!II. évfolyam. Csikszereda, 1907. szeptember 16. 36. szám.

YSEG POLITIKAI HETILAP Megjelenik minden hétfőn.

O! IZETÉSI ÁR : egész évre 8 K„ fél évre 4 K„ negyed évre 2 K., egy hónapra 1 K.

V -. IMI .ira 16 fillér. NyilIUr sora 40 fillér.

Merész álmok. Csíkszereda, 1907. szept. 14.

A magyar trónörökös terveivel és magatartásával is foglalkoztak közelebb-ről a lapok s olyan terjeszkedési kom-binációkkal hozzák nevét kapcsolatba, melyek az európai államok sorakozá-sanak képét a délen egészen megvál-toztatnák. Azt irják ugyanis, hogy .Macedónián és Rumelián keresztül a Dardanelláknál keresi az osztrák-ma-gvar monatkia tengeri kikötőit Szalo-nikitól az Egei tenger felé, vagyis a márványtenger kulcsát szeretné zsebre tenni.

Ez az eszme nem uj s mégis meglepő, mert egy merész lánglelkü magyar politikus hagyománya tijtil fel abban, de midőn a mostani kor e ra-gyogó fantázia szinkáprázatainak rész-leteit boncolni kezdi, oly eredményekre jut. melvek Európa térképének teljes átalakítását mutatják a jövő nemzedék-nek. Ámde ez az átalakulás csak szá-zadok munkájával jár, mert sok Titoni és Aerenthal kell ahhoz, hogy Tricst és vidéke Olaszországhoz csatoltassék, sok ischli és semeringi tanácskozás kell ahhoz, hogy az adriai megszűnjék az osztrák-magyar monarkia tengeri

A ..SZÉKEGYSÉG" TARCAJA.

A székely kivándorlási alap eredete.

iKiiít. január 6-án Csiksomlyón Gvörffy Péter törvényszéki elnöknél ebédelt a törvényszék fiatal birói kara Kbéd közben azt mondja az elnök kei Íves, szelíd, jólelkű neje. Bereczky Amália: remélem a farsangon nem hanyagolják el az urfiuk a csíki nő-ket, valamilyes bált mégis csak ren-lezni fognak, ügy értsék meg, hogy A juizlés nevében követeljük.

Kz a kihívás nyomban élénk /.hangra talált s az előzékeny házi

zonynak személyes Ígéreteket tét-link a csiki nők óhajtásának teljesi-• -éru s még olt az asztalnál azonnal válogatni kezdettük a címet, a mire a i.il tiszta jövedelmét forditani fogjuk,

vik egy birói könyvtárra, a másik -zegénysorsu rabok ruliázkod tsára, .ruiadik a rosszul díjazott hivatal-

/'ilg;tk segélyezésére, negyedik a jó-•ki-zetü szegénysorsu tanulók gyá-

•lita-ara szánta az eredményt s ál-- iM.ntját kiki tűzzel védelmezte

Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. NAGY BÉNI ügyvéd.

SZERKESZTŐSÉG: Dr. Nagy Béni ügyved irodája Csikszeredában, hová a lap szellemi részét illető

közlemények küldendők.

KIADÓHIVATAL: . S z é k e l y s é g - könyvnyomdája Csíkszeredában, hová a hirdetések, nyílttéri közle-

mények, előfizetési pénzek stb. küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetési dijak olesún

számíttatnak.

haderejének gócponta és a gyarmatáru kereskedés raktára lenni; s a rengeteg milióba került Fiume hiába ábrándozik a horvát királyság kebeléről, sok Kos-suth és még több Polónyi-féle nagy-ság kell ahhoz, hogy e irigy az euró-pai anyakönvvezetök által protokolál-tassék.

Ha valamikor Trieszt és vidéké-nek kérdése napirendre kerülne, bizo-nyára maguk a Lajtán tuli osztrák tar-tományok tiltakoznának első sorban az ellen s nem Európára, hanem egymásra és a most minden oldalról megtáma-dott Magyarországra apellálnának s nem ok nélkül, mert a két állam ösz-szcs tartományai e kérdésben szolidá-risak lennének és e nagy nyomás alatt nem volna uralkodó, ki a keztyiit fölvenni ne kényszerülne s nem volna az a diplomáciai titkos megállapodás, mely ez elementáris erővel szemben magát csak pillanatig is fentarthatná.

Fájdalom, a fiumei kérdéssel nem igy volnánk. E koronagyöngynek a megőrzése egyedül Magyarország gond-ja lenne s ha a sok szabadalom és jogvesztéshez még ez is hozzálárulna, lui a magyar tengerpart emléke mú-zeumba kerülne, nem volna sem ég-ben, sem a földön a/, a békítő szellem, mely a nemzetet e veszteséghez hozzá

szoktathatná. És bárki legyen a ma-gyar trónon, ezzel számolnia kell.

A nagy kombinációban ennek a két kérdésnek eldöntése volna a teen-dők kezdete s ha sikerül megtartani a két kincset, akkor a macedóniai láz önmagától megszűnik. Ha pedig nem sikerül, addig az európai viszonyok mégis ugy alakulhatnak, hogy az ad-riai, az aegei és a márványtengerek partbirtoka oly kezekbe kerülhet, me-lyek ledönthetetlen tilalmi táblákat ál-lítanak fel, mikor aztán sem itt, sem ott nem lévén meg a tengeri ut, a nagy terjeszkedési akarat tragikus vég-gel járna.

És ha a viszonyok ugy maradnak Szerbia, Bulgária mégis két olyan kul-csos dió lesz, melyeknek széttörése elég gondot okoz s ha az osztrák-ma-gyar haderőnek Angol- Német- és Olaszországok hátánál állanak is : nem olyan nagy beteg még az a lenézett Törökország, hogy európai tartomá-nyait csak ugy szép szerével, a csá-szártalálkozások kedvéért oda engedje tengeri kirándulások céljaira. Roppant SZÍVÓS és kitartó az még most is s ha az ázsiai szendergő mozlim meg-hallja a harci riadót, vad fanatizmusa egy oly géperő lesz, mely mindent összezúz, mi útjában áll. És ha még

hozzá a látszat csal s titokban a mo-dern hadviselet belső és külső eszkö-zeit párhuzamosan fejleszti a nyugat-európai hadtudományok haladásával és a világot meglepi régi nagyságával: ki viseli azt a nagy felelősséget s an-nak következéseit, mely a szörnyű visszaeséssel járni fog?

És ebben nincs semmi konzerva-tív felfogás. Az uralkodóknak nemcsak természetes kötelessége, hanem egye-nes hivatása országaik fejlesztése, kiter-jesztése, dicsősége és hatalma emelése és az országot alkató népelemek jólé-tének államosítása. Igen ám, de min-den uralkodó kisebb-nagyobb mérték-ben ezt tartja szem előtt s azokat a segédeszközöket, melyek e célok meg-valósítását lehetővé teszik, erejéhez mérten biztosítani is igyekszik. Egyik sem ajánlja fel magát összedugott kéz-zel villásreggelire. Azért a minden irányú kitapasztalás, a körültekintés a legelső haditaktika ebben a haladó korban s ha az biztató, csak akkor kö-vetkezhetik a kísérlet még a császárta-lálkozások ez idényében is.

Páratlan merész vállalat volna Ro-ntania, Szerbia, Bulgária s még a gö-rög királyságnak is ellenséges maga-tartását kihívni. Hiszen azok kény-szerű szövetségi viszonyban állanak

.Míud szépek ezek fiuk s mind beváló ajanlatok, <1- tudjátok mit? nekiink az eredményért hangzatos fim kell mondja az elnök — s én li.iniai'j.iban nem találok mást, mint a divatos székely kivándorlást.

Bravó, bravó! elfogadjuk. Es szóra szó következett, mikor nyomban megállapodtunk, hogy ez irányban egy nagyobb kiterjedésű akciót iiiditiink.

Akkor még a tőrvényszéki és köz-igazgatási tisztviselők teljesen patriar-kális életet folytattak, mert az igény-telen kis faluban egymásra is voltak utalva. Iv'zös volt minden, ha vala-melyiknek penze fogytán volt. akadt a másiknál Fizetésünk 700 forint volt, a szhllásbér későbbi találmány, de minthogy ti szövetkezeti rendszert már akkor ismertük, azzal a kevés gázsi-val is jól kijöttünk.

Másnap már a reggelinél szóba hoztuk a bál eszméjét s az addigi megállapodást s elhatároztuk, liogy Györffy Péter' elnöklete alatt Balásy Lajos alkirálybiró, Tankó Ferenc, Becze József Kabos Károly szolgabirák, Márton Ferenc, Geréb Kálmán egyes-birák, Gál Klek, Becze Antal. Csiszér

Károly, Nagy Sándor. Szabó Lajos törvényszéki birák, Csekme Béla al-ügyész, Gál Endre pénztári ellenőr és Böjthy Endre törvényszéki jegyző, együttesen intézzék a kérdés tovább fejlesztését, kik néhány nap múlva össze is jővén, bál bizottsággá alakul-tak s azt határozták, hogy Magyaror-szág nevesebb embereit meginvitálják a csiksomlyói tiszti bálra 1K69. feb-ruár 12-re, a melynek tiszta jövedelme a székelység kivándorlását megaka-dályozó alap létesítésére fog fordít-tatni.

Az eszme magasztos volt, a ki-viteltől azonban egy kis megmosoly-gást eltagadni nem lehetett de a fia-tal lelkesedés magát hamar túltette a/ón s jókedvei haladott a megkez-dett uton. Az előleges költségekre egy-más közt gyűjtést akartunk rendezni, de Balázsy Lajos egy 50 fitos bank jegyet azzal adott át, hogy ezt arra a célra egészen felhasználhatjátok. Ge-réb Kálmánnal azonnal befutottunk ide Csíkszeredába, 500 iv jóféle mi-nister papirost vásároltunk. Azalatt (.iyörffy és Márton Ferenc a báli meg-hívók szövegét összeállították s más nyomdánk nem lévén, a barátok kézi-

sajtóján teljes 2 nap alatt kinyomat-tunk 500 példányt. Az igaz, hogy a hátoldalon is a jószándék dombornyo-másban megörökítve volt, de hát ez egy cseppet sem zsenirozott lelkesült-ségünkben.

A sematizmusok akkor még csak az Athenaeum naptárában voltak is-meretesek s mi egy vasárnap az egész székházi személyzetet felhasználva, a kit csak abban a naptárban megne-vezve találtunk, báli meghívónkkal boldogítottuk s ha az egész magyar-

ország notabilitásait meg nem invitál-tuk a csiksomlyói bálra, az a sema-tizmus hiányosságán mult.

A Szabó Lajos fogatán szállítot-tuk be az 500 meghívót a postára s midőn öl számra letettük az asztalra, szegény Szabó l'ista, a postakezelö majd felnyársolt gyilkos nézésével, hogy kell neki egy kopogó fejére azt a temérdek levelet felbélyegezni s hogy kell a bélyegző vasat azokra 500-szor reá koppantam ?

Azután a fiatalság az öreg Sohál-szkit lepte meg, mert csak ö tudott fáin magyar nadrágot építeni s rette-netes gombos mellényeket össze,'il-katni. E célból hamar elkapkodtuk

szám. 2-ik oldal.

egymással, hiszen ez államok az euró-,ii Törökország elóvédei s a szolidá-ásnál fogva oly akadályt képeznének,

.ielynek éle már az első lépésnél koc-káztatná a vállalat sikerét.

Ugy a hogy a nyilvánosságnak jt van adva, ez a merész terv a trón-örökös gondolatvilágába nein szület-hetett, vagy ha igen, akkor Magyar-ország abban a gondolatvilágban a súlypont s azok az ideálok, a melye-kért már közel négyszáz esztendeje küzdünk, a teljesülés küszöbén álla-nak, mert e nélkül hiu ábránd min-den törekvés s az egei tenger szikla-partjára másodszor is odaírhatják: Ika-rus Ikarius nomina fecit aguas.

A mezőség eloláhosodásá-nak okai.

(A Székely Társaságok Szövetségének 190(5. aug. 6-án Szamosujváron lartoll közgyűlésen gróf B e 11 c n István által .A mezőség cs az erdélyi magyarság'

chnil felolvasott munkájából.)

Erdély etnographiai képe és vele együtt a mezőségé is egészen más volt még a fejedelmi korszakban is. — Törté-nelmileg megállapított tény, hogy a hon-foglalás idejében Erdélyben egy csekély és nemsokára megmagyarosodott szláv nép-rétegtől eltekintve, semmiféle más faj nem lakott, legkevésbbé pedig, mint azt a dá-koromán történelem hamisítók állítják, ro-mán történelem hamisítók állítják, románok, hogy a mezőséget is a honfoglaló magya-rok megszállották, egészen bizonyos, a Szamosvölgyén virágzó telepek keletkeztek, — melyek lakossága a benyúló mezőségi 'ölgyek termékeny földjét lassanként bir-okába vette és mivelés alá fogta. Ép ugy télen is, a Maros felső, Marosvásárhely örüli szakaszán, a székelység nyomult be mezőség területére és alkot már ebben időben hözségeket. A 13. és 14. század-

in, a pápai registrumok szerint, mindkét .lalon már virágzó, még pedig magyar, rt kizárólag kath. községeket találunk,

.-ir ebben a korszakban is a királyi ado-átiylevelek között találunk olyanokat,

íelyek a mezőségre vonatkoznak; és ter-mészetes, hogy ezek nyomán a nemesség birtokát, jobbágy telepítés utján hasznosí-tani igyekezett, mi a mezőség benépesíté-sét mind sUrQbb telepekkel maga után vonta.

.Száva Antinak egy nagy türet világos ilrubszin kelméjét nadrágnak s még 1861-ből megmaradt sötét megyszinü végbársonyát mellénynek s a mennyi porcellán gombja volt a kereskedésbe, azt mind, de mind.'

E közben az Orbán leányok meg-tudták, hogy miféle egyenruházko-dásba fö a mi -fejünk s mindenikünk-nek ajándékoztak egy-egy csínos zöld nyakcsokrot kiegészítésül. Nem is néz-tünk ki rosszul minden tarkaság mel-lett, lakcsizma, fehérbehajtó nadrág, megyszin mellény egymást érö fehér aorgombbal, zöld csokor, fekete atila Szegény jó Szabó Laji, sugár kis fiu volt, de még rajta is megakadt a szem, rajtunk plane ott feledték.

Most cselekednék meg az asz-szonyságok ezt a merész vállalatot!

Egy reggel azt mondja Györffy, no fiuk, megjöttek az első fecskék, három helyről kaptam 10—10 irtot s ettől kezdve február 12-ig' kisebb-na-

Hogy ezen lakosság azonban a mai fogalmak szerint, nagyon gyér lehetett még a 16. század végén is, az az 1567-ből szár-mazó regestrumokból látható, ahol ma 100—200 házszámmal biró községek, 5—10, legfeljebb 25 házszámmal vannak felsorolva. Ezen községek is a folyam völgyekhez kö-zel népesebbek voltak és shrübben feküd-tek, mint a mezőség belső részén, mely területet, az akkori idők bizonytalanságát tekintve, inkább csak legeltetéssel haszno sitottak.

Hogy a birtokosság által telepitett jobbágyság is magyar volt, arról tanúbi-zonyságot tesz az 1437-iki jobbágyfelkelé?, mely különösen a Szamos vidékére és az azzal katáros területekre terjedt ki s mely felkelés tudvalevőleg eredményezte a hí-res három nemzet unióját, amely hosszú időkre Erdély ismeretes közjogának vetette meg alapját.

Ezen fölkelésről több nevezetes ok-mány maradt reánk, igy a kolozsmonos-tori és apáti békeegyezségek, melyeket egyfelől a nemesség, másfelől a jobbágyok megbízottai írtak alá. De ezeknek nevei között egyetlen oláh névre sem akadunk, hanem igenis találunk mezőségi magyar paraszt neveket, mint: széki Nagy Tamás, nagyburai Geréb balázs stb. Ha lettek volna oláh jobbágyok nagyobb számban ezen a vidéken, ugy az egész felkelésnek más jel-lege lett volna és vezetői nem magyar pa-rasztok, hanem oláhok, első sorban oláh pópák lettek volna, mint azt minden ké-sőbbi oláh felkeléskor tapasztalhattuk.

Az oláhok beköltözködése nagyobb tömegekben azon időben kezdődik, amikor a tör3k Konstantinápoly elfoglalása után, a balkáni népeket folytonos háborúk, be-ütések és rablóhadjáratokkal lassanként észak felé való vándorlásra késztetik. De ezen idők bevándorlásai Erdély északi ré-szén csak kivételesen bírtak a letelepülés jellegével. Tudjuk, hogy ezen időben a ro-mánság még majdnem kizárólag nomád, pásztor életet folytatott és letelepülésre csak kivételesen volt hajlandó. Veranics Antal a mohácsi vész után az egész Er-délyi oláhságot, amely pedig főleg a déli megyékben foglalt helyet, az egész lakos-ságnak negyedére becsüli.

Az oláhság nagypbb beözönlése a mezőségre részben már a fejedelmi kor-szakba, de különösen az azt követő egész 18. századba esik az 1830-as évekig.

Ugyanis már a fejedelmi korszakban, a török előszeretettel adományozta a két fejedelemséget görögöknek, kellő pénzál-dozatok fejében, kik a töröknek fizetett

gvobb összegekben omlott az Isten áldása.

A védnöki rendszer akkor még ismeretlen volt, az eredményt ily uton nem biztosíthattuk, de a dolog kelle-metlen oldalától sem riadtunk vissza. Már jó előre tizen szövetkeztünk volt sikertelenség esetén a hiányz«i költsé-gek hordozására s mi tagadás benne, bíztunk Balásy Lajos bőkezűségében is.

A vármegyei székház nagytermét lassankint készítettük, zöld galyakkal, színes tüll és papircafatokkal díszítet-tük. Ehhez Geréb Kálmán szörnyen értett s a kinek Somlyón csak egy tisztességes divánja vagy karosszéke volt, azt mind elinstáltuk s munkás-ságunk eredménye az adott viszonyok között, ha nem is épen fényes, de minden esetre tűrhető volt ugy, hogy a kényes ízlés sem kifogásolhatta az egészet.

L Y S E G.

vételárt a néppel rettentő zsarolások és kínzások utján fizettették meg. A 18-ik szá-zadban, a konstantinápolyi tanarból szár-mazó, úgynevezett tanoriota vajdák ural-kodása ezrével kergette a népet Erdélybe, még pedig két irányból, délről, Havasföld-ről és északkeletről, Beszterce és Radna-vidéken keresztül Moldvából.

Ezen népmozgalmat még egy más körülmény is lényegesen elősegitette; a birtokos nemesség, a sok háború, a török, a tatárdulás fplytán nagyon megfogyatko-zott jobbágyságát pótolni volt kénytelen és pótolta azoknak soraiból, kik önként kínálkoztak a bevándorló oláhságból. Tör-ténelmileg konstatált tény, hogy az utolsó tatárdulás után, mely különösen a mező-ségen pusztított, a birtokosság nagy szám-mal telepített oláh jobbágyokat a régi ma-gyarság helyébe. A bevándorlás ezen idő-ben oly erős volt, hogy az oláság sok-helyt lopva, vagy erőszakkal telepszik le, különösen olt, a hol a vidék gyér lakos-sága erre kedvező alkalmat nyújt. Így ma-gyarázható meg a mezőségen az oláltság eloszlásának azon etnograpliiei törvénye, amelyre tigyelmüket már felhívtam volt, hogy a Szamos és Maros völgyétől a me-zőségre befelé haladna, az oláhság arány-száma nő, az északkeleti és délnyugatti pontokon pedig lenagyobb, mert hiszen a besztercei havasokról előnyomuló moldovai oláhság egyfelől, a lordai és gyalui hava-sokról a mezőség felé hnzódó havas al-földi románság másfelől a mezőség legţŢye-rebben lakott belső vízválasztó vonala mentén nypmulván előre, a birtokosságtól részben letelepiltetik jobbágynak, részben nyájaikkal, a mint az még helyenként ina is szokás, a legelöket bérbe veszik és las-sanként ott maradnak. Igy magyarázható meg az is, hogy ahol sok a nagybirtok, ott magas az oláhság arányszáma is.

(Folyt köv.)

K Ö I Í Ö H F É I i É K . — Kinevezések. Az igazságiigymi-

niszter Márton Sándor kir. törvényszéki joggyakornokot a csikszentmártoni, Szopos Gáspárt az abrudbányaí járásbírósághoz al-jegyzővé, Salló István kir. járásbirósági díj-nokot a csikszenlmártoni járásbírósághoz irnoká nevezte ki.

— Eljegyzések. Csiby Károly városi ellenőr folyó évi szeptember hó 8-án elje-gyezte Oávid Ilonka kisasszonyt. — F. hó 15-éti tartotta eljegyzését Gáspár Endre tanitó Hajnód Bertuska tanítónővel, Haj-nőd Ignác és neje, csikszeredai takarék-pénztári könyvelő kedves leányával. — Vécsey Gábor építész vállalkozó, a Rudics és Vécsey cég beltagja a napokban jegyezte cl Keresztes Matildot, Keresztes Lajos kir. bírósági végrehajtó leányát. Sok szerencsét kívánunk a kötendő frigyhez.

— Kaszinó estély. A beállott hűvös őszi idö meghozta az eleven kaszinó életet. Mint értesülünk, az uri kaszinó az idén is megtartja szokásos estélyeit, melyek eddig kedélyességüknél és látogatottságukal fogva mindig a legsikerültebbek voltak. Az agilis vigalmi bizottság már előkészületeit meg-tette egy legközelebb rendezendő estélyre melyre a meghívók a szokásos módon fognak a tagok tudomására hozatni. A vi-galmi bizottság a téli időben havonkint egy, esetleg két estélyt szándékozik rendezni.

— Áthelyezés. A vallás-és közoktatás-ügyi miniszter özv. Magjerek Antalné Mihály Irma helybeli elemi iskotai tanítónőt a nagy-szebeni állami elemi népiskolához helyezte át.

— Kinevezések. A vallás-és közok-tatásügyi miniszter Ráduly Benjamin, Xán-tus Dávid, és Császár Dónát okleveles ta-nítókat a csikszentdamokosi állami elemi népiskolához rendes tanítókká nevezte ki.

— Beiratkozások. A csiksomlyói róm. kath. főgimnáziumban e hónap első napja-

iban a beiratkozások e lió 4-én értek vé-get, amely időig 330 tanuló iratkozott be, akik osztályonként a következőleg oszlanak el: az I. osztályba 57. a II.-ba. 65.-a 111,-ba 70. a IV.-be 55, az V.-be 21, a VI.-ba 24, a VII.-be 20, és a Vlll.-ba 17, tauló iratkozott be. — A csiksomsyój róm. kath. tanítóképző intézetb 73 tanuló iralkozoti be, még pedig az első évre 25, a másodikra 13, a harmadikra 14, és a negyedikre 21 — Úgyszintén a szeredai polgári leányis-knlrcban is kezdetát vette az uj tanév. A beirotlak száma 20. Amióta ez az iskola fennáll ily nagyszámú tanulói nem látott falai között. E szokatlan eredménynek okát abban látjuk, liogy az idén három széhely vármegye pedagógusai közgyűlésüket váro-sunkban tartották és ez alkalommal ugy az iskola vezetéséről, mint berendezéséről a legelismerőbb és legjobb véleményüket nyilvánították.

— A gyergyószentmiklósi vasút. Az építés alalt álló madéfalva—gyergyószent-miklósi vonalon a inúnkálalok inár oly előre haladtak, liogy folyó hó 4-én a legelső zöld galyakal feldíszített mozdony 14 teher-kocsival berobogott Gyerdyószelmiklósra. A gyergyós/.entmiklósiaknak s egész Gyer-gyónak ezzel régen óiiajtott és sok fárad-sággal sürgetett óhajtása teljesült. Ugyan-akkor volt Vaslábon a hidpróba is, mely teljesen sikerült. A vasutat október hó 20-ára valószioüleg átadják a forgalomnak, mely-nagy ünnepségek között fog megtörténni. Mint értesülünk, az átadási ünnepélyre Kossuth Ferencz is lejön, legrosszabb eset-ben Szterényi József kereskedelemügyi ál-lamtitkár fogja a minisztert helyettesíteni

— Lépfenejárvány vármegyénkben. Napok óta az a riasztó liir van elterjedve a vármegyében, hogy a köörnyéken levő községekben nagy mértékben diihün^ a lépfene és hogy a beteg tehenek kje és husa megfertőzött kerül elárusitásra. ezek a hirck azonban túlzottak. Előfordult ugyan több gyanús megbetegedés, de ex a lépfene járványszerü fellépését nem bizonyítja, mert ez szórványosan minden évbe>i jelentkezni szokott. Csupán Karczíalván volt eddig egy lépíenés eset, melynek következménye több ember megbetegedése volt, kiket a helybeij közkórházban ápolnak. A li itóságok min-den óvóintézkedést meglettek a járvány megakadályozására.

— Törvény a részegség ellen. Augusztus 1-én lépett életbe Norvé-giába az iszákosság korlátozását célzó uj törvény, a melyet ret dkivüli szigo-rúság jellemez. A nyilvános helyen való részegség a jövőben e törvény alapján 800 koronáig terjedő pénzbir-sággal és három hónapig terjedő sza-badságvesztéssel büntettetik. A szabad-ságvesztés büntetésnek kimondása min-den esetben kötelező, ha egy éven belül legalább kétszer vétett az illető e törvény rendelkezései ellen.. Az itéló biróság szabad mérlegelésének körébe tartozik, Ítéletében a bűnöst állami kényszer nevelőintézetben helyeztetni el, ahol az elitélt teljes javulááig — de az első esetben 18 hónapn;'l nem hosszabb ideig — tartozik m. radni. Ha egy javíthatatlan alkoholista bünte-tésének kitöltése után visszaesik, ugy javítóintézetbe való internálása 3 évi időtartamra is kimondható. Aki józan egyént akár nyilvánosan, akár négy-szem közt alkohol élvezetére biztat, vagy egy részeg egyént az ivásnak folytatására rábir, az igen magas pénz-büntetéssel sőt ismétlés esetén fogház zal is büntethető. Ha ezen vétség nyil vános helyen történik, már az első al-kalommal is fogházbüntetés mondhat' ki. 18 éven alóli egyénnek tiltva van oly helyeken időzni, hol szeszes italu-kat eladnak, kimérnek, a miként által.i-ban tiltva vari alkoholtartalmuitalok.il kiskoiu egyének segélyével vagy ki>/-

. szám. Z E K E L Y S E G . remüködésével egyik helyről a má-sikra szállítani vagy küldeni. A sze-s c s italok vételéből eredő tartozások a bíróság előtt nem érvényesíthetők.

— Hirdetmény. A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai UK)8. évi névjegyzékének alapját ké-pező adóhivatali kimutatások az 1888. ivi XXI. t.-c. 25. §-a értelmében be-k-!-intés és netáni felszólamlások meg-tehesse végett folyó évi szeptember h,< 13-tól kezdve 8 napon át a vár-n^gyei kiadó hivatalban közszemlére lesznek kitéve s ezen határidő lejárta után folyó évi szeztember hó 23. és Jl-ikén naponkint délelőtt 8 órától i -„/dódölcg fogja azokból a vármegyei ^azoló választmány a legtöbb adót fi-.A-tó törvényhatósági bizottsági tagok-nak az 1908. évre érvényes névjegy-ekét összeállítani, illetőleg kiigazítani.

Erről az érdekeltek azon figyel-meztetéssel értesíttetnek, hogy mind-azok, kik az idézett t.-c. 26. §-a ér-telmében adójuknak kétszeres beszámí-tására igényt tartanak, folyó évi szep-tember hó 23. és 24-én a vármegye-ház kisebb tanácskozási termében ülé-sező igazoló választmány előtt a hiva-talos órák alatt jelentkezzenek és ott jogosultságukat szóval vagy írásban azért is igazolni igyekezzenek, mint-hogy különben az adó kétszeres be-számításának kedvezményétől ezen egy alkalommal elfognak esni. Csik-szereda, 1907. évi szeptember 10-én. Szász Lajos, igazoló v. elnök.

Felhívás a londoni magyar kiállítás tárgyában.

Magyarország mezőgazdasága, ipara és kereskedelme sok fontos életképes ágában már a külföld felé gravitál, nem-zeti érdekünk pedig megköveteli, hogy kulturánk minden ága felől alaposan tájékoztassuk a külföld müveit államait, melyeket ellenségeinek és irigyeink még mindig czélzatosan és rosszul infor-málnak róluk.

A praktikusimformálásra semmiféle alkalom sem kedvezőbb egy jól cso-portosított kiállításnál, mely egyrészt helyes képet nyújthat művelődési vi-szonyainkról és kulturális haladásunk-ról, másrészt alkalmat ad arra is hogy a világpiaezra megérett hazai mezőgaz-dasági, ipari és művészi termékeinkkel rendszeres üzleti összeköttetések egyen-getése czéljából is bemutassuk az ér-lekeltség legilletékesebb tényezőinek.

Az angolok tavaly két nagy kül-döttséggel látogatták meg hazánkat cs irántunk való meleg szimpáthiával el-telve tértek vissza hazájukba. Az angol-magyar barátság ápolására és hasznos összeköttetések elómozditásáraaz utóbbi időben két külön egyesület is alakult Londonban,

Mindezek kedvező auspiciumot képeznek egy Londonban rendezendő nagyar kiállítás siknrének bíztositásárai

ezért az összes gazdasági és társa-ii ténvezók képviseletének be vo-

ii alakított rendező aizottság élén el vállalkozunk e kiállításban

rejlő agy czélok megvalósítására, í.bből a kiállításból hasznot aka-Ituzni erkölcsi reputácziónknak a

iiöidön való emelésére és anyagi lekeineknek állandó és értékes ösz-köttetések által való czéltudatos fej-

it /tésére. E kettős föladatunk megoldására

ír; ivzott törekvésünk támogatására hiv-ji: "föl az összes hazai közgazdasági és lársadalmi tényezőket, a melyeknek eszménk körül való lelkes csoporto-SLii.istól számottevő gyakorlati eredmé-nyeket remélhetünk.

c s f l f l f l o i Előjel

Károlynapkor az 1808-ik esztendőben sok uri nép. a környék mágnásainak szine-java, gyülekezett egybe a haapalai nemesi kúriába, a Kymifolyó partján, hogy az ud-varház urának, a veterán katonának, neve-napját megünnepeljék. Máskor is nagy dáridóval ülték meg e napot, de ebben az esztendőben a szokottnál is nagyobb czéczőra készülődtek s több vendéget vár-tak, mert zavaros, háborús idő járta, és az emberek találkozni vágytak, hogy újságo-kat halljanak. A finn csapatok keletnek vo-núltak, Stockholmból tisztek érkeztek a vi-dékre, Adlerkreutz megígérte, hogy eljő Kiialasta-ból és magával hozzavon Döbeln-t.

Egymás hátán nyüzsgött is az uton a sok vendég. Alig pitymallott, mikor már a nagy, födeles, kosaras szának elé fogott pompás, tüzes paripák kezdték röpíteni őket az udvarház fényesen kivilágított ablakai felé. Mikor berobogtak oda, a hol a nagy udvar közepén egy oszlop tetejében nagy kátrányos fáklya lüstös, kormos fénye li-begett-lobogott a szélben, büszkén kanya-rodtak a széles lépcsőház elé, és a gőzölgő, nyerítő paripákat odakötötték sorjába a ke-rítés rácsához, a hol aztán szüntelenül ka-pálózlak, rázogatták csengőjüket s cifra, csörgős szerszámukat. A csengők csilinge-lése, a lovak nyerít se és a kocsisok kia-bálása a sik földeken át elhallatszott messze az erdő szélin ácsorgó házikóig, a honnan a nép fölszedelözködött, hogy az udvarház ünnepségében kívülről gyönyörködjék és a környék kegyurát torkaszakadtából éltesse. És a nagy zenebona eljutott a folyó túlsó partján állomásozó orosz .tisztek fülébe is, a kik hevenyészett barakkjaikban társaság és mulatság hiányában unatkozva teljesítet-ték az egyhangú határszolgálatot.

A levegő aznap este langyos és enyhe volt, az égen terhes felhők és keleti szél, melynek szárnyán oda-odalibbent a Kymi-folyó moraja mély medréből, az erdő zú-gása a túlsó partról és hébe-korba egy-egy szakadozott kürtszó.

Már a legmesszibb tájakról is meg-érkeztek a vondégek, már átestek az első bemutatkozásokon, eljárták a megnyitó ke-ringőt s az első négyest és a vén zongo-rát pár percre pihenni hagyták. Szünetkor kitárták a tornácra nyíló ajtó szárnyait és az üres termen átrezgett a kinn nyugtalan-kodó paripák csengőinek hangja. Az első feszességet legyűrték és a hangulat mind jobban felpezsdült, neki melegedett. Az urak szobájában Adlerkreutz megragadta poharát, hogy a háziurral kocintson és a terem mögötti szobában állott von Döbeln körülrajongva az asszonynéptől és unszo-lásukra érdekes részleteket mesélgetett szol-gálatából a francia seregnél és indiai had-járatából, mikor a csengők és csörgők egy-szerre megszűntek csöngeni és a beszél-getők fülébe zugolt egy hosszú, vontatott kürtszó, mely a szél szárnyán a nyitott aj-tókon ál a belső szobák legvégső zugáig is elhatott.

Az oroszok estéli takarodója volt. Csak pár percig tartott s bizony már

elébb is sokszor felhangzott azokon a tája-kon. A katonák előtt is rég ismert dallam volt biz' az, de mikor a hölgyek összerez-zentek és halkan fülsikoltottak, von Döbeln-nek torkán akadt a szó és Adlerkreutz nem akarta kiüríteni poharát ilyenféle táro-gató harsanása közben. Néma csönd tá-madt, melynek akkor sem akart vége sza-kadni, mikor a csengők kinn újra elkezd-tek csöngeni. Mind meghallották és mind-annyiok fülében ott zugott-bugott még ak-kor is, mikor már elhangzott.

— Csukjátok be azt az ajtót! — kiál-totta a háziúr; von Döbeln bevégezte félbe-szakadt mondókáját; Adlerkreutz ivott a háziúr egészségére és a hölgyek igyekeztek megint vigan lenni. De a jó kedv csak nem akart sehogy sem visszatérni.

Mert hiszen nem járták vig napok, hajszállal sem vígabbak, mint már annyi-szor elébb, mikor harci hirek szállongtak a levegőben, melyek aztán csak mindig megvalósultak s megvalósulván, az idegen hatalom határait mind közelebb tolták az ország szivéhez. Az ország egyik fele már most is el volt szakitva a másiktól és csak a Kymi folyó hullámai őrizték még Finn-ország szivét a kegyelemdöféstől. És a mult sötét emlékezete s a jövő balsejtelmei bor-zongatták végig a hátát, remegtették meg szivét még a vitéz katonáknak is.

De mire vacsorára került a sor, Ad-lerkreutz erélye és von Döbeln vigsága visszahozta a lelkekbe az előbbi jókedvet. Még hozzá a tánc és' az italok is gyorsabb keringésbe hozták az emberek vérét és az oroszok is már jó régen nyugalomra tér-tek. Aztán azokból a kósza harci hírekből is még mi bizonyosat sem tudtak.

A háziúr az asztalfején ült, oldalán Adlerkreutzcal, szembe vele a háziasszony és a házi kisasszonyok közt von Döbeln és a hosszú asztal mentén jobbra-balra a fiatalabb tisztek fele-kék, fele-sárga egyen-ruhájukban, kiki a maga szépe mellett.

Adlerkreutz rövid felköszöntőt mon-dott a haza jólétére, mire aztán nagy, szí-nültig töltött ezüst billikomból itták meg az áldomást.

— Megtettük a kötelességünket, küz-döttünk s ontottuk vérünket a haza szen-telt földjeért. Hadunkat ugyan leverték, visszanyomták és nekünk meg kellett hát-rálnunk a túlnyomó erő előtt. De akadt mégis egy határ, a melyen tul nem tudtak űzni bennünket. És mikor ennek az ősi honnak a küszöbéhez értünk, elszántan megvetettük lábunkat az ajtőfélfájában és kiáltottuk: „Eddig és ne tovább I" És ha-bár a folyó túlsó partján az ellenség pa-rancsol, ez a partja még a mienk. Mert ezen tul nem engedtük őket S reméljük, hogy az nem is történik meg, mig a ti termetes, tagbaszakadt testetek ott áll még hazátok és Svédország határőreképpen.

Von Döbeln szemei szikrázni kezdtek. India napjától és Franciaország borától neki tüzesedett, vére forrni kezdett s mikor a vén csatalovat felköszőntötték, fölpattant és kiáltotta:

— Szabad-e nekem is egy-két szót szólanom ?

És mikor készséggel mindenfelől meg-engedték, igy kezdte :

Nem történik az meg, ha én is ki-mondhatom meggyőződésemel 1 Soha sem hiszem, hogy az lehetséges volna I Az imént hallottunk ugyan valami idegen han-got, mely ugy látszott, hogy egy pillanatra megremegtetett. És miért ne ? Hiszen olyan sokszor a fülünkbe csöngött már elébb is baljóslatúan. De hát megijedtűnk-e tőle valaha igazán ? Az a hitem, hogy nem; igaz-e ?

— Nem I Nem bizony 1 — Ha tehát elébb nem, miért most? Helyes I — És miért nem jobban most, mint

előbb ? Azért, mert hazánkban van életerő, a mely szilárd és törhetetlen, mint a ter-mészet ereje I Daraboljátok szét, vessétek az egyik kezel ide, a másikot oda, szór-játok szét tagjainkat köröskörül a mezőn, megkeresik ők egymést és maguktól he-lyükre igazodnak!

A beszélő lelkesedése másokra is át-ragadt s mindenfelől kiáltozták : .Helyes, helyest" és ö lángoló arccal folytatta:

— Hasítsátok ketté, tépjétek el egyik felét a másiktól és ők akkor is egyesül-nek s mindig uj, meg uj életre kelnek I — Hazánkat most derékban ketté szakítot-ták, de azzal az erős bizalommal, azzal a hittel, mely, ha mások nem hinnének is, mégis hisz benne, hisz a haza egységében és jó csillagában, én a haza jólétére aka-rok poharat üríteni I Tisztelt társaság I

— Várjatok egy percet 1 kiáltotta a

3-ik oldal.

vén katona az asztal túlsó feléről. Ebben a házban mindig a szokás járta, hogy a királyért és a hazáért Károly király régi kristály serlegéből ittak...

— Hol van? A háziasszony intett egy szolgának

és az érte sietett a terem zugába, a hol egy vén tölgyfaszekrényen állott XII. Károly mellszobra előtt.

— Bocsánat von Döbeln uram a fél-beszakításért, de ezt maga a király aján-dékozta boldogult atyámnak.

— Ide vele I És von Döbeln kinyújtotta kezét, hogy

elvegye és a másikkal megragadott egy nagy boros korsót, hogy tartalmát a vén billikom torkába öntse.

De egyszerre csak elsápadt, kiejti a boros korsót a kezéből, leereszti a billiko-mot az asztalra, egy kicsit megtántorodik, kezét sebhelyes homlokára nyomja és szó nélkül a székébe hanyatlik.

Az urak fölugrálnak helyűkről s visz-szahátrálnak, a hölgyek fölsikoltanak, mintha valami kísértetet láttak volna és mindannyian hangtalanul a vén billikomra meresztik szemüket, melyen egy nagy re-pedés látszik a szélétől az aljáig.

Hogyan repedt meg a Károly király ajándéka, arról senki sem tudott számot adni.

De a hazáért nem ittak azon az estén. És egy hónap múlva az ellenség át-

lépett a Kymi-folyón.

n I S K O L A I n

UCIKKEKU s

H ^ UGYWND: V P

t a n k ö n y v e k

rajzeszközök és fűzetek, irkák,

körzök, festékek, táskák, szijjak,

mindennemű iskolai felszerelés Nagy választékban,

olcsó árban, szolid és pontos kiszolgálás mellett kaphatók:

l i i ú ú Miklós kSoyvkemkeil ésében

Csíkszeredán (Főtér).

Újdonságok mindennemű dobo-

zos levélpapírokban

S Z E K E L Y S E G . 3L szám.

F o s t a k o s a r a n k é n t

I Ut Í Í O k r é r í

ívtesalma, esemege-körte, uj paradicsom, tölthető zöldpaprika, zöld. tejes kukorica, o-oro ,̂ turkesztán és nanász-dinye kapható:

5zabó Géza gyümölcskivitele

< " ^ O l l f f l ' í ' i c l .

^ó^safaxv^uíTvz,

naponta friss töltésben kapható Niszel Lőrinc ós Testvére kereskedésében = = = = = Csíkszeredán. :

Egy jó családból való fin

a 5& • ftii i s s rü Eí fölvétetik e lap kiadóhivatalába.

áíí víz naponta friss töltésben kapható:

N a g y - G y u l a c t á i .

T . . ^ Az amerikai

= Poreellán Puder = csak akkor valódi,

ha az Amerikai Poreellán Puder Rész-vénytársaság hivatalos védjegye rajta van. — Ugy mindennemű amerikai cozmetikai cikkek, mint amerikai arc Habcrém ára 4 korona. Úrhölgyek

szappan 1 korona 50 fillér. A puder eredeti csomagolásban 5

és 3 koronás dobozban van forga-lomban. Miritakovert ára 30 fillér, melyen a Chicago is olvasható, az nem valód i.

Mindennemű kiil- és belföldi illat-szerek kapkatók : FEKETE VILMOS illatszertárában

Csíkszeredán.

SZÉPSÉG ? i ,

l Legnagyobb divatos ruhakelme raktár!

J A K A B J O Z S E I POLGÁRI ES EGYENRUHA KÉSZÍTŐ, CSÍKSZEREDA (Főtér).

Van szerencsém tisztelettel tudomására hozni a nagyérdemű közönségnek, liogy

FÉRFISZABÓ ÜZLETEMBEN A LEGJOBB DIVATOS n l / o n i n A c l / i m n - i r n SZÖVETEKBŐL NAGY HAZAI GYÁRTMÁNYÚ y y d p j U Ki> KclIIilJclNl RAKTÁRT TARTOK melyekből a legcsinosabb kivitelben öltönyöket olcsó árak mellett készítek. Nemkülönben nagy raktárt tartok még mindenféle egyenruházati szövetekből is; elvállalok katonai, vasúti s egyéb egyenruhák a legrövidebb idö alatti elkészítését IMIIilMIIIIIIIIHIHIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIItlIIIIIIIIIIIIIIIII

Ajánlom továbbá a nálam raktáron levő és

nagy k e l e n d ő s é g n e k örvendő karikahajós patent

,111, MXIIIIIIHHIIIHH ,1111,11,1,

IIKtlUIIIIIHIII 111,1,11,1,111111111 Itl IIIIIIMIIIIIII lllll III I,

S1NGER-FÉLE

VARRÓGÉPEKET gyári áron, liárom évi jótállás mellett, havi részletfizetésre. IIIHIIIHIIIHI1I,,111111111,1111111111111111 HHIHI

Úgyszintén nálam olcsón beszerezhetők a géphez szükséges mindenféle kellékek, ti. m. szijjak, olajozok, csavarhuzók, hajók stb.

Becses pártfogást kérve, vagyok kiváló tisztelettel Jakab József.

I.egnagyobb divatos ruhakelme raktár !

Könyvnyomdai munkák, u. m. : kereske-delmi. ipari és társadalmi célokra szükséges nyom-tatványok, nagyobb terje-delmű müvek folyóiratok meghívók, gyászjelenté-sek, névjegyek csakis leg Ízlésesebb, legolcsóbb, szakszerűség tekinteté-ben kifogástalanul Szvoboda Miklós-nál (Csíkszereda) készülnek ; ugyanott kapható min-den, — a könyvkeres-kedéshez tartozó cikkek.

Minden hölgynek kétségtelenül leghőbb vág\ hogy mentői szebb legyen s hogy ezen cri elérhesse, megragad minden alkalmat, a képtelenebb dolgokkal kenegetve arc.it. legtöbb esetben saját kárára te.->zi ezt, n

nemcsak, liogy szép nem lesz, hanem ellenkezőleg, sok esetben tönkre teszi arcbőrét hogy igen hosszú idö, gondos ápolás kell ahhoz, hogy ismét helyrehoz/a.

Az a világon egyedülálló siker, melyet Földe- Kelemen aradi gyogyszea-z Mar Créme-jével elért (különösen Francia- és" Németországban) sok embert arra birt. h ezt a világhírű, ártalmatlan és az arc minden tisztátalansága (szeplő, majluü. k-fit stb.) ellen páratlanul és csodálatosan ható szert utánozzák. Természetes, !;;>.. senkinek sem sikerül, mert a Margit-Créme készítésének titkát senki más nem ismeri, a feltaláló és készítő s épen azért, mert a titkot soha senkire sem bízta, hanem mii egyes készítményt maga állit elő, a Margit-Créme mindig egyforma, annak kidr zása a leggondosabb, tehát hatása i? rögtöni és biztos. — Óvakodjunk tehát arcu mindenfélével kenegetni es használjunk oly szert, melyet angol, amerikai és francia neves orvosok is ajánlanak, mint egyedül biztos és ártalmatlan szert az arc sz tésére és a szépség megőrzésére. Ez a világhírű szépitöszer a Földes-fele Mar Créme, mely már 4—5 napi használat után teljesen átalakítja az arc borét, eltűnte szeplőket, májfoltokat, kiütéseket, bőratkát, mitesszert, arc- es kézvörösséget arc ideális szép, üde és ifjú lesz s amellett a Margit-Creme teljesen ártalmatl

Egy tégely ára I korona, Margit-szappan 70 fillér és Margit pouder (fi rózsa és créme szinben) 1 K. 20 fillér. Ezen s.-erek mindegyike külön i- ha ható. A Földes-féle Margit-Créme kapható a világ minden nagyobb gyógyszertani' ahol pedig raktáron nein volna, tessék egyenesen a készítőnek igy címezve írni: Föl Kelemen gyógyszerész, Arad.

ö̂raVUr JSs'vVjieteuáxv. ^vţâi

í'i .it-

Jes

13

FÉNYKÉPÉSZÉT! MŰTEREM! Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, liogy a mai modern kornak megfelelő és kényelmesen berendezett teljesen uj

Fényképészeti és Festészeti JVIütermet nyitottam Potoczky Pál kereskedő ur udvarán, (Nagy Gyula keres-kedő ur átellenében.) Műtermemben az itt eddig nem készített legmüvésziesebb kivitelű képek készülnek, úgymint: fényes, platináit többféle színes, továbbá selyem és bársonyra szintén többfele szinben. Porcellánra stb. és a már meglevő legkisebb

régi képekről életnagyságig bromeziist és olajban nagyitok.

Í

Gyulai Ferenc Csik szered

Felvételek borult időben és ünnepnapokon is eszközöltetnek reggel 9 órától délután ti óráig. - És mindezt oly művészies kivitelben, liogy a legmagasabb műértő igényeknek is megfelel. - Kívánatra vidékre is kirándulók. — Kereskedők részére táj-

képes levelezőlapokat szállítok és hozzá felvételeket is eszközlök.

-;iéle zives figyelmét felhívom a li

és vidéki n. é. közönségnek év óta Csíkszeredában len

ipari, gazdasági liasz nálatra, mint: sze-kér*. marüa-, raktár-százados, tizedes és tolósulyinérlegok. --Elismert kitűnő el-sőrendű gyártmány, mely valamennyi megküldetett kiállí-táson legmagasabb

dijbatt részesittetett

H E S Z V I K T Q R I. Erd. hidmérleggyára Nagyszeben Állapok ingyen és díjmentesen küld.

mérlegek V ó t i ^ V ó \ é s * . e \ e m r e hol minden e szakmába vágó niuni k| kellő szakértelemmel végeztetnek. Szép munka, tartós és jutányu.- a »

Szives pártfogást kéri alá/ I tisztelettel

Szemerjay Fere / I könyvkötő-mester.

Levelezőlapok fényképlenyomatuak

nagy és szép választékban kapható

ós VevesVedé^é

iau tar-óssng'u, iegy S u r a k z i P o r t l a n d C e m e n t és födelcserép, n y e r g s s u j f a l u s i R o m á n C e m e n t ! : ; " ! : : : , ! „

csébb kafekat^ nagy es kis mennyiségben az egvesült Cementgyárak bizományi raktárába, Csíkszeredán W o n d e r D a v i d n á i .

- R a k t á r é s i r o d a. Rákóczi-utca^ (a j i a g y dohánytőzsdéve l szembe . ) Nyomatott a Székelység könyvnyomdájában, Szvoboda Miklósnál. Csíkszeredában 1907.