II. évfolyam. Cskszereda, 1907. s 22. . szám.

POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden hétfőn.

líl.OI'IZIíTKSI ÁR csjész évre 8 K., fél évre -l K„ negyed évre 2 K., egy lionnpra 1 K.

s/áili ára Ifi fillér. Nyilltér sora -10 fillér.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. NAGY BÉNI ügyvéd.

SZERKESZTŐSÉG I)r. Nagy Iténi iigyvéil irodája Csikszeredában, hová lap szellemi részéi illető

közlemények küldendők.

KIADÓHIVATAL: . S z é k e l y s é g " könyvnyomdája Csíkszeredában, liová a hirdetések, nyílttéri közle-

mények, előfizetési pénzek stb. küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetési dijak olesón

számittatnak.

Szomorú kilátás. Az a feltűnő jelenség, mi ez idő

szerint vármegyénk mezőgazdaságát uralja igv van ez máshol is végeredményében azzal a szomorú kö-vetkezménynyel járhat, hogy a termő-föld évről évre nagyobb kiterjedésben parlagon marad. Pedig azl hittük az utolsó népszámláláskor, hogy a népes-ség szaporodásával, a borsikától, tö-vistől és magyaró cserjétől ellepett si-vár területekből is termőföldet vará-zsolunk s azzal kenyerünket biztosít-hatjuk ; s íme nemcsak ez be nem kö-vetkezett, hanem a termőföld tekin-télyes része is évről-évre parlagon marad.

Akárminő részletességgel kutassuk ennek okát, el kell ismernünk, hogy az nein a munkátlanságban, nem a ki-vándorlásban, és nem is a kifáradt meddő küzdelemben keresendő, ha-nem része van abban a más terme-lési ágak jövedelmezőbb munkabéré-nek, része van a birtok rendezetlensé-gének, része van a tulajdon túlterhelt-ségének és része van n munkáskéz gyérülésének.

A földmives a mi viszonyaink szerint nagyobb és középbirtokosság-nak ez uton várható igényét nem tud-

juk kielégíteni, és nincs is példa reá, hogy az 50—2000 hold között válta-kozó birtok hozna, minden más jöve-delem hiányában elég legyen az azzal összekötött mivelési és fcntarlási költ-ségek hordo/ása, mert a magas mun-kabér ugy teleinészt minden nyers hasznot, hogy a tulajdonos átlag '/s részére sem számíthat, mint amit egy-magában álló napszámos hetenkint, vagy hónaponkint megkereshet. Ve-gyük csak lel, hogy egy igás napszám 10 korona napi bérrel — ezen alól álmodni sem lehet 1 kor. 50 fill. tartással 80 fillér állatélelmezéssel együtt 12 kor. 30 fill. napi kiadással mire megy ? Vagy pedig egy tenyeres nap-szám 3 kor. napi bérrel, 1 kor. 50 fii. élelmezéssel együtt 4 kor. 50 fill. kiadással hova rng? el fogunk ijedni az eredménytől, h.i ezt évenkint csak 5 hóra is vesszük fel. Ugyanis 50, 100 holdas birtokhoz kell legalább-véve a nagyobb számat, 3 igás fogat, és 3 tenyeres napszám. Ez kitesz 2540 kor. összeget. Ezzel szemben kapunk 100 liektl. rozsot, 1000 korona érték-ben, 30 szekér szúnát 900 kor. érték-ben, s ha okosan gazdálkodunk elad-hatunk (i00 kor. értékű borjai, sertést, ez kilesz 2500 koronát. Hogyne hul-lana el tehát az a középbirlokos, ki csak a föld jövedelmére támaszkod-

hatik ! s hogy ne terjedne naponkint a lemondás, a kétségbeesés.! Az a kis gazda, aki 5 6 családtaggal dolgozik, az szegénycsen fentarthatja magát, de ha elmegy övéivel erdő-vngni, nap-számba dolgozni, és hagyja földjét par-lagon heverni, bizony sokkal nagyobb eredményt mutathat fel.

Nincs okunk tehát az elparlago-sodásl semmi feltűnő körülményben keresni, mert népünk szorgalma, mun-kaképessége nem csökkent, a kiván-dorlás még nagy arányokat nem öl-tött, s ami észlelhető az is inkább az iparos osztályra esik. És ha itt-ott az eredménytelen küzdelmek lemondásra kényszeritik is a kifáradt földmives gaz-dákat, ujra kezdik azok a tanlalusi munkál mig teljesen le nem törnek.

Mig az erdőgazdaság ennyire ki-fejlődve nem volt, a napszámos osztály mégis inkább a földmivelés mellé hú-zódott, munkáskézben nem volt hiány, a nmnbibér, az élelmezés nem volt megbirhatlan, a szertelen követelések nem bénították a földmives gazdák erejét, a lermesztményeknek meg volt legalább is a mostani ára, néha maga-sabb is; mig most még az is húzódik az erdőre, aki arra utalva nincs, nem-csak a magas napszámok kccsegletése, hanem — meg kell vallanunk az erdő árnyas berkeinek csalogatása

miatt is. Hiába, a szesz demoralizálja az embereket, s bizonyára nagyobb az értéke annak az erkölcsi és fizikai visz-szaesésnek, — mint mennyi az állam nyeresége a szesz monopóliumból. -Szörnyűséges ami vétkünk, a pénz-szerzési vágy és törekvés, nyíltan egyengeti az útját az öngyilkosságnak hogy e csapáson is gyorsabban pusz-tuljunk.

És feltűnő része kezd lenni az el-parlngosodásnak a birtok rendezetlen-ségében, túlterheltségében. Szászor, ta-lán ezerszer el van már mondva, hogy a birtokviszonyok rendezetlensége miatt nem hagyhatunk fel az ugar rendszer-rel, nem mehetünk át legalább a kis-sebb gépgazdaságba, mert hát hogy fog megélni a szegény nép! és ezt szégyen, vailja meg maga a földmive-lési miniszter is.

Szegény nép most nincs, régebb is minden községben volt legtovább öt-hat, hanem vnn ehelyett most már szegény kis és közép gazda elég; — minden kitartó szorgalom, és minden vasakarat mellett sem tud produkálni fél eredményt, mert vagyonának fele közprédának van kitéve, s a mit kap abban sincs köszönet a kihasználás korlátozásra, s a termesztmények fel-dolgozásának tilalmazása miatt. Emel-lett 8/10-ed részben ott van az elijesztő

fl SZÉKELYSÉG" TÓGÁJA.

Visszapillantások.

(Folytatás.)

A Weckerle kormány mult évi ápril első napjaiban kétségtelenül nemcsak azért alakult meg, hogy a darabont ministeriu-rnot közegeivel együtt szétrebbentse, s az országot a kinos lidércnyomástól megsza-badítsa, hanem bizonyára lenni kell telté-telei között olyannak, mi a függetlenségi elemek bevonását aggálytalanná, indokoltá telte. Apponyi, Kossuth, Barabás, Justli nevei sokkal magasabban állanak a ma-gyar közvélemény előtt, és az ők liazafi-sága sokkalta nagyobb tűzpróbán ment át, semhogy beleugorhattak volna minden ki-látás reménye nélkül; bizony mondhatjuk, az abszolutizmus folytatásába. Az a politi-kailag meginagyarázhatlan jelenség pedig, liogy nagynevű ellenzéki emberek részi vegyenek oly kormányzásban, a mely el-veikkel ellenezik, és egy óriás többségben lévő függetlenségi párt e kormányzást le-hetővé tegye, s mégis elvei fenntartását hirdesse, azt' a benyomást teszi minden el-fogulatlan ember előtt, hogy itt lenni kell egy bizonyos megállapodásnak vagy távo-libb vonatkozásban illetékes helyről adott Ígéretnek, mi az óhajok közeli valósulását

kilátásba helyezte. Máskép értelme alig le-helne a vezérek, és a katonaság maga-tartásának, a választó közönséget eny-nyire félrevezetni nem is lehetne, mert ak-kor a parlamentarizmus iránti hite joggal semmisülne meg.

Ha pedig, ami nyíltan még sem hi-lielő, az ellenzék emberei a kormányzásban részt vesznek azért, hogy a 67-es alapot politikai szükségből elfogadva, egy máso-dik fúziót hajtsanak végre a párt manifesz-tációja nélkül, ezt lehet meggyőződésnek, lehet megkerülésnek, lehet megalkuvásnak, sőt titkos sakkvonásnak tekinteni, de az előzményekkel párhuzamba állítani egyál-talában nem lehet. Az egy oly politikai következetlenség volna, liogy azt az ország közvéleménye boszulatlanul nem hagyhatná. Az ilyes átalakulásokat nagy körültekintés-sel, s ekkor is csak végső szükségben,tü-zelés indokolás mellett teljes nyilvánosság-gal szabad végrehajtani. A bizalom és a hil igy is meginog, de megmarad a poli-tikai tudat, liogy máskép tenni nein lehe-tett. És a jelenségekből ítélve van ennek a leltételnek jogosultsága. Az országol nem szabadott selejtes elemek martalékául en-gedni, s ha a dinastia azt figyelembe venni nem akarja, s mindegy neki, hogy a fenn-álló rendszerben az ö kiváltsága szerint ki hajtja be az adót, ki állítja ki az újoncot: nem közömbös az országra, hogy azok a szemérmetlen vállalkozók egy (él évszázad-nak, jól -rosszul végzett fáradságos munká-

ját a jövő kibontakozásnak lehetetlenné tegyék. Ezen sarkallak talán azok hazafias ténye, a kiket most szidunk, s ezen sar-kallik minden cselre a nemzetiségek ál-landó aknamunkája, a kiket mégis ma-guukhoz emelünk, jogokban részesítünk.

Ennek manifesztaciója habár utólago-san is, de el nem maradhat.

Bármi legyen az ok, utóvégre kor-mányzás mégis csak van, az pedig ellen-őrzés nélkül nem niaradhat.^Ki kell tehát fejlődni annak az erős függetlenségi párt-nak, mely az ellenőrzés jogát újból magá-hoz ragadva, ne engedje a szörnyen meg-tépászott magyar alkotmányt még jobban szélszedni, hanem ott, ahol és a inikor le-het az elvett jogok visszaszerzésére sar-kalni a mindenkori kormányt, azérl kell visszaállítani azt az erős független:égi pártot, liogy a nemzeti követelések meg-szakított kérdését ismét felszínre hozza, addig ne engedje napirendről levelelni, a mig az arra kedvező időkben, legalább nagyjában nem érvényesülnek, feljajdulás, kitörés nélkül elszenvedünk, ha kell száz Fejérváry-féle kálváriát, de jogainkból to-vább már nem engedhetünk, gyáván meg nem hátrálhatunk.

És azért kell visszaállítani azt az erős függetlenségi pártot, hogy a kormányok untalan ne koketirozzanak a nemztiséggek-kel, kissebb nagyob jogfeladásokkal állandó engedményekkel ne csalogassák magukhoz recsegő bársonyszékeik ideig-óráig tarló

megerősítésére ne kalákázzanak velők, mert ez olyan mint a liajbetegség, szálankint hull cl ugyan, de végeredménye mégis csak kopaszság.

Gyenge kezű, alkalmazkodó kormányok alatt a nemzetiségi követelések szünetelni nem fognak, s ha igy haladunk még, be is teljesedhetik Kozma Pártheunek, az Al-bina igazgatójának az a jóslata, hogy a nemzetiségiek addig nyugodni nem fognak amig Magyarország végkép az övék nem lesz.

Hanem ennek az időnek kiesett n kereke, nagyon nehezen döczög előre még ily járható uton is.

Hamarabb bekövetkezik az, s talán az apró államok szétrebbenlésével, nem is sokára, midőn a nemzetiségek meleg elis-meréssel, tiszta érzéssel fogják meg-köszönni azl a pártfogást, melylyel Magyar-ország őket a megsemmisüléstől nemcsak megmentette, hanem magához emelte.

Ugy legyen 1

Becze Aulai.

2-ik oldal.

túlterheltség, mely megköti a szorgal-mat, elfásultá teszi az igyekezetet, mél-tán tartva attól, hogy az izzasztó fá-radságnak habár szegényes jövedelmét minden percben más halászhatja el.

A munkás-kéz hiánya nemcsak a kivándorlásban, nemcsak a romániai munkakeresésben nyilvánul, hanem ab-ban is, hogy hova tovább nagyobb azok száma, kik a tudás, vagy a köny-nyebb foglalkozásokból kivánnak meg-élni. Ez magában véve ugyan nem rossz jelenség, és fajunknak minden esetre egyik büszkesége, de mint olyan tagadhatlanul befolyással van a mun-kabérek emelkedésére s a földmivelés stagnálására.

Végeredményben is a felsorolt okok együttesen teremtették meg a fennforgó állapotokat, s ha a kormány és törvényhozás csak félszeg intézke-désekkel és kelletlenül akar segíteni a kis és középbirtokos osztály remény-telen sorsán, a hazához csak fájó visz-szaemlékezés fogja fűzni messze ide-genből azt a székelyt, mely eddig az ország alkató elemek első sorában állott.

Tanulmányi körutazás kereskedők, Iparosok, gazdik és más

résztvevők részére.

Több oldalról vett felkérés folytán, itt a hazában teendő olcsó tanul-mányi körutazást szervezek a Magyar Utazási Vállalat támogatásával.

Célja ezen utazásnak, hogy cse-kély költség ráfordításával a résztvevők megismerhessék hazánk legnevezete-sebb részeit. Főkép a nagy magyar Alföldet, Budapestet, Fiumét s az pécsi országos gyönyörű kiállítást és a me-zöhegyesi világhírű állami uradalmi gazdaságot s annak páratlan méneseit és gulyáit Meglátogathassák Aradon, a magyar golgotát s a vesztöhelyet, a hol hazánk legjobbjai vértanú halált szenvedtek.

Ezek a körutazásnak hazai főbb megálló pontja. De Fiúméból kirándu-lást is tesz a tásaság Abbáziába, a pálma ligetekkel pompázó tengeri für-dőhelyre.

Maga az utazás ugy van tervezve egyébként, hogy a tésztvevök hazának változatos szépségeiben gyönyörköd-hessenek menetközben is.

Így a Királyhágó erdőség borította páratlanul kies bérceit és hegycsopor-lozatait, a sik Alföld csodás térsége váltja fel; honnan hazánk fő- és szék-városába, már a világvárosok sorába tartozó mesés szépségű Budapestre siklik a vonat.

Onnan a magyar királyok régi koronázó városán Székesfehérváron át, Ica maga nemében páratlan Balaton mellé jut a kirándulók vonta s teljes három óráig nyújt gyönyört a világ egyik legszebb látványossága.

Abbázia s Fiuméből vissza a ve-lünk most veszekedő horvátok szép fővárosa Zágráb esik utb.

Nevezetes megálló helyet képez Pécs, a Dunántul ezen régi ékes-sége, ahol most országos ipari és mezőgazdasági kiállítás van. Maga a város már Szent István korában ne-vezetes helye volt hazánknak. Szék-helye az első magyar rőm. kath. püs-pökségek egyikének s a román stílű építészet remekét képező székes egy-háza is a kereszténység első idejéből származik.

Itt azomban a kiállítás képezi a legfőbb vonzerőt, ahol föl vannak halmozva hazánk ipari és gazdasági

S Z E K E

gyöngyei, a melyek bő tanulmányt nyújtanak az okulni vágyóknak minden irányban.

Pécsről az ut a Dráván s a Du-nán keresztül Szegedre, hazánk má-sodik legszebb városába vezet, a me-lynek rövid megszemlélése után, Me-zőhegyesen történik a megállapodás. Alig lehet valaki, aki Mezőhegyesnek hirét nein hallotta volna, mely negy-venezer holdon a világ legszebb ura-dalmi mintagazdasága s a melynek csodálására és tanulmányozására el-látogatnak az angolok is, a kik alig 3—4 évtizeddel ezelőtt még tanító mesterei valának Magyarországnak a gazdálkodás terén.

Mezőhegyestől a mintegy más-fél órányira eső Aradon is van mit megtekinteni, de itt a szemlélődés és tanulmányozáson kívül lerójja az utazó társaság a 13 vértani kivégzési helyén emelt emlék oszlopnál kegyeletét és háláját a hősök emléke iránt.

Onnan hazarészünk s székely-földünk legnagyobb folyója; a Maros mellett, a társaság tagjai, a magyar vitézséget és dicsőséget hirdető Piskin át hazautaznak.

Az uli program m tehát a követ-kező : Maros-Vásárhely—Kocsárd— Nagyvárad Budapest — Székesfehér-váron át a Balaton mellett) Nagyka-nizsa - Zágráb—Fiume. (Fiuméből ki-kirádulás Abbáziába.) Fiuméből vissza Zágráb—Uj-Dombóvár—Pécs Szeged Mezőhegyes —Arad -Piski— -Kocsárd Maros-Vásárhely.

Az egász utazás 18 napot veszen igénybe s a részvételi árak a követ-kezők :

I. oszt. 270 kor., II. oszt. 200 kor, III. oszt. 158 kor.

Ezen árakban benfoglaltatik az egész útra szóló vasúti jegy, 11 napi szállodai teljes ellátás, egy külön ve-zető, aki Budapesttől Aradig a társaság szükségleteiről elszállásolásáról stb gon-doskodik.

Az étkezés kövekezőkből fog ál-lani : reggeli: kávé, tea vagy csoko-ládé ; ebéd: három fogásból; vacsora: két fogasból Az italok külön fizetendők.

Az ellátás Budapesten kedődik és Aradon végződik. Akik nem Maros-Vásárhelyről indulnak azok Kocsárdon csatlakozhatnak.

Visszíijövet az utazó társaság gazda tagjai s esetleg mások is, alól-irott vezetése melleit meglátogathatják az algyógyi állami földmives iskola mintagazdaságát is. Ezen kívánalom már a jelentkezéskor tudatadó.

A körutazás f. évi augusztus 20. és szeptember 10-ike közti időben fog megtartani, aszerint, hogy a leg-érdesebb időleges kiállítás mikor fog Pécsett rendeztetni.

Az indulás pontos ideje tehát, valamint a részletes menetrend, a résztvevőkkel külön fog közöltetni,

A résztvenni kívánók alőlirottnál jelentkezhetnek, agusztus 10-ig és pedig: az I. oszt' utasok 20 kor., a II. és ül, oszt. utasok 16 — 16 korona előleg beküldése mellet; mely össze-gek a részvételi árakka beszámíttatnak.

Legkésőbb augusztus 16-éig a tel-jes útiköltség befizetendő, hogy az uti-jegyek idejében megküldhetők legye-nek. Kívánatos, hogy legalább 30 részt-vevő legyen.

Részletekben is történhetik a be-fizetés.

Kívánatra további fölvilágositás is adatik.

Marosvásárhely, 1907. jul. 1.

Szakács Péter keresk. és Ipark. titkár.

L Y S E G.

Tőrvényjavaslat az iniig erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszu, KJwsp-Szolnok, Zarándnegyék és a volt Kővár vidék teriletén a birtokrendezés-ről, arányosításról és tagosításról szili 1871. évi LV. 1880. évi XLIV. törvénycikkek mó-

dosításáról és kiegészítéséről.

(Folytatás.)

7.

Az 1892. XXIV. t.-cikk VII. cikkelyében foglalt 13. §. helyébe 13. §. megjelöléssel

a következő uj szakasz lép:

13. §.

Az úrbéri elkülönítés, arányosítás, — vagy tagosítás alatti területekre nézve az eljárás folyamán felmerülő határjárási és mesgyeigazitási vitás kérdések fölött, va-lamint az urbérileg elkülönítendő vagy ará-nyosítandó területek birtokállásának ideig-lenes fentartása fölött a törvényszék által kiküldött eljáró biró a sommás eljárás sza-bályai szerint külön tárgyalást tart és első fokon önnállóan ítél.

Ezekben a kérdésekben a további el-járásra, valamint a bizonyításra és a per-orvoslatokra az 1893. XVIII. törvénycikk-nek az e törvény 1. §. 5 m) pontjában felsorolt keresetekre nézve megállapított szabályai alkalmazandók, Perújításnak ez ügyben helye nincs.

Ezek a külön tárgyalandó kérdések az úrbéri birtokrendezés és arányosítás vagy tagosítás menetére halasztó hatálylyal nem bírnak.

8. Az 1892. XXIV. t.-c. VIII. cikkelyében fog-lalt 14. §. helyébe 14. §. megjelöléssel a

következő uj szakasz lép :

14. §. Urbdri elkülönítési, arányositási és

tagositási eljárásban a műszaki teendők el-látására csak erre jogosított földmérő al-kalmazható.

A földmérők és segédeik mtnősitésé-nek és az egyöntetű műszaki eljárásnak részletei rendelettel szabályozandók.

A jogosított földmérők és segédeik állandóan alkalmazott bírósági szakértők minőségével bírnak.

Azt, hogy az 1871. VIII. és 1891. XVII. t.-cikkben foglalt fegyelmi szabályok a jogosított földmérőkre és segédeikre minő módosítással alkalmazhatók, továbbá, hogy a jogosított földmérők és segédeik ellen rendbírság kiszabásának mely esetekben és minő módozatok közt van helye: az igaz-ságügyminiszter rendeleti uton szabályozza.

9. Az 1892. XXIV. t.-c. X. cikkelyében foglalt 15. §. helyébe 15. §. megjelöléssel a kö-

vetkező uj szakasz lép:

15. §. Az osztályozást és becslést szakértői

bizottság teljesiti. E bizottság úrbéri elkülönítési, tago-

sitási oly arányositási ügyekben, melyek-nél csak egy község van érdekelve: egy elnökből, két rendes és két póttagból áll.

Az elnököt az eljáró biró nevezi ki a község úrbéri elkülönítési, tagositási vagy arányositási ügyében nem érdekelt azon gazdasági szakértők közül, akiket a föld-mivelésügyi miniszter kijelöl.

Erdők osztályozása és becslése ese-tében az ezt a munkálatot teljesítő szak-értői bizottság elnöke mindig az erdészeii hatóságnak a földmivelésügyi miniszter ál-tal kijelölt szakközege.

A bizottság tagiait a birtokosok ér-dekcsoportjai választják, ugy hogy minde-nik érdekcsoportra egy rendes és egy pót-tag választása esik.

2 . szám.

A szakértők választásánál érdekcso-portok :

a) úrbéres viszonyú községekben egy-felől a volt földesurak, másfelől a volt ur béresek ; az egyházak, iskolák és más jo^i személyek a volt földesurak csoportjához számittatnak;

b) városokban, szabad és vegyes köz-ségekben úrbéri elkülönítésnél, arányosítás nál, vagy általános tagosításnál a község összes területének, részleges tagosításnál pedig a tagosítás alatti területnek fele szét biró nagyobb birtokosok egyfelől és a fennmaradó kisbirtokosok másfelől. Elkü-lönítendő vagy arányosítandó kö/ös terii-letek, valamint a községi vagyon a számí-tásnál kimaradnak és ezek tulajdonosai a szakértők választásánál egyik érdekcsoport-ban sem vesznek részt.

Ugyanazon érdekcsoportnak tagjai közmegállapodás hiányában egymás közt birtokaránylagos többséggel határozunk.

Oly arányosításoknál, melyeknél töhb község van érdekelve, a bizottságba mind-egyik község egy rendes tagot és egy pót-tagot választ.

Ha valamely érdekcsoport vagy köz-ség a választást elmulasztja, vagy ha a megválasztott szakértő a tárgyaláson meg nem jelen: a szakértői bizottságot a kellő számra az eljáró biró kinevezés utján ki-egészíti. A rendes tag helyébe azonban első sorban a megválasztott póttag lép.

Az osztályozást és becslést teljesítő szakértői bizottságnak a működő földmérő sem elnöke, sem tagja nem lehet; de az osztályozási és becslési eljárásnál minden esetben jelen kell lennie (1882. XXIV. t.-c. XI. cikkelyében foglalt 16. §.) anélkül azon-ban, hogy ezért külön díjazást Igényelhetne.

10.

Az 1880. XLV. t.-c. 25. §-a helyébe 25. megjelöléssel a következő uj szakasz lép

25. §. Az arányosítandó közös birtok, ha

annak használata több község birtokosait illette, az egyes községek között minden esetben természetbén elkülönítendő.

Ezenkívül az arányosítandó közös bir tokból illetményének természetben elkülö-nítését — az érdemleges tárgyalás rendjén — kívánhatják :

1 szántóföldekből, rétekből, kaszá-lókból, nádasokból, minden részes fél illet-ményeinek nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül;

2. erdőkből, legelőkből és havasokból: a) a volt földesurak saját illetményei-

ket, valamint volt úrbéreseik összilletmé-nyét, illetményeik nagyságára való tekintet nélkül, feltétlenül;

b) mindaz a többi részes tél saját egyéni illetményét, akinek illetménye a 100 kataszteri holdat meghaladja.

(Folyt küv.)

K Ü L Ö N F É L É K -— Kinevezés. M a r a s k i Ró-

bertet, a helybeli kir. járásbíróság al-biróját, a király ugyanoda járásbiróvá nevezte ki. E kinevezés érdemes em-bert ért. Őszinte örömmel üdvözöljük.

— Áthelyezések. Welmann Samu csíkszeredai kir. alügyész, saját kérésére Brassóba helyeztetett át, dr Knörr Ferencz brassói volt alügyész helyébe.

Jancsó István főerdész, Csík-szeredából Temesvárra helyeztetett át.

— Egyetemi estély. Ez idei egyetemi estély meghívói a napokban lettek szét küldve. Az estély fényes sikere érdekében a rendezőség és fá-radhatlan buzgó elnöke ifj. Nagy Imre mindent elkövetnek. — Az estélyen diszes táncrenddel lepik meg a közön-séget.

28. szám. S Z E K E L Y S E G . 3-ik oldal. — Részvétel a sepsiszentgyörgyi

kiállításon. F. hó 13-án Kállay Ubul fő-ispán elnöklése mellett értekezlet volt a vármegye házában, hogy a Sepsiszentgyör-gyön rendezendő kiállításon való mejelenés módozatait megállapítsa. Kiss Ernő felszólá-sa után egy bizottságot köldöttek ki, hogy a vármegye gazdasági életéről tájékozást nyújtó tárgyak bemutatásáról intézkedjék. E bizottság elnöke a főispán, akadályoz-tatása esetén Becze Antal, tagjai : Fejér Sándor alispán, dr. Ujfalusi Jenő, dr. Kovács József, Lux Sándor és Albert Ödön. A fő-ispán utján felkérik a földmivelésQgyi mi-ni sztet anyagi támogatásra.

— Szentgyakorlatok. Az idei papi szentgyakorlatokon, a melyeket P. Gulyás Fcrencz Jézustársasági atya vezetett, 68-an vettek részt. A csikvármegyei papok kőzlll a következők végezték el szentgyakorla-laikat: Albert Zsigmond kászonjakabfalvi, id. Antal József menasági, Balló János madarasi Bartha Ferencz kászonujfalvi, Fekete Imre rákosi Gábosi Dénes felsöloki György llyés csicsói, Hanagy János szenl-léleki, Hoszu Ferencz sztkirályi, Incze Do-mokos szentgyőrgyi, Kádár József mind-szenti, Koncz István tusnádi, Kőródi Mihály csikszentmiklósi, Lőrincz Sándor csikszent-imrei Kőrösy Géza taploczai, Nagy Antal szentmártoni, Rancz János karczfalvi, Vilmán Gcza szenttamási, Várterész Antal gyergyó-ujfalvi, Londa Vincze gyergyótekerőpataki, és Kovács Mihály szépvizi plébánosok, Anda Géza tusnádi, Becze István csatószegi, Fülöp János csikverebesi, Merza István gy.-remetei, Pál Dénes ditrói ifj. Antal Jó-zsef csikszentgyörgyi, Csiky Miklós karcz-falvi, segédlelkészek, Csató János, Erős József, Kassai Lajos, Szabó János, csik-somolyói főgimn. tanárok, Karácsony József, Kovács András, csiksomolyói tanítóképző intézeti igazgató, illetve tanár, P. Papp A. Kajetán csiksomolyói Szent-Ferenczrendi szerzetes és Gaal Elek tusnádfürdői nyűg. plébános.

Intézkedések a ragadós száj- és körömfájás elfojtására. Mivel a ragadós száj- és körömfájás az ország- területén ismét terjedni kezd, Darányi földmivelésügyi miniszter körrendeletet intézett a törvény-hatóságokhoz és a m. kir. állatorvosokhoz, melyben részletes utasításokat ad a betegség elfojtásánál követendő eljárásra nézve. Mivel az állattartó közönség a ragadós száj és körömfájásnak ezen ugy bel-, mint kölállat-forgalmi szempontból kiváló fontossággal biró betegségnek nem tulajdonit nagyobb jelentőséget s a betegség ellen nem vé-dekzik & kellő erélylyel, a miniszter rende-letében különösen hangsúlyozza, hogy ugy a hatóságok, mint a m. kir. állatorvosok világosítsák fel a közönséget a betegség nagy jelentősége felől, tanítsák ki, miként védekezzék a betegség ellen s figyelmez-tessék, hogyha az elővigyázat dacára a betegség valahol fellép, arról az első tü-netek jelentkezése után azonnal tegyenek jelentést a községi elöljáróságnál, a hatóság által elrendelt óvóintézkedéseket pontosan hajtsák végre és a betegség megszűnte után a fertőtlenítést lelkiismeretesen telje-sítsék. Ha az állattartó közönség a saját érdekében megszívleli a figyemeztetéseket és a hatóságokat támogatja a betegség ellen való küzdelembeni sikerülni fog a betegség további terjedésének elejét venni.

— Az aranka Irtása. A földmivelés-ügyi miniszternél több gazdasági testület lépéseket tett, hogy az aranka irtása tekin-tetében ujabb és hatásosabb intézkedések étessenek. A minszter enek következtében értesítette a gazdasági egyesületeket, hogy ő maga is szükségesnek tartja a hatáso-sabb eszközök alkalmazását az arankairtás tekintetében. Ennélfogva felhívta az összes gazdasági tudósítókat, utasította a fenható-sága alatt álló hivatalokat és tanintézeteket, az össze vándor- és szaktanítókat, szőlé-szeti és borászati szakközegeket, az állami rovartani állomást, hogy a rendelkezésükre

bocsátott űrlapokon jelentsék be, hogy a működési területükön vane-e aranka? — Ahonnan az aranka elderjedését jelentenék, a miniszter oda ki fogja küldeni a mag-vizsgáló, növény és kórtani állomás szak-közegeit akik a gazdáknak az irtása útmu-tatással fognak szolgálni és egyúttal a hatóságok eljárását is ellenőrzik Intézkedett a miniszter aziránt is, hogy a felsorolt állomások szakközegei az eladásra kerülő lóhere- és lucerna magvak közforgalmát ellenőrzzék.

í ó c s a \ á 4 \ > ó \ B'mi,áziu-ţ j mot vég-zett fiu tanulónak fölvétetik Pototzky Pál nöi és férfi divatüzletében Csík-szeredában. = ^ = ^ = = =

C S A R N O K . Diák-szerelem.

De most a helyzet egészen más volt, most éltem forduló-pontján állottam, egy hajszál (paraszt-hajszál ugyan, meri még megbukhattam) választott el az egyetemis-táktól, és most ehhez mérten kellett visel-kednem és cselekednem. Érzelmem ahhoz a leányzóhoz, aki meghódított, nem voll egy perez mámora; de annál igazibb és mélyebb, Ha el is bájolt nagy, lelkes kék szeme és hoszu, selyem-szőke haja, de ér-zelmem alapja mégis valójában homlokának derült nyugalma, arczának tisztelet paran-csoló komolysága és mindenekfölött az a szelíd, csöndes szeretetreméltóság volt, mely egész lényén elömlöt, Nem lebegett ellőttem vidám menyasszony képében, hanem mint komoly hitestársam, ki megosztaná velem az életnek minden búját-baját. És épen az a körülmény, hogy ö öt évvel időseb volt nálam, volt legjobb bizonysága annak, hogy nem lehetett itten többé szó közönséges szerelmeskedéröl. Ez már egy érett férfiúnak valódi ragaszkodása volt, egy mélyen meg-gyökerezet szerelem, melytől egész jöven-dője függ, és a mely életének irányát mind-örökre kiszabja. Ha nem — isten veletek akkor, bűbájos álmaim szerelemről és bol-dogságról! Akkor örökre összetöri ember leszek. Jól érzem, hogy, ha az úgy lesz, akkor életem csak halvány árnyéka lesz, annak, a mi másképpen lehetett volna. Ti gondtalan, tapasztalatlan barátaim, pajtá-saim, testvéreim! Ti még nem jutottatokéi az élet nagy válaszútjához, ti még nem tudjátok, és ki tudja, tán soha sem is tudjátok meg, mik az élet nagy küzdelmei. Csak örüljetek, nevessetek, labdázzatok vakácziós napokon és aludjatok — ti gyermekek!

Tudniillik még nem is voltam bizo-nyos arról, hogy szeret-e ő engem. Egy bizonyságom ugyan volt, és az meglehető-sen jó: nem volt tudomásom legalább is, hogy más valakit szeretne. Szerelmem tárgya itt a városban gondját viselte húgainak és öcscseinek; kik közül az egyik iskolatársam volt, és legjobb barátom, magától érthetőleg Minden nap megfordultam náluk, és jó volt hozzám, és valahányszor távoztam, kért, hogy .ne feledkezzem meg róluk". De szemeiben mégsem látszott semmi különös érzelem. De ki tudja, tán sejtelme sem volt róla, hogy én bele tudnék szeretni, mikor annyi esztendővel idősebb volt nálam. Ez természetesen finom érzés az ö részéről. Es azért nekem kell föltárnom előtte énei-memet.

Úgy végeztem magamban, hogy az rögvest megtörténik,ha az írásbelin átestem. Ennél elébb — fonák dolog volna ő érette.

Végre hát ledrukkoltuk, és sikerült. Este jött róla a telegramm Helsingfors-ból Pajtásaim menten rohantak a legelső ven-déglőbe áldomást inni. De nekem most fontosabb tennivalóm van.

öcsém alszik a fal felő fordúlva, min-den takarót és lepedőt maga körül gön-

gyölve. A szomszéd szobában hortyognak a többiek. A torony-óra üti az éjféli tizen-kettőt. Minden csöndes. Itt a kedvező pil-lauat. Érzem, hogy most végezni kell a dolggal. Ezen az éjtszakán meg kell tenni. És ünnepélyes érzelemmel, szilárd arczczal, de kissé remegő kézzel kinyitom ládámat. A ládában volt egy záros papír-táska és a táskában levelem fogalmazványa. Most le kell lisztáznom, — rózsaszinő papirosra kék tintával — és holnap kezében lesz.

— Mit zakatolsz ott megint? förmed rám az öcsém félálmában.

Korántsem valami közönséges szerel-mes levélről van itten szó, mert ez a sze-relem. Nem kérem én a kezét, csupán csak .föltárom előtte érzelmemet".

„Ki kell neked mondanom, — irom én — a mit a szivem érez. Ha tudnám, elrejteném, elrejteném örökre, de érzem, hogy az nem lehetséges. Tán csodálkozol rajta, tán megütödöl és bosszankodol; de ha tudsz, bocsáss meg érte, és vigyük ezt a dolgot, mint a kettőnk titkát, a sirba ma-gunkkal."

És ezen etőszó átáll elkezdem föltárni előtte érzelmeimet. Sok éjszakát áldoztam erre a munkára, de ki is kerekedet aztán belőle egy nyolez oldalra terjedő kis 110-vellácska. Kiváltképpen gyönyörűséggel töltenek el némely.helyi, melyeken melyek-nek, szentül hiszem, őt is fői kell melegi-leniök, ha még hideg voln is.

.Már akkor, mikor a múlt nyáron ná-lntok voltam falun, fölébredi szivemben az érzelem, mely most már legyőzhetetlenné izmosodott. Mi öcséddel visszatérőben voltunk a tóról. Te elibénk jöttél a patra, kendődet felénk lobogtattad és csengőhan-godon epédelni hittál. Hajadonfőtt voltál, a nap arezodra ragyogott, és világos-vörös ruha volt rajtad. Olyan voltál akkor, mintha valami mennybéli dicsfény sugárzott volna körül — és ez a kép attól a percztől fogva elfelethetetlenűl bevésődött a lelkembe.;

— •— .Lehet, hogy tévedek, — hiszen a gyarló halandó olyan könnyen téved — de nekem mégis úgy rémlett, mintha én sem letlem volna rád nézve egészen közö-nyös. Mikor szőlőt ettünk gyümölcsösötök-ben, magadhoz hittál a legszebb töke mellé leszakítottad a legteljesebb gerezdet és át-nyújtottad nekem az indák fölött. Tetted volna-e ezt, ha egy cseppet sem törődtél volna velem"?

.De mindenekfölött elbájoltál engem, emlékszel-e, Fánni, akkor a múlt télen, mikor nénéd kis gyermekével nálatok volt látogatóban, öledbe vetted a kicsit és olyan ügyesen és gyöngéden tartottad ka-rodon, hogy Rafael híres madonnája jutott eszembe."

.Mikor te a kedves téli estéken az alkonyat sejtelmes homályában ábrándozva üldögéltél a zongora mellett és énekelted a dalokat, melyekről tudtad, hogy szeretem őket, nem ludom én azt szavakkal lefesteni hogy minő érzelmek forrongtak akkor kebe-lemben, noha csöndesen és nyugodtan kellet ülnöm és a kétségbeejtő bizonytalanságot lángoló keblem mélyébe kellett rejtenem."

.De most már nem vagyok rá képes többé, bizonyosságra kell vergődnöm min-den áron. Néhány hó múlva neki vágok a nagy világnak, utunk elválik, és lalán so-hasem találkozunk többé egymással. Talán mondom, mert egy lehetősége van még annak, hogy őrökre el ne szakadjunk. De ezzel a lehetőséggel nem én rendelkezem, hanem csak te egyedül. Nyújtsd hát azt nekem, ha tudod, de ha nem tudod, úgy mondd ki azt is, mondd ki nyíltan és kö-nyörtelenül. A bizonyosságt akármilyen ke-serű is legyen, mindig jobb, mint a bi-zonytalansága."

Már hasadt a hajnal, mikor a nagy levéltisztázás véget ért. A levélhez még a következőképpen hangzó toldalékot csa-toltam:

.P. S. Ha jól foly majd a dolgod a világban, a mit szivemből óhajtok, — mert

most, mikor a hajnal pirkad és a természet a sötét éj után ismét új életre ébred, érzem, hogy szerelmemben ingyen sincs semmi önzés — csak arTa kérlek, hogy, ha nem szeretnél is, még se gondolj ram keserűség-gel és ne törj pálezát fölöttem. Oh, tán so-hasem találkozunk többé. Tán tegnap láttuk egymást utoljára, mikor éppen abban a perezben jöttél a Lőwinger boltjába, amikor én is ott voltam. Milyen sajátságos véletlen, csak egy apró kis jelenet volt az egész! Cdly — ha nem szeretsz — bizonyára édes kevés nyomot hagyott benned, de ne-kem mélyen a szivembe vésődött és ott marad őrökkré a többiekkel együtt. — Nini, le itt szóltál te . . . vettél valamit? — Igen! feleltem én, és hangom remegett. — No, hát mit ? — Majd később megtudod. — Mikor? — Egyszeri' — Most megmond-hatom: akkor vettem ezt a rózsaszínű papi-rost, melyre ezt a levelet írtam. — Dc most már elég. Nem akarlak tovább untatni. Isten veled! Örökre-é?"

A levél kész, gondosan összehajtom, borilékba zárom, lepecsételem és ráírom : .Friberg Fáni kisasszonynak saját kezébe."

Épen akkor kukorékol elsőt a szom-szég kakasa, és a torony-óra üti a hármai. Becsukom az ablakot és lefekszem mint egy halálra ítélt, a kit holnap hurczolnak a vérpadri, és a ki éppen megírta végső aka-ratát.

(Folyt köv.)

naponta friss töltésben kapható Nlszel Lőrinc és Testvére kereskedésében

Csíkszeredán. =

ÉLŐPATAK gyógyfürdő

kiválóan jó eredménynyel használható a gyomor-, vese-, hólyag- és a méhhurutos bántalmalnál, máj- és lépbajoknál, köszvény és csuznál, altesti pangásoknál, valamint bár-mely az Idegesség alapján fejlődő betegségeknél.

A nagyhírű előpataki gyógyvizek orvosi javaslat szerinti ivása, össze-kötve a megfelelő és itt feltalálható kisegítő gyógyeszközökkel (meleg és hideg fürdők, vizgyógyintézetl kezelés massage, svédtorna, dieatikus étrend) rendkívül kedvező eredményt mutat fel. — Fürdő-idény :

május 15-től szeptember 15-Ig Vasúti állomás : Földvár és Sepsi-

sentgyörgy, honnan állandó olcsó kocsiközlekedés van. Lakás, ellátás olcsó és választékos. Az első- és utó-idényben (május 15-től junius 15-ig és augusztus 20-tól szeptember 15-ig a gyógy- és zenedijak fele fizetendő, lakások 50%-al és ellátás is sokkal olcsóbb.

Az előpataki ásványviz, mely a szénsavdus égvényes vasas vizek kö-zött első helyet foglal el, mint gyógy eszköz háznál is használható és űditő kellemes ital, tisztán vagy borral ve-gyitve nagy kedveltségnek örvend. Itthon és a külföldön évenként egy-millió palacknál több kerül forgalomba SzétkOldési hely Élőpatak, de kap-ható a legtöbb városban és nagyobb kereskedésaen. — Prospektust kívá-natra ingyen küld az igazgatóság.

4-ik oldal. S Z E K E L Y S E G . . szám.

Egy jó családból való fiu

t í i n u l ó n a k fölvétetik e lap kiadóhivatalába.

naponta friss töltésben kapható:

fltagy t y m i é a á L

r Az amerikai

L

- - Poreellán Puder = csak akkor valódi,

ha az Amerikai Porcellán Puder Rész-vénytársaság hivatalos védjegye rajta van. — Ugy mindennemű amerikai cozmetikai cikkek, mint amerikai arc Habcrém ára 4 korona. Úrhölgyek

szappan 1 korona 50 fillér. A puder eredeti csomagolásban 5

és 3 koronás dobozban van forga-lomban. — Mintakovert ára 30 fillér, melyen a Chicágó is olvasható, az nem valódi.

Mindennemű kül- és belföldi Illat-szerek kapkatók : FEKETE VILMOS illatszertárában

Csíkszeredán.

A

% zives figyelmét felhívom a helyi és vidéki n. é. közönségnek 8 év óta Csíkszeredában fenálló

V ó u \ 9 V ó \ é s x e \ e m r e hol minden c szakmába vágó munkák kellő szakértelemmel végeztetnek. — Szép munka, tartós és jutányos árak.

Szives pártfogást kéri alázatos tisztelettel

Szemerjay Ferencz, könyvkötő-mester.

B E M mérlegek

ipari, gazdasági hasz nálalra, mint: sze-kér-, mariia-, raktár-százados, tizedes és tolósulyniérlegek. --Elismert kitűnő el-sőrendű gyártmány, mely valamennyi mcgküldetctt kiállí-táson legmagasabb

részesittetett

mmtm I. Erd. hidmérleggyára Nagyszeben Árlapok ingyen és díjmentesen küld.

díjban

ca L. •es TS "3 N C/5

Legnagyobb divatos ruhakelme raktár!

JAKAB JÓZSEF POLGÁRI ÉS EGYENRUHA KÉSZÍTŐ, CSÍKSZEREDA (Főtér).

Van szerencsém tisztelettel tudomására hozni a nagyérdemű közönségnek, hogy

FÉRFISZABÓ ÜZLETEMBEN A LEGJOBB DIVATOS ftVani1f Ar 1 / a n m a r n SZÖVETEKBŐL NAGY HAZAI GYÁRTMÁNYÚ Ö j a P J U e b Kü l l igc in i RAKTÁRT TARTOK melyekből a legcsinosabb kivitelben öltönyökéi olcsó árak melleit készítek. — Nemkülönben nagy raktárt tartok még mindenféle egyenruházati szövetekből is ; elv állalok katonai, vasúti s egyéb egyenruhák a legrövidebb idö alatti elkészítését

Ajánlom továbbá a nálam raktáron levő és

nagy kelendőségnek örvendő karikahajós patent

IIHIIHIIIIHIIHIItlHIIHHIIIIIIIIIIIIHIIIIIIlltlHIHIIIIIll

SINGER-FELE

VARRÓGÉPEKET gyári áron, három évi jótállás mellett, havi részletfizetésre.

Úgyszintén nálam olcsón beszerezhetők a géphez szükséges mindenféle kellékek u. m. szijjak, olajozok, csavarhuzók, hajók stb.

Becses pártfogást kérve, vagyok kiváló tisztelettel Jakab József.

Legnagyobb divatos ruhakelme raktár !

Könyvnyomdai munkák, u. in.: kereske-delmi, ipari és társadalmi célokra szükséges nyom-tatványok, nagyobb terje-delmű müvek folyóiratok meghívók, gyászjelenté-sek, névjegyek csakis leg Ízlésesebb, legolcsóbb, szakszerűség tekinteté-ben kifogástalanul — Szvoboda Miklós-nál (Csíkszereda) készülnek ; ugyanott kapható min-den, — a könyvkeres-kedéshez tartozó cikkek.

S Z É P S É G ! Minden hölgynek kétségtelenül leghőbb vágya, hogy mentől szebb legyen s hogy ezen célját elérhesse, megragad minden alkalmat, a leg-képtelenebb dolgokkal kenegetve arcát. A legtöbb esetben saját kárára teszi ezt, mert

nemcsak, hogy szép nem lesz, h a n e m ellenkezőleg, sok esetben tönkre leszi arcbőrét ugv, hogy igen hosszú idö, gondos ápolás kell ahhoz, hogy ismét helyrehozza.

Az a világon egyedülálló siker, melyei Földes Kelemen aradi gyogyszeresz Margít-Créme-jével elért (különösen Francia- és Németországban) sok embert arra birt, lioyş ezt a világhírű, ártalmatlan és az arc minden tisztátalansága (szeplő, májfolt, kiütések stb.) ellen páratlanul és csodálatosan ható szert utánozzak. Termeszeles, liogy ez senkinek sem sikerül, mert a Margit-Créme készítésének titkát senki más nem ismeri, mint a feltaláló és készítő s épen azért, mert a titkol soha senkire sem bizla, hanem minden egyes készítményt maga állit elő, a Marglt-Créme mindig egyforma, annak kidolgo-zása a leggondosabb, tehát hatása is rögtöni és biztos. — Óvakodjunk tehát arcunkat mindenfélével kenegetni és használjunk oly szert, melyet angol, amerikai és francia hír-neves orvosok is ajánlanak, mint egyedül biztos és ártalmatlan szert az arc szépí-tésére és a szépség megőrzésére. — Ez a világhírű szépttoszer a Földes-fele Marglt-Créme, mely már 4—5 napi használat után teljesen átalakítja az arc borét, eltünteti a szeplóket, májfoltokat, kiütéseket, borátkát, mitesszert, arc- és kézvörösséget. Az arc ideális szép, üde és Ifjú lesz s amellett a Margit-Créme teljesen ártalmatlan.

Egy tégely ára I korona, M a r g i t - s z a p p a n 70 fillér és Margil-pouder (fehér, rózsa és créme színben) 1 K. 20 fillér. — Ezen szerek mindegyike külön is használ ható. — A Földes-féle Margit-Créme kapható a világ minden nagyobb gyógyszertárában, ahol pedig raktáron nem volna, lessék egyenesen a készítőnek igy címezve írni: Földes Kelemen gyógyszerész, Arad.

^tatait JZiSvVyieteAiv. f^rţâi gx&3\swéswé\.

FEMYKEPESZETI MŰTEREM! Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy a mai modern kornak megfelelő és kényelmesen berendezett teljesen uj

fényképészeti és Festészeti Műtermet nyitottam Potoczky Pál kereskedő ur udvarán, (Nagy Gyula keres-kedő ur átellenében.) Műtermemben az itl eddig nem készített legmiivésziesebb kivitelű képek készülnek, úgymint: fényes, platináit többféle színes, továbbá selyem és bársonyra szintén többféle színben. Porcellánra stb. és a már meglevő legkisebb

régi képekről életnagyságig bromezüst és olajban nagyitok.

(gyulai Ferenc fényképész _ Csík-szereda.

Felvételek borult időben és ünnepnapokon is cszközöltelnek reggel 9 órától délután 6 óráig. — És mindezt oly művészies kivitelben, hogy a legmagasabb műértő igényeknek is megfelel. — Kívánatra vidékre is kirándulók. — Kereskedők részére táj-képes levelezőlapokat szállítok és hozzá felvételeket is eszközlök.

(jROOM B e : i x ' z i r ^ i

m o t o r a i n k és cséplőlocomobiljaink csodákat mivelnek ! Csak mi adtlnk 3 évi jótállást. Ha Budapestre jön, nézze meg.

Malom és villamvilágitásu berendezések, szivóirázniidó-rok, részletfizetés.

Árjegyzéket ingyen küld: Zámborszky és Társai szabadalmazott önműködő motor favágó gépgyár b. 1. Budapest, V. Vigszinliáz-utca 3. sz.

T barack, csakis ananász-fajok, elsőrendiiek 1 * 5 kilós postakosaranként 1 frt 20, zöld

a: ringló és zöld dió, nemes fajtákat 1 frt 20 krért szá ^ z a b ö G ^ é z u

gyümölcskivitele Csongádról. ' ' • • — ^ Q f • • w v w . » . t i i v y q y i i g o

Monezi Portland Cement és fúdélcserép, nyergesnjfolusi Román Cement határtalan tar-_ w w w lósságn, l ego^

fctlfetlt nag-y es kis mennyiségben az egyesült Cementgyárak bizományi raktárába, Csíkszeredán W e n d e r I ) ; ' i v i d n á l .

Raktár és i r o d a : Rákóczi-utca, (a nagy dohánytőzsdévol szembe.) Nyomatott a Székelység könyvnyomdájában, Szvoboda Miklósnál. Csíkszeredában"!^