bioburgonya - minőség a termesztés minden lépésében

of 36 /36
Bioburgonya ÖMKi Ökológiai Mezôgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut für biologischen Landbau PARTNER OF FIBL SWITZERLAND Együttműködésben a Pannon Egyetem keszthelyi Burgonyakutatási Központjával Sokoldalúságának köszönhetően a burgonya kiválóan alkalmas a közvetlen értékesítésre. Ha a kereskedelem és az ipar számára termelünk, a magas ter- mesztési és gépesítési költségek mellett jó terméshozamokra van szükség. A kiváló minőség érdekében a legna- gyobb gondossággal kell eljárnunk a munka minden lépésében, a vetőgumó előkészítésétől a növényvédelmen, a tápanyag- és vízellátáson keresztül a betakarításig és a tárolásig. Ez a ter- mesztéstechnológiai ajánlás jó alapot ad a magas minőségű termékek előállításá- hoz. A professzionális termesztők szakér- tői tanácsokkal és az ajánlott irodalom segítségével mélyíthetik el még inkább ismereteiket. Minőség a termesztés minden lépésében

Author: havas-tanya

Post on 05-Aug-2015

2.850 views

Category:

Documents


2 download

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Megjelent az ÖMKi gondozásában a Bioburgonya - Minőség a termesztés minden lépésében c. kiadvány. Ingyenesen letölthető a honlapjukról és mi is közzétesszük. Sokoldalúságának köszönhetően a bioburgonya kiválóan alkalmas a közvetlen értékesítésre. Ha a kereskedelem és az ipar számára termelünk, a magas termesztési és gépesítési költségek mellett jó terméshozamokra van szükség. A kiváló minőség érdekében a legnagyobb gondossággal kell eljárnunk a munka minden lépésében, a vetőgumó előkészítésétől a növényvédelmen, a tápanyag- és vízellátáson keresztül a betakarításig és a tárolásig. Ez a termesztéstechnológiai ajánlás jó alapot ad a magas minőségű termékek előállításához. A professzionális termesztők szakértői tanácsokkal és az ajánlott irodalom segítségével mélyíthetik el még inkább ismereteiket.

TRANSCRIPT

kolgiai Mezgazdasgi Kutatintzet

MKi MKi

kolgiai Mezgazdasgi Kutatintzet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut fr biologischen Landbau

Egyttmkdsben a Pannon Egyetem keszthelyi Burgonyakutatsi Kzpontjval

PA R T N E R O F F I B L S W I T Z E R L A N D

Bioburgonyakolgiai Mezgazdasgi Kutatintzet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut fr biologischen Landbau

PA R T N E R O F F I B L S W I T Z E R L A N D

Minsg a termeszts minden lpsben

Sokoldalsgnak ksznheten a burgonya kivlan alkalmas a kzvetlen rtkestsre. Ha a kereskedelem s az ipar szmra termelnk, a magas termesztsi s gpestsi kltsgek mellett j termshozamokra van szksg. A kivl minsg rdekben a legnagyobb gondossggal kell eljrnunk a munka minden lpsben, a vetgum

elksztstl a nvnyvdelmen, a tpanyag- s vzelltson keresztl a betakartsig s a trolsig. Ez a termesztstechnolgiai ajnls j alapot ad a magas minsg termkek ellltshoz. A professzionlis termesztk szakrti tancsokkal s az ajnlott irodalom segtsgvel mlythetik el mg inkbb ismereteiket.

Minsg minden lpsben A burgonyagumk minsgt a termeszts eltt, alatt s utn is jelentsen befolysolhatjuk. A minsgre hat legfontosabb tnyezket e kiadvnyban a fenti jellel (M) emeltk ki.

A termeszts lpsei az v folyamn

ltets

kihajts

levl / szrkpzds

hosszanti nvekeds

pl.: szervestrgya sszel

alaptrgyzs

ldk megrendelsecsak a korai burgonynl

sznts boronls elhajtats ltets humuszprepartum kiszrsatpanyagellts ltalnos pols nvnyvdelem betakarts a biodinamikus gazdlkods mveletei

takars

fagy elleni ntzscsak a korai burgonynl

ntzs

nv

bur

szerves fejtrgya boronls

n

ter sorkzmvel kultivtorozs bakhtkszts

ve

Hogyan termeszthet?Korai burgonya Csak kedvez ghajlat terleteken, gyorsan felmeleged talajokon, ahol az ltets mr mrcius kzeptl lehetsges; Kln elhajtatst ignyel; Takarssal s/vagy flia alatt korbban is ltethet; Ha van ntzrendszer, fagy ellen ntzssel vdhet; Kml felszedsi technikt ignyel; Olyan termelknek javasolt, akik rvnyesteni tudjk a primr ru magas rtkestsi rt. Tli burgonya Ajnlhat nagykereskedk beszlltinak s kzvetlen rtkestknek; Elegend izolcis tvolsgot kell tartani a korai s a ksi burgonyk kztt (a burgonyavsz tterjedsnek megelzse vgett). Ipari burgonya A felhasznls clja szerint klnbz ignyeknek kell megfeleljen (fajta, mret, kemnyttartalom, stsi teszt stb.); Csak a vevvel trtnt megllapods birtokban termesszk (termeltetsi szerzdsek); Nvekv jelentsg.

2

Bioburgonya - MKi 2012

hosszanti nvekeds

sorzrds

virgzs

levlsrguls

lombtalants

rett gumk

mintafelszedss kstols

lombtalants betakarts

tzs nvnyvdelemburgonyabogr

nvnyvdelemburgonyavsz

terletbejrs s tvlogatsvetburgonya-termeszts esetn

tivtorozs

szts kvarcprepartum kiszrsa

Koptatott burgonya Kzvetlenl rtkesthet nagykonyhk szmra; Hmozzemek szmra termeltetsi szerzdssel rtkestsk; Kzvetlen rtkests esetn a tiszttsi eljrsok szakszer ismerete szksges. Vetburgonya Fajtafenntartk s szerzdtt vetburgonyatermelk feladata, klnleges szakismeretet ignyel; A fertzsek (vrusok, burgonyavsz) elkerlse rdekben ms burgonyafldektl elegend tvolsgra termesszk.

Rgi vagy rksgfajtk Az agro-biodiverzits megrzsben jtszott szerepk miatt magas eszmei rtket kpviselnek (pl. Glbaba, Kisvrdai rzsa, Somogyi srga kifli); A vetgumjuk beszerzse haznkban a Somogyi srga kifli kivtelvel (melyet a Pannon Egyetem Burgonyakutatsi Kzpont rendszeresen szaport), egyedi ignyek alapjn a tpiszelei, vagy a keszthelyi gnbankbl lehetsges; Gyakran a modern fajtknl kisebb a termshozamuk; Legtbbjk nagyon fogkony a burgonyavszre, gumrothadsra, vrusos betegsgekre (a vetgumk folytonos megjtst ignyelnek, egyb burgonyafajtktl elklntett terletekre kell ltetni ket).

MKi 2012 - Bioburgonya

3

Talaj Homokos, gyorsan szrad talajokban nagyobb az eslye a repedezett hj gumk kialakulsnak, s nagy a kznsges s ppos varasods fertzsnek veszlye. Ha a gumkpzds idejn nedves a talaj, n a hlzatos varasods kockzata. Az agyagos, savany s sprkkal fertztt talajokban nagyobb a poros varasods fertzsnek veszlye.

A termeszts helyszne Lehetsg szerint sk, vagy kis lejts terletre ltessk. A legalkalmasabbak a knny-kzpkttt, jl meleged, laza szerkezet s mly termrteg talajok, egyenletes vzelltssal s 5,5-7 kztti pH-rtkkel. Az sszetmrdtt, pang vizes talajok kerlendk. A burgonya klnsen rzkeny a hosszantart nedves vagy szraz idszakokra a virgzs s a gumkpzds idejn. A szraz idszakokban az ntzrendszerek nagy termesztsi elnyt jelentenek.A talaj tpusa meghatrozza a gumk formjt, sznt s ltalban vve a tetszetssgket. A knnyebb talajokon legtbbszr szebb formj s szn, hjba simul rgy gumkat lehet termeszteni. A kevsb meleged, kttt talajokon inkbb sima hj, de gyakran deformlt gumk termeszthetk. A varasods azonban itt kevsb jelentkezik.

Fajtavlaszts A varasods, nvekedsi repedsek, regeseds, burgonyavsz s ms betegsgek kockzata a megfelel fajta kivlasztsval cskkenthet. m olyan fajta, mely az sszes betegsgre s hibra ellenll, nem ltezik. Ezrt fajtavlasztskor mindig vegyk figyelembe az adott trsg s a termhely jellemzit.

FajtavlasztsA biogazdlkodsban is fknt a kereskedk ltal preferlt fajtkat rdemes termeszteni. A kzvetlen rtkestknek valamivel nagyobb a jtkterk a fajtk kivlasztsban. A biogazdlkodsban olyan fajtkat rdemes vlasztani, amelyek gyorsan fejldnek, korn gumkat hoznak (gy a terms a burgonyavsz megjelensekor mr betakarthat), kevss hajlamosak betegsgekre (tolernsak vagy rezisztensek), alacsony a nitrogn-ignyk s gyorsan lombozatot fejlesztenek (a gyomok hatkony visszaszortshoz). A vlasztsnl mindazonltal a felhasznlsi cl s a vevk kvnsgai jtsszk a legnagyobb szerepet. A fajtavlasztst tancsos elre megbeszlni az tvevvel, illetve j fajtk ltetse eltt mindig biztostsuk a ksbbi rtkests mdjt. Kzvetlen rtkests esetn az j fajtkat fokozatosan ismertessk s kedveltessk meg a vevkkel.Figyelem! A felhasznlt fajtknak szerepelnik kell Magyarorszg (vagy valamelyik ms EU-orszg) fajtalistjn, s a szaportanyagnak is kolgiai termesztsbl kell szrmaznia (lsd mg a Vetgumk bekezdst a 6. oldalon). Tjfajtk illetve nem ko minsts (csvzatlan) szaportanyag esetben az ellenrz szervezetekhez kell fordulni az ltets engedlyezse vgett.

4

Bioburgonya - MKi 2012

Elhelyezs a vetsforgbanltalnos szablyok Kt burgonyaltets kztt a terleten legalbb 4 vig ne termessznk burgonyaflket (belertve a korai burgonyt is). Az el- s kztes vetemny betakartsakor kerljk a talaj sszetmrtst. A burgonya tpanyagignye viszonylag magas. A tpanyagok elssorban rviddel a csrzs utn kell hogy rendelkezsre lljanak. Ezrt a burgonya klnsen olyan elvetemny utn nvekszik jl, amely javtja a talaj rettsgt s szerkezett, s nagy mennyisg, knnyen leboml szervesanyagot hagy maga utn. J elvetemnynek szmt az egyves fves here, vagy az egyves hvelyes (fvets csillagfrt vagy bkkny, gabona elvetemny utn vetett csillagfrt zldtrgya, vagy olajretek zldtrgya). A tavaszi sznts a burgonya eltt cskkenti a tpanyagok kimosdsnak kockzatt a tli hnapokban. Az agyagosabb terleteken viszont tbbnyire az szi sznts szksges, hogy a fagy talajlazt hatsa rvnyeslhessen. Korai talajmegmunkls esetn kztes vetemnyeket tancsos termeszteni. A burgonya sok oldhat, knnyen kimosd nitrognt hagy maga utn a talajban. Ezrt olyan utvetemnyt rdemes alkalmaznunk, ami sszel jl hasznostja a nitrognt, mint pldul az szi vets gabonk, vagy olyan zldtrgyanvnyt, mely ksbb veszi fel a nitrognt (pl. rozs). A burgonya jellemzen nagyon tiszta mag-, illetve ltetsi gyat hagy maga utn az utvetemny szmra. A nem ekvel trtn talajmegmunkls kmli a talaj szerkezett s segt, hogy megfagyjanak a talajban maradt gumk.

Vetsforg Tbb vnyi fves here termesztse a burgonya eltt nveli a drtfreg-, a varasods-, a burgonyahiml fertzs (rizoktnia) s a csigakrttel veszlyt. Burgonys vetsforgban az intenzv talajmegmunkls cskkenti a drtfreg krttelnek kockzatt. Nagy mennyisg, tg C/N-arny szervesanyag bedolgozsa (pl. gabonaszalma, kukorica- s napraforgszr) a burgonya ltetse eltt a talaj nitrognhinyhoz vezethet, s nvelheti a burgonyahiml, illetve a fuzriumfertzs veszlyt.

ElvetemnyekMV/ ZT

Alkalmassg

Megjegyzs A hvelyesek idelis msodvetsek s zldtrgyk a gabona utn. Tisztn vetve (pl. csillagfrt, bkkny, faclia, perzsa here, bbor here) vagy keverkben is alkalmazhatk (pl. bkkny-olajretek, bkkny-mustr). Idelis msodvets s zldtrgya a hvelyes elvetemny utn pldul az olajretek vagy a mustr (utbbi csak rozsdsodsra nem hajlamos terleteken). Kerljk a tiszta f- vagy gabonaflk msodvetsknt val alkalmazst, mert a tg C/N-arny tavasszal lelasstja a szerves anyag talakulst. Fves hert lehetleg csak egy vig termessznk burgonya eltt. Tbb vnyi fves here utn nagyobb a drtfreg-fertzs veszlye s lassabb a tpanyagforgalom. A burgonya jl kiegszti a zldsg-vetsforgkat. Nagyobb a csigakrttel veszlye. A ksn betakartott zldsgflknl mr nem lehet megfelel zldtrgyzst alkalmazni. A zldsgtermelknl a korai burgonyt legtbbszr zldsg kveti msodtermnyknt.

gabona

burgonya

hvelyesek

MV/ ZT

burgonya

fves here

burgonya

zldsgflk

MV/ ZT

burgonya

MV = msodvets; ZT = zldtrgya

Utvetemnyekszi vets gabona

Alkalmassg

Megjegyzs A knnyebb talajokon az rpa, a tritikle s a rozs alkalmasabbak utvetemnynek az szi vets gabonknl vagy a tnklynl, mert korbban vetendk s a vets vben bokrosodnak. A kttt talajokon az szi vets gabonk az alkalmasabbak (ezeknl fennll a nitrtveszts veszlye). A tavaszi vetemny csak msodvets utn ajnlott. Msodvetsknt szba jhet a rozs vagy a fflk. A mustr is gyorsan n s nitrognt kt meg. Keresztesvirgakat csak akkor tancsos vlasztani, ha ms kposztafle nincs a vetsforgban. Lehetsges uttermnyek: nyri gabonk (pl. zab), kukorica vagy zldsgflk.

burgonya

burgonya

MV

tavaszi vetemny

MKi 2012 - Bioburgonya

5

Vetgumk Fmzrolt vetgumk ltetse kisebb fertzsi veszllyel jr. Klnsen figyeljnk a burgonyahiml illetve a vrusok fertzsnek nyomaira. A vetgumk kezelse antagonista tartalm szerekkel (jelenleg megengedett a Bacillus subtilis-t tartalmaz Biorex-1 s -2) cskkentheti a burgonyahiml s a csrarothads fertzsi eslyt.

VetgumkLehetsg szerint fmzrolt, minsg-ellenrztt vetburgonyt ltessnk. A vetgum alapveten kolgiai termesztsbl kell hogy szrmazzon. Az ko szaportanyagok beszerzsi forrsainak hivatalos listjt a Nemzeti lelmiszerlnc-biztonsgi Hivatal teszi kzz, de a lista jelenleg nem tartalmaz ko burgonya vetgum ttelt. Ha nem kaphat ko vetgum, a konvencionlis szaportanyag vetse eltt engedlyt kell beszerezni az ellenrz szervezetektl (Biokontroll Hungria Nonprofit Kft. vagy Hungria ko Garancia Kft.). A sajt termeszts vetgum vetsi szndkt gyszintn jelezni kell az ellenrz szervezet fel. A sajt, nem minstett szaportanyag hasznlata kizrlag vrusrezisztens fajtk esetben javasolhat. Fogkony fajtk esetben az anyanvnyt rt, szemmel akr nem is lthat vrusfertzs a vetgumval tkerl a kvetkez genercira, s ott fajttl fggen jelents termskiesst s minsgromlst okoz. A j minsg vetburgonya ismrve nem a kis mret, hanem a j egszsgi llapot, leginkbb a vrusmentessg.

Elhajtats Az elhajtats a betakarts idpontjt 10-14 nappal elrehozza, gy a bokrok a burgonyavsz vagy a burgonyabogr megjelensekor mr fejlettebb llapotban lesznek. A hajtats meggyorstja a kezdeti nvekedst s gy cskkenti az rzkeny csrk burgonyahimlvel vagy szrtrothadssal val fertzdsi valsznsgt.

A vetgumk elksztse ltetsre, elhajtats Az elhajtats az egyik legfontosabb eszkz a j terms bebiztostsra. A betakarts idpontjt 10-14 nappal elrehozza, gy a bokrok a burgonyavsz vagy a burgonyabogr megjelensekor mr fejlettebb llapotban lesznek. Az elhajtatott nvnyek elbb kelnek, gyorsabban bokrosodnak, s knnyebben kiszortjk a gyomnvnyeket. Az elhajtats htrnya a nagyobb kltsgs munkaigny. Az sszes kltsg hektronknt mintegy 70-90 ezer forintot tesz ki (csrztats M10-es rekeszekben s az ltets tbbletkltsge), amit a magasabb termshozam s a terms biztonsga ellenslyoz. Az elhajtats idszksglett befolysolja a vetgum kora, a fajta, az rsi csoport, valamint az, hogy a termst kinek tervezzk rtkesteni. A megjelen csrk szmt leginkbb a hmrsklet s a vetgum mrete befolysolja. Lehetsg szerint hasznljunk 1-1,5 cm-es zmk, ers fnycsrval rendelkez vetgumkat. A korai burgonynl kevs csra kihajtsra kell trekedni, hogy a szksges mretet hamar elrjk a gumk. A vetburgonya-termesztsnl sok csra kvnatos. ltets, illetve elhajtats eltt a vetgumt vlogassuk t. Gpi ltets eltt vgezznk mretre osztlyozst. Egy mrettartomnyon bell 2 cm-nl ne legyen nagyobb a gumk tmrje kzti klnbsg. Tvoltsunk el minden szemmel lthatan fertztt, beteg, srlt gumt (pl. a fuzriumos, rizoktnis, fitoftrs, ersen varas, baktriumos lgyrothadsos gumkat). Az elhajtatott gumkat gy kell elltetni (kzzel vagy szlltszalagos/kanalas vetgppel), hogy a csrk ne trjenek le. Az optimlisan elhajtatott csrk nem trkenyek. A vetgumk kezelse antagonista tartalm szerekkel megengedett. Ilyen pl. a Bacillus subtilis-t tartalmaz Biorex-1 s -2, amely a burgonyahiml s a csrarothads fertzst cskkentheti.

6

Bioburgonya - MKi 2012

Az elhajts lpsei1. A gumkat tltsk 4-6 httel (a korai burgonya esetben akr 10 httel) a tervezett ltetsi idpont eltt csrztat rekeszekbe vagy zskokba; 2. 2-3 napig tartsuk ket 18-20 C-on; 3. A hmrskletet ezutn cskkentsk 10-12 C-ra (a korai burgonynl 15 C-ra, vetburgonya-termeszts esetben 8-10 C-ra);

4. Amikor mr lthatak a csrk, napi 8-10 rn t vilgtsuk meg ket szrt, termszetes, vagy esetleg meleg szn mestersges fnnyel. Ha rendelkezsnkre ll egy vilgos (ablakos) helyisg, nem szksges mestersges megvilgtst alkalmaznunk, de a csrztat rekeszeket 10-14 naponknt forgassuk t, hogy a sttebb helyen lv gumkat is rje a fny. Mestersges megvilgts esetn az gynevezett daylight fnycsvek hasznlata a legjobb, 100 W/t, vagy 100 W/5 m2 mrtkben.

5. A hajtats vgn a vetgumk edzse miatt cskkentsk 5-8 C-ra a hmrskletet.

Csrztat ednyekRekesz Fa- vagy M10-es manyag rekesz, 60 x 40 x18 cm, 4 oszlop fr el belle egy raklapon.

Megjegyzs A gumkat 2, legfeljebb 3 rtegbe rakjuk, mintegy 10 kg-ot rekeszenknt. A kiltetskor a gumkat kzvetlenl a ldkbl kell kivenni. Az traksnl kivlogathatk a beteg gumk. Nagy munkaigny (traks, rekeszek egymsra pakolsa, szllts).

Csrztat zsk Fmllvnyra akasztott hls zsk, kb. 125 kg befogadkpessggel, kb. 5 gum fekszik benne egyms mellett.

Teljes automatizls esetn alig ignyel kzi munkt. A hajtatsi idszakon kvl kicsi a helyignye. Ha ksik a kiltets, a csrk sszegabalyodnak a zskokban.

MKi 2012 - Bioburgonya

7

Tpanyagellts A burgonyahiml megelzse rdekben csak jl elksztett, rett llati trgyt hasznljunk, s mr sszel az elvetemnyre vagy a kztes vetemnyre hordjuk ki. Tavaszi trgyzsknt hgtrgyt vagy nitrogntartalm trgya-pelletet hasznljunk. A j klium- s magnzium-ellts emeli a minsget, megelzi a krosodsokat s az tsfoltossgot, illetve javtja a trolhatsgot. A talaj meszezse a burgonya kultra eltt vagy alatt nveli a varasodsfertzs veszlyt. A ks nyri magas nitrognellts negatvan hat a szrazanyag- s nitrttartalomra, s ezltal a termny zre is. A burgonya ezen kvl hajlamosabb lesz a srlsekre, nyersen a levegn val elsznezdsre, fzs utn a sttedsre, s a trolsa is problmsabb vlik.

TpanyagelltsKlium A burgonya az egyik leginkbb kliumignyes mezgazdasgi nvny. Az svnyi anyagok kzl a klium tallhat meg a legnagyobb koncentrciban a burgonya-nvnyben s a gumkban. A klium fontos a kemnyt-kpzdshez, javtja a trolhatsgot s cskkenti a krosodott gumk arnyt. A tl magas kliumszint azonban rontja a szrazanyag- s kemnyttartalmat. A kielgt kliumellts emeli a szerves savak s a C-vitamin arnyt a gumkban. gy cskkenti a hajlamot a nyers burgonya levegn val elsznezdsre, az tsfoltossgra s a fzs utni sttedsre. Az istlltrgybl szrmaz kliumot a nvnyek teljes egszben fel tudjk hasznlni. Szksg esetn rendelkezsre llnak a biogazdlkodsban megengedett kliumtrgyk, pl. a klium-szulft (mely tartalmazhat magnziumst) vagy a vinasz. Egszsges llomnyokban a j nitrognellts a nagyobb gumk arnynak nvekedsvel jr, s az egyes gumk slya is nagyobb lesz. Azonban gyakrabban lphet fel regessg, fiasods s gyakrabban jelenhetnek meg nvekedsi repedsek. A tlzott nitrognellts folyamatos levl- s elgazs kpzdssel jrhat, s nagy lombozathoz vezethet. Ennek kvetkeztben kshet a gumk kpzdse, s lelassulhat a nvekedsk. Ilyenkor egy korai burgonyavsz-fertzs nagy krokat tud okozni a termsben. A tlzott, illetve tl ksi nitrognellts cskkenti a szrazanyag- s kemnyttartalmat, valamint rontja a gumk zt s feldolgozhatsgt is. Ks nyron a tl magas nitrognszint alacsony kliumszinttel prosulva jabb lombozat fejldst idzi el, ezltal rontja a gumk rst s nehezti a lombtalantst.

Nitrogn

Nitrogn-utnptls a talajbl Kedvez feltrdsi (svnyosodsi) krlmnyek mellett a biolgiailag aktv talajok a vegetcis idszakban havonta hektronknt kb. 20 kg nitrognt adnak le (minl jobban trgyztunk, illetve minl tbb az elvetemny maradvnya a talajban, annl intenzvebb a feltrds). Az els kt kapls/tltgets sorn hektronknt tovbbi kb. 10-20 kg nitrogn vlik hozzfrhetv.

A csrzstl a legykerezsig a burgonya az anyagum tartalkaibl l. A nvnynek a nitrogn nagy rszre a csrzstl a gumkpzdsig eltel rvid idn bell van szksge. Az optimlis nitrognellts a csrzst kvet els 35-50 napban j lombfejldshez s gumnvekedshez vezet, s a j termshozam legfontosabb felttele. A burgonya nitrognignye fgg a fajttl, a termesztsi terlet jellemzitl s az elvrt hozamtl. Hektronknt 80-140 kg felvehet nitrogn-szksglettel szmolhatunk. A j nitrognelltottsg ersebb lombnvekedst eredmnyez. Hamarabb kvetkezik be a sorzrds, s a burgonya jobban elnyomja a gyomnvnyeket. Minl tbb nitrogn troldik a levelekben, annl tbb a gumk napi nvekedse, s annl tovbb tart a termskpzds (feltve, hogy nem jelentkezik burgonyavsz-fertzs). A gumkpzds idejn a nvny ugyan tovbbra is vesz fel nitrognt a talajbl, a gumk szmra szksges nitrogn jelents rszt azonban a lombozatbl veszi t. Amikor a levelek tpanyagkszlett felhasznlta, a gumk rse befejezdik.

Nitrogn az elvetemnybl Az egy ves hvelyes kultrk a legkedvezbb elvetemnyek kz tartoznak. A beszntott fves here j feltrdsi felttelek mellett hektronknt 80-140 kg nitrognt biztost. A hvelyesek fajtl fggen hektronknt 50 s 100 kg kztti felhasznlhat nitrognt hagynak maguk utn (zldbors: 50-80 kg, lbab: 100 kg-ig, csillagfrt: 120-140 kg). A zldbors utn vessnk kztes termnyt, hogy a nitrogn tlre szerves ktsbe kerljn, s gy megelzzk a kimosdst. Savany (mszszegny) talajokon legjobb a msodvets (kalszos tarlba vetett) csillagfrt zldtrgya elvetemny.

8

Bioburgonya - MKi 2012

Fontos tudni! A biogazdlkodsban a tpanyagokat szerves anyagokban kttt formban juttatjk ki. A biotermelk gy etetik a talaj mikroorganizmusait, amelyek azutn a nvnyek szmra felvehetv teszik a tpanyagokat. A trgykbl felvehet nitrogn mennyisge fgg a trgya mennyisgtl, fajtjtl, nitrogntartalmtl s a talaj feltrdsi feltteleitl. A feltrds sorn a szerves anyagokbl a talaj biolgiai tevkenysge sorn a nvny szmra knnyen felvehet egyszer nitrognvegyletek (nitrt-, nitrit-, ammnium-vegyletek) szabadulnak fel. Annl nagyobb a feltrds teme, minl aktvabb egy talaj, minl magasabb a humusztartalma, minl jobban szellzik s minl kedvezbb az idjrs (a talaj nedvessge). Sok ves biogazdlkods utn lecskkenhet a talaj foszfor- s kliumtartalma. Ezrt a foszfor-, klium- s kalcium-tartalmat 5-10 vente talajvizsglattal ellenrizni kell. A hgtrgya s az llati trgya j kliumforrs. A biotermesztsben engedlyezett, kereskedelmi forgalomban kaphat termkek listjt az ellenrz szervezetek rendszeresen aktualizljk s nyilvnossgra hozzk.

Trgyk llati trgya A marhatrgya klnsen gazdag kliumban, a sertstrgyra viszont az alacsonyabb kliums a magasabb foszfortartalom jellemz. Az llati trgya alaptrgyzsknt ajnlott. Burgonyahiml-fertzs veszlye esetn az llati trgyt mg sszel az elvetemnyre hordjuk ki, s ne kzvetlenl a burgonyra. Ilyenkor gyeljnk a trgyk cskken hatsra s a nitrogn-kimosds veszlyre! Hektronknt legfeljebb 30 t llati trgya ajnlott. A tl nagy mennyisg tl hossz ideig tart nitrogn-utnptlshoz vezet, ami akadlyozza a termny berst. Szrazsg esetn, vagy kttt talajokban megeshet, hogy a tpanyagokat csak az utvetemny tudja majd felhasznlni.

Az adagok nvelsvel (150 kg N/ha-ig, vagy 45 m3/ha hgtrgyig) cskken temben n a hozam. Ezeket az adagokat mr a kztes vetemnyre hordjuk ki, hogy elkerljk a minsg s az z romlst.

Komposzt Ahogy az llati trgya, gy az istlltrgyakomposzt s ms komposztok is j kliums magnzium-elltst biztostanak. Az istlltrgya-komposzt, illetve az rett istlltrgya jval kisebb hatst gyakorol a nitrognelltsra, mint a friss trgya, vagy a trgyadombrl szrmaz istlltrgya. Zldkomposztokat is alkalmazhatunk. Ezek makro- s mikrotpanyagokat juttatnak a talajba.

Hgtrgya A szarvasmarha hgtrgyjra a viszonylag magas klium- s nitrogntartalom a jellemz, mg a sertsekre a mg magasabb nitrogns foszfortartalom. A biogz ellltsa utn visszamarad szervesanyagok tpanyagtartalma ersen fgg az erjesztsi alapanyagoktl. A burgonyatermesztsben jl alkalmazhatk (hasznlatukhoz azonban az ellenrz szervezet engedlye is szksges). A hgtrgyt lehetsg szerint az elvetemnyre, vagy mg az ltets eltt hordjuk ki, majd azonnal dolgozzuk be. Tavasszal, rgtn bedolgozva, hektronknt 15-30 m3 marha hgtrgya alkalmazsa ajnlott (hektronknt kb. 50-100 kg nitrognnek felel meg).

Vsrolt trgya A kereskedelemben kaphat nitrogntartalm szerves trgykkal a burgonyahiml-fertzs alacsony kockzata mellett vgezhetnk tavaszi trgyzst.

A nitrognellts a termshozamon kvl jelentsen befolysolja a burgonya kls s bels minsgi jellemzit is.

MKi 2012 - Bioburgonya

9

A trgya adagolsa A megfelel mennyisg llati trgya j hatssal lehet a gumk kliumtartalmra; a tlzott menynyisg rontja a kemnyts szrazanyagtartalmukat. Tl nagy hgtrgyaadagok megemelhetik a gumk nitrttartalmt, s cskkenthetik a kemnyt- s szrazanyagtartalmukat. A barzdkba tertett zldkomposzt cskkentheti a burgonyahimlfertzst.

A burgonyatermesztshez gyorsan feltrd trgykat rdemes hasznlni, mint pl. az olajpogcsa (olajgyrts mellktermkeknt keletkezik). Az ltetsnl, vagy legksbb az els kaplsnl juttassuk ki ezeket. A hvelyesek dari kzl a lbab darja jobb, mint a zldbors (finomra rlve). A kereskedelemben kaphat nitrogntartalm szerves trgykat kltsgessgk miatt csak akkor rdemes hasznlnunk, ha nem ll rendelkezsnkre elg istlltrgya, s a talaj nitrognelltottsga alacsony. A foszforszksgletet ltalban llati trgyval vagy komposzttal fedezzk. Tovbbi igny esetn ezek kiegszthetk nyersfoszfttal vagy biobaromfitrgyval. A kliumtrgyk hasznlata csak (4 vnl nem rgebbi talajvizsglattal) igazolt hiny esetn megengedett. Ha szksges, kliummagnzium vagy kliumszulft hasznlhat. Kerljk a burgonya vagy az elvetemny meszezst.

A termelnek a lomb- s nyomelem-trgyk hasznlatt is nyomon kvetheten dokumentlnia kell. Minden trgya hasznlata eltt rdemes konzultlnunk az ellenrz szervezetnkkel vagy egy szaktancsadval, hogy a kivlasztott trgya, kereskedelmi termk megfelel-e a bio felttelrendszernek.

Talaj- s nvnykondicionl szerekA nvnyek ellenllkpessgnek s a talaj termkenysgnek nvelse cljbl sok biogazdasgban alkalmaznak nvnykondicionl szereket, pl. tejsavt, kzetlisztet, mikroorganizmus-ksztmnyeket, gygynvny-kivonatokat, nvnyi trgyaleveket, vagy ppen informcis energia-hordozkat (rtsd: biodinamikus prepartumokat). Sok esetben e szerek hatst s hatsmechanizmust mg nem ismerjk, illetve hozamnvel hatsuk tudomnyosan nem bizonytott.

kg / ha 250 200 150 100 50 0 N P2O2 tpanyagszksglet tpanyagbevitel llati trgyval tpanyagbevitel hgtrgyval K2O

Elemzsi mdszerek a nitrognellts megbecslshezNmin -analzis: A talaj Nmin-tartalma a vegetcis idszak elejn csak keveset rul el a vrhat termsrl. A terms megbecslsre alkalmasabb a burgonya kihajtsnak idejn mrt Nmintartalom (az idelis rtk 1 10-140 kg/ha kztti).

Levl- s szrl-elemzs: A nvekvben lv llomnyon vgzett mrsekbl kvetkeztetni tudunk az adott termhelyen a jvben ajnlhat termesztstechnolgira. A levlelemzsnl a legfels, teljesen kifejldtt levelek sszes nitrogn- s szksg szerint ms tpanyagtartalmt hatrozzk meg. Ez laborvizsglatot ignyel. A levelek nitrogntartalma a burgonya virgzsakor a szrazanyag-tartalom 4-6%-a kztt kell legyen. A szrl elemzse viszonylag egyszeren s olcsn, kzvetlenl a szntfldn kivitelezhet, sajt kezleg, vagy egy tancsad segtsgvel. Ehhez a vezrhajtsok als szrszakaszainak levt kiprseljk, s a nitrttartalmat Nitracheck reflektomterrel llaptjuk meg. Virgzskor a megfelel rtk 3500 s 4000 ppm kztti.

Egy 25 t/ha-os termshozam tpanyagszksglete s annak bevitele a legjellemzbb llati trgykkal (15 t istlltrgya trgyadombrl s 20 m3 hgtrgya hektronknt). A talaj s az elvetemny szintn biztost tovbbi nitrognt.

10

Bioburgonya - MKi 2012

Kt pldaHektronknt 170 kg nitrognt ad* marhatrgya hasznlathoz kapcsold kltsgek: Trgya: 2000 Ft/t (tlagos minsg rett trgya esetn a 170 kg/ha N-tartalom kb. 30-40 t/ha trgynak felel meg) Kijuttats: 500 Ft/t sszesen: kb. 87.500 Ft/ha Vsrolt trgya hasznlatnak kltsgei (Trib, 4%:4%:4% NPK tart.): Trgya ra: 80.000 Ft/t (1 t/ha szksges)

Kijuttats (mtrgyaszr gppel): 4500 Ft/ha sszesen: kb. 84.500 Ft/ha

A talaj s a bakhtak elksztseA talaj elksztse A talaj elksztsekor lehetleg kvek s rgk nlkli bakhtakat alaktsunk ki, mivel a kvek s a rgk akadlyozzk a gumk nvekedst, eltorztjk, s a betakartskor megsrtik ket. A bakhtban lev 5-10 szzalknyi rg pldul a felszedsnl azt eredmnyezi, hogy a betakartott termsben a rgk arnya megegyezik a gumkval. Fves here beszntsnl s kttt talajokon clszer ekt hasznlni. Kzpkttt talajokon s szraz terleteken (a vztakarkossg miatt) kultivtor vagy grubber hasznlata ajnlott. Az alapmvelshez mindenkppen kellen szraz talaj szksges. Az alapmvels idpontja a termterlet s a talaj adottsgaitl fgg. Kttt talajokon az alapmvelst mr ks sszel vgezzk el, hogy tavasszal gyorsabban szradjon meg a talaj. Knnyebb talajokon (homokon, vlyogos homokon, homokos vlyogon) tavasszal (rtelemszeren a kztes vetemny utn) vgezhet el az alapmvels.

Talajmegmunkls A tl nedves talaj megmunklsa vagy az abba val ltets rgs fldet s deformlt gumkat eredmnyez, s a felszedsnl a terms knnyebben megsrlhet. A hideg, nedves talajok mr a csrknl nvelik a burgonyahiml-fertzs eslyt. A talaj jobb melegedse rdekben elszr lapos bakhtakat alaktsunk ki.

Az gysok elksztse

Minl kevsb tmrdik ssze a talaj az ltets eltt, annl jobb. Knny talajokon az gysokat rugsfog boronval, rajta hengerboronval utnfutknt, vagy kultivtorral/kombintorral ksztsk el. Nehz talajokon hasznljunk forgboront (gyeljnk a megmunklt talajrteg nedvessgre, klnben szalonns hantok alakulnak ki!). Lehetsg szerint tavasszal csak egyszer menjnk vgig a terleten, pl. ellfggesztett forgboronval (esetleg barzdahzval) s htulfggesztett ltetgppel.

Az ltets megknnytshez a talaj legyen kellen lepedett, morzsalkos.

*Figyelem: Trgyk beszerzsekor s kijuttatsakor be kell tartani a mezgazdlkodsrl szl EU-rendelet elrsait, illetve a hazai rendeletek trgykra vonatkoz korltozsait. A hektronknti 170 kg N hatanyag az EU nitrt-direktva alapjn a maximlis kijuttathat mennyisg. Ktsg esetn krjnk tancsot az ellenrz szervezettl.

MKi 2012 - Bioburgonya

1 1

ltets Meleg talajban a gyors csrzs, ltetsnl az alacsony tlts s a gyomfs hasznlata cskkenti a csrakori betegsgek kockzatt (burgonyahiml s szrtrothads). vatos ltetssel s megfelel ltetgp hasznlatval elkerlhetjk az elhajtatott gumk csrinak letrst.

ltetsAz ltets idpontja Az idelis ltetsi idpont a termterlet s a tengerszint feletti magassg fggvnyben ersen vltozik. Az ltetsi idpont meghatrozsnak legfontosabb szempontja a talaj hmrsklete. Legalbb 8 C kell legyen, elhajtatott gumk esetben pedig legalbb 6 C. Ezen kvl a talajnak kellen szraznak kell lennie. A biodinamikus gazdlkodsban a vetsi napokat veszik figyelembe (lsd az ajnlott irodalom kztt: Vetsi naptr, 36. oldal).

Tvolsg a soron bell

Fszably, hogy a kzeli ltets kisebb gumkat eredmnyez, mint a nagyobb ltetsi tvolsg. Standard: 30-35 cm Vetburgonya: 22-26 cm Bbiburgonya: 13-20 cm ltessk srbben azokat a fajtkat, amelyek tl nagy gumkat nvesztenek s hajlamosak a nvekedsi repedsekre s az regessgre (pl. Agria). A korai burgonyt nagyobb tvolsgra ltessk, hogy hamar elrje a kvnt gummretet.

Az ltets mlysge

A vetburgonya fels szle az eredeti talajszint magassgban helyezkedjen el. A korai burgonyt a csrzs gyorstsa miatt elszr kevsb tltgessk fel, mint a tli burgonyt.

Tvolsg a sorok kztt

Ha a gazdasg minden vetemnye (a burgonyn kvl pl. a kukorica, a cukorrpa, a zldsgek) azonos sortvolsg, megtakarthatjuk a gpek tlltshoz szksges idt.

Mvelutak kijellse a megfelel idben vgzett nvnyvdelmi munkkhozA burgonya termesztsnl nemigen szoksos mvelutakat hagyni, noha megvan az az elnyk, hogy a gpek mr rviddel eszs utn, vastag vagy dupla kerkkel is rhajthatnak a fldre, anlkl, hogy a gumkat, vagy a bakhtakat krostank. gy, ha szksges, mr az esk kzti rvid sznetekben is megoldhat a ptllagos rzkijuttats, ami j vdekezsi lehetsg a burgonyavsz ellen. A kies ltetsi sorok okozta hozamvesztesget rszben ellenslyozza a szabadon ll sorok tbblethozama. Mvelutakat azonban csak szles szrkeret hasznlata esetn rdemes ltesteni. A mvelutak tbbszri bejrsa ltalban elegend ahhoz, hogy megakadlyozza a szabadon ll sorok elgyomosodst. srtetlen sor nyomstl megsrlt sor kihagyott sor

Szoksos: nincs kihagyott mvelt Csak keskeny gumiabronccsal lehet a terletre hajtani, ezrt kttt talajok esetben sokat kell vrni egy-egy eszs utn, msklnben a szomszdos sorok talaja sszetmrdik, ami akadlyozza a gumk nvekedst s eltorztja a formjukat. A kerknyom mentn a levelek srlse nveli a megbetegedsk kockzatt.

Mvelt kt kztes sorral Szles vagy dupla gumiabronccsal is r lehet hajtani. A kztes sorok talaja sszetmrdik. Kies hozam a kihagyott sorok miatt. Tbblethozam a szabadon ll sorokban.

Mvelt egy kztes sorral Ugyanazok az elnyei, mint a kt kztes soros mvelsnek, itt azonban nem tmrdik a kztes sor talaja. Ez a vltozat ajnlott, ha mvelutat szeretnnk kialaktani.

12

Bioburgonya - MKi 2012

75 cm-es sortvolsg Ez a szokvnyos, mivel a legtbb gp 1,5 m-es nyomtvon fut.

90 cm-es tvolsg A burgonya 90 cm-es bakht-tvolsggal is termeszthet. Ez esetben vlasszuk a 25 cm-es ttvolsgot, hogy kedvez nvnysrsget rjnk el. Ez a sortvolsg az ipari burgonya esetben jelenthet alternatvt, amikor a nagy gummret a cl. Elnyei: magasabb bakhtak, kevesebb zld gum, a bakht jobb vztartkpessge, a lomb jobb szellzse, jobb tpanyagellts s szlesebb gumiabroncs is hasznlhat.

Htrnyai: a gpek szlltsa kzton problmsabb (1,8 m-es nyomtv), a sorzrds ksbb, vagy egyltaln nem kvetkezik be, ezrt nagyobb a ksei elgyomosods veszlye.

Vetgum-igny

A vetgum-ignyt a szksges tszm alapjn llapthatjuk meg. Szokvnyosan 75 cm-es sortvolsg s 33 cm-es ttvolsg mellett hektronknt kb. 40.000 gumra van szksg. Ez egy 35/55 mm-es vetgum esetn fajttl fggen kb. 2.500 kg vetgumt jelent. A vetgum-szksglet pontos meghatrozshoz szmoljunk le az elhajtats eltt egy 10 kg-os mintt.

jburgonya elllts nyri ltetsselA nyri ltets ideje jnius vge, jlius eleje-kzepe, ezrt a gumk elnevelsre (elhajtats, csrztats) nincs szksg. A nyri ltets technolgija nagyon hasonl a korai szntfldi termesztshez, annyi klnbsggel, hogy a kezdeti idszakban intenzvebb ntzsre, ksbb pedig tbbszri burgonyavsz elleni vdelemre van szksg. A nyri ltets burgonya felszedhet: foszls hj (zldlomb) llapotban szeptember kzeptl oktber elejig, elzetes szrtalants utn (mechanikai szrzzval), gyengn (vkonyan) parstott hjjal oktber kzepn-vgn. A nyri ltets jburgonya-termeszts ntztt krlmnyek kztt, erre alkalmas termhely (homok) s fajta (pl. Pannnia) hasznlata mellett vgezhet eredmnyesen s biztonsgosan. Rutinos termelknek ajnlott.

Szabadfldi (takars nlkli) korai jburgonyaAz igazi primr utn nhny httel jelenik meg a piacokon a takars nlkli korai jburgonya. A Pannnia korai magyar fajta pldul igen alkalmas erre a termesztsre. A termeszts technolgija hasonlt az elzekben trgyalt szabadfldi ftyolflia-takarsos jburgonyhoz. Nagyon fontos a korai (mrcius 10-15. kztti) sekly ltets, amelyhez mindig elhajtatott vetgumt hasznljunk. A koraisg nvelse rdekben az ltetssel egy menetben ne kpezznk primer bakhtat, hanem a ftyolos termesztssel azonos mdon, hagyomnyos tltgetkapval tltgessnk 2-3 alkalommal. gy gyorsabb a kels s a burgonya fejldse. A burgonyavsz elleni vdekezs sorn itt 1-2 kezelssel tbb szksges, mint a ftyolflis termesztsnl. A nvnyvdelmi kezelsekkel egy idben kijuttatott 6-8 kg/ha magnzium-szulft lombtrgya nveli a termst. A 25-30 t/hektros vrhat terms szedse jnius kzepe s vge kztt trtnhet, a gumk mrete ekkorra mr nagyrszt 35 mm fltti. Ksbbi szeds esetn a gummret tovbb n (a lombozat teljes elszradsig). Jliusban mr vgleges mrett elrve, pars (rett) llapotban takarthat be a burgonya, akr 40 t/ha termssel.

MKi 2012 - Bioburgonya

13

Ftyolflia-takarsos korai jburgonya vzlatos termesztstechnolgijaMagyarorszg ghajlati adottsgai a rvid tenyszidej jburgonya ellltsra kifejezetten kedvezek. Az jburgonya termesztse a kisebb tblamret, ntzhet homoktalajokon gazdlkodknak ajnlott. talajban (3-5 C) is megindul, ill. folytatdik a gykrfejlds. Mrcius 7-12. kztt az ltets utn azonnal takarjuk le ftyolflival a terletet s teleptsk a mikro-ntzst. A vztereszt ftyolflia hidegben visszatartja a ht, ugyanakkor jl tszellzik. Ez utbbi a takars utols idszakban, a fokozd napi felmelegeds miatt klnsen lnyeges. Emellett -4 C-ig jl megvdi a nvnyeket a talaj menti fagyoktl. A ftyolflia rgztse gyorsan s knnyen elvgezhet: a manyag ftyolt a tertsnl keresztirnyban megfelelen lazra kell hagyni, a szleket krben rgzteni kell. Ajnlatos az uralkod szlirny felli hossz oldalt stabilan besni, mg a msik hrom oldalt elegend mterenknt fldkupaccal rgzteni. Jelents elnye mg a ftyolnak, hogy nem kell perforlni, ugyanakkor jobb a vztereszt kpessge, mint a perforlt polietiln flinak. Mrciusban s prilisban igny szerint ntzznk s gyeljnk a fagyvdelemre. A takars ideje alatt, majd ezt kveten is a szedsig igny szerint tbbszri kis vzadag (4-6 mm) ntzsre lehet szksg. prilis 5-15. krl a ftyol egyszeri levtelvel vgezznk tltgetst, amely egyben mechanikai gyomirts is. prilis 20-25. kztt a ftyolflia vgleges levtele utn permetezznk engedlyezett kontakt gombal szerrel, s igny szerinti ntzznk. prilis vgn, mjus elejn (lombzrds eltt) vgezzk el a msodik tltgetst s a szksg szerinti ntzst. gyeljnk a fagyvdelemre s a nvnyvdelemre. Mjus vgn, jnius elejn kezdjk meg a felszedst. A manyag ftyol hasznlata esetn a burgonya igen kedvez mikroklmban fejldik, gy mintegy 2 hetes elny tapasztalhat a takars nlkli llomnyokhoz viszonytva. A termsmennyisg ltalban 5-10%-kal magasabb, mint a talajvzas polietiln flia hasznlatnl. Vrhat termshozam: 20 t/ha.

Elz sszel juttassunk szervestrgyt (50 t/ha) s svnyi klium-trgyt (300 kg/ha) a terletre. Az elhajtatst (csrztatst) kezdjk meg janur 20-25. kztt, 16-18 C-on, majd a koraisg tovbbi fokozsa rdekben gykereztessk el a gumkat februr 18-20. krl, 5-7 C-on. Az optimlis tvenknti gumszmot 3-4 csrval rhetjk el. Ha tnl tbb csra fejldik egy gumn, azt clszer letrni, mert ha nvnyenknt tl sok gum kpzdik, akkor azok lassabban fejldnek a kvnt mretre s a terms ksbb lesz felszedhet. Az elhajtatott s optimlis csraszmmal elltetett vetgumkbl korbban, kevesebb szm, de nagyobb gum kpzdik. A csrztats utni elgykereztetssel a koraisg mg tovbb fokozhat. A ldban lv burgonya gykereztetse a hmrsklet lecskkentse (5-7 C-ra) mellett 10 nap alatt elvgezhet. Ez vjrattl fggen tovbbi 3-7 nap elnyt jelenthet szedskor. Mrcius 5-10. kztt ksztsnk ltetgyat, s ltessk el seklyen a vetgumkat. Hidegebb

14

Bioburgonya - MKi 2012

pols s gyomszablyozsAz pols clja egy magas, stabil, kzpre rendezett bakht kialaktsa, a felsznen kialakul kreg feltrse a jobb szellzs rdekben, s a sorzrdsig a gyomok nvekedsnek visszaszortsa. A gyomok ritktsnak legkedvezbb idpontja az, amikor a gyomnvny mg nem lthat (vagy mg csak ppen kibjt), de legksbb kt lombleveles llapotban. Egy els boronls mg a bokrok kihajtsa eltt (vakboronls) gyorstja a burgonya csrzst. A burgonya frissen kihajtott lombja rzkeny, nem szabad boronlni. Amikor a lomb mr zld, de mg nincs 10 cm magas, csak vatosan boronljunk. Az klmretnl nagyobb bokrokat mr ne takarjuk be teljesen flddel. Hogy jl fed bakhtat ksztsnk, az utols munkafzisban hasznljunk bakhtksztt. Lehetsg szerint este kapljunk, amikor a levelek felfel fordulnak (gy kevsb szrdik fld rjuk).

Gyomszablyozs Minden kapls krostja a finom hajszlgykereket a bakhtak oldaln, s a lombozatot is megsrtheti. Az gy kialakult srlseken t a krokozk bejuthatnak a nvnybe. A hajszlgykerek srlseire a burgonya nvekedsi zavarokkal reagl, s alacsonyabb termshozamot produkl.

Alapelvek:(Lsd mg a termeszts lpseinek vzlatt a 2-3. oldalon) Csak ikerkerkkel felszerelt, knny traktorral hajtsunk a terletre. Az ltets utn a bakhtakat felvltva boronljuk s tltgessk. A borona eltvoltja a gyomokat a bakhtrl, a kaplgp pedig a sorok kzl. Ha a kaplst s a boronlst egy munkamenetben vgezzk, kevesebbszer kell vgighajtanunk a terleten. Az idelis menetsebessg 5,5-7 km/h. Lehetsges eljrsok klnbz talajokonknny talajok Primer bakht kialaktsa (ltetskor) Els boronls Szekunder bakht kialaktsa (kels idejn) Tltgets (vegetciban)

kzpkttt talajok ltetgppel, az ltetssel egy menetben borona vagy gyomfs rotcis kapa utni bakhtprofil vagy tltgetkapa fss borona s tltget kultivtor

ltetgppel, az ltetssel egy menetben borona vagy gyomfs bakhtprofil vagy tltgetkapa fss borona s tltget kultivtor

A gphasznlati javaslatokat nem rdemes mereven kvetni. Az eljrsok mdja s szma az adott v idjrsn, a nvnyek s a gyomnvnyek fejlettsgi szintjn s a fajtk rzkenysgn alapuljon.

A gyomszablyozs lehetsges eszkzeiBioburgonya termesztse sorn a gyomok ellen mechanikai mdszereket vethetnk be. A vdekezst rdemes sszekapcsolni a tltgetssel, hiszen gy egy menetben vgezhet a bakht magastsa s a kelben lev gyomok irtsa. A gyomszablyozsra kis terleten kzi vagy sarabolkapa, nagyobb, gpestett tblkon a traktor ltal hzott tltgetkapa alkalmas (ldtalpkapa, csillagkerekes, gyomfsvel kombinlt kapa stb.). A tltgetseket ltets utn s kelst kveten vgezzk, sorzrds utn a gp mr krt tehet a lombozatban. Nagyobb terleten a legfeljebb flcentis csrz gyomok ellen alkalmazhat a gyomfs (fss borona). Hasznlata utn rdemes jra tltgetni.

MKi 2012 - Bioburgonya

15

A lomb vdelme betegsgek s krtevk ellenPhytophtora infestans - Burgonyavsz

Tnet a levl sznnEgyb betegsgek s krtevk A burgonyanvnyt ms betegsgek s krtevk is megfertzhetik. Ezek azonban tbbnyire kisebb jelentsgek, s a biogazdlkodsban nincsen specilisan ellenk kialaktott vdekezsi lehetsg.

Tnet a levl fonkjn

Tnet a szron

Tnet a gumn

Hogyan ismerjk fel? A levl sznn: kezdetben srgs, majd barnul foltok, rszben olajos fnnyel, elmosd tmenettel az egszsges szvetek fel. A levl fonkjn: szrksfekete foltok, nedves idben fehr gombafonl-szvedkkel (fknt a szleken). A knnyebb meghatrozs rdekben elhvhatjuk a gombafonalakat, ha a levelet egy jszakn keresztl nedves tasakban tartjuk. Szr: hasonl tnetek, mint a levl sznn. Nem tvesztend ssze a fagys, napgs vagy az Alternaria solani okozta fertzs foltjaival. Ez utbbi esetben az elhal foltok belsejben krkrs mintzat lthat.

Hogyan elzzk meg? Lehetleg olyan fajtkat vlasszunk, amelyek kevss fogkonyak a burgonyavszfertzsre (pl. White Lady, Vnusz Gold), s amelyeknl korn kezddik a gumktds (korai fajtk, pl. Balatoni rzsa). Hossz tvon azonban fennll az a veszly, hogy az egyes fajtk ellenllkpessge letrik. A kockzat cskkentshez termessznk tbb fajtt, illetve a tenyszidszak msodik felben rezisztens fajtk esetben is permetezznk 1-2 alkalommal rztartalm ksztmnnyel. Csak p, egszsges gumkat ltessnk el. A kiselejtezett gumkat legalbb 60 C-on komposztljuk. Hajtassuk el a vetgumkat. A fertztt gumk ez id alatt megrothadnak s eltvolthatk. Az egszsges nvnyek a hajtats rvn mr elbbre lesznek a fejldsben, s ltalban mr az els fertzs eltt gumkat fejlesztenek. A korai s a ksi fajtkat ltessk tvol egymstl. Ahol ez nem lehetsges, az uralkod szlirny szerint ltessk a sorokat: a fogkonyabb (korai) fajtt a terletnek arra az oldalra tegyk, ami fel fj a szl (a szl alatti oldalra). A fogkonyabb s az ellenllbb fajtk tbb sorban val vltakoz termesztse (vegyes kultra) is ksleltetni tudja a betegsg terjedst. Vessnk egy legalbb 12 m szles, a szlirnyra merleges svban ms termnyt (pl. bzt vagy fves hert). Kerljk el a lombozat tlnvst (a megfelel szint nitrognellts biztostsval) s az ers elgyomosodst, hogy az llomny gyorsan meg tudjon szradni. Akadlyozzuk meg a burgonya rvakelst az utvetemnyben (az elsdleges fertzsek veszlye miatt).

Fontos tudni A sprk terjedsnek a legkedvezbb a 90% feletti relatv pratartalom s a 18 C krli hmrsklet. Ers fertzsi nyoms esetn a gomba nhny napon bell az egsz burgonyallomnyt ellepheti. Az els fertzstl a nvnyek elhalsig az idjrstl fggen 2-3 httl akr 2 hnapig terjed id telhet el. Szraz idben lell a terjeds, de jra megindul, amint nedves idjrs kvetkezik. A burgonyavsz elleni optimlis vdekezs a mg nem fertztt nvnyek s a szomszdos fldek vdelmt szolglja. A fertzs terjedse legknnyebben a korai stdiumban fkezhet meg, ezrt fontos a burgonyafldek gondos megfigyelse s bejrsa! A lomb els fertzdse a vetgum (ltens) fertzstl, ttelel burgonytl vagy a komposztba kerlt gumtl eredhet, de rkezhet nagyobb tvolsgrl is a szllel. A gumk a beteg levelekrl lemosdott, vagy a felszedskor rjuk tapadt sprktl fertzdhetnek meg.

16

Bioburgonya - MKi 2012

A szemt- vagy komposztdombon lv burgonyanvnyeket tvoltsuk el, perzseljk le, vagy takarjuk be flddel. Ellenrizzk rendszeresen a nvnyeket, s tvoltsuk el a fertzs gcpontjai krli 3 m sugar krben a nvnyeket (perzseljk vagy vgjuk le a lombozatot, a gumkat hagyjuk a fldben). Ers lombfertzs s kiszedsre rett gumk esetn nagyobb eszs eltt a gumk fertzsnek megelzse vgett vgjuk le a lombozatot, s tertsk le a bakht tvbe. Miutn a lomb elhalt, vagy eltvoltottuk, vrjunk 2-3 hetet a felszedssel. gy a gumk hja megszilrdul, s cskken annak a kockzata, hogy a felszedskor a lombrl fertz sprk jutnak a gumkra. A nagy trfogat, szrazsg okozta repedsektl mentes bakhtakba kevsb mosdnak be a sprk.

Mit tehetnk ellene? A biogazdlkodsban mindmig a rz az egyetlen hathats s megengedett szer a burgonyavsz ellen. Az engedlyezett rzksztmnyek az ellenrz szervezetek ltal kiadott engedlyezett szerlistn tallhatk. A biodinamikus (Demeter) gazdasgokban nem hasznlhat rz. A fmrz megengedett ves maximlis menynyisge: EU ko-rendelet: 6 kg/ha Osztrk szvetsgek: 2 kg/ha Nmet szvetsgek: 3 kg/ha, csak kivteli engedllyel Svjc, Bio-Suisse+CH-Bio rendelet: 4 kg/ha. A rz csak akkor vdi a lombot, ha mr a lehetsges fertzs eltt kialaktottunk belle egy megfelel vdrteget a leveleken. Az jonnan

ntt leveleket teht vdeni kell, s a csapadk ltal lemosott bevonatot meg kell jtani (lsd a rz alkalmazsnak stratgijt a kvetkez oldalon). A fertzst kveten mr nem lehet a gomba terjedst a nvnyben meglltani. A fertztt nvnyeket el kell tvoltsuk s az egszsges llomnyt fokozottan kell vdjk. A gyakorlatban gyakran hasznlnak olyan nvnyerst szereket, mint a kzetliszt, zsurl fzet, sovny tej, vagy tejsav. A gyakorlati tapasztalatok szerint a kzetliszt ersti a nvny ellenllkpessgt s segti a lomb gyorsabb felszradst. A FiBL tudomnyos ksrleteiben azonban a fenti szerek egyike sem bizonyult kellen hatsosnak a burgonyavsz ellen. A hzilag elkszthet nvnyi trgyaleveken tl lteznek j, kereskedelemben kaphat, induklt rezisztencit kialakt anyagok, pl. timfld, vagy barnaalga hatanyaggal. Haznkban ezek a ksztmnyek mg tesztels alatt vannak, de a vdekezrendszert aktivlva bizonyos fertzsi szintig kpesek a burgonyavsz-fertzs kialakulst megelzni.

Az alternris szrazfoltossg s gumkorhads elterjedt krokoz, a levelek fertzttsge jliusban jelentkezik. A burgonyavsz ellen hasznlt ksztmnyek ez ellen is kell vdelmet nyjtanak.

MKi 2012 - Bioburgonya

17

A rz alkalmazsa

A krnyez terletek fertzsi helyzete A burgonyavsz kockzata A rz adagolsa

Nincs fertzs a trsgben (50 km-en bell) csekly nincs

Megjelent a fertzs a trsgben kzepes csekly (200-300 g)

A fertzs megjelent a szomszdos fldeken, vagy a sajt terletnkn magas magas (500-800 g)

A rzalkalmazs stratgija az adott llomny aktulis fertzsveszlynek becslsn alapul. A veszly fgg a krnyken esetlegesen fellp fertzsektl, a csapadkviszonyoktl, a fajta rzkenysgtl s a friss hajtsok arnytl. A krnyk s a sajt fldterlet aktulis llapotnak ismerete (jelzszolglatokon rvn, illetve sr ellenrzsekkel a sajt terleten) elengedhetetlen az optimlis vdekezshez. Ha a gumfejlds az els fertzskor mr elrehaladott llapotban van (gyakran jlius elejn-kzepn), a rz hasznlatt sok esetben cskkenthetjk, vagy el is hagyhatjuk. Ezrt felttlenl vegynk mintt a termsbl, s becsljk meg, hogy mg mennyi tpanyag ll rendelkezsre a gumfejldshez. Ha az llomny s a tgabb krnyezete mg fertzsmentes, akkor fknt szraz idben nagyon alacsony fertzsi nyomsbl indulhatunk ki. Ilyenkor ltalban elegend a ritkbb, 10-12 naponknti permetezs, kis mennyisg, 200-300 g fmrzzel hektronknt.

Ha sok a csapadk (ami lemossa a vdrteget) vagy erteljes a lombnvekeds (sok a vdtelen, j hajts), srbb, akr 3 naponknti permetezsre van szksg. A krnyken vagy a sajt llomnyban tapasztalt fertzs s nedves idjrs esetn magas, vagy nagyon magas fertzsi intenzitssal kell szmolnunk. A felhasznland rzmennyisget ennek megfelelen 500-800 g-ra kell nveljk, s a permetezst a csapadk s a lombnvekeds fggvnyben srbben, akr 4 naponta kell ismteljk. Vdekezsi stratginkat segtheti a precz idjrsi adatokat gyjt meteorolgiai llomsok s a hozzjuk vsrolhat dntstmogat szoftverek alkalmazsa (pl. iMetos). Az ilyen rendszerek a konkrt llomny idjrsi adatai, a termesztett fajta rzkenysge, a fejlettsgi llapot s a kijuttatand nvnyvdszer tpusa figyelembevtelvel adnak javaslatot a permetezsek optimlis idztsre. Segtsgkkel cskkenthetjk a kijuttatott permetszerek mennyisgt s a termeszts nkltsgt. Htrnyuk az egyszeri

viszonylagos nagy bekerlsi kltsg (1-1,5 M Ft), s az esetleges elknyelmeseds, tlzott bizalom. Soha ne feledjk, hogy a gpek csak javaslatot tesznek, de a dntst a nvnyvdelmi beavatkozsrl, annak esetleges elhagysrl mindig a termelnek kell meghoznia.

Mikor permetezznk?

idjrs kezels

A kezelst nagyobb esk eltt idben el kell vgezni, hogy az llomny tovbbra is vdett maradjon.

18

Bioburgonya - MKi 2012

A kijuttats technikiA rztartalm szerek kizrlag kontakt fungicidknt fejtik ki hatsukat. A j hatsfokhoz ezrt elengedhetetlen, hogy a teljes llomnyban egyenletesen bevonjk a levelek felsznt s fonkjt. Ugyanez vonatkozik a Bacillus thuringiensis vagy egyb nvnyvdelmi ksztmnyekre is. A permetezs ma szoksos mdjai ezt az elvrst csak rszben tudjk teljesteni. A permetl eloszlst megtlhetjk az albbi egyszer szably alapjn: ahol a permetezskor mozog a lombozat, oda biztos elr a szer is.

A nvnyvdelem eszkzei Gazdasg tpusa, terletnagysg Hztji kiskert (0,1-0,3 ha) Eszkzhasznlat jellemzi Eszkzei: hti permetez, motoros hti permetez Vrhat vzfelhasznls: tenyszid elejn, kis lombozatnl 600-800 l/ha Munkavgzshez szksges id: 8-10 ra/ha Eszkze: szntfldi permetezgp Vrhat vzfelhasznls: tenyszid elejn 200-400 l/ha, nagy lombozatnl 400-600 l/ha Munkavgzshez szksges id: 1,5-2 ra/ha Eszkze: specilis njr permetezgp Vrhat vzfelhasznls: kis lombozatnl 200-300 l/ha, nagy lombozatnl 200-600 l/ha Munkavgzshez szksges id: 8-10 ra/ha

Kisgazdasg (0,3-2 ha)

Nagygazdasg (2 ha felett)

Gpek s eszkzk belltsi paramterei Nyomsrtk belltsa: lehetsg szerint magas nyomsrtket vlasszunk, a permetezgp porlasztsi kpe sszefgg s minl aprbb cseppmret legyen. Haladsi sebessg megvlasztsa: figyeljk meg, hogy a permetl egyenletesen bebortotta-e a nvny teljes fellett. Fontos, hogy a permetl a levl fonkjt is bevonja. Kijuttatott vz mennyisgnek belltsa: a fvka tmrjnek nvelsvel s cskkentsvel vltoztathatjuk a kijuttatott vzmennyisget s a permetl srsgt. gyeljnk arra, hogy a permetl jl bebortsa a leveleket, de ne mosdjon le a fldre. Eddigi gyakorlati tapasztalatok alapjn a specilis szntfldi permetezgp s a motoros hti permetezgp hasznlata bizonyult a legjobbnak. Ezeknek a gpeknek ugyanis nagyon j a kdkpzse, egyenletes bevonatot kpeznek a nvny teljes felletn, s az zemi paramtereik is jl szablyozhatk. gy is bellthatk, hogy kis lombozat esetn clzottan csak a nvnyt rje a permetszer.

MKi 2012 - Bioburgonya

19

Leptinotarsa decemlineata - Burgonyabogr

Petk

Lrvk

Imgk

Mirl ismerjk fel?Petk: narancsszn, hosszks, 3-4 mm hossz petk a levl fonkjn, 10-30 darabonknt szorosan egyms mell rakva. Lrva: lazacrzsaszn test fekete fejjel, 2-10 mm hossz. Img: fekete-srga cskos, 10-12 mm hossz.

Hogyan elzzk meg? A burgonyabogarat az ltetst megelz vben kell gyrteni, amennyiben a szmuk tlpte a krtteli kszbt. A cl, hogy megakadlyozzuk a populci tovbbi nvekedst. A terlet higinija: akadlyozzuk meg, hogy a burgonya az utvetemnybe tnjn, gy fertzsi gcoktl szabadulhatunk meg. Vetsforg: a burgonyafld ne legyen hatros olyan terlettel, ahov burgonyt elvetemnyknt ltettnk. Tartsunk legalbb 500 m tvolsgot. Fajtavlaszts: keressk a korai fajtkat, ezek mr fejlettek s kevsb srlkenyek a burgonyabogr megjelensekor. Ez a megolds egyttal a burgonyavsz ellen is hatsos. Az elhajtatott gumk is fejldsi elnyt biztostanak a nvnynek a bogrral szemben. A nvnyvd szert az rzkeny fiatal lrvk (L1, L2) tmeges kikelse idejn juttassuk ki. Vlasszunk borult napot, vagy ks esti rt (a szerek rszben UV-rzkenyek). A kijuttatskor 25 C alatt legyen a hmrsklet, s a kvetkez 8 rban ne legyen vrhat es. Kis terleten a lrvk s az imgk kzzel is begyjthetk. A kszbrtk tlpse utn hasznljunk engedlyezett nvnyvd szereket a kvetkez hatanyagokkal: B. thuringiensis var. tenebrionis (B.t.t.), vagy spinozad (vegyk figyelembe az engedlyezett szerlistt). Vltogassuk a hatanyagokat, s alkalmazzuk az elrt teljes mennyisget, hogy elkerljk a rezisztencia kialakulst. A pyrethrumra mr sok burgonyabogr-trzs rezisztens. Ne tegyk rzksztmnyekkel egy tankkeverkbe. A spinozad hatanyag hasznlata csak komoly fertzs esetn (3-5 lrva/nvny felett) ajnlatos. Egyszeri kezels alkalmazsa elegend. A szereket csak engedly-okirat alapjn hasznljuk fel!

Fontos tudni

Fejldsi ciklus: vente kt nemzedke fejldik ki. A kifejlett bogarak (=imgk) a talajban telelnek t, fleg a burgonyafldeken. Tavasszal onnan replnek t jabb burgonyafldekre. Az gynevezett rsi tpllkozst kveten a nstny akr 600 pett is lerak. A lrvk 3-4 htig fejldnek, ami alatt 4 lrvallapoton mennek keresztl. Utna a talajban bebbozdnak, s krlbell kt ht mlva kikelnek az imgk. Nagy a fertzsveszly, ha a krnyken sok a burgonyafld, ha korn s meleg idvel ksznt be a tavasz, illetve a ksi burgonyafajtknl. Ha a nvnyenknti tlag 3-5 lrvnl nagyobb, a tmeges fertzs nagy termsvesztesget okoz. Ilyenkor indokolt a kzvetlen gyrtsi mdszerek alkalmazsa, mint pl. a termszetes alap nvnyvd szerek hasznlata. Mrlegelhetjk, hogy a terlet egszn, vagy csak egy rszn vetjk be a ksztmnyeket.

Hogyan vdekezznk ellene? A kihajtstl kezdve hetente ellenrizzk az llomnyt. Az ellenrzs mdja: vlasszunk ki t nvnyt a sznt szlre merleges vonal 5 pontjn (kb. 20, 40, 60, 80 s 100 mternl). A krtteli kszb (ami felett elkezdjk a vdekezst): nvnyenknt tlagosan 1 petecsom vagy 3-5 lrva.

20

Bioburgonya - MKi 2012

Hatanyag Hats Vzvdelem

Bacillus thuringiensis var. tenebrionis fiatal lrvk ellen nincs szksg vdtvolsgra

Spinozad lrvk s bogarak ellen a vdtvolsgot mindig tartsuk be, mert a szer nagyon mrgez a halakra, a haltpllkra s az algkra veszlyes a mhekre enyhn kros a htpettyes katicabogarakra, kros a fmfrkszekre 0,15 l/ha

Azadirachtin* lrvk ellen nincs szksg vdtvolsgra nem veszlyes a mhekre a zenglegyek kivtelvel nem kros 2,5 l/ha

Mhvdelem Hasznos szervezetek vdelme Felhasznland mennyisg Felhasznland permetl mennyisg Fontos tudni

nem veszlyes a mhekre veszlytelen a hasznos l szervezetekre L1, L2: 3,0 l/ha, L3, L4: 5,0 l/ha 400-500 l/ha A lrvk a kezels utn mg 7 napig lthatk; ersen UV-rzkeny, 100 liter keverkhez 1 kg cukor hozzadsval javul a hatsfok 0 nap

400 l/ha A lrvk szma a kezels utn 3 napon bell jl lthatan cskken

400 l/ha a lrvk a kezels utn mg 14 napig lthatk

lelmezs-egszsggyi vrakozsi id

14 nap

3 nap

*Haznkban egyelre mg nincs engedlye burgonyabogr ellen

ntzs A fejlds korai szakaszban a szraz talaj ds gykrzetet eredmnyez. A korai ntzs segti a szervesanyag talakulst, s ezzel javtja a nitrognelltst. A hosszanti nvekeds megindulsakor a talaj legyen j nedves, hogy a gumkts ne kezddjn el tl korn, s lehetleg csak egy generci gum kpzdjn. A gumkts alatti szraz idszakokban megll a nvekeds, cskken a gumkts, ami termsvesztesget s minsgromlst eredmnyez. A gumktstl a virgzsig tart idszakban tartsuk a bakht vztartalmt legalbb a talaj vzfelvev kpessgnek 50%-n. A talajtl s a burgonya fejldsi stdiumtl fggen alkalmanknt 20-35 mm-t ntzznk, de ne tltsk fel a talajt a vzfelvev kapacitsnak 80-90%-a fl. A gumk nvekedse alatt, mindenekeltt a virgzs utni els 3 htben, de egszen az rsig a talaj megfelel vztartalma meghatroz a terms szempontjbl. Szksg esetn rdemes a burgonyt kzvetlenl a betakarts eltt megntzni, mert gy tbb fld tapad a szalagrostra, s kisebb a gumk srlsnek veszlye.

ntzs A gumktds idpontjban az elegend nedvessg megelzi a kznsges s a ppos varasodst (de nem a hlzatos varasodst). A gumk nvekedse idejn az elegend nedvessg cskkenti a fiasodst s a nvekedsi repedseket, s egyenletes fzsi jellemzket eredmnyez. A tl nedves talajban nagyobb a poros varasods veszlye.

Fagyvdelmi ntzs

Rvid fagyok idejn, -6 C-ig megakadlyozhatja a fagykrokat. Az ntzst rviddel a hmrsklet fagypont al sllyedse eltt indtsuk el; takarsnl akkor, amikor a szvet megmerevedik a nedves fldn. A megksett ntzs krokat okozhat! Vzadagols: kb. 3 mm rnknt (4 mm-es fvkkkal).

Az ntzs klnsen a knnyebb talajokon javtja a termshozamot s a minsget a kpen a konzolos ntzsi mdszer lthat.

MKi 2012 - Bioburgonya

21

Lombtalants A mozaikos talajviszonyok s a terlet eltr erssg burgonyavszfertzse kvetkeztben gyakran egyenetlenl rik be az llomny. Az idben trtn lombeltvolts segti az egyenletes rsi folyamatot, a hj korai megszilrdulst s magt a berst.

Lombtalants A lomb idben trtn eltvoltsa elsegti a korai rst s cskkenti a drtfreg- s burgonyahiml-fertzs kockzatt. Hasonlan, a lombtalants burgonyavszfertzs esetn cskkentheti a gumrothads veszlyt. A ksi lombtalants magas kemnyt-tartalmat, jobb stsi jellemzket s jobb zt eredmnyezhet. A bakhtakhoz illeszked szrzz hasznlatval elkerlhetjk a bakht s a gumk srlst (s a gumk megzldlst). tartalm gumkat eredmnyezhet, ezen kvl pl. jabb lombnvekedst s kldkbarnulst (kldkrothadst) is okozhat. Amennyiben a tl nagy gumk, tl magas kemnyttartalom, vagy a msodlagos nvekeds miatt kell a lombot eltvoltani, akkor szrzz s perzsel kombincijbl ll tbb lpcss eljrsra van szksg, melyet a fajta s az idjrs jelleghez kell alaktani.

Mikor tvoltsuk el a lombozatot?

A lombozat idbeni eltvoltsnak tovbbi elnyei:

A korai betakarts cskkenti a drtfreg s a burgonyahiml krttelnek kockzatt. Burgonyavsz-fertzs esetn a lomb eltvoltsa cskkenti a bakhtba bemosd sprk okozta gumfertzds veszlyt. A lombozat eltvoltsval irnythat az rsi folyamat, befolysolhat a gumk kemnyttartalma s mrete (megakadlyozhat a tlnvsk). Ers ksei elgyomosodsnl megakadlyozhat a gyomok magszrsa s knnyebb vlik a betakarts. Vetburgonya-ltetvnyekben a lomb idben trtn eltvoltsa (legksbb jlius msodik hetig) cskkenti a levltetvek ltali vrusfertzs gumkba jutsnak eslyt s kontrolllja a gummretet. A lombtalants elfelttele, hogy az llomnyban mr lthat legyen a bers kezdete (a cscsig kivilgosod levlzet), s mr meglegyen a gumkban az adott fajtnak megfelel kemnyttartalom. A tl korai beavatkozs retlen, trolhatatlan, tl alacsony kemnytLombtalantsi mdszerekSzrzz ltalban ez a mdszer hasznlatos. Csak berett llomnyban alkalmazhat (s csak bizonyos fajtknl). A leginkbb kltsghatkony s a legkevesebb energit ignyl mdszer. Hasznos a bakhthoz illeszked vltozatot hasznlni, ami a bakhtak kz fekteti a zzott lombot. Ha a lomb jra kihajt, zzzuk le jra, vagy perzseljk le.

Ha prbakpp kistunk nhny tvet, s megbizonyosodtunk rla, hogy a gumk elrtk a kvnt mretet s kemnyttartalmat. Ha az egszsges llomnyunkban a levelek fele elsrgult. Burgonyavsz-fertzsnl, hogy a krokoz ne jusson t a gumkba. Ipari burgonynl csak ha a kemnyttartalom s a stsi teszt mr az ignyeknek megfelel. Vetburgonynl az idpontot a kvnt gummrettl tesszk fggv. A kemnyttartalom s a levltetvek rajzsi idpontja is fontos lehet. Ha a lomb jbl kihajt, az eljrst meg kell ismtelni, esetleg perzselssel kombinlni.

A lombtalants annl inkbb clszer s egyszer,

minl rettebb az llomny, minl magasabb a gumk kemnyttartalma, minl ersebb a mg virulens burgonyavszfertzs a levlzetben, minl erteljesebb a ksei elgyomosods (az ppen felmagz gyomokkal), minl magasabb a drtfreg- s burgonyahiml-fertzs kockzata.

Perzsels Kzvetlenl: Ers burgonyavsz-fertzsnl hasznos lehet a sprk elpuszttsa vgett. Gyorsan (8-12 km/h-val) vgighaladva hasznlhat a bers elindtsra. Gzfelhasznls (ha csak perzselst alkalmazunk): kb. 1 kg propngz/ha. 10 Szrzzs s -szrads utn: A hhats a megmarad szrakon hosszantartan megakadlyozza az jbli kihajtst. Gzfelhasznls: kb. 70 kg/ha.

Az ellenrzshez prbakppen ssuk ki ngy-ngy bokor gumit a sznt klnbz pontjain.

22

Bioburgonya - MKi 2012

BetakartsA betakarts eltt ssunk ki prbakppen nhny gumt, s ellenrizzk az rettsgket, hjuk kemnysgt s a minsgket. A betakarts legfontosabb felttele, hogy a gumk hja szilrd legyen. ha nem szilrd mg a hj, vagy nagy a lgyrothadsos gumk arnya, vagy ha a talaj ersen kiszradt. Ha a talaj nagyon szraz s rgs, ntzssel megknnythetjk a felszedst (kb. 5-15 mm/ m). A lehet legkmletesebb betakarts biztostsa vgett minden tbla esetben ellenrizzk a betakartgp belltst: a felszeds megkezdse eltt ssunk ki nhny tvet s figyeljk meg a gumk elhelyezkedsnek mlysgt. Kerljk mind a tl hidegben (10 C alatt a klnbz tdsi foltossgok miatt), mind a tl melegben (25 C felett izzads s rothads miatt) trtn betakartst, mert ezek ronthatjk a gumk minsgt s trolhatsgt.

Betakarts A korai betakarts cskkenti a drtfreg-, csiga-, burgonyahiml- s ezstfoltossg-krttel kockzatt. A megfelelen berett (szilrd hj) gumk kevsb rzkenyek a mechanikai srlsekre s a trolsi betegsgekre. A gumhs szrklst elkerlhetjk a nem tl hideg idben vgzett, gondos betakartssal.

Mire gyeljnk?

A gumk hja legkorbban a lombtalants, vagy a lombozat teljes elhalsa utn 2-3 httel szilrdul meg. Ekkor a gum cscsi rszn hvelykujjal megdrzslve 20-bl 18 esetben meg kell hogy maradjon a hj. Amint megszilrdult a hj, kezdjk el a betakartst. Minden nap ksedelem jelentsen nveli a drtfreg, a csigk s a burgonyahiml krttelnek kockzatt. A betakartssal azonban vrjunk pr napot,

TrolsSebgygyts A srlsek behegedse rdekben a gumkat az els 24 rban minl gyorsabban szrtsuk le (troljuk ket jl szellz helyisgben s kerljk el a pralecsapdst). Majd 3-4 htig szraz, szells helyen (napi tbbszri levegcservel), 12-16 C krl eltroljuk ket. Ez segti a hegszvetek kialakulst s a sebgygyulst, s cskkenti a rothads eslyt. Az tkezsi burgonyt 4-6 C-ra hthetjk (a rvidebb nyugalmi idej fajtk pl. Cleopatra, Red Scarlet, Katica alacsonyabb trolsi hmrskletet ignyelnek, a hosszabb nyugalmi idejek pl. Balatoni rzsa, Hpehely, White Lady magasabb hmrskleten is eltrolhatk, 6-8 C). Az alacsony trolsi hmrsklet nveli a cukortartalmat, ami rontja a stsi jellemzket (stskor magas akrilamid-tartalom kpzdhet). A hidegben trols utn a redukl cukortartalom rszben jra lebomlik, ha a gumkat 2-3 htig 10 C feletti hmrskletre melegtjk. Az ipari burgonyt ne troljuk 8 C alatt. Az optimlis relatv pratartalom 90-95%. Rendszeresen ellenrizzk a trolsi hmrskletet s a szellzst. A falakon tapasztalhat prakicsapds elgtelen szigetelsre utal. A leveg rendszeres keringtetsvel a felhalmozott termny melegt a falakhoz s a tethz vezethetjk, s megnvelhetjk a raktr levegjnek nedvessgtartalmt, gy elkerlhetjk a slyvesztesgeket. A szmtgpes vezrls rendszerek optimlis trolst tesznek lehetv.

Trols A burgonyt a trolba vitel eltt szrtsuk le, hogy megelzzk a rothadst. A srlsek elkerlse rdekben az osztlyozs, moss, vagy csomagols eltt melegtsk fel a burgonyt legalbb 10 C-ra. Csak tiszta ldkat hasznljunk, adott esetben ferttlentsk, vagy tegyk ki ket a napra. gy elkerlhetjk a betegsgek tovbbhurcolst. Az osztlyozsnl elszvval fogjuk fel a finom port, gy cskkenthetjk a sprk terjedst.

Hts

A beparsods s a sebgygyuls utn fokozatosan htsk le a gumkat, a hmrskletet naponta legfeljebb 0,5-0,7 C-kal, illetve hetente legfeljebb 1-2 C-kal cskkentsk. A gumk s a kls leveg hmrsklete kztti klnbsg szellztetsnl legalbb 2 C legyen.

Trols hosszabb ideig

Csak az rett, kellen beparsodott hj gumkat lehet hossz ideig, j minsgben trolni. A forr nyr s a magas hmrsklet nveli a csrzsi aktivitst, gy rontja a trolhatsgot.

MKi 2012 - Bioburgonya

23

Lyukak a gumkbanRhizoctonia solani Burgonyahiml (rizoktnia) Agriotes spp. lrvi Drtfreg Deroceras spp., Arion spp. s ms fajok Csigk

Sipoly

Himlfoltok

Hogyan ismerjk fel?

Kerek, kb. 1-4 mm-es lyukak fekete, kirojtosodott szllel, bennk szraz szvet. Mlysg: kb. 2-8 mm. Gyakran himlfoltokkal (lszklercium-telepekkel) egytt figyelhet meg.

Hogyan ismerjk fel?

Kr alak, kb. 2-4 mm-es, lesen lehatrolt lyukak. Mlysg: nhny mm-tl az egsz gumn t hzdig.

Hogyan ismerjk fel?

Fontos tudni

Fontos tudni

A felsznen 2-6 mm tmrj lyukak, melyek a gum belsejben gyakran jval szlesebbek. Nha rlket, petket, vagy csigkat tartalmaznak. A korai krttel szablytalan domborulatokat okoz a gumn.

Magas a betegsg kockzata, ha mr eleve fertztt vetgumkat hasznlunk, s egyidejleg drtfreg-fertzs is jelentkezik. A hj srlsein keresztl knnyen bejut a gomba a gumkba. Nedves talajban a fertzs a lenticellkon keresztl is megtrtnhet. Tbb vnyi fves here utn az els vekben magasabb a fertzs kockzata.

Hogyan elzzk meg?

Fejldsi ciklus: a pattanbogarak mjus-jniusban rakjk le a petiket 1-2 cm mlyen a fldbe, elssorban rteken. A teljes fejldsi ciklusuk 3-5 vig tart (fajtl s idjrstl fggen). A legnagyobb krokat a 2. s 3. fejldsi vkben lv lrvk okozzk. Tbb vnyi fves hert kveten az els 3 vben magasabb a fertzsveszly. Egy ves fves here utn kisebb a drtfreg-krttel kockzata, mint tbb vnyi fves here utn.

Fontos tudni

Fleg kisebb csigafajok okozzk (kb. 2 cm-esig). A kttt, nedves talaj, vagy a fves here, kaszl, vagy parlagon hagyott terlet kzelsge nveli a kockzatot. Zldsges vetsforgban (pl. spenttal) nagyobb a kockzat.

Hogyan elzzk meg?

Ne vessnk fves hert elvetemnyknt. A vetgumkat az tvtel utn mossuk meg, s ellenrizzk, hogy nincs-e rajtuk burgonyahiml-tnet. Ers fertzttsg esetn cserljk ki a vetgumkat. A legjobb, ha fertzsmentes vetgumkat hasznlunk. A vetgumkat jl csrztassuk ki, s meleg talajba ltessk. Tg vetsforgt vlasszunk. Amint megszilrdult a hj, takartsuk be a termst (ez cskkenti a fertzsveszlyt). Gabona elvetemny esetn segtsk a szalma lebomlst. A (friss) llati trgyt komposztljuk, mr az elz vben hordjuk ki, s dolgozzuk be jl a talajba. A vetgumkat az elksztskor ersen vilgtsuk meg (a solanin termeldst elsegtend).

Hogyan elzzk meg?

Ne legyen tl nagy a fves here arnya a burgonya vetsforgjban. Tbb vnyi fves here utn lehetleg ne vessnk burgonyt az els 3 vben. Lehetleg korn takartsuk be a termst (feltve, hogy mr megszilrdult a hja!). Munkljuk meg a talajt clzottan a peteraks utn mjus-jniusban, vagy augusztusban mveljk meg alaposan a tarlt. Hozzjrulhat a drtfregkrok cskkentshez a hvelyesek (bors, lbab, bokorbab, csillagfrt) s a keresztesvirgak (fejeskposzta, olajretek, mustrflk) termesztse.

Elvetemnyknt kerljk a fves hert, a gyeptrst, a zld ugart, a zldsgeket s a repct. Lehetleg korn takartsuk be a gumkat (feltve, hogy mr megszilrdult a hjuk!).

GumkrosodsokA gumk krosodsnak kockzata ersen fajtafgg, de a megfelel termesztstechnolgia alkalmazsval cskkenthet. A kockzat kzvetlen szablyozsa azonban aligha lehetsges. Ez az oldal pusztn a legfontosabb krtteli okokrl nyjt ttekintst (a gumk lyukassgt a fent emltetteken kvl pl. tarackgykr is okozhatja). A gumk felletn s belsejben szlelhet krosodsokat csak megmosott s felvgott llapotban lehet egyrtelmen meghatrozni.

24

Bioburgonya - MKi 2012

A hj hibiStreptomyces spp. Burgonya varasodsa Spongospora subterranea Poros varasods* Rhizoctonia solani Burgonyahiml

Hlzatos varasods

Ppos varasods

Hogyan ismerjk fel?

Barna, repedezett, rszben parsodott foltok, melyek lehetnek laposak (kznsges s hlzatos varasods), kidomborodk (ppos varasods), vagy bemlyedk (gdrs varasods).

Hogyan ismerjk fel?

res, vagy sprkat tartalmaz, krterszer prsensek. Gyakran a hj tbbi rsze is repedezett.

Hogyan ismerjk fel?

Fekete pontok vagy foltok (krmmel lekaparhatk).

Fontos tudni

Fontos tudni

Fontos tudni

A fertztt talaj vagy a beteg vetgum terjeszti a krokozt. Az egyes burgonyafajtk ellenllkpessge nagyon klnbz a varasodsokkal szemben (hajlamos pl. az Agria s a Desire, jl ellenll fajtk: Balatoni rzsa, White Lady, Hpehely, Pannnia, Katica). Az ersen fertztt vetgum kevesebb hajtst hoz.

A gomba fknt fertztt talaj vagy beteg vetgum rvn terjed. Az ntzs fertztt talajban elsegti a poros varasodst. Az egyes burgonyafajtk ellenllkpessge nagyon klnbz (ersen hajlamos pl. az Agria).

Az ersen fertztt vetgum hasznlata deformlt gumkat s sipolyokat eredmnyezhet, s jelentsen cskkenti a termshozamot.

Hogyan elzzk meg?

Lsd a burgonyahimlnl (elz oldal).

Hogyan elzzk meg?

Hlzatos varasods

Krokoz: Streptomyces reticuliscabiei (baktrium), csak a burgonyt fertzi meg. A gumkpzds idejn a 13-17 C-os, nedves, rosszul szellz vagy pang vizes talajok nvelik a fertzs valsznsgt.

Fertztt talajon ne termessznk poros varasodsra hajlamos fajtt! Fertzsmentes, minstett vetgumt hasznljunk, hogy elkerljk a talaj fertzst. Legfeljebb minden 4. vben termeszsznk egyazon terleten burgonyt! * A poros varasods haznkban nem jellemz betegsg; karantn krokoz.

Zld gumk

Hogyan ismerjk fel? A hj enyhbb vagy ersebb zld elsznezdse a gum egyik oldaln.

Kznsges, ppos s gdrs varasods

Hogyan elzzk meg?

Legalbb hrom Streptomyces faj okozza (S. europaeiscabiei, S. stelliscabiei, S. scabiei), egyb haszonnvnyeket is megtmad (pl. srgarpa, cukorrpa). A gumkpzds idejn a 19-24 C-os, jl szellz, szraz talajok nvelik a fertzs valsznsgt.

A veszlyeztetett parcellkon ne termessznk varasodsra hajlamos fajtkat. Hasznljunk fertzsmentes vetgumt. A gumkpzds els heteiben az ntzs cskkenti a kznsges, ppos s gdrs varasods-fertzs eslyt. Legfeljebb minden 4. vben termeszsznk egyazon terleten burgonyt! Fves hert kveten ne termessznk burgonyt.

Fontos tudni A fnynek kitett gumkon alakul ki, a termhelyen vagy raktrozs kzben.

Hogyan elzzk meg? Egyenes vonalban s egyenletes mlysgre ltessk a vetgumkat. Magas s szles bakhtakat alaktsunk ki. A gumkat a felszeds utn takarjuk le, troljuk sttben. A klnbz munkagpek ugyanakkora sortvra legyenek belltva.

MKi 2012 - Bioburgonya

25

Hibk a gumk hsbantsi foltok (Fekete vagy kk foltossg) regeseds

Hogyan ismerjk fel?

Egy helyre korltozd foltok 0,5-1,5 cm-re a hj alatt (csak hmozskor vlnak lthatv), sznk kkesszrktl feketig terjedhet. A foltok a ksi stdiumban beparsodnak.

Fontos tudni

Az tsi srlsek nyomstl vagy zzdstl keletkezhetnek a betakarts, raktrozs, osztlyozs, rakods, moss, csomagols s szllts sorn. Csak nhny nappal ksbb vlnak lthatv, ekkorra trtnik meg az elsznezds. A felszedskor kvek s fldrgk is okozhatnak srlst a gumkon. Minl nagyobb a fajta kemnyttartalma, annl rzkenyebb az tsekre. Az egyes fajtk rzkenysge klnbz. ltalban a modern gpek kevesebb tsi srlst okoznak, mint a rgiek.

Hogyan elzzk meg?

Figyeljnk a talaj j klium-elltottsgra.

Ne hagyjuk, hogy a gumk 25 cm-nl nagyobbat essenek. Ezzel elkerlhetjk az tsi srlseket.

Vlasszunk gumhs-szrklsre kevsb fogkony fajtt (pl. Agria, Balatoni rzsa, Katica, Hpehely). A burgonyanvnyek fejldse vge fel ne juttassunk ki nitrognt (kslelteti a berst). A gumkat a betakarts eltt hagyjuk jl berni. Vizsgljunk meg egy mintt a gumkbl: figyeljk meg az llapotukat a kiszeds utn 24 rval, szobahmrskleten trolva. Ne vgezzk a betakartst hidegben, hideg jszakk utn ne kezdjk korn a felszedst. Mrjk meg nhny frissen kisott gum hmrsklett (legalbb 12 C legyen, az tsre rzkeny fajtk esetben legalbb 15 C). A betakartskor a talaj ne legyen se tl nedves, se tl szraz (az idelis nedvessgtartalom az adott talajtpustl fgg). Lassthatjuk vagy gyorsthatjuk a lncrosta sebessgt, hogy sokig s sok fld fusson rajta a kiszedett gumkkal kiprnzs cljbl. A fordulsnl lltsuk le a gpet, ne hagyjuk resen futni. gy lltsuk be a betakartgp sszerkezetnek szgt s mlysgt, hogy elg fld kerljn a lncrostra. A kiszeds mlysgt a gumfszkeknek megfelelen lltsuk be. Gondoskodjunk a srtetlen manyag vagy gumibortsokrl. Httt gumkat ne rakjunk t, ne vlogassunk s ne mossunk, mert sokkal rzkenyebbek, mint a meleg gumk (az idelis gumhmrsklet 12-15 C). A gpek ne fussanak tl gyorsan, a gumk minl kevsb guruljanak. Cskkentsk az essi magassgokat. A beszradt grngyket s beragadt kveket rendszeresen tvoltsuk el.

Hogyan ismerjk fel?

A felvgott gum kzepn hosszanti s keresztirny repedsek lthatk, melyek a trols alatt megbarnulnak.

Fontos tudni

Szraz peridus utni b csapadk okozta hirtelen nvekedskor s tlzott nitrogn-adagolskor keletkezik.

Hogyan elzzk meg?

Figyeljnk az egyenletes vzelltsra. Csak regesedsre nem hajlamos fajtkat termessznk. Ersen hajlamos pl. az Agria, Kondor, Amorosa, jl ellenll: Balatoni rzsa, Pannnia, Katica. Korltozzuk a gumk mrett: a hajtatskor figyeljnk arra, hogy sok csra njn, ltessk srbben a gumkat. A nagyra nv fajtkat mrtkkel trgyzzuk. A betakartskor szksg esetn vlogassuk ki a nagymret gumkat. Hmozott burgonya: cskkentsk a pHrtket aszkorbinsavval.

26

Bioburgonya - MKi 2012

PVYNTN vrus Burgonya Y-vrus gumnekrzis trzse (Gyrs elhals)

DeformcikErwinia spp. A gum lgy- vagy nedvesrothadsa Nvekedsi repedsek

Hogyan ismerjk fel?

Prsensek, barna vek vagy gyrk a hjon, alattuk a hs vkony rtegben megbarnult, elhalt.

Fontos tudni

Fontos tudni

Annak ellenre, hogy a gumn a vrusos gyrs elhals tnett csak nhny fajta mutatja, szinte az sszes nem hazai nemests fajta igen ersen fogkony a vrus fertzsvel szemben. Az ilyen fajtk az enyhnek tn lombtnetek ellenre slyos termsvesztesggel reaglnak a fertzsre. A fertzs beteg nvnyekbl indul ki, levltetvek terjesztik. Forr, szraz nyarakon klnsen ersen krosodnak a gumk.

A lgyrothads akkor kvetkezik be, ha a baktriumok megfelel feltteleket tallnak a fejldskhz, mindenekeltt elegend vizet, s gy megtrik a gum ellenllkpessgt. Az egszsges gumk ritkn fertzdnek meg. A fertzst segti a gumt megtmad burgonyavsz-fertzs, a gum srlsei (pl. csiga- vagy egrrgs), tsi srlsek, a fagys vagy a pang vz. A ltens fertzs a gumk mossa utn sztterjedhet (pl. meleg, nedves krlmnyek kztt, manyag zskokban).

Hogyan ismerjk fel?

Hosszanti irny, V-alak hasadkok (nvekedsi repedsek) a gumn.

Fontos tudni

A gumk krli talaj szraz s nedves llapota kzti hirtelen vltozs kvetkezmnye. Gyakrabban fordul el knny talajokban. A burgonyahiml-fertzs hasonl elvltozsokat okozhat.

Hogyan elzzk meg?

Hogyan elzzk meg?

Hogyan elzzk meg?

Termessznk ellenll fajtkat, pl. Balatoni Rzsa, Hpehely, White Lady, Katica, Pannnia. Klnsen vatosnak kell lennnk az Amorosa, Hermes, Red Scarlett, Chrie s Desire fajtkkal. Hasznljunk fmzrolt, ellenrztt vetgumt.

Segtsk a gyors csrzst. Elzzk meg a burgonyavszt (lsd a 16-17. oldalon). Kerljk a vz pangst a talajban. Csak a szilrd hj termnyt szedjk ki, kerljk el a mechanikai srlseket, s a kiszeds utn szrtsuk meg a gumkat. Troljuk a gumkat fagymentes helyen. Ha mr megtrtnt a fertzs, kerljk el a betegsg thurcolst az egszsges terletekre (tiszttsuk meg a gpeket). Vigyzat, a fertzs az osztlyozskor is tovbbterjedhet! Kerljk el a gumk izzadst, illetve a prakicsapdst a trolsnl s a szlltsnl. A fertztt gumkat mosatlanul rtkestsk.

Kevsb rzkeny fajtkat termeszsznk, pl. Laura, Pannnia, Katica, Balatoni rzsa, Dmon, Hpehely. Kln vatossg szksges az Agria, Red Scarlet s Desire fajtknl. A gumfejlds alatti hosszabb szraz idszakokban ntzznk (ez cskkenti a fiasods veszlyt is). Mrtkkel adagoljuk a nitrognt. Fiasods/babsods/ msodlagos nvekeds

Gyrs elhalssal fertztt gumk

A fiasods s a msodlagos nvekeds mgtt hasonl okok llnak, mint a nvekedsi repedseknl. Fiasodsra s msodlagos nvekedsre hajlamos fajtk az Agria, a Desire s a Somogyi kifli.

MKi 2012 - Bioburgonya

27

zemgazdasgTermelsi kltsgek A szaportanyag a legjelentsebb kltsgtnyez, de az azon val okszertlen sprols jelents termelsi kockzatokat hordoz. A fmzrolt vetburgonya ra jelenleg minsgi kategritl (I. fok, Elit, vagy Szuperelit), mretfrakcitl s fajttl fggen nett 140-300 Ft/kg. A burgonya specilis gpeinek beszerzsi s fix kltsgei ersen fggenek a termels jellegtl s intenzitstl (pldul egy ktsoros, hasznlt ltetgp ra kb. 200.000 Ft). A nvnyvdelem s trgyzs kltsgei a biotermeszts esetben alacsonyabbak, mint a konvencionlis mezgazdasgban. Pldul a tbb mint egy vig termesztett fves here elvetemnyknt kb. 80-140 kg nitrognt juttat a talajba, gy trgyzsi kltsget takarthatunk meg. A trols, osztlyozs (s csomagols) a mvels s rtkests rendszertl fggen magas vltoz kltsgekkel jrhat, fknt az alkalmazott munkaer vgett. A pontos vgsszegek klnbznek a kistermelk (akik kis mennyisg megtermelshez sok sajt munkt is befektetnek) s az lelmiszerkiskereskedelem beszllti kztt, tbbek kztt az eltr szervezeti felpts s technikai felszereltsg miatt. A termesztsi kltsgek tlagos rtkei egy mezfldi pldagazdasgban (2010):1. Szerves trgyzs (20 t/ha szarvasmarha trgya, 1000 Ft/t) kijuttats: 30.000 Ft/ha, sszesen: 50.000 Ft/ha 2. Sznts (30 cm mlyen) 22.000 Ft/ha 3. Sznts elmunkls (simt) 4000 Ft/ha 4. Klium-szulft tartalm trgya kijuttatsa 13.000 Ft/100 kg az anyagr + kijuttats 3000 Ft/ha, sszesen 29.000 Ft/ha 5. Maggy elkszts 8000 Ft/ha 6. ltets 15.000 Ft/ha 7. Tltgets (bakht kszts) 10.000 Ft/ha/ alkalom

8. Nvnyvdelmi kezelsek (rztartalm szerrel) 10.000 Ft/ha/kezels 9. Burgonyabogr elleni vdekezs 20.000 Ft/ ha/kezels 10. Kzi gyomlls 30.000 Ft/ha 1 ntzs felszni vzbl kb. 30.000 Ft/ha/ 1. alkalom 12. Burgonya szrzzs 8000 Ft/ha 13. Betakarts (tornyos gppel) 50.000 Ft/ha

A vltoz kltsgek* megoszlsa bioburgonya termesztsnl

10% ntzs 5%

35% vetgum

jrulkos kltsgek

brraktrozs, trols

15%

(br)osztlyozs 10% trgyzs 15% nvnyvdelem 10%

*A termelt mennyisgtl fgg kltsgek

28

Bioburgonya - MKi 2012

MunkaerszksgletA bioburgonya-termeszts munkaignye nagyobb a konvencionlisnl (a mechanikus gyomszablyozs miatt). Az ltets eltt, februrig: alaptrgyzs, talajmegmunkls, hajtats. A hajtats munkaignye ersen fgg a vlasztott eljrstl (lsd az 6-7. oldalon). A nvnyek kezelsnek kezdete s gyakorisga az idjrstl s a burgonyavsz-jrvny lefolystl fgg. A nedves idjrs sok burgonyavsz elleni kezelst tehet szksgess (ehhez lsd a 18. oldalt). Tartsan forr s szraz idben ezeket akr el is hagyhatjuk, helyettk a burgonyabogr elleni intenzvebb vdekezs vlhat szksgess (ehhez lsd a 20. oldalt). A betakarts s az osztlyozs jr a legnagyobb munkaignnyel. A munka mennyisge dnten attl fgg, hogy mennyi kvet, fldrgt s eladhatatlan gumt kell kivlogatni.

munkara / ha 120 100 80 60 40 20

oktber mrcius

prilis mjus

jn. aug. augusztus oktber

llati trgya talajkihordsa megmunkls

hajtats

ltets

kapls, permetezs boronls, lombtrgyzs, gyomlls

betakarts

szllts

A bevtelt alakt f tnyezkTermshozam: A j termshozam s a j minsg alapfelttele az egszsges, j minsg talaj. A j nitrognellts is fontos, ami fgg a vetsforgtl, a trgyzstl s az idjrsi krlmnyektl, melyek mind befolysoljk a nitrogn feltrdst. Tovbbi elfelttel az egszsges, magas biolgiai rtk vetgum hasznlata. A termshozam meghatroz tnyezi ezen kvl az adott fajta korai nvekedshez szksges id, hogy a vetgum csrzst segtettk-e (elhajtats) s a burgonyavsz-jrvny lefolysa. A biogazdlkodsban tlagosan 15-20 t/ha (ntzetlen) vagy 30-42 t/ha (ntztt) kzti termshozamot rhetnk el, melybl az tkezsi mret burgonya arnya kb. 70-80% krli. A termshozam azonban vrl vre jelentsen ingadozhat, a klnbz nvekedsi felttelektl, a talajbeli tpanyagok hozzfrhetsgtl s a burgonyavsz-jrvny lefolystl fggen. Minsg: A nem megfelel gumk kivlogatsa jelents munka- s kltsgignnyel jr. A minsgi kvetelmnyeket nem teljest rut csak rengedmnnyel tudjuk rtkesteni. Jelents minsgi hibk esetn a vev visszakldi az rut. A visszakldtt rut a hiba jellege s a burgonya fajtja szerint alkalmasint mg felhasznlhatjk az lelmiszeriparban vagy hmozzemekben, de az gy elrhet vtelr jval alacsonyabb lesz az eredetileg kalkulltnl. r: A bioburgonya ra a konvencionlis burgonya tvteli rnl magasabb, de nem fggetlen attl. Az rat a kereslet s a knlat alaktja, a bioburgonya ra azonban jelenleg jval stabilabb, mint a konvencionlis vagy az integrlt termelsbl szrmaz burgony.

MKi 2012 - Bioburgonya

29

rtkestsAz rtkestst mindenkppen a termeszts megkezdse eltt tervezzk meg! Ha a nagykereskedelemnek vagy az iparnak szeretnnk szlltani, kssnk tvteli s szlltsi szerzdst. Milyen vev szmra termeljnk?lelmiszer-kiskereskedelem csomagolzemen keresztl (tkezsi burgonya) A minsgi kvetelmnyeket lsd a 31. oldalon! Sajt raktr vagy brtrolsi lehetsg szksges. A fajtkat jellemzen a vev hatrozza meg, de azt hosszabb tvon mi is alakthatjuk. A burgonyt egyre gyakrabban mosottan rtkestik, gy a hj hibi jobban lthatk, mint a nem mosott gumk esetben. Inkbb a nagyobb gazdasgok szmra alkalmas, mert nagy mennyisg, egyenletes minsg rura van szksg. Ipari burgonya (lelmiszeriparnak, hmozzemeknek, fagyasztsra) A kzeljvben fontosabb vlhat. Az ellltand termk hatrozza meg a specilis minsgi kvetelmnyeket (kemnyttartalom, stsi teszt), viszont kevsb szigorak a varasodsra s a burgonyahimlre vonatkoz kritriumok. A fajtkat a vev hatrozza meg. Nincs szksg trolkapacitsra. Nagy mennyisgek szlltsa lehetsges. Csak termelsi s szlltsi szerzdssel rdemes felvllalni. ltalban alacsonyabb r kaphat rte, mint az tkezsi burgonyrt. Nagykereskedelem (viszonteladk, biotermk nagykereskedk, nagykonyhk, ruhzlncok) Az ruhzlncok s a nagykonyhk szerepe az elkvetkez vekben egyre fontosabb vlhat. Nagyobb a rugalmassg a fajtk megvlasztsban. Olyan gazdasgok szmra alkalmas, ahol az rut tudjk trolni s elkszteni. A termeltl nagyobb rugalmassgot kvn (kln megllapodsok a vevkkel, pl. a kiszlltsrl). Magasabb rat rhetnk el, mint az lelmiszerkiskereskedelemnek val szlltssal. Kzvetlen rtkests (interneten, ill. termelifogyaszti kzssgekben) Ha a vevk hzhoz jnnek, s a mosatlan burgonyt 10-25 kg-os zskokban sszel megvsroljk, az a termeltl kevesebb erfesztst kvn, mint a kisebb mennyisgek folyamatos rtkestse, alkalmasint kiszlltsa. A kzvetlen rtkestshez kedvez elhelyezkeds rusthely s sajt raktr szksges. Nagy szabadsgot ad a fajtk megvlasztsra. A trols, elkszts s rtkests jval magasabb rfordtsait ellenslyozza a nagykereskedelminl jval magasabb eladsi r. A hozzadott rtk gy a termelnl marad.

A minsgi hibk a bioburgonynl gyakoribbak, mint a konvencionlisnl: a legfontosabb minsgi problmkat tsi srlsek (rossz technolgia), drtfrgek, burgonyahimls foltok, csigargs s varasods okozzk.

Felhasznls s minsgi kvetelmnyekMagyarorszgon nincsen ltalnos elrs a burgonya minsgi rtkelsre. A termk minsgre vonatkoz konkrt elvrsok a vev ignyeitl fggenek. A vevk felttelezik az lland, egyenletes minsget. A burgonyafajtkat a felhasznlsi cl s a beltartalmi rtkek alapjn a kvetkezk szerint csoportostjuk, az egyes csoportokhoz ms s ms minsgi elvrsok tartoznak: friss fogyasztsra termesztett, gynevezett tkezsi vagy asztali burgonyk; ipari feldolgozsra termesztett burgonyk (chips, hasbburgonya, kemnyt stb.); takarmnyozsi clra termesztett burgonyk.

30

Bioburgonya - MKi 2012

A burgonya ABCAz tkezsi fajtk csoportostsa a bellk kszthet legjobb telek alapjn: Tpus Jellemzk Nem sztfv, kemny hs, alacsony vagy kzepes kemnyttartalm burgonyk (10-14%). Nem sztfv, szappanos, vagy kiss lisztes, kzepes kemnyttartalm burgonyk (14-18%). Knnyen fv, lisztes, magas kemnyttartalm burgonyk (18%