A daganatos betegségek orvosi pszichológiai vonatkozásai

Hamvai Csaba

Tartalom

• A stressz lehetséges pszichoneuroimmunológiai hatásmechanizmusai a rák esetében

• Megküzdési mechanizmusok rákos megbetegedéseknél

• Poszttraumatikus növekedés

• Pszichológiai eszközök a pszicho-onkológiában

Van –e valamilyen hatása a rákos megbetegedésekre a pszichés

stressznek?

A stress és a stress-oldás komplex hatása

SNS: szimpatikus idegrendszer, A, NAHPA: hypotalamusz-hypofízis renszer, cortizol

McGregor BA, 2009

C típusú személyiség (LeShan)

• Saját érdekei háttérbe szorulnak

• Érzelem kifejezésének képtelensége

• Indulatok elfojtása

• Mindenki kedvére akar tenni

• Konfliktus kerülése

A Krebiozen sztori Bruno Klopfer (1957):Psychological Variables in Human Cancer,

Journal of Prospective Techniques 31, pp. 331-40. Mr Wright:

LimfoszarkomásVégstádiumú beteg

Krebiozen

A beteg két hónapig jól van

Hír: a Krebiozen hatástalan

„A tumorok úgy olvadtak mint

hógolyók a forró kályhán.”

Relapszus, állapotrosszabbodás

„Van egy újabb, Hatékonyabb

Krebiozen”

A tumorok csökkentek, a mellkasi folyadék eltűnt,

a beteg lábra állt

Újabb tünetmentes 2 hónap

Országos jelentés: a Krebiozenhatástalan

Mr. Wright visszakerül a kórházba, majd meghal

Stresszorok, krízisek

• A betegséggel kapcsolatos problémák (Diagnózis,fájdalmak, gyengeség, kezelési mellékhatások, várakozási idő, Damoklész kardja szindróma, stb.)

• A személy életében (családi és más kapcsolatok átrendeződése, munka kérdése stb.)

A diagnózis

• Következmények:–Halálfélelem–Félelem a függetlenség elvesztésétől–Testtel kapcsolatos félelmek (műtétek,

kezelések, testi funkció elvesztése stb.)–Félelem a fájdalomtól–Félelem az alkalmazkodási

nehézségektől

Miként tapasztalhatja meg a daganatos beteg betegségének kríziseit?

(Lazarus)

• Stressz=az egyén erőforrásait meghaladó, vagy felemésztő szituáció

• Krízis=nem várt, bizonytalanságot okozó, az egyén céljait veszélyeztető esemény, amely a lelki egyensúly még visszafordítható hiányát vonja maga után

• Három kérdés egy ilyen helyzettel való találkozáskor:– Mennyire fontos céljaim, egészségem szempontjából ez a helyzet?– Milyen eszközökkel tudok a helyzettel megküzdeni?– Mennyire volt sikeres a megkűzdés?

Első kérdés: Mennyire fontos céljaim, egészségem szempontjából ez a helyzet? (elsődleges kiértékelés)

• Az elsődleges kiértékelés lehetséges eredménye, hogy a helyzet – veszélyt

– kihívást

– veszteséget

tartogat az egyén céljaira és testi integritására

nézve.

• Egyéni különbségek a „válaszokban”

Második kérdés: Milyen eszközökkel tudok a helyzettel

megküzdeni?Rákos betegekre jellemző megküzdési

stratégiák (Riskó, Tiringer):

1.Küzdőszellem

2.Aktív tagadás

3.Sztoikus elfogadás

4.Reménytelenségérzés

Küzdő szellem

• „Bármi történik is nem adom fel.”

• „Egy hónap alatt lemegy ez a kezelés, utána újra elkezdek edzeni. Jövőre már újra ringbe akarok szállni.”

• Lance Armstrong: Biciklizés életre-halálra

Aktív tagadás• „Volt már tüdőgyulladásom,

hasmenésem, abból is kigyógyultam. A rák is csak egy betegség. Egyébként is egészségesnek érzem magam.”

• Segítségével a diagnózis okozta stressz rövidtávon csökkenthető (Watson és mtsai).

• Az eltereléses formák stresszcsökkentőek

• A passzív menekülési formák a szubjektív jólétet csökkentik

Sztoikus elfogadás

• „Ez van… rákos vagyok. De a sírás-rívással semmit sem tudok elérni. Egyszerűen továbblépek, és élem tovább az életem. Lesz ami lesz.”

• (Sztoikus filozófia: Ne törekedj olyanra, ami nincs hatalmadban.)

Reménytelenség

• „Semmi jóra nem tudok gondolni. Szüleimnek szintén daganatos betegsége volt, gyorsan haltak meg. Úgy érzem, rám is ez a sors vár. Az egyetlen hely, ahol eddig jól éreztem magam, az a nyaralónk. De már nem megyek ki megnézni a sziklakertemet, már nem ültetek új virágokat.” (Riskó nyomán)

Megküzdési stratégiák hatása a rákra

• Greer és mtsai (1979): 69 mellrákos nőknél 5 évvel a műtét után a

kiújulás mentes túlélés:

-„tagadók”, „küzdőszelleműek” esetében gyakoribb

-„sztoikus elfogadók”, „reménytelenek” esetében ritkább

• Morris és mtsai (1992): 107 mellrákos nő+61 Hodgkin és Non-Hodgkin

lymphomás férfi és nő esetében a

„küzdőszellem”, a „tagadás”, a „sztoikus elfogadás” és a „reménytelenség/tehetetlenség” mentén szign. egyre romló prognózist mértek.

• DE! Akechi és mtsai (2009): 122 nem műthető tüdődaganatos beteg. A „harcos szellem”, és a klinikai depresszió nem volt hatással a túlélési időre

Megküzdési stratégiák hatása a rákra II.

• (Petticrew és mtsai, 2002): Egyenlőre kevés konzisztens eredmény van arra vonatkozóan hogy,– a küzdőszellem növeli, a reménytelenség/tehetetlenség csökkenti a túlélési

rátát

– a sztoikus elfogadásnak és a tagadásnak van–e, és ha igen milyen szerepe van a túlélésben

• A megküzdésnek főként az életminőség elősegítésben van szerepe.

Eltérő helyzetek-eltérő megküzdés

• Kübler-Ross (1988):– Elutasítás és izoláció– Düh– Alkudozás– Depresszió– Végső belenyugvás

Harmadik kérdés: mennyire volt sikeres a megküzdés?

Optimizmus, egészség, betegség

• Diagnózis utáni egy éves túlélés fej-nyak rákos pesszimistáknál szignifikánsan ritkább, mint az optimistáknál (Allison és mtsai, 2003)

• DE! nincs hatása az optimizmusnak tüdőrákos betegek túlélésre (lásd pl. Schofield és mtsai, 2004)

• 30-59 éves korig tüdő és emlő daganatos betegeknél a pesszimizmus és mortalitás között kapcsolat (Shulz és mtsai, 1996)

Optimizmus és életminőség• Stresszhelyzetben kisebb stressz, nagyobb szubjektív

társas támogatás, és adaptív megküzdési stratégiák kapcsolódnak hozzá (Brissette & mtsai, 2002)

• Inkább megközelítő típusú megküzdési formákhoz kapcsolódik (Nes & Segerstrom, 2006)

• Pl. pozitívan jósolta be emlődaganatos betegek szubjektív jólétét (Matthews & Cook, 2008)

Rossz hír közlése optimizmussal?

• „Hogyan legyen az onkológus őszinte a beteggel, a remény szétrombolása nélkül?” – a legnehezebb feladat (Baile és mtsai, 2000)

– Pozitív átkeretezés: „ 50% esélye van, hogy meghal” helyett „50% esélye van, hogy túléli”

– Párosítás: „a betegsége igen veszélyes, de a legtöbb melanómához képest kevésbé veszélyes, és nagyobb eséllyel gyógyítható.”

Kiértékelést befolyásoló tényezők II. kontroll

• Bejósolhatóság, információ

• Döntés:

– Már a kezelésben való részvétel is egy döntés

– Jobb karba vagy bal karba menjen az injekció?

• Kemoterápiában részesülő emlődaganatos betegek esetében nagyobb észlelt kontrollal kisebb stressz járt diagnózis után 3 hónappal (Henselmans és mtsai, 2009)

Poszttraumatikus növekedés (PTN)

Lényege és példák

• Egy traumából származó pozitív változás vagy előny

• A PTN csökkentette a poszttraumás stresszből származó depressziót mellrákos túlélőknél (Morill és mtsai, 2008)

PTN lehetséges megnyilvánulásai

• Kapcsolatok erősödése

• Új lehetőségek

• Személyes erősségek fejlődése

• Spirituális változás• Az élet megbecsülése

Pszichológiai eszközök az onkológiában

Krízisintervenció (Bakó, 2004)• Elsődleges megelőzési forma, olyan egyének

számára, akinek átmenetileg lelki egyensúlya felborult, de a folyamat még nem visszafordíthatatlan– Első lépése: beteg megnyerése terápiás

együttműködésre

– Második lépése: lélektani munka (fontos személyek bevonása, célok megfogalmazása, megküzdési készségek feltárása, korrigálása)

– Harmadik lépése: Leválási munka

Pszcihoterápiás lehetőségek

• Egyéni és csoportos formák

• Autogén tréning

• Simonton terápia http://raknelkul.blog.hu/2010/10/07/egy_rakbol_gyogyult_egeszseges_ember_tortenete

• Kognitív- és magatartásterápiás módszerek

• Pszichoanalitikusan orientált terápiák

• Bálintcsoport

Kognitív-viselkedéses stresszkezelő tréningek

Ált. 8-10 hetes tréningek max. 8 fős csoportokkal, céljai:– Diagnózistól, visszaeséstől, terápiától való szorongás

kiiktatása– Megküzdés a napi stresszorokkal– Relaxációs gyakorlatok (elsősorban izomlazítás,

imagináció)– Asszertív tréning (érzelmek kifejezése,

konfliktusmegoldás)– Kognitív átstruktúrálás (kétely helyettesítése a

bizalommal (lásd pl. Antoni és mtsai, 2006)

Összefoglalás• A betegek változatos megküzdési stratégiákkal próbálják

megoldani a rákkal kapcsolatos krízist

• Többek között a személyiség, a helyzet, és a betegség stádiuma határozza meg, hogy melyik az adaptív megküzdési stratégia, nincs egyetlen jó megoldás

• Jelenlegi tudásunk szerint a megküzdés és az azt befolyásoló tényezők elsősorban az életminőséget befolyásolják, bár testi hatásra vonatkozó kezdeti adatok is léteznek

• A pszichológiai eszközök elsődleges felhasználási célja is éppen ezért az életminőség javítása (Tiringer)