Az észlelt kontroll és a személyiség szerepe az

egészségi állapot változásában.

Egészségmagatartás Osváth Viola

Az egészség változásaival kapcsolatban észlelt kontroll

egyesek gyógyíthatatlannak vélt betegségekből felgyógyulnak, mások felépülésének üteme kevésbé súlyos betegségekből is elmarad a várakozástól

Észlelt kontroll koncepciója Az egyén mennyire érzi, hogy befolyásolni, kontrollálni tudja a

testi, lelki állapotokat, környezetet Beteggé válásban való szerepe (egészség- tudatosság) Betegséggel való megküzdésben való szerepe (hit, remény) Énkép, önértékelés befolyásolása

A kontroll helye

Rotter (1954) Belső kontroll: az eseménnyel kapcsolatos

összefüggéseket az egyén önmagának tulajdonítja

Külső kontroll: az eseménnyel kapcsolatos összefüggéseket külső körülményeknek tulajdonítja

A kontroll észlelése változhat az egyén életének különböző helyzeteiben (Fiske és Taylor, 1984)

Reakciók a kontroll csökkenésekor

A veszélyeztető tényezők széles skálája: személyes szabadság veszélyeztetettsége, bizonytalanság, frusztráció

Fiske és Taylor (1984): Információkeresés Megnövekedett stressz Ellenállás (düh, hosztilitás, a szituáció átértékelése) Magunk által létrehozott kontrollvesztés

Szórakozottság (közlekedési- és sportbaleset) A személy által indukált függőség

A kontroll észlelése és betegségmagatartás

A betegség függőségi helyzetet hoz létre (beteg- gyógyító; beteg- családtag)- kontrollvesztés

A Kontroll észlelésének potenciálisan negatív következményei

– A kontroll illúziója (tévesen saját viselkedésének tudja be egy esemény bekövetkezését)

– Az igazságos világba vetett hit (Lerner): szorongáscsökkentő hatása: „velem nem történhet meg”, akivel megtörtént, az saját magának okozta a bajt-bűnbakképzés: „áldozatot vádló magatartás”

A tanult tehetetlenség

Passzív viselkedés, negatív elvárások a jövővel kapcsolatban, reménytelenség

Seligman (1975): kísérleti bizonyíték A tehetetlenség és a depresszió összefüggése A tanult tehetetlenség következményei (motivációs

struktúrában, érzelmek terén, kognitív funkciók, testi tünetek)

Tehetetlenség a betegséggel való megküzdésben (krónikus betegségekben)

• Akadályozhatja a gyógyító személyzettel való együttműködést• Nehezíti a gyógyulást

A tünetek észlelésének és értékelésének folyamata

A tünetek észlelése A tünetek felismerése, értelmezése hipochondria

A figyelem iránya Saját magára versus a külvilágra orientált

Helyzeti tényezők Orvostanhallgatók betegségei Élethelyzeti stressz és betegség összefüggése (sok a megoldatlan

probléma, a betegségnek is jobban ki van téve) A tünetek értékelése

Előzetes tapasztalatok (először vagy többedszer jelentkezik a tünet?) Mennyire gyakori a tünet valakinek a környezetében, illetve mennyire

tekintik ott súlyosnak Elvárások: felerősödnek azok a tünetek, amikre előzetesen számítunk

Placébóhatás

A beteg állapotában olyan javulás következik be, amely nem tulajdonítható a kezelésnek

Egy farmakológiailag hatástalan szer is létrehozhat terápiás hatást, ha a páciens ebben hisz

Amit tudunk, gondolunk, érzünk a betegséggel kapcsolatban, ahogy viszonyulunk a gyógyítókhoz, hatással van a kezelés sikerességére.

Klasszikus kísérlet (fejfájás 45-55%-ban javult) Leghatékonyabb: jelentős stresszhatás, számíthat a fájdalom

csökkenésére, van élménye sikeres beavatkozásról, jó a gyógyító- beteg kapcsolat, a kezelés jónevű intézményben zajlik.

A személyiség szerepe az egészségi állapot változásában

Egyéni különbségek a betegségmagatartás és a felgyógyulás terén

Fontos kérdések:– Személyiségjegyek/személyiségtípus, amely

hajlamosít a betegség kialakulására/ egészség fenntartására

– Összefüggés a személyiség és a fiziológiai válaszok mintázata között

– A személyiségnek a betegség etiológiájában vagy lefolyásában van nagyobb szerepe

A személyiség és a betegség összefüggése: az A típusú viselkedés

Friedman és Rosenman (szív- és érrendszeri betegségek hátterében)

Személyiségszerkezet, emocionális és magatartási stílus

Jellemzői: Agresszív, nyughatatlan stílus, teljesítményorientáltság,

versengésre való hajlam, könnyen kiváltható ellenségesség, időprés érzése, türelmetlenség

B típusú személyiség: kiegyensúlyozott, nyugodt

A hiperreaktivitás modell

Stresszkutatás: vannak, akik fokozott reaktivitással válaszolnak stresszorokra, ami növeli náluk a betegség előfordulásának veszélyét

Személyiség-> stressz értékelése ->fiziológiai hiperreaktivitás -> egészségfenyegetettség

A D típusú személyiség

Denollet (2000) Distressz alatt lévő személyiség Negatív érzelmek átélése és ezek elnyomása Társas kapcsolatok kerülése, szorongás,

aggodalmaskodás, düh, hosztilitás Független előrejelző tényező a szív –

érrendszeri halálozásnál, szívinfarktusnál

A személyiség és a daganatos betegségek kapcsolatai: C típusú személyiség

Temoshok (1985) Jellemzői: szélsőséges alkalmazkodás, mindenki kedvére

tevés, saját érdekeinek háttérbe szorítása, az érzelmek kifejezésének képtelensége, indulatok elfojtása

Represszív megküzdési stílus: konfliktus kerülése, tagadása, elfojtás

Háttérben: korai szeparáció, anya érzelemmentes viselkedése- represszív megküzdési minta- immunfunkció károsodása

A tanult tehetetlenség, és reménytelenség szerepe a daganatos betegség alakulásában

A típusúszemélyiség

B típusúszemélyiség

C típusúszemélyiség

D típusúszemélyiség

Érzelemkifejezés Gátolt, néha impulzív, hosztilis

Támogató, empatikus

Elfojtott, gátolt (negatív érzelmeknél)

Negatív érzelmek/ tudatos elnyomás

Érzelmek állandósága

Kiszámítha-tatlan Stabil, helyzethez igazodó

Szabályozott, kiszámított

Szabályozott

Figyelem iránya Külvilág Introspektív, intuitív, nem ítélkező

Kifele-befele, aggódó

Távolságtartó, nincs odafordulás

Idői orientáció Időprésben él, jövőre orientált

Tud várni, ha szükséges

Jövőre orientált, nem tud késleltetni

Jövőre orientált, pesszimista

Versengés Mindig nyerni, agresszió is

Nem verseng, csak saját hibáival küzd

Nem verseng, megfelelési kényszer

Önbecsülés, asszertivitás hiánya

Az egészségvédő személyiség

Szívósság (Kobasa, 1982): a stresszhelyzeteket saját személyes növekedése és lehetőségeinek a tágítása érdekében tudja hasznosítani (ellenálló/ szívós személyiség)- elkötelezettség, kontroll, kihívás

Koherenciaérzés (Antonovsky, 1987): tartós biztonságérzés, amely segíti a személyt a környezetből érkező ingerek magyarázásában, erőforrások mozgósításában, elvárások problémahelyzetként való értelmezésében.

Egészséges magatartás

Azoknak a viselkedéselemeknek, attitűdöknek az összessége, amelyek az egyén egészségének megóvásában, megromlásában vagy visszaállításában szerepet játszanak.

Egészségi ismeret: az egyén egészségével kapcsolatos tájékozottsági szintjét jelzi.

.

Az egészséges magatartás összetevői

Csoport, egyén attitűdje, életstílusa a rizikófaktorokkal szemben.

Betegségekre utaló tünetek észlelése és értékelése.

Orvoshoz fordulás, betegszerep felvétele betegség esetén.

Együttműködés az orvossal a gyógyítás, rehabilitáció folyamán.

Egészségügyi ismeretszint (egészségre, kockázati tényezőkre, betegségekre vonatkozó ismeretek

Egészségi szokás

Begyakorlott cselekvéssor, amit automatikusan, a figyelem ráirányítása nélkül végzünk. Függ az ismereteinktől, a képességeinktől és készségeinktől

A szokások kialakítása: döntő szerep a családé: viselkedési minta,

utánzás következetesség, meggyőzés egészséget elősegítő szokások megismerése káros szokások kialakulásának a megelőzése

Egészségmegőrzés

Az egészséges egyének számára a megfelelő feltételek biztosítása az „egészségi jólét” állapotának megtartására

Egészségmegőrzés céljai: egyenlő lehetőséget biztosítani mindenkinek a jó

egészségi állapotra meghosszabbítani az átlagos élettartamot minőséget adni azokhoz az évekhez, amit az

átlagos élettartam meghosszabbodásával nyertünk

Az egészségmegőrzés érdekében szükséges tennivalók

csökkenteni kell a környezet káros hatásait növelni kell a szervezet alkalmazkodó-

képességét minél magasabb szintű

egészségkulturáltsággal rendelkezünk, annál hatékonyabban valósul meg az egészségmegőrzés

A társadalom hatása az egyén életére, egészségére

Spontán módon: mikro- és makro közösségein keresztül, az egyén elsajátítja az ott tapasztalt életmódot, gondolkodásmódot, az azokban rejlő értékrendet, cselekvési formákat.

Tudatosan: intézményrendszerein keresztül, főként oktatási, jogi, egészségügyi rendszerén.

Rejtetten: a társadalmi javak elosztási rendszerén keresztül, ez dönti el, hogy mely javakhoz fér hozzá, szükségleteit milyen szinten, milyen minőségben elégítheti ki.

A női szerep hatásai az egészségmagatartásra 1.

Nőknél gyakoribb betegségek: migrén, angina pectoris, sokízületi gyulladás, krónikus obstruktív tüdőbetegség, gyulladásos bélbetegség, krónikus fáradtság

Döntően nőkre jellemzőek: szomatizációs panaszok

Háttér: érzelmi megküzdés, jobban kifejezhetik a fájdalmat, diszkomfortot

A női szerep hatásai az egészségmagatartásra 2.

Hosszabb ideig észlelik a tüneteket, és súlyosabbnak ítélik meg → gyakrabban fordulnak orvoshoz (jobban korrelál a tünetbeszámoló és a betegviselkedés)

Segítséget várnak lelki természetű problémáikra

Több társas támaszban részesülnek

A férfi szerep és az egészség összefüggései 1.

Alacsonyabb várható élettartamKözépkorú férfiak egészségi állapota nagyon

rosszTovább egészségesek, de komolyabb

betegségektől szenvednek a kor előrehaladtával

A férfi szerep és az egészség összefüggései 2.

Problémacentrikus megküzdésStresszt jelölik elsődleges problémaként, de

nem igénylik a lelki támogatástRitkábban veszik igénybe az egészségügy

szolgáltatásait, szűréseket, kevesebbet foglalkoznak egészségvédelemmel, betegségmegelőzéssel

Felhasznált irodalom

Csabai Márta- Molnár Péter: Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina, 2009.

Csabai Márta- Molnár Péter: Egészség, betegség, gyógyítás. Springer, 1999.