a szociális epidemiológia kialakulása
DESCRIPTION
A szociális epidemiológia kialakulása. Dr. Sárváry Attila. Az egészségünket befolyásoló tényezők. A népesség egészségi állapotát befolyásoló főbb környezeti tényezők. FIZIKAI KÖRNYEZET - lakás/lakóhely - munkakörülmények/munkahely - természeti környezet TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZET - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A szociális epidemiológiakialakulása
Dr. Sárváry Attila
Az egészségünket befolyásoló tényezők
A népesség egészségi állapotát befolyásolófőbb környezeti tényezők
FIZIKAI KÖRNYEZET- lakás/lakóhely- munkakörülmények/munkahely- természeti környezet
TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZET- jövedelem- iskolázottság- munkanélküliség- szociális háló
Társadalmi,Gazdaságikörnyezet
ÉletmódTársadalom-
politika
Jóléti rendszerSzociális hálóCivil szerveződések
A népesség egészségi állapotánakegyenlőtlenségei
- Egészségkárosodás- Morbiditás- Rokkantság- Mortalitás
A születéskor várható átlagos élettartamalakulása régiók szerint (1925-2050)
A születéskor várható átlagos élettartam és a jövedelem
összefüggése
A szociális epidemiológia megjelenése Az első ilyen jellegű tanulmány a XIX. sz.-ban jelent meg
(Louis René Villermé) Tudományos cikkben először 1950-ben jelent meg ez a
kifejezés (Alfred Yankauer; American Sociological Review)
„A legjobb egészségi állapot elérését lehetővé kell tenni mindenki számára fajra, vallási, politikai meggyőződésre és gazdasági, társadalmi feltételektől függetlenül” (a WHO Alkotmánya)
1978 Alma-Atai Nyilatkozat az egészségi állapot egyenlőségének fontossága az egészségi állapot társadalmi tényezőinek
meghatározása
The Black report – 1980
Egyértelmű bizonyítékkal szolgált arra, hogy a társadalmi pozíció, a szegénység befolyásolja az egészségi állapotot.
I. Diplomások (pl. orvos, jogász)
II. Főiskolát végzettek (pl. tanár)
IIIn. Szakképzett nem fizikai (pl. hivatalnok)
IIIm. Szakképzett fizikai (pl. gépkocsivezető)
IV. Betanított fizikai munkás (pl. portás)
V. Segédmunkás
Forrás: Occupational Mortality 1970-72 HMSO 1978.
Halálozás kor és társadalmi osztályok szerint Nagy-Britanniában (1978)
SH
HS
HH
Halvaszületettek 1-14 éves gyermekek
Csecsemőhalálozás 15-64 évesekSocial Class Social Class
Social Class Social Class
Forrás: Occupational Mortality 1970-72 HMSO 1978.
Gyermekkori halálozás (0-14 év) alakulása Nagy-Britanniában nem,
társadalmi osztályok és halálok szerint (1978)
SH
H
SH
HS
HH
SH
H
SH
H
ÖsszhalálozásFertőző bet. Daganatok
Veleszületett rend.Légzőr. bet. Külső okok
Social Class Social Class Social Class
Social Class Social Class Social Class
SH
H
Forrás: Occupational Mortality 1970-72 HMSO 1978.
A csecsemőhalálozás alakulása Nagy-Britanniában nem, társadalmi osztályok és halálok szerint (1978)
I II IIIn IIIm IV V I II IIIn IIIm IV V
Social class
Egészséget mindenkinek 2000-re- Az országok közötti és a csoportok közötti
egészségi állapotbeli különbséget 25%-kal kell csökkenteni a hátrányos nemzetek és csoportok egészségi állapotának javításával.
1990-ben a WHO Európai Régiójának Hivatala két technikai dokumentumot jelentetett meg a politikusok és a gyakorló szakemberek részére: The concepts and principles of equity and
health (Whitehead,1990), Ezt követte egy a politikákról és
stratégiákról szóló dokumentum (Dahlgren & Whitehead, 1992).
2002-ben az WHO Európai Régiójának Hivatala megerősítette annak a politikának a képviseletét, mely az egyenlőség elérését segíti elő az „Investment for Health and Development”-ben (the WHO Venice Office)
WHO dokumentumok Closing the Health Inequalities Gap: An
International Perspective (Crombie, Irvine, Elliott, Wallace, 2005)
Levelling up (part 1): a discussion paper on concepts and principles for tackling social inequities in health (Whitehead and Dahlgren, 2006)
Levelling up (part 2): a discussion paper on concepts and principles for tackling social inequities in health (Whitehead and Dahlgren, 2006)
Addressing the socioeconomic determinants of healthy eating habits and physical activity levels among adolescents (2006)
Health 21 (1999): 2020-ra az Európai Unió minden országában 25%-kal csökkenteni kell a társadalmi csoportok egészségi állapotában meglévő különbségeket a hátrányos helyzetű csoportok egészségi állapotának javításával.
Célok az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentésére
Célok az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentésére
USA: az összes egészségi állapotban meglévő különbség megszüntetése 2010-re
Más országokban bizonyos csoportok egészségi állapotában meglévő különbségek 10-50%-os csökkentését tűzték ki célul.
„Számunkra az Európai Unióban az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése a társadalom közös európai értékének központi része, amely annyira alapul a szociális igazságosságon, mint a gazdasági sikereken…Az egészségi állapotban mutatkozó különbségek szűkítése és a jó egészségi állapot elérésének lehetővé tétele mindenki számára alapvető, ha egy jól prosperáló és szociális igazságosságon nyugvó Európát akarunk építeni.” (Hewitt, 2005)
„Azok a társadalmi feltételek, amelyekben az emberek élnek nagymértékben befolyásolják az esélyeiket az egészséges életre. Ezek a tényezők – mint a szegénység, a diszkrimináció, a társadalmi kirekesztés, a rossz lakáskörülmények, az egészségtelen koragyermekkor, az alacsony foglalkozási státusz - fontos meghatározói a legtöbb betegségnek, halálozásnak, az országok közötti és országon belüli társadalmi egyenlőtlenségeknek.” (WHO, 2004)
Az egészséget befolyásoló társadalmi tényezők
• Jövedelem• Iskolázottság• Foglalkozás
• Társadalmi pozíció/autonómia• Egyenlőtlenség