az emagyarország program bemutatása az információs ... · csak a technikai környezet...

AZ E-MAGYARORSZÁG PROGRAM

BEMUTATÁSA AZ INFORMÁCIÓS

TÁRSADALOM MENTÉN

Előadó:

Farkas Szilárd

Információs Társadalmi Tanácsadó

Zala Megyei Területi eMagyarország Központ

2012

2012.01.16.

1

TEMOP-2011 pályázat – Infokommunikációs ismeretterjesztő előadás

TARTALOMJEGYZÉK

Információs társadalom elméletek

EU Stratégiák

eMagyarország Program bemutatása

eMagyarország Pontok jelentőségei

Zala Megyei Területi eMagyarország Központ

eTanácsadók szerepe a hálózatban

Kutatás bemutatása

Kutatási eredmények prezentálása

2012.01.16. TEMOP-2011 pályázat – Infokommunikációs ismeretterjesztő előadás

2

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

Az „információs társadalom” (information society) szakkifejezéssel jelölt

fogalom azon fogalmak közé tartozik, amelyek sikertörténetüket viszonylag

rövid idő alatt és komoly „hátszélben” futották be. A történelemben ritkán

fordul elő, hogy egy felülről vezérelt és pénzügyi eszközökkel támogatott

fogalom intézménnyé válva világszerte ennyire egyértelmű fogadtatásra

találjon a szakembereknél és a lakosság jelentős részénél. Hasonlóképpen

ritkán tapasztalható, hogy egy fogalom égisze alatt olyan változások

induljanak el, amelyek alapjaiban befolyásolják mindennapi és tudományos

életünket.


3


Magyar Információs Társadalom 2006–os éves

jelentése szerint:

„Az információs társadalom messze több, mint az informatika vagy az

elektronikus szolgáltatások köre. A társadalom, a gazdaság, és a

hétköznapi élet olyan nagyléptékű átalakulása, amely a foglalkoztatásban,

a termelésben és a fogyasztásban az információs– és tudástermékeket, a

kulturális javakat, az oktatás és a tudomány teljesítményét értékeli fel és

teszi ezeket a versenyképesség zálogává.” (IHM, 2006)


4


Akik „nagyot” alkottak:

Manuel Castells (spanyol szociológus)

hálózati társadalom-felfogás jellemzi

Fritz Machlup (osztrák-amerikai közgazdász)

kutatási szabadalmak hatását tanulmányozta, ő vezette be a

„tudásipar” fogalmát

„A tudás termelése és elosztása az Egyesült Államokban” című

kiemelkedő munkája


5


Daniel Bell (amerikai szociológus)

szerinte a posztindusztriális társadalom információs

társadalomnak is nevezhető, mert az információ ebben a

társadalomban kulcsfontosságúvá válik

Tadao Umesao (japán antropológus)

Umesao a gazdasági jelenségeket vizsgálva endodermális

(mezőgazdaság, halászat), mezodermális (szállítás, nehézipar) és

ektodermális (információ, kommunikáció, képzés) ágazatokat

különböztet meg


6


Radovan Richta

John Naisbitt

Jean–François Lyotard

Jan Van Dijk

Yoneji Masuda

Frank Webster

Farkas János

az információs társadalom az alapvetően gazdasági érdeken alapuló információ és/vagy tudás adás–

vétele köré szerveződő világ. Csak a technikai környezet változása nem eredményezi a információs

társadalom változását, de nem fektethetünk túl nagy hangsúlyt a tudás társadalmi szerepére sem.


7


Összefoglalva legfőbb jellemzői:

az agrártársadalmon (ember-természet) túl fő jellemzője az ember és ember

közötti viszony

az információs társadalomban a tudás a jövő felé irányul

középpontban az információ-feldolgozó technológia áll

„érvényes tudás” felezési ideje

az egyének, szervezetek, intézmények mindennapjaiba beépül

digitális írástudás szerepe


8

„DIGITÁLIS SZAKADÉK” A VILÁGBAN


9

Mobiltelefon és Internet

%-os megosztottsága

DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁG, DIFFÚZIÓELMÉLET

Everett M. Rogers dolgozta ki az

1960-as évek elején az általános

diffúzióelméletet. Meglátása szerint

egy-egy kommunikációs folyamat

elsősorban a kommunikáció

függvénye, így az újítás elterjedését a

szereplők társadalmi kontextusa,

kulturális sajátosságai befolyásolják.


10

IKT-ESZKÖZÖK TÁRSADALMI DIFFÚZIÓJA

Innováció terjedése Ryan és Gross kutatásai

szerint időben három szakaszra bontható:

kezdetben lassú ütemben bővül az elfogadók száma (korai

adaptáció)

fellendülés időszaka (nekirugaszkodás)

lassúbb ütemű növekedési szakasz (telítődés)


11

IKT-ESZKÖZÖK TÁRSADALMI DIFFÚZIÓJA


12

NÉHÁNY IKT-ESZKÖZ S-GÖRBÉJE AZ USA-BAN


13

INTERNETHASZNÁLAT TELÍTETTSÉGE


14

Forrás: www.loginet.hu

DIGITÁLIS (SZÁMÍTÓGÉPES) ÍRÁSTUDÁS

A számítógépes és internetes írástudás, az

információs és kommunikációs technológiák

(infokommunikációs technológiák, IKT)

alkalmazásának képessége.

Magyarország lakosságának hány százaléka

digitális írástudatlan?


15

Kb. 45-50%

„DIGITÁLIS SZAKADÉK” LEKÜZDÉSE AVAGY EU STRATÉGIÁK

Bangemann-jelentés

Liszaboni Stratégia

eEurope 2002

eEurope+

eEurope 2005

i2010


16

BANGEMANN-JELENTÉS – ZÖLD KÖNYV – 1997

Az Európai Unió felismerte, hogy a versenytársakkal, főként az Egyesült

Államokkal és Japánnal csak úgy tarthat lépést, ha felhasználja az

információs forradalom vívmányait. A Bangemann–jelentés a régiót érő

külső kihívásokként, a globalizálódást, az új technológiák gyors

megjelenését és terjedését, a régiók közötti versenyben való lemaradás

veszélyét, a növekvő környezetszennyeződést jelölte meg. A belső okok

között a társadalom „elöregedését” és a mobilitás hiányát emelte ki.

A stratégia javaslata az információs társadalom megvalósítására irányuló

lépések megtétele volt.


17

LISZABONI STRATÉGIA – 2000

Arra vállaltak kötelezettséget, hogy az Európai Uniót a világ

legdinamikusabb és legversenyképesebb tudás alapú

gazdaságává teszik, amely képes a fenntartható fejlődésre,

több és jobb munkahellyel, továbbá erősebb társadalmi

kohézióval, valamint a környezet jobb megbecsülésével.

Információs társadalom, K+F, innováció, belső piac, társadalmi

kirekesztettség elleni küzdelem, teljes foglalkoztatás, regionális

kohézió, …


18

E-EUROPE STRATÉGIÁK (2002, +, 2005)

eEurope 2002

meg akarták teremteni az „online Európát”

jelszava: „Információs társadalmat mindenkinek”

cél az volt, hogy minden polgárt, iskolát és vállalkozást bevonjanak az Internet-hálózatába és

kihasználják az új gazdaság növekedési és foglalkoztatási potenciálját

eEurope +

Országspecifikus intézkedéseket határoztak meg, melynek eredményeképpen Magyarország aktívan

bekapcsolódott az európai információs társadalom programokba

Magyar információs Társadalom Stratégia (MITS, 2003)

eEurope 2005

eKözigazgatás, eOktatás, eEgészség, eKormányzás, eTanulás, eÜzlet vagyis a szolgáltatások és

alkalmazások elterjesztése, valamint a szélessávú átvitel és biztonság megvalósítása

jelszava: „Esélyegyenlőség mindenki számára”


19

I-2010 – „EURÓPAI INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM A NÖVEKEDÉSÉT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT”

A Liszaboni Stratégia – éles kritika és a célok

megalapozatlansága

Prioritásai (3 pillér)

az egységes európai információs tér kialakítása

IKT-kutatásokba történő befektetések és az innováció megteremtése

a befogadó európai információs társadalom elérése


20

E-BEFOGADÁS - 2010

Az EU tagállamaiban digitális megosztottság miatt két fő csoport különíthető el az információs

társadalomba való bekapcsolódás szempontjából:

Bekapcsolódók (e-included)

Kirekesztődők (e-excluded)

Intézkedések a digitális szakadék csökkentésére:

információs társadalomban való részvétel feltételei mindenki történő biztosítása

kirekesztés veszélyeivel fenyegetett csoportok effektív részvételének serkentésével és

életminőségének javításával


21

„MAGYARORSZÁGI HELYZETEK”

1126/2003. (XII. 12.) Kormányhatározat,

vagyis a Magyar Információs Társadalom

Stratégia két alappillére

folyamatok modernizálása („back office”)

szolgáltatások modernizálása („front office”)


22

MAGYAR INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM STRATÉGIA - 2003


23

ÁGAZATI RÉSZ-STRATÉGIÁK


24

ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS A MITS (E-ERNYŐ)

Esélyegyenlőségi stratégia: esélyegyenlőség megvalósulása az egyének

számára az életminőség és életkörülményeik javulását eredményezze:

a munka világában

a tanulásban és ismeretszerzésben

a szabadidő eltöltésében

az emberi kapcsolatok fenntartásában

a privát szféra védelmében

közügyek gyakorlásában


25

Esélyegyenlőség három területe:

• társadalmi esélyegyenlőség

• területi esélyegyenlőség

• interregionális esélyegyenlőség

MAGYARORSZÁG 2012-BEN, HOVA TOVÁBB?

„Digitális Magyarország Program” 2010 – 2014

az állampolgárok esélyegyenlőségének, életminőségének, jólétének növekedése

Közösségi terek kialakítása (közösségi internet – hozzáférési pontok, KIHOP)

eMagyarország pontok a magyar nemzet egységes fejlődése érdekében

Közoktatásba beépülő IKT eszközök

eEgészségügy – Gondoskodó környezet, IKT eszközökkel támogatott életvitel

Távmunka feljeszése

Digitális átállás minden magyar háztartásban

vállalkozók alkalmazkodóképességének, versenyképességének emelése (KKV)

az állam egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbb, hatékonyabb működése


26

E-MAGYARORSZÁG PROGRAM Az Európai Unió 1999 decemberében hozta nyilvánosságra az eEurope – kezdeményezést, melyet a

köznyelvben eEurope – Információs Társadalmat Mindenkinek stratégiaként emlegettek elutasította a gazdaságközpontúságot, helyette a társadalmi érzékenységet támogatta.

eMagyarország Program (2003) célja:

az Internet-elérés kiterjesztése az ország teljes területén, főként a kevésbé, vagy egyáltalán nem ellátott területekre (falvak, hátrányos helyzetű települések) fókuszálva.

az ország egész területén elérhető, közösségi Internet-hozzáférési pontok biztosítsák a Világháló és az e-Közszolgáltatások használatát.

A program főbb állomásai és jelszavai:

2003-2006: „Hozzáférést Mindenkinek”

2007-2008: „Hozzáértést Mindenkinek”

2008-2010. december 31.: „Hozzáértést Mindenkinek, Hálózatot építünk”

2011 - 2012: megújulás, új stratégiák (www.emagyarorszag.hu)


27

E-MAGYARORSZÁG PONT

Jellemzők:

Az állampolgárok számára könnyen elérhető nyilvános térben működnek, ahová a

lakosság rendszeresen ellátogat (pl. könyvtár, iskola, polgármesteri hivatal, kultúrház,

idősek napközi otthona, teleház, plébánia).

Állandó jelleggel rendelkezésre állnak, meghatározott nyitva tartási rendben és időben

várják a látogatókat.

Megtalálhatók a nagyvárosoktól a legkisebb településekig.

Szakértő segítséget biztosítanak a betérőknek a képzett eTanácsadókkal.

Magyarországon közel 2000 eMagyarország Pont működik, Zala megyében

jelenleg 138 aktív és 100 inaktív eMOP működik.


28

E-MAGYARORSZÁG PONTOK MAGYARORSZÁGON


29

E-MAGYARORSZÁG PONTOK


30

E-MAGYARORSZÁG PONTOK


31

ZALA MEGYEI TERÜLETI E-MAGYARORSZÁG KÖZPONT


32

ZALA MEGYEI TERÜLETI E-MAGYARORSZÁG KÖZPONT - KISTOLMÁCS


33

INFORMÁCIÓS TÁRSADALMI TANÁCSADÓ (E-TANÁCSADÓ), ÜGYSEGÉD SZEREPE

Feladata:

népszerűsíti az elektronikus közszolgáltatásokat, segít az Ügyfélkapu, okmányirodák,

adóügyek, nyugdíj, társadalombiztosítás, közművek szolgáltatásainak igénybevételében

segít az elektronikus ügyintézésben, elektronikus banki, biztosítási ügyintézés,

elektronikus felvételi rendszer, szabadidős szolgáltatások igénybevételében

továbbadja megszerzett és folyamatosan bővülő ismereteit, rendszeresen szervez

képzéseket a lakosságnak számítógépes és Internet alapismeretekről, on-line

szolgáltatások igénybevételéről, levelezésben, a szabadidős programok feltárásában nyújt

segítséget

„Az eTanácsadó végzettséggel rendelkezők egy motivált, összességében felkészült, a helyi

mikrotársadalmakban az információáramlás és a példamutatás szempontjából központi

szerepben lévő csoportot alkotnak.” (ITHAKA, 2009)


34

KUTATÁS MÓDSZERTANA (2011)

Kutatási terület: Zala Megyei eMagyarország Pontok e-szolgáltatásai

Minta elemszám: (kis minta elemszám) N=138 (aktív eMagyarország Pontok Zala megyében) –

adatbázis összeállítása elsődleges és másodlagos, rendelkezésre álló adatok alapján

Kutatás résztvevői: eTanácsadók és eMOP vezetők

On-line kérdőív (www.kerdoivem.hu)

Kérdések száma: 18 kérdés, kérdés típusok: nyitott, zárt, egyszeres és többszörös választás,

nyitott szöveges értékelés, 5 fokozatú értékelő skála, válaszmátrix, ragsorolás, kérdés képről

Válaszadás és hipotézisek

On-line kérdőív „ablak” nyitva tartása: 2 hét

138 válasz kérdésenként, hibahatár +-0,2%

Hipotézisek elvetése vagy elfogadása

Értékelés: oszlop-, kördiagram, százalékos megjelenítés


35

KUTATÁSI EREDMÉNYEK PREZENTÁLÁSA


36



37



38



39



40

ÖSSZEFOGLALÁS, JAVASLATTÉTEL, ILLESZKEDÉS

1. prioritás: Az állampolgárok digitális– és információs írástudásának folyamatos fejlesztése, ismeretterjesztő

és számítástechnikai képzések szervezése a lakosság számára.

2. prioritás: A hátrányos helyzetű állampolgárok (roma lakosság, munkanélküliek, GYES és GYED–en lévők)

felzárkóztatása a digitális esélyegyenlőség jegyében, a digitális szakadék csökkentésének figyelembe

vételével.

3. prioritás: Idősebb állampolgárok számára motiváció megteremtése annak érdekében, hogy segítséggel

vagy önállóan igénybe vegyék a digitális írástudás meglétével kínált elektronikus (köz)szolgáltatásokat.

4. prioritás: Az arculati elemek használatának fontossága, az Internetes megjelenés a digitális írástudással

rendelkezők számára. Ők már teljes– vagy részben használják az Internet adta lehetőségeket, ezért

szerepelnek a 4. prioritási sorrendben.


41

LAKOSSÁGI OKTATÁSOK MEGYESZERTE


42

LAKOSSÁGI OKTATÁSOK MEGYESZERTE


43

EGYSÉGES E-MAGYARORSZÁG PONTOK


44

ALAPVETŐ CÉLOK ÉS CÉLCSOPORTOK

Csökkenteni a digitális írástudatlanságot

Csökkenteni a digitális szakadékot

Esélyegyenlőség megteremtése

Elektronikus ügyintézésben való segítségnyújtás

Lakossági oktatások, mentorálások

Célcsoportok:

hátrányos helyzetűek, digitális írástudatlanok

álláskeresők, kirekesztettek


45

FONTOSABB HONLAPOK


46

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


47

az emagyarország program bemutatása az információs ... · csak a technikai környezet...

Documents