célok összehasonlítása, értékelése mizéria index = infláció + munkanélküliség

„G A Z D A S Á G P O L I T I K A”

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMGAZDASÁGTUDOMÁNYI KARGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

ELŐADÁS SOROZAT - III.

A MAKROSZABÁLYOZÁS ALAPJAI

A KÖLTSÉGVETÉS GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE

Szeged, 2007. február-májusSzeged, 2007. február-május

Belyó PálBelyó Pál

GAZDASÁGPOLITIKA - SZEGED -2007.

GAZDASÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓK ÉS ESZKÖZÖK

A makrogazdaság szabályozásának alapjai

Gazdaságpolitikai célok és eszközök

A monetáris és fiskális politika hatásmechanizmusa (fix árak)

A makroszabályozás hatásmechanizmus(rugalmas áraknál)

A várakozások és a makroszabályozás hatásossága


A KÖLTSÉGVETÉS SZEREPE - A FISKÁLIS ORIENTÁCIÓ

A költségvetés gazdaságpolitikai szerepe Fogalmi keretek Az államháztartás szerkezete, különös tekintettel a kiadásokra Költségvetés és gazdaságpolitika Adózás Stabilizációs (konjunktúra-) politika Allokációs politika Költségvetés és tartós növekedés Redisztribúciós politika Jóléti politika Költségvetési tervezési módszerek Költségvetési reformok


KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY ÉS ÁLLAMADÓSSÁG

A költségvetési deficit és az államadósság kezelése

A költségvetési deficit alakulása

A költségvetési deficit következményei

A 2006-2007. évi költségvetési intézkedések hatása a

gazdaságra és a lakossági jövedelmekre


A makrogazdaság szabályozásának alapjai


A monetáris és fiskális politika hatásmechanizmusa (fix árak)

A makroszabályozás hatásmechanizmus(rugalmas áraknál)

A várakozások és a makroszabályozás hatásossága



Társadalmi jóléti függvény maximalizálása ?

Számszerűsíthetőség, ellentmondásosság

Célok lehetnek: gazdasági növekedés segítése

hatékonyság fokozása

jövedelemegyenlőtlenség csökkentése

gazdasági stabilitás fenntartása

gazdaság modernizálása

nemzeti lét fennmaradása


Célok közötti választás dilemmája

gazdasági növekedés szintje

munkanélküliség szintje

infláció mértéke

költségvetési egyensúly

fizetési mérleg egyensúlya / külkermérleg egyensúlya

államadósság szintje

stb.

célváltozók maximalizálása - prioritások

(1950-60. foglalkoztatottság - 1980. infláció mint célváltozó)


Célok összehasonlítása, értékelése

Mizéria index = infláció + munkanélküliség(Philips-görbe összefüggés)

Népszerűtlenségi index = infláció - 3x a reál GNP

Stabilizációs index = reál GNP + inflációs ráta

Egyensúlytalansági index = költségvetési deficit

a GDP%-ában + 2x folyó fizetési mérleg

a GDP%-ában


Számított makromutató-indexek

Mizéria-indexNépszerűtlenségi-

indexEgyensúlytalansá

gi-indexEgyütt

1989 17,6 15,0 16,0 48,61990 30,6 39,4 -2,5 65,51991 43,5 70,7 2,0 116,21992 42,3 32,0 5,1 79,41993 33,8 24,9 23,6 82,31994 30,2 10,1 27,1 67,41995 39,3 23,7 17,3 80,31996 34,4 25,7 11,1 71,21997 29,1 9,0 9,4 48,5


Célfüggvény helyett a változó kívánatos értékeit rögzítikaz eltéréseket minimalizálják

Négyzetes társadalmi veszteség függvény optimalizálásaMindkét irányú eltérés helytelen

Célkijelölési technika

Mágikus három-négy-öt szögekLeggyakoribb

A gazdasági növekedésMunkanélküliségInflációKöltségvetési deficit (esetleg külker illetve fiz. mérleg egyenleg)


A makroszabályozás jellege - alkalmazható eszközök

Növekedésorientált politikaAnticiklikus politikaAntiinflációs politikaStabilizációs politikaVálságkezelő politika

Határozatlanság - óvatos magatartás


A MONETÁRIS POLITIKAI DÖNTÉSHOZATAL NYILVÁNOSSÁGA

Szavazás JegyzőkönyvOrszág és monetárisdöntéshozó testület

Stratégianév szerint arány nyilvános

vélemény névszerint

EU (EKB) Ø Ø Ø ØNorvégia Ø Ø Ø ØÚj-Zéland Nem releváns, az elnök a döntéshozó, az MPC csak tanácsadó szervKanada Ø Ø Ø ØAusztrália Ø Ø Ø ØSvájc Ø Ø Ø ØLengyelország Ø - Ø ØCsehország Ø ØBrazília Ø ØEgyesült Királyság - ØJapán - USA - Svédország - / Ø

*Az Executive Board minden alkalommal dönt az adott ülés jegyzőkönyvének (illetve bizonyos részeinek) nyilvánosságáról.

Forrás: MNB


Külföldi állampapírállomány és átlagos lejárat

3.20

3.30

3.40

3.50

3.60

3.70

3.80

3.90

4.00

4.10

4.2020

03.0

1.01

2003

.01.

15

2003

.01.

29

2003

.02.

12

2003

.02.

26

2003

.03.

12

2003

.03.

26

2003

.04.

09

2003

.04.

23

2003

.05.

07

2003

.05.

21

2003

.06.

04

2003

.06.

18

2003

.07.

02

2003

.07.

16

2003

.07.

30

2003

.08.

13

2003

.08.

27

1500

1600

1700

1800

1900

2000

2100

2200

2300

átlagos lejárat (év)

Külföldi tulajdonban


A KÖLTSÉGVETÉS SZEREPE - A FISKÁLIS ORIENTÁCIÓ

A költségvetés gazdaságpolitikai szerepe Fogalmi keretek Az államháztartás szerkezete, különös tekintettel a kiadásokra Költségvetés és gazdaságpolitika Adózás Stabilizációs (konjunktúra-) politika Allokációs politika Költségvetés és tartós növekedés Redisztribúciós politika Jóléti politika Költségvetési tervezési módszerek Költségvetési reformok


A költségvetés szerepe

Kormányzat pénzügyi terve,bevételekkiadások

Kormányzat pénzügyi mérlege = államháztartás

Központi kormányzat költségvetéseTársadalombiztosításElkülönített állami pénzalapokHelyi önkormányzatok pénzügyi mérlegei


Előirányzott kiadások 2004-re (mrd Ft)

477,7

117,0 127,7

334,1477,7

3110,4

3,7

795,1

18,2 7,9

761,8

31,3 5,8 0,9 28,9

0,0

500,0

1000,0

1500,0

2000,0

2500,0

3000,0

3500,0


Előirányzott bevételek 2004-re (mrd Ft)

781,4

2624,7

1115,4

691,2

21,8 6,067,9 37,3

0,0

500,0

1000,0

1500,0

2000,0

2500,0

3000,0


Költségvetés és gazdaságpolitikaKonjunktúra politikai stabilizálásErőforrások allokációjaÚjraelosztás

Adózás

Közvetlen - közvetettAdórendszerek

Tása, Szja, Áfa, jövedéki adók, Tb járulák, tárgyi adók, vámok

Az adók aktív gazdasági hatásaJövedelmi hatás és eltérítési hatásAz infláció mint az adózás egyik formája

Az adórendszer fő kérdéseiKözvetlen és közvetett hatásokkal kinek az anyagi helyzetétmennyiben módosítjaTársadalmi jövedelem egészét legkisebb mértékben fékezze netorzítsa az allokációt

A jó adórendszer ismérveiIgazságosTorzítás mentesStabilizálóÁtláthatóEgyszerű, betartható, betartatható, beszedése olcsó


Stabilizációs - konjunktúra politikaKonkrét lépések lehetnekBevétel vagy kiadás változtatokAutomatikusak, szabályhoz kötöttek, diszkrecionálisakKulcskérdés a költségvetési egyenleg alakítása

Allokációs politikaAdózás és kiadások révén változtatja a termelési erőforrásokatKözjavak nyújtásaMeritórikus javak szolgáltatására irányuló kiadásokGazdasági tevékenység támogatása, adó és kiadáspolitikával történőkedvezményezés

Költségvetés és tartós növekedésAz adók eltérítő hatásaA kiadások szerkezetétől függő hatásokVállalkozások jövedelem-pozíciójának befolyásolásaMegtakarítások befolyásolásaKöltségvetési kiadások szerkezetévelBevételek generációk közötti elosztásávalAdórendszer eltérítő hatásaivalEmpirikus összefüggések (Easterly és Rebelo vizsgálatai)


Redisztribuciós politika

Redisztribúció - transzfer illúzióPiaci jövedelemelosztás korrekciója, adózásaA szegénység enyhítése

Jóléti politika intézményesülése és a szociálpolitikai nagyrendszerek

Aktív jövedelempolitika - semlegesítő politikaA jóléti szolgáltatások igénybevételére szolgáló jogosultságA szolgáltatások tipikus formáiA finanszírozás módjai

Normatív kritériumok - minimális szintek - eseti programok


A jóléti politika típusai

Liberális rezsim - rászorultság alapú segélyezés

Konzervatív (korporatív - etatista) jellegű - állami programok

Szociáldemokrata politika - egyenlőség, univerzális rendszerek

Társadalombiztosítás

A rendszer mérete

A finanszírozás módja

Adóból finanszírozott szociális ellátások

Családsegítés - segélyezés - gondozó hálózatok


Költségvetési tervezési módszerek

Tervezési eljárások

Széles körű programköltségvetések(PPBS) tervezési programozási rendszer,ZBB - nullabázisú költségvetés,CBA költség haszon elemzés rendszere

Általános kérdésekCélszerű feladatvállalás?A feladatvállalás fontos körülhatárolása?

Költségvetési tervezési hatáskörök(Ki nyújtja be a költségvetést?)

Centralizált - decentralizált módszerek


Költségvetési reformok

A fejlett országokban

Közgazdasági elmélet fejlődése - növekedési problémákÁllandósult deficitekAdópolitika - reformokJóléti politika - támogatások célzottságának erősítéseA költségvetési tervezés javítása

Államháztartási reformok az átalakított országokban

Államháztartási jogPaternalizmus leépítése - az állampolgár gazdasági autonómiája

A reformok területeiA költségvetési gazdálkodás reformjaAz intézmények rendszerének reformjaA túlzott és direkt beavatkozások csökkentéseAz adórendszer és adóigazgatás fejlesztéseJóléti rendszerek reformjaAz államélet modernizálása


A jóléti államok működésének három típusa

Megnevezés LIBERÁLIS KONZERVATÍV SZOCIÁLDEMOKRATASZOCIÁLIS JOGOK rászorultság osztály és státus alanyi, állampolgáriJÖVEDELEMFENNTARTÁS segélyezés társadalombiztosítás alapjövedelmekMAGÁNBIZTOSÍTÁS nagy kicsi kicsiA JÓLÉTI INTÉZMÉNYEKSZEREPE

piackorrigáló státuskonzerváló egyenlősítő

TREMÉSZETBENISZOLGÁLTATÁSOK ÉSTELJESFOGLALKOZTATOTTSÁGIRÁNTI KÖTELEZETTSÉG

kicsi korlátozott nagyfokú

ADMINISZTRÁCIÓhelyi és központi, állam és

piac keverékekorporatív

önkormányzatiságállami

ÚJRAELOSZTÁS kicsi közepes nagySZEGÉNYSÉG nagy közepes kicsi

TÁRSADALMI JELLEGa társadalom

kettészakadásacsalád és egyház középosztályos

forrás: Tóth István György 1994.


AZ Európai Bizottság gazdasági előrejelzése

Ország GDP-növekedés Az államháztartás egyenlege Infláció2003 2004 2005 2003 2004 2005 2003 2004 2005

Németország 0,0 1,6 1,8 -4,2 -3,9 -3,4 1,1 1,6 1,3Spanyolország 2,3 2,9 3,3 0,0 0,1 0,2 3,1 2,8 2,6Olaszország 0,3 1,5 1,9 -2,6 -2,8 -3,5 2,8 2,3 1,9Hollandia -0,9 0,6 2,0 -2,6 -2,7 -2,4 2,4 1,3 0,9Ausztria 0,9 1,9 2,5 -1,0 -0,6 -0,2 1,3 1,6 1,5Finnország 1,5 2,5 2,7 2,4 1,7 1,9 1,4 1,0 1,7Svédország 1,4 2,2 2,6 0,2 0,5 1,0 2,3 1,4 1,7Nagy-Britannia 2,0 2,8 2,9 -2,8 -2,7 -2,4 1,4 1,5 1,6Csehország 2,2 2,6 3,3 -8,0 -6,3 -5,2 0,0 3,5 2,6Magyarország 2,9 3,2 3,4 -5,4 -4,4 -3,6 6,7 5,9 4,1Lengyelország 3,3 4,2 4,8 -4,3 -5,9 -4,9 0,8 1,9 2,7Szlovákia 3,8 4,1 4,3 -5,1 -4,0 -3,4 6,8 7,5 4,0Szlovénia 2,1 3,1 3,7 -2,2 -1,8 -1,7 5,9 5,2 4,3

Forrás: Európai Bizottság


VISEGRÁDI ADÓVERSENY

szjatársadalombiztosítási adók

(járulékok)társasági adó(*zárójelben

a jövő évitervezettszintek)

áfakulcsok:általános,kedvezmé-

nyes kulcsoklegmagasabb

kulcs alsóhatára

munkaadókmunka-vállalók

helyi adó

Csehország 31% (28%) 22%, 5% 15-32% 10 400 35% 12,5% nincs

Magyarország 18% (16%)25%, 12%,

0%20-40% 5 300 29% 11,5%

0-2%árbevétel

után

Lengyelország 27% (19%) 22%, 3-7% 19-40% 16 40019,83-22,72%3,57-6,46%

18,71% nincs

Szlovákia 25% (19%)*20%, 14%

(19%)*10-38%(19%)*

13 600 38% 12,8% nincs

Forrás: ECOSTAT


EU-TAGORSZÁGOKGDP-növekedési előrejelzés százalékban

Ország 2003 2004 2005

Ausztria 0,9 1,9 2,5

Belgium 0,8 1,8 2,3

Finnország 1,5 2,5 2,7

Franciaország 0,1 1,7 2,3

Görögország 4,1 4,2 3,4

Hollandia -0,9 0,6 2,0

Írország 1,6 3,7 4,9

Luxemburg 1,2 1,9 2,8

Németország 0,0 1,6 1,8

Olaszország 0,3 1,5 1,9

Portugália -0,8 1,0 2,0

Spanyolország 2,3 2,9 3,3

EURÓZÓNA 0,4 1,8 2,3

Dánia 0,8 2,0 2,3

Nagy-Britannia 2,0 2,8 2,9

Svédország 1,4 2,2 2,6

EU-15 0,8 2,0 2,4

Forrás: brüsszeli bizottság


EU-TAGJELÖLTEKGDP-növekedési előrejelzés százalékban

Ország 2003 2004 2005

Ciprus 2,0 3,4 4,2

Csehország 2,2 2,6 3,3

Észtország 4,4 5,6 5,1

Lengyelország 3,3 4,2 4,8

Lettország 6,0 5,2 5,7

Litvánia 6,6 5,7 6,0

Magyarország 2,9 3,2 3,4

Málta 0,8 2,7 2,9

Szlovákia 3,8 4,1 4,3

Szlovénia 2,1 3,1 3,7

EGYÜTT 3,1 3,8 4,2

Forrás: brüsszeli bizottság


Központi költségvetés bruttó adóssága (GDP % -ban)

61,1

59,9

55,3

52,0

54,3

57,0 57,0

46

48

50

52

54

56

58

60

62

1998 1999 2000 2001 2002 2003* 2004*


Útfenntartási és útfejlesztési célelőirányzat kiadásainak alakulása (mrd Ft)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

2000 2001 2002 2003 2004

elvonás (M5 + megszorítás)

költségvetési tervben


A megszorító intézkedések szerkezete

Dologi kiadás

16%

Egyéb

11%Működési célú kiadás

20%

Beruházás

53%


Jövedelemcentralizáció és újraelosztás az elmúlt 3 évben (GDP százalékában)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

2001 2002 2003*

Bevételek

Kiadások


Az államháztartás bevételeinek és kiadásainak alakulása alapesetben(Mrd Ft)

20022003

(becsült)2004

(prognózis)Bevétel 7016 7250 8200Kiadás 8588 8300 9160Egyenleg -1572 -1050 -960GDP 16197 18600 20400Egyenleg GDP %-ban 9,7 5,6 4,8


KÖSZÖNÖM A KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!FIGYELMÜKET!

– [email protected]@mailop.ksh.hu

célok összehasonlítása, értékelése mizéria index = infláció + munkanélküliség

Documents