Méntele, 1979. augusztus 17. 5

Emlékezés Péter Lajosra

Ma 80 éve, 1899. augusztus 17-cii született Szegeden a tizenkét gyermekes család negyedik gyermekeként Pé-ter Lajos, a szegedi munkás-mozgalom kiemelkedő sze-mélyisége. _ A MÁV.páiya-munkás apa és a mosónő anya a négy elemi elvégzése után a Szegedi Kenderfonó-gyárba adta dolgozni a 12 éves fiút, ahol kitanulta a gépszövő szakmát és lett ki-váló tömlőszövő munkássá.

A szorgalmas. szerény munkásra hamar felfigyeltek a munkásmozgalom résztve-vői. Így lett tagja 1922-ben a Textilmunkások Szakszer-vezetének. Eleinte az üzemi szervezetben dolgozott, ké-sőbb, 1928-tól 1945-ig a vá-rosi szakszervezeti vezető-ségnek ls tagja volt. Az 1922-ben lezajlott munkabe-szüntetésben éppúgy részt vett, mint az 1923. februári és márciusi sztrájkokban. Az 1924. februári és júniust sztrájkokban nemcsak a szakszervezet, hanem már az MSZDP tagjaként vett részt, az MSZDP-ben tevé-kenykedő ellenzéklek cso-portját erősítve. Az MSZDP-nek 1944. októberéig volt tagja. Szeged felszabadulá-sát kővetően belépett az MKP tagjai közé.

Az ellenforradalmi rend-szer 25 éve alatt ott talál-juk az MSZDP minden kam-pányában: országgyűlési és községi választások alkalmá-val agitációs tevékenységet fejtett ki, részt vett az MSZDP által évente szerve-zett Népszava előfizető-gyűjtő akcióban. Mozgalmi életének fő területe azon-ban a Textilmunkások Szak-szervezete maradt, A Hor-thy-korszakban az egyes üze-mekben nem csupán egy szakmai szövetség tagjai te-vékenykedtek. A Szegedi Kenderfonógyárban is a tex-tilmunkások csoportja mel-lett igen erős volt a vasaso-ké. Fontos mozgalmi feladat volt tehát a gyárban tevé-kenykedő szervezett munká-sok közötti kapcsolat kiépí-tése, hogy « közös érdeke-kért vállvetve küzdhessenek. Péter Lajosnak nagy szere-pe volt abban, hogy a gyár-ban a textilesek és a vasa-sok Igen jól együttműködtek. Különösen fontos volt • ez sztrájkok Idején, az egyes szociális követelések érvé-nyesítése céljából.

Az 1920-as évek közepén a Szegedi Kenderfonógyér RT., amely Szeged legna-gyobb üzeme volt, jelentősen fejlődött és nagy áruforgal-mat bonyolított le. Ennek volt köszönhető, hogy — más szakmáktól eltérően — a textilmunkások közül ke . vesén voltak munkanélküli-ek. Ugyanakkor a munkáso-kat 9 és fél órás munkaidő után túlmunkára kötelezték, 6 a legkisebb vétségért, pél-dául néhány perc késésért pénzbírsággal sújtották. Az amúgy is egészségtelen mun-kát végző emberek helyzetét durva bánásmóddal súlyos-bították. Semmilyen egész-ségügyi és szociális beren-dezkedés nem állt a mun-kások rendelkezésére. A ha-mu alatt izzó parázs elemi erővel lángolt fel 1928. ok-tóber 12-én. A Szegedi Ken-derfonógyár munkássága hét

hétig tartó sztrájkjával von-ta magára a város, az or-szág figyelmét, A sztrájkot a vasmunkások kezdemé-nyezték, 25 százalékos bér-emelést követeltek, Hamaro-san csatlakozott hozzájuk a gyár egész munkássága. A sztrájk november 26-án 5 százalékos béremeléssel ért véget. A sztrájk az anyagi helyzet némi javulását ered-ményezte, korlátozta a túl-órázást, a pénzbírságokat. Mindez a sztrájkot vezető baloldali ellenzékieknek volt köszönhető. Közéjük tarto-zott Péter Lajos is.

A fasizmus nemzetközi előretörése, a magyarorszá-gi fasizmus totálissá alakítá-sára való törekvés ideién, 1932—36. között Péter La-jost az üzem szervezett dol-gozói, valamint a Textiles Szakszervezet szegedi cso-portja képviselőjeként dele-gálták az OTI választmá-nyába. Itt nem csupán a textilesek, hanem valameny-nyi szakszervezetbe tömö-rült dolgozó képviselőjeként harcolt a kormány fasizálási törekvései, a munkásjogok csorbítása ellen.

Az első üzemi tanács 1944. októberében a Szegedi Ken-derfonógyár RT-ben alakult meg. Itt alakult meg az MKP első üzemi szervezete is 1945. január 10-én. Mind-kettőnek alapító tagja volt Péter Lajos is.

Az üzemi tanácsban vég-zett munka Péter Lajos fel-szabadulás utáni tevékenysé-gének kiemelkedő állomása. Az üzemi tanács fő felada-tának a termelés megindítá-sát, a dolgozók élet- és mun-kalehetőségének biztosítá-sát tartotta. Péter Lajos 1944-től 1948-ig dolgozott az üzemi tanácsban. Ezen kí-vül részt vett a választási agitáclóban, falujáráson, és minden, az MKP által szer-vezett nagyobb akcióban. 1948, és 1930. között a Nagy-szegedi Pártbizottság inst-ruktoraként végzett — a na-pi gyári munkája után — mozgalmi munkát, 1950-től 1954-lg a Kenderfonógyár egyik alapszervezetének ve-zetőségi tagjaként dolgozott. Ezekben az években már erősen romlott a látása. Emiatt főként az üzemi tár-sadalmi tevékenységben vett részt. 1934-ben elvesztette a szeme vlláeát. Emiatt mind a gyári, mind a társadalmi munkát abba kellett hagv-nia. ám a párt- és társadal-mi életet továbbra ls figye-lemmel kísérte Testvérei út. ján, akiket ő Ismertetett meg a mozgalmi munkával, tálékozódott szűkebb pát-riáin, Szeged ipazgalmi éle-téről,

Munkája megbecsüléséről tanúskodnak kitüntetései, 1054-ben Munka Érdemér-met, 1964-ben Munka Ér-demrend bronz fokozatot, 1968-ban Szocialista Hazáért Érdemrendet, 1070-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát vette át.

A szegedi munkásmozga-lom hűséges katonája 1973, április 27.én hunvt el. Sze-rénysége, józan élete. ki-emelkedő mozgalmi és köz-életi tevékenysége példát adó.

Dr, ürdögh Piroska egyetemi docens

Új magyar filmek a szegedi mozikban

Az őszi szezonban több új magyar filmet mutatnak be a szegedi mozik. Szeptem-berben Bácskal-Lauró Ist-ván Mese habbal című tra-gikomédiája és Kézdl Ko-vács Zsolt filmje, A kedves szomszéd kerül közönségeié. Októberben lesz Gyarmathy Lívia legújabb alkotásának, a Minden szerdán című

filmnek a premierje. Nagy várakozás előzi meg októ-ber 4-én és 11-én megjelenő két új Janesó-fllm — Ma-gyar rapszódia, Allegro Bar-baro — szegedi premierjót, A Szabadság mozi szeptem-berben és októherben ehhez kapcsolódva sorozatvetitésen bemutatja Jancsó Miklós ed-digi valamennyi filmalkotá-sát

S Z E G E D I

ÜNNEPI HETEK Szegedi Építőipari Na-

pok, Kiállítások: Építettük Csongrád megyében, az If-júsági Házban naponta 10 és 18 óra között; Szeged az ezredfordulón, a Móra Fe-renc Múzeum földszinti dísztermében; Magánlakás-építés — korszerű építési anyagok, a Marx téri ipari vásárcsarnok M pavilonjá-ban, naponta 10 és 18 óra között; Panelos építés, a Technika Házában naponta 10 és 18 óra között: Kor-szerű lakás- cs lakberen-dezés. Bemutató a Felsővá-ros 204, sz. épület I. és II. szintjén, mindennap 10-től este 8 óráig; Számítógép a korszerű vállalati Irányí-tás szolgálatában, a DÉLÉP székházában, naponta 10-től 18 óráig: üveg az épí-tészeiben: építésügyi film-bemutató a Technika Há-zában, ma délután 4 órá-tól.

Elfért János fotókiállítá-sa a Bartók Béla Művelő-dési Központban, naponta 10 és 18 óra között.

Fotóklubok IS. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban,

mindennap 10-től 18 órá-ig-

A • szegedi műgyűj tők klubjának ötödik kiállítása a Juhász Gyulg Művelő-dési Központban, naponta 10 «• 18 öra közéit.

XX. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Kép-tárában.

Perez János Munkácsy-díjas ötvösművész kiállí-tása a Gulácsy Lajos Te-remben, délelőtt fél 10 és este fl óra között.

Szentlrmai Zoltán szob-rászművész tárlata a Köz-művelődési Palota kupo-lá jában.

Képek a Tiszáról. Hor-váth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása a szőregl Tömörkény István Művelődési Házban. dél-után 3—7-Ig.

A Solar alkotócsoport fo-tókiállítása a dorozsmai Pe-tőfi Sándor Művelődési Házban.

Az örök Tisza. A Somo-gyi-könyvtár kiállítása a könyvtár olvasótermében. Megtekinthető naponta 10 ós 19 óra között.

I f j . Lele József néprajzi gyűj teménye Tápén (Vártó u, 4,), mogtokinthető dél-után 2 és 6 óra között.

A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállí tásai: Hunok, avarok, magvaroki Lues-gyflj temény: Épülő Szeged; Kőolaj és Földgáz; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok ós •viseletek; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és ko-vácsmesterség 200 éve; Mó-ra-emlékszoba; A szegedi várban „Tűzön-vizen ke-resztül él Szeged" — kiál-lítás a szegedi nagy árvíz 100 éves évfordulójára.

A város kapujában

Telt ház a kempingben

Van, aki kerékpárra l érkezik

Nonstop camping: hirdeti a tábla az E5-ös út Buda-pest felől Szegedre „érkező" szakaszában, a város egyik kapujában. Ladák, Polskik, Citroenek, Mercedesek, fé-keznek, s kanyarodnak a le-járathoz. A Szegedet meg-látogató, avagy útba ejtő hazai és külföldi turisták .jó része itt szerzi első benyo-másait a városról, ezért nem mindegy, hogy milyen fo-gadtatásra talál.

Nos, a sorompó felnyitva, s mivel képzeletbeli látoga-tásra invitáljuk olvasóinkat, kl-ki válasszon járművet magának — gördüljünk be

A Koldamov testvérpár

Kraszimlra, vagyis Gergána

A főszereplők száma: kettő. A főszereplők neve: egy. Il-letve majdnem, a különbség mindössze egyetlen betű. Először azt hittem, házaspár alakítja Rajcsev: A szépség forrása című balettjében Ger-ganát és Nikolát, a két tra-gikua sorsú szerelmest, akik-nek végzete székely nép-balladák, Vagy még inkább, stílusosan közelítve, a Nagy László fordította bolgár folk-iórkincs darabjainak hangu-latát idézi. Ám megtudtam: a bolgár nyelvhasználatban nem szokás ilyen -a-vég-hangzós módon fölvenni az asszonynak fér je nevét. Te-hát mi marad t? Két testvér eleveníti meg a Szlavejkov költeménye a lapján írott ba-lett fő alakjai t . Szinte egy-más nevét, s egymást is megduplázva: Kraszlmira Koldamova és Petr Kolda-mov.

— Elég szokatlan, hogy testvérpár a főszereplő ket-tős,..

— Az utóbbi négy-öt évben gyakran táncoltunk együtt, Ez a helyzet próbákon in-kább nehézségeket j e l en t . . .

—. Hogyhogy? — Testvérek vagyunk, ter-

mészetesen nagyon szeretjük egymást, de a vérségi kap-csolat alapján kölcsönösen többet is követelünk egymás-tól. így a munkában olykor

Pctr, azaz Nikola

vehemensebbek vagyunk egy-mással, mint másokkal. Rá-adásul ehhez mindkettőnk-nek joga is van. Az Izgalom ls, a „háborúság" is dupla! Viszont előadáson, a színpa-don már csak segítséget, előnyt jelent mindez,

— Azt már tudjuk, mit jelent két testvérnek két fő-szerepet táncolni együtt. Egyébként hogyan mutatkoz-nának be Koldamovék?

Gergána, azaz Krasztmira veszi át a szót.

— Először vagyunk Ma. gyarországon, a megismerke-dés tehát szintén kölcsönös, bár sokat tudunk a magyar balettművészetről, figyelem-mel'kisérjük a Bulgáriába

látogató magyar szólistákat, együtteseket. Nagyra értékel-jük tudásukat. Mindketten Bulgáriában tanultunk, jó-magam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy húszéves korom óta főszere-peket táncolhatok, Mit mond-hatnók még magunkról? Mindenkitől szívesen tanu-lunk mindig, igyekszünk mindabból meríteni, ami igé-nyes a művészetben, Hiszen ha egy profi ezt mondja, hogy ő már mindent tud, „kész", akkor nagyon gyor-san lépjen le a színpadról, örökre.

önök nlszont éppen a Dóm térire lépnek föl,

— A szépség forrása nem igazán folklórdarab, legföl-jebb folklorisztikus — tűnő-dik el Koldamov, — Szege-den a Jellegzetes bolgár nem-zeti karakter, bolgár hangu-lat dominál majd, népünk nehéz történelmi idejéből. Szeretjük ezt a balettet, tet-szik a zene is, s még valami: teljes a bizalmunk a ko-reográfiában. Gergána fel-adatától sokban különbözik az enyém, Elég nehéz is. Még mindig keresem a meg-felelő megoldást a csakis szerelmére koncentráló és .a többi táncos felé is „kinyíló" figura között, A mű volta-képpen Gergánáról szól. Ni-kola csak kiegészítője, közre-működésével tárul fel igazá-ból és teljes mértékben a női karakter. Ráadásul ez az első balett, amelyben ennvlr© lírai szerepet kell alakíta-nom , . ,

Domonkos László

A szófiai balett fogadása A Szegedi Szabadtéri Játékokon vendégszereplő Szófiai

Állami Akadémiai Opera- és Balettszínház balett-társulatá-nak tiszteletére adott fogadást tegnap délelőtt a Hág! étte-remben dr. Perjést László, a Csongrád megyei tanács el-nöke. Az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizott-ságainak, valamint a két tanácsnak nevében köszöntötte a Játékrk történetében először Szegedre.lntogatott teljes bol-gár társulatot, és sok sikert kívánt a holnapi bemutatkozá-sukhoz. A bolgár művészek nevében Vera Kiróva művé-szed vezető mondott pohárköszöntőt, A fogadáson ott volt Mars-o Markov, a Szófiai Balett igazgatója, valamint dr. Kotnócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá-nak első titkára, Török József, a városi pártbizottság első titkára és Papp Gyula, a városi tanács elnöke is.

kocsinkkal mi ig. A Szeged Tourist égisze alatt műkö-dő kemping, a hozzátartozó moteUel, 7 és fél hektár fü-ves, fás területen kapott helyet. Nemzetközi mércé-vel mérve is a legjobb — legtisztább és legkényelme-sebb autóstáborok közé tar-tozik. Ezért aztán nem cso-da, hogy a megyében meg-szálló hazai és külföldi ven-dégek jelentős része évről évre a szegedi kempinget, illetve motelt választja át-meneti lakóhelyül. E meg-állapítást számokkal ls iga-zolhatjuk. Tavaly 279 ezer 081, köztük 130 ezer 117 Ide-gen szállt meg a megye szál-lodáiban, moteljeiben, kollé-giumaiban és így tovább. Több mint százezren, tehát a vendégek Jó egyharmada a szegedi kempingben tábo-rozott le.

A fák között 000 sátornak jut hely, a motelben 400-an lakhatnak egy időben. Most, látogatásunk idején, telt ház van, S noha az idei esztendő forgalmát bemutató statisz-tika még nem készült — nem készülhetett el —, bátran mondhatjuk: a kem-ping e szezonban ls rekor-dot javított. A vendégek a világ szinte valamennyi nem-zetét képviselik; svédekkel, arabokkal, afrikaiakkal csak-úgy találkozhatunk itt, mint belgákkal, Új-Zélandból vagy Chiléből érkezőkkel. Üdül itt a katari olajsejkségból két fivér, aki népes családjával már „őslakója" a kemping-nek, hiszen három hete, hogy felállították a sátrat. Egy nyugatnémet nászutas házas-pár nyolc hete lakója az egyik bungalónak.

Esténként, amikor új ven-dégek érkeznek, s ki-ki ké-szülődik a lefekvéshez, bá-beli a zűrzavar. A hangok-ból leginkább lengyel sza-vakat lehet kiszűrni; hiszen a kemping és a motel 1700 lakójából jelenleg 900 len-gyel nemzetiségű.

Ahol ilyen sok nyelven beszélnek a vendégek, ott a vendéglátóknál is nélkülöz-hetetlen a nyelvtudás. A 39 tagú személyzetből többen beszélnek idegen nyelveket. • a nyolc portás mindegyike három-négy, egyikük tizen-egy nyelvben otthonos. Se-gítségükkel a soknyelvű ven-dégkönyvben is eligazodha-tunk. A bejegyzések közül most idézzünk föl egyet, az NSZK-beli Lips Heinz so-ralt! „Hetedmagammal há-rom hetet töltöttem Itt, Jól éreztük magunkat, kellemes amiékekkel távozunk. Azon-ban — ne vegyék rosszné-ven e megjegyzést — hiá-nyoljuk, hogy nincs Úszóme-dence. nincs sportolásra al-kalmas hely. Legalább egy teniszpályát kialakíthatná-nak! Itt-tartózkodásunk so-rán a Kempingcsárdában csak háromszor kaptunk he- \ lyet, az ételekben akkor sem igen válogathattunk . . ."

Hasonló mondatokat a ven-dégkönyvben több helyütt olvashattunk. Az észrevéte-lek a kemping fejlesztéséhez akár útmutatóul is szolgái, ha tnak . . . L. Zs.