a klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
DESCRIPTION
A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei. Dr Füst György. VIZSGA 1. Számítógépes feladat, az eredmények beírása a vizsgalapba, eredmény értelmezése 2. Feladatlap néhány eldöntendő kérdéssel, ill. egyszerűbb számítással 3. Szóbeli vizsga, 1 előadás=1 tétel. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A klinikai epidemiológia statisztikai módszerei
Dr Füst György
VIZSGA1. Számítógépes feladat, az eredmények
beírása a vizsgalapba, eredmény értelmezése2. Feladatlap néhány eldöntendő kérdéssel,
ill. egyszerűbb számítással3. Szóbeli vizsga, 1 előadás=1 tétel
2010 június 23, csütörtök, 16.30
2010 július 7 csütörtök 16.30
NET, számítógépes terem
Epidemiológia
• 1. A fertőző betegségek epidemiológiája
• 2. A nem fertőző betegségek epidemiológiája
I. rész
A leíró epidemiológiai statisztika alapfogalmai
PREVALENCIA
Egy adott betegség előfordulási gyakorisága egy adott számú és adott helyen élő
lakosságcsoportban egy adott időpontban
Magyarországon az addiktológiai gondozókban 42 924, a pszichiátriai gondozókban 2902, azaz összesen 45 826 alkoholbeteget tartottak nyilván 1999-ben. A gondozásba került alkoholbetegség prevalenciája tehát 1999-ben 100 000 lakosra számolva kereken 460, 1000 lakosra számolva kereken 5 volt.
EASTERN EUROPE AND CENTRAL ASIA
HIV and AIDS statistics and features, end of 2002 and 2004
Adults and children living with
HIV
Number of women living with
HIV
Adults and children newly infected
with HIV
Adult prevalence (%)
Adult and child deaths due to
AIDS
2004 1.4 million[920 000–2.1
million]
490 000[310 000–710
000]
210 000[110 000–480
000]
0.8[0.5–1.2]
60 000[39 000–87
000]
2002 1.0 million[670 000–1.5
million]
330 000[220 000–480
000]
190 000[94 000–440
000]
0.6[0.4–0.8]
40 000[27 000–58
000]
Kelet-Európa és a Szovjetunió egyéb utódállamai
0
50
100
150
200
250
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Year of report
Casesper million
SwedenGermany
United Kingdom
Denmark
Switzerland
HIV infections newly diagnosed per million population 1994-2003, selected countries*, western Europe
Data not available for some of the most severely affected countries:- France (new system started gradually in 2003), Italy, Spain
EuroHIV
Portugal
Belgium
Upd
ate
a t 31
Dec
ember
200
3
0
50
100
150
200
250
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003
Year of report
Casesper million
SwedenGermany
United Kingdom
Denmark
Switzerland
HIV infections newly diagnosed per million population 1994-2003, selected countries*, western Europe
Data not available for some of the most severely affected countries:- France (new system started gradually in 2003), Italy, Spain
EuroHIV
Portugal
Belgium
Upd
ate
a t 31
Dec
ember
200
3
INCIDENCIA
Egy adott betegség újonnan felismert eseteinek száma egy adott számú és adott helyen élő
lakosságcsoportban egy adott időpontban (időintervallumban)
Pl. 2001 január 1. és december 31. között Magyarországon 4 typhus abdominális eset, de 10 433 salmonellosis eset fordult elő.
• 100 000 magyar lakosra számítva tehát a typhus abdominalis 2001-es incidenciája 100 000 lakosra számolva 0.04, a salmonellosisé 103,9 volt. Januárban 404, júliusban 1423 salmonellosist jelentettek , a 100 000 lakosra számított incidencia tehát januárban 4, júliusban 14 volt.
19
85
19
86
19
87
19
88
19
89
19
90
19
91
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
100
100
Összesen: 1911
10.01-ig
ism
ert
új
HIV
-fer
tõzö
ttek
szá
ma
HIV fertőzések Magyarországon: Regisztrált HIV fertőzöttek
HIV fertőzések Magyarországon: AIDS esetek
19
86
19
87
19
88
19
89
19
90
19
91
19
92
19
93
19
94
19
95
19
96
19
97
19
98
19
99
20
00
20
01
20
02
20
03
20
04
20
05
20
06
20
07
20
08
20
09
20
100
10
20
30
40
50
Összesen: 617
10.01.-ig
AID
S d
iag
nó
zis/
év
PREVALENCIA VS INCIDENCIA
• A tüdőgondozók által regisztrált nem gümőkóros, krónikus légzőszervi betegek száma tovább növekedett: 351 ezer főt tett ki (1998-ban 324 ezer). (prevalencia 100 000 lakosra számítva 1999-ben: kereken 3500, 1998-ban kereken 3200) Az 1999-ben újonnan nyilvántartásba vett nem tbc-s betegek száma 62 817 volt, az incidencia 1999-ben 100 000 lakosra számítva kereken 630)
KUMULATÍV INCIDENCIA
Kumulatív incidencia
• Az adott betegség felismerése óta egy adott területen, pl. országban évente felismert eseteinek összesített száma. Pl. a Magyarországon 1986 óta diagnosztizált AIDS betegek összesített száma.
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
0
10
20
30
40
50
az a
do
tt é
vben
dia
gn
osz
tizá
lt A
IDS
eset
ek s
zám
a
Kumulatív incidencia: 422
MORTALITÁS
Egy adott betegségben meghaltak száma egy adott lakosságszámra vonatkozóan egy
adott időszakban
A legmegbízhatóbb járványügyi adat
Daganatos halálozás (KSH adatok) 100 000 lakosra számítva (kerekítve)
1995 333
1996 339
1997 338
1998 340
1999 342
2000 337
2001 338
A járványügyi adatok szokásos csoportosítási módjai
• Korcsoportok szerint• Nemek szerint• Életmód szerint• Lakóhely szerint (egyes megyékben vagy
nagyváros-kisváros-falu)• Az eltelt évek (évtizedek) során bekövetkezett
változások, szezonalitás • Mortalitás: halálok, halandósági tábla, a
születéskor várható átlagos élettartam
HIV prevalence (%) in adults in Africa, 2005HIV prevalence (%) in adults in Africa, 2005
2.5
Juvancz,Paksy:Orvosi biometria, Medicina, 1982)
Az idő előtti halálozás miatt elvesztett
potenciális évek száma
Juvancz,Paksy:Orvosi biometria, Medicina, 1982)
II. rész A járványügyi adatok megbízhatósága
• Az adatok megbízhatósága
• Az adatfelvétel reprezentativitása
• Az adatok (minta) és a valódi populáció viszonya és ennek statisztikai becslése
Az adatok megbízhatósága
• A betegség súlyossága
• A tünetek jelentkezési ideje a betegség kezdetétől kezdve
• A betegség társadalmi megítélése
• A betegek félelme a betegségük megismerésétől
A szűrővizsgálatok
• A betegség kezdete és a tünetek megjelenése között hosszú idő telik el
• A lakosság egyes csoportjaiban (életkor, nem, szociális helyzet, életmód) az adott betegség gyakrabban fordul elő
• A betegség megelőzésére tett intézkedések hatékonyságának ellenőrzése
• A sentinel surveillance • Az unlinked anonim szűrés
A járványügyi adatok megbízhatósága
• Az adatok megbízhatósága
• Az adatfelvétel reprezentativitása
• Az adatok (minta) és a valódi populáció viszonya és ennek statisztikai becslése
II. rész
Az epidemiológiai vizsgálatok statisztikai értékelése
Megfigyeléses vizsgálatok
A megfigyeléses vizsgálatok fajtái
• Esetsorozat vizsgálatok. Ide csak esetek (legtöbbször nem túl sok beteg) kerülnek bevonásra, a vizsgálat jellege pillanatfelvétel szerű, keresztmetszeti, leíró.
• A keresztmetszeti tanulmányba egy jól definiált, részletesen jellemzett, nagyobb mintaszámú csoport kerül beválogatásra, amelyet tovább lehet bontani jellegzetességei szerint, a vizsgálat jellege pillanatfelvétel szerű, keresztmetszeti, leíró
• Az eset-kontroll tanulmányba két jól definiált, eltérő csoport kerül bevonásra (esetek és kontrollok), a vizsgálat a bevonás előtti eseményekre visszatekintő (retrospektív), jellegében keresztmetszeti, leíró
• A kohorsz tanulmányokba egy jól definiált csoport kerül bevonásra, nem ismert, hogy ki tartozik a majdani eset és ki a kontroll csoportba. A vizsgálat a bevonást követő időszakra előre tekintő (prospektív
Az események esélyei a retrospektív és a prospektív vizsgálatban: az esélyarány (odds ratio), a relatív
kockázat (relatív risk) az excess risk és az attributable risk
Relative riskMyocardialis
infarctusa van
(lett)
Myocardialis infarctusa nincs (nem lett)
Összesen
Cukorbeteg A B A+B
Nem cukorbeteg
C D C+D
Összesen A+C B+D A+B+C+D
RR: (A/A+B))/(C/C+D))
Myocardialis infarctusa van(lett)
Myocardialis infarctusa nincs (nem lett)
Összesen
Cukorbeteg 20 80 100
Nem cukorbeteg
35 865 900
Összesen 55 945 1000
A myocardialis infarctus RR-a cukorbetegségre vonatkozóan:
RR: (20/100)/(35/900) = 0,20/0,039 = 5,13
Odds ratio (OR)
Myocardialis infarctusa van(lett)
Myocardialis infarctusa nincs (nem lett)
Összesen
Cukorbeteg A B A+B
Nem cukorbeteg
C D C+D
Összesen A+C B+D A+B+C+D
OR: ((A/(A+B)/B/(A+B)) / (((C/C+D)/D/C+D).
Myocardialis infarctusa van(lett)
Myocardialis infarctusa nincs (nem lett)
Összesen
Cukorbeteg 20 80 100
Nem cukorbeteg
35 865 900
Összesen 55 945 1000
OR: =((20/80)/(35/865) =0,25/0,04 = 6,10.
Az OR és a RR viszonya
• Példánkban az OR magasabb, mint az RR. Ez általános szabály, azonban a kettő közötti különbség nagymértékben változhat, attól függően, hogy mekkora a rizikó mértéke. Ha a rizikófaktorral rendelkezők és nem rendelkezők összesített kockázata 10% alatt van, akkor az OR és a RR csak kis mértékben (kb. 10%-al) különbözik egymástól. Ha viszont akármelyik csoport kockázata nagy, akkor az OR akár kétszerese3 is lehet a RR-nak A RR-al ellentétben az OR szimmetrikus, tehát a fordított kérdésre is ugyanazt a választ kapunk
Az excess risk (ER)
• abszolút mérőszáma a kockázatnak, a kockázati faktorral rendelkezők és a nem rendelkezők kockázatának a különbségét mutatja
• ER = A/(A+B)) – ((C/C+D). • 20/100 – 35/900 = 0,20 -0,039 = 0,161 • ha a populációban mindenki cukorbeteg lenne,
akkor 16%-al több myocardialis infarctus fordulna elő, ha viszont senki sem lenne az, akkor 16%-al kevesebb.
Attributable risk (AR)
Egy adott betegség milyen mértékben magyarázható az vizsgált rizikófaktorral az egész populációban. Példánkban: egy adott populációban a myocardialis infarctusok milyen hányada írható a cukorbetegség számlájára.
AR =(((A/(A+B)(RR-1))/(1 + (A/(A+B)(RR-1).
AR = ((20/100)(4,23-1)/(1 + ((20/100)(4,23-1) =0,2 x 3,23/ 1 + (0,2x3,23) = 0,646/1,646 = 0,39
A vizsgált populációban a myocardialis infarctus 39%-ban tulajdonítható a cukorbetegségnek
VIZSGA1. Számítógépes feladat, az eredmények
beírása a vizsgalapba, eredmény értelmezése2. Feladatlap néhány eldöntendő kérdéssel,
ill. egyszerűbb számítással3. Szóbeli vizsga, 1 előadás=1 tétel
2010 június 23, csütörtök, 16.30
2010 július 7 csütörtök 16.30
NET, számítógépes terem