a klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

56
A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei Dr Füst György

Upload: justin-clark

Post on 02-Jan-2016

32 views

Category:

Documents


5 download

DESCRIPTION

A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei. Dr Füst György. VIZSGA 1. Számítógépes feladat, az eredmények beírása a vizsgalapba, eredmény értelmezése 2. Feladatlap néhány eldöntendő kérdéssel, ill. egyszerűbb számítással 3. Szóbeli vizsga, 1 előadás=1 tétel. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Dr Füst György

Page 2: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

VIZSGA1. Számítógépes feladat, az eredmények

beírása a vizsgalapba, eredmény értelmezése2. Feladatlap néhány eldöntendő kérdéssel,

ill. egyszerűbb számítással3. Szóbeli vizsga, 1 előadás=1 tétel

2010 június 23, csütörtök, 16.30

2010 július 7 csütörtök 16.30

NET, számítógépes terem

Page 3: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Epidemiológia

• 1. A fertőző betegségek epidemiológiája

• 2. A nem fertőző betegségek epidemiológiája

Page 4: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

I. rész

A leíró epidemiológiai statisztika alapfogalmai

Page 5: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

PREVALENCIA

Page 6: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Egy adott betegség előfordulási gyakorisága egy adott számú és adott helyen élő

lakosságcsoportban egy adott időpontban

Magyarországon az addiktológiai gondozókban 42 924, a pszichiátriai gondozókban 2902, azaz összesen 45 826 alkoholbeteget tartottak nyilván 1999-ben. A gondozásba került alkoholbetegség prevalenciája tehát 1999-ben 100 000 lakosra számolva kereken 460, 1000 lakosra számolva kereken 5 volt.

Page 7: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 8: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 9: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 10: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 11: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

EASTERN EUROPE AND CENTRAL ASIA

HIV and AIDS statistics and features, end of 2002 and 2004 

 

Adults and children living with

HIV

Number of women living with

HIV

Adults and children newly infected

with HIV

Adult prevalence (%)

Adult and child deaths due to

AIDS

2004 1.4 million[920 000–2.1

million]

490 000[310 000–710

000]

210 000[110 000–480

000]

0.8[0.5–1.2]

60 000[39 000–87

000]

2002 1.0 million[670 000–1.5

million]

330 000[220 000–480

000]

190 000[94 000–440

000]

0.6[0.4–0.8]

40 000[27 000–58

000]

Kelet-Európa és a Szovjetunió egyéb utódállamai

Page 12: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

                                                                                                              

Page 13: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

                                                                                                              

Page 14: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

0

50

100

150

200

250

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Year of report

Casesper million

SwedenGermany

United Kingdom

Denmark

Switzerland

HIV infections newly diagnosed per million population 1994-2003, selected countries*, western Europe

Data not available for some of the most severely affected countries:- France (new system started gradually in 2003), Italy, Spain

EuroHIV

Portugal

Belgium

Upd

ate

a t 31

Dec

ember

200

3

0

50

100

150

200

250

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

Year of report

Casesper million

SwedenGermany

United Kingdom

Denmark

Switzerland

HIV infections newly diagnosed per million population 1994-2003, selected countries*, western Europe

Data not available for some of the most severely affected countries:- France (new system started gradually in 2003), Italy, Spain

EuroHIV

Portugal

Belgium

Upd

ate

a t 31

Dec

ember

200

3

Page 15: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

INCIDENCIA

Page 16: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Egy adott betegség újonnan felismert eseteinek száma egy adott számú és adott helyen élő

lakosságcsoportban egy adott időpontban (időintervallumban)

Pl. 2001 január 1. és december 31. között Magyarországon 4 typhus abdominális eset, de 10 433 salmonellosis eset fordult elő.

• 100 000 magyar lakosra számítva tehát a typhus abdominalis 2001-es incidenciája 100 000 lakosra számolva 0.04, a salmonellosisé 103,9 volt. Januárban 404, júliusban 1423 salmonellosist jelentettek , a 100 000 lakosra számított incidencia tehát januárban 4, júliusban 14 volt.

Page 17: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 18: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

19

85

19

86

19

87

19

88

19

89

19

90

19

91

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

100

100

Összesen: 1911

10.01-ig

ism

ert

új

HIV

-fer

tõzö

ttek

szá

ma

HIV fertőzések Magyarországon: Regisztrált HIV fertőzöttek

Page 19: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

HIV fertőzések Magyarországon: AIDS esetek

19

86

19

87

19

88

19

89

19

90

19

91

19

92

19

93

19

94

19

95

19

96

19

97

19

98

19

99

20

00

20

01

20

02

20

03

20

04

20

05

20

06

20

07

20

08

20

09

20

100

10

20

30

40

50

Összesen: 617

10.01.-ig

AID

S d

iag

zis/

év

Page 20: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

PREVALENCIA VS INCIDENCIA

• A tüdőgondozók által regisztrált nem gümőkóros, krónikus légzőszervi betegek száma tovább növekedett: 351 ezer főt tett ki (1998-ban 324 ezer). (prevalencia 100 000 lakosra számítva 1999-ben: kereken 3500, 1998-ban kereken 3200) Az 1999-ben újonnan nyilvántartásba vett nem tbc-s betegek száma 62 817 volt, az incidencia 1999-ben 100 000 lakosra számítva kereken 630)

Page 21: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

KUMULATÍV INCIDENCIA

Page 22: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Kumulatív incidencia

• Az adott betegség felismerése óta egy adott területen, pl. országban évente felismert eseteinek összesített száma. Pl. a Magyarországon 1986 óta diagnosztizált AIDS betegek összesített száma.

Page 23: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 24: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 25: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

0

10

20

30

40

50

az a

do

tt é

vben

dia

gn

osz

tizá

lt A

IDS

eset

ek s

zám

a

Kumulatív incidencia: 422

Page 26: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 27: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

MORTALITÁS

Page 28: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Egy adott betegségben meghaltak száma egy adott lakosságszámra vonatkozóan egy

adott időszakban

A legmegbízhatóbb járványügyi adat

Page 29: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Daganatos halálozás (KSH adatok) 100 000 lakosra számítva (kerekítve)

1995 333

1996 339

1997 338

1998 340

1999 342

2000 337

2001 338

Page 30: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

A járványügyi adatok szokásos csoportosítási módjai

• Korcsoportok szerint• Nemek szerint• Életmód szerint• Lakóhely szerint (egyes megyékben vagy

nagyváros-kisváros-falu)• Az eltelt évek (évtizedek) során bekövetkezett

változások, szezonalitás • Mortalitás: halálok, halandósági tábla, a

születéskor várható átlagos élettartam

Page 31: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 32: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 33: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 34: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 35: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 36: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 37: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

HIV prevalence (%) in adults in Africa, 2005HIV prevalence (%) in adults in Africa, 2005

2.5

Page 38: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Juvancz,Paksy:Orvosi biometria, Medicina, 1982)

Page 39: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Az idő előtti halálozás miatt elvesztett

potenciális évek száma

Page 40: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Juvancz,Paksy:Orvosi biometria, Medicina, 1982)

Page 41: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

II. rész A járványügyi adatok megbízhatósága

• Az adatok megbízhatósága

• Az adatfelvétel reprezentativitása

• Az adatok (minta) és a valódi populáció viszonya és ennek statisztikai becslése

Page 42: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Az adatok megbízhatósága

• A betegség súlyossága

• A tünetek jelentkezési ideje a betegség kezdetétől kezdve

• A betegség társadalmi megítélése

• A betegek félelme a betegségük megismerésétől

Page 43: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

A szűrővizsgálatok

• A betegség kezdete és a tünetek megjelenése között hosszú idő telik el

• A lakosság egyes csoportjaiban (életkor, nem, szociális helyzet, életmód) az adott betegség gyakrabban fordul elő

• A betegség megelőzésére tett intézkedések hatékonyságának ellenőrzése

• A sentinel surveillance • Az unlinked anonim szűrés

Page 44: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Page 45: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

A járványügyi adatok megbízhatósága

• Az adatok megbízhatósága

• Az adatfelvétel reprezentativitása

• Az adatok (minta) és a valódi populáció viszonya és ennek statisztikai becslése

Page 46: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

II. rész

Az epidemiológiai vizsgálatok statisztikai értékelése

Megfigyeléses vizsgálatok

Page 47: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

A megfigyeléses vizsgálatok fajtái

• Esetsorozat vizsgálatok. Ide csak esetek (legtöbbször nem túl sok beteg) kerülnek bevonásra, a vizsgálat jellege pillanatfelvétel szerű, keresztmetszeti, leíró.

• A keresztmetszeti tanulmányba egy jól definiált, részletesen jellemzett, nagyobb mintaszámú csoport kerül beválogatásra, amelyet tovább lehet bontani jellegzetességei szerint, a vizsgálat jellege pillanatfelvétel szerű, keresztmetszeti, leíró

• Az eset-kontroll tanulmányba két jól definiált, eltérő csoport kerül bevonásra (esetek és kontrollok), a vizsgálat a bevonás előtti eseményekre visszatekintő (retrospektív), jellegében keresztmetszeti, leíró

• A kohorsz tanulmányokba egy jól definiált csoport kerül bevonásra, nem ismert, hogy ki tartozik a majdani eset és ki a kontroll csoportba. A vizsgálat a bevonást követő időszakra előre tekintő (prospektív

Page 48: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Az események esélyei a retrospektív és a prospektív vizsgálatban: az esélyarány (odds ratio), a relatív

kockázat (relatív risk) az excess risk és az attributable risk

Page 49: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Relative riskMyocardialis

infarctusa van

(lett)

Myocardialis infarctusa nincs (nem lett)

Összesen

Cukorbeteg A B A+B

Nem cukorbeteg

C D C+D

Összesen A+C B+D A+B+C+D

RR: (A/A+B))/(C/C+D))

Page 50: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Myocardialis infarctusa van(lett)

Myocardialis infarctusa nincs (nem lett)

Összesen

Cukorbeteg 20 80 100

Nem cukorbeteg

35 865 900

Összesen 55 945 1000

A myocardialis infarctus RR-a cukorbetegségre vonatkozóan:

RR: (20/100)/(35/900) = 0,20/0,039 = 5,13

Page 51: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Odds ratio (OR)

Myocardialis infarctusa van(lett)

Myocardialis infarctusa nincs (nem lett)

Összesen

Cukorbeteg A B A+B

Nem cukorbeteg

C D C+D

Összesen A+C B+D A+B+C+D

OR: ((A/(A+B)/B/(A+B)) / (((C/C+D)/D/C+D).

Page 52: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Myocardialis infarctusa van(lett)

Myocardialis infarctusa nincs (nem lett)

Összesen

Cukorbeteg 20 80 100

Nem cukorbeteg

35 865 900

Összesen 55 945 1000

OR: =((20/80)/(35/865) =0,25/0,04 = 6,10.

Page 53: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Az OR és a RR viszonya

• Példánkban az OR magasabb, mint az RR. Ez általános szabály, azonban a kettő közötti különbség nagymértékben változhat, attól függően, hogy mekkora a rizikó mértéke. Ha a rizikófaktorral rendelkezők és nem rendelkezők összesített kockázata 10% alatt van, akkor az OR és a RR csak kis mértékben (kb. 10%-al) különbözik egymástól. Ha viszont akármelyik csoport kockázata nagy, akkor az OR akár kétszerese3 is lehet a RR-nak A RR-al ellentétben az OR szimmetrikus, tehát a fordított kérdésre is ugyanazt a választ kapunk

Page 54: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Az excess risk (ER)

• abszolút mérőszáma a kockázatnak, a kockázati faktorral rendelkezők és a nem rendelkezők kockázatának a különbségét mutatja

• ER = A/(A+B)) – ((C/C+D). • 20/100 – 35/900 = 0,20 -0,039 = 0,161 • ha a populációban mindenki cukorbeteg lenne,

akkor 16%-al több myocardialis infarctus fordulna elő, ha viszont senki sem lenne az, akkor 16%-al kevesebb.

Page 55: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

Attributable risk (AR)

Egy adott betegség milyen mértékben magyarázható az vizsgált rizikófaktorral az egész populációban. Példánkban: egy adott populációban a myocardialis infarctusok milyen hányada írható a cukorbetegség számlájára.

AR =(((A/(A+B)(RR-1))/(1 + (A/(A+B)(RR-1).

AR = ((20/100)(4,23-1)/(1 + ((20/100)(4,23-1) =0,2 x 3,23/ 1 + (0,2x3,23) = 0,646/1,646 = 0,39

A vizsgált populációban a myocardialis infarctus 39%-ban tulajdonítható a cukorbetegségnek

Page 56: A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei

VIZSGA1. Számítógépes feladat, az eredmények

beírása a vizsgalapba, eredmény értelmezése2. Feladatlap néhány eldöntendő kérdéssel,

ill. egyszerűbb számítással3. Szóbeli vizsga, 1 előadás=1 tétel

2010 június 23, csütörtök, 16.30

2010 július 7 csütörtök 16.30

NET, számítógépes terem