VI. évfolyam. Csíkszereda, 1910. november 13. 4 . szám.

P O L I T I K A I , KÖZGAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI VEGYEST ART ALMU H E T I L A P ELÖFIZETES1 ÁRAK:

Egész évre 8 korona. Félévre 4 koron». Negyedévre 2 korona.

Egyes szám ára lti t i l lér.

FELELŐS SZERKESZTŐ

ÍJr. G A A L E N U K E Megjelenik minden vasárnap. Kéziratok nem adatnak vissza.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: I>r (iaal Endre lakásán (Szvoboda Józset-ház, Csik szerei!a , hová a lap szelídüli részét illető küzlo menyek, hirdetések, előfizetési dijak stb. küldendők

Hirdetési dijak előre fizetendők.

A tanárok mozgalma. Kultusz-sztrájkkal fenyegetnek az

egvik részen, kulturbotrányról beszélnek a másik részen azok, a kik az állami élet zajlásából mindig csak azokat a jelenségeket szeietik kiragadni, melyek-ről azt hiszik, hogy alkalmasak az ál-talános politikai helyzet megzavarására. Nem törődve azzal a mérhetetlen kár-ral, melyek az ilyen tóditásokból az ország tekintélyére háramlanak, minden lehető alkalommal gyakorolják a vész-jóslásnak ezt a csunya mesterségét. Ez-úttal a középiskolai tanárok akciójáról van szó, melynek oka és célja az orszá-gos kongresszuson hallott beszédekbót világosan elénk tárul. Az egész mozga-lomnak bizonyos kiélesedése csak a leg-utóbbi hetek folyamán volt észlelhető, a mióta egy félhivatalos színezettel fellépő közlemény a tanárok követeléseit és az egész mozgalom lényegét behatóan tár-gyalván, a tanárokkal szemben polemi-zált. Országszerte egymást érték a nyi-latkozatok, melyek a tanári körök elke-seredett hangulatáról tanuskodtak.

Ismeretesek a tanárok panaszai és kívánságai. Panaszolják, hogy ismét há-rom esztendővel akarja az állani elodázni a státus-rendezést, hogy a középiskolai tanárok nyugdíjjogosultságának szolgálati időhatárát, mely régi pátensek alapján mindeddig harminc esztendőre szólott, az állami szolgálat többi alkalmazottjaival egyenlően harmincötre, az órák maximá-lis számát pedig 18-ról 20-ra szándéko-zik felemelni s hogy az igy tervezett vál-toztatások keretében is bizonyos kategó-riáknak csoportosítása révén az összes-ség érdekeit károsítja. Kívánságaik főkép-pen arra irányulnak, hogy a státusren-dezés minden utógondolat nélkül a többi állami tisztviselőkével azonos alapon, a kilencedik, nyolcadik és hetedik fizetési osztályokba való sorozás utján vitessék

keresztül, de ne ugy, hogy például a hetedik osztályba, mely valójában a ta-nárok részére csak most nyílnék meg beleszorítsák az igazgatókat is. Panaszol-ják azt is, hogy a központban nem szak-erők végzik a tanárok érdekeit illető kor-mányzati teendőket. Az elfogulatlan olva-sónak szemébe ötlik, hogy a sérelmesnek talált intézkedesek túlnyomó része olyan indokokra vezetendő vissza, melyek az ország pénzügyi helyzetével és az állam-háztartás egyensúlyának érdekeivel függ-nek össze. Mert noha a státusrendezés — amint ezt a tanárok maguk is meg-állapítják — egyes kategóriák javadalma-zását egyáltalán nem, vagy csak minimá-lis összeggel fogja emelni, az állatni élet minden ágában rohamosan gyarapodó szükségletek a kincstárra nézve mégis a legnagyobb óvatosságot és lehetőleg a fokozatos eljárást teszik parancsoló tör-vénnyé. Ez olyan szempont, melyet hig-gadtan ítélő embernek bővebben fejte-getni nem kell. Viszont kétségtelen, hogy a magyar tanárság valóban érdemes tes-tület. Amidőn ezt konstatáljuk, ugy vél-jük, a magunk álláspontját is eléggé vi-lágosan jeleztük s elhárítottuk magunkról azt a gyanút, mintha a tanárság törek-véseivel szemben az állami pénztárak ér-dekeit akarnók megvédeni.

Azt hisszük, ilyen ellentétes állásfog-lalás az egész országban senkiről sem tehető fel s meg vagyunk róla győződve, hogy ott, ahol a felvetett kérdés és az azzal egybefüződő valamennyi érdek és szempont hivatásszerűen is megfontolás és döntés tárgyát képezi, vagyis a köz-oktatási kormány intézőinél az egész ügy iránti teljes megértés és feltétlen jóaka-rat érvényesül. Természetes azonban, hogy az összes hivatalos és nem hivatalos té-nyezők felfogása és kedve nyomban gyö-keresen megváltoznék, ha a tanárok moz-galma, amint azt a politikai viharntada rak olyan mohón hirdették, valóban kul-

turbotránnyá, vagy tanársztrájkká fajulna el. Ha a tanárok joggal hivatkoznak a magyar közművelődés haladása és felvi-rágoztatása körül szerzett nagy érdemeikre s a tanítás szakszerű mesgyéjén kívül is teljesített nagyarányú irodalmi, tudomá-nyos és társadalmi munkálkodásukra, vi-szont azt sem fogják tagadhatni, hogy a tanárságnak a magyar társadalom olyan helyet biztosított a nemzeti megbecsülés-ben, mely nem áll mögötte annak a po-zíciónak, amelyet a tanárság más müveit népek társadalmában elfoglalt. Ha pedig ők, hivatásuknak erkölcsi és szellemi alap-jaira való tekintetből, eddig kisebb mérvű türelmetlenséggel léptek fel, miáltal más kategóriák jutottak előnybe, ez minden-esetre szintén javunkra szól most, a mi-kor egyszerre nagy erélylyel lépnek so-rompóba érdekeik védelmére. De a köz-vélemény rögtön ellenük fordulna, ha kö-veteléseiknek bármilyen erőszakos esz-közzel akarnának nyomatékot adni.

Csíkszereda város templomügye. Régi, kicsiny és egyszerű templomocskája van Csíkszereda városának, még abból az időből, a mikor Csíkszereda alig egy pár száz lelket számlált. Természetesen a város fejlettségéhez most már a kis temp-lom nem megfelelő, a nagyrészt római katholikus város lakossága a templomba járni nem tud, a mi a vallásos érzület fej-lődésére határozottan befolyással van. A város polgármestere dr. Ujfalusi Jenő, és dr. Szekeres plébános agilitásának ered-ménye az a mozgalom, a mely a közel múltban megindult, s a melynek célja egy uj templom építése. Akár a réginek kibő-vítése, akár egy újnak talán nem is a mostani helyen való felépítése mellett fog-lal is állást az arra hivatott bizottság, min-denesetre első rendű lépés azoknak a pénzforrásoknak a felkeresése, a honnan segítséget lehet remélni. Mert a város sze-gény, s társadalmi uton összehozni na-

gyobb összeget alig lehetne. Bizonyára a társadalom is hozzá kíván járulni a cél megvitatásához, de a fösegitséget véle-ményünk szerint az erdélyi róni. kath. státusnak, s magának az erdélyi püspök-nek kell nyújtani. Megvagyunk győződve arról, hogy a vármegye is megtalálja a módját annak, hogy segítségével ő is hozzá járuljon.

Mi üdvözüljük a mozgalmat, s annak vezetőit, a kik ezen nemes célért küz-denek.

Választások. A december elején megtartandó vá-

lasztásokra vouatkozó adatokat a kö-zönség tájékoztatása érdekében a kö-vetkezükben közöljük.

Kászonaltizen választ Mészáros Jó-zsaf elnök vezetése mellett a Kászoni négy község (Altiz, Féltíz, Impér és Jakabfalva) Bodó József, Mészáros Jó-zsef és Pataki Antal helyeire. Kászon-ujfalu Barta Fereuc választási elnök vezetése mellett Szaniszló Kálmán és Barta Ferenc helyeire. Tusnádon Bar-talis Ágoston elnöklete mellett Tusnád, Verebes, Kozmás és L&zárfalva Ferenczy Béla, Incze Lajos és Orbán Dénes he-lyeire. Csikszeutmártonon Cseh Vilmos elnöklete mellett Csikszentmárton és Csekefalva Bartalis Ágoston és Csiszer Károly helyeire. Csikszentgyörgyön Sán dor Gergely elnöklete mellett Csikszeut-györgy és Bánkfalva Tomp js János és Darvas János helyeire. Menaság Tom pos János elnöklete mellett Tompos Sándor és néhai Benedek CJábor he-lyeire, ez utóbbi helyett csak 3 évre. Csikszentsimonon Bodó József elnöklete mellett Csikszentsimon és Csatószeg Reck Ferenc helyére. Csikszentkirályon T. Nagy Imre elnöklete mellett Csik-szentkirály, Csikszentimre és Zsögöd dr. Balló István, dr. Zakariás István és

A „SZÉKELYSÉG" TÁRCÁJA.

M i é i t ö l t e m , m e g , ...Nem azért öltem meg, mintha féltettem

volna. A vizsgálóbíró tanúságot tehet, hogy soha egyetlen egyszer se hozakodtam elő, ezzel az útszéli mentségével a megcsalt fér-jeknek. Az ügyvédemre biztam a szónoklást, s amikor az esküdtszék felmentő ítéletét ol-vastam, csöppet sem nyugtalanított lelkiisme-retem.

Valjuk meg őszintén; cudar teremtés volt az én feleségem. Soha bánatnál egyebet nem szerzett azoknak, akik szerettek és az igazság az, hogy az én cselekedetemhez semmi köze a féltékenységnek, s fegyveremet nem irányí-totta semmiféle magahittség.

Házasságunk elején féltettem egy kicsit. Férji magahittségem pedig... Eh! nem is ér-demes róla beszélni, hisz annyira megalázkod-tam oldala mellett.

Hogy miért öltem hát meg?... Azok, akik hosszasan éltek ilyen teremtés

oldala mellett, azok nyomban megértenek. Szelid, jóindulatu ember vagyok én. Utá-

lom az erőszakosságot, mint ahogy a porcelán-gyűjtő irtózik a törött cserép-csörrenésétől. Kerülöm a pörlekedést, durva szóra, szinte udvariasan felelek s a világért meg nem ütnék valakit.

Hogy poltron volnék?! Szó sincs róla. Helyt az én szivem. Sokat

utaztam. Kis-Ázsiában a motoros kocsin nem

egyszer forgott veszedelemben a nyakam, -mondhatom nem borzongtam. Ami pedig az ütést illeti, nem attól félek, hogy engem üt-nek meg, de éppen ütni utálok.

Ilyen békés lévén a természetem, feleségem persze azt sütötte ki, hogy gyáva vagyok. Hasztalan magyarázgattam neki karakteremet: nem tágított. Ha olajba főzöm, ott is csak azt ismételte volna: te gyáva.

Ami azt illeti nem sokat törődöm a mások véleményével, de hogy a saját feleségem igy vélekedjék rólam az boszantott. Házasságunk elején legalább is boszantott s később amikor már lemondtam az önbecsülésről, még jobban izgatott. Az együttélés csak annál inkább el-mérgesiti az ilyesmit. Különben is nincs az a kinai hóhér, aki csekély eszközökkel irgalmat-lanabbá tudná kínozni az embert, mint a go-nosz feleség.

Az én feleségemben a női faj minden gyarló-sága együtt volt: kicsinyes, duzzogó, inger-kedő s micsoda művészettel értett a megalázó célozgatásokhoz !

Egész szótára volt az olyan kétértelmű ki-fejezésekből, amitől az emberben lobbot vet a vér s képes volt, hogy e tekintetben idegenek előtt is jól megértesse velem mivel akar gyö-törni.

Állandóan vérzett rajtam valami nyílt seb, mint az öszvéren, a melyet a sunyi arab min-dig ugyanazon helyt szurkál.

Váljunk el! — egyéb menekvés nincs I.... Igen, de bár bizonyosan tudtam, hogy a jó lélek nem egyszer megcsalt, nem volt a kezem-

közt semmi bizonyíték a válópör megindítá-sára. Hogy pedig közös megegyezéssel, béke-ségben menekülhessek tőle, arról szó sem le-hetett. Sőt ellenkezőleg. Ragaszkodott a fele-ség összes szent jogaihoz s gyötörni akart, a mig szuszogok.

Így voltunk. A mult juniusban nyaralásra készülődtünk. Becsomagolván könyveimet, fegyvereimet

szedtem össze. Az asszony evvel is csak gúnyolni akart,

— maga figyelmeztetett minden kis rozsda-foltra. Egyik revolveremet elvittem kitisztit-tatni. A puskamüves belé rakta a hat golyót, cn pedig, zsebre dugva a pisztolyt, ballagtam haza.

Ha jól emlékszem megmondtam, hogy 6 órára otthon leszek. Miért, miért sem, elég az hozzá, hat óra helyett öt órára érkeztem haza.

A többi, talán csak a gondatlan szobalány hanyagságán múlott... — Az előszoba ajtaja nyitva volt.

Amint belépek a szalonba, ott látom egy ifjurnak az ölibe. Csókolództak. Higyjék el: gyönyörködtem bennük... Most már rendben leszünk! — Most aztán beleegyezik, hogy el-váljunk!

Álfám az ajtóban s képes lettem volna ke-zet szoritani azzal a derék emberrel! — Nem vettek azonnal észre, tovább kóstolgatták egy-mást.

Az asszony pillantot meg. Felugrott s halkan sikoltott, aztán olyan

pokoli gyűlölettel nézett a szemem közé, hogy

én borzongtam össze... Az ember pedig milyen hercuies volt — elsápadt, hápogott va-lamit, reszketett.

Felesleges mondanom, hogy magam sem voltam valami diskuráló kedvben. Jó két per-cig szótlanul mustráltuk egymást.

— Uram, — szólt végre az a derék em-ber, — rendelkezésére állok.

Nem tudom mi az oka, de ez a kijelentés roppant mulatságosan hangzott.

Hát ha ledurrantanám az urat ? — kér-deztem én.

Az asszony — erre elmosolyodott... Oh, az a kicsinylő mosoly, amit én olyan

régen jól ismertem már. És a szeme! Mintha beszélt volna a szeme:

Tc!?... Hogy te ledurrantanál valakit!?... Szegény kis barátocskám, mit hepciáskodol!?...

Minden gyötrelmem, amit fiz év alatt szen-vedtem mellette, mindaz egyszerre eszembe jutott. Mintha torkon ragadott volna valaki, előrántottam a revolvert négyszer egymásután rálőttem az asszonyra, kétszer pedig arra a gavallérra.

Az asszony meghalt. Még volt annyi ereje, hogy vagy kétszer

kinyögte: — Gyáva... Gyáva... Így öltem meg. Eszem ágában sem volt hogy megöljem,

nem is céloztam. Lelkemre mondom nem is céloztam. \

Tímár IiahU».

2-ik oldal. S Z É K E L Y S G 4 . szám.

néhai Deméoy Lajos helyeire. Mind-szenten Czikó János elnöklete mellett Mindszent és Szentlélek Czikó János helyére. Csíkszereda dr. Ujfalusi Jenő polgármester elnöklete mellett id. Dá-vid Ignácz helyére. Csiktaploezán dr. Daradics Félix elnöklete mellett Csik taploca és Csicsó dr Csedö András helyére. Várdotfalván Pál Gábor elnök-lete mellett Vardottalva, Csobotfalva, Pálfalva és Csomortán Csiszér Péter és Gál Józset (pálfalvi) helyére. Csikszent miklóson Pálffy András elnöklete mel-lett Csikszentniiklós, Borzsova és Delne Szakács Balázs helyére. Szépvizen dr. Zakariás István elnöklete mellett SzAp-viz, Csikszentmihály, Gyimesbükk, Gyi-mesközéplok, Gyiinesfelsölok Miklós József és Zakariás István dr. helyére Csikrákoson Becze Imre elnöklete mel-lett Csikrákos, Göröcsfalva éa Vacsárcsi Mánya Antal és Léhner Márton helyeire. Madarason Mánya Antal elnöklete mel-lett Madaras és Dánfalva id. Antal Al-bert és Antal Gergely helyeire. Karcz falváu Kovács János tlnöklete mellett Karezfalva és Jenőfalva Mihály István es Szopos Fereuc helyeire. Csikszeut-tamás dr Gaal Endre elnöklete mellett néhai Bara Márton helyére. Csikszent (lomokos Szász Gyula elnöklete mellett Böjté Lajos és Karda Mihály helyeire. Tekerópatakon dr. Bálás Elek elnöklete mellett Vasláb, Tekeröpatak és Kilyén falva Szilveszter Albert helyére. Gyer-gyóujfalu dr. Fejér Mihály elnöklete mellett Balog István, Dénes Ferencz (ül t ves) és Bányász Siindor és Bajkó Péter helyére. Gyócsomafalva Zakariás Lukács elnöklete mellett R'ikaj Alajos és Barta lis Imre helyeire. Gyergyóalfalu Kiss Antal, Baricz Dénes, Baricz Ferencz és néhai Lőrincz Vilmos helyeire, ez utóbbi helyett csak 3 évre. Gyergyószentmik-lós két kerülete Ferenczy István és dr. Gross Tivadar elnökök vezetése mel-lett Berecz Sándor, Puskás Adolf és Szász Lajos helyeire. Szárhegy dr. Színi János elnöklete mellett Oláh Gergely és Bartalis Imre helyeire Ditró dr. Szathmáry István e'nöklete mellett Köllö János, Orosz András és Bajkó Gyula helyeire. Gyergyóremete Puskás Józset elnöklete mellett Pu-kás József, Ké noss> Géza és György József helyeite és végül Gyergy.tölgyesen Veress La-jos elnöklete tnellett Gyergyótölgyes, Borszék, Holló, Békás és Bélbor dr. Sándor Gyula helyére.

Utólag értesülünk arról, hogy üyó-íjtaluban Bajkó Péter mandátuma szia-

tén lejár, s az is betöltés alá kerül.

H Í R E K . Személyi hir. Gyalókay Sándor főispán

ket heti budapesti tartózkodásából haza ér-kezett.

Gyászrovat. Száva Kiistóf nagybirto-kos, csikvármegyei törvényhatósági bizottsági :ag és örm. kath. egyházmegyei íőgondnok élete 56-ik évében, folyó hó 12-én, éjjeli fél •i órakor Csikszépvizen elhalt. Hűit tetemei f. hó 14-én délután fél 3 órakor fognak a szép-vizi örm. kath. sírkertben örök nyugalomra he-lyeztetni.

Mihály Jánosné szül. Dezsó Berta éle-tének 56-ik, házasságának 37-ik évében rövid szenvedés után folyó hó 8-án Szárhegyen el-halt.

— Fejér Károly színigazgató kis fiacskája Csíkszeredában folyó hó 9-én meghalt.

Házasság. Lukácsffy János máv. állo-más elöljáró folyó hó 21-én vezeti oltárhoz Popovics Málikát, Popovícs Dezső bankhiva-talnok leányát, Nagyszalontán.

Eljegyzes. Hatolykai Pap András r. kath. gymn. tanár és neje csikszentmártoni Nagy Anna szép és kedvelt leányát lrmuskát e hó 3-ikán jegyezte el Barcsai dr Barcsay Kálmán cs. és kir. ezredorvos Budapestről.

— Halálozás. Meskó Jakabné szül. Szeut-pétery Veronika életének 68-ik és boldog há-zasságának 50-ik évében e hó 6-án elhalt. — Az elhunytban városunk rendőrkapitánya Ko-vács János anyósát gyászolja.

— Tancmulatsag. Csikmadarason folyó évi november hó 19-én a csikmegyei árvaház javára kosaras táncmulatság rendeztetik. Be-

lépti-dij: Személyjegy 1 K 50 f. Családjegy 3 kor. Kezdete este 7 órakor.

— A lövész egylet megalakulasa. Hirt adtunk már arról a mozgalomról, melyet Gya-lókay Sándor főispán és Szentpály Gábor m. kir. honvédörnagy indítottak meg egy várme-gyei lövész-egylet megalakítására. A folyó hó 6-ára összehívott alakuló közgyűlés azonban közbejött akadályok miatt elnnpoltatott s igy annak ujabbi halál ideje folyó hó 13-nak dél előtti II órájában állapíttatott meg, mikor is okvetlenül megtartatni fog. Felhívjuk az ér-deklődők figyelmét.

Kiitn/iii-hál T/ijilorzán. A csiktap-loczai műkedvelők társasága, a községi pol-gárság közművelődési céljaira, folyó 1910. évi november hó 20-án (vasárnap) Katalin-bált ren-dez. Kezdete este 7 órakor. Bclépti-dij: sze-mélyjegy 1 korona 60 fillér, családjegy 3 kor.

— KÖltOs/.-ötlés, (Párbeszéd). Hová hur-colkodtok Misi ?

— Esterházára. - Mi a csudának oda ?

— Ott terem az Esterházy cognac. — Csacsi, hiszen az nem terem, azt Pes-

ten gyártják! Hát akkor Pestre hurcolkodunk.

— Színházi Maison. Az eddigi elhatáro-zástól eltérően Csíkszereda város az idén a város színházlátogató közönségének kívánsága miatt 1911. évi január hó 9-től február 20-ig terjedő saisont kapja meg. A szinűgyi bizott-ság felhívja azon tavalyi bérlőket, akik még régi helyeik megtartása iránt lépéseket nem tettek, hogy ebbeli igényeiket minél előbb je-lentsék be, nehogy az évad alatt bérelt hely nélkül maradjanak.

— Az adókivetes me?kezdese. Lukács László pénzügyminiszternek a törvényhatóság közigazgatási bizottságához és valamennyi pénz-ügy igazgatóságához intézett körrendeletét közli a hivatalos lap. A rendeletben a miniszter az 1889. XXVIII. t.-c. 6. §-a alapján elrendeli az állami egyenes adók 1911.. illetve 1911. és 1912. évi kivetésére vonatkozó előmunkálato-kat, az adókötelezettek és adótárgyak össze-írását, mí egyes adónemek kirovására szüksé-ges bevallások benyújtását és gyűjtését, e^yéb kivetési adatok beszerzését, valamint ezek alap-ián az egyenes adók kivetését. — Közli a mi-niszter körrendeletében a pénzügyigazgatósá-gok, a községi (városi) közegek és a közigaz-gatási bizottságok teendőit, valamint az adó-zók kötelességeit is. A miniszteri rendelet ér-telmében Homolay Lajos h. pü. igazgató ugy Udvarhely, mint Csikvármegyékre vonatkozó-lag a szükséges intézkedéseket megtette.

CJj a r a n y a k . A jövő esztendőben 15,500 000 Korona értékű uj aranypénzt fog-nak verni. És pedig 650.000 husz- és 250 000 darab tízkoronás aranyat.

— Megszűnt a próbaidő. A kereske-delmi miniszter egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy az iparos- és kereskedő-tanoncot próbaidőre alkalmazni nem szabad, hanem belépéskor azonnal szerződtetni kell.

— Megdrágult a pénz. Hossz hirt kell közölnünk a közönséggel. Az osztrák-magyar bank a 4 százalékos hivatalos kamatlábat 5 százalékra emelte fel. A nagy bankot termé-szetesen a kis pénzintézetek is követik. Pedig anélkül is drága a megélhetés.

— Hirdetmeny. Csíkszereda r. t. város-ban a folyó 1910. évi Szentrniliály-napi (szep-tember 26—28) országos állatvásár a járvá-nyosán fellépett száj- és körömfájás miatt nem volt megtartható. E helyett a nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur idei 64378 — 1910. számú leiratával a pótvásár meg-tartását engedélyezte, amely pótallatvásár folyó évi november hó 20, 21. és 22. napjain, kirakóvásár pedig 23-án tartatik meg, úgy-szintén a heti vásárok is rendesen megtartat-nak minden szerda napon.

— Az Agrár takarékpénztár rész-venytarsasag csíkszeredai fiókintézete a 4%>-os magyar koronajáradók folyó évi decem-ber hó 1-én esedékes szelvényeit már folyó (november) hó 20 tói kezdódóleg levonás nél-kül beváltja.

— Betemette a but. Orosz János szár-hegyi gazda ember két fia, a 19 éves János s a 21 éves Péter kutásással foglalkoztak. A munkálatnál a kellő óvintézkedéseket elmu-lasztották's az amúgy is átázott föld a gya-nútlanul dolgozó legényekre reá szakadt s s maga alá temette. Mire segítség érkezett, a két fiatal legény már halott volt. Az ősz apa teljesen vak s igya csapás mérhetetlen.

— Teljes liot(t/oi/i/iitkozús. November hó 16-án holdfogyatkozás lesz látható Euró-pában. A holdfogyatkozás kezdete általán 11 óra és 377 perckor, a teljes holdfogyatkozás kezdete 12 óra 48 6 perckor, a holdfogyatko-zás közepe 1 óra 14-5 perckor, a teljes hold-fogyatkozás vége 1 óra 40-3 perckor és álta-lán 2 óra 51-2 perckor.

A K I 1 T E

szév: B U T 0 R O L C S O w B w

kell. az forduljon bizalommal

SZÉKELY és RÉTI BUTORGYÁ-R0S0KH0Z MAROSVÁSÁRHELY

(Széchenyi-tér 47. sz.) Meghívásra bemutatjuk gazdag minta-g y ü j t e m é n y ü n k e t vidéken is. — Erdély bármely részébe külön megállapodás

szerint bérmentve szállítunk. IVlenyasszonyi kelengyék óriási választékban.

I R O D A L O M . „Uj Egyetem" címmel Kolozsváron

egy szépirodalmi, társadalmi, művészeti és ifjúsági folyóirat jelent meg, Az „Uj Egyetem" a kolozsvári egyetem diákjai-nak szaklapja lesz. — A lap szerkesztője Szegedi Lajos, szerkesztő-bizottság : dálffy László, Gaal Alajes, Lévay József és Por-tik Andor fiatal óriásokból áll. A lap hó-naponkint háromszor jelenik meg, előfi-zetési ára egy évre 8 korona.

Az első szám tartalma reményt táplál bennünk azt hinni, hogy a lap az ifjúság sarjadozó tehetségeinek iskolája és torna-fája lesz.

Legyen a törekvő munka sikert hozó, a kötelességszerű elfoglaltságon kivül ad-jon az ifjúságnak nemes szórakozást. Ezt kívánjuk mi az „Uj Egyetem" munkás-sainak.

K Ö Z G A Z D A S Á G . Mezei pockok iztása sztrichninnel.

A mezei pockok (egerek) irtására a mérgek közül a sztrichnin azért alkalmasabb, mert vele a mérgező anyag, sztrichnines buza készítése kevesebb veszedelemmel és munkával jár, mint a íoszíorpillulák-é. Azután, habár a sztrichnin szintén borzasztó méreg, a melyhez igazán csak nagy csapás esetén s akkor is lehető leg-nagyobb óvatossággal szabad nyulnunk, az a mezei vadra (első sorban a fogolyra) sem oly veszedelmes, ha azt a pocoklyuk belsejébe ra-katjuk.

A mérgezett búzának alább leirt módon való készítése nagy óvatosságot kiván s azért az csak értelmes ember felügyelete alatt ké-szíthető. Nagyobb uradalmakban alkalmasak erre a tanult, tapasztalt gazdasági tisztviselők, városokban és faluhelyen ez egy helyen s egy minden tekintetben megbízható ember állandó felügyelete alatt készítendő. Gazdasági egye-sületek, gazdakörök ezt legjobban végezhetik el; ezek hiányában megbízhat a helyi elöljá-róság azzal egy arra alkalmas és értelmes em-bert, a ki a kapott sztrichninért felelős s aki a készített mérgező anyagról (mérgezett búzáról) is beszámol.

A sztrichnines buza készítéséhez kell egy alkalmas edény. Ez föltétlenül olyan legyen, a melyet semmiféle emberi vagy állati ételnemü-höz használni nem szoktunk és elég nagy ahhoz, hogy az elkészítésre szánt buza ineny-nyisége a szemek tnegduzaadása után is jól keverhető legyen benne. Legcélszerűbb min-denütt kéznél levő edény kisebb- (5 kg.) bú-zamennyiség elkészítésére valami nagyobb fajta mosdótál; nagyobb (10—20 kg.) búzamennyi-ség elkészítésére kisebb vagy nagyobb ruha-mosó teknő. Ha faedényt használunk, megelő-zőleg alaposan próbáljuk ki, nem folyik-e va-lahol, mert ha igen és későn vesszük észre, a kifolyó méreggel együtt a munkánk is kárba-veszhet, nem lévén meg a búzának a szüksé-ges ölő méregtartalma. Evvel a kipróbálással egyidejűleg áztassuk meg jól a teknő fáját, mert ha nagyon kiszáradt az, mohóbban ma-gába szívja a vizes méregoldatot, mint a buza s igy ez megint nem oda kerül a hová kellene.

Másodszor kell sztrichnin. Ez olyan legyen, a melyet a gyógykercskedők (droguislák) strycli-

ninum sulfuricum néven árulnak. Mivel pedig a legtöbb helyen nincs kéznél olyan érzékeny mérleg, melylycl a sztriclininnek szálló, keserű (mérges) pora miatt amúgy is kellemetten mé-regetése végezhető volna, szükséges, hogy azt 10 (tiz) grammos adagokban, külön üvegecs-kékben rendeljük.

Ez a tiz gramm éppen elegendő 5 kilog-ramm búzához, a melynél kevesebbet egyszerre ugy sem tanácsos készíteni. Viszont ha töb-bet akarunk egyszerre elkészíteni, annyi üve-gecske (azaz annyiszor 10 gramm) sztrichnin-sót veszünk hozzá, a hányszor 5 kg. búzát akarunk elkészíteni. Azonban 20 kilogrammnál nagyobb búzamennyiség elkészítését egyszerre nem csináljuk, mert ez esetben a keverés ne-hézsége cs a készítés fáradságosabb volta egy-általán nem áll arányban avval az időnyere-séggel, a init nagyobb mennyiség egyszerre való elkészítése a kétszerivel szemben nyújt.

A sztrichnines buza elkészítése azután a következőképpen történik.

A sztrichnin csakis hatósági (főszolgabíró, fő- vagy rendőrkapitáiiyi) engedélylyel szerez-hető. Szóbeli vagy írásbeli rendeléskor ezt át kell adni, vagy meg kell küldeni a droguis-tának.

Ha a sztrichnin megvan és ha az edény is rendben van, kiönlünk belőle minden vizet és belemérjük a kívánt búzamennyiséget. (Ocsu kizárásával csakis tiszta buza jó erre a célra!) Ezalatt forrásig melegítünk annyiszor 2 (két) liter vizet, ahányszor 5 (öt) kg búzát mértünk és ebben a forró vízben föloldunk annyiszor 10 (tiz) gramm sztrichninsót istryehninum sul-furicumoti, ahányszor 5 (öt' kg a búzánk. Kell tehát 1 (egy) kg búzára 0-4 liter (négy deci-liter) forró vizben oldott 2 (két) gr. strychni-num sulfuricum, 5 (öt kg búzára 2-0 (két) li-ter forró vizben oldott 10 (tiz) gr. stryehninum sulfuricum, 10 (tíz) kg búzára 40 (négy) lilcr forró vizben oldott 20 Jiusz) gr strybhninum sulfuricum, 15 (tizenöti kg búzára 6 (hat) liter forró vizben oldott 30 (harminc) gr stryehni-num sulfuricum, 20 (huszi kg búzára 8'0 (nyolc) liter vizben oldott 40 (negyven) gr stryehni-iium sulfuricum.

A strichniusó a forró vizben kevergetés közben egy-két perc alatt feloldódik, mire az oldatot falapátocskával való keverés közben lassanként ráöntjök a búzára. Ezt azután addig keverjük, míg annak minden egyes szeme egyen-letesen meg nem nedvesedik. Minthogy azon-ban ekkoráig a stryehnines víz mind be nem ivódik és a buzaszeinek felszínéhez nem ta-padt része az edény fenekére gyülemlik, kez-detben '/a, később 1—2 órás időközökben is-mételten jól meg kell kevernünk a búzát. Ez-által az edény fenekén a vizes stryclininoldat-ban ázó buza a felszínre kerül s viszont a fel-színen levő s addig kevésbbé átázott szemek a fenéken levő még be nem ivódott oldatba kerülnek. Ha keveréskor az edény fenekén többé nem találunk vizet, abbahagyhatjuk a keverést s az egészet nyugodtan állni hagy-juk másnapig. Akkoráig a buza teljesen beitta az oldatot s bár a szemek duzzadtak, tenye-rünkből könnyen peregtethetők, anélkül, hogy a szemek egymáshoz tapadnának.

Hogy a pockok a méreggel itatott búzát meg is egyék, a stryehnin átható keserűsége miatt meg meg is kell azt Ízesítenünk, édesí-tenünk. Evégből a búzához ugyanannyi deci-liter [100 (egyszáz) köbcentiméter) süni cukor-gyári szörpöt (melászt) öntünk, még pedig azon sűrűn, amint azt a cukorgyárból kapjuk, ahány liter vizben oldottuk a szükséges stryeh-ninsót, vagyis

5 kg búzára 2 deciliter szörpöt 10 » » 4 » » 15 » » 6 » » 20 » » 8

Az itt használt stryehnin minden nagyobb és megbízható gyógyszerkereskedésben (drogua kereskedésben) megszerezhető. Ára kilogram-monként 90 és 100 K között ingadozik, de kapható 90 fillér és egy korona között inga-dozó árért 10 (tíz) gramm is, azaz annyi, a mennyit az illető a hatósági engedély bekül-dése, vagy bemutatása mellett rendel.

A melász, cukorszörp minden cukorgyár-ban beszerezhető és kilogramja 8—12 fillérbe kerül.

A szörp hozzáöntése után falapáttal addig keverjük a búzát, míg a mézszerű sűrű anyag szemmel láthatóan az egész búzamennyiség minden egyes szemét fényes réteggel be nem vonta. Ha ez is megtörtént, megint nyugodtan állani hagyjuk az egész keveréket, amig a

46. szám. S Z É K E L Y S É G 3-ik oldal. szörp teljesen be nem ivódott a búzába. Az elégséges '.beivódás mértéke itt is ugyanaz, mint fentebb a strychnines viznél jeleztük, vagyis a marékba fogott búzának egymáshoz tapadás nélkül, szemenkint könnyen kell per-getnie, mert különben a kirakás lehetetlen.

Ebben az állapotban a sztrichnines buza kész a kirakásra. Csupán azt kell még meg-jegyeznünk, hogy az esetben, ha az igy elké-szitett buza 1—2 nap alatt nem kerülne kira-kásra, azt valami elzárható, szellős, száraz he-lyen teljes kiszáradás végett ki kell tereget-nünk, mert különben a szemekben levő ned-vesség miatt csomókba penészednék és hasz-navehetetlenné válnék.

A méreg készítéséhez használt edényt az-tán ki kell mosni, kisuroltatni s a lemosott anyagot pece- vagy trágyalégödörbe öntetni.

A kész mérgezett búzának a kirakása ép-pen ugy történik, mint a foszforpiruláé. Egy nappal a kirakás előtt fogasoltassuk és tövis-boronáltassuk meg az egeres területet, hogy a pocoklyukak, a melyek mindegyikének nincs külön tulajdonosa, betömödjenek. Másnapra azután csak a járt, pocoklakta lyukak lesznek nyitva, az elhagyottak ellenben, meg az olya-nok, melyeket csak eledel után járás közben használtak szökolyukaknak, nem. Könnyeu be-látható, hogy ez mennyi anyag- és munkameg-takarítást jelent, ha számításba vesszük, hogy különösen ilyenkor ősz felé egy-egy mezei po-coknak 10—20 s még több ki-bejáró szökő-lyuka is szokott lenni.

A mérgezett búzaszemeket körül-belül ötö-sével a lyukakba még pedig amennyire lehet-séges, a belsejükbe kell rakni, ügyelni kell azonban, hogy az igy kirakott mérgezett bú-zát a reá omló föld be ne takarja s a pocokok elül el ne zárja. Legjobbak a méreg kiraká-sára egy megbízható ember felügyelete alatt iiu- és leánygyermekek. A tábla szélén kezdve, a lyukak számához arányítva Vi— 1 lépésnyi távolságba sorbaállitjuk őket, ugy, hogy az-után egyenesen előrehaladva, valami kisebb edényben (fazék, csupor, szivaros doboz s más effélében magukkal vitt mérgezett búzából minden nyitott pocoklyukba vagy 5 szemet ejtsenek. Hogy pedig visszafelé haladlukban közbe esőterületsáv, különösen nagyobb táb-láknál, ki ne maradhasson, a sor belső végén haladó munkás vagy a munkára felügyelő munkavezető minden 20—30 lépésre letüzött galylyal, kukoricaszárral vagy karódarabba jelölje meg azt az irányt, amelyen a köv£t kezö fordulóban a sor külső végén levő mun-kásnak haladnia kell.

Bármily pontosan végezzük is azonban ilyenformán a dolgunkat és bármily gondosan a lyukakba rakassuk is pocokirtó szerünket, ha nem vigyázunk, könnyen megtörténhetik, hogy a mérgezett buzaszemeknek legalább egy részét a pocoknál hamarább felszedik az ég madarai. Azért mindazoknak, kik az irtásnak ezen módjához fognak, nemcsak ajánljuk, ha-nem elengedhetetlen kötelességük is, hogy a mérgezett búzával megrakott területeket leg-alább kétszer 24 óráig (az éjszakát is bele-számítva), őriztessék, hogy a verebek, pipiskék és különösen a varjak a pockoknak szánt mér-get előlük el ne egyék.

(Folytatása következik).

Laptulajdonos: dr Nagy Beni.

Flrlffft ^ szobás igen jó karban ElflUU levő kőház nagy belsővel és

gazdasági épületekkel Csíkszeredában. Cím a kiadóhivatalban. 3—

H I R D E T É S E K olcsó árszámitás mellett közöltetnek s felvétetnek

A KIADÓHIVATALBAN.

Gsiki különlegesség h a v a s i m á l n a s z ö r p

4 kilogrammos fonott üvegben 6 korona 50 fillérért kapható:

~í E U T S C H F R I G Y E S gyógyszertárában, Csikszépvizen.

Nagyobb vételnél külön kedvezmény.

Csíkszeredában, a Kossuth Lajos-utcában

3 a, 3 b, 3 c, 3 d számú házas telkek szabad kézből eladók.

Bővebbet Nagyvárad, Teleki-utca 44. szám alatt a tulajdonosnál.

PEZSGOBORcSYAR B e l a ţ i n ţ y A l t k m E Velencze (Fejervármegye)

Központi iroda; BUDAPEST. ÜUoi-nt 60. síim. PEZSGŐBOROK:

Casino -demi sec". Casino .sec". Belatioy ..brut". Belatioy „extra dry. Belatiny „sec". Belatiny .demi sec". E. K. E. .demi sec" az Erdélyi Kárpát-Egyesület pezs-gője, 5*7, az egyesület javára.

Hunnia .demi sec". A párisi v i l á g k i á l l í t á s o n arany eremmel kitüntetve. Yelenczei gyáramból szállítva, csomagolás 30 és 60 üveget tar-

talmazó ládákban. 15—

Menetrend, érvényes 1910. évi október hó 1-től. Oda

Szv. 8014 I—III.

Székelykocsárd—Madéfalva—Brassó Vissza

Q. . | => 00 ó.

•m c

Szv. 8002 I—III.

Szv. Szv. Szv. Szv. 8004 8006 8008 8010 i—m. i—in. i—m. í—in.

Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. Szv. 8003 8009 8007 8005 8001 8013 I III. I—III. 1—III. I—III. I—III. I—III.

200 935 200 800 _ 1051 64«

540 832

220 226 232 23Ş 240 257

lOlfi

830 836 842 848 856 907

224

1154 1200 1206 1212 1220 1231

930 129 347 353 358 403 411 422

700 700 540

"832" 83Ş 844 850 858 90»

ind. Budapest k. p. u. (N.-Váradon át 126) érk. 150 955 ind. Budapest k. p.u. (Aradonát 126, 153) érk. 115 725 955 ind. Kolozsvár (126) érk.|| 420 | 1256

1246 ind. Székelykocsárd 126, 130 . . . érk. Marosnagylak 2. sz. őrház . . Vajdaszeg 4. sz. őrház . . . Maroscsúcs 6. sz. őrház . . . Maroskecze

érk. Marosludas (129i ind.

600 1217

érk. Besztercze (129) érk. Borgóbesztercze ind. Borgóbesztercze ind. Besztercze (129)

1240 1234 1228 1221 1200

755 749 743 737 730 718

9Ş5 610

1256

720 730 — 1230 —

510 959 — 1047 1041 1036 1030 1023 ion

212 206 200 154 147 135

717 7U 705 659 652 640

ind. — ind. — érk. — érk. 1010

725 731 742 805 823 831 840 849 8-->4

300 305 3M 32̂ 329 1 336 342 359 412 4« 450 503 5 i i 519 526 535 541 545 555 605 613 627 638 655 7C6 723 729 744 753 829 840 853 910 924 932

1000 1006 1017 1040 1059 1107 1116 1125 1130 130 200

909 914 920 930 939 946 952 !

1009 1022 1052 1100 1113 1122 1129 1136 1145 1151 1155 1205 1215 1223 12 6 1247 104 115 132 I 138 152 203 234 I 245 I 258 313

326 I 334 354 400 411 432 452 500 509 518 523

708 740

1233 1239 1245 1255 104 111 117 133 146 206 214 227 235 243 250 259 305 309 314 324 333 I 346 ! 357 I 414 425 442 448 503 512 555 660 6Ü 638 6Ş[ 659 7Î9 725 736 757 815 823 832 8*1 846

427 432 438 448 503 510 5Í? 5ÍÍ 5 4 7

607 6I_5 62? 63ö 644 6Ş1 7110 7Ö6 7ÎO 720 730 739 752 804 816 828 845 851 905 914 942 953

1007 1024 1037 1045 érk.

Szv. 8012 I—III.

910 915 9?! 931 939 946 952

1009 1022 érk.

ind.

érk. ind.

érk. ind.

érk, ind.

Marosludas (129) érk. Marosbogát Kutyfalva 16. sz. őrház . . . Radnót Maroscsapó Marosugra 24. sz. őrház . . . Kerelőszentpál Nyárádtő Marosvásárhely ind. Marosvásárhely érk. Marosvásárhely felsőváros . . Nagyernye 43. sz. őrház . . . Sáromberke Gemyeszeg Körtvélyfája 49. sz. őrház . . Petele 51. sz. őrház . . . . Radnótfája 52. sz. őrház . . . Szászrégen ind. Szászrégen érk. Idecsfürdö Marosvécs Magyaró Déda megálló . . . . . . . Déda Ratosnya Szalárd 82. sz. őrház . . . . Palotailva Bánffyháza Gödemesterháza Maroshéviz (Borszékfürdő) . . Galóczás Várhegy Ditró Szárhegy

Oyergyószentmiklós ind. Gyergyószentmiklós Tekerőpatak . . Vasláb . . . . Marosfö . . . Csikszentdomokos Karcfalva . . . Csikmadaras . . Csikrákos . . .

érk. Madéfalva 136)

914 936 943 951 957

1008 1017 1025 1039 1050 1103 1111 1125 1132 1140

1225 1255 104 115 123 133 144 206 218 231 246 256 310 319 329

415 843 12-15 12-22 12 33 12-43 12-56 117 135

730 1230 959 346 845

409 416 4-27 4-37 4-50 511 5-29

640 115 609 814

105Ö

533 550 557 605 611 618 628 635 646 656 709 716 727 735 743

érk. Gyimes (136» . érk. Palanca (136)

856 908 érk.

— «

809 816 8-27 8-36 8-51 911 9;29

640 115 609

Vt 2 o V «=! N 'ÍZ O o

«Sg. C

430 443 450 458 504 511 520 528 538 549 602 610 623 631 639

1100 6-59 7 07 718 7-28 7-43 804 8.22

ind. Madéfalva Csíkszereda Zsögödfürdő Csikszcntkirály Csikszentimre 35. sz. őrház Csikszentsimon Csikverebes Tusnád Tusnádfürdő Sepsibükszád-Bálványosfüred Málnásfürdő Málnás Sepsibodok Sepsikőröspatak-Gidófalva

érk. Sepsiszentgyörgy (134) • . — érk. Bereczk (134)

ind. Sepsiszentgyörgy 1134) Kilyén Uzon Kökös Prázsmár Szászhermány . . .

érk. Brassó (126, 137, 1381

érk. Budapest l p. n- (Namáradon át 126) . érk. Budapest l p.n. (Aradon át 126., 153). érk. Kolozsvár (126) érk. Predeál (126) érk. Bukarest

érk.

ind. ind. ind. érk.

1206: 1200 1154 1145 1137; 1129 1123 1106 1052 1032 1025 1012 1005 958 950 941 935 931 924 915 907 855 844

8'l 8 05 750 741 724 704 652 637 6231 6 '4 549 543 533 515 450 438 428 417

715 709 702 653 645 637 631 614 600

1217 _ _ 600 _ 224 _

Szv. 8011

| I—III. 910 903 854 838 815 804 755 743

410: 737

1008 1002 955 946 938 929 923 906 852 814 807 750 743 736 728 719 713 709 659 650 6« 629 616 6I0 557 5Ş8 533 517 509 452 430 418 403 348 340

134 128 121 112 104

1256 1250 1233 1219 i 1148 1141 1128 1121 • 1113 1105 1056 1050 1046 1038 1029 1021 1009 958 952 j 942 924 j 919 904 855 I 838 818 1

805 i 749 733 724 700 654 645 629 604 Ő54 545 535 529

635 6» 622 613

557 551 534 510 500 453 440 433 426 418 409 403 359 349 340 332 319 308 302 248 229 224 209 201 145 125 112

1256 1242 1233 1153 1147 1138 1122 1058 1045 1036 1026 1020

ind. imTT érk.

220 133 | _ 322~ 308 251 242 235 230 217 210 155 140 123 113 100

1250 1239

702 649 637 630 623 618 604 556 541 528 5 '4 504 452 443 433

~ 1 523 , 510

830 743 940' 927 910 903 856 851 841 834 823 808 755 747 736 727 718

100C 947] 936 928 921 910 906 858 847 836 82j 815 803 754 744

8-20 11-40

ind.

1214 1206 11-54 11-43 11-32 1111 10-55

ind.:; 820 ind. 800 200 ind. I' 906 ind. 534 ind.;: —

4 08 400 3-48 3-37 3-26 307 2-51 ^

935 1220 646

1249 755

3-25

O- 3 aa . T3 re n SB — 3

6-58 6-50 6-38 6-26 6-15 5-56 5-40

2oo

7-20 712 700 6-49 6-38 619 603

4-ik oldal S Z É K E L Y S É G 46. szám.

Magyar ásványvíz forgalmi és kiviteli részvénytársaság, Budapest, Y, Báthory utca 5. szám, ©©€>©©©©© Kizárólag természetes magyar ásványvizet hozunk forgalomba.

E g y l i t e r v i z á r a p a l a c k c s e r e m e l l e t t , P.oiszi-ki B'.l.lizsiir, iitiil: {rynnimlaj i-llra . . -1 ' lillír lloiszíki Kőkút, ásványvizek király». ki'navi'ny i-ll.-n 21'. till.-i Borszéki Kossuth, vírszegáiység -Ilon • • • 2« till.*-r Botioki Matilil, alkális savanyuviz l-s tillér Baross, vegebaj ellen 2« till.'i

20 2li t: TI1-18 Hllt'r 2« tillér 21i tillér

Hoíjsásü, étviijr.vserjesztfi KasznnlVikiit-Siihitiiris j.'nl- és litliiilin tartalmú ltépáti, égvéuyes ásványvíz . . . . Székely-Kelters, idült gyomorbajok ellen Sztojkai. cukorbetegség ellen .

1* tillér ls fillér lx fillér 28 tillér 2S fillér

lloihcgyi, liiiíryliujít> . . . . lloholti. iiditö viz . . . . Klöpataki. sárgaság clli-n . . Felsőiákosi Mária, légcsőhurut el

Baross vesebaj ellen 28 tillér Hargitaligeti, iiditő ital - • - «•-«> ; ' - " Kérdezze meg az orvosát és megtudja, hogy a TERMÉSZETES ÁSVÁNYVÍZ gyógyhatása és kellemes ize össze nem hasonlítható a mesterséges ásványvizekkel 4r, IMIag-yar á s v á n y v i z e i n k a k ü l f ö l d , m a j d n e m ö s s z e s g r y ó & y - r i z e x ^ l c e l p ó t o l h a t ó k .

Raktár: Fálindricli Zoltánnál, Csíkszeredában.

ALAPÍTTATOTT 1885.

H - A . IE3 K I O ^ T O S T J E I S Z A B Ó - T J Z L E T E

Kolozsvárt, Szentegyhaz-utca 2. szam. (Státus palota). SOBGÖNTCIM: HABKÜ SZABÓ, KOLOZSVÁR.

Ajánlja dúsan felszerelt szövetraktárát, úgymint:

Hazai és angol szövetei t . Vidékre megrendelőknek mintagyüjteményét kész-séggel küldi meg, mértékvétel és próba helyett elegendő egy jól álló használt ruha beküldése. Vidéki megrendelést jutányos árban és pontosan eszközöl.

40

m n i Igl I

1 m Ej

•jlg^lSl^lgiojaiSlSjaiSlMa'ei^ÜáliJa^

Csikmegyei Székely Bank Részvénytársaság Csíkszeredában.

I I I •

I I

Van szerencsénk Csíkszereda város és vidéke közönségét tisztelettel érte-síteni, hogy t'oly o 1910. evl április hó 20 ik napján megnyitottuk a

Csikmegyei Székely Bank Részvénytársaságot. Üzleti helyiségünk a L u k á c s J u l i s k a urnó házában (Kossuth-utca), a Kolrid melleU.

Elfogadunk betéteket betéti könyvecskékre és folyószámlára, legelő-nyösebb kamatozás mellett.

Kölcsönöket adunk betáblázás és váltó fedezet mellett. Leszámítolunk váltókat előnyös kamatfizetés mellett. Lombard kölcsöuöktt nyujtunk az értek 80 százalékáig, a tőzsdén jegy-

zett mindennemű értékpapírokra, előnyös kamat mellett. Értékpapírokat veszünk és eladunk. — Folyószámla hitelt nyujtunk. Sorsjegyek húzásainak nyilvántartását díjmentesen ellenőrizzük. Idegen pénznek beváltási helye. Minden a bank és takarékpénztári szakmába vonatkozó felvilágosítást

díjmentesen adunk. Tisztelettel:

AZ IGAZGATÓSÁG.

§ I •

I

A legtöbb kiállításon legelső (li.j.jíil kitüntetett és első orvostanárok által ajánlott, kitűnő minőségű

mindenütt kapható!

^ 0 a közönség kedvenc itala!

TELEFON K ö z p o n t i i r o d á j a : TELEFON

31 4 9 B U D A P E S T , 31 4 9

V. kerület, Csáky-u tca 14. szám.

I •

( Ü Z L E T M E C t N Y I T Á S ! V a n s z e r e n c s é n k a h e l y i é s v i d é k i n a g y k ö z ö n s é g b . t u d o -

m á s á r a h o z n i , h o g y S z a b ó F e r e n c é s T á r s a c é g a l a t t kocsigyártó, nyerges, kárpitos és szijgyártó-üzletet

nyitot tunk, a Csíkszeredai Takarékpénztárral szemben, ahol elvállalunk a fent említett szakmába vágó bármely munka kivitelét pontosan és a legjutá-nyosabb árak mellett. Elvállalunk mindenféle paplan varrásokat. A n. é.

közönbég szives pártfogását kérve, maradunk kiváló tisztelettel

Szabó Ferencz és Társa, Csíkszeredában, A p a f fi M i h f l l y - u t c a IX. s z á m . 52

^ U g y a n i s egy t e l j e s e n szakképzett segéd azonnal felvétetik.

I í I T T K E II. pezsgőborgyár-telepe E C S .

Főraktár: Budapest, IV., Szép-utca 3. sz. Frigyes főherceg ö császári es királyi fensege Salvator Lipót főherceg ő. cs. és kir. fensege es a „Nemzetközi Hálókocsi"- és ..Európai Express-vonat-Társaság

- S Z Á L L Í T Ó J A . -P E Z S G O F A J O K :

Sport „GRAND VIN SEC", C a s i n o „EXTRA SEC",

„FOR ENGLAND" (savanykás), Britania „Extra Dry" cukor nélkül.

A LEGJOBB ES LEGBIZTOSABB TYUKSZEMIRTÓ „BABY", ára 50 fillér.

Ha őszül a haja vegyen „ H A J I F J I T Ó T " , mely a hajnak visszaadja az ifjúkori eredeti szinet

K é z , hóna l j és íáb izzadás e l l en e g y e d ü l i b i z tos s z e r a

„LINGVO LEONO". Kaphatók: Fekete Vilmos illatszertárában, Csíkszeredában. 46 Postai megrendelések azonnal eszközöltetnek. 5 2

@

(§1511151" "[515151" "(BJBISIÍÖI

PALLÓ, PESZKA, LÉC, GYALULT PADOZAT PESZKA

E P 1 J L E T F

CÁNDRA (HULLAPÉK LÉO RÖNKVÉ6 S z E K É E - É S Ö L - S Z A M E A . L I 2>T T

F Ü R É S Z P O R minden mennyiségben állandóan kapható:

Klein Sámuel esikszeredai gőzfürész telepén. TELEFON 19.

G 6 m b f a t n l a j d o n o s o k s z i v e s t u d o m á s á r a h o z o m , 22 l i o g - y m i n d e n s z o m b a t o n b é r v á g á s v a n . 30

• c . i n i ] . ~ i ü l Nyomatott tízvoboila Józaet könyvnyomdájában, Csíkszereda.