balg emilia előadása
DESCRIPTION
TÁMOP 3.1.6. Nyító konferencia 2009.TRANSCRIPT
Az integrált nevelés - oktatás szinterei Csongrád megyében
Bevezetés – helyzetelemzés Az integrált nevelés –oktatás típusai,
szintjei Szerepet játszó objektív és szubjektív
tényezők Törvényi lehetőségek, jogalkotói törekvések Csongrád megyei helyzetkép
Bevezetés – helyzetelemzés
Az integrált nevelés a hazai gyakorlatban még nem egy kitaposott ösvényt nyit meg a
sajátos nevelési igényű gyermekek előtt.
Így még továbbra is nyitva áll a hagyományos és létező lehetőség a speciális gyógypedagógiai intézményekben
való elhelyezés útja is.
Hosszú ideig, a XIX. és XX. században is a speciális általános iskolák vagy csoportok létrejötte volt a jellemző.
Indoka: - Hasonló problémákkal küzdő gyermekek a
számukra előnyösebb, speciális feltételek mellett jobban fejlődhetnek.
- Azok a csoportok is homogénebbek lesznek, ahonnan kiemelték őket.
Az elmúlt évtizedekben ezzel a tendenciával szemben jelentkezett a nemzetközi gyakorlatban az együttnevelés irányzata.
Indoka:- A szülők állampolgári jogokra való
hivatkozása (hátrányos megkülönböztetésnek érezték,
hogy gyermeküket nem vihették a többi gyerekhez hasonlóan a lakóhelyükhöz közeli iskolába).
- Pedagógia tapasztalatok, melyek erősítették az új tendenciát.
Az integráció gyakorlata két félt feltételez:- a beilleszkedni akaró egyiket - az őt fogadó másikat.
Mindkét fél részéről alkalmazkodást jelent! ( Torzulás, ha az egyensúly felbillen, az
egyik oldal kénytelen túlzottan is alkalmazkodni a másikhoz.)
A gyermekek vonatkozásában az integráció a fogyatékos és nem fogyatékos tanulók
együttes fejlesztését, találkozásaiknak, közös tevékenykedéseknek az adott lehetőségekhez képest maximális megvalósítását jelenti.
(Az elv mögött az a gondolat húzódik, hogy elsősorban a környezetben kell keresni a sikertelenség okát, ezért azt olyanná kell formálni, hogy a gyermek jól tudjon benne fejlődni, megtalálja már gyermekkorában a helyét a társadalomban.)
Az integrált nevelés –oktatás típusai, szintjei Spontán integráció – a szakemberek részéről nem
jelentkezik tudatos integrációs szándék ( a szülő beíratja, iskola felveszi a gyermeket , nem járnak a TKVSZRB-nél). A pedagógus „megoldja” a helyzetet vagy csak „megtűri” a tanulót.
Tudatos integráció (több formája van )- helyi (lokális) integráció csak az épület közös, a →
gyermekek között gyakorlatilag kapcsolat nincs (pl. kisegítő osztály működik egy általános iskolán belül).
- szociális integráció a két gyermekcsoportot tudatosan →keverik a tanórán kívüli időben (pl. együtt folyik a szabad játék, az étkezés, séta, kirándulás, esetleg a délutáni tanulás már nem válik szét)
- funkcionális integráció (legmagasabb szint) nem →választják szét a gyermekcsoportot.
egyszerűbb foka: részleges integráció amikor csak az idő egy →
részében vannak együtt a gyermekek (pl. adott tantárgyakat együtt, illetve külön tanulnak).
legmagasabb foka – együttnevelés igazi célja: teljes integráció a fogyatékos gyermek a teljes időt →
tölti a többségi óvodában, iskolában.
Sajátos integrációs forma:
- fordított integráció nem fogyatékos gyermeket →fogadja be a speciális intézmény, máik eshetőség, amikor egy súlyosabban sérült gyermeket fogad a speciális általános iskola (nem érinti a többségi általános iskolát).
Az integráció megvalósulásának szintjei:
Ként szintje van:- fogadás általában anélkül veszi fel a →
fogyatékos gyermeket, hogy igazán ismernék sajátos vonásait és elvárják tőle, hogy „ ne lógjon ki a sorból”.( Maximális alkalmazkodást igényel tőle a többiek szintjéhez!)
- befogadás (inklúzió) más pedagógus →szemlétet, kulcsszó az egyéni differenciálás, a pedagógus a gyermekben a rá jellemző, egyéni sajátosságokat keresi.
Szerepet játszó objektív és szubjektív tényezők Objektív tényezők:- gyógyászati segédeszközök, osztálylétszám, asszisztens
jelenléte, a speciális taneszközök. épület akadálymentesítése stb. Szubjektív (nem könnyen megfogható) tényezők: - a fogadó pedagógus szemlélete, módszerei,
segítőkészsége, kreativitása, a szülők hozzáállása, aktivitása, a gyógypedagógus kellő érzékenysége a probléma iránt, szakmai tudása és végül magának a gyermeknek a személyiségjegyei.
Törvényi lehetőségek, jogalkotói törekvések
A közoktatási törvény( 1993. évi LXXIX.) támogatja az integrált nevelést – oktatást, egyidejűleg a speciális intézményrendszer fennmaradásával alternatívaként szerepel benne az integrációs szervezési forma, külön vagy közös nevelésben részt vevő óvodákról és iskolákról szól.
A törvény 86§ 1., 2. pontja leírja, hogy a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermek ellátása kinek a feladata.
- 86§ (1) A községi, városi, a fővárosi, kerületi és megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tarozók óvodai neveléséről és általános iskolai neveléséről és oktatásáról.
- (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók
A 14/1994. pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos MKM. rendelet 5§ 7 pontja leírja, hogy a szakértői bizottság a jegyző adatai alapján intézményi jegyzéket készít. Értelemszerűen ez adja a bizottságok számára azt az adatbázist, ahová SNI gyermeket helyezhet.
(A nevelési – oktatási intézményt minden gyermek esetében a
szülő választja ki, ha azonban fogyatékos a gyermek ehhez a döntéshez szakértői vélemény is kell!
A Szakértői Bizottság támogatja a szülő gyermekével kapcsolatos integrációs törekvéseit, amennyiben biztosítva látja a gyermek fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.)
A törvényben megjelent egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény megteremtésének lehetősége kijelöli azt az utat is, ahogy a fenntartó önkormányzatok legoptimálisabban megvalósíthatják az integrált nevelést.
A 33. § (12) egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény céljaival összhangban elláthatja az e törvény 34§-a a), b), e), g), h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazószakember-hálózat működtetését, az a törvény 36 §-a bekezdésének b)�e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretein belül óvodai, általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet
Ezzel a lehetőséggel megvalósulhat az a gyógypedagógiai intézmény, mely gyermekeket szegregáltan is, integráltan is nevel – utazó gyógypedagógusok segítségével egyéb megsegítési formákat is tartalmaz (szakszolgálat), és a felnőttoktatást is biztosítja (szakmai szolgáltatás).
Az eddig „elzártan” lévő gyógypedagógiai kapacitás
kijut a többi iskolába is, és segít a többségi pedagógiának mind szemléletben, mind szaktudásban, és ez úgy történik meg, hogy van egy bázis, ahonnan ez a kapacitás kiárad.
Csongrád megyei helyzetkép