r

ESIGAZGATAS

XXXV. evfolyam 10. szdm • 1985. oktdber

ARA: 22 FORINT

J

XXXV. évfolyam 10. szám O 1985. október"`--..._

ÁRA: 22 FORINT

J

XXXV. évfolyam 10. szcim Q I935. okrciber"“--..._

ARA: 22 FORINT

ALLAM ES IGAZGATAS

TARTALOMJEGYZEK

Az elso tanacsyalasztas evfordulojara — — — — — — — — — — 865Dr. Daldnyi Ldszlo: A telepulesek fejlodesenek iranyitasat megalapozo ku-

tatasok eredmenyei, tapasztalatai — — — — — — — — — — 870Dr. Hollo Andrds: Az iigyeszi altalanos felligyeletrol jelen- es jovoidoben — 881Dr. Kolldth Gyorgy: Hozzaszolas Madarasz Tibor: Az intezeti onallosag es

az allamigazgatas cimu irashoz — — — — — — — — — — — 890Dr. Prugberger Tamds—Dr. Torok Gdbor: A fizeteskeptelensegi jog reform-

is ole> _ - _ _ - - - - Qf)9J C* C1C . , , *2VJ^j

Dr. Stipta Istvdn: Varmegyei reformkoncepciok az 1870:XLII. tc. kepviselo-hazi vitajaban — — — — — — — — — — — — — — — 910

Dr. Kiss Gyorgy: Nehany eljarasi jogintezmenyiink egysegesitesenek jovojerol 918

FORUM

Dr. Molndr Istvdn: A hatosagi munka szinvonalat befolyasolo tenyezok — —Zsiga Ferenc: Kiskoru meghallgatasa gyamiigyi eljarasban — — — — —Dr. Harcsa Jdnos—Balogh Pal: A tarsadalmi tulajdon serelmere elkovetett

szabalysertesi iigyek — — — — — — — — — — — — — 941Dr. Torok Gdbor: Vita a szanalasi eljarasok tapasztalatairol — — — — 94GDr. Csuth Sdndor: Az informatika oktatasa az allamigazgatasban — — — 948

JOGALKALMAZAS KERDESEI _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 9 5 1

KONYV- ES FOLYOIRATSZEMLE — _ _ _ _ — — _ — _ _ 952

BIBLIOGRAFIA _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 9 5 6

Elofizetcsi dlj fel evre: 132,— Ft, egasz 6vre: 264,— Ft, egyes sz£m Sra: 22,— Ft. Megjclenikhavonkent.

A Szerkeszte Bizottsag elnSke: DR. PAPP LAJOS; f6szerkeszt5: DR. FONYO GYULA. Szer-kesztSseg: Bp. V., Kossutti L. t6r 1—3. 1357. Telefon: 120-600. Kiadja a Lapkiad6 Vallalat,

Bp. VII., Lenin krt. 9—11. 1973. Telefon: 221-285, levelcim: Bp. Pf. 223. 1906.Felelos kiad6: SIKLOSI NORBERT, a Lapkiado Vallalat vezerigazgatoja

Terjeszti a Magyar Pasta. Elotizetheto barmely hirlapkezbesito postahivatalnal, a Posta hir-lapiizleteiben es a Hirlapelofizetesi 6s Lapellatasi Irodanal (HELIR) Budapest V.. Jozsef nadorter 1. 1900 kozvetleniil vagy postautalvanyon, valamint atutalassal a HELIR 215—96 162 penz-

forgalmi jelzoszamra.

HU ISSN 0324—7171

35.2557/20-10 — Zrinyi Nyomda, Budapest. Felelos vezeto: Vag6 Sandorne vezerigazgat6

ÁLLAM ÉS IGAZGATÁS

TARTALÜMJEGYEEK.

Az elsó tanaesválasztás evfaróulójara - - - - - - - - - -DT. Dalóayi Lószló: A települések fejlódesenek irányítását rnegalapezó ku-

tatásai-E eredményei, tapasztalatai - - J « - -1 ---DT. Halló András: Az ügyészi általanas feliigzveletról jelen- es jüvóirióben -DT. Kallótlt György: I-Inzzászólás Madarász Tiller: Az intézeti ónállóság es

az állanıigazgatás eintii irashazDr. Praglzıerger Tamas-DT. Tórólt Góbar: A Íizeteskeptelensági jeg referrn-

ja Elë . ..._ .L . . ' _ _ _Dr. Stipta István: Vánnegyei refarnıltaneap-:ióla az 1aTIIl:1<ILII. te. kápviseló-

házi vitájában _- --- «- LJ -- -_ - _ - F- -- -Dr. Kiss György: Néhány eljárási jagintázmánvünk egvságesitásénel-: jóvójóról

FÓRUM

Dr. Malnóf Istaón: A hatósági munka szinvenalát befalyásaló ténvezók -- -Zsiga Ferenc: Kisl-tarú meghallgatása gvámügvi eljárásban - -Dr. Harcsa Jónlas-Balaah. Pal: A társarialrai tulajóen serelmere elkóvetett

szal:-álysertási ügyek ~ L--Dr. Tórók Góbar: vita a szanálási eljárásalt tapasztalatairól - - - --DT. Csata Sander: Az inferrnatika ektatása az államigazgatáshan -~ -- -

JÜGALKALMAZÁS KÉRDÉSEI - - -- -

KÜNYV- ÉS FÜLYŰIRATSZEMLE -_ - - - -

BIBLIÜGRÁFIA -- -- - - -- -- --- -- -- f- - -

E55

HTÜE31

BHD

HÜE

fllüHIS

923935

941946943

95 1

952

955

Elóflzetesi dij :lel evre: 132.- Ft. egesz évre: zfi-i~,- Ft, egyes szám ára: 22,- Ft. Megjeleniknavnnlztent.

A Ezerlteazte Eizattzag elntilse: DR. PAPP LAJOS; fűszer]-tesztó: DR. FÜNYÜ GYULA. Szar-kesztóseg: Ep. ".?... iíassatlı L. ter t-B. 1351. Teleten: lzll-Bell. Eiaója a Lapkiadó Vállalat.

Ep. VII.. Lenin krt. 9-Il. IEEE. Teleient 221-EEE, leveleím: Bp. Pf. E23. Iiillfi.-Ü ÜRBERT L ki :le 'váll l t vezérigazgatójaFelelós kiadó: SIK1.. SI l'~l . a ap a aa

Terjezzti a Magyar Peeta. Elıãtizethatıfi tııárrnely njı-lapl-:eznesita paztanivataınal, a Pas-ta nir-lapilzleteiben es a Hírlapelűílzatesi és La1:ıe1.latáei Ireclánál ll-IELIHJ Budapest V.. József nárlerter 1. lellll' 1-tezvetlentll vagy pastautalványan, valamint átutalással a I-l.ELl2Et zl5-ea ifiz penz-

íargalmi jelzószárnra.

HU ISBN 11321-'ı'l'I1

s5.zsaT,fse-le - Eriıtsfi I~lz.famda_ Budapest. Felalós vezeló: vágó Eánaerne vezérigazgató

DR. STIPTA ISTVAN

Varmegyei reformkoncepciokaz 1870.XLIL tc.kepviselohazi vitajaban

I. A Koztdrvenyhatosdgok rendezeserol szolo 1870: XLII tc. letrejotte(A dualizmuskori torvenyhozasi mechanizmus vazlata}

1. A kiegyezesi torvenyek biztositotta kozjogi alapon a kozigazgatasi rendszerujjaszervezesere is lehetoseg nyilt. A kormanyzo Deak-parti kabinet hamar tapasztal-ta a bei'so igazgatas atalakitasanak sziiksegszeruseget is, hiszen a meglevo allam-gepezet, kiilonosen a helyi szervek a legszolidabb tarsadalmi-gazdsagi reform sikeretsem tettek lehetove. A varmegyek nagy resze raadasul — zilalt anyagi helyzete miattes megfelelo szakemberek hijan — lenyegeben alkalmatlan volt az allami es a helyikozfelaclatok vitelere. Pedig az Andrassy kormanynak sziiksege volt a megyekre:az allamhaztartas kronikus penzhiannyal kuszkodott, a miniszteriumi hivataliapparatus jelentosebb fejlesztesere, uj teruleti es helyi allami szervek letrehoza-sara gondolni sem lehetett. Egy celszeruen veghezvitt reform utan viszont a he-lyi torvenyhatosagokat alkalmasnak valtek a kozponti feladatok egy reszenek veg-rehajtasara is. A szorult gazdasagi helyzetben ujra felvetodott a megyei haziadobevezetesenek terve, vele egyiitt az onkormanyzat fenntartasanak sziiksegessege.

A torvenyhozasnak azonban nem csupan racionalizalnia kellett a helyhatosagiszervezetet, hanem meg kellett teremteni a ,,megye es a kormany kozotti kiegyezest"is. Az osztrak—magyar ,,kulonalkut" ellenzo hazai es emigrans politikusok nagy re-sze ugyanis termeszetes szovets^gest talalt az egykori municipiumokban. Minden al-kalmat megragadtak annak bizonyitasasra, hogy a regi megyei jogok egy reszet. kiilo-nosen a kormannyal szemben ervenyesitheto vis inertiae jogat, mint alkotmanybizto-sitekot tovabbra is fenn kell tartani. A varmegyei reformot idegenkedve varta jo-szcrevel minden regi varmegyei neveltetesu politikus es ellensegesen fogadtak az eg-zisztenciajukban erintett helyi erdekeltek is. A nemzetisegiek zome ekkor meg csupana teruleti onkormanyzat szelesitesere torekedett, de igy is szembekeriilt a centralizalohajlamu varmegyei reformkoncepcioval. A torvenyjavaslat kepviselohazi vitaja ezertelenk orszagos erdeklodes mellett zajlott.

2. Az 1869. aprilis 20-ra osszehivott orszaggyules tronbeszedeben a torvenyhozotestulet egyik legfontosabb feladatakent a megyei igazgaids dtfogo reformja szerepelt.A Deak-partnak a varmegyek rendezese nemcsak fontos, hanem rendkiviil siirgos isvolt. Az 1867-tol uralmon levo ,,reformparti" kabinet egyetlen valamirevalo belszer-vezeti reformot sem tudott meg keresztiilvinni. A biraskodasi reformrol szolo torvenyvegrehajtasa is kesett. Ilyen koriilmenyek kozott Rajner Pal belugyminiszter, TothVilmos allamtitkar es Nehrebeczky Sdndor osztalytanacsos nem is gondo'lt az idot-:ablo ,,k6zvelemenykutatasra": a miniszteriumi tervezet a nyilvanossag kizarasaval,sebteben kesziilt el. Az ellenzeki sajto buzditasa nyoman a parlamenti vita alatt sza-mos, a rendezest ellenzo, tiltakozo tartalmu felirat, modositasi javaslat erkezett be azorszaggyuleshez1.

1 Az l_869-ik evi april 20-dikara hirdetett Orszaggyules Nyomtatvanyai. Kepviselohaz.Naplo (Tovabbiakban: KN). X. kotet. 4. old. A beadott 141 kerveny koziil 105 tiltakozott ajavaslat ellen. A tiltakoz6 feiiratok kozul 18-at torvenyhatosag, negyet kozseg. hatot les-tiilet adott be. Maganosok 77 kervenyt nyiljtottak be, amelyen osszesen 13 100 alairas sze-repelt. A megyek egyebkent 1867-t6l szamos rendezesi javaslatot keszitettek. Ezekrfil resz-ietesebben irtam a Jogtort6neti Tanulmanyok V. kotet^ben ,,Megyei elk6pzclesek a torvenj--hatosagok rendezeserSl (1867—1868)".

910

D33.. STIPTA ISTVÁN

Vármegyei refornıkoncepcíókaz 1870.XLII. tc.képviselöházi Vitájában

I. A Köztörvényhatósagok -readezésérói szóló 1870: XLII tc. létrejötte(A dua'lizmuskori törvényhozási mecharıizrnus vázlaia)

1. A kiegyezési törvények biztosította közjogi alapon a közigazgatási rendszerújjászervezésére is lehetőség nyílt. A kormányzó Deák-párti kabinet hamar tapasztal-ta a belsö igazgatás átalakításának szükségszerúségét is, hiszen a meglevö állam-gépezet, különösen a helyi szervek a legszolídabb társadalmi-gazdsági reform sikerétsem tették lehetõvé. A vármegyék nagy része ráadásul - zilált anyagi helyzete miattés mefieleló szakemberek híján - lényegében alkalmatlan volt az állami és a helyiközfeladatok vitelére. Pedig az Andrássy kormánynak szüksége volt a megyékre:az államháztartás krónikus pénzhiánnyal küszködött, a minisztériurni hivataliapparátus jelentősebb fejlesztésére, új területi és helyi állami szervek létrehozá-sára gondolni sem lehetett. Egy célszerűen véghezvitt reform után viszont a he-iyi tórvényhatóságokat alkalmasnak vélték a központi feladatok egy részének vég-rehajtására is. A szorult gazdasági helyzetben újra felvetódött a megyei háziadóbevezetésének terve, vele együtt az önkormányzat fenntartásának szükségessége.

A törvényhozásnak azonban nem csupán racionalizálnia kellett a helyhatóságiszervezetet, hanem meg kellett teremteni a ,,megye és a kormány közötti kiegyezést"is. Az osztrák-magyar ,,kiilönalkul;" ellenzö hazai és emigráns politikusok nagy ré-sze ugyanis természetes szövetségest talált az egykori rnunicipiumokhan. Minden al-kalmat tnegragadtak annak bizonyításásra, hogy a régi megyei jogok egy részét, külö-nösen a kormánnyal szemben érvénymithetö ois inertiae jogát, mint alkotmánybizto-sítékot továbbra is fenn kell tartani. A vármegyei reformot idegenkedve várta jó-szerével minden régi vármegyei neveltetésű politikus és ellenségesen fogadták az eg-zisztenciájuklzıan érintett helyi érdekeltek is. A nemzetiséglek zöme ekkor még csupána területi önkormányzat szélesitésére törekedett, de így is szembekeriilt a centralizáléhajlamú vármegyei reformkoncepcióval. A törvényjavaslat képviselóházi vitája ezértélénk országos érdeklődés mellett zajlott.

2. Az 1869. április 20-ra összehívott országgyűlés trónbeszédében a törvényhozótestület egyik legfontosabb feladataként a megyei igazgatás átfogó reformja szerepelt.A Deák-pártnak a vármegyék rendezése nemcsak fontos. hanem rendkívül sürgós isvolt. Az 1867-től uralmon lévő „reformpárti” kabinet egyetlen valamirevaló belszer-vezeti reformot sem tudott még keresztülvinni. A bíráskodási reformról szóló törvényvégrehajtása is késett. Ilyen körülmények között Rainer Pál belügyminiszter, TóthVilmos államtitkár és Nem-ebeczky Sándor osztálytanácsos nem is gondolt az idöt-rabló ,,közvé1eménykutatásra": a minisztériumi tervezet a nyilvánosság kizárásával,sebtében készült el. Az ellenzéki sajtó buzdítása nyomán a parlamenti vita alatt szá-mos, a rendezést ellenző, tiltakozó tartalmú felirat, módosítási javaslat érkezett be azországgyüléshezl.

iAz ıslis-ik évi ápril 20-dikára hirdetett Országgyűlés Nyorntatványai. I-tépviselöház.Napló Ffovábbiakban: KN). X. kötet. á. old. A beadott lál kérvény közül 105 tiltakozott ajavaslat ellen. A tiltakozó feliratok közül 18-at törvényhatóság, négyet község, hatot tes-tület adott be. Magenosok 77 kérvényt nyújtottak be. amelyen összesen 13 illtl aláírás sze-repelt. A megyék egyébként 1861-töl számos rendezési javaslatot készítettek. Ezekröl rész-letesebben írtam a .Togtörténeti Tanulmányok V. kötetében „Megyei elképzelések a törvény-hatóságok rendezéséröl [1867-1öfiBl".

910

VARMEGYEI REFORMKONCEPCIOK AZ 1870:XLII. TC. VITAjABAN

A tervezetet a belugyminiszter 1870. aprilis 28-an terjesztette a kepviselohaz ele.Az indokolas is csak kesobb kesziilt el; majus 16-an ismerhettek meg a kepviselok2.A kepviselohaz a tervezetet napirendre tuzte, javaslatta nyilvanitotta, majd kiadtaaz osztalyoknak megvitatasra. Ezek — meglehetosen keves — eszreveteliiket ismertet-tek a kozponti bizottsaggal, amely — Perczel Bela eloado altal — 1870. junius 25-ena kepviselok plenuma elott jelentest tett. Ezen a napon kezdodott a javaslat felettialtalanos vita, amely Julius 16-ig, tizennegy iilesen at tartott. A reszletes, szakaszon-kenti vita meg tiz napig huzodott. A harmadszori felolvasas utan. az 1870. Julius 26-iszavazassal a kepviselohaz elfogadta a javaslat vegleges szoveget. A torvenyjavaslatotr.zonnal atkiildtek a forendi hdznak, amely azt a szokottnal gyorsabban targyalva.1870. Julius 31-en valtoztatasi inditvany nelkiil kiildte vissza a kepviselohaznak.A kiraly a vegleges szoveget mar masnap szentesitette, majd 1870. augusztus 2-ana kepviselohaz, 3-an a forendi haz 18702 XLII. tc.-kent kihirdette.

3. A kormanypart biztos parlamenti tobbsege tudaban igyekezett gyorsan tul-jutni a parlamenti vitan. Az ellenzek mindket, parlamenten beliili partcsoportosulasaazonban ugy velte, hogy — mivei a javaslat nem kapott megfelelo nyilvanossagot— a kepviselok kotelessege annak hibaira ramutatni. A miniszteriumi szabalyozas-tervezet szamos ponton lehetoseget is adott a kritikara; a targy a benne levo politi-kum miatt alkalmas volt a partfelfogasok iiktoztetesere is. A felszolalok fejtegeteseitolvasva kideriil: a korszak vezeto reform-politikusai — azonos elvi alaprol is — rend-kiviil eltero modon ertelmeztek a kozjogi atalakulast, a parlamentarizmust altalaban,ennek hazai alkalmazhatpsagat kulonosen.

A kormany javaslataval szemben negy inditvanyt nyujtottak be. Simonyi Lajosbaro javasolta, hogy a targyat vegyek le a napirendrol, es az oszi iilesszak ele ter-jesszek be. Indokolasa szerint a tervezet nyrlvanossagra hozatala ota keves ido telt el:a sajto sem tudta teljes reszletesseggel allaspontjat kifejteni. Kiilonben is, hangoztatta.a legfontosabb torvenyjavaslatot nem lenne szabad nyarra kitiizni, amikor a kepvise-lok nagy reszet az aratasi munkak e'lfoglaljak. A kepviselohaz tobbsege elvetette eztaz inditvanyt. A kormanyparti kepviselok a helyi igazgatas rendezeset halaszthatat-lannak tartottak. Enelkiil a birosagi reform keresztiilvitelet es a koltsegvetes ossze-allitasat lehetetlennek tartottak3. Elekes Gyorgy azt javasolta, hogy a megye'k rende-zeset a Kiralyfb'ldi szasz autonomia megsziintetese utan kell elkezdeni. Lenyegebentehat ez az inditvany is a targyalas elhalasztasara iranyult; sorsa is azonos lett azelozovel.

Az ellenzeki partok nem talaltak kozos alapot a kormanyjavaslat elleneben.Tisza Kdlmdn a balkozep, Ldszlo Imre a 48-as part neveben elt a megyerendezesrevonatkozo elleninditvannyal.

Az altalanos es reszletes vitaban egyebkent osszesen 135 kepviselo szolalt fel,a parlamenti naplo — a kormany tagjainak beszedeivel egyutt — osszesen 309 hozza-szolast tartalmaz. A torvenyhozasi mechanizmus ekkor meg ,,vitakozpontu" volt, azelokeszitesre kevesebb gondot forditottak. A parlamenti vita hangneme fokozatosanelesedett, a targyalas menete a parlamenti jatekszabalyok, szokasok reszbeni alaku-latlansaga miatt tobbszb'r megakadt.

A tanacskozas elso heteben a javaslat mellett es ellen szolok a hdzszabalyok elo-irasai szerint egymast felvaltva mondtak beszedeiket. Kesobb azonban a kormanypart— latva az ellenzek obstrukcios (,,tulbeszelesi") szandekat — szonokait visszaleptette.Az altalanos vita ket utolso iilesen kizarolag az ellenzeki kepviselok beszeltek. Mi-utan a hazszabalyok a targyalashoz legalabb 100 kepviselo jelenletet irtak elo, a tiin-tetoen tavolmarado kormanyparti honatyakat a baloldaliak a terembol valo kivonu-lassal kenyszeritettek szonokaik meghallgatasara.

A vita Mocsonyi Sdndor baloldali roman kepviselo felszolalasa hatasara vetteles fordulatot. Addig az ellenpartok szonokai javareszt csupan a javaslat .,szakmai'-"hianyossagait boncolgattak; a roman kepviselo beszedeben keriilt felszinre a kozigaz-gatasi rendezes (virilizmus reven tervezett) nemzetisegellenes oldala. A Deak-partszonokai egyre fasultabban mentegettek koncepciojukat, mignem Hoffmann Pal — ajobboldal koreben nagy felhaborodast kivaltva — megtamadta partja javaslatat. Az

2 Csizmadia Ancior: A magyar kozigazgatas fejlodesi a XVIII. szazadtol a tanacsrencl-szer letrejotteig. Bp. 1967., 119. old. A tervezet szovege: 1869—72. 6vi Orszaggyul6s Nyomtat-vanyai. Kepviselohaz. Iromanyok. V.k. 455, 456. szamok

3 KN. IX. kotet. 14. old. Mathe Gabor: A magyar burzsoa igazsagszolgaltatasi szer-vezet kialakulasa 1867—1975. Bp. 1982. 52. old.

911

VÁRMEGEEI HEFÜFIMHÜNCEFCIÜEC .flılö llŠ'?Il:1'^'ILlI. TC. UITAJAEAN

A tervezetet a belügyminiszter 1ll'i'll. április 23-án terjesztette a képviselöház elé.Az indokolás is csak késöbb készült el; május lfi-án ismerhették meg a képviselöki.A képviselöház a tervezetet napirendre tüzte, javasllattá nyilvánította, majd kiadtaaz osztályoknak megvitatásra. Ezek - megleiietösen kevés - észrevételüket ismertet-ték a központi bizottsággal, amely - Perczel Béla elöadö által - IBTD. június 25-éna képviselök plénuma elött jelentést tett. Ezen a napon kezdődött a javaslat felettiáltalános vita, amely július lfi-ig, tizennégy ülésen át tartott. A részletes, szakaszon-kénti vita még tíz napig húzödott. A harmadszori felolvasás után, az llfiü. július 25.-iszavazással a képviselöház elfogadta a javaslat végleges szövegét. A törvényjavaslatotazonnal átküldték a förenrli háznak, amely azt a szokottnál gyorsabban tárgyalva.1Eıi'o. július 31-én változtatást indítvány nélkül küldte vissza a képviselöházrıak.A király a végleges szöveget már másnap szentesítette, majd 1S'lll. augusztus 2-ána képviselöház, 3-án a förendi ház ISTÜE XLII. ic.-ként kihirdette.

3. A kormánypárt biztos parlamenti többsége tudában igyekezett gyorsan túl-jutni a parlamenti vitán. Az ellenzék mindkét, parlamenten belüli pártcsoportosulásaazonban úgy vélte, hogy - mivel a javaslat nem kapott megfelelö nyilvánosságot- a képviselök kötelessége annak hibáira rámutatni. A minisztériumi szabályozás-tervezet számos ponton lehetöséget is adott a kritikára; a tárgy a benne Ievö politi-kum miatt alkalmas volt a pártfelfogások üktöztetésére is. A felszúlalok fejtegetéseitolvasva kiderül: a korszak vezetö reform-politikusai -- azonos elvi alaprél is - rend-kívül eltérö modon értelmezték a közjogi átalakulást, a parlamentarizmust általában,ennek hazai alkalmazhatúságát különösen.

A kormány javaslatával szemben négf indítványt nyújtottak be. Simonyi Lajosbáro javasolta, hogy a tárgyat vegyék le a napirendröl, és az öszi ülésszak élé ter-jesszék be. Intlokolása szerint a tervezet nyilvánosságra hozatala ota kevés idö telt el:a sajtö sem tudta teljes részletességgel álláspontját kifejteni. Különben is, hangoztatta,a legfontosabb törvényjavaslatot nem lenne szabad nyárra kitüzni, amikor a képvise-lök nagy részét az aratási munkák elfoglalják. A képviselöház többsége elvetette eztaz inditványt. A kormánypárti képviselök a helyi igazgatás rendezését halaszthatat-lannak tartották. Enélkül a bírosági reform keresztülvitelét és a költségvetés össze-állitását lehetetlennek tartottákë. Elekes György azt javasolta, hogy a megyék rende_zését a Hirályföldi szász autonémia megszüntetése után kell elkezdeni. Lényegébentehát ez az indítvány is a tárgyalás elhalasztására irányult; sorsa is azonos lett azelözövel.

Az ellenzéki pá1`tok nem találtak közös alapot a kormányjavaslat ellenében.Tisza Kálmán a balközép, László lntre a 43-as párt nevében élt a megerendezésrevonatkozó ellenindítvánnyal.

Az általános és részletes vitában egyébként összesen 135 képviselő szúlalt fel,a parlamenti naplö - a kormány tagjainak beszédeivel együtt -- összesen 3139 hozzá-szolást tartalmaz. A törvényhozási-mechanizmus ekkor még ,,vitaközpontű“ volt, azelökészitésre kevesebb gondot fordítottak. A parlamenti vita hangneme fokozatosanélesedett, a tárgyalás menete a parlamenti játékszabályok, szokások részbeni alaku-latlansága miatt többször megakadt.

A tanácskozás elsö hetében a javaslat mellett és ellen szölok a házszabályok elö-irásal szerint egymást felváltva mondták beszédeiket. Késõbb azonban a kormánypárt- látva az ellenzék obstrukciös {,.tÚ.lbeszélési"] szándékát - szönokait visszaléptette.Az általános vita két utolsú ülésén kizárölag az ellenzéki képviselök beszéltek. Mi-után a házszabályok a tárgyaláshoz legalább IÜÜ képvíselö jelenlétét írták elö, a tün-tetöen távolmaradú kormánypárti honatyákat a baloldaıliak a teremböl valo kivonu-lással kényszerítették szönokaik meghallgatására.

A vita Mocscnjfi Sándor baloldali román képviselö felszélalása hatására vettéles fordulatot. Addig az ellenpártok szönokai javarészt csupán a javaslat „szakmai”hiányosságait boncolgatták; a román képviselö beszédében került felszínre a közigaz-gatási rendezés ljvirilizmus révén tervezett] nemzetiségellenes oldala. A Deák-pártszúnokai egyre fásultabban mentegették koncepciöjukat, mígnem Hoffmann Pril - ajobboldal körében nagy felháborodást kiváltva - megtámadta pártja javaslatát. Az

z Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás íejlödési a Il-W111. századtöl a tanácsrend-szer létrejöttéíg. Ep. 1551., 115. old. A tervezeft szövege: iáfiá-iz. évi Országgyűlés Nyomtat-várıyai. Hépviselöház. Irományok. "'i.?'.k. -155, 455. számok

s I-t2l~l. IH. kötet. 14. old. Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szer-vezet kialakulása itt?-1915. Bp. 1952. ãz. old.

911

DR. STIPTA ISTVAN

altalanos szavazast kozvetleniil megelozo eset precedens jellegetol felve AndrdssyGyuldek partkerdesse tettek az eloterjesztes elfogadasat, sot a miniszterelnok az alta-lanos vita vegen a targyat kabinetkerdesse nyilvanitva allasat kb'totte a megyeren-dezes iigyehez4.

A reszletes vita soran az ellenzek fokent a megyei hataskor bovitesere, a viriliz-mus kiiktatasara torekedett. Jellemzo, hogy a megyek hataskoret targyalo szakasz-hoz harom modositvanyt adtak be 6s 28 kepviselo fejtette ki az allaspontjat. A par-lamenti tobbseg csak nehany kisebb jelentosegu, foleg a tagjaitol jovo inditvanyt f o-gadott el. A kepviselohaz 403 igazolt tagjabol az altalanos vitaban 203-an, a veglegesszavazaskor 150-en tamogattak a kormany eloterjesztes£t. A javaslat ellen eloszor 145,majd 101 kepviselo foglalt allast. A szavazas eredmenye tiikrozi az akkori parlamentieroviszonyokat5.

II. A torvenyjavaslat es az ellenzeki pdrtcsoportok megyekepe

1. A kormany kezdetben csak az elkeriilhetetlen valtoztatasokat kivanta bevezet-ni. A fokozatos reformfolyamat soran eloszor a miniszteriumok es a megyek kozottiviszonyt szandekozta szabalyozni, nem titkoltan a centralizmus alapjan. A javaslatmasik kozponti eleme a megyei testiiletek megfelelo atalakitasa, vegezetiil hatarozotttorekves erzodik a helyi iigyek vitelere es az allami feladatok kb'zvetitesere alkalmastisztviseloi kvalifikacio bevezetesere. A kozsegek reformjat, a torvenyhatosagok terti-leti rendezeset a kivaltsagos teriiletek megsziinteteset a kormany halaszthatonakvelte.

A beterjesztett torvenyjavaslat a megyeket olyan helyhatosagoknak tekintette,amelyek ugyan a kormany rendeleteit kotelesek vegrehajtani, de helyi iigyeiket 6n-alloan intezhetik. A kormany erdekeit a foispan kepviselte, aki a helyi testiiletekelnoki jogat, a fontosabb tisztsegviselok kijelclesi lehetoseget, a torvenyhatosag teve-kenysege feletti feltigyeleti es ellenorzesi jogosultsagot is megkapta.

A parlamenti vitaban az ellenzek egyik kifogasa eppen a tulzottnak velt centrali-zdcio volt. Rajner Pal beliigyniiniszter azt fejtegette. hogy ..a legszabadabb alkotmd-nyos allamokban" sines ez maskeppen. A peldakent felsorolt orszagok (Belgium, Po-roszorszag) kozott azert koztarsasagokat nem emlitett. Kepviselotarsa ugyan felhoztaUSA, Anglia es Svajc peldajat, de meresz logikaval ezen orszagok alkotmanyat cent-ralistanak minositette0. Toth Vilmos a belugyminiszterium allamtitkara tett egy te-tova kiserletet arra is, hogy a foispani jogkort a regi dignitasbol vezesse le. Ez azonsikertelen probalkozasok egyike volt, amely a javaslatot tortenelmi alapon allonakkivanta feltiintetni.

A centra'lizaciot nemcsak a modern kozigazgatas altalaban, hanem hazank ,,sajat-sagos viszonyai" is indokoljak — fejtegette a miniszteri indokolas. Kautz Gyula vila-gosabban fogalmazott: a megyei jogok hangsulyozasa" reank magyarokra nezve egye-nesen halalt hozhato szethuzast es politikai centrifugalizmust szulne".7 A homaiyoscelzast aztan kesobb reszleteztek is: az allam erdeke eros kozponti apparatust ige-nyel, hiszen a ,,legutobbi valasztasokon sokan communisztikus agrar-mozgalmakat"inditottak es egyebkent is csak eros parlamenti kormany tudja a ,,nemzetisegi torzsal-kodasokat" megakadalj^ozni.8 A centralizmus, illetve a megyeknek meghagyando jo-gok merteke teren azonban nem volt teljes. egyseg a Deak-parton beliil sem. JusthJozsef a foispan tisztviselo-kijelolesi jogat megszorithatonak tartotta es igenyelte akormany helyi tisztviseloje felelossegrevonasanak — a javaslatbol kifelejtett — sza-balyozasat is. Pulszky Ferenc, aki nem akarta, hogy a ,,kormany a megye adminiszt-raciojaba vegyiiljon", egyenesen karosnak nevezte a varosok alarendeleset a ,,nempolgari" foispanoknak.0

4 Hoffmann Pal felszolalasa KN. IX. 302. gr. Andrsasy Gyula nyilatkozatai IX. 260. old.X. 60. old. Mocsonyi Sandor IX. 98. old.

5 T6th Endre: Mocsary Lajos elete 6s politikai palyakezdete (1826—1974). Bp. 1967. 157.old. 20. jegyzet. Magyarorszag tort^nete 1848—1890. 2. kotet. Bp. 1979. 824. old.

6 Rajner Pal KN. IX. 44, Szirmay Ferenc KN. IX. 85. old.7 Kautz Gyula KN. IX. 205. old.8 Bethlen jSnos KN. IX. 78., 80. old. A foldosztdsi fgeretekkel va!6 ,,communisztikus

iranyu" izgatas allft61ag az 1869. marcius 18—19-i dunapataji valasztasokon tort6nt. RuszolyJ6zsef: A valasztasi bfraskodas Magyarorszagon 1848/1948. Bp. 1980. 129. old.

9 Just J6zsef KN. IX. 224. Pulszky Ferenc KN. IX. 245—248. old.

912

DB. STIPTA. ISTVÁN

általános szavazást közvetlenül megelőző eset precedens jellegétől félve AndrássyGynlúélc pártkérdéssé tették az előterjesztés elfogadását, sőt a miniszterelnök az álta-lános vita végén a tárgyat kabinetkérdéssé nyilvánítva állását kötötte a megyeren-dezés ügyéhezé.

A részletes oita során az ellenzék fõként a megyei hatáskör bővítésére, a viriliz-mus kiiktatására törekedett. Jellemző, hogy a megyék hatáskörét tárgyaló szakasz-hoz három mődosítványt adtak be és 28 képviselő fejtette ki az álláspontját. A par-lamenti többség csak néhány kisebb jelentőségű, főleg a tagjaitól jövö inditványt fo-gadott el. A képviselőház 403 igazolt tagjáből az általános vitában 203-an, a véglegesszavazáskor 150-en támogatták a kormány elõterjesztését. A javaslat ellen elöször 145,majd 101 képviselő foglalt állást. A szavazás eredménye az akkori parlamentieröviszonyokatiă

II. A törvényjavaslat és az ellenzéki partcsoportok megyeképe

1. A kormány kezdetben csak az elkerülhetetlen változtatásokat kívánta bevezet-ní. A fokozatos reformfolyamat során elöször a minisztériumok és a megyék közöttiviszonyt szándékozta szabályozni, nem titkoltan a centralizmus alapján. A javaslatmásik központi eleme a megyei testületek megfelelő átalakítása, végezetül határozotttörekvés érződik a helyi ügyek vitelére és az állami feladatok közvetítésére alkalmastisztviselői kvalifikáció bevezetésére. A községek reforrnját, a törvényhatöságok terü-leti rendezését a kiváltságos területek megszüntetését a kormány halaszthatőnakvélte.

A beterjesztett törvényjavaslat a megyéket olyan helyhatúságoknak tekintette,amelyek ugyan a kormány rendeleteit kötelesek végrehajtani, de helyi ügyeiket ön-állőan intézhetík. A kormány érdekeit a főispán képviselte, aki a helyi testületekelnöki jogát, a fontosabb tisztségviselők kijelölési lehetőségét, a törvényhatőság tevé-kenysége feletti felügyeleti és ellenőrzési jogosultságot is megkapta.

A parlamenti vitában az ellenzék egyik klfogása éppen a túlzottnak oélt centrali-záciő volt. Rainer Pál belügyminiszter azt fejtegette, hogy legszabadabb alkotmá-nyos államokban” sincs ez másképpen. A példaként felsorolt országok (Belgium, Po-roszország) között azért köztársaságokat nem emlitett. Képviselőtársa ugyan felhoztaUSA, Anglia és Svájc példáját, de merész logikával ezen országok alkotmányát cent-ralistának minősítette'-*_ Toth Vilmos a belügymirıisztérium államtitkára tett egy té-tova kísérletet arra is, hogy a főispáni jogkört a régi dignitásbol vezesse le. Ez azonsikertelen prőbálkozások egyike volt, amely a javaslatot történelmi alapon állőnakkívánta feltüntetni.

A centralizáciot nemcsak a modern közigazgatás általában, hanem hazánk ,,saját-ságos viszonyai" is indokolják - Íejtegette a miniszteri indokolás. Kautz Gyula vilá-avfiëll?-“Dan fogalmazott: a megyei jogok hangsúlyozása" reánk magyarokra nézve egye-nesen halált hozható széthúzást és politikai centrifugalizmııst szülne”.7 A homályoscélzást aztán később részletezték is: az állam érdeke erős központi apparátust igé-nyel, hiszen a „legutobbi választásokon sokan communisztíkus agrár-mozgalmakat"indítottak és egyébként is csak erös parlamenti kormány tudja a „nemetiségi tormal-kodásokat" megakadályozni? A centralizmus, illetve a megyéknek meghagyandő jo-gok mértéke terén azonban nem volt teljes egység a Deák-párton belül sem. JnsthJózsef a főispán tisztviselő-kijelölési jogát Inegszorithatőnak tartotta és igényelte akormány helyi tisztviselője felelösségrevonásának - a javaslatból kifelejtett - sza-bályozását is. Pnlszlc-y Ferenc, aki nem akarta, hogy a „kormány a megye adminiszt-rációjába vegyüljön", egyenesen károsnak nevezte a városok alárendelését a ,,nempolgári" főispánoknakf-`Í'.ííıí

4 Hoffmann Pál felszólalása KN. IX. 302. gr. Andrsásy Gyula nyilatkozatai IX. zfitl. old.X. Eli. old. Moosonyi Sándor IX. 98. old.

5 Toth Endre: Moosáry Lajos élete és politikai pályakezdete {1B2Ei-1974). Bp. 1961. 151.old. zo. jegyzet. Magyarország története 1343-1890. 2. kötet. Bp. 1979. 324. old.

H Bajner Pál KN. IX. 44, Szirmay Ferenc KN. IX. 85. old.7 Kautz Gyula EN. IK. zûfi. old.B Bethlen János KN. IX. TB., B0. old. A fölrlosztási ígéretei-:kel valo ,,eommunisztikı.'ıs

irányú" izgatás állítólag az lltflá. március ill-19-i dunapataji választásokon történt. RuszolyJozsef: A választási biráskodás Magyarorszagon isililisıfl. Bp. 1980. izs. old.

ll Just Júzsef KN. IX. zsi. Pnlszky Ferenc ICN. IK. 245-248. old.

-sız

VARMEGYEI REFORMKONCEPCIOK AZ 1870:XLII. TC. VITAjABAN

A megyei kepviselotestiilet osszetetelere vonatkozo elkepzeles valtotta ki a leg-tb'bb ellenzest a felszolaldk kor6ben. A legtobb ad6t fizetSk bizottsagi tagsaga e!6z-meny nelkiili megoldas volt hazai alkotmanytortenetiinkben.10

A kormany kepviseloje ,,hazank sajatos viszonyaival" indokolta a nyers viriliz-mus (a legtobb adot fizetok automatikus bizottsagi tagsagi joganak) szukse'gesse'g6t.Rajner Pal csak ezaltal latta biztositottnak a ,,magasabb ertelmise'g es fiiggeltensegtulsulyat" a helyi testiiletekben. Toth Vilmos allamtitkar reszletezte minisztere al-laspontjat: a fiiggetlenseg posztultuma szerinte a vagyon. Az onkormanyzati felada-iokat csak azok kepesek ingyen ellatni, akik megfelelo anyagi lehetos^ggel rendel-keznek. A virilizmus biztositekot nyujt arra nezve is, hogy az ipar es kereskedelem— ,,korunknak ezen ket hatalmas tenyezoje" — bejusson a torvenyhatosagok termei-be. Ezzel az intezmennyel ki lehet kiiszobolni azt, hogy ,,orszaggyulesi partok alaku-lasa Uikrozodjon" a megyei bizottsagban: tehat biztositani lehet a kisebbsegek jogait.Az elozetes szamitasok szerint ezen a jogon Magyarorszagon 200, Erdelyben 100 ft eviegyenes adot fizetok keriilnenek be a megyei testiiletbe. Ez olyan kvalifikacio, ame-lyet minden tisztesseges ember megszerezhet maganak, velte az allamtitkar. Kerka-poly Kdroly szerint az iparos-kereskedS reteg csak nyerhet a virilizmussal, hiszenoket a videken tobbsegben levo foldbirtokosok ugysem valasztanak meg.

Az ellenzek 48-as alaprol is tamadta a virilizmust. Joggal hangsulyoztak, hogyaz 1848: XVI. tc. a megyei bizottmanyok ,,nepkepviseleti alapon" valo reformjat irtaelo. A mostani kormany eltert ettol az elvtol: ,,a kutyabort az adokonyvecskevel"akarta felcserelni. Nem tanuskodik kiilonos kegyeletrol tortenelmi vivmanyaik irantQT. Csdky Tivadar valasza. Szerinte ,,az 1848-ban nehany agitator vezerlete alatt azutzan folkialtas altal osszeallitott, 1861-ben >»meghalt« kiabalasok kozott onmagatkiegeszito megyei bizottsagok" inkabb kivaltsagosak, mint a tervbe vett virilis tes-tiilet. A virilizmus mellett szolva hangsulyozta is, hogy az a kozrendi haz reformja-nak tarsadalmi bazisakent is szolgalhat. A felsohazat egyesek mar ekkor varmegyeidelegatusokbol kivantak 6'sszeallitani.

A legtobb adot fizetok ketsegteleniil antidemokratikus rendszeret n6hany Deak-parti politikus nem is kivanta magyarazni. Simay Gergely szerint a szabadelvuseg,,elasticus" eszme, tehat belefer abba meg a virilizmus is. A haladas k6pviseloi nema legalsobb nepretegekben talalhatok — indokolt gr. Zichy Ndndor a jobboldal zajostetszesnyilvanitasa kozepette. Petrovay Akos a ,,teoriab61 kiindulva" nem vedelmez-hette a virilis szavazatot, de sziiksegesnek tartotta, mint a kozigazgatas garanciajat.

Trefort Agoston es Eotvos Jozsef felsz61alasaikban erezhetoen kedvteleniil vettekvedelmiikbe a korabbi elveikkel szoges ellentetben allo intezmenyt. Mindketten cen-zuskent ertelmeztek a virilizmust es azt fejtegettek, hogy ,,Svajc kivetelevel az onkor-manyzatot tisztan demokratikus alapon szervezni nem lehet" (Trefort) es a virilizmus-nak nines szabadsagellenes tendenciaja (Eotvos).

Andrassy Gyula a virilizmust nem nemzetisegi tekintetbol es nem azert tartottafontosnak, mert altala a kormany a hatalmat novelhetne. A magyarazata egyszerfi:a jovoben a megye maga dont sajat sziiks6gleteir61. A p^nziigyi kerdesekrol hatarozotestiiletben ezert a kozkoltsegek viseleseben legtobbet vallaloknak reszt kell venniiik.Kiss6 eliito volt a roviddel utdna felszolalo Perczel Be~la bizottsagi eloado nezete:szerinte ezzel az eszkozzel ki lehet zarni azt, hogy a bizottsagok alakitasanal ,,politikaicombinatidk, vagy vallasi vagy nemzetisegi tekintetek" tulzott befolyast nyernek.11

2. A balkozep Tisza Kalman altal jegyzett hatarozati javaslataban a kormany-parttdl egyes pontjaiban lenyegesen eltero megyekoncepciot vazolt fel. Az elkepzeles— nyilvanvaloan nem veletleniil — sok vonatkozasban azonos Tisza Kalmannak1865-ben irt rb'pirataban es a Magyar Sajt6 1862-es evfolyamanban mar kozreadottgondolataival.12

A torvenyhatosagok reformjat ez a part is szuksegesnek tartotta; elkepzeleseben

10 Sarl6s B61a: Kozigazgatas es hatalompolitika a dualizmus rendszereben. Bp. 1976.80—83. old. Csizmadia Andor i. m. 120. old.

11 A virilizmussal kapcsolatos allasfoglalasok a kormanyparti kepviselok r6szerol: Raj-ner Pal KN. IX. 44. T6th Vilmos KN. DC. 66. Kerkapoly Karoly KN. IX. 127. Csaky TivadarKN. IX. 258. Simay Gergely UN. IX. 289. Petrovay Akos KN. IX. 172. Trefort Agoston KN.IX. 165. Eotvos J6zsef KN. IX. 199. gr. Zichy Nandor KN. IX. 212. Andrassy Gyula KN. X.59. Perczel B<§la KN. X. 67.

12 Tisza Kalman: Parlamenti fele!5s kormany 6s megyei rendszer. Pest, 1865.

913

TFÁHMEGYEI REFÜRMKÜNCEPCIÜH AE 1B'l'|Él:HL`l'I. TC. VITAJABAN

A megyei képviselötestület összetételére vonatkozö elképzelés váltotta ki a leg-több ellenzést a felszéilaldk körében. A legtöbb adot fizeték bizottsági tagsága elöz-mény nélküli megoldás volt hazai alkutmánybörténetünkbenfifü

A kormány képviselöje „hazánk sajátos viszonyaival" indokolta a nyers oiriliz-flrus ta legtöbb adot iizetök automatikus bizottsági tagsági jogának) szükségességét.Bajner Pál csak ezáltal látta biztosítottnak a _.,n`ıagasabb értelmiség és függeltenségnilsúlyáti' a helyi testületekben. Toth Vilmos államtitkár részletezte minisztere ál-láspontját: a függetlenség posztultuma szerinte a vagyon. Az önkormányzati felada-tokat esek azok képesek ingyen ellátni, akik megfelelõ anyagi lehetöséggel rendel-keznek. A virilizmus biztosítékot nyújt arra nézve is, hogy az ipar és kereskedelem- „korunknak ezen két hatalmas tényezője" - bejusson a törvényhatöságok termei-be. Ezzel az intézménnyel ki lehet küszöbühıi azt, hogy „országgyülési pártok alaku-lása tükrözödjön" a megyei bizottságban: tehát biztosítani lehet a kisebbségek jogait.Az elözetes számítások szerint ezen a jogon Magyarország-on Ellü, Erdélyben lüü ft éviegyenes adöt fizetök kerülnének be a megyei testületbe. Ez olyan kvalifikáció, ame-lyet minden tisztességes ember megszerezhet magának, vélte az államtitkár. Kerka-poly Károly szerint az iparos-kereskedö réteg osak nyerhet a virilizmussal, hiszenöket a vidéken többségben lévő földbirtokosok úgysem választanak meg.

Az ellenzék és-as alapröl is támadta a virilizmust. .Ioggal hangsűlyozták, hogyaz 1843: X171. te. a megyei bizottmányok ,,népképviseleti alapon" valo reformját irtaelö. A mostani kormány eltért ettöl az elvtöl: ,,a kutyabört az adökönyveeskével"akarta feleserélni. Nem tanıiskodik különös kegfeletröl történelmi vivrnányaik irántgr. Csáky Tioodor válasza. Szerinte ,,az liláil-ban néhány agitátor vezérlete alatt azútzán fölkiáltás által összeállított, 1361-ben Hfmegiıalts kiabálások között önmagátkiegészítõ megyei bizotmágok" inkább kiváltságosak, mint a tervbe vett virilis tes-tület. A virillizmns mellett szölva hangsúlyozta is, hogy az a közrendı' ház reformjá-nak társadalmi bázisaként is szolgálhat. A felsáházat egyesek már ekkor vármegyeidelegátusokböl kívánták összeállítani.

A legtöbb adöt fizet.-ák kétségtelenül anti-:lemokratil-:us rendszerét néhány Deák-párti politikus nem is kívánta magyarázni. Simoy Gergely szerint a szabadelvüség„elastieus” eszme, tehát belefér abba még a virillizmus is. A haladás képviselöi nema legalsöbb neprétegekben találhatók - indokolt gr. Zichy Nándor a jobboldal zajostetszésnyilvánitása közepette. Petrosoy Ákos a „teűriábúl kiindulva" nem védelmez-hette a virilis szavazatot, de szükségesnek tartotta, mint a kömgazgatás garaneiáját.

Tfefort Ágoston és Eötvös József felszólalásaikban érezhetően kedvtelenül vettékvédelmiikbe a korábbi elveikkel szöges ellentétben állö intézményt. Mindketten een-zusként értelmezték a virilizmust és azt fejtegették, hogy „Svájc kivételével az önkor-mányzatot tisztán demokratikus alapon szervezni nem lehet" (Trefort) és a virilizmns-nak nincs szabadságellenes tendeneiája {Eötvös}.

Andrássy Gyula a virilizmust nem nemzetiségi tekintetböl és nem azért tartottaiontosnak, mert általa a kormány a hatalmát növelhetné. A magyarázata egyszerű:a jövöben a megye maga dönt saját szükségleteiröl. A pénzügyi kérdésekröl határozdtestületben ezért a közköltségek viselésében legtöbbet vállalöknak részt kell venniük.Kissé elütö volt a röviddel utána íelszélalö Perezel Béla bizottsági elűadö nézete:szerinte ezzel az eszközzel ki lehet zárni azt, hogy a bizottságok alakitásánál „politikaieombinatiák, vagy vallási vagy nemzetiségi tekintetek" túlzott befolyást nyernek.”

2. A bellcözéy Tisza Kálmán által jegyzett határozati javaslatában a kormány-párttúl egyes pontjaiban lényegesen eltérö megyekoneepeiét vázolt fel. Az elképzelés-- nyilvánvalöan nem véletlenül - sok vonatkozásban azonos Tisza Kálmánnaklilöö-ben irt röpiratában és a Magyar Sajtd 1832-es évfolyamánban már közreadottgondolataivalfifi

A törvényhatáságok reformját ez a párt is szükségesnek tartotta; elképzelésében

ill Sarlos Béla: Eözigmgatás és hatalompolitil-:a a dualizrnus rendszerében. Bp. lats.till-B3. old. Csizmadia Andor i. m. izıl. old.

li A vlrillzmussal kaposolatos állásfoglalások a kormánypárti képvlselök részéröl: Haj-ner Pál EN. Ilii. -Iz-Iz. Toth 'Filmes HH. IK. oil. Kerkapoly Károly EN. Il-E. 1s'l'. Csáky TivadarKN. DE. ssa. Simay Gergely UN. DI. ssa. Petrovay Akos Eli. Di". 112. Trefort Agoston ICH.IE.. 155. Eührös Jézsei HH. DI. IEIH. gr. Eieby Nándor KN. II. 212. Andrássy Gyula EN. H.Es. Perezel Béla I-EN. I-E. fi'l.

iz 'Tisza Kálmán: Parlamenti felelös kormány és megyei rendszer. Pest. isllfi.

913

DR. STIPTA ISTVAN

aitalaban nagyobb szerepet kapott a hagyomdny, a torteneti jog hangsulyozasa. TiszaKalman a kormany tervezeteben eppen azt kifogasolta legelesebben, hogy — barszavakban megtartani igeri a regi jogokat — valosagban megsemmisitene azokat.

Az ellenzek ezen mersekeltebb csoportja nem helyeselte azt, hogy a varosi tor-venyhatosagokat a megyekkel azonos elvek szerint szabalyozzak, lenyegeben hasonloszervezetiive tegyek.

Elvi el'lel tamadtak a virilizmust is; Tisza Kalman sokszor hasznalt kifejezeseszerint ez — bar nem arisztokratikus privilegium — megis a kepviselet tagadasa, hi-szen ,,plutocratikus" alapon nyugszik. A vita soran az is kiderult: Tisza Kalmaneknem hivei az altalanos valasztasi jognak, de a kepviselet elvet nem tagadtak meg.

A balkozep part tulzottnak tartotta a kormany tervezett befolyasat a torveny-natosagokra. Szerintiik a foispan tisztviselojelolesi joga a gyarkolatban valasztast je-lenet; raadasul a foispan a torvenyhatosagi tisztviselot allasabol felfuggesztheti, he-lyettesitheti, vizsgalat ala helyezheti. Tisza Kalman allaspontja szerint a megyei tiszt-viseloket kivetel nelkiil valasztani kell es a miikodesiik feletti felxigyeletet, fegyelmihatosagot a megyei kozgyules szamara kizarolagossa kell tenni.

A kormany tervezete a megyeknek biztositotta azt a lehetoseget, hogy a torveny-telennek tartott rendeletek ellen egyszer felirjanak az azt kibocsato miniszteriumhoz.A tervezett megoldas szerint a megyek kotelesek ezt az intezkedest is vegrehajtani,ha ehhez a miniszter ragaszkodik. Csak ezt kovetoen fordulhat a megye panasszal azorszaggyuleshez.

Az ellenzek javaslatanak erdekes ujdonsaga eppen az ilyen eljarasba bekapcsol-hato fiiggetlen dllambirosdg intezmenyenek gondolata volt. A peldat az USA adta,ahol a ilegfelsobb birosag meg a kongresszusi hatarozatok torvenyessege felett is itel,de hasonlo megoldast lattak az angol Queens Bench-ben is. Ez a birosag is torvenyes-segi reviziot gyakorolt a miniszteri rendeletek felett.1:)

A balkozep tobb tagja is kifejtette: a kormanynak nem c61szeru tulhatalmat biz-tositani, hiszen az nem fuggetlen. Eppen a megye lehetne az az alkotmanyos tenyezo,amely a kormanyt ellenorizni tudna es nem, mint a Deak-part tervezi, forditva, (DoryJdnos). A helyi onallosagra sziikseg van, hangoztatta nagy hatasu beszedeben GhyczyKalman, mert ,,ha nines onkormanyzat, a sertett jog orvoslasa a higgadt eljaras he-lyett utcai zavarokban, utovegre forradalomban" nyilvanul meg. Peczy Tamds is ra-vilagitott az autonomia-baratsag okara: a; megyeknek meg kell adni a politikai vitat-kozas jogat — fejtegette — mert egyebkent a politikai kerdesek, a ,,discussiok" azutcara terelodnek. Az elozot lehet korlatozni, az utobbit mar nem. Horvdth Sdndorszerint a centralizalt igazgatas gyorsabb, de eloli a helyi kezdemenyezest.M

A Tisza Kalman fele elkepzelles szerint egyebkent a torvenyhatosagi torvenytegyiilt kellett volna targyalni a kozsegi torvennyel. Ami a balkozep ,,kozsegi" allas-pontjat illeti: kepviseloink nem fogadtak el azokat elsofoku autonom egysegeknek,tehat elvetettek a ,,szabad kozseg" gondolatat. A teriileti igazgatas donto tenyezoinektovabbra is a varmegyet es a varosokat tekintettek.

Kozjogi koncepciojuk masik eleme is a Deak-parthoz kozelitette oket. Egysegesenvallottak ugyanis, hogy a parlamenti felelos kormany sziikseges a ,,nemzet es azegyen szabadsagjogai" vedelme erdek^ben. Egyenenk6nt kulonbozo mertekben, dekiilon garanciakent megis fenn kivantak tartani a varmegye politikai kontroll-sze-repet.

A nemzetisegi kerdes teren Tisza Kalman allaspontja alapvetoen egyezett a kor-manyzo liberalis reformpolitikusokeval. Ugy velte, hogy a magyar nemzet szuprema-ciojat az allamegyseg erdekeben fenn kell tartani, de csak ,,termeszetszeru modon, amuvelodes, vagyonosodas es szabadelvuseg eszkozeivel"15. Ezert is ellenezte a virilisszavazatot, hiszen az erre a celra alkallmatlan mesterseges eszkoz.

A szabadelvuseg Tisza Kalmani valtozata szerint a parlamentarizmus egyik biz-tositeka (a partatlan birosag mellett) az, hogy a kormany ne befolyasolja a valaszta-sokat. Tobb ellenzeki kepviselo ugy velte, hogy a javaslat benyiijtasanak es a hatas-kori szabalyok rendezesenek, ez a magyarazata, tehat a kormany, a leendo valaszta-sokra gondolva, sajat hatalmat novelni akarja.

13 Tisza Kalman KN. IX. 38.14 Dory Janos KN. IX. 90. Ghyczy Kalman KN. IX. 181. Redey Tamas KN. IX. 249.

Horvath Sandor KN. IX. 378.15 Tisza Kalman KN. X. 45.

914

IDR. STIP'I`.A. ISTVÁN_ _ _ _ -_ _ ii . _ _ - _

általában nagyobb szerepet kapott a hagyomány, a történeti jog hangsúlyozása. TiszaKálmán a kormány tervezetében éppen azt kifogásolta -legélesebben, hogy - bárszavakban megtartani ígéri a régi jogokat - valóságban megsemrnlsitené azokat.

Az ellenzék ezen mérsékeltebb csoportja nem helyeselte azt, hogy a városi tör-vényhatöságokat a megyékkel azonos elvek szerint szabályozzák, lényegében hasonlószervezetíivé tegyék.

Elvi éllel támadták a virilizmust is; Tisza Kálmán sokszor használt kifejezéseszerint ez -- bár nem arísztokratikus privilégium - mégis a képviselet tagadása, hi-szen „n1utocratikus“ alapon nyugszik. A vita során az is kiderült: Tisza Kálmánéknem hívei az általános választási jognak, de a képviselet elvét nem tagadták meg.

A balközép párt túlzottnak tartotta a kormány tervezett befolyását a törvény-hatóságokra. Szerintük a fóispán tisztviselöjelölési joga a gyarkolatban választást je-lenet; ráadásul a fóispán a törvényhatósági tisztviselót állásából felfüggesztheti, he-lyettesítheti, vizsgálat alá helyezheti. Tisza Kálmán álláspontja szerint a megyei tiszt-viselöket kivétel nélkül választani kell és a működésük feletti felügyeletet, fegyelmihatóságot a megyei közgyűlés számára kizárólagossá kell tenni.

A kormány tervezete a megyéknek biztosította azt a lehetõséget, hogy a törvény-telennek tartott rendeletek ellen egyszer felirjanak az azt kibocsátó minisztériumboz.A tervezett megoldás szerint a megyék kötelesek ezt az intézkedést is végrehajtani,ha ehhez a miniszter ragaszkodik. Csak ezt követõen fordulhat a megye panasszal azországgyüléshez.

Az ellenzék j-avaslatának érdekes újdonsága éppen az ilyen eljárásba bekapcsol-ható független dllambiróság intézményének gondolata volt. A példát az USA adta,ahol a legfelsőbb bíróság még a kongresszusi határozatok törvényessége felett is ítél,de hasonló megoldást láttak az angol Queens Bench_ben is. Ez a bíróság is törvényes-ségi revíziót gyakorolt a miniszteri rendeletek felett.”

A balközép több tagja is kifejtette: a kormánynak nem célszerű tűlhatalmat biz-tosítani, hiszen az nem független. Éppen a megfe *lehetne az az alkotmányos tényező,amely a kormányt ellenőrizni tudná és nem, mint a Deák-párt tervezi, fordítva (DéryJanos). A helyi önállóságra szükség van, hangoztatta nagy hatású beszédében GhyczyKálmán, mert „ha nincs önkormányzat, a sértett jog orvoslása a higgadt eljárás he-lyett utcai zavarokban, utovégre forradalomban” nyilvánul meg. Péczy Tamás is rá-világított az autonómia-barátság okára: .Eu megyéknek meg kell adni a politikai vitat-kozás jogát - fejtegette -- mert egyébként a. politikai kérdések, a ,,discussiók" azutcára terelödnek. Az elózõt lehet korlátozni, az utóbbit már nem. Horváth Sándorszerint a centralizált igazgatás gyorsabb, de elöli a helyi kezdeményezéstái

A Tisza Kálmán féle elképzelés szerint egyébként a törvényhatósági törvénytegyütt kellett volna tárgyalni a kömégi törvénnyel. Ami a balközép „községi” állás-pontját illeti: képviselőink nem fogadták el azokat elsőfokú autonóm egységeknek,tehát elvetették a „szabad község" gondolatát. A területi igazgatás döntõ tényezóinektovábbra is a vármegyét és a városokat tekintették.

Közjogi koncepciójuk másik eleme is a Deák-párthoz közelítette öket. Egységesenvallolıták ugyanis, hogy a parlamenti felelős kormány szükséges a „nemzet és azegyén szabadságjogai" védelme érdekében. Egyénenként különbözö mértékben, dekülön garanciaként mégis fenn kívánták tartani a vármegye politikai kontroll-sze-repét.

A nemzetiségi kérdés terén Tisza Kálmán álláspontja alapvetően egyezett a kor-mányzó liberális reformpolitikusokéval. Úgy vélte, hogy a magyar nemzet szupremá-cióját az államegység érdekében fenn kell tartani, de csak „természetszerü módon, amíivelödés, vagyonosodás és szabadelvűség eszközeivel”*5. Ezért is ellenezte a virilisszavazatot, hiszen az erre a célra alkaümatlan mesterséges eszköz.

A szabadelvűség Tisza Kálmáni változata szerint a parlamentarizmus egyik biz-tositéka [a pártatlan bíróság mellett) az, hogy a kormány' ne befolyásolja a választá-sokat. Több ellenzéki képviselő úgy vélte, hogy a javaslat benyújtásának és a hatás-köri szabályok rendezésének, ez a magyarázata, tehát a kormány, a leendó választá-sokra gondolva, saját hatalmát növelni akarja.'

13 Tisza Kálmán KN. IK. 33. _is Döry János KN. IK. all. Ghyczy Kálmán KN. IK. Isl. Rédey Tamás KN. Il-I. ssa.

Horváth Sándor KN. IK. 378.lö Tisza Háhnán KN. H. 45.

914

VARMEGYEI REFORMKONCEPCIOK AZ 1870:XLII. TC. VITAjABAN

Az altalanos vitat lezaro nyilatkozataban Tisza Kalman a Deak-parti eloterjesz-tes ellen a kovetkezo szavakkal foglalta ossze kritikajat: „.. . hiba a varosokat egyiivetenni mas torvenyhatosagokkal, a parlamenti felelos kormany egymagaban nem eleggaranciaja a szabadsagnak, . . . garanciat kell keresni az egyeni szabadsagnak es kellkeresni abban, hogy a torvenyellenes rendeletek ne talaljanak vegrehajtasra, ... aszabad valasztast megsemmisitik . . . minden erv semmis, melyet a virilis szavazatmellett felhoztak"16.

A balkozep vezere ekkor meg nem tudhatta, hogy ezeket az elveket, mint a kor-manyzo part vezetoje, miniszterelnokkent kesobb 6 sem lesz kepes teljesen ervenyrejuttatni. Amikor a vitaban hosszasan idezte a Deak-parti politikusok korabbi, a tor-venyjavaslattal ellentetes nyilatkozatait, Andrassy Gyula gr. miniszterelnok latnokiszavakkal valaszolt: „ . . . ha tisztelt kepviselo urak maholnap kormanyra talalnanakjonni, tanacsolom nekik, egessenek el minden lapot, tepjek ki a naplobol minden be-szedeket, mert. . . (amit) mint ellenzek igertek, azt mint kormany talan egy jottanyitsem lesznek kepesek megtartani".

3. A frissen megalakult 48-as part neveben Ldszlo Imre nyujtott be ellenjavas-latot17. Az inditvany lenyege az volt, hogy a kormany az 1848: III. tc. 26. §, az 1848:XVI. tc. 1. §-a es az 1848: XXIII. tc. szellemeben a megyei, a szabad kiralyi varos.i ha-tosagokrol es a kozsegekrol keszitsen uj javaslatot.

Az eloterjesztes indokolasaban nagy hangsulyt kapott kozjogi intezmenyeink fej-lodesenek tb'rteneti jellege. Szerintiik a javaslat megtamadva ,,ezereves alkotmanyun-kat", a nemzet eleteroit akarja elfojtani. A regi torvenyhatosagok politikai jogait ajelenlegi kormany ellen alkadmazni akartak. Erdekes, egyben jellemzo a part mellettallasfoglalo Irdnyi Daniel felfogasa. 0 korabban egyike volt a legelszantabb centralis-taknak, de az utobbi evek keseru tapasztalatai nezetei megvaltoztatasara kenyszeritet-tek. tJgy velte ugyanis, hogy a Becstol fiiggo kormany sorra a szabadelvuseget meg-tagado tb'rvenyjavaslatokat terjeszti elo ( katonai birosagokrdl, a nep birovalasztasijoganak elvetelerol szolo, es a va!6ban felresikeriilt, egyesiileti jogot kodifikalni celzoinditvanyokra gondolt).

Kdrmendy Sdndor eles logikaval szinten elvi alapon tamadta meg a kormanymegyerendezesi elkepzeleset. Ugy talalta, hogy a kivanatos lit (decentralizcio, 6n-kormanyzat) helyett ez a koncepcio centralisztikus es biirokratikus tendenci^kat tar-talmaz. Tarsadalmi irany^t tekintve pedig egyenesen arisztokratikus, holott a kor-viszonyok (es 1848 is) a demokrdcidt igenyelnek. A javaslat a kepviseletben a vagyontaz esz, az anyagi szempontokat az erkolcsi ertekek elehelyezi.Allaspontja szerint itt,.Kossuth es Deak kiizd egymassal", ebberi a vitaban partja mindenben Kossuth Lajosintencioit koveti. Tdncsics Mihdly egeszen eredeti, lenyegeben interpellaciok sorozata-bol allo hozzaszolasaban a javaslatot az abszolutizmus eszkozenek tartotta. ,,Ha feje-delmiink nem volna kozos. vagy ha kozos, de Buda-Pesten laknek, ha miniszteriu-munk fiiggetlen, onallo volna, hadseregiink az orszagban tartozkodna, akkor ezen tor-venyjavaslatot elfogadni nem vonakodnam." A virilizmusban egyenlosegellenes ten-denciat latott; 6 egyebkent is a ,,napszdmosok, vagy agr^rmunkasok", a szegeny va-gyontalanok egyenjogusitasat kivanja: ..6k szalltak sikra 1848—1849-ben"18 — tettehozza.

A 48-as part tulzottnak tartotta es hevesen tamadta a foispan es a beliigyminiszertervezett jogkoret is. ,,A kormany altal kinevezett s egyediil neki felelos foispantkenyurra teszik. A kozgyules tagjaira uagyankkor sulyos biintetesek terhe alatt olyanfelelossegeket ruhaznak", amely a demokraciat, a szabad vitatkozas jogat semmisitenemeg. A torvenyjavaslat valoban szokatlan megoldcist valasztott: a torvenytelen hata-rozat meghozatalaban resztvevo bizottsagi tagok anyagi felelosseget is tervbe vette.A kormanyjavaslat — bar altalaban nem tiltotta a megyek vitatkozasi jogat — megis

16 Tisza Kalm£n KN. X. 56.17 KN. IX. 19. Az elleninditvanyt Madarasz J6zsef, Csiky Sandor, Valyi Janos, Kis

Janos, Vidats Janos, Sreter Lajos, Vajda Janos, Matkovics Tivadar, Csanady Sandor, GondaLaszlo, Madarasz Jeno, Clementisz Gabor, Vay Mihaly gr., Schwarz Gyula, Deaky Lajos,Henszlmann Imre, Matyus Uzor, Majoros Istvan, Tancsics Mihaly es Patay Istvan jegyeztek.

18 Iranyi Daniel KN. IX. 69—72. old. Kormendy Sandor KN. IX. 214. Tancsics MihalyKN. IX. 325. Nem a megyek kerdese a legfontosabb, hangsulyozta Tancsics Mihaly. Er-Selyben idegen torvfeyek vannak, Fiume kozjogi helyzete rendezetlen, a fiumei vasutatmeg nem epitettek ki, magyar bank nines, a regalekat nem sziintettek meg, diplomaciankrendezetlen — serelmezte.

915

'i.'_éLR.li«:lE'G`iL'EI REFÜRMHÜHCEFCIÜK AE i3'l'3:`.5{LII. TC. VITÁJÁBAN

Az általános vitát lezáro nyilatkozatában Tisza Kálmán a Deák-párti előterjesz-tés ellen a következö szavakkal foglalta össze kritikáját: ,,. . . hiba a városokat em-'iivétenni más törvényhatéságokkal, a parlamenti felelös kormány egymagában nem eléggaranciája a szabadságnak, _ . . garanciát kell keresni az egyéni szabad.-ságçnak és kellkeresni abban, hogy a törvényellenes rendeletek ne találjanak végrehajtásra, ...aszabad választást megsemmisítík . . . minden érv semmis, melyet a virilis szavazatmelleit felhoztak”“'.

A balközép vezére ekkor még nem tudhatta, hogy ezeket az elveket, mint a kor-mányzé párt vezetöje, miníszterelnökként késöbb ö sem 'lesz képes teljesen érvényrejuttatni. Amikor a vitában hosszasan idézte a Deák-párti polit`Lk1.ısok korábbi, a tör-vényjavaslattal ellentétes nyilatkozatait, Andrássy Gyula gr. miniszterelnök látnokiszavakkal válaszolt: ,,. . . ha tisztelt képvíselö urak maholnap kormányra találnánakjönni, tanácsolom nekik, égessenek el minden lapot, tépjék ki a naplébél minden be-szédeket, mert. _ . (amit) mint ellenzék ígértek, azt mint kormány talán egy jottányitsem lesznek képesek megtartani".

3. A frissen megalakult 43-cs párt nevében Lıisziá Imre nyújtott be ellenjavas-latzot". Az indítvány lényege az volt, hogy a kormány az 1343: HI. tc. 23. §, az 1343:KW1. tc. 1. §-a és az 1343: Iiiíálll. tc. szellemében a megyei, a szabad királyi városi ha-tdságokröl és a közsé-gekröfll készítsen új javaslatot.

Az eléterjesztés indokolásában nagy hangsúlyt kapott közjogi íntézményeínk fej-lödésének történeti jellege. Szerintük a javaslat megtámadva „ezeréves aikotmányun-kat”, a nemzet életeröít akarja elfojtani. A régi törvényhatéságok politikai jogait ajelenlegi kormány ellen alkalmazni akarták. Erdekes, egyben jellemzd a párt mellettállásfoglalo Irén-yi Dániel felfogása. Ü korábban egyike volt a legelszántabb centrális-táknak, de az utébbi évek keserű tapasztalatai nézetei megváltoztatására' kényszerítet-ték. Úgy vélte ugyanis, hogy a Bécstöl függö kormány sorra a szabadelvüséget meg-tagadö törvényjavaslatokat terjeszti elö if katonai bíréságokrél, a nép bíréválasztásíjogának elvételérél szıfılo, és a valoban félresikerült, egyesületi jogot kodifikálni célzoíndíiványokra gondolt).

Körmendy Sándor élm logíkával szintén elvi alapon támadta meg a kormánymegyerendezési elképzelését. Ugy találta, hogy a kívánatos üt idecentroılizcié, ön-kormányzat) helyett ez a koncepcié centralísztíkus és bürokratikus tendenciákat tar-talmaz. Társadalmi irányát tekintve pedig egyenesen arisztokratlkus, holott a kor-viszonyok (és 1343 is) a demokráciát igényelnek. é. javaslat a képv-iseletben a vagyontaz ész, az anyagi szempontokat az erkölcsi értékek elébelyeñıilláspontja szerint itt„Kossuth és .Deák küzd egymással", ebberi a vitában pártja mindenben Kossuth Lajosintenciéit követi. Táncsics Mihály egészen eredeti, lényegében interpelláciék sorozatá-bél állo bozzászélásá-ban a javaslatot az abszolutizmus eszközének tartotta. ,,I-Ia feje-delmünk nem volna közös, vagy ha közös, de Buda-Pesten laknék, ha minisztériu-munk független, önállé volna, hadseregiink az országban tartézkodna, akkor ezen tör-vényjavaslatot elfogadni nem vonakodnám." A virílizmusban egyenléségellenes ten-denciát látott: ö egyéblíént is a „nap-számosok, vagy agı-árraunkások", a szegény va-gyontalanok egyenjogıisítását kívánja: _.,ök szálltak síkra 1343-1343-ben“13 - tettehozzá.

A 43-as párt túlzottnak tartotta és hevesen támadta a föispán és a belügyminíszertervezett jogkörét is. „A kormány által kinevezett s egyedül neki felel-ös föispántkényúrrá teszik. A közgyíilés tagjaira uagyankkor súlyos biintetések terhe alatt olyanfelelösségeket ruhá.znak", amely a demokráciát, a szabad vitatkozás jogát semniisítenémeg. A törvényjavaslat valoban szokatlan megoldást választott: a törvénytelen hatá-rozat meghozatalában résztvevö bizottsági tagok anyagi feleléssäét is tervbe vette.A kormányjavaslat - bár általában nem tiltotta a megyék vítatkozásí jogát - mégis

13 Tisza Kálmán lE~iII~l'. K. 53.11' Itot. li-I. ls. az ellenindítványt Madarász Jozsef, Csiky Sándor, vályi János. Kis

János. 'vidáts János. Ereter Lajos, vajda János, Matkovlcs Tivaızlaı-, Csanády Sandor. GondaLaszlo, Madarász Jend. Clementisz Gábor, Vay Mihály gr., Echvvarz Gyula, Deáky Lajos.Henszlmanrl Imre. Mátiflls Uzor, Majoros István, Táncsics Mihály és Patay István jegyezték.

13 Iránm Dániel KN. Ili-li. 33-T2. old. Körmendy Sándor HH. DI. 214. Táncsics Mihai?KN. DC. 325. Nem a megyék kérdése a legfontosabb. hangsúlyozta Táncsics Mihály. Er-Eiélyhen idegen törvények vannak, Fiume közjogi helyzete rendezetlen. a fiumei vasutatmég nem építették ki, magyar bank nincs, a regálékat nem szüntettek meg, diplomáclánkrendezetlen - sérelmezte.

315

DR. STIPTA ISTVAN

kizarta azt a lehetoseget, hogy a parlamenti kepviselok eljarasanak helyesseget a koz-gyfiles vita targyava tegye. A 48-as part szerint ezzel a kormany olyan jogot tiltottmeg, amit — alkotmanyos fogalmak szerint — az egyentol sem lehet elvitatni.A Deak-part mindenesetre ezzel a megoldassal akarta elkeriilni azt, hogy a megyekregi utasitasadasi jogukat felelesztve, befolyast gyakoroljanak a kepviselok teve-kenysegere.

A kovetkezo, egyontetuen elmarasztalt megoldas, a torvenytelen rendeletek kote-lezo vegrehajtasanak igenye szinten ellenkezest valtott ki Laszl6 Imre csoportjabol.Kiilon serelmeztek, hogy a beliigyminisztert ,,teszik vegleges birova a koztorvenyhato-sagi elet valamennyi nagy kerdeseben, birova meg a sajat maga altal kiadott rende-letek kerdeseben is".

A 48-as part a legelesebb ellenallast a virilizmussal szemben tanusitott. Elesentamadtak a javaslatot, mert az letert az 1848-as, nepkepviseleti alaprol es ahelyett,hogy ,,a szavazatjogot altalanos, titkos, kozsegenkenti jogga fejlesztene", olyan sze-melyeknek ad jogot, akik senkit sem kepviselnek, ,,hacsak nem jo vagy rossz utonszerzett vagyonukat". A vitaban az altalanos valasztojog mellett Iranyi Daniel, CsikiSandor, Tancsics Mihaly, Viddts Jdnos (aki egyebkent az antidemokratikus javasla-taert az eloterjeszto beltlgyminiszter felelosseget is emlegette) es Madardsz Jdzse/19

ervelt.A vdlasztasi jogrol szolo vita erdekessege volt Majoros Istvdn felszolaiasa. 0 az

,,alarendelt reszet az emberi nemnek", tehat a noket is szavazati joggal kivdnta iel-ruhdzni. tigy latta, hogy a hazai, 1848 elotti torvenyek is eleg lovagiasak voltak a nok-kel szemben, torteneti hagyomanyainkat tehat ezen a teren sem kellene megtagadni.,,Europa osszes nemzeteinek torvenyei nem mutatnak fol annyi szabadsagot es sza-badalmat a nok r^szere, kiilonosen az ozvegyek reszere, mint a magyar torvenyek."Stanescu Imre nemzetisegi kepviselo is elfogadta ezt a gondolatot: ,,ez legalabb egy ujkoreszme", amit a ,,nyugati muvelt allamokban nagy hevvel mar felkaroltak". Atme-neti megoldaskent azt is el tudta kepzelni, hogy a nok eloszor csak a virilis jogotkapnak meg, es kesobb szavazhatnanak.20

Az altalanos vita vegen Laszlo Imre — mintegy osszefoglalva parthivei allas-pontjat — a tervezett megyerendezesbol 1848 szellemet, az aprilisi torvenyekbenmegnyilvanulo ,,demokraciat" hianyolta. A javaslat szerinte ,,kiilon6sen melyen sertia vagyonnal, ber es penzadoval a haza javanak fonntartasahoz jarulo nep erdekeit".A helyi autonomia megszxintetesevel a nepet elidegeniti a kb'zugyektol, es a centraliz-mus — amint az Franciaorszagban is tortent — elobb-utobb forradalmat idez elo.Egyebkent is most, amikor ,,Europa hataran fekete felhok kavarognak" (porosz—fran-cia ellentetek) nagy sziiksege lehet az orszagnak az egysegre.21

4, A torvenyjavaslat nemzetisegi vonatkozasaival szamos kepviselo foglalkozott.hogy a megyerendszer fenntartasa kedvez a nemzetisegieknek: ,,azok az egyeni jogok,Mocsdry Lajos — miutan ramutatott a kormany centralizalo szandekaira — kifejtette,melyekkel mindenki bir nemzetisege fenntartasa es kello kifejtese koziil, epp ittnyernek tert". tJgy latta, hogy a kozpontositas nyilt hadiizenet a nemzetisegi jogokellen.22

A nemzetisegi kepviselok a 48-as part ailaspontjara helyezkedtek: a szasz egye-tem delegatusait kiveve a torvenyjavaslat ellen szavaztak. Fellepesiik Mocsonyi San-dor mar erintett felszolalasaval kezdodott. A roman kepviselo kifejtette, hogy a ma-gyar kormanynak meg kell baratkoznia a nem-magyar nemzetisegek teljes egyenjo-gusdgdval es le kell mondania a mesterseges szupremaciorol. Ezert tamogatta a tb'r-venyhozasi bizottsag ,,altalanos, egyenes, titkos es kozsegek szerinti" valasztasat estamadta a virilizmust es a cenzust. Babes Vince elenken reagalt a beliigyminiszterazon allitasara is, amely szerint az a foispan kijelolesi jogat eppen a nemzetisegi 6r-dekek biztositasa miatt tartja fontosnak. A kepviselo, aki a ,,nep fia", egesz csaladja

19 Iranyi Daniel KN. IX. 72. Csiky Sandor KN. IX. 320. Tancsics Mihaly KN. IX. 324.Vidats Janos KN. IX. 378. Madarasz Jozsef KN. X. 35.

20 Majoros Istvan KN. X. 25. Stanescu Imre KN. X. 33.21 Laszlo Imre KN. X. 65.22 Mocsa>y Lajos KN. IX. 160: A kiemelkedo politikus parlamenti szerepleset Idsd Toth

Ede i. m. 166—176. A torvenyhat6sagok atszervez^serol cimu fejezet. Egyebkent Mocsaryyalazonos allcisponton volt ebben a k6rd6sben Simonyi Lajos is. Szerinte az onkormanyzat in-tegralna a nemzetisegieket. KN. IX. 120. old.

916

DR. STIPTA ISTVÁN

kízárta azt a lehetöséget, hogf a parlamenti képviselök eljárásának helyességét a köz-gyűlés vita tárgyává tegye. a. 43-as párt szerint ezzel a kormány olyan jogot tiltottmeg, amit - alkotmányos fogalınak szerint - az egyéntöl sem lehet elvitatni.A Deák-párt miııdenesetre ezzel a megoldással akarta elkerülni azt, hogy a megyékrégi utasitásadási jogukat felélesztve, befolyást gyakoroljanak a képviselök tevé-kenységére.

.A következö, egyöntetűen elmarasztalt megoldás, a törvénytelen rendeletek köte-lezö végrehajtásának igénye szintén ellenkezést váltott ki Lászlú Imre csoportjáböl.Külön sérelmezték, hogy a belümfminísztert „teszik végleges bírúvá a köztörvényhaté-sági élet valamennyi nagy kérdésében, bírúvá még a saját maga által kiadott rende-letek kérdésében is".

.a 43-as párt a legélesebb ellenállást a vlrilizmussal szemben tanúsított. Élesentámadták a javaslatot, mert az letért az 1343-as, népképotseleti alaprol és ahelyett,hogy ,,a szavazatjogot általános, titkos, községenkénti joggá fejlesztené", olyan sze-mélyeknek ad jogot, akik senkit sem képviselnek, ,,hacsak nem jö vagy rossz útonszerzett vagyonukat". A vitában az általános választojog mellett Irányi Dániel, CsikiSándor, Táncsics Mihály, lfidáts János (al-Li egyébként az antidemokratikus javasla-táért az elöterjesztö belügyminiszter felelösségét is emlegette] és Madarász Jozsef”érvelt.

A választási jogról szálé vita érdekessége volt Majoros István felszölalása. Ö az„alárendelt részét az emberi nemnek", tehát a nöket is sza-oazati joggal kiorinta jel-rulıazni. Úgy látta, hogy a hazai, 1343 elötti törvények is elég lovagiasak voltak a nök-kel szemben, történeti hagyományainkat tehát ezen a téren sem kellene megtagadni.„Europa összes nemzeteinek törvényei nem mutatnak föl annyi szabadságot és sza-badalmat a nök részére, különösen az özvegyek részére, mint a magyar törvények."Stanescn Imre nemzetiségi képviselö is elfogadta ezt a gondolatot: ..ez legalább egy újkoreszme", amit a „nyugati művelt államokban nagy hévvel már felkaroltak". átme-neti megoldásként azt is el tudta képzelni, hogy a nök elöször csak a virilis jogotkapnák meg, és késöbb szavazhatnának.W

Az általános vita végén László Imre -- mintegy összefoglalva párthívei állás-pontját - a tervezett megyerendezésböl 1343 szellemét, az áprilisi törvényekbenmegnyilvánulú „demokráciát” híányolta. .ér javaslat szerinte „különösen mélyen sértia vamfonnal, bér és pénzadöval a haza javának fönntartásához járulö nép érdekeit".a. helyi autonómia megsziintetésével a népet elidegeniti a közügyektöl, és a centraliz-mus - amint az Franciaországban is történt - elöbb-utább forradalmat idéz elö.Egyébként is most, amikor „Europa határán fekete felhök kavarognak" [porosz--fran..cia ellentétek) nagy szüksége lehet az országnak az egységre.”

4. A törvényjavaslat nemzetiségi vonatkozásaival számos képviselö foglalkozott.hogy a megyerendszer fenntartása kedvez a nemzetiségieknek: „azok az egyéni jogok,Mocsár-y Lajos - miután rámutatott a kormány centralizálé szándékaira - kifejtette,melyekkel mindenki bír nemzetisége fenntartása és kellö kifejtése közül, épp ittnyernãk tért“. Úgy látta, hogy a központosítás nyilt hadüzenet a nemzetiségi jogokellen.

A nemzetiségi képviseiök a 43-as párt álláspontjára helyezkedtek: a szász egye-tem delegátusait kivéve a törvényjavaslat ellen szavaztak. Fellépésük Mocsonyi Sán-dor már érintett felszúlalásával kezdödött. A román képvíselö kifejtette, hogy a ma-gyar kormánynak meg kell barátkoznia a nem-magyar nemzetiségek teljes egyenjo-aásaga-sal és le kell mondania a mesterséges szupremáciöröl. Ezért támogatta a tör-vényhozási bizottság „általános, egyenes, titkos és községek szerinti" választását éstámadta a virilizmust és a cenzust. Babes ifince élénken reagált a belügyminiszterazon állítására is, amely szerint az a Íöispán kijelölési jogát éppen a nemzetiségi ér-dekek biztosítása miatt tartja fontosnak. ié. képviselő, aki a „nép fia", egész családja

13 Irányi Dániel KN. IE. T3. Csiky Sándor EN. IK. 333. Táncsics Mihály KN. II. 324."i-Tidáta János HH. ÜI. 313. Madaráaz Jozsef PIN. E. 33.

23 Majoros István EN. I. 33. Etanescu Imre EH. III. 33.zl Láazlö Imre KN. I. 35.zz Hocsáry Lajos HH. 1131. 1.33: A kiemelkedö politikus parlamenti szereplését lásd Toth

Ede i. ın. 133--1'f3. .a. törvényhatéságok átszervezéséröl cimü fejezet. Egyébként 'Mocsáryvalazonos állásponton volt ebben a kérdésben Simonyi Lajos is. Szerinte az önkormányzat in-tegrálná a nemzetiségieket. PEN. IE. izil. old.

313

VARMEGYEI REFORMKONCEPCIOX AZ 1870 :XLII. TC. VITAjABAN

s rokonsaga a ,,foldmuvei6 nep" kcziil valo, biztositotta a minisztert; a nepet nemerdekli az, hogy ki a tisztviselo. Az a fontos csupan, hogy adassanak meg szamaraa szabadsag, a miivelodes es a jolet feltetelei. Borlea Zsigmond szerint a javaslat ki-zarolag az ,,erdelyi romanok ellen van iranyitva". Hodossiu Jdzsef Zarand megyeikepviselo serelmezte, hogy a kormany 1867 ota a nemzetisegiek ellen agressziv poli-tikat uz.

Paulini Toth Vilmos a tole megszokott kemenyseggel biralta a kormany nemzeti-segi politikajat. 0 elvben sem fogadta el az ,,egyseges politikai nemzet" fogalmal,hiszen ,,hazankat nem egy nemzetiseg kepezi". Szemrehanyoan mondta: ,,Most a t.kormany tarcajat koti a virilis szavazathoz es a foispani omnipotenciahoz: miert nemkototte tarcajat ahhoz, ami csak igazsagos lett volna, hogy a nem magyar nemzeti-segiek kozmuvelodesi intezetei is anyagilag segelyeztessenek az orszag altal". Sta-nescu Imre az analfabeta alfoldi es erdelyi ,,becsiiletes, jomodu foldreszeket"23 semakarja kizarni a szavazati jogbol, ezert az irni-olvasni tudas cenzusat elvetendonektartotta.

A nemzetisegi kepviselok mindazonaltal nem leptek fel egysegesen a kormanyeloterjesztese ellen. Az erdekeiket meltanyolva erzo szasz kepviselok (Lindner Gusz-tdv, Bomches Gyula, Schreiber Frigyes) a kormany melle alltak. A koztorvenyhatosagrendezeserol szolo torveny parlamenti vitajaban nem merult fel a varmegjrek etni-kumok szerinti kikerekitesenek kesobb sokat hangoztatott igenye sem. A nemzetisegipolitikusok szamara a 48-as part fiiggetlensegi programja, demokratikus iranyu torek-vesei ekkor meg elegendo biztositekot nyujtottak.

23 Mocsonyi S^ndor KN. IX. 98. Babes Vince KN. IX. 383. Borles Zsigmond KN. IX.147. Hodossiu J6zsef KN. IX. 397. Paulini T6th Vilmos KN. IX. 357. Stanescu Imre KN. X. 33.

917

VÁRMEGYEI HEFÜHMKÜl~ICEPClÍÜI{ AE l3'i'3:l~i`.LII. TC. VITÁJÁEAH- . - _1- ı ı__ _. _ ._ __ -ı - -mi

s rokonsága a ,,földmüveiö nép" közül valo, biztosította a mínisztert: a népet nemérdekli az, hogy ki s tisztviselö. m a fontos csupán, hogy adassanak meg számáraa szabadság, a müvelödés és a jolét feltételei. Borlea Zsigmond szerint a javaslat ki-zárolag az „erdélyi románok ellen van irányítva". Hodossiu. Jozsef Zaránd megyeiképviselö sérelmezte, hogy a kormány 133? ota a nemzetiségiek ellen agresszív poli-tikát üz.

Paolini Toth Vilmos a töle megszokott keménységgel bírálta a kormány nemzeti-ségi politikáját. Ű elvben sem fogadta el az „egységes politikai nemzet" fogalmát.,hiszen „hazánkat nem egy nemzetiség képezi". Szemrehányöan mondta: „Most a t.kormány tárcáját köti a virilis szavazathoz és a föispäni omnipotenciához: miért nemkötötte tárcáját ahhoz, ami csak igazságos lett volna, hogy a nem magyar nemzeti-ségiek közmüvelödési intézetei is anyagilag segélyeztessenek az ország által". Sta-nesca Imre az analfabéta alföldi és erdélyi ,,becsületes, jom-:idú földrészeket"1'*i semakarja kizárni a szavazati jogbol, ezért az irni-olvasni tudás cenzusát elvetendönektartotta.

.a nemzetiségi képviselök mindazonáltal nem léptek fel egységesen a kormányelöterjesztése ellen. Az érdekeiket méltányolva érzö szász képviselök [Lindner Gasz-trio, Bömcites Gyula, Scltreiber Frigyes] a kormány mellé álltak. A köztörvényhatöságrendezéséröl szolo törvény parlamenti vitájában nem merült fel a vármegyék etni-kumok szerinti kíkerekitésének késöbb sokat hangoztatott igénye sem. A nemzetiségipolitikusok számára a 43-as párt függetlenségi programja, demokratikus irányú törek-vései ekkor még elegendö biztosítékot nyújtottak.

za 'iiriocsonyi Sándor Ifi-ii. 1'.i{. 33. Babes Vince KN. Il-I. 333. Eorles Zsigmond KN. Di.141. Hodossiu Jozsef I-EN. DL 331. Paulini Toth Vilmos HH. IK. 35'í'. Stanescu Imre EN. It. 33.

31'?