest.

Jármi Éva (2015): Iskolai bántalmazás megelőzésére és bántalmazást elutasító csoportnorma kialakítására irányuló gyakorlatsor és alkalmazási útmutató. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. [URL: http://iskon.opkm.hu/admin/upload/Gyakorlatsor%20az%20iskolai%20b%C3%A1ntalmaz%C3%A1s%20megel%C5%91z%C3%A9s%C3%A9hez_OFI.pdf]

KiVa antibullying program. [URL: http://www.kivaprogram.net/hu]

http://www.nyf.hu/fakultas/pszicho/publikaciok/figula.doc

http://iskon.opkm.hu/admin/upload/Gyakorlatsor%20az%20iskolai%20b%C3%A1ntalmaz%C3%A1s%20megel%C5%91z%C3%A9s%C3%A9hez_OFI.pdf

http://iskon.opkm.hu/admin/upload/Gyakorlatsor%20az%20iskolai%20b%C3%A1ntalmaz%C3%A1s%20megel%C5%91z%C3%A9s%C3%A9hez_OFI.pdf

http://www.kivaprogram.net/hu

53. Játék az iskolában (Play in the School)

Cél

A pedagógiai és pszichológiai tartalmak szintézisével felkészítés a 0-12 éves korosztály játéktevékenységével és játékos időtöltésével kapcsolatos nevelési programok kialakítására és megvalósítására. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

Mély ismeretekkel rendelkezik a tanulásra vonatkozó tudományos elméletekben, ismeri a tanulás stratégiáit, módszereit, a tanulás és tanítás/nevelés támogatásának eljárásait, érti a tanulás különböző tereinek és környezeteinek szerepét az élethosszig tartó és az élet/kultúra minden területére kiterjedő tanulásban.

Ismeri a 0-12 éves gyermek játéktevékenységének, valamint kedvelt elfoglaltságának életkoronként változó jellemzőit, legfontosabb összetevőit és motivációs hátterét.

képesség:


Képes a gyermek játékának megfigyelése és elemzése alapján új pedagógiai célokat kitűzni, azok megvalósításához a játékot rugalmasan, az egyénre, illetve a közösségre szabva alkalmazni.

Képes támogatni a gyermekek fejlődését elősegítő szabad játékot, időtöltést, mégpedig olyan módon, hogy a gyermekek megtalálják azt a tevékenységformát, amely leginkább megfelel az életkori sajátosságaiknak és az egyéni igényeiknek.

Képes szakmai szempontok szerint, értőn elemezni a gyermek játéktevékenységét. attitűd:


Nyitott és elfogadó attitűddel fordul a gyermek felé annak játéktevékenysége közben is annak érdekében, hogy esetleges ítéleteivel ne gátolja a gyermek szabad képzetáramlását, hanem bátorítsa önkifejezését, saját megoldási útjainak megtalálását, ezáltal fejlessze megküzdési stratégiáit.

Igénye van a metodikai eszköztárának folyamatos gazdagításával a játékkultúra és a pedagógiai kultúra fejlesztésére.



Felelősséget vállal saját kommunikációjáért és annak folyamatos fejlesztéséért. Felelősen kezdeményez és vezet innovációs folyamatokat.

Tartalom


Létfontosságú-e a játék? A játék paradoxona.

A közösség, az ünnep, a rítus és a játék. Játék és szórakozás.

Valóságélmény és a játék – a tapasztalás szintjei. Az ingerdominanciájú játszástól, a személyközpontú, közösségi játékok felé. Élménypedagógia az iskolában.

Játék és tanulás. A játék szerepe az információátadásban, információszerzésben.

A játékbirodalom és a potenciális tér. A konkrét tér, a lelki tér és a virtuális tér. Kitalált világok: cselekvés a képzelt térben, képzelt helyzetben. A „mintha mód”, a valóság modellezése.

Az én a játékban. Naplók, narratívák és játék.

A gyógyító játék. Játék és pszichés problémák. Játék sajátos nevelési igényű gyermekekkel.


A hallgatók a tanórák aktív résztvevői, az ismeretanyag feldolgozását interaktív módon az oktató és a hallgatók közösen végzik, melynek során értelmezniük kell problémahelyzeteket, azokra akcióterveket kell kidolgozniuk kiscsoportban, melyek eredményeit be kell mutatniuk az összes hallgató számára.

A hallgatóknak vitatkozniuk kell bizonyos, az oktató által felvetett, pedagógiai kihívásokat jelentő pedagógiai helyzetekről.

A hallgatóknak játékokban kell részt venniük. Tanítási módszerek vita, kiscsoportos beszélgetés, páros munka, egyéni munka, interaktív előadás, bemutatás, csoportos aktivitás, élménypedagógiai módszerek, sajátélmény


Követelmények

órai részvétel (HKR követelményei szerint, esti tagozaton: minden alkalmon részt vesz vagy pótfeladatot kap)

zárthelyi dolgozat a megadott szakirodalom és az órai anyag alapján

egy játékeszköz készítése, ennek digitális dokumentálása, órai bemutatása, megosztása Értékelés módja


hallgatói aktivitás a tanórákon (50 %)

zárthelyi dolgozat (25 %)

beadandó munka (25%).

Irodalom

Fisher, R. (2003): Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Gőbel Orsolya (2012): Tanulni, örülni, szeretni. L’Harmattan Kiadó – Könyvpont Kiadó, Budapest.

Hankiss Elemér (1997): Az emberi kaland. Helikon Kiadó, Budapest.

Huizinga, J. (1990): Homo ludens. Univerzum, Szeged.

Kispéter A. és Sövényházi J. (2008): Élménypedagógia. Csapatépítő játékok. Bába Kiadó, Szeged.

Kiss Áron (2000): Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Holnap Kiadó, Budapest.

Millar, S. (1973): Játékpszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Nothboom, E. (2009): Tíz dolog, amit minden autizmussal élő gyermek szeretné, ha tudnál. Autisták Országos Szövetsége, Budapest.

http://www.muszakikiado.hu/szerzok/Szerzok_ID=289

Péley Bernadett (2003): A játék szerepe a külső és belső valóság szerveződésében. In: Kállai János és Kézdi Balázs (szerk.): Új távlatok a klinikai pszichológiában. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. 47–65.

Új Nemzedék Plusz Bázisiskolai Program [URL: http://bip.ujnemzedek.hu/gyakorlatgyujtemeny/]

http://bip.ujnemzedek.hu/gyakorlatgyujtemeny/

54. Mentálhigéné

(Mental Health)

Cél

A hallgatók személyiségfejlesztése; az inter- és intrapszichés folyamatok, valamint a mentális egészség értékének tudatosítása. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

ismeri a neveléstudomány és a mentálhigiéné mint társtudomány elméleteit, összefüggéseit

a hallgató felismeri saját és környezete mentális egészségi jellemzőit; képesség:

képes felismerni önmaga, gyermek- és felnőtt környezete mentális állapotváltozásait, képes a mentális egészség megőrzésére, fejlesztésére

képes elősegíteni a gyermekek mentális egészségének alakítását, megőrzését és helyreállítását;

attitűd:

fejlett önreflexió jellemzi;

törekszik a széleskörű szakmai együttműködésre

kezdeményező szerepet vállal munkahelyi szervezetében

értően és segítőkészen viszonyul mások (gyermekek, felnőttek) mentális egészségi állapotához

autonómia – felelősségvállalás:

felelősség és tudatosság önmaga és környezete mentális egészségével kapcsolatban

kezdeményező szerepet vállal a jelenségek megértetésében, a felelős gondolkodásra ösztönzésben, saját tevékenységeiben, döntéseiben a tudományos-szakmai szempontokat juttatja érvényre

Tartalom


A mentálhigiéné fogalma

Érzelmi intelligencia o Öröm, boldogság: történések az agyban, a vegetatív idegrendszerben, a

pszichikumban

Önismeret, önkontroll, önszabályozás

Pszichofitness

Segítő kapcsolat és módszerei

Óvodai és iskolai lehetőségek a gyermekek mentális egészségének alakításában o Mentálhigiénés ismeretek nyújtása o Prevenciós terv készítése o Korrektív programok o Az önértékelés fejlesztése o A pedagógus személyiségének erősítése, védelme o Szupervízió o Óvodai, iskolai szervezeti kultúra fejlesztése o Szülőkapcsolatok befolyásolása o Kapcsolat más közösségekkel o Óvoda, iskola, mint közösségi mentálhigiénés centrum


órai aktivitás

órán kívüli hallgatói írásbeli feladat: o mentálhigiénés szempontok szerinti önreflexió naplószerű készítése, ismertetése

vagy o mentálhigiénés szempontú megfigyelések óvodai, iskolai közösségekben – a

megfigyelések rögzítése, elemzése, értelmezése mentálhigiénés ismereteik alapján Tanítási módszerek: Előadás, interaktív óravezetés.


Követelmények

aktív részvétel az órákon

írásbeli feladat elkészítése és beadása Értékelés módja


mentálhigiénés ismeretek megléte

mentálhigiénés problémák felismerése

Irodalom

Davis, M., Eshelman, E. R. és McKay, M. (2013): Stresszoldó és relaxációs módszerek. Park Kiadó, Budapest.

Kézdy Balázs (1998, szerk.): Iskolai mentálhigiéné. Pannónia Könyvek, Pécs.

Popper Péter (2009): A belső utak könyve. Saxum, Budapest.

Hajduska Marianna (2015): Krízislélektan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

55. Gyermek a természetben (Child in the Nature)

Cél

Képessé tenni a hallgatókat az intézmények integratív szemléletű természettudományos nevelési stratégiájának pedagógiai megalapozására; a fenntarthatóság kultúrájának és a fenntartható életvitelnek életkornak megfelelő élményszerű, játékos, az irodalom, képzőművészet, zene eszközeit is felhasználó alapozására, fejlesztésére. Segíteni a 0-12 éves korú gyermekek körében dolgozó pedagógusok munkáját a környezeti problémák felismerésében. Felhívni a figyelmet a környezeti és egészségnevelési problémák hatékony, előítélet-mentes, családdal, helyi közösségekkel együttműködő megoldásának fontosságára. Megismertetni a hallgatókat a természettudományos fejlesztéshez kapcsolódó pedagógiai kutatásokkal. A természet közeli és mesterséges környezet nevelő hatásának, a mozgás és sport harmóniateremtő erejének felismertetése; a természet és ember viszonyában rejlő esztétikum elemzése és felhasználása a személyiség fejlesztésében.

Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:



Széleskörű és korszerű tudás – különösen a 0-12 éves gyermek vonatkozásában – az ökológia, etológia, természetismeret, szakmódszertanok neveléstudománnyal érintkező eredményeiről.

Annak felismerése, hogy a fenntarthatóság problémaköre, az egészséges életvitel, a környezettudatos gondolkodás, holisztikus szemlélet fejlesztése csak az életkorból és az egyéni fejlődésből fakadó pedagógiai, pszichológiai törvényszerűségek figyelembevételével lehetséges.

Tájékozottság a 0-12 éves gyermek természethez fűződő viszonyáról; a természet megismerésének és megértésének lehetséges fejlesztési folyamatáról; a természet és a gyermek viszonyában keletkező konfliktusokról.

Tájékozottság az esztétikum elemzésében. Képesség


Együttműködési készség és képesség az intézmények pedagógusaival, a szülőkkel és a helyi döntéshozókkal való kapcsolattartáshoz; erkölcsi felelősségérzet, kritikus, de kompromisszumra is kész gondolkodás és döntési készség.

Szervezőképesség (különösen az egészséges életmód kialakításában, a környezeti nevelés iskolán kívüli helyszíneinek megismerésében).

Attitűd

Törekszik a széleskörű szakmai együttműködésre, a problémahelyzetekre nyitott és megfontolt, képes azok professzionális megítélésér.

Szakmaközi kapcsolatokban szakmai értékeit-elveit képviseli, érvel mellette.

Interdiszciplináris szemlélet a helyi környezeti nevelési és egészségfejlesztési programok elemzésében, tervezésében, a fejlesztési feladatok megoldásában.

Holisztikus szemlélet az ember és természet kapcsolatának értelmezésében

Autonómia-felelősségvállalás


Folyamatosan elemzi saját tevékenységét, s határozott önfejlesztési törekvés jellemzi.

A környezetért való felelősségvállalás, azoknak a pedagógiai lehetőségeknek az ismerete, amelyek a természetes és mesterséges környezet értékeinek tiszteletére érzékenyítik a gyerekeket.

Tartalom

Fő tartalmi egységek, tematikai egységek témakörei

Természetközeli és mesterséges környezet, mint helyszín a gyermek attitűdjének, magatartásának formálásában, illetve a negatív érzelmek feloldásában.

A természet, mint az egészséges életmódra nevelés és az érzékenyítő játékok helyszíne; mozgás, sport.

Tervezett hallgatói tevékenységek, tanítási módszerek

Órai feladat: aktív részvétel a terepsétán és a két intézményi rendezvény egyikén: o Terepséta egy fővárosi tanösvényen o Részvétel a Fővárosi Állat és Növénykert Pedagógusnapi rendezvényén. o Részvétel a Magyar Természettudományi Múzeum múzeumpedagógiai programján

Órán kívüli feladat: Egy önállóan választott, intézményen kívüli helyszín elemzése a fenntarthatóságra nevelés témakörében.

Tanítási módszerek Interaktív előadás, megbeszélés, terepséta, prezentáció


Követelmények:

egy önállóan választott iskolán kívüli helyszín elemzése a fenntarthatóságra nevelés témakörében, prezentáció készítése és bemutatása

Értékelésének módja

gyakorlati jegy Értékelés szempontja

az önállóan választott helyszín elemzése, bemutatásának minősége, a kérdésekre adott válasz mélysége

Irodalom

Bihariné dr. Krekó Ilona (2009): Fenntarthatóságra nevelés – a jövő útja. I. rész A Kisgyermek, 3. 4. sz. 13–16.

Bihariné dr. Krekó Ilona (2009): Fenntarthatóságra nevelés – a jövő útja. II. rész. A Kisgyermek, 3. 5. sz. 17–20.

Bihariné dr. Krekó Ilona (2010): Fenntarthatóságra nevelés – a jövő útja. III. rész. A Kisgyermek, 4. 1. sz. 21–24.

Kanczler Gyuláné (2002, szerk.): Környezeti nevelés az erdőben a művészetek eszközeivel. ÖKO-FÓRUM Alapítvány, Budapest.

Vásárhelyi Judit (2010, szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia – alapvetés. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület kiadványa, h. n. [URL: http://mkne.hu/NKNS_uj/layout/NKNS_layout.pdf]

UNESCO (2002/2003): Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában. Riótól Johannesburgig: Egy évtizednyi elkötelezett munka tanulságai. Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda – Magyar UNESCO Bizottság, Budapest. [URL: http://mkne.hu/konkomp/P2_Oktatas_a_fenntarhato_fejlodes_szolgalataban.pdf]

UNEP (2012) Climate change and lifestyle guidebook [URL: http://www.unep.org/pdf/YXC_CC_Single_Pages_230911.pdf] [

UNESCO (2012): Education for Sustainable Development Sourcebook. UNESCO, Párizs. [URL: http://unesdoc.unesco.org/images/0021/002163/216383e.pdf] [URL: http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/unesco_oktatas_a_fenntarthato_fejlodes_szolgalataban_0.pdf]

Vida Gábor (2012): Honnan hová Homo? Az Antropocén korszak gondjai. Semmelweis Kiadó, Budapest.

http://mkne.hu/NKNS_uj/layout/NKNS_layout.pdf

http://mkne.hu/konkomp/P2_Oktatas_a_fenntarhato_fejlodes_szolgalataban.pdf

http://www.unep.org/pdf/YXC_CC_Single_Pages_230911.pdf

http://unesdoc.unesco.org/images/0021/002163/216383e.pdf

http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/unesco_oktatas_a_fenntarthato_fejlodes_szolgalataban_0.pdf

http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/unesco_oktatas_a_fenntarthato_fejlodes_szolgalataban_0.pdf

56. Szakmai gyakorlat

Cél

A gyakorlat célja, hogy a hallgatók a kisgyermekek fejlődésével és az ezt támogató neveléssel kapcsolatos elméleti tudásukra alapozva a koragyermekkori intézményes nevelés egy adott színterén kutatói és/vagy alkalmazói feladatokat lássanak el. A gyakorlatkövető kurzus célja, hogy segítsen a hallgatók gyakorlaton szerzett tapasztalatainak értelmezésében, feldolgozásában; megsokszorozásában a horizontális tanulás révén. Járuljon hozzá az önreflexiós képesség fejlődéséhez. Tanulási eredmények, kompetenciák tudás:

Ismeri a tevékenységét meghatározó jogi és szakmai dokumentumok strukturális és tartalmi követelményeit. Tájékozott szakmájához kapcsolódó kompetenciákról.


Érti az online kommunikáció fontosságát, ismeri a modern kommunikáció tereit, lehetőségeit.

Tisztában van a neveléstudomány és határtudományai legújabb kutatási eredményeivel, a – kisgyermek neveléssel kapcsolatos – releváns pedagógiai innovációkkal; ezeket kritikusan elemzi, értelmezi.

képesség:

Képes a szakmáját meghatározó dokumentumokat véleményezni, értékelni, intézményi szintű dokumentumokat összeállítani.


Differenciáltan és adaptívan kommunikál szakmai közegben, és pedagógiai szituációkban, szakmai kommunikációs helyzeteket irányít, moderál.




Képes egy adott probléma több szempontú elemzésére, ami a reális helyzetértelmezést és a konkrét szituációkban történő hatékony alternatív megoldásokat is lehetővé teszi.

Össze tudja hasonlítani a kutatási eredményeket a pedagógiai gyakorlattal. attitűd:





Elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés terén, törekszik a szakmáját, szakterületét érintő kérdések folyamatos követésére, ezért különösen nyitott az új szakmai eredmények

megismerésére, munkájában való hasznosítására és azok értékelésére. autonómia, felelősségvállalás:



Tartalom


A család és a gyermekintézmény kapcsolatának támogatása o Átmenetek a kisgyermek életében (megfigyelés és interjúk szülőkkel, pedagógusokkal,

pedagógiai programok elemzése a témával kapcsolatos elemekről) Az intézménybe kerülés pszichés hatásai a kisgyermekre és a családra. (család-bölcsőde; bölcsőde – óvoda; óvoda –iskola)

o Az intézményi környezet megfigyelése és elemzése a gyermekek és családjaik igényeihez. Az alkalmazkodással kapcsolatos elemek megjelenése az intézményi dokumentumokban és/vagy a napi munkában. (igények feltérképezése, stratégiák kidolgozása)

o Szülők nevelési elveinek megismerése, és/vagy tanácsadás tervezése (esettanulmány, interjú, megfigyelés)

o Konfliktusok és kezelési stratégiák (főleg megfigyeléses módszer) Milyen konfliktusok adódnak a következő kapcsolatokban: gyerek-gyerek; gyerek-szülő, szülő-szülő, pedagógus-gyerek, pedagógus-szülő. Ezek okainak elemzése/osztályozása, megoldási, kezelési példák, stratégiák, pedagógusok konfliktuskezelési stratégiáinak feltárása elemzése.

A gyerekek fejlődésének sajátosságai – a fejlődés befolyásolása fejlesztő programokkal; o Gyermekek fejlődésének elemzése (Elsősorban esettanulmány módszer) Egy gyerek,

vagy egy gyerekcsoport, vagy egy intézményen belüli különböző életkorú gyerekek fejlődésének összehasonlítása/elemzése egy kiválasztott terület szerint.

o Fejlesztő programok és ezek hatása a gyermekek fejlődésére (esettanulmány, vagy dokumentumelemzés) Egy intézményben szervezett egyéni és/vagy csoportos fejlesztések és ezek hatásának elemzése megfigyelés és dokumentumok alapján.

Együttműködés a sajtos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek fejlődésének támogatásában (partnerek: családtagok, szülői közösség, háziorvos, védőnő, fejlesztő pedagógus gyógypedagógus, szociális munkás)

o A sajátos nevelési igényű gyerekek integrációjával, a sajátos nevelési igény felismerésével és a megfelelő ellátáshoz biztosított pedagógiai eljárásokkal kapcsolatos elemek megjelenése az intézményi dokumentációkban.

o Sajátos nevelési igényű kisgyermekek az intézményekben. Integráltan nevelt kisgyermekek életének megfigyelése, kapcsolatainak megfigyelése, a közösség hatásának elemzése a gyermek fejlődésére. Az intézményi környezet elemzése a sikeres integráció és/vagy diagnózis szempontjából. A sajátos nevelési igényű gyerekek ellátását, fejlesztését biztosító szakemberek munkájának megfigyelése, interjúk, stb. és a tapasztaltak elemzése a kisgyermek diagnózisa alapján.

o A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált nevelése az óvodában/iskolában. Egy kisgyermek helyzete alakulásának nyomon követése a probléma észlelésétől a diagnózis felállításáig. A szükséges fejlesztések beépülése az integráló közösség napi életébe.


Nappali tagozaton 8 héten át heti egy nap (8 óra) egy adott intézményben –– a hallgató saját végzettségéhez és kutatási programjához kapcsolódó gyakorlati munka

Esti tagozaton – 4 alkalommal egy adott intézményben (lehetséges saját munkahelyén is) – a hallgató saját végzettségéhez és kutatási programjához kapcsolódó gyakorlati munka

A gyakorlati tapasztalatok rögzítése, s azok felhasználása a gyakorlatkövető szemináriumon

Egy választott téma feldolgozásához anyaggyűjtés kvalitatív és kvantitatív módszerek felhasználásával

szakirodalmi tájékozódás;

információk gyűjtése hazai és nemzetközi adatbázisokból a neveléstudomány és a releváns társdiszciplínák köréből;

adatok és tapasztalatok elemzése, reflektív értelmezése;

tanulmány készítése.

Bekapcsolódás a gyakorlati hely funkciójából adódó feladatok végzésébe.

A gyakorlatkövető szemináriumon a tapasztalatok értelmezése, rendezése. Páros szelektív napló készítése.


64 óra (esti tagozaton 32 óra) tervezett egyéni terepmunka, szisztematikus megfigyelés és adatgyűjtés; részvétel intézményi feladatokban.

konzultáció

megbeszélés, tisztázó, kiegészítő magyarázat


Követelmények

a gyakorlat megtervezése, a terv egyeztetése a gyakorlati képzést segítő és ellenőrző oktatóval

egyeztetés a külső színtér munkahelyi vezetőivel és valamennyi érintett személlyel

terepmunka

beszámoló összeállítása és megvitatása a gyakorlatkísérő szemináriumon, tervek készítése a problémák megoldására, ezek megvitatása

szakmailag korrekt tanulmány/portfólió/esettanulmány elkészítése (mintegy 20-40000 karakter terjedelemben),

a tanulmány/portfólió/esettanulmány bemutatása (a gyakorlatot záró szakmai napon)

aktív részvétel a gyakorlatkövető szemináriumon;

a páros reflektív napló határidőre történő leadása. Értékelés módja

gyakorlati jegy + írásbeli szöveges értékelés

a terepen dolgozó mentor is értékeli a hallgató munkáját szövegesen, írásban Értékelés szempontjai

a gyakorlati feladatok tervezésének és végrehajtásának színvonala;

a tevékenység és elemzésének szakmai tartalma;

a közös munkában való közreműködés: megbízhatóság, pontosság, az elméleti megalapozottság megjelenése, érdeklődés, nyitottság, udvariasság, kollegialitás.

a választott feladat megoldása: o a feldolgozás megfelelő elméleti megalapozása;

o a valóság megismeréséhez alkalmazott módszerek szakszerű alkalmazása; o a szaknyelv pontos használata; o a produktum megfelelő strukturálása; o a kifejtés empirikus megalapozottsága; o az eredmények diszkussziója.

a szemináriumi megbeszéléseken való konstruktív részvétel;

a páros reflektív napló műfaji sajátosságainak érvényesítése a beadott munkába.

Irodalom

Brock, I. (2012): Frühpädagogische Fachkräfte und Eltern – Psychodynamische Aspekte dr Zusammenarbeit. Deutsches Jugendinstitut e.V., München. [URL: http://www.dji.de/index.php?id=1226&L=1&type=250&print=1]

Budai István (2009): Az interprofesszionális együttműködés és a szociális munka. Esély, 20. 5. sz. 83–114.

Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. [URL: www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia]

Fröhlich-Gildhoff, K. (2013): Die Zusammenarbeit von pädagogischen Fachkräften und Eltern im Feld der frühkindlichen Bildung, Betreuung und Erziehung. Bildungsforschung, 10. 1. sz. 11–25. [URL: http://bildungsforschung.org/index.php/bildungsforschung/article/view/159/pdf_4]


Gregull, Elisabeth (2012): Diversität und Kindheit. Frühkindliche Bildung, Vielfalt und Inklusion. Heinrich Böll Stiftung, Berlin. [URL: https://www.boell.de/sites/default/files/2012-09-Diversitaet-Kindheit.pdf]

Horányi Annabella és Kósáné Ormai Vera (2006): Mi, pedagógusok – Kérdések önmagunkhoz. Flaccus Kiadó, Budapest.

Hunyady Györgyné (2011): Konfliktusok az iskolában. In: Bábosik István, Borosán Lívia, Hunyady Györgyné, M Nádasi Mária és Schaffhauser Franz (szerk.): Pedagógia az iskolában. A szociális életképesség megalapozása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 220–246.

Hunyady Györgyné és M.Nádasi Mária (2014): Az iskolakép változatai és változásai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.


Kósáné Ormai Vera (2015): A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében. Eötvös Kiadó, Budapest.

Kőpatakiné Mészáros Mária (2004): Közben felnő egy elfogadó nemzedék. Új Pedagógiai Szemle, 54. 2. sz. 34–48. [URL: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00079/2004-02-be-Kopatakine-Kozben.html]

Lannert Judit és Szekszárdi Júlia (2015): Miért nem érti egymást a szülő és a pedagógus? Iskolakultúra, 25. 1. sz. 15–34.

M. Nádasi Mária (2012): Adaptivitás az oktatásban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Seidman, I. (2002): Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Kutatás-módszertani kiskönyvtár. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.



Szivák Judit (2010): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Geniusz könyvek, Budapest.

http://www.dji.de/index.php?id=1226&L=1&type=250&print=1

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia

https://translate.googleusercontent.com/translate_c?depth=1&hl=hu&prev=search&rurl=translate.google.hu&sl=de&u=http://bildungsforschung.org/index.php/bildungsforschung/article/view/159/pdf_4&usg=ALkJrhj_J842HDE4Z7gtKPYUTyUMgzmxGg

https://www.boell.de/sites/default/files/2012-09-Diversitaet-Kindheit.pdf

https://www.boell.de/sites/default/files/2012-09-Diversitaet-Kindheit.pdf

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00079/2004-02-be-Kopatakine-Kozben.html

http://epa.oszk.hu/00000/00035/00079/2004-02-be-Kopatakine-Kozben.html

Vass Éva (2015): Szülő-pedagógus kapcsolat a sérült gyermekért. Magiszter, 13. 4. sz. 80–84. [URL: http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2015/osz/11vassserultgyermek80_84.pdf]

http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2015/osz/11vassserultgyermek80_84.pdf