az ispa program megvalósulásának tényei és...
TRANSCRIPT
0
Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet
Az ISPA program megvalósulásának tényei és tapasztalatai
Barta Réka
2013.
1
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés ........................................................................................................................ 3
1. Az ISPA program bemutatása és magyarországi megjelenése ...................................... 4
1.1 Az ISPA bemutatása .................................................................................... 4
1.1.1 Az ISPA pályázatok eljárásendje ..................................................... 6
1.1.2 A végrehajtás szereplői .................................................................... 8
1.2 Magyarországi megjelenése ......................................................................... 10
1.2.1 Az ISPA felhasználása Magyarországon .......................................... 10
1.2.2 Az ISPA hatása a magyarországi környezetvédelemben ................... 11
2. EU-s programok és projektek étékelésének módszertana ............................................. 15
2.1 Kohéziós Alap projektek utólagos értékelése ............................................... 16
2.2 Az értékelés módszere ................................................................................. 17
2.2.1 Megfelelés ....................................................................................... 18
2.2.2 Eredményesség ................................................................................ 19
2.2.3 Hatékonyság .................................................................................... 19
2.2.4 Hatás ............................................................................................... 20
2.2.5 Végrehajtási rendszer....................................................................... 20
2.2.6 Közösségi hozzáadott érték .............................................................. 20
2.3 Indikátorok .................................................................................................. 21
3. A magyarországi ISPA program értékelése ................................................................. 23
3.1 Az ISPA támogatási keret felhasználására kialakított szabályozás és
intézményrendszer………………………………………………………………………...23
2
3.2 A projektek kiválasztása .............................................................................. 25
3.3 Az ISPA projektek megvalósítása ................................................................ 27
3.4 Az ISPA által támogatott projektek pénzügyi, számviteli és ellenőrzési
rendszerének kialakítása, valamint a projektek finanszírozása……………………………30
4. Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás, Sajókazai
Hulladékkezelő Központ létrehozásának bemutatása……………………………………..33
4.1 A térség hulladékgazdálkodása a beruházás előtt ......................................... 33
4.2 A beruházás bemutatása............................................................................... 35
4.2.1 A szelektív hulladékgyűjtés módszerei ............................................ 37
4.2.2 Gyűjtési rendszer kialakítása, a gyűjtőedényzet és eszközigény ....... 39
4.2.3 Regionális Hulladékhasznosító Központ .......................................... 40
4.3 Felmerülő költségek .................................................................................... 41
4.3.1 Beruházási költségek ....................................................................... 41
4.3.2 Pótlási költségek .............................................................................. 43
4.3.3 Működési költségek ......................................................................... 45
4.4 Bevételek..................................................................................................... 48
4.5 Költség- haszon elemzés .............................................................................. 50
4.6 Környezeti intézkedések/hatások ................................................................. 53
Összefoglalás .................................................................................................................. 56
Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 57
Summary ........................................................................................................................ 58
Táblázatok és ábrák jegyzéke .......................................................................................... 59
3
Bevezetés
Magyarország vezetői az 1990. évi rendszerváltás után egyetértettek abban, hogy a magyar
politikának fontos része a demokrácia, a piacgazdaság és a jogállam kiépítése mellett az
Európai Közösséghez való csatlakozás. Ez olyan lehetőségeket rejtett magában, amit egy
átalakulás előtt álló, fejlődő ország nem hagyhatott figyelmen kívül. A Közösség az új
kereskedelmi kapcsolatokon és megnyíló piacokon kívül nagy mennyiségű forrást
biztosított, amelyek lehetővé tették az ország felzárkóztatásának és fejlődésének
megindulását.
A Közösség azonban szigorú feltételekhez kötötte a vissza nem térítendő támogatások
igénylését és felhasználását. Magyarországnak hosszú időre volt szüksége, hogy a felkínált
forrásokat hatékonyan tudja felhasználni a fejlődéshez szükséges beruházásokban.
Dolgozatomban az Európai Unió kohéziós politikájának eszközei közül az ISPA
előcsatlakozási alapot mutatom be, és megvizsgálom ennek felhasználását.
A kohéziós politika célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a
Közösség egészének harmonikus fejlődése, illetve a kevésbé előnyös helyzetű régiók
felzárkóztatása. Ezt a célt szolgálta az Unióhoz való csatlakozást megelőzően az ISPA
előcsatlakozási alap, aminek a szerepét a Kohéziós Alap vette át a csatlakozást követően.
Az Uniós taggá válást megelőző időről elmondható, hogy tanulóidőszakot jelentett a tagság
után ránk váró feladatokhoz.
Dolgozatom célja megvizsgálni azt, hogy Magyarország ebben a felkészülési időszakban
hogyan használta fel a rendelkezésre álló forrásokat.
Egy környezetvédelmi projekt, a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési
Önkormányzati Társulás, Sajókazai Hulladékkezelő Központ beruházási folyamatán
keresztül mutatom be az ISPA-ból származó források magyarországi felhasználását.
Témaválasztásomat az indokolta, hogy a környezetvédelmet, ezen belül a szelektív
hulladékgyűjtést nagyon fontosnak tartom, és ózdi lakos lévén figyelemmel kísértem - az
említett beruházás keretében - Ózdon létesített átrakóállomás építését.
4
1. Az ISPA program bemutatása és magyarországi megjelenése
1.1 Az ISPA bemutatása
Az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) létrejötte az Európai
Tanács „ISPA Regulation” 1267/1999 számú rendeletéhez köthető. A rendelet értelmében
a program a gazdasági és társadalmi kohézió területén támogatja az Uniós csatlakozás előtt
álló országokat. A csatlakozás előkészítéséhez nyújtott támogatások két fő irányvonala a
környezetvédelem és a közlekedés. Az ISPA keretében nyújtott közösségi támogatás a
Csatlakozási Partnerség dokumentumban lefektetett célkitűzések mellett a nemzeti
fejlesztési programokhoz járul hozzá a 10 kedvezményezett ország esetében. (A már
csatlakozott 12 új tagországból csak Málta és Ciprus nem részesült az előcsatlakozási
alapból.) Emellett a program fő célja a kedvezményezett országok felkészítése a Kohéziós
Alap támogatásainak fogadására, valamint a csatlakozást hátráltató konkrét
környezetvédelmi vagy közlekedési infrastrukturális problémák megoldása.
Az említett célokat figyelembe véve az alábbiakban nyújt segítséget az ISPA:
olyan környezetvédelmi intézkedésekben, melyek segítik az országokat a Közösség
környezetvédelmi követelményeinek való megfelelésben (prioritást élvez a
szennyvíztisztítás, a szilárd hulladék kezelése és a levegőszennyezettség
csökkentése)
olyan közlekedési infrastruktúrát érintő intézkedésekben, melyek elősegítik a
fenntartható mobilitást, a nemzetközi hálózatok összekapcsolódását és a TEN-hez
való csatlakozást.
Az ISPA keretében megvalósított projektek összköltségének el kell érnie az 5 millió eurós
határt. Azonban indokolt esetben alacsonyabb költségvetésű beruházásokat is támogat a
program. A finanszírozás előtt megvizsgálják azt, hogy a projekt mennyire áll összhangban
más uniós pénzügyi eszközök tervezett intézkedéseivel. Az egyes projektek közpénz
igényének 75%-áig terjed a közösség hozzájárulása, kivételes esetben ez az arány a 85%-ot
is elérheti. A támogatások kiegészítésének érdekében az Európai Beruházási Bank és a
nemzetközi pénzintézet is bekapcsolódott a projektek finanszírozásába. Ezen felül az
állami és a magántőke összefogásával a magánszféra forrásait is mozgósítják a projektek
során.
5
A források országok közti elosztásánál értékelik az előző időszakban megvalósult
beruházások eredményeit, és a továbbra is fennálló hiányosságokat. Az így kapott összeg
45%-a a környezetvédelmi, 55%-a pedig a közlekedési projektek kiadásait fedezi.
A tagjelölt országok a csatlakozás időpontjában elesnek a támogatástól, a fennmaradó
összeg pedig a még csatlakozásra váró országok közt kerül felosztásra.
(http://www.ecostat.hu/archiv/kiadvanyok/mikroszkop/118.html)
Az ISPA források országonkénti megoszlása 2000 és 2006 között
(100%=1040 milliárd euró)
1. táblázat
Ország ISPA (min.-max.)
Bulgária 8-12
Csehország 5,5-8
Észtország 2-3,5
Lengyelország 30-37
Lettország 3,5-5,5
Litvánia 4-6
Magyarország 7-10
Románia 20-26
Szlovákia 3,5-5,5
Szlovénia 1-2
Forrás: Szemlér (2000): Regional development and the EU pre-accession and structural funds-rtrends and
possible courses of action, p.17.
A táblázatból látható, hogy Magyarország a támogatás mértékét tekintve a középső sávban
foglal helyet. Ez több tényezővel magyarázható. A támogatások nyújtásánál figyelembe
vették az országokban az egy főre jutó GDP-t, amely 2000-ben Magyarországon 9758
USD volt, a lakosságszámot és az ország területének nagyságát is vizsgálták.
A 2000-2006-os időszakban Magyarország számára az ISPA-forrásokból évi 88 millió
euró állt rendelkezésre környezetvédelmi és közlekedési projektek megvalósítására. Az
egyes projektek során 10% előleget kaphattak a kedvezményezettek a hazai hitelesítést
követően, a második 10%-nyi előleget pedig az első jelentős szerződés megkötésekor.
A fennmaradó összeget közbenső utalások során (évente háromszor, illetve a felhasználás
6
ütemében), majd az utolsó 20%-ot a projekt megvalósulását követően a beruházás, ill. az
intézkedés elkészülte után fél évvel kapták meg.
A 2000-es, 2001-es és 2002-es ISPA-kereteket Magyarország 19 környezetvédelmi,
10 közlekedési és egy decentralizációs projektummal kötötte le. Az összesen 30 projektum
támogatásra jogosult, becsült összértéke (végrehajtásuk időtartamának egészét tekintve)
kereken egymilliárd euró, amelyből az ISPA összes támogatása 547 millió eurót tesz ki.
A keretek lekötésében a környezetvédelmi és a közlekedési projektek aránya nagyjából
kiegyensúlyozott volt, a projektumok végrehajtásának teljes időtartamára várható összes
támogatás esetében az arányok jelentősen változnak: a 19 környezetvédelmi projektum
aránya kb. 42%, a 10 közlekedési projekté kb. 58%, a decentralizációs projektumoké 0,1%.
1.1.1 Az ISPA pályázatok eljárásrendje
A kedvezményezett országoknak két stratégiai dokumentumot kellett elkészítenie az
Európai Bizottság számára: Nemzeti ISPA Környezetvédelmi Szektorstratégia és Nemzeti
ISPA Közlekedési Szektorstratégia. A stratégiáknak teljes összhangban kellett állniuk a
Csatlakozási Partnerség tartalmával, a Nemzeti Programmal, illetve a nemzeti szakterületi
1. ábra: 2000-2002 között az ISPA projektek aránya
Forrás: www. nfu. hu adatai alapján saját szerkesztés
7
koncepciókkal. A szektorstratégiákat az illetékes szerveknek kellett elkészíteniük, majd az
Európai Bizottsághoz eljuttatniuk. Magyarországon a két szektorstratégia elkészítéséért a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
volt a felelős.
A támogatás alapegységei a projektek, a pályázatok elfogadásáról projektenkét születik
döntés. Azonban ha a Bizottság jóváhagyja a stratégiákat, még nem jelenti azt, hogy a
dokumentumokban megjelölt egyedi projekteket is elfogadják. Minden projekt pályázatát
külön-külön kell a Bizottság elé terjeszteni. A végső döntés mindig az ISPA Menedzsment
Bizottságának jóváhagyása után születhet csak meg.
Az ISPA pályázati dokumentációjának három fajtája létezik:
a környezetvédelmi projektek számára
a közlekedési projektek számára
a technikai segítségnyújtás igénylésére készült dokumentum.
Az ISPA a konkrét pályázatokon kívül támogatja a szükséges előtanulmányok készítését, a
projektet támogató technikai jellegű intézkedéseket, összehasonlító tanulmányokat, stb.
A projektjavaslatok pályázati dokumentációjának többek közt az alábbi információkat kell
tartalmaznia:
beruházás jellege, leírása, költségei, megvalósulásának helyszíne
végrehajtási terv
költség-haszon elemzés, beleértve a foglalkoztatásra vonatkozó hatást
környezeti hatásvizsgálat
a szektorstratégia prioritásának, és a projekt abban elfoglalt helyének bemutatása
pénzügyi terv, amely a várható forrásokat is tartalmazza
a közösségi politikához, normákhoz való illeszkedés bemutatása
középtávú gazdasági és társadalmi hatások.
Az elfogadhatónak ítélt ISPA projektpályázatokat a Bizottság egy alapos
projektértékelésnek veti alá, vizsgálva azt, hogy az intézkedések mennyiben felelnek meg
olyan kritériumoknak, mint:
8
a projekt középtávú hatásai legyenek összemérhetőek a felhasznált erőforrásokkal,
a költség-haszon elemzés segítségével
legyen biztosítva egy hatékony irányítási rendszer
illeszkedjen a Csatlakozási Partnerség dokumentumában megjelölt prioritásokhoz
a környezetvédelem és a közlekedés közötti megfelelő egyensúly
a lehetséges alternatív finanszírozási források figyelembevétele.
A bizottsági szervek közötti első vizsgálati kör során a Bizottság érintettjei fűzhetnek
megjegyzéseket a javaslathoz. Ezt követően további elemzésre és megbeszélésekre van
szükség a kedvezményezett országok hatóságaival együttesen, melyeknek célja a projekt
kérdéses pontjainak tisztázása, illetve a projekt koncepciójának véglegesített
megfogalmazása. Az egyeztetések második körének célja, hogy a Bizottság valamennyi
szervének támogatását elérjék.
A pályázat benyújtását követő három hónapon belül megszületik a Bizottság döntése a
támogatásról, melyet a Közösség hivatalos lapjában hoznak nyilvánosságra. Ezt követően a
projekt irányítását és ellenőrzését a kedvezményezett országok által felállított testületek
végzik.
A projekt során minden naptári év végén éves jelentést kell benyújtani a Bizottságnak,
majd a befejezést követő fél éven belül egy záró jelentést is el kell készíteni. A jelentésnek
az alábbiakat kell tartalmaznia:
a projekt során végzett munkálatok leírását, és annak igazolását, hogy azok
összhangban vannak a támogatási döntéssel
tájékoztatást minden nyilvános intézkedésről
a projekt előre jelzett hatásait, eredményeit.
1.1.2 A végrehajtás szereplői
Elsők között kell megemlíteni a Nemzeti ISPA Koordinátort. Ezt a címet általában egy
magas beosztású köztisztviselő kapja, aki gyakorlatilag az ISPA projektek fő vezetőjeként
tevékenykedik az adott kedvezményezett országban. Az Európai Bizottság első számú
tárgyalópartnere a programozási, végrehajtási és értékelési kérdésekben. Magyarországon
9
2003 végéig a Miniszterelnöki Hivatalon belül a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU
Támogatások Hivatalát vezető politikai államtitkár látta el ezt a feladatot.
A Monitoring Bizottság az ISPA projektek végrehajtását felügyelő legfőbb szerv, valamint
a végrehajtási kérdések megvitatásának és az ezzel kapcsolatos döntéshozatalnak a legfőbb
fóruma. A testület tagjai az Európa Bizottság, a kedvezményezett ország és a nemzetközi
pénzügyi szervezetek, mint például az Európai Beruházási Bank.
A Nemzeti Alap az egyetlen olyan szerv, amelynek segítségével a megítélt ISPA
támogatásokat le lehet hívni. A központi kincstári szerv külön ISPA bankszámlával
rendelkezik. Általában a Nemzeti Alap vezetője, a Nemzeti ISPA Koordinátor pénzügyi
ellensúlyának tekinthető tisztviselő. Magyarországon ezt a szerepet Pénzügyminisztérium
közigazgatási államtitkára tölti be. Feladata az ISPA támogatások pénzügyi menedzselése.
A Végrehajtó Ügynökség a kedvezményezett ország nemzeti közigazgatásának egyik
végrehajtó szerve, mely felelős az ISPA projektek meghirdetéséért, majd azok kifizetéséért
és a technikai megvalósításáért. Hazánkban ezt a szerepet a Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium látta el. A Szektorális
Engedélyező Tisztviselő az adminisztráció tisztviselője, általában a Végrehajtó Ügynökség
vezetője. Az ő feladatköre a Végrehajtó Ügynökség működtetése és a végrehajtandó
projektek pénzügyi lebonyolítása.
Végül az egyik legfontosabb szereplő maga a végső kedvezményezett, aki lehet egy
testület, szervezet vagy közigazgatási szerv (mint pl. önkormányzatok, Állami Közúti
Műszaki Információs Kht., vagy az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság).
A kedvezményezettek a projektmegvalósítás technikai nézőpontjával foglalkoznak.
(http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/ispa_en.htm)
10
1.2 Magyarországi megjelenése
1.2.1 Az ISPA felhasználása Magyarországon
Az európai uniós támogatások felhasználásának rendszeres vizsgálata az Állami
Számvevőszék (ÁSZ) feladatai közt kiemelt helyen szerepel. Azonban az értékelésből
kiderül, hogy sok hiányosság volt tapasztalható a program elindulása óta. Az ÁSZ szerint
az ISPA program indulásakor a vártnál csak kisebb mértékben valósulhatott meg a
támogatások kihasználása, mivel kevés volt a jól előkészített projekt. Azonban azt is meg
kell jegyezni, hogy a folyamat 2002-2003-ban felgyorsult, és egyre több forrást tudtak
lekötni a kedvezményezettek.
A projektek végrehajtásának közel két éves késedelme volt tapasztalható, emiatt a
támogatások tényleges felhasználása eltolódott a projektjavaslatok ütemtervéhez képest.
Ezt jól mutatja az az adat, hogy 2004. december 31-ig a tervezett támogatásoknak csak
egynegyede került kifizetésre. Ennek egyrészről az lehetett az oka, hogy a tervezési és
előkészítési intézkedések, valamint az intézményi együttműködés lassú kialakítása
ugyancsak hátráltatta a folyamatot. Másrészt azzal, hogy a Bizottság csak 2000-ben
indította el a programot, meglehetősen kevés idő maradt a felkészülésre a csatlakozás előtt
álló országok számára. Így Magyarország - a többi kedvezményezett országhoz hasonlóan-
a pályázatok kidolgozásával és beadásával egy időben kellett, hogy létrehozza a szükséges
szabályozási és intézményi rendszert.
A projektek csúszását az is okozhatta, hogy a pályázók gyakran maguk sem tartották az
előírt ütemtervet, és nem végezték el időben a környezeti hatástanulmányokat. Ez a
késedelem veszélyeztette a pénzügyi megállapodásokban vállalt záró időpontokat.
A sokszor két éves csúszás gondot okozott abban is, hogy a megvalósulás során a 2-3 évvel
korábban számolt költségek alapján kapták a támogatás összegét.
A végrehajtás elhúzódása költségek növekedésével rontotta a beruházások
gazdaságosságát, és a hazai költségvetés terhére csökkentette az uniós támogatás arányát
(a Közösség ugyanis nem növeli a pénzügyi megállapodásban rögzített támogatási összeg
mértékét).
11
Igaz, a monitoring rendszert a jogszabályok szerint alakították ki és működtették, mégis a
speciális eljárásrendre való átállás Magyarországon nem fejeződött be a csatlakozásig, az
Európai Bizottság vizsgálatakor a felépített intézményrendszer felkészülését nem találta
teljes körűnek. (Forman-Nagy 2005.)
1.2.2 Az ISPA hatása a magyarországi környezetvédelemben
A dolgozatomban kiemelt projekt a környezetvédelmi stratégia részeként valósult meg, így
röviden kitérek az ISPA szerepére a környezetvédelemben.
Az ISPA általános környezetvédelmi prioritásai
A felülvizsgált környezetvédelmi politika értelmében a fenntartható fejlődés hosszú távú
prioritási területei a következők:
Erősíteni kell a megelőző jellegű környezetvédelmi eszközök alkalmazását.
Nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdaságossági hatékonyságra és a
környezetvédelmi hatásosságra.
Ki kell szélesíteni a komplex és rendszer-orientált, egyszerre több célkitűzést is
szolgáló horizontális intézkedések alkalmazásának léptékét.
Ki kell dolgozni a környezetvédelmi politika regionális végrehajtásának
feltételrendszerét.
A környezetvédelem egyik fontos eleme a környezet állapotának folyamatos
figyelése.
ISPA projektek a települési hulladékgazdálkodás területén
A települési hulladékgazdálkodási projektek célja olyan regionális mértékű, komplex
hulladékgazdálkodási rendszerek létrehozása, ahol a hulladékgazdálkodás prioritásainak
megfelelően (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás) – a szelektív hulladékkezelés
alkalmazásával – a hulladék gazdaságos és környezetkímélő módon egyre nagyobb
mértékben hasznosításra kerül, a végleges lerakásra (ártalmatlanításra) kerülő mennyiség
pedig a lehető legkisebb lesz. A hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával
párhuzamosan a projektek területén bezárásra és rekultiválásra kerülnek a műszakilag nem
megfelelő hulladéklerakók.
12
ISPA prioritások a települési hulladékkezelés területén
A hulladékgazdálkodási törvény szellemének megfelelően a hulladékok kezelésének
prioritási sorrendje:
1. Megelőzés
o a hulladékképződés megelőzése
o a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése
o újra használat
2. Hasznosítás
o újrafeldolgozás
o visszanyerés
o energetikai hasznosítás
3. Ártalmatlanítás
o égetés
o fizikai, kémiai, biológiai módszerek alkalmazása
o lerakás.
(http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/telepules/ispa.html)
A környezetvédelmi programok értékelésekor figyelembe kell venni azt is, hogy
Magyarország az 1997-ben kialakított Nemzeti Környezetvédelmi Program szerint évente
mintegy 90-120 milliárd forintot szánt környezetvédelmi beruházásokra, fejlesztésekre.
Azonban az ISPA kerete mindössze 44 milliárd eurót, azaz alig 12 milliárd forintot
jelentett Magyarország számára, ami csak kis mértékben tudja helyettesíteni, illetve
kiegészíteni a tervezett hazai forrásokat.
A 2000-2002-es ISPA-keretekből támogatást nyert környezetvédelmi projektumok az
Európai Bizottság besorolása szerint négy alszektor között oszlanak meg:
ivóvíz és szennyvíz (2 projektum);
ivóvíz, szennyvíz és szilárdhulladék (1 projektum);
szennyvízhálózat/szennyvíztelep (5 projektum);
szilárdhulladék-gyűjtő rendszer (11 projektum).
13
ISPA projektként indult fejlesztések a környezetvédelem területén:
Győr: a szennyvízkezelő üzem korszerűsítése
Hajdú-Bihar: szelektív hulladékgyűjtés és a szilárd hulladékok kezelése
Szeged: a szennyvízgyűjtő és kezelő üzem projektje
Miskolc: regionális hulladékkezelő rendszer
Szeged: regionális hulladékkezelési program
Szolnok: szilárdhulladék-kezelőrendszer
Tisza-tó környéke: kommunális hulladék kezelésének fejlesztése
Duna-Tisza köze: kommunális hulladékok regionális kezelése
Sajó-Bódva völgye: kommunális hulladékok regionális kezelése
Sopron: regionális csatornázási és szennyvízkezelési program
Pécs város: csatornahálózat bővítése- a régió sérülékeny vízkészleteinek védelme
Dél-Balaton és Sió-völgye: hulladékgazdálkodási projekt
Homokhátság: kommunális szilárd hulladék kezelése
Nyugat-Balaton és Zala-völgy: hulladékgazdálkodási projekt
Pest megye északkeleti része: kommunális hulladékok regionális kezelése
Észak-Balaton: hulladékgazdálkodási projekt
Kecskemét: regionális szennyvízgyűjtési és kezelési program
Debrecen és körzete: szennyvíz-elhelyezési és kezelési projekt
Szombathely: csatornázás és szennyvízkezelés fejlesztése
(http://www.nfu.hu/ispa_projektkent_indulo_fejlesztesek)
14
1. térkép: ISPA projektek Magyarországon Forrás: www. nfu.hu adatai alapján saját szerkesztés
Azonban meg kell említeni, hogy az ISPA program elindulásával egy időben kezdődtek
meg a csatlakozási tárgyalások keretén belül Magyarország és az unió környezetvédelmi
egyeztetései. A tárgyalások ezen fejezetét már 2001 végére sikerült lezárni, amely azt is
jelentette, hogy sikerült kompromisszumra jutni a környezetvédelmi szabályozások
átvételével kapcsolatban. Több témában is halasztást kapott Magyarország, így például
2010-ig átmenetileg mentesült a települési szennyvízről szóló 271/1991. számú irányelv
teljesítése alól.
Összefoglalva, az ISPA elérte azon célját, hogy felkészítette az országot a csatlakozásra,
mind a megvalósított projektek által, mind pedig egy tanulási folyamat által.
15
2. EU-s programok és projektek értékelésének módszertana1
A projektek értékelése legegyszerűbben egy olyan vizsgálatként definiálható, melynek
alapján eldönthető, hogy sikeres volt-e egy adott projekt. A vizsgált támogatás képes volt-e
kielégíteni a feltárt szükségleteket, elérte-e kitűzött célját, hatása megfelel-e a
várakozásoknak. Információ nyerhető arról, mit sikerült elérni, és milyen kiadások árán.
Az utólagos (ex-post) kifejezés arra utal, hogy az értékelésre a projekt lezárását követően
kerül sor. Nem közvetlenül a projektzárás után, hanem 2-3 évvel később, amikor már a
projekt (közvetlen) hatásaira vonatkozó következtetés is leszűrhető. A projektértékelést
felfoghatjuk úgy is, mint a (több projektet magukba foglaló) programok értékelésének
egyik fontos alkotóelemét, forrását. Az utóellenőrzés jogszabályban rögzített kötelezettség,
ugyanakkor hasznos eszköz a tervezők, irányítók kezében:
Segítséget nyújt a támogatások tervezéséhez;
Támogatja a források hatékony elosztását;
Javítja a beavatkozások minőségét;
Biztosítja a támogatások eredményességének számonkérését.
A Kohéziós Alap (KA) projekt utólagos értékelését az 1164/94. EK tanácsi rendelet és az
adott KA Bizottsági Határozat írja elő. Az utólagos értékelés követelményeinek és
céljainak jobb megismerése és megértése céljából javasolt a strukturális alapokra
vonatkozó 1260/1999. EK tanácsi rendelet ismerete is.
A KA projektek utólagos értékelése kötelezettség, melyet az 1164/94. EK rendelet 13. cikk
(4) bekezdése rögzít. A jogszabály előírja, hogy a projektek végrehajtása során és
befejezését követően a Bizottságnak és a tagállamnak értékelnie kell a végrehajtás módját,
a potenciális és tényleges hatásokat annak megállapítása céljából, hogy az eredeti
célkitűzéseket sikerült-e, vagy sikerülhet-e elérni. Az értékelésnek ki kell térnie többek
között a projektek környezeti hatásaira a közösségi szabályokkal összhangban.
A Bizottsági Határozatok kimondják, hogy az utóértékelés terjedjen ki a források
felhasználására, a támogatás hatékonyságára és eredményességére. Ki kell terjednie
mindazon tényezőkre, melyek segítették vagy hátráltatták a projektek végrehajtását, az
eredmények elérését.
1 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2005.
16
A rendelet III. fejezet 40-43. cikkei rendelkeznek arról, hogy a támogatást előzetes, félidei
és utólagos értékelésnek kell alávetni. A rendelet szerint az utólagos értékelésért a
Bizottság felel, de azt a tagállammal együttműködésben végzi.
A rendelet a bevezető részben kimondja, hogy az utólagos értékelés kiterjed a végrehajtás
sikeréhez, illetve kudarcához vezető tényezőkre, valamint a teljesítményre és az
eredményekre, beleértve ezek fenntarthatóságát is. A rendelet kiemeli továbbá, hogy az
alapok felhasználásának hatékonysága és hatása a jobb és alaposabb értékelésnek is
függvénye. A hatékonyságot a Közösség gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítésére
gyakorolt általános hatásuk, és a fejlesztési tervekben javasolt prioritások hatása
szempontjából kell mérni.
Az utólagos értékelést legkésőbb a programozási időszak végét követő három éven belül
kell elkészíteni. Az értékelés eredményei nyilvánosak, az értékelés eredményei
tekintetében a monitoring bizottság egyetértése szükséges.
Az utólagos értékelés rávilágít a projekt előkészítés-végrehajtás gyenge pontjaira; az
értékelés kiterjed a projekt menedzsmentjére, a végrehajtás intézményi feltételeire is. Ez
fontos információ, jól felhasználható tapasztalat a következő támogatási időszakban. Az
utóértékelés hasznos eszköz a döntéshozók számára, mely hozzájárul a későbbi projektek,
programok sikeréhez. Ugyanakkor rossz esetben lesújtó, a hazai rendszer megítélését rontó
kritikát hozhat, mely nyilvánosságra is juthat. Ennek megelőzése, elkerülése érdekében az
utólagos értékelésre már a projekt indulása-előkészítése, illetve megvalósítása során
gondolni és készülni kell.
2.1 A Kohéziós Alap projektek utólagos értékelése
Az értékelés jelentős erőforrást követelő, összetett eljárás. (Természetesen itt is
érvényesíteni kell az arányosság elvét, tehát az értékelés nem lehet a beavatkozás/program
nagyságához mérten aránytalanul költséges.)
Az ex-post értékelés az eddigi gyakorlatban soha nem egyedi projektek értékelését
jelentette, hanem programszintű, országos szintű, vagy több országra kiterjedő értékelést.
17
Az ex-post értékelés lépései
2. táblázat
Lépés Vizsgálati szint Vizsgálati szempont
1. A vonatkozó dokumentáció
áttekintése
Program szint Megfelelés
Végrehajtás
2. Interjú hatóságokkal és
egyéb szereplőkkel
Program szint Megfelelés
Végrehajtás
3. Projekt dokumentáció
áttekintése
Projekt minta Hatékonyság
Eredményesség
Hatás
Végrehajtás
4. Helyszíni vizsgálat és
interjúk
Részletes vizsgálat projekt
szinten
Hatékonyság
Eredményesség
Végrehajtás
5. CBA számítás Részletes vizsgálat projekt
szinten
Projekt szintű hatás
6. Jelentés Valamennyi szint Valamennyi szempont
7. Visszacsatolás Valamennyi szint Valamennyi szempont
Forrás: Kohéziós Alap projektek utólagos értékelése Útmutató 2005.
2.2 Az értékelés módszere
Kohéziós Alap projektek utóértékelése során a következő főbb módszertan javasolt:
1. Az értékelés kereteinek meghatározása, az értékelés eldöntése, előkészítése
a) A tartalom meghatározása
b) Az értékelési szempontok meghatározása
c) Az értékelés eszközeinek kiválasztása
2. Az értékelés végrehajtása
a) Megfigyelés, adatgyűjtés
b) Elemzés
c) Jelentés (vélemények, következtetések)
3. Az értékelés eredményeinek hasznosítása
18
Fontos, hogy az értékelés során is érvényesüljön a partnerség alapelve, vagyis az értékelés
során szoros együttműködés és egyeztetés valósuljon meg a Bizottság, a tagállam és az
illetékes hatóságok és szervek között.
A KA projektek értékelésének szempontjai az alábbiak szerint csoportosíthatók:
1. Megfelelés („Appropriateness”)
2. Eredményesség („Effectiveness”)
3. Hatékonyság („Efficiency”)
4. Hatás („Impact”)
5. A végrehajtás rendszere
6. Közösségi hozzáadott érték
2.2.1 Megfelelés A megfelelés annak vizsgálatát jelenti, megfelelő volt-e a projekt tervezése, összhangban
áll-e a projekt az ágazati, illetve regionális fejlesztési tervekkel, a környezetvédelmi
szempontokkal, továbbá, hogy az értékelők megfelelőnek találták-e a projekt kiválasztását
és előkészítettségét.
Jellemző kérdések:
A projekt az ország stratégiájában szereplő problémát kezel-e?
Ez a probléma mennyire volt fontos az ország stratégiájában?
A projekt egyértelműen kapcsolódik-e ehhez a problémához?
Valamennyi kohéziós országra jellemző, hogy az Irányító Hatóságok a támogatások
megítélésénél a gyorsaságra koncentrálnak, emiatt kevesebb figyelem jut a műszaki és
gazdasági tartalomnak. A műszaki megvalósíthatósági tanulmányok gyakorta nem állnak
rendelkezésre. Így nehéz a relevancia megítélése is. Hiánya a támogatási kérelem
elfogadásának késleltetésén túl további káros következményekkel is jár: gyakoriak a
tervezési hibák, módosítások, gyakori a költségtúllépés, a megvalósításra szánt idő jelentős
meghosszabbodása. A megfelelés vizsgálata során javasolt kitérni a magán források
(pl. PPP) használatára és a KA és a strukturális alapok közötti kölcsönhatásra is.
19
2.2.2 Eredményesség
Ez a szempont arra vonatkozik, hogy a projekt outputjai, eredményei elérték-e a kitűzött
célértéket. A legfőbb megválaszolandó kérdés, hogy bekövetkeztek-e, vagy be fognak-e
következni a várt változások? A változásokat a projekt idézte-e elő? Létrejött volna-e a
projekt KA támogatás nélkül?
Előírás, hogy minden projektről készüljön zárójelentés, benne az értékeléshez szükséges
információkkal a projekt hatásaira vonatkozóan. Az 1164/94. és 1386/2002. EK rendeletek
tartalmazzák a zárójelentés tartalmára vonatkozó előírásokat. A kötelező tartalmi
elvárásokon túl javasolt összevetni a megvalósult infrastruktúra működését a tervezett
paraméterekkel. A kitűzött céloktól való eltérést meg kell tudni magyarázni, pl. milyen
külső tényezők befolyásolták (segítették/hátráltatták) a projekt végrehajtását. Ez azonban
csak akkor valósítható meg, ha számszerűsített célok ex-ante meghatározásra kerültek.
Külső tényezőknek tekinthetők gazdasági (pl. árfolyamváltozás), intézményi
(pl. jogszabályváltozás), éghajlati (pl. a munkákat akadályozó árvíz), stb. Ezeken az
általános külső befolyásoló tényezőkön túl a megvalósítás során további akadályok is
felmerülhetnek, mint például lakossági tiltakozás a projekt megvalósítása ellen, vagy
nehézségek a kisajátítás során.
Az értékelő összehasonlítja az infrastruktúra által érintett lakosság tervezett és tényleges
számát is, valamint hasznosságát a magánszektor számára (pl. a turizmus profitálhat abból,
ha egy adott körzetben javul a közlekedés és a környezet állapota).
2.2.3 Hatékonyság
Ennek a szempontnak a vizsgálatánál a legfőbb megválaszolandó kérdés, hogy az elért
hatások megfelelő arányban állnak-e a felhasznált forrásokkal. Továbbá, hogy volt-e
alacsonyabb költségű alternatíva, amellyel el lehetett volna érni ugyanazt a hatást.
A hatékonyság egyik mércéje az egységár. Az értékelők e szempont keretei között
vizsgálják az előirányzott költségektől való eltérést és ezek okait, a társfinanszírozási ráta
alakulását, stb.
20
2.2.4 Hatás
A társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat legfőbb forrása a projektre elkészített költség-
haszon elemzés. Az értékelők áttekintik a projekt előkészítése során készült (ex-ante)
CBA-t és összevetik az ex-post összegyűjtött információval. Nagyon fontos emiatt, hogy jó
minőségű, igényes CBA készüljön minden projekthez. Feltétlenül javasolt a Bizottság
útmutatójának és a hazai viszonyok figyelembevételével kidolgozott CBA modellnek a
használata. Ez utóbbi elérhető az NFH honlapján.
2.2.5 Végrehajtásai rendszer
A vizsgálat kiterjed az intézményi költségekre, a minőségbiztosítás rendszerére és a projekt
pénzügyi szempontjaira is. A vizsgálat során első lépésben bemutatásra kerül az adott
ország végrehajtási rendszere és a Bizottság KA menedzsmentje is. Az értékelők
megállapításokat tesznek a monitoring bizottságokra és a monitoring indikátorokra
vonatkozóan. Kiértékelésre kerülnek az adminisztrációs költségek. Erre a vizsgálatra
tipikusan országos (program) szinten kerül sor.
Az adminisztratív költségek meghatározása az alkalmazott köztisztviselők számából indul
ki, kalkulálható egy következő lépésben az egy projektre eső költség, illetve egységnyi
támogatásra jutó költség. Az így kalkulált mutatót össze lehet hasonlítani az egyes
szektorokban, illetve azokon belül, illetve mérhető a KA és SA projektek közötti
különbség.
2.2.6 Közösségi hozzáadott érték Ez a szempont az előbbieknél lényegesen tágabb területet fedhet le. Sor kerül többek
között makrogazdasági hatásvizsgálatra, a TEN-T és a környezetvédelmi politikákra
gyakorolt hatás, a projekt kiválasztásra és projekt menedzsmentre gyakorolt hatás
vizsgálatára.
A projektek megfelelő előkészítésének fontossága a nemzetközi tapasztalatok legfőbb
tanulsága. A projektkiválasztás során az érett, megfelelően előkészített projekteknek
elsőbbséget kell adni. Célszerű még a pályázat előtt bekérni a komplett tervezési és
21
megvalósíthatósági tanulmányokat. Ragaszkodni kell a mérhető és számszerűsíthető célok,
eredmények és hatások meghatározásához.
Az államigazgatási szerveken belül is ki kell építeni kisebb saját értékelési kapacitást. Ez
nem jelenti azt, hogy itt is kell elvégezni az értékelést. (Javasolt külső szakértőket
megbízni a függetlenség biztosítása érdekében.) A tendereztetésen túl szükség van olyan
szakértőkre, akik képesek érdemben véleményezni a költség-haszon elemzést, az
indikátorok minőségét, értelmezni és beépíteni a programokba a hatásvizsgálatok
eredményeit. Ezt a feladatot szervezetenként 1-2 fő el tudja látni (program szinten).
2.3 Indikátorok
A tervezési munka során mindig törekedni kell a kitűzött célok számszerűsítésére, és a
célok eléréséhez meg kell határozni egy időkeretet is. Értelemszerűen a célok elérésének
értékelése is számszerű eredményeket kell, hogy hozzon. A számszerűsített célokat, illetve
hatásokat ún. indikátorokkal, mutatószámokkal fejezzük ki. Az ex-post értékelés a
mutatószámok segítségével hasonlítja össze a várt és a ténylegesen elért célokat.
.
Definíció: Az indikátor számszerűsített információ, mely alkalmas a kitűzött cél mérésére.
A mutatószámoknak többféle csoportosítása ismert, jelen esetben az alábbi indikátorok
megkülönböztetése javasolt:
forrás (input)
output
eredmény
hatás mutatók.
Inputjaink és outputjaink azok, melyeket ellenőrzésünk alatt tartunk. Az eredményeket
képesek vagyunk közvetlenül befolyásolni, a hatásokra már csak közvetett módon tudunk
befolyást gyakorolni.
Az eredmény a közvetlen és azonnali, a hatás pedig a hosszú távon jelentkező effektusokat
jelöli. Az eredménymutató alkalmas a kedvezményezetteknek járó juttatások mérésére, a
hatásindikátor képes a program tartós következményeinek a bemutatására.
22
Például egy környezetvédelemi projekt esetében a projekt költségeinek való megfelelés
lehet egy forrás mutatószám, vagyis a projekt összköltségeinek és a tervezett költségeknek
az aránya. Egy ivóvízellátás javítását célzó projekt esetében az outputot mérheti a
megvalósítás előrehaladása, a projekt részhatáridőinek való megfelelés, ill. a befejezettség
mértéke. Ugyanennél a projektnél az eredményindikátor lehet azoknak a háztartásoknak a
száma, melyeket az új hálózat kiszolgál. Hatásindikátorként pedig alkalmazható az új
hálózatból felhasznált víz mennyisége.
Az indikátorok kiválasztása gondos megfontolást és koordinált munkát igényel, különös
tekintettel a referenciaértékek magyarázatára és létrehozására. A jelzőszámok kiválasztása
során ügyelni kell az összehasonlíthatóságra, az egyszerűségre, de ezzel párhuzamosan
törekedni kell a mutatószámok változatos használatára is.
Az előző fejezetben bemutatott elvárások tükrében feltétlenül ki kell egészíteni a műszaki
és pénzügyi végrehajtásra összegyűjtött mutatókat eredmény és hatásindikátorokkal.
23
3. A magyarországi ISPA program értékelése2
3.1 Az ISPA támogatási keret felhasználására kialakított szabályozás és
intézményrendszer
Az Európai Unió 1999-ben határozta meg a 2000-2006-os programozási időszakra
vonatkozóan az ISPA program igénybevételének és felhasználásának feltételrendszerét. Az
igényelhető uniós források felosztásáról a Bizottság 2000 márciusában, a 229/2000/EC
határozattal döntött, így az uniós feltételrendszer az éves igényelhető keretek
megállapításával párhuzamosan vált ismertté. Ez szűk időkeretet jelentett a tagjelölt
országok felkészülésére, az ISPA keretek lekötésére.
Az ISPA program igénybevételének és felhasználásának hazai jogi szabályozása
megindult, de nem fejeződött be az első pályázatok benyújtásának időpontjára. A jogi
szabályozás folyamatát az események követése, és nem a megelőző, felkészítő szabályozás
jellemezte.
A vizsgálat megállapította, hogy az ISPA magyarországi intézményrendszere folyamatos
átalakulásban látta el feladatát (követve ezzel a szabályozási környezet és az intézményi
koncepciók változásait). Noha az intézményi belső szabályozottság javult, még mindig
voltak szabályozatlan és lefedetlen területek. A hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásolta a
lebonyolítással összefüggő uniós és hazai szabályozás változása, a hazai szabályozások
késedelmes megjelenése, a projektjavaslatok nem teljes körű jogi, műszaki és
környezetvédelmi előkészítése, a hazai társfinanszírozás forrásszerkezetéből, illetve
rendelkezésre állásából fakadó problémák, továbbá a projektirányítás nehézségei.
Az egyes projektek elfogadását jelentő uniós aláírások, majd azt követően a hazai aláírások
dátumát összevetve a két aláírás között eltelt legrövidebb idő 52 nap, a leghosszabb idő
522 nap volt. Az aláírások között átlagosan eltelt napok száma pedig 177 nap volt.
Nem készült el több szabályozás a helyszíni vizsgálat befejezéséig. A hiányzó
szabályozások közül az alábbiak befolyásolhatják a hulladékkezelési ISPA projektek
gazdaságosságát:
2 Forrás: ÁSZ jelentés, 2005.
24
a letéti díj, a betétdíj, a visszavételi és visszaadási lehetőségek alkalmazásának
részletes szabályai;
a közszolgáltatás ellátásáért a települési önkormányzatot megillető támogatás
megállapításának szabályai;
a fedezetre vonatkozó részletes feltételek;
a hulladékkereskedelem részletes feltételei,
a kiselejtezett járművek kezelésének részletes szabályai;
az elektromos és elektronikai készülékek, illetve hulladékaik kezelésének
részletes szabályai;
a mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok kezelésének részletes szabályai;
az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályai.
A belső szabályozás nem érinti a költségtúllépés kezelését. Nem jelenik meg a
szabályozásban sem a projektmegvalósítás, sem a kifizetés igénylés szabályozásánál, és
nem szerepel a szabálytalanságok témakörében sem. Az Unió elzárkózik a Pénzügyi
Megállapodásban rögzített költségeket meghaladó igények finanszírozásától, ezért a hazai
érintettek szerepének összemosódása miatt a költségvetés viseli a többletköltségeket.
A Pénzügyi Megállapodás és a Támogatási Szerződés aláírása közötti időszakra esett a
projektek megvalósítását megalapozó tenderek előkészítésének és folyamatos
egyeztetésének időszaka. Így nem szabályozták az IVSZ (ISPA Végrehajtó Szervezet) és a
Végső Kedvezményezett között a munkamegosztást, a feladatok delegálását, az
ellenőrzésben résztvevő szervezetek munkájának összehangolását. Nem lehet a további,
már a projekt-végrehajtás előkészítésére vonatkozó feladatokat számon kérni, ha erre nincs
előzetes írásos megállapodás. Ezt hiányolta az EU Bizottság képviselője a Monitoring
Bizottság harmadik ülésén, már 2002-ben.
Az előírásokban nevesített intézményekben elkészültek az ISPA ellenőrzési nyomvonalak,
kialakították a funkcionálisan független belső ellenőrzés szervezetét, és biztosították annak
működési feltételeit, de eltérő módszertani alapokon és színvonalon.
25
A 31/03/2004 EU bizottsági határozatban a környezetvédelmi ISPA programot végrehajtó
intézményrendszer nem kapta meg az EDIS akkreditációt, mivel a Bizottság az ISPA
környezetvédelmi szektor intézményrendszerének felkészültségét nem találta teljes
körűnek. Az EDIS rendszer az EU általi előzetes ellenőrzés (ex ante) helyett a nemzeti
hatóságok nagyobb felelősségét jelentő, utólagos (ex post) ellenőrzési rendszerére való
áttérést jelenti. A sikertelenség nem akadályozta a támogatási források felhasználását, de a
feltárt hiányosságok pótlása a kohéziós alap működtetésekor jelentett többletfeladatot az
intézményeknek.
A teljes jogú uniós tagságunkkal megszűntek a csatlakozni szándékozó országokra
vonatkozó előírások, helyettük a teljes jogú tagokra vonatkozó szabályok léptek életbe.
Ennek megfelelően megszűnt az EU Bizottság előzetes (ex ante) ellenőrzése és életbe
lépett a támogatások bonyolításával kapcsolatos utólagos uniós ellenőrzés intézménye.
3.2 A projektek kiválasztása
Nemzeti Környezetvédelmi ISPA stratégia (2000. június) a szennyvízkezelés és a
hulladékkezelés területére tartalmazza a prioritásként kezelendő települések listáját. Az
ISPA stratégiában szereplő projekt prioritások csak részben valósultak meg. A 22 projekt
közül hetet, a pályázati dokumentációk készültségi foka és a projektek – bizottsági
elbírálás során figyelembe vett – gazdaságossági paraméterei miatt nem nyújtottak be.
Ugyanakkor 2000-2003. között a pályázat előkészítés előrehaladása és a stratégiai
prioritások felül bírálata alapján kilenc olyan projektet nyújtottak be a DG Regiohoz,
amelyek nem szerepeltek a stratégiában.
A Számvevőszék bírálta az ISPA-program intézményeinek és szabályozásainak
kialakítását (mondván: az 2000 és 2004 között folyamatosan változó és követő jellegű
volt). Az ÁSZ szerint ez is az oka, hogy a beruházások több évet csúsztak. Mindezek
következménye, hogy az ISPA környezetvédelmi támogatások gördülékeny és hatékony
felhasználását nem biztosították a megvalósítás magyarországi feltételei és körülményei.
Az ÁSZ kifogásolta, hogy a hazai források felhasználását nem hangolták össze a stratégiai
fejlesztési célokkal, a szabályozás nem tisztázta a projekttervezés, előkészítés felelősségét.
A vizsgálat ezen kívül megállapította azt is, hogy a program indulásakor kevés volt a jól
előkészített projekt, s így korlátozottan valósulhatott meg az ISPA források kihasználására
26
kialakított stratégia. A jelentés ugyanakkor megállapította azt is, hogy 2002-2003-ban
javult a forráslekötési képesség.
Az ÁSZ szerint gyakran elmaradt az előzetes társadalmi egyeztetés. Ezen szabályozásnak a
hiányában a projektjavaslatok kiválasztása és a projektek kidolgozása során nem
érvényesült a partnerség elve, az ötletgazdák a javaslatok előkészítésébe nem vonták be a
regionális és helyi szervezetek képviselőit.
A társadalmi fogadtatás előzetes felmérésének hiányában - az elnyert támogatás
lehívásának kockázata mellett - szerencsés esetben is az új helyszín kiválasztásának és az
új dokumentáció elkészítésének többletköltsége miatt időveszteség lépett fel.
A tájékoztatás és társadalmi érdekek előzetes (Pénzügyi Megállapodás aláírása előtti)
egyeztetésének szükségességét támasztja alá, hogy ennek hiányában bizonytalanná válhat a
támogatás megítélése vagy felhasználhatósága, az ütemezéstől való időcsúszások mértéke,
vagy a tartalom megváltozása miatt. A Pénzügyi Megállapodás aláírása után olyan helyzet
alakult ki, hogy az eredetileg tervezett beruházás nem valósult meg a társadalmi ellenállás,
illetve érdekegyeztetés hiánya, vagyis a projekt előkészítés hiányossága következtében
(pl. a hulladékgazdálkodási ISPA projektek).
A jelentés példaként említi az északkelet Pest megyei regionális hulladéklerakó kiépítését,
ahol a civil szervezetek tiltakozása és a lakosság ellenállása miatt öt helyszínen tartottak
népszavazást, egy helyszínen pedig aláírásgyűjtést. (Ezek egy kivétellel elutasító
eredményt hoztak.) Az észak-balatoni regionális szilárdhulladék-kezelési rendszer
helyszíne négy évig volt bizonytalan. Két önkormányzati és egy helyi népszavazást
követően (minden esetben a nem szavazatok győzedelmeskedtek) végül Szentgál lett a
hulladéklerakó helyszíne.
Az előzetes tájékoztatás költségei csak hazai forrásból finanszírozhatók, mert ISPA
támogatásokat – az európai bizottsági határozat szerint – csak a projektek Pénzügyi
Megállapodásának aláírását követően kiírt kommunikációs tenderek finanszírozására lehet
igénybe venni. Az eddigi gyakorlat szerint az egyébként is forráshiányos önkormányzatok
keretét terhelte az előzetes tájékoztatás, a népszavazás költsége.
27
A lehetséges ISPA projektjavaslatok nyilvántartása nem volt naprakész annak ellenére,
hogy ezt a 80/2003. Korm. rendelet előírta a szektor programengedélyezőnek.
A nyilvántartott levelezésekből esetenként nem állapítható meg a projektjavaslat
(projektkezdeményezés) valódi története. Egyes projekt-kezdeményezésekre vonatkozó
levelezések azelőtt megszakadtak, hogy a projektjavaslat eljutott volna az IVSZ
véleményezésig (pl. Érd hulladékgazdálkodási projekt, Mohács- Dél- Balaton).
A nyilvántartások alacsony színvonalához – a szabályozás hiányán kívül – hozzájárult az
IVSZ-en belüli személyi cserélődés, a projektmenedzserek 40%-a kevesebb, mint egy éve
dolgozott a szervezetnél.
A vizsgált projektek pályázati dokumentációjának részét képező költség-haszon elemzések
tartalmilag és módszertanilag eltértek a költség-haszon elemzés típusában (gazdasági,
környezeti, társadalmi); a beruházás várható élettartamának megítélésében, az alkalmazott
árfolyamokban; és az érzékenység vizsgálatba bevont tényezők értékelésében.
3.3 Az ISPA projektek megvalósítása
Az Európai Bizottság (2000/229/EK, 2000. március 7-i) határozatában tette közzé az
összes kedvezményezett ország részére az ISPA forrás 2000-2006. évek között
rendelkezésre álló összegét. (2000-2002. időszakról szóló ISPA jelentés szerint 7710,5
millió euro). A Magyarország számára rendelkezésre álló keretet hozzávetőlegesen a
7-10%-os sávban határozta meg. Magyarország a teljes rendelkezésre álló összeg 8,6%-át
kötötte le, amely megfelel a határozatban foglaltaknak. A DG Regio 2004. februárban a
2000-2003. közötti időszakról kiadott ISPA jelentése szerint a magyarországi ISPA
projektek támogatásainak összege 656 millió euro, amelyből a környezetvédelmi
projektekre 323,6 millió euro, technikai segítségnyújtásra 14,6 millió euro, közlekedési
projektekre 317,6 millió euro használható fel. Az elfogadott 19 db környezetvédelmi
projekt megvalósításának teljes értéke 603 millió euro, amelyhez az EU 323 824 ezer euro
támogatást nyújt, vagyis a rendelkezésre álló ISPA keretet teljes egészében lekötötte a
környezetvédelmi szektor.
A beruházások forrásigénye a helyszíni vizsgálat befejezéséig 20-40%-kal megnőtt az
előkészítés idején tervezetthez, valamint a Pénzügyi Megállapodásban rögzítetthez képest.
28
A költségnövekedés oka az előkészítés pontatlansága, az időközben bekövetkezett infláció,
valamint jogszabályi változások. Az egyes projektek költségeit tovább növeli az
elfogadható pótmunka. A várható többletköltségek kizárólag hazai forrásból
finanszírozhatók, az EU nem támogat a Pénzügyi Megállapodásban megállapítottnál
magasabb költségeket. A költségmegtakarítás forrása nem lehet a műszaki tartalom
csökkentése, mert abban az esetben, ha a Pénzügyi Megállapodásban rögzített beruházás
nem az eredeti műszaki tartalommal valósul meg, akkor a teljes támogatást vissza kell
fizetni az EU költségvetésébe.
A Monitoring Bizottság 2003. májusi és 2003. októberi ülésein az EU képviselője a
költségek növekedését a rossz műszaki-gazdasági előkészítésben látta, a többi csatlakozó
ország hasonló projektjeinél a költségek 30-40%-kal alacsonyabbak.
A kitűzött stratégiai környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztési célok eléréséhez a források
összehangolása egyik fontos feltétele a hazai és EU-s források hatékony felhasználásának.
A fejezeti forrásfelhasználás környezetvédelmi fejlesztési koordinálását nehezítette, hogy
azok számos címen, alcímen, több fejezethez rendelten voltak megtalálhatók, vagy egy
jogcímen belül különböző intézményeknél jelentek meg. További koordinációs probléma
forrása volt, hogy elkülönült, illetve más szervezetbe tartozott a feladat és a felelős.
A hulladékkezelés területén időközben bekövetkezett jogszabályi változások, valamint az
induló műszaki feltételek megváltozása (mértékadó árvízszint megemelkedése)
következtében módosultak a tervezés kiindulási feltételei. Nem készültek el a pénzügyi
megállapodásokban, illetve a monitoring jelentések közbeszerzési tervében bemutatott
határidőre az építési és szolgáltatási tenderek. Az előkészítés hiányait jelzi, hogy az EU
Bizottság a Pénzügyi Megállapodás aláírásakor feltételeket szabott, amelyek teljesüléséig a
versenyeztetési eljárások megkezdését felfüggesztette. A feltételek teljesülésének
időtartamát a projekt megvalósításának ütemezésekor előzetesen nem tervezték, így a
megvalósítás a tervezettnél hosszabb lett.
A költség- és időütemezések nem voltak alkalmasak az építési költségek megalapozására,
mivel a feladatok műszaki tartalma, részletezettsége nem tette lehetővé a pontosabb
kalkulációt, árelemzéseket. Átalányáras árformát alkalmaztak olyan esetekben is, ahol az
29
előkészítési tervdokumentáció nem érte el a kiviteli terv szintű tételbontást. Ez a projekt
előkészítési gyakorlat nem elégíti ki a gazdaságossági szempontokat érvényesítő
projektirányítás igényét.
A költségtúllépések miatti pótlólagos források megszerzésének időigénye tovább növelte
az előkészítési szakasz hosszát, és ily módon vezetett a tervezett befejezéshez képest végül
összességében 2-4 év csúszáshoz. Az IVSZ által felkért szakértői vizsgálatok szerint a
költségnövekedés az inflációs hatás és árfolyamváltozások együttes hatásaként alakult ki.
A költségeltéréseket magyarázó szakértői dokumentumokkal kapcsolatban az EU kifejezte
fenntartásait.
Az időbeli előrehaladás üteme a Pénzügyi Megállapodáshoz, a Támogatási Szerződéshez
képest nem mérhető, mert csak az egyes szerződések teljesítésének végső határideje
rögzített. A minőségbiztosítás fejlesztéséhez a monitoring jelentések nem tartalmaztak
adatokat. Nem készült összeállítás a felmerült problémákról (Pl. hozzáférhető
hibajegyzékek, indikátorjegyzékek), annak ellenére, hogy ezt a delegáció 2001 óta
folyamatosan bírálta.
A projektek megvalósítása érdekében több szervezet együttműködése szükséges, amely a
megkötött szerződések szerint átfedéseket és hiányosságokat is tartalmazott, a
tevékenységi és a felelősségi körök megosztása nem volt megfelelő minden esetben.
A Számvevőszék kifogásolta azt is, hogy több esetben nem volt meg a szükséges szakmai
felkészültség, tapasztalat, és emiatt nem volt kielégítő a projektmenedzsment működése, a
közbeszerzések lebonyolítása, a végső kedvezményezettek forráselosztási rendszere. Az
ÁSZ úgy vélte, hogy mindezek a hiányosságok a végrehajtás kockázatát jelentik.
A vizsgálat szerint a kivitelezések csúszásához az is hozzájárult, hogy a 2000-2004. évi
projektek kiválasztását követően lassan haladt az elfogadott beruházások végrehajtásához
kapcsolódó pénzügyi megállapodások aláírása, valamint kihirdetése, a támogatási
szerződések aláírása és a közbeszerzési eljárás.
A projektek előkészítésében és a megvalósítás folyamatában résztvevő szervezetek
személyi állományát az EU szakértői folyamatosan bírálták a Monitoring Bizottság
jegyzőkönyvei szerint. Különösen hiányosnak találták a műszaki szakértelemmel
30
rendelkezők létszámát. A helyszíni vizsgálat végéig nem volt megfelelő képzettséggel,
építési, beruházási tapasztalatokkal rendelkező szakember, projektmenedzser, műszaki
ellenőr, sem a közreműködő szervezet szintjén, sem a kedvezményezett
önkormányzatoknál, annak ellenére, hogy az egyes projektek több milliárd forintos építési
szerződéseket tartalmaztak. Részben hátrányt jelentett a köztisztviselői bérezési rendszer,
de a követelmények meghatározása sem volt megfelelő.
3.4 Az ISPA által támogatott projektek pénzügyi, számviteli és ellenőrzési
rendszerének kialakítása, valamint a projektek finanszírozása
A jelentés megállapításai szerint 2003 júliusáig nem szabályozták az ISPA programok
sajátos könyvvezetési követelményeit, továbbá nem hangolták össze valamennyi, a
projektek pénzügyi lebonyolításában részt vevő szervezet nyilvántartási kötelezettségét. Az
ÁSZ rámutat arra is, hogy az uniós és a hazai számviteli szabályozás eltéréséből adódóan
az ISPA intézményeknek egyidejűleg két különböző irányú és típusú jelentéstételi,
beszámolási kötelezettségnek kellett megfelelniük és ehhez megfelelő nyilvántartási
rendszert kialakítaniuk. Az Európai Bizottságnak az ISPA támogatások felhasználását, a
projektek pénzügyi helyzetét eredményszemléletben, az elért előrehaladást bemutatva
kellett jelenteni, míg a kormány által az államháztartási szervezetek részére előírt
beszámolási kötelezettség költségvetési típusú és pénzforgalmi szemléletű volt.
A szabályozások és azok végrehajtásának hiányossága miatt előfordultak elszámolás-
technikai, egyeztetési problémák és tartalmi eltérések is az ISPA intézmények között.
Az árfolyamok tekintetében az ISPA intézmények a projektek teljes összegét a támogatási
kérelmekben és az Európai Bizottság által előírt pénzügyi tervekben euróban fejezték ki.
A Bizottságnak benyújtott kifizetési kérelmekhez tartozó költségkimutatást szintén
euróban adták meg, és a Bizottság a pénzügyi kifizetéseket euróban teljesítette a
támogatások fogadására kijelölt hatóságnak, a Nemzeti Alapnak. Ezzel betartotta az
eljárásokban az euro használatára előírtakat. Árfolyam-különbözet a hazai
társfinanszírozási részből a központi költségvetés és az önkormányzati (saját) hozzájárulás
felhasználásakor keletkezett, mivel ezeknek a támogatásoknak a tervezése Ft-ban történt és
a kifizetéseket pedig euróban teljesítették. A hazai költségvetésbe az ISPA projektek
31
társfinanszírozási összegeként a Pénzügyi Megállapodásokban meghatározott euro
összeget a Tervezési Köriratban meghatározott árfolyamon számították át.
A kifizetési késedelmek költségvetési többletkiadással járhatnak, ami már elő is fordult a
gyakorlatban. Amennyiben a pénzügyi lebonyolításban résztvevő szervezetek a projektek
végső kifizetési határidejét nem tudják tartani, akkor a Pénzügyi Megállapodás szerint az
ISPA által elismert kiadásokat, ténylegesen a központi költségvetésből kell finanszírozni,
tehát a késedelem a hazai költségvetésnek okozhat többletkiadást. Erre példa volt a
2000/HU/16/P/PA/005 számú ISPA projekt utolsó négy számlájának kifizetése, a
késedelmes kifizetések a hazai költségvetésnek 50 178,49 euro többletkiadást jelentettek.
Az ISPA-ra vonatkozó szabályok esetében az EU-tól 20% előleg igényelhető két
részletben, amelyből az első 10%-ot a Pénzügyi Megállapodás aláírását követően utalják, a
második 10% pedig az első jelentős vállalkozói szerződés aláírását követően igényelhető.
A megvalósítás során jelentkező késedelem miatt az EU Bizottság által átutalt első 10%
előleg évekig kamatozott a devizaszámlán, amelyet a projekt megvalósítása során fel
lehetett használni. Négy építési projekt esetében az egyes építési tenderek tervezett
értékénél a megkötött szerződések értéke ténylegesen 25,2%-kal magasabb volt. Ez a
növekedés több tényező hatására vezethető vissza, így pl. árnövekedés, árfolyamváltozás,
műszaki tartalom-változás, jogszabályi változások.
Az ellenőrzési nyomvonal jogi szabályozásában hiányosság, hogy a Nemzeti Alap számára
2003 júliusa előtt ezt a kötelezettséget nem írta elő. A Pénzügyminisztériumtól az EU-nak
megküldött 2001. évről szóló éves jelentés függeléke a Nemzeti Alap esetében felrója az
ellenőrzési nyomvonal hiányát. Nem határozták meg az EU és a magyar jogszabályok,
hogy mely szervezeteket kell felölelnie, vagy mely konkrét feladatoknak kell szerepelnie
az ellenőrzési nyomvonalban.
Az ellenőrzési nyomvonal felépítése táblázatos formát követett, de nem tükrözte gyorsan
áttekinthető formában a tevékenységek időrendjét. Elszakadt egymástól a feladat, a
felelősség és annak bizonylata, dokumentuma. Nem az ellenőrzési nyomvonal rész
tartalmazta a Hatóság tevékenységének logikai rendjét, hanem a „Rendszerszemléletű
normatív folyamatmodell” kötet. Annak szimbolikus jelölései, megnevezései nem fejezik
ki könnyen kezelhető formában, egyértelműen a végrehajtandó tevékenységet.
32
Ezek mellett az ÁSZ javaslatokat fogalmazott meg a jelentésben. Egyebek között azt
javasolta a kormánynak, hogy koordinálja az érintett tárcákkal együttműködve egy olyan
– az uniós és a hazai lehetséges támogatásokat is tartalmazó – forrásszerkezet kialakítását,
amely illeszkedik a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztési stratégiájához.
A Számvevőszék az európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztertől azt kérte, hogy
határozza meg a projektjavaslatok előkészítésében a partnerség elvének és a társadalmi
érdekegyeztetés érvényesítésének kritériumait és biztosítékait, a műszaki előkészítéshez
kapcsolódó társadalmi konszenzus kialakításának rendjét és dolgoztassa ki a kohéziós
alapból támogatott projektek lebonyolításának éves ütemezését. Az ÁSZ a
környezetvédelmi és vízügyi miniszternek azt javasolta, hogy dolgoztasson ki javaslatot az
uniós környezetvédelmi fejlesztési források ütemezett lekötésének erősítésére, az
abszorpciós képesség növelésére.
33
4. Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati
Társulás, Sajókazai Hulladékkezelő Központ létrehozásának
bemutatása
4.1 A térség hulladékgazdálkodása a beruházás előtt
A megyében a keletkezett szilárd települési hulladék kezelésének egyetlen módja a
hulladék deponálása volt. 158 településen üzemelt kommunális hulladéklerakó, ezek közül
28 rendelkezett valamilyen korábban kiadott engedéllyel, 103 lerakó pedig nem
rendelkezett engedéllyel. A megyében üzemelő hulladék lerakók közül egy sem
rendelkezett a beszállított hulladék mennységének pontos mérésére szolgáló ellenőrző
rendszerrel. 1998. év végén, Miskolcon a nádasréti lerakón helyeztek üzembe hídmérleget.
(KSH Statisztikai Évkönyv, Budapest, 1999)
A hivatalosan üzemeltetett települési hulladéklerakókon kívül a megye egész területére
jellemző volt a rendezetlen, illegális hulladéklerakók használata. Ezek száma pontosan
nem ismert, de több százra tehető. Ezek a lerakók főleg háztartási jellegű hulladékokat
tartalmaztak, de sok esetben elhasznált tartós fogyasztási cikkek is megtalálhatók voltak.
A hulladékgazdálkodási koncepció a hulladékgazdálkodási törvény bevezetését követően
elkészült. Már 1983-ban létezett Borsod-Abaúj-Zemplén megye komplex hulladék-
elhelyezési tanulmányterve, amely alapvetően regionális lerakó rendszer létrehozását tűzte
ki célul.
A hulladékgazdálkodás a megyében kizárólag a hulladék begyűjtésére és lerakására terjedt
ki. Hiányzott a hulladékképződés megelőzésének és a szelektív hulladékgazdálkodásnak
megyei szintű stratégiája, ösztönző rendszere. Sem a lakosság, sem az önkormányzatok,
sem pedig a hulladék kezelésével foglalkozó gazdálkodó szervezetek nem voltak
érdekeltek közvetlenül a hulladékképződés csökkentésében.
A kommunális szilárd hulladékok kezelése, mint köztisztasági feladatnak minősülő
tevékenység a települési önkormányzatok feladatai közé tartozott. A feladat ellátását az
önkormányzatok és az általuk létrehozott társulások, vagy külső vállalkozók végezték.
Főleg a kisebb települések esetében volt gyakori a hulladékkezelés intézményes
rendszerének hiánya, azaz a helyi lakosok maguk hordták ki a szemetet egy közeli
34
hulladéklerakóra, vagy a község külterületére. Általánosan jellemző volt az illegális
hulladék-elhelyezés, melynek következtében a legtöbb település környékén kisebb-
nagyobb, szeméthalmokból álló hulladékövezet jött létre.
Habár a települési szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló lerakókról - többszöri
kezdeményezés ellenére - pontos és hivatalos statisztika adat nincs, de társadalmi
kezdeményezéssel elég megbízható adatok állnak rendelkezésre. A Zöld Akció Egyesület
1994-ben kezdte el, és 1998-ban fejezte be a megye hulladéklerakó helyeinek
feltérképezését. A felmérés légi felvételek segítségével és terepi bejárással történt, minden
egyes objektumról adatlap készült. A teljes adatbázis 2332 db különböző hulladéklerakó
hely adatait tartalmazza. Ennek köszönhetően jelenleg BAZ megye az ország
legrészletesebben feltárt területe hulladéklerakó helyek tekintetében.
A keletkezett és begyűjtött hulladék mennyiségéről a köztisztasági tevékenységet ellátó
intézmények, vállalkozások a megyei statisztikai hivatalok felé kötelesek éves
köztisztasági jelentést küldeni. Mivel a megyében néhány hulladéklerakó helyen volt csak
mérésre alkalmas eszköz, ezért a beszállított hulladék tömegének mérését nem tudták
elvégezni a többi lerakón, és csak becsülhették a kezelt hulladék mennyiségét. Az
adatszolgáltatók a szállító járművek névleges térfogata és a teljesített fordulók alapján
számították ki a mennyiséget. A statisztikai adatok természetesen nem tartalmazzák az
illegális hulladéklerakókon elhelyezett hulladékok mennyiségére vonatkozó adatokat,
pedig nagyságrendjük nem elhanyagolható.
BAZ megyében a hulladékgazdálkodásnak két eleme a hulladékgyűjtés és lerakás volt.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sehol nem volt megoldva a hulladékban lévő könnyű
csomagolóanyag külön gyűjtése, elszállítása és hasznosítása. Az Észak-magyarországi
régióban még a kereskedelmi és vendéglátó egységektől, intézményektől sem volt (néhány
kivételtől eltekintve) szelektíven gyűjtött és elkülönített hulladékszállítás. 2004 környékén,
Miskolcon jött létre egy vállalkozás, amely a METRO kereskedelmi céggel kötött
megállapodást a csomagoló anyagok elkülönített elszállítására, hasznosítására.
A megye fő hulladékgazdálkodó szervezete korábban kizárólag a MÉH Rt. volt, amelyen
kívül egyes területeken több, kisebb vállalkozás is foglalkozott a piac számára értékes
anyagok visszagyűjtésével (vas, színesfém). A gyűjtött hulladékok körét azok gazdaságos
értékesíthetősége határozza meg. Ez összefügg a feldolgozó háttér fejlettségével, ami
Magyarországon és a megyében is csak csíráiban létezett.
35
4.2 A beruházás bemutatása
A Sajó-Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás 2000.
október 30-án jött létre 60 település összefogásaként Borsod- Abaúj- Zemplén megye
területén. A tagok száma időközben jelentősen megnövekedett. Ma a társulásban
127 önkormányzat van jelen. A társult önkormányzatok közigazgatási területén, mint
Magyarország sok más területén is, szétaprózódott hulladékgazdálkodási rendszer
működött. A települések határában az illegális hulladékrerakók elcsúfították
környezetünket. A korszerűtlen, és az EU elvárásoknak nem megfelelő hulladékkezelő
telepek élettartama véges, és az emberek türelme úgyszintén. Szükség volt egy komplex
rendszerre, ami fel tudja számolni a kialakult helyzetet. A társulás tehát abból a célból
alakult, hogy a Sajó-Bódva völgye és környékén, Európában már bevált és jól működő
regionális hulladékgazdálkodási rendszert építsen ki és működtessen. Ezen rendszer
magában foglalja a szilárd települési hulladék gyűjtését, válogatását, a vállogatási
maradvány anyagok korszerű, az EU szabályozásnak megfelelő lerakón való elhelyezését,
az ehhez kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítását, az eszközök
beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális hulladéklerakók
felszámolását, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációs munkáit. A megvalósítandó
regionális hulladékgazdálkodási rendszernek alkalmasnak kell lenni a magas technikai és
műszaki infrastruktúrális előírások megvalósítására a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.
évi XLIII. törvény rendelkezéseire figyelemmel, valamint ennek működésére és
szolgáltatás nyújtására az előbbi feltételeknek megfelelően.
A társulás részéről szükséges intézkedések a feladatok elvégzése érdekében :
A társulás területén létrehozandó térségi-, regionális hulladékgazdálkodási rendszer
felépítéséhez szükséges projekt kidolgoztatása, illetőleg ilyen jellegű projektek
begyűjtése, összefogása.
Pályázat benyújtása a program pénzügyi alapjainak megteremtése érdekében, EU
támogatás elnyerése végett (ISPA:Instrument for Structural Policies for Pre-
Accession).
A társult önkormányzatok társadalmi-, gazdasági- és tájképi környezeti
helyzetének, adottságainak megfelelően a térség menedzselése, a jövedelem
36
termelésének, a bel- és külföldi befektetések gazdasági és környezeti feltételeinek
segítése, kapcsolat kiépítése más bel- és külföldi térségekkel.
A társult önkormányzatok érdekeinek összehangolása, információcsere, kölcsönös
tájékoztatás, valamint szakmai tanácsadás.
A probléma hosszú távú megoldása érdekében a térségben lévő településeket tömörítő
Sajó- Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati társulás elhatározta,
hogy összefogással, a térség két meghatározó szolgáltató cégével (ÉHG Rt., CIRKONT
Rt.) közösen pályázatot dolgoznak ki és nyújtanak be „Sajó-Bódva völgyi települések
szilárd települési hulladékkezelésének EU konform megoldása” témában a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumba.
A Sajó-Bódva völgyi regionális Hulladékgazdálkodási rendszer feladatköre:
szilárd települési hulladék hasznosítható (csomagoló anyagok, szerves hulladékok,
építési törmelékek) és nem hasznosítható részeinek elkülönített begyűjtése
a hulladék fajtánkénti válogatása
a válogatott hulladékok további felhasználásra történő előkészítése
elhasznált háztartási eszközök, tartós fogyasztási cikkek begyűjtése (vállalkozói
alapon)
elhasznált eszközök szétszerelése, hasznosítása, hasznosításra való előkészítése
(vállalkozói alapon)
szerves (zöld) hulladékok begyűjtése és komposztálása
hulladék feldolgozás (részleges, vagy teljes)
veszélyes hulladékok begyűjtése
hulladékok ártalmatlanítása
hulladék maradvány deponálása, az EU előírásoknak megfelelő hulladéklerakóban
A projekt keretében megvalósuló fejlesztés elsősorban a Sajó- Bódva völgyi régióban a
szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, a rendszer kiépítése és működtetése volt.
A pécsi (BIOKOM Kft Pécs) tapasztalatok azt mutatják, hogy a szelektív gyűjtésből
származó hulladék mennyiségének megoszlása az ipar (beleértve a szolgáltatási szférát,
például áruházakat is) és a lakosság között mintegy 90%-10%, azaz a szelektíven gyűjtött
hulladék túlnyomó része az iparból származik. Nyugati tapasztalatok szerint a felfutott
37
lakossági szelektív gyűjtés elérheti a teljes mennyiség mintegy 30%-át, ilyen módon a
lakosság hozzájárulása a szelektív gyűjtéshez igen jelentősen emelkedhet. Az említett
felfutási idő magyar viszonyok között mintegy 6-8 év lehet.
4.2.1 A szelektív hulladékgyűjtés módszerei
A lakossági szelektív hulladékgyűjtés szempontjából három kézenfekvő lehetőség adódik,
a hulladékudvar, a hulladékgyűjtő sziget, illetve kihelyezett hulladékgyűjtő edények és a
zsákokban történő szelektív hulladékgyűjtés.
A „sárgazsákos” gyűjtési mód
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a zsákos hulladékgyűjtés teljesítmény szempontjából
jelentősen elmarad a kihelyezett gyűjtőedényekkel szemben. Inkább azokon a területeken
alkalmazzák, ahol a lakosság sűrűsége viszonylag kicsi, így a kihelyezett gyűjtőedények
nem lennének kifizetődőek. Ilyenek például a városok családi házas körzetei, vagy a kis
lélekszámú települések. A lakosság rendelkezésére bocsátott szelektív gyűjtőzsákok
begyűjtése településenként, előre meghatározott időpontban történik.
Hulladékudvarok
A hulladékudvarok sűrűn lakott területeken hatékonyan működhetnek, illetve a kistérségek
esetében olyan falvakba célszerű a telepítésük, amelyek közlekedés szempontjából jól
megközelíthetőek. A hulladékudvar betonozott, bekerített, kapuval ellátott terület, melyet
személyzet – legalább 1 fő – felügyel. A hulladékudvaron a befogadásra alkalmas hulladék
díjmentesen elhelyezhető. Beszállíthat magán személy vagy közület is, természetesen nem
korlátlan mennyiségben.
A hulladékudvarokon elhelyezhető hulladék típusok lehetnek:
papír,
műanyag,
üveg,
zöldhulladék,
fémhulladék,
építési törmelék,
gumiabroncs,
38
bútor, lom,
elektromos készülékek,
gyógyszerek, növényvédő szerek,
akkumulátorok, szárazelemek
Kihelyezett gyűjtőedényzet
A kihelyezett hulladékgyűjtő edények és szigetek a szelektív hulladékgyűjtés
leghatékonyabb eszközei lehetnek megfelelően bevezetett és népszerűsített rendszer
esetében. Figyelembe véve, hogy a ráhordási távolság tapasztalat szerint mintegy 250
méter, az edényzetet lehetőleg sűrűn kell elhelyezni. A gyűjtési módszer különösen sűrűn
lakott részeken – például lakótelepeken – lehet igen sikeres. Mivel a régió lakosságának
jelentős része ilyen területen él, e módszer tűnik a legalkalmasabbnak a régió számára.
A módszer kezdeti beruházás igénye igen jelentős, a nagyszámú gyűjtőedény és a
gyűjtéshez szükséges járművek – például szelektív gyűjtőrekeszekkel ellátott gyűjtőautó –
beszerzése miatt.
A kihelyezett edényzettel gyűjtött anyagfrakciók célszerűen:
papírhulladék,
műanyag hulladék,
üveghulladék,
fémhulladék.
Kialakításra került gyűjtőkörzetek
A gyűjtőkörzetek kialakításakor – a konzorcium tagjaival történt egyeztetés után – a
települések három csoportba kerültek besorolásra. Figyelembe véve, hogy a tapasztalat
szerint 50 km-es távolságból közvetlenül a válogatóműre költség hatékonyan történhet a
begyűjtött hulladék beszállítása, így a térség településeiből a szelektíven gyűjtött hulladék
közvetlenül az ÉHG Rt. tulajdonában lévő Sajókazai Hulladékkezelő Centrumban a
válogatóműbe kerül. A begyűjtött vegyes hulladék részben közvetlenül a Sajókaza
térségében létesítendő depóra kerül, míg az Ózd térségében elhelyezkedő települések
esetében, melyek nagy részében a begyűjtést a Kom-Szolg Kht. végzi, a begyűjtött vegyes
hulladék az e program keretében Ózdon létesítendő átrakóállomásra kerül, majd innen
szállítják tovább a depóra. A harmadik csoportot a Miskolc közelében fekvő települések,
39
illetve azon városok és falvak alkotják, amelyekből a begyűjtött vegyes hulladék a már
meglévő Miskolci átrakóállomásra kerül, ahonnan újabb szállítmányként indul tovább a
sajókazai depóra.
4.2.2 Gyűjtési rendszer kialakítása, a gyűjtőedényzet és eszközigény
Hulladékudvarok kialakítása
A térség hulladékgazdálkodásában érintett önkormányzatokkal, cégekkel egyeztetve
hulladékudvarokat a nagy lélekszámú településekre helyeztek el. A hulladékudvar
edényzete nagyméretű, többrekeszes konténerekből, illetve nagyméretű egyrekeszes,
nyitott vagy zárt kialakítású konténerekből épült ki. A veszélyes hulladékok – például
akkumulátorok, szárazelemek – tárolásához saválló, vagy műanyag konténerek telepítésére
is szükség volt. A hulladékudvarok száma 10 db. A papír, műanyag, üveg és fém frakciók
a négyrekeszes eurokonténerekben helyezhetők el, míg az építési törmelék, a gumiabroncs,
a lom és bútor, illetve a zöldhulladék célszerűen a nyitott, különálló konténerekbe kerül.
Hulladékszigetek kialakítása
A hulladéksziget – célszerűen sövénykerítéssel – körbezárt, emelt esztétikai értékű
hulladékgyűjtő edénycsoport. Megjelenésével illeszkedik környezetébe, ezáltal csökkentve
az edényzet környezeti-képet rontó hatását. Esztétikai értékével pszichológiailag elősegíti a
lakosság szelektív-gyűjtést támogató magatartását. A gyűjtősziget edényzete célszerűen
240 literes görgős kivitelű kukákból, illetve 1,1m3-es hulladékgyűjtőkből áll.
A hulladékszigetek száma 233 db.
Az átrakóállomások speciális eszközigénye
Az Ózd térségében e projekt keretében létesített, valamint Miskolcon már megépült és
működő átrakó állomások számára szükséges nagyméretű konténerek, illetve préstartályok
és fejek, továbbá a speciális saválló, veszélyes anyagok szállítására használható
konténerek, illetve a válogatómű saját edényzet igényét tartalmazza.
40
Jármű igény
Begyűjtéshez speciális járművek szükségesek:
görgős konténeremelő
konténerszállító
rekeszes szelektív hulladékgyűjtő
speciális begyűjtő járművek
(Bőhm J.: Szilárd települési hulladék kezelési rendszer fejlesztése a Sajó-Bódva völgyben
Európai Uniós támogatással , Miskolc, 2001)
4.3 Regionális Hulladékhasznosító központ
Önkormányzati feladatok megoldása a szilárd települési hulladékok kezelése terén
hulladék (csomagoló anyagok) begyűjtése (szelektív gyűjtés),
a hulladék fajtánkénti válogatása,
a válogatott hulladékok további felhasználásra történő előkészítése,
szerves (zöld) hulladékok begyűjtése és komposztálása,
építési hulladék begyűjtése és újrahasznosításra történő előkészítése,
veszélyes hulladékok begyűjtése,
hulladékok ártalmatlanítása (esetleges),
hulladék maradvány deponálása, ill. deponálásra történő elszállítása
A válogatómű kapacitásának meghatározása
A rendelkezésre álló információk szerint Sajókaza-Ózd térségében az évi
hulladékmennyiség 112.000 t. A diplomamunkámban a számolt, válogatásra,
feldolgozásra, további értékesítésre kerülő hulladék mennyisége 46.000 t/év. Jelen esetben
a teljes hulladék résznek ez az érték a 41 %-a.
Külföldi adatokra tekintettel - figyelembe véve, hogy a lakosságnál keletkező, háztartásból
származó hulladéknak 30 %-a a hasznos rész (csomagolóanyag), az iparból származónak
kb. 40 %-a -, a gyűjtési hatásfok a lakosságnál 25 %, az iparban és a szolgáltatásban 50 %.
41
A sajókazai lerakóhely létesítményei:
1. Hulladéklerakó, 2. Csurgalékvíz akna, 3. Tolózár akna, 4. Csurgalékvíz tároló. Medence,
5. Visszalocsoló hidráns, 6. Csurgalékvíz előtisztító berendezés, 7. Gázkút,
8. Gázszabályozó állomás, 9. Csapadékvízgyűjtő és – elvezető rendszer, 10. Üzemviteli és
szociális épület, 11. Hídmérleg, 12. Mérlegház, 13. Abroncsmosó, 14. Gépszín I.
(hulladékgyűjtő járművek számára), 15. Gépszín II. (hulladékgyűjtő járművek számára),
16. Gépszín III., 17. Komposztáló, 18. Komposzttároló csarnok, 19. Válogatómű,
20. Másodnyersanyag tároló szín, 21. OTR állomás, 22. Építési törmelék feldolgozó,
23. Szennyvízgyűjtő akna, 24. Műhely és kocsimosó, 25. Olajfogó, 26. Konténeres
üzemanyag tároló, 27. Meteorológiai állomás, 28. Üzemi út, 29. Személygépkocsi parkoló,
30. Szerviz út, 31. Kompaktor út, 32. Hulladékfeltöltési rámpa, 33. Kerítés, 34. Kapu,
35. Talajvíz megfigyelő kút, 36. Véderdő, 37. Tüzivíz medence
4.3 Felmerülő költségek
4.3.1 Beruházási költségek
A beruházás összesített költségei (euro)
3. táblázat
Tender megnevezés
Tervezett elismerhető
költség Tényleges kifizetés Eltérés (%)
Lerakó 3 790 900,00 4 563 599,00 20,38
Hulladékudvarok 600 000,00 1 029 725,55 71,62
Elkerülő út, hulladékátrakó
és udvar Ózd 1 012 044,00 1 423 338,43 40,63
Válogató 3 228 500,00 4 435 308,00 37,37
Gépészet és felszerelés 2 391 956,00 2 767 836,60 15,71
Rekultiváció 1 270 900,00 159 346,00 -87,46
Mérnök 0,00 0,00 0,00
Egyéb (PR, TA) 434 700,00 165 600,00 -61,90
Összesen 12 729 000,00 14 544 753,58 14,26
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
42
1. táblázat - Elszámolható beruházási költségek évenkénti bontása (millió Ft)
Összes költség: 15 049 105,60
Összes támogatható költség: 12 729 000,00
A támogatás aránya: 50%
A Kohéziós Alap támogatása: 6 364 500,00
Elszámolható beruházási költségek évenkénti bontása (millió Ft)
4. táblázat
összesen 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
1. Tervezés 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
2. Területvásárlás 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
3. Terület előkészítés 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
4. Építés 2 019,86 97,28 744,27 1 031,84 58,84 81,00 0,00 6,62
4.1. Sajókazai Hulladéklerakó 1 873,39 97,28 744,27 1 031,84 0,00 0,00 0,00 0,00
4.1.1 Hoffmann Rt 958,18 97,28 554,81 306,09 0,00 0,00 0,00 0,00
4.1.2 Alterra Építőipari Kft. 915,21 0,00 189,46 725,75 0,00 0,00 0,00 0,00
4.2 Szuhakálló-Múcsony elkerülő út
Ózd átrakó állomás, hulladékgyűjtő udvar 146,47 0,00 0,00 0,00 58,84 81,00 0,00 6,62
5. Eszközbeszerzés 572,28 0,00 311,05 261,23 0,00 0,00 0,00 0,00
5.1 Hulladékszállító gépjármű 504,82 0,00 243,59 261,23 0,00 0,00 0,00 0,00
5.2. Hulladéktároló edények 67,46 0,00 67,46 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
6. Technikai segítségnyújtás 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
7. Mérnök 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
8. Egyéb költségek 35,20 23,40 0,00 11,79 0,00 0,00 0,00 0,00
8.1. Tájékoztatás 35,20 23,40 0,00 11,79 0,00 0,00 0,00 0,00
8.2. Könyvvizsgálói díjak 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
8.3. Projektmenedzsment 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
8.4. Egyéb 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
9. Tartalék 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
10. Nettó összköltség 2 627,33 120,68 1 055,32 1 304,86 58,84 81,00 0,00 6,62
11. ÁFA visszaigényelhető 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
12. ÁFA nem visszaigényelhető 328,32 36,51 131,89 142,65 7,68 9,59 0,00 0,00
13. Bruttó összköltség 2 955,65 157,19 1 187,21 1 447,51 66,52 90,59 0,00 6,62
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
43
2. táblázat - Élettartamok az egyes beruházási elemek esetén (év)
Az eredeti ütemezés szerint a beruházási költségek felmerülésének első éve 2002., utolsó
éve pedig 2004. lett volna. Ezzel szemben beruházási költségek először 2004-ben léptek
fel, utoljára pedig 2010-ben. Ennek megfelelően az üzembe helyezés időpontja szintén
változott. A működés a tervezett 2004 helyett 2009-ben kezdődött meg, azonban a projekt
egyes elemei (elkerülő út, hulladékudvarok) csak 2010-ben készültek el. (4. táblázat)
Elszámolható beruházási költségek változásai (millió Ft)
5. táblázat
Összesen 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Eredeti 3 125,38 310,20 1 757,97 1 299,69
Felülvizsgált 2 132,27 120,68 1 055,32 1 304,86 58,84 81,00 0,00 6,62
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
4.3.2 Pótlási költségek
A pótlási költségek a beruházási elemek élettartamának lejártakor merülnek fel a
létesítmények, illetve a gépészeti berendezések, az irányítástechnika, az edényzet és a
járművek esetében.
A pótlási költségek becslésére az alábbi táblázatban feltüntetett élettartamok alapján került
sor a módosított beruházási költségek alapján.
Élettartamok az egyes beruházási elemek esetén (év)
6. táblázat
élettartamok év
építés 25
gépészeti berendezések 10
irányítástechnika 4
konténerek, edényzet 5
gépek, járművek 5
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
44
Pénzügyi pótlási költségek változásai (millió Ft)
7. táblázat
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
Eredeti 22,00 803,00 0,00 0,00 22,00 0,00 1 371,00 0,00 22,00 0,00 0,00
Felülvizsgált 0,00 0,00 0,00 0,00 21,40 572,28 0,00 0,00 21,40 0,00 1 119,63
2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029
Eredeti 803,00 22,00 0,00 0,00 0,00 1 393,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
Felülvizsgált 0,00 21,40 0,00 0,00 572,28 21,40 0,00 0,00 0,00 1 141,03 0,00
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a pótlási költségek összességében csökkentek
(38%-kal), mivel a vizsgált időszakban a beruházás üzembe helyezése 4 évvel kitolódott,
valamint a beszerzett járművek, edényzetek bekerülési értéke 29%-kal kevesebb volt a
tervezett értéknél.
A költség-haszon elemzés által figyelembe vett időtáv nem feltétlenül esik egybe a
beruházás során létrejött létesítmények, eszközök élettartamával. Ebből adódóan ezek a
vizsgált időszak után is képviselnek valamilyen értéket. A projekt esetében a beruházott és
a pótolt elemek vizsgálati időtávra eső, azzal arányos értéke vehető figyelembe a
maradványérték számításakor.
A felülvizsgálat során a maradványérték számítása a pótlási költségeknél becslésénél leírt
élettartamok alapján történt.
Pénzügyi maradványérték (millió Ft)
8. táblázat
Beruházási elem Bekerülési érték Élettartam Értékcsökkenés Maradványérték
Építmény 1 740,34 25 1 461,89 278,45
Gépészeti berendezések 547,35 10 109,46994 437,88
Irányítástechnika 21,40 4 10,699232 10,70
Járművek, edényzet 572,28 5 228,91086 343,37
Összesen 2 881,37 1 810,97 1 070,40
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
45
Az eredeti CBA-ban meghatározott maradványérték 284 millió Ft volt, a felülvizsgált
CBA-ban a maradványérték 1070,40 millió Ft. Az eltérés oka elsősorban az, hogy a
felülvizsgált CBA-ban a kivitelezés késedelme miatt a pótlások ütemezése eltér az eredeti
CBA ütemezésétől, és a referencia-időszak végén egy nagy összegű pótlási költség
jelentkezik, amely jelentősen megnöveli a maradványértéket.
4.3.3 Működési költségek
A működési költségek meghatározásakor a diszkontált cash-flow módszer alkalmazásának
követelményei szerint nem vettem figyelembe olyan tételeket, melyek nem járnak valós
pénzkiadással. A működési költségek között tehát nem jelennek meg:
tárgyi eszközök értékcsökkenése,
a jövőbeni pótlási költségekre vonatkozó céltartalék,
a nem várt költségekre vonatkozó céltartalék.
A hulladékgazdálkodási rendszer tényleges működési költségeit a közszolgáltató
adatszolgáltatása alapján becsültem.
A működési költségek főként a létesítmények működéséből adódóan merülnek fel. Ezek
alapján működési költséggel az alábbi létesítmények esetén számoltam:
lerakó
átrakó
hulladékudvar
válogató
komposztáló
Fentieken kívül működési költségként vettem figyelembe még a gyűjtési költségeket.
Gyűjtési költség merül fel egyrészt a vegyes gyűjtés, másrészt a szelektív hulladékgyűjtés
során. A működési költségek a beruházás lezárulta után felmerülő költségek, így jelen
projektben működési költségekkel 2009-től kell számolni.
A hulladékgazdálkodási rendszer költségei közül a hulladékkezelés költségeit állandó és
változó költségek szerint csoportosítottam. Az állandó költségeket mennyiségi
változásoktól független költségnek tekintettem, a változó költségeket pedig a mennyiségi
változásoktól függő költségnek.
46
A fajlagos költségek meghatározásához a fix költségeket változatlanul vettem figyelembe.
A változó költségeket a 2009-es tényadatokból származtattam. A fajlagos költség
becsléséhez a fix költség levonásra került a becsült teljes költségből, a maradék költség
hulladékmennyiséggel való elosztása után pedig megkaptam a fajlagos költséget. Az adott
évek működési költségeinek becsléséhez a változó költségből számolt fajlagos költségeket
vettem figyelembe.
A változó költségek a releváns mennyiségek változásának függvényében változnak:
hulladékudvarok változó költsége – kezelt mennyiség szerint,
komposztáló telep költsége – komposztáló telepen kezelt hulladék mennyisége
szerint,
válogató költsége – szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége szerint,
lerakó változó költsége – lerakott mennyiség szerint,
átrakó változó költsége – kezelt mennyiség szerint,
gyűjtés és szállítás költsége – kezelt mennyiség szerint,
Pénzügyi működési költségek (millió Ft)
9. táblázat
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
1. előkezelő 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
1.1 változó költség 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
1.2 fix költség 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
2. hulladékudvar 0,00 0,00 0,00 0,00 74,25 74,10 73,96 74,10 74,25 74,40 74,40 74,40
2.1 változó költség 0,00 0,00 0,00 0,00 14,85 14,70 14,56 14,70 14,85 15,00 15,00 15,00
2.2 fix költség 0,00 0,00 0,00 0,00 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40
3. komposztáló 0,00 0,00 0,00 0,00 46,16 50,56 54,95 59,34 63,73 68,11 72,51 76,91
3.1 változó költség 0,00 0,00 0,00 0,00 9,23 13,63 18,03 22,42 26,81 31,19 35,58 39,98
3.2 fix költség 0,00 0,00 0,00 0,00 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93
4. válogató 0,00 0,00 0,00 0,00 70,64 71,70 72,85 74,10 75,46 76,93 78,52 80,26
4.1 változó költség 0,00 0,00 0,00 0,00 14,13 15,19 16,34 17,59 18,95 20,42 22,01 23,75
4.2 fix költség 0,00 0,00 0,00 0,00 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51
5. lerakó 0,00 0,00 0,00 0,00 114,51 113,78 113,06 112,81 112,57 112,32 111,83 111,34
5.1 változó költség 0,00 0,00 0,00 0,00 22,90 22,18 21,46 21,21 20,96 20,71 20,22 19,73
5.2 fix költség 0,00 0,00 0,00 0,00 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61
47
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
6. átrakó 0,00 0,00 0,00 0,00 62,57 62,45 62,32 62,45 62,57 62,70 62,70 62,70
6.1 változó költség 0,00 0,00 0,00 0,00 12,51 12,39 12,27 12,39 12,51 12,64 12,64 12,64
6.2 fix költség 0,00 0,00 0,00 0,00 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06
7. általános költségek 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 23,55 37,41 37,41 37,41 37,41 37,41 37,41
8. gyűjtés és
szállítás költsége
0,00 0,00 0,00 0,00 509,89 508,87 507,87 508,87 509,89 510,90 510,90 510,90
8.1 változó költség 0,00 0,00 0,00 0,00 101,98 100,96 99,96 100,96 101,98 103,00 103,00 103,00
8.2 fix költség 0,00 0,00 0,00 0,00 407,91 407,91 407,91 407,91 407,91 407,91 407,91 407,91
összesen 0,00 0,00 0,00 0,00 915,42 918,86 922,43 929,08 935,87 942,77 948,27 953,91
2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029
1. előkezelő 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
1.1 változó költség 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
1.2 fix költség 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
2. hulladékudvar 74,40 74,40 74,40 74,40 74,40 74,40 74,40 74,40 74,40 74,40 74,40 74,40 74,40
2.1 változó költség 15,00 15,00 15,00 15,00 15,00 15,00 15,00 15,00 15,00 15,00 15,00 15,00 15,00
2.2 fix költség 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40 59,40
3. komposztáló 81,30 85,70 90,09 94,49 94,49 94,49 94,49 94,49 94,49 94,49 94,49 94,49 94,49
3.1 változó költség 44,38 48,77 53,17 57,56 57,56 57,56 57,56 57,56 57,56 57,56 57,56 57,56 57,56
3.2 fix költség 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93 36,93
4. válogató 82,14 84,19 86,41 88,84 91,47 94,34 97,46 100,8 104,5 108,6 113,0 117,8 123,1
4.1 változó költség 25,63 27,68 29,90 32,33 34,96 37,83 40,96 44,36 48,07 52,11 56,53 61,34 66,59
4.2 fix költség 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51 56,51
5. lerakó 110,8 110,3 109,8 109,3 109,3 109,2 109,2 109,1 109,1 109,0 108,9 108,9 108,8
5.1 változó költség 19,23 18,74 18,23 17,73 17,69 17,65 17,60 17,55 17,50 17,44 17,37 17,30 17,22
5.2 fix költség 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61 91,61
6. átrakó 62,70 62,70 62,70 62,70 62,70 62,70 62,70 62,70 62,70 62,70 62,70 62,70 62,70
6.1 változó költség 12,64 12,64 12,64 12,64 12,64 12,64 12,64 12,64 12,64 12,64 12,64 12,64 12,64
6.2 fix költség 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06 50,06
7.általános költségek 37,41 37,41 37,41 37,41 37,41 37,41 37,41 37,41 37,41 37,41 37,41 37,41 37,41
8. gyűjtés és
szállítás költsége
510,9 510,9 510,9 510,9 510,9 510,9 510,9 510,9 510,9 510,9 510,9 510,9 510,9
8.1 változó költség 103,0 103,0 103,0 103,0 103,0 103,0 103,0 103,0 103,0 103,0 103,0 103,0 103,0
8.2 fix költség 407,9 407,9 407,9 407,9 407,9 407,9 407,9 407,9 407,9 407,9 407,9 407,9 407,9
összesen 959,6 965,64 971,76 978,07 980,67 983,49 986,57 989,92 993,58 997,56 1 001 1 006 1 011
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
48
3. táblázat - Működési költségek változásai (millió Ft)
Megállapítható, hogy az üzembe helyezésre 2009-ben került sor, így a működési költségek
felmerülésével 2009-től kezdődően lehet számolni az egyes létesítmények esetében.
A működési költségek változásait az alábbi táblázat mutatja be.
Működési költségek változásai (millió Ft)
3. táblázat - Működési költségek változásai (millió Ft)10. táblázat
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Eredeti 638,40 665,23 685,33 705,02 724,44 740,54 762,69 781,64 800,49 819,28 843,99 846,05
Felülvizsgált 0,00 0,00 0,00 0,00 418,05 449,64 471,56 473,72 475,91 478,21 483,71 489,35
2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029
Eredeti 855,59 859,21 866,15 873,14 874,53 877,05 879,57 882,10 884,63 887,17 889,71 892,26 894,48
Felülvizsgált 495,13 501,08 507,20 513,51 516,11 518,94 522,01 525,37 529,02 533,01 537,35 542,09 547,26
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
4.4 Bevételek
A projekt megvalósulása esetén a pénzügyi bevételeknek két nagy csoportját
különböztethetjük meg az alábbiak szerint:
másodnyersanyag értékesítésből származó bevétel
o papír értékesítése
o üveg értékesítése
o műanyag értékesítése
o fém értékesítése
o szerves értékesítése
díjbevétel
o lakossági díj
o intézményi díj
Másodnyersanyag értékesítésből származó bevétel
A felülvizsgálat során a bevételek meghatározásához az üzemeltető által megadott 2009-es
tényadatok alapján került sor. A 2009. évi bevételek reálértékét deflálással lehet
meghatározni. 2010-től kezdve a tárgyév bevételét úgy lehet meghatározni, hogy az előző
év bevételi értékét korrigáljuk a tárgy év és előző év kezelt hulladékmennyiségének
hányadosával.
49
5. táblázat - A díjbevételek
változásai (millió Ft)
4. táblázat - Pénzügyi bevételek
(millió Ft)
Díjbevétel
A díjakból származó bevételek kiszámítására a szerint került sor, ahogy a költségek
változásai megfigyelhetők, azaz a költségek változásainak megfelelően került sor a
bevételek korrigálására.
Pénzügyi bevételek (millió Ft)
11. táblázat
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018
1. újrahasznosításból 12,18 13,09 14,09 15,16 16,33 17,60 18,97 20,47 22,09 23,85
2. díjbevétel 1 101,07 1 134,93 1 156,78 1 165,12 1 173,64 1 182,29 1 189,18 1 196,25 1 203,51 1 210,96
2.1 lakossági 790,28 814,58 830,26 836,25 842,36 848,57 853,52 858,59 863,80 869,15
Lakosság által
megfizetett 790,28 814,58 830,26 836,25 842,36 848,57 853,52 858,59 863,80 869,15
Önkormányzati
díjkompenzáció 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
2.2 intézményi 94,00 96,89 98,75 99,47 100,19 100,93 101,52 102,12 102,74 103,38
2.3 gazdálkodók 216,80 223,46 227,77 229,41 231,09 232,79 234,15 235,54 236,97 238,43
összesen 1 113,25 1 148,02 1 170,86 1 180,28 1 189,97 1 199,88 1 208,16 1 216,72 1 225,60 1 234,81
2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029
1. újrahasznosításból 25,77 27,86 30,13 32,60 35,30 38,23 41,43 44,91 48,72 52,86 57,39
2. díjbevétel 1 218,6 1 226,5 1 229,8 1 233,3 1 237,2 1 241,4 1 246,0 1 251,0 1 256,4 1 262,3 1 268,8
2.1 lakossági 874,66 880,34 882,68 885,22 887,99 891,01 894,30 897,88 901,80 906,06 910,72
Lakosság által
megfizetett 874,66 880,34 882,68 885,22 887,99 891,01 894,30 897,88 901,80 906,06 910,72
Önkormányzati
díjkompenzáció 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
2.2 intézményi 104,03 104,71 104,99 105,29 105,62 105,98 106,37 106,80 107,26 107,77 108,32
2.3 gazdálkodók 239,95 241,51 242,15 242,84 243,60 244,43 245,33 246,32 247,39 248,56 249,84
összesen 1 244,4 1 254,4 1 259,9 1 265,9 1 272,5 1 279,6 1 287,4 1 295,9 1 305,1 1 315,2 1 326,2
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
A projekt megvalósításából származó bevételek változásait az eredeti és a felülvizsgálat
CBA között az alábbi táblázat tartalmazza:
A díjbevételek változásai (millió Ft)
5. táblázat - A díjbevételek változásai (millió Ft)12. táblázat
2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Eredeti 710,14 760,46 799,69 838,36 876,65 909,34 952,60 990,41 1 028,17 1 065,79 1 107,95 1 109,18
Felülvizsgált
projekt
0,00 0,00 0,00 0,00 1 113,25 1 148,02 1 170,86 1 180,28 1 189,97 1 199,88 1 208,16 1 216,72
2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029
Eredeti 1 123 1 127 1 137 1 147 1 147 1 149 1 151 1 153 1 155 1 157 1 158 1 160 1 162
Felülvizsgált
projekt
1225 1 234 1 244 1 254 1 259 1 265 1 272 1 279 1 287 1 295 1 305 1 315 1 326
Forrás: ÉHG ZRT adatai alapján saját szerkesztés
50
Az eredeti CBA-ban a bevételek 2005-től keletkeztek, a valóságban a működés csak 2009-
ben kezdődött meg. Eltérés mutatkozik a bevételek szerkezetében is: az eredeti CBA-ban a
bevételek 80%-a újrahasznosítás árbevételéből származott, a felülvizsgálat során viszont az
derült ki, hogy az újrahasznosítás bevétele mindössze 2-3%, viszont a realizált díjbevétel
többszöröse az eredeti CBA-ban előrejelzett értéknek.
4.5 Költség-haszon elemzés
A részletes vizsgálatok megállapították, hogy az ISPA/KA projekt által meghatározott
25 éves depónia kapacitás a tervezett hulladékbeszállításokkal is biztonsággal tartható.
A hulladéklerakó a tervezett 2030-as bezáráshoz képest a jelenleg megállapítható
többletterheléseket is figyelembe véve 2033-ig üzemelhetne. A beszállításokkal keletkező
többletbevétel jelenértéke negatív, így a beszállítások miatt így nem keletkezne olyan
többlet jövedelem, mely a támogatási arány csökkentéséhez vezetne.
Jelenleg folyamatban van a Sajó-Bódva Társulásnak KEOP-1.1.1. pályázat, amely
elvégzése esetén a sajókazai hulladéklerakó terhelése olyan mértékben lecsökkenne, hogy
az ISPA/KA pályázatban eredetileg tervezett depónia élettartam várhatóan további 8-10
évvel növekedne meg.
Pénzügyi diszkontráta
A vonatkozó EU Guide 6%-os reál pénzügyi diszkontráta alkalmazását javasolja. Az
eredeti CBA-ban 5%-os pénzügyi diszkontrátát alkalmaztak. A szakdolgozatomban 6%-os
diszkontrátát alkalmazok.
Alkalmazott árfolyam
Az eredeti CBA-ban szereplő beruházási költségek meghatározására mindig az aktuális
forint/euró árfolyam alapján került sor. A jelen projekt esetében az eredeti CBA
készítésekor figyelembe vett árfolyam 264,58 forint/euró. Ezzel szemben a felülvizsgálat
során a beruházási költségek becsléséhez egy átlagos forint/euró árfolyammal történt a
számolás (az euróban és forintban meglévő teljes költség hányadosával egyenlő). Az
alkalmazott átlagos árfolyam: 280 Ft/euró.
Tartalék kezelése
A projekt zárásakor tartalék már nem jelenik meg, mivel vagy felhasználásra került egyes
beruházási költség sorokon, vagy felhasználás nélkül megszűnt.
51
Áfa kezelése
A pénzügyi elemzés költségbecslésében szerepeltetni kell az ÁFA-t attól függően, hogy a
vizsgált szereplő (a beruházó, a működtető-fenntartó, illetve ezen feladatok
finanszírozásért felelős szereplő) jogosult-e az ÁFA visszaigénylésére. Amennyiben
például a projekt kedvezményezettje (a beruházó) olyan szervezet, amely az ÁFA-t nem
igényelheti vissza az adott tevékenység tekintetében, a beruházási költség ÁFA-ját
szerepeltetni kell a pénzügyi elemzésben, vagy az elszámolható vagy a nem elszámolható
költségek között, az elszámolhatósági útmutató előírásai szerint. A projektben a projekt
kedvezményezettje (a beruházó) az ÁFA-t visszaigényelheti, így az a pénzügyi elemzésnek
az ÁFA nem része.
Vizsgált időtáv
A vizsgált időtáv (referencia-időszak) azon évek száma, amelyek tekintetében a költség-
haszon elemzés előrejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költség-
haszon elemzés során alkalmazott időtáv. A környezeti projektek esetében a vizsgált időtáv
20 év volt, amely nem tartalmazza a beruházási időszakot. Az eredeti CBA a vizsgált
időtávot az üzembe helyezéstől kezdve veszi figyelembe. A beruházás kezdete az eredeti
tervek szerint 2002 volt, így a jelenérték számítás éve is 2002.
Díjak meghatározása
A megadott bevételek teljes mértékben összhangban vannak a hatályos üzemeltetési
szerződésben rögzített díjbevételekkel.
( ) - ∑
( )
Hi: az adott éves haszon
Ki: az adott éves költség
r: diszkontráta
t: az adott év sorszáma
A nettó jelenérték megmutatja a projekt időtartama alatt keletkező pénzáramok (bevételek
és kiadások, azaz hasznok és költségek) jelenre diszkontált értékét. Egy projektet akkor
érdemes megvalósítani, ha az NPV > 0. Minél nagyobb az érték, annál kedvezőbb a
projekt.
52
13. táblázat - Költségek és bevételek összefoglaló táblázata (millió Ft)
Forrás: ÉHG ZRT. adatai alapján saját szerkesztés
Költségek 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Beruházásból adódó 157,19 1 187,21 1 447,51 66,52 90,59 0,00 6,62
Pótlási költségek 21,40 572,28 0,00 0,00 21,40
Működési költségek 915,42 918,86 922,43 929,08 935,87 842,77 948,27 953,91
Összes költség 157,19 1 187,21 1 447,51 66,52 90,59 915,42 925,48 922,43 950,48 1 508,15 842,77 948,27 975,31
Diszkontált érték (2002) 139,90 996,80 1 146,56 49,71 63,86 608,81 580,66 545,98 530,74 794,47 418,83 444,59 431,38
Bevételek 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Újrahasznosítás 12,18 13,09 14,09 15,16 16,33 17,60 18,97 20,47
Díjbevétel 1 101,07 1 134,93 1 156,78 1 165,12 1 173,64 1 182,29 1 189,18 1 196,25
Összesen 1 113,25 1 148,02 1 170,87 1 180,28 1 189,97 1 199,89 1 208,15 1 216,72
Diszkontált érték (2002) 740,37 720,28 693,04 659,06 626,86 596,31 566,43 538,16
Pénzáram -139,90 -996,80 -1 146,56 -49,71 -63,86 131,57 139,62 147,05 128,32 -167,61 177,48 121,84 106,78
Költségek 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029
Beruházásból adódó
Pótlási költségek 0,00 1 119,63 0,00 21,40 0,00 0,00 572,28 21,40 0,00 0,00 0,00 1 141,03 0,00
Működési költségek 959,69 965,64 971,76 978,07 980,67 983,49 986,57 989,92 993,58 997,56 1 001,91 1 006,65 1 011,82
Összes költség 959,69 2 085,27 971,76 999,47 980,67 983,49 1 558,85 1 011,32 993,58 997,56 1 001,91 2 147,68 1 011,82
Diszkontált érték (2002) 400,45 820,86 360,88 350,16 324,12 306,66 458,54 280,65 260,12 246,38 233,44 472,08 209,82
Bevételek 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029
Újrahasznosítás 22,09 23,85 25,77 27,86 30,13 32,60 35,30 38,23 41,43 44,91 48,72 52,86 57,39
Díjbevétel 1 203,51 1 210,96 1 218,64 1 226,55 1 229,81 1 233,35 1 237,21 1 241,42 1 246,00 1 251,00 1 256,45 1 262,39 1 268,88
Összesen 1 225,60 1 234,81 1 244,41 1 254,41 1 259,94 1 265,95 1 272,51 1 279,65 1 287,43 1 295,91 1 305,17 1 315,25 1 326,27
Diszkontált érték (2002) 511,40 486,08 462,13 439,47 416,43 394,73 374,32 355,11 337,05 320,06 304,10 289,11 275,03
Pénzáram 110,95 -334,78 101,25 89,32 92,30 88,07 -84,23 74,46 76,93 73,69 70,66 -182,98 65,21
53
Költségek diszkontált értéke összesen: 11.476,45 millió Ft
Bevételek diszkontált értéke összesen: 10.105,51 millió Ft
NPV = 10.105,51 millió Ft – 11.476,45 millió Ft = -1.370,93 millió Ft < 0
Piaci alapszabály, miszerint egy projektet pénzügyi szempontból akkor érdemes
megvalósítani, ha az FNPV>0. Ebből következik, hogy támogatásban viszont – az egyéb
feltételeken túl – akkor részesülhet a projekt, ha az FNPV<0.
Tekintettel arra, hogy jelen projekt esetében az FNPV(C) = -1.370,93 millió Ft, ezért
támogatásban részesülhet. Azonban a támogatással, ami 6 364,50 millió Ft, már pozitív a
beruházás értéke, 4 993,57 millió Ft.
4.6 Környezeti intézkedések/hatások
A projekt kivitelezése során a környezetterhelés csökkentése érdekében meg kellett
valósítani a következőket:
Csapadékvíz kezelést, elvezetést,
Szennyvíz gyűjtését, elvezetését,
Csurgalékvíz gyűjtést, kezelést, tisztítást,
A földtani közeg és a felszín alatti vizek monitoringjának kialakítását, talajvíz
megfigyelő kúthálózat kialakítását,
Természetvédelmi megoldásokat: tájépítést, tereprendezést.
Környezeti hatások
Megtörtént a felszín alatti vízkészletet veszélyeztető szennyeződés eltávolítása,
mennyiségének mérséklése. A felszín alatti vízkészletet veszélyeztető szennyeződés
eltávolítása az aggteleki hulladéklerakó rekultiválásával megtörtént. A térségben lévő többi
illegális lerakóra szállított nagy mennyiségű hulladék azonban továbbra is komoly veszélyt
jelentett. Ezt a problémát ezen projekt keretében oldották meg.
54
A keletkező újabb hulladékok szennyező hatása jelentősen mérséklődött, mely főként a
szigorodó jogi szabályozásnak köszönhető – azaz a korábban illegálisan lerakott
hulladékok a szigorodó szabályozás eredményeként mára a hulladéklerakóba kerülnek.
A hulladéklerakásra felhasznált területek csökkentek. Annak ellenére, hogy a
rekultiválandó lerakók felszámolása e projekt keretében nem teljes mértékben történt meg,
a szabályozások szigorodásának eredményeként a terület felhasználás mértéke nem
növekedett. A szelektív gyűjtés szintén csökkenti a hulladéklerakás területhasználatát.
A hulladék lerakásából származó környezetszennyezés mértéke csökkent. A sajókazai új
hulladéklerakó megépítésének eredményeként az összegyűjtött hulladékok lerakásából
származó környezetszennyezés mértéke a várt mértékben visszaesett, ami a
hulladéklerakók felszámolása után tovább mérséklődött.
Csökkent a fertőzésveszély. A projekt keretében megépült korszerű hulladéklerakóval, és
az aggteleki lerakó felszámolásával a fertőzésveszély jelentősen mérséklődött, ezzel együtt
csökkent a közegészségügyre és az állatállományra leselkedő veszély.
A felszíni, illetve a felszín alatti vizek szennyeződése nem növekszik. A felszíni, illetve
felszín alatti vizek hulladéklerakásból eredő elszennyeződési folyamata a korszerű
hulladéklerakó megépítésével jelentősen lelassult. A maximális eredményt azonban a
rekultiválandó, felhagyott lerakók felszámolásával érték el.
Az újrahasznosítás következtében jelentősen visszaesett a szennyezőanyag kibocsátás.
A szelektív hulladékgyűjtés és a szervezett közszolgáltatás révén a begyűjtésre került
hasznosítható hulladékok mennyisége megnőtt. A komposztálható anyagok begyűjtése és
feldolgozása tekintetében jelentős előrelépés figyelhető meg. Az építőanyag feldolgozó
üzemben feldolgozott hulladék mennyiségek tekintetében is növekedést lehet megfigyelni.
Az újrahasznosítás során nyert alapanyagok felhasználása csökkenti az egyéb alapanyagok
felhasználásának és azok feldolgozásához szükséges energia mennyiségét. A szelektív
hulladékgyűjtési rendszer bevezetésével beszállításra került másodnyersanyagok
55
újrafelhasználásra kerülnek, ezzel is hozzájárulva a fenntartható fejlődés, mint stratégia
megvalósításához.
A szelektív gyűjtéssel a hulladéklerakó élettartama megnő. A szelektív gyűjtés növeli a
lerakóhely élettartamát, ennélfogva új lerakóhelyek építése később válik szükségessé.
A védett területek veszélyeztetése csökkent. Az aggteleki lerakó felszámolásával és
rekultiválásával jelentősen mérséklődött az Aggteleki Nemzeti Park környezeti
veszélyeztetettsége.
Kedvezően változik a tájkép. A régi ózdi lerakó helyett a korszerű sajókazai
hulladéklerakó környezetvédelmi követelményeknek megfelelő megépítése, valamint az
aggteleki lerakó rekultiválása jelentős mértékben javítja a térségben a tájképet.
56
Összefoglalás
Szakdolgozatom témájául az ISPA program megvalósulásának tényeit és tapasztalatait
választottam. Először bemutattam az ISPA programot és nemzetközi hátterét, illetve
összehasonlítottam az ISPA források megoszlását különböző országokban.
Ezután bemutattam az ISPA program magyarországi működését, majd röviden kitértem az
ISPA program szerepére a magyarországi környezetvédelemben. Megvizsgáltam az ISPA
prioritásokat a települési hulladékkezelés területén.
Bemutattam az EU-s programok és projektek értékelésének módszertanát, majd értékeltem
a magyarországi ISPA programot. Az Állami Számvevőszék kiemelte az
intézményrendszer, a szakmai felkészültség és a könyvelés hiányosságait. Több projekt
esetében több éves csúszás is előfordult, ami a beruházási költségek jelentős
növekedéséhez vezetett. Azonban az ISPA elérte azon célját, hogy felkészítette az országot
a csatlakozásra, mind a megvalósított projektek által, mind pedig egy tanulási folyamat
által.
Ezek után egy konkrét projektet, a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési
Önkormányzati Társulás, Sajókazai Hulladékkezelő Központ létrehozását mutattam be.
Megvizsgáltam a térség hulladékgazdálkodását a beruházás előtt, és a beruházás során
létrejött változásokat.
Bemutattam a beruházás költségeit és a beruházás megvalósítása után keletkező
bevételeket. Ezután elkészítettem a beruházás költség-haszon elemzését, amelyből kiderült,
hogy a beruházás az EU-s támogatással együtt térül csak meg. Emellett azonban számos
pozitív környezeti és társadalmi hatással járt a beruházás megvalósítása.
57
Irodalomjegyzék
Bőhm J.: Szilárd települési hulladék kezelési rendszer fejlesztése a Sajó-Bódva völgyben
Európai Uniós támogatással , Miskolc, 2001.
EC: http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/ispa_en.htm
(2012.04.11.)
Ecostat: http://www.ecostat.hu/archiv/kiadvanyok/mikroszkop/118.html (2012.04.09.)
ÉHG ZRT belső adatai
Forman Balázs- Nagy Sándor Gyula [2005]: A magyarországi uniós támogatási rendszer és
pályáztatási gyakorlat hiányosságai, Budapest, Demokrácia Kutatások Magyar Központja
Közhasznú Alapítvány, 2005., pp. 793-803.
Jelentés az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok ellenőrzéséről,
Állami Számvevőszék, 2005
Kiss András [2006]: ISPA és Kohéziós Alap: környezetvédelmi projektek
közbeszerzéseinek tapasztalatai, Ökológia Környezetgazdálkodás Társadalom, 14.
évfolyam, 1-2. szám, 2006. június, pp. 119-129.
Kohéziós alap projektek utólagos alap értékelése útmutató, Nemzeti Fejlesztési Hivatal,
2005. június
KSH Statisztikai Évkönyv, Budapest, 1999
KVVM: http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/telepules/ispa.html (2012.04.17)
NFU: http://www.nfu.hu/ispa_projektkent_indulo_fejlesztesek (2012.24.)
Szemlér (2000): Regional development and the EU pre-accession and structural
funds-rtrends and possible courses of action, p.17.
58
Summary
My thesis topic is The facts and experiences of the ISPA pogramme. I have chosen this
topic because i am interested in the protection of the environment and my home town has
been affected in this project.
First of all, I have introduced the ISPA programme and its international background and I
have compared the utilization of the ISPA’s sources in different countries.
Then I have pensented the operation of the ISPA in Hungary and its role in the hungarian
protection of the environment. And I have examined the ISPA’s priority in waste
management.
I have showed the methodology of evaluation of progammes and projects in the EU. After
it I have evaluated the ISPA programme in Hungary. The General Accounting Office has
enhanced the incompleteness of the institutional system, the accounting and the
professional capacity. In case of more projects there have been several-year slippage and it
has led to significant increase in investments costs. ISPA has reached its aim and prepared
the country to the accession and it was a good learning process.
Then I have presented a specific example, the implementation of the waste disposal centre
in Sajókaza. I have examined the waste management of this area before and after the
innovation.
I have presented the costs of the investment and then the incomings after the installation. I
have prepared the cost-benefit analysis, which shows that the investment returns only with
the ammount of the subsidy. Besides this it has got positive influence on the society and
the environment.
59
Táblázatok és ábrák jegyzéke
1. ábra: 2000-2006 között az ISPA projektek aránya……………………………………….6
1. térkép: ISPA projektek Magyarországon……………………………………………….14
1. táblázat: Az ISPA források országonkénti megoszlása 2000 és 2006 között…………….5
2. táblázat: Az ex post értékelés lépései…………………………………………………...17
3. táblázat: A beruházás összesített költségei (euro)………………………………………41
4. táblázat: Elszámolható beruházási költségek évenkénti bontása (millió Ft)……………42
5. táblázat: Elszámolható beruházási költségek változásai (millió Ft)…………………….43
6. táblázat: Élettartamok az egyes beruházási elemek esetén (év)………………………...43
7. táblázat: Pénzügyi pótlási költségek változásai (millió Ft)……………………………..44
8. táblázat: Pénzügyi maradványérték (millió Ft)…………………………………………44
9. táblázat: Pénzügyi működési költségek (millió Ft)……………………………………..46
10. táblázat: Működési költségek változásai (millió Ft)…………………………………...48
11. táblázat: Pénzügyi bevételek (millió Ft)……………………………………………….49
12. táblázat: A díjbevételek változásai (millió Ft)………………………………………...49
13. táblázat: Költségek és bevételek összefoglaló táblázata (millió Ft)…………………...52