kávé termesztés

of 23 /23
Távoli tájak gyümölcsei A kávé diadalútja A kávé már az ókorban ismert volt, rengeteg legenda fûzõdik hozzá. Volt, amikor tiltották, sõt büntették fogyasztását, késõbb divatba jött, kávéházak létesültek, amelyekben már nemcsak a kávé, mint élvezeti cikk volt a vonzerõ, hanem elsõsorban a pezsgõ társadalmi élet. A kávé eredeti őshazájának Etiópiát, illetve az Arab félszigetet tartják, ma azonban minden trópusi és szubtrópusi éghajlatú országban ültetvényeken termesztik. A nemesítések, szelekciók során mostanában a Kolumbiában termesztett kávé a legértékesebb. Bármilyen hihetetlennek tetszik, kávécserjét idehaza, szobai körülmények között is lehet nevelni, sőt, néhány maréknyi babkávé szüretelésére is van esély. Jázminillatú virágok A kávé (Coffea arabica) fa vagy cserje alakban növekszik, és fényeszöld, ovális levelei, valamint illatos, fehér virágai miatt edényes dísznövényként is megállja helyét. Legjobban 15-25 fok közötti hőmérsékleten, melegházban fejlődik. Ha ennek talajába ültetjük, általában két és fél méteres magasságot ér el. Nagyobb cserépben vagy dézsában általában másfél méteres marad. Lakásban nevelve tegyük keletre vagy nyugatra néző ablak elé, ám arra ügyelni kell, hogy közvetlen napsütés ne érje a leveleket. Nyáron edényestől kitehető a kertbe laza lombú fa árnyékába. Rövid ideig tartó virágzása csodálatos látványt nyújt: a levélhónaljakból az ág teljes hosszában porcelán-fehér, csillag alakú virágok nyílnak, amelyek jázminillatot árasztanak. Ekkor a fácska úgy néz ki, mintha behavazódott volna. A növény egylaki, a megtermékenyült virágokból hamarosan zöld bogyók fejlődnek, amelyek a 6-8 hónapos érés során cseresznyeszínűre változnak. A fényes, vékony héjat lehántva két, egymással szemben álló babkávé helyezkedik el. Maga a héj és a magokat körülvevő kocsonyás állagú vékony "gyümölcshús" style="margin: 10px;" Huszonnyolc fokon szaporítható A kávé szaporítása magvetéssel a legegyszerűbb, ám ennek az a feltétele, hogy a mag friss legyen, mert négy-hat hét alatt elveszíti csíraképességét. A frissen szedett magot egy-két napos szikkasztás után kell vetni hat rész tőzeg és négy rész mosott folyami homok keverékébe, öt cm mélyre. A száraz, négy-hat hetes magokat vetés előtt célszerű fél napon át langyos vízben áztatni. Fedjük a vetőedényt üveglappal és csíráztassuk 28 fok körüli hőmérsékleten, világos helyen! Harminc-negyven nap múltával már kibújnak a sziklevelek. Amint a kis magoncok elérték a tíz cm-es magasságot, ültessük át egyenként sok tőzeget tartalmazó tápdús, laza virágföldbe. Másik szaporítási mód a csúcshajtásról való gyökereztetés. Ehhez tizenöt cm-es félfás hajtásokat kell vágni, és az összes levelet el kell távolítani, csupán a felső levélpár maradhat a hajtáscsúcson. Nyirkos, homokkal kevert tőzegben 28 fokon, átlátszó fóliával borítva egy hónap alatt megindul a gyökérképződés. Három-négy év múlva terem Lehetőleg mindig esővízzel vagy forralt, majd langyosra hűtött vízzel kell locsolni. Tavasztól őszig kéthetenként kapjon tápoldatot. Erre legmegfelelőbb a vízben oldott, érett marhatrágya leve. A magvetés utáni harmadik-negyedik évben már számítani lehet az első termésekre. Kártevői közé tartozik a gyapjas- és pajzstetű, amelyek tömeges elszaporodása a kávéfa pusztulásához vezet. Friss, csíraképes maghoz nehéz hozzájutni, de gyökeres kávécserjét növénykiállításokon szerezhetünk be. A táncoló kecskék legendája A kávécserje felfedezéséről sok történetet említ a szakirodalom. Az egyik legérdekesebbet Naironi professzor, a páduai egyetem tanára írja le. Eszerint Abesszínia Kaffa nevű tartományában történt, hogy egy pásztor észrevette: a kopt szerzetesek által rábízott kecskék nyugtalanul ugrándoznak, pihenés helyett éjszaka is dobognak. A pásztor félt, hogy baj lesz a kecskékkel, ezért jelentette a furcsa esetet a szerzetesrendnek. A szentéletű férfiak kivonultak a legelőre és figyelték, hogy mivel is táplálkoznak az állatok? A környéken

Author: borbala-zsoemboely

Post on 09-Aug-2015

610 views

Category:

Documents


0 download

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Forrás: internet

TRANSCRIPT

Tvoli tjak gymlcseiA kv diadaltjaA kv mr az korban ismert volt, rengeteg legenda fzdik hozz. Volt, amikor tiltottk, st bntettk fogyasztst, ksbb divatba jtt, kvhzak ltesltek, amelyekben mr nemcsak a kv, mint lvezeti cikk volt a vonzer, hanem elssorban a pezsg trsadalmi let. A kv eredeti shazjnak Etipit, illetve az Arab flszigetet tartjk, ma azonban minden trpusi s szubtrpusi ghajlat orszgban ltetvnyeken termesztik. A nemestsek, szelekcik sorn mostanban a Kolumbiban termesztett kv a legrtkesebb. Brmilyen hihetetlennek tetszik, kvcserjt idehaza, szobai krlmnyek kztt is lehet nevelni, st, nhny marknyi babkv szretelsre is van esly. Jzminillat virgok A kv (Coffea arabica) fa vagy cserje alakban nvekszik, s fnyeszld, ovlis levelei, valamint illatos, fehr virgai miatt ednyes dsznvnyknt is megllja helyt. Legjobban 1525 fok kztti hmrskleten, meleghzban fejldik. Ha ennek talajba ltetjk, ltalban kt s fl mteres magassgot r el. Nagyobb cserpben vagy dzsban ltalban msfl mteres marad. Laksban nevelve tegyk keletre vagy nyugatra nz ablak el, m arra gyelni kell, hogy kzvetlen napsts ne rje a leveleket. Nyron ednyestl kitehet a kertbe laza lomb fa rnykba. Rvid ideig tart virgzsa csodlatos ltvnyt nyjt: a levlhnaljakbl az g teljes hosszban porceln-fehr, csillag alak virgok nylnak, amelyek jzminillatot rasztanak. Ekkor a fcska gy nz ki, mintha behavazdott volna. A nvny egylaki, a megtermkenylt virgokbl hamarosan zld bogyk fejldnek, amelyek a 6-8 hnapos rs sorn cseresznyesznre vltoznak. A fnyes, vkony hjat lehntva kt, egymssal szemben ll babkv helyezkedik el. Maga a hj s a magokat krlvev kocsonys llag vkony "gymlcshs" style="margin: 10px;" Huszonnyolc fokon szaporthat A kv szaportsa magvetssel a legegyszerbb, m ennek az a felttele, hogy a mag friss legyen, mert ngy-hat ht alatt elveszti csrakpessgt. A frissen szedett magot egy-kt napos szikkaszts utn kell vetni hat rsz tzeg s ngy rsz mosott folyami homok keverkbe, t cm mlyre. A szraz, ngy-hat hetes magokat vets eltt clszer fl napon t langyos vzben ztatni. Fedjk a vetednyt veglappal s csrztassuk 28 fok krli hmrskleten, vilgos helyen! Harminc-negyven nap mltval mr kibjnak a sziklevelek. Amint a kis magoncok elrtk a tz cm-es magassgot, ltessk t egyenknt sok tzeget tartalmaz tpds, laza virgfldbe. Msik szaportsi md a cscshajtsrl val gykereztets. Ehhez tizent cm-es flfs hajtsokat kell vgni, s az sszes levelet el kell tvoltani, csupn a fels levlpr maradhat a hajtscscson. Nyirkos, homokkal kevert tzegben 28 fokon, tltsz flival bortva egy hnap alatt megindul a gykrkpzds. Hrom-ngy v mlva terem Lehetleg mindig esvzzel vagy forralt, majd langyosra httt vzzel kell locsolni. Tavasztl szig kthetenknt kapjon tpoldatot. Erre legmegfelelbb a vzben oldott, rett marhatrgya leve. A magvets utni harmadik-negyedik vben mr szmtani lehet az els termsekre. Krtevi kz tartozik a gyapjas- s pajzstet, amelyek tmeges elszaporodsa a kvfa pusztulshoz vezet. Friss, csrakpes maghoz nehz hozzjutni, de gykeres kvcserjt nvnykilltsokon szerezhetnk be. A tncol kecskk legendja A kvcserje felfedezsrl sok trtnetet emlt a szakirodalom. Az egyik legrdekesebbet Naironi professzor, a pduai egyetem tanra rja le. Eszerint Abessznia Kaffa nev tartomnyban trtnt, hogy egy psztor szrevette: a kopt szerzetesek ltal rbzott kecskk nyugtalanul ugrndoznak, pihens helyett jszaka is dobognak. A psztor flt, hogy baj lesz a kecskkkel, ezrt jelentette a furcsa esetet a szerzetesrendnek. A szentlet frfiak kivonultak a legelre s figyeltk, hogy mivel is tpllkoznak az llatok? A krnyken kzepes mret, fnyes level cserjk nttek, amelyeken csillag alak fehr virgok s piros bogyk voltak. Szedtek nhny marknyival a termsbl, s este a kolostorban levest fztek belle. zlett a fzet, s derekasan fogyasztottk. m ezutn nem tudtak elaludni, s beren tltttk az jszakt. gy fedeztk fel, s jttek r lltlag a kv serkent hatsra.

A kvnvnyArabica s Robusta A kvnvny a Coffea fajhoz tartozik, s tbb mint hatvan klnbz fajtja van. A fogyasztsra szolgl kv leginkbb Coffea Arabica (Arabica bab) vagy Coffea Robusta (Robusta bab). A kvbab Az rett kvcseresznye nagyon hasonlt a vrs fonyhoz. A cseresznye kt kvbabbl ll (a bogy magja) amit a gymlcs hsa s a hj vesz krl. A kvcserje Afrika nhny rszn, klnsen Elefntcsontparton s Ugandban a kvcserje vadon n, s fajtjtl fggen akr a 15 mteres magassgot is elrheti. Metszs, nagyobb hozam A kvltetvnyeken a nvnyek nem nhetnek 3 mternl magasabbra, gy magasabb termshozam rhet el, s knnyebb a betakarts is. Egyetlen kvcserje akr 25 ven keresztl is terem. Hogyan nz ki a kvcserje? A levelek szlesek, sttzldek s nagyon fnyesek. A kvcserje virga kicsi, fehr, csillag alak, illata a jzminhoz hasonlt. Virgzs s betakarts A termterlet magassgtl s az idjrstl fggen a kvcserje virgzsa s a babok betakartsa kzti idszak krlbell nyolckilenc hnap. A nvny gyakran virgzik hat-nyolc hten t, gy rendszerint rett s retlen bogyk is tallhatak ugyanazon az gon. Rendszeres trds Nagyon fontos, hogy a virgzs sorn a nvny rendszeres trdst ignyel ahhoz, hogy a terms optimlis mennyisg legyen. A cseresznyket kzzel szretelik, ami igen munkaignyes, s valsznleg a legknyesebb mozzanat a kvtermels egsz folyamatban. 1kg cserjnknt Egy kvcserje akr 2000 babot is hozhat vente, ami nvnyenknt 1 kg nyers kvt jelent. Modern fldmvelsi technikkkal krlbell 3-4 ezer kilogramm kv termelhet hektronknt.

Kv trtnet

Nmi kutatmunka eredmnye kppen lljon itt egy-kt oldalnyi gondolat, szakmai rsz s trtnet, mely a kv eredett, termesztst s mindennapjainkba val beilleszkedst hivatott bemutatni nnek. A tanulmny termszetesen a teljessg ignye nlkl kszlt jelen esetben, hiszen e pr oldalas kv trtneti bemutat olvassa kzben igen jl rezheti magt az ide ltogat, de az e tmba tartoz ismeretanyagunk paprra vetse igen hossz terjedelmu lett volna, amelynek tolvassa, mr-mr valsznuleg megterhelo lenne. Kvnunk nagyon j szrakozst! A vendgek kvval val knlsa a bartsg szp gesztusa. A hossz s esemnyds trtnete folyamn sokan szerettk, de sokan gyulltk is a kvt. A stn italnak tartottk, a rangon aluliaknak megtiltottk a fogyasztst, a Ppa tkot mondott ki r, csempsztk cenokon t s fegyveresek oriztk, pedig ez csak nhny a kvt vezo furcsasgok kzl. A kv irnti kereslet olyan nagy, hogy a kv egyike a vilg legfontosabb rucikkeinek. Brmilyen meglepo legyen is, a nemzetkzi kereskedelemben a kvnak dollrokban kifejezett forgalmt csupn az olaj elozi meg. Az 1870-es vekben nagyon npszeru volt a hres-nevezetes Arbuckles kv, amelyet prklt llapotban, kzel flkils csomagokban rultak. A kvt nem csak a legnyugatibb vrosokban, hanem a prriken nyugat fel halad, szekereken lok is szerettk! Az 1900-as vek elejn mr minden hztarts reggeli szertartshoz hozz tartozott a kv prklse s darlsa. A brazliai ltetvnyeket risi fagykr rte 1976-ban s 1977-ben gy a kv rak szinte trvnyszeruen megugrottak. A 17. szzadban a kvhzak az zletemberek tallkozhelyei voltak, ahol megtrgyaltk zleti gyeiket. A kv legnagyobb versenytrsa jelenleg taln a tea. A 17. szzadi Angliban, szinte minden utcasarkon volt egy kvz. Az 1950-es vekben azutn volt egy rvid idoszak, amikor a kvhzak szma tmenetileg megnott egy kiss, a fellendls azonban tiszavirg letunek bizonyult. m a msodik vilghbor folyamn erosen megnvekedett az angliai kereslet a kv irnt. Manapsg szmos szerelmi romnc kezdodik egyszeruen egy ,, cssze kvra val meghvssal. A kv termszetesen lnkto hatsrl s finom zrol egyarnt ismeretes. lnkto hatsrl szerte a vilgon fogyasztk ezrei tanskodhatnak. A kvnak ezt a hatst szmos neves r is a hasznra fordtotta. Bob Dylan szerzemnye (Mg egy cssze kv az tra) azt bizonytja, hogy a 20. szzadi zeneszerzok sem rajonganak kevsb a kvrt, mint annak idejn Bach vagy Beethoven. A vilg egyik legnagyobb kvtermelo orszga Brazlia. rtheto, hogy a kv igen nagy szerepet jtszik az orszg gazdasgi letben. Taln mondani sem kell, hogy a brazilok is az ze miatt kedvelik a kvt. Hogy miknt vlasszunk a sokfle kv kzl s milyen alkalmakra milyen kv a legmegfelelobb? Ez kizrlag zls krdse. rdekessg, hogy nem csak a kvflesgek szma nagy, hanem azok az ednyek is, amelyekben a kvt felszolgljk. A belgk a kvt nagymretu fletlen csszkbe ntik (amelyekbe ktszer annyi fr, mint egy kznsges csszbe), s gy isszk a reggeli tejeskvt. Laoszban a kvszemeket nagyon sttre prklik s a kvt rengeteg cukorral s surtett tejjel igen surure fozik s kis poharakbl isszk. A lbiai beduinok a reggeli kvjukat nylt tuzn, rzednyekben fozik meg. Meglepoen hg kvjukat apr, fletlen, nagyra nott gyuszunek ltsz porceln csszkben szolgljk fel. Az olaszok pici, fles porceln csszkbol isszk, a hres eszpressz kvt, s valamivel nagyobb csszkben szolgljk fel a finom habos cappuccinot. A klnbzo kvs csszk olyan sok flk, s olyan szpek, hogy sokan elkezdtk gyujteni azokat. Mi teht valjban a kvbab, amely igazbl, nem is bab, hanem a cseresznyhez kiss hasonl gymlcs magja? A bab a kvcserje gymlcse s a cserje a Fldn az szaki szlessg 25. foka s a dli szlessg 30. foka kztt terem.

A kvcserje bizonyos szempontbl botanikai klnlegessg.

Ugyanis olyan terleteken termesztheto a legnagyobb sikerrel, ahol vadon egyltaln nem terem! Elg furcsa a kvcserje ltal ignyelt talaj sszettele is: llandan boml s jrakpzodo humusz, szerves anyagok s elmllott vulkni kozetek keverke.

Hawaii-ban a kv talaja kizrlag vulkni kozetbol ll, Brazliban pedig a hres vrs talajon dszlik a kv. A kvfa, vagy inkbb cserje akr tz mter magassgra is megno, de rendszerint 120 cm s 180 cm kztti magassgra nyrjk. Ez ugyanis az a magassg, amely leginkbb megknnyti a betakartst s amely a legjobb zu babot szolgltatja. A kvcserje levelei sttzldek s csillogak, a szr kt oldaln vltakoz prokban nonek. A kvcserjnek van mg egy klns tulajdonsga, egsz vben llandan vannak rajta virgok, retlen s rett gymlcsk. A szp fehr virgok illatt a narancshoz vagy a jzminhoz szoktk hasonltani.

A csemetkbol nevelt cserjk ngy s hat v kzti ido alatt fordulnak termore. Amikor a cserje elkezd virgozni, a virgok hamar elhervadnak s kt hnap mltn frtkben jelennek meg a bogyk. Az apr bogyk rs kzben sttvrsre vltoznak. A bogykat des gymlcshs bortja. A hson bell ltalban kt szem bab, illetve mag van. A babokat szaknyelven pergamennek nevezett hj bortja s ez alatt van az ezstbornek nevezett belso vdorteg. Egyes kvfajtk gymlcsben csak egyetlen kerekded mag van. Ennek borsbab a neve. Az ltetvnyek ltagos lettartama 40 v krl van , de vannak ltetvnyek amelyek mg 100 v eltelte utn is teremnek! A cserjk 10 s 15 ves koruk kztt vannak a legjobb eroben. Ilyenkor vente mintegy 5,5 kg bogyt rlelnek, ami 1,75 kg s 2,25 kg kzti babmennyisgnek felel meg. A kv feldolgozsa orszgonknt vltoz. Meglepo, de a kvtermesztst mg nem nagyon gpestettk, aminek fo oka, hogy az idelis kvbetakart-gpet mg nem talltk fel. A betakartsi idopontok eloszlsa nagyon szeszlyes, s olyankor mindenkit belltanak a bogyk szedsre, akit csak el lehet rni. A bogyk egybknt klnbzo ltetvnyeken klnbzo idopontokban rnek. vente tbbszr van betakarts, hogy a bogykat a megfeleloen rett llapotban szedjk le. A bab kinyersnek, azaz feldolgozsnak alapvetoen kt mdszere ismeretes. Ezek a nedves s a szraz kezels. A nedves mdszert a jobb minosgu baboknl, a szraz mdszert pedig a kevsb aromsoknl alkalmazzk. A szraz mdszer ugyanis egyszerubb s kevsb kltsges gpeket kvetel meg. Nedves feldolgozs: a bogykat eloszr megmossk, majd a klso hst eltvolt gpekbe teszik. Ezltal szabadd vlik a pergament bort ragacsos belso bevonat. A bogykat ez utn 12-24 rig nagy vztartlyokba teszik, hogy a bevonat fellazuljon. Ez alatt fermentldsuk is vgbe megy. Ez utn friss vizet permeteznek a babokra, hogy a ragacsos bevonat egszen levljon. Addig engednek friss vizet a tartlyba, amg az onnan kifoly vz kristlytiszta nem lesz. A bogykat ezutn a napon kitertve vagy a nagyobb gyorsasg rdekben szrt gpekben szrtjk. A bogy legvgl a hntolgpekbe kerl, amely eltvoltja a pergament s az ezst bort s a napvilgra kerl a ,,zld bab. Nedves eljrssal kszl egyebek kztt a Kolumbiai, Costa-Rica-i s a kenyai kv. Szraz feldolgozs: a kv feldolgozsnak ez a legrgebbi s legtermszetesebb mdja. A vilg kvtermelsnek a hrom-tdt ma is gy kezelik. A bogykat megmossk s vkony rtegben kt hrom htre kitertik a napra. Ez ido alatt vgbemegy a fermentlds. A bogykat naponta tbbszr megmozgatjk, hogy egyenletesen szradjanak. A teljes szrads utn a bogyk hntol gpbe kerlnek, amely a teljesen szraz klso pergament s az ezstbort eltvoltja a babszemekrol. A szretkor leesett bogykat sszegyujtik, kivlogatjk a szemeket, a port, a leveleket s apr gallyakat s ezutn kvetkezik a szraz feldolgozs. Brmilyen hihetetlen is, az gy nevezett kv-kstolk a kv ze alapjn meg tudjk mondani, hogy a kvt e mdon takartottk-e be. A fnyesre polrozott zld babszemeket ezutn osztlyozzk, zskokba csomagoljk s a zskokat az ltetvnyes, a forgalmaz s a szllt vllalat pecstjvel lepecstelik. A zskok ez utn kszen llnak arra, hogy a vilg legklnbzobb pontjaira elszlltsk oket. A kereskedelmi forgalomba hozott kvknak kt fontosabb fajtjuk van: Arabica s a Robusta. A kv nagyon rzkeny az ghajlatra, a talajra, a termesztsi, szedsi s feldolgozsi mdszerekre s a szlltsra egyarnt. Ennek kvetkezmnye, hogy mg az ugyanabbl az orszgbl szrmaz kvk minosge sem lesz azonos. Ha j zletet vlasztunk ki, nem kell szmtanunk arra, hogy a minosg vltoz lesz. A borszakrtokhz hasonlan a kvszakrtonek is megvan a maguk specilis sztra. A kvetkezokben felsorolunk nhnyat a gyakrabban hasznlt jelzok kzl.

Borzusg: egyesek szerint az z a jl felakasztott fcn zre emlkeztet. A fermentlt kv ilyen zt kap. Fanyarsg: a sz nmagt magyarzza! Kellemetlen z, amelyet a nyers gyomok zhez szoktak hasonltani. Ez az z a Robusta kvkra jellemzo. Nhny kviv szereti, ha a kv egy csipetnyit fanyar. Savassg: ez nem jelenti szksgszeruen azt, hogy a kv savany, hanem arra az eroteljes s kellemes zre utal, amely sohasem lehet savany vagy des. Testessg: Ez a tulajdonsg az znek a nyelvre gyakorolt hatst fejezi ki. Szinonimja az zessg s aromssg. A hg, vizes zu kvra azt mondjk, hogy nem elg testes. Ez a rvid tjkoztat segtsget ad abban, hogy az zlelsnkkel kapcsolatos mondanivalinkat msokkal is kzlni tudjuk. A kv felfedezsnek titkt szmos mess elem, legenda s trtnet vezi. Az egyik legkedveltebb, sot taln a legromantikusabb trtnet Kaldihoz, az abesszniai kecskepsztorhoz fuzodik. Kaldi egy szp napon a hegyoldalon az egyik szikln ldglve egyszerre csak azt vette szre, hogy a kecski hirtelen minden lthat ok nlkl rendkvl lnkek lettek. Amikor megprblta kiderteni ennek az okt rjtt, hogy a kecski egy kzeli nvny fnyes piros bogyibl ettek. O is megkstolta a bogykat s a legnagyobb meglepetsre hirtelen nagyon feldobdottnak s erosnek rezte magt. Meg lvn gyozodve, hogy csoda trtnt, rgtn elrohant a kzeli kolostorba s izgatottan mondta el az aptnak, mi trtnt vele s megmutatta neki a bogykat is, amelyeket betett a bortskjba. Az apt azonban az rdg rovsra rta a trtnteket s a bogykat a tuzbe dobta, mire azonnal pomps illat tlttte meg a helyisg levegojt. Az aptot ez meggyozte arrl, hogy ami trtnt az Isten muve volt, ezrt rgtn megparancsolta a tbbi szerzetesnek, hogy bnysszk ki a babszemeket a tuzbol. A babszemeket ezutn vzzel keverk ssze, gyhogy a kolostor minden szerzetesnek rsze lehetett a csodban. A kv Abesszniban s Arbiban vadon termett. A 10. szzadot megelozo idokben a nomd letet folytat trzsek tagjai fogyasztottk. Ok fedeztk fel a kv lnkto hatst. A kvcserje rett gymlcseit sszezztk, llati zsiradkokkal sszekevertk, majd kis golykat formltak belole. Ezeket az tjaikra magukkal vittk s idokznknt fogyasztottak belolk. Azt lehetne mondani, hogy ez volt az elso traval. Ksobb italknt fogyasztottk a kvt, de nem az ltalunk is ismert mdon. A bogykat hidegvzzel sszekevertk s egy kis ideg llni hagytk, mielott megittk volna. A babszemek sszezzst csak 1000 tjn kezdtk el, amikor felfedeztk a vz felforralsnak mdjt. A kv csak ekkor vlt meleg itall. A kv npszerusge gyorsan nvekedett. Az arabok nagyon bszkk s fltkenyek voltak jonnan felfedezett italukra. Br a kvfozs titkt gongosan oriztk a zarndokok szma orszgukban kzel s tvol igen nagy lvn elkerlhetetlen volt, hogy a titokzatos ital titka elobb vagy utbb ki ne derljn. A kv finomsgt megtapasztal zarndokok az rett zld babszemeket kicsempsztk a kv hazjbl s rvidesen krs-krl mindenhol kinottek a fldbol a kvcserjk. A mag s az ital igen gyorsan megkezdte hdt tjt a tvolabbi tjakon is s megszunt az arabok kvmonopliuma. A kv a 13. szzadban az arabok letnek mindennapi rszv vlt. Arbia vrosaiban s falvaiban ekkor ltesltek az elso kvhzak. A kvivs npszerusgnek a nvekedsvel arnyosan a kvhzak szma is nvekedett. A kvhzakban vidman folyt az let. Szlt a zene, szerencsejtkokat jtszottak, felszabadult lgkr uralkodott. Filozfusok, politikusok, kereskedok s hasonlk jrtak kvhzakba. Megtrgyaltk az esemnyeket s vlemnyt cserltek. A trtnelem sorn a politikusok tbb alkalommal ksrletet tettek a kvhzak bezratsra. Ezen trekvseik nmely alkalommal rvidebb idokre sikerltek, de sosem bizonyultak tartsnak. A kvivs egyre nagyobb npszerusge kvetkeztben bevonult az emberek otthonba is, ahol vgl kialakult a kvivs

specilis ceremnija. Prkls: valsgos csoda, ahogyan a gyakorlatilag szagtalan zld babszemek a prkls hatsra elkezdenek illatozni! A prkls elprologtatja a babok nedvessgt. Ekzben szabadulnak fel azok az aroms olajok, amelyektol a feketekv a jellegzetes zt s aromjt kapta. Szz vvel ez elott mg nem lteztek ipari mretu kvprklo zemek s gy a kvt mindenki sajt maga vagy az zlet tulajdonosa prklte. Az zleti prklo masinkban a kvszemek perforlt dobban forogtak fasznparzs fltt. A faszenet jelenleg a villany vagy a gz helyettesti, noha egyes helyeken mg mindig az divat prklot hasznljk annak a bizonytka ez, hogy a rgi mdszerek nem minden esetben tkletesthetoek. Darls ( orls ): tny, hogy a kvrajongk tbbsgnek a friss kv orlse hozz tartozik a kvivs ceremnijhoz. Az aranyszably azonban az, hogy sohase darljunk meg egyszerre tbb kvt, mint amennyit azonnal elhasznlunk. Nemcsak a fozs, hanem a darls is rendkvl fontos abbl a szempontbl, hogy felszabaduljanak azok a finom aroms olajok, amelyek olyan jellemzoek a frissen darlt kvra. A finom illolajok a darls befejezsnek a pillanattl kezdve elkezdenek prologni, gyhogy nagyon fontos, hogy minl elobb megfozzk a kvt. A kvfozs klnbzo mdjai klnbzo darlsi mdokat kvetelnek meg. A koffeinmentes kv: a koffeint, mint a kv serkento alkotrszt 150 vvel ez elott sikerlt a kvbl elklnteni. Azonban a teban, dtokben s a csokoldban is van egy kevs koffein. Az emberek koffeinturo-kpessge klnbzo s ez a magyarzata az ivsi szoksok kzti eltrseknek. Egyesek mg arra is kpesek, hogy kzvetlenl lefekvs elott elfogyasszanak egy cssze fekett s rgtn elalszanak, mihelyt lehajtjk a fejket a prnra. Msok viszont egsz jszaka be sem hunyjk a szemket! A koffein-mentests clja a koffeinnek a zld kvbabbl val eltvoltsa oly mdon, hogy az ne befolysolja a ksobbi prklskor a kv zt. A koffein tulajdonkppen egy alkaloida, amely tiszta alakjban apr fehr kristlyokbl ll. Sajnos azok a kvrajongk, akik rosszul reaglnak a koffeinre a koffeinmentes kv zt rosszabbnak rzik. Ennek az az oka, hogy a koffein-mentests cljbl a kvszemeket felhevtik, beztatjk, gozlik s mg sok egyb eljrst vgeznek rajtuk. A jobb minosgu kvk ltalban kevesebb koffeint tartalmaznak, mint a kevsb minosgi trsaik. A legtbb koffeint ppen a Robusta tartalmazza, amelybol a legtbb kvpor kszl. A koffeinmentests a kv koffeintartalmnak mintegy 97%-t tvoltja el. De az olyanok szmra, akik nem tudnak kvt inni anlkl, hogy utna egsz jszaka bren lennnek, mg mindig jobb a kis aromavesztesg, mintha egszen le kellene mondaniuk a kv lvezetrol. Remlem sikerlt egy kellemes negyed rt szereznnk nnek kvtrtneti bemutatnkkal.

Kv trtneteA tncol kecskk legendja A kvcserje felfedezsrl sok trtnetet emlt a szakirodalom. Az egyik legrdekesebbet Naironi professzor, a pduai egyetem tanra rja le: Abessznia Kaffa nev tartomnyban egy psztor szrevette, hogy a szerzetesek ltal rbzott kecskk nyugtalanul ugrndoznak, pihens helyett jszaka is dobognak. A psztor flt, hogy baj lesz a kecskkkel, ezrt jelentette a furcsa esetet a szerzeteseknek. A szentlet frfiak kivonultak a legelre, s megfigyeltk, hogy mivel is tpllkoznak az llatok? A krnyken kzepes mret, fnyes level cserjk nttek, amelyeken csillag alak, fehr virgok s piros bogyk voltak. Szedtek nhny marknyival a termsbl, s este a kolostorban levest fztek belle. zlett nekik a fzet, ezrt derekasan fogyasztottk. m ezutn nem tudtak elaludni, s beren tltttk az jszakt. gy fedeztk fel s jttek r a kv serkent hatsra. Volt, amikor tiltottk, st bntettk fogyasztst, ksbb divatba jtt, kvhzak ltesltek, amelyekben mr nemcsak a kv, mint lvezeti cikk volt a vonzer, hanem elssorban a pezsg trsadalmi let. A kv termesztse: A kv termesztshez tkletes termszeti adottsgoksgokra s krltekint gondoskodsra van szksg. A kvcserjk nvekedst az ltetvny minsge alapveten befolysolja. Optimlis adottsgokkal az n. kvvben tallhat 900 m felett fekv ltetvnyek rendelkeznek. A kvcserjk idelis fejldshez elengedhetetlen a nagy s egyenletes csapadkmennyisg az lland 15-24OC hmrsklet s fagymentessg, valamint a mly rteg, termkeny talaj. Kvfajtk: A kvtermkek a Coffea nemzetsg mintegy 80 fajtja kzl csupn 2 nvny, a Coffea Canephora, s a Coffea Arabica cserjk termelsbl kszlnek. Az elbbi cserje a robusta kv: alacsony tengerszint feletti magassgon terem, tri a nagy hsget s a magas pratartalmat, ellenll a krtevkkel szemben, viszont termse kevesebb aroma anyagot s tbb

koffeint tartalmaz. A robusta babszemek kerek formjak, egyenes bevgssal. Sznk srgsszrke. Az arabica rzkeny nvny, termesztse sok s krltekint gondoskodst ignyel, ellenben jval tbb aroma anyagot s mintegy feleannyi koffeint tartalmaz. A tkletes fejldshez szksges optimlis feltteleket a 900 m feletti trpusi termoterletek biztostjk. Az arabica tpus nyers kvbabszem nyjtott, ovlis formjrl s hullmos bevgsrl ismerhet fel. Szne kkeszldtl a zldn t a szrks-srgig vltozhat. A kt kvfajta kzl minsge s aromja miatt az arabica szmt a jobb kvalapanyagnak , a kereskedelemben forgalmazott kvmennyisg kzel 75%-t teszi ki. A kv szretelse: Az rett kvgymlcst kizrlag kzzel szretelik. Az rs ideje alatt a szedk hetente vgigjrjk az ltetvnyeket, s csak a piros kvbogykat szedik le. Azokon a termterleteken, ahol egyszerre rik a gymlcs, mindet egyszerre szretelik. A gymlcsket a bokrok alatt kitertett vszonruhkon gyjtik, majd sztvlogatjk a tlrett s az retlen szemeket. A kvbogy feldolgozsa: A leszedett kvbogy nem trolhat, ezrt rgtn a szret utn fel kell dolgozni. Erre ktfle eljrs ltezik. A szraz feldolgozs alkalmval egy szilrd felletre 3-5 cm vastagsgban kitertik a kvbogyt, s ngy htig a nedvessgtl va szrtjk a napon. Kzel egy hnap utn a bogy nedvessgtartalma 13% al cskken. Ekkor a kvbabszemeket egy specilis hntolgp segtsgvel megszabadtjk a szraz termsburoktl. Azokban az orszgokban, ahol a csapadkmennyisg egsz vben egyenletesen oszlik el, nem elegend a napstses rk szma a szrtshoz. Ezrt nedves feldolgozst alkalmaznak. A mosott kv sokkal rtkesebb, mint a szraz eljrssal elksztett, a vizes eljrs egyben korszerbb eljrs is. Ennek lnyege, hogy a kvbogyk hst s babszemt gpi ton vlasztjk el egymstl, majd egy specilis, erjeszt folyadk felhasznlsval trtn ztatsi s mossi eljrssal jutnak a nyerskvhoz. Csak ezt kveten kerl sor a szrtsra, mely gy csupn 10-14 napot vesz ignybe. A kt klnbz eljrssal megcsupasztott kv tovbbi tiszttson s szelektlson esik t, majd csak ezt kveten kerl szlltsra. A kvbogy prklse: Attl fggen, hogy milyen az elrni kvnt kv z, a prkls intenzitsa, azaz a prkls foka s sebessge klnbz lehet. A prklst kvprkl gpek vgzik, melyek rvid idn bell hatalmas ht kpesek tadni a kvszemeknek. A prklsre ltalnosan jellemz, hogy a kvban tallhat szn-dioxidot szabadt fel. Ennek hatsra a babszemben hatalmas feszltsg keletkezik, s jelentsen megduzzad. Szne s slya mellett kemnysge is megvltozik a kvbabszemnek, s merevv vlik. Ekkor alakulnak ki a kvra jellemz z- s aromakomponensek is.(Magyarorszgon a kvt vek ta kialakult zlsnek megfelelen stt rnyalatra prklik.) Prkls utn a kvt gyorsan lehtik, hogy megakadlyozzk a tlprklst. Ezt gy rik el, hogy a kvt vzzel locsoljk, majd hideg levegt fuvatnak be a nedvessg elprologtatsra. Az eljrs vgre a kv slynak mintegy 12-15%-t elveszti, ami megfelel a nyerskv nedvessgtartalmnak. A kvszemek rlse: A kv elksztshez a babszemeket gondosan meg kell darlni. Mg korbban a fogyasztk ezt sajt maguk vgeztk, mra a kvk jelents rsze rlten kerl a boltokba. A kv rlst nagy teljestmny ipari malmok vgzik, melyek tbblpcss rlsi folyamat sorn kpesek a kvt egyenletesen felaprtani anlkl, hogy porszer szemcsk kpzdjenek. Az rlhengereket munka kzben folyamatosan htik, hogy elkerljk a felmelegedst, ezzel is va a kv aromjt. A kv csomagolsa: A kv aromja rendkvl rzkeny a leveg oxign- s nedvessgtartalmra. Ezrt specilis csomagolstechnika alkalmazsra van szksg. A puha tasakos csomagols kvknl a csomagols sorn a leveg oxignjt nitrogn vagy szn-dioxid helyettestsvel eltvoltjk, majd ezt kveten tltik meg kvval, s zrjk le a tasakot. A z ilyen csomagolsokon aromaszelep tallhat, melyre a kvbl lassan kiraml szn-dioxid elvezetse miatt van szksg. A vkuumcsomagols kvknl a csomag lezrsa eltt az oxignt vkuummal eltvoltjk, majd lezrjk. A kt csomagolsfajta biztostja, hogy a kv aromjt s illatt megrizve kerljn a kvscsszbe, s a vilg brmely rszn lvezhesse felejthetetlen zt. Kvnagyhatalmak: Kvcserjt mintegy 80 trpusi s szubtrpusi orszgban termesztenek, a 23. s a 25. szlessgi fokok ltal hatrolt n. kvvben. A 80 orszg kzl csupn 50 termel gazdasgilag jelents mennyisget. Ezen orszgok tbbsge devizabevteleik tlnyom rszt a nyerskv exportbl nyerik, azaz a kvbl lnek. A kv vilgpiacn megfordul nyerskvk tbbsge elsdlegesen a kvnagyhatalmaknak szmt orszgok ltetvnyeirl szrmaznak. Ezek kzl a legjelentsebbek: Afrikban: Etipia, Kenya, Angola, Tanznia, Kamerun, Uganda, Elefntcsontpart. Amerikban: Brazlia, Kolumbia, Guatemala, Costa Rica. zsiban: India, Indonzia, Vietnam. Tanznia adja a vilg arabica kvtermelsnek csaknem 2/3-t, Vietnam kis terlete ellenre jelents kvexportr, Etipia a kv shazja , az itt termesztett cscsminsg kvk rett, erteljes zek s kitn aromjak. Helyi jellegzetessg az n. borzsg, mely a kvszemek klnleges rlelsbl ered. Guatemala-ban kizrlag arabica kvt termesztenek. A kvszemek egyedi, jellegzetes aromjukat elssorban a vulkanikus talajnak ksznhetik. Brazlia a vilg legnagyobb kvtermel orszga. Legjobb minsg kvfajtja a Bourbon Santos, mely kellemes, desks z s kzepesen testes. Kolumbia magasan fekv, j minsg kvltetvnyein csak arabica kvt termesztenek. A legfinomabb fajta a Medellin, mely alacsony savtartalm s nagyon j z. Kamerun 70%-ban robusztt, 30%-ban arabict termeszt orszg.Elefntcsontpart szinte csak robuszta kvt termeszt, mely kivl alapanyagul a legklnflbb kvkeverkeknek. Kvkereskedelem: A 90es vek msodik felben a vilg kvtermelse jelents nvekedsen ment t, melynek nagy rszt a vietnami s a brazliai termels adta. Az ezredfordulra a vilg kvtermelse ves ingadozsokkal 115 milli zskra ntt (egy zsk kb. 60 kilogramm), az eurpai kvpiacon a nmet a legnagyobb vi 10-11 milli zskkal. Nyugat- Eurpban a

kvfogyaszts az elmlt 3 vben vi 1%-kal ntt. A korbbi pangst, visszaesst az j kvitalok, elssorban a ksz cappucinok megjelense s elterjedse vltoztatta nvekedsre. A vilg legnagyobb kvtermelje Brazlia, 26 milli zsk ves termssel, melybl tbb mint 17 milli zsk kerl exportra. A msodik Kolumbia, a harmadik Vietnam. Vietnam az utbbi vtizedben soha nem ltott nvekedsnek indult. ltetvnyein szinte csak robusztt termesztenek s az ves termels vi nhny millis zskrl mra kzel 15 millira ntt. A Kv s a Gazdasg: A kv, az olaj utn a 2. legnagyobb rtkben forgalmazott kereskedelmi termk, a vz utn pedig a 2. leggyakrabban fogyasztott ital a vilgon. A kviparban 20 millian dolgoznak, ebbl csak Brazlia 5 milli embert foglalkoztat. A vilg kvtermelse csak 20%-ban szrmazik nagy ltetvnyekrl. A fennmarad 80% tlagosan 5 hektr alapterlet fldekrl szrmazik. Ezeket a birtokokat vilgszerte 10 milli kistermel s csaldja mveli. Egy ilyen csald kvbl szrmaz ves bevtele 100-500 dollr. A folyamat vgtermkt jelent cssze kvbl ngyszzmillird fogy egy vben, s hatmillirdan vagyunk, ezrt minden emberre ves szinten 66 elfogyasztott cssze kv, azaz egy kvcserje kzel fl ves hozama jut. Magyarorszgon vente 22 ezer tonna kvt kortyolgat el a lakossg. A zldkv kereskedelme alapveten rutzsdn trtnik. Tbb nagy rutzsde kzl a New York-i, Eurpban pedig a hamburgi a legjelentsebb. Tonnnknti ra meglehetsen vltoz. A 97-es vben a prklt kv ra folytonos emelkedst mutatott, ehhez alapveten a szemes prklt kvk irnti kereslet nagymrtk visszaesse jrult hozz. Idn mjusban 25%-kal drgultak a prklt kvk, s kis mrtkben az instant kvk is. Az rvltozs htterben a vietnami kvpiac ll. Az zsiai orszg ugyanis gy hatrozta meg, hogy mestersges hinyt okozva rendezi az rakat s 15%-kal visszafogta a termelst. A tzsdei kereskeds jelen idej zletek s jvbeni lektsek segtsvel trtnik. Ellengyletek segtsgvel lehetsgess vlik a zldkv kereskedelemben rejl kockzatok kivdse. Ilyen f kockzat a brazil fagy, az El Nino, vagy La Nina. Fejldsnek indul rgink kvpiaca: Kelet- Eurpa a legnagyobb potencilis fejld piaca a kvnak, nagy arnyban nhet a fogyaszts az elkvetkezend vekben, Csehorszgban, Magyarorszgon s Lengyelorszgban is -nyilatkozta az Eurpai Kvszvetsg ftitkra. Hozztette: a fogyaszts hirtelen fellendlshez az kell, hogy a lakossg semmilyen tekintetben ne rezze a kvt luxuscikknek. Az Eurpa Unihoz jonnan csatlakoz orszgok ves kvfogyasztst 5-6 milli zskra lehet becslni. A kvfogyaszts alakulsa az j kelet-eurpai unis csatlakozknl elssorban a gazdasgi nvekeds sebessgtl fgg. Kvhzak, Kv Akadmia: A prkls felfedezse indtotta el a kvt vilghdt tjra. A kv a prklssel vlik lvezhetv, gy, hogy a fajta eredeti jellegzetes tulajdonsgai a hbehats sorn megmaradnak. A kv a vendglts egyik leggyakoribb termke. Szinte minden zlettpusban megtallhat. Van azonban olyan zletforma, ahol a kvnak kiemelt szerepe van, ez a kv vendglt zlet- a kvhz, a kvz, a kvbr. Trsadalmunkban a kvra egsz intzmnyek alapultak-konkrtak s fogalmi jellegek egyarnt. Gondoljunk csak a kvetkezkre: Kaffekuchen, Coffee to go, vagy a kvhz, a kvsznet intzmnye Kv - a Vilg itala: A kv, mint haszonnvny termesztse a vilg mezgazdasgban csaknem olyan fontossggal br, mint a gabona, a rizs vagy a kukorica termesztse, pedig a kv nem alaplelmiszer. Nem sok nvnyrl, lelmiszerrl, italrl mondhat el, hogy olyannyira befolysolta vilgunk mkdst, mint a kv. A vilg kvkultrja folyamatosan formldik. Eurpban vannak rgik, orszgok, melyek kvfogyasztsi kultrja nagyon hres. Tovbb jelentsen formldott az utbbi vtizedekben az otthoni s a klnleges minsg kvk fogyasztsnak mdja is. Ez utbbi f oka, hogy a vilg jlti llamai (Skandinv orszgok, Ausztrlia, Amerika, Kanada) felfedeztk maguknak az olaszok espresso kultrjt. Az espresso egyszerre ital, fogyasztsi md, italksztsi technolgia, vendgltsi forma. Az espresso ital s kultra az, ami a vilg kvkultrjra ma a legnagyobb hatssal van.

http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/kave.html

Coffea arabica

Kv

A szentsgtelen kvHossz szzadok tjait jrta vgig a kv, mg az ember felismerte hasznt. A trpusokon szp nvnye lassan, de ellenllhatatlanul hdtotta meg az idegen tjakat s. embereket. Knny dolognak ltszik egy gymlcsfnak lersa; de ha az a naptrt abroncsok kztt honos, itten kevesen s tkletlenl ismerik, gymlcseibl ksztett itallal pedig nlunk is sokan lnek, ily frl teljes ismeretet kzlni mr nehezebb; ha pedig a forrsokat, melyekbl lltsainkat mertettk, megnevezzk s mondjuk, hogy ezt a legknyesebbnek vlt tropicus galji ft nlunk is lehet nagyobb mennyisgben, pedig bizonyos sikerrel termeszteni s nagy hasznt venni, mr nmelyek erre fakadnak: de mr ez mgis sok!" gy r errl 1868-ban Katona Dienes, aki nagy buzgalommal fradozott a kvfk tkletes megismertetsn.

A kv felfedezst kecskknek vagy tevknek ksznhetjk. A vita mg nem zrult le, de a legenda szerint az els kvlvezk llatok voltak. A trtnet a XV. szzadban keletkezett Abesszniban, szp mest hagyva az utkorra. A baj 1440 egyik jszakjn trtnt Abesszniban, valahol a Kaffa-hegy vidkn. A megszokott csndes jszakk utn azon az jjelen nyugtalansg uralkodott a hegyen. A mskor csndesen heversz kecskk nem aludtak, hanem zavart ugrndozssal, lrmval tltttk az jszakt. A psztor remegve vrta a reggelt s a szomszdos klastrom szent let derviseit hvta segtsgl. Hamarosan megszletett a dnts; a kecskk olyan nvnyekbl lakmroztak, amely izgat hats. A helyszn alapos vizsglata utn megtalltk a bns cserjt a kvt. Mg aznap este a klastrom egyik celljban elkszlt az els lomz kv, a szerzetesek nagy rmre. A kecskk mellett a dervisek is bren tltttk az idt, rvendeztek, mert ettl kezdve nem aludtk t az jjeli jtatossgot. A kaffai cserje bvs leve megkezdhette vndortjt. A derviseknl megszll kereskedk magukkal vittk s elterjesztettk egsz Arbiban. A kaffai cserjt fekete italnak neveztk, s hamarosan a mohamednok legkedveltebb lvezeti italv vlt. Minden igazhiv arab hlval gondolt a kv elterjesztire, s kvnta, hogy bsges rsze legyen a paradicsomi gynyrkben. Egyiptomba rkezse zrzavart keltett, kihvta az emrsgek s a szultn haragjt. Sok ellensge lett a kvnak. Az egyik tmadja Kair bg volt, akinek valsznleg nem zlett a keser, zavaros, fekete folyadk. A mekkai helytart az rstudk gylekezete eltt kihirdette a kv szentsgtelen voltt. Termszetesen mindenki helyeselt, s a megszlet vgzs kegyetlen szigorral csapott le az j lvezetre, amely az okosok szerint mg a Korn igivel is ellenkezett. sszeszedtk s megsemmistettk a raktron lev kvkszleteket, s jaj volt annak, akit kvivson kaptak. A mekkai utck csorginak rmre, gnyold kiltsok kzepette, a trvnyszegt httal ltetve egy szamron vezettk vgig az utckon. Ezt az intzkedst a szultn nem helyeselte. Amikor rteslt a mekkai esemnyekrl, lesjt levelet kldtt Mekka helytartjnak: ,,A mekkai orvosok, st maga a mekkai helytart is nagy szamarak! A mi orvosaink s a kairi rstudk, akiknek nagyobb a beltsuk, mint a tietek, a kvt megengedhet s egszsges italnak jelentettk ki, amely miatt a prftknak egy igaz fia sem fog knn rekedni a paradicsombl"... gy aztn a kvivs szenvedlye tovbb hdtott, immr a mindenhat szultn engedlyvel. A XVI. szzadban sorra nyltak a kvhzak, amelyekben fleg naplopk, dologkerlk gylekeztek. Nagyon sokan lehettek, mert 1632-ben Kairban mr tbb mint 1000 kvhzban mrtk a kvt. A npszersg fokozdsval a kvivs is nyenc szenvedlly vlt. Klnbz szoksok alakultak ki. A maljiak a levl fzett teaszeren ksztettk el. Kelet-India slaki a nyers kvt becsltk nagyra s a belle ksztett italt mzzel destettk. Egyes terleteken az arabok a terms kls hjt hasznltk. Megprkltk s kifztk; ez volt a klnleges szultnkv. Az arabok megbecsltk hazjuk rtkes ajndkt, s nemcsak levt ittk, hanem a kv zacct is lvezettel fogyasztottk. Aki nem ezt tette, az nem volt szvesen ltott vendg, mint az az angol utaz, akivel a kvetkez trtnet megesett. A csaldanya tet nlok szoksos fekete kvval knlta. A jobbhoz szokott angol maga fztt magnak kvt, azt lvezte, seprejt elvetette. Az any az embert nagy szemekkel bmulja, erre fakad: ti fehrek! Ti nem tudjtok a kvt megbecslni, mert a javt elntitek. Kitetszik, hogy Allah a kvt nektek nem teremtette." A kvlvezetnek Indiban is voltak mvszei. Az igazi kv indiai receptje gy hangzott: keresd fel a sakl rlkt (nagyon j a cibetmacska is), szemeld ki belle a kvmagokat ebbl fzz kvt. A recepthez tudomnyos magyarzat is tartozik; az llatok a legrettebb termseket fogyasztjk elszeretettel s az ezekben lev kvmag is a legjobb minsg. Kevsb lusta emberek ugyanezt gy is elrhetik, hogy retten szedik a kvt a frl. De lehet, hogy errl nem lehetett volna meggyzni a keleti embertrsainkat. A saklok s a cibetmacskk belssgei bizonyra klnleges zamatokkal gazdagtottk a kv zt. Az arab kvharc azonban mg a XVII. szzad msodik felben is tovbb folytatdott. A konstantinpolyi szultnok idejben a tlzsba vitt szrcslgets megint bajt hozott a kvszeret igazhitek fejre. A papsg azt tapasztalta, hogy a mohamedn hivk buzgalma cskken, s szvesebben jrnak templom helyett a kvhzakba. Haragra gerjedtek ht, s a Korn fegyvere hatsosnak bizonyult. A Szentrs szerint ugyanis a szenet nem szabad megenni; mrpedig a kv szn. s Allah hatalmval senki sem mert szembeszllni. A harcot most II. Murd szultn vezette; a kvhzak bezrtk kapuikat, s a templomokat ismt megtltttk az igazhivk. Ez az ldatlan llapot nem tartott sokig, mert lassan bkt kttt a templom s a kv. Az id mlsval a kvhzak kznsge is megvltozott. Mg a XVI. szzadban fleg naplopk, dologkerlk tltttk itt idejket, a XVII. szzad vge fel mr forradalmi eszmk blcsi lettek a kvhzak flhomlyos

sarkai. A konzervatv Kprili nagyvezrnek hiba sikerlt mg egyszer bezratni a kvhzakat, a kapuk hamarosan szlesre trultak. 1624-ben a kv megjelent Eurpban, j hdtsa szntern. Az els szlltmny Velencben kttt ki, ahol elkszlt az els pohr eurpai keresztny" feketekv. A francia konyha els tallkozsa a kvmagokkal nem jrt nagy sikerrel, amint azt egy korabeli legenda mesli. Az eset gy trtnt, hogy Erzsbet angol kirlyn a francia kirlynnak fura ajndkot kldtt: egy font kvt. A szakcsn konyhamvszetnek legjavt nyjtotta s rkig fzte a puhulni nem akar magvakat. Az eredmnytelen fradozs utn a gyans italt szgyenkezve tlaltk fel a kirlynnak. De felsge kegyes volt s nem dorglta kedvenc szakcsnjt. Sikerlt ugyanis az rthetetlen esetre elfogadhat magyarzatot tallni. A kv hazjban, az egyenlt vidkn nyilvn sokkal forrbb a vz mint Franciaorszgban, ezrt a sikertelensg, gy mindenki megnyugodott, s nem okoltk sem a kvt, sem a szakcsnt. No, de nincs okunk mosolyogni a francikon, mert szegnyek nem olvastk az eredeti receptet, amiben az ll, hogy szezmolajban vagy vajban prkld a kvt, majd zsrjt mrtogasd ki ftt tengerivel". Mert valamikor gy fogyasztottk. Eurpa egyre jobban megismerte a kvt; kedveli s ellensgei mr tudomnyos magyarzatokkal is bizonygattk igazukat. A kv a fma szerint j fegyvere volt a vitz franciknak. Az orszg tropikus abroncsok kztti szigetein a kvnak nagy mennyisgt termesztvn III. Napleon csszr 1859-ben a Lombardirt viselt hborban egsz tbort kvval tartotta, s hajtott hatst tapasztalta". De a csszr kezben a kv fegyvere a sokat tudk szerint nmaga ellen fordult. Tekintlyes orvosok egybehangz vlemnye szerint Napleon s mg a nagy Byron is a mrtktelen kvivs miatt trtek rk nyugalomra. A fekete ned hveit azonban nem lehetett elijeszteni, gy Voltaire-t sem, aki kzismerten prtolja volt a kvivsnak. Amikor egy jakarja intette, hogy ne igyk sok kvt, mert az lass mreg, azt vlaszolta: bizony, monsieur a kvnak igen lass mregnek kell lennie; most mr 80 esztendeje iszom, s soha legkisebb krttelt nem tapasztaltam, de hasznt igen sokat. Ezek utn nem sok rvk maradt a vszmadaraknak csak egy, de az nagy hatst gyakorolt. A megllapts bizonytottnak ltszott: a kv beszdess teszi az asszonyokat, mert a kv izgat hatsa a gynge nem szellemi tehetsgeire is kihat, anlkl hogy elkbtan ket". Ez a megfigyels megcfolhatatlannak bizonyult. s me, egy korabeli orvostudor, Balog Pl uram lersa a kvivs kellemetessgeirl: .. .az egsz test valamely knnysg s jtttel teljes rzelemben lebeg. ... a lelket csak a jelenvalnak kellemes kpei foglalkoztatjk, s maguk az rtelmi tehetsgek is az elevensg szokatlan lpcsjre emelkednek, honnan a franczik rtelmi italnak (boisson intellectuel) nevezik a kvt." Mi tagads, rszorulunk nha egy kis segtsgre, ahogy Mantegazza rja: Az elhagyott psztor, a kinek egsz szellemi lete a legel s juhistll kztt jtszdik le... lhet tejbl s kenyrbl; az olyan tuds, kinek egsz szellemi munkja az olvassra s az emlkeztehetsg munkjra szortkozik, btran dicsekedhetik vele, hogy nem szorul sem az abesszniai babra, sem a tvoli Khna illatos levelre; de aki se nem lngsz, se nem juhsz, se nem tuds, teht a legtbb embernek a kvszer ital becses forrsa az erklcsi lvezeteknek." A kv velencei megrkezse utn gyorsan eljutott Eurpa minden rszbe. A pomps lvezeteket nyjt ital a szp termet kvnvny irnt is felkeltette az rdekldst. Ez a kvncsisg s az utazk lelemnyessge juttatta el az els l nvnyeket Eurpba. 1710 egyik klnsen szp napjn rppent fel a hr, mely 100 kvfa rkezst adta tudtul. Az amszterdami botanikus kert pomps vendgeinek egyike hamarosan XIV. Lajos francia kirly tulajdonba kerlt. Az udvar gynyrsgre bsggel ontotta termseit a Prizs melletti marlyi kirlyi veghz ritkasga. Van a kvnak egy ritka ajndka, a gyngykv". A szoksos termsenknti kt kvszem helyett nha egy apr, gmbly szem fejldik. Ez a legjobb s legdrgbb,, amelyet a trkk s az arabok fogyasztanak. Ebbl szoknak a trk csszrok az eurpai udvaroknak ajndkokat kldeni." A kv Nmetoszgot is meghdtotta. Lipcse 1725-ben mr nyolc kvhzzal dicsekedhetett. 1732 krl Johann Sebastian Bach szatirikus kanttt rt a kvrl. Akkoriban fleg a nk vittk tlzsba a kvzst, ami korabeli feljegyzsek szerint hatsgi beavatkozst is szksgess tett. A szp nvs kvcserjk letk folyamn sokszor vltottak ki bizalmatlansgot a flreismerkben. Egy trtnet szerint az egyik brandenburgi vlasztfejedelem felesge mostohafit egy cssze kvval akarta megmrgezni. A hall helyett hls cuppogs kvette az esemnyeket.

A XVIII. szzadban a kvfa gyakori vendge volt a magyar kerteknek. A hres trkver mgns, Plffy Jnos nevezetes kirlyfai kertjnek veghzban is virtottak. A szpen virgz s piros termseket nevel csemetk kpe Bl Mtys lersa alapjn maradt fenn 1736-bl: Lttam a trk babot is, amelyeket kznsgesen kvfnak neveznek, sok bogy van rajtuk, kln helykn jl tenysznek s pompsan fejldnek." Sokan lttk s lertk a szp kirlyfai egzotikumokat, a pompz kis fk a szzad vgig rdekessgek maradtak. Egy msik lers is beszmol term kvfkrl. Alskorompn van grf Brunswick szp kastlya, azt kedves kert fogja krl, ahol a narancshzakban 30 kvfa, kzlk nyolc fa ngy sing magas s sok gymlcst hord." A nvnyek fltett ritkasgok; a kvital fnyz nyencsg volt hossz ideig felkeltve az gyeskedk rdekldst. Sorra szlettek a kvptlk. Ez a szkebb tehetsg rsz az llam csnnak azon nemvel segtett magn, hogy a kvptlk egsz seregt ksrtette meg, ... szz egyb termnybl ksztett leveseket kvnak nevezte; de amely kv surrogatumokban, valamint a valdi kvnak csak egy tulajdonsga sem ltezik, ... Ezrt neveztk a rgi nmetek a surrogatumokbl kszlt levest vargakvnak". A mlt szzad msodik felre kiss elhalvnyodott a kvfk dicssge. j divatoknak hdoltak, j divatnvnyeknek. Pedig a hazai kvfk szpsgk mellett finom kvt is termettek. ,,A nlunk termend kv minsgrl j jelt ad az a kv, melyet urasgaink veghzakban, mint ritkasgot, 12 fn termesztenek, mely jl ksztve dicsretet rdemel, pedig mg a knyesebb zlstl is." Xantus Jnos 1868-ban rt egyik levelben szt is emel az eltnedez kvfk rdekben. Az igazi bartok azonban tovbb gynyrkdtek szpsgben s polgattk kedvenceiket.

A kv szaportsa s nevelseA kvterms legnagyobb rszt az Etipia 13502000 mter magas terletein shonos Coffea arabica cserje adja. Ez a faj vadon tenyszik mg Afrika s Arbia trpusi vidkein. Kis szzalkban ms kvfajok is szerepelnek a trpusi szlltmnyokban termseikkel, gy a C. canephora, C. liberica, C. excelsa s a C. stenophylla. A vilg trpusi vidkein hatalmas terleteken foglalkoznak jl jvedelmez termesztsvel. Jelentsebb termesztterletek nagysg szerinti csoportostsa: Dl-Amerika (a vilg termsnek kzel 70%-a innen szrmazik), Afrika, Kzp-Amerika, zsia s cenia. A legnagyobb kvltetvnyeket Brazliban tallhatjuk. A vilg kvjnak majdnem a felt itt termesztik. A buzrflk (Rubiaceae) csaldjba tartozik. A vadon tenysz trpusi rokonok kztt sok a haszonnvny; az ipekakuana s kinin gygyszerek mellett fest-, cserzanyagokat s rtkes faanyagot szolgltatnak. Haznkban l vad rokonai a fehr virg mgk csoportja. Ezek kzl ismertebbek: a szagos mge (Asperula adorata) s a srga s fehr virg galajok. A kznsges kvfnak kt vltozata ismert; a C. arabica var., arabica s a C. arabica var. bourbon. Az els az elterjedtebb, a msik gyenge, alacsony nvekeds, szlesebb level vltozat. A kv 13 m magasra fejld kis rkzld fa vagy bokor. A hajtsok elszr zldes sznek, simk, a msodik vtl srgsbarna fsods indul meg, ettl kezdve a hjrsz srn felrepedezik. Trzse egyenes, rajta sok szablyos, vzszintesen ll oldalg fejldik. Ezek az gak a ksbbi vekben a termsek slya alatt vesen a fld fel hajlanak. A brszer levelek p szlek, fnyesek, hullmos felletek, mretk 1215 x 6 cm. Szles lndzsa alakak, rkzldek, a hajtsokon tellenesen helyezkednek el. Sugaras szimmetrij virgai kellemes jzmin illatak, fehrek vagy krmsrgk. A levlnyelek tvben rvsen, nagy tmegben nylnak; rvid kocsnyokon helyezkednek el, vagy szorosan a vesszkhz tapadnak. A prta tcimps, a cimpk ovlisak. A virgok hmnsek, porzkat s termt is tartalmaznak; a porzk rvidebbek a sziromleveleknl.

Csonthjas termseit kvlrl retlenl haragoszld hs bortja, ami az rs folyamn megpirosodik, majd lils, kkesfeketre sznezdik. Az 11,5 cm hossz termsek megnylt gmb alakak. A csonthjas termsek, a kv-babok" 8,512,6 mm hosszra fejldnek. A termshsban rendszerint kt mag fejldik, ritkn egy is lehet ez gmb alak , amit eredetileg gyngykvnak" neveztek. Magvetssel, oltssal s dugvnyozssal szaporthatjuk. Legltalnosabb szaports a magvets. A magvak csrzkpessgket csak rvid ideig tartjk meg, ezrt frissen vessnk. Nha elfordul az is, hogy a frissen rkezett kereskedelmi nyers kv is csrakpes. Az aprbb mret magokat vlogassuk ki ezek ltalban az arabica faj termseibl szrmaznak. Homokos, laza talajban, 25 C krl gyorsan csrznak. A magvetseket a grntalmhoz hasonlan veglappal vdjk a kiszradstl. Csrzs utn, a 23 lombleveles csemetket egyenknt ltessk cserepekbe, nagy humusztartalm, tpanyagban gazdag, gyengn savany kmhats talajkeverkbe. A fldet hazai szrmazs tzeggel savanythatjuk. Az tltets sorn gykereit vjuk a srlsektl. Az olts a gyenge terms fk javtsra szolgl, s (a dugvnyozs mellett) a klnlegesen j minsg tpusokat is szaporthatjuk gy. Vastagabb trzs alanynvnyeket vlasszunk. Legjobb mdszer a hastkolts. A visszametszett alanyok hasitkba egy vagy kt oltvesszt illessznk. Az oltvesszket lehetleg egyenesen felll hajtsokrl szedjk, az rettebb, fsodott rszekrl. A bektzs utn prs, meleg helyen tartsuk oltvnyunkat a kihajtsig. A hajtsok flfs rszei jl gykeresednek, gy dugvnyozssal is szaporthatjuk. Hazjban ezzel a mdszerrel alanynvnyeket lltanak el. Azokat az egyedeket rdemes gy szaportani, melyek terms s egyb tulajdonsgaikban kiemelkeden szerepelnek. A kt fels levl meghagysval (ezek felt eltvoltva cskkentsk a prolgsi felletet) 3 zkzs (nduszos) darabokat vgjunk, s ezeket 56 cm homokrteggel bortott komposztfldben gykereztessk. Gykereseds alatt a j ereds cljbl nagy pratartalmat s 2426 C-ot kell fenntartani. A magcsemetket s a nyr folyamn a szabadban tartott nvnyeket az ers napststl s szltl vdeni kell. A szksges flrnykot vagy magas rnykot lcekbl, ndbl ksztett rcsozattal biztosthatjuk, de magas fk rnykban is megfelelek a fnyviszonyok. A kvfkat egsz ven t szobban is tarthatjuk. Ebben az esetben tlen vagy meleg szobban, napfnyes helyen teleltessk, vagy jl szellz, 10 C krli helyisgben, ahol cskkentett ntzs mellett krosods nlkl, nyugalmi llapotban vszelik t a tli hnapokat. Az utbbi mdszer ajnlatos a nyron szabadban nevelt fknl is. Az egszsges, jl fejlett fk rvidebb ideig a fagypont krli hmrskletet is elviselik, de a fagytl vjuk meg ket. A kv hazjban nagy humusztartalm, j vztereszt kpessg, kzpkttt talajokon jl fejldik. Legjobban a vulkanikus eredet terleteken s az erdirtsokon dszlik. A savany (4,25,1 pH) talajokat kedveli, ezrt a fldkeverkbe savany lombfldet vagy tzeget tegynk. Meleggyi fld vagy komposzt, rett trgya s tzeg keverkbl j talajt kszthetnk. A hazai talajok s az ntzvz ltalban sok meszet s lgos anyagokat tartalmaznak, ezrt ajnlatos esvzzel vagy lgytott vzzel ntzni nvnyeinket. A talaj nagy msztartalma kvetkeztben viszonylagos vashiny lphet fel, ami gyenge fejldst s levlsrgulst is okozhat. A talaj pH-jt gy ellenrizhetjk, hogy ssavat cseppentnk r, pezsgs esetn j, savany kmhats fldbe ltessk t a kvfkat. Tpanyagignyes nvnyek, ezrt a vegetcis idszakban rendszeresen ntzzk trgyalvel s tpoldattal, fleg term llapotban. A kvfa vzignyes. A legtbbet term trpusi vidkeken az vi csapadk mennyisge 20003000 mm, ami 45-szrse a haznkban hull csapadknak. A vzigny a virgzsi idszakban ersen megn. Az ednyekben tartott nvnyeinket rendszeresen, bven ntzzk. A kis fk mr fiatal korban szp szablyos koront nevelnek. Metszs nem szksges, de ha oldalgai tl hosszra fejldnek, visszacspssel megllthatjuk nvekedsket. A kvfk leggyakoribb rovar krtevi a gyapjastetvek, pajzstetvek s takcsatkk. Gombs betegsgek ltalban nem veszlyeztetik. A gyapjastetveket s pajzstetveket lekaparssal, lemosssal (kliszappan) tvolthatjuk el, de a forgalomban lev permetezszerek is eredmnyesek. A permetezs mellett a rendszeres knporozs is megvd a takcsatkk ellen. A pajzstetvek s gyapjastetvek szemmel is jl felismerhetk, a takcsatkk jelenltre a sodrd s kifehred levelekrl s a fonki rszen jelentkez pkhlszer bevonatokrl kvetkeztethetnk.

A szobban vagy a szabadban tartott magnvnyek a 4. vben kezdenek virgozni s teremni. Az oltvnyok mr a 23. vben teremnek. Az els vben a nagyszm virgbl csak nhny terms fejldik, de a tovbbi vekben a termsek szma fokozatosan nvekszik. Ha egyenletes felttelek kztt tartjuk a nvnyeket, a virgzs folyamatoss is vlhat, gy az egsz v folyamn egytt tallhatk rajta virgok s termsek. A virgzs jellegzetes idszaka azonban jliusaugusztus hnapokban van. Az arabica faj virgai ntermkenylk, gyorsan, 2436 ra alatt elvirgzanak. A beporzst a szl s rovarok vgzik. Nlunk ltalban mestersges beporzs nlkl jl ktnek. Termseiket haznkban is berlelik. A virgzstl a termsek bersig 69 hnapra van szksg. A haragoszld termsek fokozatosan megpirosodnak, majd tovbbra is a fn maradnak, kkesfeketre sznezdnek. Az rett, foltoktl mentes, piros termseket kell leszedni. A hossz ideig tart tlrs rontja a kv minsgt. A haznkban ber termsek magjainak minsge hasonl a trpusokon termelt kvhoz. A termst bort piros termshs csps, savanyks-des z, ehet. A leszedett piros termsek hossz feldolgozsi folyamaton jutnak keresztl, amg kereskedelmi nyers kv formjban piacra kerlnek. A feldolgozs kt formja: a nedves s szraz kezels. A hs zzsa s eltvoltsa utn a magokat mossk, majd fermentljk (1880 rig) s jra tmossk. Napon (910 napig) vagy mestersges hmrskleten (nhny rig 80 85 C-on, majd 75 C-on, sszesen 2024 rig) szrtjk. Szraz kezelskor a szrtott hst mechanikusan tvoltjk el. 5 kg rett gymlcsbl 1 kg nyerskvt lehet ellltani. Kis fink magjait fonnyaszts, szrts utn knnyen letisztogathatjuk. Fradozsaink gymlcse az illatos, sajt terms kv.

Coffea arabica L., Coffea canephora Pierre ex Froehner, Coffea liberica Bull ex Hiern. Csald: Rubiaceae (buzrflk) A: coffee; F, S, P: caf; N: Kaffee A kvnemzetsg mintegy 60 fajt foglal magban, amely az vilg trpusain honos, kzlk 3 afrikai faj tett szert rgin tli gazdasgi jelentsgre: az arab, a robuszta s a libriai kv. rkzld cserjk vagy kis, alacsonyan s srn elgaz, legfeljebb 6-8 m magas fk. Leveleik tellenes llsak. A levllemez p, tbb-kevsb hullmos szl, visszs-tojsdad vagy lndzss, tompa cscs, a vlln k alak, a cscs fel hajl oldalerek kztt kiemelked, sznn fnyes sttzld, fonkjn fnytelen s vilgosabb. 5 cm-nl nem hosszabb virgai csomkban, rvid virgzatokban fejldnek a levlhnaljban. Csszjk rvid csv, s 5 szles, hromszglet cimpban vgzdik. Az 5-8 tag fehr prta als feln csv ntt ssze, cimpi a teljes virgzsban sztterlk. Termse: csonthjas, retten narancsvrs, vrsesbarna vagy vrsesfekete; termsei zsfoltan fejldnek rvid, vastag kocsnyokon; ovlisak s hvely alak kldkben vgzdnek. A kemny, gyengn fnyes kls hj alatt nedvds, vrs termshs, valamint egy vkony, veges srga bels termshj helyezkedik el, amely 2, lapos oldalval szembefordult magot zr krl. Mindkt mag (kvbab) elliptikus, kvl dombor, a msik mag fel fordult oldaln lapos, egy hosszirny rovtkval. A magokat pergamenhez hasonl csillog maghj bortja. A libriai kv a kt msik fajtl fleg nagyobb leveleivel s termseivel klnbzik; a levllemez a 30 cm-t, a levlnyl pedig az 1,5 cm-t elrheti, az 5 cm-es kocsny termsek pedig akr 3 x 2,5 cm nagysgak. Az egymshoz nagyon hasonl arab s robuszta kv levelei legfeljebb 25 cm hosszak s 10 cm szlesek, a robuszta kv levllemezei nagyon ersen fnyesek. Mg az arab kv virgzata 16 virgot, a robuszt akr 60-at is hordozhatnak. Mindkt faj nagyon rvid kocsny termsei mintegy 1,5 cm hosszak s 1,2 cm szlesek; az arab kv csonthjas termse megrve lehull, a robuszt viszont nagyon hossz ideig a nvnyen marad.

II. Kv (arab, robuszta, libriai)

Felhasznlsa: hjatlantott, szrkszld magjait prklik, megdarljk, s ezutn forrsban lv vzben felfzik. A kv vszzadok ta nagyra becslt ital, amely koffein alkaloidja ltal serkent hats. Hogy a termshst s a maghjat eltvoltsk, elbb a termst napon szrtjk, vgl gpi ton hmozzk. Msik mdszer, amely ugyan gyengbb kvt eredmnyez: a termseket megmossk, a hs legnagyobb rszt hengerekben sszezzzk, s a kvbabot vzben nhny napig erjedni hagyjk, hogy a termshs maradvnyai levljanak; ezutn a magokat megszrtjk, vgl gppel lehmozzk. A felfztt kvbl ksztett kivonatot instant kvv (pl. Nescaf) dolgozzk fel. A prklt magokat stemnyek s des telek fszerezsre is hasznljk. Jemenben a megszrtott termshst vzben felfzik, gy lltjk el a "giser" nev italt. A robuszta kv az arab kvnl gyengbb, a libriai kv pedig a robusztnl is gyengbb minsg kvt szolgltat. Elterjedse: a gazdasgilag legjelentsebb, legrtkesebb, a legrgebben s legkiterjedtebben termesztett kvfaj az arab kv, amely Etipibl szrmazik. Elsknt Jemenben termesztettk nagy mretekben, s Mokka kiktjbl a 16. szzad ta exportltk Eurpba. Jemen egszen a 18. szzadik megtartotta kvmonopliumt, ezutn vilgszerte gyorsan elterjesztettk a trpusokon, manapsg Arbiban csaknem megsznt a termesztse. A 19. szzadban a trpusi Nyugat-Afrikban fedeztk fel a libriai kvt mint haszonnvnyt, a 20. szzad kezdetn pedig a nyugati egyenlti Afrikban a robuszta kvt. A vilg kvtermsnek legnagyobb rszt LatinAmerika szolgltatja. Termesztse s betakartsa: ltetvnyeken s kisparaszti gazdasgokban termesztik. A fajok a trpusi klmban tenysznek, az arab kv legjobban a hvsebb, montn fekvsben fejldik, a libriai s a robuszta kv fajtk viszont a nedves-forr skvidkeken is j hozamot produklnak. Mly rteg talaj, kedvez vzellts s j trgyzs szksges. A cserjk nedves klmban nagyon fogkonyak a gombs betegsgekre, amely nagy kiterjeds kultrk megsemmislshez vezethet. A kvfajok nagyszm fajtjt magrl vagy dugvnnyal szaportjk, cserje alakra nevelik. Tbb mint 20 vig j termst hozhat. Az rett, vrs termst egyenknt, kzzel szedik, vagy a hullottat a fldrl gyjtik ssze. Minsgromls nlkl akr tbb htig a talajon maradhatnak. Rokon fajok: csekly mretekben helyileg tovbbi kvfajt is termesztenek.

III. KvCoffea arabica L. A tehoz hasonlan tbb ezer ve ismeretes, fogyasztsa azonban nem nylik vissza olyan rgi idkbe, mint a te. lnkt, frisst hatst nagy valsznsggel kopt szerzetesek fedeztk fel. Van viszont egy olyan feltevs is, miszerint a II. szzadban l etip kecskepsztorok figyeltek fel arra, hogy llataik rendkvl virgoncokk vltak azutn, hogy a kvcserje termseit megettk. E megfigyels alapjn "prbltk ki" a psztorok a kv leveleit s termseit. Miutn maguk is megtapasztaltk a nvny lnkt hatst, hosszabb tjaikra erjesztett kvbabbl, gabonbl s llati zsiradkokbl kszlt "pogcskat" vittek magukkal. Arra vonatkozan nincsenek pontos feljegyzsek, hogy mikor kezdtek a kvbl frisst hats italokat kszteni, mikor s hogyan jttek r a prkls, darls s fzs klnfle fogsaira. Azt viszont tudjuk, hogy az arbiai kvt a VI. szzad ta termesztik Arbiban, s azt, hogy Dscabir Geber arab termszettuds (kb. 700765) gygynvnyknt is emltst tesz e nvnyrl. A XIII. szzadi Arbiban mr igen npszerek voltak a kvhzak, viszont a katonai s vallsi vezetk elleneztk mkdsket. Az utbbiak fknt azrt nehezteltek a kvhzakra, mert a hvk emiatt elmaradoztak a mecsetekbl. A kv elszr Trkorszgba s a krnyez orszgokba jutott el, majd az els szlltmnyok a XVII. szzad els vtizedeiben fszerkereskedk kzremkdsvel rkeztek meg Eurpba. A

kv msfl szz v alatt szinte egsz Eurpt meghdtotta. Az els eurpai kvhzat egyes feljegyzsek szerint Mar-seille-ben nyitottk meg. A kv a XVII. szzadi Angliban is fontos szerepet tlttt be a politikai, illetve a trsadalmi letben, s 1650-ben mr mintegy 3000 kvhz vrta a vendgeket. Ezek a hzak parzs politikai s vallsi szcsatknak voltak a sznhelyei. Az arabok kvkereskedelemben kialakult monopolhelyzett a hollandok trtk meg, akik az arbiai Mochbl (ma Al Mukh) l nvnyeket hoztak Eurpba, s Ceylonban, Jva szigetn, valamint Kelet-Indiban hatalmas ltetvnyeket ltestettek. A XVIII. szzad vgn francia javaslatra az Antillkon, Dl-Amerika szaki partvidkn s Brazliban is megkezdtk a kvltetvnyek teleptst. A kvrl nvnytani szempontbl annyit rdemes tudnunk, hogy az vilgi nemzetsgnek tbb mint 60 tagja ismert, ezek tbbsge rkzld cserje vagy kisebb fa, magassguk pedig 3-20 mter kztt vltozik. H- s vzignyes nvnyek, ezrt csak a trpusi s szub-trpusi vidkeken lehet termeszteni. Leveleik tellenesek, hrtysak vagy brnemek. Kellemes, desks illat fehr virgaik a levelek hnaljba rendezdnek. Csonthjas termskben 2 mag tallhat. A nemzetsg gazdasgilag legjelentsebb fajai az Etip-magasfldrl szrmaz arab kv (Coffea arabica) s az n. robuszta kv (Coffea canephora). Ez utbbit a mlt szzad vgn a kongi serdben fedeztk fel. E fajok mellett igen kis mennyisgben ms fajok termseit is hasznljk. Ma szinte minden harmadik embernek kedvenc itala a kv. A vilgkereskedelemben legnagyobb jelentsggel br s a forgalmazott kvk mintegy 3/4-t ad arab kvt fknt Brazliban, Kolumbiban, Costa Ricban, Guatemalban, Mexikban, Angolban, Elefntcsontparton, Kenyban, Tanzniban s Indiban termesztik. A legjobb minsg gymlcst term arab kvt, ami egybknt alacsony nvs cserje, a nagyobb termshozam s a knnyebb betakarthatsg rdekben nyesssel sr nvs bokorr alaktjk. Csonthjas termseinek kls hja rendszerint lnkpiros, a termsfal kzps rtege zldessrga, puha s nylks, a 2 "kvbabot" krllel bels termsfalrteg pedig szilrd, pergamenszer. Ezt nevezik "pergamenhjnak". A pergamenhjon bell kt, egymssal szembefordulva elhelyezked zldesszrke mag tallhat, amit vkony maghj, az n. "ezsthj" bort. A kvfajok termseibl a babkvt ktfle mdon ksztik. A szraz eljrs alkalmazsakor a termseket retten szretelik le s napon szrtjk, majd a magokat a szraz termsekbl kiszedik s az "ezsthjat" is eltvoltjk. A nedves eljrs lnyege az, hogy az rsben lv termseket folyamatosan takartjk be, s a termsfal kls s kzps rtegt (a hst) azonnal eltvoltjk. Ezt 1224 rig tart fermentcis folyamat, majd moss s vlogats kveti. A magokat ezutn szrtjk, majd a pergamenhjtl is megszabadtjk. Az "ezsthjat" azonban csak a szllts eltt vlasztjk le. Az ily mdon elksztett magvakat, a "zld kvt" 200220 C-on prklik. A klnfle kvkra jellemz aromkat a fajtl, a prkls hfoktl s mdjtl fggen kapjk meg. A kv magvai (Coffeae semen) tlagosan 1,52,5% koffeint s sok egyb anyagot (pldul klorognsavat, polifenolokat, fehrjt s zsros olajat) tartalmaznak. A prkls sorn kpzd s a kv aromjrt felels anyagok szma meghaladja a szzat. A kv hatanyagai kzl elssorban a koffein hatsai (kzponti idegrendszeri izgat, gyomorsavtermelst serkent, szvmkdst serkent, rtgt, vizelethajt, lgzkzpont-izgat) ismertek. Ezek mellett az aroms anyagok gyomorsavtermelst nvel s a klorognsav epe- s vizelethajt hatsai is figyelmet rdemlek. Az utbbi vekben vgzett klinikai vizsglatok eredmnyei azt a feltevst erstik meg, hogy a kv fogyasztsa korntsem olyan kros, mint azt sokan gondoljk. Egy nemrgiben vgzett epidemiolgiai vizsglat eredmnye szerint ugyanis a kv hatanyagai cskkenthetik az epehlyag-bntalom kialakulsnak eslyt, antioxidns hats polifenoljai rvn pedig legalbb olyan figyelmet rdemel, mint a tea vagy a fokhagyma. A kvnak tulajdontott kedveztlen mellkhatsokat (blnylkahrtya-ingerlkenysg, hasmens, idegessg, gyomorfekly, izgatottsg, hasnylmirigyrk, a koleszterin szintjnek kros emelkedse

stb.) fknt a tlzott mrtkben ers dohnyzssal s/vagy alkoholfogyasztssal egytt trtn fogyaszts, illetve a koffeinmentes kv ellltsakor, a koffein kinyershez hasznlt oldszerek maradkai okozhatjk. A kv fogyasztsa megfelel mrtkben (13 cssze ftt kv) biztonsgosnak tekinthet, de vrandsoknak, gyermekeknek, feklybetegeknek rendszerint nem ajnljk. dr. Babulka Pter Forrs: origo - hzipatika 2002.09.13

A kvt mindenki ismeri, a legtbben naponta fogyasztjuk is a belle kszlt italt. De a kvcserjt, mint dsznvnyt, mr kevesen ismerik, pedig kevs gonddal tarthat szobai dsznvny. A nvny eredetileg Afrikbl szrmazik, itt a mai napig vadon n. Eurpba mr az 1700 s vek ta ismerik a kvcserjt. A kvcserje Kelet Afrikbl a vrs tengeren t jutott el Jemenig. A kvzs hdoli az Arabok voltak, innen kerlt t a XII.szzadban Eurpba.

Kvbogy egy trpusi nvny, a kvcserje Coffea termse, mely a buzrflk csaldjba tartozik. Az egsz vilgon termesztik, leginkbb azonban az Egyenlt menti terleteken, ahol a legkedvezbbek a felttelek a fejldshez. Nhny szz fle kvcserje ltezik, de a legismertebb ezek kzl mindssze hrom, a Coffea Arabica, a Canephora s a Liberica. Gazdasgi rtelemben vett jelentsge ezek kzl a Coffea arabiknak s a Coffea canephornak van, melyet Robustnak is neveznek.

A harmadik, kevsb ismert fajta a Coffea liberica, melyet csupn Afrika bizonyos terletein termesztik, s a kvpiacon csak kiegszt szerepet jtszik. Ennek a fajta kvnak nagyon keser az ze, s emiatt nem is igazn keresett a kvkedvelk kreiben. A nvnynek fnyes ers zld 10 m.-es leveli vannak. Nhny v utn a nvnyen megjelennek a hfehr illatos virgok. A virgok illata a jzminhoz hasonl. KB a virgzs utn kilenc hnappal megjelennek az els gymlcsk, amelyek elszr zldek, majd vrsek, s vgl feketk. Minden bogyban kt mag van, ezek a kvbabok. Br a kvbabra sokszor veket kell vrnunk, mgis ha elg trelmesek vagyunk, otthon sajt kvnkat szretelhetjk. Ha elg sok termsnk van, szreteljk le, szrtsuk, majd prkljk meg. A kvszemek akkor rettek, ha teltek s pirosak.

Tlikertben ez a nvny akr kt mter magasra is megnhet, ha tl magasnak tartjuk, vgjuk vissza a hajtsokat. A nvny legszvesebben egy flrnykos helyen rzi jl magt, tlen 12-15 fokos hmrskletre van szksge. Nyron kitehetjk a kertbe, de vjuk a tz napststl, mert knnyen megghetnek a levelei. Ha visszavgjuk a nvnyt, a levgott hajtsokat dugvnyknt is felhasznlhatjuk, ltessk el egy cserpbe, s pr ht mlva meggykeresednek. A magrl val szaportssal nem rdemes hzilag ksrletezni. Ha megfelelen gondozzuk a kvcserjt vente akr 20-30 cm is n. Kb. 4-5 v utn terem a nvny, de tl nagy termsre egy cserjtl ne szmtsunk. Idelis nvny kezd kertszek szmra is, jl viseli az egyszerbb krlmnyeket is, mint kevs fny, vagy szraz leveg. Nyron ntzzk bven a nvnyt, de tlen kiss mrskeljk a locsolst. rdemes lgy vizet, vagy esvizet hasznlni az ntzshez. Nyron permetezzk a leveleket rendszeresen. Ktvente egyszer ltessk t a kvcserjt egy nagyobb cserpbe, laza virgfldbe. Tavasztl szig tpoldatozzuk kthetente egyszer, levldsznvny tpoldattal. rdemes a nvnyt tavasszal s sszel visszametszeni, de csak a friss hajtsokat metsszk vissza. Japn kutatcsoport mr kifejlesztett egy koffein mentes kvcserjt, itt genetikailag mdostjk a nvnyt. A legismertebb betegsgek: Levlhulls: A nvny kevs fnyt kap, tegyk vilgosabb helyre. Barna levlszlek: Tz napsts lehet az oka, meggtek a levelek. A levelek elszradnak: A hmrsklet tl magas, vigyk egy hvsebb helyre a nvnyt. Tl fak levelek: Tpanyag hiny. Pajzstetvek: A levelek fonkjn apr bogarak jelennek meg: Rovarlvel permetezzk a nvnyt.