területfejlesztés mo kt (4 files merged)

Kovács Tibor

1

Földünk felszíne: változatosság, lehetőségek és korlátok

Szervezett közösség (ÁLLAM) a TÉR uralásának igénye! Célja a posztmodernben?

2

„Nem halljuk-e legalább szinte mindenki szájában a panaszt?

Egynek az utak rosszak,

másnak kereskedés, vízi csatornák, vas utak kellenének;

ennek a szegények s koldusok nagy száma terhes;

annak a nyelv nem eléggé halad, az olvasók mennyisége csekély;

megint mások az éjjeli világosítás híját kárhoztatják városinkban, nem különben a trottoárok és fedélcsatornák nem létét;

ismét mások a tömlöcöket s foglok tartását gondolják hibásoknak s több eféle.”

Széchenyi István 3

Közpolitika! Állami szerep szükségessége. Közpolitikáknak létezik területi

dimenziója!

A területfejlesztés, ill. a regionális politika közintézmények által, közpénzek felhasználásával folyó

tevékenység.

4

A humánerőforrások milyensége; A társadalom intézményei;

Kutatás-fejlesztés és innováció;

Technológia;

Infrastruktúra;

Természeti-földrajzi adottságok.

5

6

A II. világháború következményei: Óriási

emberi, anyagi és erkölcsi veszteségek – (különösen Európa);

Gyökeres politikai változások: bipoláris világrend; hidegháború.

7

A szocialista korszak jellemzői: centralizált társadalom- és gazdaságirányítás, elsősorban szektorális fejlesztések, területiség másodlagos szerepe.

8

Átalakulás:

politikai,

gazdasági;

továbbá

a kultúra,

az értékek,

a „civil” társadalom, az érdekmegjelenítés,

az életvitel és életmód,

a habitusok stb. területén. 9

Pozitívumok: a konkrét földrajzi tér, a területiség felértékelődése.

DE: hosszú, mély gazdasági (társadalmi!) válság:

a GDP ötödével esett vissza,

két számjegyű infláció,

másfél millió munkahely szűnt meg,

a lakosság döntő része jövedelme és életszínvonala csökkenését élte meg.

10

Folyamatosan csökkenő népességszám, romló demográfiai mutatók mellett

munkanélküliség,

keresők és eltartottak aránya,

foglalkoztatottság,

elszegényedés, lecsúszás,

jövedelmi, társadalmi és területi polarizáció.

11

12

1990-es évtized eleje:

a válság kiterjedt,

a fejlődés szigetszerű a hazai térben; a területi egyenlőtlenségek megnövekedtek;

nagytérségi szinten nyugat-kelet lejtő;

a társadalom szétszakadt, kicsi, nagyon gyorsan gazdagodó, és leszakadó, részben pauperizálódó réteg

13

A csonkaország-effektus Centrum-periféria viszony A kilencvenes évek kihívásai:

dezindusztrializáció (de-ökonomizáció), tercier szektor erősödése

határmenti kapcsolatok felerősödése önkormányzatiság és decentralizáció EU-csatlakozás

A területi struktúra átalakulása

14

Magyarországon a területi egyenlőtlenségeknek két nagyobb előfordulása jellemző:

a belső-, valamint

a külső határ menti perifériák

15

16

az ország belső területein kiemelten a megyehatárokon fekvő térségekben

hátrányos helyzet: tartós gazdasági recesszió, akut foglalkoztatási válság, magas, az országos átlagot jóval meghaladó

munkanélküliség, elvándorlás, szegénység, a cigány népesség koncentrációja stb.

17

nagy számban az ország különböző területein, de leggyakoribb és legkiterjedtebb előfordulásuk

az Alföldön, illetve Észak-Magyarországon tapasztalható.

18

19

20

Átalakulási folyamatok: új követelmények a területfejlesztéssel szemben:

új intézményrendszer,

a döntési mechanizmusok decentralizálása,

az erőforrások koordinációja, az Európai Unióhoz való csatlakozási szándék

a területi szintek modernizációja

21

Régió:

fogalma?

értelmezés?

kialakulás?

rendszerezés?

NUTS–rendszer:

Nomenclature des unités territoriales statistique (Területi statisztikai egységek rendszere)

22

Lehetséges térfelosztási rendszerek

Funkcionális rendszer

település vonzáskörzet régió ország

Igazgatási rendszer

község/város járás megye állam

23

Hatodik Periodikus Regionális Jelentés (1999): kutatási és technológiai fejlesztés, innovációs

kultúra;

kis- és középvállalkozások fejlesztése;

közvetlen külföldi befektetések ösztönzése;

infrastruktúra és humán tőke;

intézmények és társadalmi tőke.

24

99 előtt: szektorális tervezés (OTH); 1990 után:

hátrányos helyzetű térségek válságkezelése fejlesztésorientált tervezés mint módszertani kísérlet

1990-1995: területfejlesztés az átalakulás korszakában;

1996: „csúcs” - XXI. Tv.; 1998: OTK (régiók);

25

1996-1999: a területfejlesztés konszolidációja (XCII. törvény);

2000-2003: erősödő regionalizmus ? , úton a kohéziós politika felé;

2004: a ter. fejl. tv. módosítása (LXXV. Törvény – RFÜ-k);

2004-2006: I. NFT; 2007-2013: ÚMFT (2011. jan.: ÚSZT)

26

2013: régi-új területi középszint: a MEGYE… A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok)

egyik legfontosabb feladata A megye a területfejlesztés legfontosabb területi szintje Központi területfejlesztési tervezési szakmai

koordináció / támogatás / ellenőrzés

Az eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentősen átalakul Első lépés: megyei területfejlesztési koncepciók (MTFK) elkészítése

27

elmaradott térségek felzárkóztatása; ipari válságtérségek szerkezetátalakítása; jelentős munkanélküliséggel sújtott

térségek; rurális térségek (vidékfejlesztés).

28

gazdasági; infrastrukturális; környezet minősége; életminőség, életfeltételek KT kérdése: valami mintha hiányozna -

???

29

PHARE

ISPA

SAPARD

ERFA (309,8 mrd Ft)

ESZA (109,7 mrd

Ft)

Kohéziós Alap

(280 mrd Ft)

EMOGA (78,2 mrd Ft)

HOPE (1,1 mrd Ft)

120,2 mrd Ft

88 mrd Ft

39,9 mrd Ft

30

Hu

mán

OP

Infra O

P

Ag

rár OP

Gazd

asági O

P

Innovativitás, tudásalapú társadalom

Regionális OP (metszet)

2007-13

2004-06 NFT

NFT II.

Szabályozás

és

intézményi

fejlesztések

Hazai

fejlesztési

programok

Gazdasági pillér Társadalmi pillér

Gazd

asági O

P

Ag

rár OP

Infra O

P

Hu

mán

OP

Egészséges társadalom

VÍZIÓ / JÖVŐKÉP

31

Index EU 25 = 100

Hova kerül a 308 Mrd €? GDP/fő 2000-2001-2002

Forrás: Eurostat

12.5 Mrd. €

177.8 Mrd. €

10.38 Mrd. €

38.4 Mrd. €

68 Mrd. € Kohéziós Alap

Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régiók Phasing-in régiók, "természetszerűleg" 75% felett

Konvergencia régiók statisztikai hatásban érintett regiók

Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régiók

Konvergencia régiók Régiók < 75% of EU25

32

1531350

15000

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

2000-2004

Széchenyi terv2004-2008

1.NFT

2007-2015 2.

NFT 33

A helyi valós igények és érdekek helyett a határidők, az eljárásrendek, a külső és belső érdekeknek való megfelelés vált fontossá

A pályázati rendszer a helyi szint adminisztratív közreműködését várta el

Kialakultak a forrásokat biztosító, a forrásokhoz ötletet vadászó szolgáltatások

34

Az ágazati rendszerben érkező, illetve az ettől eltérő rendszerben érkező forrásokat

helyi szinten kellett volna összeilleszteni; A pályázati rendszerek nem érdemi részvételt, hanem szervezetet vártak el

35

Az innovatív, fejlesztési tervezésre nem maradt (elég) idő

A fejlesztési döntések eltávolodtak a emberektől

Csökkent a bizalom és a motiváció Nem használtuk ki a tanulás, a tanítás, a

változás lehetőségét, erőforrását, így nem jöttek létre stabil alapok (Varga P. 2010)

36

A változás a motivációval kezdődik

Van-e motivációja az elmaradott térségekben élőknek a változ(tat)ásra?

A változást lehet indukálni, motivációt létrehozni és erősíteni, de ehhez nem elég szervezetet létrehozni!

Bevonás – kommunikáció – információ – bizalom

)D0 Varga P.

37

38

39

40

A VÁTI Kht. előadás-anyagai

Az ÉARFÜ Kht. prezentációs anyagai

Bukta Zs. (2006): Az EU-s források fogadása Magyarországon. PPT-előadás.

Csatári B. (2005): Az Észak-alföldi régió fejlesztésének lehetséges térkategóriái. PPT-előadás.

Debreczeni F. (2007): Gondolatok a területfejlesztés kapcsán. PPT-előadás.

41

Laki L. (2004): Megélhetés vidéken a rendszerváltás után. Eszmélet, 6 . szám ősz .

Lőcsei H. – Szalkai G. (2008): Helyzeti és fejlettségi centrum–periféria relációk a hazai kistérségekben. Területi Statisztika, 48 (3), pp. 305–314.

Márton Gy. (2013): Térségi tervezés folyamata. PPT-előadás. Tokaj, 2013. október.

Sebestyén E. (2007): Programozás, területi tervezés és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT). PPT-előadás.

Szabó P. (2005): Régió: „Meghatározott területi egység” – In.: Nemes Nagy J. szerk. : Régiók távolról és közelről. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék – MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest, 19., 22., 24., 50. p. ISSN 1585-1419. 42

Szegvári P. (é.n.): Az új területpolitika. PPT-előadás. Tánczos T. (2011): A társadalmi és gazdasági fejlettség

térbeli folyamatvizsgálata Magyarországon. Doktori (PhD- disszertáció, Gödöllő, p.

Tóth J. (é.n.): Kell nekünk régió? Mindentudás Egyeteme. PPT-előadás.

Varga P. (2010): Elmaradott vidéki térségek fejlesztése. PPT-előadás. Tokaj.

Veress J. (2004): A kistérségek szerepe az Európa Terv készítésében. PPT-előadás.

43

XX). tv. a területfejlesztésről és területrendezésről Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK

– 1971)

Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK – 1998)

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK – 2005)

I. NFT, II. NFT, ÚMFT, ÚSZT, ill. ezek OP-i

44

www.eszakalfold.hu

www.nfu.hu

www.vati.hu

45

Kovács Tibor

1

Földünk felszíne: változatosság, lehetőségek és korlátok

Szervezett közösség (ÁLLAM) a TÉR uralásának igénye! Célja a posztmodernben?

2

„Nem halljuk-e legalább szinte mindenki szájában a panaszt?

Egynek az utak rosszak,

másnak kereskedés, vízi csatornák, vas utak kellenének;

ennek a szegények s koldusok nagy száma terhes;

annak a nyelv nem eléggé halad, az olvasók mennyisége csekély;

megint mások az éjjeli világosítás híját kárhoztatják városinkban, nem különben a trottoárok és fedélcsatornák nem létét;

ismét mások a tömlöcöket s foglok tartását gondolják hibásoknak s több eféle.”

Széchenyi István 3

Közpolitika! Állami szerep szükségessége. Közpolitikáknak létezik területi

dimenziója!

A területfejlesztés, ill. a regionális politika közintézmények által, közpénzek felhasználásával folyó

tevékenység.

4

A humánerőforrások milyensége; A társadalom intézményei;

Kutatás-fejlesztés és innováció;

Technológia;

Infrastruktúra;

Természeti-földrajzi adottságok.

5

6

A II. világháború következményei: Óriási

emberi, anyagi és erkölcsi veszteségek – (különösen Európa);

Gyökeres politikai változások: bipoláris világrend; hidegháború.

7

A szocialista korszak jellemzői: centralizált társadalom- és gazdaságirányítás, elsősorban szektorális fejlesztések, területiség másodlagos szerepe.

8

Átalakulás:

politikai,

gazdasági;

továbbá

a kultúra,

az értékek,

a „civil” társadalom, az érdekmegjelenítés,

az életvitel és életmód,

a habitusok stb. területén. 9

Pozitívumok: a konkrét földrajzi tér, a területiség felértékelődése.

DE: hosszú, mély gazdasági (társadalmi!) válság:

a GDP ötödével esett vissza,

két számjegyű infláció,

másfél millió munkahely szűnt meg,

a lakosság döntő része jövedelme és életszínvonala csökkenését élte meg.

10

Folyamatosan csökkenő népességszám, romló demográfiai mutatók mellett

munkanélküliség,

keresők és eltartottak aránya,

foglalkoztatottság,

elszegényedés, lecsúszás,

jövedelmi, társadalmi és területi polarizáció.

11

12

1990-es évtized eleje:

a válság kiterjedt,

a fejlődés szigetszerű a hazai térben; a területi egyenlőtlenségek megnövekedtek;

nagytérségi szinten nyugat-kelet lejtő;

a társadalom szétszakadt, kicsi, nagyon gyorsan gazdagodó, és leszakadó, részben pauperizálódó réteg

13

A csonkaország-effektus Centrum-periféria viszony A kilencvenes évek kihívásai:

dezindusztrializáció (de-ökonomizáció), tercier szektor erősödése

határmenti kapcsolatok felerősödése önkormányzatiság és decentralizáció EU-csatlakozás

A területi struktúra átalakulása

14

Magyarországon a területi egyenlőtlenségeknek két nagyobb előfordulása jellemző:

a belső-, valamint

a külső határ menti perifériák

15

16

az ország belső területein kiemelten a megyehatárokon fekvő térségekben

hátrányos helyzet: tartós gazdasági recesszió, akut foglalkoztatási válság, magas, az országos átlagot jóval meghaladó

munkanélküliség, elvándorlás, szegénység, a cigány népesség koncentrációja stb.

17

nagy számban az ország különböző területein, de leggyakoribb és legkiterjedtebb előfordulásuk

az Alföldön, illetve Észak-Magyarországon tapasztalható.

18

19

20

Átalakulási folyamatok: új követelmények a területfejlesztéssel szemben:

új intézményrendszer,

a döntési mechanizmusok decentralizálása,

az erőforrások koordinációja, az Európai Unióhoz való csatlakozási szándék

a területi szintek modernizációja

21

Régió:

fogalma?

értelmezés?

kialakulás?

rendszerezés?

NUTS–rendszer:

Nomenclature des unités territoriales statistique (Területi statisztikai egységek rendszere)

22

Lehetséges térfelosztási rendszerek

Funkcionális rendszer

település vonzáskörzet régió ország

Igazgatási rendszer

község/város járás megye állam

23

Hatodik Periodikus Regionális Jelentés (1999): kutatási és technológiai fejlesztés, innovációs

kultúra;

kis- és középvállalkozások fejlesztése;

közvetlen külföldi befektetések ösztönzése;

infrastruktúra és humán tőke;

intézmények és társadalmi tőke.

24

99 előtt: szektorális tervezés (OTH); 1990 után:

hátrányos helyzetű térségek válságkezelése fejlesztésorientált tervezés mint módszertani kísérlet

1990-1995: területfejlesztés az átalakulás korszakában;

1996: „csúcs” - XXI. Tv.; 1998: OTK (régiók);

25

1996-1999: a területfejlesztés konszolidációja (XCII. törvény);

2000-2003: erősödő regionalizmus ? , úton a kohéziós politika felé;

2004: a ter. fejl. tv. módosítása (LXXV. Törvény – RFÜ-k);

2004-2006: I. NFT; 2007-2013: ÚMFT (2011. jan.: ÚSZT)

26

2013: régi-új területi középszint: a MEGYE… A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok)

egyik legfontosabb feladata A megye a területfejlesztés legfontosabb területi szintje Központi területfejlesztési tervezési szakmai

koordináció / támogatás / ellenőrzés

Az eddigi területfejlesztési gyakorlat jelentősen átalakul Első lépés: megyei területfejlesztési koncepciók (MTFK) elkészítése

27

elmaradott térségek felzárkóztatása; ipari válságtérségek szerkezetátalakítása; jelentős munkanélküliséggel sújtott

térségek; rurális térségek (vidékfejlesztés).

28

gazdasági; infrastrukturális; környezet minősége; életminőség, életfeltételek KT kérdése: valami mintha hiányozna -

???

29

PHARE

ISPA

SAPARD

ERFA (309,8 mrd Ft)

ESZA (109,7 mrd

Ft)

Kohéziós Alap

(280 mrd Ft)

EMOGA (78,2 mrd Ft)

HOPE (1,1 mrd Ft)

120,2 mrd Ft

88 mrd Ft

39,9 mrd Ft

30

Hu

mán

OP

Infra O

P

Ag

rár OP

Gazd

asági O

P

Innovativitás, tudásalapú társadalom

Regionális OP (metszet)

2007-13

2004-06 NFT

NFT II.

Szabályozás

és

intézményi

fejlesztések

Hazai

fejlesztési

programok

Gazdasági pillér Társadalmi pillér

Gazd

asági O

P

Ag

rár OP

Infra O

P

Hu

mán

OP

Egészséges társadalom

VÍZIÓ / JÖVŐKÉP

31

Index EU 25 = 100

Hova kerül a 308 Mrd €? GDP/fő 2000-2001-2002

Forrás: Eurostat

12.5 Mrd. €

177.8 Mrd. €

10.38 Mrd. €

38.4 Mrd. €

68 Mrd. € Kohéziós Alap

Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régiók Phasing-in régiók, "természetszerűleg" 75% felett

Konvergencia régiók statisztikai hatásban érintett regiók

Regionális Versenyképesség és Foglalkoztatás régiók

Konvergencia régiók Régiók < 75% of EU25

32

1531350

15000

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

2000-2004

Széchenyi terv2004-2008

1.NFT

2007-2015 2.

NFT 33

A helyi valós igények és érdekek helyett a határidők, az eljárásrendek, a külső és belső érdekeknek való megfelelés vált fontossá

A pályázati rendszer a helyi szint adminisztratív közreműködését várta el

Kialakultak a forrásokat biztosító, a forrásokhoz ötletet vadászó szolgáltatások

34

Az ágazati rendszerben érkező, illetve az ettől eltérő rendszerben érkező forrásokat

helyi szinten kellett volna összeilleszteni; A pályázati rendszerek nem érdemi részvételt, hanem szervezetet vártak el

35

Az innovatív, fejlesztési tervezésre nem maradt (elég) idő

A fejlesztési döntések eltávolodtak a emberektől

Csökkent a bizalom és a motiváció Nem használtuk ki a tanulás, a tanítás, a

változás lehetőségét, erőforrását, így nem jöttek létre stabil alapok (Varga P. 2010)

36

A változás a motivációval kezdődik

Van-e motivációja az elmaradott térségekben élőknek a változ(tat)ásra?

A változást lehet indukálni, motivációt létrehozni és erősíteni, de ehhez nem elég szervezetet létrehozni!

Bevonás – kommunikáció – információ – bizalom

)D0 Varga P.

37

38

39

40

A VÁTI Kht. előadás-anyagai

Az ÉARFÜ Kht. prezentációs anyagai

Bukta Zs. (2006): Az EU-s források fogadása Magyarországon. PPT-előadás.

Csatári B. (2005): Az Észak-alföldi régió fejlesztésének lehetséges térkategóriái. PPT-előadás.

Debreczeni F. (2007): Gondolatok a területfejlesztés kapcsán. PPT-előadás.

41

Laki L. (2004): Megélhetés vidéken a rendszerváltás után. Eszmélet, 6 . szám ősz .

Lőcsei H. – Szalkai G. (2008): Helyzeti és fejlettségi centrum–periféria relációk a hazai kistérségekben. Területi Statisztika, 48 (3), pp. 305–314.

Márton Gy. (2013): Térségi tervezés folyamata. PPT-előadás. Tokaj, 2013. október.

Sebestyén E. (2007): Programozás, területi tervezés és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT). PPT-előadás.

Szabó P. (2005): Régió: „Meghatározott területi egység” – In.: Nemes Nagy J. szerk. : Régiók távolról és közelről. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék – MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest, 19., 22., 24., 50. p. ISSN 1585-1419. 42

Szegvári P. (é.n.): Az új területpolitika. PPT-előadás. Tánczos T. (2011): A társadalmi és gazdasági fejlettség

térbeli folyamatvizsgálata Magyarországon. Doktori (PhD- disszertáció, Gödöllő, p.

Tóth J. (é.n.): Kell nekünk régió? Mindentudás Egyeteme. PPT-előadás.

Varga P. (2010): Elmaradott vidéki térségek fejlesztése. PPT-előadás. Tokaj.

Veress J. (2004): A kistérségek szerepe az Európa Terv készítésében. PPT-előadás.

43

XX). tv. a területfejlesztésről és területrendezésről Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK

– 1971)

Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK – 1998)

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK – 2005)

I. NFT, II. NFT, ÚMFT, ÚSZT, ill. ezek OP-i

44

www.eszakalfold.hu

www.nfu.hu

www.vati.hu

45

Turisztikai közigazgatás és területfejlesztés Előadás

Kovács Tibor

Az állam politikai földrajzi értelmezése

Az „állam” – a kifejezés jelentése

Az „állam” szó a latin „status publicus”, ill. az olasz „lo stato” kifejezésekből ered.

Mindig a közügyeket intéző uralmi szervezetet

értették alatta. Hegel: „az állam az a közvetítő kapocs, amely

összefogja a társadalom centrifugális erőit”.

Mi az állam – a klasszikus felfogás szerint? Olyan földterület (ill. föld- és vízterület), mely –

hozzávetőlegesen – jól definiált, nemzetközileg elismert határokkal rendelkezik.

Az ezen keretben élő embereknek független politikai önrendelkezési joguk van (ez utóbbit gyakran a nacionalizmus tárgykörébe sorolják).

Az „állam” fogalmát ebben az összefüggésben gyakran azonosítják a „nemzetállam” fogalmával.

Az állam döntő ismérvei

Valamely tartósan fennálló igazgatási és jogrend, melyhez

az államapparátusnak is igazodnia kell, s amelynek érvényessége behatárolt területen

mindenki cselekvésére vonatkozik – akár tagja az államnak, akár nem;

Az állam döntő ismérvei

A legitim erőszak monopóliuma, amely felett az állam saját felségterületén rendelkezik.

Bárki más csak annyiban és olyan mértékben rendelkezhet az erőszak eszközei felett, amennyiben az államtól felhatalmazást vagy felszólítást kap.

Az állam földrajzi értelmezésének szakaszai

1. Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka: az ókori államelméletektől (Platón, Arisztotelész) a modern államelmélet kialakulásáig terjedő szakasz;

2. Az állam modern politikai földrajzi (és geopolitikai) értelmezése: a modern állam XVIII-XIX. sz.-i kialakulásától napjainkig.

Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka I. Az államelmélet és a politika szoros

összefüggésben álltak-állnak. Platón (i.e. 427-347): „Politeia” („Az állam”: utópia,

mely a tiszta eszmékből levezetett tökéletes államot írja le): jó élet – igazságosság (olyan állam ideája, amely

megvalósítja az igazságosság társadalmi rendjét);

A platóni ideális állam az, ahol a legkiválóbbak kormányoznak, de nem erőszakkal, hanem a többség akarata által.

Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka II. Platón szerint öt államforma létezik:

- királyság (a vezetők között van egy kiemelkedő férfiú) (ha többen vannak, az az arisztokrácia) (ez az egyedüli JÓ államforma);

- timokrácia (a vagyon uralma); - oligarchia (a kizsákmányolók kis csoportjának

uralma); - demokrácia (…); - türannisz (egyszemélyi diktatúra).

Az utóbbi négy a rossz államforma.

Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka III. Arisztotelész (i.e. 384-322): „Politika”. Az ideális

városállam (polisz) és a földrajzi környezet kapcsolatáról ír (földrajzi determinizmus!).

Számára a rend a fontos – rend a világban és rend a társadalomban...

Arisztotelész a felvilágosult monarchia híve: az a legjobb, ha a legbölcsebb ember kormányoz.

Szerinte az ember társadalmi lény („zóon politikón”), s a társadalomban mindenkinek megvan a maga helye (földművesek, iparosok, piaci árusok, bérmunkások, harcosok).

Az állam - hatalom

Macchiavelli – vezetés; Bodin – szuverenitás; Hobbes – abszolutizmus; Locke – népfelség, önrendelkezés.

Az állam modern politikai földrajzi értelmezésének időszaka I. Weber, M.: „az állam teljes kibontakozása

mindenképpen a modern időkre jellemző”. Hegel: „az állam célja az általános érdek, mint

ilyen és benne a különös érdekek fenntartása”.

- Az általános érdeket az apparátus (az állami bürokrácia) testesíti meg, amely

- a különös érdekek (az eltérő társadalmi csoportok, erők) felett áll.

Az állam értelmezései I.

Európa – „Staat”, „state” A társadalom többi szférájától elkülönült az

állami-hatalmi szféra – állam és társadalom különválasztása (már a XIX. sz.-tól);

„Állam” és „nem állam” különbsége; XX. sz. eleje: Montesquieu hatalommegosztási

elve átmegy a gyakorlatba – törvényhozói; végrehajtói; bírói hatalom.

Az állam értelmezései II.

Amerika – „government” A „state” nem vált mindennapivá a politikai

szféra leírására, helyette a szűkebb területet kifejező „government” vált használatossá (ma már inkább az „administration”-t használják);

XX. sz. elejétől: hivatásszerű tisztviselők (apparátus) egyre népesebb csoportjának kialakulása, a „government” társadalomtól való elkülönülése.

Az állam fogalma

Hatalmat gyakorol egy meghatározott terület felett;

A nemzetközi jog alanya: állandó lakossággal, meghatározott területtel, saját kormánnyal rendelkezik; kapcsolatokat tart fenn más államokkal.

Kötelezettségei; Szuverenitás (belső – külső).

Az állam meghatározása

„jól körülhatárolható tér, terület, a földrajzi környezete egy darabja” → határ

Ismérvei: tartósan fennálló igazgatás és jogrend, amely

mindenkire vonatkozik; legitim erőszak monopóliuma.

Strukturálja a teret

Európa: a nemzetté válásnak két alaptípusa van (Meinecke, F., 1908):

1. Közös terület, ugyanazon jogi, politikai és gazdasági keretek, azaz az államhoz való tartozás jellemzi: politikai vagy államnemzet (Staatsnation).

2. A nyelv és a kultúra azonossága, a közös származás mítosza (vagy valósága): kultúrnemzet (Kulturnation).

A nemzet I.

A nemzet II.

Smith szerint a nemzet típusai:

Nyugati (brit, amerikai, francia): a „nation” egyaránt jelent államot („state”) és országot („country”) is; a nemzetiség („nationality”) elsődlegesen

állampolgárságot jelent („citizenship”);

A nemzet III.

Smith szerint a nemzet típusai: Keleti (Közép- és Kelet-Eu.): világos

különbség a nemzet („Nation”) és az állam („Staat”) között. Ugyanígy megkülönböztetik az etnikailag, kulturálisan

elkülönülő nemzetiséget („Nationalität”) és a politikai köteléket jelentő állampolgárságot

(„Staatsangehörigkeit”, „Staatsbürgerschaft”).

A nemzet IV.

A „nemzet” szó a magyar nyelvben „kultúrnemzet” kifejezést jelöl, azaz:

- az állam lakossága sohasem egyenlő a nemzettel vagy nemzetiséggel, hanem

- mindig valamilyen nyelvi-kulturális közösséget jelöl, s - mindezt függetlenül attól, hogy ezen közösség tagjai

egy vagy több állam keretein belül élnek. Ezzel szemben a nemzetiséget nemzetrészként (az egy

nemzethez tartozó emberek egy közösségének) értelmezzük, mely egy más állam keretein belül él.

A nemzetállam I.

Nemzetállam: a területi állam sajátos formája; „a terület kiterjedése összhangba hozza a

felső határt jelentő egység követelményeit és az alsó határokat kijelölő munkamegosztást”.

Fentinél elterjedtebb álláspont: olyan állam, ahol a lakosság nemzeti-etnikai összetétele nagyjából homogén.

A nemzetállam II.

Probléma: mi a homogenitás, mit értünk homogenitás alatt?

Összességében: a nemzetállam nem normatív kategória; politikai feszültségekkel terhelt fogalom.

„A nemzetállam nem más, mint politikai egység, a nemzetközi viszonyokat tekintve pedig geopolitika egység” (Bíró G., 1997).

Az állam fejlődésére vonatkozó politikai földrajzi irányzatok Fejlődéselméleti irányzat:

Valkenburg – ciklus-elmélet; Pounds, Ball – magterület-modell;

természetes és mesterséges államfejlődés. Funkcionalista irányzat:

Gottman – két folyamat tartja fenn: mozgás, működés, áramlások → instabilitás; ikonográfia → stabilitás.

A nemzetállam fejlődésének szakaszai I.

1. Pre-agrár; 2. Agrár; 3. Indusztriális; 4. Posztindusztriális.

A nemzetállam fejlődésének szakaszai II.

1. A pre-agrár társadalomban a törzsi hűség és a patriotizmus jellemző. A vadászó-gyűjtögető törzsek kicsik és

elszigeteltek voltak, nem igényeltek szervezett, önálló politikai

intézményrendszert.

A nemzetállam fejlődésének szakaszai III. 2. Ezzel szemben az agrártársadalmak már

döntően államilag szervezettek voltak. A művelt réteg és a papi osztály léte lehetővé

tette a centralizált szervezet létrehozását, a szabályok és a kultúra kialakítását. Emellett azonban maradtak még elszigetelt

közösségek is!

A nemzetállam fejlődésének szakaszai IV.

3. Ipari társadalom: a munkásosztály kialakulása. A társadalom komplexitása nő, a központi államapparátus veszi át a szerepet

a szocializációban, az oktatásban, a hatóságok területén.

A nemzetállam fejlődésének szakaszai V.

4. Posztindusztriális szakasz: az állam még domináns szerepet játszik a szociális kérdésekben.

Államok keletkezése

Gyarmatból független Egyesülés Szétválás

Elismerés

Államformák, államtípusok

sajátos elemekből felépülő területi egység

államterület, országrész; exklávé, enklávé; bérelt területek; „fel nem szabadult

területek”.

Államhatárok

természetes vs. mesterséges határvonalak; „frontier” – „boundary” Funkciói:

jogi; kincstári; ellenőrző; ideológiai; katonai.

Államforma

Az államforma az államhatalom szervezetét és felépítését jelöli.

Az állam formájának kialakításában döntő szerepet játszik az adott társadalmat felépítő osztályok, rétegek és hatalmi csoportok egymáshoz való viszonya.

Államforma

Monarchia: abszolút alkotmányos parlamentáris

Köztársaság:

elnöki parlamentáris

Államformák

Államszerkezet

egységes államok; összetett államok:

perszonálunió reálunió államszövetség (konföderáció) szövetségi állam (föderáció)

Államterület

az államhatalom megvalósításának helyszíne: szárazföld; víz, tenger; légtér, világűr; kiegészítő részek; nemzetközi jogi oltalom, szomszédjogok,

áthaladási jog.

Lakosság

Tényleges: állampolgárok, külföldiek, hontalanok, kétes

állampolgárságúak

Jogi: az állampolgár, függetlenül a tartózkodási

helyétől

Az állam jellemzői

1. Szuverenitás (főhatalom, felségjog) (J. Bodin, T. Hobbes, J. Locke);

2. Államapparátus (bürokrácia); 3. Területiség:

Szuverenitás – integritás – államterület - államhatár (frontier-boundary);

a területi felségjog korlátozása; 4. Lakosság (tényleges és jogi); 5. Keletkezés és megszűnés; 6. Elismerés (de facto és de jure).

Definíció: • a földrajzi tér jól lehatárolható, • nemzetközileg elismert határokkal rendelkező

része, • melynek lakosai politikai önrendelkezéssel

bírnak. • Olyan szervezet, mely felségterülete felett • szuverenitást gyakorol és • rendelkezik a legitim erőszak eszközeivel (Mező

F. és Juhász E. nyomán);

Az állam

Az állam

Az állami lét kritériumai: terület, lakosság, kormány(zat) (Amerikai Államok Szervezete, Montevideo,

1933); Államföldrajz:

Ratzel (Politische Geographie), Kjellén (Staten som lifsform), Teleki, Rónai (Államtudományi Intézet), Boesler.

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok I. Első megközelítésben az állam funkciói: A közjavak és szolgáltatások ellátója; A gazdaság szabályozója; Saját társadalmának terv szerinti rendezője; A társadalmi csoportok legfontosabb

döntőbírója.

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok II.

Második megközelítés: azt vizsgálják, hogy az állam hogyan és miért felügyeli az osztályharcokat és a rendszer velejáró ellentmondásait.

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok III.

Harmadik megközelítés: az állam egy „input-output” mechanizmus.

input: a társadalom igényei és a tömeghűség; output: a társadalmi csoportok eltérő érdekeit

érintő adminisztratív döntések. Ha az output nem felel meg a változatos

elvárásoknak, az krízist eredményez és felvetődhet az állam életképességének a kérdése is.

Legitimista krízis: a tömeg (input) hűsége megrendül az államban.

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok IV.

Negyedik megközelítés: az állam mint válságmenedzser.

„Testületiség”: a társadalmi csoportok, osztályok közötti konfliktusok intézményesített formája, melyben

a konfliktusok megoldásának, a kompromisszumok keresésének mindenki által

elfogadott formái és normái vannak. Az állam célja a váratlan krízisek lehetőségének a

minimálisra csökkentése.

Állami funkciók - összefoglalás

társadalom és a természet viszonyának befolyásolása;

gazdasági; politikai-igazgatási; ideológiai-kulturális; külpolitikai; nemzetközi együttműködés.

Védelem: éjjeliőr, aki megvédi

• állampolgárait a külső és belső fenyegetéstől, • a belső rendet a rebellisektől, • a status quo-t a vagyontalanoktól a

társadalmilag erős, vagyonos rétegek segítségével.

Az állam feladatai

Az állam feladatai

Ugyanakkor lehetséges az agresszió, a terjeszkedés is.

Ma ez a funkció válságban van: nukleáris

veszély, globális környezeti problémák – ezektől nem tud megvédeni az állam.

Ennek kompenzálására akar hamis

biztonságértet adni – munkanélküli segély, TB, átképzési lehetőségek stb. formájában.

Az állam feladatai

Döntőbíró: bírói testület a különböző érdekeltségek között;

Kohéziós erő: az állami intézmények igyekeznek összefűzni az állam ellentétes elemeit (média, szimbólumok, focicsapat stb.);

Könnyítő: serkenti az interakciókat (szállítás, útépítés, villamosenergia-előállítás, kommunális szolgáltatások);

Befektető: fejlesztési segélyek, oktatás, K+F; Bürokratikus: önmaga újratermelője, keresi

az újabb betölthető funkciókat.

Az állam feladatai

közjavak kezelése és a közszolgáltatások ellátása;

gazdaságszabályozás; társadalmi béke fenntartása

(törvényhozás, igazságszolgáltatás) (jogbiztonság);

külső és belső védelem és elnyomás; kohéziós erő; kulturális szerepvállalás; környezetvédelem, stb.

Az államapparátus

Azon intézmények és szervezetek halmaza, melyeket az államhatalom foglalkoztat.

Az apparátus elemzése több okból fontos: - nem tökéletes, időnként elavul, s reprezentálja a

társadalmi különbségeket is; - átfogó médium, mely az állami feladatokat –

szükségszerűen – megszűri és át is alakítja; - kézzelfogható intézményekből áll, az erős

társadalmi rétegek számára intervenciós lehetőségeket biztosít.

Az államapparátus alszervezetei

Politikaiak: pártok, választások, kormányok és alkotmányok;

Jogiak: azon mechanizmusok, melyek az ellentétes érdekű társadalmi csoportok között egyensúlyt teremtenek;

Elnyomók: azok a belső (és külső, nemzetközi) mechanizmusok, melyek az állami kényszerítőeszközöket jelentik;

Termelésiek: az állam által előállított és terjesztett árucikkek és szolgáltatások összessége.

A jóléti állam modellje

• 1832: Robert Mohl használja először a fogalmat;

• Csökkenő szegénységi mutatók az állami újraelosztás fejlődése következtében;

• A középréteg dominanciája, hagyma alakú társadalom;

• Politikai jogbiztonság és anyagi létbiztonság.

A jóléti állam modellje

Négy típusa van:

Liberális jóléti állam: minimális biztonságot ad (angolszász országok);

Konzervatív és erősen testületi államok: fontos a család, az állam is segít neki a családtagot eltartani, megtartani (Fro., Olaszo., Németo.);

Szociális-demokratikus jóléti állam: az egyenlőség etikai cél, magas szintű szolgáltatások nyújtása (Hollandia, Észak-Európa);

Kommunizmus: a központi és a nemzeti elitek közötti alkun alapuló jó viszony (Brezsnyev).

A jóléti állam vége

Napjainkban haldoklik a jóléti állam (demográfiai problémák, nem elég versenyképes az ilyen állam…);

Az állami szerepvállalás területei: gazdasági-pénzügyi stabilitás megőrzése, intézmények létrehozása és fenntartása, humán erőforrások felkarolása.

Az állammal szemben támasztott kihívások

Társadalmi: • Belső (szeparatizmus, identitás, esélyegyenlőség); • Külső („demokrácia”, kulturális hatások).

Gazdasági: • TNC; • Integrációk; • Globális szervezetek.

Környezeti: • Globális katasztrófák; • Lokális problémák.

„Válságok gyűjtőmedencéje, állam a neved…”

A közigazgatás

A közigazgatás működése során alapvetően háromféle tevékenységet lát el: (1) szervező közigazgatás, (2) szolgáló közigazgatás, (3) hatósági ügyintézést folytató

közigazgatás.

Jellemzői

A hagyományos közigazgatás, ha túl is lépett a hatósági ügyintézésen, elsősorban a jogszabályokat hajtja végre,

illetve azok megtartását ellenőrzi, addig

a modern közigazgatást egyre inkább a szolgáltatás jellemzi.

a modern közigazgatás innovatív.

A modern közigazgatás

Nemcsak a megcsontosodott közintézményeket és eljárásokat fenntartva költi a kormányzattól kapott pénzt, hanem

megpróbálja azt a lehető legjobban hasznosítani,

a szolgáltatások megszervezésekor mindig a leghatékonyabb, s egyben

a leggazdaságosabb megoldásokat igyekszik megkeresni.

Anno és most

A pre-modern időszakok közigazgatása többnyire nem volt személytelen: a tisztségviselők személyre szóló megbízatást

végeztek - diszkrecionalitás A modern közigazgatás jellemzője, hogy a

köztisztviselő a saját nevében, vagy munkahelyi felettese nevében valamilyen

jogszabályt alkalmazva, semlegesen és pártatlanul jár el - normativitás

Fogalma

Olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő

végrehajtása.

Fogalma

Azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében

közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

A közigazgatás a köz érdekében végzett, közösségi célok megvalósítására irányuló

tevékenység. Döntéseinek akár kényszerrel is érvényt lehet

szerezni.

Fogalma

„A közigazgatás az állam adminisztrációja” Az állam

végrehajtó, rendelkező és szervező feladatait ellátó szervek (vagy inkább

szervezetek), valamint ezek tevékenységeinek összessége.

Fogalma

A közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának

megszervezését hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően látja el.

A közigazgatási térszervezés elméleti típusai

Tájelmélet és közigazgatási térszervezés 1726, Leyser: a természet kijelölte egységek

szükségesek (vízgyűjtő md-k)

1765, d’Argenson: Fro. közigazgatási reformja

1786, Hesseln: az új francia rendszert az elérhető központok jellemezzék (nevelő)

1789, Thouret: 48 órás elérhetőség, 30-40 km sugarú kör – megye; 24 órás, 15 km – járás; az elnevezések természeti eredetűek

Tájelmélet és közigazgatási térszervezés 1910, V. de la Blache: a tájállam optimalitása,

elnevezés a város alapján

1905, Herbertson: Natural Geographical Regions of the World

1921, Teleki: a táj magasabb rendű életegység – Mo. beosztása

1940, Elek Péter táji beosztása

Gazdasági körzetesítés és közigazgatási térszervezés Mikro-, mezo-, makrokörzetek a gazdasági

munkamegosztás alapján Regionalism, rayon-ism 1924, Hauser: Franciaország 18 körzetre

osztása (1919 Clementel-régiók); Petain regionalizmusa

1920-as évek: GOELRO-terv, Szovjetunió 1945 előtti Mo.: Pécsi Albert 1945 utáni Mo.: hivatalos marxista ideológia,

Markos György, Krajkó Gyula

A központi helyek elmélete és a közigazgatási térszervezés A városok többletfunkciói és az ezek alapján

kialakuló vonzáskörzetek képezzék a közigazgatási tér alapját is.

1933, Christaller: A rend és a centralizáció összefüggenek,

közlekedés, piac és közigazgatás elemzése; az első kettő racionális, a közigazgatás a

„méltóság autoritásával” rendelkezik Mo.: vonzáskörzet-kutatások (1984:

városkörnyéki rendszer)

A közigazgatási térszervezés alapproblémái Közigazgatási térszervezési teleszkóp Horizontális lehatárolás kérdése

Alulhatároltság Túlhatároltság Átlapoló beosztás

Területi szervek és nagyvárosok kapcsolatrendszere

Állam és közigazgatás

Az államhatalom megosztásának elve A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja: a hatalmi ágak – a választópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőrizhetők legyenek. (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, a jog uralmának.)

Az államhatalom megosztásának elve A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez fűződik:

főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk Törvényhozói Végrehajtói Bírói 4. hatalmi ág?

Centralizáció

Vagy a közigazgatás egésze, vagy valamely szektora egy központi szervnek, végső soron a Kormánynak van alávetve. Minden, a végrehajtásban közreműködőnek egységes

intézkedések végrehajtását, azonos eljárási szabályok kötelező alkalmazását írja elő.

A centralizáció három tényező együttes fennállása

esetén mutatható ki: a hatalom a központi állami szervek kezében koncentrálódik; a közigazgatást végző hatóságok és e hatóságokban

alkalmazottak egymással hierarchikus viszonyban vannak; a magasabb hierarchikus fokozaton elhelyezkedő szerv,

személy, irányítási joggal rendelkezik a hierarchia alacsonyabb lépcsőfokán találhatóval szemben.

Centralizáció

A centralizáció két módozata alakulhat ki: a közvetítők szerepe a központi-szervek

parancsainak továbbítására korlátozódik, valamint annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtás megtörtént-e. Itt a centralizáció egyben koncentráció is;

a közvetítő szerveknek saját hatalmuk, döntési jogosítványuk van, de a központ bármikor elveheti a döntés jogát, illetve megváltoztathatja a döntést. Ebben az esetben beszélhetünk dekoncentrációról.

Decentralizáció

A döntéssel felruházott szervek megsokszorozódnak;

a szervek autonómiáját törvény biztosítja; A tevékenységek felügyelete csak a törvényesség

betartásának vizsgálatára terjedhet ki. A decentralizációnak két fő formája:

1. A helyi vagy területi decentralizáció a régebbi és elterjedtebb. Magyarországon az önkormányzatok keretében végzett igazgatás a legtipikusabb megjelenési formája.

A decentralizáció alapvető kritériuma: a szerv vezetőjét a lakosság választja. Előnye: politikai tekintetben a demokrácia megvalósulása, gazdasági szempontból a helyi ügyek gyorsabb, hatékonyabb intézése.

Decentralizáció

A decentralizáció veszélyei: a helyi hatóságok csak a helyi ügyekre

figyelnek, az országos összefüggésekre gyakran

nincsenek tekintettel.

A decentralizáció túlzott mértéke igazgatási anarchiához vezethet.

Decentralizáció

2. Technikai decentralizáció: a központi igazgatás szervei a rájuk hárított feladatok ellátásával helyi szinteken működő szerveket bíznak meg, amelyek

többnyire köztulajdonban vannak, de lehetnek magántulajdonú intézmények is.

Az állam oktatási vagy egészségügyi feladatait pl. intézmények látják el,

önálló jogalanyisággal és kisebb-nagyobb gazdasági, gazdálkodási önállósággal

rendelkeznek. A közigazgatás tevékenységüket többnyire csak

abból a szempontból vizsgálja, hogy betartják-e a törvényeket.

A magyar közigazgatás szervezete

Két szervezetrendszer működik (duális jelleg)

egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer);

van felettes szervük;

állami feladatokat lát el (országos közügy);

jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör;

önálló költségvetésük van; állami vagyonkezelők;

polgármesteri hivatal körjegyzőség igazgatási társulás megyei közgyűlés hivatala főpolgármesteri hivatal, vezetője:

jegyző

helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat-

meghatározás; önálló döntési jogkör; egységes szervezet irányító: képviselő-testület

Államigazgatási szervek Önkormányzati közigazgatási szervek

A közigazgatási szervek csoportosítása

HATÁSKÖR terjedelme szerint

Általános hatáskörű szervek

(Kormány, közigazgatási hivatalok, önkormányzatok)

Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok,)

ILLETÉKESSÉG szerint

Központi (országos)

szervek Területi (régió, megye)

szervek Helyi illetékességű

szervek

Az államigazgatás központi szervei

Kormány, és a Kormány

munkáját segítő szervek

Minisztériumok

A nem minisztériumi formában működő köz-ponti államigazgatási szervek

•Kormányhivatalok •Központi hivatalok

•Autonóm államigazgatási szervek

Az államigazgatás központi szerveinek

fő csoportjai

• Az egész országra kiterjed az illetékességük;

• Országos feladatokat látnak el; • Irányító – szabályozó – végrehajtó

típusú feladatokat látnak el;

Turisztikai közigazgatás és területfejlesztés Előadás

Kovács Tibor

Az állam politikai földrajzi értelmezése

Az „állam” – a kifejezés jelentése

Az „állam” szó a latin „status publicus”, ill. az olasz „lo stato” kifejezésekből ered.

Mindig a közügyeket intéző uralmi szervezetet

értették alatta. Hegel: „az állam az a közvetítő kapocs, amely

összefogja a társadalom centrifugális erőit”.

Mi az állam – a klasszikus felfogás szerint? Olyan földterület (ill. föld- és vízterület), mely –

hozzávetőlegesen – jól definiált, nemzetközileg elismert határokkal rendelkezik.

Az ezen keretben élő embereknek független politikai önrendelkezési joguk van (ez utóbbit gyakran a nacionalizmus tárgykörébe sorolják).

Az „állam” fogalmát ebben az összefüggésben gyakran azonosítják a „nemzetállam” fogalmával.

Az állam döntő ismérvei

Valamely tartósan fennálló igazgatási és jogrend, melyhez

az államapparátusnak is igazodnia kell, s amelynek érvényessége behatárolt területen

mindenki cselekvésére vonatkozik – akár tagja az államnak, akár nem;

Az állam döntő ismérvei

A legitim erőszak monopóliuma, amely felett az állam saját felségterületén rendelkezik.

Bárki más csak annyiban és olyan mértékben rendelkezhet az erőszak eszközei felett, amennyiben az államtól felhatalmazást vagy felszólítást kap.

Az állam földrajzi értelmezésének szakaszai

1. Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka: az ókori államelméletektől (Platón, Arisztotelész) a modern államelmélet kialakulásáig terjedő szakasz;

2. Az állam modern politikai földrajzi (és geopolitikai) értelmezése: a modern állam XVIII-XIX. sz.-i kialakulásától napjainkig.

Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka I. Az államelmélet és a politika szoros

összefüggésben álltak-állnak. Platón (i.e. 427-347): „Politeia” („Az állam”: utópia,

mely a tiszta eszmékből levezetett tökéletes államot írja le): jó élet – igazságosság (olyan állam ideája, amely

megvalósítja az igazságosság társadalmi rendjét);

A platóni ideális állam az, ahol a legkiválóbbak kormányoznak, de nem erőszakkal, hanem a többség akarata által.

Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka II. Platón szerint öt államforma létezik:

- királyság (a vezetők között van egy kiemelkedő férfiú) (ha többen vannak, az az arisztokrácia) (ez az egyedüli JÓ államforma);

- timokrácia (a vagyon uralma); - oligarchia (a kizsákmányolók kis csoportjának

uralma); - demokrácia (…); - türannisz (egyszemélyi diktatúra).

Az utóbbi négy a rossz államforma.

Az állam klasszikus politikai földrajzi értelmezésének időszaka III. Arisztotelész (i.e. 384-322): „Politika”. Az ideális

városállam (polisz) és a földrajzi környezet kapcsolatáról ír (földrajzi determinizmus!).

Számára a rend a fontos – rend a világban és rend a társadalomban...

Arisztotelész a felvilágosult monarchia híve: az a legjobb, ha a legbölcsebb ember kormányoz.

Szerinte az ember társadalmi lény („zóon politikón”), s a társadalomban mindenkinek megvan a maga helye (földművesek, iparosok, piaci árusok, bérmunkások, harcosok).

Az állam - hatalom

Macchiavelli – vezetés; Bodin – szuverenitás; Hobbes – abszolutizmus; Locke – népfelség, önrendelkezés.

Az állam modern politikai földrajzi értelmezésének időszaka I. Weber, M.: „az állam teljes kibontakozása

mindenképpen a modern időkre jellemző”. Hegel: „az állam célja az általános érdek, mint

ilyen és benne a különös érdekek fenntartása”.

- Az általános érdeket az apparátus (az állami bürokrácia) testesíti meg, amely

- a különös érdekek (az eltérő társadalmi csoportok, erők) felett áll.

Az állam értelmezései I.

Európa – „Staat”, „state” A társadalom többi szférájától elkülönült az

állami-hatalmi szféra – állam és társadalom különválasztása (már a XIX. sz.-tól);

„Állam” és „nem állam” különbsége; XX. sz. eleje: Montesquieu hatalommegosztási

elve átmegy a gyakorlatba – törvényhozói; végrehajtói; bírói hatalom.

Az állam értelmezései II.

Amerika – „government” A „state” nem vált mindennapivá a politikai

szféra leírására, helyette a szűkebb területet kifejező „government” vált használatossá (ma már inkább az „administration”-t használják);

XX. sz. elejétől: hivatásszerű tisztviselők (apparátus) egyre népesebb csoportjának kialakulása, a „government” társadalomtól való elkülönülése.

Az állam fogalma

Hatalmat gyakorol egy meghatározott terület felett;

A nemzetközi jog alanya: állandó lakossággal, meghatározott területtel, saját kormánnyal rendelkezik; kapcsolatokat tart fenn más államokkal.

Kötelezettségei; Szuverenitás (belső – külső).

Az állam meghatározása

„jól körülhatárolható tér, terület, a földrajzi környezete egy darabja” → határ

Ismérvei: tartósan fennálló igazgatás és jogrend, amely

mindenkire vonatkozik; legitim erőszak monopóliuma.

Strukturálja a teret

Európa: a nemzetté válásnak két alaptípusa van (Meinecke, F., 1908):

1. Közös terület, ugyanazon jogi, politikai és gazdasági keretek, azaz az államhoz való tartozás jellemzi: politikai vagy államnemzet (Staatsnation).

2. A nyelv és a kultúra azonossága, a közös származás mítosza (vagy valósága): kultúrnemzet (Kulturnation).

A nemzet I.

A nemzet II.

Smith szerint a nemzet típusai:

Nyugati (brit, amerikai, francia): a „nation” egyaránt jelent államot („state”) és országot („country”) is; a nemzetiség („nationality”) elsődlegesen

állampolgárságot jelent („citizenship”);

A nemzet III.

Smith szerint a nemzet típusai: Keleti (Közép- és Kelet-Eu.): világos

különbség a nemzet („Nation”) és az állam („Staat”) között. Ugyanígy megkülönböztetik az etnikailag, kulturálisan

elkülönülő nemzetiséget („Nationalität”) és a politikai köteléket jelentő állampolgárságot

(„Staatsangehörigkeit”, „Staatsbürgerschaft”).

A nemzet IV.

A „nemzet” szó a magyar nyelvben „kultúrnemzet” kifejezést jelöl, azaz:

- az állam lakossága sohasem egyenlő a nemzettel vagy nemzetiséggel, hanem

- mindig valamilyen nyelvi-kulturális közösséget jelöl, s - mindezt függetlenül attól, hogy ezen közösség tagjai

egy vagy több állam keretein belül élnek. Ezzel szemben a nemzetiséget nemzetrészként (az egy

nemzethez tartozó emberek egy közösségének) értelmezzük, mely egy más állam keretein belül él.

A nemzetállam I.

Nemzetállam: a területi állam sajátos formája; „a terület kiterjedése összhangba hozza a

felső határt jelentő egység követelményeit és az alsó határokat kijelölő munkamegosztást”.

Fentinél elterjedtebb álláspont: olyan állam, ahol a lakosság nemzeti-etnikai összetétele nagyjából homogén.

A nemzetállam II.

Probléma: mi a homogenitás, mit értünk homogenitás alatt?

Összességében: a nemzetállam nem normatív kategória; politikai feszültségekkel terhelt fogalom.

„A nemzetállam nem más, mint politikai egység, a nemzetközi viszonyokat tekintve pedig geopolitika egység” (Bíró G., 1997).

Az állam fejlődésére vonatkozó politikai földrajzi irányzatok Fejlődéselméleti irányzat:

Valkenburg – ciklus-elmélet; Pounds, Ball – magterület-modell;

természetes és mesterséges államfejlődés. Funkcionalista irányzat:

Gottman – két folyamat tartja fenn: mozgás, működés, áramlások → instabilitás; ikonográfia → stabilitás.

A nemzetállam fejlődésének szakaszai I.

1. Pre-agrár; 2. Agrár; 3. Indusztriális; 4. Posztindusztriális.

A nemzetállam fejlődésének szakaszai II.

1. A pre-agrár társadalomban a törzsi hűség és a patriotizmus jellemző. A vadászó-gyűjtögető törzsek kicsik és

elszigeteltek voltak, nem igényeltek szervezett, önálló politikai

intézményrendszert.

A nemzetállam fejlődésének szakaszai III. 2. Ezzel szemben az agrártársadalmak már

döntően államilag szervezettek voltak. A művelt réteg és a papi osztály léte lehetővé

tette a centralizált szervezet létrehozását, a szabályok és a kultúra kialakítását. Emellett azonban maradtak még elszigetelt

közösségek is!

A nemzetállam fejlődésének szakaszai IV.

3. Ipari társadalom: a munkásosztály kialakulása. A társadalom komplexitása nő, a központi államapparátus veszi át a szerepet

a szocializációban, az oktatásban, a hatóságok területén.

A nemzetállam fejlődésének szakaszai V.

4. Posztindusztriális szakasz: az állam még domináns szerepet játszik a szociális kérdésekben.

Államok keletkezése

Gyarmatból független Egyesülés Szétválás

Elismerés

Államformák, államtípusok

sajátos elemekből felépülő területi egység

államterület, országrész; exklávé, enklávé; bérelt területek; „fel nem szabadult

területek”.

Államhatárok

természetes vs. mesterséges határvonalak; „frontier” – „boundary” Funkciói:

jogi; kincstári; ellenőrző; ideológiai; katonai.

Államforma

Az államforma az államhatalom szervezetét és felépítését jelöli.

Az állam formájának kialakításában döntő szerepet játszik az adott társadalmat felépítő osztályok, rétegek és hatalmi csoportok egymáshoz való viszonya.

Államforma

Monarchia: abszolút alkotmányos parlamentáris

Köztársaság:

elnöki parlamentáris

Államformák

Államszerkezet

egységes államok; összetett államok:

perszonálunió reálunió államszövetség (konföderáció) szövetségi állam (föderáció)

Államterület

az államhatalom megvalósításának helyszíne: szárazföld; víz, tenger; légtér, világűr; kiegészítő részek; nemzetközi jogi oltalom, szomszédjogok,

áthaladási jog.

Lakosság

Tényleges: állampolgárok, külföldiek, hontalanok, kétes

állampolgárságúak

Jogi: az állampolgár, függetlenül a tartózkodási

helyétől

Az állam jellemzői

1. Szuverenitás (főhatalom, felségjog) (J. Bodin, T. Hobbes, J. Locke);

2. Államapparátus (bürokrácia); 3. Területiség:

Szuverenitás – integritás – államterület - államhatár (frontier-boundary);

a területi felségjog korlátozása; 4. Lakosság (tényleges és jogi); 5. Keletkezés és megszűnés; 6. Elismerés (de facto és de jure).

Definíció: • a földrajzi tér jól lehatárolható, • nemzetközileg elismert határokkal rendelkező

része, • melynek lakosai politikai önrendelkezéssel

bírnak. • Olyan szervezet, mely felségterülete felett • szuverenitást gyakorol és • rendelkezik a legitim erőszak eszközeivel (Mező

F. és Juhász E. nyomán);

Az állam

Az állam

Az állami lét kritériumai: terület, lakosság, kormány(zat) (Amerikai Államok Szervezete, Montevideo,

1933); Államföldrajz:

Ratzel (Politische Geographie), Kjellén (Staten som lifsform), Teleki, Rónai (Államtudományi Intézet), Boesler.

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok I. Első megközelítésben az állam funkciói: A közjavak és szolgáltatások ellátója; A gazdaság szabályozója; Saját társadalmának terv szerinti rendezője; A társadalmi csoportok legfontosabb

döntőbírója.

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok II.

Második megközelítés: azt vizsgálják, hogy az állam hogyan és miért felügyeli az osztályharcokat és a rendszer velejáró ellentmondásait.

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok III.

Harmadik megközelítés: az állam egy „input-output” mechanizmus.

input: a társadalom igényei és a tömeghűség; output: a társadalmi csoportok eltérő érdekeit

érintő adminisztratív döntések. Ha az output nem felel meg a változatos

elvárásoknak, az krízist eredményez és felvetődhet az állam életképességének a kérdése is.

Legitimista krízis: a tömeg (input) hűsége megrendül az államban.

Az állam funkciói – elméleti magyarázatok IV.

Negyedik megközelítés: az állam mint válságmenedzser.

„Testületiség”: a társadalmi csoportok, osztályok közötti konfliktusok intézményesített formája, melyben

a konfliktusok megoldásának, a kompromisszumok keresésének mindenki által

elfogadott formái és normái vannak. Az állam célja a váratlan krízisek lehetőségének a

minimálisra csökkentése.

Állami funkciók - összefoglalás

társadalom és a természet viszonyának befolyásolása;

gazdasági; politikai-igazgatási; ideológiai-kulturális; külpolitikai; nemzetközi együttműködés.

Védelem: éjjeliőr, aki megvédi

• állampolgárait a külső és belső fenyegetéstől, • a belső rendet a rebellisektől, • a status quo-t a vagyontalanoktól a

társadalmilag erős, vagyonos rétegek segítségével.

Az állam feladatai

Az állam feladatai

Ugyanakkor lehetséges az agresszió, a terjeszkedés is.

Ma ez a funkció válságban van: nukleáris

veszély, globális környezeti problémák – ezektől nem tud megvédeni az állam.

Ennek kompenzálására akar hamis

biztonságértet adni – munkanélküli segély, TB, átképzési lehetőségek stb. formájában.

Az állam feladatai

Döntőbíró: bírói testület a különböző érdekeltségek között;

Kohéziós erő: az állami intézmények igyekeznek összefűzni az állam ellentétes elemeit (média, szimbólumok, focicsapat stb.);

Könnyítő: serkenti az interakciókat (szállítás, útépítés, villamosenergia-előállítás, kommunális szolgáltatások);

Befektető: fejlesztési segélyek, oktatás, K+F; Bürokratikus: önmaga újratermelője, keresi

az újabb betölthető funkciókat.

Az állam feladatai

közjavak kezelése és a közszolgáltatások ellátása;

gazdaságszabályozás; társadalmi béke fenntartása

(törvényhozás, igazságszolgáltatás) (jogbiztonság);

külső és belső védelem és elnyomás; kohéziós erő; kulturális szerepvállalás; környezetvédelem, stb.

Az államapparátus

Azon intézmények és szervezetek halmaza, melyeket az államhatalom foglalkoztat.

Az apparátus elemzése több okból fontos: - nem tökéletes, időnként elavul, s reprezentálja a

társadalmi különbségeket is; - átfogó médium, mely az állami feladatokat –

szükségszerűen – megszűri és át is alakítja; - kézzelfogható intézményekből áll, az erős

társadalmi rétegek számára intervenciós lehetőségeket biztosít.

Az államapparátus alszervezetei

Politikaiak: pártok, választások, kormányok és alkotmányok;

Jogiak: azon mechanizmusok, melyek az ellentétes érdekű társadalmi csoportok között egyensúlyt teremtenek;

Elnyomók: azok a belső (és külső, nemzetközi) mechanizmusok, melyek az állami kényszerítőeszközöket jelentik;

Termelésiek: az állam által előállított és terjesztett árucikkek és szolgáltatások összessége.

A jóléti állam modellje

• 1832: Robert Mohl használja először a fogalmat;

• Csökkenő szegénységi mutatók az állami újraelosztás fejlődése következtében;

• A középréteg dominanciája, hagyma alakú társadalom;

• Politikai jogbiztonság és anyagi létbiztonság.

A jóléti állam modellje

Négy típusa van:

Liberális jóléti állam: minimális biztonságot ad (angolszász országok);

Konzervatív és erősen testületi államok: fontos a család, az állam is segít neki a családtagot eltartani, megtartani (Fro., Olaszo., Németo.);

Szociális-demokratikus jóléti állam: az egyenlőség etikai cél, magas szintű szolgáltatások nyújtása (Hollandia, Észak-Európa);

Kommunizmus: a központi és a nemzeti elitek közötti alkun alapuló jó viszony (Brezsnyev).

A jóléti állam vége

Napjainkban haldoklik a jóléti állam (demográfiai problémák, nem elég versenyképes az ilyen állam…);

Az állami szerepvállalás területei: gazdasági-pénzügyi stabilitás megőrzése, intézmények létrehozása és fenntartása, humán erőforrások felkarolása.

Az állammal szemben támasztott kihívások

Társadalmi: • Belső (szeparatizmus, identitás, esélyegyenlőség); • Külső („demokrácia”, kulturális hatások).

Gazdasági: • TNC; • Integrációk; • Globális szervezetek.

Környezeti: • Globális katasztrófák; • Lokális problémák.

„Válságok gyűjtőmedencéje, állam a neved…”

A közigazgatás

A közigazgatás működése során alapvetően háromféle tevékenységet lát el: (1) szervező közigazgatás, (2) szolgáló közigazgatás, (3) hatósági ügyintézést folytató

közigazgatás.

Jellemzői

A hagyományos közigazgatás, ha túl is lépett a hatósági ügyintézésen, elsősorban a jogszabályokat hajtja végre,

illetve azok megtartását ellenőrzi, addig

a modern közigazgatást egyre inkább a szolgáltatás jellemzi.

a modern közigazgatás innovatív.

A modern közigazgatás

Nemcsak a megcsontosodott közintézményeket és eljárásokat fenntartva költi a kormányzattól kapott pénzt, hanem

megpróbálja azt a lehető legjobban hasznosítani,

a szolgáltatások megszervezésekor mindig a leghatékonyabb, s egyben

a leggazdaságosabb megoldásokat igyekszik megkeresni.

Anno és most

A pre-modern időszakok közigazgatása többnyire nem volt személytelen: a tisztségviselők személyre szóló megbízatást

végeztek - diszkrecionalitás A modern közigazgatás jellemzője, hogy a

köztisztviselő a saját nevében, vagy munkahelyi felettese nevében valamilyen

jogszabályt alkalmazva, semlegesen és pártatlanul jár el - normativitás

Fogalma

Olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő

végrehajtása.

Fogalma

Azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében

közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

A közigazgatás a köz érdekében végzett, közösségi célok megvalósítására irányuló

tevékenység. Döntéseinek akár kényszerrel is érvényt lehet

szerezni.

Fogalma

„A közigazgatás az állam adminisztrációja” Az állam

végrehajtó, rendelkező és szervező feladatait ellátó szervek (vagy inkább

szervezetek), valamint ezek tevékenységeinek összessége.

Fogalma

A közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának

megszervezését hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően látja el.

A közigazgatási térszervezés elméleti típusai

Tájelmélet és közigazgatási térszervezés 1726, Leyser: a természet kijelölte egységek

szükségesek (vízgyűjtő md-k)

1765, d’Argenson: Fro. közigazgatási reformja

1786, Hesseln: az új francia rendszert az elérhető központok jellemezzék (nevelő)

1789, Thouret: 48 órás elérhetőség, 30-40 km sugarú kör – megye; 24 órás, 15 km – járás; az elnevezések természeti eredetűek

Tájelmélet és közigazgatási térszervezés 1910, V. de la Blache: a tájállam optimalitása,

elnevezés a város alapján

1905, Herbertson: Natural Geographical Regions of the World

1921, Teleki: a táj magasabb rendű életegység – Mo. beosztása

1940, Elek Péter táji beosztása

Gazdasági körzetesítés és közigazgatási térszervezés Mikro-, mezo-, makrokörzetek a gazdasági

munkamegosztás alapján Regionalism, rayon-ism 1924, Hauser: Franciaország 18 körzetre

osztása (1919 Clementel-régiók); Petain regionalizmusa

1920-as évek: GOELRO-terv, Szovjetunió 1945 előtti Mo.: Pécsi Albert 1945 utáni Mo.: hivatalos marxista ideológia,

Markos György, Krajkó Gyula

A központi helyek elmélete és a közigazgatási térszervezés A városok többletfunkciói és az ezek alapján

kialakuló vonzáskörzetek képezzék a közigazgatási tér alapját is.

1933, Christaller: A rend és a centralizáció összefüggenek,

közlekedés, piac és közigazgatás elemzése; az első kettő racionális, a közigazgatás a

„méltóság autoritásával” rendelkezik Mo.: vonzáskörzet-kutatások (1984:

városkörnyéki rendszer)

A közigazgatási térszervezés alapproblémái Közigazgatási térszervezési teleszkóp Horizontális lehatárolás kérdése

Alulhatároltság Túlhatároltság Átlapoló beosztás

Területi szervek és nagyvárosok kapcsolatrendszere

Állam és közigazgatás

Az államhatalom megosztásának elve A közhatalom gyakorlását többféle állami szervtípus között kell megosztani, melynek célja: a hatalmi ágak – a választópolgárok ellenőrzése mellett - egymás által is ellenőrizhetők legyenek. (Ez az egyik biztosítéka az állami szervek törvényes működésének, a jog uralmának.)

Az államhatalom megosztásának elve A hatalommegosztás elve Montesquieu nevéhez fűződik:

főszabályként 3 hatalmi ágról beszélhetünk Törvényhozói Végrehajtói Bírói 4. hatalmi ág?

Centralizáció

Vagy a közigazgatás egésze, vagy valamely szektora egy központi szervnek, végső soron a Kormánynak van alávetve. Minden, a végrehajtásban közreműködőnek egységes

intézkedések végrehajtását, azonos eljárási szabályok kötelező alkalmazását írja elő.

A centralizáció három tényező együttes fennállása

esetén mutatható ki: a hatalom a központi állami szervek kezében koncentrálódik; a közigazgatást végző hatóságok és e hatóságokban

alkalmazottak egymással hierarchikus viszonyban vannak; a magasabb hierarchikus fokozaton elhelyezkedő szerv,

személy, irányítási joggal rendelkezik a hierarchia alacsonyabb lépcsőfokán találhatóval szemben.

Centralizáció

A centralizáció két módozata alakulhat ki: a közvetítők szerepe a központi-szervek

parancsainak továbbítására korlátozódik, valamint annak ellenőrzésére, hogy a végrehajtás megtörtént-e. Itt a centralizáció egyben koncentráció is;

a közvetítő szerveknek saját hatalmuk, döntési jogosítványuk van, de a központ bármikor elveheti a döntés jogát, illetve megváltoztathatja a döntést. Ebben az esetben beszélhetünk dekoncentrációról.

Decentralizáció

A döntéssel felruházott szervek megsokszorozódnak;

a szervek autonómiáját törvény biztosítja; A tevékenységek felügyelete csak a törvényesség

betartásának vizsgálatára terjedhet ki. A decentralizációnak két fő formája:

1. A helyi vagy területi decentralizáció a régebbi és elterjedtebb. Magyarországon az önkormányzatok keretében végzett igazgatás a legtipikusabb megjelenési formája.

A decentralizáció alapvető kritériuma: a szerv vezetőjét a lakosság választja. Előnye: politikai tekintetben a demokrácia megvalósulása, gazdasági szempontból a helyi ügyek gyorsabb, hatékonyabb intézése.

Decentralizáció

A decentralizáció veszélyei: a helyi hatóságok csak a helyi ügyekre

figyelnek, az országos összefüggésekre gyakran

nincsenek tekintettel.

A decentralizáció túlzott mértéke igazgatási anarchiához vezethet.

Decentralizáció

2. Technikai decentralizáció: a központi igazgatás szervei a rájuk hárított feladatok ellátásával helyi szinteken működő szerveket bíznak meg, amelyek

többnyire köztulajdonban vannak, de lehetnek magántulajdonú intézmények is.

Az állam oktatási vagy egészségügyi feladatait pl. intézmények látják el,

önálló jogalanyisággal és kisebb-nagyobb gazdasági, gazdálkodási önállósággal

rendelkeznek. A közigazgatás tevékenységüket többnyire csak

abból a szempontból vizsgálja, hogy betartják-e a törvényeket.

A magyar közigazgatás szervezete

Két szervezetrendszer működik (duális jelleg)

egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer);

van felettes szervük;

állami feladatokat lát el (országos közügy);

jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör;

önálló költségvetésük van; állami vagyonkezelők;

polgármesteri hivatal körjegyzőség igazgatási társulás megyei közgyűlés hivatala főpolgármesteri hivatal, vezetője:

jegyző

helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat-

meghatározás; önálló döntési jogkör; egységes szervezet irányító: képviselő-testület

Államigazgatási szervek Önkormányzati közigazgatási szervek

A közigazgatási szervek csoportosítása

HATÁSKÖR terjedelme szerint

Általános hatáskörű szervek

(Kormány, közigazgatási hivatalok, önkormányzatok)

Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok,)

ILLETÉKESSÉG szerint

Központi (országos)

szervek Területi (régió, megye)

szervek Helyi illetékességű

szervek

Az államigazgatás központi szervei

Kormány, és a Kormány

munkáját segítő szervek

Minisztériumok

A nem minisztériumi formában működő köz-ponti államigazgatási szervek

•Kormányhivatalok •Központi hivatalok

•Autonóm államigazgatási szervek

Az államigazgatás központi szerveinek

fő csoportjai

• Az egész országra kiterjed az illetékességük;

• Országos feladatokat látnak el; • Irányító – szabályozó – végrehajtó

típusú feladatokat látnak el;