A három magyaregészségfinanszírozási pillér

(OEP, önkéntes egészségpénztár,

az előadás letölthető:www.patikapenztar.hu/magánszemélyeknek/Corvinus

(OEP, önkéntes egészségpénztár,üzleti betegségbiztosítás)

2013. november

BCE, Biztosításmatematika szakirány

dr. Lukács Marianna BCE c. egyetemi docens

Egészségfinanszírozási pillérekMagyarországon

http://www.penztarszovetseg.eu/kozlemenyek/egeszsegfinanszirozasi_pillerek.pdf

Létszám, bevétel, kiadások, vagyon –www.oep.hu éswww.oep.hu éswww.felugyelet.mnb.hu) : társadalombiztosítás üzleti betegségbiztosítás önkéntes egészségpénztár

Mi mire való – intézményi funkciók Működési problémák Jövőbeni szerepek

Az egészségügyi kiadásokalakulása az életkor előre

haladtával

Várható eü.-i kiadások

Váratlan

Életkor

Tervezhetõ

Váratlan

A szociális állam az EU-ban

Rászorultság: a szociális segélyek

Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás

Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)

üzleti betegségbiztosítások

önkéntes egészségpénztárak

60/1991. (X.29.) országgyűlésihatározat az ellátások

forrásairól

Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának,valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kellrendelkeznie:

1. a kötelező és általános társadalombiztosítás,2. az állami-önkormányzati szociális ellátás,3. a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált

magánbiztosítások,4. az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok,

egyesületek, klubok,5. az önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségbiztosító pénztár.

A három magyar pillér:társadalombiztosítás, üzletibetegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár

Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, mindenállampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező,a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás

Üzleti betegségbiztosítás: a 2003. évi LX. törvény alapján Üzleti betegségbiztosítás: a 2003. évi LX. törvény alapjánművelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknélmegvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek

Önkéntes egészségpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapjánműködő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük.Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosításiszolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok éscsaládtagjaik egészségének megőrzése céljából

A természetbeni szolgáltatás elve

1. A biztosított által az egészségügyi szolgáltatást nyújtóintézménynél igénybevett szolgáltatás költségeit vagy annakrészét a biztosító az egészségügyi szolgáltatást nyújtóintézmény részére az azzal kötött szerződés alapján megtéríti.

Biztosított

Biztosító

Az egészségügyiszolgáltatást nyújtóintézmény

A költségkiegyenlítés elve

1. A biztosított igénybe veszi a szolgáltatást az egészségügyiellátást nyújtó intézményben és kiegyenlíti a kezelésköltségeit

2. A biztosított benyújtja a számlát a magánbetegségbiztosítóhoz

BiztosítottAz egészségügyiszolgáltatástnyújtó intézmény

Biztosító

betegségbiztosítóhoz

3. A magán betegségbiztosító a kötvény alapján rendezi a kárt,vagyis kifizeti a számlát vagy annak azt a részét, amire abiztosítási kötvény érvényes

Mi mire való?

Az összehasonlításszempontja

Társadalom-biztosítás

Üzletibetegségbiztosítás

Önkéntesegészségpénztár

1. egyéni kockázatok

1. egyéni/csoportoskockázat

egyéni/csoportos

1. a pénztártagokegészségi

állapotánakmegőrzése és

Az intézmény célja

1. egyéni kockázatoktársadalmi kezelése

2. nonprofit működés

egyéni/csoportoskezelése

2. veszélyközösségvédelme

3. profitszerzés

megőrzése éshelyreállítása

2. a mindenkori TBkiegészítése

3. non-profit működés

Az intézmény biztosításialapelve

társadalmi ekvivalencia csoportos ekvivalencia egyéni ekvivalencia

A biztosítás természete biztosítotti kényszer magánjogi szerződés tagsági jogviszony

A biztosításban valórészvétel

kötelező önkéntes önkéntes

Mi mire való?

Az összehasonlításszempontja

Társadalom-biztosítás

Üzletibetegségbiztosítás

Önkéntesegészségpénztár

Az alkalmazott biztosításitechnika

felosztó-kirovó

az egyénikockázatelbírálás;díjfizetésre épülő

az egyéni és munkáltatóibefizetésekre alapuló

technikafelosztó-kirovó

díjfizetésre épülőkockázatközösség

befizetésekre alapulóegyéni számlás rendszer

A szolgáltatáshoz valóhozzájutás elve

a természetbeniszolgáltatás elve

a költségtérítés elve a költségtérítés elve

Az intézmény bevételei

járulékok államigaranciával

az esetleges hiány(deficit) állami pótlása

biztosítási díjak és azokhozama

pénztári tagdíjak és azokhozama

Mi mire való?

Az összehasonlításszempontja

Társadalom-biztosítás

Üzletibetegségbiztosítás

Önkéntesegészségpénztár

Az intézmény általfinanszírozott egészségügyi alapvetően teljes ellátás

egyénre/csoportratestre szabott

a pénztáralapszabályábanmeghatározott

finanszírozott egészségügyiszolgáltatások köre

alapvetően teljes ellátás testre szabottszolgáltatások

meghatározottszolgáltatások

Az intézménybe fizetendődíj kiszámítási elve

kárfelosztó kockázatkezelő megtakarító

A fennálló betegségbőladódó kockázat hatása afizetendő járulék/biztosításidíj nagyságára

nincs hatással befolyásolja nincs hatással

Az állami (kötelező)egészségbiztosítás ágai (EU)

1. Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások2. Táppénz3. Gyógyszer4. Baleset5. Megelőzés (prevenció)6. Időskori ápolás

Ebből Magyarországon: az első négy kassza

OEP: állandósult deficit(adatok: www.oep.hu)

10 millió igénybe vevő 2012: 1 744,6 milliárd bevétel, 1 791,5 milliárd kiadás Hiány: 2005 - 374 milliárd, 2006 - 111 milliárd 2007: első ízben szufficites – gyógyszerkiadások radikális visszafogása 2010: nominálértékben csökkenő bevétel, 2012-ben 47 milliárdos hiány 2010: nominálértékben csökkenő bevétel, 2012-ben 47 milliárdos hiány

Az OEP működési problémái

Szociális feladatok ellátása (rokkantság,gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások)

Táppénz: az OEP teljes kiadásainak 5,4%-a -valószínűleg részben szociális feladatokat lát el

Közalkalmazotti státusz: nincs mód a feladat ésteljesítmény szerinti differenciálásra

Az OEP helyszíni ellenőrzésének hiánya Az egészségügyi intézmények önkormányzati

tulajdonosi ellenőrzése A modern szociális állam hiánya: a szolgáltatások között

nem jelenik meg az ápolás és a prevenció

Az önkéntes egészségpénztár(1993) bevezetésének célja

Felkészülve az első pillér szolgáltatásainakelégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodásintézményének megteremtéseintézményének megteremtése

Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás) Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve

minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék Optika

Az önkéntes egészségpénztárszolgáltatásai

Optika Gyógyászati segédeszköz Orvosi ellátás, fogászat Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz

Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás) Sporteszközök Természetgyógyászat

Adókedvezménnyel közel havi 71 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba(egyéni befizetés havi 42 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 29,4 ezer forint)

Céges befizetés (cafeteria felső határ évi 500 ezer forint)▪ a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (29 400 forint)▪ 35,7%-os adó terheli (16% SZJA + 14% EHO, szorozva 1,19 béren kívüli

juttatások szorzójával) Egyéni befizetés

Adókedvezmény – önkéntesegészségpénztárak

Egyéni befizetés▪ a befizetett összeg 20%-ának visszaigényléséről rendelkezhet a tag az

adóbevallásban (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárralegyütt 120.000 Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyárakérhető jóváírásra

▪ a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 130ezer és 150 ezer Ft

Az egészségpénztárra vonatkozó különös SZJA-kedvezmények Prevenciós szolgáltatás: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal

igénybevett szolgáltatás összegének 10%-ára SZJA-kedvezmény Lekötés: a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg

10%-a SZJA-kedvezményben részesül

Önkéntes egészségpénztárak:az 50-60 milliárdos szektor

(2002 – 2013. I. félév:taglétszám, bevétel,szolgáltatások, vagyon -www.felugyelet.mnb.hu)

Az önkéntes egészségpénztárakműködési problémái

Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet

a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a

szektortszektort

Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási

hajlandósága

A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek

szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség,

nonprofit)

Mióta van üzleti betegségbiztosításMagyarországon?

Amióta biztosítást lehet kötni, tehát már a XX.században

Vonatkozó jogszabályok: Vonatkozó jogszabályok:

• PTK: 1959. évi IV. törvény

• BIT: 2003. évi LX. törvény

• SZJA: 1995. évi CXVII. törvény

Költségtérítő biztosítások A betegségből adódó teljes kockázatokra A betegségből adódó részleges kockázatokra

Összegbiztosítások A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás

Üzleti betegségbiztosításitermékek

A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás(táppénz és kórházi napi térítés)

Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegettbetegségek) esetén fizető szolgáltatás

Speciális betegségbiztosítások A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek

költségeinek fedezése Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból

egyéni biztosítás

Adókedvezmény –betegségbiztosítások

Céges befizetés▪ 2012. januárjától a munkavállalók javára kötött

betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nemterheliterheli

▪ havonta a minimálbér 30%-ig▪ a kifizetések a munkavállaló számára adómentes

Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény

Az üzleti betegségbiztosításlegfontosabb mutatószámai

(2002 – 2013. I. félév:biztosítotti létszám,díjbevétel, kárkifizetések -www.felugyelet.mnb.hu)

Az üzleti betegségbiztosításokműködési problémái

A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások

definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a

betegségbiztosítás mozgásterebetegségbiztosítás mozgástere

Kevés a biztosítók számára megfelelő színvonalú és

mennyiségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi

intézmények száma (kapacitáskorlát)

A magyar lakosság rossz egészségi állapota – kockázat-

elbírálás

Jövőbeni szerep:egy + két félpillér

Egészségpénztári félpillér

Co-payment

Prevenció

Kötelező ápolási pénztár

Betegségbiztosítási félpillér

A nagy költséggel járó betegségekgyógyítási költségeinekfinanszírozása

Kockázat elbírálás nélkülimunkahelyi csoportos Kötelező ápolási pénztár munkahelyi csoportosbetegségbiztosítások

OEP táppénz-kassza

Alappillér: társadalombiztosítás

Adó és járulékfizetésből finanszírozott

Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között)

Minden időtávon pénzügyi egyensúly

Az első pillér (OEP) szerepe:kiszámíthatóság és egyensúly

1. Racionális egyensúly: bevételek és kiadások

Járulékfizetési szigor

Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől

Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése

2. Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntesegészségpénztárnál sikerült)

3. Az egészségügy finanszírozására vonatkozó magyar s az EU irányelvei közöttellentmondás (EU: az egészség befektetés; Magyarország: csökkenőráfordítás az egészségügyre) feloldása:

„A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe valóberuházást is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaságteljesítménye javítható”

A második pillérek (pénztár ésbiztosítás) szerepe: prevenció és az

OEP stabil kiegészítése1. Önkéntes egészségpénztár

Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co-payment) alakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével

Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészségestáplálkozás, megfelelő tájékoztatás) – szorosan együttműködve az államiprogramokkal (pl. Népegészségügyi Program)programokkal (pl. Népegészségügyi Program)

(az OEP-ben nem megjelenő szolgáltatások finanszírozása): ápolás; akáraz egészségpénztár részeként

2. Üzleti betegségbiztosítás: a fizetőképes és befogadható egészségikockázattal rendelkezők részére a nagy költséggel járó betegségek gyógyításiköltségeinek finanszírozása

3. Ápolás: hiányzó pillér az OEP szolgáltatásaiban

akár az egészségpénztár részeként (Az OEP mindenkoriszolgáltatásainak helyettesítése)

akár önálló, negyedik pénztártípusként történő létrehozása

Ajánlott irodalom – egészség I.

Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009.

Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000.

Dr. Lukács, Marianna: Egészségfinanszírozási pillérek 2007:

http://www.penztarszovetseg.eu/kozlemenyek/egeszsegfinanszirozasi_pillerek.pdf

Dr. Kovács Erzsébet - Szüle Borbála - Fliszár Vilmos - Vékás Péter (2011): Pénzügyi adatok statisztikaielemzése : Egyetemi tankönyv. Tanszék Kft., Budapest.elemzése : Egyetemi tankönyv. Tanszék Kft., Budapest.

Kaló Zoltán-Inotai András-Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II., Az egészségügypiacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése, 2010.

CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedéshttp://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20and%20growth.pdf

Dr. Bodrogi József (szerk.): A magyar egészségÜGY, Társadalmi-gazdasági megfontolások és ágazativéleménytérkép, Semmelweis, Budapest, 2010.

Botos Katalin: Matuzsálemek kora, Nyugdíj, gazdaság, társadalom, Kairosz, 2012.

Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy és piacgazdaság, Magyarország az ezredfordulón – Stratégiai kutatások aMagyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, 1998.

Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy Magyarországon, Magyarország az ezredfordulón – Stratégiai kutatásoka Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, 2001.

Ajánlott irodalom – egészség II.

Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban,Semmelweis, Budapest, 2008.

Dr. Lukács Marianna: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája 2008

http://www.es.hu/index.php?view=doc;18967

Kovács Erzsébet (2001): Biztosítási és pénzügyi számítások. AULA, Budapest

Dr. Lukács Marianna – Dr. Bánfi Tamás: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? 2008http://www.patikapenztar.hu/sajtoszoba/02_mi_irtuk/2008/2008-06-08_verseny-a-sorban-allasert-es-a-http://www.patikapenztar.hu/sajtoszoba/02_mi_irtuk/2008/2008-06-08_verseny-a-sorban-allasert-es-a-halapenzert.pdf

Kovács Erzsébet (1997): Kárstatisztikai elemzések. AULA, Budapest

Kollányi Zsófia-Imecs Orsolya: Az egészség – befektetés, Az egészségi állapot hatása a gazdaságiteljesítőképességre és az életminőségre, Demos