1. TételJellemezze a hidegháborús nemzetközi rendszert a Szuezi válság alatt

1/1) Ismertesse a Szuezi-válság nemzetközi körülményeit és hatását a magyarországi események nemzetközi megítélésében--1859-69: fölépül a csatorna (1888 konstantinnápolyi konvenció)--1875: Egyiptom eladja a részvényeit GBR-nek--1882-1952: brit katonák Egyiptomban--1914-től Egyiptom hivatalosan is angol protekturátus--1952: Mohamed Nadzsib--1954: Gamal Abdel Nasszer--1954: egyiptomi megállapodás: 1956. június 18-ig brit katonák kivonulnak--1955: Bagdadi paktum (Irak, Irán, Pakisztán, Törökország, Gbr.)--1955. december 14: USA, Gbr felajánlja az asszuáni gátat--1956. június: SZU is felajánlja a gát építését--1956. július 26: Nasszer államosítja a csatornát--1956. szeptember 23-án Fro. És Gbr. Az ENSZ BT-hez fordul--1956. október 22-24: Shevres-i találkozó: Gbr., Fro., Izrael--1956. október 29: Izrael megkezdi a Kades hadműveletet--1956. október 30: brit-francia utlimátum--1956. október 31: Gbr és Fro. Bombázzák az egyiptomi légitámaszpontokat--1956. november 1-10: ENSZ rendkívüli ülésszak--1956. november 2: az ENSZ Közgyűlés a fegyveres akció befejezésére szólít fel--1956. november 5: Port Szaíd és Iszmailija brit és francia ejtőernyősök (Teleszkóp hadművelet)--1956. november 5: Bulganyin rakéta-fenyegetés--1956. november 6: Fro. És Gbr. Tűzszünetet rendel el, USA ultimátuma Gbr.-nek, 1 milliárd USD kölcsön--1956. december: ENSZ csapatok érkezése, UNEF1--1956. december 22: Gbr. És Fro. Kivonulnak Egyiptomból--1957. január: Eden lemond--1957. március 8: Izrael kivonul a Sinai-félszigetről--1957 áprilisáig a csatorna zárva--1957: Eisenhower doktrína--1957. december: párizsi NATO csúcs: tömeges elrettentés (MC/2 1956)--1958: február 1: Egyesült Arab Köztársaság kikiáltása (Egyiptom, Szíria)--1958. március 8: EAK+Észak-Jemen: Egyesült Arab Államok Államszövetsége (1961-ig)--1958. február: Irak-Jordánia: Arab Föderáció (1961-ig)

--1960: az asszuáni gát építése megkezdődik

1/2.) Mutassa be Franciaország vagy Nagy-Britannia szerepvállalását a szuezi válságban, illetve a válság hatását a választott ország külpolitikájára! --NATO elhidegülési folyamat 1957-től--francia fenyegetések

--hadiflotta kivonás s Földközi-tengeri parancsnokság alól--atomtár tilalom az USA-nak--légtérhasználat korlátozás

--1958-as De Gaulle javaslat--1959: De Gaulle új Európa koncepció

--Európa az Urálig tart--Európa a harmadik pólus USA és SZU mellett--detente SZU-val

--1959-61: Skybolt tárgyalások--1962. december: Nassau-i megállapodás (USA, GBR, Polaris)--1963: force de frappe, minden égtájból koncepció

1/3.) Milyen biztonságpolitikai következményei voltak a szuezi válságnak a NATO fejlődésére? Lásd fent

1/4.) Elemezze a szuezi válság következményeit Egyiptom szempontjából! Mutassa be a nasszerizmust! Következmények--rövid távú katonai vereség, amit a politikai nyomás felszámol--óriási politikai nyereség--asszuáni gát felépül--1956 decemberére 15 ezer vállalatot (az összes brit és francia céget és bankot) államosít--1957-ig zárva marad a csatorna--Nasszer lesz Moszkva első arab partnere--pánarab mozgalom vezére--sikeres egyensúlyozás lehetővé teszi az El nem Kötelezettek Mozgalmának létrehozását

Nasszerizmus--speciális arab nacionalizmus, szekuláris alapon, szocialista beütéssel, hatékony egyensúlypolitikával

1

2. TételJellemezze az új típusú biztonsági kihívásokat a hidegháború utáni nemzetközi rendszerben!

2/1.) Mutassa be a biztonságfogalom változását! --Klasszikus biztonságfogalom: 1. szuverenitás, területi biztonság, 2. állampolgárok védelme, belső biztonság, 3. nemzeti érdek--Biztonsági rendszerek: 1. multilaterális biztonsági rendszer, 2. unilaterális biztonsági rendszer (önsegély), 3. semlegesség, 4. szatellit rendszerek, 5. demilitarizációk--Biztonságelméleti iskolák típusai: 1. területi biztonság, 2. funkcionális biztonság, 3. stratégiai biztonság, 4. kritikai elméletek--Realista iskola (hatalmi egyensúly, nemzetállamok, második vh. után, Morgenthau, erőszak alkalmazás legitim, belső rend külső anarchia, zéró-összegű játék, katonai biztonság primátusa)--Neorealista/Strukturalista iskola (az állam nem zárt egység, az államok struktúrába rendeződnek, marad a külső anarchia, nincs kooperáció, egy hegemón hatalom, önsegély, biztonsági dilemma, nemzetközi intézmények által közvetített normarendszerek)--Angol iskola (külső anarchia, hatalmi egyensúly, nemzetközi jogi normák, diplomácia, nagyhatalmak közti viszonyok, a háború a nemzetközi rend része)--Institúcionalizmus (a hidegháború végén jelenik meg, állami és nem állami szervezetek nemzetközi hálója, a rendszer kényszerítő erővel bír az államokra nézve, nemzetközi jogon alapuló rend)--Liberális institucionalizmus (hangsúly-eltolódás a biztonságpolitikában a nemzetállamoktól a globális társadalom felé)--Rezsimelméletek (a nemzetközi rendszerben nemzetközi rezsimek jönnek létre, konfliktus és kooperáció, szabályozott anarchia)--Interdependencia elméletek (60-as évek)--Funkcionalista-Neofunkcionalista iskola (a nemzetközi rendszer nem garantálja a biztonságot, gazdasági és politikai spill-over mélyíti az integrációt)--Biztonsági közösségek modellje (a biztonságot pluralista biztonsági közösségek szavatolják, az államok szuverenitása megmarad)--Demokratikus béke modellje (Kant, a demokráciák nem háborúznak egymással--Hatalmi összjátékok modellje (a nemzetközi rendet a nagy államok irányítják)--Kollektív biztonsági modell (egy mindenkiért, mindenki egyért, szerződéses kapcsolat)

--Az emberi biztonság fogalma (UNDP 1994: biztonság csak globális felfogásban biztosítható és a biztonságfogalom középpontjában az egyénnek kell állnia, a biztonság széles értelmezése)--A biztonság kiterjesztése (Emma Rothschild, a biztonságfogalmat lefelé és felfelé is bővíteni kell, állam feletti biztonság és állam alatti biztonság)--Konstruktivista iskolák: (1. meg kell határozni a biztonság tárgyát, 2. a feltételeit)--Szektorelmélet (ez is konstruktivista, a biztonságot minden szektorban egyszerre biztosítani kell)--1967 NATO: Harmel jelentés (a biztonságfogalom kiterjesztésének igénye és a kelet-nyugati párbeszéd iránti igény)--1975 Helsinki Zárónyilatkozat (átfogó biztonságfogalom)--1982 Palme bizottság (nukleáris elrettentés helyett közös biztonság)--1994 UNDP Emberi biztonság--1999 EBESZ isztambuli csúcs (az emberi jogok védelme a nemzetközi biztonság részévé vált)--1999 Koszovó (humanitárius intervenció)

2/2.) Mutassa be a NATO átalakulási folyamatát a ’90-es évek folyamán! --NATO csúcsok

--19910: London--1991: Róma--1994: Brüsszel--1996: Berlin--1997: Madrid--1999 Washington

--megoldandó problémák: Oroszország, KKEU, bővítés, WEU, új szerep--1990: londoni nyilatkozat

--NATO-KKEU kapcsolat--haderőreform: mobilitás, többcélú haderő, multinacionalitás--nyitott égbolt program Kelet-Európa irányába

--1991: római csúcs--nukleáris stratégia változása--szándéknyilatkozat a KKEU országokkal való együttműködésről--a bővítéshez minden tagállam hozzájárulása szükséges és külső

államnak nincs beleszólása--1991 december: Észak Atlanti Együttműködési Tanács (NACC)

--16 NATO ország, 6 KKEU, 3 balti állam--1992 márciusában a volt szovjet térség további 13 állama

2

--1990-91: a NATO 3 fontos feladata--központi feladat továbbra is s külső védelem--nem hagyományos fenyegetések elhárítása (ABC, drog, terror, etnikai, gazdasági feszkó)--LIC

--eszközök--joint approach--újfajta koalícióképzés--virtuális konfliktusok kezelése (E-War)--területi expanzió (out of area mission)

--1991: Eurocorps (Fro., No. A WEU-n belül, francia közeledés a NATO-hoz)--megindul a NATO európaizálása--1992. július: Operation Maritime Monitor (az ENSZ embargó ellenőrzése, később biztosítása a délszláv válságban)--1994: brüsszeli csúcs

--új stratégiai koncepció--CJTF (többnemzetiségű, összhaderőnemi, rugalmas)--a csatlakozási feltételek meghatározása--PfP (kiterjeszthető semleges országokra is, 24 ország)--céljai: átláthatóság, interoperabilitás, képesség-fejlesztés, tervezés, civil kontroll--Csatorna Főparancsnokság felszámolása

--1994. április: IFOR (első szárazföldi területen kívüli misszió)--1996 berlini csúcs

--ESDI – az európai pillér kialakítása a NATO-n belül--NATO kapacitások felhasználása nem NATO akciókban

--1997: Euróatlanti Partnerségi Tanács (NACC utódja)--1997: madridi csúcs

--tárgyalások: Cseho. Lo. Mo.(tagság 1999. március 12.)--1997: NATO-Oroszország Közös Állandó Tanács--1997: NATO-Ukrajna Együttműködési Megállapodás--1999: washingtoni csúcs (új stratégiai koncepció)

--biztonság, konzultáció, elrettentés és védelem, válságkezelés és partnerség)

--a csúcs megerősítette a BT elsődleges felelősségét és lezárta a transzformáció egyik fontos szakaszát

2/3.) Milyen biztonsági kihívásokkal szembesült a magyar külpolitika a rendszerváltás kapcsán?

--lényeges változások: német egység, KGST és VSZ felbomlása, SZU felbomlása, Csehszlovákia felbomlása, délszláv válság--Opciók: 1. új szövetség a keleti blokkal; 2. önállóság és önerő; 3. regionális biztonsági struktúra (V4 [1991. febr.], pentagonálé, hexagonálé, Alpok-Adria munkaközösség [1989. nov.]); 4. semlegesség (Nagy Imre); 5. összeurópai biztonsági rend (EBEÉ); 6. euro-atlanti integráció (ET [1990], OECD [1996], NATO [1999])--Stratégiai irányok: euroatlanti integráció, szomszédi és regionális kapcsolatok, kisebbség-politika--a függetlenedés folyamata:

--VSZ megszünése (katonai testületek 1991. február 25., szervezet 1991. július 1.)--a szovjet csapatok kivonása (1991. június 19.)--NATO kapcsolatok (Antall Brüsszelben 1991. október és PfP 1994.)--szovjet-magyar alapszerződés (1991. december)

2/4.) Mutassa be a kasmíri válság kiéleződésének okait a hidegháború végén!--1987-es kasmíri választások tüntetésekhez vezettek és a feszültségek növekedéséhez--a szovjetek kivonultak Afganisztánból és felszabadult egy csomó erőforrás (ISI, Mudzsahedeen, fegyver, pénz)--hindu nacionalizmus erősödése Indiában a 90-es években--indiai-pakisztáni nukleáris kísérletek 1998-ban

3. Milyen folyamatok alakítják a Perzsa-öböl térségének politikai viszonyait?

3/1.) Ismertesse Irak tömegpusztító fegyverei kialakulásának folyamatát és a nemzetközi ellenőrzés történetét! Háttérinfók:

Irán:o Alinak: (2004-es adatok) terület: 1648 000 (5.) lakosság: 68 (3.),

90% síita, 7700 GDP /fő, olajkitermelés: 4., olajtartalék: 5. a világon

o Oszmán Bir. felbomlása után - 1979 előtt angol érdekeket szolgáló sah vezeti

o 1979 Komein Ajatollah iráni forradalom, sharia a törvények része, őrök tanácsa korlátozza a „demokráciát” ...

Irak:

3

o Alinak (2004-es adatok) : terület: 437 000 (12.) lakosság: 26 (8.), 60% síita, 35% szunnita, 5 % egyéb, ebből 100. ezer zsidó, 2100 GDP /fő, olajkitermelés: nincs benne az első 5ben, olajtartalék: 2. a világon

o I. vh. után brit mandátumterület, 1932 független királyság, de brit érdekszféra része

o Moszul + Bagdad + Bászra (Kuwait szandzsa korábban Bászra. része volt) villajetekből hozták létre

o 1958 katonai puccs, köztársaság kikiáltása (Karim Kasszen) + Bagdadi Paktumból (komm. ellenes) kilépnek

o 1963 Baath párt (Arab Újjászületés Szocialista Pártja) puccso 1968 újabb puccs= B. Párt tejhatalom, vezeti: al Bakr, 2. ember:

Szaddam Huszeino 1979 Szaddam átveszi a vezetésto Baathizmus: nacionalista + enyhe szoci. retorika, cél: arabok

egyesítése iraki vezetéssel. Szíriában is erős, ue. de szír vezetéssel egyesítené az arabokat ↔ nasszerizmus

o Szaddam H. rendszere a többségi síitákat diszkriminálta

--1981: oziraki atomreaktor--1980-88: irak-iráni háború- vegyi fegyverek megjelenése--1984: amerikai segítség Iraknak--1991. április: 687-es BT- WMD-k leszerelése és ellenőrök beengedése--1998: ellenőrök kiutasítása – UNSCOM--1998: sivatagi róka--2001. szeptember 11.--2002: Blix – UNMOVIC--2003: Blix Report

3/2.) Milyen szerepet tölt be a régió az európai integráció külkapcsolati rendszerében? EU preferenciális kapcsolatai

– 5 db regionális modell - azonos gazd. +ker. jogokkal rendelkeznek 1 modellen belül

1. Dél- európai országok:o 1961 Görögo. társulási szerz., 1981csatlakozás

o 1963 Töröko. társulási szerz. (Ankarai szerz.) 1987-ben jelentkezett (1999 válasz: még nem), csatlakozási tárgyalások megkezdése 2005. október 3.

2. EU. kívüli mediterrán országok - Algéria, Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Szíria, Jordánia, Libanon)

o piacra jutás az EUban, kedvezményes hitelek, segélyek, vendégmunkások számának meghat.

3. Loméi megállapodás – volt gyarmatokkal 4. Európai Gazd. Térség – EK+EFTA 12+7 (Svájc nem)5. Közép és Kelet EU társult országok Ezen kívül egyes országokkal kollektív megállapodásokat kötöttek: pl

Arab öböl Együttműködési TanácsIrán-EU--1990-91-ig az EU támogatja az iráni atomprogramot--1991 után az EU tagországok befejezik a szállításokat--1991-2000 folyamatos tárgyalások (emberi jogok, gazdasági ösztönzők, kereskedelmi tárgyalások)--2001-től kereskedelmi és gazdasági szerződésekről folyó tárgyalások--2003 október: teheráni deklaráció (No, Fr. NB, Irán)

--atomsorompó kiegészítő jegyzőkönyvének aláírása--urándúsítás befejezése--cserébe gazdasági ösztönzők

--2004: kiderül, hogy az atomprogram folytatódott, bár a dúsítás leállt--2004. szeptember: beszáll az IAEA--2004. november: párizsi megállapodás (Fr, NB, No, Irán)

--EU: Iránnak joga van dúsítani + EU-Irán kereskedelmi egyezmény--Irán: nem fejleszt nukleáris fegyvert és aláírja az atomsorompót és az

IAEA hozzáférés--2006: az USA az ENSZ elé viszi az ügyet

Irak-EU--1990-91: EU részt vesz a koalícióban--1995: olajat-élelmiszerért program--1998: Fr. Kiszáll a sivatagi róka hadműveletből--2003: No., Fr. Ellenzi Irak lerohanását, GB viszont az USA legfontosabb szövetségese, nincs egységes EU álláspont

3/3.) Mutassa be az iraki-iráni háború előzményeit és következményeit! Előzmények

4

--Irak-Irán rivalizásása--Shat Al Arab (1937-75 sodor-vonal, 1975-88 nyugati-part, 1988-tól megint sodor-vonal)--Irán forradalmi programjaKövetkezmények--1988: 598-as BT határozat--1 millió halott és döntetlen eredmény--Irán: kimerült, elszigetelődött, gazdasági problémák az olajár csökkenése miatt, Komeini meghalt--Irak: adósság 15 milliárd dollár--második öböl-háború

3/4.) Ismertesse a második (1990–1991) és a harmadik öbölháború (2003) eseménytörténetét, nemzetközi hátterét és a rendezés körülményeit! Második öbölháború (1990-91)Eseménytörténet:

1990 aug. 8. Irak lerohanta Kuwaitot és további csapatösszevonásokat hajtott végre

BT. 660: 1990 aug. Kuwait lerohanásának elítélése, agresszió tényét elfogadják

BT. 661: 1990 embargó Irak ellen BT. 678: 1990 nov 29. ultimátum Iraknak: 1991. jan. 15. határidő Kuwait

elhagyására, ha nem: bármilyen eszközzel beavatkozhatnak = felhatalmazó határozat, kina tartózkodik a szavazáson

háború: jan. 17. – 1991 febr. 28 (Irak kapitulál) BT. 687: 1991. ápr. 3. (?) 2. öbölháború tűzszünet

o Irak semmisítse meg WMD-ito fegyverellenőröket be kell engednio 150 km-nél nagyobb hatótávolságú rakétát meg kell semmisíteni

okok:1. adósságot visszaköveteli Kuwait, miközben Irak K.-ért is

feláldozta magát2. vád: határon áthúzódó Rumaila olajmező iraki része alól is

kitermel olajat K. + többet termel, mint az OPEC kvóta, ezért csökken az olajár

3. történelmi ok, K. Bászra része, csak angol érdekek miatt jött létre K, mesterségesen

4. geopolitikai ok: ha K. Irak része, Perzsa öböllel nagyon területen érintkezik

Nemzetközi háttér--USA: a háború előtt utaltak rá, hogy nem fognak beavatkozni, ezért SZ nem számított rá--SZU: USA-SZU honeymoon miatt nem támogatja Irakot--Kína: Tienanmen tér és az olaj miatt nem vétózza meg a 678-as határozatotRendezés--repüléstilalmi zónák É 36. fok, D 32. (1996-tól 33. fok)--UNSCOM--olajat-élelmiszerért (BT 986 1995. április)--Szaddam maradt

Harmadik öbölháború (2003)

Eseménytörténet--2002. január: gonosz-tengelye beszéd (Irak, Irán, Észak-Korea)--2002: Bush doktrína--2003. március 17-e: 48 órás ultimátum--2003. május 1: Bush bejelenti a katonai műveleteknek vége

Vádak, Okok, Ürügyek: WMD, Al Kaida, ENSZ határozatok, demokrácia dominó, Szaddam őrült, olaj, USA-izraeli kapcsolat, neo-konzervatív lobbi, globális hegemónia, belpolitikai érdek

NK háttér (lásd meg: 5. altétel) Fro: multilaterális külpol. mellett, ezért a BT-ben akarta tartani az ügyet

→ ezért szavazta meg az 1441-es határozatot. Arab bevándorlók miatt kényes kérdés számára.

Németo. háború legnagyobb ellenzője Fro. mellett (megsértődik, hogy USA No.-hoz hasonlította Irakot: majd Irak is jó útra tér, mint Németo. a II. vh után

Oroszo. szintén aktív, hagyományos arabbarát pol. + olaj koncessziós szerződései miatt. Csak O.o húzott gazd.i hasznot a háború előtti helyzetből, de emiatt nyíltan nem folytat USA ellenes pol.t. Jó lehetőség, hogy nk. szinten politizáljon, sikeresen közvetít az UNMOVIC-ért.

Kína: hasonló Fro.hoz, de passzívabb. BT döntsön, ne az USA egyedül. Gazd érdekei is vannak a KözelK-en, de jó kapcsolatát az USA-val nem kockáztatta. Támogatta a terror ellenes háborút, cserébe felgyorsult WTO tagsága

5

Töröko. USA legfontosabb katonai szövetségese végül nem egyezett bele, hogy É-rül támadjanak, Töröko. felöl. Kurd területek itt összeérnek, Töröko. végig aknázta a határt, nem akarta, hogy egy iraki kurd felkelés átterjedjen T.-ba. Fél és ellenzi az iraki kurdok további önnállósodását.

ENSZ szerepe a háború alatt: sok határozat (1483, 1551) lásd: táblázat a jegyzet végén

Rendezés--2004: Iraki Kormányzó Tanács (13 síita, 6 szunnita, 4 kurd, 1 türkmén)--2005: alkotmányozó nemzetgyűlés--2005. október: népszavazás az alkotmányról (78% igen, 63%-os részvétel)--2005. május: új kormány: Ibrahim Al Dzsafari, Jalal Talabani--szerkezet: 2 kormányzóság összevonásával autonóm körzetek alakíthatóak--közszereplők: Baath Párt tagjai nem--nemzeti identitás: Irak az Arab Liga alapító tagja

3/5.) Mutassa be a harmadik öbölháború (2003) nemzetközi jogi hátterét! kérdés: nk. jogi szempontból legitim volt-e a háború – NK jogászok

többsége nem tatja legitimnek USA érvelése különböző elemekből áll:

o ENSZ 51. cikk: önvédelem joga. Önvédelem csak akkor lehetséges, ha Irak közvetlenül fenyegeti USA-t. Rosti szerint: nem, mert nincs olyan rakétája, ami elérné USA-t, az Al Kaida támogatása pedig nem bizonyított

o 1368 nem csak Afg.-ra vonatkozik, hanem minden terrort támogató országra

o vita a BT ben GB +USA határozatot akart, de a többi állandó tag ellenezte. 2002 okt. nov. vita, végül kompromisszum→ 1441 elfogadása. USA ezt feljogosító határozatnak tartja, miközben nem az, mert a „súlyos következményekkel fog járni” nem jelenti azt, hogy „bármilyen eszközzel beavatkozhatnak”

o Bush szerint 1441 feljogosító, de nincs is rá szükség, mert már 678, 687 is elég. 2003 tavaszán Bush: az önvédelmet hangoztatta, illetve azt hogy a BT képtelen megoldani a problémát, úgyhogy majd ők megoldják (hivatalosan nyilatkozta)

o Lord Goldsmith GB legfőbb ügyész nevéhez köthető érvelés, melyet Bush is emleget: 1441, 678, 687 összefügg, itt nem egy

új háborúról van szó, tehát nem is kell újabb felhatalmazó határozat. 678 felhatalmazás támadásra,687 feltételekkel függeszti fel a 678-at. Ha Irak megsérti 687-et, akkor megint hatályba lép a 678. 1441 kimondja, hogy Irak megsértette a 687-et, tehát a támadás 2003-ban legitim volt.

o ellenérv: 1441 felülírja a régebbit, nem végérvényesen van érvényben egy határozat. Ha tudták volna, hogy ez így értelmezhető, nem írták volna alá (pl Fro.) 687 megszegésének eldöntése a BT dolga, és a következő lépésről is a BT dönthet

BT határozatok -- Perzsa öbölSzám Dátum Tárgy598 1988 1. öbölháború tűzszünet, Satt-el-Arab sodorvonal a határ

660 1990 aug. Kuvait lerohanásának elítélése, agresszió ténye

661 1990 embargó Irak ellen

678 1990 nov 29.1991. jan. 15. határidő Kuvait elhagyására, ha nem: bármilyen eszközzel beavatkozhatnak = felhatalmazó határozat, Kína tartózkodik a szavazáson

687 1991. ápr. 3. (?)2. öbölháború tűzszünet, Irak semmisítse meg WMD-it + fegyverellenőröket be kell engedni + 150 km-nél nagyobb hatótáv. rakétát meg kell semmisíteni

986 1995 olajat élelmiszerért program

1368 2001 szept 12 megerősíti a jogot az önvédelemre

1441 2002 nov Irak jogsértése "súlyos következmények"

1483 2003 maj. 22 iraki szankciók hatályon kívül helyezése, szuverenitás visszaáll, határok megnyílnak

1551 2003 okt. 16 koalíciós erők jelenlétét legitimálja

4. Jellemezze a nemzetközi rendszert a helsinki folyamat kapcsán!

4/1.) Mutassa be az enyhülési folyamatot a helsinki értekezlet kapcsán!

6

Az enyhülés legfontosabb vonulatai--Ostpolitik (Willy Brandt 1969-82)

--1970: NSZ szerződés a SZU-val, Lo-gal, Csehszl.-val és Mo-gal--1972: NSZ-NDK szerződések + alapszerződés--1973. szeptember 18: NSZK, NDK az ENSZ-ben

--stratégiai fegyverek--1963: forródrót megállapodás--1963: PTBT--1967: Békés Világűr Egyezmény--1968: B52-es készenléti őrjárat megszűntetése--1969-től AMB és SALT I tárgyalások--1972: SALT I aláírása--1979: SALT II aláírása

Helsinki folyamat előzményei--1950-es évek: SZ javaslata összeurópai biztonsági együttműködés--1966: bukaresti nyilatkozat, 1969 budapesti nyilatkozat ue. Javaslat--NATO feltételek (USA, Kanada legyen ott, Berlin ne legyen téma, de a hagyományos leszerelés és az emberi jogok igen)--1970-es évek eleje: négyhatalmi megállapodás BerlinrőlA Helsinki folyamat szakaszai--nyitó szakasz: Helsinki 1973 július 3-7--tárgyalási szakasz: 1973. szeptember 18.-1975. július 25 Genf--aláírás: 1975. július 25-augusztus 1.--új biztonsági megközelítés mert: szuverén államok írják alá, konzeszussal működik, a biztonság minden tényezőjét tárgyalja, az eslő összeurópai emberjogi konferencia, alapot adott a Nyitott Égbolt szerződéshez és a CFE szerződéshez--Kosarak

--európai biztonság--gazdasági, tudományos, környezetvédelmi, technológiai együttműködés--humanitárius és egyéb területek (emberi jogok, kulturális, oktatási

együttműködés)-- A helsinki alapelvek: az ún. dekalóg (hatékony fegyver lesz a demokratikus erők kezében, hozzájárul az 1989-90-es változásokhoz)

1. Szuverén egyenlőség, a szuverenitásból eredő jogok tiszteletben tartása2. Tartózkodás az erő használatától vagy az azzal való fenyegetéstől3. A határok sérthetetlensége4. Az államok területi integritása5. A viták békés rendezése6. A belügyekbe való be nem avatkozás

7. Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolkodás, a lelkiismeret és a vallás szabadságát

8. A népek egyenjogúsága és önrendelkezése9. Az államok közötti együttműködés10. A nemzetközi jogból adódó kötelezettségek jóhiszemű teljesítése

4/2.) Mutassa be a helsinki konferencia hatásait a magyar külpolitikára! --Kádár az 1960-as évek végére gazdasági és kulturális értelemben egyre jobban el tudott szakadni a SZU-tól, de ennek ára a politikai engedelmesség volt (1968. Prága)--helsinki folyamat lehetővé tette a politikai emancipáció folyamatának megindítását--Mo. a 3. kosár alapján jogot kapott határon túli magyarokhoz fűződő kötelékek erősítésére és a helsinki konferencia megnyugtatta szomszédainkat, hiszen tiltotta a határváltoztatást--magyar külpolitikai nyitások

--Ausztria, Finno.--NSZK

--1973-tól diplomáciai kapcsolatok--1980-as évekre a második legfontosabb kereskedelmi partner

--Vatikán--1977: Kádár látogatása

--USA--1978: korona--1982: IMF, Világbank csatlakozás

--Kádár Olszo.-ban, Fro.-ban, Jugo-ban, NSZK-ban és GBR-ben--Thatcher, Kohl, Mitterand, Bush Budapesten

4/3.) Ismertesse a NATO és az EPC szerepét a helsinki folyamatban! --NATO feltételeket szabott a helsinki folyamat beindításához- lásd fent--De Gaulle féle detente és a Brandt féle Ostpolitik olyan légkört teremtett, hogy megkezdődhettek az MBFR (1973) és a SALT tárgyalások--jó légkörben kezdődhett meg a helsinki folyamat--EPC szerepe: 1961 Fouchet terv, 1970 Davignon jelentés a politikai integráció lehetőségeiről, 1973 koppenhágai csúcs – EPC--EPC célja: nemzeti álláspontok összeegyeztetése és a közös cselekvés megvalósítása (ez utóbbira alkalmas az EBESZ)

7

4/4.) Mutassa be az ún. „harmadik kosár” tartalmát (emberi jogok és kisebbségi jogok)! Mely kérdések tartoznak e kosárhoz a Záródokumentum szerint?

Emberek közti kapcsolatok (családegyesítés; más állampolgárságúak közti házasság; utazás; turizmus feltételeinek javítása; fiatalok találkozói; sport; kapcsolatok előmozdítása)

Információ (továbbadása; hozzáférés; szóbeli; nyomtatott; filmes; együttműködés; újságírók munkakörülményeinek javítása)

Együttműködés a kultúra területén (kapcsolatok bővítése és mélyítése; nemzeti kisebbségek; regionális kultúrák)

Oktatás (kapcsolatok bővítése; cserék; természet-, orvos-, társadalomtudományok; idegen nyelvek és kultúrák; oktatási módszerek; nemzetiségi kisebbségek és regionális kultúrák).

Emberi jogok--7. alapelv: Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolkodás, a lelkiismeret és a vallás szabadságát--1975-ben a Záróokmány még csak ajánlás jellegű volt, a konkrét intézkedések az utótalálkozókon kerültek elfogadásra--bécsi utótalálkozó 1986-89: az EBEÉ emberi dimenziója, 4 lépcsős ellenőrzési folyamat (1. információ-csere, 2. kétoldalú találkozók, 3. bármely állam bejelentést tehet, 4. bármely állam tájékoztatást adhat)--ezt a mechanizmust Párizsban (1989), Koppenhágában (1990) és Moszkvában (1991) is megerősítették--1990 párizsi utótalálkozó: Párizsi Charta az Új Európáért (első fejezet: emberi jogok, demokrácia és a jog uralma)--1991 moszkvai utótalálkozó: 1. a nemzetközi rend fontos eleme az emberi jogok tiszteletben tartása, 2. az emberi jogok nem tartoznak az államok kizárólagos hatáskörébe, 3. Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája

Kisebbségi jogok--1978: Helsinki Watch--1983: Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége--1989: Magyar Helsinki Bizottság--1989 Bécsi Záróokmány: felsorolja a kisebbségek speciális jogait

--1990 Koppenhágai Záróokmány: a helyi igazgatási egységek létesítése a kisebbségi jogok védelmének fontos eleme--1991 Genfi Szakértői Értekezlet: a kisebbségi jogok gyakorlásának kollektív formái--1992 Helsinki Csúcs: Nemzeti Kisebbségi Főbiztos

4/5.): Jellemezze a helsinki utótalálkozók (“follow up”) rendszerét!--utótalálkozók: Belgrade (October 4, 1977 - March 8, 1978), Madrid (November 11, 1980 - September 9, 1983), and Vienna (November 4, 1986 - January 19, 1989)--1977-78: belgrádi utótalálkozó: eredménytelen vita a 3. kosár tartalmáról--1980-83: madridi utótalálkozó: kis hidegháború, megegyezés az európai bizalom és biztonságerősítő intézkedésekről és leszerelésről szóló konferenciáról [1984-86 Stockholm], a szovjetek a biztonsági intézkedésekről akartak tárgyalni az USA pedig a 3. kosárról--1986-89 bécsi utótalálkozó: lásd fenn--1990 párizsi csúcstalálkozó: Párizsi Charta az Új Európáért1. A demokrácia, a béke és az egység új korszaka:

--Helsinki alapelvek megerősítése--EBEÉ intézményesülésének kezdete (Külügyminiszteri tanács, Vezető tisztségviselők bizottsága, Titkárság, Konfliktusmegelőző központ,

Szabad választási iroda2. kiegészítő dokumentum

--végrehajtási utasítások, intézmények feladatai, eljárások3. zárónyilatkozat--1992 Helsinki csúcs: Biztonsági együttműködési fórum, Gazdasági Fórum, Nemzeti Kisebbségi Főbiztos--1992 stockholmi külügyminiszteri értekezlet: Főtitkár posztjának kialakítása--1992 lisszaboni találkozó: az EBEÉ az ENSZ Alapokmányának 8. fejezete alapján működő regionális szervezetnek tekinti magát--1994 budapesti csúcsértekezlet: EBEÉ helyett EBESZ (CSCE to OSCE)--Az EBESZ mechanizmusai:

1991 (La) Vallettai Mechanizmus a viták békés rendezéséről

1990 Bécsi Mechanizmus a szokatlan katonai tevékenységről

1991 Berlini Mechanizmus a vészhelyzetekről 1991 Moszkvai Emberi Dimenzió

8

--1999 isztambuli értekezlet: Európai biztonsági charta (közös kihívások, közös alapjaink, közös válaszunk, közös eszközeink, partnerek, következtetetések)

5. Mutassa be a nemzetközi rendszer változásait a kelet-közép-európai rendszerváltások kapcsán!

5/1.) Mikor, hogyan veszi kezdetét a csatlakozási folyamat a kelet-közép-európai térségben? --1973-74: EK, KGST párbeszéd--1978-81: tárgyalások--1988: EK-KGST közös nyilatkozat az együttműködés fejlesztéséről--1988_ EK-Magyaro. Átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési szerződés--1990. január 1.: EK intézkedések: 1. büntető mennyiségi korlátozások megszűntetése az állami kereskedelműnek miősített országokkal szemben, 2. GATT országokkal szemben érvényes nem minőségi korlátozások megszűntetése, 3. GSP kiterjesztése Mo-ra és Lo-ra--1990. április dublini csúcs: magyar-csehszlovák-lengyel társulási megállapodásokról--1990-91: tárgyalások a társulási megállapodásokról--1990: PHARE program: 1990-től Mo., Lo., 1991-től Bulgária, Jugo, Románia, 1992-től Albánia, Szlovénia, balti államok-1991. december 16.: európai megállapodások Mo., Lo., Cseho.

Szlovénia:Atlanti integráció:96/97 szlovén, olasz, magyar tárgyalások az euroatlanti intergrációról, szempontok: hadügyi költségvetés + USA azt akarta, hogy biz. országok kapcsolódjanak be a balkáni rendteremtési folyamatba→Szlovénia attól félt, hogy visszatuszkolják a horvátokhoz és szerbekhez.SECI: Dél-kelet-európai Együttműködés (97 májusától)Szlovénokat nem hívják meg a NATO-ba az első bővítési körben→nem működik együtt SECI-vel, nem emelte katonai kiadásaitkésőbb NATO megváltoztatja nézeteit: Szlovénia dél-eui pacifikációhoz és integrációhoz kellett2003 őszétől önkéntes hadsereg2003 márc népszavazás EU-ról (90%) és NATO-ról(70-80%)2004-ben csatlakozik a Partnership for Peace-hez2004-ben csatlakozik végül a NATO-hoz is

Európai Intergráció:1991-ben EK felfüggeszti az együttműködési megállapodást Jugoszláviával1992/93 Szlovénia és EK között hasonló megállapodás aláírása93-96: azért nem kötött társulási szerződést Szlov mert Olaszo megakadályozta (vita az olasz magántulajdon kisajátítása miatti kárpótlásról)végül 1996-ban társulási szerz aláírása

Horvátország:Európai Intergráció:1992 jan 15-én ismeri el az EK a függetlenségétSzlovéniához hasonlóan velük is megindulnak a tárgyalások de csak néhány ker-i egyezményt kötöttek, okai: Boszniai háborúban támogatta az ottani horvátokat, ami más ország belügyeibe való beavatkozás; autoriter félelnöki rendszer jött létre; média propaganda célokat szolgált1992 aug vendégstátusszal felvették Európa Tanácsba1995 Daytoni szerződés1998/99 Dél-kelet-európai Stabilitási Paktum2001 stabilizációs és társulási megállapodás EU-val2004 jún Horváto jelölt státuszt kapAtlanti integráció:2000-ben felveszik Partnership for Peace-be

Szlovákia:Atlanti integráció:oroszok azt szerették volna, ha Szlovákia semleges marad (Ausztria, Svájc, Szlovákia semleges EU közepén, széles nyomtávú vasút stratégiai jelentősége, túl közel lenne NATO Oroszo-hoz Szlov belépésével)→Szlovákia maradjon orosz érdekszférában (Csehszlovákia területén keresztül húzódnak orosz kőolaj és egyéb vezetékek), cserébe olcsó nyersanyagok→USA erre nemet mondott2004-ben lett NATO tagEurópai Intergráció:1991-ben Csehszlovákiával kötött társulási szerződéseket EU nem léptette életbe, szétválás után 93-ban kötötték meg újraMeciar miatt csak 2000-ben kerül be Szlovákia a csatlakozni kívánó országok első csoportjába→utána óriási hajrá

Csehország:Európai Intergráció:1993-ban társulási szerződés EU-val

9

csatlakozási tárgyalások során vitatéma a cseh atomerőmű és a Benes dekrétumok

Lengyelország:Európai Intergráció:1988. EK és Lo között hivatalos diplomáciai kapcsok felvétele1998. márc 31. csatlakozási tárgyalások megindulása

5/2.) Hogyan változnak meg a francia Európa-politika prioritásai a térséggel szemben a rendszerváltások után? --1997. december Luxemburg: az Európai Tanács bejelenti, hogy megkezdi a csatlakozási folyamatot (10 KKEU ország + Ciprus)--1997: első kör: Ciprus, Cseho., Észto., Lo., Mo., Szlovénia--1999 helsinki Európai Tanács ülés: a második kör országaival 2000-ben kezdődnek a tárgyalások – Bulgrária, Letoo., Litvánia, Románia, Szlovákia--1998. március 30. Brüsszel: a bővítési folyamat megnyitója

Francia álláspont--Mitterand 1989: bővítés előtt mélyítés--1989 második félév: Fro. Az EK soros elnöke--1989. december: Európai Tanács ülés: Mitterand támogatja a gazdasági és monetáris unió tervét, így akarja megelőzni a hígulási folyamatot--1990 Mitterand: túl korai keleti bővítés növelné a közösség belső problémáit, helyette konföderációt javasol--KKEU Fr.-ot a status quo híveként tartja számon--1991 Mitterand: több évtized is eltelhet KKEU teljes bekapcsolódásáig--1993 Európai Tanács koppenhágai csúcs: KKEU országok csatlakozását helyezi kilátásba és Fr. Nem emel vétót--jobb-közép kormány alakul (Eduard Balladur), Cohabitacion, a kormányprogram része a keleti nyitás--1993. május. A dánok elfogadjál a maastrichti szerződést, ezzel megerősödik a franciák által kezdeményezett politikai dimenzió--1993: a bővítés politikai kritériumai mellett erős gazdasági feltételeket fogalmaznak meg--mindezek hatására puhult Mitterand politikája--1994. Európai Tanács esseni ülés: az EU csatlakozást elősegítő stratégia (Európai megállapodások, közös piacra való felkészülés, PHARE program, politikai párbeszéd) FR. Nem emel vétót--1995: Jacques Chirac a köztársági elnök és 2000-et jelöli meg a csatlakozás lehetséges időpontjaként és a gazdasági kapcsolatok bővítését helyezi kilátásba

--amikor tehát nyilvánvalóvá vált a régió stabilitása (demokratikus konszolidáció) a francia vállalatok erős lobbytevékenységbe kezdtek Közép-Európa preferálása érdekében és ennek eredménye lett az új hangnem felvétele--a bővítés Fr.-nak biztonságpolitikai szempontból is fontos (NATO európai pillére és CSFP)--Fr. Számára KKEU gazdasági szempontból is fontos

5/3.) Mutassa be a biztonságpolitikai intézményrendszer tagsági rendszerének és partnerségi együttműködési rendszerének változását! --1991 Római Szerződés (a NATO legyen transzatlanti fórum, a NATO célja az elrettentés, kell egy európai pillér, biztonságfogalmat ki kell terjeszteni, bővítés)--1994 Brüsszel: döntés a bővítésről és a kritériumokról, NATO-Orosz konzultációs struktúra--1994: PfP--Bővítési koncepciók: big bang, többlépcsős felvétel, EU first--1997 sierrai csúcs: NACC [1991]-ból EAPC--1997 Madrid: konkrét tárgyalások 3 országgal, NATO-Orosz alku a bővítésről (NATO-Oroszország Charta),Permanent Joint Council [2002-ig] helyett NATO-Russia Council, vita az ESDI-ról--1999: 3 ország csatlakozása (Mo., Lo, Cseho.)--1999. május Washington: Új Stratégiai Koncepció, Membership Action Plan (MAP)--MAP: gazdasági fejezet, védelempolitikai fejezet, biztonsági fejezet, erőforrásokról szóló fejezet--Lehetőségek a második körre: nagy/közepes/kis mértékű bővítés

5/4.) Válasszon egyet a magyar, a cseh, a lengyel vagy a román rendszerváltások közül, és mutassa be annak folyamatát! --1985: gazdasági válság, adósságcsapda--1985: választások több jelölttel--1986: Magyar Írók Közgyűlése és Fordulat és Reform--1987: radikális ellenzék nyilatkozata Társadalmi Szerződés címmel--1987: első lakiteleki találkozó (Pozsgai nyitja meg, javaslat az MDF létrehozására)--1987. Grósz Károly miniszterlnök--Kádár lehetséges utódai: Grósz Károly, Berec János, Pozsgai Imre, Nyers Rezső--Grósz lett a Párttitkár és Németh Miklós a miniszterelnök--egyesülési törvény, társulási törvény (GMK, BT, Kft, Rt), spontán privatizáció

10

--létrejön a Fidesz és az SZKH (Szabad Kezdeményezések Hálózata, az SZDSZ elődje)--1988: az MDF politikai szervezetté alakul--további pártok: FKGP, KDNP, SZDP, Petőfi Párt, Magyar Néppárt--1988. szeptember: második lakiteleki találkozó: MDF--az MSZMP belső válsága: Pozsgai-Grósz vita--1989. január 28.: Pozsgai népfelkelésnek minősíti 1956-ot és ezt az MSZMP KB is elismeri--1989 ősz: Ellenzéki Kerekasztal (Fidesz, FKGP, MNP, SZDSZ, SZDP, KDNP, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája)--háromoldalú tárgyalások: MSZMP, EKA, független szervezetek--1989. március 15.--1989. június 16.: Nagy Imre újratemetése--1989: páneurópa piknik: Horn Gyula, Habsburg Ottó (alkotmánymódosítás, Alkotmánybíróság, pártok működése, választási törvény, Btk.)--nincs megegyezés: köztársasági elnök választás, Munkásőrség, közszolgálati törvény, információs törvény--lex Pozsgai: köztársasági elnök legyen erős, válasszuk a parlamenti választások előtt, a konszolidáció után majd gyengíthetjük a pozícióját--4 igenes népszavazás f1989. november 26.]: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?, Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?, Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?, Feloszlassák-e a Munkásőrséget?--1989. október: sarkalatos törvények--1989. október 23.: harmadik Magyar Köztársaság, ideiglenes elnök Szűrös Matyi--1989. október: MSZMP 15. pártkongresszus: létrejön az MSZP, első elnök Nyers Rezső--1990. április 29.: MDF-SZDSZ megállapodás: SZDSZ hozzájárul, hogy csökkentsék a 2/3-os törvények számát és csak a kormány ellen lehessen (konstruktív) bizalmatlansági indítványt benyújtani, cserébe Göncz Árpád lesz a köztársasági elnök--választásokon MDF nyer, Antall József a miniszterelnök, MDF-KDNP-FKGP koalíció

5/5.) Hogyan tagozódnak be a kelet-európai államok a nyugati blokk gazdasági intézményeibe? --3 szakasz: 1. 1968-1990, 2. 1990-1998 (csatlakozási tárgyalások), 3. 1998-1. szakasz--fő cél az EGK-ba irányuló agrárexport biztosítása

--1971: első technikai megállapodás (asz EGK árminimumot szab meg cserébe mentesség bizonyps pótvámok alól)--EGK-ba irányuló agrárexport fejlődése: 1968-80 14-18%, 1980-1990 20%, 1990 körül 30%--1970 és 80 között Mo.-EGK kapcsolatok multilaterális fórumokon: GATT/EBEÉ/EGK-KGST tárgyalások--1973: csatlakozás a GATT-hoz--1975: EBEÉ-t az EGK is aláírja, ezzel a szocialista tömb országai is elismerik az EGK-t--három nagy ágazati megállapodás: acél, textil, mezőgazdaság (juh és kecske)--1982. november: Mo.-GATT megállapodás, az EGK-val kötött ágazati megállapodásainkat elfogadja a GATT--1985: Gorbacsov megjelenésével javul a magyar-EGK kapcsolat is--1990: PHARE program--1991. december 16.: európai megállapodások--1997-től országjelentések--1998 április tól screening-- Csatlakozási tárgyalások: - áruk szabad áramlása: kérhettünk derogációkat: kakó, csoki, gyógyszer,

kulturális javak - szolgáltatások szabadsága: befektetés-védelemi alap: 1 derogáció, +

szövetkezeti hitelintézetek alaptőkéjének EU-szintre detto - közlekedéspolitika: derog.: közúti árufuvarozás, cabotage - mg: 7 éves átmeneti időszak termőföldre, kiv. jogosan letelepült Au-Ápolg. - személyek szabad áramlása: 7 éves átmenetet kértek, majd svéd: 3+2+2 (simán,

nyilatkozattal, csak akkor ha indokolni tudja), nyitott: ír, NB, svéd - vállalati jog: gyógyszer, Á.i támogatások, Á.i monopóliumok,

kedvezmények; 2005-ig; kisvállalatok esetében 2011-ig - adózás: hangsúly adóharmonizáción, áfa-kulcsok módosítása, 0, 15, energiát 25-re - energetika: új villamos és gáz tv, fokozatos piacnyitás, nukl.is biztonság - tudományos együttmüxés: keretprogramokba bekapcsolódhatunk - távközlés, IT: cél: Á.i monopóliumok megszüntetése - környvéd: sokáig derog, pl. szennyvíz: 2015 - bel és igazságügy: derog nélkül átvesszük schengent, határell., határrendezés;

vámbevételek 25%-a helyi ktgre

6. Jellemezze a második világháború után kialakult nemzetközi rendszert!

11

6/1.) Mutassa be a hidegháborús blokkok kialakulását és megszilárdulását a két német állam létrejöttéig!--1945 május 12: Churchill távirata Trumannak, a vasfüggöny első említése--1946 február 22: Kennan hosszú távirata, a feltartóztatás politikája--1946. március 5: Churchill fultoni beszéde--1946 szeptember Churchill zürichi beszéde: Európai Egyesült Államok, Európa Tanács, Ruhr vidék európai hasznosítása--kommunista hullám: Görögország, Fro, Olaszo, Kína--1947. március: Truman doktrína: feltartóztatás (előszörTöröko és Görögo kapcsán)--1947: a ny-eu kormányokból kiszórták a kommunistákat--1947 június 5: Marshall terv--SZU válasza: szovjetizálás, kölcsönös barátsági és segítségnyújtási szerződések rendszere--1947-1956: Kominform--1948 március: Németország négyhatalmi igazgatási rendszere összeomlik--1948 júniusára végetért a londoni konferencia és megkezdődött a nyugat-német állam alkotmányának kidolgozása--1948 június 24-1949 május: berlini blokád, berlini légihíd--1949 január 25: KGST (Bulgária, Csehszlovákia, Lo, Mo, Ro, később NDK, Kuba)--1949 április 4.: NATO--1949 május 23.: NSZK--1949 október 7.: NDK

6/2.) Hogyan jött létre a Biztonsági Tanács? Jellemezze működését, felépítését, szerepét és jelentőségét!

--1945 június 26: ENSZ alapokmány aláírása San Fransiscoban (1945 október 24-től él)--BT: 1945-65: 11 tag, 1965-től: 15 tag--nagyhatalmak egyhangúságának elve--nem állandó tagok: a KGY választja őket 2 évre (évente 5 tagot cserélnek)--Mo: 1967-68. 1992-93--BT határozathoz 9 igen szavazat kell--az alapokmány V. fejezete foglalkozik a BT-vel--24. cikk: A Szervezet gyors és hathatós cselekvésének biztosítása érdekében a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a Biztonsági

Tanácsra ruházzák és elismerik, hogy a Biztonsági Tanács e felelősségből folyó kötelességeinek teljesítésekor az ő nevükben jár el.--25. cikk: a BT határozatait a tagállamok végrehajtják--feladatai: 1.) békefenntartó intézkedéseket rendel el, 2.) megválasztja a Nki Bíróság bíráit, 3.) kikényszeríti a Nki Bíróság döntéseit 4.) eljárást kezdeményezhet a nki büntető-bíráskodásban 5.) létrehozta az ICTY-t és az ICTR-t--a BT a VI. VII és VIII fejezet alapján jár el (VI. fejezet: A viták békés elintézéséről; VII. fejezet: Eljárás a béke veszélyeztetése, megszegése és támadó cselekmények esetén; VIII. fejezet: Regionális megállapodások)--kizárólagos jog a háború indítására történő felhatalmazásra

6/3.) Mutassa be a párizsi békeszerződéseket, s azok hatásait a magyar külpolitikára!--1946 július 29 – október 15.: Párizsi békekonferencia--1947. február 10.: Párizsi békeszerződés (USA, GB, SZU, Fro vs Olo, Ro, Bulg, Finno, Mo)

12

Magyarország Bulgária Románia Finnország OlaszországTerület --1938 és 1940-es bécsi döntések

érvénytelenek--1938 jan 1-i határok, kivéve pozsonyi hídfő--Erdély Romániáé

--1941 jan 1-i határok--megkapja D-Dobrudzsát Romániától

--1938 és 1940-es bécsi döntések érvénytelenek--magy-rom határ 38 jan 1--Ro többi határa: 41 jan 1--Ro megkapja Erdélyt--Besszarábia és É-Bukovina a SZU-é--D-Dobrudzsa Bulgáriáé

--1941jan 1-i határok--Petsamo tartomány a SZU-é--Hango-fsz szov bérletben 50 évre 5 m márkáért--Porkkala Udd-on szov bázis--Karélia a SZU-é--Aaland szk DMZ lesz

--Isztria és a Karszt vidék Jugoé--Trieszt Szabad Körzet független (54-ben felosztják)--Pelagosa szigete és Zára Jugoé--Dodekanézosz szk Go-é--Saseno sziget Alb-é--afrikai gyarmatait elveszti--1901-es kínai ker szerz semmis

Politikai rendelkezések --emberi jogok és szabadságjogok biztosítása--fasiszta jellegű politikai és katonai szervezetek feloszlatása--háborús bűnösök letartóztatása--többi békeszerződés elismerése--1946. feb 27-i lakosságcsere egyezményről tárgyalás Csehszlovákiával

--emberi jogok és szabadságjogok biztosítása--fasiszta jellegű politikai és katonai szervezetek feloszlatása--háborús bűnösök letartóztatása--többi békeszerződés elismerése

--emberi jogok és szabadságjogok biztosítása--fasiszta jellegű politikai és katonai szervezetek feloszlatása--háborús bűnösök letartóztatása--többi békeszerződés elismerése

--emberi jogok és szabadságjogok biztosítása--fasiszta jellegű politikai és katonai szervezetek feloszlatása--háborús bűnösök letartóztatása--többi békeszerződés elismerése

--emberi jogok és szabadságjogok biztosítása--fasiszta jellegű politikai és katonai szervezetek feloszlatása--háborús bűnösök letartóztatása--többi békeszerződés elismerése

Katonai rendelkezések --hadsereg max 65ezer fő--légierő max. 5ezer fő+ 90 repülő--bombázó nem--maradék haderő leszerelésére 6 hónap--hadianyag termelés tilos--fölös hadianyag USA, SZU, GB tulajdona--tilos német hadianyag / szakemberek alkalmazása --magyar hadifoglyok hazaszállítandók--szövetségesek 90 napon belül kivonulnak, kivéve SZU

--hadsereg: 55ezer fő--légierő: 5200 fő + 90 repülő--légv. tüzérség: 1800 fő--flotta 3500 fő--bombázó nem--maradék haderő leszerelésére 6 hónap--hadianyag termelés tilos--fölös hadianyag USA, SZU, GB tulajdona--tilos német hadianyag / szakemberek alkalmazása --szövetségesek 90 napon belül kivonulnak--görög bolgár határon sánc tilos

--hadsereg: 120 ezer fő--légierő: 8ezer + 150 rep.--légv tüzérség: 5000 fő--flotta 5ezer fő--bombázó nem--maradék haderő leszerelésére 6 hónap--hadianyag termelés tilos--fölös hadianyag USA, SZU, GB tulajdona--tilos német hadianyag / szakemberek alkalmazása --szövetségesek 90 napon belül kivonulnak, kivéve SZU

--hadsereg: 34400--légier: 3000 + 60 rep--flotta: 4500--bombázó nem--maradék haderő leszerelésére 6 hónap--hadianyag termelés tilos--fölös hadianyag USA, SZU, GB tulajdona--tilos német hadianyag / szakemberek alkalmazása --aknamentesítésre + 1500 katonatiszt, ideiglenesen

Jóvátétel --∑ 300 millió USD--cseh+jug 100, SZU 200

--70 millió USD (Go-nak 45, Jug-nak 25)

--300 millió USD a SZU-nak --300 millió USD a SZU-nak --SZU: 100m USD--Alb: 5, Etiópia:25, Go: 105, Jug: 125

Gazdasági rendelkezések --minden német vagyon a SZU-é--a dunai hajózás aszabad

--minden német vagyon a SZU-é 1 év alatt rehabilitálja a fasizmus áldozatait--lemond a 39 szept 1 óta szerzett hajókról

13

Párizsi békeszerződések hatása a magyar külpolitikára--1947 febr 10-én Gyöngyösi János külügym aláírja a magyar békeszerződést--nem védte a szerződés a szomszédos országokban élő magyar kisebbség jogait--a békeszerződés Ukrajnához csatolta Kárpátalját => Mo-SZU közös határ--Mo formailag visszanyerte szuverenitását, a SZEB megszűnt--a SZU az ausztriai erői miatt tetszőleges méretű katonai erőt tarthatott Mo-n--Mo és Románias között megszűnt a hadiállapot--a békeszerződés igyekezett megszabni a magyar külpolitikai orientációt--a magyar külpol a szovjet érdekek alá rendelődött--a békeszerz lazította a német és japán kapcsolatokat (német-japán polg repülők tilalma, stb)

6/4.) Hogyan alakultak ki a francia és a brit nukleáris fegyverkészletek és stratégiai koncepciók a hidegháború elején?--McMahon tv: atommal kapcsolatos információk megosztása tilos--1946: Spaatz-Tedder Egyezmény: USA használhatja GB katonai reptereit, cserébe GB hozzáfér az urántechnológiához--1947: USA támaszpontegyezményei (FRo, Olaszo, Töröko, Portugália)--francia elképzelés: amerikai nukleáris arzenál NATO parancsnokság alatt--1954: Blue Streak Projekt: amerikai fejlesztési ICBM és amerikai angol fejlesztésű MRBM készült volna, de nem lett semmi belőle--1956: szuezi válság, kapcsolatrendszer változása--1959-61: Skybolt tárgyalások--1962: MacMillan-Eisenhower megállapodás atomfegyverek átadásáról--1962. december: Nassau-i megállapodás (USA, GBR, Polaris)--franciák ezt rossz néven vették--1961-től készül az önálló francia strat koncepció--1965 force de frappe és a „minden égtájból koncepció”--1966: Fro kilép a NATO katonai szervezetéből--1970s Fro megcsinálja a saját hordozóit is

6/5.) Hasonlítsa össze a háborús bűnösök felelősségre vonását a második világháború és a hidegháború után!--1943 okt: Moszkvai Deklaráció (USA, SZU, GB): 1.) fasiszta háborús bűnösöket ott kell elítélni, ahol a bűncselekményeket elkövették, helyi bíróság ítéli el őket 2.) a főbűnösöket nki bíróság elé állítják--1945: ENSZ Alapokmány 2. cikkely: erőszak általános tilalma

--1945: Londoni egyezmény (GB, USA, SZU, Fro): Nürnbergi Nki Katonai Tvszék--üldözendő bűncselekmények: 1.) béke elleni bűncselekmények, 2. háborús bűncselekmények, 3.emberiség ellenes bűncselekmények--Nürnbergi Katonai Törvényszék: 4 bíró, 4 helyettes bíró, 4 fővádló--24 vádlott: 12 halál, 3 life, 6 szabadságvesztés, 3 felmentve--az olasz háborús bűnösök felelősségre vonására nem került sor--Tokiói Nemzetközi Katonai Törvényszék: 25 ítélet, 8 halál--1968: ENSZ Egyezmény: háborús és emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el

Nemzetközi büntetőbíráskodás a hidegháború után--1993: ICTY (Hága)--1994: ICTR (Arusha)--mindkettő főügyésze Carla del Ponte--két bíróság fellebbviteli tanácsa közös--mindkét bíróságnál 2008-ig a vádelemelése szakasz lezárul és 2010-ig ítéletet kell hozni--Hibrid Bíróságok: nemzetközi szervezetek segítségével működő bíróságok (Kambodzsa, Sierra Leone, Timor Leste)--az ENSZ Állandó Nemzetközi Büntetőbírósága 2002

--1953: tervezet, 1998: statútum elfogadása, 2002: ratifikáció--székhely: Hága--joghatóság (2002 júl. 1-től): 1. népirtás, 2. emberiség ellenes bűncselekmények, 3. háborús bűncselekmények, 4. agresszió, 5. apartheid, 6. deportálás--komplementaritás elve

6/6) Hogyan alakul ki a hidegháborús gazdasági intézményrendszer? --1944: Bretton Woods: IMF, IBRD--1947: Marshall terv--1948: OEEC (1961-től OECD)--1949: KGST--1950: Shuman terv--1952: ESZAK--1956: Spaak Bizottság (a Közös Piac terve)--1957: Római Szerződés (EGK, Euratom)--1960: EFTA--1967: Merger Treaty

14

--1968: Vámunió az EK-n belül--1973: első bővítés – Dánia, Íro, UK--1986: Egységes Európai Okmány

Magyarország--1973: GATT--1982: IMF, IBRD

7. Értelmezze a terrorizmus jelenségét az alábbi kérdések segítségével!

7/1.) Mi a terrorizmus? Jellemezze az „új” és a „régi” terrorizmus fogalmát, a fogalom változását! --Terrorizmus: polgári személyek ellen irányuló erőszak vagy az azzal való fenyegetés--Régi és Új terrorizmus: átalakult a terrorszervezetek szerkezete, csökkent a területi és politikai követelések jelentősége, megnőtt a terrorszervezetek működési területe, megnőtt a tömeges pusztítással járó akciók esélye

7/2.) A NATO hidegháború utáni stratégiai koncepcióiban hogyan jelenik meg a terrorizmus? --1991-es Stratégiai Koncepció (Római csúcs)--1999: washingtoni csúcs (újfajta katonai képességek erősítése, politikai, katonai, pénzügyi eszközök a terrorizmus ellen – V. cikkely, WMD-k terjedésének megakadályozása)--1999: Defense Capability Initiative (DCI): USA-EU capability gap megszűntetése, mobilitás fokozása, területen kívüli műveleti képesség fejlesztése, C&C képességek fejlesztése a terrorizmus elleni harc hatékonyságának növelésére--2001. szeptember 11-e után a NATO először alkalmazta az V. cikkelyt--2001. szeptember 11. befolyásolta a NATO bővítést, a NATO-EU és a NATO-Orosz kapcsolatokat--2002 prágai csúcs: a Stratégiai Koncepció átalakítása 01.09.11 fényében, NATO Response Force létrehozása, DCI helyett PCC (Prague Capabilities Commitment), ABC fegyverek elleni védelmi kezdeményezés, rakétatámadás elleni felkészülés

7/3.) Hasonlítsa össze az EU és az Amerikai Egyesült Államok terrorizmussal kapcsolatos tevékenységét és biztonsági stratégiáit! --2002 ősz: új amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia--2003. november: Európai Biztonsági Stratégia (Solana)--az EU még csak most próbálja létrehozni a szükséges katonai eszközöket

--az EU sokkal inkább hangsúlyozza a multilaterális akciók fontosságát

A terrorizmus és az EU--Szervek: Bel és Igazságügyi Főigazgatóság, Tanács Terrorizmus Munkacsoportja, Anti-terrorista Munkacsoport (CATER), Terrorizmus-ellenes Egység (az Európai Rendőri Hivatalon belül)--1995 madridi csúcs: La Gomera nyilatkozat: a terrorizmus elleni küzdelem prioritást élvez és ehhez koordinációra van szükség--2001. október 3: az EB akcióterve: a terrorcselekmények finanszírozásával gyanúsított szervezetek számláinak befagyasztása--2001. december 12: az EB létrehozott egy szakértői csoportot a biológiai és kémiai terrorizmus elhárítására--2002. június: határozat a terrorizmus elleni küzdelemről--2003. december: Európai Biztonsági Stratégia

--kihívások: terrorizmus, WMD, regionális konfliktusok, failed states, szervezett bűnözés--célok: fenyegetés leküzdése EU-n belül/kívül, multilateralizmusra épülő rend támogatása

--2004. március 11: madridi merénylet--2004. március 25: Európai Tanács nyilatkozata és cselekvési programja (szolidaritási klauzula)--2004. november: hágai program (aka. Tamperei II., külső határok megerősítése, menekültek mozgásának ellenőrzése, terror ellenes küzdelem)--2005. július 7: londoni merényletek--2005. július: EB javaslat-csomag (kommunikációs szolgáltatók adatmegőrzési kötelezettsége, terrorista toborzás megakadályozása, 7 millió euró terror ellenes kampányra)--2005. december: az Unió Terrorizmus Elleni Stratégiája (4 pillér: megelőzés, védekezés, üldözés, reagálás)

A terrorizmus és az USA--2002. szeptember: Nemzetbiztonsági Stratégia

--terrorizmus: előre megfontolt, politikailag motivált erőszak, amely ártatlanok ellen irányul

--preventív beavatkozás doktrínája--2003. február: nemzeti Terrorizmus-ellenes Stratégia

--4 D elv: defeat, deny, diminish, defend--célok: terroristák azonosítása, gazdasági bázis megsemmisítése, gyenge államok megerősítése, polgárok és érdekek védelme otthon és külföldön

15

7/4.) Mutassa be a hadviselők, kombattánsok jogállását! --genfi jog(1864) - humanitárius nemzetközi jog, háború áldozatainak (sebesültek, betegek)védelme--(1929) - első hadifoglyokkal foglalkozó egyezmény--(1949) - megszállt területek lakosságának védelme (3. és 4. egyezmény)--(1976) - környezetmódosító eljárásokat tiltó egyezmény--(1977) - kiegészítő jegyzőkönyv--hágai jog(1899) - szárazföldi háború joga, sebesültek, betegek joga--(1907) - tengeri háború joga, semleges hatalmak és személyek jogai

--Kombattáns: 1. harcol, 2. fegyverét nyíltan viseli, 3. megkülönböztető jelzést visel, 4. szemben álló felek erőinek vagy ellenállási mozgalomnak a tagja, 5. katonai irányítás alá tartozik--módosítás: 1974-77 genfi diplomáciai konferencia: mindenki kombattáns, aki fegyelmi rendszer tagjaként harcol, fegyverét nyíltan viseli (gerillák miatt lényeges)--a kombattáns nem büntethető harci cselekményeiért, a nem kombattáns köztörvényesnek minősül, ha a harcokba avatkozik--fogságba esés esetén mindkét csoport jogosult védelemre--terroristák: az USA jogellenes harcosnak (unlawful combattant) tekinti őket

7/5.) Ismertesse, hogy hogyan fonódott össze a terrorizmus és a tálib-rendszer! --1989 február - befejeződik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból.--SZU által beiktatott Nadzsibullah kormány--1992 polgárháború (mudzsahed csoportok harca)--1994 tálib rendszer megszületik Kandaharban

Tálib = diák, Korán iskolában, medreszében tanul--1996 tálibok elfoglalják Kabult

bin Laden Afgba érkezik, fetva: zsidók+keresztények elleni küzdelem --1997 elismerik a tálib kormányt

--Pakisztán: 1994-től támogatta a tálibokat a titkosszolgálata - ok: stabilitás legyen a Pakisztán-Afganisztán olajvezetéknél--Szaud-Arábia: Afganisztán Irán ellenpontja - Afg. szigorú iszlamista állam (pastumvali=törzsi szokásjog)

--Egyesült Arab Emírségek: afgán, pakisztáni csempészáruk Dubaiban, amitmegadóztathatnak

--Tálibok bevétele: pakisztáni titkosszolgálat, csempészet, kábszer kereskedelem (GNP fele)--1998 al-Kaida(Bázis) robbantások az USA kenyai és tanzániai nagykövetsége ellen

--BT határozatok:--1189 (1998): terroristák felkutatásáról és bíróság elé állításáról--1193 (1998): tálibok felszólítása az 1949-es genfi humanitárius jog betartására (civilek!)--1214 (1998): ne szállítsanak fegyvert a táliboknak--1267 (1999): mivel a tálibok elutasították bin Laden kiadatását az USA-nak, a határozat a tálibok bin Ladent támogató magatartását a nemzetközi békére és biztonságra veszélyesnek ítélte.

--Felszólították a tálibokat, hogy adják ki bin Ladent az USA-nak, vagy harmadik országnak, ahol felelősségre vonhatják. --Külföldi bankokban levő tálib pénzeszközök befagyasztása, a tálib repülők fogadásának tilalma. (Alapja az Alapokmány VII. fejezete, mely alapján jogilag kötelező döntést hozhat.)

--1333 (2000): teljes fegyverszállítási embargó, miniszterhelyettesi rangnál magasabb beosztású tálib vezető fogadásának tilalma

--1368 (2001.09.12.): elítéli a 09.11-i terrortámadást--elismeri az egyéni és kollektív önvédelemhez való jogot--felelősek azok az államok, amelyek támogatják, menedéket nyújtanak

--1373 (2001.09.28.): szüntessék be a terroristák pénzügyi támogatását, menedék nyújtását

A határozatok egyértelműen jelezték a terrorizmus és a tálib rendszer összefonódását, azonban nem volt BT felhatalmazás az USA támadására!

--2001.10.07. légi támadás--2001.10.20. szárazföldi támadás --2001.12.23. Ideiglenes Kormány (loja dzsirga - törzsi gyűlés)--2004.01.04. új alkotmány

--elnöki rendszer, 2 kamarás Loja Dzsirga, iszlám államvallás

Következtetés:A terrorizmus és a tálib rendszer kapcsolata lényegében abban fogható meg, hogy a tálib rendszer nem akadályozta meg az al-Kaida működését, vezetőjét nem adta

16

ki, működéséhez segítséget is adott. (A cikk szerint pl. az afgán védelmi minisztérium rendszámtábláit használták stb.)

8. Mutassa be az 1960-as évek Európáját!

8/1) Mutassa be az 1968-as csehszlovákiai eseményeket, értelmezze azokat a hidegháborús kontextusban! --1960-as években a CSZK gazdasági és társdalmi válságba jutott--1967. június: csehszlovák Írószövetség ülése – erősödő kritika a CSKP-vel szemben--1967. szeptember: Dubcek Novotny párttitkárt kritizálja--1967. október: diáktűntetések, újságírók, írók, művészek tűntetései--1967. december: Brezsnyev Prágában, de egyik felet sem támogatja--1968. január: a CSKP KB Dubcek-et választja pártvezérnek--1968. március: a cenzúra eltörlése--1968. március 13: a varsói ötök (SZU, Bulgária, Mo., Lo., NDK) megvádolják Ducek-et, hogy Csehszlovákiában ellenforradalom készül--ez után Novotny helyett Svoboda tábornok lesz a köztársasgái elnök és Lenart helyett Cernik lesz a miniszterelnök-1968. május: Brezsnyev kritizálja Dubcek-et, de a társadalom támogatja Dubcek reformjait--1968. április 8: az új csehszlovák kormány beindította a reformfolyamatot (1. gazdasági reformok, 2. emberarcú szocializmus, 3. életszínvonal emelés)--1968. június: 2000 szó című manifesztum: értelmiségi támogatás a reformfolyamathoz ( a Lenart kormány bírálata)-- a Párt elutasította a dokumentumot, de az óriási visszhangot keltett--1968. május 4: tárgyalás az intervencióról csehszlovák részvétel nélkül--1968. május 31: indul a „hadgyakorlat”--1968 június 3-án Brezsnyev: a csehszlovák reformok nem sérthetik a szocializmus érdekeit--1000 szavas manifesztum: a párvezetők enyhítik ez előző manifesztum követeléseit--1968. augusztus 20: SZ, Lo. NDK, Bulgária, Mo. beavatkozik 650 e fővel--Brezsnyev doktrína (1965. szeptember 29 érvényesítése)--Dubcek helyett Gustav Husak lesz az új főtitkár--Dubcek vállalja a reformok felszámolását és visszahelyezik a hivatalába--1968 szeptemberére a megszálló csapatok elhagyják a nagyobb városokat--1969 április: Gustav Husak lesz az első titkár és elindítja a normalizációt--1969. október: a szovjet csapatok jelenlétét szabályozó kétoldalú megállapodás

--USA: John son a vietnámi háborúval van elfoglalva és az események nem változtattak a status quo-n--Kína: bűncselekménynek nevezte a beavatkozást--Jugoszlávia: Tito támogatja a külön utas szocializmus kialakulását--Románia: Cheaucescu Dubcek mellé állt, Románia nem vett részt az intervencióban--Lengyelország támogatta a beavatkozást (Gomulka)

8/2) Mutassa be a NATO 1966-os stratégiai koncepcióját és annak következményeit! --1962. kubai válság: tömeges megtorlás doktrínája megy a levesbe--rugalmas reagálás feltételei: erős hagyományos fegyverzet és a választható opciók számának növelése--de: 1. a hagyományos katonai erő növelése költséges, 2. valószínűtlennek tűnt, hogy a VSZ nagyarányú hagyományos támadást indít, 3. Fr. Nem fogadta el az USA befolyásának növekedését a NATO-ban--1966: Fr. Kivonul a NATO katonai szervezetéből--1967: NATO stratégiai koncepció: megjelenik a rugalmas reagálás és a válságkezelés (MC 14/3)--kompromisszumos megoldás: 1. a VSZ esetleges hagyományos támadására a NATO hagyományos fegyverrel válaszol, 2. a tervezettnél kisebb mértékben növelik a szövetség hagyományos erejét--közvetlen védekezés (direct defense)--tervszerű eszkaláció (deliberate escalation)--általános nukleáris válasz (general nuclear response)--előretolt telepítés (forward deployment) (haderő-átcsoportosítás a kelet-német határhoz)--1967. december: Harmel doktrína: 1. megfelelő védelem fenntartása, 2. kelet-nyugati feszüéltség enyhítése--1966-67: MBFR tárgyalások--1967: STANAV FORLANT (Standing Naval Force for the Atlantic): Dánia, USA, Belgium, Holl, Kanada, UK, Norvégia, Port--NAVOCFORMED (Naval On-Call Force Mediterranean)

8/3) Jellemezze a Kádár-korszak elejének külpolitikáját a konszolidációig! --Kádár. Társadalmi kompromisszum, aki nincs ellenünk, az velünk van

--1960: amnesztia az 56-osoknak--lehetőség a vallásgyakorlásra--kollektivizálás befejezése, háztáji gazdaságok

17

--útlevélszerzés lehetősége--1957: szűk külpol mozgástér (VSZ, Kína , Jugo)--a nyugat egyre inkább érzékeli a kádári rendszer pozitív sajátosságaitMagyar külpol próbálkozások--1957: jószolgálati küldöttség India, Burma, Indonézia, Nepál, Ceylon, Szíria, Egyip, Szudán--1960: Sukarno (Indonéz), Nkrumah (ghánai) elnök Bp-en--1957-62: a magyar küldöttség mandátuma függőben van az ENSZben--1962-ben lekerül a magyar kérdés az ENSZ napirendjéről--1960: helyreállt a magyar-japán dipl kapcs, keresk küld Mo-n--Európán belül a semleges államokkal és az EFTA országokkal normalizálódni kezdenek a diplomáciai kapcsolatok--1961-68: kétoldalú tárgyalások Romániával, csehszlovák beavatkozás miatt megakad--1962. október: az amerikai külügy emlékeztetője a magyar ügyvivőnek a megegyezés feltételeiről--1962. december: 56 kérdése lekerült az ENSZ napirendjéről--1963: U Thant Mo-on, a magyar mandátumot a KGY elfogadta--1963. március: általános közkegyelmi rendelet--1963: Mo-Vatikán tárgyalások Budapest-Róma--1963: kereskedelmi szerződés az NSZK-val--1964. szeptember: Mo.- Vatikán megállapodás--1966: újra magyar nagykövet az USA-ban--Kádár: imperializmus elleni harc és békés egymás mellett élés (gyakorlatban az utóbbi)--1971: megegyezés Mindszenty ügyében a Vatikánnal

8/4) Hogyan reagál az 1960-as évek Franciaországa a társadalmi egyenlőtlenségekre? Mutassa be és értelmezze az 1968. májusi eseményeket! --1967-es parlamenti választások: gaullisták fölénye csökken--1967-től De Gaulle rendeletekkel kormányoz--1960-as évek végére beérik a II vh. utáni baby boom (lakás probléma, túlterhelt oktatási rendszer)--az egyetemek minisztériumi irányítás alatt. Csekély autonómia--1967. november 17: szociológusok megmozdulása Nanterre-ben--különböző diákmozgalmak (Forradalmi Kommunista Ifjak, Kommunista Ifjak Szövetsége, Nemzeti Vietnám Bizottság, Nyugati Mozgalom – szélsőjobb) aktivizálódnak

--Nemzetközi háttér: kínai kulturális forradalom, vietnámi háború, latin-amerikai forradalmak, prágai tavasz--1968. március 22: a Nanterre-i közigazgatási blokkot elfoglalják a diákok--innen kapja nevét a Március 22-ei Mozgalom (Veszettek)--1968. március 29: a Sorbonne különböző részeit is elfoglalják--1968. április 4-én megölik MLK-t--1968. május 2: Pompidou és De Gaulle Teheránba mennek--1968. május 3: a diákok gyülekezni kezdenek és a rektor kihívja a rendőrséget és bezárja az egyetemet--diákok programpontjai: 1. nyissák ki az egyetemet, 2. hívják vissza a rendőröket, 3. engedjék szabadon bebörtönzött társaikat--1968. május 6: rohamrendőrség (CRS) bevetése--1968. május 9: a diákszervezetek és szakszervezetek találkozója--1968. május 10: barikádok hete, gyárfoglalások--1968. május 13: De Gaulle 10 éves elnökségét ünneplik, 10 millió tüntető--1968. május 14: De Gaulle Romániába megy--1968. május 27: Grenelle-i Egyezmény (minimálbér 10%-kal nő, munkakörülmények javulnak)--1968. május 29: De Gaulle No-ban Massu tábornokkal tárgyalt a katonai opcióról--1968. június: a jobboldal nagy fölénnyel győz a parlamenti választásokon--1969: a közigazgatás reformjáról szóló népszavazás (nagyarányú nem)--1969. április: De Gaulle lemond

8/5) Hogyan és miért jön létre az EFTA? Jellemezze az együttműködés típusát! --az ESZAK és az EGK GB nélkül alakul meg--GB olyan megoldást keres, amellyel piacot biztosít ipari termékeinek anélkül, hogy lemondana nemzetközösségi vámpreferenciáiról--1958. december: Genfben találkoznak az EGK-n kívül rekedt országok--1960. január 4: Stockholm: megalakul az EFTA (Ausztria, Dánia, NB, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédo), székhelye: Genf

--ugyanolyan ütemben és mértékben csökkentik az ipari vámokat, mint az EGK-n belül--nem hoznak létre külső vámhatárt--nem vonatkozik az agrártermékekre--kormányközi alapon működik--1966-ra minden ipari vámot megszüntettek--lehetőséget ad a tagországok közötti bilat. agrár-megállapodásokra is

18

--az EFTA bővülése: Finno 1986, Izland 1970, Lichtenstein 1991--1973: NB és Dánia kiválik az EFTA-ból, csatlakozik az EGK-hoz--1984: EFTA-EGK szabadkereskedelmi megállapodás az ipari termékekre--1986: Portugália kiválik az EFTA-ból, csatlakozik az EGK-hoz--1995. Ausztria, Finno, Svédo kiválik, csatlakozik az EGK-hoz--4 ország: Norvégia, Izland, Licht, Svájc--Európai Gazdasági Térség 1992 (EEA) (Norvégia, Izland, Lich.)

--a tagok hozzáférnek az EU belső piacához, de nem vesznek részt a döntéshozatalban, ezért hozzájárulást fizetnek az EU-nak--Svájc népszavazáson elutasította a tagságot

8/6) Jellemezze azt a konjunktúrát, amelyet a világgazdaság az 1960-as évek alatt átélt! --technológiai forradalom a II. vh után: szintetikus anyagok, atomenergia, automatizálás, félvezetők, integrált áramkörök, mikroprocesszorok--új nemzetközi gazdasági rend: aranydeviza rendszer, IMF, IBRD, GATT, EGK, EFTA--gazdasági aranykor (1950-es 60-as évek) háttere: technológiai forradalom, hatékony keresletnövelő gazdpol, elhalasztott kereslet megjelenése, nyugat-európai integráció, hidegháború gazdaságélénkítő hatása, kereskedelmi liberalizáció, alacsony energiaárak--eredmények: reálnövekedés, alacsony infláció, majdnem teljes foglalkoztatottság--1970-es évek: egyensúlytalanság: stagfláció, dollár-deviza rendszer összeomlása, olajembargó, infláció, ideológiai válság, 68’, fejlődési szakadék kialakulása

9. Mutassa be az 1950-es évek Európáját!

9/1.) Mutassa be az euroatlanti és regionális biztonsági rendszerek kialakulását! Körítés:--1945: Roosevelt 4 csendőr elve (USA, SZU, GB, Kína)--1946: Churchill zürichi beszéde: Európai Egyesült Államok--1948: Európa Tanács--1951: ESZAK- Robert Schuman/Jean Monet (No, Fr, Olaszo, Benelux államok)--1952: EVK (EDC) (René Pleven)--1952: EPK (EPC) (az EVK is az EPK része lett volna és ezért megbukott)--1954: az EVK terv megbukott--1957: Római Szerződések (ESZAK, EGK, Euratom)--1967: Egyesülési Szerződés (Merger Treaty)

Európai biztonsági rendszer--1947: dunquerque-i egyezmény (fr, NB, Benelux)--1948.március 17: Brüsszeli szerződés (Fr. Gb. Benelux)--1948: Vandenberg javaslat--1949. április 4.: NATO--1949: Északi Védelmi Szerződés--NATO szervek: Észak Atlanti Tanács, Védelmi Tervező Bizottság, Katonai Bizottság, Külügyminiszter-helyettesek Tanácsa (ebből lett az Állandó Tanács), Titkárság, Katonai Vezérkar, NATO Főparancsnokságok--1954. szeptember: NATO felveszi az NSZK-t--1954. szeptember: londoni konferencia – NYEU (Brüsszeli szerződés+ Olaszo. + NSZK)

9/2.) Jellemezze az 1950-es évek magyar külpolitikáját! --1947-49: szovjetizálás időszaka

--barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezmények--1948: a szociáldemokrata párt beolvad a kommunista pártba (új neve MDP) (Rákosi Mátyás – első titkár)

--1951: Sztálin a hadi kiadások jelentős növelését követeli a csatlósoktól, gazdasági zavarok, magyar reáljövedelem 10-15%-kal csökken,--1953. május: Rákosit Moszvába rendelik, mert érezhető, hogy Mo-on nő a feszültség--1953. június: ismét kirendelik Moszkvába, mert nincs változás és szétválasztják a főtitkári (Rákosi) és a miniszterelnöki (Nagy Imre) posztot--1953: Sztálin meghal, jön Hruscsov, új szovjet külpol irányvonal--1955: Osztrák Államszerződés--szovjet-jugoszláv kacsolat normalizálása--kísérletek a semlegességi zóna felállítására: Finno, Svédo, Németo, Svájc, Ausztria, Olaszo, Jugo--1955: NSZK a NATO-ban és Varsói Szerződés megalakulása--1955: Magyaro. Az ENSZ-ben--1955: Hruscsov Belgrádban--1955: Nagy Imre: nemzeti függetlenség megvalósításának útja Mo. számára a jugoszláv modell kell legyen--újabb fordulat a SZU-ban, Nagy Imre reformjait már nem támogatják--1955. április 18: leváltják Nagy Imrét, helyette Hegedűs András--1956 feb 17-24 SZKP XX. Kongresszusa: a háború elkerülhetőségének elve, sztálinizmus kritikája

19

--1956. július: poznani munkás felkelés--a párt élén Rákosi helyett jön Gerő1956 október eleje: Rákosi beismeri, hogy Rajkkal kapcsolatban tévedtek, Rajk újratemetése--1956 október 15-22: Gerő Titónál látogatóban--1956 október 23: szimpátiatüntetés a poznani felkelés mellett Budapesten--demokratikus reformkövetelések: új pártvezetés, cenzúra feloldása, sajátos magyar gazdpol, eyenjogú viszony a SZU-val, szociáldemokrácia (szovjet kivonulás, reprivatizáció NEM)--tüntetés => felkelés => beavatkozás => szabadságharc--1956 október 24-én MDP lemondatta Hegedűst, megint Nagy Imre a PM--1956 október 25: Kossuth tér – 80 halott--1956. október 25-én felmentik Gerőt és helyette Kádár lesz az első titkár--1956. október 31-én a szovjet csapatok elhagyták Budapestet és a Nagy Imre kormány tűzszünetet hirdetett--1956. október 27: John Foster Dulles: az USA nem tekinti potenciális szövetségesének a szovjet uralom alól felszabaduló Mo.-ot--1956 október 28: Nagy Imre: nem ellenforradalom volt, hanem forradalom--megállapodás: a magyar kormány lefegyverzi a lakosságot, megkezdődnek a tárgyalások a szovjet kivonulásról, Mo marad a VSZ-ben --1956 október 30-31. fordulat a szovjet pártvezetésben (mert 1.) szuezi háború október 29-én megkezdődött, 2.) félnek, hogy az MKP nem marad hatalmon, 3.) Hruscsovot belülről szorongatták, nem veszthette el Mo-t)--1956. november 1: Nagy Imre a rádióban bejelenti Mo. semlegességét--Nagy Imre az ENSZhez fordul, Mo legyen semleges, helyezzék 4hatalmi védnökség alá--1956. november 2.: szovjet-jugoszláv csúcs brioni szigetén a magyar kérdésről--1956. november 4-én megkezdődik a Forgószél hadművelet--USA: Szuez miatt nem ugrálhat, Mo stratégiai szempontból nem számít, elnökválasztás lesz--Románia, Bulgária, Cszlov, Jugoszlávia, Kína helyeselte a szovjet beavatkozást, Lo nem--Kádár lesz a PM is.--szűk külpol mozgástér: VSZ, Kína, Jugoszlávia--1957 március: magyar-szovjet tárgyalás a Nagy Imre elleni perről--1957 november: kommunista pártok moszkvai értekezlete: győz az ortodox irányvonal--1958: SZU „békeoffenzíva”: fegyverzetkorlátozási, leszerelési tárgyalások--1959: Hruscsov - Eisenhower Camp David-ben

Magyar külpol próbálkozások--1957: jószolgálati küldöttség India, Burma, Indonézia, Nepál, Ceylon, Szíria, Egyip, Szudán--1960: Sukarno (Indonéz), Nkrumah (ghánai) elnök Bp-en--1957-62: a magyar küldöttség mandátuma függőben van az ENSZben--1962-ben lekerül a magyar kérdés az ENSZ napirendjéről--1960: helyreállt a magyar-japán dipl kapcs, keresk küld Mo-n

9/3.) Jellemezze a világgazdaság „aranykorát”! 1. 1870 – I. v.h. (1920ig) --- ez az aranystandard rendszer kora2. 1929/33-as válságtól – II. v.h. végéig (1944)3. IMF megalakítása (1947) – 1970es évekig --- erre a részre vonatkozik a

kérdés4. 1970estől napjainkig

--Bretton Woodsi rendszer: dollár-deviza rendszer, valutáris rendszer elveinek elfogadása és rögzítése, vonatkozó intézményrendszer kialakítása--keynesi stabilizációs politika--munkamegosztás a kormányok (árstabilitás, foglalkoztatás, jólét), nki hivatalos szervek (szervező elvek betartatása, árfolyamstabilizáció támogatása), és magánszektor (hatékony alkalmazkodás a feltételekhez) között--a likviditás teremtés eszköze az USA-val szembeni kereskedelmi aktívum--USA-GBR kompromisszum: rögzített, de szükség esetén kiigazítható árfolyamrendszer (+/-1%-os sáv)--Havannai Charta: GATT (1948 jan 1-től 1994 dec 31-ig műk)

--legnagyobb kedvezmény elve, nem tarifális korlátok lebontása--ciklusok: 1944-1950: dollárhiány, 1950s: egyensúly, 1960s: csökkenő dollárkereslet, növekvő arany kereslet--megoldások: SDR bevezetése(1969), kettős aranypiac--1960s-ig működött a rögzített árfolyamrendszer, utána áttérés: nagyobb sáv, lebegő- vagy csúszó árfolyamok--1995: WTO: szabad ker elősegítése, viták rendezése--1948 Párizs: OEEC (1961 től OECD) a Marshall segély szétosztására hozták létre

--csatlakozási feltételek: piacgazd, demokrácia, emberi jogokat betartják, tagok véleményezik a csatlakozókat--tevékenységek: oktatás, fenntartató fejlődés, korrupció elleni harc,

elöregedő társ--1945 dec 27: IMF

20

--1945 dec 27: IBRD--a háborús újjáépítéshez szükséges tőkebefektetések segítésére hozták létre

--1956: IFC (International Financial Corporation)--IMF-ben jött létre, hogy a kölcsönöket a legelmaradottabb térségek felé orientálja-beruházási programokat készít, technológiatranszfert biztosít

--1960: IDA (International Development association)--a fejlődő országok fejlesztési programjaihoz a legelőnyösebb kölcsönöket biztosítja

--1988 MIGA: (Multilateral Investment Guarantee Agency)--a hitelműveletek biztonságát garantálja, kockázattípusokat vizsgál

9/4.) Mutassa be a fogyasztói társadalom kialakulását és az ezt övező kulturális sokkot Franciaországban!--1950s: fogyasztói társadalom kialakulása Fro-ban--nemzeti tervek: Monet-terv (1947-53) Hirsch-terv( 1954-57)--a vietnami és az algériai háború Fro-ban alig érzékelhető--korporativista, dirizsista gazdpol--1951-re Fro elérte az 1938-as szintet--1954: ÁFA bevezetése (exportra nem vonatkozik és a luxuscikkek ÁFA-ja nagyobb)--középosztály visszavonulása (olyan, mint a Kádári alku)--lakásprogramok beindulnak, alacsony marad a munkanélküliség (2%), női szavazójog is meglesz (1944), női munkavállalók aránya alacsony marad, Fro ipari – agrár országgá válik (traktorforradalom), urbanizáció, TV, autó, női magazinok, belső fürdőszobák, folyamatosan nő a szoc kiadások aránya a GDP-ből (1938: 2%, 1950: 18%), bevándorlók folyamatos beáramlása, megjelenik a baby boom nemzedék, társadalmi egyenlőtlenségek fokozatosan növekednek, erős szakszervezetek,--a sokkhatást a grandieur kiüresedése, az erősödő amerikai kulturális befolyás és a francia kultúra háttérbeszorulásának lehetősége okozza

9/5.) Mutassa be az Európa Tanácsot, térjen ki létrejöttének körülményeire, a szervezet céljaira, szervezeti felépítésére! --egyesült Európa szervezetek (1945-46): United Europe Movement, Conseil Francais pour l’Europe--1948 hágai Európa Kongresszus: Európa Tanács tervezete--1949 május 5: Európa Tanács (10 taggal alakult, ma 46 van, Mo 1990-ben csatl)

--csatl. feltételek: szabad választások, demokrácia, rögzített alkotmány, önk rendszer, európai emberi jogi egyezményhez való csatlakozás (1990 után) kisebbségek védelme--Miniszterek Bizottsága javaslatára a Közgyűlés 3 bizottsága (politikai ügyek biz, jogi és emberi jogi ügyek biz., nem tagállamokkal való kapcsolattartás biz.) véleményt alkot a csatlakozó államról--a Közgyűlés 2/3-dal elfogadja a csatlakozást és a Miniszterek Bizottsága dönti el--Miniszterek Bizottsága: külügyminiszterek--rapportőri csoportok (1985-től)--parlamenti közgyűlés: szocialist csoport, európai néppártok csoportja, demokrata pártok csoportja, lib dem és reformpárti csoport, egyesült európai baloldal csoportja--Parlamenti Közgyűlés izottságai: politikai ügyek, gazdasági és nki fejlesztési együttműködés, társ és család, nki jog és emberi jog, kultúra és okt--Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (1994): két kamara: Helyi Hatóságok Kamarája és Régiók Kamarája, 315 tag, évi egy ülés Strassbourgban--Emberi Jogok Európai Bírósága (1953): Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján--Főtitkár: Terry Davis (GB) 2004 óta, 5 évre

10. Milyen szerepet játszik a fegyverkezési verseny a hidegháborús nemzetközi rendszerben?

10/1) Milyen szerepet játszottak a nukleáris fegyverek a hidegháborús nemzetközi rendszerben? --1942-46: Manhattan Project--1943: Quebec-i együttműködési megállapodás (USA, GB, Kanada)--1945. július 16: első teszt--1946: MacMahon törvény--1946: Spaac-Tedder támaszpont megállapodás: 1. konfliktus estén USA bombázók használhatják a brit katonai reptereket, 2. GB továbbra is uránt szállít az USA-nak, 3. USA átadja az urándúsítás technológiáját--1958: De Gaulle javaslata: 1. NATO-n belül brit-amerikai-francia nukleáris együttműködés, 2. amerikai nukleáris fegyverek NATO fennhatóság alatt--Macmillan és Eisenhover elutasítják De Gaulle javaslatát--Fro válasza: 1. hadiflottáját kivonja a NATO parancsnokság alól, 2. megtiltja az USA-nak, hogy Fro területén nukleáris fegyvert tároljon, 3. kilátásba helyezi, hogy megtiltja az amerikai gépeknek a francia légtér használatát

21

--1957: Szputnyik--1959-61: Skybolt tárgyalások--1961-től készül az önálló francia strat koncepció--1962. december: Nassau-i megállapodás (USA, GBR, Polaris)--franciák ezt rossz néven vették--1965 force de frappe és a „minden égtájból koncepció”--1966: Fro kilép a NATO katonai szervezetéből--1966: Fro kilép a NATO katonai szervezetéből--1969: nukleáris triád: 1. földről indítható rakéták Provance-ba, 2. Mirage, 3. anyahajó--1970s Fro megcsinálja a saját hordozóit is

10/2) Mutassa be a nukleáris non-proliferáció folyamatát, az ehhez kapcsolódó multi- és bilaterális szerződéseket, illetve az atomfegyver-mentes övezetek kialakulásának folyamatát! --Leszerelési egyezmények típusai: fegyverzetkorlátozó, fegyverzet leszerelési, export-ellenőrzési rendszerek, leszerelési fórumok, területi hatállyal rendelkező egyezmények--Fegyverkezés szakaszai: 1. 1945-49: az atomfegyverek első generációja, 2. 1946-63: a SZU kiépíti saját arzenálját, 3. 1963-69: készletfelhalmozás (MAD), 4. 1969-79: fegyverzetkorlátozások, 5. 1980-: fegyverzetcsökkentés--1963: PTBT (csak föld alatt lehet)--1968: NPT:

--NWS (SZU, USA, UK, Fro, Kína)--NNWS--békés atomprogramja bárkinek lehet IAEA ellenőrzés mellett--küszöbországok--nem írta alá: Fro, Kína, India, Pak, Kuba, Izrael

--1971-72: SALT I--első rész: hadászati fegyverek korlátozása (teljes robbanófejek, ellenőrző-rendszer kialakítása, paritás)--második rész: ABM szerződés (2-2, 1974-től 1-1)

--1979: SALT II--1. rövid hatótávolságú (1550 km), 2. közép hatótávolságú (3000 km), 2. nagy hatótávolságú (3000 km felett)--hordozó rakéták (1320), többtöltetű fejrészes rakéták (1200)

--1971: Szerződés Atomfegyverrel Okozott Véletlen Balesetekről--1976: Békés Atomrobbantásokról szóló szerződés

--1987: INF: kis és közepes hatótávolságú rakéták, robbanófejek, hordozók felszámolása--1991: START I: atomtöltetek számának csökkenése 7 év alatt 40%-kal--1993: START II: atomtöltetek és hordozóeszközök további csökkentése 2007-ig--1996-97: CTBT

--minden atomkísérletet tilt--kiépíti az IAEA teljes körű ellenőrző rendszerét--Fr csak 2001-ben csatlakozott

--1999: START III--2001. december: Bush felmondja az AMB szerződést, helyette NMD

Egyéb multilaterális szerződések--1971: Zanegger Bizottság--1975: Nukleáris Szállító Csoport – London--1987: Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer

--2002: kiegészító jegyzőkönyv – továbbfejlesztés

Nukleáris fegyverek elterjedésének közvetett akadályozása--Ausztrália Csoport: export korlátozás biológiai és vegyi fegyverekre--Vassenari Megállapodás: exportellenőrzés hagyományos fegyverekre és kettős felhasználású eszközökre--Missile Technology Control Regime (1987)--Nukleáris Biztonságról szóló Szerződés

Nukleáris Fegyvermentes Övezetek--1959: Antarktisz Egyezmény--1967: Békés Világűr--1971: Tengerfenék Egyezmény--1979: Hold és más égitestek--1967: Tlatelolco-i Egyezmény (Latin-Amerika, 25 részes állam)--1985: Rarotongai egyezmény (Dél-csendes-óceáni térség nukleáris fegyvermentessége)--1996: Pelindabai Szerződés (Dél-Afrika, Líbia)--2000: Bangkoki egyezmény (dél-ázsiai nukleáris fegyvermentesség)A tárgyalások után megmaradt nukleáris fegyver-arzenálok: - USA: 2003-ban, 3500 darabban maximalizálták a töltetek számát. Szerintük

nem reálisak a START III szerződés elképzelései; nem hajlandók rá. Arzenál: 500 darab interkontinentális rakéta

22

14 darab atom-tengeralattjáró (egyenként 24 darab atomtöltetet tudnak hordozni)

A legnagyobb bombázó arzenál: B52 (1000 darab töltet); B2 lopakodók (16 töltet)

- Oroszország: Bombázók 6000 stratégiai; 6-12 000 potenciális atomtöltete van

- Franciaország: 1995. után felújította atomfegyver-programját egy rövid időre max. 5300 km (Észak-Afrika felé)

- Nagy-Britannia: Felszámolta a Tornádóra épülő flottáját; helyette a tengeralattjárókra

összpontosít 200 darab atomtöltet

- Kína: 1974-re fejlesztette ki az első rakétáját; hadrendbe is állította kb. 400 darab atomtöltettel rendelkezik

- India: kísérletek a 70-es évektől különböző hordozóeszközök

- Pakisztán: 1993. óta rendelkezik atomfegyverekkel 15-25 atomtöltet; 300 km hatótávolsággal

- Izrael: 50-es évektől atomprogram, amerikai segítséggel nincsenek pontosan adatok; kb. 130 atomtöltettel rendelkezhetnek

(1500 km; F16)- Észak-Korea:

60-as években épített atomreaktort. csatlakozott az Atomsorompó Egyezményhez 1993-tól szűnt meg az ellenőrzési lehetőség, ekkor azzal fenyegetőzik,

hogy kilép az egyezményből → az USA könnyűvizes reaktor építését ajánlja fel neki, valamint fűtőolaj szállítását (2003-ban végül kilép Atomsorompó Egyezményből)

valószínűsíthetően 3-4 nukleáris fegyvere van fejlett rakétatechnológiával rendelkezik, melyeket piacra bocsát (akár

terrorista szervezeteknek is)- Irán:

a 70-es években kezdte atomprogramját

atomprogram ellenőrzése 2000-es évek óta problémákba ütközik atomlétesítményei elszórtan találhatóak (nehezen megsemmisíthetőek) nehézvizes reaktora is van → évente 8-10 kg plutóniumot tud előállítani középhatótávolságú rakéták sakkban tudja tartani a Közel-Kelet országait potenciális atomhatalom

- Irak: rendelkezett biológiai és vegyi fegyverekkel, de ezeket 1991-97 között

megsemmisítik 1998-ban megszakadt az ellenőrzés, kitiltották az ENSZ

fegyverzetellenőreit mikor az ellenőrök újból bejutottak, nem találtak nyomot a fegyverek

megsemmisítéséről (pl. jegyzőkönyv), lehet, hogy még mindig megvannak valahol

10/3) Ismertesse a dél-ázsiai (India, Pakisztán) nukleáris fegyverkezés hátterét és regionális, valamint nemzetközi következményeit! Háttér:

India motivációi:--1964-től Kína atomhatalom--1965-től kínai technológiatranszfer Pakisztánba--1991: szétesik a SZU--India BT tag akar lenni--India két ellenséges atomhatalommal határos--1996: hindu nacionalizmus erősödése (BJP), a hindu atombomba ötlete

Pakisztán motivációi:--1965-től kínai technológiatranszfer--1977: Zia Ul Hak tábornok válta Buttot és 1979-ben kijelenti, hogy Pakisztán az afganisztáni beavatkozás miatt frontországgá változott, felgyorsítja az atomprogramot--1998: Navaz Sharif beleegyezik az atomkísérletekbe (1. belső nyomás, 2. elégtelen amerikai ösztönzők)--India hagyományos előnye a nem nukleáris fegyverek terén

Kísérletek: India: 1998. május 11-13, Pakisztán néhány nappal később

--1999: lahore-i csúcs: kapcsolatjavító és bizalomerősítő intézkedések (nukleáris fegyverek terén is) DE nem lett belőle semmi

23

--1999-es kargili háború: szerepet kap a nukleáris fegyverek elrettentő ereje--a kísérleti robbantások után IMF, USA, Japán gazdasági szankciókkal sújtja Indiát és Pakisztánt, súlyos következmények, hozzájárul a dél-ázsiai recessziós hullám fokozásához--2000: Clinton, Putyin közvetítési kísérletei arra irányulnak, hogy a két ország írja alá a CTBT-t

10/4) Milyen szerepet játszott az ENSZ a leszerelési, illetve a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokban? --az IAEA az ENSZ szakosított szerveként--az ENSZ Közgyűlés Leszerelési Bizottsága (1978): 1. figyelemmel kísérte a leszerelési értekezleteket, 2. részt vett a fegyvermentes övezetek kialakításában--Genfi Leszerelési Értekezlet 1979-ig az ENSZ keretein belül működött

10/5) Mutassa be a magyar külpolitika viszonyát a fegyverkezési versenyhez, lehetőségeit és szerepét a tárgyalások során! --Mo csak a hagyományos fegyverekről szóló leszerelési tárgyalásokban vett részt--MBFR tárgyalások:

--előkészületi szakasz: 1971-73--1975-től az EBEÉ keretein belül--a VSZ országait a SZU képviselte--a kis hidegháború miatt megfeneklettek a tárgyalások és 1989

februárjában befejezik--1989. március: CFE tárgyalások

--1990. november 19: párizsi charta: harckocsik 20-20 e, PSZH 30-30 e, tüzérségi repülő 20-20, harci repülő 6800-6800, szállító helikopter 2000-2000--CCW tárgyalások (Convention on Certain Conventional Weapons – 1980)

--megkülönböztetés nélkül ható mértéktelen sérülést okozó hagyományos fegyverek--4 jegyzőkönyv: 1. röntgennel kimutathatatlan repeszek tiltása, 2. aknatelepítés korlátozása, 3. gyújtóbombák bevetésének tilalma a polgári lakosság ellen, 4. lézerfegyverek alkalmazásának betiltása

--1997: ottawai egyezmény (taposóaknák)

11. Hogyan befolyásolja a német egység a nemzetközi rendszert, és a nemzetközi rendszer a német egységet?

11/1) Hogyan jön létre a német egység? Mutassa be annak lépéseit és a nagyhatalmi álláspontokat!

--1989. június: Gorbacsov az NSZK-ban: a németeknek joguk van az önrendelkezésre--1989. szeptember 11: Mo. megnyitja határait az NDK turisták előtt--1989. október 7 (NDK 40. születésnapja)--1989. október 18: az NDK-ban Krenz váltja Honecker-t--1989. november 4: 1 millió tüntető az Alexander Plaz-on--1989. november 9: megnyílnak a határátkelők az NSZK felé--1989. november 28: Kohl 10 pontos terve1-3. Az NSZK kész az NDK-t anyagilag segíteni, ha Berlin elkötelezi magát a demokratikus reformok mellett.4-5. A két német állam jövőjéről: konföderációban egyesülnének (3 lépcsőben); először csak közös szerveik lennének, és csak hosszabb távon nőnének össze.6-8. Külpolitikai aspektusok: egyesülés összeurópai folyamaton belül (Helsinki folyamat keretében - EBEÉ); átalakuló K-NY kapcsolatok; az új demokráciákhoz való viszony.9. Katonai kérdések: az NSZK hajlandó tárgyalni az Európai Hagyományos Erők (CFE) csökkentéséről + egyéb tárgyalásokon is hajlandó részt venni (pl. stratégiai)10. A német népnek joga van arra, hogy döntsön saját sorsáról.--Hans Modrow lesz a Minisztertanács elnöke--1989. december: máltai csúcs (Bush, Gorbacsov)--1990. január: döntés születik a 2+4-es formuláról (NDK+NSZK, USA, SZU, Fr, GB)--ellenjavaslatok:

--más országok is beleszóltak volna a rendezésbe: Lo. Ausztria, Olaszo. Benelux--szovjet verzió: egyesítés az EBEÉ folyamaton belül--Modrow-terv: tartós négyhatalmi beleszólás, 4 lépcsős konföderáció, semleges, demilitarizált No.

--1990. január: Hans Modrow szabad választásokat javasol március 18-ra--1990. február: Kohl és Gorbacsov Moszkvában--1990. március: első szabad választások az NDK-ban, CDU nyer--1990. május: 2+4 tárgyalások kezdete--Baker javaslatok: 1. No. Csak a NATO politikai szervezetének legyen tagja, 2. No. Legyen mindkét hatalmi tömb tagja, 3. szüntessék meg a VSZ-t és a NATO-t, 4. No legyen a NATO tagja--1990. június: gazdasági, szociális és valutaunió, a DM a közös pénz

24

--1990. július 15-16: Kohl és Gorbacsov: G igent mond az egyesülésre és No NATO tagságára--Gorbacsov feltételei: 1. szovjet csapatok egyenlőre maradnak, 2. No hozzájárul a kivonulás költségeihez, 3. a volt NDK területén nem lehet NATO struktúra, 4. az össznémet haderő 40%-kal csökkentendő, 5. a volt NDK területén nem állomásoznak nyugati csapatok--1990. augusztus 31: Egyesítési Szerződés: 1. NDK elfogadja az NSZK alaptörvényét, 2. Berlina főváros, 3. politikai elitéltek rehabilitációja--1990. szeptember 12: 2+4 szerződés1. Egyesült Németország: NSZK + NDK + Berlin, és nem több; háború tilalma2-3. Lemondanak az ABC fegyverekről (atom; biológiai; kémiai); az új német hadsereg létszáma 370 ezer fő.4. A szovjet csapatok kivonásáról5. Az NDK területén állomásoztatható haderőkről6. Németországban megszűnnek a négyhatalmi jogok; visszanyeri teljes szuverenitását.--1990. október 3: német egység--1990. október 9: Átvezető Szerződés (No, SZU): 1. kivonulás 1994-ig, 2. 3 milliárd DM segély--1990. november 14: lengyel-német határszerződés--1990. november 19: CFE Párizsi ChartaFranciaország:--az egyesült No módosítja a viszonyokat az EU-n belül--Francois Mauriac: annyira szeretem No-t, hogy örülök, hogy kettő van belőleLengyelország: a fő kérdés az Odera-Neisse határSzovjetunió: semleges No először, de később erről lemondanakUSA: nekik nem jelent pozícióvesztést az egyesült No.NB: az egységes No felboríthatja a hatalmi egyensúlyt és lassú egyesítést javasol

11/2) Milyen szerepet játszott a magyar külpolitika a német egység létrejöttében? Jellemezze a folyamatot, illetve a magyar külpolitika dilemmáit! --1988: Kádár helyett Grósz az első titkár (Németh Miklós a PM)--1988. március: Gorbacsov feladja a Brezsnyev doktrínát--1989: Horn a külügyminiszter--1989. május: Horn és Alois Mock (osztrák küm) átvágják az osztrák-magyar szögesdrótot--1989 nyár végére 65 e NDK menekült Mo-on (1967-es NDK-HU egyezmény)

--1989: Horn-Németh vs Kohl-Genscher tárgyalás--Horn-Fisher (NDK küm) tárgyalás Kelet-Berlinben, nincs kompromisszum--1989. szeptember 11. Mo megnyitja a határait--1989 október: Honecker megbukik--1989. november: leomlik a fal

11/3) Mutassa be az államutódlás kérdését a nemzetközi jogban! --államutódlás: valamely államnak egy másik állam által való felváltása a terület nemzetközi kapcsolataiért viselt nemzetközi felelősségbenNemzetközi szerződésekben való utódlás--az államterület egy részének átszállása: főszabály a változó szerződési határok elve--a gyarmati sorból függetlenné vált állam: főszabály a tiszta lap--egyesülés. Főszabály a folyamatosság--szétválás: főszabály a folytonosságAlapelvek:--az államutódlás nem érinti az elődállam szerződéssel megállapított határait--az államutódlás nem érinti azt a helyzetet, amelyet bizonyos területi jogokat biztosító szerződések teremtettek (pl. vízi utak)--az utódlási megállapodás önmagában nem idéz elő joghatást az utódállam és harmadik állam közöttÁllami vagyonban, levéltárakban, adósságokban való utódlás--az államterület egy részének átszállása:

--az ottani ingatlanvagyon, a kapcsolódó ingóvagyon, a területre vonatkozó levéltár és az elődállam adósságának arányos része átszáll--az újonnan függetlenné vált államok

--az ottani ingatlan és kapcsolódó ingóvagyon átszáll, a területre vonatkozó levéltár és az elődállam adóssága nem száll át--egyesülés: minden átszáll--elszakadás: az ottani ingatlanvagyon, a kapcsolódó ingóvagyon, a területre vonatkozó levéltár és az elődállam adósságának arányos része átszáll--szétválás:

--méltányos megosztás mindenben--egyéb alapelvek:

--az elődállam területén szerzett jogok védelmére nincs szabály--az utódállam nem köteles átvenni az elődállam belső jogát--állampolgárság kérdésében megjelenik az optáns ember koncepció

25

11/4) Hogyan nyerte vissza Németország teljes szuverenitását, és milyen szerepet vállalt a hidegháború utáni konfliktusokban? --1949: NSZK létrehozása, Megszállási Statútum--1955: Párizsi Szerződések: NSZK felfegyverzése, az ország szuverenitásának helyreállítása (de a szövetségesek szükségállapot esetén érvényt szerezhetnek megszállói jogaik egy részének)--1990: 2+4 szerződés: No visszanyeri teljes szuverenitásátA szuverenitás aktív alkalmazása:--1990: az NSZK alaptörvényére hivatkozva nem vesz részt az Öböl háborúban, csak anyagi támogatást nyújt--1991-92: Horvátország és Szlovénia elismerése az első önálló külpolitikai lépés--1992: UNTAC Kambodzsa--1992: UNPROFOR Bosznia (AWACS)--1993: UNOSOM Szomália--1994: Német alkotmánybíróság döntése: a Bundeswehr bevethető határon túl fegyveres harcban és békefenntartásban--1995: UNPROFOR (II. vh óta először fegyveres harc)--1999: Koszovó--2001: Afganisztán--2002-re 10 e német katona a határokon kívül

11/5) Milyen szerepet játszik a geopolitika a nemzetközi rendszerben? --Wallerstein: 4 geopolitikai hullám

--bécsi kongresszus által létrehozott rendszer kritikája Európában--1870 után az egységes No terjeszkedése--I vh után náci német geopolitika--geopolitikát felváltja az ideológia

--új tényezők a geopolitika helyett:--geo-ökonómiai vetélkedés--K+F trendek--fejlődési terek

11/6) Hogyan alakulnak a lengyel-német kapcsolatok a német egység létrejöttével? --1989: a 2+4 szerződés rendezi a lengyel-német határproblémát--1991. június: jó szomszédi viszonyról és baratségos együttműködésről szóló szerződés--1991: Weimar-i háromszög (Fr, No, Lo) (állam és kormányfők, külügyminiszterek éves találkozója)

--német államfők gesztus értékű látogatásai (1994: Roman Herzog: varsói gettólázadás leverésének évfordulója, 1999: Rau látogatása: II vh kezdetének 60. évfordulója, Bartosewszki beszéd a Bundestagban, Ratzinger)--német támogatás a lengyel NATO csatlakozáshoz--lengyelországi német kisebbség helyzetének rendezéseKonfliktusforrások--Irak: No ellene, Lo mellette--EU alkotmány: Lo ellene--német-orosz gázvezeték a balti tengeren No megkerülésével

12. Milyen szerepet játszanak a kisebbségek a nemzetközi rendszerben?

12/1) Definiálja a kisebbség fogalmát! --Kisebbség: „A kisebbség olyan csoport, amely az állam népességének nagy részével szemben számszerűleg kisebbségben, tehát nem uralkodó helyzetben van, s amelynek tagjai – az adott állam polgárai – etnikai, vallási vagy nyelvi jellegzetességei folytán különböznek a lakosság többségétől, illetve – legalábbis hallgatólagosan – olyan szolidaritási érzés jellemzi őket, amely kultúrájuk, hagyományaik, vallásuk vagy nyelvük megőrzésére irányul.” (Francesco Capotorti meghatározása -> mérvadó definícióvá vált)--Hans-Joachim Heintze: objektív és szubjektív kritériumok- objektív: számszerű kisebbségi helyzet; lakóhely szerinti állam állampolgárai;

etnikai, vallási vagy nyelvi jellegzetesség alapján különböznek a többségtől.- szubjektív: a kultúra, tradíciók, vallás vagy nyelv megőrzésére irányuló

összetartozás, szolidaritás érzése(A szubjektív szempont beemelése által a nemzetközi jog képes lehet megkülönböztetni egy kisebbséget és egy integrálódni szándékozó csoportot.)--Mo.: 1993. évi LXXVII. tv. (nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól), időkerettel egészíti ki a fenti definíciót: „a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos" népcsoportot tekinti kisebbségnek.A kisebbség kifejezésével kapcsolatba hozható egyéb fogalmak: --Faj: az emberek olyan csoportja, mely biológiailag örökölt testi jellemzők, elsősorban a bőrszín alapján különítenek el.--Nép: értéksemlegesen használjuk, többesszámban: etnikumok, nemzetek gyűjtőfogalma - az emberiségnek faj, nyelv, erkölcs és műveltség szerinti összetartozó része- államjogi értelemben az államterületen élő és az államtagok összességét alkotó egyéneknek egysége. (azok a személyek, akik egy államot formálnak)- történelmileg: a nem nemesi származásúak

26

--Nemzet: (natio -> nasci (születni, származni)): középkorban: - tartományi nemzet: államok egyes tartományainak lakói (pl. Erdély: szászok)- rendi nemzet: a feudális társadalom vezető rétege mai jelentése: valamely történelmileg kialakult tartós emberi közösséget jelent, amelyet különböző sajátosságok kötnek össze és különböztetnek meg más közösségektől (közös származás, nyelv, vallás, kultúra, történelmi emlékezet, mítoszrendszer, terület, gazdaság, állam- és jogrendszer).--Friedrich Meinecke nyomán 2 típusa:

--Államnemzet: közös területen, ugyanazon jogi-politikai-gazdasági keretben élők. (Nyugat-Európára jellemző)--Kultúrnemzet: nyelv, kultúra azonossága, a közös származás tudata. Nem szükséges feltétele, hogy a tagok ugyanazon államban éljenek. (A kevert lakosságú birodalmak területén létrejött országokra jellemző felfogásmód (pl. OMM, Török Birodalom), Európa keleti felén jellemző)

--nemzetiség: nemzetrész, amely más államban (nem anyaországában) kisebbségben, nem domináns helyzetben él és semmiképp sem államalkotó tényező. Gyakran a kisebbség szinonimája.Élhetnek: összefüggően tömbben vagy szórványbanOlyan népcsoport, akik olyan területen élnek, amit erőszakkal szakítottak el az anyanemzet országától, pl. új állam létrejöttekor--Etnikum/ etnikai csoport: (ethnos <gör>: közös származásra utal)--olyan közös kulturális hagyománnyal és azonosságtudattal rendelkező embereket jelent, akik egy nagyobb társadalom alcsoportját alkotják.--területileg, biológiailag és kulturálisan elkülönülő származási csoportok olyan együttese, amely a nemzet ismérveivel még nem rendelkezik, csupán a nemzetté válás lehetőségével: (csoporton belüli laza kötődés -> kulturálisan integrált közösség /egységes nyelv, történelmi tudat kialakításával stb. / -> gazdasági, politikai társadalmi érdekek megfogalmazása révén kialakuló politikailag tudatos integrált közösség (nemzet) alakul ki)--Nemzeti kisebbség: Egy államban élő olyan személyek csoportjára utal, "akik az állam területén laknak és annak állampolgárai is; hosszú idő óta szoros, tartós kapcsolatban állnak az állammal; etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi szempontból megkülönböztető jegyeket hordoznak; jelentős számban vannak jelen, bár kisebb a létszámuk az állam vagy az állam egy területének egyéb népességénél; fontos feladatuknak tekintik, hogy megőrizzék együttesen azt, ami közös identitásukat jelenti..." (Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201(1993) sz. ajánlása – nagyon hasonló Capotorti definíciójához) - anyaországuk általában egy szomszédos állam

12/2) Milyen volt a soknemzetiségű Monarchia „ciszlajtániai” nemzetiségi térképe? Hogyan befolyásolja a Magyar Köztársaság, Német-Ausztria és a Cseh-Szlovák Köztársaság létrejötte a Monarchia területén élt etnikumok viszonyát?

Alsó-Ausztria 95,9% német 3,8% csehFelső-Ausztria 99,7% németKarintia 78,6% német 21,2% szlovénStájerország 70,5% német 29,4% szlovénSalzburg 99,7% németTirol 57,3% német 42,1% olaszVoralberg 95,4% német 4,4% olaszCsehország 63,3% cseh 36,7% németMorvaország 71,8% cseh 27,6% németSzilézia 43,9% német 31,7% lengyel 24,3% csehGalícia 58,6% lengyel 40,2% ruszinBukovina 38,4% ruszin 34,4% román 21,2% német 4,6% lengyelDalmácia 96,2% horvát 2,8% olaszTrieszt 37,3% szlovén 34,5% olasz 24,4% horvát 2,5% németKrajna 94,4% szlovén 5,4% német

--OMM: 676 e km2, 51 millió lakos--Magyar Királyság: 325 e km2, 25 millió lakos--Ciszlajtánia: osztrák örökös tartományok (Tirol, Stájerország, Alsó és Felső Ausztria), Szent Vencel koronájának országai (Cseho, Morvao, Szilézia), Keleti tartományok (Galícia, Bukovina), Tengermellék (Dalmácia, Trieszt, Krajna)--Transzlajtánia: Magyaro, Fiume, Horváto.--központi magyar nyelvterület: Dunántúl, Nagy-Alföld, Tiszántúl, Észak-Mo, Bácska (115 e km2, 8 millió lakos)+Székelyföld (15 e km2, 400 e lakos)--Magyarország 6 nagyobb térségből állt:

--Észak-Magyarország: szlovák vármegyék (72%-os az arányuk)--Északkelet-Magyarország: 4 vármegye (45% ruszin, v. rutén)--Kelet-Magyarország: Erdély és a Partium (73%-os román

lakosság)--Dél-Erdély: románok; szászok; magyarok--Délvidék: szerbek; horvátok; magyarok--Nyugat-Magyarország: burgenlandi németek

--1968. december: Nemzetiségi Törvény--kisebbségi jogok átfogó kodifikációja

27

-- egyénileg biztosította a szabad nyelvhasználatot a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban--lehetővé tette a szabad iskolaalapítást és egyházi tevékenységet--DE nem adott kollektív jogokat és nem sikerült betartatni

--1868: horvát kiegyezés:--a horvátokat elismerik politikai nemzetként, de ők trialista struktúrát szerettek volna--széles körű belső területi autonómia--horvát hivatalos nyelvhasználat--autonómia a belügyekben--a horvát bánt a magyar miniszterelnök javaslatára az uralkodó nevezi ki--közös magyar a hadügy és a külpolitika

--1870-es, 80-as évek: nemzetiségi mozgalmak beindulása – cél: nemzetiségi törvény betartása, magyarosító intézkedések visszavonása--1907: Iskolatörvény (Aponyi Albert): az elemi iskolákban meg kell tanulni magyarul írni, olvasni--I vh: a Monarchia kettős háborúja (külső, ill. belső ellenség)--nemzeti mozgalmak vezetői emigrációban--Csehszlovák Nemzeti Tanács (Masaryk és Benes): csehszlovákizmus--Antant álláspont: Ausztria minden elnyomott nemzetiségének támogatást kell adni--1918. május: Róma: az OMM elnyomott népeinek kongresszusa--Ausztria:

--Szudéta-vidék Csehszlovákiához--Dél-Tirol Olaszországhoz--Burgenland Magyarországtól Ausztriához (A zóna, B zóna: Sopron, Fertő-tó egy része, Vas megye egy része, népszavazás)

--1920-21: Kisantant (Csehszl, Rom, Jugo)Trianon után--Magyarország: 93 e km2, 8 millió lakos, magyarok 30%-a idegen joghatóság alatt--Románia: 103 e km2-t és 5 millió lakost kapott (1.6 millió magyar)--Csehszlovákia: 63 km2-t és 3.5 millió lakost kapott (1 millió magyar)--Jugo: 21 e km2, 1.6 millió lakos (0.5 millió magyar)--Ausztria: 4 e km2, 0.3 millió lakos (26 e magyar)

12/3) Mutassa be az Alapszerződéseket! Kisebbségvédelmi megállapodások--1991: magyar-ukrán nyilatkozat

--1992: Horváto. Csatlakozik ehhez--1992: magyar-orosz--1992: magyar-szlovén--1995: önálló magyar-horvátAntall kormány1993: magyar-ukrán alapszerződés--kisebbségvédelmi konvenció: 200 e fős magyar kisebbség--területi követeléseket kizáró klauzula

--szlovák és román alapszerződés nem sikerült, mert nem kaptunk megfelelő kisebbségvédelmi garanciákat--az Antall kormányt azzal vádolták, hogy lebegteti a határokat

Horn kormány--erősödik az európai orientáció, kevesebb fenntartás1995. március 19: szlovák-magyar alapszerződés- Párizs--Mechiar igyezett javítani nemzetközi szalonképességét--Mo elfogadja a határklauzulát--szlovák jegyzék az ET 1993/1201-es ajánlásának értelmezéséről (kollektív autonómia jogok)

1996. szeptember 16: magyar-román alapszerződés- Temesvár--1989. június: magyar-román ellenzéki erők megállapodása (Nagy Imre újratemetése)--1992-től tárgyalások, az RMDSZ támogatása--1996: Iliesku elfogadja, hogy az ET 1993/1201-es ajánlása bekerüljön--román jegyzék: kollektív jogok és az etnikai alapú területi autonómia tilalmáról

12/4) Válasszon az alábbi konfliktusok közül és jellemezze azt: észak-ír kérdés --1541-1801: Ír Királyság angol fennhatóság alatt--1801: Act of the Union: Ír Királyság Westminster-i igazgatás alatt--1920: Goverment of Ireland Act: az ír sziget felosztása--1919-21: angol-ír háború--1922: ír szabad állam--1921-72: Stromont rendszer

--saját parlament, saját kormány, relatív autonómia--közös védelem, közös pénzügy, brit főkormányzó

--1937: új ír alkotmány: az ország új neve Éire

28

--1949: Írország kilép a brit nemzetközösségből--1967: polgárjogi felvonulások kezdete--1969: kettészakad az IRA--1972. január: Véres vasárnap: brit katonák sortüze a Londonberry-i tüntetésen--GB felfüggesztette az észak-ír önkormányzat működését--1972-97: sikertelen devolúciós kísérletek--1973-as Sunningdale-i egyezmény

--power-sharing government--Northern Ireland Assembly, Northern Ireland Executive, Council of

Ireland--unionista ellenállás, IRA merényletek, lojalista sztrájk (= bukta)--1975. május 1: alkotmányos gyűlés

--unionista többség--elutasította a hatalommegosztást (=bukta)

--1982-86: Északír gyűlés--ír dimenzió hiánya, katolikus oldal bojkottja (=bukta)

--1985: Hillsborough-i megállapodás (Thatcher, Fitzgerald)--konzultatív szerep az Ír Köztársaság számára az északír ügyekben--helyi önkormányzat--a katolikusok elutasították a GB-hez való tartozást, az unionisták elutasították Írország beleszólási jogát (=bukta)

--1993: Downing Street-i nyilatkozat (Mayor, Raynolds)--a Sinn Fein is részt vehet--Framework Document a politikai struktúráról, közvetítő: Bill Clinton--az IRA nem tartotta be a tűzszünetet, így 1997-ig a Sinn Fein nem

tárgyalhatott--1997-2005: Belfast-i megállapodás és rendezés

--1997. július 20-án az IRA tűzszünetet jelentett be--1997: GB-ben a Munkáspárt került hatalomra (Blair)--1998. április 10: Belfast-i megállapodás--elismeri a két ír közösség egyenlőségét és identitását--Northern Ireland Assembly, Northern Ireland Executive, North-South

Ministerial Council, British-Irish Council--paramilitáns szerveztek lefegyverzése 2 éven belül--Problémák: paramilitáns szervezetek lefegyverzése, IRA bankrablás

(2004)--2002: az IRA bocsánatot kért a civil áldozatokért--2005. július 28: az IRA fegyverszünetet hirdetett és bejelentette, hogy beszolgáltatja fegyvereit

--2005. szeptember: egy ellenőrző testület bejelentette, hogy az IRA minden fegyverét beszolgáltatta

12/5) Jellemezze az etnikai konfliktus fogalmát; milyen válságkezelési technikákat ismer?

12/6) Mutassa be az emberi jogok egyetemessé válásának folyamatát és a regionális kisebbségvédelmi rendszerek kialakulását!

--emberi jogok: olyan jogok, melyek az embereket születésüktől fogva megilletik--Emberi jogok első generációja: polgári és politikai jogok--Második generáció: gazdasági, szociális és kulturális jogok--Harmadik generáció: globális és szolidaritási jogok--Negyedik generáció: bioetikai emberi jogok

Emberi Jogok Európai Egyezménye (Európa Tanács) 1950. Róma--első generációs jogok védelme--egyéni panaszeljárás modellje--panaszeljárás feltételei

--a jeygzőkönyvben felsorolt jogok sérülnek--az egyén minden hazai jogorvoslati formát kimerített--a jogerős ítéletttől kevesebb mint 6 hónap telt el

--Strassburgi Emberijogi Bíróság--alperes az adott ország kormánya, felperes az egyén--a Bíróság nem avatkozik a nemzeti szabályozásba, de ítéletei jogforrássá válnak(--az EU-nak 1997 óta van emberi jogi kódexe, majd 2000-től Nizzai Charta-Alapvető Emberi Jogok Chartája, de ez sajnos része az alkotmányos szerződésnek)1961 Turin: Szociális Charta--második generációs jogok védelme--7 alapjog: a munkához való jog; a szervezetalapításhoz való jog; a kollektív alkuhoz való jog; az egészségügyi és társadalombiztosítási ellátáshoz való jog; a szociális ellátáshoz való jog; a családok joga a szociális védelemre; a bevándorló családok védelme. (Másképpen: legalább 10 cikket és 45 számozott bekezdést kell választani).--összesen 31 jog van és ebből minden részes állam legalább 10 teljesítését vállalja--monitoring rendszer--Mo 1999-ben csatlakozott a Szociális Chartához

Kisebbségek regionális védelme

29

13. Mutassa be az olajválság hatásait az 1970-es évek nemzetközi rendszerére!

13/1) Hogyan és miért alakul ki az ENSZ égisze alatt az Új Nemzetközi Gazdasági Rend és az UNCTAD? Előzmények:--1950s: el nem kötelezett országok és a fejlődő országok (77-ek csoportja) által javasolt pü reformok--keynes-i gazdpol kritikája, revíziója--Paul Prebisch--OPEC olajembargó

(Egy Új Nemzetközi Gazdasági Rend Megteremtésére vonatkozó Nyilatkozat) • országok joga a gazdasági és társadalmi rendszer megválasztása

• szuverenitás a természeti erőforrások és a gazdasági tevékenység felett

• kártérítés a gyarmati uralom, megszállás során elhasznált erőforrásokért

• TNC-k tevékenységének ellenőrzése és szabályozása

• idegen uralom alatt álló országok megsegítése

• kötelesség a természeti erőforrások pazarlásának megszűntetése

Gyakorlati elvek a Nyilatkozatban és a Chartában• fejlődők számára politikai v. katonai feltétel nélküli segítség

• monetáris reform

• fejlődők cserearányainak javítása

• fejlődők számára kedvezményes, viszonzás nélküli engedmények

• technológiához való hozzájutás biztosítása

• termelői társulások

Egy Új Nemzetközi Gazdasági Rend Megteremtésére vonatkozó Cselekvési Program

• nki. kereskedelem és pénzügyek, finanszírozási és monetáris viszonyok reformja.

• nki. technológia-áramlás

• élelmezési és mezőgazdasági problémák

• ENSZ szerepe, intézményi reformja

• TNC-k számára magatartási kódex

• vám- és nem vámjellegű akadályok lebontása

• korlátozó üzleti gyakorlat

• GSP bevezetése

• Integrált Áruprogram kidolgozása

• Cserearány-romlást kiegyenlítő finanszírozási rendszer létrehozása

Monetáris reform célja :• az infláció megfékezése,

• árfolyam-stabilitás,

• valutatartalékok reálértékének megőrzése,

• likviditás,

• SDR rendszerének kibővítése,

• fejlődő országok felé erőforrás-átcsoportosítás,

• nki. pügyi. intézmények döntéshozatalában a fejlődő országok részvételének fokozása,• a hivatalos fejlesztési segély (ODA) arányának növelése,

• külföldi beruházások ösztönzése,

• fejlődő országok adósságterheinek enyhítése

Határozat• Hivatalos fejlesztési segély a fejlettek GDP-jének 0,7%-a

• Segély reálértékének és volumenének megőrzése

30

• Fejlődő országok adósságának tárgyalásos enyhítése

• Nemzetközi beruházási tröszt létrehozása

• Nemzeti tartalékvaluták helyett SDR-re épüljön a monetáris rendszer központi tartalékai, mert ez fokozza a likviditást, stabilizálja a valutaárfolyamot.

ÚNGR koncepciója, ellentmondásai, következetlenségei Új elemekkel és irányokkal bővült, távolodva az eredetitől:• Népesedés• Természeti erőforrásokhoz való viszony• Ökológiai egyensúly• Világmodell munkák• Nem gazdasági jellegű nki. kérdések• UNESCO 1976 “Moving towards change”• Új Információs és Kommunikációs Világrend

ELLENTMONDÁSOK, KÖVETKEZETLENSÉGEK:a) sokféle irányzat: post-keynesiánus reformista, újbaloldali, neoliberális, nacionalista stb.vegyes receptek, elméleti ellentmondásb) ÚNGR saját érdekek szerinti értelmezésec) Elégtelen politikai akaratd) Keverten használták a pozitív, zéró és negatív összegű játék fogalmátCselekvési programban túlzott a zéró összegű játék használata => újraelosztáson a hangsúlye) országok közti különbségtétel csak formálisf) uniformizált segélyezési normákg) intézményi problémák: fragmentáció & departmentalizáció

UNCTAD (United nations Conference on Trade and Development) 1964--cél: a kereskedelmi és gazdasági fejlődés felgyorsítása volt, főleg a fejlődő országokban--192 tagállam, 4évente üléseznek, eddig 11 konf--területek: ker, pü, techn., beruházás, fenntartható fejlődés--Kereskedelmi és Fejlesztési Tanács évente ülésezik

13/2) Milyen szerepet játszik az olaj a nemzetközi rendszerben?

--legfontosabb energiahordozó, közlekedésben, szállításban, energiatermelésben nem helyettesíthető--eloszlása egyenetlen, a hozzáférés módosítja az árakat és a termelést--gazdaságon kívüli tényezők nagy hatással vannak az árképzésreKőolajmezők kitermelési költségei (dollár/hordó): Szibéria 12, Északi-tenger 18-20, Perzsa-öböl 5-6, Indonézia, Irán Nigéria 6-8Olajár--1950-es évek közepéig 7 nővér (nincs szabad piaci ár)--1950-es évek vége: független olajtársaságok megjelenése--1960: OPEC (Irak, Irán, Kuvait, SzA, Venezuela)--1967: az OPEC első embargó kísérlete--1973. október: olajembargó--1974: az olajár 10 dollár fölött stabilizálódik--1978-79: újabb áremelkedés--1981-82: irak-iráni háború, olajár 32 dollár fölött--2003-2004: Irak – olajár 40 dollár fölöttAz OPEC csökkenő jelentősége--több tagállam nem tartja be a kvótákat--egyéb energiahordozók--az OPEC-en kívüli országok kínálata megnőtt--a kőolajpiacra való bejutás korlátai csökkentek

13/3) Mutassa be az „el nem kötelezettek” mozgalmát! --1954: Pancha Sila (Nehru, Csou En-laj)Öt elv lefektetése:1. egymás területi épségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása2. kölcsönös meg nem támadás3. egymás belügyeibe való be nem avatkozás4. egyenlőség és kölcsönös előnyök biztosítása5. békés egymás mellett élés( Ennek ellenére a két ország között háború tört ki 1962-ben a Himalájában.)--1955. Bandungi értekezlet (Nehru, Nasser, Csou En-laj)A pancsa sila tíz elvvé bővült:1. Az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása.2. Valamennyi nemzet szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása. 3. Valamennyi ember és valamennyi nemzet egyenlőségének elismerése. 4. Más nemzetek belügyeibe való be nem avatkozás.

31

5. Minden egyes nemzet azon jogának elismerése, hogy egyénileg vagy kollektíven védelmezze önmagát. 6. a) Tartózkodás az olyan kollektív védelmi rendszerekbe való belépéstől, amelyeknek célja bizonyos nagyhatalmak különleges érdekeinek szolgálata; b) tartózkodás attól..., hogy nyomást gyakoroljon más hatalmakra. 7. Tartózkodás az agressziótól, az agresszióval való fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmazásától más országok területi épségével vagy politikai függetlenségével szemben. 8. Minden nemzetközi viszály békés eszközökkel való rendezése az ENSZ Alapokmányával összhangban. 9. A kölcsönös érdekek és az együttműködés elősegítése. 10. A nemzetközi jog és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása. --1956 Brioni találkozó (Nasser, Tito, Nehru) Öt feltétel tagsági kritériumként:

1. független külpolitika, amely a békés együttélésen és az el nem kötelezettségen alapul

2. nemzeti függetlenségi mozgalmak támogatása3. nem lehet tagja semmilyen multilaterális katonai szövetségnek, amely a

nagyhatalmak konfliktusához köthető4. nem lehet tagja semmilyen bilaterális vagy regionális védelmi

paktumnak, amely a nagyhatalmak konfliktusához köthető5. nem fogadhat el külföldi katonai támogatást a nagyhatalmak

konfliktusaival összefüggésben--a mozgalom székhelye 3 évenként rotál--1970-es évektől soros elnök ENSZ-ben stb. képviseli a tagországokat--konszenzusos döntéshozatal

13/4) Mutassa be a kőolaj és a földgáz szerepét a közel-keleti olajmonarchiák gazdaságában! Szaúd-Arábia--jelenleg a GDP 45%-az olajbevételből származik--az olajbevételek növekedése 73-tól óriási kereskedelmi többletet eredményez--1973-tól SZA a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága--az olajipar állami kézben van--70-es évek: infrastruktúra-fejlesztés--80-as évek: oktatásfejlesztés, eü-fejlesztés, ipari komplexumok, acélipar, vegyipar, magángazdaság támogatása--90-es évek: oktatás-fejlesztés, privát szektor fejlesztés, olajfüggőség csökkentése, hadsereg

--5 millió vendégmunkás, magas munkanélküliség--80-as 90-es évek olajár-zuhanása érzékenyen érintette az országot, külföldi érdekeltségek egy részét felszámolták, hogy csökkentsék a költségvetési hiányt--1985-re SZA feladta az OPEC-en belül a hintapolitikát és elfogadta a kvótákat--1999-re SZA a kvóta alapú olajtermelés legfőbb koordinátora az OPEC-en belül és ez működikKuvait--a GDP 50%-a származik olajból-legfőbb problémájuk a vízhiány (75% importból), a megművelhető földterület hiánya--GDP maradékát a korábbi olajdollár befektetések adják--állami kézen az olajipar--európai olajfinomítók, benzinkút-hálózat, szállító-vállalatok--erős szociális rendszer védi a kisszámú állampolgárt--az iraki megszállás és az újjáépítés óriási költségekkel jártUAE--a GDP 33%-át adja az olaj--a jelenlegi olajtermelés 85%-át Abu-Dabi adja (10 év múlva már 100% lesz a részesedése)--Dubai egyre erőteljesebben próbál átállni más iparágakra: luxusturizmus támogatása, ingatlanpiaci korlátozások eltörlése, magángazdaság támogatása, mesterséges szigetek építése, ipar-fejlesztés, adókedvezmények--Dubai GDP-jének 6%-át adja csak az olaj--Abu-Dabi főleg külföldi befektetésekre koncentrál: az állami befektetés-kezelő a világ legnagyobb beruházó cége--az egész UAE-ben magas a munkanélküliségKatar--GDP/fő: 31 e USD – leggazdagabb muzulmán ország--az olajtartalék várhatóan 2023-ig lesz elég, de az övék a világ 3. legnagyobb földgáz tartaléka--magas a vendégmunkások aránya – ez módosította a férfi-nő arányt 2:1-re és veszélyezteti a katariak státuszát az országon belül, ezért meghirdették a quatarization programot (vezető pozíciókban katariak üljenek) és elkezdték hazahívni a külföldön tanuló katariakat--állampolgároknak 0 jövedelemadó, alanyi jogú szociális támogatások--a gáz gazdasági súlya egyre nő, fejlesztik a vegyipart és az acélipart--Quatar Airways a térség legnagyobb légitársasága--Al JaziraBahrein

32

--a Közel-kelet legnyitottabb és leggyorsabban növekedő gazdasága--a GDP 30%-át adja az olaj, de a tartalék csak 10-15 évre elég, ezért 15 éve tart a diverzifikáció--az Öböl pénzügyi központja--turizmus, alumíniumipar, telekommunikációs szolgáltatások--az USA-val van szabadkereskedelmi megállapodásuk--a lakosság 44%-a vendégmunkás – hídépítési projektek (SZA-val van híd, Katarral pedig most akarnak)Omán--nem tagja az OPEC-nek, de együttműködik vele--a terepviszonyok miatt a tartalékok becslése és a feltárás nagyon költséges--vannak jelentős gázkészleteik is--később indult be az olajtermelés, mint máshol, ezért a bevételeket egyenlőre az infrastruktúra fejlesztésére fordítják--rézbánya, cementgyárak--2000-ben a 6. 5 éves terv már a gazdasági diverzifikációra helyezi a hangsúlyt--itt is vendégmunkás probléma és omanization

--arab országokban a GDP/fő/év 400 és 21000 USD között mozog--az arab országok egymás közti kereskedelme = kereskedelmük összértéknek 9.3%--az olajtermelő országok gazdasága folyamatosan nő 1973 óta, de torz gazdasági szerkezet--1998-as dél-kelet-ázsiai válság érzékenyen érinti az olajtermelőket, mert 40 milliárd petrodollárt fektettek be a térségben--az olajdollár-felesleg (800 milliárd USD)fele szaúdi--1996. április: arab valutaalap (1996-97: 3.3 milliárd USD kölcsön)--1990 óta az arab országok folyamatosan növelik hadikiadásaikat

13/5) Mutassa be a Pompidou és Giscard alatti Franciaországot, az olajválság hatásait a francia gazdaságra, társadalomra és politikára! Pompidou--1945-től De Gaulle-nak dolgozik--1953-tól (De Gaulle kivonulása) visszavonul--1958: De Gaulle visszahívja--1962-től miniszterelnök--1968-ra megerősödik, De Gaulle kirúgja--1969 június: Pompidou a köztársasági elnök--kormányalakítás: Shuman (külügy, ker), Pleven (igazságügy), VGE (pü)

--Chalman Delmas: új társadalom koncepció. 1. minimálbér kiigazítása, 2. dirigizmus helyett liberalizáció, 3. oktatásfejlesztés, 4. regionális gyűlések és tanácsok – DE nem ment – sztrájkok folytatódnak--Pompidou korlátozni kezdi a parlament jogköreit és növeli a sajátját--1972 EP választások: Pompidou-ék belebuknak--1972: imidzs-váltás – Pierre Messmer lesz a miniszterelnök--új miniszteri posztok kialakítása, az állam szerepének növelése--1973: Mitterand lesz a Szocialista Párt főtitkára--1972: szocialisták és kommunisták közös programja

--állam szerepének további erősítése, húzóágazatok államosítása--elnök jogainak korlátozása, pl. szükségállapot esetén--liberális válás és abortusz politika--kül- és védelempolitikában nincs megegyezés

--1973: választások: részvétel: 83, gaullisták: 23, kommunisták: 21 – marad a Messmer kormány--1974: Pompidou meghal--Eredmények:

--gazdasági növekedés meghosszabítása--infláció kezelése, gazdasági stabilizáció--közbefektetések--infrastruktúrafejlesztés, városfejlesztés--britek az EK-ban

VGE--Pompidou után bizonytalanság--jelölteti magát: Delmas (gaullista), Le Pen, Mitterand, VGE--éppen hogy nyer VGE Miterrand-al szemben--1973. olajválság DE Fro dél-afrikai olajat vesz, és ezért nem gond--Pompidou-val véget ért a 30 dicsőséges esztendő--a válság első jelei: stagnálás (1%-os növ), infláció (14%), munkanélküliség, demográfiai problémák--rövid válságnak gondolták, de nem--1976-ban Chirac helyett Barre lesz a PM--1977 Croissant háború--Barre az infláció elleni harcra koncentrál--intézkedések: technológiai iparágak fejlesztése, elektronikai beruházások, infláció elleni harc--gazdasági növekedés 3% körül beáll és a deficit eltűnik DE jön a második olajválság

33

--VGE reformjai: --szavazóképes korhatár 18 évre--egyenlő munkavállalásról szóló törvény--nyugdíjkorhatár le 60 évre

--VGE külpolitikája:--sokkal atlantistább, mint Pompidou--hadiipar fejlesztése--új kapcsolat a Közel-Kelettel- beindítja az olajt fegyverért programot--grandeur helyett mondializmus--ki a harmadik világba

--európai politika--Európai Tanács, ERM, detente folytatása, kapcsolat Moszkvával

13/6) A keleti integrációban az egyik megújulási kísérlet volt a magyar Új Gazdasági Mechanizmus, ismertesse ennek kialakulását és lényegét! Hogyan jellemezné Magyarország külpolitikáját az 1970-es elején? --ÚGM: 1968. január 1 Nyers Rezső: 1. központi tervezés szerepe csökken, 2. korlátozott ár és bér liberalizációMagyar külpolitika a 70-es években--Vatikán: megegyezés a püspökök kinevezéséről és Mindszenty ügy rendezése--USA: korona visszaadása 1978--Románia: 1972. Kádár Bukarestben, 1977: nagyváradi találkozó--helsinki folyamat--1973 olajválság súlyosan érintette a magyar gazdaságot

14. Mutassa be az 1980-as évek nemzetközi rendszerét!

14/1) Mutassa be az 1980-as évek fegyverzetkorlátozási tárgyalásait! --1979: SALT II

--1. rövid hatótávolságú (1550 km), 2. közép hatótávolságú (3000 km), 2. nagy hatótávolságú (3000 km felett)

--hordozó rakéták (1320), többtöltetű fejrészes rakéták (1200)--1971: Szerződés Atomfegyverrel Okozott Véletlen Balesetekről--1976: Békés Atomrobbantásokról szóló szerződés--1985: genfi csúcs (Gorbacsov, Reagan)--1986: reykjaviki csúcs

--Gorbacsov csomagterve: 1.a szovjet fél lefelezi nukleáris kapacitását, 2. megsemmisíti európai középtávolságú rakétáit,. 3. cserébe az USA nem telepíti az SDI-t

--Reagan nem megy bele az SDI miatt-- 1987: washingtoni csúcs

--INF: kis és közepes hatótávolságú rakéták, robbanófejek, hordozók felszámolása

--Afganisztán--irak-iráni háború

--1988: moszkvai csúcs--stratégiai nukleáris fegyverek felére csökkentése--Afganisztán

--1989: Málta (Bush)--német egység--KKEU--START előkészületei

--1989: MBFR--76-tól rendszeres adatcsere a hagyományos fegyverekről--82-re szerződéstervezet--műholdas ellenőrzőrendszer, veszélyes átcsoportosítás tilalma, paritás--nem írták alá

--1989. március: CFE tárgyalások--1990. november 19: párizsi charta: harckocsik 20-20 e, PSZH 30-30 e,

tüzérségi repülő 20-20, harci repülő 6800-6800, szállító helikopter 2000-2000--1991: START I: atomtöltetek számának csökkenése 7 év alatt 40%-kal

14/2) Jellemezze az ún. „mini hidegháború” korszakát és annak diplomáciatörténeti eseményeit! --1979-85: afganisztáni intervenciótól Gorbacsov hatalomra kerüléséig--1979: Irán Komehini--1979. december: afganisztáni intervenció--1980: irak-iráni háború--1980: moszkvai olimpia bojkottja--1981: Niqaragua – sandinisták és kontrák--1981. február- 1982. december 31.: Lengyelország - Jaruzelski féle rendkívüli állapot--1982-83: falklandi háború--1983: Grenada--1984: Los Angeles-i olimpia bojkottja (kivéve Románia és Jugo)

14/3) Mutassa be a Kádár-korszak nemzetközi kapcsolatait, a kádári konszolidáció külpolitikai törekvéseit!

34

--1977-es Kádár Caucescu találkozó nem hozott eredményt és a a 80-as évekre a magyar-román feszültség növekedett--1982: adósságválság (Mo, Lo, Rom, Jugo)--1982: IMF és Világbank tagság (stand-by hitel)--az adósságválság ellenére jobban áltunk, mint a környezetünk (Románia: átütemezései válság, Jugo: Tito halála, Lo: rendkívüli állapot)--Mitterand (1982), Kohl (1984), Thatcher, Craxi--Kádár: Mo külpolitikai és külgazdasági érzékenysége miatt a kis hidegháború időszakában is fenn kell tartania a kelet-nyugati kapcsolatokat--1985: Szűrös Mátyás: a nemzeti érdeket nem lehet a nemzetközi érdek alá rendelni--1985. október 15- november 25: nemzetközi Kulturális Fórum Bp-en (EBEÉ)--1988. diplomáciai kapcsolatok Izraellel--1988: szöuli olimpia – diplomáciai kapcsolatok Dél-Koreával

14/4) Mutassa be a Szovjetunió afganisztáni intervencióját! Előzmények:--1953-63: Mohammed Daúd: reformok, jó kapcsolat a SZU-val--1964-73: a shah felmentette Daúd-ot és átveszi az irányítást--1973: Daúd államcsínyt hajt végre, eltörli a monarchiát és közeledni próbál az USA-hoz--1978: Afganisztáni Nép Demokratikus Párt puccsa – SZU támogatásával Taraki lesz a miniszterelnök--1979: polgárháború--1979. szeptember: Tarakit megölik, jön Amin

--1979. december 24: intervenció--1980. január 10: Babrak Karmal (bábkormány)--az USA nem ratifikálja a SALT II-t--1982. november 29. ENSZ Közgyűlés határozata--1988. április 14 Genf.: Szovjet csapatok kivonásáról szóló megállapodás--1989. február 15: kivonulás

--10 év alatt 14 e halott és a SZU az ország 30%-át ellenőrizte--Gorbacsov javítani akart az USA-val való viszonyán és a kínai tárgyalások feltétele is a kivonulás volt

14/5) Milyen volt Mitterrand Franciaországa? Jellemezze a szocializmus nélküli szocialista Franciaországot!

--1982. május 10: Mitterand a második fordulóban 52%-al legyőzi VGE-t (az V. Közt. Első baloldali elnöke)--Pierre Mauroy (PM): minimálbér +10%, családi pótlék +25%, 35 órás munkahét, nyugdíjkorhatár 60 év, munkahelyteremtő program--3 reformcsomag: decentralizálás, nacionalizálás, munkaadók-munkavállalók viszonyának rendezése (Auraux törvények: a munkások kollektív jogainak kiterjesztése)--Keynes-i keresletösztönző felfogás--államosítási hullám: az állam ipari részesedése 16-ról 30%-ra nő, az állami vállalatok GDP aránya 11-ről 17%--munkanélküliség és a fizetési mérleg hiánya nem csökkent, a külkereskedelmi deficit viszont nőtt--1983: rigeur politika: bérbefagyasztás, centrista realizmus--1983-86: az új jelszó a modernizáció--1986: RPR-UDF koalició nyer: megkezdődik a Mitterand-Chirac kohabitáció--a külpolitikát Mitterand, a belpolitikát Chirac irányítja--Chirac intézkedései: privatizáció, TB rendszer korrekciója, bevándorlás szigorítás--1988: véget ér a társbérlet--munkanélküliség változásai: 1960-as évek 200 e, 1982: 2 millió, 1992: 3 millió

14/6) Mit értünk adósságválság alatt? Írja le a jelenséget és mutassa be az adósságválság kialakulását! --1973-as olajválság eredményeként alakult ki a 80-as évek elejére--legnagyobb adósok: ABC országok, Mexikó, Venezuela--ÉV; Teljes bruttó adósság (milliárd dollár):1960; 7.2, 1970; 20.8, 1975; 75.4, 1979; 184.2, 1980; 229.1, 1981; 279.7, 1982; 314.4--adósságválság külső okai: olajválság, olajdollárok, olcsó hitel, alacsony kamatlábak, zuhanó exportbevétel, 1979-82 – kamatlábak növekedése, adósság-állományok növekedése, újabb hitelek adósságszolgálatra és fogyasztásra mennek el--adósságválság belső okai (Latin-Amerika): belső migráció a városokba, drasztikus tőkekivitel, hibás kölcsönfelhasználás, válság közben politikai átmenetek--opciók az adósságválság kezelésére: adósság elengedése, átütemezése, konverziója, cseréjeMegvalósítás--1982-85: átütemezés és újabb hitelek

35

--IMF stabilizációs programja: 1. közszolgáltatások árának emelése, 2. valuta leértékelése, 3. bérkorlátozás, 4. állami támogatások csökkentése--1984: Cartagena-i találkozó (hitelezők és adósok)--1985: Baker terv

--hitelezői érdekeket képviseli--az adósságkönnyítést gazdasági szerkezet-átalakításhoz köti--IMF reformcsomag: 1. privatizáció, 2. kül.ker. lib., 3. kormányzati

kiadások csökkentése, 4. befektetési korlátozások lebontása--1989. Brady terv: egyéni megoldások az adósok számára, rugalmas opciók

15. Jellemezze a regionális együttműködéseket!

15/1) Mutassa be a regionalizmus jelenségét! --Regionalizmus előnyei:

--érdek és értékközösség--kis számú szereplő, könnyebb politikai, gazdasági, társadalmi integráció

--EU, NAFTA, ASEAN, ABC országok, AU, OPEC, FÁK,

15/2) Mutassa be a nemzetközi szerződések jogát! --Nemzetközi szerződések típusai: szerződés, egyezmény, megállapodás, paktum, jegyzékváltás, modus vivendi, gentlemen’s agreement, konkordátum--Szerződések hatásai: jogalkotó vagy ügyintéző--Szerződések hatálya: partikuláris, rész jellegű vagy univerzális, egyetemes jellegű--Szerződéskötés folyamata:

--meghatalmazások vizsgálata (meghatalmazás nélkül csak államfő és kormányfő)--érdemi tárgyalások--szerződés-előkészítés (munkabizottságok, szerződés-vázlatok)--konszenzus kialakítása--fenntartások megfogalmazása (gyengíti a szerződéses akaratot)--fenntartások és csatlakozások letétbe helyezése--parafálás (megállapodás a végleges szövegben)--aláírás--szerződés beiktatása--ratifikáció (csak dualista rendszerekben)

--Szerződés hatálya: területi, időbeli, tárgyi, személyi hatály--Szerződések biztosítékai: eskü, túszok, megszállás, ingózálog, ellenőrzés

--Szerződések interpretációja (csoportosítható: alanyai, módszerei és terjedelme szerint)

--Alanyi: állam, közjogi méltóság, részes államok egy része/egésze, nemzetközi szervezet

--Módszerek: nyelvtani, logikai, történeti, gyakorlati--Terjedelme: megállapító, megszorító, kiterjesztő

--Értelmezés elvei: --tiltó értelmezés>megengedő, rendelkező>megengedő--értelmezés költségét a kezdeményező viseli--belefoglalt jogok elve--speciális rendelkezések megelőzik a generális rendelkezéseket

15/3) Mit tud Latin-Amerika és az Amerikai Egyesült Államok együttműködéséről? Hogyan és miért alakult ki, milyen intézményesült formái vannak? OAS--célok: tagok kereskedelmi kapcsolatainak bővítése, viták békés rendezése--1933: Montevideo-i konferencia: (Roosevelt) jó szomszédi politika, belügyekbe való be nem avatkozás--1938: Amerikai államok szuverén egyenlőségének elve--1947: Riói Paktum: a földrész kollektív biztonsági rendszere--1948: Bogota: az OAS alapokmányának elfogadása--1994: Miami: az egész kontinensre kiterjedő szabadkereskedelmi övezet, korrupció és drog elleni harc--az OAS szervei: Amerika-közi Konferencia, Állandó Tanács, Pánamerikai Unió--35 tag, 28 megfigyelő--1954: caracasi konferencia: kommunista hatalomátvétel esetén beavatkoznak--1961: Punta del Este: szövetség a haladásért program (Kennedy)

--gazdasági növekedés elősegítése--természeti erőforrások mobilizálása--GDP növekedés gyorsítása--igazságosabb jövedelemeloszlás--agrár, pü, eü, okt reform--diktátorok elmozdítása, dem. védelme--10 év alatt 20 MD USD-t ígértek, de ebből 9,4 lett, és azt USA

termékekre költhették--1970-re bedöglött

--1962: Kuba kizárása--Az OAS által kezelt konfliktusok:

36

1. Costa Rica és Nicaragua között (1948-1949, 1955-1956, 1959)2. Honduras és Nicaragua között (1957)3. Venezuela és Dominika (1960-61)4. Venezuela-Kuba (1963-64, 1967)5. Dominika-Haiti (1950, 1963-65)6. Panama-USA (1964)7. El Salvador-Honduras (ún. futballháború, 1969-1970)

--1982: falklandi háború: az OAS kiállt Argentína mellett--1983: az USA az OAS-t megkerülve lerohanta Grenadát

ECLA (Economic Commission for Latin America) (1948)--Raul Prebisch: a vilgazd az 1880s óta azok ellen az országok ellen dolgozik, amelyeknek a gazdasága a nyersanyag exportra épül, mert a késztermékek ára gyorsabban nő--a szervezet összehozta a latin-amerikai reformközgazdászokat

Közép-Amerikai Közös Piac (1960)

LAFTA (Latin-American FreeTrade Association) (1961, Montevideo)--Argentína, Brazília--egymás közötti ker felfuttatása, függetlenség az USA-tól

Andok Paktum (1969)--a LAFTA kisebb országai, Arg és Braz ellensúlyozására

MERCOSUR (1991)--Arg, Braz, Paraguay, Uruguay--1998: tagsági feltétel a dem berendezkedés

15/4) Jellemezze a visegrádi együttműködés és a Duna Bizottság működését és szervezeti céljait! Válasszon egyet az alábbi nemzetközi szervezetek közül és jellemezze azt: CEFTA, EFTA, NAFTA! Visegrádi együttműködés--1335-ben magyar-cseh-lengyel uralkodó politikai, kereskedelmi tárgyalásai Visegrádon--1991. február 15: Mo, Cseho, Lo – visegrádi együttműködés--1992: a visegrádi országok létrehozzák a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA)--Mo 2001-20002-ben töltötte be a soros elnöki tisztséget--V4-nek alkalmazkodnia kell az EU és NATO csatlakozáshoz

--V4 fontos fóruma volt a csatlakozási folyamatban a kormányközi konferenciára történő felkészülésnek--2000 július: Nemzetközi Visegrádi Alap

--kulturális, tudományos, oktatási, ifjúsági cserekapcsolatok finanszírozása évi 2.4 millió euróból

Duna Bizottság--1815 bécsi kongresszus és 1956 páriszi kongresszus: a dunai hajózás szabadságának elve--1921: párizsi duna egyezmény (7 parti állam: No, Ausztria, Szlovákia, Mo, Horváto, Szerbia, Románia, Bulgária + GB, Fro, Olaszo, Görögo, Belgium)

--létrehozott két bizottságot: Európai Duna Bizottság, Nemzetközi Duna Bizottság--1948: belgrádi konferencia (Csehszl, Mo, Jugo, Rom, Bulg, SZU)--1954 óta a Duna Bizottság székhelye Budapesten van--1960: Ausztria csatlakozik a belgrádi egyezményhez--1997 (Buapesti jegyzőkönyv) csatlakozik No, Horváto, Moldova--Megfigyelő államok és nki szervezetek: Cseho., Hollandia, Franciao., Töröko.; Rajnai hajózás Központi Bizottsága, az Euróoai Bizottság és a Duna védelmére létrehozott Bizottság (ICPDR), ill. az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága--belgrádi egyezmény elemei:

--a Duna hajózható részére vonatkozik--az államok a Dunát hajózható állapotban tartják, a hajózást nem gátolják

-a Duna Bizottság feladatai: a belgrádi egyezmény betartatása, szükséges munkálatok elvégzése, tanácsadás, szolgáltatások egységesítése, adatgyűjtés, stb.--1963: A Duna Bizottság kiváltságairól és mentességéről szóló egyezmény--1964: Magyar Köztársaság és a Duna Bizottság közötti egyezmény

EFTA--az ESZAK és az EGK GB nélkül alakul meg--GB olyan megoldást keres, amellyel piacot biztosít ipari termékeinek anélkül, hogy lemondana nemzetközösségi vámpreferenciáiról--1958. december: Genfben találkoznak az EGK-n kívül rekedt országok--1960. január 4: Stockholm: megalakul az EFTA (Ausztria, Dánia, NB, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédo), székhelye: Genf

--ugyanolyan ütemben és mértékben csökkentik az ipari vámokat, mint az EGK-n belül

--nem hoznak létre külső vámhatárt--nem vonatkozik az agrártermékekre

37

--kormányközi alapon működik--1966-ra minden ipari vámot megszüntettek--lehetőséget ad a tagországok közöttii bilat agrár-megállapodásokra is

--az EFTA bővülése: Finno 1986, Izland 1970, Lichtenstein 1991--1973: NB és Dánia kiválik az EFTA-ból, csatlakozik az EGK-hoz--1984: EFTA-EGK szabadkereskedelmi megállapodás az ipari termékekre--1986: Portugália kiválik az EFTA-ból, csatlakozik az EGK-hoz--1995. Ausztria, Finno, Svédo kiválik, csatlakozik az EGK-hoz--4 ország: Norvégia, Izland, Licht, Svájc--Európai Gazdasági Térség 1992 (EEA) (Norvégia, Izland, Lich.)

--a tagok hozzáférnek az EU belső piacához, de nem vesznek részt a döntéshozatalban, ezért hozzájárulást fizetnek az EU-nak--Svájc népszavazáson elutasította a tagságot

16. Mutassa be az 1990-es évek nemzetközi rendszerét

16./1) Mutassa be a hidegháború utáni nemzetközi rendszer főbb jellemvonásait!Új világrendetlenség, korábbi ellenfél integrálása, európai politikai integráció, NATO bővülés, diffúz fenyegetettség

16/2) Mutassa be az ICC statútumának, valamint a CTBT és a BTWC protokoll-szerződések létrehozásának nehézségeit, és a nem részes államok elutasításának okait! ICC (International Criminal Court) 1998--1953: első statútum-tervezet--1994: a Nemzetközi Jogi Bizottság statútum-tervezete--1998: Róma: 127 tagállam elfogadja DE Kína, Irak, Líbia, Jemen, Katar, Izrael, USA ellene--2001. július 1-én hatályba lép--joghatósága: népirtás, emberiség-ellenes és háborús bűncselekmények--ASPA (American Servicemembers Protection Act)

CTBT--1963: PTBT: Fro, Kína nem írja alá--1991: PTBT konferencia--1996: CTBT--a P5 aláírta, KNDK, India, Pakisztán nem--nem ratifikálta: USA, Izrael, Kína, Kolumbia, Egyiptom, Indonézia, Irán

--USA elutasítás okai: versenyelőny megtartása, lator államok--a Bush adminisztráció opciói:

--végleg lemond a ratifikációról--halasztja a ratifikációt és fizet--kampányba kezd a ratifikáció mellett

BTWC (Biological and Toxin Weapons Convention)--1925-ös genfi egyezmény kiegészítésére jött létre--1975. március 26-án lépett életbe--nincs ellenőrző szerve-5 évente felülvizsgálati konferencia--1991: Verex Bizottság (felülvizsgálati terv)--1994: genfi konferencia – ad hoc csoport (fogalom és célmeghatározások, bizalom erősítés, ellenőrzés)--1996 és 2001: felülvizsgálati konferenciák: az ad hoc csoport ellenőrzése--1997: vegyi fegyver tilalmi egyezmény (10 év alatt teljes megsemmisítés)--2001. július: az USA elutasítja a protokollt--USA elutasításának okai:

--gazdasági--drogellenes háború egyik eszköze

16/3) Milyen kihívások előtt áll az ENSZ a hidegháborús rendszer felbomlása után? Mutassa be az ENSZ reformját! Kihívások:--marginalizálódás--új típusú konfliktusok--reform követelések

ENSZ reformAz ENSZ-intézmények reformja

Közgyűlés – napirend legyen rövidebb, de foglalkozzanak valódi problémákkal, kisebb bizottságok

BT – tagok: akik a legjobban járulnak hozzá az ENSZ tevékenységhez püileg, katonailag, diplomáciai segítség révén

- arányosabb képviselet„A” modell:

- 24 fős tanács- +6 új állandó tag (2 Afrika, 2 Ázsia és Csendes-óceánia, 1-1

Európa és Amerika)

38

- +3 új nem állandó tag- helyek elosztására 4 regionális csoport létrehozása

„B” modell:- nincsenek új állandó tagok- nem állandó tagok 10 helyett 19- ebből új kategória 8 tag: 4 évre szóló de megújítható mandátum

(a 4 csoport 2-2-t kap)- 11 nem megújítható tag 2 évre (4 Afrika, 3 Ázsia, 1 Európa, 3

Amerika)+ vétójogot az A modell új állandó tagjainak nem adná meg+ próbaszavazás rendszerének bevezetése+ állandó tagok a népirtás és az emberi jogok tekintetében ne akadályozzák meg a döntéshozatalt+ állandó tagságra pályázók: Japán, No, Brazília, India+ Olaszo ellenzi az állandó tagok számának növelését+ regionális rivalizálás az állandó helyekért: Paki – IndonéziaNigéria – Délafrika – Egyiptom, Argentína – Mexikó → kevés esély a javaslatok elfogadására

Béketeremtés Bizottsága- új szerv: figyelje meg az országok belső helyzetének alakulását- nyújtson proaktív segítséget a konfl. létrejötte előtt

ECOSOC- hozzon létre új bizottságot: Biztonsági Fenyegetések Társadalmi

és Gazdi Vonatkozásai- ennek kell a világ tényleges fejlesztési fórumának lenni- Milleneumi célokhoz: kis létszámú végrehajtó szervet,

fejlesztési kérdésekben útmutatót adni- G20-ba meg kéne hívni az ECOSOC elnökét is

Emberi Jogok Bizottsága- minden ENSZ tag legyen benne a tagságában – de ez

csökkentené a hatékonyságát- később legyen helyette: Emberi Jogok Tanácsa

Főtitkár és titkárság- legyen második főtitkár-helyettesi státusz (támogatás a béke és

biztonság területén)- szélesebb hatáskör a főtitkárnak a munkáltatói jogok

gyakorlásában, 60 új státusz- megfelelő tisztviselői kar kialakítása

Alapokmány

- az „ellenséges államokkal” kapcsolatos cikkek elavultak, módosítandók

- Gyámsági Tanácsos fejezetet törölni kell- Vezérkari Bizottsággal foglalkozó cikket törölni kell, és a rá

való utalásokat is

16/4) Ismertesse az új világrend fogalmát a hatalmi viszonyok átalakulása szempontjából! --elképzelések a hatalmi viszonyok átalakulására:

--visszatérés a bipolaritáshoz, tripoláris rend, multipoláris, rend, többszintű interdependencia, világrendetlenség

16/5) Hogyan változott meg a hidegháború utáni rendszer „háború”-fogalma? --XVII.-XVIII. sz. – korlátozott háborúk időszaka (államok háborúi)--XIX. sz. – forradalmi háborúk időszaka (napóleoni, amerikai függetlenségi stb)--XX. sz. – totális háborúk kora (világháborúk)--XX. sz. – nukleáris korszak nem-háborúi (imaginárius háborúk)--Új típusú konfliktusok:(Lutwak: digitalizált konfliktusok)failed and fragile states, identitásháborúk

16/6.) Mutassa be a baloldali fordulatot Latin-Amerikában! Milyen hatással voltak ezek az amerika-közi kapcsolatokra?1990’ új alulról induló, spontán társadalmi mozgalmak – reakció a gazdasági nehézségekre, szegénységre- vidéki és nyomornegyedekben élők indították el a „társadalmi, védelmi mechanizmust”, mert őket a hagyományos politika nem védelmezi- a fennálló pol-i rsz-rel akarnak együttműködni1990’ végétől újbaloldali kormányok jutnak hatalomra – „rózsaszín hullám”Közös vonásaik, céljaik:- társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása- szociális kiadások növelése- külpolitikában a régiók összefogását szorgalmazzák- szélesebb dél-dél összefogást hirdet- a politikusok a nép nevében egyszerűen beszélnek, szegényekhez szólnakÚjbalos pártok jellemzői:- ideológia kevésbé fontos- USA ellenesség

39

- Szükséges a gazdaság nyitottsága- Sokszor a társadalmi mozgalmakból emelkednek ki- Heterogén jelenség – 2 csoport:1. 40’-50’ kommunista utódpártok, de demokratizálódtak, gazd-i nyitás a céluk (Brazil, Chile, Uruguay)2. 30’-40’ populista utódpártok – radikálisabb, globalizáció ellenesek (Venezuela, Argentína, Bolívia)Venezuela – Hugo Chavez 1998-- 1958 óta szocdem és kerdem pártok kormányoztak- Olaj a felső elitet gazdagítja ↔ nyomornegyedek- Mesztic származású, nagyon népszerű (munkásság + középosztály)- Egészségügyet, oktatást ingyenessé tette- OPEC-ben fontos szerep (világon az 5. exportőr)- Olaj miatt, USA-val kölcsönös függőség- Jó kapcs.: Castro, Putyin, Irak, Irán- Regionális összefogást javasol (PETROSUR, TELESUR)- nagyon USA ellenesBrazília – Luiz Inácio Lula de Silva 2003-- eleinte nagyon USA és IMF ellenes, mára balközép felé mozdul- társadalmi paktum: Kormány – Üzleti szféra – szakszervezetek- Dél-dél összefogás, Kína kapcsolatArgentína – Nestor Kirchner 2003-- balközép, peronista- IMF-fel való nyitott ellentéte – adósságkezelés miatt- Dél-amerikai unió a célja- Emberi jogokat hírdetiBolívia – Evo Morales 2006- - kokatermelés- államosítani akarja a gáz és olajkészleteket- 3-as blokk: Bolívia, Venezuela, Kuba → nagyon USA ellenesChile – Michelle Bachelet 2006-- inkább jó kapcsolatot akar az USA-valPeru – Ollanta Cumala 2006-- nem szélsőséges, de visszautasító USA-valMexikó – Vicente Fox 2000-- USA-val jó viszony, jobbos- Nyáron választás fontos – balos jelölt: ObradorKolumbia – Alvaro Uribe 2001-- USA – barát, drogvisszaszorításban együttműködnek

Amerika Közi Kapcsolatok:- Mercosur: Argentin válsággal a politikai együttműködés erősödött

köztük, USA ellenesség nőtt- Összamerikai Kereskedelmi Övezet: tárgyalások megakadnak 2004. tavaszán, brazil – USA közti kapcsolatokra redukálódott- Bolíviai Alternatíva Amerika Számára (BOL, VEN, KUBA) –

írástudatlanság ellen, foglalkoztatásért

17. Regionális konfliktusok – Balkán

17/1) Hasonlítsa össze a kilencvenes évek balkáni konfliktusaiban érintett etnikumokat kulturális jellegzetességeik alapján (nyelv, vallás)!

Szlovének; szlovén; római katolikus, Szerbek; szerb; ortodox, Horvátok; horvát; római katolikus, Bosnyákok; bosnyák; muszlim, Crnagorácok (montenegróiak); szerb; ortodoxMacedónok; macedón; ortodox, Albánok; albán; muszlim, magyarok; magyar; római katolikus, református--nyelvújítók: Vuk Karadzic (szerb), Ljudovit Gaj (horvát)

17/2) Mutassa be, hogy milyen szerepet vállalt az EK/EU az 1991 és 1995 között zajló balkáni háborúkban! Milyen béketervek születtek ebben az időszakban a nemzetközi közösség tagjainak kezdeményezésére?

--1991. július: brioni tárgyalások (EK, Jugo, Szlovénia): tűzszüneti megállapodás és 3 hónapos függetlenségi moratórium--1991. július: brioni tárgyalások II (EK, Szlovének, szerbek, horvátok): a brioni egyezmény kimondja, a további tárgyalások szükségességét, erőszak tilalmát, 3 hónapos függetlenségi moratóriumot Horváto-ra és Szlovéniára--1991. július: elkezdődik a szerb-horvát háború--1991. szeptember: hágai Jugoszlávia konferencia (Lord Peter Carrington)

--az EK kísérlete a válság megoldására--lehetséges a függetlenség a tagköztársasági határok mentén, aki akar,

alkothat államközösséget--kisebbségvédelmi garanciák--autonómia lehetősége

--1991. december: EK külügyminiszteri értekezlet: az EK elismeri azokat a köztársaságokat, akik ezt kívánják és megfelelnek az EK kritériumoknak

40

--1992. január: az EK elismeri Szlovéniát, Horváto-t (Macedóniát, BH-t, Koszovót nem)--1992. február: BH-i függetlenségi népszavazás (99% igen, szerb bojkott)--1992-1994-ben négy béketerv született.• Cutilhiero-terv: Még a válság háborús elfajulása előtt született. 7 kantonra osztotta volna BH-át, terület 44-44% szerb és muzulmán, 12% horvát. Lisszaboni Bosznia-konferencián elvileg mindenki elfogadta, de mint később kiderült csak taktikai okokból.• Vance-Owen-terv: 1992. aug. 25-27-i nemzetközi értekezlet Londonban a délszláv válságról: A rendezéés alapelve BH határainak sérthetetlensége. Döntöttek egy állandóan ülésező Jugoszlávia-konferenciáról, genfi székhellyel. A konferencia első ülése 1993. jan 2-én nyílt meg, ekkor terjesztették elő ezt a tervet. 10 kantonra osztotta volna BH-t, szerbek és muzulmánok 3-3, horvátok 2, horvát-muzulmán 1, plusz Szarajevo. Terület: szerbek 43%, muzulmánok 32%, horvátok 25%. Kantontok széles önállósága. Horvátok és a muzulmánok elfogadták, szerbek nem.• Owen-Stoltenberg-terv: Genfi konferencia jún. 16-i ülésszakán Milosevics és Tudman muzulmánok feje feletti egyezkedésének eredményeképpen jött létre. BH-t három, nemzeti alapon szervezett miniállam konföderációjává alakította volna. Muzulmánok persze elutasították.Elutasítások okai:

- Terület-megosztási viták: Mindenki minél többet akart. Plusz leendő területek életképessége (szerbeknek jutott volna főleg a kopár hegyvidék, ipar a többieknek), Szarajevót szerbek szerették volna kettéosztani, Mostarhoz a horvátok ragaszkodtak, fővárosnak szerették volna. Szerbek csak a 3. tervet fogadták el, horvátok 2. és 3., muzulmánok egyiket sem, de a 2-ra kénytelenek voltak igent mondani.

- Alkotmányossági kérdések: A szerbek (de a horvátok is) sokallták a központi hatalomnak szánt jogosítványokat, a muzulmánok pedig a konföderális 3. tervet utasították el teljesen.

--horvát-bosnyák államszövetségi egyezmények--1994. május 13: Nemzetközi Összekötő Csoport Terve (USA, Orosz, NB, Fr, No): 51% bosnyák-horvát, 49% szerb, a két országrész államszövetsége--1994. augusztus 4: Szerbia gazdasági embargót vezet be a boszniai szerbekkel szemben, hogy nyomást gyakoroljon rájuk

17/3) Ismertesse a NATO és az EBESZ szerepvállalását a délszláv válságok során! --1993. május: az ENSZ 6 védett övezetet jelöl ki Bosznia muzulmán részén

--1993. augusztus: a NATO augusztusi kommünikéje: ha a boszniai szerbek és a horvátok továbbra is támadják a védett övezeteket, légi-csapásra kerül sor (UNSCR 836 alapján)--1994. február: 68 halott a szarajevói piacon--a NATO a boszniai szerb erők nehéz fegyvereinek kivonását követelte Szarajevó 20 km-es körzetéből 10 napon belül--1994. február 21: a NATO bejelenti, hogy a boszniai szerbek teljesítették az ultimátumot--1994. február 22: ugyanilyen ultimátum Gorazde-ra--márciusra összeomlott a Gorazdei zóna és augusztusra összeomlott a szarajevói--1994. április 11: az első légi-csapások a boszniai szerb erőkre Gorazde-nél, majd további légi-csapások--1995. augusztus 4: Vihar hadművelet – a horvátok elfoglalják a Krajnát (szerb menekülthullám Belgrád felé és tüntetések Belgrádban), az ortodox egyház árulással vádolja a belgrádi kormányt--1995. augusztus 17: Holbrooke bejelenti, hogy nem tárgyal tovább a belgrádi vezetéssel--1996. augusztus 26-27: belgrádi megállapodás (Milosevic és a boszniai szerbek) – Milosevic képviseli a boszniai szerbeket a béketárgyalásokon--1995. augusztus 30-tól- szeptember 20-ig: Operation Deliberate Force: NATO légi-csapások a boszniai szerbekre --1995 szeptember 8 – október 12: Operation Mistral: a NATO légi-csapások ideje alatt a boszniai muzulmán-horvát föderáció támadást indított a boszniai szerb erők ellen--1995: daytoni megállapodás

Az EBESZ szerepe--az EBESZ az 1995-ös dayton-i keretegyezmény alapján van jelen--az EBESZ feladatai: önkormányzati rendszer és egyéb demokratikus intézmények kiépítése és támogatása, életképes politikai átmenet biztosítása

NATO Koszovóban--1998: UCSK meghirdeti a függetlenségi harcot--1998: szerb hadsereg elkezdi kiszorítani a koszovói albánokat a tartományból--1998: R Holbrooke tűzszünetet erőszakol ki--EBESZ megfigyelők érkeznek Koszovóba, de tűzszünetet mindkét fél megszegi--1999. március 24- június 10: NATO légi-támadás--1999. június: UNSCR 1244: ENSZ közigazgatás alá helyezi Koszovót (UNMIC és a KFRO bevonul)

41

--1999. június 10: Milosevic bejelenti, hogy elfogadja a UNSCR 1244-et és kivonja csapatait Koszovóból, befejeződnek a légi-csapások

Az EBESZ szerepe--koszovói EBESZ misszió 1999. július 1-vel jött létre--az UNMIC komponenseként működik (harmadik pillér: intézmény és demokrácia-építés, emberi jogok, jog uralma)--1998-99: Kosovo Verification Mission (KVM)

17/4) Milyen nemzetközi jogi problémák vetődtek fel a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlásával és az államutódlással kapcsolatban a kilencvenes évek elején? Milyen válaszokat adott erre a nemzetközi közösség? (Badinter bizottság és államelismerések.) --Badinter Bizottság 1991. augusztus 27, hágai jugoszlávia konferencia EK1. vélemény: milyen jogi státusza van Jugo-nak (1991. december 7.)--nem zárta ki, hogy kis Jugo legyen a kizárólagos jogutód, az államutódlás kérdéseit az érdekeltekre bízta2. vélemény: a köztársaságok elismerésének feltételei (1992. január 11)--népszavazás és a kisebbségek jogainak garantálása3. vélemény: a szerb, horvát, BH határok államközi határok-e--igen, (úti possidetis elve)4. vélemény: dönthetnek-e a tagköztársaságokban maradt szerbek, hogy csatlakoznak-e Szerbiához (1992. január 2.)--nem, az önrendelkezési jog nem járhat határmódosítással5. vélemény: a JSZSZK jogutódja-e Szerbia és Montenegró(1992. április 27.)--nem, mert az ET nem ismerte el őket és az ENSZ-ben sem jogutód + utódállamok egyetértése nélkül utódlásra nem kerülhet sor6. vélemény: el kell-e ismerni az új jugoszláv föderációt--minden állam diszkrecionális joga az elismerés

17/5) Mutassa be Magyarország Balkán-politikáját a második világháború alatt! --1920-21: Kisantant (Csehszl, Rom, Jugo)--1926: Horthy mohácsi beszéde- enyhe nyitás a délszláv térség felé--1940. október: Teleki Pál: kiútkeresés, Jugo felé akar nyitni--Jugo szorul helyzetben a szomszédok területi követelései miatt és a Kisantant felbomlása miatt--1940. október 28: lassan megy az olasz offenzíva Görögo ellen, Jugo felértékelődik No számára

--No Mo-on keresztül akarja a tengelyhatalmakhoz kötni Jugo-t--1940. december: Mo-Jugo örök barátsági szerződés--német ajánlat Jugo-nak: szabad áthaladásért garantálják a területét--1941. március 25: Jugo csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez (Japán, No, Olaszo 1940)--1941. március 26: németbarát jugoszláv kormány megbukik és a tengelyhatalmak megtámadják Jugo-t--1941. március 27: Hitler felkéri Horthy-t, hogy Mo vegyen részt a támadásban--1941. április 1: Mo feltételeket szab

--Mo a németek után néhány nappal indítja el a támadást--a magyar csapatokat nem rendelik német parancsnokság alá--csak akkor veszünk részt ha: a. Jugo megszűnik, b. jugo-i magyarokat

üldözik, c. a Mo által igényelt területen hatalmi vákuum keletkezik--1941. április 2: GB bejelenti, hogy (a. megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat, ha Mo átengedi a németeket, b. hadat üzen, ha Mo részt vesz a támadásban)--1941. április 2: Teleki öngyilkos lesz--1941. április 4: megindul a németek átvonulása Mo-on--1941.április 6: megindul a német támadás--német nyomásra Horváto kikiáltja függetlenségét--1941. április 11. megindul a magyar támadás--Mo elfoglalja Muraközt, Baranya-háromszöget és Bácskát--újvidéki hideg napok: a magyar hadsereg 3000 szerbet likvidál--GB megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat, de nem üzen hadat--1945: Titóék felszabadítják Jugo-t, 50 e magyart ölnek meg

17/6) Legitim volt-e az 1999-es NATO-beavatkozás? Ismertesse a kérdés kapcsán a nemzetközi szereplők érdekeit, valamint mutassa be az érveket és ellenérveket! --a mai nemzetközi jogrendben fegyveres erőt csak önvédelemből vagy BT felhatalmazás alapján lehet alkalmazni, koszovói beavatkozásnál egyik sem teljesült--a BT felhatalmazást SZU és Kína vétózta meg--az EBESZ megfigyelők evakuációját fel lehetett volna használni indokként, de ők távoztak--utólagos legalizáció: a beavatkozás elítélésnek leszavazása az 1241-es UNSCR utólagos megszavazása, de ezek gyengék--az hogy 19 állam konszenzusával jött létre a beavatkozás, az egy politikai érv, de jogilag kevés

42

Érdekek--Oroszo: Belgrád ellen nem akar akciót – Szelezev: kivonulnak PJC-ből, ha támadás lesz, csecsen kérdés, szerb szimpátia--Németo: Schröder-Fisher páros, továbbra is diplomáciai megoldás kell, Schröder alapvetően pacifista--Angol-francia: St. Malo – amerikai ellensúlyozása a NATO-n belül--Kína: WTO tagság miatt tartózkodik, belgrádi követség bombázása

18. Regionális konfliktusok I. – Tajvan és Kína

18/1) Mutassa be a tajvani kérdés történetét az amerikai-kínai kapcsolatok változásán keresztül! --Tajvan: 1590: portugál gyarmat (Formosa)

XVII. sz.: spanyol gyarmat1642: holland gyarmat1683: a mandzsu Csing-dinasztia elfoglalja1886: kínai tartomány lesz1895: Japán elfoglalja1945: újra Kínáé lesz

--második vh-ban Kína szövetséges hatalom--1949. október 1: KNK kikiáltása--Chan Kai Sjek Tajvanra menekül amerikai védelem alatt (Kínai Köztársaság, KK)--a sziget jogilag Kína része marad, de Chan Kai Shek az 1947-es kínai alkotmány alapján kormányoz--1950: az USA javaslatot tesz a KNK felvételére az ENSZ-be, de Mao elutasítja a két Kína elvet--1950-53: koreai háború: az amerikai 7. flotta a tajvani szorosba megy--1950-es évek: Kína lobbi – a KK támogatásáért kampányol--1954: Csanmen bombázása, a KNK vissza akarja foglalni Tajvant--1954: USA-KK védelmi szerződés--1958: Kinoj bombázása, az USA megakadályozza az újraegyesítést--1960-as évek: KNK-SZU elhidegülés--1971: Kissinger Kínában (ping-pong diplomácia)--1971. október 25: KNK-t felveszik az ENSZ-be (KK-t kiteszik)--1972: Nixon Kínában--1972. február: Sanghaj kommüniké: az USA elismeri az egy Kína elvet--1978: az USA megszakítja a diplomáciai kapcsolatotakt a KK-val (az 54-es védelmi szerződés érvényét veszti)

--1979: Tajvan Relations Act (1. az USA fenntartja a fegyverszállításokat, 2. újraegyesítés csak békés eszközökkel, 3. agresszió esetén az USA megvédi a szigetet)--1979: USA-KNK diplomáciai kapcsolatok felvétele--1982: USA-KNK nyilatkozat: az USA visszafogja a fegyverszállításokat Tajvannak--1989: Tienanmen tér--1990: Öböl-háború: Kína nem vétózza meg a BT határozatot és ezzel enyhül az elszigeteltsége..konfliktusforrás: Bush felrúgja a 82-es megállapodást (150 db F16-os Tajvannak)--1993: Tjavn-Kína tárgyalások: határ, nonploriferáció, terrorizmus, gazdasági együttműködés--1995: tajvani „elnök” látogatása USA-ba, kínai csapatösszevonás--1995-96: kínai rakétateszt Tajvannál, mini-válság, Kína visszavonul--2001. szeptember 11: Kína-USA együttműködés--2001: a kínaiak lelőnek egy amerikai kémrepülőt--az USA támogatja Kína WTO tagságát--Kína nem támogatta az Irak elleni háborút

18/2) Mutassa be a szuverenitás mai fogalmát és annak jelentőségét! Mutassa be Tajvan kapcsán a szuverenitás problémáját! --Szuverenitás: külső szuverenitás, belső szuverenitás--Jean Bodin 1576: a szuverenitás az abszolút monarcha korlátozásmentes főhatalma, amelyet a nép ruház rá--ENSZ Alapokmány: szuverén egyenlőség fogalma--Elemei:

- az államok jogilag egyenlők- minden állam rendelkezik a teljes szuverenitásból fakadó jogokkal- minden állam köteles tiszteletben tartani más államok jogalanyiságát- az állam területi épsége és politikai függetlensége sérthetetlen- minden állam joga, hogy szabadon válassza meg és fejlessze politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerét- minden állam köteles jóhiszeműen és maradéktalanul eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek és békében élni más államokkal

--Tajvan sosem volt különálló szuverén állam--1949-től Tajvanon volt az elismert Kínai kormány, de ez az összes kínait képviselte--1971-től Pekingben van az elismert kormány és ez képviseli a tajvaniakat is

43

--dilemma: 1971 óta az USA nem ismeri el a tajvani kormány szuverenitását, de Tajvan és Kína egyesülését akadályozza

18/3) Milyen gazdasági reformokon ment keresztül Kína 1978-tól napjainkig? Mutassa be ezek szakaszait!

I) 1978-1982 – a gazdasági reformok időszaka

Mao 1976-os halálát követően 1978-ban Teng Hsziao-ping veszi át a hatalmat. 1978-ban ő vezeti be a máig fontos gazdasági reformokat. - megjelenik a magántulajdon, habár még mindig az állami tulajdon

marad a kínai gazdaság alapja- elkezdődik az állami vállalatok reformja, decentralizáció, felelősségi

rendszer bevezetése, RT formára való áttérés, szociális háló ellátása a vállalatokon keresztül

- elbocsátások- árliberalizáció- a korábbi közvetlen állami irányítás közvetetté válik- agrárreformok – érdekeltségi rendszer bevezetése, ennek célja a

termelékenység növekedése- családi művelésre adták ki a földeket, de azt nem lehet eladni- a kötelező felvásárlási rendszer fokozatos megszüntetése (a paraszt

eljut oda, hogy azt csinál a terményével, amit akar)- világgazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódás- technológia-transzfer- működőtőke-befektetés- Japánnal rendeződik ugyan a viszony, de félnek a japán gazdasági

csoda térhódításáról, és Kína gazdasági kolonizációjától- a harmadik világ országai leértékelődnek politikailag és gazdaságilag

is

II) 1982-1989 – Teng Hsziao-ping ideje, igazodás a nemzetközi közösséghez, belső problémák

- csatlakozás számos (kb. 200) nemzetközi intézményhez – Világbank, UNESCO, UNICEF, UNCTAD, WHO…

- a nemzetközi igazodásra azért volt szükség, mert Kína ily módon akart a gazdasági reformokhoz szükséges működőtőkéhez jutni, politikai stabilitás alapfeltétel ehhez

- a reformokat kiterjesztik a városi iparra, szolgáltatásokra

- egyre több vesztese is van a reformoknak – elbocsátások- vannak, akik a reformoktól, elnyugatiasodástól tartanak, mások

reformpártiak- infláció, korrupció → elégedetlenség- 1988-ban a reformokat felfüggesztik, megszorítási tervet fogadnak el

III) 1989-1995 – nemzetközi elszigeteltség, reformok újraéledése

- Tienanmen tér után sok ország befagyasztja kapcsolatait Kínával- Csiang Cö-min lesz a pártfőtitkár, újabb reformok jönnek, a

„reformfolyamat visszafordíthatatlan”- 1992-től szocialista piacgazdaság korszaka, a reform-alapelvek

megmaradnak- 5 éves tervekkel akarnak jelentős eredményt elérni, cél: 1-2 évtized

alatt nyugati életszínvonalat elérni- enyhül a politikai és gazdasági elszigeteltség az öbölháború miatt- Délkelet-Ázsiában növekvő szerep- Japánnal javuló kapcsolatok, háttérben a japán befektetések iránti

igény áll- komoly hadiipari együttműködés Oroszországgal 1991-től

(fegyverek, alkatrészek, javítás, személyzet)- gazdasági együttműködés TajvannalIV) 1995-napjainkig – kínai (gazdasági) nagyhatalmi törekvések

- Kína térnyerése a világpiacon, olcsó munkaerő, olcsó termelés miatt- export-orientált gazdaságpolitika (EU, USA, Japán)- külföldi tőke beáramlása folytatódik- GDP harmadát a magánszektor adja, harmada az állami tulajdonból

jön, harmada a kollektív szektorból- Gazdaság stabil, egyre pragmatikusabb irányítás- 9.9%-os gazdasági növekedés mára (2006-ra 8% az előirányzott

növekedés)- 1.8%-os infláció - ma 102 milliárd dollár a külkereskedelmi mérleg aktívuma- WTO-tagságban USA segíti Kínát- DE: probléma a mezőgazdaság modernizációja, a családi termelés

nem segíti a növekedést- állami ipari vállalatok átalakulnak, nő a munkanélküliség- a régiók közötti nagy különbségek fennmaradtak

44

- GDP/fő még mindig nem túl magas: 4400USD/fő- abszolút szegények: lakosság 10%-a

18/4) Mutassa be a Dél-kínai-tenger geopolitikai jelentőségét! --Határai. Kína, Vietnám, Fülöp-szigetek, Malajzia--regionális tengeri kereskedelem--stratégiai jelentőségű szigetek: Spratli-szigetek (dél), Paracel-szigetek (észak)

--Paracel-szigeteket 1976-ban szerezte meg Kína Vietnámtól--Spratli-szigetek egyik fele Malajziáé, másik fele Vietnámé, Kínáé és a

Fülöp- szigeteké--kőolaj, földgáz

18/5) Mi a „két Kína” elv? Mikor és hogyan merült ez fel? --1949: a legtöbb állam a KK-t ismeri el, de a szocialista blokk a KNK-t--1950: két Kína elv: az USA felajánlja a KNK-nak, hogy csatlakozzon az ENSZ-hez--Mao ezt elutasítja, mert a BT tagság a KK-é maradt volna--a SZU fél évre kivonul a BT-ből--1950-71 az USA és szövetségesei mindkét Kínát elismerik--1971:USA: egy Kína elv--1971. október 25: az ENSZ 2758-as határozata – KNK az ENSZ-ben, BT-ben is, Tajvant kiteszik--KK-val több állam is megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat--1991: Tajvan elismeri a KNK-t--1991: közeledési kísérletek megszakadnak, mert Tajvan kijelenti, hogy két Kína létezik, amelyek egymással államközi kapcsolatban állnak

19. Regionális konfliktusok II. – Kasmír

19/1) Ismertesse a kasmíri kérdés történelmi hátterét, a háborúkat és a megoldás lehetőségeit! --1947: India függetlenné válása--a britek nem ajánlanak függetlenséget Kasmírnak, csak a választás lehetőségét (India, Pakisztán)--1947. október: felkelés Jamu tartományban1947. első indo-pakisztáni háború--pakisztáni beavatkozás a lázadásba (pakisztáni lakosság beavatkozása)--Hari Singh Indiához fordul segítségért

--Nehru megígéri, hogy népszavazást tart az Indiához való csatlakozásról--pakisztáni hadsereg beavatkozása a konfliktus eszkalálása érdekében--Nehru az ENSZ elé viszi az ügyet, megállapodás születik a tűzszüneti vonalról

--Jamu és Kasmír Indiáé--Azat Kasmír, Gilgit északi része, Hunza, Baltisztán és Aksai Chin Pakisztáné

--Pakisztán javaslata: Kasmír nemzetközi felügyelet alatt--India javaslata: Kasmír egyesítése Sejk Abdullah vezetésével--Pakisztán külön egységként kezeli Azat Kasmírt az északi részeket pedig protekturátusként--az indiai rész státusza folyamatosan változott --1952-es indiai alkotmány speciális státuszt adott Kasmírnak, a honvédelem, a külügyek és a kommunikáció volt szövetségi irányítás alatt--az ENSZ Kasmír Bizottságának (Oven Dixon) ajánlása

--Jamu és kasmír újraosztása etnikailag homogén egységek létrehozására--Kasmír-völgy csatolása Pakisztánhoz--India azonnal visszavonta a Kasmírnak tett autonómia engedményeket

--1965: Sejk Abdullah-ot harmadszor is letartóztatják az indiai hatóságok1965: második indo-pakisztáni háború--a pakisztáni hadsereg beavatkozott, de a kasmíriak nem lázadtak fel--India megtámadta Lahore-t--visszatérés a status quo-hoz--1971: szecessziós törekvések Kelet-Pakisztánban1971. harmadik indo-pakisztáni háború--India támogatja Kelet-Pakisztán törekvéseit, Pakisztán új frontot nyit Kasmírban--India elsöprő győzelmet arat, 90 e POW--1972. június: simlai csúcs (Indira Gandhi, Zulfikar Ali Bhutto) (1. kétoldalú tárgyalások lesznek,2. a tűzszüneti vonal ideiglenes határrá alakul (LOC))--az 1980-as években Pakisztán Afganisztánra koncentrál--1982: Sejk Abdullah meghal, helyette Farooq Abdullah lesz a kasmíri vezető--Farooq külföldi kampányba kezd, amit Indira Gandhi nem tolerál--1984-ben Jagmohan lesz a kasmíri kormányzó--1987: választási bunda, tüntetések Kasmírban--1989: szovjet kivonulás Afganisztánból, az ISI új játszóteret keres--könnyű a toborzás: az 1950-es 60-es évek oktatási reformjai nyomán növekvő kasmíri középosztály, gazdasági problémák, munkanélküliség--Kasmír hindu lakossága fenyegetve érzi magát, megkezdődik az exodus--10-15 e mujahideen és 350 e indiai katona--1993-ra 3 millió dollár/hó pakisztáni segély

45

--Lashkar-E-Taiba--A kasmíri konfliktus Kasmíron kívül

--Pakisztán: ISI, medreszék, tőkeszerzés Pakisztánban--India: növekvő katonai erőfeszítés, merényletek (Új Delhi, Bombay)

--1998: India és Pakisztán nukleáris kísérletei--1999: lahore-i csúcs: kapcsolatjavító és bizalomerősítő intézkedések (nukleáris fegyverek terén is) DE nem lett belőle semmi1999: negyedik indo-pakisztáni háború--pakisztáni gerillák és reguláris erők elfoglalták a Kargil régiót a Kasmír-völgy és Ladakh között--Nawaz Sharif pakisztáni miniszterelnök a hadsereg nyomására javasolta a konfliktus eszkalálását--India szelektív bombázással válaszolt (pakisztáni kiképzőtáborok ás bázisok)--szerepet kap a nukleáris fegyverek elrettentő ereje--1999. július: Sharif az USA-ban bejelentette, hogy kivonja csapatait Kasmírból és Musharaf-ot hibáztatta az akcióért--1999. október: Musharaf átveszi a hatalmat--Kasmírban fokozódik az erőszak (99-2000: napi 7 halott)--Musharaf megpróbálja mérsékelni az erőszakot (pakisztáni kezdeményezések 2000-2001)--2001. július: agra-i csúcs (Musharaf, Vajpayee)

--Pakisztán azt akarta, hogy India ismerje el, hogy Kasmír a legfőbb feszültségforrás a két ország között--India cserébe azt követelte, hogy Pakisztán kerülje az erőszakot és annak támogatását Kasmírban--nem született megegyezés

--2001. szeptember 11: Pakisztán az USA fontos szövetségese--2001. december 13: pakisztáni fegyveresek támadják meg az indiai parlamentet, válaszul India megszakítja a légi, vasúti és közúti és diplomáciai kapcsolatokat Pakisztánnal és 500 e katonát küld a határra--2002. január 11: Musharaf bejelenti, hogy nem engedi többé, hogy országát terroristák használják--Musharaf 2000 iszlám milicistát tartóztat le (márciusban elengedi őket)

Kasmíri rendezés lehetősége:--rendezés alapja lehet az indiai alkotmány 370. cikke (nagyfokú önrendelkezés, kivéve külpolitika, honvédelem, pénz)--azt ki kell egészíteni lefegyverzéssel, demokratikus reformokkal és garancia elemekkel

--a megállapodást regionális keretben kell elfogadtatni--Azat Kasmír Pakisztáné marad, az indiai rész Indiáé, Ladak-nak külön autonómiát kell biztosítani--India-Kasmír-Pakisztán Tanácsadó és Koordinációs Testület felállítása

19/2) Mutassa be a fegyveres erő alkalmazásának kérdését a mai nemzetközi jogban! --1928: Briand-Kellogg paktum--1945: ENSZ- erőszak tilalmának megfogalmazása--a háború hadüzenettel kezdődik, a hadüzenettel beáll a hadiállapot--a hadüzenettel megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok, a nemzetközi szerződések--Háború lezárása: kapituláció, békekötésHágai jog (a hadviselés joga)--tiltott fegyverek--személyek osztályozása: kombattáns nem kombattáns, irreguláris, reguláris--tiltott hadviselési módok: védett kulturális javak elleni támadások, veszélyes létesítmények elleni támadások, környezetmódosító eljárások, perfídia, szőnyegbombázás, tengerzárGenfi jog (humanitárius jog a háborúban)--háború sérültjei--hadifoglyok--hátországban élők--polgárháború áldozatai

19/3) Milyen normatív követelményei vannak a hatékony válságkezelésnek? Mutassa be a hét pontot! 1. civil kontroll fenntartása2. képesség a katonai akciók szüneteltetésére3. katonai és diplomáciai lépések koordinációja4. megfelelő mértékű fenyegetés, az önkorlátozás képessége5. a túlzott mértékű fenyegetés kerülése (megelőző háború lehetősége)6. diplomáciai megoldás elősegítése7. face-saving lehetőségének a biztosítása

19/4) Hogyan befolyásolták az 1998-as kísérleti atomrobbantások a kasmíri válságot? --1999: lahore-i csúcs: kapcsolatjavító és bizalomerősítő intézkedések (nukleáris fegyverek terén is) DE nem lett belőle semmi

46

--1999-es kargili háború: szerepet kap a nukleáris fegyverek elrettentő ereje--a kísérleti robbantások után IMF, USA, Japán gazdasági szankciókkal sújtja Indiát és Pakisztánt, súlyos következmények, hozzájárul a dél-ázsiai recessziós hullám fokozásához--2000: Clinton, Putyin közvetítési kísérletei arra irányulnak, hogy a két ország írja alá a CTBT-t

19/5) Ismertesse India gazdasági helyzetét függetlenségétől napjainkig! Nehru 1947-64--importhelyettesítés, gazdasági segélyek, államosítások--a mezőgazdaság GDP részarányát 50%-ról 40%-ra szorítja le--az iparosítás valamelyest beindítja a gazdasági fejlődéstIndira Gandhi 1966-77--1966: zöld forradalom

--túlságosan függ az ország a monszunesőktől, ezt kéne kivédeni--az USA gazdasági segélyeinek feltétele a mezőgazdasági szerkezetátalakítás--ezek miatt igyekeznek tudományos alapra helyezni a mezőgazdaságot

(új típusú gabonák, géppark fejlesztése)--1973: az olajárrobbanás óriási inflációt gerjeszt--1975-77: rendkívüli állapot politikai okokból--20 pontos csomagterv: liberalizáció helyett államosítás, kemény belpolitika

47