VIII. évfolyam. Csikszereda 1912. tber . . szám.

P O L I T I K A I , K Ö Z G A Z D A S Á G I E S S Z É P I R O D A L M I H E T I L A P

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész ívre 8 korona. Félévre . . . . . . . . 4 korona. Negyedévre 2 korona.

Egyes szám ára Ifi tillér. Megjelenik minden vasárnap.

::: FELF.I.ÓS SZERKESZTŐ L3r. G A A L E N D U I Î

SZEBKESZTŐSÉCÍ: I>1\ (íaal Endre lakása, Csikszereda (Hikő-ntca)

KIADÓHIVATAL: VÁKÁR L. küiym/Ginli. CGyűnös Gyula) ApaB-MilálH. 13.

H i r d e t é s i d i j a k e l ő r e f i z e t e n d ő k . K é z i r a t o k n e m a d a t n a k v i s s z a .

Himnusz az obstrukcióról. Andrássy Gyula gróf nagy faba vágta

fejszéjét. Olyau nagy fába, a melylyel még az ő nagy politikai és publicisz-tikai ereje sem tud megbirkózni. L -ho tetlenségre vállalkozott. Egységes cél-ját akarja megjelölni az ellenzik har-cának. Mikor nyilvánvaló, hogy a kor-mány ellen felvonult harci alakulat összességének egyáltalán nincs közös célja. Ki hiszi azt el, liogy Kossuth Ferenez, aki éppen hangoztatta válasz tói elótt a nemzeti állam védelmének szükségét, ugyanazért küzd, miut a nemzetközi szocializmus, mely ennek a harci alakulásnak fontos része, mivel u népg\ülésekhez a tömegeket oda kölcsönzi? És ki hiszi el, hogy Andrássy Gyula ugyanazért küzd, mint Uakó Jó-zsef képviselő ur, aki, a hírlapi tudó-sítások szoriut, Czegléden ugy véle-kedett, liogy a szabadságot sohasem a gazda és iparos, hanem, a grófuk árul-ták el?

Éppen ezért, ha Andrássy Gyula az ö cikkeben erre a kérdésre ígér vá laszt: Miért küzdünk ? - ugy mi ezt hajlandók vagyunk plurális majesteti-kusnuk venni, s olybá tekinteni, miut a cikk ró céljainak és törekvéseinek meg-állapítását. Igy is érdemes foglalkozni a tételeivel, bár nehéz öt követni az ellentmondásainak bonyolult utvess tőjében.

Andrássy fejtegetéseinek elején azt mondja, hogy ő a jelenlegi politika ki-fejlődésére alkalmat szolgáltató obstruk-ciót uem helyeselte. Ezután pedig kö-vetkezik egy dicshimnusz az obstruk ciór.i, miut iuteztnényre, melynek kon-zerválását parlámeutáris érdeknek de-klarálja. Kérdezzük már most, hogy ha Andrássy Gyula az obstrukció lehető-ségét feltéllenül biz'osítani akarja, minő fegyvert koncedál a többség számára az olyan obstrukció ellon, melyet mint a közelmúltbélit is, ő maga is elitül ? Egyáltalán melyik obstrukció 1 'sz jogo-sult, melyik a jogosulatlan ? A vegén is abba a megkülönböztetésbe uem nyű godhatunk bele, liogy jogosult az az obstrukció, a melyet Andrássy helyesel és jogosulatlan az, a melyik nem az ö célját szolgálja. A minthogy nem respek tálták ozt a megkülönböztetést Justhék sein, akik elég szép sikerrel állították meg a törvényhozási munkát egy esz tendön át, noha azt Andrássy nem is helyeselte. Minden gondolkodó ember-nek be kell látnia, hogy Andrássy ál-

láspontja ebben a kérdésben kétségbe-ejtően gying'.

Az obstrukció -ak, mint intézmény-nek védelmében azután furcsábbnál fur-csább argumentumokkal találkozunk. Andrássy odáig megy, liogy nz oblruk-ció kiküszöbölése esetén tehetetlennek mondja a kisebbséget. Hogyan, hit a kisebbségnek éltető ereje az obstruk cióban rejlik ? Ezt a teóriát addig nem igen olvastuk. Valamint azt sem, hogy az obstrukció kizárása esetén a par-lamentárizmus abszolutizmussá fajul !

UJ ha tniudez igy van, — a mint-hogy nincs igy — akkor vájjon miért pazarolt Andrássy Gyula annyi elme-munkát, hogy miniszterségének idején megszerkessze azokat » házszabályokat, melyek az obstrukrukoiót de facto ki-zárják ? Miért állott a legelső sorban azok között, akikezeket a házszabályo-kat a saját többségének egy részével szemben is a legnagyobb erélylyel véd-ték ? Miért talált akkor olyau erős ér veket az obslrukeió ellen V lis miért kar-doskodott olyau élénken a mellett, hogy a közös ügyek is mentesittessenek az obstrukciótól? Hat érdemes volt oiyau kemény harcokat vívnia Kmety Károly-lyal, ha most ugyanazt irja, amit aunak idején Kmety mondott.

Netn, ezzel az ö uj obstrukciós teó-riájával Andrássy Gyuia nem kerül be a tankönyvekbe és a parlamentarizmus lényegének kutatói nem fogják őt idézni auktoritásnak.

A hogyan Andrássy a képviselőház utolsó üléseiben törteuteket elmondja, az túlnyomó részben téves és erősen szubjektív előadás. De ha Andrássy azi állítja, hogy ilyesmi maH parlamentben meg nem törtéulietett volua, ugy mijog-gal kérdezzük töle, vájjon tne'yik par-lamentje a világnak tűrte volna el azt, hogy egy kisebbség sippal és kerepe-lókkel megakadályozza a tanácskozást?

Egyáltalán, ha Andrássy Gyula a kisebbség védelmére vindikálja uz ob stuUcio lehetőségét, és vindikálja az automobiltUlkök hasznalatát, vájjon minő védelmi eszközöket hajlandó ó konce-dálni a majoritásnak ? Hat a többségnek az Andrássy parlamentjében semmi joga íincs többe ? Oh igen, határozhat es dönthet a numerikus súlyával, — ha a kisebbség megeugedi.

A végén pedig, ha valaki fonáknál-fouákabb érveket gyűjt bokrétába an-nak az obsiiuliCióuak gloritikálására, melylyel egy kisebbség bekiyóba ver-

heti a többséget és a parlamentet, ugy legalább ne állítsa azt hogy ő a parla-ment szabadságáért, küzd. Küzdhet sok mindenféléért, de ezért az egyért bizo-nyosan nem küzd.

Azt mondja Andrássy, hogy az el-lenzék harcában azért vett részt, mert a többség győzelme kiszámithatlan ká-rokkal járna. Nos hát, ha csak azért harcol, ugy bátran leszerelhet. Mert evvel a harccal elkésett. A többség már megvívta harcát.

Az ellenzék és a háború. Rég megiudult már a Balkánon a

háborús mozgalom, s rég előállott az a szüksóg, hogy a magyar nemzet az el-mérgesedett pártvillongásoktól megsza-badulva, egységeseu tekinthessen a jö-vőnek komoran fenyegető eseményei elé. De az ellenzék csak most kezdi -szrevenní, liogy a súlyos külpolitikai helyzetnek hatással kell leunie az or-szág belső életére, s külöuösen a pár-tok magatartására is. Erre nézve a ceglédi beszámolón hangzottak el az első ellenzéki nyilatkozatok. Sajnos nincs beuuök sok köszönet.

Appouyi elismerte ugyan, hogy a mostanihoz hasonló körülmények között egy táborban kellene lennie a nemzet-nek, do az egység és a béke érdeké-ben azt kivánja, hogy a parlamenti több-ség áldozza föl a vezéreit; ők az el-lenzékiek nem balekek, hogy a haza érdekében bármit is feláldozzauak me-rev álláspontjukból I

Halljátok a nagy idealistát, a nagy uemzetvezért ? Azt moudja a uagy nem-zeti egység érdeke aidozatot kiván a szemben alló pártoktól, áin ezt az ál-dozatot hozza meg a kormánypárt egye-dül, mert az ellenzék „nem balek I" — A triviális kifejezés itt egészen a he-lyen van, s teljes összhangban áll a benne megtestesülő köznapi felfogással.

Még megdöbbentőbb nyíltsággal be-szél Kossuth Ferenez. Leplezetlenül ki-jeieuti, hogy „az ellenzéki küzdelem sikerét előmozdítja a külpolitikai bo-uyadalom, mert ez rákényszeríti majd a kormányt a tisztességes béke meg-valósitasara."

Halljátok a higgadt államférfiúi, a masili nemzetvezért? Immár megindult a balkáni népek véres leszámolása egymással s ez a világtörténeti ese-mény komoly, veszedelmessé is válható helyzetbe állítja Magyarországot, mely-

-ik oldal S Z É K L Y S É G 4 . szám.

nek fiai egyetértésére van most múl-hatatlanul szüksége. És mit tesz most Kossuth Ferencz ! Siet taláu békejobbot nyújtani a szemben élő pártnak ?

Avagy, siet elfogadni a többségnek az ellenzék felé rég kinyújtott béke jobbját? Oh nem! Kossuth Ferenc elé-gedetlen állupitja meg, hogy a vesze-delmes külpolitikai állapot kedvez az ellenzéki taktikának, mert rákénysze-ríti a kormányt és pártját a belső bé-kének személyi áldozatokkal való meg-kötésére!

Nem, ez igy nincsen rendjén I Kos-suth és Apponyi nem hagyhatják meg a közvéleményt az alatt a kinos be-nyomás alatt, amelyet a ceglédi nyi-latkozatok keltetlek. Ezek a nyilatko-zatok nem fejezhetik ki az ellenzéki neves vezérek valódi meggyőződését, eltökélt akaratát. A magyar ellenzék önző pártérdekből neiu zsarolhatja meg országos veszedelem idejéu a kormányt és a többséget. Hinnüuk kell — hacsak kétségbe nem akarunk esni a haza jö-vőjén, — hogy a külpolitikai esemé-nyek előre haladtával az ellenzék is felfogja ismerni és teljesíteni is fogja azt a hazafias kötelességét, hogy hagy-jon fel a szertelen pártoskodással és fogadja el a tisztességes megegyezés-nek, azt az alapját, melyet a kormány şs a muukapárt oly nemes készséggel kínál felé.

Boér Arthur felelete. Jól emlékeznek meg olvasóink arra,

hogy a magyar gör. kath. egyház fel-állilása alkalmából a vármegyénkben tapasztalt mozgalmakat éles kritika tár-gyává tettük. Ezeknek az okoknak a kapcsán esett szó a Boér Arthur ká-szoni esperes személyéről is, aki iu ist

egy levelet ós cikket küldött be vé-delmére.

Bár a védekezés jónagy része egy fél évvel ezelőtt dukált volna, mégis kiadjuk azt, lássa az a közönség amely ezzel a kérdéssel foglalkozik azt a dol-got a maga aprólékos valóságában : Tekintetes

Dr. Gál Endre úrnak Csikszereda.

Hazaérkezve és a dolgokot helyes utra te-relve, miután semmi váddal érintve nem vagyok, én is senkit nem vádolva, amint doktor ur is érintette, az odiozus cikkre rövid válaszom ide mellékelve küldöm, hogy becses lapjában kiadas-sák, egyúttal kérve, hogy a lapot nekem ren-desen küldetni szíveskedjen, diját rövid időn be-küldőm. Az ügyet szeretettel és egyetértésben kezelve sokkul több jót teszünk az ügynek, hí-veim is megértve az ügyet és fölfogva a hely-zetet rendben vannak, most már a7. összes egy-házi könyveket magyarul kérelmezzük a kor-mánytól, mert első Borban erre van szükségünk s ily körülményeknél ki tehet több jót közre-működésével, mint éppen a hatóságok, a mit el is várunk. Tudhatja a doktor ur, bogy egyhá-zunk ügyei a hatóságok részéről babái' alapta-lanul a legtöbbször mostohán kezeltettek, s igy a uép bizalma jogosan kevés volt. 1)6 ez az áldatlan helyzet hála az égnek tudom, hogy az uj intézmény folytán a köz jó javára megváltozik, mit adjon az ég minél hamarább. Különben a jobb jövő reményében kiváló tiszteletem mel-let vagyok a doktor urunk híve :

Boér Arthur, f'X/iri FS-JI/I I I.

Hozzáiizollás „tovább folyik oláh agi-táció.* Elvont allamsegolyek cikkhez.

Mivel nevezett cikkben nevem, s igy sze-mélyiségein is érintve van, indíttatva erzern magam, a Tekintetes Szerkesztő l'r szívessé-géből becses lapjában arra röviden refl ktálni. •só sorbi.ii is, Élnem tudhatom minő indokok, bizonyítékok alapján szerepeltetheti névtelen cikkíró nevemet cikkében, melynek befejező soraiban mintegy kárervendóen hozakodik elő, liogy a magyar gör. kath. püspökség elleni izgatással állam ellenes magatartást tanúsít-

ván, államsegélyem elvonattatott. Meg kell jegyeznem, hogy mivel cikkíró az ellenem semmi nemű bizonyítékokkal indokolt vádat fölnem hoz, s olyanokat ellenem föl nem is vonultathat, mivel én az uj püspökség elleu egyáltalán nem izgattam, nevemnek cikkébe való beleszövését csak rosszakaratú célzatos-ságnak mondhatom, a legerélyesebben vissza-utasítván magamtól ugy ezt, mint a jövőre is miuden ilyen irányú méltatlan megtámadási. Avagy talán cikkíró ur cikkében engemet is érinteni esak azért vélte indokolnak, mivel ez év április és május havában szintén a „Szé-kelységben" megjelent, különösen a 18-ik szám-b;m Burtalis Ágoston főszolgabíró által a „lá-zárfalvi gör. knlli. hitközség feloszlása" cím-mel irt cikkre nem reflektáltam, mit én azon-ban éppen az Ugy érdekére való tekintettel nem akartam. S mivel bizonyára cikkíró ur sem tudja, liogy ezen cikk személyemet érintő része nem fedi a valóságot, ezen alapon sem tarthatom indokoltunk általa személyem érin-tését. Röviden m dön cikkíró alaptalan táma-dását visszautasítom, arra figyelmeztetem, ne igyekezzék engeiu sem a hatóság sem a köz-vélemény előtt diskreditálni, ki eddig közsé-geimben mindenre való tekintet nélkül csak a közjóra munkálkodva, felekezeti külömbség nélkül az összes lakosság köztiszteletét és bi-zalmát birom.

Boér Arthur. Ha a görög kafholikusoknak olyan

papja van, aki a liivei bizalmát teljesen bírja, s ez a pap a magyar nemzeté, szive, lelke mélyében is a hazának mindenkor tartozó kötelességeket hor-dozza, akkor az ilyen pap az újonnan alkotott magyar görög katholikus egy-ház szervezetébe egy pár évtized alatt visszafogja vezetni a tudatlanságukban megtévesztett, s jelenleg magát igen sokszor oláhnak mondó, de magyarnak született görög, ka'li. lakosságot. Ha azouban a görög katholikusoknak olyan papja van, aki lelkében dacoromauiz-must hordoz, aki előtt az ő állítólagos egyházi nyelv féltésénél a román nem-zetiségi érdekek félteinek, aki eddig is bár titkon és titkos utasítások sze-

A^,SZÉKELySÉtí" TARCAJA. A királyfi dala. Irta: Q AB A ÁKOS

Királyi bölcső ringatott, Fenséges volt szülöm, Királyi névvel láttak el Fényes keresztelőn. Atyám, a víg, bohém -király, Reám is trónt hagyott. A hagyomány szerint tehát Royalista vagyok. Király atyám szép hitvese Nem volt a mostohám. Becézgetett, játszott vélem Belgrádi udvarán. De mig Sasára büszke volt, Érettem sirt sokat: Alert tudta jól, ki hagyta rám Merész sas orromat. A trón, a kincs, a pompa, fény, Mind álom volt csupán... A fejemen kemény kalap Éa gyapjú a ruhám. Anyám királynő hölgye volt, Szegény és ellianyott És egy udvari lakásban én Bus szobaúr vagyok, Haj, apanázsom volt, de nincs, A holdban birtokom, Hogy trónt nem én foglaltam el, Már nem veszem zokon, A színpad lesz a tenterem, Hol taps, babér terem, Nem Szerbián uralkodom, De női sziveken. Nem hallgat rám a hadsereg És a hires szerb konak. Parancsom egy pincér lesi, Hogyha kell egy konyak. Bohém királynak gyermeke, Szegény királyfi én, Igy élek tapsból, gázsiból A pesti nép kegyén.

A játék áldozata. — Mexikói történet. —

Nincs ország, hol a kártyajáték annyira el volna terjedve, mint Mexikóban. A miniszterek, tábornokok, dúsgazdag tözsérek zeneszó mel-lett játszanak pompás termeikben. A veszélyes delej, moly őket ide vonz», a zöld asztal, s mindaddig lebilincselve tartja éket, mig tönkre uem mennek.

Az elhagyatott sötét lebujokban, melyeket egy lágy ugyertyn világit meg. indiáuok s tönkre jutott ültetvéuyesek gugoluak és játszauak. A játék mindenütt el van terjedve, palotában ugy, mint kunyhóban.

I. Egy csinos pueblai szalonban egy tiuta

férü, Don Radibor gazdag ültetvényes és alig 18 éves neje voltak együtt.

Don Radibor kényelmesen szívta szivarká-káját és tekintete nején nyugodott.

Néhány percig álltak igy, midőn a nő szé-ket vett elő és azt férje közelébe vonván, szo-morú mosolyai helyet foglalt mellette.

Végre megtörte a csöndet: — Rudibor, mondá halkan, kérésem volna

hozzád. A férj félre tette cigarettjét. — Édes Radibor, könyörülj rajtam és ke-

rüld a francia (ilosier bárót. Hidd el, Ő vesz tedre lőr és a végromlás felé vezet. Te egész éjeket töltesz a játékterembe azzal a férfiú-val. Oh valld meg, hogy a birtok, amelyet e héten el kellett adnod, nem Üzleti hanem já-ték adósságod áldozata löu. Mindennek a báró az oka, 6 a te megrontod. Te jó vagy és sze-retsz engem, jól tudom, mindamellett e körül-mények közt szerencsétlennek érzem magam.

Az ifjú nő zokogva veté magát férje kar-jaiba.

Don Radibor egész belsejében megrázkó-dott. Felemelé neje fejét ugy, hogy tekinte-tük találkozott. Szemei könnyekkel teltek meg ós becsületére fo.adá, hogy többe játszani nem fog.

E pillanatban a szolga belépett. — Sennor Glosier báró ur kocsijával várt

alant. Az ifjú nő arca halotthalvány lett. — Mond meg a báró urnák, liogy uőm

gyengélkedik. Ma nem kocsi/oin ki s külön-ben nem fogok többé a já'ékterembe menni.

A szolga távozott. Don Radibor nejének arca örömtől sugár-

zott és hálás elégedettséggel férje keblére borult.

Don Radibor boldognak érezte magát B szilárdan elhatározta, hogy többé játszani nem fog.

Lelkiismerete tudatá véle, hogy rossz uton haladt. Kétségkívül Glosier báró volt a csábitó.

Az ifjú férj megcsókolva nejét ismételten fogadta, hogy többé soha nem fog játszani és egyedül neki fog élni.

II. — dó estét Don Radibor — kiáltott egy

ifjú gavallér, ki a fő utcán sétált. — Bará-tocskám már két hete nem láttalak. Mi tör-tént veled, csak nem lettél remetévé ?

— Egyszerű a dolog, Glosior Báró. Igé-rotett tettem nőmnek, hogy többé nem ját-szom. Egy éjszaka egy birtokot vesztettem kártyán, ily módon néhány nap alatt koldussá lehetek.

— Nődnek teljesen igaza van. Miért ját-szol oly nagyba? Csak kis összeget, hozz ma-gaddal a játékterembe és lin azt elveszíted, menj haza.

Karonfogva mentek a játékbarlang felé.

. szám. S Z É K E L Y S É G 3-k oldal.

rint áskálódott. a magyar nemzeti eszme ellen, aki talán most is csak a hatalom erejétől való félelmében hirdeti az uj magyar egyház érdekeit, az a jővőre nézve métely lesz csupán, aki megbé-nítja, talán mégis akadályozza annak a célnak elérését, a melyet a kormány az uj magyar gör. kat. egyház fclálli tásához fűzött: a vallásuk folytán el-oláhosodott magyarok megmentését.

Ha tehát e percben olyan gondos figyelemmol nézi minden magyar em-ber azt, hogy a közöttünk lakó görög katholikusoknak ki a papja, ez kizáró-lagosan azért történik, rnert féltjük az uj intézményt, s nem akarjuk azt meg-szüntetése stádiumában faréziusok ke-zébe letenni.

8 ha ütjük azt, a ki ebben a do-logban bűnösnek találtatott, és meg-vetjük, sőt megbüntettetjük, az ezért van, mort megértjük azt a veszedelmet a melyet alattomosságukban hordoz-nak.

Sajnos vármegyénkben is kézzel fogható bizonyítékai vaunak a felülről jövő magyar ellenes agitációnak, a Campeáneu a „declaratiun" irása a magyar érdekek elleni agitáció, amelyért a congrua vesztésen kivül fogházbünte tés is dukál, sajnos euuek az agitációnak gyanús sférájába Boér Artltur esperes is belekeveredett. Mi minden olyan ki-jelentését, amely az ő kifogástalan ma gyarságát igazolja a legnagyobb öröm-mel vesszük tudomásul, ha azt tettek kel is beigazolja, mi a legnagyobb bi-zalmat helyezzük az ő munkásságába, ha előbb meggyőződtünk annak tisz-taságáról, de hogy a kormánynak kon ruáját elvonó rendelkezésére indokolt volt, arra emlékezetébe idézem a .Szé-kelység" 13. számába megjeleut köz-

leményt, amelyben az mondatott, hogy Boér Arthur ahalázsfalvi uagy konferen-ciáu az ő hivei megbízásából kijelenti, hogy ragaszkodik a régi román nyelvű gör. kath. egyházhoz és tiltakozik az uj magyar nyelvű gör. kath. egyház ellen. És ezen írás hangtalan maradt. Sziute bántó volt az a viselkedés, a melyet Boér Arthur tanúsított. Egy ma-gyar születésű és nevü papot a leg-ocsmányabb bűnnel, hazaárulással tá-madnak meg, s annak a papnak niu-cseu egyetlen védelme számára.

Nincs egyetlen tiltakozás, amely legalább kétségessé tenné a megirta-kat. Ugy tűnt fel, ez a hallgatás, mintha azt mondotta volua : igen ezt tettem, és nem bánom liogy tettem, nem érzem magamat ezért bűnösnek, azért nera is tartom méltónak arra válaszolni. Éu az oláh nemzet martirja leszek, ha en-gemet megbüntet a magyar nemzet. Ugy tűnt fel miatha lelkében örvendett volna ennek a leleplezésnek, amely előléptetést kecsektetett neki a mártír-nak, a mindenkor jutalmazó egyházi nagyjai előtt.

Most utólag nehéz a védekezés. A ba-lázsfalvi conferencián elmondott szavak most már megtörtént tények, nemzeti-színű kokárdát kell a kászoni gör. kath. magyaroknak visoln ük, hogy kételke-dés nélkül higyjünk ezek után.

De ha ez mégis ugy lesz, s a Boér Arthur Ígérete valóság, akkor, de hang-súlyozom, akkor nem marad el a meg-hurcolt egyéuiség rehabilitációja sem, szeretettel fogjuk magunkhoz emelui őt, s részt adui neki abból a nemes mun-kából, amelyet a magyar haza érdeké-ben minden percben dolgozunk.

Dr. Gaal Endre.

natás rá a platóp élet. Más kerekekbe fogózik ina a közigazgatás

gépezete miut csak néhány évnek előtte. Nem is olyan régen a közigazgatási tisz viselő mun-kaköre szűkebb körre volt határolva, akit az állam, vagy az autonomia egy-egy pozícióra állított, végezte a maga dolgát a törvény, a rendeletek keretében, itt-ott kisiklásokkal, a melyeket legtöbbször a politika hamis váltó-állítása idézett elő. Résztvett a közigazgatás legfellebb bank ós bankszerű takarékpénztá-rak alapításában, azok igazgatásában, de szinte borzalmat keltett a szövetkezeti moz-galom ébredése és ez legfeljebb a szives el-nézés kedvezményében részesült. A munici-piumokban pedig az egész közgazdaságot a Tisza Kálmán alkotta közigazgatási bizottság-ban képviselte az államépitészeti hivatal fő-nöke, ami szintén jellemező adat arra, hogy ennek a föld folyton fokozottab hozadékára utalt országnak a közigazgatását és a gazda-sági életét minő elvek szerint intézték.

Ezt az állapotot alaposan felforgatta az idők, irányzatok ós szükségletek gyökeres megváltozása. Manapság a közigazgatásnak, ha csak némileg meg akar felelni kötelességeinek foglalkozni kell a gazdasági élettel. Ma már nem lehet a köztisztviselő csupán magasabb rangú királyi bírósági végrehajtó, aki be-hajtja a közterheltektól az állami élet törvé-nyes járulékait, ma a köztisztviselőnek köte-lességévé vált, hogy a tudására, lelkiismere-tére bízott polgárságot ép ugy vezesse, irá-nyítsa a gazdasági élet útvesztőiben, amint kötelessége a rábízott állami és autonomi-kus nagy érdekeket megvédelmezni minden irányban.

Az uj kötelességekhez a magyar tisztvi-selői kar nem szerzett elegendő fegyverzetet abban az egyetemi tanításban, amelyet köte-lességszerűen elvégzett, az eddigi hivatali gya-korlat sem tanítja meg erre, itt az élet, a gyakorlat tanítására van szükség.

— Én legföljebb 8 óráig maradok itt, mondá Radibor.

— Igazad vau, jól teszed, viszonzá Glosier ördögi mosolylyal.

Egész csapat hallgatag férfi állt a játék-asztalnál és mindegyik szeme a zöld asztalra és azon forgó golyóra irányult.

Radibor még mindig habozott. Glosier, ki ezt.észre vette, egy szolgával jégbe hűtött bort hozatott. Megkínálta Radibort s az ivott-ivott és örök barátságot fogadott a bárónak. Azután játszani kezdett s mindegyre nyert. Az őra nyolcat ütött. — Most már vissza kellett volna vonulnia. Azonban a nyereség, a bor s a felelem, hogy nevetségessé lesz a báró előtt, visszatartotta.

— 100 peso a vörösre. — Vörös veszített. Ujabb játék. — tíant Migueli ültetvényem ! — kiáltott

Don Radibor. — Hzótlan csönd állt be és Radibor sóvár

pillantásokkal, vérbe borult szemekkel nézte a kártyát.

— Vörös veszített. Radibor csöndesen megfordult. Ültetvénye

oda volt. A közeli pohárszéken borosűvegek álltak. Radibor nem vett magának időt, hogy a borból pohárba töltsüu, hanem az üvegből ivott.

— La — aquillai nagybirtokom a feketére 1 — kiáltá Don Radibor.

— A játékosok csodálkozva pillantottak fel. A birtok HO.OOO peso értékű, a mellett nejének hozománya volt. A játék újra kezdődött.

— Fekete veszített I Ridibor miutegy megbénulva állott, átkot

mormogva újra ivott, mig öutudatlanul a földre esett.

III. Közönséges mexikói játékbarlangban va-

gyunk. A füstös teremben piszkos asztal körül félmeztelen indiánok és katonák üldögélnek, a sarokban pedig egy ittas kreol hentereg.

A másik szögletben a pálinkaivástól rezes arcú egyén űl és keveri a kártyát, ó e já-tékbarlang bankára.

Nyilik az ajtó és kopott ruhában báró Glosier lép be. A bankár pedig Don Radibor. Nt-je már régen a sírban porlik.

Glosier a padra ült. Lassankéut eltávoztak a vendék. Alig, hogy

egyedül voltak Radibor és Glosier — az utóbbi felugrott.

— Tehát most, vagy soha 1 — sugá, mialatt tolvajlámpát vett elő.

Radibor szótlanul vette magához pisztolyát ós mindketten kiosontak.

— Azouban Glosier, — kérdé Radibor reszketve, — mi lesz, ha valaki felebred V

— Arra való a pisztoly. — tí ha elfognak bennünket? — Ostoba beszéd. Mindent eljáiszottuuk,

mit tegyünk, talán csak nem halhatunk meg éhen? A gazdag zsidó mit sem vesz észre, néhány nap múlva a szalonban játszunk, meg-buktatjuk a baukot — és azutáu el Kali-forniába.

Radibor meg volt nyugtatva. Gyorsabban haladva egy magányos haz előtt állapodtak meg. A fűben egy indián feküdt, ki halkan megszólalt:

— Minden rendben, az őrjárat nemrég elhaladt.

Jól van — mondá Glosier — maradj itt fekve ós őrködj tovább. Hol a létra?

— Oda támasztottam sennor. Glosier a hágcsóhoz közeledett s lassau

fölfelé ment. Radibor követte. Glosier épen azou volt, hogy egy ablakot nesztelenül be-taszítson, midőn az alant vigyázó indián fel-kiáltott :

Az őrség jön! E váratlan megszakításra Radibor zavará-

ban elejté a lámpát, mely nagy csörömpölés-sel esett a földre. Glosier menekülni próbált a házból két félig öltözött egyén rohant ki éá egyikük Radibort megragadta.

Egy villámlás, egy dördülés és a támadó szétroucsolt koponyával esett össze. A dördü-lésre mindenhonnan emberek rohantak elő.

— Végre meg vau a gazember — kiáltott egy termetes kreol.

Radibort megkötözve hurcolták el. Glosier a hágcsóról a ház párkányzatára

és innen a tetőre mászott, majd az udvaron és a kerten keresztül a szomszéd házba menekült.

A pince ajtó nyitva volt. Lement a lépcső-kön és lassan leereszté annak ajtaját. Az ajtó becsapódott, hogy soha többé ki ne nyíljék. Hosszú idő után a kertész egy már oszlásnak induló hullát talált ott.

IV. A törvényszék nagyterme zsuffolásig meg-

telt. Mindenkinek tekintete a vádlottra volt irányítva. A francia és mexikói katonatisztek-ből álló haditörvényszék rövid tanácskozás után meghozta ítéletét, mely Don Radibort bebi-zonyított rablógyilkosság miatt kötél általi ha-lálra ítélte.

A börtonórök Radibort teljesen megtörten, összeroskadva vitték vissza börtönébe. A kö-zönség teljesen megnyugodva távozott

A következő reggelen Pueblában megtör-tént a nyilvános kivégzés.

4-ik oldal. S Z É K L Y S É G 4 . szám.

Nemcsak jámbor óhajként jelentkezik im-már az a kívánság, hogy a közigazgatás ós az igazságügyszolgáltatás nagy munkájával nagy erkölcsi felelősséggel megbízott tisztvi-selők ezen ujabb és és iskolában, egyetemen meg nem tanult feladataik ellátására legalább az ösztönzést megkapják. Az igazságügyi és közigazgatási tisztviselők részére rendezett továbbképző tanfolyam második éve már en-nek a közszükségletnek a jegyében indult meg és folyt le. Ezen a tanfolyamon, már hallat-szottak a gazdasági motívumok. Hallatszottak és megértettek. Bernát István előadása az ag-rárius törekvésekről dióhéjba szorított fogla-lata volt annak a folyamatnak, am-'ly Nyu-goteuropában a felfogások és törekvések kö-rül végbement és utolsó eredményben azt érte el, hogy általános világfelfogás lett, hogy minden ország a boldogulást csak abban ke-resheti, ha megvédi a maga földjét és meg-oltalmazza annak a földnek a népét, nem fegyverrel, hanem okos vámvédelemmel.

Ezen a tanfolyamon megismerkedtek a közigazgatas és az igazságszolgáltatás férí'iai a börzével és annak intézményeivel, amire nagy szükség volt mert kevésbé merkantiális hajlamú népünk csak akkor nem lát ebben az intézményben ledöuthetlen bálványt, ha azt és annak a működését megismeri. Mindeneseire jó volt az agrárius törekvések és a merkan-tilis intézmények szembe állítása az itélőke-pes és Ítéletre hivatott közönség előtt, mert csakis igy tűnik ki és világosodik meg a jövő muukásság követendő utaja.

Ez az ut a közigazgatás és igazságszol-gáltatás számára az, törődni kell a minden-napi élet gazdasági vonatkozásaival. Mennyi gond, szorongás és aggodalom oszlatható el egy-egy tisztviselő család életében egy fo-gyasztási szövetkezet alakításával, mennyit teremthet meg az anyagi éleinek az államtól ki nem csikarható feltételeiből a társadalmi erők tervszerű együttmuukálása, ma ezt a köztisztviselők nem igen tudják, mivel hiány-zik náluk a gazdasági nevelés, amire nekik nagy tszükségük vau, de még nagyobb szük-ségük van azoknak a rétegeknek, a melyek-nek a vezetése reájuk vau bízva.

A közigazgatás és az igazságszolgáltatás embereinek a modern gazdasági nevelése ma már életszükséglete az államnak is, mert ez-zel a neveléssel lehet foko/ni a társadalom teljesítőképességét, ennek a legszélesebb körre való átvitele fokozza az adóképességet, az államnak az anyagi erejét.

KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL/) Idegen ember, ha Csíkszeredára, Csikine-

gye székhelyére utazik, megbotránkozik azon a tényen, hogy délután 0 óra után minden-féle posta forgalom szünetel, különösen, hogy délulán 0 órán tul telephonozni sem lehet. El merem mondani, hogy nincsen az ország-ban még egy megyeszékhely, a hol ez a hiány meg volna. Talán helyes volna, ha az arra hivatott intézők ennek a lehetetlen állapotnak a megjavítása érdekében valamit mégis tenné-nek. Egy vármegyeszékhely, egy város, amely csupa hivatalokkal van megtömve, ennyit mindenesetre megérdemelne. Idegen.

*) E rovatban közlöttokért nein vállal iclelős-séget u szerkesztőség.

H Í R E K . — Uj Ügyvéd. l>r. Bársony István, aki

Csíkszeredában ügyvédjelöltösködött az iigyvédivizs-gát sikerrel kiállotta. Irodáját Brassón nyitotta meg. Gratulálunk.

— Várna, ez a régi, erős néppárti kerü-let. egyhangúlag munkapárti képviselőt vá-lasztott Petrás Károly személyében, a kivel szemben a néppárt «llenjelöltet sem mert ál-lítani. Nemrégiben a függetlenségi Margitta egyhangúlag Madarassy Gábor pénzügyminisz-1

teriumi államtitkárt választotta meg ország-gyűlési képviselővé; a kerület volt Kossuth-párti képviselője fel se vette a harcot, kard-csapás nélkül átengedte a kerületet a nemzeti munkapártnak. B ács tó város, néhai Grornon Dezső báró kerülete, a mely a koalíció uralma alatt néppárti volt, ugyancsak nemrégiben mintegy 1700 szótöbbséggel szinten munka-párti képviselőt választott. Evetovics Jánost, kivel szemben a néppárt teljesen lőszereit, a nemzetiségi jelölt pedig alig kapott 200 sza-vazatot. A mikor tehát a szövetkezett ellen-zéki pártok minden áldott vasárnap népgyü-léseket rendeznek az egyes városokban s azokon nagyhangú beszédekben és határozati javaslatok alakjában ugy viselkednek, mint a nép bizalmának egyedüli hordozói, holott a gyűléseken nagyobbára csak politikailag éret-len, az utcán történetesen összeverődött kí-váncsiak hallgatják őket, ugyanakkor, ha ko-molyra fordul a dolog és választásra kerül a sor a földnek és a műhelyeknek érett népe a munkapárt mellé áll. Az ország népe már nagyon élesen meg tudja különböztetni a par-lamentárizmust hamis, önző párturalmi alapon kereső mai ellenzéket a munkapárttól s hogy ez az ellenzék minden vasárnapi lármája és népszerüséghajhászata mellett nem képes az ország választóközönséget ettől a józan állás-pouttól eltántorítani, azt nemcsak az emiitett egyhangú muukapári győzelmek bizonyítják, de a törvényhatóságoknak állásfoglalása is. A nevezetes tavaszi parlamenti események óta, de meg szeptember 17-ike után is eddig het-venöt törvényhatóság foglalkozott a kormány iránti bizalom kérdésével, ezek közül nem kevesebb, mint ötvenöt a kormáuy mellett fog-lalt állást. Ezek után valóban csodálatos, hogy az ellenzék, ha már nem imponál neki sein a súlyos külpolitikai helyzet, hol, kikben és mi-beu keresi harcának folytatásához ugy a ma-teriális miut az etikai alapot.

— Szanatóriumi estely. A csíkszeredai szanatórium fiókja folyó hó 19 én igen szép estélyt rendezett. Maga a műsor, amelynek összeállítása a rendezőktől rengeteg faradsá-got kívánt, már újságával é3 érdekességénél fogva is valóban meglepte a város közönsé-gét. A képek amelyeket ez alkalommal itt nom sorolunk fel a legnagyobb részben igen érde-kesek és hűek voltak, beállításuk gondos és figyelmes rendezésre va lott. Bár Csíkszeredá-ban az utóbbi időben az szokáso , hogy ajó-tékouycélu estelyek kongnak az ürességtől, ez alkalommal ugylátszik mégis kivétel történt, ami szintén a rendezőség agilis munkásságá-nak az eredménye. Helyszűke miatt az estély részletes referádáját, az előállott bonyodalmak történetét, s sok más tauulmányos és kelle-mes apróságait csak a jövő számban közöljük.

— Országos mozgalom a betegapo-lási potadu ellen. A budapesti kereskedelmi-és iparkamara elhatározta, hogy az országos beteg-ápolási pótadónak 5 százalékról 10 százalékra való felemelése ellen tiltakozó gyűlést tart. A gyűlésre az ország összes kereskedelmi és iparkamará-kat meghívja.

— Halálozás. György József földbirtokos tolyó hó 15-én reggel meghalt Csíkszeredában.

Rendelet a leánykereskodes ollen A hivatalos lapban közli a miniszterelnök rendeletét a leánykereskedés elnyomása végett létrejöt a nem-zetközi megállapodásról. Ezt a megallapodast 11105-ben Ausztria-Magyarország elfogadta s a inost ki-adott miniszterelnöki rendelet értelmében ez idő szerint is érvényben vau.

— A fajtalan közlemónyok. A hivata-los lap miniszterelnöki rendelet jelent meg a fajta-iau közlemények forgalmának elnyomása végett létre-jött nemzetközi megállapodásról. E megállapodást. 1912. évi április 24-én Magyarország és Ausztria is elfogadta és a megállapodás Magyarország és Ausztriában ez év október 25-én lép életbe.

— Fogarasi haramia Brassóban Mul-takban megírtuk, hogy a fogarasi haramiák Foga-rnson megtámadták Halbrich Náthánt, sulyosau meg-sebesítették és kirabolták. A gyanú mindjárt Bu-dák rablótársai ellen irányult s ez irányban indult meg a nyomozás. A gyanú helyesnek bizonyult s

a csendőrség le is tartóztatta Marin Ignác Libeket, Stauciula Miklóst, Komsa Aurélt, Dancea Máriát és Capa tina Izidort. A rablók közül egyiket Marin Ig-nác Libeket ma a fogarasi járásbíróság a brassói kir. ügyészségnek adta át A fogoly 2 helyen súlyo-san meg van sebesítve, a fején és a hasán. Mind-két sebet golyó okozta. Sebei súlyosak. A letartóz-tattak tagadják, hogy ök rabolták volna ki Halbrich Náthánt

Laptulajdonos: dr Nagy Bóni.

M I T főz ma? Ez a kisasszony legnagyobb gondja. A legügyesebb háziasszony is gyakran zavarba jön ennél a kérdésnél. Ilyenkor jó ha kéznél van a .Háztartás Könyvtára", de hasznos ak-kor, is ha meg akarom tudni, hogy mit is

főzzek olyat, arai Ízletes, olcsó és egészséges. A Ház-tartás Könyvtára most megjelent 20 pompás kötetét mindenki ingyen kapja meg, aki leg-alább félévre l i a t koronával előfizet a „Ház-tartásra". Ne halassza

holnapra a magyar asszonyok e kiváló közleményének a megrendelését, hanem még ma kérjeu in-gyenes mutatványszámot a „Háztartás" kiadó-hivatalától, Budapest VI., Eötvös-utca 36.

6(12—1912. sz. végreh. Árverési hirdetmény.

Alulirt kiküldött bir. végrehajtó ezennel köz-hírré teszi, hogy a csíkszeredai kir. járásbíróság-nak 1912. évi V. 816. számú végzése folytán Kudics és Vécsey csíkszeredai végrehajtató részére végrehajtást szenvedő ellen 1000 korona kö-vetelés s jár. erejéig elreudelt kielégítési végrehaj-tás folytán alperestől lefoglalt és 3128 koronára becsült ingóságokra a csíkszeredai kir. járásbíró-ság 1912. V. 810. számú végzésével a további el-járás elrendeltetvén, aunak az alap- és felülfoglalta-tók követelése erejéig is, auienyiben azok kielégítési jogot nyertek volna, Csíkszeredában a Hutter szállo-dában leendő megtartására határidőül 1012, évi október hó 20 napján délután ,'i órája kitüzetik, amikor a bíróilag lefoglalt ingók és pedig bútorok stb. stb. a legtöbbet ígérőnek készpénz-fizetés mellett, szükség esetén becsárou alul is el fognak adatni.

Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégítéshez jogot tartanak, amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél Írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák, mert különben csak a vételár fölöslegére fognak utaltatni.

Kelt Csíkszeredában, 1912. évi október hó 11. napjáu.

Molnár Sándor, kir. bir. végrehajtó.

Szám 7G3—1912. végrh. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY.

Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. § a értelmébeu ezennel köz-hírré teszi, hogy a csíkszeredai kir. járásbíró-ságnak 1912. evi V. 784 számú végzése kö-vetkeztében dr. Nemes Zsigmond ügyvéd ál-tal képviselt Elkán Gyula javára 550 korona s jár. erejéig foganatosított kielégítési végre-hajtás utján le- és felülfoglalt és 3000 koronára becsült következő ingóságok, u. ra. házi bú-torok stb. nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a csíkszeredai kir. járás-bíróság fenti V. számú végzése folytán 550 korona tőkekövetelés ós a bíróilag már meg-állapított költségek erejéig végrehajtást szen-vedő 1 a k a s á n Csíkszeredában l e e n d ő meg-tartására 1912. evi október hó 29-ik nap janakd.u.3óraja határidőül kitüzetik ésahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108 § ai értelmé-ben készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérő-nek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatui.

Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra ki-elégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik.

Kelt Csíkszeredában, 1912. évi október hó 7-ik napján.

Keresztes Gyula, kir. bír. végrehajtó.

. szám. S Z É K E L Y S É G oldal.

Erdélyi vevőink kényelmére Brassóban. Kapu-utca 60. szám alatt

FIÓKÜZLETET L É T E S Í T E T T Ü N K .

IJutorBztlkségletét mielőtt fedozuó, te-kintse meg raktárunkat, miután cégünk egész Erdélyben a legversenyképesebb és legnagyobb raktár feletí rendelkezik.

S z é k e l y é s R é t i b u t o r g y á r o s o k

Marosvásárhely, B r a s s ó , Széchenyi tér 47. Kapu utca 60.

Hitelképes egyéneknek árfcleme-lés nélkül r é s z l e t f i z e t é s r e is. BMIliMBfflMffiBMSBBBiaBffiiB^̂ Eiaiia

Szám 249— 1912. végrh. Hirdetmény.

Felhívom a város adófizető kiizön-ségét, hogy minden néven nevezendő köz- és kincstári tartozását, u. m.: ál-lami adók, bélyeg és jogilletékek, vá rosi pótadók, kepe, tűzoltói váltság-díjak, járda és patakszabályozási költ-ségek, stb. stb. valamint a kulközségi adókat 8 nap alatt az illetékes adó-pénztárakhoz fizessék be, mert ellen-esetben az 1883. évi XLIV. t.-c. sza-bályai szeriut mindenkivel szemben a legszigorúbb végrehajtást fogom keresz tUl vezetni.

Különösen figyelmeztetem azokat, kiknél a foglalás eszközöltetett s a 15 napi határidő lejárt, hogy az árverés folyó hó 30 és következő napjaira ki tüzetett s tartozásaikat azelőtt, feltétlen fizessék be, mert a zálogtárgyak össze-szedése azonnal kezdetét veszi, hogy a kitűzött időben az árverés megtart-ható legyen.

Csikszereda, 1912. október hó 16-án. Zsidó István,

v. végrehajtó.

Elvem nagy forgalom és kevés haszon.

Í D T T C I T F C Felhívom a tlgyel-Ll\ I Lo l I LO. mél a t. hutor- es varrógép vásárló közönségnek, hogy bárki mielőtt Imtort és varrógépet vá-sárolna ne mulassza el raktáromat meg-tekinteni, hol az összes raktáron levó

bútorokat, ugymiut:

ebédlő-, háló-, szalon- és irodai berendezések, bőr-garnitúrák, diványok és = madrácok — -minden kivitelben ós rendkívüli nagy

választékban, valamint

a legjobb gyártmányú varrógépek, kerékpárok, gramafonok és lemezek melyek igen jutányos árban és kedvező fizetési feltételek mellett lesznek oláru-sitva. Minden tőlem vásárolt varrógépért 6 ós 10 óvl jótállást vállalok. Varogé-peket 27 forinttól, grnmafonokat 20 fo-rinttól és kerékpárúkat 55 forinttól fen-nebb árusítom. Varrógépek, kerékpárok és gramafonokhoz mindenféle alkatrészek kaphatók. Javításokat a legjutanyosabb — árért eszkÖKlök jótállás mellett. —

T i s z t e l e t t e l :

ACKERMANN IGNÁCZ — Bútor- ós varrógép nngyraktára. — Csíkszereda, Kossuth-utca 9 szám.

(Lukács Juliska-féle bérpalota.) 84- - fin

s

Ei olcsón és jtl alar risárolii tegyen próbát.

Tirvíireui íeienyiett tillay.

Óvakodjunk értéktelen utánzatoktól !

Kinek drága az egészsége és pénzét nem akarja hiábavaló dolgokra kidobni, az saját érdeké-ben cselekszik, ha legalább egyszer-kétszer kipróbálja a világhírű

Oroszlán Menthol Sósborszeszt a háziszerek királyát.

Kapható 44 fill. 1.40 és 2.20 K eredeti üvegekben. Főelárusitás:

KELLER ISTVÁN gyógyszertárában as „ATTILAHOZ".

Csikszeittmsrtonban é s Tusnádfúrdön.

i fájó testrész a dörzsölést uem tűri, ugy borogatás alkalmazunk. Fogfájás, fejfájás, l'ejszaggatós, hajhullás, idegesség, bágyadtság, kimerültség általános gyengeség eseteiben kincscsel ér lel a valódi Oroszlán Menthol Sósborszesz. Torokfájás, rekedtség, gégehunit, radnenza nátha ha fellép, ugz emlékezzék az Oroszlán Mertből Sósborszeszre, mely a legkitűnőbb és legelterjedtebb háziszer. Ezer és ezer más

esetekben is kitűnő sikerrel lesz az Oroszlán Menthol Sósborszesz használva. Minden egyes üveghez bő használati utasítás vau mellékelve Sok ezer hálairat tanúsko-

dik róla, hogy az Oroszlán Menthol Sósborszcsz az emberiség jótevője. 12—52

OIIiilliMIîllSiîîiS!^^

Szám 1538 -1912. k. i. Hirdetmény.

Alattirt elöljáróság képviselőtestü-letének ez év szeptember 30-án VII. jkvi számú határozata alapján közzé-teszi, miszerint a tulajdonát képező 2 drb. közlenyészfésből kizárt tenyészbi-káját 1912. évi október 26 ári délután 2 órakor a község hivatalos házánál nyilvános szóbeli árverésen többet ígé-rőnek örökáron eladja.

A vételár egy összegben nyomban uz árveresés napján község pénztálába lefizetendő, — az eladott állatok, a község bikatelepéről azonnal az árverés után elszállitandók.

Tekeröpatakon, 1912. október 10-én. Kovács Kálmán, Farkas András,

jegyző. biró.

Modern kucépités. Uj kutak építését cementgyürük-kel, sülyesztő rendszerrel s kiszá-radt regi kutak lennebb sülyesz-téset jutányos áron elvallalom.

Nagymihály Sándor, cetnentárugyár és épitési anyagkereskedő Csíkszeredában, Kossuth Lajos-u. 48. sz.

húzott drótszállal T Ö R H E T E T L E N !

MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MŰVEK B u d a p e s t , VI., Teréz-körut 36.

Eladó. Jutányos áron eladó egy jókarban

és Üzemben lövő benzinmotor gép, 4 lóerős hajtásra, mely csépléshez és gyáripar üzemekhez igen alkalmas, ked-vező fizetési feltételek mellett. Megte-kinthető és bővebb felvilágosítással szol-gál Balázs András birtokos Ditró, Köztemető-utca. 2—5

I

Üzlet megnyitási jelentés. Van szerencsénk a n. é. közönséget ez uton is értesíteni, hogy Csíkszeredán, Apaffy Mihály-u. 4 sz. a. fióküzletet nyitottunk és kérjük t. vevőinket, liogy eredeti Singer varrógépekben, varró-gépalkatrészekben, Kikben és varrógépolajbau beálló szükségletüket fenti ü: leiünkben fedezni szíveskedjenek. — Cégünket a n. é. közönség szives jóindulatába ajánlva, maradtunk teljes tiszteletlel: SINGER CO. VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.

Ezen cégről ismerhetők fel azon üzletek, — amelyekben .SINGBE" varrógépek árusittatnak Gépeink nem szorulnak ujánlatra, csak arra kell ügyelni, hogy megfelelő helyen vásároltassanak.

F í gye 1 m es t et 6 8 : Az összes más üzletek által „SINGEK" név alatt forgalomba hozott varrógépek egyik régebbi szer* kezetüek után készültek, ame-lyek ujabb családi gépeink mö-gött szerkezetben, szolgáltatási képességben és tartósságban is incszsc elmaradnak. 8-52

6-ik oldal. S Z É K L Y S É G . szám.

JYîenetrend, érvényes 1912. évi október hó 1-tól. Oda Székelykocsárd —Madéfalva—Brassó Vissza

Szv. 8002 1—111.

Szv. 80 IK 1 III.

Szv. 8004 I—111.

Szv. 8006 1—III.

Szv. 8008

III.

Szv. 8010 1 111.

Szv. 8003 I III.

Szv. 8009 I—III.

Szv. 8007 I—111.

Szv. 8005 I—III.

Szv. 8001 1—III.

Szv. 8015 I—III.

205 •XX)! 750 1051

935

646

615 1220 832

930 115

7 0 0 705 458

ind. Budapest k. p. u. (N.-Váradon át 141) érk. ind. Budapest k. p. u. (Aradon át 141, 164) érk.

150 125,725

420 920 948

955)1040 545

1256

720

544

7 3 0 8 3 5 1 2 3 0 959

150

4 2 0

2a) 2® 235 2:« 240 257

4-50 '.§ 4-56 ~ 5 04 S 511

5'19 5-3:2

830 836 842 848 856 907

1154 1200 1206 1212 1220 1231

3 3 5 341 346 351 Ü59 •HO

818 8-'4 830 836 844 955

ind. Székelykocsárd 141, 149) . . . crk. Marosnagylak 2. sz. őrház . . . Vajdaszeg 4. sz. őrház . . . . Maroscsúcs 6. sz. őrház . . . . Maroskeczc

érk. Marosludas (152) ind.

1246 1240 12:« 1228 1221 1209

705 659 653 647 640 6-'8

1047 1041 1036 1030 1023 1011

212 206 200 154 147 135

P 65Î 646 640 633 622

10-45 :§ 10-39 :: 10-32 3 10-26 § 1018

1005

1004 224 — Ş Indul Budapest

nyugoli p. u.-ról

_ 550

1217

érk. Besztercze (152) ind. érk. Borgóbesztercze ind.

ind. Besztercze (152) érk. 224

1004

t Érkezik Bp«t nyugotl p, u ra

1217 550 —

3 0 0 3 0 5 3M 321 329 336 342 35!) 412 442 450 503 5TÎ 519 52S 555 54Î 545 555 605 613 627 640 655 706 723 729 744 753 829 840 853 910 924 932

1000 1006 1017 1040 1059 1107 1116 1125 1130

5-34 5-41 5-49 604 6-15 6-24 631 6-50 705

909 914 920 930 939 946 952

1009 1022 1052

• 1100 1113 1122 1129 1136 1145 1151 1155 1205 1215 1223 1236 1247 HM 115 132 138 152 203 2H 245 258 313 326 334 354 400 411 432 452 500 509 518 523

1233 1239 1245 1255 104 1" 117 133 146 206 214 227 235 243 250 259 305 309 314 324 333 346 359 414 425 442 448 503 512 555 606 6 2 638 651 659

7 1 9 7 2 5 7 3 6 7 5 7

8 Î 5 8 2 3 8 3 2 8 4 1 8 4 6

413 418 4 2 4 4 3 4 4 4 9 4 5 6 5 0 2 5 2 1

534 607 6I5 628 636 6-" 651 7OO 7Ü6 7ib 718 7 2 8 7 3 7 7 5 0 804 816 828 845 851 905 914 942 953

1007 1024 1037 1045

Szv. 8012 1—III.

856 90Î 907 917 925 932 938 953

100«

E -

ind. Marosludas (152) érk. Marosbogát Kutyfalva 16. sz. őrház . . . Radnót Maroscsapó Marosugra 24. sz. őrház . . . Kerelöszentpál Nyárádtő

érk. Marosvásárhely ind. ind. Marosvásárhely érk.

Marosvásárhely felsőváros . . Nagyernye 43. sz. őrház . . . Sáromberke Gernyeszeg Körtvélyíája 49. sz. őrház . . Petele 51. sz. őrház . . . . Radnótfája 52. sz. őrház . . .

érk. Szászrégen ind. 'ind. Szászrégen érk.

Idecsíürdő Marosvécs Magyaró Déda megálló . . . . . . . Déda Ratosnya Szalárd 82. sz. őrház . . . . Palotailva Bánffyháza Gödemcsterháza Maroshéviz (Borszékfürdő) . .

Q

J

«

•K

1206 1200 1154 1145 1137 1129 1123 1106 1052 1032 1025 1012 1005 958 950 941 935 931 926 917 909 857 844 838 828 810 805 750 741 724 704

652 637 623 614 5 4 9 5 4 3 5 3 3 515 4 5 0 4 1 8

625 619 612 603 555 547 541 524 510

Szv. 8011 i—ra.

gfcT 903 854 838 8>S 8Ó4

1008 1002 955 946 938 929 923 906 852 814 807 750 743

736 7 2 8 719 713 709 659 650 642 6® 6'« 608 5 5 5 536 531 5>5 507 450 430 418 403 348 340

134 128 121 112 104

1256 1250 1233 1219 1148 1141 1128 1 1 2 1

1113 1105 1056 1050 1046 1040 1031 1023 10" 958 952 942 924 919 904 855 838 818 805 749 733 724 760 654 645 629 604 554 545 535 529

619 613 608 559 551 543 537 521 507 455 448 435 428 421 414 405 359 368 349 340 332 319 308 302 248 229 224 209 201 145 125 112

1256 1242 1233 1153 1147 1138 1 1 2 2

1058 1045 1036 1026 1020

1001 ,0 9-54 •0 9-46 - 9-35 ~ 9-26 » 9-15 ^ 9-09 • 8-51

8-36

3 0 0 3 0 5 3M 321 329 336 342 35!) 412 442 450 503 5TÎ 519 52S 555 54Î 545 555 605 613 627 640 655 706 723 729 744 753 829 840 853 910 924 932

1000 1006 1017 1040 1059 1107 1116 1125 1130

Szv. 8014 I III.

909 914 920 930 939 946 952

1009 1022 1052

• 1100 1113 1122 1129 1136 1145 1151 1155 1205 1215 1223 1236 1247 HM 115 132 138 152 203 2H 245 258 313 326 334 354 400 411 432 452 500 509 518 523

1233 1239 1245 1255 104 1" 117 133 146 206 214 227 235 243 250 259 305 309 314 324 333 346 359 414 425 442 448 503 512 555 606 6 2 638 651 659

7 1 9 7 2 5 7 3 6 7 5 7

8 Î 5 8 2 3 8 3 2 8 4 1 8 4 6

413 418 4 2 4 4 3 4 4 4 9 4 5 6 5 0 2 5 2 1

534 607 6I5 628 636 6-" 651 7OO 7Ü6 7ib 718 7 2 8 7 3 7 7 5 0 804 816 828 845 851 905 914 942 953

1007 1024 1037 1045

Szv. 8012 1—III.

856 90Î 907 917 925 932 938 953

100«

E -

Várhegy Ditró

Q

J

«

•K

1206 1200 1154 1145 1137 1129 1123 1106 1052 1032 1025 1012 1005 958 950 941 935 931 926 917 909 857 844 838 828 810 805 750 741 724 704

652 637 623 614 5 4 9 5 4 3 5 3 3 515 4 5 0 4 1 8

625 619 612 603 555 547 541 524 510

Szv. 8011 i—ra.

gfcT 903 854 838 8>S 8Ó4

1008 1002 955 946 938 929 923 906 852 814 807 750 743

736 7 2 8 719 713 709 659 650 642 6® 6'« 608 5 5 5 536 531 5>5 507 450 430 418 403 348 340

134 128 121 112 104

1256 1250 1233 1219 1148 1141 1128 1 1 2 1

1113 1105 1056 1050 1046 1040 1031 1023 10" 958 952 942 924 919 904 855 838 818 805 749 733 724 760 654 645 629 604 554 545 535 529

619 613 608 559 551 543 537 521 507 455 448 435 428 421 414 405 359 368 349 340 332 319 308 302 248 229 224 209 201 145 125 112

1256 1242 1233 1153 1147 1138 1 1 2 2

1058 1045 1036 1026 1020

1001 ,0 9-54 •0 9-46 - 9-35 ~ 9-26 » 9-15 ^ 9-09 • 8-51

8-36

3 0 0 3 0 5 3M 321 329 336 342 35!) 412 442 450 503 5TÎ 519 52S 555 54Î 545 555 605 613 627 640 655 706 723 729 744 753 829 840 853 910 924 932

1000 1006 1017 1040 1059 1107 1116 1125 1130

627 633 646 710 730 739 74« 757 802

909 914 920 930 939 946 952

1009 1022 1052

• 1100 1113 1122 1129 1136 1145 1151 1155 1205 1215 1223 1236 1247 HM 115 132 138 152 203 2H 245 258 313 326 334 354 400 411 432 452 500 509 518 523

1233 1239 1245 1255 104 1" 117 133 146 206 214 227 235 243 250 259 305 309 314 324 333 346 359 414 425 442 448 503 512 555 606 6 2 638 651 659

7 1 9 7 2 5 7 3 6 7 5 7

8 Î 5 8 2 3 8 3 2 8 4 1 8 4 6

413 418 4 2 4 4 3 4 4 4 9 4 5 6 5 0 2 5 2 1

534 607 6I5 628 636 6-" 651 7OO 7Ü6 7ib 718 7 2 8 7 3 7 7 5 0 804 816 828 845 851 905 914 942 953

1007 1024 1037 1045

Szv. 8012 1—III.

856 90Î 907 917 925 932 938 953

100«

E -

érk. Gyergyószentmiklós ind. ind. üyergyószentmiklós érk.

Tekcrópatak Vasláb Maroslö Csikszcntdomokos

Q

J

«

•K

1206 1200 1154 1145 1137 1129 1123 1106 1052 1032 1025 1012 1005 958 950 941 935 931 926 917 909 857 844 838 828 810 805 750 741 724 704

652 637 623 614 5 4 9 5 4 3 5 3 3 515 4 5 0 4 1 8

625 619 612 603 555 547 541 524 510

Szv. 8011 i—ra.

gfcT 903 854 838 8>S 8Ó4

1008 1002 955 946 938 929 923 906 852 814 807 750 743

736 7 2 8 719 713 709 659 650 642 6® 6'« 608 5 5 5 536 531 5>5 507 450 430 418 403 348 340

134 128 121 112 104

1256 1250 1233 1219 1148 1141 1128 1 1 2 1

1113 1105 1056 1050 1046 1040 1031 1023 10" 958 952 942 924 919 904 855 838 818 805 749 733 724 760 654 645 629 604 554 545 535 529

619 613 608 559 551 543 537 521 507 455 448 435 428 421 414 405 359 368 349 340 332 319 308 302 248 229 224 209 201 145 125 112

1256 1242 1233 1153 1147 1138 1 1 2 2

1058 1045 1036 1026 1020

1001 ,0 9-54 •0 9-46 - 9-35 ~ 9-26 » 9-15 ^ 9-09 • 8-51

8-36

3 0 0 3 0 5 3M 321 329 336 342 35!) 412 442 450 503 5TÎ 519 52S 555 54Î 545 555 605 613 627 640 655 706 723 729 744 753 829 840 853 910 924 932

1000 1006 1017 1040 1059 1107 1116 1125 1130

627 633 646 710 730 739 74« 757 802

909 914 920 930 939 946 952

1009 1022 1052

• 1100 1113 1122 1129 1136 1145 1151 1155 1205 1215 1223 1236 1247 HM 115 132 138 152 203 2H 245 258 313 326 334 354 400 411 432 452 500 509 518 523

1233 1239 1245 1255 104 1" 117 133 146 206 214 227 235 243 250 259 305 309 314 324 333 346 359 414 425 442 448 503 512 555 606 6 2 638 651 659

7 1 9 7 2 5 7 3 6 7 5 7

8 Î 5 8 2 3 8 3 2 8 4 1 8 4 6

413 418 4 2 4 4 3 4 4 4 9 4 5 6 5 0 2 5 2 1

534 607 6I5 628 636 6-" 651 7OO 7Ü6 7ib 718 7 2 8 7 3 7 7 5 0 804 816 828 845 851 905 914 942 953

1007 1024 1037 1045

Szv. 8012 1—III.

856 90Î 907 917 925 932 938 953

100«

E -Csikmadaras Csikrákos

érk. Madéfalva 153) ind.

428 755 417 743 4 1 0 I 7 3 7

1008 1002 955 946 938 929 923 906 852 814 807 750 743

736 7 2 8 719 713 709 659 650 642 6® 6'« 608 5 5 5 536 531 5>5 507 450 430 418 403 348 340

134 128 121 112 104

1256 1250 1233 1219 1148 1141 1128 1 1 2 1

1113 1105 1056 1050 1046 1040 1031 1023 10" 958 952 942 924 919 904 855 838 818 805 749 733 724 760 654 645 629 604 554 545 535 529

619 613 608 559 551 543 537 521 507 455 448 435 428 421 414 405 359 368 349 340 332 319 308 302 248 229 224 209 201 145 125 112

1256 1242 1233 1153 1147 1138 1 1 2 2

1058 1045 1036 1026 1020

Szv. 8013 I—III.

130 200

— 7 0 8 740 = 1 r = érk. Gyiines 1153) ind.

érk. Palanca (153) ind. 220

1 133 — — 830

743 —

1143 1255 104 115 123 133 144 206 218 231 246 256 310 319 329

820 909 916 924 9 3 0 9 4 3

952 1005 1020 1031 1046 1054 1107 1116 1125

>0 •o

•S

533 550 5 5 7 605 611 619 629 640 651 7 0 1 714 7 2 1 7 3 2 7 4 0 7 4 8

856 908 érk.

420 433

0 .|40 448 454

Z 501 o 510 - 518 « 528

539 552 600 613 621 629

: ind. Madélalva (153) -érk. Csíkszereda • Zsögödfürdö •

Csikszentimre" 35. sz. őrház . •

Tusnád Tusnádfürdö Sepsibükszád-Bálványosíüred . . Málnásfürdő Málnás Scpsibodok Sepsikőröspatak-Gidófalva . . .

érk. Sepsiszentgyörgy (154) . . . .ind.

350 336

j 251 '>42 235 230 217 2 1 0

155 140 123 1 1 2

1258 1246 1235

727 .0 7 1 4

•§ 637 ~ 610 •2. 623

•8 618 604 556 541 528 514 504 452 443 433

-

523 510

IO00 947 901 854 847 842 832 824 814 750 741 733 722 713 705

'0 a M

J

w

-n

1005 952 941 933 926 921 911 903 852 841 828

82(1 808

759 749

7-" 405 1 _ 1 _ 10-23 crk. Bereczk (154) ind. 734 11-32 — - 1 - 1 4-39 400 407 418 4-28 439 502 5-20

11-40 11-47 11-58 12-08 1219 12-42 1-00

.0

-

5

808 8-15 8-26 8-35 8-46 9 08 9-26

2

0 V r£ ^ N 'S O O

tx

H— E

6-47 6-55 7 06 7-16 7-29 7-52 8.10

-

ind. Sepsiszentgyörgy (154) . . . . érk. Kilyén Uzon Kükös Prázstnár Szászliennány

érk. Brassó (141, 154, 155, 157) . .ind.

1 2 - 1 8

1210 11-58 11 46 11-35 1 1 - 1 6

1100

3-59 3-51 3-39 3-28 318 300 2-45

—

« 1 O • CQ . _ Q. "3 s •a C Z.L — p

6-46 6-38 6-26 615 605 5-46 5-31

'O •a 0

3

7-30 7-22 710 659 6-48 6-29 6 13

615 125 725

612 814

730/83/1 1230 959 348 920

615 125,725

61a" - 1219

7-00 =

érk. Badapest k. p. o. fltenMoj il Hl) . . ind. crk. Bliíjptsl K, p. n. (Aradon ál 141., 164). . ind. érk. Kolozsvár (141) ind. érk. Prededl (141) ind. crk. Bukarest ind.

820 750,200

906 634

935 1220

646 1220

750

-

-

820 2oo 906

349 930

Nyomatott Vákár L. könyvnyomdájában, Ciikiixereda,