vascularis szövődmények és kezelésük diabeteses és nem diabeteses veseelégtelenségben
DESCRIPTION
Vascularis szövődmények és kezelésük diabeteses és nem diabeteses veseelégtelenségben. Dr. Szegedi János. B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ, Jósa András Oktatókórház Nonprofit Kft. I. Belgyógyászat, Nyíregyháza. XVI. Debreceni Nephrológiai Napok, Debrecen, 2011. június 1-4. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Vascularis szövődmények és kezelésük diabeteses és nem
diabeteses veseelégtelenségben
Dr. Szegedi János
B. Braun Avitum Hungary Zrt. 2. sz. Dialízis Központ,Jósa András Oktatókórház Nonprofit Kft. I. Belgyógyászat, Nyíregyháza.
XVI. Debreceni Nephrológiai Napok, Debrecen, 2011. június 1-4.
A krónikus vesebetegség és a cardiovascularis megbetegedések kapcsolata
Menon V et al. Am J Kidney Dis. 2005;45(1):223–232.
CVD
CKD
Tradicionális cardiovascularis
kockázati tényezők
Nem tradicionális cardiovascularis
kockázati tényezők
CKD=krónikus vesebetegség
CVD=cardiovascularis betegség
A krónikus vesebetegségben, a veseelégtelenségben szenvedő betegek gyakori és korai halálozásának oka elsősorban nem a veseelégtelenség, hanem a cardiovascularis betegségek:
myocardialis infarctus, szívelégtelenség, súlyos rythmuszavar stroke, egyéb vascularis betegség.
CM Chan: Hyperlipidaemia in Chronic Kidney Disease 2005;34:31-35.
38,8 % cardialis okra vezethető vissza
Dializált betegek mortalitása2006-2008
USRDS 2010,
Prevalent dialysisPatients 2006-2008.
Cardiovascularis betegségek megelőzése éskezelése
Belgyógyászati• nem gyógyszeres• gyógyszeres
Intervenciós radiológiai
Sebészeti
Primer és secunder cardiovascularis prevenció CKD-ben és ESRD-ben szenvedő betegeknél
Alapbetegség kezelése Hypertonia kezelése Diabetes mellitus kezelése Proteinuria kezelése Dyslipidaemia kezelése Egyéb rizikófaktorok kezelése (dohányzás,
obesitas, stb.) TAG
A leggyakoribb vascularis kockázati tényezők krónikus veseelégtelenségben
A. Tradicionális B. Nem tradicionális
I. Nem módosítható- életkor, - nem, - öröklődő tényezők,- etnikum,- kis születési súly.
II. Módosítható- hypertonia, - obesitas, - diabetes mellitus, - dyslipidaemia,- proteinuria,- életmód, - dohányzás, - nagy mennyiségű alkohol
fogyasztás,- diéta, - csökkent fizikai aktivitás.
I. Krónikus vesebetegséggel összefüggő- csökkent vesefunkció, - oxidatív stressz, - krónikus gyulladás, - renalis anaemia, - volumentúlsúly, - Ca-P anyagcserezavar, - emelkedett húgysavszint,- csökkent D-vitamin szint.
II. Dialízis kezeléssel összefüggő- hypotonia, - membrán-biokompatibilitás,- high-flux kezelés,- Na heparin.
A cardiovascularis betegségek kialakulásábanszerepet játszó tényezők uraemiás betegeknél
TG: triglicerid; HDL: magas denzitású lipoprotein; LDL: alacsony denzitású lipoprotein; ROS: reaktív oxigén származékok; AGEs: fokozott glikolizációs végtermékek; AOPP: a plazmafehérjék fokozott oxidációja; ADMA: aszimmetrikus dimetilarginin
Fellström BC et al. Kidney Int. 2003;63(Suppl 84):S204–S206.
Immunhiány(T- és B- sejt,fagocytosis,Ig-képződés
Felgyorsult atherosclerosis
Uraemia
Dyslipidaemia
(TG↑, ApoB↑,
ApoA1 ↓, HDL↓)
Atherogen lipid töredékek
(ox_LDL, kis sűrű LDL)
Oxidatív stressz(ROS, AGE, AOPP)
AlultápláltságGyulladásos aktivitás
ADMA↑
Endothelialisdysfunkctio
T
B
Ab
Uraemia
Lipidrendellenességek gyakorisága vesebetegségben
Összes koleszterin
> 6,2 mmol/l
LDL-C
> 3,3 mmol/l
HDL-C
< 0,9 mmol/l
Triglicerid
> 2,3 mmol/l
Átlagpopuláció 20 % 40 % 15 % 15 %
CKD + Nephrosis
90 % 85 % 50 % 60 %
CKD 1-4 st. 30 % 10 % 35 % 40 %
CKD-5 HD 20 % 30 % 50 % 45 %
CKD-5 PD 25 % 45 % 20 % 50 %
Mátyus J., Paragh Gy.: Metabolizmus. VIII. évfolyam, különlenyomat. 2010. május
• Krónikus vesebetegségben észlelt dyslipidaemia esetén fokozott figyelmet kell fordítani a proteinuriára, a diabetes kizárására és a gyógyszeres kezelés értékelésére.
• Dyslipidaemia kezelésénél az általános populációra is érvényes életmódi tanácsok betartása indokolt krónikus vesebetegség esetén is (dohányzás elhagyása, fizikai aktivitás fokozása, optimális testsúly elérése).
• Hemodializált betegeknél a high flux membránok, LMWH alkalmazása kedvezően befolyásolja a dyslipidaemiát.
Jones: Tex Heart Inst J, 33(2).June 2006.180–183 alapján Rosa JC et al. N Engl J Med 2005;352:e-version alapján
Elért LDL-C mg/dL (mmol/L)
WOSCOPS – Placebo
AFCAPS - Placebo
ASCOT - Placebo
AFCAPS - LOV WOSCOPS - PRA
ASCOT - ATV
4S - SIM
HPS - Placebo
LIPID - PRA
4S - Placebo
CARE - PRA
LIPID - Placebo
CARE - Placebo
HPS - SIM
0
5
10
15
20
25
30
40(1.0)
60(1.6)
80(2.1)
100(2.6)
120(3.1)
140(3.6)
160(4.1)
180(4.7)
Ese
mé
nyr
áta
(%
)
6
szekunder prevenció
primer prevenció
SIM - simvastatinPRA - pravastatinATV - atorvastatinLOV - lovastatin
200(5.2)
PROVE-IT - PRA
PROVE-IT – ATV
TNT – ATV10TNT-AV80
Primer és secunder prevenciós statin vizsgálatokKiindulási és elért LDL koleszterin értékei
Minél alacsonyabb LDL érték, annál jobb az eredmény
Ath
ero
scle
rotic
us e
sem
ény
ek
rátá
ja (
95%
CI)
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30% Statin vs control(21 trial)
A kezelési csoportok közötti LDL-C különbség (mg/dL)
„More vs Less”(5 trial)
0 20 4010 30
Áb
ra h
ttp
://w
ww
.cts
u.o
x.a
c.u
k/~
sha
rp/
ala
pjá
n
CTT Metaanalízis (170 255 beteg)* = megerősítés: Minden 1,0 mmol/l-nyi LDL cholesterinszint-csökkenés 20 %-kal mérsékli
a jelentős vascularis események évenkénti gyakoriságát
*Lancet 2010; 376: 1670–81.
LDL-C - 0.51 mmol/L
-15% 95% CI 11-18; p<0.0001
Minél alacsonyabb LDL érték, annál jobb az atheroscleroticus események rátája
A lipidmódosító kezelések klinikai vizsgálatainak összefoglalása CKD-ban szenvedő betegeknél
Vizsgálat Populáció TervElsődleges
végpontIdőtartam(hónap) Kezelés
RRR95% CI ARR
HPS1 n=1329, Cr 1.3-2.3, CHD, diabetes vagy egyéb elzáródásos artéria betegségek
RCT alcsoport, 2 × 2 faktoriális
terv
Összhalálozás, fő vascularis esemény
60 Simvastatin 40 mg/nap
28%(P<0,05)
11%
CARE1 n=1711, CHD, GFR ≤75 ml/min
RCT post-hoc alcsoportja
CHD halálozás vagy tüneti NFMI
58,9 Pravastatin 40 mg/nap
28%0,55-0,95(P=0,02)
4%
ALERT1 n=2102Vesetransz-plantáltak
RCT Cardialis halálozás, NFMI cardialis eljárások
60 Fluvastatin 40-80 mg/nap
17%0,64-1,06(P=0,139)
NA
PREVEND IT1
n=1439, microalbuminuria, GFR ≥60
RCT, 2 × 2 faktoriális terv
CV halálozás és hospitalizáció
46 Pravastatin 40 mg/nap
13%0,49-1,57(P=0,649)
NA
VA-HIT1 n=1046, CHD-s férfiak, CrCl <75 ml/mm
RCT post-hoc alcsoportja
Coronaria halálozás, NFMI
60 Gemfibrozil 1,200 mg/nap
27%0,56-0,96(P=0,02)
6,3%
ARR = abszolút kockázatcsökkenés; CHD = coronaria szívbetegség; Cr = szérum kreatinin; CrCI = kreatinin clearance; CV = cardiovascularis; GFR = glomerularis filtrációs ráta; n-3 PUFA = omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak; NA = nem alkalmazható; NFMI = nem fatális myocardialis infarctus; RCT = randomizált kontrollált vizsgálat; RRR = relatív kockázatcsökkenés.
1. Harper CR et al. J Am Coll Cardiol. 2008;51(25):2375–2384.
Statin vizsgálatokNem statin vizsgálatok
A lipidmódosító kezelések klinikai vizsgálatainak összefoglalása CKD-ban szenvedő betegeknél (folyt.)
Vizsgálat Populáció Terv Elsődleges végpontIdőtartam(hónap) Kezelés
RRR95% CI ARR
4D1 n=1255, hemodializált cukorbetegek
RCT Cardialis halálozás, fatális stroke, NFMI, vagy stroke
48 Atorvastatin 20 mg/nap
8%0,77-1,10(P=0,37)
NA
OPACH1 n=206, CHD-s hemodializált betegek
RCT Összes CV esemény és halálozás
24 n-3 PUFA 1,7 g/nap -3%0,72-1,48(P=0,85)
NA
TNT2 n=3107, klinikailag bizonyított CHD enyhe vagy közepes CKD-val
RCT post-hoc alcsoportja
Fő cardiovascularis események előfordulása
60 Atorvastatin 80 mg/nap (Kontroll: Atorva 10 mg/nap)
32%0,55-0,84
(P=0,0003)
4.1%
AURORA3 n=2776, végstádiumú vesebetegség fenntartó hemodialízisen
RCT A fő cardiovascularis eseményig eltelt idő
45.6 Rosuvastatin 10 mg/nap
4%0,84-1,11(P=0,59)
NA
JUPITER4 n=3267, közepes CKD, eGFR <60 ml/min/1,73 m2
RCT post-hoc alcsoportja
MI, stroke, kórházi tartózkodás instabil angina miatt, arteriális revascularisatio vagy cardiovascularis halálozás
22.8 Rosuvastatin 20 mg/nap
45%0,38-0,82(P=0,002)
NA
ARR = abszolút kockázatcsökkenés; CHD = coronaria szívbetegség; Cr = szérum kreatinin; CrCI = kreatinin clearance; CV = cardiovascularis; GFR = glomerularis filtrációs ráta; n-3 PUFA = omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak; NA = nem alkalmazható; NFMI = nem fatális myocardialis infarctus; RCT = randomizált kontrollált vizsgálat; RRR = relatív kockázatcsökkenés.
1. Harper CR et al. J Am Coll Cardiol. 2008;51(25):2375–2384; 2. Shepherd J et al. J Am Coll Cardiol. 2008;51:1448–1454; 3. Fellstrom BC et al. N Engl J Med. 2009;360:1395–1407; 4. Ridker PM et al. J Am Coll Cardiol. 2010;55:1266–1273.
Sztatin vizsgálatokNem sztatin vizsgálatok
A lipidcsökkentő klinikai vizsgálatok alapjaa CKD populációban
• A dyslipidaemia primer kockázati tényező a cardiovascularis betegségek szempontjából, emellett gyakori szövődménye a progresszív vesebetegségnek.
• A CKD-ban és ESRD-ben szenvedő betegek lipidprofilja kóros, ezért az atherogenesis, a cardiovascularis szövődmények kockázata nagyobb.
• A lipidcsökkentő vizsgálatok másodlagos elemzései azt jelezték, hogy a statin kezelés javította a CV kimeneteleket a CKD-s betegeknél.
• A vizsgálatok másodlagos elemzései a CKD progresszió késleltetését is mutatták.
• Randomizált, placebo-kontrollos statin vizsgálatokra van szükség a CKD-ban és ESRD-ben szenvedő betegeknél.
• A statinok szignifikánsan csökkentették
a cholesterin szintet 47,25-37,32%
az LDL-C szintet 47,85-38,4%
a proteinuriát 0,95-0,52 g/nap
• A GFR-t javult 2,32-5,28 %.
• A halálos cardiovascularis esemény 19-27 %-kal csökkent.
• A nem halálos cardiovascularis esemény 22-27 %-kal csökkent.
• Az összes halálozás nem változott szignifikánsan.
Strippoli: BMJ 2008; 1-14.
A statinok hatásának vizsgálata dialízis előtt álló, dializált, transzplantált betegeknél.
A randomizált kontrollált vizsgálatok meta-analizise és meta-regressziója.
AURORA vizsgálat
• AURORA vizsgálat (Rosuvastatin alkalmazásának vizsgálata rendszeresen hemodializált betegeknél: a túlélés és cardiovascularis események értékelése)– Kezdet: 2003. I. negyedév– 25 ország (Észak-Amerika, Európa, Ausztrália) 280
centrum– Kb. 3000 hemodializált férfi és nőbeteg– Életkor: 50-80 év
• Függetlenül az esetleges CV betegségtől és kiindulási lipidszintektől
1. Fellström BC et al. Kidney Int. 2003;63(Suppl 84):S204–S206.2. Fellström B et al. Curr Control Trials Cardiovasc Med. 2005;6(1):9.
AURORA vizsgálat: Rosuvastatin alkalmazásának vizsgálata 3000 hemodializált betegnél
Az LDL-C szint változásai
Fellström BC et al. N Engl J Med. 2009;360(14):1395-1407.
Placebo
Rosuvastatin
Átl
ago
s L
DL
ko
lesz
teri
nsz
int
(mg
/dl)
A randomizáció óta eltel idő (év)1 2 3 4 50
0
20
40
60
80
100
120
A kockázatnak kitett betegek számaPlacebo 1372 1248 1005 719 543 298 70Rosuvastatin 1375 1243 994 719 553 315 61
P<0,001
Átlagos követési idő 3.2 év volt
-43%
AURORA vizsgálat: Az elsődleges végpont kumulatív incidenciája
Fellström BC et al. N Engl J Med. 2009;360(14):1395-1407.
PlaceboRosuvastatin
Esélyhányados, 0,96P=0,59 A
z el
sőd
leg
es v
égp
on
t ku
mu
latí
v in
cid
enci
ája
(%)
A randomizáció óta eltelt idő (év)1 2 3 4 50
0
5
10
15
20
25
30
35
40
A kockázatnak kitett betegek számaPlacebo 1384 1163 952 809 534 153Rosuvastatin 1390 1152 962 826 551 148
Az elsődleges végpont az első fő cardiovascularis esemény volt.
AURORA Összefoglaló értékelés
• A rosuvastatin a hemodialízis alatt álló betegekben nem csökkentette a cardiovascularis halálozást a szignifikáns LDL-Ch csökkentés ellenére.
• A nem fatális myocardialis infarctusok aránya szignifikáns módon (16 %-kal) csökkent.
• Ezekben a betegekben az LDL cholesterinszint csökkentése nem csökkenti szükségképpen a cardiovascularis rizikót.
• Felmerülő kérdések: Hemodialízis alatt álló betegek cardiovascularis betegsége eltér más betegekétől, a statinkezelés hatástalanná válik a vesefunkció romlásával? ..és ha igen, vajon milyen stádiumtól?
Fellström BC et al. N Engl J Med. 2009;360(14):1395-1407.
• Hemodializált betegeknél az LDL-C koncentrációja lehet normális, de minőségi összetétele változik, megnő a nagy atherogenitású, kicsiny denz-LDL particulumok mennyisége.
• Veseelégtelenségben a dyslipidaemia mellett egyéb rizikófaktorok (Ca-P anyagcsere zavara, anaemia, hypertonia, BKH, sympathicus aktivitás fokozódás, volumenváltozás, dialízis beavatkozás, stb.) is szerepet játszanak a vascularis szövődmények kialakulásában.
A dializált betegek átlagpopulációtól eltérő cardiovascularis rizikófaktorai
Cardialis halálozás ESRD
A halálozás 67 %-a arrythmiával függ össze
Cardialis mortalitás haemodializált populációban
A halálozás 52 %-a arrythmiával függ össze
Mortalitás okai PD-s betegeknél
Összhalálozás 48 %-ban cardialis eredetűarrythmia 19,8 %-ban
JUPITER vizsgálat: A cardiovascularis események kumulatív incidenciája CKD-ban szenvedő vagy nem CKD-s betegeknél(elsődleges végpont – CV halálozás, MI,stroke hospitalizáció
revascularizáció)
CKD = krónikus vesebetegségRidker PM. JACC. 2010:55;1266–1273.
Kockázatnak kitett személyek száma
CKD Rosuvastatin 1,638 1,574 1,538 1,281 871 550 352 247 12939
Placebo 1,629 1,557 1,510 1,234 838 516 345 243 13140
Nincs CKD Rosuvastatin 7,259 7,054 6,871 5,256 3,020 1,407 1,000 736 409118
Placebo 7,269 7,061 6,840 5,272 3,033 1,447 988 712 400134
0,15
0,10
0,05
00 1 2 3 4
CKD, Placebo
Nincs CKD, Placebo
CKD, Rosuvastatin
Nincs CKD,Rosuvastatin
Ku
mu
latí
v in
cid
enci
a
Utánkövetés (év)
4D (Die Deutsche Diabetes Dialyse Studie) A vizsgálat háttere és célkitűzése
• Nephropathia kialakulása esetén a cukorbetegek cardiovascularis mortalitása és morbiditása számottevően megnő.
• A nem inzulin dependens dialízisre szoruló cukorbetegeknek bármely csoporthoz képest a legnagyobb a cardiovascularis mortalitásuk.
• Nincsenek prospektív adatok a statinok hatásáról 2-es típusú diabeteses, végstádiumú veselégtelenségben szenvedő, hemodialízisre szoruló betegekről.
• 4D: Az atorvastatin cardiovascularis eseményekre kifejtett hatásai hemodializált 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegeknél.
Wanner et al. N Engl J Med. 2005;353:238.
4D Az atorvastatin cardiovascularis eseményekre kifejtett hatásai hemodialízált 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő
betegeknél Vizsgálati terv
RANDOMIZÁCIÓ
Atorvastatin (20 mg/nap) *
Placebo
2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegek (N=1255)
• Beválasztási kritériumok:- 18-80 éves <2 éve hemodializált betegek
• Kizárási kritériumok:– Éhezési szérum LDL szint< 2.1 mmol/L vagy >4.9 mmol/L– Triglicerid szint > 11.3 mmol/L– Májfunkció >3× NFH– Hematológiai betegség– ESDR-rel nem összefüggő betegség– Vascularis beavatkozás, CHF vagy MI a beválasztás előtt < 3 hónappal– Sikertelen vesetranszplantáció– Kezelésre rezisztens hypertonia
Wanner C et al. N Engl J Med. 2005;353(3):238–248.
n=619
n=636
CHF= congestív szívelégtelenség; ESRD= végstádiumú vesebetegség; MI= myocardialis infarctus
6 hét kimosási periódus
Multicentrikus (178 centrum), placébókontrollos, kettős vak, véletlen besorolásos vizsgálat 1998-2002*Ha a követés során az LDL-Ch értéke 1.3 mmol/L alá csökkent, a dózist 10 mg-ra csökkentették.
4D vizsgálatEredmények: Az LDL-C szint változásai
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
110
120
130
6 12 18 24 30 36 42 48 54 60
Hónap
Átl
ago
s L
DL
ko
lesz
teri
n s
zin
t (m
g/d
l)
Az LDL-C szint átlagos változása 4 hét múlva Atorvastatin: -42 % Placebo: -1.3 %
Placebo
Atorvastatin
Kiindulás
Wanner C et al. N Engl J Med. 2005;353(3):238–248.
-42% (LDL-Ch 1.86
mmol/L
4D vizsgálat Az elsődleges összesített végpont
kumulatív incidenciája
0
10
20
30
40
50
60
0 1 2 3 4 5 6Év
Az
első
dle
ges
öss
zesí
tett
vég
po
nt
kum
ula
tív
inci
den
ciáj
a (%
)
Esélyhányados: 0,92; 95% CI 0,77-1,10;P=0,37
Placebo
Atorvastatin
• Elsődleges végpont: A cardialis okból bekövetkezett halálozás, nem fatális MI és stroke összesítése.
• A placebo és atorvastatin csoport átlagos utánkövetése 4,0 és 4,08 év volt
Wanner C et al. N Engl J Med. 2005;353(3):238–248.
- 8%
4D Összefoglaló értékelés
• Az atorvastatint szedő csoportban érdemi mellékhatás nem mutatkozott. Ez a tanulmány azt igazolta, hogy napi 20 mg atorvastatin ebben a betegkörben biztonsággal alkalmazható.
• A vizsgálat fontos tanulsága, hogy előrehaladott veseszövődményben és 2-es típusú diabetesben szenvedő betegek körében a statinkezelés (20 mg Atorvastatin) már nem eredményez nagyobb cardiovascularis kockázat-csökkenést, s nincs befolyással a mortalitás alakulására.
• E betegcsoportban sokkal korábban, a veseszövődmény végstádiuma előtt kell kiaknázni a statinkezelésben rejlő előnyöket (Stage 1,2,3)
Wanner et al. N Engl J Med. 2005;353:238.
ALERT vizsgálat
• Elsődleges végpont: Az első fő nemkívánatos cardialis eseményig eltelt idő• Másodlagos végpont: 80 mg elhúzódó felszabadulású fluvastatin biztonságossága
és hatékonysága vesetranszplantált betegeknél
RANDOMIZÁCIÓ
Fluvastatin (40 mg/nap)
IR, naponta 4x vagy naponta 2x*
Placebo
Alap vizsgálati fázis(ALERT)
n=1052
n=1050Cyclosporinnal kezelt RTR (N=2102)
•Beválasztási kritériumok:– Stabil graft működés és 154-347 mg/dl összkoleszterin szint– A beteg nem kap statin kezelést
• Kizárási kritériumok:– Myocardialis infarctus a közelmúltban– Familiáris hypercholesterinaemia– Akut kilökődés 3 hónapon belül– Becsült várható élettartam < 1 év
Holdaas H et al. Am J Transplant. 2005;5(12):2929–2936.
Fluvastatin† (80 mg/nap) ER, naponta 4-szer
Fluvastatin† (80 mg/day)
ER, q.d.
n=605
Kiterjesztési fázis
n=605
1 5/6 1 2
ALERT= Assessment of Lescol in Renal Transplantation; RTR= vesetranszplantációIR= azonnali felszabadulás; ER= elhúzódó felszabadulás*A betegek kezdetben 40 mg fluvastatint kaptak (IR, naponta 4-szer), és 2 év múlva 40 mg-ra emelték (IR, naponta 2-szer) az alapvizsgálatok kapcsolatot mutattak az LDL koleszterin szint elérése és a CV események csökkenése között†A naponta 2-szer 40 mg fluvastatint vagy placebót kapott betegeket 80 mg fluvastatinra váltották (ER, naponta 4-szer)
92%, 6.7 év
ALERT: Az LDL-C szint átlagos változása (SD) a kiindulási értékhez képest
2.6
2.8
3.0
3.2
3.4
3.6
3.8
4.0
4.2
4.4
0 1.5 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 66 72
Hónap
LD
L k
ole
szte
rin
(m
mo
l/l)
Placebo
Fluvastatin
Holdaas H et al. Lancet. 2003;361(9374):2024–2031.
- 32%
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
Bet
egek
ará
nya
(%)
ALERT: Elsődleges végpont és a szívhalál, mint másodlagos végpont
PlaceboFluvastatin
Kockázatnak kitett betegek száma
Placebo 1052 1018 972 929 878 819 17Fluvastatin 1050 1009 974 930 885 791 14
1052 1018 972 929 878 819 171050 1009 974 930 885 791 14
Elsődleges végpontP=0,139 Szívhalál
P=0,031
0 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5 5.0 5.5 6.0 0 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5 5.0 5.5 6.0
Holdaas H et al. Lancet. 2003;361(9374):2024–2031.
- 17%
- 38%
A randomizáció óta eltelt idő (év)Elsődleges végpont: Az első fő nemkívánatos cardialis eseményig eltelt idő
ALERT kiterjesztési vizsgálat: Elsődleges végpont2102 cyclosporinnal kezelt transzplantált beteg
0
5
10
15
20
0 1 2 3 4 5 6 7
A kockázatnak kitett betegek
Fluvastatin 1050 1009 974 930 885 836 755 691
Placebo 1052 1018 972 929 878 846 743 679
Elsődleges végpontP=0,036
PlaceboFluvastatin ( 80mg)
Ku
mu
latí
v in
cid
enci
a (%
)
Év
Holdaas H et al. Am J Transplant. 2005;5(12):2929–2936.
-21%
Elsődleges végpont: Az első fő nemkívánatos cardialis eseményig eltelt idő
ALERT kiterjesztési vizsgálat: Szívhalál vagydefinitív nem fatális MI
Kockázatnak kitett betegek
Fluvastatin 1050 1031 1008 973 938 891 811 746
Placebo 1052 1030 1002 971 935 911 820 761
Szívhalál vagy definitív nem fatális MIP=0,014
PlaceboFluvastatin
Ku
mu
latí
v in
cid
enci
a (%
)
Év
0
5
10
15
20
0 1 2 3 4 5 6 7
Holdaas H et al. Am J Transplant. 2005;5(12):2929–2936.
-29%
Erőteljes koleszterinszint csökkentés az ABSZORPCIÓ és a SZINTÉZIS együttes gátlásával4
A statinok csak az egyik koleszterinforrást gátolják.4
További, jelentős mértékű koleszterincsökkentés csak
a két koleszterinforrás – abszorpció és szintézis –
együttes gátlásával érhető el.4
4. Shepherd J. Eur Heart J Suppl 2001; 3 (suppl. E): E2–E5 5. Bays H. Expert Opin Investig Drugs 2002; 11: 1587–604.
A SHARP az UK-HARP-I és UK-HARP-II eredményein alapul
RANDOMIZÁCIÓ
Placebo N=224
Simvastatin(20 mg/nap)
N=102
Diagnosztizált CKD-ban szenvedő betegek
Beválasztási kritériumok:• ≥18 éves dialízis előtt álló betegek • kreatinin szint ≥1,7 mg/dl, hemodializált, peritoneális dialízissel kezelt vagy vesetranszplantált betegek Fő kizárási kritériumok:• Akut uraemia a közeli kórtörténetben• Krónikus májbetegség a kórtörténetben• Aktív izombetegség CK szint >3× NFH• Korábbi nemkívánatos reakció statinnal szemben vagy túlérzékenység az aszpirinnel szemben • Jelenlegi kezelés ellenjavallt gyógyszerrel
Simvastatin(20 mg/nap)
N=224
Ezetimib+Simvastatin (10/20 mg/nap)
N=101
RANDOMIZÁCIÓ
UK HARP I1
N=448
UK HARP II2
N=203
1Elsődleges elemzések: a vér lipidszintjeinek változása a kiinduláshoz képest az 1., 3., 6., 9. és 12. hónapban2Elsődleges elemzések: a vér lipidszintjeinek változása a kiinduláshoz képest az 1., 3. és 6. hónapban
www.clinicaltrials.gov
LDL-C szint csökkenés az UK HARP-I és HARP-II vizsgálatokban
Randomizáció 3. hónap 6. hónap 12. hónap
Vizit
LD
L k
ole
szte
rin
szin
t (m
mo
l/l)
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
UK HARP-I PlaceboUK HARP-I SimvastatinUK HARP-II SimvastatinUK HARP-II Simvastatin + ezetimib
Adapted from Landray M et al. Am J Kidney Dis. 2006;47:385–395.
Eredmények a két koleszterinforrás együttes gátlásával
Több, kisebb vizsgálat ezetimibbel: biztonságos és jól tolerálható mérsékelt és súlyos veseelégtelenségben, csökkent GFR esetén nem kell dózist csökkenteni.
UK-HARP II (United Kingdom Heart and Renal Protection II) studyban részt vett 203 beteg (152 beteg predialízis stádiumban volt, 18 beteg peritoneális, 33 beteg hemodialízis kezelésben részesült) kezelésének eredményei:
• 20 mg/nap simvastatin vs. 20 mg simvastatin + 10 mg/nap ezetimib.
• Az ezetimibet is kapó csoportban 21 % nagyobb fokú LDL (p= 0.0001) csökkenés a monotherápiához képest.
• Ezetimib adása nem növelte a nemkívánatos eseményeket. Harper and Jacobson JACC Vol. 51, No. 25, 2008 Treatment of Dyslipidemia in CKD June 24, 2008:2375–84
SHARP vizsgálat
• 18 országban, 380 intézményben történt a vizsgálat.
• A vizsgálatban résztvevő betegek száma 9.438 volt, közülük 3.056 részesült dialízis kezelésben.
• A betegek 23%-a diabeteses beteg volt.
• A vizsgálatban a betegek simvastatin + ezetimib terápiában részesültek.
• A randomizáció állapotában az elemzés külön történt a dializált és a nem dializált betegcsoportban.
SHARP vizsgálat
Eze/simvastatin (4650)
Eze/simvastatin (4193)
Simvastatin (1054)
Placebo (4191)
Randomizáció (9438)
Randomizáció (886)
Placebo (4620)
0 1 2 3 4 5 Év
0
5
10
15
20
25
Sú
lyo
s a
the
rosc
lero
ticus
ese
mé
nye
k (%
)
Risk ratio 0.83 (0.74 – 0.94) Logrank 2P=0.0022
Placebo
Eze/simv
SHARP Kulcs végpont: Súlyos atheroscleroticus események
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30% Statin vs control(21 trial)
„More vs Less”(5 trial)
SHARP32 mg/dL
0 20 4010 30
SHARP17 % rizikó- csökkenés
Ath
ero
scle
rotic
us e
sem
ény
ek
rátá
ja (
95%
CI)
A kezelési csoportok közötti LDL-C különbség (mg/dL)
A SHARP vizsgálat eredményeinek illeszkedése az új CTT analízishez
Minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál kisebb a cardiovascularis rizikó
htt
p:/
/ww
w.c
tsu
.ox.
ac.
uk/
~sh
arp
/ a
lap
ján
(=0.83 mmol/L)
SHARP: Nagy vascularis - atheroscleroticus események
RR & 95% CIEsemény PlaceboEze/simv(n=4620)(n=4650)
Nagy coronaria esemény 213 (4.6%) 230 (5.0%) Ischaemiás stroke 131 (2.8%) 174 (3.8%) Revascularisatio 284 (6.1%) 352 (7.6%)
Nagy atheroscleroticus esemény
526 (11.3%) 619 (13.4%) 16.5% SE 5.4 csökkenés (p=0.0022)
Egyéb cardialis halál 162 (3.5%) 182 (3.9%) Haemorrhagias stroke 45 (1.0%) 37 (0.8%)
Egyéb nagy vascularris esemény
207 (4.5%) 218 (4.7%) 5.4% SE 9.4 csökkenés (p=0.57)
Nagy vascularis esemény 701 (15.1%) 814 (17.6%) 15.3% SE 4.7 csökkenés (p=0.0012)
0.6 0.8 1.0 1.2 1.4 Eze/simv jobb Placebo jobb
SHARP vizsgálat eredményei
• Az ezetimib/simvastatin hatására létrejött 0,82 mmol/l-es LDL cholesterin csökkenés 16,5 %-kal csökkentette a nagy atheroscleroticus események, 15,3 %-kal a nagy cardiovascularis események gyakoriságát.
• A vizsgálat igazolta a ezetimib/simvastatin kombináció hatékonyságát.
• Miután a korábbi vizsgálatokban a statinok egymagukban nem voltak eredményesek ebben a betegpopulációban, a kombináció az ezetimib szerepét új megvilágításba helyezte.
• Az ezetimib/simvastatin kombinációs kezelés mellett súlyosabb mellékhatást nem észleltek.
IV. Magyar Cardiovascularis Konszenzus Konferencia 2009.11.06.
Forrás: Ajánlás a koszorúér eredetű, agyi károsodást okozó és perifériás érbetegségek kockázatának becslésére, megelőzésére és kezelésére IV. Magyar Cardiovascularis Konszenzus Konferencia 2009.11.06.
Ha életmód-változtatás után a lipoprotein/lipid értékek a célérték felett maradnak, vagy a cardiovascularis tünetektől mentes állapotban a kockázat ≥5% (SCORE táblázat), akkor gyógyszeres kezeléssel való kiegészítés javasolt. Primer terápiás cél az LDL koleszterin, amelynek csökkentésében hypercholesterinaemia esetén a statinok, illetve statin és ezetimib alkalmazása preferálandó. Amennyiben hypertriglyceridaemia észlelhető, anyagcsere-állapottól függően kombinációs antilipidaemiás terápia választandó (statin, ezetimib, fibrát, nikotinsav, ω-3 zsírsavak). A célérték elérésének prioritása mellett kívánatos az LDL-Ch-szint >50%-os és 2 mmol/l alá csökkentése az atherosclerosis regressziójának eléréséhez, intenzív statin- vagy kombinációs terápiával.Igen nagy kockázat, akut coronariaszindróma és stroke esetén a Ch-értéktől függetlenül intenzív, hatékony statinkezelés javasolt.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket !
KEEP program: Összmortalitás a CKD és CVD állapot szerint
0 10 20 30
0,85
0,90
0,95
1,00
Tú
lélé
si v
aló
szín
űsé
g
Hónap
Nem-CKD/Nem-CVDCKDCVDCKD + CVD
McCullough PA et al. Arch Intern Med. 2007;167:1122-1129.CKD = krónikus vesebetegség; CVD = cardiovascularis betegség; KEEP = Kidney Early Evaluation Program.
A cardiovascularis halálozás az ESRD-ben szenvedő betegeknél
Adapted from Foley RN et al. Am J Kidney Dis. 1998;32(5 Suppl 3):S112–S119.
ÁP, férfi
ÁP, nő
ÁP. fekete
ÁP, fehér
Dialízis, férfi
Dialízis, nő
Dialízis, fekete
Dialízis, fehér
Transzplantáció
Életkor (év)
Éve
s h
alál
ozá
s (%
)
25-34 35-44 45-54 55-64 65-74 75-84 ≥85
0,001
0,01
0,1
1
10
100