ÉA

Bruck Lajos: Jó tanácsok

ÉdesÉdes

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

AnyanyelvünkAnyanyelvünk

ÁRA: 250 FT

54. magyar nyelv hete2020. április 24.

2020. ÁPRILIS2020. ÁPRILIS 42. ÉVF. 2. SZÁM42. ÉVF. 2. SZÁM

A TARTALOMBÓL:

Az 54. magyar nyelv heteprogramja

Balázs Géza:A magyar nyelv több részre szakítása

Halmai Tamás:Szép magyar vers

Kérdéseinkre válaszol:Böszörményi Zoltán,

Jánó Mihály, Keller Péter

Lengyel Klára:Kapcsolószók vagy mondatkötõk

Kemény Gábor:Philadelphia

Elek Lenke:Kabos Gyula – egy zseni nyelve

Zsiros Katalin:

És: hírek, tudósítások,rendezvénynaptár

kávézó

Cuháré, szoáré

TARTALOM

Balázs Géza:A magyar nyelv több részre szakítása (1) . . . . . . . 3

Lengyel Klára: Kapcsolószók vagy mondatkötõk . . 4Balázs Géza: Miért érdekes? Bomlás . . . . . . . . . . . . 5Horváth László: Karakter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Halmai Tamás: Szép magyar vers.

Imre Flóra: Novemberi nyírfa . . . . . . . . . . . . . . . . 7Blankó Miklós: Szó szót követ.

Bõvülõ keresztnévtárunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Grétsy László: Az Olvasó kérdez. . . . . . . . . . . . . . . 9A Szent László-mondakör nyomában.

Jánó Mihály mûvészettörténészt kérdeziBalázs Géza. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Manapság többen írnak, mint olvasnak.Böszörményi Zoltán írót kérdeziBirtalan Andrea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

„agyagedénybe zárt Isten-sugár az ember”.Keller Pétert, Gárdonyi dédunokáját kérdeziBalázs Géza. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Kemény Gábor: Philadelphia kávézó . . . . . . . . . . . . 13Elek Lenke: Kabos Gyula – egy zseni nyelve . . . . . 14Büky László: Fenntartható mozsarak . . . . . . . . . . . . 15Gráczi Tekla Etelka: A felnõttek beszédjellemzõinekváltozása az életkor függvényében . . . . . . . . . . . . . . 16Dr. Palágyi András: A rím és ritmus nélküli

„versekrõl” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Kemény Gábor: „Szigorúan ellenõrzött” helyesírás 17Kovács József: Sürgõ-forgó malmok . . . . . . . . . . . . 18Grábics Júlia: Z. Szabó László emlékére. . . . . . . . . 18Domonkosi Ágnes: Verbális érintés a Facebookon . 19Dóra Zoltán: Csekkol, becsekkol . . . . . . . . . . . . . . . 19Zsiros Katalin: Cuháré, szoáré . . . . . . . . . . . . . . . . 20Dr. Tringer László: A zárt e (el)siratása. . . . . . . . . . 20Kemény Gábor: 47 év Elekfi Lászlóval. . . . . . . . . . 21Blankó Miklós: Kommunikációtörténeti olvasókönyv

nõkrõl – nem csak nõknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Hírek – tudósítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23Az 54. magyar nyelv hete programja. . . . . . . . . . . . . 25Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Keresztrejtvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Új szavak, kifejezések (109.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Minya Károly (összeállító): www.manyszi.hu . . . . . 28

Kedves Olvasóink!A magyar nyelv hetének házigazdája idén Heves

megye és Eger. 2020. április 24-én pénteken 10 óra-kor a Megyeházán nyílik meg a rendezvény, amely-

hez a Honismereti Szövetségés a Tudományos Ismeretter-

jesztõ Társulat segítségével több megye, város is csat-lakozik. A teljes tervezett programot megtalálhatjáklapunk 25. oldalán.

1970-ben indult – Kodály Zoltán, Illyés Gyula,Váci Mihály ösztönzésére – az anyanyelvi konferen-ciák sorozata, melybõl késõbb kinõtt az Anyanyelvi

Konferencia mint intézmény(1992-tõl Magyar Nyelv és Kul-

túra Nemzetközi Társasága). Elsõ vezetõi BárcziGéza és Lõrincze Lajos voltak. A 14. anyanyelvi kon-ferencia 2020. május 23–24-én lesz Budapesten.Programját a hírrovatunkban találják.

A 7. nyelvésztábor mottója – A magyar nyelv ésirodalom barátainak, tanárainak tábora – az Anya-nyelvápolók Szövetségének új folyóiratára utal, a

Magyarórára. Érdekes és iz-galmas programokkal várunk

2020. június 17–21. között minden érdeklõdõt Sátor-aljaújhelyen, a Kazinczy Múzeumban. A tábor dísz-vendége Hidasi Judit professzor, az interkulturáliskommunikáció szakembere lesz.

Bruck Lajos (Pápa, 1846. november 3. – Budapest, 1910.december 3.) festõmûvész, grafikus.

Iskoláit a fõvárosban végezte, majd Bécsben a Képzõmû-vészeti Akadémián tanult. A kormány ösztöndíjával 1869-benbeiratkozott a velencei képzõmûvészeti akadémiára. Olasz-országi tartózkodása idején fõleg naturalista életképeket fes-tett. A Falusi konyha és a Vásártér a Ponte Rialto elõtt címûképeit az 1873. évi bécsi világkiállításon mutatták be. 1874-ben, rövid római és nápolyi tanulmányút után, Párizsban Mun-kácsy Mihály tanítványa lett. Ez idõben Munkácsy hatása alákerült, így több, eredetileg Munkácsynak tulajdonított festményvalójában tõle származik. Nagy sikert aratott a Munkácsy stílu-sában festett Jó tanácsok címû képével. 1885-ben Londonbaköltözött, ahol fõleg portréi tették ismertté. Mûvei rendszere-sen szerepeltek a Royal Academy kiállításain. 1895-ben térthaza, haláláig Budapesten élt és alkotott, a Mûcsarnok kiállí-tásainak állandó résztvevõje volt. 1894-ben egyik alapító tagjalett a Nemzeti Szalonnak. 1896-ban megfestette a király ésErzsébet királyné arcképét is.1899-ben a kormány õt bízta megegy szentpétervári kiállítás szervezésével, melynek megnyitá-sán II. Miklós cár a Szent Anna-renddel tüntette ki. 1902-tõlszámos képén örökítette meg Budapest városrészeit.

Magyar nyelv hete

Anyanyelvi konferencia

Nyelvésztábor

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, szeptemberben és novemberben.Szakmai támogatók:Magyar Nyelvtudományi Társaság,MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Bizottság,Magyar Nyelvstratégiai KutatócsoportKiadja: az Anyanyelvápolók SzövetségeFelelõs kiadó: Juhász JuditFelelõs szerkesztõ: Grétsy LászlóSzerkesztõség:Balázs Géza balazs.geza@gmail.com,Kemény Gábor kemeny.gabor2@yahoo.com,Kovács Zsuzsanna (titkár)kovacs.zsuzsanna@anyanyelvapolo.hu,ea.szerkesztoseg@gmail.comSzerkesztõbizottság:Balázs Géza, Grétsy László, HeltainéNagy Erzsébet, Juhász Judit, Kemény GáborA szerkesztõség címe:1053 Budapest, Károlyi u. 16.

Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

A szerkesztõség csak a megrendelt írásokértfizet honoráriumot. Meg nem rendelt kéziratotnem õrzünk meg, nem küldünk vissza.

Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: hirlapelofizetes@posta.huFax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõ: Könyvtárellátó Kht.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Tagdíj: 2000 Ft/év, tanulóknak, nyugdíjasok-nak: 1500 Ft/év.

Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula

Lapunk kiadását

az Emberi ErõforrásokMinisztériuma,

a Nemzeti KulturálisAlap,

a Magyar MûvészetiAkadémia

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)Nyomdai elõkészítés: Opticult Bt.Nyomás: mondAT Kft.

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 3

A 2020 tavaszán megrendezendõ 54. magyar nyelv hete és a14. anyanyelvi konferencia kiemelt témája: Trianon hatása amagyar nyelvre.

A nyelvek adottságaikat, lehetõségeiket tekintve egyenlõértékûek, ám fejlettségüket és helyzetüket tekintve egyenlõtle-nek. Az élen a globalizáció és a gazdasági expanzió hajtómo-torjaiként szolgáló nyelvek, utolsó helyen pedig az államiság-gal, államnyelvi státusszal nem rendelkezõ, kis beszélõi létszá-mú, veszélyeztetett vagy éppen már a kihalás szélére kerültnyelvek állnak. A magyarországi magyar nyelv nem áll rosszhelyen ebben a rangsorban: hiszen van egy ország, amelybenállamnyelv, van megfelelõ számú beszélõje, s ehhez mérten ku-tatása, oktatása, széles körû használati lehetõsége. De már ahatáron túli magyar nyelven beszélõknek koronként és tájan-ként nyelvi korlátokkal kell szembesülniük, s ez az anyanyelv-használatuk visszaszorulásához vezet. Egy nyelv kisebbséginyelvvé válása szinte törvényszerûen magával hozza az adottnyelv visszaszorulását.

A magyarul beszélõket „átlépõ” határok

A trianoni döntés a magyar nyelvet is felszabdalta. A ma-gyarul beszélõket „átlépõ” határok magyar nyelvû közössége-ket szakítottak ki az anyaországból és tettek etnikai, nyelvi ki-sebbséggé. Rövid idõ alatt nyilvánvalóvá vált, hogy legtöbb he-lyen a magyarnyelvûség hátrányt jelent, elkezdõdött a magyarnyelv diszkriminálása, az államnyelvek meghatározó befolyásaa magyar nyelvre. Ezt a folyamatot a következõ jelenségek jel-lemzik: vegyesnyelvûség, félnyelvûség, kétnyelvûség, a magyarnyelv határon túli változatai, asszimiláció, beolvadás, szórvá-nyosodás, nyelvcsere. A határon túli magyar nyelv visszaszoru-lását megakadályozni kívánó törekvések pedig: kiegyenlítõ(egyenrangú) kétnyelvûség, detrianonizáció, határtalanítás(Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat), az asszimilációvalszemben ajánlott disszimiláció (Magyar Nyelvstratégiai Kuta-tócsoport).

A trianoni békediktátum következményeként a soknemze-tiségû Osztrák–Magyar Monarchiából létrejött a csaknemnemzetiségek nélküli Magyarország. Mintegy 3,3 millió ma-gyar rekedt kívül Magyarország határain: „Nem õk lépték át ahatárokat, hanem a határok lépték át õket.”

Trianon következményeként a magyar nyelvû közösség ré-szekre szakadt, és korszakonként, irányonként más és más kül-sõ hatások érték, amelyeknek a következményeként a mai ve-gyes helyzet létrejött. Ez nagy vonalakban így jellemezhetõ: ahatáron kívül vannak tömbmagyar területek (Szlovákia: Csal-lóköz; Románia: három székely megye: Hargita, Kovászna,Maros megye, utóbbi csak részben tömb), vannak a magyarnyelvvel szoros kapcsolatban lévõ területek (végig az északinyelvhatár, Kárpátalja, a Partium egy része, Vajdaság, s egyegészen parányi terület Szlovéniában, Lendva környékén, il-letve Ausztriában (Burgenland). Vannak a magyar nyelvitömbtõl távolabb lévõ, de még mindig nagyobb tömböt alkotónyelvszigetek. Vannak önmagukban álló, már tömb nélküliszórványok, ahol még mindig van számottevõ magyarság. Van-nak olyan szórványok, ahol már csak elvétve akadnak magya-rok. Létezik számos magyar nyelvû diaszpóra: ide elsõsorban aMagyarországról elvándoroltakat soroljuk. A diaszpórák lét-rejötte részben szintén összekapcsolódik Trianonnal – hiszen amagyarság nagy méretû szétvándorlása ugyancsak Trianon éskövetkezményei miatt indult el.

1920 óta valamennyi területen fogy a magyar nyelven beszé-lõk száma. A magyarság lélekszámát szép politikai szimboliká-val 1990-ben még 15 millióra becsülhettük. Ma a magyar anya-nyelvûek lélekszáma reális számítások alapján 13 millió körüllehet. Ebbõl 9,5 millió él Magyarországon, kb. 2,5 millió a Ma-

gyarországgal szomszédos területeken és kb. 1 millióan szerte-szóródva a világban (egy részük már nem tud magyarul, csak azidentitásában õrzi egykori magyarságát). Mindezek ellenére amagyarság összlétszámát tekintve ma is a Kárpát-medence leg-nagyobb népe.

Hány magyar irodalom, nyelv van?

A magyar nyelv állami széttagolódása s ennek következté-ben különféle politikai helyzetbe kerülése már korábban fölve-tette a magyar kulturális egység fölszámolódását. Az iroda-lomban ez a vita a hatvanas években lezajlott. A kérdés úgy ve-tõdött fel: hány magyar irodalom van? Erre adott költõi választIllyés Gyula, aki ötágú sípnak nevezte a magyar irodalom egy-ségét: egy tüdõ fújja a mai Magyarország, a Felvidék, a Délvi-dék, Kárpátalja és Erdély magyarságának üzenetét.

A harmonikus egységet sugalló ötágú síp egy nyelvész rend-szerváltás utáni fölvetésében ötszólamú síppá változott: úgy je-lent meg, mint a magyar nyelv állami nyelvekre való szakadása,vagyis mintha tudományosan definiálhatóknak kellene len-niük a szlovákiai, ukrajnai, romániai, szerbiai (horvátországi,szlovéniai, ausztriai stb.) magyar nyelvEKnek. Még olyan láb-jegyzet is születik, hogy a felvidéki magyarságnál jóval kisebblélekszámú nyelveknek is lehet külön neve…

A tét nem kicsi. Egyetlen magyar nyelv van, vagy magyarnyelvEK vannak, lesznek? Általános nyelvészeti tétel, hogy anyelvek nyelvváltozatokban élnek. A nyelvváltozatokból kris-tályosodik ki valamiféle egység: a köznyelv. És a köznyelv is fo-lyamatosan alakul, esetleg újabb nyelvváltozatokra osztódhat.A magyar nyelv történetében a többféle, egymástól egyébkéntsajátos módon nem nagyon különbözõ nyelvváltozatból a 16.századtól kezd összekovácsolódni a ma is ismert köznyelv vagystandard (korábban: irodalmi nyelvnek is nevezték). Az egysé-gesülés a 20. századra megtörtént: ezen a köznyelven írtak író-ink-költõink, szólalt meg a rádió, televízió. Miközben továbbéltek a nyelvjárások, illetve azok kicsit változó, keverékes for-mái, a regionális köznyelvek is. Ebbe az állapotba szólt beleTrianon: az elszakított területekkel elkezdett akadozni vagyakár meg is szakadt a kapcsolat (vásár, munkahely, rokonság),a magyar nyelv korlátozása megakasztotta a köznyelv irányábavaló fejlõdést, ezért a magyar nyelv a határokon túl a legtöbbesetben a családba, a kisközösségbe, a faluba szorult vissza. Amagyar nyelv visszaszorulása különösen szembetûnõ a közélet,a tudomány-technika területén. Hiszen a határon túli területe-ken élõk többsége nem tudott szakmát, diplomát szerezni ma-gyar nyelven, s az államnyelven megszerzett tudást nem tudtaanyanyelvére lefordítani. Jól mutatja ezt a problémát a kolozs-vári nyelvészprofesszor egy mondata: „Nem tudok a kocsimrólmagyarul beszélni, nekem az önindító: delkó.”

Egyes határon túli területeken kialakultak helyi köznyel-vek. Beszélhetünk erdélyi köznyelvrõl, amelyet erdélyi értel-miségiek beszédében hallunk, erdélyi írók mûveiben fel is is-merünk. Vagyis van transzszilván köznyelv. Az északi terüle-ten, Szlovákiában beszélt magyar nyelv palócos és szlovákosjellemzõket mutat. 1947-ben Magyarországra áttelepített fel-vidéki rokonaim nyelvhasználatában alig fedezhetõ fel regio-nalizmus, az ottmaradottak nyelvhasználatában már az 1960-asévekben érezhetõ volt az erõs szlovák és palóc akcentus. Ki-sebb regionális elkülönülést mutat Vajdaság és Kárpátalja. APartium viszont mintha folyamatosan követte volna a magyar-országi nyelvi fejlõdést, magyar lakosainak nyelvében alig ta-lálni a mai köznyelvtõl elütõ formákat. A szlovéniai Lendvakörnyéki, burgenlandi, horvátországi magyarok a helyi, archai-kus nyelvjárást beszélik.

Balázs Géza

(Folytatása a következõ számban.)

A magyar nyelv több részre szakítása (1)

Édes Anyanyelvünk 2020/2.4

Az egyetemi oktatásba lépõ hallgatók az elsõ szeminári-umokon számot adnak a gimnáziumi és az általános isko-lai anyanyelvtanítás minõségérõl. Ma már általánosság-ban is kimondható tény, hogy a hallgatók zöme kevésgrammatikai ismerettel bír, jó részük kizárólag általánosiskolában találkozott szófaji és mondattani elemzéssel.Csaknem minden elsõ órámon végigelemzünk egy-egymondatot: ki mire emlékszik a szófajtani alapokból. Szá-momra a kapott információ azért fontos, mert könnyen vi-lágossá válik: hogyan tudom segíteni hallgatóimat egyéni-leg is az elõrejutásban, a nyelvi szerkezet megértésében, amagyar észjárást jellemzõ nyelvi szabályok rendszerezésé-ben.

A hallgatók ötöde kizárólag az „alsó tagozatban”, azazaz 1–4. osztályban tanultak lényegére emlékszik: létezikige, fõnév, melléknév. Dereng az ezeket kiegészítõ viszony-szók egyike-másika: a névelõ, az igekötõ, esetleg a fog se-gédige. A kötõszókról homályos emlékeik vannak. Az és,hogy szavak említése eszükbe juttatja a terminust, majd azalsóbb fokú tananyag ismétlése során újjáéled a kötõszó fo-galmának, feladatainak megértése is. A hallgatók többségetudja, hogy létezik határozószó, csaknem minden igenevetfelismer, és a névmások közül legalább négyet meg tud ne-vezni (tipikusan a személyes, mutató, kérdõ, határozatlannévmásokat).

Ha azonban megkérdezem, hogy milyen szófajú szó azaki, amilyen, ahogyan stb., még a legtöbb ismerettel ren-delkezõk is gyakran megzavarodnak. Legtöbben arra sza-vaznak, hogy ezek kötõszók. A szófajtani szemeszter ide-jén persze tudatosítjuk, meg is magyarázzuk, hogy e sza-vak a magyar nyelv vonatkozó névmásai, de mire vizsgárakerül sor, újra típushibává válik, hogy az említett szavakathallgatóink ismét kötõszóként jellemzik.

Nem véletlenül írom, hogy „ismét kötõszóként”. A ma-gyar szakos egyetemisták utolsó köziskolai élménye etárgyban tudniillik az, hogy az ami, amikor, ahol stb. sza-vak kötõszók. A mondattan tanítása ugyanis a szófajirendszer oktatása után következik az általános és a közép-iskolában is. E szavakat elõbb nyilván vonatkozó névmá-sokként tanulták meg (6. osztályban), majd egy évvel ké-sõbb ugyanezeket a szavakat már kötõszókként emleget-ték a tanárok. A szemléletbeli torzulást minden bizonnyalerõsíti az is, hogy míg a névmások fejezete (tudatosítása,gyakorlása) csupán egy-két órát kap a tanmenetben, addigaz alárendelõ összetett mondatok elemzésére ennek több-szörösét szánják; vagyis a vonatkozó névmás többször jele-nik meg kötõszóként, mint vonatkozó névmásként említ-ve.

Szótani óráimon a szófaji osztályozás ismert érveivel bi-zonyítom: az aki, amíg, amennyi stb. nem lehet kötõszó,hiszen névmás. A névmások mondatrészek, a kötõszóknem. Pl. (Festettem egy képet,) amíg te zongoráztál – azamíg a mikor kérdésre válaszoló idõhatározó, vagyis mon-datrész. De vö. Festettem egy képet, és te zongoráztál. Az éskötõszó természetesen nem mondatrész. A vonatkozó név-más fõnévi és melléknévi típusa toldalékolható, mint a töb-bi névmás: (Az hozta le a bõröndöt,) aki a legerõsebb/akitmegkértem rá/akivel együtt tanulunk/akirõl írtam nekedstb. A kötõszó természetesen nem toldalékolható. S a vo-natkozó névmás tartalmas szófajjal helyettesíthetõ: Aszomszéd hozta le a bõröndöt; Zongoramuzsika mel-

lett festettem egy képet; a kötõszó természetesen nem, hi-szen az logikai viszonyjelölõ elem.

És itt jön a baj. A következõ szemeszterben – önmagam-nak ellentmondva – bizony, én is csak kötõszóként fogomemlíteni elõttük a vonatkozó névmást. L. Úgy igyekeztem,ahogyan még soha; Arra indulj el, amerre a sárga jelzésmutat! – A mondattani elemzés során azt tanuljuk meg,hogy az alárendelõ összetett mondat típusát az utalószó(távolra mutató névmás, itt úgy és arra) jelöli ki, tudniillikaz utal arra, milyen mondatrészt fogunk kifejezni az alá-rendelt mondatszerkezettel. A mellékmondatot azonbankötõszóval kapcsoljuk a fõmondathoz (esetünkben az aho-gyan és az amerre szóval). Innentõl kezdve mi magunkmossuk össze a „kvázi kötõszót” (és, hogy, de, mivel, azaz)a vonatkozó névmással, egységesen kötõszóként emleget-ve mindkét szófajt.

A gondok gyökerét természetesen a terminushasználat-ban találjuk. Nem a gyerekekben és a hallgatóinkban vana hiba, hanem a nyelvtankönyvekben. Két rendszerezéstkell megtanítanunk egymás után: elõbb a szófajtant, azu-tán a mondattant. Mi több: a mondattani elemzés gyakor-latában párhuzamosan használjuk a két rendszer fogalma-it, hiszen ismertetnünk kell, melyik szófaj milyen mondat-részszerepekre alkalmas, illetõleg mely mondatrészszere-pekben milyen szófajok jelenhetnek meg. A két rendszer-ben való párhuzamos gondolkodás önmagában is nehézsé-get jelent.

A vonatkozó névmás különös teremtmény. Az aki, ahol,amely stb. névmások kettõs szerepet töltenek be szerke-zettanilag is. Részben kapcsolnak, kötnek, hiszen mintegyválaszolnak a mutató névmásra, azaz tartalmas nyelviegységet: önálló mondatot kötnek a mutató névmás általkijelölt tartalmatlan, üres helyhez (az – akivel; ahhoz –akitõl; addig – ameddig). Részben pedig valóban mondat-részek: a mellékmondat bármely részeként megjelenhet-nek. Megjegyzem: a régebbi nyelvtanok e kettõsség miattnevezték õket keresztezõdõ szófajú szavaknak, noha nemszófajiságuk keresztezõdõ, hanem feladatkörük, vagyis aszereposztásban két mondatbeli feladatot képesek ellátni.Elõször és elsõsorban szabályos mondatrészek. Állítmá-nyok, pl. Olyanra fesd a táblát, amilyen korábban volt;alanyok, pl. Ahhoz megyünk vendégségbe, aki megnyerte aszakácsversenyt; tárgyak, pl. Abból sütök palacsintát, amitajánlottál; határozók: A ház olyan volt, ahol mindenki jólérezte magát; jelzõk: Amelyik úton elindulsz, azt nemhagyhatod el soha. Mondatrészszerepük olyannyira jól ér-zékelhetõ, hogy – jellemzõen a tagmondatok fölcseréléseesetén – a figyelmetlen tanuló a vonatkozó névmási kötõ-szó szerepének megfelelõen minõsíti az alárendelõ monda-tot. (Pl. az Amit fõztem, abból egyél mondat partitivusihatározói alárendelés, de gyakori hiba, hogy a vonatkozónévmás tárgyi szerepe alapján tárgyinak minõsítik.)

Névmási (deiktikus) jelentésük, illetõleg az összetettmondat szerkezeti (forikus) rendje következtében a vonat-kozó névmások valóban felveszik a kötõszói szerepet, még-sem válnak kötõszókká. Éppen ezért nem is tanácsos kötõ-szóknak neveznünk õket. A Magyar grammatika címû tan-könyvünk írása közben felmerült: ne nevezzük-e az össze-tett mondat fõ- és mellékmondatát összekapcsoló eleme-ket egyszerûen kapcsolószónak (Kugler Nóra ötlete alap-ján). Az ötletbõl nem lett gyakorlat, talán a túlzott hagyo-mánytisztelet miatt. Most ismét felvetem az ötletet, azzalmegtoldva, hogy az utalószó – kapcsolószó terminuspárhasználata az utóbbi húsz év gyakorlatában számomra be-vált. Mind az utalószó, mind a kapcsolószó olyan mondat-tani funkcióra utal, melyet tipikusan erre a feladatkörrealkalmas szófajok tölthetnek be. Az utalószó távolra muta-tó névmás, a kapcsolószó pedig kötõszó és/vagy vonatkozónévmás.

Lengyel Klára

Kis magyar grammatikaaz iskolában

Kapcsolószókvagy mondatkötõk

~~~~~~~~~

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 5

„Vigyázat, omlás! Vagy inkább romlás? Egyszóval: totálisbomlás” – ismételgeti S³awomir Shuty Bomlás címû könyvében.A lengyel lázadó írónemzedék tagja regényében vegyíti a marke-tingnyelvet, az internetes szlenget, az irodai „small talk”-ot, az ud-variaskodó, semmitmondó beszédet, a bulvársajtó, a fogyasztói vi-lág leépülõ nyelvét. Minden fölgyorsult és összekeveredett, nin-csenek stabil pontok. Józsa Árpád találó költõi-szlenges fordításá-ban ilyen halmozásos, összevont mellérendeléses szerkezetekkeljellemzi ezt a nyelvet: „hiper-szuper-mega-store-shop”, „amfeto-vita-love-parade-hangulat”, „poszt-auto-moto-foto-feto-karambol”(Napkút Kiadó, Bp. 2010). A „bomlás” eszünkbe juttatja ÁgostonMihály vajdasági nyelvész Rendszerbomlás? címû könyvét,amelyben a nyelvi részrendszerek funkciózavaraira hívja föl a fi-gyelmet. Most azonban néhány összetettebb társadalmi és szemé-lyiségi problémát jelzõ szöveget, szövegtípust veszünk szemügy-re.

Posztmodern irodalom, tudomány. Egyesek stílust koholnaka nyelvi bomlásból, elõbb tudatosan, késõbb már megszokottan,rendszerszerûen írnak rossz mondatokat. Nyelvi játék, posztmo-dern, logocentrizmus, védik õket egyes irodalmárok. Egyes tudo-mányos körök sportot ûznek a bennfentes, maguk teremtette ter-minológiából. Nyelvezetük kizárólagos, egyfajta privátnyelv, tu-dományos titkosnyelv, amelyet kötelezõen, mantraszerûen hasz-nálnak. A modern mûvészet tudósa, Szemadám György õszinténbevallja, hogy egy mûvészettörténész szövegébõl egy kukkot semért:

Világosan közlik szobrai, hogy a vizualitás mezejét nem ter-vezik elhagyni, azaz tisztán vizuálisan is értelmezendõk – márha létezik ilyen, hogy tiszta vizualitás. Természetesen nem: anyelv és az õ dolgai, különösen elemeinek olykor szabályszerû,olykor szándékosan véletlenszerû egymáson való áthatásaeredményezhet olyan materializálható vizuális csomagot, ame-lyet nem egy dolgora irányulónak, hanem dologellenesnek te-kinthetünk, azaz a tisztán vizuális értelmezést valójában ebbena megközelítésben gondoltam találónak.

Túlmagyarázás. A gyógyszerhez tengernyi szöveget adnak,alig találni meg benne azt, hogy mire jó és hogyan kell szedni, aztviszont aprólékosan tárgyalják, hogy milyen mellékhatásai lehet-ségesek. Végigolvasva felvonul itt a betegségek teljes listája.

Infantilizálódás. Kiskorúnak tekintett társadalom. Kiégett azizzó, veszünk egy másikat, kicsomagoljuk, ránézünk a borítójára,ott van a használati utasítás. Így kezdõdik: „Mielõtt az izzót becsa-varná, gyõzõdjön meg róla, hogy a kiégett izzót kicsavarta”.

Szégyellném leírni, hogy az ország melyik kiemelkedõ intéz-ményének összes (tudományos fokozattal rendelkezõ) dolgozójakapta ezt a levelet:

Tisztelt Asszonyom/Uram! Kedves Kollégák! Tekintettel anapokban tapasztalható idõjárásra és a szokatlanul nagy me-legre, kérem, hogy munkavégzésük során is fordítsanak különösfigyelmet a fokozott folyadékbevitelre, a munkahely szellõzteté-sére, árnyékolására. Kérem, gondoljanak a szobai és a szabad-ban lévõ növényekre, öntözzék meg azokat, hogy átvészeljék amunkaszüneti napokat. Továbbá kérem, hogy az elektromos hû-tõberendezéseket munka végeztével mind a hétvégére, mind azelkövetkezõ munkanapok befejeztével szíveskedjenek kikap-csolni. Kérem, hogy a jelen levél tartalmát valamennyi munka-társával ismertetni szíveskedjék! Üdvözlettel: XY mûszaki fõ-igazgató-helyettes megbízásából BB menedzser asszisztens

Ugyanott ilyesféle levelet írnak a legmagasabb és legelitebboktatási intézménybe járó legjobb hallgatók (közül egyesek):

Tisztelt tanárnõ és tanárúr! Szép napot kívánok! Az X kur-zus miatt írok Önöknek, láttam, hogy mindketten hozzá van-nak rendelve, mint oktató az elõadáshoz. Mivel látom a Nep-tun rendszerben, hogy elõadásként van meghirdetve, de

látogatásköteles, ez ügyben szeretnék egy olyan információtkérni/kérdezni, hogy nekem sajnos abban az idõpontbandolgoznom kell, és azt nem tudom mellékelni. Lehetséges lennee úgy elvégeznem ezt a kurzust, hogy nem járok be, viszontennek fejében plusz feladatokat vállalnék. Ha nem lehetséges,akkor kérem még idõben válaszoljanak, hogy le tudjakjelentkezni a tárgyról díjmentesen. Nagyon sokat segítenénekezzel. Válaszukat és segítségüket elõre is köszönöm!Tisztelettel: XY

Túlbeszélés. A világ, az emberi kapcsolatok s az ezeket szabá-lyozó jogi elõírások bonyolódnak. Ha telefonon érdeklõdünk egyszolgáltatás iránt, elõbb hosszasan meghallgatjuk az adatvédelmielõírásokat, azok fellelhetõségét, visszaellenõrizhetõségét. Már aharmadik percnél és 200 forintnál járunk, a célunkat meg sem kö-zelítettük, sõt, úgy érezzük: tudatosan távolítanak. Magyarul: le-ráznak.

Homályosítás. A sajtó (média) egyik feladata az lenne, hogyelmagyarázza az eseményeket. Az egyik benzinkúton fifikásanvisszaéltek a bankkártyákkal, érdekelne ez bennünket, nehogy ígyjárjunk. Ezt olvassuk:

Januárban emeltek vádat egy nõ ellen… A nõ egy furcsatechnikai hibát fedezett fel a bankkártyás fizetési rendszerben,és több mint kétmillió forintos kárt okozott. Rájött, hogy aBANKKÁRTYÁS FIZETÉSNÉL A TERMINÁL BIZONYOSHELYZETEKBEN NEM VON LE PÉNZT A VÁSÁRLÓTÓL,MIKÖZBEN A PÉNZTÁRGÉP EZT SIKERES TRANZAKCIÓ-KÉNT ÉRZÉKELI. Megfigyelte, hogy ha a vásárló bankkártyá-ját a PIN-kód beütése után egy-két másodperccel késõbb kihúz-za a készülékbõl, akkor nem vonják le a vevõtõl a pénzt, de mi-vel a pénztárgép sikeresnek ítélte meg a tranzakciót, a benzin-kút kasszájában nem keletkezik azonnal hiány.

Vajon érthetõ-e e leírás alapján a technika? Szerintem nem, vi-szont az írás elérte azt, hogy mindenki félni kezdett a bankkártyásfizetésnél. Ezért késõbb a bankkártya kiadója „elmagyarázta”,hogy miért nem kell félni:

egy integrált kassza esetében a pénztárgép kizárólag a fize-tési kérést indítja el a POS terminál irányába, majd [a] POStermináltól visszaérkezett tranzakciós eredményt jeleníti meg.Amennyiben a terminál a tranzakció eredményességérõl nemkap visszajelzést a kibocsátó banktól – mert például a kártya ki-húzásával megszakad a tranzakció –, az elfogadó bank rend-szere automatikusan visszavonja/törli a mûveletet. Így stan-dard mûködés szerint a pénztárgépen sem jelenhet meg a fizetésvisszaigazolása. Mind a pénztáros munkatársaknak, mind akártyabirtokosoknak hasznos tudni, hogy minden esetben aPOS terminálon megjelenõ üzenet, illetve a POS slippen sze-replõ eredmény az irányadó.

Integrált kassza, POS terminál, standard mûködés, POS slippstb. És ha ezeket a szavakat értik, akkor el tudnák mondani, hogymi történt, és mi nem történhet az Önök bankkártyájával?

Új írásbeliség. Üzenetek, kommentek a neten. Ez itt egy kisörkényi egyperces, sajátos modorban:

odajön egy lány hozzám a megalloba és laza mód igy adtaelõ magát:

szia nem zavarni vagy ismerkedni akarok veled mert márboccs de pfuujj, megtudnád mondani honnan indul a 62-es vil-lamos?

hát lányos zavaromban majdnem nem is tudtam mit mond-jak, deazért segitettem

Annak ellenére,hogy itt leoltasz csak úgy, nem veszem ma-gamra mert ennek ellenére is tudom hogy jól nézek ki, de amugya meki elõl indul

megköszönte! majd elmenta mellettem állo csávó ilyet szól, ha nekem mondott volna

ilyet ugy pofám b**ztam volna, hogy azt is elfelejti mit kere-sett.:DD

ez is bizonyitja kedves emberek mindig lesznek:)))

Balázs Géza

Miért érdekes?Bomlás

Édes Anyanyelvünk 2020/2.6

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)szerint a karakter a magyarban latin jövevényszó, a latinbanpedig görög eredetû. A görög szó – részint latin közvetítés-sel – számos európai nyelvbe átkerült.

Hatvan évvel ezelõtt A magyar nyelv értelmezõ szótára aválasztékosnak minõsített karakter címszónak ezeket a je-lentéseit vette fel: 1. ’jellem’; 2. ’<erkölcsi tekintetben> azátlagot felülmúló, derekas viselkedésû, becsületes sze-mély’; 3. ’jelleg, jellegzetesség’. 1972-ben a Magyar értel-mezõ kéziszótár ezekbõl az 1. és a 3. jelentést tartotta meg;a 2.-at (valószínûleg elavultsága miatt) kihagyta. 2003-bana kéziszótár megújított változata a ’jellem’ és a ’jelleg, jel-legzetesség’ után nyomdai és informatikai vonatkozású je-lentéseket is betoldott: ’nyomtatott betû, szám, írásjel stb.;ennek meghatározott fajtája’; ’az adatok ábrázolására szol-gáló egyezményes jel (betû vagy szám)’.

Ez helyes, indokolt bõvítés volt. Míg néhány évtizeddelezelõtt a szövegek, kéziratok hosszát n-ben, betûhely-ben,leütés-ben mértük, az 1990-es években a számítógépek el-terjedésével a karakter váltotta fel õket, ilyenféleképpen:„A cikk hossza legföljebb 20 ezer karakter lehet, a szóközö-ket is beleértve.”

Mostani írásomban azonban nem ezzel a változással sze-retnék foglalkozni, hanem a karakter jelentésárnyalatainakmásfajta bõvülésével; igaz, megfigyelésem szerint ez is az1990-es évek óta tapasztalható.

A ’jellem’ jelentésbõl adódóan a karakter korábban is al-kalmas volt arra, hogy egyrészt ’jellemtípus, típusfigura’ je-lentésárnyalatban is használják, másrészt pedig olyanban is,amely átmenetnek tekinthetõ a ’jellem’ és a ’figura, szerep-lõ’ között.

Az elsõként említett árnyalat ismerhetõ fel a karaktersze-rep, karakterszínész összetett szavak elõtagjában. Elõfordulazonban a szónak önálló, azaz nem összetételbeli használa-tában is. Erre példaként annak az interjúnak a részletét idé-zem, amelyet Dunai Tamással készített a Magyar Hírlap1995-ben: „Ön nem kimondottan hõsalkat, de nem is kifeje-zetten karakter. Ez jó is lehet, mert mindkét szerepkör ellá-tására alkalmassá teheti, de két szék között a pad alá is es-het.”

A másodikként, átmenetiként említett árnyalat pedig márrégóta jelen van esztétikai, színháztudományi írásokban.Egy-egy ilyen példát idézek a Nagyszótár készítéséhezösszeállított, elektronikus Magyar történeti szövegtárból a19. és a 20. századból: „Melyik charakter az a Leányõrzõ-ben, vagy akármelyik újabb vígjátékában Kisfaludynak,mely a maga belsõ valóságából a magyar nemzetiséggel el-lenkeznék?” (1829: Toldy Ferenctõl); „Arisztotelész ki-mondotta, hogy a drámához elõször mese kell, történet,csak másodsorban emberek, vagyis karakterek” (1935: He-vesi Sándortól).

Ez a két adat már közel áll a ’figura, szereplõ’ jelentésár-nyalathoz. Ezt az apró lépést azonban a nyelvhasználat év-századokon át nem tette meg. Minden bizonnyal az angolnyelv hatása adott lökést ahhoz, hogy a jelentésváltozás a20. század végén megtörténjék. Az angol character szónakugyanis – többek között – ’szereplõ, személy, alak <színda-rabban, filmben stb.>’ jelentése is van. Ennek hatására agyakran angolból fordított ismertetésekben, filmajánlók-

ban, különféle tesztekben, amelyek sokszor az interneten isterjednek, a magyarban szintén megjelent a karakter szónak’figura, szereplõ’ jelentése. Itt csak két jellegzetes példáthozok az internetrõl: „Volt-e kedvenc karaktered a meséskötetben?”; „Melyik karakter lennél az Aladdinból?”. Azeffélék hatására azután a magyar sajtóban, például film-elemzésekben, színészi pályaképekben, nekrológokban ishelyet kapott ez a jelentés. Szemléltetésül két adat a MagyarHírlap CD-jérõl: „A fõhõst Latinovits Zoltán alakítja, akitcsodálatos szerepátérzõ, szerepújraformáló képessége kü-lönösen alkalmassá tett Szindbád karakterének eljátszásá-ra” (1999); „Életének 79. évében elhunyt Komlós András, aVidám Színpad nyugalmazott mûvészét kedden érte a halál.[…] Emlékezetes alakítást nyújtott Madách Tragédiájában,megformálta Szakonyi Károly Adáshiba címû darabjábanSzûcs úr karakterét is” (2000).

Mindez oda vezetett, hogy az 1980-as években és késõbbszületettek már a mindennapi társalgásban is teljesen termé-szetesen alkalmazzák a ’konkrét mû szereplõje, figurája’ je-lentést, sõt megfigyelésem szerint számukra a karakter in-kább ezt jelenti, mint ’jellem’-et vagy ’jelleg’-et.

Az újabb jelentés a szépirodalomba is behatolt. Nem vé-letlen, hogy éppen egy fiatal írónõnek, Leiner Laurának ASzent Johanna gimi címû ifjúsági regénysorozatából idéz-hetem. A következõ példák mindegyike a 2010-ben megje-lent 2. részbõl való: „– A farsangi bál témája: sorozatok! –kiáltotta a sulirádiós. – Megjelenés szigorúan tévésoro-zat-karakternek öltözve!”; „Suli után Virág átjött, hogymegmutassa az új Sims-karakterét. Robert Pattinson.

– Most akkor kirúgtad Pete Wentzet? – kérdeztem, mertVirág karaktere elvált, és a szomszédba költözött az új ked-venc” [a Sims internetes szerepjáték, Robert Pattinson avámpíros Alkonyat-filmek sztárja, Pete Wentz pedig gitá-ros]; „– Valami lánysorozat karaktereinek akart öltözni” [ti.a regényben egy lány azt szerette volna, ha egy fiú úgy kísé-ri el a jelmezbálba, hogy ugyanabból a sorozatból választa-nak maguknak figurát]; „és szerzek valami bájos kis jelmezt– szólt [anyu]. – Ó. Oké. De sorozatkarakter-jelmez le-gyen!”; „– Én rajzoltam mindent, a karaktereket, a helyszí-neket, Photoshoppal színeztem… – mutatta [Virág], miköz-ben mellém állt és lapozgatni kezdte [a képregényt]. – Te jóég! – kaptam a kezem a szám elé. A képregény eszméletle-nül szép lett, a színek, a szerkesztés, a gondolatbuborékok, akarakterek, a helyszínek”.

A Leiner Laura-regényben a karakter ilyen jelentéseegyébként nem kizárólagos; felbukkan a régebbrõl ismert’jellemtípus’ is: „Oké, mivel már nem tudtam sokáig játsza-ni a jeges, kíméletlen karaktert, Virággal gyorsan bemen-tünk a suliba”.

Ma már talán a fiatal tanárok is így teszik fel a kérdést adiákoknak: „Neked Richárd a kedvenc karaktered A kõszí-vû ember fiaiban?”; a tanulók pedig szintén ezt találhatjáktermészetesnek.

Ami engem illet, a karakter nyomdai, informatikai hasz-nálatát viszonylag könnyen megszoktam. A konkrét figurát,szereplõt jelölõ alkalmazásával azonban nemigen tudokmegbarátkozni. Ha találkozom vele, még mindig olyan ér-zésem támad, mintha nem magyar szöveget olvasnék vagyhallanék. Pedig ez az újabb jelentés(árnyalat) érthetõ, kelet-kezése is megmagyarázható. Nem hinném, hogy szükségvolt rá, de tudomásul kell venni a jelenlétét.

Horváth László

Karakter

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 7

Imre Flóra (1961) költõi pályakezdése a nyolcvanas évekderekán egy lezárulni látszó hagyományhoz kapcsolódott. Ígylett egyik utolsó õrzõje az „újholdas” versmodellnek. (LatorLászló, Gergely Ágnes, Rakovszky Zsuzsa vagy Szabó T. Anna:az illusztris kevesek e körbõl.)

Három évtized alatt nyolc verses-kötet: Az Akropoliszra nézõ terasz(1986), Merõleges idõ (1992), Rondó(1992), Rejtõzve éltünk (1995), A szépkötélverõné újrakezdi (1998), Nem tartsoká (2004), A hegyrõl lefelé (2009),Még tart a könnyûség (Válogatott és újversek, 2015).

Tematikusan a megélt, az elveszí-tett és a megtalált („kései”) szerelemtoposza szervezi, tagolja a költõi pá-lyát, mely azonban csak a fölszínenmonotematikus természetû. Mélyebbrétegeiben egzisztencialista súlyok ésárnyak húzódnak meg. E költõi világ-nak nem is metafizikája, inkább me-tafizikái vannak. (Minthogy nem zárteszmerendszert jambizál s rímesít –ellenkezõleg: a verstan rendezi világ-képpé a világ képét.)

A soráthajlások véghetetlen ele-ganciája a Váz záróstrófájában, melya kagyló példáját-példázatát édesenvibrálva vezeti a szenvedés keménysé-gétõl a ködnél anyagtalanabb rózsaigézetéig: „Mert éppen ez a kõke-mény / És néha már fájóan érdes /Váz bírja el csak szûk terén / Az ért-hetetlen szenvedéshez / Ráadásuladatott édes / Vibrálás atomig hatol-va / Bontó erejét, amivé lesz / Az õsziköd mögött a rózsa.”

Az önismeret föltisztulása, melyaz Eredeti Arc keleti allegóriáját ésSzékely Magda rokon optikájú versét(„Harmincon túl az arc / elszabadul. /A rossz, a jó kiütközik / javíthatatlanul. […] Harmincon túl azarcon / nincs hatalom” – Az arc) egyszerre idézi meg: „A porkahóba költözött / És többé nem vár a tavaszra / Arcomban rejtõ-zik az arca / Most még a bõr a hús mögött // De a lélek forgácsa-it / Az évek lassanként lehántják / S ahol már nem védik a hár-tyák / Csupasz azonosság lakik” (A végsõ változat).

A Kányádi Sándor-féle Valaki jár a fák hegyén lírai misztiká-ját párkapcsolati metafizikára áthangoló Jó itt nekünk: „valakivirraszt odafent / két tenyere az éjszaka / jó itt nekünk befed acsend / egymás testének sátora”.

A szakrális lábimádat a Magdolna-féle szerelmes Jézus-al-lúziójában: „külsõ talpéled ahogy minden / áttetszik édes me-leg bõrén / mosnám ha akár könnyeimmel / õszülõ hajammaltörölném // nem mintha valamit is bánnék / nem alázat hanemajándék” – s egy másik Jézus („Jézus úr”) a „szegények torzakállatok” ontológiájába alámerészkedõ imádságban: „haddmenjek én is hát veled / ahogy követ a sok szelíd nép / szegé-nyek torzak állatok / kísérõd lenni úgy szeretnék // processzióz-ni át meg át / az égi Jeruzsálemen” (Izajás 42:3).

És így tovább? Nem „tovább”: szerte. (Olyan szerte ez, melyegyre beljebb mutat irányt, irányokat.)

* * *

„Csak melegedni, mint az üdvözültek” – végezte be a napfé-nyes irgalom pasztelles vázolását Pilinszky János Novemberielízium címû verse. Ez a késõ õszi, titokzatos létérzés öltözikmás formába Imre Flóra mûvében.

Hogy Imre Flóra képes volt megírni „Lator László egyiklegszebb versét”, nem virtuóz epigonizmus, hanem kreatívhommage. Annál is inkább, mivel a költõ e viszonylag korai al-kotása a kétségtelen formanyelvi kötõdés és hagyománytudatdacára is saját hangot lehel, egyedi perspektívát nyit. Nem La-tort követi, hanem az utat, melyet Lator is.

A három, keresztrímessé formált oktáva (nyolcsoros vers-szak) egyensúlyos szerkezetbe rendezõdik, voltaképp a té-

zis–antitézis–szintézis logikája sze-rint. A ráocsúdó ámulatra kétkedõkérdés következik (mely az elsõ stró-fából indul, s a másodikban teljesedikki); a harmadik szakasz pedig – az él-mény újólagos, részletezõbb leírásá-val – felkiáltást és kérdést mintegymegkérdõjelezhetetlen tapasztalat-ban egyesít.

Két indulati kitörés („Micsodaképtelen aranyvihar! […] Micsodafény!”) keretezi a szöveget, ami akompozíciót még feszesebbé, erõtel-jesebbé, véglegesebbé teszi.

A jambusok energikus lüktetéseés a soráthajlások pazar dinamikájaéletet visz az élet dicséretébe; e len-dülettel a mû hovatovább önnön ere-dendõ álláspontját is felülírja –amennyiben a képtelen jelzõ dacáraplasztikus, érzékletes képi eszközökvallanak a novemberi esõn áttetszõfényalakzatokról (aranyvihar, sugara-ival, átragyogja stb.).

A közelítõ tél (allegorikusan: azelmúlás deleje) vészjósló mozzana-tokkal jelenik meg a költemény hori-zontján (ködöt, szürkeség, semmi, tél-be meredt stb.), s alkalmasint a vershõsét, a nyírfát (a lázadó gyönyörû-ség-et) is évszakos sorsa (a fokozatoslefokozódás) várja; mégis: e meztelentranszcendencia hatásosabbnak s ér-vényesebbnek bizonyul a köd év-szaká-nál.

A „Milyen hatalom” kérdésére biológiai s teológiai válasz isadható; „a kert remeg belé” kitétel tisztán természeti és bibli-kus-édeni távlatot is fölnyit – ám, úgy tetszik, létezik elemi él-mény, mely nem igényel egyértelmûsítõ analízist.

A vers minden szava, ríme, metruma: él. S nemhogy lankad-na ereje, de a legutolsó kifejezésre is tartogat érdemi jelentést.A személytelen nyelvtannal végigvitt dikció ugyanis csak ott, azárlatban jelez humán részvételt, s mindjárt többes számmalutalva a tapasztalás (és tanulság) közös, egyetemes voltára:„…beleragyog kétkedõ csontjainkba”.

Emberi érdekre s jelenlétre áttételesebben mutat két ko-rábbi, metapoétikus részlet: a Novemberi nyírfa föliratbólkönnyûszerrel kinyerhetõ az ember + ír szintagma; atárgyiasodott sugaraival szószerkezet pedig a fény tárgyias köl-tészetbe szervesülésének nyugtázása is lehet.

Végsõ soron mintha Nemes Nagy Ágnes Tanulni kell címûklasszikusát írná-gondolná tovább a vers. Arra intve, hogy, alá-zatosan bátor elevenségük okán, nemcsak a téli: az õszi fákat istanulni kell – mert csodálni lehet.

Halmai Tamás

SZÉP MAGYAR VERSImre Flóra: Novemberi nyírfa

Novemberi nyírfaMicsoda képtelen aranyvihar!A novemberi esõben a nyírfatárgyiasodott sugaraivala nyári napnak ahogy átragyogjaezt a ködöt, miféle lázadógyönyörûség emel itt szót egyetlenégre dobott lángként szorongatóteljességével a szürkeség ellen?

Honnan veszi ezt a roppant tüzet,kéregmélyi hõt az a semmi nyírfa,mikor körötte már télbe meredtföld és növény csontvázzá csupaszodva?Égõ testével vajon ki üzen?Milyen hatalom mond nemet a sárgalombok végsõt izzó sejtjeibena fokozatos lefokozódásra?

Micsoda fény! A kert remeg belé.Ez az utolsó, érlelõ ajándékhogy teszi egycsapásra semmivéa tanulságot, a köd évszakáét:mert mégis fény, mert ez a meztelentranszcendencia, a lobogó nyírfa,a sûrû homályon át élesenbeleragyog kétkedõ csontjainkba.

(Rondó, 1992)

Édes Anyanyelvünk 2020/2.8

Tavaly közel 130 új név került az adható nevek listájára.Egyre többször lepõdhetünk meg a játszótereken, az óvodák-ban, hogy milyen új(szerû) neveket viselnek a gyermekek.

E havi kérdésünk így szólt:Egyetért azzal, hogy a szülõk egyre nagyobb listából választhat-

nak nevet gyermeküknek? Ön szerint megáll egyszer ez a növekvõtendencia? Lesznek ma népszerû nevek, amelyek teljesen eltûn-nek?

RAÁTZ JUDIT fõiskolai docens • Eötvös Loránd Tudomány-egyetem; tudományos fõmunkatárs • Nyelvtudományi Intézet(Budapest)

A nevek elfogadásával foglalkozó Utónévbizottság tagja-ként válaszolok: igen, egyetértek azzal, hogy a lista bõvüljön.2019-ben is 70 új nõi és 58 új férfinév került föl az adható neveklistájára. A növekedést természetesen a divat, de egyéb igé-nyek is okozzák. Ez a tendencia, nem hiszem, hogy a közeljö-võben megállna, ugyanis egyre kisebb születésszám mellett anévkérelmek száma nem csökken, sõt, inkább nõ. Talán telje-sen nem fognak eltûnni a népszerû nevek, inkább egy „klasszi-kus” név alakváltozatai válnak gyakoribbá. Ilyen pl. a Mária,amely a leggyakoribb nõi név hazánkban. De az ezt a nevet vi-selõk száma évente kb. 30 ezerrel csökken. Az újszülöttek százleggyakoribb nõi nevét tartalmazó listában már évek óta nemtalálható meg, viszont megjelentek az alakváltozatai: a Maja,Mira, Mia.

RÁCZ ANITA intézetigazgató egyetemi docens • DebreceniEgyetem (Debrecen)

A keresztnévlista gyarapodását nem tartom rossz dolognak.A névkincs mindig is kulturális kérdés volt. Bár az utónévadás-ra vonatkozóan engedélyezett névlista sokáig nem létezett azországban, valamiféle népszerûségi listák az írott forrásokalapján megállapíthatók. Az idõk során ez a lista úgy alakult,ahogyan azt a történelem által kiváltott kulturális változásokalakították. Az utónevek között éppúgy volt mindig divatos éskevésbé divatos, mint például az öltözködésben. És ahogyan aruházkodásban változik a divat, úgy megtörténik ez a kereszt-neveknél is: megjelennek újdonságok, ám egy idõ után vissza-térnek a régen divatos jelenségek. Mértéktelen növekedésrenem számítok a nevek terén. Az pedig, hogy mely nevek tûn-nek el majd, megjósolhatatlan. Jól látható ugyanakkor, hogy a„klasszikus” keresztnevek gyökere oly mélyen beágyazódott atársadalomba, hogy több száz év alatt sem tûntek el, csak idõn-ként visszaszorultak.

SLÍZ MARIANN egyetemi docens • Eötvös Loránd Tudomány-egyetem (Budapest)

A gyermekek védelme érdekében szükség van a keresztnév-adás szabályozására, de fontos, hogy a névállomány bõvülhes-sen, követve a társadalmi igények változását. Mivel napjaink-ban a választás egyik fõ indítéka a név egyedisége, a bõvülésmindaddig folytatódik, míg a jogszabályok lehetõséget adnakrá. Az évek óta leggyakrabban adott nevek a névanyag életkoriösszetételének folyamatos változása révén hamarosan az össz-népesség leggyakoribb nevei lesznek, így eltûnésük egy-két ge-neráción belül nem várható. Ugyanakkor a korábban évszá-zadokig népszerû nevek egy része napjainkra kiszorult a gyak-ran választottak közül (különösen a nõi nevek körében gyors aváltozás). Ritkává válásuk viszont ismét vonzóvá teheti õket ajövõbeni szülõk szemében, így újra gyakorivá válhatnak.

FERCSIK ERZSÉBET vendégtanár • Károly Egyetem (Prága,Budapest)

Igen, egyetértek. Érdekes kérdés, hogy vajon mi motiváljaaz újabb nevek iránti igényt. Névválasztáskor jelentõs szerepevan a személyes élményeknek, a családi szokásoknak, valaminta szûkebb-tágabb kulturális hatásoknak. Nem valószínû, hogyezek a motivációk megszûnnének, így a keresztnevek köre vél-

hetõen tovább bõvül majd. A nevek divatja – miként mindendivat – folyamatosan változik, ráadásul korunkban egyre gyor-sabb ütemben, tehát ma is vannak olyan nevek, amelyek pl. anagyszülõk korosztályában rendkívül gyakoriak voltak, de azunokák korosztályából eltûntek, már nem szerepelnek a gya-korisági listákon. A divat természete olyan, hogy néhány gene-ráció múlva a most háttérbe szoruló nevek visszakerülhetnek adivatosak közé.

N. FODOR JÁNOS adjunktus • Eötvös Loránd Tudomány-egyetem (Budapest)

A névanyag bõvülése mögött a szülõk egyre növekvõ cso-portjára jellemzõ egyediségre való törekvés, a hagyományostólvaló eltérés motivációja húzódik. Ezt az igényt nem lehet fi-gyelmen kívül hagyni, viszont a szabályozás nélküli névadástnem tartom elfogadhatónak, mivel az új egyénnév bekerül aközös magyar névkészletbe. Ezt a betagolódást érzékelteti pl. amagyar hangjelölés szabályainak az alkalmazása az idegen ere-detû nevekre, még ha ez szokatlan formákat eredményez is (pl.Dzsesszika, Trajánusz). Közös felelõsségnek tartom, hogy a ki-szemelt név átmenjen egy szûrõn, mert a teljes szabadság értel-metlen hangsorok, márkanevek vagy dehonesztáló közszavakszemélynévi használatát is eredményezheti. Lesznek olyan mamég népszerû nevek, amelyek feledésbe merülnek, mások újranépszerûvé válhatnak (l. a Dávid, Márk, Anna esetét). Azegyedire, a különlegesre való törekvés ugyan kisebb mérték-ben, de mindig is jelen volt a névtörténetben, viszont jóval ne-hezebb volt a hozzáférés a különbözõ kultúrák és nyelvek név-anyagához. Amíg a szabad hozzáférés társadalmi igénnyel pá-rosul, a tendencia sem fog megszûnni.

HOMOKI-MOZGA EVELIN tudományos segédmunkatárs •Debreceni Egyetem (Debrecen)

A választható keresztnévállomány gyarapodása összefüg-gésben van azzal, hogy napjainkban az élettér, a környezetfolytonosan változik, az információk több irányból áramolnak,ezáltal pedig a névadási vagy -választási aktusban is megjelenika módosulásra vagy az újra való törekvés. Minthogy a névte-remtési képesség nem korfüggõ, valamint a névadásban azegyéni igényeknek és ízlésnek meghatározó szerepe van, így akeresztnévkincs alakulása és bõvülése valószínûleg nem fogmegállni. A személynevek népszerûsége koronként változik,valamint a névdivat területi és társadalmi vonatkozásban is kü-lönbözõ lehet, így elõfordulhat, hogy egy-egy ma közkedveltszemélynév idõvel mellõzötté válik, és akár teljesen kiszorul aválasztott nevek halmazából.

VARKUCS RÓBERT magyartanár • Paptamási 1-es számú ál-talános iskola (Paptamási); egyetemi hallgató • Partiumi Ke-resztény Egyetem (Nagyvárad)

Részben egyetértek, részben nem. Igen, mert hadd döntseel mindenki, milyen nevet ad a saját gyermekének. És nem ér-tek egyet azért, mert egy név teljes mértékben nevetség tárgyá-vá teheti az embert. Egy név végigkíséri élete során viselõjét,ezért rendkívül fontos, hogy a szülõ olyan nevet adjon a gyer-mekének, ami nem tesz rá negatív hatást a késõbbiekben, aminem ad esélyt pl. az iskolában arra, hogy társai csúfolják. Befo-lyásolja a névadási szokásokat a média is. Egy-egy filmkarakternevét elég gyakran választják, ami akkor, abban a pillanatbanlehet, hogy tetszik a szülõknek, de évekkel késõbb már nembiztos, hogy így lesz.

Tóth Eszter soraival búcsúzom, amelyekkel a Magyar Tele-vízió Zsebtévé címû gyermekmûsorait zárta: „Véget ért a mó-ka mára, / Zárul Miki mókatára. / De ha tetszett, nemsokáravisszavárhatsz, / Jóska, Sára, Tercsi, Fercsi, Kata, Klára, / S vala-hány név a naptárba’. / Eljövök még hozzátok, / Viszontlátás-ra, pajtások!”

Blankó Miklós

A rovat anyagából készült kivonat az e-nyelv.hu oldalon olvasható.(A szerk.)

Szó szót követ

Bõvülõ keresztnévtárunk

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 9

Bár lapunknak már van egy Olvasóink írják fejlécûrovata, megítélésem szerint ez esetben jobban illik cik-kem elé ez az abból kialakított, szintén fejlécszerû cím.Presits Antalné olvasónk ugyanis nem annyira hozzá-szólást írt valamelyik közleményünkhöz, hanem kétegymást követõ levelében két, szerintem egyaránt igenérdekes nyelvhelyességi kérdést tett fel nekünk. Meg-próbálok a kettõre egyszerre, egy cikkben válaszolni.

Miért nem járhatók?Olvasónk arra figyelt fel, hogy egy idõ óta a -ható, -hetõ

képzõs többes számú igenévi alakok -k jele elé beszivárogegy a vagy e kötõhangzó, holott voltaképpen semmi szük-ség sincs rá. „Járhatók vagy járhatóak? Érthetõk vagy ért-hetõek? Melyik a helyes? Vagy talán most már mindkettõaz?” – kérdezi.

Mindkettõ kifogástalan, de kétségtelen, hogy az egymásmellett két magánhangzót tartalmazó formák korábban mégnem voltak használatosak. Ebben teljesen igaza van. Csak-hogy ez ellen a nyelvészeknek, nyelvmûvelõknek semmikifogásuk sem lehet, mivel ez egy sajátos belsõ változás kö-vetkezménye. A nyelv örökösen változik. Néha több ember-öltõ szükséges ahhoz, hogy egy ilyen változás végbemen-jen, s többnyire csak akkor vesszük észre, amikor már nemis igen lenne módunk a megállítására, a változás visszafor-dítására.

De nincs is szükség erre a közbeavatkozásra. Korábbanis voltak ilyen belsõ változások. Utalhatok például arra,hogy régebben a birtokos személyragos alakok belsejébense volt ott az a kötõhangzó, amely most ott kelleti magát.Kölcsey a Himnuszban még ezt írta: „S elsújtád villámidat /Dörgõ fellegedben...”, Berzsenyi pedig A magyarokhoz cí-mû versében még így zengett: „A népek érckorláti dõlnek”.A huszadik század elsõ felére kialakult az a rend, hogy azefféle birtokos személyjeles alakokban (ma így nevezzükõket) a testesebb, bõvebb villámaidat, érckorlátai forma amegszokottabb, a természetesebb. A barátim, villámid, kor-láti alakok ma már a fennköltség stílusjegyeit viselik magu-kon, s a köznyelvbõl már többé-kevésbé ki is hullottak.

Az olvasónk által beküldött példákban hasonló folyamatzajlik le a mostani évtizedekben. Magyarázatul többen talánarra gondolnak, hogy a hosszabb, bõvebb alakokat fõleg ak-kor használjuk, ha állítmányi szerepet töltenek be. Ebbenvan is némi igazság, de csak némi. A következõ mondatban:„Ezek az üdítõk valóban nagyon üdítõek”, csakugyan nemcserélhetjük meg az üdítõk meg az üdítõek alakot, mert csakaz általam idézett sorrendben jelzik, hogy a mondatban azüdítõk a mondat alanya, a hosszabb üdítõek pedig az állít-mánya. Ez a példa azonban nem vethetõ össze az olvasónkáltal említettekkel, mert az üdítõk nem -ható, -hetõ, csupán-ó,-õ képzõs. És pusztán az állítmányi szerep azért sem vol-na elég magyarázat, mert a láthatók, hallhatók, mondhatók,tudhatók és társaik csaknem mind és csaknem mindig állít-mányi szerepben használatosak, tehát a megkülönböztetés-re alig-alig volna szükség. Egyszerûen tudatosítanunk kellmagunkban ezt a változást. El kell fogadnunk, hogy a -ható,-hetõ képzõs szóalakokban többes szám használata eseténegy a vagy e is belekerül a szóba, de ezzel nem is kell törõd-nünk, s nem kell megtanulnunk sem. A nyelv változása nemkíván szabályozást sem. A változás már zajlik, s elõbb-

utóbb majd végbemegy. Hogy már mi megérjük-e e válto-zásnak bizonyos pontig való eljutását, vagy csak az utóda-ink, az utánunk jövõk, az ebben az esetben lényegtelen.

Feljebb vagy fentebb, fentebbre?

Olvasónk nem titkolja, hogy a fentebb, fentebbre alakok-kal nem tud megbékélni. Máris felelek kérdésére, de elõbbmeg kell mutatnom, hogy ezek a szóalakulatok mikbõl is te-võdnek össze. Mindegyiknek az élén ugyanaz az õsi, az urá-li korból származó föl-fel fõnév áll. Jelentése: ’felület, felsõrész’. Tejföl – tejfel szavunk második része lényegébenugyanez a szó. A tejföl – mutatis mutandis – ’a tejnek a fö-le’! Csakhogy vizsgált szavainkban még egyéb elemek isvannak. A feljebb olyan megszilárdult ragos alakulat,amelyben régen ott volt egy hová? kérdésre felelõ -é hely-határozórag is. Idõvel ez nyelvünk fejlõdési törvényszerû-ségeinek megfelelõen eltûnt, kiesett, de funkcióját a szóbantovábbra is betöltötte. A fel igekötõ, amely az õsi fel fõnév-bõl kifejlõdött, továbbra is hová? kérdésre felel, csakúgy,mint a felé névutó (pl. éjfél felé, az év vége felé), de ez utób-binál ez természetes is, hiszen megtartotta latívuszi -éirányragját. A két utóbbi alaknál más a helyzet. Ott a fel-fölfõnévhez -n helyhatározórag társult, majd kétirányú fejlõ-dés (felen > fen > fenn, illetve felen > fen > fent) ment végbe.Mind az -n, mind a -t hol? kérdésre felelõ helyhatározórag.A vizsgált szóalakokban ott szereplõ -bb középfokjelnek azirányultság tekintetében nincs szerepe, a -ra, -re toldalékazonban, amely valakinek vagy valaminek a külsején, fel-színén levõ helyre utal, szintén elsõsorban a hová? kérdésrefelel.

E kis „alapozás” után, amely szerintem elengedhetetlenvolt, most nézzük meg, mit árul el a 2003-ban megjelentMagyar értelmezõ kéziszótár a bennünket érdeklõ feljebbés fentebb határozószóról! Az elõbbi csaknem tíz sort ka-pott a szótárban, amely a feljebb, följebb és a népies vagyrégies minõsítéssel ellátott fellebb szónak nem kevesebb,mint hat jelentését adja meg. Csupán néhányat sorolok felbelõle: 1. Nagyobb mértékben fölfelé, magasabbra. Emeld~! 2. A nagyobb érték felé. ~ ment az ára. 3. Rangban, be-osztásban magasabbra. | Valamely felsõbb szervnek. ~ küldia kérvényt. 4. Magasabban levõ helyen. ~ keresd! Mint márennyibõl is látható, a feljebb a hová? és a hol? kérdéshezegyaránt jól illik. A fentebb középfokú határozószónakazonban mindössze két jelentését adja meg a szótár, stílus-minõsítésével azt is behatárolva. 1. ritk Magasabban fekvõhelyen, feljebb. 2. vál Szövegben: a lap kezdetén, illetve aszöveg elõzõ részében. A ~ említett mû. A szónak esetlegeshová? kérdésre felelõ szerepét igazoló meghatározást éspéldát nem tartalmaz a szótár. Nem is csoda, hiszen a szó-ban levõ -n és -t helyhatározórag egyaránt lokatívuszi irá-nyultságú rag.

Ezzel a kérdést le is zárhatjuk. Az elmondottakból vilá-gosan kiderül, hogy olvasónk nyelvérzéke kiválóan szolgál-ja gazdáját, amikor azt súgja neki, hogy a fentebb alak ahol? kérdéshez való vonzódásával nem tudja betölteni a fel-jebb – följebb, felfelé, magasabbra és társaik helyét. Mégakkor sem tudja, ha az ezt használók – maguk is érezvén,hogy valami hiányzik – nemegyszer még megtoldják a szótegy -ra, -re raggal is: fentebbre.

Grétsy László

Az Olvasó kérdez

Édes Anyanyelvünk 2020/2.10

Követi és a világhálón is közzéteszi a középkorból szár-mazó Szent László-freskók felbukkanását, restaurálását,valamint több tanulmányt is írt errõl a kultuszról. Miért?

A legenda, amelyet ezek a falképciklusok több jelenet-ben ábrázolnak, valós történelmi esemény alapján keletke-zett. A magyar és német krónikás hagyomány szerint1068-ban úzok és besenyõk törtek be a Magyar Királyságterületére. Felprédálva Erdély északi részét egészen Biharváráig jutottak, amelyet megostromolva számos fogollyalés gazdag zsákmánnyal visszavonultak a Szamos és aLápos völgyén keresztül Erdélybe, majd Kyrieleysnél (az-az Kerlésnél, ma Chiraleº, Románia) Salamon király(1063–1074), Géza és László hercegek seregétõl vereségetszenvedtek. A 14. századi Képes Krónikában a csata leírá-sát Szent László lovagi tettének bemutatása követi, amely-nek során a herceg megment egy kun vitéz által elraboltmagyar leányt. Szent László kerlési legendáját vagy histó-riáját a 14–15. században széles körben megfestettéktemplomainkban más szentek és mártírok élettörténeté-vel együtt. A reformáció során ezeket jórészt lemeszelték,de a 19. századtól újra napvilágra kerültek. A falkép-sorozatok fölerõsítették Szent László király kultuszát. Azemlékegyüttes – a tartalmi és formai jegyeit illetõen –egyedi és rendkívüli értéket képvisel a középkori európaimûvészetben.

A Szent László-legendának hány freskójáról tudunk?Közel nyolcvan olyan falképciklusról tudunk, amelye-

ket eddig feltártak a mai Magyarország és a környezõ álla-mok területén. Ezek közül több megsemmisült a templom-épületek átépítése során. A napjainkban zajló helyreállítá-si és restaurálási munkálatok eredményeként újabb, eddigismeretlen falképek kerülnek folyamatosan felszínre,amelyek nagyban gazdagítják stíluskritikai szempontú ésikonográfiai ismereteinket.

Melyek a legértékesebbek?Számomra az összes emlék „legértékesebb”. Ha a Szent

László-legenda falképeit szeretné valaki végigjárni, ne ke-rülje el Magyarországon Ócsa, Türje, Tereske, Vizsoly,Laskod templomát. Szlovákiában a szepességi Kakaslom-nic, Szepesmindszent, Necpál, illetve a gömöri Rimabá-nya, Gömörrákos, Karaszkó templomaiban látható SzentLászló küzdelme a kun vitézzel. Horvátországban nemrégtárták fel a falképciklus részleteit az újhelyszentpéteritemplomban. Szlovéniában az egyik legteljesebb SzentLászló-falképsorozat látható a bántornyai Szûz Máriatemplom hajójának északi falán és a diadalíven. Végül aszékelyföldi Szent László-kultusz emlékeibõl Gelence,Homoródkarácsonyfalva, Székelyderzs, Csíkszentmihály,Bögöz, Kilyén templomainak falképeit ajánlom megtekin-teni. Mindezek többnyire konzerválva, jó állapotban talál-hatók.

Egy nagy közös motívumkincsrõl van szó?Egy nagy közös motívumkincs sokféle festészeti kifeje-

zésérõl beszélhetünk. A Szent László-legendának nincs

mindenben azonos képsora. Számtalan variánsát ismerjüka témának, akár formai, akár ikonográfiai szempontbólvizsgáljuk azokat.

A Szent László-freskóknak dokumentum értékük isvan: amennyiben egy mondakör képi megvalósulásai, sõtegy motívum, a fejbenézés (László Gyula) vagy kurkászás(Csányi Vilmos) kommunikációs mondanivalót is rejt.

A freskóciklus záróképe a pihenés jelenete, amelyetminden esetben megfestettek, számtalan értelmezési lehe-tõségre adott alkalmat a kutatás során. A derzsi pihenés,avagy „fejbenézés”jelenete már a falképek feltárásakor, a19. században felkeltette a mûvészettörténészek mellettmás tudományterületek képviselõinek figyelmét is. A jele-net képi, formai párhuzamaként Nagy Géza régész az i. e.4–3. századra keltezett szkíta arany övcsatot hozta fel: „Azemlített mûemléken két lováról leszállt lovas van ábrázol-va. Az egyik földre feküdt, és fejét ülõ, magas fejdíszû nõialak ölében nyugtatja. A nõ szomorúfûz alatt ül. Ennek afának egyik ágára a lovas felakasztotta tegezét. Az ülõszolga kantáruknál fogva tartja a két lovat. […] Tárgya na-gyon jól ismeretes nálunk középkori templomaink falfest-ményei után. A Szent László-legenda végsõ jelenetét ábrá-zolja, amelyrõl hallgatnak az írott emlékek, de megvan afalfestményeken az ország egyik határszélétõl a másikig,midõn t. i. Szent László a kunnal való viaskodás után lovátfához kötve, fejét a megmentett leány ölébe hajtva, megpi-hen. […] Ebbõl aztán egy más dolog is következik, az t. i.,hogy a Szent László-legendákba pogány korból eredõ mon-dai elemek is keveredtek.” Fettich Nándor – írja LászlóGyula – észrevette, hogy a lány mindkét ábrázoláson „ke-leties kedveskedéssel a vitéz haját tisztogatja”. LászlóGyula a „keleties kedveskedést” a Molnár Anna balladá-ban vélte felismerni, amelyben a leány az elrablója „fejébenéz”, és a ballada egyik Ung megyei változatából is idézettidevonatkozó sorokat. A motívum keleti vagy nyugati ere-detét és elõfordulásának gyakoriságát az epikai és képzõ-mûvészeti ábrázolásokban nehéz tisztázni. Az arany öv-csatot, amelyrõl még Nagy Géza írt 1913-ban, és amely-re a Szent László-legenda kutatói, bár csak reprodukcióbólismerték, attól kezdve gyakran hivatkoztak, 2017-benbemutatták a londoni British Museumban rendezettScythians: warriors of ancient Siberia (Szkíták: õsi szibéri-ai harcosok) címû kiállításon. Arra mindenképpen fel kellfigyelnünk, hogy az aranycsat a múzeumi mûleírás szerintegy holtan fekvõ férfit ábrázol az anyaistennõvel az életfaalatt. A jelenet a feltámadás elengedhetetlen feltételére, azelhunyt és az életadó Nagy Istennõ szimbolikus házassá-gára utalhat.

László Gyula írt egy monográfiát: a Szent László-legen-da középkori falképei (1993) címmel. Az újabban elõkerültfreskók módosítják László Gyula professzor megállapítá-sait?

Talán nincs olyan témánkat tárgyaló monográfia vagytanulmány, amelynek megállapításait ne módosítaná vala-milyen mértékben a késõbbi kutatás. Ezt a sorsot LászlóGyula nagyszerû munkája sem kerülheti el. Az õ könyvé-nek megjelenése óta eltelt idõszakban több mint kétszere-sére szaporodott az ismert falképek száma, és el lehet kép-zelni, mennyi új képi motívummal és azok értelmezési le-hetõségével kell számolnunk. A közelmúltban fedezték fela legenda vagy história újabb falképeit a székelyföldiOklánd község unitárius templomában. Az itt megfestettciklus elsõ jelenete egy eddig teljesen ismeretlen kompozí-ció, amelyben értelmezésem szerint a trónon ülõ SzentLászlót egy püspök királlyá keni fel, miközben a felhõkbõlkihajló angyal koronát helyez a szent fejére. Ez a nagyonösszetett tartalmú jelenet, leegyszerûsítve, talán arra akérdésre is választ adhat, hogy miért festették meg SzentLászlót koronával a fején, királyként, az 1068. évi kerlésiütközetben, amikor valójában még csak herceg volt.

A Szent László-mondakör nyomában:fejbenézés, kurkászás

Jánó Mihály mûvészettörténészt

kérdezi Balázs Géza

Névjegy: Jánó Mihály (1945) mûvészettörténész.Iskoláit Kézdivásárhelyen, Kolozsváron végezte. Dolgo-zott a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban,egy ideig Kovászna megye mûvelõdési fõtanácsosa volt.Fõ kutatási területe az erdélyi középkori falfestészet.

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 11

Böszörményi Zoltán, Magyarország Babérkoszorúja- ésJózsef Attila-díjas költõ, író, szerkesztõ, az Irodalmi Jelenfolyóirat fõszerkesztõje.

1981-ben megjelent verskötete, a Címjavaslatok miatt el-menekült Romániából. Kanadába kapott bevándorlási en-gedélyt. Hogyan boldogult angol nyelvtudás nélkül, hu-szonöt dollárral a zsebében?

Negyedszázaddal ezelõtt az érdekfeszítõ „kalandra”még fájdalmasan emlékeztem. A nyers, lélekbe markolótörténetek megérintettek engem is. Késõbb sikerült kiír-nom magamból a sztorikat, de nem úgy, ahogyan átéltemõket. Hérakleitosz egyik töredékében azt írta, nem lép-hetsz kétszer ugyanabba a folyóba, hasonlóan nem tér-hetsz vissza ugyanúgy kétszer ugyanabba az emlékbe sem.A Regálban és Az éj puha testében beszámoltam errõl a ta-pasztalatról. Az utóbbit szeretném a közeljövõben átírni.Miért? Míg a Regálban sikerült felülrõl látnom, láttatnomaz eseményeket, a másik regényben nem. Azért, hogy érzé-keltessem az idõ múlásának hatását tudatomra, legköze-lebbi példám az erdélyi Elõretolt Helyõrség tavaly decem-beri számában megjelent, egy ausztriai menekülttáborbanírt versem. Mintha nem is én írtam volna. Furán hatottrám, színei elmosódtak, az illata is megváltozott.

Késõbb természetesen megtanult angolul, a torontóiYork Egyetemen szerzett diplomát. Hogyan viszonyul azanyanyelvéhez más nyelvek tükrében?

Az egyetemen remek professzorok tanítottak. MorrisEngel, logikatanárom, például a híres Kaliforniai BerkeleyEgyetemrõl érkezett. A világszerte ismert Stanley Twey-man pedig bevezetett bennünket Descartes, Hume, Spino-za filozófiájába. Jó ideig messze kerültem anyanyelvemtõl,hiszen az angol irodalmi és filozófiakurzusok lefoglaltákidõm nagy részét. De hacsak tehettem, felütöttem egy-egyArany János-, József Attila-, Kányádi Sándor-, Csoóri Sán-dor-verskötetet. Errõl jut eszembe, Márai Sándor, akihosszú évtizedekig messze a magyar hontól, az egyesült ál-lamokbeli San Diegóban élt, egyik naplóbejegyzésében eztírta: Este Arany János-verseket olvastam. Belaktam anya-nyelvvel.

Úgy tudom, angol nyelven is írt. Talán a franciával ismegpróbálkozott.

Van néhány angol nyelvû rövid novellám és versem. Azutóbbiak közül az egyik megjelent a torontói Sun napilaplegolvasottabb rovatában, háromszáznyolcvanezer pél-dányban. Még ma is õrzöm fakszimiléjét. A The Club atEddy’s Bar (Az éj puha teste) Dublinban kiadott regényemoroszlánrésze elsõsorban Sohár Pál munkáját dicséri. Ro-mán nyelven egész kötetnyi versem veszett el a sok költöz-ködésben. Ami a francia dolgaimat illeti, azok csak próbál-kozások, csuklógyakorlatok. De fordítottam angolból, ro-mánból. Franciából egész verskötetnyit. Meg is jelent azIrodalmi Jelen Könyvek sorozatban.

Számos mûvét lefordították. Milyen volt ezeket más nyel-veken újraolvasni?

Orosz nyelven, Jurij Guszev tolmácsolásában, mind anégy regényem és egy válogatott verskötetem látott napvi-lágot. Angol nyelven eddig három regényem és egy versvá-logatás jelent meg Sohár Pál fordításában. Németország-ban pedig Hans Henning Paetzke ismertette meg regénye-imet és verseimet az ottani olvasókkal. Franciául egyelõrecsak a La peau de rien-t (A semmi bõre) adta ki a

L’Harmattan. Sajnosoroszul nem beszélek,németül is csak egy ke-veset. A román, angolés francia nyelvû fordí-tásokat viszont igenszeretem. Kutatok,„járkálok” a szövegek-ben, hogy felfedezzem,mi az, ami más – szín,hangulat, képzettársí-tás. Román nyelvûkönyveimet magam iskorrektúrázom, bárFoarþ%-Gábos Ildikómunkája kiváló, kevésjavítanivalót találok.

Felgyorsult idõnkben az okostelefonok hasz-nálata, a világháló információáradata hogyanhat nyelvünkre, az irodalomra?

Errõl profi nyelvész jobban beszámolhatna.Arról tudok, hogy az SMS-eknek külön nyelve-zete van. A fiatal generáció ezt használja. Or-bán János Dénes még évekkel ezelõtt forgató-könyvet írt e témában. Kapkodtam a fejem akülönbözõ szórövidítéseken, és igen furának,de ugyanakkor találékonynak véltem ezt a stí-lust. Hogy rontja a nyelvet? Ma már mindenrontja. Hadarunk, felületesen fogalmazunk,nem figyelünk arra, hogy a szavaknak jelentése, értelme,hangulata, súlya, illata van. A legnagyobb gond viszont az,hogy manapság többen írnak, mint olvasnak. Az utóbbi el-engedhetetlen feltétele anyanyelvünk megõrzésének. Di-ákkoromban tanórák alatt is olvastunk, még akkor is, haegy-egy fülhúzás, dorgálás járt érte.

Mint az Irodalmi Jelen fõszerkesztõje nagy hangsúlytfektet a fiatal alkotók felkarolására. Mi a háttere ennek aküldetésnek?

Jövõre húszéves lesz az Irodalmi Jelen. Lászlóffy Ala-dár egyik verssorát idézve: vihetik katonának, / megszállvatart majd egy domboldalt… vagy – továbbgondolva – egytenyérnyit a magyar irodalmi lapok palettáján. Indulá-sunk hajnalán, Hudy Árpád nyelvész barátommal – aki el-sõ fõszerkesztõje volt a lapnak – azt a célt tûztük ki, hogyDebüt rovattal támogatjuk a fiatal tollforgatókat. Erreszükség is volt. (Egyetlen irodalmi havilapnak sincs Debütrovata.) Teret szerettünk volna nyújtani azoknak, akik beakarnak mutatkozni és elindulni az írói pályán. Ezt azigen népszerû rovatunkat évekkel ezelõtt Varga Melindaversszerkesztõnk élesztette újra. Az õ kitartó, lelkiismere-tes és odaadó munkájának is köszönhetõ, hogy a világhá-lón a legolvasottabb magyar nyelvû irodalmi lap vagyunk.A fiatalokkal való törõdés emberpróbáló, de ugyanakkorhálás feladat. Varga Melinda volt az ötletgazdája A költé-szet trendi címmel a történelmi Magyarország területéntavaly novemberben kiírt, középiskolásoknak szánt Iro-dalmi Jelen vers- és prózapályázatnak. Ezzel is anyanyel-vünk fontosságára, az irodalomnak a társadalomban be-töltött szerepére, az írás szeretetére hívjuk fel a magyargimnazisták figyelmét. Lehet, mi fedezzük majd fel a leen-dõ Kosztolányit, Weöres Sándort, Pilinszkyt, Nagy Lászlótvagy Kányádi Sándort.

Névjegy Böszörményi Zoltán 1951-ben születettAradon. Huszonegy éve Monacóban él. Tavaly megje-lent kötetei: Soha véget nem érõ szeretkezés (ver-sek), Sóvárgás (kisregény), mindkettõ a KMTG (Kár-pát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.) kiadá-sában.

Manapság többen írnak,mint olvasnak

Böszörményi Zoltán írótkérdezi Birtalan Andrea

Édes Anyanyelvünk 2020/2.12

Dédapámnak három gyermeke volt: Sándor, Gizella és Jó-zsef. József az én nagyapám. Õ Az élõ Gárdonyi címû életrajzszerzõje, édesapja örökségével foglalkozott. A Gárdonyi gye-rekek közül csak nagyapám alapított családot. Gárdonyi Gézaegyetlen unokája az én édesanyám: Emõke. Sajnos én nem is-merhettem nagyapámat, de a nagyobb baj, hogy mamám semláthatta nagyapját. Így személyes családi emlékekrõl nem tu-dok beszélni. Ami az én örömöm, hogy nagymamámmal soká-ig együtt élhettem. Õ az egri Angolkisasszonyokhoz járt, és egyséta alkalmával látta Gárdonyi Gézát. Nagymamám huszonhá-rom évesen, 1914-ben az ország elsõ gazdasszonynevelõ inté-zetének igazgatója volt Putnokon. Sajnos az elsõ világháború-ban megözvegyült. Sokáig nem akart férjhez menni. A család-jának élt. Nagyapám több mint tíz évig udvarolt neki, de mikormegesküdtek, dédapám már nem élt. Nagyapám sokat mesél-hetett róla otthon. Érzem, dédapám ismeretlenül is ismerte.Rokon lelkek voltak. Róla mintázta Ó Ida alakját az Ida regé-nyében, melynek elõszava jól jellemzi mindkettõjüket: „egyláthatatlan jóságos kéz van a kezünkön. Vezet.” Ketten va-gyunk dédunokák. A családi hagyományok ápolása és gondo-zása az én örömöm. Három gyerekem és kilenc unokám van. Akét legidõsebb: Marci és Füli már éreznek valamit a családiörökség felelõsségébõl.

Mikor és miért fogalmazódott meg benned, hogy tenned kellvalamit Gárdonyi Géza emlékéért?

Szüleim bölcs döntése nyomán Pannonhalmára járhattam,és így a bencés atyák neveltek. Harmadikos gimnazista voltam,amikor az a megtiszteltetés ért, hogy én búcsúztathattam a bal-lagókat. Akkor hasított belém, hogy a beszédemben Gárdo-nyi-gondolat kell, hogy legyen. Söveges Dávid atya, a magyar-tanárom átnézte a beszédet és jóváhagyta. Talán ez volt az apillanat, ami elindított ezen az úton. És van egy másik élmé-nyem is. Amikor életemben elõször Egerben tarthattam elõ-adást dédapámról, akkor találkoztam Cs. Varga István tanárúrral. Õ azzal bátorított, hogy egy öreg bencés diáknak az azöröme, ha nálánál kisebb diákkal találkozhat és segíthet rajta.Számomra ma is csoda, hogy egy Egerben élõ irodalomtörté-nész egy nem egri és nem irodalmár végzettségû embert önzet-lenül támogat, biztat, segít, és számára feladatokat ad. Déd-apám terminológiája szerinti lelki ember. Õ és a hozzá hasonlólelki emberek sarkallnak és segítenek az örökség gondozásá-ban. De hiszem, hogy az erõt és a gondolatokat Felülrõl ka-pom.

Hogyan épül a Gárdonyi-kultusz?Dédapám emlékének ápolásában az elsõ „siker” az volt,

hogy a devecseri templom homlokzatán sikerült elhelyeztetniegy bronz dombormûvet annak emlékére, hogy ott hangzott felelõször a Fel nagy örömre karácsonyi ének, melynek szövegétis, zenéjét is Gárdonyi Géza szerezte. M. Mester Katalin, Si-mon Katalin és Németh Ernõ barátom jóvoltából mára márhagyomány a Fel nagy örömre ádventi kórustalálkozó, újbólaktív a Gárdonyi Társaság, Ferenczi Gábor polgármester úr ésa testület már múzeumon gondolkodnak. Szegeden a NemzetiEmlékcsarnokban helyet kapott Gárdonyi Géza szobra. AKairosz Kiadó újra kiadta nagyapám könyvét, Az élõ Gárdo-nyit. Ezt bemutatva látogathattam el azokra a településekre,ahol dédapám élt. E találkozások erõsítették meg bennem azt

a meggyõzõdésemet, hogy a Gárdonyi rokonság valójában lel-ki kapcsolat. Ezért tarthattam elõadást többek között Maros-vásárhelyen, Nagykaposban, Rimaszombatban, Dunaszerda-helyen, Bécsben. Somogy megyében bekerült a Megyei Érték-tárba Gárdonyi Géza munkássága, emlékhelyei és Göre Gá-bor figurája. Munkámat és dédapámról alkotott képem valódi-ságát megerõsítette, hogy a Szent István Társulat megjelentet-te Gárdonyi több istenes tárgyú írását és külön gyûjteménybenverseit is. Boldog vagyok, hogy a Tihanyi Apátságban a Tetõté-ri esték keretében is megoszthattam gondolataimat a hallgató-sággal. Cs. Varga tanár úr többször is meghívott az ELTE-re,hogy beszéljek diákjainak Gárdonyiról. Egyszer arra is bizta-tott, írjam le gondolataimat. Ebbõl született Az élõ Gárdo-nyi-arc címû könyvem. Jókai Anna írt hozzá elõszót A megke-rülhetetlen Isten címmel, amibõl kiemelném, hogy „Az íroga-tás Istennek közömbös / az Írás Istenbe belehangzik”. Örülök,hogy dédapám pedagógiája újból téma. Errõl tarthattam elõ-adást Révkomáromban a Selye János Egyetemen és Szombat-helyen az ELTE Savaria Egyetemi Központban. Egyik frisscsoda, hogy A láthatatlan emberrõl írt tanulmányom tömörít-vénye a Vigiliában, a teljes szöveg pedig idén a Somogy folyó-iratban Gárdonyi Géza legkedvesebb regénye címmel megje-lenhetett. Hiszek abban, hogy az „én falumban”, Szõlõsgyörö-kön lehet magas színvonalú kulturális rendezvényeket szervez-ni. Idén tartjuk a VII. Göre Gábor humorkonferenciát és az V.Ziegler Sándor 48-as emlékkonferenciát.

Szõlõsgyörök, ez a kedves somogyi falu hogy került képbe?Szõlõsgyörök is Felülrõl kapott ajándék. Balatonszemesen

töltöttem talán ötéves korom óta minden nyaramat. A gyere-kek, unokák száma nõtt, a ház nem tágult, tehát keresni kellettvalami megoldást. Többfelé nézelõdtem a „második vonal-ban”. Egy barátom elvitt egyszer Szõlõsgyörökbe a rokonához,aki – micsoda véletlen – éppen az az ember volt, aki a Gárdo-nyi-hagyományokat ápolta: dr. Koltay Péter. Az õ segítségéveltudtunk ott telket venni, majd elkezdtünk építkezni. Megha-tott, ahogyan egy lelki rokon önzetlenül felvállalta az örökségápolását. Értelemszerû volt, hogy ezt nekem folytatni kell. Eztteszem már tizenegy éve. Csodálatos, hogy ez az „én falum” ésKlotz Péter polgármester mindenben támogat. 2009-benösszehívtuk a Gárdonyi-településeket. Közel hatvanan gyûl-tünk össze. Akkor határoztuk el a települések összefogását.Erre az alkalomra készítettem egy kis kiadványt dédapámGyörökkel kapcsolatos írásaiból. Aztán jött a humorkonferen-cia. Bíró László tábori püspök és Varga László kaposvári me-gyéspüspök elvállalta a fõvédnökséget. Varga püspök úr tartot-ta tavaly „az öröm lelki napja” rendezvényt. A cím jól szimboli-zálja dédapám szellemiségét. Szõlõsgyörökön van a legtöbbGárdonyi-emlék. Itt kötöttek házasságot a szülei, itt lakottédesanyja családja, a temetõben nyugszanak nagyszülei, kéttestvére, nagybátyja, ebbõl a faluból származik Göre Gábor fi-gurája. Itt van Magyarország elsõ köztéri Göre Gábor-szobra,amit egy helyi keramikus mûvész, Fritzné Bellosevich Emesekészített. Jelenleg három település vallja magát Gárdonyi-te-lepülésnek: Szõlõsgyörök, Devecser, Kál.

Közben Gárdonyi-kutatóvá váltál.Nem fedeztem fel semmit. Csak törölgetem a port. Egyet-

értek Kosztolányival: „Vannak viharos lángelmék, melyek ma-gunkra döbbentenek, vannak hideg lángelmék, melyek a gyé-mánt ragyogásával tündökölnek élesen és keményen, s vannakprófétáló, útmutató, elõrehajtó lángelmék is. Gárdonyi Gézamás volt, és sokkal több volt minekünk. Õ a bájos lángelmevolt.”

Mit szólsz az átírt, leegyszerûsített Egri csillagokhoz?Nem olvastam.Mivel ajánlanád Gárdonyit a ma emberének?Dédapám azt vallotta, hogy „agyagedénybe zárt Isten-sugár

az ember”. Ha fel akarja valaki magában fedezni vagy megakarja tartani, esetleg újra meg szeretné találni ezt a Sugarat,olvassa Gárdonyit.

„agyagedénybe zártIsten-sugár az ember”

Keller Pétert, Gárdonyi dédunokájátkérdezi Balázs Géza

Névjegy Keller Péter gépészmérnök, minõségfej-lesztõ mérnök, Gárdonyi Géza dédunokája, örökségé-nek ápolója.

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 13

Lakóhelyem közelében egy autóbuszmegálló esõvédõházikóját, szerencsés ötlettel, a városrész (a Krisztinaváros)irodalom- és mûvelõdéstörténeti emlékeit bemutató kisfényképkiállítás díszíti. Az egyik kép fölött ezt a felírást ol-vashatjuk: Philadelphia kávézó (mellékelve).

Eddig úgy tudtam, hogy ez a nevezetes vendéglátóhelynem kávézó volt, hanem kávéház. S valóban, magán a régifényképen is ez a felirat betûzhetõ ki. A kávéházat 1895-benalapította Veress Pál. A névadás okaaz volt, hogy a budai kávés kivándo-rolt barátjának nyoma veszett, s azutolsó hírt éppen Philadelphiábólkapta róla. Járt ide Ady is, aki az öregfõpincér (kissé legendaízû) emléke-zése szerint a kártyaszobában össze-tolt székeken aludt, máskor verset írt,a cimbalomra borulva. A másik törzs-vendég, valamivel késõbb, SzabóDezsõ volt, akinek az utcára nézõnagy tükörablakok közül a harmadikvolt a törzshelye, szép kilátással aszemközti Horváth-kertre (GundelImre – Harmath Judit: A vendéglátásemlékei 1979, 243).

Miért kapta ez a patinás irodalmikávéház a mai emlékidézõktõl a ká-vézó nevet? A válasz keresését kezd-jük etimológiai szótárainkban!

Maga a kávé nemzetközi szó, elsõmagyar adata A magyar nyelv törté-neti-etimológiai szótára szerint Zrínyi Miklós eposzában, Aszigeti veszedelemben (1651) található: „Meleg kávé mel-lett agg szót kovácsoljunk.” A kávéház (akkor még kaféház)1709-ben bukkan fel a magyar írásbeliségben: „arrul is be-szélünk a pasával … ha szabad discutálnunk, mintha csak akaféházban volnánk.” De a kávés ház szerkezetre már1706-ból is van adat.

A kávézót azonban hiába keressük a szótárban, és nin-csen ilyen címszava a jóval késõbb, 2006-ban megjelentEtimológiai szótárnak sem. Kétségtelennek látszik, hogy akávézó jóval késõbbi fejlemény, és jelentése sem azonos akávéházéval. Nézzük hát meg az értelmezõ szótárakat is!

A magyar értelmezõ kéziszótár átdolgozott, megújítottkiadása (ÉKsz.2) 2003-ban mind a kettõt felveszi a követke-zõ értelmezéssel: kávéház Italokat, es. egyszerûbb ételeketfelszolgáló, kül. (csendes) idõtöltés, társalgás végett látoga-tott (kényelmes, tágas) vendéglátóhely – kávézó Tejeskávé,kakaó stb. és sütemények fogyasztására berendezett kis üz-let. | (Kisebb) kávéház. Az utóbbi jelentésárnyalat már jelzi,hogy a kávézó kezdi felvenni a ’kávéház’ értelmet is. Meg-van a szó az évtizedekkel korábbi hétkötetes értelmezõ szó-

tárban is: kávézó Nyilvános helyiség, ahol kávét, tejet, sü-teményt lehet fogyasztani. A példamondat nagyon jól mu-tatja, milyen jellegû vendéglátóhelyre kell gondolnunk: Egykávézóban szokott reggelizni. Arról azonban, hogy a kávézókávéházat is jelenthet, itt még szó sincs.

A kávézó fõnév az 1930-as években tûnik fel, és mindenbizonnyal az 1960-as évek közepétõl válik gyakoribbá. AMagyar történeti szövegtár legkorábbi adatai: 1933: Mis-

kolcon a legizletesebb és legolcsób-ban Rückmann I. orth. kóser kávé-zó és étkezdéjében étkezhet. (ZsidóÚjság, márc. 24.); 1938: a kávés vagykávéval, vagy valami herbateávalkedveskedett néki a kávézóban(Proust: Az eltûnt idõ nyomában II.Bimbózó lányok árnyékában. Ford.Gyergyai Albert); 1964: Teremtõ Is-ten, csak nem hagytuk el valahol […]Dóri bácsit az Opera mögött, egy ká-vézóban, kétszázhúszas vérnyomás-sal (Domahidy Miklós: Tizenhat zár);1969: Együtt álltunk a kapualj elõtt,benéztünk a kávézóba (Mándy Iván:Egyérintõ); 1969: S miért érdekeljenengem, hogy a körülöttem járdán ésvillamoson, boltban és kávézóban kö-zeledõ, távolodó […] tömegbõl ez év-ben is alighanem minden ezredik mér-get nyel (Konrád György: Alátogató).

Igen figyelemreméltó a két rokonértelmû kifejezés használati arányának változása is. AzÉKsz.2 a kávéház fõnevet gyakoriság szempontjából a 2-eskategóriába sorolja (több mint 6,2 millió szó), a kávézótcsak a 3-asba (több mint 1,1 millió szó). Tehát sokkal gya-koribb a kávéház, mint a kávézó. Ezzel szemben napjainkraa használati arány gyökeresen megfordult. Ha beírom aGoogle keresõjébe a kávéház szót, kb. 4,900.000 találatotkapok rá (2019. dec. 4.). Ez soknak látszik, de a kávézó en-nek többszöröse, kb. 12,200.000 találat. (Ezek nem megbíz-hatók mint abszolút számok, de jól kifejezik a köztük levõarányt.)

A kávézó elõtérbe kerülését jelzi, hogy már egy régi, há-ború elõtti kávéházat is, amilyen a Philadelphia volt, ezzel aszóval jelölnek meg. Ettõl azonban még marad, ami volt, te-hát kávéház. Nyilvánvaló, hogy az emlékezõ-emlékeztetõfeliratban is így kellett volna nevezni. Amiatt viszont örül-hetünk ennek az adatnak, hogy rávilágít a két hasonló alakúés jelentésû fõnév, a kávéház és a kávézó használatának vál-tozására. A nyelv élete kicsiben, egy csésze kávé tükrében(vagy gõzében?) szemlélve…

Kemény Gábor

Philadelphia kávézó

Édes AnyanyelvünkLapunkat az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjai tagdíjfizetésük idõtartamában a megadott címükön a megjelenés

napján fóliázott formában megkapják. A szerkesztõség visszamenõlegesen nem tudja biztosítani a lapot. A 2000 Ft-os tag-díjat az ASZ számlájára kell utalni: 11705008-20132015. A lap elõfizethetõ a postahivatalokban is. A tagsággal, lapterjesz-téssel kapcsolatos ügyekben az ASZ irodavezetõje illetékes: kovacs.zsuzsanna@anyanyelvapolo.hu. – Kérjük, gondoljanakránk személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásakor is. Az Anyanyelvápolók Szövetségének adószáma: 19663155-1-41.

Édes Anyanyelvünk 2020/2.14

Olyan vagyok, mint a makk filkó

„Szegény vagyok, mint a templom agara.” … „Úgy ott hagytaazt a szegény lányt, mint Szent Péter az esernyõjét.” … „Ritka,mint a fehér hattyú.”

Igen, ilyeneket csak Kabos Gyula – a magyar Chaplin, ahogyanhalála után sokan nevezték – tudott kitalálni. Forgatókönyvtõl füg-getlenül, rögtönözve. Sokszor abba kellett hagyni a forgatást, merta stáb tagjai fetrengtek a nevetéstõl.

(Mindeközben nagyon szomorú ember volt, rossz üzleti érzék-kel, aki, bármennyit keresett, a befektetéseket illetõen rossz dönté-seket hozott, sosem érezte magát biztos anyagi helyzetben, és min-dig túl sokat kellett dolgoznia, hogy eltartsa a családját.)

Nemcsak legenda, hogy a forgatókönyvekben szerepelt egyolyan mondat – ha éppen leült a történet – miszerint „itt bejönKabos, és mond valami jót”.

És õ mondott. Mindig kitalált valami apróságot, ami leírva per-sze blõdség, de hozzáképzelve a színész csücsöri száját, hebegé-sét, motyogását, mozdulatait, mozgását, gesztusait, ellenállhatat-lan nevetésre késztet.

De mi az a veszíték?A magyar nyelvvel ugyanolyan mesterien játszott, mint a testé-

vel és a ruháival: kalapja félrecsúszva, a nadrág túlságosan felhúz-va, a hózentráger felemás, a zakó csálé, a cipõbe véletlenül kávé-zaccot önt, cipõtalpát a Kölcsönkért kastély címû filmben szorgosmunkával kilyukasztja, hogy szegénynek nézzék.

Örökzöld jelenet, amikor a Meseautó címû film egyik híres je-lenetében belebonyolódik a Mit sütsz, kis szûcs nyelvtörõbe. Biz-tos nem hitte volna el – örök kishitûségben szenvedett –, hogy 80év múlva is szinte minden magyar tudja majd folytatni a mondatot.Egyébként is, ahogy Kabos telefonált, az külön megérne egy mi-sét.

Õ volt a legnépszerûbb magyar komikus, úgy, hogy alig játszottfõszerepet, mindösszesen kétszer akadt erre példa, a Hyppolitbanés A papucshõsben. De akármilyen kis mellékszerepet kapott – le-gyen az elmeorvos, ügyvéd, fõpincér, biciklikereskedõ, biztosításiügynök, nõimitátor, festõmûvész –, az az õ elõadásában fõszerep-pé avanzsált.

Nyelvi leleményei kifogyhatatlannak bizonyultak, a legsemati-kusabb szüzsét is feldobta, amikor átalakította saját szája íze sze-rint a párbeszédeket. Hasonlatai is csak rá jellemzõk. A Lovagiasügyben így udvarol Gizikének: „Úgy összevissza vagyok, mint ci-linderen a szõr.” Még mindig udvarlás: „Hiúságból akartam meg-hódítani, de rajta veszíték. Veszíték. De mi az a veszíték?”

Másik kedvenc fordulata, amikor nem tudja befejezni a monda-tot, és egészen más irányba tereli a gondolatot: „Meghatódom azemberi jóság eme… eme… eme… Minek kezdtem el ezt azemét?” – majd befejezi: „emegyek ferblizni”. A fennkölten indulómondat átcsap egy egészen más világba, a pesti kártyaszlengbe.

Képzeljük el, még mennyivel mulattatóbbak lettek volna ezek afilmek, ha maradt volna ideje arra, hogy jobban kidolgozzonegy-egy jelenetet! De elõfordult, hogy egy évben nyolc filmben isszerepelt, miközben színpadon is játszott.

Kávés jóreggelt, szûrve, habbalKabos, aki a Király utcában nõtt fel, annyira pesti ember volt,

hogy, amint az a Kölcsönkért kastély címû filmbõl is kitûnik, nemtudta volna elképzelni az életét vidéken. Mint valami idegen or-szágban, úgy érezte magát falun. Mindez meghatározza nyelvi vi-lágát is.

„Ne mondja nekem azt, hogy pálinkás jóreggelt, mondja példá-ul azt, hogy kávés jóreggelt, szûrve, habbal” – javasolja a szobábabelépõ paraszt fiúnak.

Ezt a pestiséget testesíti meg forgatókönyvbéli figurája is, aki-nek, bár húsz éve elment Brazíliába, esze ágában sincs akcentussalbeszélni a magyart. Csak hogy emlékeztesse a nézõt arra, hol él,megkérdezi, úgy mellesleg: „Hogyan is áll most a milreis?”

A tönkrement dzsentrivilágot figurázza ki zseniálisan, amikor avidéki kastélyban vadászatra indulva trópusi öltözékben, szafari-

kalapban jelenik meg, ami-ben alig tud mozogni. „Is-ten bizony olyan vagyok,mint a makk filkó…”

Bár jól beszélt angolulés németül, az idegen sza-vakkal való játszadozás amásik kiapadhatatlan hu-morforrása volt. Volt, ami-kor filmbéli partnerei nemértették a kifejezéseket,volt, amikor õ tett úgy,mintha nem tudná, mit je-lentenek, fõleg az újgazdagallûröket kifigurázó jelene-tekben. „Pönálé: orosz szó,azt jelenti, hogy a direktorfizeti az útiköltséget” – magyarázza a Lila ákácban a Moszkvábakészülõ táncoslányoknak. „Mi az, hogy visszhang németül? Néz-zük csak. Víz az Wasser, hang az Stimme, tehát Wasserstimme.” Aklasszikus Hyppolit, a lakáj mondatait mindenki kívülrõl fújja:„Kilenc órakor szervírozzák a szupét. … Mit csinálnak a micsodá-val?” A tréfái persze korántsem voltak mindig sziporkázók, olykorinkább blõd szóviccek, de ezt senki nem kérte rajta számon. Mertígy is mindig elõre garantált volt a siker.

Élete tragikus fordulata: a kivándorlás Amerikába. Az utolsópercben is maradni akart, de azt is pontosan sejtette, itthon mi vár-na rá. Ott a szíve vitte el a sok munkától, a hazájában pedig elhur-colták volna valamelyik haláltáborba. Amikor kiment, természete-sen idegen volt neki Amerika. Biztató leveleket írt haza, ellentét-ben a feleségével, aki inkább a szomorú valóságról számolt be azotthon maradottaknak.

Arra is futotta idejébõl, hogy a nyelvtudomány mélyebb bugy-raiba is lemerészkedjen – persze, Kabos módra. Egy fiú és egylány beszélget egy padon, a némák fürge kézábécéjével. Próbáljamegfejteni a jeleket. „A titkos iratokat úgy fejtik meg, hogy kike-resik a nyelvnek azokat a magánhangzóit, amelyek a legtöbbszörfordulnak elõ. Elõször tehát ezeket kell megfejteni. Rendszerint aza, az e és az i a dominánsok… Szépen formálódtak már a sorok, demég nem volt értelme: – e – es – élj – osan – a ülye – igye-in-et. Ésmegvan: Ne beszélj hangosan, az a hülye figyel minket…”

Kabos végig mérhetetlen honvágyat érzett, nemcsak Pest és akávéházak, hanem a magyar nyelv iránt is. Egy idõ után persze el-kezdte keverni a magyar és az angol szavakat, valahogy úgy,ahogy az 56-osok „vaccsolták a tívít”. „Kérdezem a boyt, hátmondja, hogy a rikkancs kikérdezte, mi a nevem és ki vagyok.Másnap két customert szolgált ki, és el akartam csúszni mellette.Utánam szólt: Hallo Julius, here is your copy!”

A testvér a legszebb szó

Megható, ahogyan a távolban áradozik a magyar nyelv egye-dülálló szépségérõl.

„Sokszor gondolkozom, hogy egy-egy szó milyen nyelvenhangzik szebben, angolul, németül vagy magyarul” – elmélkedik.A testvér szó esetében vajon versenyezhet-e vele a Schwester vagya sister? Aztán az élet eldönti a dilemmát: „Ebben a pillanatban kétmunkás halad át mellettem. Magyar szó üti meg a fülemet: haza-jött a gyárból tennap a testvérem! Kéjes bizsergés fut végig a teste-men, egy pillanatra csak nedves fátyolon keresztül látom a tovaha-ladó két magyart…”

Kabos Gyula 1941-ben halt meg, szívrohamban – vagy inkább,ahogyan a Magyar Filmintézet által 1987-ben, születésének 100.évfordulójára kiadott Kabos Gyula emlékkötetben olvashatjuk:belehalt a számûzetésbe. A felesége 1942-ben tért haza. 1950-benhunyt el. Élete utolsó évében 120 forint havi kegydíjból tengõdött.

Elek Lenke

Kabos Gyula – egy zseni nyelve

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 15

MagyaróraA Magyaróra elsõ évfolyamának összevont mutatványszámát (2019/1–4) 2019 novemberében elküldtük az Édes

Anyanyelvünk elõfizetõinek. 2020-ban a lapnak két összevont száma jelenik meg: áprilisban és novemberben. A fõtémák: Retorika minden tantárgyban; Mai magyar irodalom. A szerkesztõség címe: magyarora.folyoirat@gmail.com. A lap elõfizethetõ a postán. A kedvezményes éves elõfizetés: 2500 Ft/év. A lap elektronikus úton elõfizet-hetõ és megvásárolható az e-nyelv.hu könyvesboltjában, és ugyanitt elektronikusan is letölthetõ.

Két okból is örültem a hétvégi süteménysütésnekgyerekkoromban. Az egyik a várható csemege volt, amásik ok: a krémekhez szükséges porcukrot én állít-hattam elõ. Anyai nagyanyám kimérte a kockacuk-rot, amely nevével ellentétben négyzetes hasáb ala-kú volt. Ezt az alig arasznyi rézmozsárban, rézütõveltörtem porrá iszonyú csilingeléssel. Idõnként ugyan-is a mozsár oldalát ütögettem csak, erre nagymamakiküldött a kertbe, hogy ne hallja a lármát. Ott azu-tán egy-egy kockát el lehetett szopogatni. Efféle koc-kacukor manapság nem kapható, de az ilyen mozsa-raknak divatja támadtmint lakásdíszítõ tárgy-nak. Amikor ezt írom, ráis pillantok, hiszen máigitt csillog a cserépkályhatetején. Feleségem nem-csak rézmozsarat örököltmeg, hanem somogyi falu-jából egy famozsarat is.Ez már bõ két arasz, vas-pánt fogja össze, szabá-lyos alakja alapján faesz-tergályos munkája lehet.A magyar parasztháztar-tásban kölest, tökmagot,mákot, borsot törtek famozsárban, nem beszélve akõsóról. A sótörés gyakori mûvelete ihlette azt agyermekjátékot, amelynek során az egymásnak hát-tal álló, a karjukat könyökben összekapcsoló gyere-keknek hol egyike, hol másika emeli hátára a társát.Ez erõpróba is, a játszóknak nagyjából egyforma erõ-seknek kell lenniök, hogy elbírják egymást. Közbenfelelõs mondóka is elhangozhatott: „– Mit látsz? – /Eget, földet csillagot, / Pap házánál galambot. / Sóskenyérbe harapok. / Tegyél le, mert meghalok.”

A rómaiak ugyancsak használtak hasonló eszkö-zöket, például építkezéshez meszet törtek egy edény-ben, ez volt a mortarium. Ez a latin fõnév az õse a né-met morsœre ~ mörser ~ morsel szónak, amely nemcsupán a magyarba, hanem más nyelvekbe is beleke-rült. A német és egyéb mozsarak nemcsak a zúzóesz-közt, -edényt jelentik, hanem a lövegfajtát is, hiszenaz is tör-zúz, és az alakja is emlékeztet a mozsáréra.A régi magyarban is van mozsárágyú, az Erdélyi ma-gyar szótörténeti tár 1632-bõl adatolja: „Az tüzelõkazamatában egy nagy öreg mozsár ágyú, húsz má-zsás.”

Csokonai Vitéz Mihály egyik színmûvében olvas-hatjuk: „Ágyút veszek, haubitzot, mozsarat, kar-tátsot, serpentinelt, szerelembombival hányatom leaz ellentállókat” (A’ szeretet’ gyõzelme a’ tanulta-

kon). Itt a pusztító eszközökbõl talán kevéssé isme-retes a haubitz ’tarackágyú’, a serpentinel ’tûzkígyó’,a szerelembomba jelentését találja ki az olvasó…

Arany János a Murány ostroma végén írja: „Har-madnap a völgyet hadsereg telé be: / Rákóczi zászlai,Illyésházi népe. / Fenn mozsarak zúgtak s tombolóvitézek / Termetes kupákkal leköszöngetének.”

Mikszáth Kálmán mûveiben gyakran olvasha-tunk efféle ágyúkról, például a Beszterce ostroma cí-mû regényében Pongrácz István „felköszöntõt mon-dott Ferenc József király egészségére (mindennap

azt az egy felköszöntõt),amikoron is három mo-zsár-lövés dördült el oda-künn. A következõ tálnála többi urak közül emel-kedett fel valamelyik, akisoros volt, ékes szavak-ban kiemelve Nedec urá-nak érdemeit és hadi vi-tézségét, mire újra hárommozsár pukkant el a várelõtti sáncban.”

Manapság a hagyomá-nyos parasztháztartás ésa városi polgári is csak-

nem megszûnt, a régen otthon tört alapanyagoktöbbnyire elõre elkészítve, csomagolva kaphatók.Ámbár a kilószám a postaládánkba tömött reklámla-pok egyikében mit látok? Fényképpel csalogat egyáruház vásárlásra: 5 × 20 cm nagyságú, nemesacélházban, beépített világítással is rendelkezõ, vala-mint kerámia technológián alapuló õrlõmûves szer-kentyût. Az õrlõmû fokozatokra kapcsolható, a be-rendezés elektromos elemekkel mûködik. Ha az ol-vasó nem ismerné, mondom, sót és borsot lehet e gé-pezettel õrölni. Nem tudom, hány decibel zajt kelt amasina, de emiatt aligha kell vele kiküldeni a gyere-ket a kertbe se nappal, se éjjel.

Famozsár – rézmozsár – elektromos só- és borsõr-lõ: minden változik, a latin szó is átalakult, a morta-rium nálunk mozsár lett, méghozzá több jelentésselis. Olvasom, hallom mindenütt, hogy a fenntarthatófejlõdés fontos dolog, mindenben erre kell töreked-nünk. Efféle fejlõdés eredménye-e az említett gépe-zet? Sósabb-e a só, pikánsabb ízû-e a bors manapságezzel aprítva? Mindenesetre acél, réz, LED-fény, mû-anyag, szárazelem és miegyéb van az õrlõmûben.Hová lehet még fejlõdni ennyiféle anyag pazarlásá-val? A választ a nyelvészet aligha tudhatja.

Büky László

Fenntartható mozsarak

Beszédünk folyamatosan változik. Egy napon belül ismás-más módon szólalunk meg, de életünk elõrehaladtá-val is folyamatos változásban van.

Az életkor mentén szembetûnõ példa lehet az, hogy akisgyermekek magas hangon beszélnek, a felnõttek mármélyebben. A felnõtt nõk magasabb hangon beszélnek,mint a férfiak, majd idõs korban akár közeledhetnek isegymáshoz: egyes férfiak hangja magasabb lesz idõs kor-ban, míg a nõk hangja jellemzõen mélyül. A hang mélysé-géért-magasságáért a gégében található hangajkak (=hangszalagok) beállítása és mûködése felelõs. A hangajkakmérete növekszik, de rétegzettsége és szerkezete is csakkörülbelül 15 éves korra, a pubertásra éri el a felnõttekrejellemzõ mintát. A nõk hangajkai rövidebbek, mint a fér-fiakéi. A rövidebb és kisebb tömegû hangajkak szaporáb-ban képesek rezegni, magasabb hangot eredményezve.Idõs korra a gége porcai meszesednek, izomzata reny-hül, a hangajkak rugalmatlanabbá válnak, a nemi hormo-nok alultermelõdnek, stb. (Online elérhetõ összefoglaló:http://real.mtak.hu/41370/1/10_18425_FONOLV_2016_02_BALAZS-BONA.pdf). Természetesen a beszéd létrehozá-sában a gégén kívül további szervek is részt vesznek. Ilyenszervünk a tüdõ, a légcsõ, a garatüreg, a szájüreg és az orr-üreg. Mindezen szervek öregedése, illetve a mentális, ideg-rendszeri változások is hozzájárulnak a beszédjellemzõkéletkori változásához.

Habár a legjelentõsebb és nagyobb mértékû változásokidõs korban zajlanak, a folyamat korán, 30 éves kor körülmegindul. A tüdõkapacitás például 30–35 éves kortól csök-ken. Az életkori fiziológiás változások hátterében két té-nyezõ áll. Az egyik az ún. elsõdleges öregedés, amely azévek során (kronológiailag) végbemenõ, genetikailag meg-határozott szervi és mentális változásokat foglalja magá-ban. A másik az ún. másodlagos öregedés, amely a betegsé-gek, káros szenvedélyek (pl. dohányzás, alkoholfogyasz-tás), külsõ hatások (pl. levegõszennyezettség) következté-ben bekövetkezõ szervi és mentális változásokat jelenti.

Két módszer létezik az életkor mentén bekövetkezõ vál-tozások feltárására. Az egyik az ún. keresztmetszeti, a má-sik az ún. hosszmetszeti, longitudinális vagy (után)követé-ses vizsgálat. Az elõbbi esetében egy adott idõszakon belültöbb életkori csoportba tartozó személy beszédét rögzítikés elemzik. Ez esetben más személyek képviselik a fiata-labb és az idõsebb korcsoportot, így a beszélõk közötti kü-lönbség írható le, ezek az ún. látszólagosidõ-vizsgálatok.Hátrányuk, hogy elõfordulhat olyan hatás, amely az adottidõszakban csak egy csoportot érint, és ez befolyásoljaaz eredményeket. A longitudinális vizsgálatok esetébenugyanazon személy beszédét rögzítik és vizsgálják adottidõ elteltével, így valóban a változást elemzik. Nehézségetokoz ugyanakkor, hogy az adatközlõk elköltözhetnek,egészségük megromolhat, esetleg elállnak a részvételtõl.Emiatt általában alacsony adatközlõszámmal végezhetõlongitudinális összevetés, így az egyéni jellegzetességekfelerõsödnek. A könnyebb anyaggyûjtés érdekében gyak-ran valamilyen speciális beszélõt/beszélõcsoportot válasz-tanak, pl. II. Erzsébet királynõ karácsonyi beszédeit,Margaret Thatcher beszédeit, rádióbemondókat, akiknekismételt beszédmintájához könnyû hozzáférni.

Jelenleg a Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztályánegy felnõtt longitudinális korpusz építése zajlik. Egy ko-rábbi, ezen osztály munkája keretében készült adatbázis(BEA: http://fonetika.nytud.hu/bea-beszelt-nyelvi-adatbazis/)beszélõit hívjuk vissza 10-11 év elteltével. A felvételektöbb beszédmintát tartalmaznak: pl. interjút a beszélõmunkájáról, hobbijáról; szöveg- és mondatfelolvasást; kétszöveg tartalmának meghallgatás utáni visszamondását.Az adatközlõk egy kérdõívet is kitöltenek, amely az esetle-ges egyéni hatásokra kérdez rá (pl. egészségi problémák,gyógyszerek, vegyszerhatások, beszédterhelés, idegennyelvi környezetben töltött idõ). Amennyiben egy beszélõ-nél a többiektõl eltérõ mintázatot találunk, válaszai alap-ján próbálunk magyarázatot találni.

Várható egy évtized elteltével változás a beszédben? Azátlagos alapfrekvencia (f0) változásáról mutatunk be né-hány példát az alábbiakban. Az alapfrekvencia a hangaj-kak másodpercenkénti rezgésének száma. Ez adja a hangmagasságát, változásai a dallamot. A beszélõkre jellemzõennek terjedelme (a legmagasabb és a legalacsonyabb frek-venciaérték közötti távolság), változatossága, átlagos érté-ke.

II. Erzsébet karácsonyi beszédeit 26 és 76 éves koraközött évtizedenként vett átlagokkal jellemezve (https://www.phonetik.uni-muenchen.de/~jmh/papers/interspeechage07.pdf) azt találták, hogy az átlagos f0 értéke 267Hz-rõl 208 Hz-re csökkent (22,1%). A legnagyobb csökke-nést az elsõ évtized alatt mérték, kb. 11,2%-ot.

Saját projektünkhöz végzett elõvizsgálatunkbanKrepsz Valériával a BEA adatbázis egyik nõi felvételveze-tõjétõl választottunk 25 és 35 éves kora között készült fel-vételeket, kétévenként 5-5 beszédmintát elemeztünk. Azf0 átlaga folyamatosan csökkent, összesen a 10 év alatt 14Hz-et (8,8%). Az elsõ évben mind az öt mintára kapottf0-átlagérték magasabb volt a 10 évre számított átlagnál,majd egyre kevesebb haladta ezt meg: az utolsó évben min-den érték kisebb volt. Ez azt jelenti, hogy kimutatható azf0-átlag 10 év alatti csökkenése.

A jelenleg rendelkezésre álló utánkövetéses felvételekelemzését is megkezdtük, eddig 13 férfi beszédét elemez-tük (szerzõtársak: Markó Alexandra, Krepsz Valéria, Hu-szár Anna). Az elsõ felvétel idején 19–40, a második felvé-tel idején 29–50 évesek voltak. Az f0-t a két idõpontban ké-szült interjúkban (életükrõl, munkájukról, hobbijukról be-széltek szabadon) és szövegolvasásokban vetettük össze. Akét beszédfeladat esetében más-más beszédtervezési folya-matok zajlanak, hiszen az interjú egy elõre meg nem terve-zett beszéd létrehozása, míg a felolvasás egy írott szövegmeghangosítása. Eltér még a két feladat abban is, hogy azelõbbi során megjelenhetnek érzelmek, míg az utóbbi so-rán egy semleges stílusú, ismeretterjesztõ szöveget kellettfelolvasni. Volt olyan beszélõ, akinél emelkedett, voltolyan, akinél csökkent az f0 átlaga, de ez nem függött összea beszélõk közötti életkorbeli eltéréssel. A két beszédstílusesetében eltérõ volt a változás mértéke, ami az interjú ésaz olvasás fent említett sajátosságaiból adódik.

A korpusz létrehozásával és a kutatással – mely számostovábbi tényezõt is elemez – lehetõvé válhat az egészséges,felnõtt beszélõk utánkövetéses vizsgálata nagyszámúadatközlõ bevonásával. Az életkor függvényében bekövet-kezõ változások irányának, mértékének, beszélõk közöttieltéréseinek leírása nemcsak azért fontos, hogy az életkorhatását önmagában feltárjuk, megértsük, hanem azért is,hogy lehetõvé tegye az esetleges nem tipikus (betegségekmiatt bekövetkezõ) módosulások azonosítását.

Gráczi Tekla Etelka

A szerzõ az intézet Fonetikai Osztályának tud. munkatársa. Atanulmány az NKFIH támogatásával készült (projektazonosító:FK128814). (A szerk.)

Édes Anyanyelvünk 2020/2.16

A Nyelvtudományi Intézetmûhelyeibõl

A felnõttekbeszédjellemzõinek változása

az életkor függvényében

-

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 17

Örömmel, de fenntartással olvastam az ÉA 2019. novembe-ri számában Blankó Miklós: „A legszentebb játék” rímmelvagy rímtelenül címû írását, amelyben hozzáértõ szakembere-ket kérdez meg – lényegében – a rímtelen vers létjogosultságá-ról. Számomra (73 évesen) a VERS elsõsorban rímmel és/vagylegalább ritmussal rendelkezõ szépirodalmi írást jelent. (Talána lexikonok még ma is hasonlóan definiálják.)

Megdöbbenve tapasztaltam, hogy a megkérdezettek (7 fõ)mindegyike megengedi azt, hogy a költõ mindenféle rím, sõtritmus nélküli prózai írását költeménynek tekintsük. Sõt GintliTibor docens úr még azt is megengedi, hogy „A versnek tehátnemcsak a rím, de a szabályos versritmus sem elengedhetetlenformai kelléke. A szabad vers és a prózavers keretei közöttugyanolyan meggyõzõ esztétikai teljesítménnyel bíró szövegekszülethetnek, mint a szabályos ritmusú, strofikus, rímes for-mákban.” Sajnos – a kortárs költeményeket látva, hallva –,nem!!!

Szögezzünk le valamit: a szép verset szeretõ és olvasó átlag-ember elsõsorban a rímmel, ritmussal rendelkezõ verset kere-si, és szívesen olvassa, hallgatja, akár többször is elõvéve azt!(Csak gondoljunk arra, hogy mondjuk Arany Walesi bár-dok-ja, hogyan hatna szabad versként…?) Arról nem is szólva,hogy a megzenésített vers mai felfogásunk szerint is ritmussal,rímmel az igazi. No, és a versmondóknak – hál’Istennek sokanvannak – egy szabad verset megtanulni háromszor annyi idõ. Alegjobb színészek, versmondók – például Sinkovits Imre – nemis vállalt szabad verses szavalást. (Emiatt utasította vissza egy-szer Füst Milánt is.)

Meggyõzõdésem – és elég öreg vagyok már ahhoz, hogy lás-sam, tapasztaljam –, 10-bõl 9 olvasó hamar leteszi azt a verset,verseskötetet, amelyben szinte csak prózaverset talál verskénteladva, agyontördelve, sokszor érthetetlen, értelmetlen tarta-lommal, sõt mostanában gyakori szokással: írásjelek nélkül.Jómagam tudatában vagyok annak a ténynek, hogy mind anyelv, mind a szépirodalom folyamatosan változik (sajnos, leg-többször kárára!), mégis kellene valahol egy „fék” – akár ko-moly lektor vagy neves irodalmár személyében –, hogy megál-lítsuk a kortárs költészet ilyen irányú erózióját!

Évek óta hallgatója vagyok a Kossuth rádió Vers naprólnapra adásának (és elõdjeinek), és legtöbbször csak szörnyül-ködöm, hogy milyen gyenge prózai szövegeket „adnak el” vers-ként, sõt: „az archívum féltett kincseiként”. Még hallgatni isrossz ezeket a se füle, se farka írásokat, tiszta szín prózai „alko-tásokat”. De a legfurcsább, hogy ezek is költemény titulust kap-nak! És a legszörnyûbb az, amikor a Versmaraton bugyuta pró-záit olvassák fel botcsinálta „költõk”! Sokszor eljátszom a gon-dolattal: mi lenne, ha Petõfi, Arany, József Attila feléledne, éshallaná ezeket, õket?! Hol vagyunk már attól, hogy „ne fogjonsenki könnyelmûen a húrok pengetésihez…”

Visszatérve Blankó Miklós válasz-partnereihez és ismétidézve Gintli docens úr válaszát, hiszen ott a megoldás: próza-vers, vagy talán még jobb: verspróza. Így legalább megkülön-böztethetjük az igazi (rímes, ritmusos) költeményt a dilettáns,tiszta prózában írt „versikéktõl”. (Egyébként korábban írtammár ez ügyben a Kossuth rádió szerkesztõinek, hogy ne nevez-zük ezeket versnek, legfeljebb versprózának. Persze válaszrasem méltattak.)

Tisztelettel kérem Önöket – mint nyelvészetünk és szép-prózánk felkent õreit –, hogy hassanak oda, hogy az ilyen típu-sú „szabad” verseket versprózának vagy prózaversnek nevez-zük!!! Meggyõzõdésem, hogy ezzel maximálisan egyetértené-nek fent említett költõóriásaink is.

Dr. Palágyi András (Szeged)

VisszhangA rím és ritmus nélküli

„versekrõl”

Elõzõ számunkban a Szó szót követ rovat szerkesztõje,Blankó Miklós azt a témát vetette fel, szükségszerû velejáró-ja-e a sajtó nyelvének a sajtóhiba. Bár engem ezúttal nem kér-dezett meg, engedtessék meg, hogy utólag hozzászóljak a kér-déshez, hiszen évtizedek óta harcolok (olykor sikertelenül) asajtóhibák ellen, egy idõ óta nemcsak a saját cikkeimben, ha-nem az ÉA korrektoraként a másokéiban is.

Az 1960-as évek egyik emlékezetes, fontos filmje (ma ígymondanák: kultfilmje) volt Jiøí Menzel Szigorúan ellenõrzöttvonatok címû alkotása. Abban az idõben nemcsak a vonatokat,hanem a mondatokat is szigorúan ellenõrizték (mármint tar-talmilag).

Napjainkban, szerencsére, csak a helyesírásunkat ellenõrzimunkatársunk és zsarnokunk, a helyesírás-ellenõrzõ program.Vannak szerzõk (különösen a mindig idõzavarral küzdõ újság-írók), akik teljesen rábízzák magukat erre a hasznos technikaieszközre, és csak azokat a hibákat javítják, amelyekre a prog-ram piros aláhúzással felhívja a figyelmüket.

Vannak azonban olyan hibák is, amelyeket a program nemtud észrevenni, mert, gép lévén, nem érti azt, amit ellenõriz,hanem csak azt tudja jelezni, hogy a leírt szó nem szerepel az õlistájában, ezért feltehetõleg helytelen. Ha viszont a hibás szó-alak olyan elemekbõl áll, amelyek egyébként létezõ szavak, agép nem észlel semmi problémát, az ilyen helyet jelöletlenülhagyja. Ezek az ún. értelmes (pontosabban: „értelmes”) sajtó-hibák, az olvasók derültségének és a szerkesztõk bosszúságá-nak állandó forrásai. Lapunk egykori Nyelvi mozaik rovatábankét ízben is írtam ezekrõl (az 1994. decemberi és az 1995. feb-

ruári számban), de persze azóta is számtalan ilyen példa buk-kant elém. Legutóbb egy országos napilapunk egyik írásábanfigyeltem fel arra, hogy a brazíliai esõerdõk pusztulásáról szólócikknek éppen a kulcsszavát, az esõerdõ szót hibázta el a szerzõilyen „értelmes”, tehát a gép számára észrevehetetlen módon,ráadásul pár soron belül kétféleképpen is:

Mindebbõl azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy nem hagyat-kozhatunk teljesen a számítógép helyesírás-ellenõrzõjére,mert az a hibás, de egyébként értelmes szavakból álló alakokatnem tudja kiszûrni. A fenti példában is mindegy neki, hogy esõ+ redõk vagy esõ + erõk, a lényeg az, hogy a szavak benne le-gyenek az adatbázisában. Még mindig nincs tehát jobb megol-dás, mint egy éles szemû korrektor alkalmazása. Mégpedigolyané, aki érti is, amit olvas.

Abban igaza van Blankó Miklósnak, hogy a sajtóhiba elke-rülhetetlen velejárója a sajtónak. De ez nem jelenti azt, hogyne tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy minél keve-sebb legyen belõle. (Az elõbb a kevesebb szót így gépeltem be:levesebb, és gépemnek, természetesen, semmi kifogása semvolt ellene.)

Kemény Gábor

„Szigorúan ellenõrzött”helyesírás

Édes Anyanyelvünk 2020/2.18

A malom nem tud sürögni-forogni, hiába hangzott elegy országismertetõ mûsorban: valamikor sok száz malomsürgött-forgott Veszprém környékén. A kerekük, a lapát-juk foroghatott, de a malomépületek nem, hiszen néhánymost is ott áll, ahol száz éve.

Az 1100 év Európa közepén címû ismeretterjesztõ film-sorozatban a kun lovasok meghúzták a gyeplõt aTordai-hasadék elõtt. Csakhogy a gyeplõt a kocsis húzzameg, amikor a kocsiba fogott lovat irányítja, a lovas kezé-ben kantár van.

A természettudományos csatornákon sok szép mûsorszínvonalán rontanak a helytelenül használt szavak. AGEOlino csatornán a pásztorkutyák birkacsordát tereltekbirkanyáj helyett. Az állatokkal kapcsolatban egyébként issok tévedés van. Egy filozófus azt mondta, hogy vesztett ló-ra tesznek majd a szavazók. A ló legfeljebb vesztes lehet, dea helyes kifejezés a rossz lóra tesz. A gólyának fiókája van,nem pedig kölyke, mint a Délmagyarban olvashattuk.

A Don Matteo címû, sokszor ismételt olasz filmsorozatszinkronszövegében érdekes szólás- és szótévesztések van-nak. Például úgy állsz itt, mint akit karóba húztak. Fájdal-mas álldogálás lehetett. Mint aki karót nyelt kellett volna(bár ez utóbbi sem kellemes). Néhány epizóddal késõbb„javítanak”: úgy állsz, mint a sült hal. Hallgatni szoktakúgy, nem állni. A szakácstudomány is szóba kerül: fõzz kéttojásból rántottát! Mindenki tudja – a fordítón kívül –,hogy a rántottát nem fõzik, hanem sütik. Az ingmérettelkapcsolatban mellszélességet szinkronizáltak mellbõséghelyett. A mellszélesség szót inkább csak átvitt értelembenhasználjuk: teljes mellszélességgel kiáll valaki vagy valamimellett. A futók pedig mellbedobással gyõznek.

Ugyanebben a filmben került elõ egy nem túl kockáza-tos fogadási ajánlat: egyet adok a millióhoz, hogy igazamlesz. Nem nagy kockázat, mivel az ilyen kifejezésekben anagyobb számot kell elõre tenni: tíz az egyhez fogadom,

százat teszek egy ellen. A másik furcsaságot a Liliomfi címûrégi magyar filmben hallhattuk: egy vén satrafához akarjaadni a lányt. A satrafa, a hárpia, a boszorkány a magyar-ban csak nõt jelenthet…

Lapunk 2014/3. számában kifogásoltam, hogy a pápabeszédében a fratelli szót testvéreimnek fordították fivére-im helyett. Ugyanez a hiba fordult elõ, de már írásban, aTihanyi Kalendárium 2019 2. oldalán, ahol a bencéseketüdvözli a pápa. Fratelli e sorelle magyarul fivéreim és nõvé-reim, ugyanis a magyar testvér szónak nincs megfelelõje azolaszban (ahogy a franciában sincs).

Néhány éve durvának találtuk, amikor azt írták valaki-rõl, hogy kirúgták az állásából. A következõ néhány példamutatja, hogy a durvaságnak, az illetlen szavak elharapó-zásának nincs határa. Példáim forrásai komoly, színvona-las elemzések, magyarázatok, elõadások: piszkosul lema-radtak, marhára meggyengült az ellenzék, baromi jó ered-ményeink vannak, marha jó volt a koncert, ez rohadt jószakma, kinevezte az öreg szivar az osztrák kormányt, amozgólépcsõrõl zúgott le a nyolcvanéves színész, Kolumbia2–0-ra kivégezte Argentínát, megkopasztották a dél-koreaiújságírót, a világ idei legjobb eredményével alázott HosszúKatinka. Értelmi zavar van ebben: ronggyá nyerték magu-kat. A ronggyá valami rosszat jelent (ronggyá ver), a nyerpedig jót. Ebbõl a szempontból nem kifogásolható, de stí-lustalan, ízléstelen ez a mondat: rommá büntethetik az au-tósokat Horvátországban.

Illembõl nem adom meg példáim szerzõinek a nevét.Azt nem remélem, hogy úgyis magukra ismernek, hiszentöbbségük életében nem olvasott nyelvmûvelõ cikket.

Ha így haladunk, megérhetjük azt, hogy komoly szöve-gekbe stílustörõ, oda nem illõ szavak kerülnek. Így: Petõfiés Arany jó haverok voltak. Vagy: nálunk már egyenlõ fize-tést kapnak a csajok és a pasik. De ilyen talán nem lesz:sok millió ember harapott fûbe az I. világháborúban. Ne islegyen!

Kovács József

Sürgõ-forgó malmok

Z. Szabó László (1927–1992) emlékéreZ. Szabó László tanár úr emléktáblája elõtt állunk meg egy

pillanatra. Emlékezni. Tisztelegni. Ez az emlékezés olyan köte-lesség, amit változatlan tisztelettel és hálával teljesítünk, mi,akik még elmondhatjuk, hogy tanított bennünket, a tanítványaivoltunk. Így az emlékezõnek nagyon nehéz megállni, hogy netolakodjon saját, személyes emlékeivel.

1927. március 10-én született a csallóközi Somorján. Az ele-mi iskolát helyben, majd a gimnáziumot Dunaszerdahelyen vé-gezte. A háborús nagybeteg apa helyett öccsével ketten tartjákel a családot. Majd a legendássá vált történet, a Dunát átúszvajön át Magyarországra, hogy magyar nyelven, magyartanár le-hessen (1951-ben végzett Budapesten magyar–történelem sza-kos tanárként). Elõször a tatai Eötvös Gimnázium, majd a gyõrikönyvtár után lett 1959-ben a Kazinczy Ferenc Gimnázium ta-nára. Egy érdekesen sokrétû kép kezd ekkor formálódni. Az is-kola arculatát meghatározó Szép magyar beszéd verseny meg-szervezésének gondolata, életre hívása az Õ érdeme. De a Be-szélni nehéz! körök gondolata is benne született meg, hogy azanyanyelv helyes mûvelésére biztassa folyamatában is a közép-iskolásokat. E sort nem folytatom, hiszen talán errõl tudunk alegtöbbet, hogy mennyire a Tanár úré volt a verseny. Így a tablótöbbi színérõl. Tudós tanárként könyvei születtek Kazinczyról,tudós bevezetõkkel látott el általa megálmodott versgyûjtemé-nyeket.

Középiskolásként is megilletõdve hallgattuk, hogy a Gyar-mathy Fanninál szinte rejtve lapuló Radnóti-naplóba beleolvas-

hatott. Hiszen cikkek, elemzések csak gondos elõkészítés utánszülethettek meg. És az anyanyelv mûvelésének másik útja. Avárosi, iskolai színjátszó kör, és egyre táguló körökben a gyõriszínház dramaturgsága.

Ezek az adatok csak azért kellenek, mert így még jobban ért-hetõ, miért éreztük úgy, egy varázslat részesei vagyunk órárólórára. Z, a Tanár Úr… Ki hogyan hívta… De a közös büszke-ség, hogy engem is Õ tanított. Mire is? Arra, hogy egy nõrõlmennyit elárul, ahogy a kesztyûjét lehúzza, arról, hogy hogyannyomtatott Huszár Gál a 16. században, arról, hogy milyen Pá-rizs szimmetriája. A tankönyvi elõírások idején sem nyomorí-tott meg bennünket a ,,kommunista” József Attilával, de annáltöbbet mondott el az éji folyó égre szálló csillagáról. Meg sokmás gyönyörûségrõl az irodalomban. És még ennél sokkal töb-bet. Tanított tartást és emberséget. Önmagunk vállalását. Azt,hogy milyen természetes tud lenni egy rajongott tanár szájábóla felnõtté avató köszöntés az érettségi után: Kezét csókolom,Juli ...

Úgy érzem, évtizedek távlatából is, hogy adósa maradtam.És mert akkor, amikor az ideje volt, nem mondtam ki eléggé,hogy KÖSZÖNÖM, így az emlékezõ tisztében próbálom éltet-ni, és továbbadni, hogy milyen hálásak lehetünk, hogy ILYENMAGYARTANÁR adatott nekünk.

(Elhangzott a 2019. évi Kazinczy-verseny keretében,Grábics Júlia)

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 19

Az internet használata révén számos új kommunikációsszíntér, megszólalási forma, mûfaj jött létre, amelyek anyelvi kapcsolatteremtésnek is új, az adott közegre érvé-nyes szabályait teremtették meg. A web 2.0 megjelenésévelnépszerûvé váltak az ún. közösségi oldalak, amelyekenmegnõtt a saját néven szereplõ, azonosítható résztvevõkjelenléte. A korábbi, az internetes fórumok és csetekgyakorlatában szokásos, szabadon választott neveken(nicknév) zajló társalgások mellett így felismerhetõ, valósszereplõk között is kialakulhatnak különbözõ párbeszé-dek.

A közösségi oldalak nyilvános felületein szervezõdõ tár-salgásokban a bejegyzések, azaz a posztok és a rájuk érke-zõ válaszok, azaz a kommentek sorozatai az írásbeli jellegés a párbeszéd késleltetettsége ellenére is a hétköznapitársalgások szokásos nyelvi megoldásait mutatják. A szó-beli társalgásokhoz hasonló szervezõdés miatt meghatáro-zó bennük a nyelvi tevékenység fatikus, azaz a kapcsolatmegteremtésére és fenntartására szolgáló szerepe.

Ezekben a társalgásokban diskurzusba léphetnek egy-mással az interneten kívüli színhelyekrõl ismerõs, élõbenis kapcsolatot tartó, illetve csak az interneten érintkezõ,sõt az adott társalgásig egymás számára teljesen ismeret-len beszédpartnerek is. A helyzet összetettségét jelzi, hogyakár egy-egy párbeszéden belül is elõfordulhat mindhá-romféle viszonylat. Változatos, sokszereplõs társalgásokjöhetnek létre, amelyeken belül egy-egy hozzászólás alattsokszor kisebb, tematikusan elkanyarodó részpárbeszé-dek is kialakulnak.

Jelenleg a Facebook a leginkább használt közösségi téra magyar internetezõk világában, amelynek a kapcsolat-tartásra kialakított technikai lehetõségei hatnak a beszéd-partnerek egymáshoz való viszonyának nyelvi sajátossá-gaira is. Az oldal egyik társalgásszervezõ és kapcsolat-teremtõ technikai megoldása az ún. tegelés, címkézés

(tagging). A szó jelenlegi magyar írásgyakorlatában a tagés a tagel formák a leggyakoribbak (pl. Tagelj be engemis!). A Veszelszki Ágnes szerkesztette Netszótár tegel írás-móddal értelmezi a kifejezés jelentését: ’közösségi oldalrafeltöltött fotón, videón vagy bejegyzésben más személye-ket megjelöl’ (2012: 325). A tegelés a megjelölt felhasználóteljes nevének kiírása révén hipertextként annak szemé-lyes Facebook-oldalára vezet, miközben maga a felhaszná-ló is értesül arról, hogy megjelölték.

Az egyes személyek ilyen megjelölése pedig hozzájárula párbeszédek szervezõdéséhez is, a tegelés átveszi egyesmegszólítástípusok szerepét. A társalgások során a tegektipikusan két különbözõ vokatívuszi funkciót tölthetnekbe. A többrésztvevõs, akár több irányba ágazó társalgások-ban adresszatív, a közlés címzettjét azonosító szerepükvan, azaz kijelölik azt, hogy kinek is szól egy-egy megnyi-latkozás, a megszólított kijelölésén túl a többi olvasónak issegítve annak felismerésében, hogy melyik korábbi hozzá-szóláshoz kapcsolódnak.

A tegelés másik lehetõsége, hogy az adott társalgásbanaddig részt nem vevõ személy figyelmét ráirányítsa vala-milyen tartalomra, bejegyzésre, hozzászólásra. Az ilyenelemek a vokatívusz, azaz a közvetlen megszólítás egyiklegtipikusabb funkcióját, a figyelem kezdeményezésénekszerepét valósítják meg. A figyelemfelhívó tegek igengyakran önmagukban állnak, illetve tipikusan egyéb figye-lemirányító közlésekkel egészülnek ki (pl.: figyelj csak;figyuzz; látod ezt? na? mit szólsz?).

A tegek használata nem kizárólag a társalgások szerve-zéséhez kötõdik, a feltöltött képeken, videókon szereplõ-ket is ennek az eszköznek a segítségével teszik azonosítha-tóvá, ezekben az esetekben a címke elsõsorban nem meg-szólító, hanem személyemlítõ szerepû. Azonban a sze-mélyemlítés és a megszólítás aktusa a tegelés mûveletébenmindig összekapcsolódik, mivel a felhasználók észlelik, haa nevük valahol címke használatával kerül említésre.

Domonkosi Ágnes

A cikk a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és az Innovációs ésTechnológiai Minisztérium ÚNKP-19-4 kódszámú Új Nemzeti Ki-válóság Programjának szakmai támogatásával készült.

Az internet híreinek Egészség rovatában olvastam az 5 le-hetséges ok, ami miatt felébredhetsz álmodban címû írást. Eb-ben a következõ mondatra lettem figyelmes: „Érdemesbecsekkolnod, hogy nincs-e túl hideg vagy meleg a szobád-ban.” Valószínûleg hiányos mûveltségem következménye,hogy nem értettem a mondat üzenetét. Azért, mert számomraa becsekkol ismeretlen szó volt. Ám a számítógépem sem voltokosabb nálam, mert piros aláhúzással jelölte meg a szót, éshelyette az alábbiakat javasolta: csekkel, csekkül, csekktõl,csekkrõl. Amint látjuk, ezek a szóalakok a csekk fõnév toldalé-kos alakjai. Én azonban úgy véltem, és feltételezésem helyes-nek bizonyult, hogy igekötõs igével van dolgom. Ezt igazolta aMagyar értelmezõ kéziszótár. Ebben a csekkol tárgyatlan igét,4-es gyakorisági mutatóval megjelölve, a repüléssel kapcsola-tos bizalmas stílusú szakszóként találjuk meg, a következõjelentéssel: „Repülõjegyet (beszállás) elõtt felmutat.”

A WikiSzótár három jelentését adja meg a címbeli szónak:1.Utánanéz, ellenõriz. Például: „Kétszer csekkoltam a számo-lást, de nem találtam meg a hibát.” 2. Megnéz. „Csekkold azt aszép nõt.” Végül a 3. jelentés: Kipróbál. „Csekkoltam az újvideójátékot, de nem veszem [meg], mert unalmas.”

A WikiSzótárban megadott jelentések azt bizonyítják, hogya szó jelentésterjedelme jelentõsen kibõvült. Míg a Magyar ér-telmezõ kéziszótárban, ami 2003-ban jelent meg, csupán egy, aWikiSzótárban már három jelentés található. Ráadásul az újakjelentõsen eltávolodtak az eredetitõl. Az eredeti ugyanis csak arepülõjegy bemutatására vonatkozott, az újak már igen széleskörben használatosak, és a bemutatás helyett egyéb cselekvés-re is vonatkoznak.

A szó eredetére is rátaláltam. A Magyar Nyelvi SzolgáltatóIroda e-nyelv.hu honlapján a szó eredetérõl ezt olvassuk: „Azangol check in mintájára kialakult változat.” (Forrás: a BalázsGéza szerkesztette Jelentés a magyar nyelvrõl, Új szavak szó-tára 1998. 219, 221.)

És most térjünk vissza az Egészség rovat fentebb említettírására! A becsekkolnod jelentése feltehetõleg ez: ’megnézned,ellenõrizned’. Talán jobb is lett volna ezek valamelyikével he-lyettesíteni ezt az idegen, a magam nemzedéke számára való-színûleg érthetetlen szót. Tegyük még azt is hozzá, hogy a nyel-vünkben a kelleténél sûrûbben elõforduló be igekötõ sem sze-rencsés választás. A fentiek alapján azt tanácsolom tehát, neadjunk tág teret a szó használatának. Tudom, hogy annak teljeskiszorítására kevés a remény, ahhoz ugyanis már túlságosangyakorivá vált a használata. Mérséklésére azonban, fõképp azírásbeli megnyilatkozásokban, van lehetõség. Éljünk is vele!

Dóra Zoltán

Csekkol, becsekkol

Verbális érintés a Facebookon

A tegelés mint megszólításés személyemlítés

Édes Anyanyelvünk 2020/2.20

A cuháré házi mulatság, padkaporos bál: lányok, legé-nyek házaknál összejöttek hétvégeken, vasárnap dél-után, meg hosszú téli estéken. Fõleg ott voltak cuhárék,ahol fiatalok is éltek. Az egymást jól ismerõ fiatalokpontosan tudták, számon tartották, hogy ki kivel jár, me-lyik legénynek melyik lányért „ég a béle”, melyik lánytetszik a legénynek. Ha valami változás történt a párkap-csolatokban, azt rögtön, tánc közben kurjongatással, rig-mussal jelezték: „Körül csillagos az ég, / Meszetvëgyenek! / Majd eszëdbe jutok még, / Sokat vëgyenek!”

Így emlékezett fiatal korára két 90 éves asszony(kubikosözvegyek) az 1970-es évek végén a szentesinyugdíjasklubban. A cuháréról való mesélés közben,hogy mindenki szóhoz jusson, többen a „beszólás” jogá-val éltek, pl. „A cuháré a két háború között már nemëgzisztált. Mi már bálba jártunk, mëg tánciskolába.”

Az 1970-es években, a legidõsebbek nyelvében mégélt nálunk az egzisztál ige ’megvan’ jelentésben, mára ki-halt (csak a TESz. meg az ÉrtSz. õrzi).

A másik „beszólás” egy férfi szájából hangzott el: „Aszolgálólány a cuháréba, a nagyságos asszony mëg aszoáréba mënt.”

A közbeszóló értelmes parasztember volt (80 éventúl), aki jómódú gazdálkodóként élt addig, míg fel nemajánlotta „önként” a vagyonát a tsz-nek, és akitõl soha-sem tudtam meg a mondás eredetét. Kitõl hallotta? Mi-kor hallotta? A válasz: így mondták.

Majd 40 év múlva úgy gondoltam, hogy a tudománysegítségével valamiféle bizonyosságra jutok. Elõször aszótárakhoz nyúltam. Nagy szótárainkból és a Néprajzilexikonból kimaradt a cuháré, de az ÚMTsz. ismeri. Fõ-ként a Tiszántúlon, a Szeged–Nagyszalonta–Debrecenhatárolta területen élt a cuháré, hiszen itt él tovább mais, de nem ’táncalkalom’ jelentésben, hanem népzené-szek, tánccsoportok, különbözõ egyesületek, klubok vet-ték fel a cuháré nevet.

A szoárét (= estély) az Idegen szavak szótárában ta-láltam meg. Bárczi Géza szerint a francia eredetû szava-kat általában a német nyelv közvetítésével vettük át, sezért német jövevényszavaknak számítanak. Ilyen pél-dául a szoáré is. Ezek a szavak „csupán a nemesi és a pol-gári osztály zsargonjában használatosak” (A magyarnyelv életrajza, 1975. 318–319). Szintén Bárczitól: igenerõs a francia mûvelõdési hatás a 18. században és a 19.század elsõ évtizedeiben, bár „a mûvelt középosztálybana francia nyelv ismeretlen marad”; „Még aránylag a Ti-szántúl közrendû protestáns magyarsága van közvetlenérintkezésben a franciasággal” (A magyar nyelv múltjaés jelene, 1980. 190–191).

Hogy a franciás ízlést mennyire fogadta be a tiszántúliközépréteg, hogyan hatott a társasági szokásaira: estélytvagy szoárét rendeztek, arról nincs ismeretem. Egyetlenirodalmi példát találtam az interneten az erdélyi ThuryZoltántól (1870–1906): „… elmesélte az asszonyság,hogy õ kitûnõ családból való, s náluk odahaza … mindenhéten volt két-három szoáré” (A gyermek).

A szoáré szó nálunk egy szójátékra épülõ mondásbanmaradt meg, tehát valószínûleg a szójáték mentette mega feledéstõl: „A szolgálólány a cuháréba, a nagyságosasszony mëg a szoáréba mënt.”

Feltételezhetõ az is, hogy a szójátékot a 19. századipatriarchálisan berendezkedett tiszántúli középréteghagyta ránk finoman ironikus társadalomkritikai éllel.Thury elbeszélése is 19. századi, az 1917-es nagyszalon-tai cuháré is hosszú múltra utal (Magyar Nyelvõr 1917.3–4. sz.). A bizonytalanságban jóval biztosabb a szavakföldrajzi behatárolhatósága: Tiszántúl, Erdély.

Összegezve: amit a címszavakkal kapcsolatban meg-tudtam, leírtam. Vajon ennyi ismeret birtokában megfo-galmazható-e a következõ kérdés: lehetséges, hogy anépetimológia alakított a szoáréból cuhárét? A hasonlóhangzás, hasonló jelentés csapdáját vállalva hagyom vá-lasz nélkül a kérdést.

Zsiros Katalin

Cuháré, szoáré

„Nézd a szemét” – súgja fülembe feleségem egy párizsimoziban 1975-ben, a híres Bergman-film (Jelenetek egyházasságból) varázslatos jelenetei közepette. Éspedig ak-kor, amikor a fõszereplõ egy félelmi rohamot él át, s a pá-nikrohamot (ma így mondanánk) teljes átéléssel mutatjabe (Liv Ullmann). Elsõ zavaromban nem értettem: miértszemét a mûvésznõ? Mi baja van vele feleségemnek (szüle-tett pesti lánynak)? Hisz a jelenet csodálatos. Pár másod-perc kellett, hogy a rejtély megvilágosodjék: a film által el-bûvölten feleségemet „anyanyelvemen” (Gyõr környékibeszéd) hallottam, amelyben a zárt és a nyílt e egyértelmû-en különbözik. A szemét a kukába való. A szëmét viszont azérzékszervünkre utal. Számos ilyen nyelvi félreértés adó-dik a mindennapokban.

Az egykori Budapesti Bencés Gimnázium legendásigazgatója, Kováts Arisztid – amolyan versfaragó – különö-sen is szerette és támogatta a zárt e használatát. Mi semmutatja jobban, mint Szent Benedek címû verse:

Jó atyánkhoz sokan mëntekbûntõl, bajtól lëttek mentek.Ha ajánlom, s ti is mëntëk,tudom, akkor lelket mentëk.

Nem vagyok nyelvész, bár több nyelvet ismerek. A fin-nek a kétféle e-t írásban is megkülönböztetik (a „pesti”,nyílt e náluk ä), így a kétféle rövid e nem tájnyelvi jelenség.Szerintem nálunk sem az. A magyar nyelv szerves része.Különben a dunántúli, a délvidéki vagy a székely magyarnem ugyanazt az e-t ejtené ugyanott. Sõt, a „szögedi”ugyanazt a zárt e-t ejti ö-nek. Az ország központi régiójaazonban mindezt nem ismeri, médiumokkal nehezített sú-lya – sajnos – kezdi elnyomni nyelvünknek ezt a színfolt-ját.

Az ország közepén, Budapesten a kétféle e hangot nemkülönböztetik meg. A médiumokban a nyílt e uralkodik(„mekegés”). Gyermekkoromban, a vidéki kisebbségi ér-zés megnyilvánulásaként a budapestiekrõl azt mondták:„szépen beszél”. A médiabeszédhez való igazodás általá-nos törekvésnek tûnik. Pár éve felbukkant a televízióbanegy kedves fiatalember, „idõjós”, aki gyönyörûen ejtette akétféle e-t, enyhe palócos zamattal. Majd kis idõ múltán

A zárt e (el)siratása

�

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 21

eltûnt a képernyõrõl. Hosszabb szünet elteltével újra meg-jelent az idõjárás-hírekben. A zárt e-t idõközben „kigyalul-ták” belõle.

Mintegy 35 évvel ezelõtt gimnazista lányom osztályfõ-nöke csodálatos erdélyi kerékpártúrát szervezett. Jóma-gam autós szülõként kísértem a csoportot, afféle „málhásszekérként”. A kb. 20 fõnyi csapat útja (a rendõrség élénkfigyelmétõl kísérve) többek között a gyimesi völgybe veze-tett, hogy a Középlokon rendezendõ elsõáldozáson résztvehessünk. Elõzõ nap este a mieink és az ottani lányok kó-rusa összehangolta a másnapi templomi programot. A fe-lejthetetlen misén a nagy létszámú lánykórus összhangjacsak a zárt e-t tartalmazó szótagoknál bomlott meg, mivela Knézits utcai lányok azt nem ismerték. A Boldogasszonyanyánk… kezdetû egykori himnuszban „në feledkëzzélel…” volna a helyes kiejtés, ezt azonban a többségükbenpesti lányok nem tudták.

Több mint fél évszázada oktatok és vizsgáztatok orvos-tanhallgatókat. Vizsga közben röviden tájékozódom a je-lölt személye felõl is. Honnan jött, melyek a további tervei(V., illetve VI. évesek). Korábban nemegyszer azonosítanitudtam származásukat kiejtésük alapján. Az utóbbi évek-

ben szomorúan állapítom meg, hogy a kétféle rövid e-t mára Gyõr környékiek sem, vagy alig használják. És nem is„hallják”.

Csodálkozom, hogy a nyelvünket hivatalból „féltõ” in-tézmények nem sajnálják, hogy nyelvünk szegényedik efontos árnyalat elvesztésével. Igaz, a zárt e nem fonéma,ritkán hordoz megkülönböztetõ jelentést (például vetëtte,vëtette). Annak idején Kodály Zoltán próbált valamit tennia zárt e érdekében. Számos nyelvész is hasonló álláspontotképviselt. Vagyis hogy írásban is különböztessük meg a kéthangot. Ma már ez reménytelennek tûnik, mivelhogy a pe-dagógusok többsége sem ismeri, csak a nyílt e-t. Ugyanak-kor a fiatalság többsége angol nyelvet tanul, amelyben a„man” és „men”, vagy a „pan” és „pen” kiejtését csak-csakel kell sajátítania.

Valószínûleg elkerülhetetlen a zárt e elhalása. Nyel-vünk egy árnyalattal szegényebb lesz. Ha rajtam múlna,támogatnám, hogy a médiumokban beszélõk szabadonhasználhassák a zárt formát is. Az anyanyelvápolók nagyörömére.

Dr. Tringer Lászlóprofessor emeritus

�

Április 24-én, Szent György napján ünnepelhet-nénk Elekfi tanár úr 100. születésnapját – de márcsak emlékezhetünk rá ebbõl az alkalomból.

Õ volt leghosszabb ideig kollégám az MTA Nyelv-tudományi Intézetében: 1971. szeptember 1-jétõl2018. december 10-éig, haláláig, azaz több mint 47évig.

Érdekes véletlen, hogy in-tézeti pályám legkezdeténés legvégén szobatársa is le-hettem. 1971 õszén a Szalayutcai minisztériumi épületV. emeleti 60-as termébenkaptam helyet gyakornok-ként, ahol rajtunk kívül Ba-kos Ferenc, Hosszú Ferencés P. Balázs János (BalázsGéza édesapja) tevékenyke-dett. Utolsó intézeti szobámpedig az a kis földszinti kuc-kó volt a Benczúr utcában,amelyet 2011 tavaszátólosztottam meg vele, igaz,csak jelképesen (könyveit,iratdobozait és nagykocsisírógépét befogadva), mertekkor már nem járt be az in-tézetbe, személyesen ebbena szobában soha nem talál-koztunk. De amikor beköl-tözött hozzám, egy képes le-velezõlapot helyezett íróasz-talomra, ezzel köszöntvénmint szobatársat, egybennévnapom alkalmából is. A képeslap Krúdy vöröspostakocsiját ábrázolta (mellékelem). Ez arra vall,hogy számon tartotta Krúdy-kutatásaimat, bár er-rõl, kölcsönös szemérmességgel, soha nem beszél-tünk. Egyszer lektoráltatta velem egy cikkét (az

övét, velem!), amely egy verseskötet stilisztikaielemzése volt. Talán meglepõdött, hogy néhány kri-tikai megjegyzést is tettem. Büszke vagyok rá, hogyezek egyikét-másikát el is fogadta. Késõbb pedig de-dikált példányt adott Stefan George válogatott költe-ményeit tartalmazó mûfordításkötetébõl. A dediká-ció ez volt: „Kemény Gábornak, úgy is, mint e korstí-

lus kutatójának kollegiálisszeretettel Elekfi László”(dátumot nem írt, a kötet2003-ban jelent meg).

Most, hogy születésénekcentenáriumán felidézemtörékeny alakját, emlékeksokasága tódul fel bennem.Például hogy egyszer egynagy kofferrel jelent meg azintézetben. – Mi van ebben akofferben, Laci bátyám? –kíváncsiskodtam. – Ez nemkoffer, hanem bõrönd – vála-szolta szigorúan, de azt,hogy mi van benne, nemmondta meg. Ezek szerint(enyhén) purista is volt,aminek írásaiban is vannyoma.

Egy másik emlék: együttmentünk vissza az intézetbe(ha jól emlékszem, egy teme-tésrõl). Amikor kiszálltunka földalattiból, szokásomszerint a Bajza utca felé in-dultam. – Ne arra menjünk,

hanem a Munkácsy utcán, arra rövidebb – jelentetteki határozottan. Azóta is mindig arra megyek. Annyimindenben igyekeztem követni a példáját. Miért ép-pen ebben ne tenném?

Kemény Gábor

47 év Elekfi Lászlóval

Édes Anyanyelvünk 2020/2.22

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudo-mányi Karának Nõtörténeti Kutatóközpontja több érde-kes kutatással, kiadvánnyal jelentkezett már, de A nõikommunikáció kultúrtörténete címû tanulmánykötetük anyelv és a kommunikáció világa iránt érdeklõdõk számárais fontos és élvezetes olvasmány lehet. A könyv a nõtörté-net egy olyan aspektusát vizsgálja, amelyrõl ritkán esikszó: hogyan kommunikáltak a nõk a magánéletben és aközéleti-kulturális térben a történelem különbözõ korsza-kaiban.

Krász Lilla A nõtörténet és a kom-munikációtörténet historiográfiai pers-pektíváiról címû írása (9–18) egyfajta be-vezetõként áll a többi, tematikus egysé-gekbe rendezett írás elõtt. Krász felhívjaa figyelmet arra, hogy a nyugat-európainõtörténeti kutatásokban az elmúlt kétévtizedben jelent meg a kommunikáció-történetnek, az írás-olvasás kultúrtörté-netének nõi nézõpontból való vizsgálata(14).

Az elsõ tematikus egység a mikro-történet felõl indít Családi kommuniká-ció, levelezés címmel (19–74). LengyelTünde a kora újkori nõi mûveltségrõlalkot képet tanulmányában (21–33): a16. századból ugyanis egyre nagyobbszámban találhatnak a történészek a le-véltárakban nõk által és nõknek írt leve-leket. Ez a tanulmány Czobor Erzsébet-nek, Thurzó György nádor második fele-ségének és hét lányának levelezését mutatja be. Fundár-ková Anna Fugger Máriának, Pálffy Miklós hadvezér ne-jének kiterjedt, sokoldalú kommunikációs eszközkénthasznált levelezését ismerteti (34–46). A nõi kommuniká-ció milyenségét a nemesi családban betöltött szerep ismeghatározta – derül ki Duchoòová Diana írásából(47–58). A levelezés a távol lévõ családtagokkal sokkal inti-mebbé válhatott, mint a feleségek-édesanyák által írno-koknak diktált üzenetek. Nyáry Krisztina és anyósa, amár említett Czobor Erzsébet, Nyáry Krisztina és férje,Esterházy Miklós, valamint leánya, Thurzó Erzsébet üze-netváltásait veti össze Duchoòová. Kiderül, hogy NyáryKrisztina leveleiben egészen másként nyilvánul megmenyként, feleségként és édesanyaként. Géra Eleonóraa Rédly-Hellenbrandth rokonság nõi családtagjainak leve-lezésén keresztül vázol fel asszonyi sorsokat (59–74) – szá-mukra ugyanis az írásbeli kommunikáció az információ-közlésen túl egyfajta lelki támasz is, itt tudják kiírni ma-gukból a fájdalmaikat.

A Társadalmi kommunikáció és a nõiség jelentésénekformálása címet kapta a második fejezet (75–121). MátayMónika a nemzeti ébredés korába kalauzolja olvasóit(77–91), hiszen ebben az idõszakban a nõkérdés igen sok-szor került a közéleti témák közé. A nõ felelõsségét óriási-nak látták a nemzet szempontjából: neki kellett gyermeke-ibe „beoltania a hazaszeretetet, a magyar kultúra, minde-nekelõtt az anyanyelv ismeretét, a hagyományok tisztele-tét” (77). Mátay bemutatja a nõkkel szembeni, a korabelisajtóban szintén megjelenõ kritikai hangot pár példán ke-resztül. Varga Zsuzsanna Falusi nõk a propaganda célke-resztjében az 1950-es évek elején címû tanulmányában(92–104) felvázolta azt a folyamatot, melynek során akommunisták propagandisztikus eszközökkel igyekeztekmegnyerni maguknak a falusi nõket. Varga nemcsak a

kommunikációs csatornákat (újság, rádió, filmhíradók),hanem a diktatórikus eszköztárat, a megszólítási módokatis ismerteti. Barta Eszter arra hívja fel a figyelmet, hogya szociológia mennyire nem figyelt a genderspecifikus kér-désekre az 1970-es évekbeli Magyarországon (105–121):munkásnõ-interjúkat és munkáséletmód-kutatásokat mu-tat be és értékel.

A harmadik tartalmi egység Társadalmi kommuniká-ció és a nõi aktorok: tartalom-elõállítás címmel fogja összea laikusok által talán leginkább ismert oldalát a nõtörté-netnek (123–201). Az antik görögség világának költõnõit,festõnõit és filozófusnõit sorakoztatja fel NémethGyörgy (125–137). Németh rávilágít arra, hogy noha amûvészet és a tudomány az antikvitásban a férfiak általuralt terület volt, Szapphón kívül is vannak nõi alkotók:pár nõi festõ és filozófus mellett tizenkilenc költõnõ létezé-sét tudta igazolni a görögségbõl – igaz mindez tizenhárom

századra vonatkoztatva igen alacsonyszám. Pesti Brigitta a nõk szerepérehívja fel a figyelmet a 17. századi könyv-kiadási mecenatúrában (138–155). Egyretöbb nõnek dedikált kiadvány lelhetõ felebben a korszakban, de levelezésekbõlmég több kötetrõl derült ki, hogy megje-lenésükben nagy szerepet játszott a nõiakarat. A 17. századra tehát az irodalomeffajta támogatása már nem pusztán fér-fiúi kiváltság. A századforduló egyiknagy port kavaró kérdésébe avatja be azolvasót Deáky Zita (156–166). Jelentõsszakpolitikai kérdéssé vált ekkor a bábákhelye az egészségügyi rendszerben: a bá-bahiányt egyesek a képzésük egyszerûsí-tésével, mások a szerepük kórházi átvé-telével akarták megoldani. A kérdés vitáimegjelentek a korabeli folyóiratokban,lapokban, sõt több szakmai sajtófórumothoztak létre a bábák számára (pl. Szü-

lésznõk Lapja). Sipos Balázs a hazai sajtó nõtörténetétírta meg (167–184). Az elsõ öt magyar újságírónõ pályaraj-zát és a sajtószereplõk nemi arányainak megváltozását is-merheti meg az olvasó Sipos tanulmányából: míg 1890-bena 454 újságíró közül egy sem volt nõ, 1900-ban 884 újság-íróból már 9, 1910-ben 1201-bõl 13, 1920-ban 1063-ból 27,s 1930-ban 1515-bõl már 57, azaz minden 25. újságíró nõvolt (181). Szilágyi Ágnes Judit írásában (185–201) va-lamelyest elhagyja az európai kultúrát, és a RevistaAtlântida címû portugál-brazil folyóirat 1915 és 1920 kö-zötti lapszámaiban megjelenõ nõi mûvészeket és gondol-kodókat emeli ki a két ország oktatási-mûvelõdési viszo-nyainak tükrében. A nõi témák elnyomottságát jól mutatjaa következõ arány: 700 írásból kb. 15–20-nak volt köze anõkhöz, nõi szerepekhez direkt módon (190).

A nõi kommunikáció kultúrtörténete címû kötetben fel-lelhetõ írások nem rajzolják meg a nõi kommunikáció tel-jes történetét, azonban alapvetõ irányadói lehetnek majdegy ilyen témájú áttekintõ kötetnek. A tudományosigénnyel, de közérthetõ stílusban írt tanulmányok metsze-tek a magyar és az egyetemes történelem egy-egy olyankultúrtörténeti pillanatáról, amely megváltoztatta a nõikommunikáció alakulását. Az egyik szerkesztõ, KrászLilla bevezetõ írásában találóan összegezi a tizenháromszerzõ azon szándékát, hogy a tanulmánykötet többféle ol-vasatban is használható legyen: „a nõi kommunikáció ha-zai történetéhez hozzájáruló tudományos kísérletként, nõ-történeti tankönyvként vagy kommunikációtörténeti ol-vasókönyvként” (17).

(A nõi kommunikáció kultúrtörténete. Tanulmányok.Szerk. Sipos Balázs – Krász Lilla. Napvilág Kiadó, Buda-pest 2019. 204 old.)

Blankó Miklós

Kommunikációtörténeti olvasókönyvnõkrõl – nem csak nõknek

Olvasólámpa

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 23

Hírek

Népi ételreceptek – anyanyelvi pályázat,2020. A pályázati kiírás az Édes Anya-nyelvünk 2020/1. számában, az ASZ hon-lapján és a www.e-nyelv.hu honlapon ol-vasható. További szakirodalmi segítség anépi ételreceptek címû országos pályá-zathoz: Wesselényi Kata: Gazdasszony-nak szükséges könyv. Sajtó alá rendezte:S. Sárdi Margit. (Attraktor, Máriabes-nyõ, 2012.), Háziasszonyi fortélyok a 18.században. Válogatás korabeli kéziratosmunkákból. Sajtó alá rendezte és az utó-szót írta: S. Sárdi Margit. (Attraktor,Máriabesnyõ, 2013.) Az Intra Hunga-riam… sorozatból további ajánlott mû-vek: Régi magyar halételek, Balassa Ág-nes Szakácskönyve.

*Archaizmusok a nyelvben és a zenében.

E címmel tartotta meg az Anyanyelvápo-lók Szövetsége a magyar kultúra napi ün-nepségét 2020. január 22-én a Petõfi Iro-dalmi Múzeum dísztermében.

A Himnusz eléneklése után JuhászJudit, a Szövetség elnöke felidézte, hogye napon keltezte Kölcsey Ferenc a Him-nuszát, s 1989 óta tartjuk a magyar kultú-ra napját.

A köszöntések után gratulációjátküldte a kutatóúton lévõ Balázs Gézaprofesszornak, a Szövetség alelnökéneka Magyar Kultúra Lovagja cím elnyeré-séhez. Minya Károly nyelvész, fõiskolaitanár, a Manyszi vezetõ munkatársa Ért-jük vagy félreértjük a költõ szavát?(Martinkó András kötete nyomán) cím-mel tartott elõadást, amelynek részekéntJuhász Zoltán András, az ELTE hallga-tója elszavalta Csokonainak az elõadás-ban is elemzett A tihanyi Ekhóhoz címûversét. Ezt követõen Dobozy Borbálacsembalómûvész A retorika tudományá-nak ismerete nélkül „…a mûvekhez nyúl-ni csaknem hiábavaló, és olyan, minthaaz ember mosatlan kézzel tenné azt”címmel tartotta meg elõadását, és mutat-ta be felvételrõl az általa játszott Bach-szólamokat. Az esemény Debreczeni-Droppán Bélának, a Honismereti Szö-vetség elnökének zárszavával ért véget.(Manyszi-infó)

Anyanyelvek napja, 2020. A magyarnyelv terjesztésérõl rendezett konferen-ciát az Anyanyelvápolók Szövetsége azELTE kari tanácstermében. Ezt két la-punk, az Édes Anyanyelvünk és a Ma-gyaróra bemutatkozása követte.

Mely magyar szerzõk, mûvek a leg-népszerûbbek, és miért? Hogyan értikmeg a magyar mûveket más nyelvi kultú-rában? Mi az, amit lehet fordítani, mi az,amit nem? Milyen gyakorlati haszna vana magyar mûvek nemzetközi terjesztésé-nek?

A világ legtöbb nyelvére lefordítottmû a Biblia (670, részlegesen 3223 nyel-ven olvasható). A nyelvek között, ame-lyekre magyar mûveket lefordítottak, anémet vezet 19 975 fordítással, majd azorosz 8766, a francia 6649, és csak utánajön az angol 6389 és az olasz 5206 fordí-tással. A mûvek felõl vizsgálva: MolnárFerenc A Pál utcai fiúk címû regénye 31nyelven, Madách: Az ember tragédiája22, Gárdonyi klasszikusa, az Egri csilla-gok 21, míg Katona József Bánk bánja 13nyelven olvasható.

A mai szerzõkrõl csak részleges és bi-zonytalan adatok vannak, amit BalázsGéza joggal nevezett megdöbbentõnek,ugyanakkor pótlását fontos nyelvstraté-giai feladatnak. A magyar író mûve és akülföldi olvasó között ott van a fordító, ésnagyon nem mindegy munkájának a mi-nõsége – szûrhettük le Sárközy Péter (LaSapienzia Tudományegyetem, Róma)elõadásából. A magyar irodalom „tálalá-sában”, a figyelem felkeltésében fontosszerepet tölthetnének be a külföldi ma-gyar tanszékek, tudományos intézmé-nyek, hogy külföldön ismerjék a magyarkultúrát, történelmet, kedvük legyenMagyarországra utazni, tudják, hogy mi akülönbség Budapest és Bukarest között.A fordítás minõségét hangsúlyozta Hida-si Judit (Budapesti Gazdasági Egyetem)A magyar kultúra és nyelv jelenléte Ja-pánban címû elõadásában. A Pál utcai fi-úk Japánban is sok kiadást ért meg, Es-terházytól a Hahn-Hahn grófnõ pillantá-sa is megjelent, de õt nehezebben értet-ték. A kétnyelvûség érdekességeire mu-tatott rá Simon Szabolcs (Selye János

Egyetem), aki Hunèik Péter Határesetcímû családregényét elemezte a magyarés szlovák nyelv egymásmellettisége, oly-kor egymásra hatása szempontjából.Pátrovics Péter (ELTE) a lengyel nyelv-ben fellelhetõ magyar eredetû szavakkalfoglalkozott, amelyek fõként Báthori Ist-ván királysága idején kerültek be a len-gyel szókincsbe. Hogy milyen sokat je-lent egymás ismerete, bizonyította Palá-gyi Tivadar (ELTE) elemzése DragománGyörgy Fehér királyának román és fran-cia fordításairól. Az Édes Anyanyelvünk-rõl és a Magyaróráról szóló beszélgetéstMészáros Márton kulturális újságíró ve-zette, beszélgetõpartnerei Balázs Géza(ELTE), Blankó Miklós, a Magyar Nyel-vi Szolgáltató Iroda irodavezetõje, PölczÁdám, az ELTE Tanító- és ÓvóképzõKarának adjunktusa és Deák-TakácsSzilvia, a kisvárdai Bessenyei GyörgyGimnázium és Kollégium magyartanáravoltak. Az 1979-ben alapított Édes Anya-nyelvünk történetét Balázs Géza mutattabe. A Magyaróra új folyóirat, a magyarnyelv és irodalom barátainak és tanárai-nak lapja kíván lenni. Egy tematikus, aBánk bánt középpontba állító elsõ szá-máról zajló kerekasztal-beszélgetés és aközönség reagálása máris visszaigazoltaa szerkesztõk szándékát. (Cservenka Ju-dit írását rövidítve vettük át a felvidek.ma honlapról. Nagy Tibor tudósítása azELTE online oldalán olvasható. A kon-ferencián készült felvételek – CsomosAttila képei – az e-nyelv.hu képtárábantekinthetõk meg: https://e-nyelv.hu/2020-02-23/anyanyelvek-napja-2020/.)

*Orvosi nyelv. Nyelvészeti folyóiratok-

ban is érdemes felhívni a figyelmet a kö-vetkezõ könyvre: Péterffy Árpád –Péterffy Pál: Az erdélyi magyar orvos-képzés és sebészet története dióhéjban.(Debrecen, Magánkiadás, 2019.) Az er-délyi születésû Péterffy Árpád szívse-bész, a Debreceni Egyetem professoremeritusa, a testvére, Péterffy Pál pedigszemész fõorvos. A könyv elsõsorban amagyar nyelvû orvosképzésrõl szól, smind megjelentetett tényekre, adatokra,mind pedig a szerzõk visszaemlékezései-re támaszkodik. Péterffy Árpád pro-fesszortól személyesen vagy a Szívsebé-szeti Klinika Titkárságán (Bakné Borcsai

HÍREK – TUDÓSÍTÁSOK

Anyanyelvek napja, 2020. (kép: Csomos Attila)

Irén ügyvivõ szakértõnél: 06-52-411717/55306 mellék, ill. barcsai@med.unideb.hu) rendelhetõ meg. (Az információt A.Molnár Ferenctõl kaptuk.)

Katolikus középiskolákXII. országos helyesírási versenye

az Apor Vilmos Katolikus Fõiskolán

Fõiskolánk 2019. no-vember 21-én rendeztemeg a katolikus középis-kolák XII. országos he-

lyesírási versenyét, melyen 16 katolikusintézmény 32 diákja vett részt. A rendez-vényt Bethlenfalvyné dr. Streitmann Ág-nes fõiskolai tanár, a fõiskola interkultu-rális ügyekért felelõs rektorhelyettesenyitotta meg. A verseny a hagyományok-nak megfelelõen tollbamondás írásából,valamint helyesírási és j–ly-os feladatla-pok kitöltésébõl állt. A kísérõ tanárok ré-szére a könyvtár olvasótermében dr. Lo-vassy Attila atya, tudományos rektor-helyettes tartott elõadást. A közös ebédetkulturális mûsor követte; a Váci Bartók–Pikéthy Zenemûvészeti Szakgimnáziumés Zeneiskola, Alapfokú Mûvészeti Isko-la tanárai és növendékei adtak komoly-zenei koncertet.

Ezt követõen került sor a díjátadóra:I. helyezés: Emese Rita, a budapesti PálApostol Katolikus Általános Iskola ésGimnázium 11. osztályos, II.: DankóCsenge, a nyíregyházi Szent Imre Katoli-kus Gimnázium, Általános Iskola, Kollé-gium, Óvoda és Alapfokú Mûvészeti Is-kola 11. osztályos, valamint III.: GyenisMáté, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gim-náziumának 11. osztályos tanulója. (Gas-parics Gyula, fotó: Nagy Sándor)

14. anyanyelvi konferencia,2020. május 23–24.

Petõfi Irodalmi Múzeum, Vörös Te-rem és Télikert (1053 Budapest, Károlyiu. 16.)

A programból: (május 23.) 10.00Dévavári Zoltán történész (Veritas):Perben a pusztulással. Trianon a magyartörténelemben, Fráter Zoltán irodalom-történész (ELTE): Vérzõ Magyarország11.30 Balázs Géza nyelvész (ELTE,MNYKNT): Trianon és a magyar nyelv

14.00 Az 50 éves Anyanyelvi Kon-ferencia köszöntése. Szili Katalin, azOrszággyûlés volt elnöke, miniszterelnö-ki megbízott, a rendezvény védnöke,Pomogáts Béla, az MNYKNT tiszte-

letbeli elnöke, Cservenka Judit, azMNYKNT elnökségi tagja: Az AK 50éve. 14.30 A Kárpát-medence nyelvi szí-nei (irodalmi mûsor), 15.00 Határon túlimagyar fiatalok fóruma, 16.00 Az Anya-nyelvi Konferencia küldötteinek beszá-molói, (május 24.) 9.00 Az MNYKNTtisztújító közgyûlése (1072 Budapest,Rákóczi út 38.), majd ’56-os történelmiséta Budapesten. Vezeti: Molnár Zsolttörténelemtanár. A konferencia prog-ramjai nyilvánosak. További informáci-ók: www.mnyknt.hu.

7. nyelvésztábor, 2020. június 17–21.Sátoraljaújhely, Széphalom

A nyelvtábor mottója ezentúl: a ma-gyar nyelv és irodalom barátainak, taná-rainak tábora – utalva ezzel új lapunkra,a Magyarórára. A tábor díszvendége Hi-dasi Judit professzor (Budapesti Gazda-sági Egyetem), fõ témája: az interkul-turális kommunikáció. További érdekesirodalmi és nyelvi elõadások, mûsorok,kirándulás Borsiba (Rákóczi Ferenc szü-lõhelye) és Királyhelmecre. Részletesprogram: e-nyelv.hu, érdeklõdés: iroda@e-nyelv.hu.

Rendezvények

2020. ápr. 17–19. 54. KözépiskolásokSzép magyar beszéd versenyének orszá-gos döntõje, Gyõr

2020. ápr. 24. 10.00 54. magyar nyelvhete megnyitása (ASZ). Megyeháza,Eger

2020. ápr. 25–26. Sajtónyelvi konfe-rencia, Eger

2020. máj. 8. A felsõoktatási intézmé-nyek 2020. évi Szép ma-gyar beszéd versenyénekországos döntõje, Páz-mány Péter KatolikusEgyetem Vitéz János Ta-nárképzõ Központja, Esz-tergom

2020. máj. 16. 10.00 AzASZ közgyûlése, PIM,Budapest

2020. máj. 23. 14. anya-nyelvi konferencia; Öt-venéves az anyanyelvikonferencia (MNYKNT),PIM

2020. jún. 17–21. 7.nyelvésztábor (ASZ-Inter), Sátoraljaúj-hely, Széphalom

2020. júl. 20–25. 5. Partiumi szabad-egyetem (ASZ-MNYKNT-PKE), Be-rettyóújfalu

2020. szept. 25–27. Erósz, a szerelemszemiotikája. Szemiotikai (mûvelõdés-történeti, filozófiai, nyelvészeti, irodal-mi, képzõmûvészeti) konferencia(MSZT-Inter), Eger

2020. nov. 4. Irodalom-, mese-, könyv-és nyelvterápia (Alkalmazott nyelvészetiankét 2.) (Magyar Nyelvstratégiai Kuta-tócsoport, ELTE), Budapest

2020. nov. 13. 10. magyar nyelv napja(ASZ)

Könyvek

Balázsi József Attila: Hasonlatok.Munkafüzet a Tinta Könyvkiadó Hason-latszótár címû kiadványához. Tinta, Bp.,2017.

Dánielisz Endre: Nyelvõrség Bihar-országban. HKE-Várad folyóirat, Nagy-várad, 2018.

Dóra Zoltán: A Dunától a Hargi-táig. Határtalan nyelvmûvelés. KucsákKönyvkötészet, Vác, 2019.

Gaál Csaba: Hogyan adjunk elõ…kongresszuson, egyetemen és egyéb al-kalmakkor. Medicina, Bp., 2019.

Grétsy László és Kiss Gábor (válogat-ta és szerkesztette): A magyar nyelvrõl.Klasszikus íróink és költõink anyanyel-vünkrõl. 37 szerzõ 75 verse és prózarész-lete. Tinta, Bp., 2018.

Hansági Ágnes és Hermann Zoltánszerk.: A kispróza nagymestere. Tanul-mányok Jókai Mór novellisztikájáról.Tempevölgy könyvek 25. BalatonfüredVárosért Közalapítvány, Balatonfüred,2018.

Honismeret. Különszám. A nyolcvan-éves Halász Péter köszöntése. XLVII.évf. (2019. október)

Kabdebó Oszkár: Pesti jassz-szótár.Török Ignác kiadóvállalata, Mezõtúr(Reprint: Tinta, Bp., 2018.)

Kiss Gábor – Lukács Lilla: Magyarszókincsteszt munkafüzet. 40 feladatsor5 szinten. Tinta, Bp., 2017.

Kiss Gábor fõszerk.: Nagy magyar táj-szótár. 55 000 népies, tájnyelvi és archai-kus szó magyarázata. Tinta, Bp., 2019.

Major László András: Anyanyelviolimpia. Nyelvi játékok – sportosan. Du-nakeszi Tankerületi Központ, 2018.

Muráth Judit szerk.: Magyar szaklexi-kográfia. Tinta, Bp., 2020.

Néprajzi Hírek, 2019/1., 2., 3., 4.

Nyelvek és írások. A világ 400 nyelveés a nyelvek írásai. A Brit és KülföldiBibliatársulat 1904-ben megjelent kiad-ványának reprintje (Tinta, Bp., 2020.)

Ördög I. Béla: Kolozsvári keresetlenszavak. Idea Design, Kolozsvár, 2018.

Paczolay Gyula: Közmondások, szólá-sok Zrínyi Miklós írásaiban. 89 magyar,43 latin közmondás, szólás története,idegen és tájnyelvi megfelelõi szótársze-rû elrendezésben. Tinta, Bp., 2019.

Simonyi Zsigmond: Tréfás népmesékés adomák. Nyelvjárási olvasókönyv.Athenaeum, 1902. (Reprint: Tinta, Bp.,2018.)

A Hírek – tudósítások rovatbaszánt információkat kérjük a követ-kezõ címre küldeni: balazs.geza@gmail.com.

Édes Anyanyelvünk 2020/2.24

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 25

Országos megnyitó,Eger, 2020. április 24.

Rendezõk: Anyanyelvápolók Szövetsé-ge, Tudományos Ismeretterjesztõ Társu-lat, Magyar Nyelv és Kultúra NemzetköziTársasága, Magyar Nyelvstratégiai Kuta-tócsoport, Egri Nyelvmûvelõ Kör

Társrendezõk: Eszterházy Károly Egye-tem, Bródy Sándor Könyvtár, Inter Kultú-ra-, Nyelv- és Médiakutató Központ, Kom-munikációs Nevelésért Egyesület, MagyarNyelvi Szolgáltató Iroda

Támogatók: Anyanyelvápolók Szövetsé-ge, Nemzeti Kulturális Alap, Heves MegyeiÖnkormányzat

Házigazda: Heves Megyei Önkormány-zat

2020. ápr. 24. (péntek) Megyeház, Eger,Kossuth Lajos u. 9., díszterem

10.00–10.30 Köszöntõk. Moderátor: Ke-lemenné Csuhay Zsuzsanna

Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szö-vetségének elnöke

Juhász Attila Simon, a Heves MegyeiKözgyûlés elnöke

Mirkóczki Ádám, Eger város polgármes-tere

Pajtókné Tari Ilona, az EKE rektora10.30–11.00 Díjak, oklevelek átadása11.00–12.30 A magyar nyelv egysége

Trianon utánPlenáris ülés. Vezeti: H. Varga GyulaRomsics Ignác (történész, akadémikus):

A Kárpát-medence etnikai viszonyai Tria-non elõtt és után

Dupka György (irodalmár, kisebbségku-tató): Kárpátaljai iskolapélda: nyelvpoliti-ka, nyelvmegtartó küzdelem 1920–2020között

Balázs Géza (nyelvész, néprajzkutató):Trianon hatása a magyar nyelvre

13.00 A program zárásaSajtókapcsolat: Domán Vivien (doman

vivien91@gmail.com); tel.: 70/375-18-21

Helyi rendezvényekTIT Teleki László Ismeretterjesztõ

Egyesület2020. ápr. 23.

1085 Budapest, Üllõi út 14. I/4. 16.00Szabó Viktor történész: Közterületne-

vek változásai Budapesten a két világhábo-rú között

Fejér Megyei Honismereti Egyesület2020. ápr. 23.

Szent István Király Múzeum,Székesfehérvár, Országzászló tér 3.

Találkozásaim az anyanyelvvel – emlé-kezõ beszélgetés a 100 éve Zámolyon szüle-tett Csanádi Imre költõ, író, mûfordítószellemiségének és nyelvi világának meg-idézésével. Meghívott vendégek: Török Ró-zsa, a Zámolyi Alistáli György KulturálisEgyesület elnöke, Béres Jánosné Török Pi-roska, Cseh Sándor nyugalmazott okleve-les agrármérnök, dr. Lukács László egyete-mi tanár, néprajzkutató.

Péczeli József Komárom-EsztergomMegyei Honismereti Egyesület

2020. ápr. 24. József Attila MûvelõdésiHáz konferenciaterme, Dorog

Emlékkonferencia a trianoni békeszer-zõdés 100. évfordulójára és dorogi szárma-zású aláírója, Drasche-Lázár Alfréd emlé-kére. Szabó-Berghauer Zoltán (író, helytör-

ténész, a Gáthy Zoltán Városi Könyvtár ésHelytörténeti Múzeum igazgatója): Dorogiirodalmi kistükör – Menyhárt Csaba (hely-történeti kutató, Dorog Város BarátaiEgyesületének titkára): Drasche-LázárAlfréd pályafutása – Monostori Imre (iro-dalomtörténész, az Új Forrás címû folyó-irat egykori szerkesztõje, a József AttilaMegyei Könyvtár korábbi igazgatója): Né-meth László Sátorkõpusztán – Dankó Jó-zsef (helytörténeti kutató, Dorog Város Ba-rátai Egyesületének elnöke): Kovács Lajosírói életmûvének újabb darabjai – Csele-nyák Imre (író): Arany János életének fon-tos pillanatai

TIT Pannon Egyesület2020. ápr. 16. (csütörtök)

Gyõr, Munkácsy M. u. 6. 14.30Balázs Géza: Gárdonyi Géza nyelvi

öröksége (az Egri csillagok, A láthatatlanember és a Titkosnapló nyomán); BaksaPéter és Baksa Péterné: Fekete István és amagyar nyelv

KKMM Katona József Emlékházés a Bács-Kiskun Megyei Honismereti

Egyesület2020. ápr. 29. Katona József Emlékház,

Kecskemét, Katona József u. 5. 16.00Balázs Géza: A magyar nyelv helyzete

Trianon után

Nógrád Megyei TudományosIsmeretterjesztõ Egyesület

2020. ápr. 21. Pásztó,Mikszáth Kálmán Líceum, 10.00

Csongrády Béla: Mindennapos nyelvi fi-camok

2020. ápr. 22. Bátonyterenye,II. János Pál Pápa Katolikus Óvoda

és Általános Iskola, 11.00Tóth Norbertné: „Szólj, s ki vagy, el-

mondom”2020 ápr. 28. Balassagyarmat,

Szent-Györgyi Albert Gimnáziumés Szakközépiskola, 9.00

Gréczi-Zsoldos Enikõ: Nyelv és kultúra2020. ápr. 28. Szécsény, Szécsényi

Krúdy Gyula Városi Könyvtár, 11.00Gréczi-Zsoldos Enikõ: Nyelv és kultúra

2020. ápr. 29. Salgótarján,Madách Imre Gimnázium, 10.00Bolyai János Gimnázium, 11.20

Tibori Tímea: Generációk közötti nyelv-használat társadalomtudományi szem-pontból

Körösök Vidéke EgyesületSzent-Györgyi Albert Gimnázium,

Szakközépiskola és Kollégium,Békéscsaba, Gyulai út 53–57.

2020. ápr. 20. Kreisz Andrea: Ki tud töb-bet Trianonról – történelmi vetélkedõ

2020. ápr. 21. Kreisz Andrea: Trianon amagyar irodalomban – rendhagyó iroda-lomóra

2020. ápr. 23. Kreisz Andrea: Trianon-antológia kapcsán irodalom és mûvészetkapcsolata – rendhagyó irodalomóra

Jedlik Ányos TudományosIsmeretterjesztõ Társaság

2020. ápr. 20. Miskolc,Fáy András Görögkatolikus

Közgazdasági Szakgimnázium, 8.40Tõkéczki Ilona: Trianon emléke az iro-

dalomban

2020. ápr. 21. Zrínyi Ilona Gimnázium, 11.30Rózsa György: Mit vesztettünk Tria-

nonnal? Írók, költõk, tudósok, mûemlékekFelvidéken, elõadó: dr. Rózsa György me-gyei fõlevéltáros

2020. ápr. 22. Fráter GyörgyKatolikus Gimnázium, 11.30

Mikita Gábor: Irodalom és színház Tria-non után, elõadó: Mikita Gábor színháztör-ténész-muzeológus

2020. ápr. 23. Miskolci SZC BerzeviczyGergely Szakgimnáziuma, 13.10

Molnár Erzsébet: Trianon a befejezet-len seb anyanyelvünkben

Matyóföldi Alkotókés Mûvészetpártolók Egyesülete

2020. ápr. 24. Mezõkövesd,Kisjankó Bori út 5-7., a Hadas

városrészben lévõ Táncpajta, 16.00„Jeleket kér a szeretett föld”. Sorki Da-

la Andor irodalmi délutánja

TIT Teleki László IsmeretterjesztõEgyesület

2020. ápr. 28. Nagykõrösi Weiner LeóZeneiskola, 2750 Nagykõrös,

Patay u. 19. 16.00Hartyányi Mária: Petõfi költészete

Koch Sándor Csongrád MegyeiTudományos Ismeretterjesztõ

Társulat2020. ápr. 27. Szeged, Kárász u. 11. 17.00

Marjanucz László: A trianoni békeszer-zõdés következményei2020. ápr. 28. Szeged, Kárász u. 11. 17.00

Schirm Anita: Változó nyelv, változószövegtípusok

TIT Béres József KisvárdaiEgyesülete

2020. ápr. 23. Várday István VárosiKönyvtár, Kisvárda, Flórián tér 19. 16.00

2020. ápr. 1-jén 50 éves a város: Fejeze-tek Kisvárda város történelmi múltjából ésirodalmából

Borsod-Abaúj-Zemplén MegyeiHonismereti Egyesület

2020. ápr. 20. Kirándulás Sátoraljaúj-helyre: Magyar Kálvária, SátoraljaújhelyiFióklevéltár, Kazinczy Ferenc Múzeum

2020. ápr. 29. Herman Ottó Múzeum,I. emelet, Miskolc, Görgey út 28. 14.00A honismereti kutatók szakmai napja:

Bodnár Mónika: Egy trianoni kereszt tör-ténete, Sári Anikó: Sziklay Szeréna és aMagyar Hiszekegy, Kiss József: A pályázat-írás módszertani kérdései – anyakönyvi ku-tatások

Hajdú-Bihar Megyei TIT2020. ápr. 22. Lengyel MenyhértVárosi Könyvtár, Balmazújváros,

Dózsa Gy. u. 1. 14.00Bakó Endre: Nyelvünk a XXI. század-

ban

TIT Jurányi Lajos Egyesülete2020. ápr. 23. TIT Jurányi Lajos

Egyesülete, 4400 Nyíregyháza,Országzászló tér 8.

IV. emeleti konferenciaterem, 11.00Minya Károly: Csodálatos nyelvjárások

határon innen és túl2020. ápr. 24. Arany János Gimnázium,

Általános Iskola és Kollégium,4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 22.Schéder Veronika: A nyelvészeti kutatá-

sok eredményeinek alkalmazása minden-napjainkban

(Az összeállítást 2020. február 28-án zár-tuk, a programokról érdemes helyben elõreérdeklõdni, hogy meg lesznek-e tartva.)

Egység a megosztottságbanAz 54. magyar nyelv hete programja

Édes Anyanyelvünk 2020/2.26

PONTOZÓGrétsy László rovata

Mindenekelõtt a 2019. évi ötödik számunkban közölt rejt-vények helyes megfejtését közöljük.

I. Minden mássalhangzót megadunk! 1. Oboa. 2. Idea. 3.Iafia. (Erre megfejtõinknek csaknem fele nem talált rá, ahelyette beküldött fia, fiai, illetve família nem felel meg azadott meghatározásnak.) 4. Uhu. 5. Akó. 6. Aula. 7. Emu. 8.Apó. 9. Ária. 10. Autó.

II. Déligyümölcsök. 1. Nagyevõ. 2. Karkötõ. 3. Harsona. 4.Odaadás. 5. Számnév. 6. Kutrica. (Ezt a népies alakot többennem ismerték, s nem is tudták kikövetkeztetni.) 7. Óhajtás. Azátlókból kiolvasható déligyümölcsök: narancs és – a sorok 6, 1,3, 2, 5, 4, 7 formában való átrendezése után – avokádó.

III. Ki mit tesz? 1. Kap – tol: patkol. 2. Túr – ágy: átgyúr. 3.Gyí – rét: gyérít. 4. Lom – bog: gombol. 5. Tíz – sor: szorít. 6.Tán – hol: hántol. 7. Sík – tûz: szûkít. 8. Tor – sál: rostál. 9. Így –tál: lágyít. 10. Vés – léc: csévél.

IV. Szójátékos csattanó. Sebaj, doktor úr, majd visszajövök,ha ki tetszett józanodni.

A szerencsés megfejtõk, akik a sorsolás eredményekéntmegnyerték H. Varga Márta „Változó anyanyelvünk – Írások amagyar nyelvrõl” címû, a Tinta Könyvkiadónál megjelent mû-vének egy-egy példányát, a következõk: Baranyai Magdolna,Nagykanizsa (8800); Cilli Márta, Sárospatak (3950); CsuklyAlajosné, Székesfehérvár (8000); Dörnyei László, Celldömölk(9500); Farnadi Éva, Budapest (1092); Gajdáné Boda Ágnes,Szegvár (6635); Hegedûsné Dézsi Anna, Gyömrõ (2230);Hergár Jenõné, Budapest (1014); Kiss Ernõné, Vaja (4562);Mravik Emese, Veresegyház (2112).

A Pontozó új feladványaiI. Közmondáskeresõ. Olvasóink az alábbi ábrában négy hi-

ányosan leírt betûsort láthatnak. Ha a csillagok helyébe mind-egyik sorban a megfelelõ betûket írják be, egyszerre három le-gyet üthetnek egy csapásra. 1. Minden sor betûibõl – a már ottlevõkbõl és az olvasóink által beírtakból – kialakul egy értel-mes szó. 2. Pusztán a betoldott betûk mindegyik sorban egy ér-telmes, érthetõ szóvá olvashatók össze. 3. A beszúrt betûkbõlkiolvasható négy szót fölülrõl lefelé olvasva egy ismert köz-mondást kapunk eredményül. Csak ez utóbbit kell beküldeni,hiszen ha ez megvan, akkor a részmegfejtések is helyesek, azazolvasóink több megfejtési élménnyel is gazdagodhattak. Mivela rejtvényben huszonegy csillagocska szerepelt, a közmondásmegtalálása 21 pontot ér.

1. * LGÉ * * * * EDIK2. ÉT * * * EM * * * ETÕ3. C * * Z * * R *A4. ** R M É R * * * É S

II. Régi játékaink. Ha olvasóink a meghatározásokra helye-sen válaszolnak, akkor a rejtvénybõl a múlt két kedvelt gyer-mekjátékát varázsolhatják elõ. Az ábra bal felsõ négyzetétõl ajobb alsóig inkább a mozgékony fiúk egykori játéka jelenikmeg. A sorokat kellõképpen átrendezve a jobb felsõ négyzettõla bal alsóig egy, a kislányok számára kedves játékra bukkan-nak. Minden megtalált szóért 1 pont, az átlókból kiolvasható-kért 5-5, összesen tehát 18 jár.

III. Rossz emberek. A rab gólya címû versében Arany Jánosnevezte így azokat, akik a törött – vagy elmetszett – szárnyú gó-lyának a szárnyát pusztán gonoszságból újra meg újra elmeté-lik. Bár tudjuk, hogy az ember értékes társas lény, mégis nem-egyszer szembesülünk azzal a ténnyel, hogy vannak köztükcsalók, gyilkosok, azaz gonosz emberek is. Anagrammafelad-ványunkban olvasóinknak tíz ilyen rossz emberre kell rátalál-niuk. Ha a tízszer két bal oldali meghatározásra helyesen vála-szoltak, mégpedig mindig egy-egy négybetûs, illetve betûje-gyes szóval, akkor már nincs is más dolguk, mint a feleleteikbõlösszegyûlt nyolc betûbõl összerakni azt a szót, amely egyúttalválasz a rossz embereket firtató kérdésekre is. Mivel a rejt-vénynek mind a tíz szakaszában három meghatározásra kellrátalálniuk, a helyes megoldásért tízszer három, azaz összesen30 pontot lehet szerezni! Könnyítésül rejtvényünk meghatáro-zásait a felderítendõ gonosz emberek ábécérendjében közöl-jük.

1/A Falióra sétálója: Rabló, olasz eredetû szóval:

B Európai szigetlakó:

2/A Régi mezõgazdaságieszköz: Feketézõ, zugkereskedõ:

B Fontos érzékszerv:

3/A Farkos kétéltû: Hazug, áruló:

B Igaznak tart:

4/A Angol fõnemes: Szélhámos, szerencselovag:

B Paul . . . . ; amerikai-kanadai énekes:

5/A Csomag, göngyöleg: Barbár, emberevõ:

B A szabadban:

6/A Népies, padféleülõbútor: Fosztogató katona, régebben:

B Angol villamos:

7/A Becézett Terézia: Naplopó, másokon élõsködõ:

B Lóköröm:

8/A Fodrász és szabóeszköze: Semmirekellõ (személy):

B Tallinn lakosa:

9/A Páros testrész: Dúvad, szörnyeteg:

B Tény:

10/A Küzdõsportot ûzõ: Ingyenélõ, élõsdi:

B Darab, összetevõ:

IV. Szójátékos csattanó. Megfejtésül a Poén az uszodábancímû túloldali rejtvény csattanóját kell beküldeni, amelyért 25pont jár.

A közzétett rejtvények együttes értéke 94 pont, de aki 70pontot elért, annak megfejtése már részt vesz a sorsolásban. Afeladványok megoldását 2020. június 1-jéig várjuk címünkre:Édes Anyanyelvünk, Pontozó, Budapest, Károlyi u. 16. (1053),vagy a rovat vezetõjének ímélcímére: gretsyl@t-online.hu

Minden olvasónknak sikeres megfejtést, hozzá jó szórako-zást kívánunk!

Grétsy László (I., III.), Láng Miklós (II.),Schmidt János (IV.)

1. Ifjabbá tesz:2. Panelházi épületelem:3. Magvakból kisajtolt

többfunkciós zsiradék:4. Kocsonyássá válik:5. Rendellenes, régies latin-német

szóval:6. Mezõgazdaság, divatos idegen

szóval:7. Kukoricakása:

8. Nõi házi ruha:

Édes Anyanyelvünk 2020/2. 27

Szójátékos csattanó

POÉNAZ USZODÁBAN

– Gyere, pajtás, állj felgyorsan ide a rajtkõre!

– Ugyan miért?

(A választ a számozottoszlopokban rejtettük el.)

Új szavak, kifejezések(109.)

Nem szótározott szavaktárháza

app – mobil eszközökön (pl. okostelefonon) futó(valamire szolgáló, tematikus) program. Az applikációszó rövidülése, egyben jelentésmódosulása. Pl.: oktatá-si app, közlekedési app: „az appon keresztül vásároltjegyek száma négyszeresére emelkedett”.

dettó – hasonlóképpen, ugyanilyen módon; egy má-sik ismert dologhoz, személyhez, tetthez hasonlóan;ugyanúgy, úgyszintén. Pl. Holnap dettó ugyanilyen me-leg idõ lesz. Az olasz detto (fentnevezett), latin dictus(mondott), görög deiktosz (említett) szóból.

édességexpó – édességek kiállítása, vásárafelhasználó – egy számítógépes vagy számítógép-

használati szolgáltatást igénybe vevõ személy. Angolul:user. Lehet végfelhasználó (end-user) vagy szoftverle-töltõ (ágens). Magy.: A felhasználóhoz gyakran fel-használói fiók tartozik, amit felhasználói név (user-name, screen name, nick vagy handle) azonosít.

felhasználói név l. felhasználókát – (a villamos áram termelése kapcsán) kötelezõ

átvételi rendszerklímakatasztrófa – az éghajlatváltozásból (emelke-

dõ hõmérséklet, szélsõséges idõjárás, vízszintnöveke-dés, sivatagosodás stb.) fakadó tragikus következmé-nyek együttese

klímaterv – az éghajlatváltozással kapcsolatos teen-dõket összefoglaló cselekvési módszertan

mafi – magasfigyelõ (határõrizeti szaknyelv)metár – megújuló energiaforrásból elõállított villa-

mos energia támogatását szolgáló rendszerproxiháború – egy ország (általában nagyhatalom)

kisebb országok konfliktusaiban (fõleg polgárháborúk-ban) az egyik fél mellé állva vívja meg harcát a másiknagyhatalom ellen (aki a másik felet támogatja). Elõ-tagja az angol proxy ’helyettes’szóból. Pl. „az irániak ésa szaúdiak között zajló jemeni proxiháború”.

rollerfóbia – a járdán közlekedõ kétkerekû rollerek-tõl való félelem

síita félhold – a síita mohamedánok által lakott(uralt) terület: Irán, Irak, Szíria, Libanon, Bahrein, vala-mint Jemen. Magy.: Az arab sía szó jelentése: párt, kö-vetõk; a síiták egyik, kezdettõl használatos elnevezéseaz „Ali pártja” (síat Ali). Forrás: /www.veol.hu/orszag-vilag/maroth-miklos-teliholdda-nott-a-siita-felhold-3286494/

szöcskesnack – szöcskébõl készített, Ázsiában el-terjedt rágcsálnivaló

telihold – a síita félhold kiegészülése. L. síita fél-hold

válságálló – a pénzügyi, gazdasági összeomlásokatis kibíró. Pl. Válságálló lett az ország (MN 2020. 02.15.); illetve már hirdetményben is: „válságálló árakonvállalok lakásfelújítást” (utóbbi szándékolt jelentése:továbbra is a régi, válság elõtti áron).

zöldáram – megújuló energiaforrásból származóvillamos energia

zöldségcsipsz – különféle szárított/megsütött zöld-ségekbõl készült ételféleség. Pl. „a zöldségcsipsz a bur-gonyachips alternatívája”. Nem szerencsés egy idegenszónak egy íráson belül kétféle alakja (MN 2020. 02.15.). Másként: zöldségsnack

zöldségsnack l. zöldségcsipszA rovat 1998–2015. közötti teljes anyaga megjelent

az Új magyar szavak szótára címû kiadványban (IKU-tár). Kapható: www.e-nyelv.hu/könyvesbolt. A 2016-tól napjainkig tartó teljes gyûjtés 2020 végén jelenikmeg újabb összefoglalónkban.

B. G.balazs.geza@gmail.com

28

9 7 7 0 1 3 9 0 4 5 0 0 5 20002

Hogyan írjuk a foglalkozását a szakértõ-nek: akadálymentes web + szakértõ?

Az AkH. 141. b) szabálypontja alapján ajavasolt írásmód: akadálymentesweb-szak-értõ.

A szemöldök esetében logikusnak tûnne,hogy a szem-öldök legyen az elválasztás. A12. helyesírási szótárban azonban sze-möl-dök szerepel. Mi lehet ennek a magyaráza-ta?

A szemöldök szó belsõ fejlemény, kialakulásmódja bizony-talan. A szem fõnév származéka, végzõdése feltehetõleg a -döknévszóképzõ. A szó belseji l szerepe és keletkezése tisztázatlan(Etimológiai szótár, 784). Tehát nem összetett szó, ezért a he-lyes szótagolás, illetve elválasztás: sze-möl-dök (AkH. 503.)

Hogyan írjuk: e-töltõ + berendezés, e-töltõ + oszlop, e-töltõ +pont?

Ha olyan kötõjeles írásmódú összetett szóhoz járul újabbelõ- vagy utótag, amelyikben a kötõjelet nem a szótagszámlálá-si szabály írja elõ, akkor a további összetételi tago(ka)t is kötõ-jellel kapcsoljuk: e-töltõ-berendezés, e-töltõ-oszlop, e-töltõ-pont(AkH. 140.).

Hogyan írjuk: online + marketing + tanácsadás?Az idegen írásmódú többszavas kifejezések esetében nem

érvényesítjük a mozgószabályt, helyette különírást alkalma-zunk, pl.: heavy metal õrület, music center vásárlás (Osiris, 277).A helyes írásmód: online marketing tanácsadás.

Hogyan írandó: tobzoska + vírus ’tobzoska hordozta vírus’?Az AkH. 111. szabálypontja alapján a helyes írásmód:

tobzoskavírus.Hogyan írjuk a MeToo-mozgalom kifejezést?Eredetileg me too (angolul: én is), majd kampánnyá nõve

Me Too, késõbb MeToo formákban vált ismertté. Magyar nyelviközegben is találkozni a Me Too-mozgalom, MeToo-mozgalomformákkal, de a magyar helyesírás szerinti alak: metoo-moz-galom.

Rengeteg hirdetõfelületen láttam: A kamerák királya 64Mpx-szel. Így kell toldalékolni a megapixelt?

Ha az Mpx kiolvasva megapixel, akkor a toldalékolt forma:megapixellel, rövidítve: Mpx-lel.

Hogyan írjuk helyesen: Kati oda van a latteért vagy alatte-ért?

A latte (pl. caffè latte) olasz eredetû, kiejtése: [látte], ezért atoldalékot magyar kiejtés szerint kapcsoljuk: lattéért (AkH.216a).

Hót ideges vagy hótt ideges valaki?A holt szó népies írásmódja lehet hótt, amely a használatban

tovább rövidülhet: hót. Nincs szabály ennek helyesírására,mert a népies alakok írásmódja nem az akadémiai helyesírásterülete. Mi ezt írnánk: hótt ideges, hamvába hótt.

Mit sütök: mackot vagy macokot?A macok (lapcsánka, tócsni stb.) tárgyragos alakja: mackot

(vö. pocok, pockot; vacok, vackot, Osiris, 1194, 1435).Mikor mondjuk: Jó órában legyen mondva?A szólásgyûjtemények a következõ magyarázatokat tartal-

mazzák: Közlést bevezetõ babonás mondásként: azzal, hogybeszélek róla, nem szeretném megváltoztatni a dolgot (O.Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások, 518). Óhaj, kí-vánság kifejezésére: bárcsak úgy maradna, ahogy mondom!(Bárdosi Vilmos: Szólások, közmondások eredete, 103). Sze-rencsére (Forgács Tamás: Magyar szólások és közmondásokszótára, 545).

A tipi-topi szónak mi a szófaja?A szövegkörnyezettõl függ. Ha a tipi-topi a tipegés-topogás

becézett alakja, akkor fõnév, ha a tipegõ(s)-topogó(s) becézése,akkor melléknév.

Milyen mássalhangzótörvények érvényesülnek az alábbiszerkezetekben: István bácsi! Van gyufája?

Mindkét esetben képzés helye szerinti részleges hasonulásfigyelhetõ meg a kiejtésben a szavak határán: [istvám bácsi,vany gyufája].

Félt vagy felet? Például: E jog a másik félt/felet is megilleti.Az l végû fõnevek tárgyragos alakjában sokszor ingadozik a

kötõhanghasználat. Egyaránt helyes: félt/fe-let (ügyfélt, ügyfelet), lásd még: jelt/jelet,agyart/agyarat stb. (Nyelvmûvelõ kézikönyv,II. 1071).

Van ilyen szó: elnyomorosodás?A képzés szabályos, mindazonáltal a rö-

videbb formát használjuk inkább: elnyomo-rodás.

Mi a herõce etimológiája?A herõce (1781) származékszó. A here fõnévbõl alakult a

-ce, -õce, -ke kicsinyítõbokorral. A névadás alapja az volt, hogya herõce mint a szerelem szimbolikájában szerepet játszó süte-mény olyan alakú volt eredetileg, mint a lakodalmi ünnepek al-kalmával a termékenységet jelentõ kakas heréje. Alföldi és pa-lóc nyelvjárási szó (A magyar nyelv történeti-etimológiai szó-tára).

Mi a bralette?

A bralette szó jelentése: merevítõ nélküli, fûzõszerû, ujjat-lan, derék felett véget érõ nõi fehérnemû.

Mit jelent: szexista?

A szexista jelentése: nemi szerepének elõnyeit erõszakosanérvényesítõ, a másik nemet lebecsülõ (férfi) (Tótfalusi István:Idegenszó-tár, 860).

Helyes-e a szótárban szereplõ siserahad kifejezés? Mindigúgy tudtam, hogy siserehad, és az internetes találatokban is fõ-leg úgy fordul elõ. Melyik a helyes?

A választ az Etimológiai szótár adja meg: a szó jelentése:garázda, gyülevész sereg; lármás, zsibongó embercsoport. Abibliai Sisera nevébõl származik, aki a Bírák könyve szerintJábin kánaáni király hadvezére volt, és hadaival húsz éven átsanyargatta Izraelt. Az Ön által említett alak a tájnyelvi sisereg’sistereg, bizsereg, nyüzsög’ ige beleértésével magyarázható.A siserahad kifejezés szerepel több szótárunkban is: AkH. 472,Osiris, 1267, MHSz. 487.

Divattá vált újabban a sajtóban az informálisozás. Informá-lis értekezlet, informális hír, találkozó. Ennek a szónak a ma-gyarban nem teljesen azonos a jelentése, mint az angolban. Amagyarban: tájékoztató, felvilágosító. Jól tudom-e? Nem len-ne helyesebb azt mondani: kötetlen, laza, oldott, fesztelen, nemhivatalos, baráti, nyakkendõ nélküli stb. értekezlet, tanácsko-zás?

A Nyelvmûvelõ kéziszótár szerint: „Az angol informal ’nemhivatalos, fesztelen’ melléknév fordításaként került a hazaiközéleti és sajtónyelvbe, korábban csak ellentéte, a latin erede-tû formális volt ismeretes a magyarban.” A szótár ezekkelajánlja helyettesíteni: nem hivatalos, kötetlen, fesztelen, spontánjellegû (261). A Magyar nyelvhasználati szótár ezzel egészíti ki:„Szókincsvizsgálatok szerint az informális jelentését sokan fél-reértik, és az információval rokonítják” (115). Ebben az érte-lemben azonban az informatív a megfelelõ idegen szó.

Összeállította: Minya Károly

A nap 24 órájában elérhetõ a Magyar Nyelvi SzolgáltatóIroda ingyenes tanácsadása. A kérdést a www.e-nyelv.hu hon-lapon lehet föltenni. Az ügyeletes tanácsadó igyekszik minélhamarabb válaszolni. A honlapon több mint 25 ezer korábbikérdés-válasz tekinthetõ meg. Jelenlegi tanácsadók: BalázsGéza, Bincze Diána, Blankó Miklós, Borszuk Adrienn,Deák-Takács Szilvia, Dede Éva, Minya Károly, MinyaKárolyné, Pölcz Ádám, Tomori Tímea. Munkájukat továbbinyelvész szakemberek segítik. Ha azonnali segítségre, dolgo-zat, cikk, sajtótermék vagy online felület nyelvi ellenõrzésérevan szüksége, a kérést itt jelezze: www.e-nyelv.hu, telefon:30-318-9666.

www.manyszi.huKérdések és válaszok