aki "doktor" akar lenni ... avagy doktorjelöltek publikációs teljesítményének...

AVAGY DOKTORJELÖLTEK PUBLIKÁCIÓS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A HAZAI NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁKBAN

Aki "doktor" akar lenni ...

Fehér Péter Aknai Dóra Orsolya

XIV. Pedagógiai Értékelési Konferencia Szeged, 2016. április 21- 23.

Neveléstudományi doktori iskolák Magyarországon

ELTE PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola

Szegedi Tudományegyetem BTK, Neveléstudományi Doktori Iskola

Debreceni Egyetem BTK, Humán Tudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem BTK, Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola

Eszterházy Károly Főiskola, Neveléstudományi Doktori Iskola (akkreditáció folyamatban)


ELTE PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola

Publikációs követelmények: A kutatási tevékenység keretében a doktorandusznak a képzési idő

alatt legalább három publikációt kell elkészítenie, ebből egyet a disszertációja témájából. A témába tartozó publikációk tekintetében a doktori iskola működési szabályzata a három publikáció keretén belül egynél többet is előírhat.

Az elkészült publikációkat

meg kell jelentetni szakmai tudományos folyóiratban vagy könyvkiadónál, melyek jegyzékét az illetékes doktori program állítja össze és teszi hozzáférhetővé, vagy

konferencián be kell mutatni előadás vagy poszter formájában, vagy

a doktori iskola honlapján kell közzétenni, az iskola által meghatározott feltételek mellett.

Forrás: http://www.doktori.hu/pfile.php?menuid=0&index=0 151. oldal 20. §


http://www.doktori.hu/pfile.php?menuid=0&index=0

SZTE BTK, Neveléstudományi Doktori Iskola

A publikációk (3. pont) tekintetében a Neveléstudományi Doktori Iskola követelménye A védés előtt a jelöltnek legalább öt saját tudományos eredményeket tartalmazó közleménnyel kell rendelkeznie.

Ezek között lennie kell legalább egy

a) bírálati eljárást működtető folyóiratban megjelent tanulmánynak, vagy országos kiadónál megjelent, lektorált könyvfejezetnek,

b) külföldön, világnyelven megjelent lektorált tanulmánynak vagy könyvfejezetnek, ennek hiányában az eredmények két lektorált nemzetközi konferencián való bemutatásának.

Forrás: http://www.edu.u-szeged.hu/phd/?q=hu/tanulmanyi-es-vizsgarend


http://www.edu.u-szeged.hu/phd/?q=hu/tanulmanyi-es-vizsgarend







DE BTK, Humán Tudományok Doktori Iskola

A doktori fokozatszerzésig a doktoranduszoknak minimum öt nívós, hazai és nemzetközi folyóiratban és/vagy lektorált kötetben közzétett publikációt kell összegyűjteniük. Alapvető elvárás, hogy a közlemények az egyes tudomány- és kutatási területekhez illeszkedő folyóiratokban kerüljenek publikálásra.

A Neveléstudományi programban az öt publikáció egyikének az Educatio, a Magyar Pedagógia, a Hungarian Educational Research Journal (HERJ) vagy a kutatási iránynak megfelelő impakt faktorral rendelkező nemzetközi folyóiratban kell megjelennie, s további publikációk elhelyezhetők az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága által felsorolt folyóiratok bármelyikében vagy lehetnek lektorált könyvfejezetek,

tanulmányok.

Forrás: A Humán Tudományok Doktori Iskola minőségbiztosítási terve, http://doktori.hu


PE BTK, Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola

„önálló tudományos munkásság bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon…” (BTK Kari Doktori Szabályzat)


Kutatás célja

Annak vizsgálata, hogy

milyen mértékben különböznek a doktori iskolák publikációs követelményei?

milyen publikációs teljesítményre ítélik oda a fokozatot a doktori iskolák a jelölteknek?


Minta bemutatása

A szükséges adatokat a doktori.hu és az MTMT adatbázisaiból szereztük be. (A doktori védések adatai 2006-tól állnak rendelkezésre a doktori adatbázisban, és 2015 végéig vizsgáltuk ezeket.)

A mintába az ELTE-ről 147, az SZTE-ről 35, a DE-ről 38, a PTE-ről 33 védés adatait (elsősorban, de nem kizárólag a jelölt tézisfüzetére támaszkodva) vontuk be. (Bizonyos doktori iskolák esetében számos hiányosságot tapasztaltunk, magyar vagy angol nyelvű tézisfüzetek, akár teljes disszertációk is elérhetetlenek voltak.)


Alkalmazott módszerek

A kutatásban a leíró statisztikán kívül szakirodalmi elemzést, illetve kis mértékben dokumentum-elemzést is végeztünk, amennyiben egyes tézisfüzeteket részletesen áttekintettünk. A kvantitatív adatgyűjtés kiterjedt a magyar és idegen nyelvű neveléstudományi folyóiratokban megjelent tanulmányokra, konferencia előadásokra, egyéb tanulmányokra, illetve külön a legjelentősebb hazai konferenciákon (ONK, PÉK) való részvételre is.

A vizsgálat során abból indultunk ki, hogy a szabályozás szerint "A doktorandusznak új, eredeti tudományos eredmények létrehozásával kell azt bizonyítania, hogy alkalmas a tudományos pályára. A doktorandusz tevékenységének, ... kutatásainak lehetőségét a doktori iskola hivatott biztosítani." Az új eredmények közreadásának helyei pedig elsősorban a fentiekben jelzett fórumok lehetnek.


Fokozatszerzések 2006 óta

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Összesen: Átlag: Szórás: Min: Max:

ELTE 36 37 26 25 22 20 22 19 16 223 24,78 7,29 16 37

SZTE 1 0 6 6 4 4 5 6 4 36 4,00 2,18 0 6

PTE 3 5 3 5 8 2 4 7 37 4,63 2,07 2 8

DE 10 7 6 2 5 4 4 5 3 8 54 5,40 2,41 2 10


Eredményességi mutató


(Az adatok forrása: doktori.hu)

Hazai konferencia részvételek


Hazai konferenciák


Publikáció magyar szaklapokban


Kruskal-Wallis ANOVA - chi-square=20.8034 df=3 p<0.0001


Publikáció magyar szaklapokban


Eredmények 5.


Kruskal-Wallis ANOVA – chi-square=1.027 df=3 p=0.7947 NEM SZIGNIFIKÁNS!

Eredmények 6.




Eredmények 7.


Eredmények 8.


Hiányosságok


Összegzés

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy mind a követelményekben, mind azok (valódi) teljesítésében rendkívül nagy különbségek mutatkoznak az egyes műhelyek közt (és ezáltal vélhetően a megszerzett fokozatok minőségében is). Kérdés, vajon magyarázhatja-e ezt a különböző kutatási műhelyek irányultsága?

Bölcsészparadigma vs. természettudományos paradigma? (Kozma Tamás, 2013)

A publikációs követelmények tekintetében a legszigorúbb az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskolája, a többi iskolák tekintetében jelentős szórás tapasztalható.


A doktori képzés új rendszere

Az Országgyűlés 2015. december 1-i ülésnapján fogadta el az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvényt

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításával a doktori képzés rendszere 2016. szeptember 1-től átalakul.

A legfontosabb változások a következők: A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni, A képzési idő nyolc félév. A doktori képzés két szakaszból áll: az első négy félév a "képzési és kutatási", a

második a "kutatási és disszertációs" szakasz. A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és

disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.

A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését.

Publikációs követelmények ???



Köszönjük a figyelmet!

[email protected]

[email protected]

mailto:[email protected]






