tanári kézikönyv vizek partján környezetismeret

Tompáné Balogh Mária

Tanári kézikönyv3. évfolyamos tanulók számára készült

Természetismeret Vizek partján

címû tankönyvcsaládhoz

Tartalom

Bevezetõ gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Módszertani ajánlás a 3. osztályos környezetismeret munkatankönyvhöz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Tanmenet javaslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

Javaslatok az egyes órák feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107

Írta és összeállította:Tompáné Balogh Mária

Felelõs szerkesztõ:Török ágnes

Nyomdai elõkészítés:nagy László

Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal

A Kiadó minden jogot fenntart!

Raktári szám: PK-0583K

Felelôs vezetô:Ballér Judit ügyvezetô igazgató

1155 Budapest, Tóth István utca 97.Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246

5

Bevezetõ gondolatok

kedves kollégák!

Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az „Környezetismeret” tankönyvcsalád 3. évfolyamosok-nak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül, egy-részt bevezetni a tanulókat az élõlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatá-sainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudomá-nyos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializáci-óhoz gazdag lehetõséget nyújtani.

Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsõ alkalommal a tankönyvcsalád 1–4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük.

Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását, a tanító felkészülését könnyítõ kézikönyvet, ezért készítettük el e kiadványt, s kérjük, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk, és küldjék el azokat a Dinasztia Tankönyvkiadó címére!

Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az „Élõ és élettelen környezetem” tan-könyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelõket.

Kézikönyvünk az alábbi részekbõl áll:– Módszertani ajánlás– Helyi tanterv– Tanmenet– Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani

kiegészítés + szakmai kiegészítés)A mellékletben szereplõ néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk

abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadvá-nyunk is nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába.

Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk!

Tompáné Balogh Mária Szarvas-Ballér Judittankönyvíró, közoktatási szakértõ Dinasztia Tankönyvkiadó, ügyvezetõ igazgató

76

Elõszó

„Tanítsátok meg gyermekeiteket szeretetre, a természet szeretetére.”(Bereczki Máté)

Az utóbbi két évtizedben többször került sor az általános iskolai tananyag megreformálására.Az elsõ lépés az 1977. évi oktatási törvény, amelynek értelmében kiadott miniszteri utasítás (114/1977.)

szerint a környezetismeret tanítása 1–5. évfolyamon történik. Az említett utasítás pontosan leírja az egyes osztályokban tanítandó tananyagot, az éves órakeretet és annak felosztását, valamint témakörönként a köve-telményeket.

Egy évtized múlva, amikor az egyéni kezdeményezések, tantárgyfejlesztések nyilvánosságot kaptak, vált lehetõvé elsõ osztályban a környezetismeretnek, mint komplex tantárgynak tanítása. Ez a valóságban azt jelentette, „beépült” más tantárgyakba általában a magyarba, pontosabban az olvasásba. Kezdetben még számon is tartották a kollégák és valóban feldolgozásra került a „Tanterv és utasítás” tananyaga. Néhány év múlva az igazgatók nyíltan kimondták, hogy „a mi iskolánkban nincs elsõ osztályban környezetismeret”, sõt, több helyen „elvonták” annak óraszámát 2. és 3. osztályban is. Így több intézményben szervezett, tudatos és tervezett környezeti nevelésben csak 4. osztálytól részesültek a tanulók.

A NAT életbelépése valamelyest változtatott ezen a helyzeten azzal, hogy egyrészt az „Ember és termé-szet” mûveltségi területre 1–4. évfolyamokon átlag 5–9%-nyi idõkeretet biztosít. Másrészt azzal, hogy a mûveltségi területek közös követelményei között hangsúlyosan szerepelnek olyan témakörök, mint a Hon- és népismeret, a Környezeti nevelés és a Testi, lelki egészség, amelyek megvalósítása, ugyan át kell, hogy hassa az oktatás egész területét, de nagy része a környezetismeret órakeretén belül valósul meg.

Ekkor tanulmányoztam egy megye (Gyõr-Moson-Sopron) 60 iskolájának óratervét és a következõ meg-állapításra jutottam:

A megvizsgált intézményekbõl elsõ osztályban csak kettõben nincs óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret), másodiktól már mindenütt van óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret) és ennek megoszlása az alábbiak szerint alakult:

– másodikban az e területre szánt idõ – három iskolától eltekintve, ahol heti 2 óra – általában heti 1 óra.– harmadikbanmár nagyobb a megoszlás: 18 intézményben heti 2 óra, 42 iskolában heti 1 óra,– negyedikben – két kivétellel, ahol heti 3 óra – általában heti 2 órát terveznek a környezetismeretre.

A környezetismeret vagy természetismeret tanításának fontosságát, jelentõségét az egyre változó szükség-letei is alátámasztják.

Sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élõlény kerül a védettség listájára. Jelentõs mértékben fejlõdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intõ jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elõször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN!

A cselekvés igénye és szándéka azóta érlelõdik, erõsödik. Ennek jegyében kezdõdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezet Neve-

lési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédõ Tanárok Egyesületének megalakításához.Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 õszén érkeztünk. Gyõrött gondolatébresztõ, magvas

tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középis-kolai feladatait, lehetõségeit. A neves vendégek mellett elsõsorban gyakorló pedagógusok mondták el vé-leményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetõleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlõ eredményt hozott.

98

A gyõri konferencián felszólalt elõadók, jó gazda módjára szóltak a jövõ megõrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrõl. Figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élõ em-ber formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyerme-ki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzõje:

– az egységes szemlélet,– az életkori sajátosságoknak megfelelõ ábraanyag, és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvé-

delem.

A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak, a segítõ szándékú programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint „környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akik-nek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelõsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte.”

Közben elkezdõdtek a NAT munkálatai, amelyek során figyelembe vették a két minisztérium megállapo-dását, és az I. fejezetben, a kötelezõ oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy „az ismeretek feldolgozása, összefüggések feltárása megalapozhatja a tanulók mûveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben.”

Szintén a NAT-nak ez a része foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel (kereszttantervek), ahol a 7 elem között kiemelkedõ szerepet kapott a már említett három (hon- és népisme-ret, környezeti nevelés, testi és lelki egészség). A KETA bevezetésével a fizikai alapfogalmak is bekerült a tananyagba.

Az eddig vázolt, megváltozott feladatoknak megfelelõen a Dinasztia Tankönyvkiadó egy olyan tankönyv-családot jelentetett meg, amelyet végigkísér:

– az egységes szemlélet– a természetvédelem kiemelt fontossága– az esztétikus megjelenés– a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége– az életkori sajátosságoknak megfelelõ ismeretközlés– cselekvõ munkáltatás – a humánus, érzelem gazdag szemlélet

A KETA a Környezetismeret keretében folyó nevelés–oktatás feladataként jelöli meg, hogy: „sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kin-cseinek megóvása iránti felelõsség alakításához.”

A természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. Az ajánlás szerint a tanítás során a természetszeretet felébresztése, a környezetkultúra fejlesztése kell, hogy elõtérbe kerüljön, illetve kell, hogy hangsúlyosan szerepeljen.

A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként határozza meg, és nem jelöl meg fajismeretet. Felvetõdik a kérdés mit, mennyit és hogyan tanítsunk.

Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai alapismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merõben más ökológiai magatartás. Hiszen: „ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza.” (Dr. Tóth Albert)

A 60-as évek jellemzõje volt a városiasodás, a következményeként kialakuló zárt tantermi oktatás. Ezt a szemléletet közvetítették a 70-es évek tankönyvei, amelyeknek a tananyagot szinte teljes egészében el lehe-tett sajátítani az iskola épületében.

Az elõzõ oldalakon már említett okok miatt a 90-es évekre kívánatossá vált, hogy az oktatást közelebb hozzuk a természethez. Egyre szélesebb körben terjedtek az „erdei iskolák” és egyre gyakoribbakká váltak a (tanulmányi séták, kirándulások, amelyek lehetõséget teremtettek arra, hogy a gyermekek saját természetes környezetükben figyeljék, védjék, gondozzák a természetet, felfedezzék az élõvilág és a környezet kapcso-latait, egymásrautaltságukat. A megfigyelt élõlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos va-rázsa. Ezt kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belõlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védõ, oltalmazó felnõttek váljanak.

Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek szemé-lyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet például:

– Az aktív megismerõ, felfedezõ tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb ismeret-szerzése ösztönzõ motívumot.

– A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: „Szükséges, hogy a megis-merés mindig az érzékszervekbõl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben., ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben.”

– A tanítás során a diákok tudatos figyelmét nagyban segíti, ha a nevelõ lelkesen beszél a tanulás tárgyá-ról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, továbbá kutatásra, búvárko-dásra serkent. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a pedagógust érdekli a válaszuk.

– A diákok spontán megnyilatkozásának lehetõvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek te-remtésével.

– A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetõségének megteremtése.– Önálló alkotó munka (mese, vers, szakirodalmi gyûjtõmunka, „gyûjtemény” készítés).– Önálló kutató, búvárkodó, felfedezõ tevékenység végeztetése.

Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következõk:

– A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelõen tudjanak tájékozódni a közvetlen (természeti és tár-sadalmi) környezetükben.

– Ismerjenek meg minél több élõlényt, legyenek képesek az élõlények testfelépítésének, legfeltûnõbb életjelenségeinek, változásainak megfigyelésére.

– Tudják jellemezni, csoportosítani azokat.– Ismerjék a természeti- és társadalmi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, változásait és fejlõdését.– Tudják, értsék, hogy környezetünknek minden élõlényre szüksége van, és ne bántsák azokat.– Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt.– Az élõlényeket, természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésükre, az

legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon azokat az elfogás helyszínén.)– A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok

(könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére.– A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát is, védjék egészségüket, táplálkoz-

zanak egészségesen.– Alakuljon ki a diákokban az egészséges életkörülmények iránti igény.– Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban.

A célkitûzésekbõl is, és a tankönyvcsalád címébõl „Környezetismeret” kitûnik, hogy e sorozat tagjai nem-csak természetismereti, hanem társadalomismereti ismereteket is tartalmaznak.

A témakörök ilyen jellegû integrációja nemcsak a tantárgyi koncentráció követelményeit oldja meg, ha-nem szintetikus tudást nyújtva megalapozza a 6–10 éves gyermekek mûveltségét.

1110

Az egyes évfolyamok tankönyvei az alábbi témaköröket tartalmazzák:

1. évfolyam: Az évszakok változása– Környezetem õsszel– Téli esték– Élet tavasszal a ház körül

2. évfolyam: A fák birodalma– Õsszel a parkban– Család és egészség– Tavasz az erdõben

3. évfolyam: Vizek partján– Növények a vízben és a vízparton– Tájékozódás, az élettelen természet alapismeretei– Állatok a vízben és a vízparton

4. évfolyam: Élet a ház körül– Az élõ és élettelen természet alapismeretei (Az erdõ)– Tájékozódás, országismeret– Az élõ és élettelen természet alapismeretei (Füves és vizes élõhelyek)

A tankönyvcsalád tananyagelrendezése teraszos. Az egyre bõvülõ ismeretanyagot mindig a megelõzõ szi-lárd alapra építjük úgy, hogy az új anyag feldolgozása elõtt szisztematikusan átismételjük az elõzõekben tanultakat. Vegyünk két példát:

1. Mindegyik évfolyamban foglalkozunk a fás szárú növényekkel.– Elsõ osztályban megismerkednek a tanulók a fa részeivel (gyökérzet, törzs, lombkorona).– Másodikban a tudást bõvítjük az örökzöld és a lombhullató fogalmával.– Harmadikban a vízparti fák tanulmányozása során a környezethez való alkalmazkodásra mutatunk rá,

valamint megfigyeléseket végzünk a fák életjelenségeivel kapcsolatosan.– Negyedikben az erdõ fáit és cserjéit vizsgáljuk részletesebben.

2. A madarak, mint környezetünkben gyakran elõforduló élõlények szintén szerepelnek valamennyi évfo-lyam tananyagában.

– Elsõ osztályban, a házban és a ház körül élõ szárnyasokkal ismerkedünk. A munkatankönyvben szereplõ madarak egy részét már ismerik a tanulók, sõt azok testrészeirõl is vannak ismereteik. Ezen az évfolya-mon megfigyeljük jellemzõiket, színes képek és megfigyelések alapján kiszínezik a tanulók az élõlények rajzait és csoportosítják azokat a következõ szempontok szerint: állandó madár, költözõ madár. (Szak-mai megjegyzés: itt nem teszünk különbséget a költözõ és a vonuló madarak között!)

– Második osztályban a park és az erdõ madaraival ismerkedünk. Az új fajok megismerése mellett a ezen állatok alkalmazkodására, szokásaikra, életmódjukra helyezzük a hangsúlyt.

– Harmadik osztályban a víz- és vízpart élõvilágával bõvül a fajismeret. Itt új fogalomként tanítjuk az úszó- és gázlómadarakat, elemezzük tulajdonságaikat.

– Negyedik osztályban már rendszerezzük az eddig tanultakat. Új madárfajokat vizsgálunk, átismételjük a 3. osztályban tanult úszómadár jellemzõit, majd kiegészítjük és összehasonlítjuk a magevõ madárral, ugyanakkor definiáljuk a madár jellemzõit.

Az elsõ négy évfolyamon megismert madarak nevei:

1. osztály:– Madarak a lakásban: papagály, kanári, pinty.– Madarak a kertban, a ház körül: fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökör-

szem, házikacsa.

2. osztály:– Erdõ, park madarai: vörösbegy, gerle, fülesbagoly, varjú, szajkó, feketerigó, fülemüle.

3. osztály:– A víz és a vízpart madarai: szürke gém, bütykös hattyú, nyári lúd, tõkés réce, fehér gólya (kanalas

réce, szárcsa, cantó).

4. osztály:– NAT; A baromfiudvar madarai: házityúk, házikacsa, háziliba.– KETA; Az erdõ, mezõ víz- és vízpart madarai fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi

veréb, ökörszem, házikacsa.

Alsó tagozat során viszonylag sok élõlénnyel ismerkednek meg a tanulók. Ez megfelel célkitûzésünknek, hiszen csak így lehetséges megvalósítani az elõzõekben vázolt modern környezetvédelmi szemléletet.

Az elsõ három évfolyamon csak közvetlen megfigyelés, tapasztalás útján, külsõ (morfológiai) jegyeik alap-ján ismerjük meg az élõlényeket, hasonlítjuk vagy megkülönböztetjük meg egymástól.

4. osztálytól fokozatosan kerül sor az anatómiai alapfogalmak bevezetésére.A tananyag az elõzõekben említett teraszos elrendezése mellett annak lineáris feldolgozására is sor kerül,

hiszen ebben az életkorban még szükség van az ismeretek kis egységekre, apró lépésekre való tagolására éppúgy, mint az állandó visszajelzésre, a megerõsítésre, melyet segítenek a munkatankönyv feladatai, vala-mint a témazáró feladatlapok.

A számonkérés az iskolai oktató–nevelõ munkának is természetes velejárója. Törekedni kell arra, hogy megfelelõ arányban legyen jelen a cselekvéses (tevékenykedtetés) az írásbeli és a szóbeli formája. Tartsuk mindig szem elõtt, hogy a legfontosabb a természethez való pozitív viszonyulás kialakulása, valamint a kifejezõkészség fejlesztése. Az elõbbit a beszélgetés, megbeszélés, a beszámoló jelentõs mértékben fej-leszt. A kirándulások, a természetben való megfigyelések, vizsgálódások hozzájárulnak az utóbbi megvaló-sításához.

Legyen mindig idõnk, türelmünk végighallgatni a tanulók élménybeszámolóit, sétáljunk sokat, figyeljük meg a környezet változásait, különféle megnyilvánulásait, változásait, végezzünk egyszerû megfigyeléseket a szabadban, ismerkedjünk meg minél több élõlénnyel és a természet legkülönbözõbb megnyilvánulási for-máival! Vetessük észre a tanulókkal az apró szépségeket, a parányi csodákat és ébresszük rá õket e csodák múlékonyságára! Tudatosítsuk bennük, hogy õk is felelõsek ezek tartósságáért és alakítsuk ki bennük a kör-nyezet iránti felelõs magatartást!

Eme feladatok, célkitûzések megvalósításához nyújtanak segítséget a környezetismeret tankönyvcsalád tagjai.

Az összefoglaló, rendszerezõ feladatsorok a tanultak rögzítését szolgálják. Témakörönként egy-egy témazáró feladatlap is tartozik a tankönyvhöz, amely az ismeretek ellenõrzéséhez, az értékeléshez ad segítséget.

A munkatankönyvek anyagának feldolgozása során a tanulók képesek lesznek:– a tudományos alapfogalmak elemi szintû rögzítésére,– a szakkifejezések használatára,– a tevékenységen alapuló tapasztalatszerzésre,

1312

– a természet szeretetére, – az egyre táguló környezet védelmére,– a megfigyelésre a különféle tevékenységek alapján és így egyre több természettudományi élményben

részesülnek.

Ezekre azért lesznek képesek, mert sok élõlényt ismernek, megtanulják, melyik miért fontos, miért van rá szükség. Így nem bántják a pókot, nem félnek a békától, nem szemetelnek, mert tudják, hogy ezzel is veszé-lyeztetik az élõhelyeket.

E bevezetõ gondolatok után vegyük sorra a harmadik évfolyam tananyagát. Ismételten hangsúlyozni kí-vánjuk, hogy javaslatainkkal segítséget kívánunk nyújtani az azt igénylõ kollégák tanórai felkészüléséhez.

Azok felhasználása nem kötelezõ, ettõl eltérni, ezt kiegészíteni, bõvíteni, a helyi sajátosságokhoz adaptál-ni tanácsos és szabad.

Tiszteletben tartjuk a pedagógus „szabadságot” azzal is, hogy az egyes tanítási egységekhez bõséges anya-got gyûjtöttünk össze a szakirodalomból, a szemléltetõ eszközök és a játékok körébõl, amelyekbõl válogat-hatnak.

Munkájukhoz sok sikert, örömöt, gyermeki jókedvet, derût kívánunk és Bereczki Máté szavaival zárjuk bevezetõnket:

„Ha a természet szeretetére megtanítottátok kedveseiteket, szíveitekbe oltottátok ugyanakkor a szabadság, a haza szeretetét, az erénynek, a szépnek és a jónak a szeretetét is.”

Módszertani ajánlás a 3. osztályos környezetismeret munkatankönyvhöz

„A környezõ világ iránti érdeklõdésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezõi vagyunk.

Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idõ múlásával vagy az élet megpróbáltatásai következtében kihal, de vannak szerencsések, akiket életük végéig elkísér.”

(Gerald Durell)

a környezeti nevelés nem az iskolában veszi kezdetét, hanem már születésünk pillanatában. Az élõ termé-szethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család szerepe elsõdlegesen meghatározó. Ugyanilyen hatást gyakorolnak a gyermek viselkedésére, természethez való fordulására az oktatási intézmények is.

Az óvodai nevelés fontosnak tartja, hogy a gyermek találkozzon a természettel, hiszen meg kell tapasz-talnia a hallottakat, hogy a megismerésbõl fakadó érzelmi kapcsolat jó alap legyen a késõbbi „cselekvési készsége” fejlesztésére.

Kiemelkedõ jelentõségû az óvoda és az iskola közötti átmenet folyamatossága a környezeti nevelés terü-letén is. A zökkenõmentességet csak úgy tudjuk maradéktalanul biztosítani, ha azt külön tantárgyként kezel-jük. Vagyis nem a magyar, technika, ének tantárgyakba „erõltetjük” bele a környezetismeretet, hanem egy külön erre szánt tanórán, sétán, kiránduláson tapasztalja és ismeri meg a tanuló saját környezetét.

Így lehetõség van olyan viselkedési normák elsajátítására, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben a gyermekek megismerhessék az élõ természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghall-ják a madarak és más állatok hangját, neszeit.

A tanulóknak a környezethez kialakult aktív részvételük következményeként megfelelõen viszonyulnak az állatokhoz, növényekhez egyaránt. Az elsajátított ismereteket, magatartásformákat cselekvõen felhasz-nálhatják más tanítási órákon is. Mindezek mellett a közoktatási törvény és a Nemzeti Alaptanterv kötelezõ nevelési feladatként jelöli meg a lakóhely környezetének megismerését, védelmét. E feladat alapján dolgozik az óvoda.

Az iskola ezt a megkezdett folyamatot továbbviszi, a zökkenõmentes átmenet biztosításával. Ezért fon-tosak a kirándulások, terepjárások, ahol megfelelõ megfigyelési szempontok szerint a gyermekek maguk fedezik fel az adott táj jellemzõit. Biztosítani kell számukra a felfedezés örömét, a cselekvõ tevékenység szabadságát. Hagynunk kell, hogy mindent észrevegyenek, megtapasztaljanak. Ez hozzásegíti õket azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét, a tiszta kulturált környezet iránti igényüket szolgálja.

Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Dinasztia Tankönyvkiadó tankönyvcsaládja segítse a modern környe-zetvédelem feladatainak megvalósítását, és megfelelõen biztosítsa az óvodából az iskolába való átmenet folyamatosságát a környezeti nevelés területén is.

a harmadikos munkatankönyvünk a 2. osztályos kiadványunk szerves folytatása. A másodikban meg-szerzett ismeretek, fogalmak újakkal bõvülnek. Így pl.: második osztályban kialakítjuk a madarak, emlõsök fogalmát, ezt harmadik osztályban a kétéltûek, halak fogalmával egészítjük ki, az erdõ után a víz- és vízpart életközösségét vizsgáljuk.

Ám a tananyag bõvülése nem csak lineáris, hanem egyben koncentrikus is, mivel az erdõben élõ madár és emlõs fajok mellett újakkal ismerkednek meg a tanulók a 3. évfolyamon. Így tágul látókörük. A tananyag ilyen jellegû elrendezése biztosítja az elemi ismeretek biztos ismeretén felül még a belsõ összefüggések fel-ismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását.

A 3. osztályos környezetismeret a szerteágazó természeti jelenségeket integrált módon vizsgálva a kör nye-

1514

zõ világ egységben látását igyekszik elérni, de már oly módon, hogy ezzel megalapozza a késõbbi tantárgyak anyagát is.

A természetet szeretõ, az ökológiai összefüggéseket meglátó, az egészséges életmódot ismerõ tanulókat kívánunk nevelni. Éppen ezért módszertani szempontból igen fontos, hogy mindig a tapasztalásból indul-junk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk, ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdõdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhetetlen, hogy tanítványainkhoz ne vigyük „testközelbe” a természetet. Így tehát a gondosan megtervezett tanulmányi séták keretében is megvalósítható a természet közvetlen megismerése.

A végzett megfigyelések mindig az elõzõleg már megszerzett ismeretekbõl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a környezetismeret szûk határai között! Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi) ismereteiket, saját élményeiket!

Igyekezzük a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy a különbözõ forrásokból szerzett tudásanyagot képe-sek legyenek integrálni. Ezáltal érhetjük el, hogy tanítványaink késõbb is szívesen járják a természetet. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védõ felnõttek válnak majd belõlük.

A munkatankönyvhöz készült tanmenetben a tananyagot 37 hétre terveztük és heti két órával számoltunk. (Ahol ennél nagyobb órakeret áll az intézménynek rendelkezésére, azoknak az iskoláknak a megjegyzés rovatban ajánlottunk a plussz órákra tananyagot.)

A tervezett 74 órából 59-et szántunk új ismeretek feldolgozására, 15-öt pedig gyakorlásra, ismétlésre, vizsgálódásokra, megfigyelésekre, helyi sajátosságok feldolgozására.

Tanulmányi sétára javasolt órák: 6–7. óra: Séta a vízparton (a víz- és vízpart növényeinek megfigyelése) 37–38. óra: Tanulmányi séta (a felszíni formák vizsgálata) 58–59. óra: Tavaszi séta a vízparton (a víz- és vízpart állatvilágának megfigyelése)

A javasolt 6 órán felül ajánlatos még több idõt fordítani tanulmányi sétára. Hiszen minden tanító jól tudja, hogy a kisiskolás tanulása speciális. Életkorából adódóan meghatározóak a tapasztalatok, érzelmek, a pozitív viszonyulás. Arra kell törekedni a tanulmányi sétákon, hogy a környezet növény- és állatvilágának megisme-rése, megtapasztalása során a felelõs magatartás gyakorlására is sor kerüljön.

A munkatankönyv szinte minden feldolgozásra kerülõ anyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen ta-pasztalás során is elsajátítható, vagyis alkalmas sétára vagy szabadban tartott tanóra keretében való fel-dolgozásra.

A részletes tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, az órán alkalmazható módsze-reket, a felhasználásra javasolt szemléltetõ eszközöket.

az egyes témakörök elosztása

Valamennyi természettudományi tárgy jellemzõje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, kísérletek nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. Comenius szavaival: „semmi sincs az értelemben, ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben”. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek az elsõ jelrendszernek van alapvetõ jelentõsége, az általuk szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetõ.

A tanítási–tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen metodika alkalmazásával. Az esetek jelentõs részében azonban módszer-kombinációval valósul meg a tanítás.

A metodika megválasztása – többek között – függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didak-tikai feladattól, a tanulók fejlettségétõl, érdeklõdésétõl.

Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egységeket hogyan tanítsa a tanító, csak felsorolni kívánjuk a kör-nyezetismeret órákon alkalmazható oktatási alternatívákat:

– elbeszélés, magyarázat, elõadás, bemutatás– megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása majd csoportosítása)– szemléltetés, (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemez, vizuális diaképek, videó filmek,

transzparensek, modellek– a tanuló önálló megfigyelései– a diák önálló munkája munkatankönyvvel– gyakorlás– ismétlés– ellenõrzés, értékelés

Miután az oktatás folyamatában a pedagógus személyiségének van a legnagyobb szerepe, a felsorolt mód-szereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklõdéséhez.

A munkatankönyvben minden témakör javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdõdik, valamint tematikus képpel indít. A tematikus képeken megtalálhatók mindazon élõlények, felszíni formák, amelyekkel foglalkozunk.

Minden témakör a gyakorló illetve témazáró ellenõrzõ órával zárul.A javasolt témazáró felmérõ lapjai a munkatankönyv mellett segédanyagként jelennek meg. Megíratásuk

nem kötelezõ. Az adott idõ gyakorlásra, vagy tanulmányi sétára is használható.

I. témakör: Növények a vízben és a vízparton.II. témakör: Egészséges életmód, közlekedés, az élettelen természet alapismeretei..III. témakör: Állatok a vízben és a vízparton.

témakörúj ismereteket feldolgozó anyag a gyakorlás,

helyi tanterv anyagatanulmányi séta új anyag feldolgozása összesen

I. 2 óra 5 óra 7 óra 17 óra

II. 2 óra 23 óra 25 óra 7 óra

III. 2 óra 8 óra 10 óra 8 óra

összesen:6 óra 36 óra 42 óra 32 óra

74 óra

i. témakör: a víz- és vízpart növényvilága

Fogalom:– vízben élõ növények: békalencse, vízitök, tündérrózsa, hínár– a sekély vizek, vízpartok jellegzetes növényei: a nád és a gyékény– a vízpart fás szárú növényei: a szomorú fûz és a kosárkötõ fûz– a virág részei: csészelevél, sziromlevél, porzók és termõ

Folyamat:– a vizek változása az évszakoknak megfelelõen– a vizek állapota és az emberi tevékenység– a vizek élete és az emberi tevékenység

1716

– a napsugárzás és a víz felmelegedése– az állatok készülõdése a téli idõszakra– az áttelelõ madarak alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez

Megfigyelés, tevékenység:– a tiszta és a szennyezett víz vizsgálata– a lágy szárú növények részei, a virág részei– kéregminta vétel– a víz- és vízpart növényvilágának megfigyelése– levelekbõl, õszi termésekbõl gyûjtemény készítése– a fák összehasonlítása– az állatok télre való készülõdése– az áttelelõ madarak megfigyelése

Összefüggés:– az élõlények környezete és életmódja közötti összefüggés– a vizes területek nagysága és élõvilágának sokszínûsége– a csapadék mennyisége és a vízszint– a növényzet elterjedése és a vízigény– a különbözõ szinten élõ élõlények alkalmazkodása– az áttelelõ madarak és a madáretetés

ii. témakör: Egészséges életmód, közlekedés, az élettelen természet alapismeretei

Fogalom:– növekedés, fejlõdés– fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás, oldódás, mágnesesség, égés– kerékpáros közlekedés– alaprajz– felszíni formák: síkság, domb, dombság, hegy, hegység, tó, folyó, a domb, dombság és a hegy,

a hegység részei– az idõjárás elemei: napsütés, hõmérséklet, csapadék, szél– a szél

Folyamat:– az idõjárás változása és az élõlények alkalmazkodása– halmazállapot-változás folyamata, égés– a növekedés során bekövetkezett változások– a fejlõdés folyamata– a víz és a szél felszínformáló munkája– a szél és a csapadék keletkezése

Megfigyelés, tevékenység:– a környék felszíni formáinak megfigyelése– az anyagok változása, az annak folyamán megfigyelhetõ tulajdonságok észrevétele– vizsgálódás mágnesekkel

– idõjárási naptár összehasonlítása– a víz és a szél építõ és romboló tevékenysége

Összefüggés:– a természetes vizek kialakulása és a felszíni formák– halmazállapot-változás és hõmérséklet– anyagok összetétele és mágnesesség– a természetes vizek vízmennyisége és a csapadék– a levegõ felmelegedése, lehûlése és a csapadék formája– a felszíni forma és a település jellege– a felszíni forma és a foglalkozások– a felszíni forma és növényezettel való borítottsága

iii. témakör: állatok a vízben és a vízparton

Fogalom:– a vízben élõ parányi élõlények: moszatok, férgek (orvosi pióca, földi giliszta)– a vízben élõ állatok: csigák, kagylók– rovarok a vízben és a vízparton: hanyatt úszó poloska, óriás szitakötõ, molnárka gyötrõ szúnyog– hazai halaink: ponty, lesõ harcsa, csuka– madarak: úszómadarak: nyári lúd, tõkés réce– gázlómadarak: fehér gólya, szürke gém– emlõsök a vízparton: vidra, hód, pézsmapocok

Folyamat:– a vizek algásodása– a szúnyogok száma és a vizes terület közelsége– a kétéltûek szaporodása– a férgek és a csigák mozgása– a madarak tavaszi teendõi– az emlõsök tevékenysége

Megfigyelés, tevékenység:– a vízpart tavaszi életének megfigyelése– az õszi és a tavaszi sétán tapasztaltak összehasonlítása– a vízfelszín élõvilágának megfigyelése– a rovarok vizsgálata, élettevékenységük megfigyelése– az állatok szaporodása és utódgondozása– madármegfigyelés– az emberek viselkedése a vízparton, – környezetvédõ tevékenység megszervezése

Összefüggés:– az ember tevékenységének hatása a vízi élõvilágra– a tavaszi idõjárás és az állatok tevékenysége– az éghajlati tényezõk és a vízszint– a vizek haszna és veszélye– a víz tisztasága és az élõlények sokfélesége

1918

– a rovarok megjelenése és a tavaszi idõjárás– az állatok tevékenysége és az utódgondozás– élõlények és táplálkozási kapcsolataik

A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy az élõlényeket lehetõleg közvetlen tapasztalás során ismerjék meg a tanulók, s kis lépésekben ugyan, de igyekezzünk fokozatosan kialakítani tanítványaink ön-álló gondolkodását, önálló tevékenységre való képességüket és fejleszteni beszédkészségüket! Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelõsségüket!

Az ismeretek, a képességek és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön.

Az eredményes, korszerû oktatás–nevelés végsõ soron a tanítón áll, vagy bukik. Ezért a következõ he-lyi tanterv, tantárgyi program és ezek alapján a harmadik évfolyam természet- és társadalmi ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikró tanterv) is csak javaslat. Megfelelõ tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató–nevelõ munka folyamán olyan sze-mélyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanító, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsõsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbõl, tanmenetbõl segédeszköz.

Az oktatási kormányzat az „egy tudományág, egy tantárgy” elvet képviseli. Jómagam sem értek egyet a túlzott komplexitással. Ez tapasztalataim szerint az esetek többségében csak zûrzavart, káoszt okoz. Vallom, hogy a tantárgyak vagy mûveltségterületek közötti komplexitást sohasem képes megoldani egy tanterv vagy egy tankönyv, hanem azt a tanító, személye biztosította eddig is, és fogja biztosítani ezután is.

Az oktatás iránt elkötelezett, a tanítványait szeretõ, azok fejlõdését figyelõ, mindig megújulásra képes nevelõ alkalmas a különbözõ tananyagok és tantárgyak közötti kapcsolat megvalósítására.

Az 1–4. évfolyamban a környezetismeret eddig is komplex tantárgy volt. Tartalmazta a természetismereti, társadalomismereti tananyagot, foglalkozott a közlekedéssel, a halmazállapot változásokkal, a foglalkozá-sokkal. Ezt még újabb kapcsolatokkal terhelni nem szerencsés, mert csak zûrzavart okoz ezen összefüggések megértésére még nem képes tanulóifjúság tanulási képességeinek, készségeinek kialakításában.

Szerencsés lenne, ha minden nevelõ ismerné iskolájának teljes tantárgyi struktúráját, az egyes területek egymásra építettségét. Ez a tanulók ismeretelsajátításának folyamatosságát és zökkenõmentességét is bizto-sítaná.

Ezért a kézikönyv bizonyos részeket több évfolyamot átölelve mutat be. Ezzel is segítve a komplex látás-módot, a folyamatszemléletet.

Helyi tanterv

Évfolyam: 3.Tanítási hetek száma: 37Évi összes óraszám: 74

Ebbõl 80% = 59 óra a kerettantervben meghatározott tananyag feldolgozása. 20% = 15 óra az iskola érték- és célrendszerének megfelelõ tananyag-feldolgozás: a kerettantervben szereplõ tananyag elmélyítése, rendszerezése, a képességek és készségek fejlesztése.

TemaTikus összesíTeTT óraTerv

Témakör Óraszám

1. Az élettelen természet alapismeretei 10 óra

2. Az élõ természet alapismeretei 25 óra

3. Testünk és életmûködésünk 10 óra

4. Tájékozódási alapismeretek 6 óra

5. Közlekedés 4 óra

6. Országismeret 4 óra

7. Megismerési módszerek alapozása folyamatos

a rendelkezésre álló idõ 80%-a 59 óra

20%-a 15 óra

összesen: 74 óra

2120

1. témakör: Az élettelen természet alapismeretei (10 óra)

Tartalom Belépõ tevékenységformákFejlesztési követelmények, a továbbhaladás feltételei

A környezetben elõforduló anya-gok mérhetõ tulajdonságai (a fa ma gassága, a törzs magassága, átmérõje).

A változások megfigyelése a ter-mészetben.

Idõjárás-megfigyelések a különbözõ évszakokban. Az idõjárás elemeinek változása (hõmérséklet, csapadék, szél)

Halmazállapot változások a min-dennapi életben és a természetben.

Az idõjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása.

Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése.

Az olvadás és az oldódás.

Mágnesesség.

Éghetõ és éghetetlen anyagok.

Az égés, mint veszélyforrás.

Veszélyre figyelmeztetõ jelek, jelzések.

Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önálló-an, elõzetes megbeszélés alapján

Mondatok, rövid szövegek igazság-tartalmának eldöntése, tapasztalatok, megfigyelések alapján.

Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekrõl, tapasztalatokról.

Tapasztalatszerzés a különbözõ anyagok halmazállapotainak fõbb jellemzõirõl. A halmazállapot-vál-tozás megtapasztalása, feltételeinek elõállítása.

Oksági összefüggés keresése a hal-mazállapot-változás és egyes hétköz-napi jelenségek között.

Az anyagok változása, az annak fo-lyamán megfigyelhetõ tulajdonságok észrevétele (égés, olvadás, oldódás, forrás)

Vizsgálódás mágnesekkel.

Teendõk tûz esetén (épülettûz, erdõ-tûz, ruhatûz). Önmentési gyakorlat.

Tanítói irányítással, segítséggel tudjon ismeretek-hez jutni a természeti környezeti jelenségeinek, folyamatainak egyszerû kísérleti vizsgálata és modellezése által.

Tudja tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az elõzetesen megbeszélteknek megfelelõ módon írásban rögzíteni.

Legyen gyakorlata a különbözõ tárgyak, élõlények, jelenségek minõségi és mennyiségi jellemzõinek elemi szintû összehasonlításában.

Olvassa le helyesen a hõmérõt. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzõjét. Közvetlen környezetébõl nevezzen meg példákat a halmazállapot változásra.

Tudatosuljon benne, hogy a természetrõl szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés útján szerezzük meg.

Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat.

Tudja magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és fo-lyamatokat.

Ismerje a mentõk, rendõrség, tûzoltók telefonszá-mát, értesítésük módját.

2. témakör: Az élõ természet alapismeretei (25 óra)


A növények életéhez nélkülözhetetlen kör-nyezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása a növények életére. A víz mennyiségének szerepe a hínárnövények életé-ben. A nádas növényeinek alkalmazkodása az idõjárás változásaihoz.

Az évszakok változásának hatása a vízparti fák életére. A növényi élet évszakos ritmusa.

A fény hatása a vízpart virágos növényeinek életére, fejlõdésére.

A virág részei.

Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környeze-ti feltételek vizsgálata.

Az állatok évszakok szerinti viselkedése (sza-porodás, áttelelés).

A nedves bõr szerepe a férgek életében.

A víz jelentõsége a csigák, kagylók életében.

A rovarok, bogarak alkalmazkodása az évsza-kokhoz.

A víz szerepe a halak életében.

A víz jelentõsége a békák szaporodásában.

A szennyezõ anyagok hatása a madarak és az emlõsök életére.

Helyes viselkedés a természetben.

A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerû kísérletek az életfeltételek bizonyítására.

Összehasonlító elemzés a két növény azonos és eltérõ tulajdonságainak megfigyelésére.

A növények évszakos periodicitásá-nak megfigyelése.

A virágzás idejének, idõtartamának megfigyelése. A virág részeinek vizs-gálata.

Különbözõ állatok viselkedésének, életmódjának, az élõhelyükhöz és más élõlényekhez fûzõdõ kapcsolatainak megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképen.

A rovarok és bogarak egyezõ és eltérõ tulajdonságainak megfigyelése, vizs-gálata.

Az ember szerepének tisztázása a környezetében élõ más élõlények életfeltételeinek alakításában.

Tetteink következményeinek kutatása.

Legyen képes a természeti környe-zet rõl különféle módon szerzett is mereteit egymással összevetni, vizs-gálódásainak eredményeit elemezni, értelmezni.

Ismerje a víz és a vízpart növényeinek környezeti igényeit.

Tudjon egyszerû jelenségeket vázlato-san ábrázolni.

Tudjon megnevezni néhány, a környe-zetében élõ fontosabb növényfajt.

Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelõ köny-vek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat.

Tudjon megnevezni a környezetébõl néhány fontosabb állatfajt.

Tudjon önállóan megfogalmazni környezetére vonatkozó kérdéseket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelõs a természet védelméért, ezért becsülje meg környezetének értékeit.

3. témakör: Testünk és életmûködésünk (10 óra)


Az emberi életkor szakaszai. Testünk mérhetõ tulajdonságai. A környezet változásainak hatása életünkre. Növeke-dés, fejlõdés.

Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tüne-tei. A leggyakoribb fertõzõ betegségek és megelõzésük. A védõoltások fon-tossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei.

A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai.

Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. Az életjelensé-gek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, össze-hasonlítása a társakéival.

A kívánatos és a saját napirend összeha-sonlító elemzése.

Összefüggés keresés-e a magatartási és az illemszabályok, valamint a betegsé-gek és a balesetek megelõzése között (kézmosás, zsebkendõ-használat). A helyes egészségszokások gyakorlása dramatikus játék során. Az anyagok környezetszennyezõ, veszélyes tulajdon-ságainak észrevétele.

Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben elõforduló mérésekben.

Tudja megkülönböztetni konkrét példá-kon a növekedést a fejlõdéstõl.

Alakuljon ki benne az igény a helyes napirend betartása iránt.

Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot.

Ismerje a betegségmegelõzõ módsze-reket.

Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van.

4. témakör: Tájékozódási alapismeretek (6 óra)


A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzo-lással.

Útvonalrajzok, térképvázlatok, térképszerû ábrázolások ismert tereprõl.

A valóság térképi ábrázolása jelekkel.

A település és környéke felszínének jellemzõ formái, vizei.

Egyszerû alaprajzok készítése. Út-vonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerû képes ábrázolások. Térkép-vázlat készítése az iskola környékérõl. Útvonalak bejelölése, bejárása a térkép-vázlaton. Szimbolikus jelek alkalmazá-sa. Közvetett tapasztalatszerzés.

Természeti formák megfigyelése, felis-merése, elnevezése.

Tudja útbaigazítani az idegent lakóhe-lyén.

Legyen tisztában lakóhelye veszélyes, kerülendõ részeivel.

Tudjon tájékozódni az iskola környékérõl készített térképvázlaton.

Nevezze nevén a település jellemzõ felszíni formáit, felszíni vizeit.

5. témakör: Közlekedés (4 óra)


A kerékpáros közlekedés szabályai (elindulás, átkelés az úttesten és gyalogátkelõhelyen).

A kerékpározás veszélyei.

A kerékpáros balesetek elkerülése.

Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátítására.

Veszélyhelyzetek elemzése.

Tudja, hogyan kell kerékpárral biz-tonságosan közlekedni. Tudja, hogyan elõzheti meg és kerülheti el a leggyako-ribb baleseti helyzeteket.

2322

6. témakör: Országismeret (4 óra)


A település és környékének felszíni formái, vizei.

A településhez fûzõdõ hagyományok, mesék, mondák, történetek. A település utcái, házai egykor. A település lakóinak élete régen és ma.

A természeti formák megfigyelése. A település természeti értékeinek, szép-ségeinek felfedezése. Helytörténeti bemutatóhely megtekintése. Történetek, emlékek, mondák gyûjtése, olvasása.

Ismerkedjen meg az õt körülvevõ táj jellegzetességeivel, felszíni formáival.

Ismerkedjen szûkebb környezete hagyo-mányaival.

Ismertessen egyet a település hagyomá-nyai közül

7. témakör: Megismerési módszerek alapozása (folyamatosan)


Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerû kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévõ tárgyak, élõlények érzékelhetõ tulajdonságainak körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerû természeti jelenségek felismerése.

Becslések, egyszerû mérések szabvány mértékegységekkel, tanítói segítséggel. A tapasztalatok általánosítása. Ismer-kedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetõ ismeretek forrásaival. A tapasztalatok kifejezése élõszóban, rajzban, írásban, tanítói segítséggel.

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerû kísérle-tek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapaszta-latok között.

Mérések, méréssorozatok végzése.

Tapasztalatok megjelenítése egyszerû ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapaszta-latok beépítése. Gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítséggel.

Legyen képes tapasztalatait, megfigye-léseit, vizsgálódásait az elõzetesen meg-beszélteknek megfelelõ módon írásban rögzíteni.

Használja helyesen a tanult mértékegy-ségeket.

Legyen képes felhasználni, alkalmaz-ni a mindennapi élet problémáinak megoldásában a tanultakat. Tudjon beszámolni leírásokból, kommunikációs eszközökbõl szerzett ismereteirõl tanítói segítséggel.

a továbbhaladáshoz szükséges minimumteljesítmény

A tanuló:– Legyen képes tapasztalatait tanítói segítséggel írásban rögzíteni.– Használja helyesen a tanult mértékegységeket.– Ismerje saját testének fõbb méreteit és életmûködésének jellemzõ értékeit.– Ismerje a leggyakoribb betegségek tüneteit.– Ismerje az élõlények legfontosabb környezeti feltételeit.– Tudja, hogy a környezet változása milyen módon befolyásolja az élõlények életét.– Tudja megnevezni a virág részeit.– Legyen képes a tanult élõlények rövid, lényegre törõ elemzésére.

a tanulói teljesítmények ellenõrzésének, értékelésének módjai, fajtái

Az ellenõrzés legyen:– folyamatos, rendszeres, következetes és változatos– igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz– legyen sokrétû és sokoldalú

– jellemezze a segítõkészség és a humanizmus– vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességeit

Az értékelés szempontjai:– a megfigyelés pontossága– a tantárgyhoz való viszonyulás– a tevékenység során tanúsított aktivitás– a szóbeli kifejezés színvonala– az ismeretelsajátítás folyamata– egyéni képességeknek megfelelõ haladási ütem

Az értékelés módja, fajtái: órai szereplés, gyûjtõmunka, megfigyelésekrõl készült rajzok, feljegyzések, szóbeli feleletek, témazáró feladatlapok alapján értékeljünk.

Szummatív mérõeszközök száma: 4(növények a vízben és a vízparton; tájékozódás; állatok a vízben és a vízparton; év végi felmérõ.

Taneszközök

Tanulói segédleT

Tompáné Balogh Mária: KÖRNYEZETISMERET – Vizek partján munkatankönyv, Dinasztia Tankönyv-kiadó, Budapest

kiegészíTõ szakirodalom

Tompa Krisztián–Tompáné B. Mária: Környezetismeret 1. Játékos tanulás 8 éveseknekKörnyezetismeret 2. MINI-LÜK sorozatKörnyezetismeret 3. Dinasztia Tankönyvkiadó, Bp.USBORNE: Kis ökológia (Bp. Novotrade Kiadó 1990)Pillantás a természetre sorozat: Schmidt E. –Veres L.: Nádasok élõvilága (Bp. Officina Nova Kiadó 1991), Dr. Vásárhelyi T. –Veres L.: Folyók, tavak élõvilága (Bp. Officina Nova Kiadó 1992)

szemlélTeTõ eszközök

papírforgó, mérõszalag, kézi nagyító, hõmérõ, mágnes, nád, gyékény és belõlük készült használati tár-gyak, virágmodell, madáretetõk, homokasztal, hajszárító, öntözõkanna, csapadékmérõ, mohapárna, csigahá-zak, kagylóhéjak, a bogár testének tagolódása (applikáció), folyadékos készítmények (béka, madár), csont-váz (béka, hal, madár, emlõs)

Reflektor videó stúdió filmjei: Vizek mentén, Kis növényismeret

Az elkészített helyi tanterv hosszabb távra, több tanévre szólóan vázolja a tanítási tartalmakat, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, az alapkövetelményeket, a tanulók értékelésének elveit és a szükséges taneszkö-zöket. Kidolgozása makró tanterv. A tananyagot csak a témák szintjére bontja le, így csak nagy vonalakban mutatja be az iskola tartalmi munkáját.

A helyi tantervre épül a tanmenet. Akkor jó, ha a helyi tanterv tartalmait olyan részletességgel jeleníti meg, hogy az nélkülözhetetlen eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást ad az óravázlat vagy a tanítási tervezet elkészítéséhez.

Sokat árul el a tanítás–tanulás folyamatáról. Nyomon követhetõ benne a terv sze rû ség, a fogalmi egymásra építettség és (e tantárgy tervezése során kiemelten fontos!) a természet változásai hoz való tervezés. Lénye-ges, hogy bizonyos elemek megtanítását arra az idõre tervezzük, amikor azok a természetben megfigyelhetõk.

2524

Készítése során ki kell alakítani egy szempontrendszert, amely mentén tervezve „láthatóvá” válik a terve-zés tudatossága.

Jó, ha tartalmazza azokat az alapvetõ tanulói tevékenységeket is, amik eszközként szolgálnak a tanulók célirányos fejlesztéséhez, a tantervi követelmények teljesítéséhez. Ajánlatos számba venni azokat a fogalma-kat, ismereteket, amelyeket már tudnak a tanulók, hogy ezekre, mint biztos alapra építhessük az új elemeket.

Tervezhetõk a tanmenetben az adott tanórán használatos szemléltetõeszközök, a tantárgyi integráció vagy éppen a felhasználható vagy ajánlott szakirodalom.

A következõ oldalakon olvasható tanmenettel egyfajta lehetséges megoldást mutatok be a gondolatébresz-tés szándékával. Ezt ki-ki úgy alakíthatja, formálhatja, hogy az a pedagógiai elképzelések megvalósítását legjobban segítse.

A tanmenet „megjegyzések” rovatában még szerepelõ anyagrészek, a helyi sajátosságoknak megfelelõen a tanórák rendszerébe beépíthetõek délutáni foglalkozásokon, egyéb összejöveteleken feldolgozhatóak, vagy éppen az érdeklõdõ tanulókkal elvégezhetõkek, de figyelmen kívül is hagyhatók.

Tanmenet javaslat

Hónap s z E p T E M B E r

Óraszám 1. 2. 3–4. 5. 6–7. 8–9.

a tanítási óra anyaga

ismerkedés az új tankönyvvel

Tankönyv 3. oldal

Újra együtt!

Tankönyv 4–5. oldalal

Mirõl tanultál tavaly?

Tankönyv 6–9. oldal

Mirõl tanulsz az idén?

Tankönyv 10-11. oldal

séta a vízpartra


vizsgálódás, munkálkodás


Munka- és tananyag

Az új munka-tankönyvvel való ismerke-dés.

Tanulói képkár-tyák áttekintése, használatának megbeszélése. LÜK-füzetek.

Nyári élmények megbeszélése.

Változások a tanév vége óta az iskola kör-nyékén és az osztályban.

Az elõzõ tan-évben tanult ismeretek szá-monkérése a hiányosságok pótlása.

Bevezetés az új témakör tanulá-sába.

Képek, videó film, CD-ROM megtekintése az új témakörrel kapcsolatban

Tanulmányi séta, a víz és vízpart nö-vényvilágának megfigyelése, megfigyelési szempontok alapján.

Megfigyelések a vízparton.

Tapasztalatok lejegyzése rajz-ban, írásban.

Mérési eredmé-nyek rögzítése.

ismert fogalom, tevékenység

munkatankönyv

rendszerezés, rendrakás

szabadidõ

szórakozás

nyaralás, pihenés

„Tiszta, rendes udvar”

akvárium

élõsarok

az elõzõ tanév-ben tanult fajne-vek és fogalmak

csoportosítás, rendszerezés

növények

állatok

víz

a tanulók eddigi tapasz-talatainak rend-szerezése

tanulmányi

séta

kéregminta

a természetben

való viselkedés

szabályai

hõmérséklet-mérés

megfigyelés

oksági össze-függés keresése a víz felülete és szennyezettsége között

Új fogalomúj növénynevek a természetes

víz és a mester-séges víz

szemléltetés, integráció

tankönyv

képkártyák

LÜK-füzetek

(nyári) élmény-beszámoló

fotók, képek a nyári élményekrõl

élõsarok

munkatankönyv

az elõzõ hasz-nált applikáció, falikép,

tanulói

képkártyák

LÜK-füzetek

applikáció, falikép

tanulói képkár-tyák,

LÜK-füzetek

videófilmek

CD-ROM-ok

papír, ceruza, kézi nagyító

hõmérõ

papírforgó

szakirodalom

Reflektor videó: Vizek mentén videó film és CD-ROM

Megjegyzés

2726

Hónap o k T Ó B E r

Óraszám 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.


Búvárkodás a könyvtár-ban


a nyílt víz virágoskert-je; a hínáros


a vízpart ti tokzatos vi lága: a nádas


virágzó nádas


vízparti fák


a vízpart virágos-kertje


Megfigyelés, vizsgálódás

Tankönyv 28–29. old

Munka- és tananyag

Ismerkedés a közvetlen ta-pasztalással nem megsze-rez hetõ ismeretek forrásaival.

A tapasztala-tok kifejezé-se élõszóban, rajzban, írásban.

A vízpart élettelen környezeti tényezõinek megbeszélé-se és rögzí-tése.

A séta ta-pasztalatai alapján a hínáros jel-lemzése.

A nádas elhelyez-kedése, elõfordulása a vizes élõhelyeken.

A nádas növényeinek összehason-lítása.

A vízpart lágyszárú növényei.

A lágyszárú növény ré-szei.

A virág részei.

A fûzfa jellemzõi.

A fa tulaj-donságai, jellemzõi a különbözõ évszakok-ban.

A nedves rétek, vízpar-tok jellemzõ lágyszárú növényei.

A vízpart lágyszárú növényeinek jellemzése.

A növényi élet évszakos ritmusa.

Megfigyelés, leírás, össze-hasonlítás, csoportosí-tás, vizsgáló-dás a közvet-len környe-zetben lévõ növények érzékelhetõ tulajdonságai körében.

A folyama-tok nyomon követése.


könyvtár

A tapaszta-latok meg-jelenítése egyszerû áb-rával, rajz zal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése.

a lágyszárú növény ré-szei

a tapasztala-tok megbe-szélése

oksági ösz-szefüggések rögzítése.

a lágyszárú növények részei,

ábrák, képek megfigyelé-se, elemzése

rajzolás, színezés

a lágyszárú növény ré-szei

a tapasztala-tok lejegy-zése

a fás szárú növények részei

képelemzés

megfigyelés

vizsgálat (le-vél, vesszõ)

a lágyszárú növény részei

a virág részei

szövegértel-mezés

a virág részeinek vizsgálata

a megfigye-lési tapaszta-latok rögzí-tése

a növények és azok ré-szei

a tapasztala-tok bejegy-zése, rend-szerezése

Oksági ösz-szefüggések keresése

saját korábbi tapasztalatok beépítése

Új fogalom

hínárnövé-nyek

békalencse

fehér tündér-rózsa

sárga vízi tök

nádas

nád

gyékény

felfutó sövényszulák

csészelevél,

sziromlevél, porzók, termõ

barka

szomorúfûz

kosárkötõ fûz

õszi kikerics

szemlél-tetés, integráció

könyvek, videó filmek, CD-ROM-ok

tanulói fel-jegyzések

élõsarok

akvárium

környezeti nevelés

nád

gyékény

gyékénybõl készült hasz nálati tárgyak

mo.-i népi technikák

virágmodell, élõ növények


fás szárak


növényekrõl gyûjtött képek

kétszikû virágmodell (biológiai szakleltár)

növények

faliképek

szakkönyvek

szak-irodalom

A Búvár zseb könyvek sorozat Ví zi -növények cí mû kötete

Polunin: Európa fái és bokrai

Megjegyzés

Hónap n o v E M B E r

Óraszám 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.


a fák tanul-mányozása


növény gyûj-temény készí-tése


az õszi idõ-járás megfi-gyelése

Tankönyv 34. oldal

készülõdés a télre

Tankönyv 35. oldal

videó film (CD-roM) a vizekrõl

Gyakorlás


Madármeg-figyelés, ma-dáretetés


Munka- és tananyag

A fák meg-figyelése különbözõ évszakokban.

Egy fa részle-tesebb megfi-gyelése.

A növény-gyûj temény készítésének hagyományos módja és ve-szélyei.

Környe-zetkímélõ növény-gyûjtemény

Idõjárási megfigyelések elemzése, összehasonlí-tása.

A téli madár-etetés fon tos-sága.

A madárete-tés hez szük-séges madár-eleségek meg-ismerése.

Ismerkedés a közvetlen tapaszta-lással nem megszerezhetõ tudás forrása-ival

A víz és vízpart nö-vényvilágáról tanultak gyakorlása, az ismeretek rögzítése, rendszerezése.

A madáretetés megkezdése, madárelesé-gek készítése, kihelyezése.

Madármegfi-gyelés.


a fás szárú nö-vények részei

megfigyelés

önálló vizsgá-lódás

gyûjtés

tárolás

tapasztalatok lejegyzése, megjeleníté-se egyszerû rajzzal

az idõjárás elemei

csapadékfajták

megfigyelés

összehason-lítás

odú

etetõ

tapasztalatok

megbeszélése

a tapasztalatok megjelenítése egyszerû ábrá-val, rajzzal

saját korábbi tapasztalatok beépítése.

a téma feldol-gozása során tanult fogal-mak

rendszerezés

gyakorlás

madáretetés

odú

etetõ

a tapasztalatok lejegyzése

Új fogalom

„préselés” A filmben szereplõ új növények, fogalmak.

az egyes ma-darak cseme-géi.

szemlél tetés, integráció



növény gyûjte-mények

gyûjtött növé-nyek

szakkönyvek

falitáblák


idõjárási fel-jegyzések

pályaorien-táció

tabló

különbözõ típusú etetõk


Reflektor Videó: Vizek mentén + CD-ROM

a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök

tanulás

madáretetõk

madáreleségek


szak-irodalom

Angela Wilkes: Elsõ természetbú-vár könyvem (Bp. Passage 1990)

Megjegyzés

2928

Hónap D E C E M B E r

Óraszám 24. 25. 26. 27. 28.


Témazáró dolgo-zat írása

a dolgozat javítá-sa, értékelése

az új témakör bevezetése


én is változom


Egészséges életmód


Munka- és tananyag

A témakör fel-dolgozása során tanult ismeretek, fogalmak számon-kérése.

A dolgozat érté-kelése, típushibák kiemelése és meg-beszélése.

Látogatás egy egészségügyi intézményben, vagy a település közlekedésének megfigyelése.

A növekedés és a fejlõdés közötti összefüggés, kü-lönbség.

Önállóság, felelõsség.

Az egészséges életmód alapfel-tételei.

Táplálékaink.

Az étrend.

Az egészség és a sport.


a témakör feldol-gozása során tanult fogalmak

szóbeli feladat, teszt vagy feladat-lap

az értékelés során kiemelt fogalmak

javítás

ellenõrzés

önellenõrzés

egészség

napirend

betegség

közlekedési esz-közök

a fejlõdés sorren-disége (életszaka-szok)

a testméretek vál-tozása

mérés

beszámoló

Egészséges élet-mód, ételek.

Dramatikus játé-kok során az egész ségszokások gyakorlása.

Új fogalom

tapasztalás

megfigyelés

növekedés, fejlõdés

táplálék

a táplálékok cso-portosítása

kiegyensúlyozott étrend


tanulói képkártyák és a témakör fel-dolgozása során használt eszközök

írásbeli munkák mérõeszközök, mértékegységek

szituációs játék

egészséges élet-mód

bemutatás, drama-tizálás

ételek, táplálékok

szakirodalom

Megjegyzés

Hónap j a n u á r

Óraszám 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

a taní-tási óra anyaga

én és kör-nyezetem


környezet-védelem


Betegség


közlekedés a lakóhelyen


Gyakorla-tok a ke-rékpáros közlekedés elsajátítá-sára

Tájékozódás a lakóhelyen


Modellezés


alaprajz készítése


Munka- és tananyag

Helyes napirend.

Hetiterv.

Életünk nélkülöz-hetetlen környezeti feltételeinek csoportosí-tása, vizsgá-lata.

A környezet szennyezése, változása.

A háztartási szemét elhe-lyezése.

Külön-válogató (szelektív) hulladék-gyûjtés

A betegsé-gek csopor-tosítása:

környezetbõl eredõ

higiéniai

követelmé-nyek be nem tartásából eredõ

fertõzések

A betegsé-gek tünetei.

A leggyako-ribb fertõzõ betegségek.

A kerékpáros közlekedés szabályai: elindulás, átkelés a gyalog-átkelõn (pár-huza mosan, merõle gesen)

A kerékpáros közlekedés gyakorlása utcán, udva-ron, KRESZ parkban.

A lakóhely megismeré-se, tájékozó-dás a lakóhe-lyen.

A lakóhely épített és természetes környezete.

Tárgyak, dolgok kör-berajzolása, kicsinyített képének elkészítése.

A valóság modellezése.

A valóság, térkép ábrá-zolása jelek-kel.

Körvonalraj-zok a termé-szetben.

A valóság ábrázolása kicsinyítés-sel.

ismert fogalom, tevékeny-ség

napirend

heti terv

környezet-szennyezés

szemét

betegség

fertõzés

Az eü. sza-bályok és a betegség megelõzés közötti oksá-gi összefüg-gés keresése.

közlekedés

gyalog át-kelõ hely

kép- és ábra elem-zés, közúti jelzõtáblák felismerése

A kerékpáros közlekedés szabályai.

elõre

hátra

jobbra

balra

útvonal rajz készítése

körberajzo-lás

makett készítése

térkép-vázlaton útvonalak bejelölése

szimbolikus jelek alkal-mazása.

körvonalrajz

egyszerû alaprajzok készítése

Új fogalom

élettelen-környezeti tényezõk

élõ környe-zeti tényezõk

környezet-szennyezés

különváloga-tó (szelektív) hulladék-gyûjtés

bõrkiütés

a fertõzõ betegségek nevei

KRESZ park útvonalrajz makett alaprajz

szem-léltetés, integ-ráció

heti tervek, napirendek, tiszta és szennyezett víz

különféle szemétfajták

fertõzõ betegségek tabló

betegségek tünetei, be-tegápolás

falikép

kerékpáros közlekedés falikép

közúti jelzõtáblák

falikép

kerékpár

jelzõtáblák

szituációs játék

séta a lakó-helyen

hon- és nép-ismeret

makettek

technika

makettek

alaprajzok

tervrajzok

matematika

szak-irodalom

Ungvári Já-nosné: Kör-nyezetünk

(Pedellus Kiadó 1996)

Nagy egész-ségügy

(Bp. Medici-na, 1991)

Meg-jegyzés

3130

Hónap M á r C i u s

Óraszám 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52.

a taní-tási óra anyaga

védjük vizeinket


a víz tulaj-donságai


olvadás, oldódás


a víz kör-forgása


a víz fel-használása és tisztítása


víz és tûz


vizsgálódás mágnesek-kel


a szél ke-letkezése és munkája


Munka- és tananyag

A vizek szennye-zettségének forrásai.

A vizek szennye-zettségének megfigye-lése.

Term észet-védõ tevé-kenység.

A víz tulaj-donságainak megfigye-lése.

Egyszerû kísérletek végzése.

Az olvadás és az oldódás megkülön-böztetése

A víz kör-forgásának bemutatása, és a körfor-gás értelme-zése.

Modellkísér-let.

A víz fel-használása a háztartások-ban.

Vízfogyasz-tás.

Víztisztítás.

A tûz haszna és veszélyei.

Éghetõ, éghetetlen anyagok.

Az égés, mint ve-szélyforrás

A mágnes rúd tulaj-donságainak megfigye-lése.

Egyszerû kísérletek elvégzése, tapasztalatok lejegyzése.

A szél fel-színformáló tevékeny-ségének be mu tatása a homokasz-talon.

A szél fel-színpusztító munkájának megelõzése.

ismert fogalom, tevékeny-ség

természetes vizek

élménybe-számoló

a tapasztala-tok megbe-szélése

természetes víz, csapvíz

bemutatás

kísérlet

egyszerû

mérések

szabvány

egységekkel

víz

jég

oksági

összefüg gé-sek ke re sése a hal maz-állapot változás és a hétköznapi jelenségek között.

a víz tulaj-donságai

kísérlet

ábra- és képelemzés

Csapvíz, szennyezett víz.

összehason-lítás, oksági kapcsolatok értelmezése

tûz

teendõk tûz esetén.

közvetlen tapasztalás.

mágnes

egyszerû mérések vég-zése, tapasz-talatok meg-jelenítése táb lázatban

rövid szöve-gek igazság tartalmának eldöntése.

a víz fel-színformáló tevékenysége

kísérlet meg-figyelése

a következte-tés rögzítése

Új fogalom

A víz érzékelhetõ tulajdonsá-gai.

oldódás

fagypont

forráspont

körforgás aktív szén éghetõ és éghetetlen anyagok

tûzoltás

kölcsön-hatás,

vonzás, taszítás, iránytû

a szél fogalma

szem-léltetés, integrá-ció

fotók, képek élõvizekrõl

szituációs játékok

környeti nevelés

edények

poharak

olaj

jég

mérleg

hõmérõ

víz

jég

applikáció (a víz körfor-gása)

edények

borszeszégõ

jég,

zseblámpa


vízfelhasz-nálás

víztisztítás

tûzoltás

a tûzoltók munkáját bemutató falikép

mágnes rúd, vasreszelék,

szeg

acéltû

homokasztal

mohapárna

fotók, képek


szak-irodalom

Meg-jegyzés

Hónap F E B r u á r

Óraszám 37–38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.


Tanulmányi séta


a téli idõjárás megfigyelése


amerre a szem ellát


Hegyek, völ-gyek között


Folyók és tavak


a víz felszín-formáló

munkája


a vizek hasz-na és veszé-lyei


Munka- és tananyag

Tanulmányi séta.

A felszíni formák meg-figyelése, megfigyelési szempontok szerint.

Idõjárási megfigyelések elemzése, összehasonlí-tása.

A felszíni formák kiala-kítása a ho-mokasztalon.

Síkság jellemzõi.

A síkság-tól eltérõ domborzati formák meg-figyelése, jellemzése és kialakítása homokaszta-lon.

A vizek cso-portosítása.

A folyó és állóvizek jellemzõi.

A tavak ke-letkezése és pusztulása.

A víz fel-színformáló szerepének bemutatása homokaszta-lon.

A víz építõ és romboló hatása.

A vizek hasz-na és veszé-lye.

Az idõjárási jelenségek és az anyag tulajdonságai-nak változása.


domb

hegy

tanulmányi séta

megfigyelések

az idõjárás elemei

csapadék-fajták

megfigyelés, elemzés

összehason-lítás

alföld

vers olvasása az Alföldrõl

a felszíni formák kiala-kítása homok-asztalon

síkság

szövegértel-mezés

megfigyelés

munka a te-repasztalon

szöveg értel-mezése

párosítás

összehason-lítás

a természetes vizek

bemutatás

munka a te-repasztalon

kiegészítés

téli sportok

megfigyelé-sek, tapasz-talatok rögzí-tése írásban, rajzban

Új fogalom

felszíni for-mák

szélcsend domborzat

síkság

alföld

domb,

dombság,

dombhát,

völgy,

hegy,

hegység,

medence,

hegyoldal,

hegycsúcs,

hegytetõ.

folyóvizek: – ér, – patak, – folyó, – folyam

állóvizek: – tó, – tenger

sziget,

félsziget

lék

vízállás

árvíz


tanulmányi séta

homokasztal

tanulói fel-jegyzések,

idõjárási meg-figyelések,

idõjárás jelentés

versek, fotók az Alföldrõl

homokasztal

hon- és népis-meret

fotók, képek dombokról, hegyekrõl

térképek


fotók, képek természetes vizekrõl

homokasztal

Földünk és környezetünk

homokasztal,

fotók a víz romboló hatá-sáról


fotók, képek

személyes tapasztalatok

szakiroda-lom

Megjegyzés

3332

Hónap M á j u s

Óraszám 61. 62. 63. 64. 65. 66.


Csigák, kagylók


változatos vízi világ


rovarmegfi-gyelés

Hazai halaink


a vízpart hang-adói: a békák


a vízpart ma-dárvilága


Munka- és tananyag

A csigák és kagylók jellemzõinek megfigyelése, az élõlények össze-hasonlítása

A vízben élõ rovarok megfi-gyelése.

A rovarok jellemzõ tulaj-donságainak elemzése.

A rovarok meg-figyelése a sza-badban vagy szakkönyvek, ill. videó film segít-ségével.

Hazai vizeinken élõ halak.

A halak közös jellemzõinek és eltérõ tulajdonsá-gainak megfigye-lése.

A békák test-felépítésének és életmûködésének elemzése, alkalmazkodása a környezethez

A vízparton élõ madarak általá-nos jellemzõi, tulajdonságaik alapján.


éti csiga

megfigyelés

tulajdonságok szétválogatása

az eddig tanult rovarok

megfigyelés

lényeg kiemelése

szövegértelmezés

képelemzés

rovarok testrészei

megfigyelés

leírás

csoportosítás

tapasztalatok lejegyzése

beszámoló

megfigyelés

tapasztalás

gerincesek

ábraelemzés

szövegelemzés

önálló feladat-megoldás

gerinces

madarak

jellemzõi, tulaj-donságai, test-részei

szövegértelmezés

ábraelemzés

tulajdonság szét-válogatás

Új fogalom

a csigák testré-szei

a kagylók tulaj-donságai

molnárka

szitakötõ

szúnyog

rovarok, bogarak

gerincesek kétéltûek

ragadozó

gázlómadár

szürke gém

úszómadár

tõkésréce

nyári lúd


csigaházak

kagylóhéjak

a rovar testének tagozódása (bio-lógiai szakleltár)

környezeti ne-velés

élõ anyag

szakkönyv

videó film

CD-ROM

az akvárium halai

a hal, folyadékos készítmény

béka, folyadékos készítmény


madárpreparátum

lábtípusok (bio-lógiai szakleltár)


szakiroda-lom

Búvár zsebköny-vek sorozat: Csigák, kagylók

Fürkész sorozat: Ízeltlábúak

Fürkész sorozat: Halak

Schmidt Egon: Nemszeretem állatok

Peretson: Európa madarai

Megjegyzés

Magyarország állatvilága (videó)

A gólya, a tõkés réce

Hónap á p r i L i s

Óraszám 53. 54. 55. 56. 57. 58–59. 60.


érdekes kísérletek


a felszín és az ember


Gyakorlás


Témazáró összefog-lalás

a dolgozat javítása, értékelése

Tanulmányi séta


a víz pará-nyi élõlényei


Munka- és tananyag

Egyszerû kísérletek, megfigye-lések rögzí-tése.

A felszín meghatározó szerepe az ember tele-püléseinek nagyságában és a fog-lalkozások gyakoriságá-ban.

A tájékozó-dás témakör-ben tanultak gyakorlása, az ismeretek rögzítése, rendszere-zése.

A témakör feldolgozása során tanult ismeretek számonké-rése.

A dolgozat értékelése, típushibák kiemelése és megbeszé-lése.

Tanulmányi séta.

A víz és vízpart ál-latvilágának megfigyelé-se, szempon-tok alapján.

A vízben elõforduló parányi élõlények megfigye-lése.

A vízben élõ algák és parányi rákok.


szél

lengõ

Oksági ösz-szefüggések keresése a kísérletek és a mindenna-pi tapasztala-tok közt.

felszíni for-mák

foglalkozá-sok

képelemzés

rajzolás

megbeszélés

a téma fel-dolgozása során tanult fogalmak

rendszerezés

gyakorlás

a témakör feldolgozása során tanult fogalmak

szóbeli fele-let, írásbeli teszt vagy feladatlap

a témakör feldolgo-zása során megismert fogalmak

javítás

ellenõrzés

önellenõrzés

tanulmányi séta

az õszi séta tapasztalatai

férgek

megfigyelés

kísérlet

összehason-lítás

Új fogalom„örökmoz-gó”

féreg mozgás

szemlélte-tés, integ-ráció

Kísérletek anyagai:

papír

hurkapálca

gyertya

virágcserép

fotók, ké-pek felszíni formákról és telepü-lésekrõl

hon- és nép-ismeret

a témakör feldolgo-zása során használt szemléltetõ eszközök

tanulás

A témakör feldolgozása során hasz-nált eszkö-zök.

írásbeli mun-kák

papír, ceruza

élõ környe-zet


a sétáról behozott befõttes üveg tartalma

akvárium


szak-irodalom

Dr. Vásár-helyi–Veres: Folyók, ta-vak élõvilága

Megjegyzés

3534

Hónap j Ú n i u s

Óraszám 67. 68. 69. 70. 71–72. 73–74.


Gyakorlás


Emlõsök a víz-parton


Táplálkozás a vízben és víz-parton


Gyakorlás


Témazáró dolgozat írása, javítása

év végi össze-foglalás


Munka- és tananyag

A vízpart madár-világának megfi-gyelése, összeha-sonlítása.

A vízparton élõ emlõsök alkal-mazkodása a vízi életkörülmények-hez.

A növények és állatok kapcso-lata, egymásra-utaltsága.

A víz és vízpart állatvilága téma-körben tanultak gyakorlása, az ismeretek rögzí-tése, rendszere-zése.

A téma feldolgo-zása során tanult ismeretek, fogal-mak számonké-rése.

A tanév során tanult ismeretek rögzítése, rend-szerezése.


úszómadár

gázlómadár

összehasonlítás

vizsgálódás

csoportosítás

gerinces, emlõs

önálló szövegér-telmezés

megfigyelés

lényegkiemelése

A tanult növé-nyek és állatok megfigyelése, csoportosítása, a tapasztalatok rögzítése

a téma feldol-gozása során tanult fogalmak rendszerezése, gyakorlása

a téma feldolgo-zása során tanult fogalmak

szóbeli felelet, teszt, vagy fel-adatlap.

az év során tanult fogalmak

élõlények felis-merése

rendszerezés

csoportosítás

Új fogalom

rágcsáló

várlakó

vidra

hód

pézsmapocok

életközösség

táplálkozási kapcsolat


madarak, appli-káció

tanulói képkár-tyák

emlõs prepará-tum, folyadékos készítmények


tanulói képkártyák

LÜK-füzetek

a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ esz-közök

tanulás

teszt vagy fel-adatlap

a tanév során használt szem-léltetõ eszközök

tanulás

szak-irodalom

Peretson: Európa madarai

Uránia: Emlõsök

Grizimek: Emlõsök enciklo-pédiája

Megjegyzés

javaslatok az egyes órák feldolgozásához

„A nevelés elsõ lépéseit annak az alakfelismerésnek a gyakorlása jelenti, amely egyedül képes a harmónia iránti fogékonyság közvetítésére…

Sokat ígérõ módszer, ha valaki a lehetõ legfiatalabb korától a lehetõ legszorosabb kapcsolatban van az élõ természettel.”

(Konrad Lorenz)

A környezeti nevelés komplex, összetett kifejezés, gyakran keverik más, szinonim fogalmakkal, mint ter-mészetismeret, természetvédelem, környezetvédelem. Nézzük meg röviden e fogalmak tartalmát!

környezetvédelem:Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja az ipari,

mezõgazdasági, bányászati tevékenységébõl fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelõzése az élõvilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. (Környezetvédelmi lexikon I. 508. oldal)

Természetvédelem:Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élõ és

élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapokon nyugvó fenntartása, kezelése, megõrzése. (Környezetvé-delmi lexikon II. 331. oldal)

Természetismeret:Az ember létfeltételeinek biztosítása, a természet megismerése, megõrzése, fizikai, kémiai, biológiai, öko-

lógiai alapelvek betartása szempontjából. Fontos eleme a természetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a környezeti nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek elsajátítása. (Gulyás Pálné)

környezeti nevelés:a természet-, embertisztelõ szokásrendszer kialakítása, belsõ késztetés esztétikai, érzelmi, erkölcsi

megalapozása, a szokásrendszerek elmélyítése, mûködtetése intellektuális hatásokkal – ismeret által –, melynek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet. (Gulyás Pálné)

Ide tartoznak még ilyen fogalmak is, mint:– az ökológiai morál, melynek alapja az alázat, tisztelet, titokra nyitottság, birtokvágy mentesség a ter-

mészet jelenségei és az ember iránt, továbbá az– ökológiai cselekvés, melynek alapjai a természet centrikusság, annak takarékos használata, maximá-

lis gondosság, szépségre törekvés, természettel harmonizáló gazdaság, lágy technológiák, organikus mezõgazdálkodás, az ökonómia ökológizálása valamint populáris akció jogintézménye.

A meghatározásokból világosan kitûnik, hogy valamennyi fogalom tartalma egymással összefügg, ezért ha minden felsorolt területen eredményt akarunk elérni, a fenntartható fejlõdés feltételeinek megvalósítása érdekében, akkor már kisiskolás korban olyan természet és embertisztelõ szokásrendszereket, belsõ kész-tetést (esztétikai, érzelmi, erkölcsi) kell kialakítani, amelyek egy életre megalapozzák a környezethez és a társakhoz való viszonyt.

Ebben van óriási szerepe tantárgyunknak, nekünk nevelõknek és e feladatok megvalósításához ad segítsé-get az egész tankönyvcsalád.

3736

i. témakör

1. óra: ismerkedés az új tankönyvvelMódszertani kiegészítés: vegyes típusú óra.Az elsõ órára nem terveztem konkrét tananyagot, hiszen nagyon fontos, hogy a hosszú nyári szünet után az

elmondják a tanulók nyári élményeiket, megismerkedjenek új taneszközeikkel, esetleg új osztálytársaikkal vagy éppen az új nevelõvel. A másik nagyon fontos dolog a munkatankönyv átnézése, nincs-e benne hibás vagy hiányzó oldal, mivel még szeptemberben könnyeben visszacserélhetõk a könyvek, mint késõbb.

Az elsõ tíz óra mindegyikének levezetéséhez konkrét módszertani ajánlást fogalmazok meg, de érdemes ezen órák anyagát konkrétan is elõre áttekinteni ha van lehetõségünk egy hét erdei iskolára vagy többnapos tanulmányi kirándulásra, a tíz óra egy részét (tömbösítve) erre is fordíthatjuk.

Két dolog nagyon fontos: hogy a tanulók megfelelõ alapismeretek birtokában kezdjék el az új ismeretek elsajátítását, és ennek a konkrét megfigyelés, tapasztalás legyen. Ezért kiemelten fontosnak tartom a tanul-mányi sétákat, vizsgálódásokat.

2. óra: Újra együttMódszertani kiegészítés: vegyes típusú óra.Az óra elsõ részében szánjunk elegendõ idõt a tanulóknak nyári élményeik elmondására, kérdezzük meg,

ki merre járt, mivel töltötte a szünidõt. Ehhez ad segítséget a munkatankönyv 1. feladata.Az élménybeszámolók után, a tanóra második részében tegyünk egy kis sétát az iskola épületében és köz-

vetlen környékén! Beszéljük meg, milyen változások történtek, és mi mit tehetünk, hogy még szebb legyen környezetünk!

A tanóra utolsó részében tervezzük meg az éves munkát, válasszuk ki a felelõsöket, vegyük sorra feladaikat, és rakjunk rendet az élõsarokban vagy gondozzuk az osztályteremben élõ növényeket.

köv

etel

mén

y:–

Leg

yen

adiá

k ké

pes

önál

lóan

, röv

iden

bes

zám

olni

saj

át é

lmén

yeir

õl.

– V

egye

ész

re a

kör

nyez

etéb

en b

eköv

etke

zett

vál

tozá

soka

t.–

Akt

ívan

veg

yen

rész

t kör

nyez

ete

szép

ítés

ében

.

3938

3–4. óra: Mirõl tanultál tavaly?Módszertani kiegészítés: ismétlõ, rendszerezõ óra.Ezeknek az óráknak óriási a jelentõségük, hiszen egy hosszú nyári szünet után fontos a beilleszkedés az

iskola rendjébe.Az elõzõ évben tanult ismeretek rendszerezése mindig izgalmas feladat tanulónak és tanítónak egyaránt.

Meggyõzõdhetünk arról, hogy melyek voltak azok az elemek, amelyeket egy hosszú szünet után is képesek voltak tanulóink tartósan megõrizni, és arról is, melyek felejtõdtek el.

Ezért semmi esetre ne fordítsuk az órát számon kérésre! Az elõzõ tanév összefoglalásánál használt rajzos táblai vázlat, szó- és képkártyák segítségével elevenítsük fel a legfontosabb ismereteket! Ehhez ad segítséget a munkatankönyv 67. oldalának feladatsora is. A rendelkezésünkre álló idõt akkor használjuk ki gazdasá-gosan, ha a diákok „visszajelzéseibõl” indulunk ki, s csupán azokra a fogalmakra, ismeretekre térünk ki részletesen, amit nem tudnak, vagy hiányosan rögzítettek tanulóink.

A négyoldalnyi feladatsort több változatban is megoldhatjuk, hogy visszajelzést kapjunk a tanulókban megmaradt ismeretekrõl.

Válogathatunk a feladatok közül, vagy feldolgozhatjuk azokat csoportmunkában is. Ezen kívül dönthe-tünk úgy is, hogy az elsõ órán ellenõrizzük a megoldásokat.

Mint már említettem, legfontosabb, hogy megfelelõ alapokkal induljunk az új tanév új ismereteinek elsa-játítása felé, ennek érdekében az ismétlésre a tanmenetben elõírt óraszámnál nagyobb keretet is felhasznál-hatjuk.

köv

etel

mén

y:–

Azo

nos

a m

ásod

ik o

sztá

ly é

v vé

gi k

övet

elm

énye

ivel

.

4140

5. óra: Mirõl tanulsz az idén?Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra.Ezen a tanórán tekintsük át a tankönyv fõbb fejezeteit! Megtehetjük ezt úgy is, hogy megkeressük a

témakezdõ oldalakat, de választhatjuk azt a formát is, hogy a tartalomjegyzéket nézzük meg. Hasonlítsuk össze a három témakör tananyagát! Beszéljük meg, miért tavasszal és õsszel foglalkozunk az élõ természet alapismereteivel! Hasonlítsuk össze a két évszak jellemzõit. Itt vetíthetünk néhány diafilmet a vízpartról.

Beszéljük meg, miért télen foglalkozunk az élettelen természet jellemzõivel, környezetünkkel, az egészsé-ges életmód jellemzõivel! Világítsunk rá, hogy a második témakör összetettebb, több a kisebb témát ölel fel, hogy mindegyik megismerése nagyon fontos!

Kérjük ki a tanulók véleményét az új munkatankönyvrõl, vagy hasonlítsuk össze az ideit a tavalyival. Mi-ben más? Keressenek a tanulók egy-egy, számukra különösen érdekes témát az új tankönyvben és mondják el, miért érdekli õket! Már most hívjuk fel a diákok figyelmét, arra hogy a könyvtárban való búvárkodás segíti az ismeretek elsajátítását.

6–7. óra: séta a vízpartraMódszertani kiegészítés: tanulmányi séta.A tanulmányi séta tervszerû megfigyelésre, a helyszínen végezhetõ tapasztalatszerzésre, észlelésre szánt

alkalom. Ha egy tanóra nem elég a lebonyolítására, cserével próbáljunk meg hosszabb idõre szert tenni. Ez esetben a megfigyeléseket a munkatankönyv feladatainak sorrendjében végezzük, és tapasztalatainkat jegyezzük le.

Mivel erre a sétára a téma tárgyalása elõtt kerül sor, és a tapasztalatok gyûjtésére, képzetek alakítására szolgál, kiemelten fontos, hogy a nevelõknek elõzõ nap bejárni a séta útvonalát, és ily módon is felkészülni az órára.

köv

etel

mén

y:–

Leg

yen

képe

s a

tanu

ló n

evel

õi ir

ányí

táss

al e

gysz

erû

vizs

gála

toka

t, m

egfi

gyel

ések

et v

égez

ni.

– T

udjo

n rá

csod

álko

zni a

term

észe

t szé

pség

eire

.–

Leg

yen

képe

s eg

yes

élõl

énye

k ös

szeh

ason

lító

és

meg

külö

nböz

tetõ

jell

emzé

sére

.

4342

8–9. óra: vizsgálódás, munkálkodásMódszertani kiegészítés: munkáltató óra.Ez a tanóra kiegészítõ anyagot tartalmaz, ugyanakkor szorosan kapcsolódik a tanulmányi séta anyagához,

ezért ha nincs elég idõn, annak keretében is feldolgozhatjuk azt.Tervezhetjük oly módon, hogy az egyes csoportok saját megfigyelési szempontjaik alapján dolgoznak,

beszámolnak munkájukról, s ennek alapján a diákok munkatankönyvükbe rögzíthetik a legfontosabb isme-reteket.

Fontos, hogy az órán, vagy a szabadban való vizsgálódásaink során legyen alkalmunk megfigyelni a ter-mészetes víz minõségét. Ha ez tiszta, hívjuk fel a tanulók figyelmét ezen állapot megõrzésére, ha pedig szennyezett, beszéljük meg ennek okait és a legfontosabb teendõket.

10. óra: Búvárkodás a könyvtárbanMódszertani kiegészítés: Tantervi követelmény „ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhetõ

ismeretek forrásaival” és belépõ tevékenységforma „gyermekenciklopédiák, könyvek használata adott fel-dolgozási algoritmus segítségével”. Ennek megfelelõen látogassunk el egy könyvtárba (iskolai-, községi-, városi-, megyei) és nézzük meg, milyen kiadványok találhatók a polcokon! Kérjük meg annak vezetõjét, mutassa meg a természetismeret témakörben megjelent kiadványok helyét!

Keressük meg az elsõ feladatnak megfelelõ kiadványokat (újságok, térképek, könyvek) és jegyezzük fel címüket, szerzõjüket, kiadásuk helyét és évét, majd nézzük meg hol találhatók a gyermekeknek szóló encik-lopédiák és lexikonok, és hagyjuk ezekben búvárkodni diákjainkat.

Mutassuk meg, milyen módon tárolják a videó kazettákat, CD-ROM-okat! Ha lehetõség van rá, tekintsünk meg egy-egy részletet. Végül mutassuk meg, miként kell feljegyzést készíteni egy-egy könyvtárban olvasott kiadványról, és engedjük meg, hogy a tanulók a számukra legkedvesebb vagy legérdekesebb könyvrõl is készítsenek hasonlót!

köv

etel

mén

y:–

Azo

nos

a m

ásod

ik o

sztá

ly é

v vé

gi k

övet

elm

énye

ivel

.

köv

etel

mén

y:–

Tud

jon

a gy

erm

ek ta

nári

irán

yítá

ssal

egy

szer

û vi

zsgá

lato

kat e

lvég

ezni

, sze

rezz

en g

yako

rlat

ot e

lvég

zésé

ben.

– T

udja

a v

izsg

álat

okho

z sz

üksé

ges

eszk

özök

et, s

zers

zám

okat

bal

eset

men

tese

n ha

szná

lni.

– V

egye

ész

re a

term

észe

t szé

pség

eit.

4544

11. óra: a nyílt víz virágoskertje: a hínárosMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Ez a tanév elsõ, teljes egészében új ismereteket feldolgozó órája. Tarthatjuk a szabadban. Ekkor is a mun-

katankönyv feladatsora legyen haladási sorrend! Végezzük el az ajánlott vizsgálódásokat, megfigyeléseket és jegyezzük le tapasztalatainkat!

Ha a tanórát a tanteremben tartjuk, az anyagát építsük a tanulmányi séta tapasztalataira! Ez esetben fontos, hogy bõséges szemléltetõ anyag álljon rendelkezésünkre, hiszen tudjuk, hogy ez a korosztály csak konkrét gondolkodásra és többnyire csak a vizuális úton való ismeret szerzésre képes.

Kezdjük a tanórát a munkatankönyv motivációs képeinek megbeszélésével! A spontán megnyilatkozások után jelöljük ki az óra célját (ma a mélyebb víz növényeirõl tanulunk részletesebben) és dolgozzuk fel a tan-anyagot a feladatok sorrendjében!

12. óra: a vízpart titokzatos világa: a nádasMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra elején táblai vázlat segítségével ismételjünk! Közösen beszéljük meg a vízpart élettelen környezeti

tényezõit, majd a tanulók válogassák ki a képkártyáik közül azokat, melyekrõl már tanultak! Nevezzék meg a növényeket, és egy-egy szóval fogalmazzák meg, mirõl ismerték fel õket!

Ebben a korban nagyon fontosak az ilyen jellegû jellemzések, melyeknek esetében nem a pontos morfoló-giai megnevezés számít, hanem az, hogy a tanuló valamely tulajdonságáról ismerje fel az élõlényt. Gyakran vannak olyan észrevételeik is, amelyek számunkra kevésbé fontosak.

Ezt követõen rajzoljunk fel tómedret, és a diákok helyezzék el a megfelelõ helyre képkártyáikat! Beszél-jük meg, hogy a megnevezett növények a tónak miért az adott részén élnek! Feltétlenül ejtsünk szót a híná-rosnak a víz életében betöltött szerepérõl!

A számonkérõ rész után következhet a motivációs beszélgetés a munkatankönyv bevezetõ képe és a hozzá tartozó szöveg alapján, majd dolgozzuk fel az új anyagot a feladatok sorrendjében!

köv

etel

mén

y:–

A ta

nuló

ism

erje

fel

és

legy

en k

épes

meg

neve

zni a

nád

as ta

nult

két

növ

ényé

t.–

Leg

yen

képe

s je

llem

ezni

a n

ádas

tanu

lt n

övén

yeit

.–

Tud

ja, h

ogy

mié

rt f

onto

s a

náda

s a

víz

élet

ében

.

köv

etel

mén

y:–

Tud

ja a

diá

k, h

ogy

a ví

z m

élys

égén

ek v

álto

zásá

val a

növ

énye

k is

vál

tozn

ak.

– L

egye

nek

ism

eret

ei a

rról

, hog

y a

víz

növé

nyvi

lága

mié

rt f

onto

s az

áll

atok

szá

már

a.–

Ism

erje

a h

ínár

növé

ny f

ogal

mát

.–

Tud

jon

meg

neve

zni l

egal

ább

háro

m a

víz

ben

élõ

növé

nyt.

4746

13. óra: virágzó nádasMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számonkérõ szakaszában rajzoljunk fel a táblára egy tómedret, és jelöljük rajta az eddig tanult

növényzeti öveket (hínáros, nádas)! Tanári képkártyáinkat rakjuk ki a megfelelõ helyre, és egy-egy tanulóval röviden jellemeztessük a képen látható növényeket! Gyûjtsük össze a hínáros és a nádas jellemzõit szókár-tyák segítségével !

A legfontosabbak a következõk: növényei aljzaton gyökereznek, nagy termetûek, gyökérzetükkel erõsen kapaszkodnak, száruk erõs, hajlékony.

Játsszunk be egy rövid videó film, vagy CD részletet a nádasról! Szempont: „Figyeljék meg, hogy a nádas övében a nádon és a gyékényen kívül milyen növények találhatók!”

Ezt követõen a munkatankönyv feladatainak sorrendjében dolgozzuk fel az óra anyagát!

14. óra: vízparti fákMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra ellenõrzésre szánt szakaszában ismét tekintsük át az eddig tanultakat! Induljunk ki a tómeder

rajzából, és kérdezzük meg, milyen terület növényeirõl tanultunk az elmúlt idõszakban! Írjuk fel címnek „A víz és vízpart növényei”-t Válogassák ki a tanulók a tanult növények képkártyáit és helyezzék el a rajzon. Nevezzék meg az ábrázolt növényeket, és a területet, amelynek jellemzõ növényei. Az ábrán a part felé ha-ladva milyen növénycsoportok (tudományos nevén zónák) követik egymást? (hínáros, nádas). Már adott az óra célkitûzése: A mai órán már a vízpart növényeirõl, a fákról tanulunk.

Az új anyag feldolgozása történjék a munkatankönyv feladatainak sorrendjében! Lehetõség szerint min-den tanuló elõtt legyen egy fûzfavesszõ és néhány fûzfalevél is, hogy tulajdonságaikat ismét megfigyelhes-sék. Elemezzük a tanulmányi sétán készített kéregmintát! Egy részét ragasszák be a diákok a 3. feladathoz!

köv

etel

mén

y:–

A ta

nuló

ism

erje

a v

ízpa

rti f

ák je

lent

õség

ét a

víz

- és

víz

part

éle

tébe

n.–

Ism

erje

fel

a ta

nult

fák

at tu

lajd

onsá

gaik

ala

pján

.–

Tud

ja, h

ogy

az é

vsza

kok

vált

ozás

a m

ilye

n ha

táss

al v

an a

fák

éle

tére

.

köv

etel

mén

y:–

Tud

ja je

llem

ezni

a ta

nuló

a f

elfu

tó s

övén

yszu

láko

t!–

Tud

ja, m

elye

k a

virá

g ré

szei

!–

Ism

erje

, mié

rt fo

ntos

ak a

vir

ágok

az

álla

tok

élet

ében

és

mil

yen

fela

dato

t lát

nak

el a

rova

rok

a nö

vény

i éle

t sor

án!

4948

15. óra: a vízpart virágoskertjeMódszertani kiegészítés: új ismereteket feldolgozó óra.Ennek az órának az elsõ részében se maradjon el az eddig tanult anyagrészek ismétlése az elõzõekben leír-

tak alapján annál is inkább, mert most már a tanulóknak a víz- és vízpart valamennyi zónájának növényeirõl vannak ismereteik. Folytassuk a számonkérést a lágy szárú növényekrõl az elõzõ években tanultak ismétlé-sével, majd zárjuk játékos feladatokkal, a MINI-LÜK füzetsorozat felhasználásával.

Az új anyag feldolgozását ismét alapozzuk a tanulmányi séta tapasztalataira! Ha a környékünkön nem nyílik õszi kikerics, akkor a területünkön élõ növény jellemzõit figyeltessük meg! A lényeg, hogy közvetlen tapasztalás útján ismerjék meg a tanulók a virág részeit. (Használjuk a szertár kétszikû virágmodelljét is!)

16. óra: Megfigyelés, vizsgálódásMódszertani kiegészítés: munkáltató óra.Eme feldolgozására csak ott van lehetõség, ahol magasabb óraszám áll a tantárgy rendelkezésére, vagy a

helyi tanterv alapján lehetõség nyílik több anyagrész feldolgozására is.Maga az óra vizsgálódásra, munkálkodásra tervezett, és mint már korábbi módszertani ajánlásban is volt

róla szó, kiemelt jelentõsége van a tanulói munkálkodásnak, az egyéni és a csoporttevékenységnek, és fel-dolgozhatjuk az anyagot a szabadban is. Mivel szerepel benne új ismeret is (a virág részeinek – termõ, por-zók – megnevezése) ennek a résznek a feldolgozása ajánlott. Ha nincs lehetõségünk önálló tanóra keretében feldolgozni az ajánlott anyagrészt, úgy a következbe (vagy az elõzõbe!) építsük be!

köv

etel

mén

y:–

Tud

jon

a gy

erm

ek ta

nító

i uta

sítá

s al

apjá

n eg

ysze

rû m

egfi

gyel

ések

re, v

izsg

álód

ások

ra.

– L

egye

n ké

pes

a kü

lönb

özõ

növé

nyek

tula

jdon

sága

it ö

ssze

haso

nlít

ani.

– Is

mer

je a

vir

ágos

növ

ény

és a

vir

ág r

észe

inek

nev

ét: c

sész

elev

él, s

ziro

mle

vél,

porz

ók, t

erm

õ.

köv

etel

mén

y:–

Tud

ja a

diá

k, h

ogy

a ví

zpar

ton

külö

nfél

e lá

gy s

zárú

növ

énye

k él

nek.

– B

izto

nság

osan

legy

en k

épes

meg

neve

zni a

lágy

szá

rú n

övén

y ré

szei

t.–

Ism

erje

a v

irág

rés

zeit

.

5150

17. óra: a fák tanulmányozásaMódszertani kiegészítés: munkáltató óra.Ennek az órának a típusa is munkáltató óra, s fõ jellemzõje a tanulói tevékenység. Fontos, hogy ne tervez-

zünk ellenõrzést, és az idõbeosztásunkat is úgy rendezzük, hogy kb. 15 percet töltsön ki az elõkészítõ (anyag-kiosztás, a feladat, tennivalók megbeszélése) és értékelõ (óra végén a munkák értékelése) tevékenység.

A tanulók munkavégzését is elõre tervezzük meg az anyagkészletnek megfelelõen! Fõleg csoportmunkát és egyéni munkát. Mindkét foglalkoztatási forma alkalmazása fontos, mert míg az elõbbi a közös szellemet erõsíti, addig utóbbi sikerélményekhez juttatja a tanulót.

18. óra: növénygyûjtemény készítéseMódszertani kiegészítés: vegyes típusú óra.Szintén egy kiegészítõ anyagrészhez értünk. Ha van idõnk a feldolgozására, feltétlenül szánjuk rá, mert

nagyon fontos, szemléletformálásra alkalmas óra.Ha van az iskola szertárában régi növény- vagy rovargyûjtemény, feltétlenül vigyük be és mutassuk be,

hogy mennyi élõlény esett áldozatául az ilyen jellegû tevékenységnek! Nézzük meg a gyûjteményeket és emeljünk ki egy-egy ritka, védett élõlényt! Beszéljük meg, nem látjuk már ezeket! (Mert begyûjtötték, mert nem ismerték, mert nem tudták, milyen értékes.)

Tegyük fel a kérdést, miért nem kötelezõ (sõt tilos!) az iskolákban a növény- és rovargyûjtemények készíté-se. Emeljük ki: kutatók készítenek gyûjteményeket, de csak tudományos célra, nagyon szigorú szabályok be-tartása mellett. Fontos azt is megbeszélni, hogy a gyûjtemény készítéséhez miféle tartósítószereket használtak és azok nem megfelelõ kezelés során (bejutva a talajba, vizekbe) komoly következményekkel jártak. Ezek után térjünk rá, hogy mi milyen gyûjteményt készítünk, és buzdítsuk a tanulókat az ilyen jellegû megfigyelésekre!

köv

etel

mén

y:–

Ért

se a

diá

k, h

ogy

mié

rt ti

los

a ha

gyom

ányo

s je

lleg

û nö

vény

- és

rov

argy

ûjte

mén

y ké

szít

ése.

– A

laku

ljon

ki b

enne

a te

rmés

zetv

édel

em ir

ánti

igén

y.–

Leg

yen

képe

s „t

erm

észe

tbar

át”

gyûj

tõm

unká

ra.

köv

etel

mén

y:–

Tud

ja a

tanu

ló, h

ogy

az é

vsza

kok

vált

ozás

ával

a n

övén

yek

is v

álto

znak

.–

Leg

yen

képe

s eg

ysze

rû v

izsg

álód

ások

ra, m

egfi

gyel

ések

re ö

náll

óan

is.

– A

laku

ljon

ki b

enne

, a s

zaki

roda

lom

ban

való

búv

árko

dás

irán

ti ig

ény.

5352

19. óra: az õszi idõjárás megfigyeléseMódszertani kiegészítés: vegyes típusú óra.A korábbi években már több idõjárásmegfigyelést készítettünk. Ennek lényege, a különbözõ évszakok

idõjárásának, illetve azok elemeinek összehasonlítása. A tanórán vagy megbeszéljük a megfigyelés szem-pontjait, módszereit, vagy ha ezt elõzõleg megtettük, elemezzük, hasonlítsuk össze vizsgálataink eredmé-nyeit.

Beszéljük meg, hogy az idõjárás ilyen jellegû alakulása, milyen hatással van a víz- és vízpart életére, és ismételjük át, amit e terület növényeirõl tanultunk!

követelmény:– Legyen képes a gyermek az idõjárás önálló megfigyelésére.– Alakuljon ki benne a rendszeres megfigyelések iránti igény.– Tudja, hogy az idõjárás változása milyen hatással van a vizek életére.

20. óra: készülõdés a télreMódszertani kiegészítés: kombinált típusú óra.Mivel van elegendõ idõnk, ezért tervezzük úgy a tanórát, hogy a számonkérõ részben most se maradjon

el az eddig tanultak ismétlése, új szempontok szerinti rendszerezése. Kezdhetjük az ismétlés a növények és állatok képkártyákról való felismerésével, vagy játszhatunk barkochbát az élõlényekkel kapcsolatosan, de nagyon élvezik a gyerekek a MINI-LÜK füzetsorozattal való gyakorlást is.

Térjünk ki arra, hogy az idõjárás változása megváltoztatja a növények életét és hatással van az állatok viselkedésére is! Ezt kövesse a célkitûzés, majd az új anyag feldolgozása a tankönyv alapján!

követelmény:– Tudja a tanuló, hogy az évszakok változása milyen hatással van az élõlények életére.– Tudjon példát mondani az állatok téli idõjáráshoz való alkalmazkodására.– Tudja, mi a különbség az odú és az etetõ között.

5554

21. óra: videó film vagy CD-roM megtekintése a vizekrõlMódszertani kiegészítés: személtetõ, rendszerezõ, ismétlõ jellegû óra.A vizek növényvilágának megismerését taglaló témakörünk végéhez értünk. A mai órán lehetõségünk

nyílik az eddig tanultak rendszerezésére.Elsõ részében tegyük ki a tanult élõlények applikációit, jellemezzük azokat legfontosabb tulajdonságaik

alapján, majd csoportosítsuk különbözõ szempontok szerint!Válasszunk olyan videó filmet vagy CD-ROM-ot, amelyen sok növény látható! A film megtekintése elõtt

alakítsunk ki két csoportot a tanulók között! Az egyik képkártyái közül különítse el azon élõlényeket, melyek a filmen szerepeltek, a másik írja be Természetbúvár naplójába a még nem tanult növények nevét.

A film megtekintése után kérjük számon a csoportok munkáit! Ha idõnk engedi, megoldhatunk egy LÜK feladatot is.

ajánlott filmek és CD-roM-ok:Életközösségek 1.: Kis növényismeretÉletközösségek 4.: Vizek mentén

22. óra: GyakorlásMódszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra.A témakör minden tanórájának számonkérõ részében átismételtük az addig tanultakat, így folyamatosan

felszínen tartottuk és gyakoroltuk a fontosabb ismereteket, fogalmakat, ezáltal nagyon jól elõkészítettük a rendszerezést.

Törekedjünk olyan általánosítások megláttatására, melyek megfogalmazása csak a téma egészének át-tekintése alapján lehetséges. Ezek a szempontok erõs motiváló hatásként szerepelhetnek és mellõzhetik a monoton mechanikusságot.

A munkatankönyv feladatai ötletet, segítséget adnak a tanultak rendszerezésére, de használhatjuk azokat a módszereket is, amelyek a témakör egyéb óráinak számonkérésekor voltak segítségünkre.

köv

etel

mén

y:–

A d

iák

tudj

a fe

lsor

olni

a v

izes

terü

lete

k ta

nult

rés

zeit

.–

Biz

tons

ágos

an n

evez

ze m

eg a

lágy

szá

rú n

övén

yek

rész

eit,

egye

zõ é

s el

térõ

tula

jdon

sága

it, a

vir

ág lá

gy r

észe

it:

csés

zele

vél,

szir

omle

vél,

porz

ók, t

erm

õ.–

Leg

yen

képe

s fe

lsor

olni

néh

ánya

t val

amen

nyi s

zint

növ

énye

ibõl

.–

Tud

ja, h

ogy

az id

õjár

ás v

álto

zása

mil

yen

hatá

ssal

van

az

élõl

énye

kre.

– Is

mer

je f

el a

tanu

lt é

lõlé

nyek

et a

val

óság

ban

és k

épek

rõl i

s.

5756

23. óra: MadáretetésMódszertani kiegészítés: munkáltató óra.A madáretetés elõkészületei már az õszi idõ szak-

ban, a 20. óra keretén belül megtörténtek. Akkor megbeszéltük, miért fontos ez a tevékenység és azt is, hogy milyen eleségek gyûjtését kezdhetjük meg. Most, január közepén, itt az ideje a madáretetésnek. A tankönyv több ötletet, javaslatot ad az eleség kihe-lyezésére. Lehetõleg a tanóra minél nagyobb részén tartózkodjunk a szabadban, töltsük fel madár etetõin-ket, és figyeljük meg a táplálkozó madarakat.

MadármegfigyelésEnnek az órának az anyaga szerves folytatása az

elõzõnek. Ha van rá lehetõségünk, és a helyi tanter-vünk megengedi, érdemes idõt szánni a madáretetõk vendégeinek megfigyelésére. Óriási élményanyaggal lesznek gazdagabbak tanulóink, és az ilyen jellegû tevékenység nagymértékben alakítja a természethez való viszonyulásukat.

Õsszel elkezdett növénygyûjteményünket most madármegfigyelésekkel bõvíthetjük. Ehhez ad segít-séget a munkatankönyv tanulói jegyzete.

24. óra: Témazáró felmérésMódszertani kiegészítés:Ezt az órát tekinthetjük az elõzõ folytatásának, és ismétlõ–rendszerezõ jellegûek, de egyre nagyobb az

igény az egyes témakörök befejezésekor a tanultak ellenõrzésére, sõt értékelésére.Az ismétlõ–rendszerezõ órán is végzünk ellenõrzést, hiszen azt vizsgáljuk, hogy mely ismereteket sajátí-

tották el megfelelõ szinten tanítványaink, és melyek azok a részek, amelyeket még gyakorolni kell. Az ellenõrzõ témazáró feladatlapokat úgy állítottam össze, hogy azok kiterjednek a témakörben feldolgo-

zott minden lényeges ismeretre és tevékenységre.

köv

etel

mén

y:–

Tud

ja a

tanu

ló, h

ogy

mié

rt fo

ntos

a m

adar

ak té

li et

etés

e.–

Leg

yene

k is

mer

etei

arr

ól,

hogy

a k

ülön

féle

mad

arak

m

ás é

s m

ás tá

plál

ékot

fog

yasz

tana

k sz

íves

en.

köv

etel

mén

y:–

A g

yerm

ekne

k al

akul

jon

ki a

z ig

énye

a t

erm

észe

t él

õlén

yein

ek m

egfi

gyel

ése

irán

t, s

enne

k so

rán

legy

en

türe

lmes

és

kita

rtó.

5958

25. óra: a dolgozat értékelése, javításaMódszertani kiegészítés:Ezen az oldalon az elsõ témakör ellenõrzõ témazáró feladatlapjainak B változata látható. A két verzió

összeállításánál arra törekedtem, hogy ne legyenek bennük teljesen azonos elemek, ugyanakkor a kérdések nagyjából azonos nehézségûek legyenek. A feladatlapok ábrái azonosak a munkatankönyvben szereplõkkel, így a felismerés nem jelenthet nehézséget a gyerekeknek.

A kétféle variáció lehetõséget ad a tanítónak, hogy válasszon a feladatlapok közül, vagy csoportokra bont-va az osztályt, mindkettõt megoldassa.

A feladatok mellett szerepel a helyes megoldására adható, javasolt pontszám, és a feladatlap alján a tanuló teljesítményének minõsítése osztályzattal.

Nem fontos az érdemjeggyel való értékelés, történhet szóban, vagy rövid írásos formában is. Ezt minden iskolában a pedagógiai program alapján elkészített helyi tanterv szabályozza.

ii. témakör

Az elsõ fejezetet, amely a víz és vízpart növényvilágát vette nagyító alá, sõt, amelyekben az õszi idõjárás-megfigyelés és a télre való felkészülés is helyet kapott, november közepére befejeztük.

A második témakör egyrészt bõvíti az elsõ két osztály társadalomismereti és egészségtani anyagrészeit, valamint jelentõs része tájékozódási és földrajzi alapismereteket tartalmaz.

A tanulók életkori sajátosságainak megfelelõen, közvetlen munkálkodás során, terepasztalon, a szabadban (hóban) kialakítható felszíni formákkal ismerkednek, amelyek a negyedik osztályos térképismeretet készítik elõ. A harmadikban még nincs szükségünk térképre.

Tehát abban az idõszakban (télen), amikor kevés lehetõségünk van a természeti környezet megfigyelésére, ezen anyagrészek tanításával bõvítjük a korábbi ismereteket.

Az elõzõ fejezet módszertani kiegészítéseiben az új anyagok feldolgozását többségében a munkatankönyv feladatai alapján, azok sorrendjében javasoltam. Tettem ezt azért, mert annak minden egysége az adott óra módszertani lépéseire épül. Ez az azonos algoritmus szerinti tananyag feldolgozás megkönnyíti a tanító mun-káját, keretet ad az egyes tanóráknak, és jó szolgálatot tesz a gyermek tanulásának segítésében.

A javaslatoktól, s azoktól bárki eltérhet, változtathatja, saját ötleteivel gazdagíthatja, az osztály összetéte-lének, fejlettségének megfelelõen alakíthatja, élve a pedagógia módszertani szabadságával.

A módszertani kiegészítések és a munkatankönyv feladatai nem csak a tanórai munkához adnak segít-séget, hanem a természetismereti tantárgyak oktatásának egy másik szervezett formájához is, a tanulmányi sétához.

Nézzük meg röviden e két szervezeti forma didaktikai sajátosságait:– A tanulmányi séták témái szorosan kapcsolódnak a tananyaghoz. Szervezhetõk egy témakör tárgyalása

elõtt (ilyenkor tapasztalatok gyûjtésére, képzetek alakítására szolgálnak), vagy után (ezek az ismeretek alkalmazására, rögzítésére alkalmasak). Mi a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve az elsõ vál-tozat mellett döntöttünk, mert a kisiskolás csak közvetlen tapasztalás után képes az ismeret elsajátításra, fogalomalkotásra.

– A korszerû tanóra a tanulók rövidebb vagy hosszabb szakaszokra tagolt közvetlenül vagy közvetve irányított munkáltatása, oktató–nevelõ munkánk alapvetõ szervezeti formája. A témában való helye, tartalmának funkciója, speciális szerepe, didaktikai jellege szerint különbözõ óratípusokat különbözte-tünk meg:

– bevezetõ (témanyitó) óra,– új ismereteket feldolgozó óra,– ismétlõ–rendszerezõ óra,– munkáltató óra,– ellenõrzõ óra,– szabadban tartott óra,– kombinált vagy vegyes típusú óra.

a d

olgo

zat

érté

kelé

se, j

avít

ása:

A d

olgo

zat é

rték

elés

e so

rán

emel

jük

ki a

típu

shib

ákat

, e fe

lada

toka

t jav

ítsu

k kö

zöse

n, v

agy

olya

n ta

nuló

old

ja m

eg

a tá

blán

ál a

ki e

zeke

t hel

yese

n ol

dott

a m

eg.

6160

26. óra: az új témakör bevezetéseMódszertani ajánlás: témaindító óra.A második témakör több, kisebb önálló elembõl áll. Az elsõ nagy egység az egészséges életmód, betegség,

közlekedés és a környezetvédelem témák köré szervezõdik.A második a természetföldrajzi környezet témát öleli fel.Javaslom, hogy látogassanak el a gyerekek a település egészségügyi intézményébe, ahol az orvostól,

védõnõtõl kérjünk segítséget, hogy tájékoztassa diákjainkat az egészséges életmód fontosságáról, a beteg-ségek megelõzésének módjairól és saját munkájáról. Ha erre nincs lehetõségünk, tekintsünk meg egy videó filmet hasonló témakörben, vagy figyeljék meg a település vagy az iskola környékének közlekedését. Ter-mészetesen kombinálható a két téma: amíg elgyalogolunk az egészségügyi intézménybe, figyeljük meg a közlekedést is.

27. óra: én is változomMódszertani kiegészítés: új ismereteket feldolgozó óra.Az óraszámonkérõ részében vegyük át részletesen mindazt, amit második osztályban az emberi testrõl

és az érzékszervekrõl tanultunk. Feltétlenül használjuk az akkor segítségünkre lévõ szemléltetõ eszközöket, applikációkat valamint szókártyákat.

Az ismétlés módja attól függ, mennyire volt tartós a tananyag bevésése. A tanári asztalon lévõ szókártyá-kat egyéni, vagy csoportmunkában feleltessük meg az applikáció (emberi test) megfelelõ részeivel. Ha ez zökkenõmentesen történik, és az adott testrész egy-egy jellemzõ tulajdonságát vagy funkcióját is el tudják mondani a tanulók, akkor nincsenek hiányosságaik és megismételhetjük a második osztályban végzett test-méret mérést.

Hasonlítsuk össze a két alkalommal mért adatokat és dolgozzuk fel az új anyagot a munkatankönyv felada-tainak sorrendjében. Fontos: a következõ tanórára hozzanak a diákok fotókat önmagukról, növekedésükrõl és az eddig eltelt idõszakról.

köv

etel

mén

y:–

A ta

nuló

biz

tons

ágga

l tud

ja m

egne

vezn

i az

embe

ri te

st r

észe

it é

s ér

zéks

zerv

eit.

– L

ássa

át,

hogy

mi a

kül

önbs

ég a

növ

eked

és é

s a

fejl

õdés

köz

ött.

– É

rtse

meg

, hog

y sa

ját v

isel

kedé

se h

atás

sal v

an k

örny

ezet

e ha

ngul

atár

a is

.

6362

28. óra: Egészséges életmódMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra elején, a számonkérés során rakják ki a tanulók fényképeiket idõrendi sorrendben! Közben egy

diákot kérjünk meg, hogy tegye fel a táblára az életkori szakaszokat megnevezõ szókártyákat, szintén idõrendben. Egészítsük ki a szókártyákat két felirattal: születés, csecsemõkor! Ezek után néhány gyerek tegye a saját képeit a szókártyák alá, majd elemezzük a fotókat, és beszélgessünk róluk! Melyiken látható, hogy vidám a gyerek? Melyiken szomorú? Mi lehet ezen érzések oka?

Beszélgessünk arról is, hogy miért fontos az egészség, és hogy megõrzésének érdekében ismerjük önma-gunkat. A munkatankönyv motivációs szövege alapján vizsgáljuk meg, mit jelent a harmónia saját életünk-ben, majd a feladatok alapján ismételjük át mindazt, amit az egészséges életmód követelményeirõl tanultunk, és végül dolgozzuk fel az új anyagot!

29. óra: én és környezetemMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számonkérõ részében egy tanuló magyarázza el, mi a különbség a növekedés és fejlõdés között,

egy másik diák pedig a táblánál dolgozva helyezze el a táplálékpiramisba a tápanyagok szókártyáit! Be-széljük meg, hogy miért így alakul a piramis! Ezután osszuk öt csoportra az osztályt, és mindegyik foglalja össze az étkezések menüjét (Mit eszünk reggelire, tízóraira, ebédre, uzsonnára, vacsorára?). A csoportvezetõ, olvassa fel a leírtakat, majd elemezzük az elmondottakat.

Nézzünk meg egy rövid videó film részletet egy mozgásos tevékenységrõl, és röviden vitassuk meg, miért fontos a mozgás, a sport az ember életében. Ezután dolgozzuk fel a feladatok sorrendjében az új anyagot!

köv

etel

mén

y:–

Leg

yen

képe

s és

zrev

enni

a g

yerm

ek a

z an

yago

k kö

rnye

zets

zenn

yezõ

vag

y ve

szél

yes

tula

jdon

sága

it.

– L

ássa

be,

hog

y kö

rnye

zeté

nek

álla

pota

saj

át e

gész

ségé

re is

hat

ássa

l van

.–

Ism

erje

a k

örny

ezet

sze

rvez

etün

kre

gyak

orol

t leg

gyak

orib

b ár

talm

as h

atás

ait.

köv

etel

mén

y:–

Ala

kulj

on k

i a d

iákb

an a

z ig

ény

a he

lyes

nap

iren

d be

tart

ása

irán

t.–

Ism

erje

az

egés

zség

es é

letm

ód f

elté

tele

it.

– L

egye

n ké

pes

össz

ehas

onlí

tani

saj

át ta

pasz

tala

tait

társ

aiév

al.

6564

30. óra: környezetvédelem.Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra.A tanórát kezdhetjük azzal is, hogy elhelyezzük a táblára a két szókártyát:

Beszéljük meg, hogy milyen összefüggés van a két szó jelentése között, hogyan hat az egyik a másikra! Ezt követõen applikációs kártyák vagy a munkatankönyv képei alapján gyûjtsük össze, melyek az egészsé-ges környezet alapelemei (tiszta víz, -levegõ, - talaj)!

Tekintsük át, hogy az ember milyen módon veszélyezteti ezt és világítsunk rá, miként befolyásolja általa az emberi életet. Elemezzük a munkatankönyv motivációs képeit, s dolgozzuk fel az új anyagot a feladatok sorrendjében.

31. óra: BetegségMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számonkérõ részében applikáció (ha nem tudjuk megoldani, a munkatankönyv 47. oldal 6. fel-

adatának rajzai) segítségével gyûjtsük össze azokat a legfontosabb szennyezési területeket, amelyekkel az emberiség veszélyezteti környezetét! Ezután mindegyik rajz mellé írjuk oda, hogyan akadályozhatjuk meg ezeket! Keretezzük be azt, amely ellen mi (a tanulók) a legkönnyebben tehetünk (szemetelés). Emeljük ki a szelektív hulladékgyûjtés fontosságát a környezetvédelem szempontjából.

Beszéljük meg, hogy az egyes környezetet szennyezõ elemek miként módon hatnak az ember egészségére, milyen betegségeket okozhatnak és már át is tértünk az új anyag feldolgozására, amelyhez bõséges feladat-mennyiséget kínál munkatankönyvünk.

köv

etel

mén

y:–

Ism

erje

a d

iák

a le

ggya

kori

bb b

eteg

sége

k tü

nete

it.

– T

udja

meg

külö

nböz

tetn

i az

egés

zség

es é

s a

bete

g ál

lapo

tot.

– Is

mer

je a

bet

egsé

gek

elke

rülé

séne

k m

ódja

it.

– Is

mer

je a

bet

eglá

toga

tás,

bet

egáp

olás

sza

bály

ait.

– L

egye

n ti

sztá

ban

a ku

ruzs

lás

vesz

élye

ivel

.

köv

etel

mén

y:–

Ism

eret

ei é

bres

szék

rá a

tanu

lót,

hogy

fele

lõs

a te

rmés

zet v

édel

méé

rt, e

zért

bec

sülj

e m

eg k

örny

ezet

ének

ért

ékei

t.–

Leg

yen

képe

s a

körn

yeze

térõ

l kü

lönf

éle

mód

okon

sze

rzet

t is

mer

etei

t eg

ymás

sal

össz

evet

ni,

meg

figy

elés

eine

k er

edm

énye

it e

lem

ezni

, ért

elm

ezni

.–

Tud

ja, m

iért

fon

tos

a sz

elek

tív

hull

adék

gyûj

tés

a kö

rnye

zet v

édel

me

érde

kébe

n.

EGészséG EGészséGEs környEzET

6766

32. óra: közlekedés a lakóhelyenMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.A tanulók biztonságos közlekedése kiemelt oktatási és nevelési feladatat. Néhány településen a kisiskolá-

sok önállóan járnak iskolába. A gyalogos közlekedés szabályait már csak át kell ismételni az elõzõ évekrõl, ehhez ad segítséget a munkatankönyv 1. feladata. Vannak települések, ahol önállóan közlekednek ugyan a 3. osztályosok, de nem ismerik a kerékpározás alapvetõ szabályait. Ennek elsajátítása és begyakorlása a mai óra feladata. Az elméleti ismeretek után az iskolaudvaron alakítsunk ki közlekedési helyzeteket, ahol gyako-roljuk a tanultakat.

követelmény:– Legyen képes a gyermek biztonságos gyalogos közlekedésre otthona és iskolája környékén.– Ismerje az alapvetõ kerékpáros közlekedési szabályokat. – Tudja, hogy a fegyelmezett közlekedéssel mások biztonságát is óvja.

33. óra: Gyakorlatok a kerékpáros közlekedés elsajátításáraMódszertani kiegészítés: gyakorló óra.Ezen az órán lehetõség szerint az iskola környékén gyakoroljuk a kerékpáros közlekedés szabályait. Fon-

tos, hogy külön megbeszéljük a közlekedési táblák jelentését, és felhívjuk a tanulók figyelmét a balesetve-szélyre.

követelmény:– Legyen képes a gyermek a biztonságos gyalogos közlekedésre otthona és iskolája környékén.– Ismerje az alapvetõ kerékpáros közlekedési szabályokat. – Tudja, hogy a fegyelmezett közlekedéssel mások biztonságát is óvja.

6968

34. óra: Tájékozódás a lakóhelyenMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Ahhoz, hogy a kisgyermek megfelelõ módon képes legyen eligazodni saját környezetében, és biztonsá-

gosan tudjon közlekedni, elengedhetetlen a tájékozódási alapismeretek tanítása és gyakorlása. Most a tanult ismeretekre építve bõvítjük a tanulók tudását.

Nagyon fontos, hogy alaposan vagyük át alapvetõ ismereteket a tanteremben (ehhez adnak ötleteket a munkatankönyv 1–2. feladatai) és csak utána menjünk ki, és gyakoroljuk azokat a szabadban.

A megváltozott helyszín általában megzavarja a tanulókat, és azok az elemek, amelyek nem okoztak gon-dot az osztályteremben, problémát jelenthetnek a terepen. Az udvari gyakorlást követheti az egyre táguló környezetben való tájékozódás. Ehhez adnak ötletet a munkatankönyv feladatai.

35. óra: ModellezésMódszertani kiegészítés: munkáltató óra.Ennek az órának az elején kevés idõt fordítsunk a számon kérésre, csak az irányok gyakorlását helyezzük

elõtérbe! Ehhez felhasználhatjuk a LÜK füzetek feladatait is. A tanóra nagy részét a munkáltatásra fordítsuk! A tanulók személyes tárgyaikról készítsenek egy-egy

alaprajzot úgy, hogy körberajzolják azokat, de a térlátás fejlesztésének érdekében az a legfontosabb, hogy a közösen kirakott modell (5–6. feladat) alaprajzát egyénileg, önállóan próbálják elkészíteni.

A 13. feladat megoldása után végezhetünk még hasonlókat a LÜK füzetekben is.

köv

etel

mén

y:–

Leg

yen

képe

s a

diák

térk

épsz

erû

képe

s áb

rázo

lásr

a.–

Tud

jon

kész

íten

i tér

képv

ázla

tot a

z is

kola

kör

nyék

érõl

.–

Leg

yen

képe

s té

rkép

vázl

atba

útv

onal

at b

eraj

zoln

i elõ

zete

s be

járá

s ut

án.

– T

udjo

n a

szim

boli

kus

jele

k ha

szná

latá

ra.

köv

etel

mén

y:–

Tud

jon

a ta

nuló

eli

gazo

dni l

akóh

elyé

n és

ann

ak k

örny

ékén

.–

Has

znál

ja b

izto

nság

osan

a tá

jéko

zódá

ssal

kap

csol

atos

ala

pvet

õ ki

feje

zése

ket.

– L

egye

n ké

pes

elig

azod

ni la

kása

és

isko

lája

kör

nyék

én.

7170

36. óra: alaprajz készítéseMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Ennek az órának a feladata egyrészt, hogy a tanuló képes legyen egyszerû útvonalrajzokat készíteni, más-

részt, hogy megalapozza a 4. osztály térképismeretét. Az alaprajz készítése egy bizonyos térlátást igényel. Ezért nagyon fontos a fokozatosság betartása, amit a munkatankönyv feladatainak sorrendje segít.

Nagyon fontos ezen az órán is a bõséges szemléltetés és az aktív tanulói tevékenység, a munkáltatás. Vigyünk be az osztályterembe minél több olyan tárgyat, amelynek a körvonalát könnyen megrajzolják a tanulók! Minden esetben hasonlítsuk össze a körvonalat az eredeti tárggyal, állapítsuk meg a hasonlóságokat és a különbségeket!

Érdekes feladatot is tartalmaz a munkatankönyv: elvégezheti a tanulók, ha biztosítunk számukra egy-egy sötét színû kartont vagy textíliát. A krétaport liszttel helyettesíthetjük.

37–38. óra: Tanulmányi séta.Módszertani kiegészítés: vegyes típusú óra.Tanmenetünk szerint erre a sétára a téli szünetet követõ elsõ tanórán kerül sor. Ha lehetõségünk van rá,

menjünk ki a szabadba és figyeljük meg a környék felszíni formáit, természetes képzõdményeit! Vizsgáljunk meg hópelyheket nagyító segítségével! Erre a 47. órán lesz szükségünk. Nem zavaró, sõt egyrészt kellemes látvány, ha éppen havas a táj és a jég borítja a természetes vizeket, másrészt megfelelõ mennyiségû tapaszta-latot szerzünk a témakör késõbbi anyagrészeinek tárgyalásához (a víz körforgása, a víz tulajdonságai).

A séta megkezdése elõtt alakítsunk csoportokat és nevezzük ki a csoportvezetõket, majd minden egység-nek adjunk külön megfigyelési szempontokat.

Szervezhetjük a sétát egyszerû útvonalrajz vagy alaprajz alapján is, a tanulók tájékozódó-képességére hagyatkozva, ilyenkor mi csak helytelen útirányválasztás esetén korrigáljuk az útvonalat. Ha havas a táj, akkor a séta helyszínén vagy az iskolaudvaron hóból alakítsuk ki a látott felszíni formákat! Ha erre nincs lehetõségünk, akkor a tankönyv feladatai alapján tegyük meg mindezt az osztályteremben, a terepasztalon.

köv

etel

mén

y:–

Ala

kulj

on k

i ben

nük

az ö

náll

ó m

egfi

gyel

és ir

ánti

igén

y.–

Leg

yen

képe

s ön

álló

an tá

jéko

zódn

i egy

szer

û al

apra

jzok

ala

pján

.–

Tud

ja le

rajz

olni

vag

y te

rmés

zete

s an

yagb

ól k

iala

kíta

ni a

láto

tt f

elsz

íni f

orm

ákat

.

köv

etel

mén

y:–

Leg

yen

képe

s a

gyer

mek

öná

llóa

n el

kész

íten

i egy

szer

û tá

rgya

k kö

rvon

alra

jzát

.–

Tud

ja m

egfe

lelt

etni

az

egys

zerû

bb k

örvo

nalr

ajzo

kat a

z er

edet

i tár

ggya

l.–

Ism

erje

az

alap

rajz

fog

alm

át.

7372

39. óra: a téli idõjárás megfigyeléseMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az egyes évszakok idõjárását alakító tényezõk összehasonlítása a feladatunk.Ezért szerencsés, ha a téli idõjárás megfigyelésének szempontjait már elõzõleg megbeszéltük és erre az

órára már minden tanulónak kész idõjárási naptára van.Hasonlítsuk össze ezeket, s elemezzük az egyes elemek (napsütés, csapadék, szél) elõfordulásának gyako-

riságát, formáját (csapadék-formák, szél erõssége), majd oldjuk meg a munkatankönyv 3. a. feladatát!Ezt követõen hasonlítsuk össze a téli idõjárási megfigyelésünket az õsszel végzett megfigyeléssel! Beszél-

jük meg a változásokat, majd oldjuk meg a munkatankönyv további feladatait!Befejezésül gyakorolhatjuk a tanultakat a MINI-LÜK füzetek segítségével.

40. óra. amerre a szem ellátMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.A felszíni formák tanítása során az alábbi logikai lépések követése ajánlott:1. Mindig a tapasztalásból induljunk ki! Utaljunk vissza a tanulmányi sétán látottakra, vagy tekintsünk

meg rövid videó film részletet az adott felszíni formákról (Egymillió lépés Magyarországon), esetleg más szemléltetõ eszközt (dia, fotó, írásvetítõ) felhasználva gyûjtsük össze az adott felszíni forma jellemzõit.

2. Alakítsunk ki a terepasztalon az új anyagban szereplõ felszíniformát!3. Figyeljük meg, beszéljük meg jellemzõit, részeit!4. Keressük meg a munkatankönyv 66–67. oldalain a megismert felszíni formákat!5. Figyeljük meg a színezést!6. Ennek alapján oldjuk meg a munkatankönyv kapcsolódó feladatait!

köv

etel

mén

y:–

Ism

erje

és

hasz

nálj

a a

gyer

mek

a d

ombo

rzat

és

a sí

kság

fog

alm

akat

.–

Ism

erje

a s

íksá

g té

rkép

i szí

njel

ölés

ét.

– T

udjo

n te

repa

szta

lon

síks

ágot

kia

lakí

tani

.

köv

etel

mén

y:–

Sze

rezz

en a

diá

k gy

akor

lato

t egy

szer

û m

egfi

gyel

ések

vég

zésé

ben,

hel

yes

érte

lmez

éséb

en.

– Is

mer

je f

el, h

ogy

a vá

ltoz

ás o

ka a

köl

csön

hatá

s.–

Mon

djon

egy

szer

û pé

ldák

at a

z id

õjár

ás v

álto

zása

ira

és n

evez

ze m

eg a

vál

tozá

st e

lõid

ézõ

elem

eket

.

7574

41. óra: Hegyek, völgyek közöttMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.A hangsúly a felszíni formák terepasztalon való kialakításán és jellemzõinek való megismerésén van.Ezt az órát is kezdjük ismétléssel. Alakítsunk ki a terepasztalon különféle felszíni formákat és kérdezzük

meg a tanulókat, hogy ezek közül melyikkel foglalkoztunk részletesen! Rajzoljunk fel a táblára egy domborzati keresztmetszetet ábrázoló rajzot és mutassuk meg itt is, melyik

rész a síkság! Tegyük a rajz alá szókártyáját, és jellemezzük az elmúlt órán tanultak szerint! Beszéljük meg a színjelölését, és színezzük ki ennek alapján. Jelöljük ki az óra célját: a mai órán a barnával jelölt felszíni formákról tanulunk részletesen. Ezek után dolgozzuk fel az új anyagot, a tankönyv feladatainak és a 40. óra módszertani kiegészítésében leírt logikai lépéseknek megfelelõen!

42. óra: Folyók és tavakMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számonkérõ részében gyõzõdjünk meg arról, hogy a felszíni formákról tanult ismereteket meny-

nyire sajátították el tanulóink. Történhet ez a munkatankönyv 70. oldalának 1. és 2. feladatai alapján, vagy készíthetünk hasonló feladatlapot a témazáró elemeinek felhasználásával, esetleg erre a célra alkalmazhatjuk a MINI-LÜK füzetsorozat felszíni formákkal foglalkozó oldalait is. Ezután dolgozzuk fel az új anyagot a munkatankönyvi feladatok segítségével.

Az óra eleji beszélgetés során a tankönyv motivációs képe mellett ajánlatos még néhány fotót, diaképet, videó film részletet is bemutatni természetes vizeinkrõl, és tudatosítani, hogy természetes vizeink lehetnek álló- és folyóvizek. Ezt követõen beszéljük meg azok jellemzõ tulajdonságait és rögzítsük a tanult ismerete-ket a munkatankönyv megfelelõ feladatainál.

köv

etel

mén

y:–

Tud

ja a

diá

k, h

ogy

term

észe

tes

vize

ink

lehe

tnek

áll

ó- é

s fo

lyóv

izek

.–

Leg

yen

képe

s eg

ymás

tól m

egkü

lönb

özte

tni a

z ál

ló-

és f

olyó

vize

ket.

– T

udja

meg

külö

nböz

tetn

i nag

yság

uk s

zeri

nt a

fol

yóvi

zeke

t.

köv

etel

mén

y:–

Ism

erje

a a

tanu

ló d

omb

és a

dom

bság

fog

alm

át, j

elle

mzõ

it, r

észe

it.

– T

udja

tere

pasz

talo

n ki

alak

ítan

i és

meg

neve

zni a

tanu

lt f

elsz

íni f

orm

ákat

.

7776

43. óra: a víz felszínformáló munkájaMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számonkérõ részében ismételjük át a természetes vizekrõl tanultakat! Tehetjük ezt táblai vázlat for-

májában is. Írjuk fel a táblára a vizEk fogalmat és kérdezzük meg a diákokat, hogyan csoportosítanák a ta-nult vizeket. Írjuk a címszó alá az álló- és folyóvizek fogalmát! Ezt követõen hasonlítsuk össze a természetes vizek egyezõ és eltérõ tulajdonságait és nevezzük meg a folyóvizek tanult formáit, nagyságuk sorrendjében. Nézzünk meg egy videó film részletet a vízfelszínt alakító munkájáról (hegyi patak kavicsokat gördít lefelé), vagy mutassunk be egy hasonló jelenséget a terepasztalon. Beszélgessünk a tankönyv bevezetõ képérõl a motivációs (kék) szöveg felhasználásával. Ezt követheti a célkitûzés (A mai órán a víz tevékenységérõl tanu-lunk), majd az új anyag feldolgozása a munkatankönyv feladatainak sorrendjében.

44. óra: a vizek haszna és veszélyeMódszertani kiegészítés: kombinált óra.Ha van idõnk ennek az egységnek a feldolgozására, érdemes foglalkozni vele, hiszen olyan érdekes prob-

lémákat tárgyal, mint a víz haszna és veszélye.„A sivatagban szomjan lehet halni, az árvízbe bele lehet fulladni. A folyó mentén élõ ember gátszakadás-

tól, árvizektõl tart, miközben néhány km-rel arrébb aszály tizedeli a termést.” (Dr. Alföldi László)E kettõsség megbeszélése és értelmezése ennek az órának a feladata. Nagyon fontos, hogy a vizek haszna

kapjon nagyobb hangsúlyt, hiszen ez alapozza meg a következõ óra anyagát, hogy miért kell védeni vizeinket.Természetesen szót kell ejteni a vizek veszélyeirõl is. Egyrészt az árvízrõl (ami az utóbbi idõszakban

hazánk egyes területein és külföldön is igen sok gondot jelentett), másrészt a természetes vizekben való fürdésrõl.

köv

etel

mén

y:–

Tud

ja a

tanu

ló m

iért

fon

tos

a ví

z az

em

ber

és m

ás é

lõlé

nyek

szá

már

a.–

Leg

yene

k is

mer

etei

a v

izek

ves

zély

eirõ

l.–

Tud

ja, h

ogy

term

észe

tes

vize

kben

csa

k fü

rdés

re k

ijel

ölt h

elye

n sz

abad

für

ödni

.

köv

etel

mén

y:–

Leg

yene

k a

gyer

mek

nek

ism

eret

ei a

víz

fel

szín

form

áló

tevé

keny

ségé

rõl.

– Is

mer

je é

s ha

szná

lja

a sz

iget

és

a fé

lszi

get e

lnev

ezés

eket

.–

Ért

se a

z ös

szef

üggé

st a

dom

borz

at é

s a

víz

foly

ásán

ak s

ebes

sége

köz

ött.

7978

45. óra: védjük vizeinket!Módszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számonkérõ részében röviden foglaljuk össze, amit a felszíni formákról és a természetes vizekrõl

tanultunk. Felhasználhatjuk ehhez az elõzõleg már említett táblai rajzot (metszetrajz) és vázlatot (vizek) is. Pótoljuk a még jelentkezõ hiányosságokat, és ha elõzõ órán nem volt módunk beszélgetni a vizek veszélyeirõl és hasznairól, foglaljuk össze röviden, vagy a tanulókkal gyûjtessük össze a lényeget a tankönyv 76–77. ol-dalainak ábráiról!

Rögzítsük, hogy a tiszta vízre minden élõlénynek szüksége van, ezért kiemelten fontos annak védelme. Már adott is az óra célkitûzése. Az új ismeretet dolgozzuk fel a munkatankönyv feladatainak sorrendjében!

szakmai kiegészítés: A tanulónak még nem kell tudnia, hogy vizeinket helyzetük szerint két nagy csoportba osztjuk: felszíni

vizek (folyók, tavak, tározók) és felszín alatti vizek (karsztvizek). Mi csak az elõbbiekrõl tanulunk.

46. óra: a víz tulajdonságaiMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Ezt a tanórát szinte teljes egészében a megfigyelés jellemzi. Bizonyos vizsgálódásokat (olvadás) a tanító

mutat be modellkísérletként.A számonkérõ rész legyen rövid, lényegre törõ, irányítása a tanulók figyelmét a víz tulajdonságaira!Az új anyag feldolgozását végezzük a munkatankönyv feladatainak sorrendjében! A hópehely közvetlen

megfigyelésére márciusban nem valószínû, hogy sor kerülhet, de a téli sétán ezt megtettük, így most csak vissza kell emlékezni az akkor végzett megfigyelésekre.

köv

etel

mén

y:–

Ism

erje

a g

yerm

ek a

víz

fizi

kai t

ulaj

dons

ágai

t.–

Biz

tons

ágos

an tu

dja

meg

neve

zni a

víz

kül

önfé

le h

alm

azál

lapo

tait

.–

Ért

se m

i az

olva

dás

és a

z ol

dódá

s és

a k

ettõ

köz

ötti

kül

önbs

ég.

köv

etel

mén

y:–

Tud

ja a

diá

k, h

ogy

vize

ink

szen

nyez

etts

égét

az

embe

ri b

eava

tkoz

ás b

efol

yáso

lja.

– Is

mer

je f

el a

viz

eket

sze

nnye

zõ f

orrá

soka

t.–

Ala

kulj

on k

i ben

ne a

viz

ek ti

szta

ságá

nak

igén

ye.

8180

47. óra: olvadás, oldódásMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Mivel ez idáig már sokat foglalkoztunk a vízzel, az óra számonkérõ részében ismételjük át a tanultakat!

Elõször állítsuk a vízhozam mennyiségének sorrendjébe a vízfolyásokat a szókártyák segítségével (forrás, ér, patak, folyó, folyam), majd soroljuk fel az állóvíz és a folyóvíz jellemzõit. Emeljük ki a hasonló és az eltérõ tulajdonságokat! Ezt követõen egy tanuló mesélje el, mit tud a víz felszínformáló munkájáról! Csoportmun-kában gyûjtsük össze, miért fontos a víz a földi életben, és melyek a veszélyei! Ezután egy diák mondja el, milyen módon szennyezi az ember a vizeket, és mit tehetünk ez ellen! Végül a 78–79. oldal képei alapján gyûjtsük össze, amit eddig megtanultunk. A számonkérõ részt zárhatjuk egy LÜK feladat megoldásával, ezt követõen pedig dolgozzuk fel az új anyagot a munkatankönyv feladatainak sorrendjében!

48. óra: a víz körforgásaMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Ismét egy olyan tanóra következik, amelynek a bemutató kísérlet adja az alapját, illetve végigkíséri azt.

A számonkérõ részben feltétlenül vegyük sorra a víz tulajdonságairól és halmazállapotairól tanultakat, vala-mint az olvadás és az oldódás fogalmát. Kövesse ezt a felszíni vizekrõl tanultak számonkérése csoportosítás formájában. Problémafelvetéssel folytathatjuk az óra menetét: Miért változik a folyók, tavak vízszintje?

Bizonyára több választ is kapunk: (felhasználja az ember, elszivárog a talajba, esõvíztõl nõ a szintje), eze-ket egyenként beszéljük meg, majd a munkatankönyv motivációs képének elemzése és bevezetõ szövegének (kék) megbeszélése alapján adjuk meg az óra célját és dolgozzuk fel az új anyagot a feladatok sorrendjében!

köv

etel

mén

y:–

Ism

erje

a d

iák

a ví

z kö

rfor

gásá

nak

foly

amat

át.

– Is

mer

jen

lega

lább

hár

om c

sapa

dékf

ajtá

t.

köv

etel

mén

y:

– T

udat

osul

jon

a ta

nuló

ban,

hog

y a

term

észe

trõl

sze

rzet

t ism

eret

eket

meg

figy

elés

, viz

sgál

ódás

, kís

érle

tezé

s út

ján

szer

ezzü

k m

eg.

– L

egye

n ké

pes

észr

even

ni a

z an

yago

k vá

ltoz

ását

és

az a

nnak

fol

yam

án m

egfi

gyel

hetõ

tula

jdon

ságo

kat.

– H

aszn

álja

hel

yese

n az

old

ódás

, olv

adás

sza

vaka

t.

8382

49. óra: a víz felhasználása és tisztításaMódszertani kiegészítés: kombinált óra.Ha van idõnk ennek az órának a feldolgozására, sok hasznos információhoz jutnak tanítványaink. Arról,

hogy mi a víz haszna, már bõséges ismeretanyaggal rendelkeznek. Most közösen nézzük át, mire használ-ják a háztartások a vizet! Ez nem jelent különösebb gondot. Ám amikor egy család napi vízfelhasználására térünk át, nagyon meglepõdnek a tanulók. Fõleg midõn szembesülnek azzal a ténnyel, hogy hazánkban, a háztartásokban azonos minõségû a vezetékes víz, vagyis egyformát használunk ivásra, fõzésre, mint mosás-ra, mosogatásra.

Éppen ezért nagyon fontos megbeszélni azt, hogy hol és milyen módon tudunk takarékoskodni.Beszéljük meg tanítványainkkal a víz környezetkímélõ elvezetésének, tisztításának módjait, lehetõségeit.

Ehhez adnak segítséget a munkatankönyv feladatai.

50. óra: víz és tûzMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számonkérõ részében egy tanuló mesélje el, milyen módon történik a víz körforgása a természet-

ben, majd egy másik a csapadékfajták jelei alapján sorolja fel azokat! Képek segítségével beszélgessünk el arról, hogy mire használjuk a vizet és miért fontos a földi élet során! Ezután nézzünk meg egy rövid videó film részletet a tûzoltásról! Kérdezzük meg a tanulókat, milyen szerepe van a víznek ebben a folyamatban!

Ezzel a megbeszéléssel már át is tértünk az új anyag feldolgozására, amelyhez bõséges feladatsort kínál a munkatankönyv.

köv

etel

mén

y:–

Ism

erje

n a

tanu

ló n

éhán

y ég

hetõ

és

éghe

tetl

en a

nyag

ot.

– É

rtse

meg

, hog

y az

égé

s tö

bb v

eszé

ly f

orrá

sa is

lehe

t.–

Tud

ja, m

elye

k a

teen

dõk

tûz

eset

én.

– Is

mer

je a

tûzo

ltók

tele

fons

zám

át é

s ér

tesí

tésü

k m

ódjá

t.

köv

etel

mén

y:–

Ért

se m

eg a

gye

rmek

, hog

y az

ivóv

íz k

incs

.–

Tud

ja, m

ilye

n m

ódon

lehe

t tak

arék

osko

dni a

z iv

óvíz

zel.

– L

egye

nek

ism

eret

ei a

rról

, mel

yek

a sz

enny

víz

keze

lésé

nek

körn

yeze

tkím

élõ

mód

ozat

ai.

8584

51. óra: vizsgálódás mágnesekkelMódszertani kiegészítés: munkáltató óra.Ebben az esetben a lehetõ legkevesebb idõt fordítsuk a számonkérésre, mert nagyon sok érdekes kísérletet

mutat be munkatankönyvünk, és ezeket szívesen végzik el a tanulók.Szervezzük úgy a tanórát, hogy a gyerekek csoportmunkában el tudjanak végezni minden kísérletet.Hívjuk fel a tanulók figyelmét a balesetveszélyre és a fegyelmezett és pontos munkavégzésre! Minden

kísérlet megkezdése elõtt beszéljük meg a feladatot, a végrehajtás közben pedig ellenõrizzük és segítsük a tanulók önálló tevékenységét!

52. óra: a szél keletkezése és munkájaMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számonkérõ részében foglaljuk össze, amit a felszíni formákról és a vizekrõl tanultunk! Használ-

hatjuk metszetrajzot, amelynek segítségével átismételhetjük a domborzatról tanultakat. A vizekkel kapcsola-tos ismereteinket áttekinthetjük a már ismert vázlat alapján!

Fontos, hogy beszéljünk annak felszínformáló tevékenységérõl, hiszen ez adja az átmenetet a számonkérõ rész és az új ismeret feldolgozása között.

Az új anyag feldolgozását kezdjük a munkatankönyv bevezetõ képének vagy egy rövid (kopár hegyeket bemutató) videó film részletnek a megbeszélésével! Rögzítsük, hogy a felszínt nem csak a víz, hanem a szél is alakítja. Kövesse ezt a szél munkájának modellszerû bemutatása a terepasztalon, amit a pedagógus a gyerekekkel közösen végezzen. A kétféle felszínt alakítsák ki a diákok, ám ha hajszárítót használunk, azt feltétlenül a tanító kezelje.

Az anyagfeldolgozás további sorrendje a munkatankönyvet kövesse!

köv

etel

mén

y:–

Leg

yene

k is

mer

etei

a g

yerm

ekne

k a

szél

fel

szín

form

áló

tevé

keny

ségé

rõl.

– T

udja

a s

zél f

ogal

mán

ak je

lent

ését

.–

Ért

se a

z ös

szef

üggé

st a

dom

borz

at, a

növ

ényz

et é

s sz

él f

elsz

ínal

akít

ó m

unká

ja k

özöt

t.

köv

etel

mén

y:–

Ism

erje

adi

ák a

mág

nese

sség

fog

alm

át.

– É

rtse

meg

, hog

y a

mág

nes

azon

os p

ólus

ai ta

szít

ják,

a k

ülön

bözõ

k pe

dig

vonz

zák

egym

ást.

– T

udat

osul

jon

benn

e, h

ogy

a te

rmés

zetr

õl s

zerz

ett

ism

eret

eket

meg

figy

elés

, viz

sgál

ódás

, kís

érle

tezé

s út

ján

sze-

rezz

ük m

eg.

8786

53. óra: érdekes kísérletekMódszertani ajánlás: munkáltató óra.Ha lehetõségünk van rá, feltétlenül szánjunk idõt ennek a kiegészítõ anyagrésznek a feldolgozására, mert

szívesen végzik a gyerekek, és nagyon sok kellemes élményt szerezhetünk nekik vele. A kísérletek többsége a levegõ mozgásával kapcsolatos, de vannak feladatok a víz párolgásának és a növények párologtatásának szemléltetésére is.

Természetesen nem fontos, és nem is lehetséges valamennyi elem elvégzése. Célszerû csoportokat szer-vezni. Mindegyik válasszon magának egy vagy két feladatot, amit majd az óra utolsó harmadában társainak. Ezt feltétlenül kísérje a tanulók beszámolója, próbálják megmagyarázni a jelenségek okát! Ha ez nem sike-rül, akkor segítsük õket magyarázatunkkal!

54. óra: a felszín és az emberMódszertani kiegészítés: gyakorló óra.Ezen a tanórán lehetõségünk van a témakör feldolgozása során elsajátított ismeretek rendszerezésére,

új szempontok szerinti csoportosítására úgy, hogy az ismétlés vezérfonala az ember és a felszín kapcsola-ta legyen, mivel az új ismereteket feldolgozó órákon errõl kevés szó esett. A táblai domborzatot ábrázoló metszetrajz alapján ismételjük át a tanult felszíni formákat, azok részeinek megnevezését és színjelölésüket, majd beszéljük meg, hogy az egyes területeken milyen növényeket termeszt, és milyen állatokat tenyészt az ember, s ehhez a tevékenységhez miféle foglalkozások kapcsolódnak. Kövesse ezt a tanultak rögzítése a munkatankönyv elsõ feladatában! A helyi sajátosságok tárgyalása után a felszíni formák és települések kö-zötti kapcsolatot dolgozzuk fel a munkatankönyv feladatai alapján.

köv

etel

mén

y:–

Tud

ja a

diá

k, h

ogy

a fe

lszí

n, h

atás

sal v

an a

növ

ényz

et k

iala

kulá

sára

.–

Ism

erje

saj

át te

lepü

lésé

nek

legf

onto

sabb

ada

tait

, ter

més

zetf

öldr

ajzi

jell

emzõ

it.

– É

rtse

a f

elsz

ín é

s a

tele

pülé

stíp

usok

köz

ötti

öss

zefü

ggés

t.

köv

etel

mén

y:–

Ala

kulj

on k

i a ta

nuló

ban

benn

e az

öná

lló

kísé

rlet

ezés

irán

ti ig

ény.

– L

egye

n ké

pes

a fe

gyel

mez

ett m

unka

végz

ésre

.–

Cso

port

mun

ka s

orán

legy

en te

kint

ette

l tár

sair

a, b

ecsü

lje

azok

mun

kájá

t.

8988

55. óra: GyakorlásMódszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra.A mai órát szervezzük úgy, hogy elõször tekintsük át azokat az egységeket tekintsük át, amelyek gondot

jelentettek! Kiemelten foglalkozzunk a természeti erõk felszínformáló munkájával, és a felszín, valamint a vizek témakörével!

A rendszerezéshez felhasználhatjuk a tanórák számonkérõ részében használt módszereket, szemléltetõ eszközöket, vázlatokat, vagy választhatujk a munkatankönyv 96–97. oldalának feladatai közül is, a MINI-LÜK füzetsorozat e témakörrel foglalkozó elemét is.

A közös ismétlõ–rendszerezõ órát követheti egy ellenõrzõ óra, amikor a tanulók önállóan dolgoznak a feladatlapokkal, majd a megoldások értékelésre, osztályozásra kerülnek.

56. óra: összefoglalásMódszertani kiegészítés:Ennek az órának a típusa és felépítése attól függ, hogy az elõzõ hogyan szerveztük, mire használtuk. Most

ismét a téma leglényegesebb ismereteit tartalmazó témazáró feladatlapjait közöljük. Ezek felépítésére, hasz-nálatára az elõzõ témakörnél (A víz- és vízpart növényvilága) leírtak az irányadók.

Ha a témazáró feladatlapot nem csak ellenõrzésre, hanem a tanulók tudásának értékelésére is használjuk, ne elégedjünk meg az érdemjegyek puszta közlésével, hanem minden egyes diák teljesítményét szóban is minõsítsük. Emeljük ki a típushibákat, ha van ilyen. Az ilyenfajta értékelés útmutatást ad a gyermekek to-vábbi munkájához.

köv

etel

mén

y:–

A h

elyi

tant

erv

tém

akör

re v

onat

kozó

köv

etel

mén

yei.

köv

etel

mén

y:–

A h

elyi

tant

erv

tém

akör

re v

onat

kozó

köv

etel

mén

yei.

9190

56. óra: a dolgozat javítása, értékeléseMódszertani kiegészítés: ellenõrzõ–gyakorló óra.Ezen az oldalon a „Tájékozódás, felszíni formák”

témakör témazáró feladatlapjainak B változata látható. Az ezek használatával kapcsolatos javaslatokat

már elõzetesen leírtam. A közölt feladatlapok egy-aránt alkalmasak ellenõrzésre, gyakorlásra, ismétlés-re, továbbá néhány elemüket kiemelve elõsegíthatjük az új ismeretek rögzítését is.

57. óra: a dolgozat javítása, értékeléseMódszertani kiegészítés: ellenõrzõ–gyakorló óra.A dolgozat javítása elõtt emeljük ki azokat a fel-

adatokat, amelyeket többségében jól oldottak meg a tanulók.

Ezek a feladatok maradjanak a táblán, vagy csoma-golópapírra felírva a diákok elõtt! Ezután nézzük át a típushibákat! Ha volt olyan feladat, amit az osztály közel 50%-a hibásan oldott meg, azt beszéljük meg részletesen és oldjuk meg közösen! Javítása történjen egyénileg, megoldásának ismételt ellenõrzésével.

Ha marad idõnk, az óra végén készítsünk alaprajzo-kat, vagy oldjunk meg feladatokat a LÜK füzetekbõl!

iii. témakör: állatok a vízben és a vízparton

A III. témakör, amelyben a víz- és a vízpart állatvilágát vesszük szemügyre, tulajdonképpen az elsõ fejezet folytatása. Feladata a „Növények a vízben és a vízparton” fejezetben tanultak szinten tartása és az ismeretek bõvítése. Ez a fajta felépítés a természet ciklikus változásának tudatosítását is lehetõvé teszi.

E témakör sem tudja nélkülözni a közvetlen tapasztalatszerzést, a tanulmányi sétákat, kirándulásokat. Ha lehetõségünk van rá (és elfoglaltságunk engedi), akkor szánjunk egy hétvégi napot (szombat) arra, hogy szervezzünk egy egész napos kirándulást az osztállyal! A természet iránt fogékony, a környezeti nevelést szívügyének tekintõ tanító vállalja ezt a tavaszi túrát és nem jelent megterhelést a számára.

Általában a tanulók is szívesen jönnek el az ilyen kötetlen foglalkozásokra, mi pedig ilyenkor életközelben ismerjük meg tanítványainkat.

Az egynapos kirándulás célja különbözik a tanulmányi sétától. Témája lazábban kapcsolódik a tananyag-hoz. Elsõdleges cél új ismeretek szerzése (nem kizárólag természetismerettel kapcsolatos ismereteket értve ez alatt), komplex információ átadás, a tanulók tudásának integrálása.

A kirándulásnak ne legyen „iskolás jellege”! Könnyed, lezser, játékos szellemben vezessük! Adjunk idõt az önfeledt játékra (bújócska, körjátékok, labdajátékok, csapatjátékok).

A kirándulás célja lehet természetvédelem is. Ha környékünkön mûködik horgászegyesület vagy halastó, megbeszélhetjük vezetõjével, hogy egy napon elkísérjük õket ellenõrzõ útjukra, és megfigyeljük a természe-tes vizek és környékük állapotát, a horgászok tevékenységét, az ellenõrök munkáját.

Segíthetünk a horgásztanya környékének szépítésében, vagy az ivadéknevelõ körüli munkában.A természetismeret tantárgy fõ célja a természet megismerése és védelme, amely feltételezi annak szerete-

tét, a hozzá való érzelmi kötõdést. Ennek egyik formája a fent vázolt kirándulás, ami által idõvel biztonságot szereznek tanítványaink az élõ természetben való tájékozódás terén.

Soha ne feledkezzünk meg a természetben való viselkedés illemszabályainak tudatosításáról, az ízlés ne-ve lésrõl és ezek gyakoroltatásáról!

– Ügyeljünk a természetes vizek tisztaságára! A szemetes partokat tisztítsuk meg!– A kihelyezett turistajelek közérdekûek. Óvjuk õket!– A kiabálástól, harsány társalgástól, zajongástól tartózkodjunk!– Nevünk megörökítésére nem az élõ fák törzse és az épületek falai alkalmasak, hanem alkotásaink. Ezért

láttassuk meg tanítványainkkal a természet szépségét, fotózzunk, rajzoljunk, jegyzeteljük a kirándulá-sok során és az iskolában (vagy otthon), készítsünk gyûjteményeket, tablókat „kincseinkbõl”. Munká-inkból kiállítást is rendezhetünk, hiszen a természet szeretete az alkotó képzelettel rendelkezõ embert gyakran mûvészi alkotásokra ihleti.

Mindezen sokrétû lehetõségek mellett figyeljük meg azokat a jelenségeket, élõlényeket, amelyekkel az elkövetkezendõ idõszakban a tanórákon részletesen foglalkozunk!

– Vizsgáljuk meg az állatok nyomait (elhullott tollak, ürülékek, szõrcsomók)!– Lessük meg, mely élõlények láthatók tavasszal a vízben és a vízparton, melyeknek vannak kicsinyeik!

Elemezzük viselkedésüket, táplálkozásukat!

A sétáról hazatérve – útközben – irányított beszélgetés során elevenítsük fel a látottakat, szükségszerûen adjunk magyarázatot a felvetõdött kérdésekre! (Ezáltal már elsõdlegesen rögzítjük azokat az ismereteket, amelyekre a tanórákon majd visszatérünk.)

9392

58–59. óra: Tavaszi séta a vízpartonMódszertani kiegészítés: tanulmányi séta.Ha a megelõzõ idõszakban (tavaszi szünet, hétvége) módunk volt a bevezetõben leírt kirándulás lebonyo-

lítására, akkor ezen az órán tartsunk élménybeszámolót, elevenítsük fel a látottakat! Diákjaink hasonlítsák össze a látott élõlényeket a tankönyv ábráival!Ismételjük át a tanultakat, és hasonlítsuk össze az õszi vízpart élõvilágát a tavasziéval!Kiemelten kell foglalkoznunk a bekövetkezett változásokkal, a növények virágzásával, és az állatok utód-

gondozásával.Vegyék észre a tanulók, hogy milyen módon képesek alkalmazkodni az élõlények az évszakokhoz. Ha

elõzõleg nem volt lehetõségünk kirándulásra, ezt az órát fordíthatjuk tanulmányi sétára, a munkatankönyv megfigyelési szempontjai alapján.

60. óra: a víz parányi élõlényeiMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Tanóránkat építsük a tanulmányi séta tapasztalataira. Vizsgáljuk meg a kirándulásról behozott vízmintákat!Attól függõen, hogy a körfolyamat melyik ciklusában van, láthatók benne különféle élõlények. A tiszta,

élõ víz ciklusa egyszerûsítve a következõ: szervetlen anyag – alga – kis rák – hal (elpusztul, bomlik), szerves anyag – baktériumok – szervetlen anyag.

Szintén a sétán figyelhettük meg a tejfehér örvényférget, amely minden lehetséges álló és lassan folyó, különbözõ hõmérsékletû vízben megél, hacsak az nem túlságosan szennyezett.

Figyelem! A planáriák valójában nem férgek, de kitûnõ „bioindikátorok”.A földi gilisztát a sétán is megfigyelhettük, hozzunk be néhányat az osztályterembe és figyeljük meg test-

felépítését, mozgását, majd engedjük ki a szabadba!

köv

etel

mén

y:–

Ért

se m

eg a

tanu

ló, h

ogy

az a

kvár

ium

fal

a a

mos

zato

k m

egje

lené

sétõ

l zöl

dül m

eg.

– T

udja

jell

emez

ni tu

lajd

onsá

gai a

lapj

án a

fér

geke

t.–

Röv

id m

egfi

gyel

és u

tán

min

dig

enge

dje

szab

adon

az

élõl

énye

ket.

köv

etel

mén

y:–

Leg

yen

képe

s a

gyer

mek

egy

szer

û vi

zsgá

lato

k, m

egfi

gyel

ések

vég

zésé

re.

– T

udja

öss

zeha

sonl

ítan

i a m

egfi

gyel

t élõ

lény

eket

.–

Leg

yen

képe

s és

zrev

enni

a te

rmés

zetb

en b

eköv

etke

zett

vál

tozá

soka

t.

9594

61. óra: Csigák, kagylókMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra bevezetõ részében magyarázzák meg a tanulók, milyen élõlények az algák, majd a képkártyák se-

gítségével nevezzék meg a tanult parányi állatokat (vízibolha, orvosi pióca, földi giliszta).Jellemezzék tulajdonságaik alapján a férgeket!Az új anyag feldolgozását kezdjük azzal, hogy beviszünk az osztályba különféle csigaházakat és kagy-

lóhéjakat, majd tegyük föl a kérdést (problémafelvetés): hol élnek ezek az állatok? A célkitûzés: A mai órán a csigákkal és a kagylókkal ismerkedünk részletesen. A „természetbarát” csigagyûjtés bemutatása után megtekinttünk egy rövid részletet a Reflektor Stúdió: Vizek mentén c. filmjébõl, majd elemezzük a csigák testfelépítését, végül a tanultakat rögzítjük a munkatankönyv 5. feladatában. A kagylók elemzése s a két élõlény tulajdonságainak összehasonlítását követõen zárjuk az órát természetvédelmi ismeretek megbeszé-lésével!

62. óra: változatos vízivilágMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számonkérõ részét kezdhetjük a LÜK füzetek megfelelõ feladatainak megoldásával. Ha az

önellenõrzés során probléma adódna, azonnal korrigáljuk a hiányosságot! A fajfelismerést gyakorolhatjuk a játék alapján vagy képkártyáinkkal.

Az új anyag feldolgozását kezdjük a tanulmányi séta tapasztalatainak megbeszélésével, majd folytassuk a bevezetõ kép elemzésével, a motivációs szöveg felhasználásával. A rovarok, amelyekrõl tanulunk mind megtalálhatók a diákok közvetlen környezetében, csak nem ismerik õket a gyerekek (a molnárka a legkisebb pocsolyában is megtalálható). Ezért fontos a megismerésük, és azért, mert tulajdonságaik megfigyelése, se-gíti a késõbbi általánosítást. Figyelem! 3. osztályban nem tanítjuk a rovar és bogár testfelépítését, csak meg-vizsgáljuk, ezzel megalapozzuk a 4. osztály anyagát, ahol már megnevezzük a testrészeket (fej, tor, potroh).

63. óra: rovarmegfigyelésMódszertani kiegészítés: gyakorló óra.Ezen az órán lehetõségünk nyílik a különféle rovarok megfigyelésére. Tudatosítsuk a tanulókban azok

jellemzõ tulajdonságait, és azt, hogy valamennyi állat fontos eleme a természetnek, ezért tilos bántani azokat!

követelmény:– Legyen képes a gyermek felismerni a tanult rovarokat a természetben.– Ismerje a rovarok legfontosabb jellemzõ tulajdonságait.– Tudjon megnevezni legalább három tanult rovart.

köv

etel

mén

y:–

Tud

ja a

diá

k m

egne

vezn

i a c

sigá

k és

a k

agyl

ók e

gyez

õ és

elt

érõ

tula

jdon

sága

it.

– A

laku

ljon

ki b

enne

a te

rmés

zetb

arát

gyû

jtõs

zenv

edél

y.–

Tud

ja, h

ogy

a ka

gyló

k cs

ak a

víz

ben

képe

sek

élni

.

9796

64. óra: Hazai halainkMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számonkérõ részét tervezhetjük oly módon, hogy a tanult képkártyák alapján a tanulók felisme-

rik az ábrázolt élõlényeket, majd rendszerezik azokat (férgek, puhatestûek, rovarok) ezután megnevezik az egyes csoportok jellemzõ tulajdonságait. Ezt követheti az új anyag tárgyalása, amelynek kiindulása lehet a tanulmányi sétán tapasztaltak elemzése, vagy a munkatankönyv motivációs képe alapján kibontakozó él-ménybeszámolók.

Feltétlenül beszéljünk a vidék jellegzetes halfajairól és azokról, amelyeket a tanulók ismernek. Érdemes megemlíteni, hogy a hazai vizek évszázadokon keresztül gazdagok voltak halakban. Beszélgessünk el arról, mi lehet az oka annak, hogy napjainkban kevesebb hal él a hazai vizekben.

Az új anyag feldolgozása történjék a munkatankönyv feladatainak sorrendjében, amelyhez használjunk bõséges szemléltetõanyagot a biológia szertár igénybevételével (hal csontváz, hal folyadékos készítmény), szakkönyvek és fotók felhasználásával.

65. óra: a vízpart hangadói: a békákMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Az óra számonkérõ részét tervezhetjük oly módon is, hogy a munkatankönyv 98–99. oldalának posztere

alapján, a nevüket letakarva megnevezzük az ott látható – tanult – állatokat, és képkártyáink közül is kike-ressük a megnevezett fajokat. Rendszerezzük azokat megadott szempontok szerint, jellemezzük az adott csoportokat tulajdonságaik alapján!

Az új anyag feldolgozását kezdhetjük békahangok meghallgatásával (Magyarország állathangjai) le mez-rõl, hangszalagról vagy CD-rõl, ezután beszélgetünk a tankönyv bevezetõ képérõl a motivációs szöveg (kék) alapján. Ezt kövesse a kétéltû fogalmának tartalmi elemzése a munkatankönyvben rögzítve, majd a békák jellemzése a feladatok sorrendjében. Használjunk bõséges szemléltetõanyagot a tananyag feldolgozáshoz! Nagyon fontos része kell, hogy legyen ennek az órának a szemléletformálás, ugyanis a tanulók egy része, – nem tudni miért, bizonyára környezeti ártalom – de nem szereti ezeket az állatokat. Ha látják, hogy meg-fogjuk, és a hasznukról beszélünk, talán eredményt érünk el. Próbáljuk meg!

köv

etel

mén

y:–

Ért

se a

diá

k a

kété

ltû

foga

lmát

.–

Leg

yen

képe

s m

egne

vezn

i a b

ékák

tula

jdon

sága

it, t

estr

észe

ik n

evét

.–

Tud

ja, h

ogy

a bé

kák

véde

tt, h

aszn

os á

llat

ok.

köv

etel

mén

y:–

A ta

nuló

tudj

a m

egne

vezn

i a h

al je

llem

zõ tu

lajd

onsá

gait

.–

Ism

erje

saj

át v

idék

ének

jell

egze

tes

half

ajai

t.–

Tud

ja, h

ogy

a vi

zek

szen

nyez

ése

hatá

ssal

van

a h

alak

éle

tér

9998

66. óra: a vízpart madárvilágaMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.A madarakról már nagyon sok ismerete van egy 3. osztályos tanulónak. Ezért az óra számonkérõ részében

ismételjük át az eddig tanultakat! Elõször a víz- és vízpart állatait vegyük sorra úgy, hogy mondjuk el azok jellemzõ tulajdonságait (vérszívó féreg, sebes röptû vízparti rovar, nagy, bajuszszakállas, ragadozó, úszók segítségével mozgó gerinces) és a tanulók mutassák fel képkártyáikat. Aki téveszt, az kimarad a játékból. Az nyer, aki a legtovább képes játszani.

Ezt kövesse a madarakról tanultak ismétlése, amelynek lényeges tudnivalóit a munkatankönyv feladatso-rában rögzítsük!

Az óra célkitûzését kövesse a vízimadarak két csoportjának megfigyelése, jellemzése és összehasonlítása!A két csoport jellemzését folytathatjuk a munkatankönyv 114–115. oldalán is, ha a következõ órán erre

nem lesz idõnk.

67. óra: GyakorlásMódszertani kiegészítés: kombinált óra.A tanórát fordíthatjuk az elõzõ órai anyag ismétlésére, bõvítésére, tanulmányi sétára, madármegfigyelésre,

vagy a szakirodalomban való búvárkodásra, esetleg a víz- és vízpart madaraitól szóló videó film megtekintésére.A felsorolt óratípusok vagy munkaformák bármelyikét is választjuk, a lényeg, hogy a vízimadarak cso-

portjával foglalkozunk. Feltétlenül térjünk ki a madárvédelem fontosságára! Érdemes megemlíteni, hogy hazánkban körülbelül 330 madárfajt mutattak ki eddig, és közülük közel 200 nálunk is költ. A gázlómadarak mocsárlakó vagy vízi életmódot folytató húsevõ madarak. Az úszómadarak a nyílt vizek és mocsarak lakói, fõleg vízinövényekkel táplálkoznak, de elõszeretettel kutatnak – sokszor a víz alá merülve, tótágast állva – különbözõ rovarok, csigák, lárvák, halikrák után.

köv

etel

mén

y:–

Ism

erje

a ta

nuló

kör

nyez

etén

ek le

gjel

lem

zõbb

víz

imad

arai

t.–

Leg

yen

képe

s fe

lism

erni

a ta

nult

víz

imad

arak

at.

– T

udja

, hog

y a

vízi

mad

arak

véd

elm

e is

fon

tos.

köv

etel

mén

y:–

Biz

tons

ágos

an le

gyen

kép

es m

egne

vezn

i a g

yerm

ek a

mad

arak

jell

emzõ

tula

jdon

sága

it é

s te

stré

szei

t.–

Tud

ja a

z ús

zó-

és g

ázló

mad

arak

jell

emzõ

tula

jdon

sága

it.

– Is

mer

je k

örny

ezet

e le

gjel

lem

zõbb

víz

imad

arai

t.

101100

68. óra: Emlõsök a vízpartonMódszertani kiegészítés: új ismeretet feldolgozó óra.Ennek az órának a célja az emlõsökrõl tanultak ismétlése, és új, a vízparton élõ fajok megismerése.A számonkérõ részben tekintsük át a víz- és vízpart állatvilágáról eddig tanultakat! Megtehetjük ezt a

MINI-LÜK füzetsorozat kiválasztott ábrái alapján is. A képkártyák segítségével nevezzük meg a tanult emlõsöket. Csoportosítsuk az állatokat élõhelyük szerint, majd emeljük ki közös tulajdonságaikat és rög-zítsük munkatankönyvünkbe. Végezzük el a 4. feladat kísérletét (lehet bemutató kísérlet) és jellemezzük a vízpart emlõseit.

69. óra: Táplálkozás a vízben és a vízpartonAz óra vezérfonala a vízi élõlények táplálkozási kapcsolata. Az anyag feldolgozását végezzük a munka-

tankönyv feladatai alapján.Beszéljük meg, miért élnek más-más élõlényfajok egy tiszta vizû patakban vagy tóban, elemezzük az oka-

it. Feltétlenül ejtsünk szót a vizek szennyezõdésérõl, annak okairól, következményeirõl is!

szakmai kiegészítés:Vízszennyezés: minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely a víz fizikai, kémiai, biológiai és

bakterológiai tulajdonságait (természetes minõségét) károsan megváltoztatja. A szennyezés következtében az az emberi használatra részben vagy teljesen alkalmatlanná válik, illetve a természetes folyamatok kárt szenvednek.

köv

etel

mén

y:–

Ism

erje

a g

yerm

ek a

víz

i élõ

lény

ek a

lapv

etõ

tápl

álék

ait.

– T

udja

, hog

y bi

zony

os f

ajok

pus

ztul

ása

más

faj

ok é

leté

t is

vesz

élye

ztet

i.–

Ala

kulj

on k

i a f

elel

õs m

agat

artá

s az

élõ

hely

ek v

édel

me

érde

kébe

n.

köv

etel

mén

y:–

Tud

ja b

izto

nság

osan

a d

iák

meg

neve

zni a

z em

lõsö

k je

llem

zõit

, tes

trés

zeit

.–

Leg

yene

k is

mer

etei

arr

ól, h

ogy

a ví

zpar

t em

lõse

inek

éle

tére

mil

yen

hatá

ssal

van

a k

örny

ezet

szen

nyez

és.

– Is

mer

jen

lega

lább

két

víz

part

on é

lõ e

mlõ

st.

103102

70. óra: GyakorlásMódszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra.Mivel az elsõ és a harmadik témakör a víz- és vízpart élõvilágával foglalkozik, az évszakok változásának

megfelelõen, így ezen az órán mindkét témakör feldolgozása során elõfordult fogalmakat, ismereteket gya-korolhatjuk.

Választhatjuk ennek azt a formáját is, hogy néhány élõlénycsoport életét kísérjük végig a különbözõ évszakokban, vagy dramatizálással mutatunk be egy-egy élõlényt (pl. fûzfa: egy gyerek karját ívelten teste mellé helyezi, és szomorúan, mintha fújna a szél, hajlongani kezd; vagy gázlómadár: magas térdemeléssel jár), és jellemezzük tulajdonságait, majd megnevezzük azokat az élõlényeket, amelyekrõl tanultunk ebbe a csoportba tartoznak. A gyakorlás szintén játékos formája lehet a MINI-LÜK füzetekkel való versenyszerû feladatmegoldás, vagy a munkatankönyv kérdéseinek megválaszolása.

71. óra: összefoglalásMódszertani kiegészítés: ellenõrzõ óra.Ha a témakör feldolgozása során a módszertani kiegészítésekben is ajánlott ismétléseket elvégeztük, és a

tanulók megnyilvánulásait, szóbeli beszámolóit, munkatankönyvben végzett feladatait folyamatosan értékel-tük, akkor a diákok többsége sikeresen birkózik meg az itt közölt témazáró feladatlapokkal.

Fontosak az idõközönkénti nagyobb anyagrészt átfogó szóbeli vagy írásbeli ellenõrzések, amelyeket kö-vetkezetesen végzünk. Csakis így érhetjük el, hogy minden gyermek rendelkezzen a folyamatos továbbhala-dáshoz szükséges ismeretekkel. A rendszeresség kiküszöböli a lazaságot és a kampányszerû tanulást. Segíti idõbeosztásunkat és csökkenti túlterhelésünket.

köv

etel

mén

y:–

Tud

ja m

egne

vezn

i a ta

nuló

a v

ízbe

n és

víz

part

on é

lõ á

llat

okat

.–

Ism

erje

fel

a te

rmés

zet é

rték

eit é

s óv

ja, v

édje

azo

kat s

étái

, kir

ándu

lása

i sor

án is

.

105104

72. óra: a dolgozat javítása, értékeléseMódszertani kiegészítés:A témazáró B feladatsora zömmel olyan feladatokat tartalmaz, amilyenekkel a tanulók a témakör feldol-

gozása során már találkoztak. Nincs azonosság feladat a két feladatlapban. Minden nevelõ maga dönti el, hogy melyik változatot használja ellenõrzésre.

A feladatlapok tartalmazzák az egyes feladatokra adható és a maximális pontszámot, valamint a tanulók tudásának osztályzatra átváltható határait. A érdemjegyeket a teljesítményszázalékok arányában az alábbi módon határoztuk meg:

0–32%: 1; 33–50%: 2; 51–74%: 3; 75–90%: 4; 91–100%: 5

73–74. óra: év végi ismétlésMódszertani kiegészítés: ismétlõ–rendszerezõ óra.A szakszerûen végzett tematikus ismétlések és a folyamatos óra eleji számon kérések nagy segítséget

jelentenek az év végi munkánk során. Csakis így reménykedhetünk abban, hogy kisebb lesz a tanulóknál a felejtés aránya, és most, a végsõ szintézisnél sikerül kialakítani és rögzíteni mindazon ismereteket, ösz-szefüggéseket, környezetvédelmi szemléletet, a természethez való pozitív viszonyulást, amelyek együttesen biztosítják a megfelelõ alapot a diákok további tanulmányaihoz, késõbbi önképzésük eredményességéhez, és annak a környezettudatos magatartásnak a kifejlesztéséhez, ami a felnövekvõ nemzedéket kell, hogy jel-lemezze.

107106

Módszertani kiegészítés:A témazáró feladatlapok között szereplõ év végi felmérõ is lehet egy segédanyag az ismétléshez, de

ellenõrzésre, sõt, értékelésre is felhasználhatjuk. Feladattípusai megegyeznek a tanév során használtakkal, így értelmezésük nem jelenthet gondot, és valóban alkalmas a tanulók tanév során megszerzett ismere-teinek számonkérésére, mert aktivizálják az emléke-zetet, és kevés bennük a gondolkodtató.

Az év végi felmérõt is felhasználhatjuk az osztá-lyozásra, de semmiképpen ne ez a jegy döntse el a tanuló év végi teljesítményértékelését. Vegyük figye-lembe a szerzett érdemjegyek mellett a tanuló hozzá-állását, tantárgyhoz való viszonyulását (órai munka, gyûjtõmunka, megfigyelés, kiselõadás, beszámoló, szakirodalomban való búvárkodás) és ezekbõl álla-pítsuk meg a végsõ osztályzatot!

utószó

Ezzel a szakmai–módszertani segédanyaggal az volt a célunk, hogy a tankönyvcsaládunk harmadik tagjá-ban összeállított témák feldolgozását és a nevelõk tervezõ munkáját segítsük. Rövid magyarázó kiegészítése-inkben igyekeztünk javaslatokat adni az egyes órák keretén belül megvalósítható metodikai lehetõségekhez.

Nagy pedagógusok szerint „azok a módszerek, amelyeket a tartalomnak és a tanuló életkorának meg fe-le lõen választottak ki, lehetõvé teszik a jó tudást, hozzájárulnak: a fogalmak, képességek fejlõdéséhez és a nevelõ hatás biztosításához.”

Ezért tankönyvcsaládunk 3. osztályosoknak szóló tagja az életkori sajátosságokhoz igazodva az ismeretek elsajátításában elsõdleges szerepet tulajdonít a megfigyelésnek, a tanulók gyakorlati tevékenységének. Sok olyan feladatot terveztünk, amelyek a diákokat vizsgálódásra buzdítják.

Természetesen mindig, mindent nem lehet megtanulni közvetlen tapasztalás során, ezért szükség van a megfelelõ szemléltetéssel összekapcsolt tanári magyarázatra is, melynek során tekintettel kell lenni a tanu-lók értelmi színvonalára, tudásuk mélységére. Ahol lehet, a tárgyalt rész értelmezésébe érdemes bevonni az osztályt is. Ügyelni kell rá, hogy a magyarázat ne nyúljon hosszúra, ezáltal ne váljék unalmassá.

Az általános iskolákban különösen nagy szükség van a sokszínû tanári magyarázatra, elbeszélésre. Ahogy Öveges József professzor vallja:

„Hiszek az élõszó hatásában, a tanári magyarázat, elbeszélés erejében.” Ezt több esetben is a jerikói rózsához hasonlította: „Ez egy összeszáradt, csúnya, kimúlt óriáspókhoz hasonlít, de ha vízbe tesszük, meg-duzzad, kivirul, kiszínesedik, él. Ilyen száraz, csupán a vázat tartalmazó valami a tankönyv is. Ezt varázsolja élõ rózsává a tanár magyarázatának, elbeszélésének csodavize. Ha a tanári elbeszélés, magyarázat száraz, a csoda elmarad.”

Reméljük, hogy a munkatankönyvünk által adott vázat valamennyi kollégának sikerül csodálatosan felöl-töztetni, és élményhez juttatni tanítványaikat.

A következõ néhány oldalon a módszertani kiegészítésekben az oly gyakran emlegetett tanulói képkártyá-kat mutatjuk be, melyek már színes, nyomtatott formában is megvásárolhatók a Dinasztia Tankönyvkiadónál.

Amennyiben a Tisztelt Kolléga tapasztalatait szívesen megosztaná velünk, várjuk jelentkezését, levelét a Dinasztia Tankönyvkiadó címére: 1155 Budapest, Tóth istván u. 97.

Bízunk abban, hogy e kiadványunkkal segítettük tervezõ munkáját. További tevékenységéhez erõt, egész-séget, gyermeki jókedvet kívánunk:

a szerzõ és a Dinasztia Tankönyvkiadó dolgozói

109108

élõlények 1. élõlények 2.

tanári kézikönyv vizek partján környezetismeret

Documents