takács edit tÖp 2012

of 21/21
181 XI/2. 2012. nyár TÖP Bevezetés ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom MA I. Takács Edit Az aspektuális szemléletmódok konstrukciós jellege a magyarban a progresszív jelentéstartalom tükrében Az aspektus egyike azoknak az igéhez köthető jelentéstartalmaknak, amelyek az utóbbi időben kitüntetett tudományos figyelmet kap- tak mind a nemzetközi (Comrie 1976, Dahl 1985, Bybee–Perkins– Pagliuca 1994, Smith 1997 stb.), mind pedig a hazai szakirodalomban (Kiefer 1992 és 2006, Péter 2008, Wacha 1989, Pátrovics 2004 stb.). Az aspektuális kategóriák problémájának előkerülése különösen gya- kori a tipológiai munkákban, ami nem meglepő, hiszen az idő- és módjelölők mellett, az aspektus az a szemantikai tartomány, amelyet a leggyakrabban fejeznek ki a különböző nyelvek az igén megjelenő inflexiós morfémákkal, így remek lehetőséget kínálnak a kutatóknak a különböző nyelvtani rendszerek összehasonlítására. Az aspektus nyelvtani rendszereken belüli centralitását példázza továbbá az is, hogy szinte az összes aspektuselmélet általános, az egyes nyelveken túlmutató szabályosságok és működési mechanizmusok feltárására és leírására tett kísérletet, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy a jelenség hátterében alapvető kognitív megismerő mechanizmusokra húzódnak meg. Az aspektus szempontjából alapvető az egészlegesség és a folya- matosság koncepciójának megkülönböztetése, amely a megismerés, illetve az információ feldolgozásának előtér és háttér dinamikus vi- szonyában való megértését is mutatja (vö. Sternberg–Sternberg 2012: 113–16). Az alapvető kognitív képességekből adódó hasonlóságok azonban a nyelv leírásának szempontjából (azon túl, hogy alapvető

Post on 29-Jul-2015

59 views

Category:

Documents

0 download

Embed Size (px)

TRANSCRIPT

XI/2. 2012. nyr TP

ELTE BTK Magyar nyelv s irodalom MA I.

Az aspektulis szemlletmdok konstrukcis jellege a magyarban

Takcs Edit

a progresszv jelentstartalom tkrben

Az aspektus egyike azoknak az ighez kthet jelentstartalmaknak, Bevezets amelyek az utbbi idben kitntetett tudomnyos figyelmet kaptak mind a nemzetkzi (Comrie 1976, Dahl 1985, BybeePerkins Pagliuca 1994, Smith 1997 stb.), mind pedig a hazai szakirodalomban (Kiefer 1992 s 2006, Pter 2008, Wacha 1989, Ptrovics 2004 stb.). Az aspektulis kategrik problmjnak elkerlse klnsen gyakori a tipolgiai munkkban, ami nem meglep, hiszen az id- s mdjellk mellett, az aspektus az a szemantikai tartomny, amelyet a leggyakrabban fejeznek ki a klnbz nyelvek az ign megjelen inflexis morfmkkal, gy remek lehetsget knlnak a kutatknak a klnbz nyelvtani rendszerek sszehasonltsra. Az aspektus nyelvtani rendszereken belli centralitst pldzza tovbb az is, hogy szinte az sszes aspektuselmlet ltalnos, az egyes nyelveken tlmutat szablyossgok s mkdsi mechanizmusok feltrsra s lersra tett ksrletet, ami ugyancsak azt bizonytja, hogy a jelensg htterben alapvet kognitv megismer mechanizmusokra hzdnak meg. Az aspektus szempontjbl alapvet az egszlegessg s a folyamatossg koncepcijnak megklnbztetse, amely a megismers, illetve az informci feldolgozsnak eltr s httr dinamikus viszonyban val megrtst is mutatja (v. SternbergSternberg 2012: 11316). Az alapvet kognitv kpessgekbl add hasonlsgok azonban a nyelv lersnak szempontjbl (azon tl, hogy alapvet

181

Els Szzad Online

182

sszefggsekre hvjk fel a figyelmet) szmtalan veszlyt is rejtenek magukban, mivel nem kpesek a nyelv kulturlis begyazottsgra s hagyomnyozdsra reflektlni. Az emberi nyelvekre ugyanis hihetetlen diverzits jellemz, amely nem csak a hasonl szemantikai tartalmakat jell hangsorok eltrseiben, de a nyelvi kategrik kztti konceptualizcis klnbsgekben is megmutatkozik. Minden nyelvrl elmondhat, hogy legalapvetbb funkcija a kommunikcis helyzetekben betlttt jelentskzvett szerepben ragadhat meg, valamint hogy a nyelvek alapveten referencilis termszetek (Sinha 1999), gy a nyelvek kztti klnbsg elssorban nem az, hogy az egyes nyelvek mit kpesek kifejezni s mint nem, hanem az, hogy milyen mdon kpesek az adott jelentst ltrehozni. Az egyes nyelvek minden egyes eleme rendelkezik valamilyen jelentssel, st mg a csendnek, a jelek hinynak is van jelentse a rendszer tbbi elemhez val viszonyban, viszont az egyes elemekhez vagy konstrukcikhoz rendelhet jelentsek kifejtettsgben, illetve sematikussgban jelents klnbsgek mutatkoznak. A nyelvi kifejezeszkzk az ltaluk kifejezett jelentsek sematikussga alapjn egy kontinuumot alkotnak, amelynek a kt vgpontjt a lexikai kifejezsek s a grammatikai struktrk kpezik, kzttk pedig a derivcis morfmk, az inflexis morfmk s a szabad grammatikai kifejezsek alkotnak csompontokat (Bybee 1985: 1148). Fontos ugyanakkor leszgezni, hogy a nyelvi megnyilatkozsokban a klnbz lexikai kifejtettsggel rendelkez nyelvi elemek egyttmkdve, egyms jelentst kidolgozva hozzk ltre a kzlsek jelentst, valamint hogy a jelentsalkots folyamata alapveten dinamikus s emergens. Az aspektulis tartalmak vizsglatban azonban komoly nehzsget jelent, hogy a megnyilatkozsokban megjelen esemnyek brzolsmdjra az igk jelentsszerkezetben sematikusan jelen lv esemnysma ugyangy hatssal van, mint az ezekkel sszhangban mkd grammatikai struktrk. Az aspektus tovbb egy rendkvl komplex nyelvszeti jelensg, melynek mkdse olyan szemantikai s grammatikai kategrikkal is kapcsolatba hozhat, mint a kls id, a trgyassg s a hatrozottsg fogalmai. Fontos azonban ltni, hogy az igk jelentsszerkezetben sematikusan jelen lv aspektus szempontjbl relevns jelentsmozzanatok (pl. telikussg, durativits, eredmnyre s clra irnyuls) csak a kontextusban kifejtve, ms nyelvi elemekkel sszhangban kpesek az adott esemny aktulis szemllett meghatrozni. Az aspektust teht konstruls sorn, az adott megnyilatkozs kontextusban ltrejv jelensgknt kezelem, amelyet az ige jelentsszerkezete csak sematikusan, potencilknt hordoz magban.

A jelentskpzs dinamikussga teht alapvet az esemnyek aspektulis brzolsnak szempontjbl, amire azonban az (ltalam ismert) eddigi aspektussal foglalkoz munkk nem fordtottak kell figyelmet. Jelen munkmban az elbbieket szem eltt tartva igyekszem bemutatni az aspektus mkdsnek konstrukcis jellegt elssorban a progresszv aspektus magyar nyelvben betlttt szerepnek segtsgvel. A Kiefer Ferenc ltal (2006: 94) legbonyolultabb aspektulis kategrinak nevezet progresszv aspektus megtlse s kezelse a szakirodalomban egy rendkvl problms tmakr, nemcsak azrt, mert a magyar nyelv tekintetben a ltezse vitathat, hanem azrt is, mert az imperfektv (s a perfektv) aspektushoz fztt viszonya sem teljesen tisztzott a nyelvszeti munkkban (v. BoogaartJanssen 2007: 81228). A krds bonyolultsgt tovbb rnyalja az a tny, hogy a klnbz nyelvekben fellelhet aspektulis kategrik kztt nem elhanyagolhat konceptualizcis klnbsgek hzdnak meg, amelyek az aspektulis kategrik univerzalitst tekintve vatossgra intik a kutatt. Dolgozatomban elszr a f aspektulis brzolsmdok (az egszlegessg s a folyamatossg fogalmainak) szembenllst mutatom be, valamint kitrek az ezeket ltrehozhat kt eltr konceptualizcis technikra. Ezek utn rszletesebben megnzem a magyar nyelv aspektusrendszernek nhny alapvet szervezdsi sajtossgt: az imperfektv s a perfektv szemlletmdok mkdst, valamint a progresszv aspektus szerept a rendszerben. A progresszv aspektussal kapcsolatban kitrek az esemnyek viszonyba lltsnak kzponti jelentsgre, valamint az pp/ppen partikulk kitntetett szerepre a progresszv jelentstartalommal kapcsolatban. A sikeres kommunikci szempontjbl alapvet az az igny, hogy a megnyilatkozsokban brzolt esemnyek egymshoz s a beszdidhz val viszonyt a megnyilatkoz egyrtelmen jellje. Mg az esemnyek beszdidhz viszonytott helyzetnek megadsra prototipikusan a kls idjellk hivatottak (mlt, jelen s jv idt jell elemek), addig az esemnyek aspektulis brzolsa lehetset nyjt az esemnyek kztti szimultaneits, illetve egymsutnisg kifejezsre. Br mdszertani szempontbl a kett elklntse indokolt s szksges, fontos ugyanakkor ltni, hogy a bels s a kls idviszonyok nem elszigetelten mkdnek, hanem egymst kiegsztve teszik lehetv a megnyilatkozsok idbeli lehorgonyzst. Az esemnyeket alapveten ktfle mdon kpes az emberi elme konceptualizlni: egszelegesen vagy folyamatukban. Az egszleges-

XI/2. 2012. nyr TP

Az aspektulis brzolsmdok ltrehozsnak klnbz techniki

183

Els Szzad Online

sg s a folyamatossg szembenllsa valsznleg olyan elemi megismer mechanizmusokbl tpllkozik, mint a Gestalt pszicholgibl jl ismert eltr s httr, illetve alap s alak viszonynak mkdse (v. SternbergSternberg 2012: 11316), valamint bizonyos szint analgit mutat az entitsok folykony, illetve szolid trgyakknt val kategorizcijval, amely a nyelvtan szintjn legmarknsabban taln a megszmllhat s a megszmllhatatlan fnevekben jelenik meg (v. Huumo 2009). Az egszlegesen megjelentett esemnyek jl krlhatrolhat, zrt hatrokkal rendelkeznek, tipikusan az esemnysma egszt lefedik (pl. megrja a levelet), szemben a folyamatos brzolsmddal, amely nem jelenti meg az esemnyek termszetes vgpontjait (pl. r), valamint kpes olyan ltalnos llapotok megragadsra is, mint pldul a ltezik, melynek esemnyszerkezete semmifle bels vltozst nem profill. Mg az esemnyk egszeleges brzolsa elssorban a figurval, a figyelem elterben ll, jellemzen egyrtelm hatrokkal rendelkez entitssal rokonthat, addig a folyamatok brzolsa a sokkal homognebb szerkezet alapra hasonlt, ami a klnbz aspektulis brzolsmdok prototipikus szvegbeli viselkedsre is kihat (Wallace 1982). Az egszleges brzolsmd ugyanis zrtsga miatt sokkal alkalmasabb az elbeszlsek gerinct kpez trtnet elremozdtsra, mint a folyamatos szemlletmd, amely elssorban a narratv szekvencin kvli httr-informcik jellst szolglja (Hopper 1982).1 A folyamatossg s az egszlegessg szembenllsa br univerzlisnak tekinthet, az aspektulis szemlletmdok ltrehozsra klnbz technikkat tallhatunk az egyes nyelvekben. A tipolgiai munkk tansga szerint (Dahl 1985, BybeePerkinsPagliuca 1994) gyakori mdszer, hogy a klnbz nyelvekben van egy grammatikai s szemantikai szempontbl jelletlen alak, amelyhez ha bizonyos inflexis vagy derivcis morfma kapcsoldik, illetve ha meghatrozott perifrasztikus kifejezsekben vagy grammatikai struktrkban fordul el, akkor megvltozik az esemny szemllete. Az egyik technika szerint a nyelv alapigi sematikusan az esemnysma egszt kdoljk, amelybl egy viszonylag homogn bels idpillanat kidolgozsval, s ezltal a figyelem elterbe helyezsvel kpesek az esemnyt folyamatban brzolni. Erre a tpusra plda lehet az angol,1 A szveg rtelmezse ugyanakkor nem csak az esemnyek aspektulis brzolsn mlik. A kls id, a modalits, illetve a vilgrl szerzett kontextulis tuds is fontos szerepet jtszik az adott szvegben megjelen esemnyek kztti viszonyok, valamint a megnyilatkozs beszdesemnyhez val kapcsolatnak megfelel feldolgozsban. (v. BoogaartJanssen 2007)

184

ahol prototipikusan a folyamatos szemllet szerkezet a szembenlls jelltebb tagja, s ezzel prhuzamosan a szemantikailag kidolgozottabb forma is.(1) I wrote a novel. (rtam/megrtam egy regnyt.) (2) I was writing a novel. (pp rtam egy regnyt.)

XI/2. 2012. nyr TP

A fenti pldkban a write r lexikailag az esemnysma egszt jelli, amit az bizonyt, hogy klnsebb vltoztats nlkl mlt idben kpes a regnyrs sszes fzist magba foglalni, a folyamtat kezdettl a knyv elkszltig (1). A (2) pldban azonban egy sajtos grammatikai struktra, az angol progresszv (a be segdige megfelel alakjnak s az ige -ing szufixumos formnak egyttes megjelense lehetv) teszi, hogy az brzolt esemny kzps fzisa, azaz magnak az rsnak a folyamata kerljn a figyelem elterbe, mikzben a folyamat kezdete s vge httrbe szorul. Az alapige alapveten egszleges szemllett tovbb az is mutatja, hogy jelen idben az alapalak nmagban nem kpes a megnyilatkozst kizrlag a beszdesemny idejhez ktni, mivel kognitv szempontbl egy hosszabb ideig tart cselekvst nehezen lehet egyszerre befejezett egszleges s folyamatban lv esemnyknt brzolni, ezrt jelen idben a megnyilatkozs egy jval ltalnosabb habitulis (szoksra utal) rtelmezst kap (I write novels2). Ha az esemnyt a beszdesemny idejben fennll folyamtatknt szeretnnk brzolni, akkor az angolban a progresszv konstrukcit kell hasznlnunk (Im writing a novel. pp regnyt rok). Egy msik lehetsges s ugyancsak elterjedt mdszer viszont az elbb vzolt rendszerrel pont ellenttesen mkdik, mivel az alapighez sematikusan nem az egsz esemnysmt rendeli, hanem tipikusan a cselekvsre jellemz mozdulatsort jelli. Ezekben a nyelvekben, amelyekre plda a magyar is, az esemnyeket csak gy lehet egszlegesen brzolni, ha valamilyen termszetes hatrpontot, amely ltalban vgpont, de jellheti egy llapot belltt is, a figyelem elterbe helyeznk.(3) Pali rta a levelet. (4) Pali megrta a levelet.

A fenti pldkban lthat, hogy ennl a techniknl az egszleges brzolsmd (4) a formailag jelltebb, szemantikailag pedig komplexebb, specifikusabb forma. Mg az esemny folyamatos brzolsa kizrlag az rsra jellemz mozdulatsort helyezi a figyelem elterbe,2 rdemes megfigyelni, hogy a habitulis rtermezssel prhuzamosan a megnyilatkozs mr nem egy egyszeri esemnyre vonatkozik, hanem magban hordozza az esemny megismtldsnek lehetsgt is.

185

Els Szzad Online

186

addig a (4) pldban azltal, hogy kidolgozzuk a cselekvs befejezsnek, a levl elkszltnek jelentsmozzanatt, az esemny szemllete egszlegess vlik. Mivel ennl a tpusnl a folyamatos alak a szemantikailag kevsb kidolgozott forma, ezrt ezt az alakot, illetve szemlletmdot imperfektvnek szoks nevezni, szemben a szemantikailag jval specifikusabb angolban ltott progresszvvel, amely az llapotokkal s a habitulis brzolsmddal csak nehezen egyeztethet ssze (Comrie 1976: 3240). A kt rendszer kztt a kidolgozs eltr irnyt pldzza tovbb az is, hogy azoknl a nyelveknl, ahol az esemny perfektv, azaz egszleges brzolsa az esemny hatroltsgnak kiemelsvel rhet el, ott az aspektusjellk jellemzen lativusi irnyjellkbl grammatikalizldtak s derivcis elemekre hasonltanak, szemben a progresszv szemllettel, melyet fleg statikus jelents hatrozszkbl vagy igkbl kialakult inflexis morfmk vagy grammatikai struktrk fejeznek ki (BybeePerkinsPagliuca 1994: 55). rdekes azt is megfigyelni, hogy a magyarban, ahol az egszleges brzolsmd, vagyis a perfektv alak a jelltebb s szemantikailag kidolgozottabb forma jelen idben elssorban jvbeli referencival rendelkez esemnyt jelent meg (Megrom a levelet.), mg az angol non-progresszv alaknl a habitulis olvasat a legtermszetesebb (v. I write novels.). A kt technika kztt termszetesen szmos hasonlsg fedezhet fel, a kifejezett jelentsek kztt pedig rengeteg megfelelst tallhatunk. A Levelet rok. imperfektv szemllet egyszeri esemnyt megjelent magyar mondat pldul nagyjbl lefedi a megfelel angol progresszv mondat ltal lefedett jelentstartalmakat (I am writing a letter.). A jelltsgbeli klnbsgek tovbb nem hatnak ki az egszlegessg s a folyamatossg ltalnos diskurzuspragmatikai funkcijra, ugyanakkor fontos ltni, hogy az aspektulis rendszerek egyes nyelvekben val szervezdse szempontjbl kornt sem elhanyagolhat, hogy ha kidolgozottsgbeli klnbsg van a szemlletmdok kztt, akkor melyik az alapvet aspektulis oppozci szemantikailag sematikusabb s specifikusabb tagja. Az elbbiekben lttuk, hogy a progresszv szemllet egy olyan specilis folyamatos brzolsmdnak tekinthet, amely az egsz esemnysma kzps fzist dolgozza ki s helyezi a figyelem elterbe, szemben az esemnysma egszt mozgsba hoz szemantikailag sematikusabb alapalakkal. Mg az angolban a progresszv szemlletmd az aspektulis rendszer egyik alapkategrijnak tekinthet, addig a magyarban az imperfektv s perfektv szembenllsa kpezi az as-

pektusrendszer gerinct. A tovbbiakban a magyar aspektusrendszer sajtossgait fogjuk rviden megvizsglni kln tekintettel a progresszv jelentstartalom kifejezsnek lehetsgeire.

XI/2. 2012. nyr TP

A magyarban az alapigk jellegzetesen imperfektv szemlletek, azaz A magyar nyelv a cselekvs vagy a trtns egy ltalnos jellemzt helyezik a figye- aspektulis lem elterbe. Az r esetben pldul az ige alapjelentse egy olyan sajtossgai cselekvs kpt hvja el, amely sorn valaki egy eszkzzel jeleket hagy egy msik felleten. Az elz rszben lttuk, hogy a sematikusabb jelents imperfektv alakbl egy termszetes hatrpont kidolgozsval s kiemelsvel lehet az esemny szemllett egszlegess, perfektvv tenni. Az r esetre visszatrve, ha kidolgozzuk a folyamat termszetes vgpontjt, pldul az adott rsm elkszltnek pillanat, akkor ez az egsz esemnysmt mkdsbe hozza, gy kpesek vagyunk az esemnyt egszlegesen, perfektven brzolni (megrta a levelet). A nehzsget csupn az jelenti, hogy nagymrtkben fgg az igtl, illetve az ltala jellt cselekvstl, hogy milyen termszetes hatrpontot vagy hatrpontokat vagyunk kpesek az adott cselekvshez asszocilni. Megint csak az r pldjra visszatrve a megr mellett a kir, ber, felr, ler stb. ugyanannak a folyamatnak s a folyamat befejezsnek ms s ms dimenzijt dolgozzk ki, de tallunk pldt olyan igkre is, melyek rendkvl ltalnos llapotokat jellnek, mint pldul a ltezik, melynek a jelentsszerkezetbl nem tudunk semmifle termszetes hatrpontot kidolgozni. A magyarban az esemnyek aspektulis brzolsa konstruls sorn jn ltre, teht attl fggen vagyunk kpesek a klnbz esemnyeket egszlegesen brzolni, hogy valamilyen termszetes hatrpont a jelentsszerkezetkben mennyire centrlis helyet foglal el. Az igk jelentsszerkezetben a termszetes hatrpont kzpontisga perfektivitsi potencilknt jelenik meg, amely minl magasabb, azaz minl kzpontibb rszt kpezi egy termszetes vltozs pillanata az esemnyszerkezetknek, annl knnyebben vagyunk kpesek az adott igknl a megnyilatkozsokban a vltozs pillanatt eltrbe helyezni, s gy az esemnyt egszlegesen brzolni. A perfektivitsi potencil elssorban egy szemantikai jelensg, amely olyan szemantikai komponensek sszjtkbl emelkedik ki, mint a telikussg, a durtivits, az esemny eredmnyre vagy clra irnyultsga, illetve a szemelfaktivits, de olyan fogalmakkal is kapcsolatba hozhat, mint a trgy hatrozottsga s a kls id. Ugyanakkor fontos ltni, hogy az esemnyek aspektulis brzolsa, a klnbz szemantikai komponensek kidolgozsa s figyelem elterbe helyezse mindig az adott

187

Els Szzad Online

megnyilatkozsban valsul meg, gy az igk ltal hordozott brzolsi lehetsget csak a klnbz konstrukcikban vagyunk kpesek megalkotni. A konstrukcik pedig, mivel az egyes igk perfektivitsi potencilja s kidolgozottsguk mrtke eltr lehet, alapveten skalris termszetek.(5a) Pl fut. Pl tegnap a szigeten futott. (5b) Pl 2 km-t futott. Pl lefutott 2 km-t.

A fut igrl ltalnossgban elmondhat, hogy olyan cselekvst profill, amely hosszabb ideig fenntarthat s elssorban irnnyal aszszocilhat (pl. befel fut). A fenti pldkban az (5a) jel mondatok az esemnyt imperfektv szemllet, folyamatban lv esemnyknt brzoljk, gy magra a cselekvsre jellemz mozdulatsorra irnytjk a figyelmet. Az (5b) sorban szerepl mondatok azonban (elssorban a trgy ltal) a megtett utat teljestmnyknt jelentik meg, gy az esemnyt egszlegesen brzoljk.(6a) Bla r. Bla levelet rt. Bla rta a levelet. (6b) Bla rt egy levelet. Bla megrta a levelet.

Az r esetben a trgyi vonzat azt az eredmnyt jelli, amire az rs irnyul, gy a trgyi vonzat (a futtal ellenttben) az imperfektv szemllet (6a) mondatokban is megjelenhet, ha a konstrukcik nem a levl befejezst, hanem az ahhoz vezet folyamatot lltjk a figyelem elterbe. A (6b) mondatok szemllete viszont mr perfektv, mivel a cselekvst lezrult egszknt brzoljk, mely elrte termszetes vgpontjt.3(7a) Jani dob. Jani Katinak dobja a labdt. (7b) Jani Katinak dobta a labdt. (Jani eldobta a labdt.)

A (7) pldkban tallhat dob egy rendkvl rvid ideig fennll cselekvst profill, amely inherens vgpontot tartalmaz, teht szksgszeren magban foglalja az esemny befejezdsnek pillanatt. Ennek kvetkeztben rendkvl knny az esemnyt egszlegesen brzolni, gy elg ha az esemnyt mlt idben jelenik meg ahhoz, hogy a kzls perfektv szemllet legyen (Jani Katinak dobta a labdt.). rdemes tovbb megfigyelni, hogy az igekts alak (Jani eldobta a labdt.) egy msik perspektvbl, a labda szempontjbl brzolja az esemnyt, mg az igekt nlkli vltozatnl Kati az elsdleges figura.

188

3 A Bla rt egy levelet. mondat perfektv szemllethez valsznleg a hatrozatlan nvel szmnvi gykerei is hozzjrulnak, mivel a tbb lehetsges levlbl az az egy, amelyik elkszlt egyfajta teljestmnyknt jelenik meg.

Az elbbi pldk mindegyikrl elmondhat, hogy az (a) sorokban tallhat imperfektv konstrukcik elssorban magt a cselekvst, a cselekvsre jellemz mozdulatsort lltjk a figyelem elterbe, mg a perfektv szemllet (b) mondatok viszont az egszleges brzols ltal kpesek tlmutatni a cselekvsen s az esemny befejezdse utni llapotokra irnytani a figyelmet. Jellemz mg az igekts alakok kitntetett szerepe a perfektv brzolsmd megalkotsban, rdemes ugyanakkor megfigyelni, hogy nem csak az igekts igkkel vagyunk kpesek a klnbz cselekvseket egszlegesen brzolni, illetve hogy a konstrukcik kztt nem csak aspektulis klnbsgek fedezhetk fel (pl. a lefutott 2 km-t az esemnyt tervezettknt jelenti meg, szemben a futott 2 km-t szerkezettel). Korbban lttuk, hogy a progresszv egy olyan specilis szemlletmd, amelynek elssorban az adja a kitntetett jelentsgt, hogy azokban a nyelvekben ahol jellemzen az alapigk sematikusan az egsz esemnysmt kdoljk, ott a kzbls folyamat kiemelsvel s a figyelem elterbe helyezsvel a progresszv alakok kpesek az esemnyt folyamatban brzolni. Ezekre a nyelvekre az angol mellett (John is singing Jnos ppen nekel) plda lehet mg a spanyol (Juan esta cantando) vagy az olasz (Gianni sta cantando) is (v. Comrie 1976: 3251), a magyarban azonban a progresszv aspektus nem kpezi az aspektulis rendszer kzponti kategrijt. A magyarban jellemzen egy sematikus imperfektv alapalakbl, mely a cselekvs vagy a trtns egy ltalnos jellemzjt helyezi a figyelem elterbe, konstruls sorn egy termszetes hatrpont kiemelsvel s kidolgozsval lehet az esemnyt egszlegesen brzolni. Az angol szemantikailag specifikus progresszv konstrukcijval szemben teht a magyarban egy szemantikailag sematikusabb s alakilag is kevsb komplex forma tallhat, ami a kontextustl fggen kifejezhet folyamatban lv esemnyt (pp rtam a levelet, amikor), szokst (jabban regnyt rok.) s befejezett perfektv esemnyt is (Tegnap rtam egy levelet.). Logikusan nzve a progresszv jelentstartalmat, melynek alapjelentse a tipololgiai munkk tansga szerint, gy ragadhat meg, hogy a cselekvt egy esemny kzepn helyezi el (BybeePerkinsPagliuca 1994: 133), a jval sematikusabb imperfektv alak jelentsnek le kellene fednie.(8) He is reading a book. (9) (pp) knyvet olvas.

XI/2. 2012. nyr TP

A progresszv jelentstartalom kifejezsnek mdjai a magyarban

A (8) s a (9) pldban tallhat mondatok valban ugyanazt a jelentst fejezik ki, mind a kett elkpzelhet vlaszknt a Mit csinl

189

Els Szzad Online

X? krdsre, azaz mind a kett egy beszdesemnnyel prhuzamosan zajl esemnyt jelent meg. A progresszv szemlletmd egy fontos hozadka, hogy mivel az esemnyre jellemz bels folyamatot emeli ki, ezrt a kontextusban az brzolt esemny referenciapontjt gyakran egy msik esemny szolgltatja (v. pp knyvet olvasott, amikor, He was reading a book, when), amely jelen idben jellemzen maga a beszdesemny (v. Comrie 1976, Smith 1997, Dahl 1985). Az esemnyek viszonyba lltsa a magyar progresszv szemllet megalkotsa szempontjbl a hazai szakirodalomban fontos kritriumknt jelenik meg, ami nem is meglep, hiszen a magyarban a progresszv jelentstartalom kifejezsnek nincsenek egyrtelm, grammatikalizldott jelli, gy ezt a specilis jelentstartalmat szinte csak gy vagyunk kpesek konceptualizlni, ha a folyamatot egy msik, jellemzen rvidebb ideig fennll esemnyhez viszonytjuk. A magyarban tovbb az ppen, pp (pont) partikulk megjelense az ige eltt kpes a figyelmet hangslyozottan az esemny folyamatszersgre irnytani, gy egyrtelmv tenni a progresszv szemlletet, aminek kvetkeztben a szerkezet hasonl megktsekkel mkdik, mint az angol progresszv szerkezetek. Az ppen ugyanis, a ms nyelvekben tallt progresszv konstrukcikhoz hasonlan, az ltalnos llapotokat jell igket nem kpes progresszv szemllettel brzolni (pl. *pp ltezett, amikor), mivel az ilyen llapotokat nem lehet tetszs szerint abbahagyni, s utna jra elkezdeni, gy nagyon nehezen lehet kizrlag az adott idpillanatot ltaluk meghatrozni. Elmondhat teht, hogy ha egy imperfektv szemllet esemnyt egy msik, rvidebb ideig fennll esemnnyel idben szimultn viszonyba lltunk, azaz egyidben trtn esemnyekknt brzoljuk ket, akkor ki tudjuk fejezni a ms nyelvekben az aspektusrendszer szempontjbl kzpont specilis progresszv jelentstartalmat. A magyarban azonban az aspektulis nzpontokkal sszefgg kidolgozsi irny pont ellenttes az angolban meglvvel, azaz egy sematikusabb folyamatos szemlletbl lehet megkonstrulni az esemnyek egszleges brzolst nem pedig fordtva, gy az aspektulis szemlletmdok is nmikpp mskpp szervezdnek. Az elbbiekben bemutatott, progresszv jelents kifejezsre alkalmas szerkezet hasznlata ugyanis nem korltozdik kizrlag a folyamatos imperfektv szemllet esemnyekre.(10) Pter pp belpett a laksba, amikor megcsrrent a telefon. (11) ppen hallgatta a rdiban a hreket, amikor megcsrrent a telefon.

190

A (10) pldba kt perfektv szemllet esemnyt jelent meg, melyek megkzeltleg egy idben kvetkeztek be, a belps pillanata csak kevssel elzhette meg a msik esemny belltt, a (11) pldban viszont a fmondatban a hrek hallgatsa a rdiban egy folyamatknt reprezentldik, amelyet a telefon megcsrrense szakt meg. Az angol nyelvben nem lehetne a fenti pldkban megjelen jelentstartalmakat ugyanazzal a szerkezettel kifejezni, mert mg a (11) mondat angol vltozatban progresszv szerkezet szerepelne, addig a (10) mondatban ugyanaz a szerkezet nem fordulhatna el. Fontos mg megfigyelni, hogy a pldkban megjelen szerkezeti hasonlsgokat, a magyar nyelv sajtos aspektulis rendszern tl, az ppen/pp partikulk funkcija is nagymrtkben elsegti, tmogatja. A (10) mondat ugyanis, ha az ige eltt nem jelenne meg az pp partikula (Pter belpett a laksba, amikor megcsrrent a telefon.), akkor az esemnyek kztt nem elssorban idbeli, hanem kauzlis kapcsolatot profillna a szerkezet. Az ppen s a hozz hasonl partikulk (pp, pont) azonban nem tekinthetk aspektusjell elemeknek, mivel alapvet funkcijuk nem az esemnyek brzolsmdjnak megvltoztatsban, hanem a kzvetlenl utnuk ll tartalom nyomatkostsban ragadhat meg. Az ppen partikula az p mellknv -n hatrozragos alakja, melynek jelentse valsznleg teljesen, egszen lehetett, klnbz hatrozszk s mutat nvmsok mellett vlt nyomatkost, kiemel funkcij elemm (TESz). Kialakulstl kezdve egszen a mai napig az ppen partikula rendkvl gyakran bvt nvszi tartalmakat, kiemelsi funkcija sorn pedig kpes olyan, a megnyilatkoz attitdjhez kapcsold, specilis jelentstartalmak kifejezshez is hozzjrulni, mint az irnia, a ktelkeds vagy a meglepettsg (pl. ppen t krtk meg a program teleptsre, mikor azt sem tudja, hol kell bekapcsolni a gpet?). A (10) s a (11) pldkban azonban az ppen partikula azltal, hogy az ige ltal kifejezett jelentstartalomra irnytja a figyelmet kpes az esemnyt egy msik esemnyhez (amelyet a fenti pldkban a mellkmondat tesz explicitt) kzel egy idben zajl esemnyknt brzolni. Br a kiemels mdszere ugyanaz a kt mondat esetben, az brzolt esemnyek szemllete mgis klnbz, mivel a partikula kizrlag az ige olyan jelentsmozzanatt kpes kiemelni, ami mr a figyelem elterben ll. Ebbl kifolylag, az imperfektv szemllet ige esetben (ppen hallgatta hreket) az ppen azt a jelentsmozzanatot emeli ki, amit az ige sematikusan kdol, teht az esemnyre jellemz cselekvst, a hallgats folyamatt lltja hangslyozottan a fi-

XI/2. 2012. nyr TP

191

Els Szzad Online

gyelem elterbe. A perfektv alaknl azonban az ppen mr kptelen kizrlag magra a folyamatra irnytani a figyelmet, mivel a perfektv szemlletet konstrulsnak legfbb jellemzje, hogy egy termszetes hatrpont kidolgozsval (s ezltal eltrbe helyezsvel) alkothat meg, gy az ppen csak a mr kidolgozott hatrpontot, az esemnyek kztti vlts pillanatt kpes tovbb nyomatkostani (v. ppen meghallgatta a hreket, amikor). Termszetesen nem llthat a perfektv szemllet esemnyrl, hogy az imperfektv konstrukcihoz hasonlan, ha egy msik esemnnyel egy idben bekvetkeznek brzoljuk, akkor a szerkezet egy progresszv szemllet esemnyt fog profillni, ugyanakkor fontos ltni, hogy az emltett szerkezet a perfektv esemnnyel (ha mskpp is) legalbb annyira specilis jelentst hoz ltre, mint ugyanaz a szerkezet az imperfektv jelentstartalomnl. Az imperfektv esemnynl a szerkezet az esemnyre jellemz ltalnos mozdulatsort, az esemny befejezdse eltti folyamatot egy msik esemny httereknt hatrozza meg, a perfektv szemllet esemnyeknl viszont az lesz hangslyos, hogy egy esemny befejezdse s ezltal egy j llapot bellta csak rviddel elzte meg egy msik esemny bekvetkezst. A szerkezet, amely kt esemny kzel szimultn viszonyba lltsn nyugszik, a magyar szempontjbl tovbb azrt kimondottan rdekes, mert a szerkezeten bell skalarits fedezhet fel, ami kzelebb vihet az imperfektv s a perfektv szemlletek konstrukcis jellegnek s mkdsnek megrtshez. A magyar aspektusrendszerrel kapcsolatban a korbbiakban lttuk, hogy alapveten az esemnyek imperfektv s perfektv szemllet brzolsmdjn nyugszik, amely szemlletmdokat a klnbz igk jelentsszerkezetbl kiindulva, az igk perfektivitsi potenciljhoz mrten vagyunk kpesek megkonstrulni. Mivel eltrsek lehetnek a klnbz igk jelentsszerkezetben megjelen az esemnyszerkezet szempontjbl relevns jelentsmozzanatok kzpontisga4, valamint ezek kontextusban val kidolgozottsga kztt, ezrt a klnbz jelentseket kdol szerkezetek is alapveten skalarits termszetek lesznek. Ennek kvetkeztben tbbfle konstrukcival is ki tudunk fejezni ugyanolyan szemllet esemnyeket, az egyes szerkezetek kztt azonban a kidolgozottsg szempontjbl lnyeges klnbsgek figyelhetk meg.4 Az eddigiekben kizrlag a perfektv szemlletrl s a szemllettel kapcsolatban a hatrpont elrsnek kzponti jelentsgr beszltnk, ugyanakkor rdemes megjegyezni, hogy egyes (esetenknt improduktv) gyakort s kicsinyt kpzkkel vagy egyszerisget kifejez igekvel is kpesek hatssal lenni az esemnyek szemlletre, brzolsmdjra (pl. vg vagdal, csuk csukogat, csillog csillan megcsillan stb.) (v. Kiefer 2006: 137204)

192

(12) Bla rt. (13) Bla levelet rt. (14a) Bla rta a levelet. (15) Bla megrta a levelet.

XI/2. 2012. nyr TP(14b) Bla rt egy levelet.elaborci

A fenti pldkon az rs folyamatnak aspektulis brzolsa szempontjbl relevns jelentskomponensek kidolgozst figyelhetjk meg, amely ilyen mdon az igben sematikusan megjelen protollts elaborizcijnak tekinthet (Imrnyi 2009). Mivel az rs egy prototipikusan eredmnyre irnyul cselekvs, ezrt az esemny egszleges brzolsa szempontjbl a folyamtat termszetes vgpontjnak elrse, azaz valamilyen rsm elkszltnek a mozzanata a meghatroz. Az els oszlopban tallhat pldk imperfektv szemlletek, mivel elssorban magt a cselekvst helyezik a figyelem elterbe, habr az eredmnyre utal trgy ezekben a folyamatos brzolsmd kijelentsekben is megjelenhet. A (13) mondatban a trgy generikus rtelemben, igemdostknt jelenik meg a szerkezetben, gy nem egy meghatrozott levl elkszltre utal szemben a(14) pldkkal, hanem a levlrs folyamatt jelenti meg5. A fenti szerkezetek kzl taln a (14) pldk a legrdekesebbek, mivel mlt idben a hatrozott s a hatrozatlan trgyat tartalmaz szerkezetek aspektulis szemllete eltr. Hogy mirt a hatrozatlan trgyas mondathoz kapcsoldik az egszlegessg kpzete, arra nem tudunk megnyugtat magyarzatot adni, m valsznsthet, hogy a nvel szmnvi eredete miatt a trgyat elrt mennyisgknt, egyfajta teljestmnyknt brzolja, gy lehetv teszi az esemny egszleges brzolst (v. futott 2 km-t). Az igekt megjelense a (15) pldban pedig tovbb ersti az esemny perfektv brzolsmdjt, mivel a trgy segtsgvel egyrtelmen az esemny befejezdsnek mozzanatra, a levl elkszltre irnytja a figyelmet. Fontos hangslyozni, hogy az egyes szerkezetek kztt termszetesen nem csak aspektulis brzolsbeli klnbsgek vannak, hiszen az egyes szerkezetek kidolgozottsgval prhuzamosan az esemnyt klnbz perspektvkbl kpesek brzolni, gy az esemny ms s ms mozzanata kerlhet eltrbe (v. Langacker 2008: 7385). A fenti pldk kapcsn rdemes mg felhvni a figyelmet az igeid kitntetett szerepre az esemny szemllete kapcsn, mely egyfajta5 Bizonyos kontextusban elkpzelhet, hogy (13) igemdosts mondat (de akr a (12) kizrlag az alanyt s az alapigt tartalmaz mondat is) egy egszleges befejezett esemnyt jell, amelynek eredmnyekppen elkszlt valamilyen rsm, m maga a szerkezet csak a cselekvs egzisztencilis tnyt fejezi ki, a cselekvs eredmnyrl nem ad semmilyen egyrtelm informcit a szerkezet.

193

Els Szzad Online

keretet ad a klnbz szemlletek konstrulsi lehetsgeinek. Mivel jelen idben, amely prototipikusan a beszdesemny idejt jelli, csak nagyon nehezen vagyunk kpesek egy hosszabb ideig fennll egyszeri esemnyt egszlegesen brzolni6, ezrt az r ige konstrukciinak jelen idben nem felttlenl lesz ugyanaz a szemlletk, mint mlt idben. Jelen idben ugyanis az r csak az igekts konstrukciban kpes az esemnyt egszlegesen brzolni (Bla megrja a levelet.), de ebben az esetben a mondat egy kiss furcsn hat s kizrlag kzel jvben bekvetkez esemnyknt vagyunk kpesek rtelmezni a megnyilatkozst. Elmondhat teht, hogy az r ige klnbz kidolgozottsgi szint konstrukcii kzl az eredmnyt elaborl trgyat s az igekts (megr) alakot egyarnt tartalmaz mondat a perfektv szemllet szempontjbl leginkbb meghatrozott szerkezet, amely az esemnyeket idbeli viszonyba llt ppen partikuls mondatoknl is meghatroz. A jelen id aspektulis brzolsra tett hatshoz ugyanis rendkvl hasonl jelensget figyelhetnk meg az ppen, pp (pont) partikulkat tartalmaz mlt idej mondatok esetben is.(16) Bla r egy levelet. Bla ppen rt egy levelet, amikor (17) Jani (pp) dobja a labdt Katinak. Jani ppen dobta a labdt Katinak, amikor

A fenti pldkban lthat szerkezetek olyan jelentsmozzanatokat dolgoznak ki s helyeznek a figyelem elterbe, amelyek a perfektv brzolsmd szempontjbl rendkvl relevnsak, gy mlt idben egy egszleges befejezett esemnyt jelentenek meg (v. Bla rt egy levelet. Jani Katinak dobta a labdt.). Viszont a (16) s (17) mondatokban a szerkezetekben nem jelenik meg az igekt, mely tovbb ersten az esemnyek egszeleges szemllett, gy jelen idben az alapigre jellemz cselekvs marad a figyelem fkuszban, amely az ppen partikula segtsgvel a mlt idej kzlseknl is elrhet, de jelen idben is tovbb erstheti, egyrtelmv teheti a folyamatos brzolsmdot. Az igektk kitntetett szerepe az esemnyek aspektulis brzolsban annak ksznhet, hogy grammatikalizldott elemek, melyek sematikusan az esemny egy bizonyos jelentskomponenst emelik ki, a jelentstartalom pontos kidolgozsa, viszont az esetek tbbsgben egy vonzatra hrul (v. *valaki megr vs. valaki megr valamit).

194

6 A szlv nyelvek tbbsgben, ahol az aspektulis brzolsmdok jellse rendkvl szablyozott, hiszen affixumokkal az igealakon konzekvensen jellt az esemny szemlletmdja, a perfektv igk jelen idben val hasznlata jvreferencit fejez ki. (Ptrovics 2004: 1335)

Az si igektk (meg, el, be, ki, fel, le) mindegyike lativusi hatrozszbl alakult ki, melyek prototipikusan egy mozgsos cselekvs vgcljnak elrsnek mozzanatt dolgoztk ki (pl. bemegy a hzba), gy egy termszetes hatrpont kidolgozsa ltal kpesek voltak az esemnyt egszlegesen brzolni. Grammatikalizcijuk sorn az igektk jelentse sematizldott ugyan, de perfektivizl szerepkben a hatrpont sematikus kidolgozsnak jellemzje megmaradt (D. Mtai 1992). Az igektk azonban rendkvl heterogn csoportot alkotnak s nem tekinthetk tisztn perfektvl elemeknek, mivel egszleges szemllet esemnyeket nem csak igekts igt tartalmaz konstrukcik segtsgvel tudunk kifejezni, valamint nem minden igekts igt tartalmaz szerkezet lesz automatikusan perfektv aspektus (Kiefer 2006, KieferLadnyi 2000). Az esetek tbbsgben egy alapige tbb igektvel is alkothat szerkezetet s a ltrejtt konstrukcik jelentse nem mindig kiszmthat (pl. elismtel, felavat), ugyanakkor a meg kivtelvel a legkorbbi keletkezs igektk mindegyike tbb-kevsb rzi si helyviszonyjelentst, amely elssorban a valamilyen mozgst vagy irnyulst kifejez igk mellett rendkvl markns (pl. leszll, felnz). Ezek a Kiefer (2006: 118131) ltal transzparens igekts igknek nevezett szerkezetek, melyekben az igekt lativusi irnyjelentsben szerepel, az esemnyek aspektulis brzolsa szempontjbl rendkvl klnlegesen viselkednek.(18) Pter p p f e l m e n t az emeletre, amikor megcsrrent a telefon. (19) Pter p p m e n t f e l az emeletre, amikor megcsrrent a telefon.

XI/2. 2012. nyr TP

A (18) plda fmondatban egy olyan esemnyt tallunk, ahol a cselekvs termszetes vgpontjt, a cl elrsnek pillanatt az igekt s a helyhatrozi vonzat egyrtelmen kidolgozza s a figyelem elterben helyezi, gy az igekts szerkezet el kerlve az pp csak a mr kidolgozott s kiemelt termszetes vgpontot kpes tovbb nyomatkostani. Ezltal pedig a (18) mondatban brzolt esemny egszlegesen reprezentldik, melynek befejezdse egy msik esemny bekvetkezsvel kzel egy idben trtnik, annak htterl szolgl. A (19) pldban viszont a korbbiakban ltott, kidolgozsbl add szemlleti meghatrozottsg a felmegy ige inverz alakja miatt nem rvnyesl, kvzi a perfektv szemllet esemnyt kpesek vagyunk jra folyamatban szemllni. A jelensg rdekessgt az adja, hogy ha az ppen, pp partkulk magt az esemnyt emelik ki, akkor az igekt s az ige inverzija csak szemantikailag rendkvl meghatrozott esetekben kvetkezhet be s (az egyb inverz konstrukcikkal ellenttben) hatssal van az esemny szemlletre. Ha ugyanis az ppen partikula

195

Els Szzad Online

utn az igekts ige inverzival ll, akkor a partikula csak az alapige ltal kifejezett cselekvs ltalnos jellemzjre tudja a figyelmet irnytani, gy a szemelfaktv igk kivtelvel, melyek esemnyszerkezete kizrlag a vltozs pillanatbl ll, az ppen az igre jellemz cselekvs folyamatt emeli ki s lltja viszonyba ms esemnyekkel (v. Pter pp ment fel az emeletre, amikor). Mivel azonban ebben a szerkezetben a partikula inverzi esetn csak az alapige esemnyszerkezet szempontjbl relevns kzponti jelentskomponenst kpes nyomatkostani, ezrt az igekt jelentse aktualizldik a konstrukciban, gy kizrlag lativusi irnyulst kpes kifejezni, az esemny szemlletre mr nem tud hatssal lenni (v. Pter pp ment f e l f e l az emeletre, amikor). Az igekts szerkezetek kzl azonban nem mindig lehet az igekt si helyviszonyjelentst a szerkezetben rekonstrulni.(20) *Csilla pp rta meg a leckjt, amikor (21) *pp olvastam el a knyvet, amikor

196

A fenti pldkat br a mozgst kifejez igekts igk mintjra kpesek lehetnk analgis ton rtelmezni, a Magyar Nemzeti Szvegtr s az internetes keressi adatok alapjn azonban az lthat, hogy a nyelvhasznlat kerli ezt az inverzis megoldst. Az igekt megjelense ugyanis zavar lehet konstrukciban, mivel a megr s az elolvas esetben a befejezds pillanata eltti folyamatot az alapigk (r, olvas) ltal kifejezett jelents nagyjbl lefedi, gy ha a beszl magt a folyamatot akarja egy msik esemnnyel viszonyba lltani, akkor elg az alapigt nmagban hasznlnia, mivel a hatrpont igekt ltali markns kidolgozsa a folyamat brzolsa szempontjbl irrelevns. Az igekts igk ltal kifejezett jelents azonban nem mindig ll ilyen szoros kapcsolatban az alapige ltal reprezentlt tartalommal. Akadnak olyan igekts igk, mint a beszmol, a felolvas vagy a bemutatkozik, amelyek ltal reprezentlt esemnyeket igekts alakban is kpesek vagyunk cselekvsekknt rtelmezni, jelentsk azonban nagyon tvol ll az alapigk jelentstl. Mivel a jelen idhz prototipikusan a folyamatos szemlletmd kapcsoldik, ezrt ezek az igekts igk egyenes szrenddel jelen idben, a beszdesemnnyel viszonyba lltva magt a cselekvst s nem az egsz esemnysmt helyezik a figyelem elterbe (pl. va pp felolvas egy mest, pp beszmol az lmnyeirl.). A mlt idben azonban az egyenes szrend igealakot tartalmaz szerkezetek kontextustl fggen perfektv s imperfektv esemnyt is reprezentlhatnak.

(22) ppen beszmolt a lnynak a nap esemnyeirl, amikor Sir Lancelot s Alfrd nagysgos szmokingban fesztve megjelentek.7 (23) A msorvezet ppen felolvasott egy kzlemnyt, mikor az asztaln egy cstny jelent meg, majd magabiztosan vgigmszott az asztalon.8

XI/2. 2012. nyr TP

A fenti pldkbl a szerkezet alapjn nem lehet eldnteni, hogy a fmondatban brzolt esemnyek folyamatban voltak vagy mr befejezdtek, amikor egy msik esemny bekvetkezett. Egyrtelmen csak a referencilis jelenet ismeretben lehetne feloldani az rtelmezsi dilemmt, m az esetek tbbsgben ez nem ll rendelkezsnkre. Esetenknt azonban, ha a megnyilatkoz egyrtelmsteni akarja az esemny szemllett, akkor tallkozhatunk olyan szerkezeti megoldsokkal, mint a (24) pldban lthat szerkezet, ahol az pp partikula utn kzvetlenl az inverz igekts szerkezet ll, aminek kvetkeztben az esemny egyrtelmen folyamatos szemllet lesz.(24) p p o l v a s t a m f e l Sanyi anyukjnak az SMS-t, hogy Vigyzzatok magatokra!, amikor egy furcsa hangot hallottam, s az autnk eleje egy kicsit balra toldott.9

A fenti pldban szerepl konstrukci mellett azonban tallkozhatunk egy msik megoldssal is, amely taln a (24) mondatban tallhat szerkezetnl is begyakorlottabb, s ugyancsak az esemny (progresszv) imperfektv brzolst segti el. Az esemnyek szimultn brzolsnl ugyanis az ppen, pp partikulk az ige egy bvtmnyt is nyomatkosthatjk, viszont az idhatrozi mellkmondat miatt tovbbra is az egsz esemny kerl viszonyba egy msik esemnnyel.(25) Pellaeon kapitny p p e n az jonnan befutott jelentst o l v a s t a f e l [], amikor Rukh harckptelenn tette a kapitnyt. 10

A (25) pldban a partikula, valamint az igekt s az ige inverzija is a trgyi vonzatra irnytja a figyelmet, amely mivel azt az entitst dolgozza ki, amire a cselekvs irnyul, az esemny brzolsa szempontjbl is rendkvl jelents. Szmos nyelvben megfigyelt ltalnos tendencia, hogy ha a cselekvs egy mr ltez entitsra irnyul, azt manipullja s nem a cselekvs sorn jn ltre, akkor a trgy rintettsge is hatssal van az esemny szemlletre (v. HopperThompson 1980). Ha ugyanis csak az entits egy rszt vltoztatta meg a cse7 Forrs: internet. 8 Forrs: internet. 9 Forrs: internet. 10 Forrs: internet.

197

Els Szzad Online

lekvs, akkor nem rezzk komplettnek, egszben befejezettnek (pl. sznt rak a szekrre), mg ha az adott entits egszre hatssal van a cselekvs, akkor kpes lefedni az egsz esemnysmt (megrakja a szekeret), a magyarban ezt a szemlletbeli klnbsget az trgy s a lativusi hatroz vltozsa is mutatja (v. Zsilka 1966, Moravcsik 1978). A (25) pldban azltal, hogy a trgyi vonzat eltrbe kerl az esemny folyamtra irnytja a figyelmet, gy a (22) s a (23) pldkban megfigyelhet rtelmezsi dilemma megsznik, valamint a fkusz miatt az inverzi sem hat furcsn, mivel az igektt nem szksges hatrozszknt rtelmeznnk. Ez a megolds az egyszer alapigvel kifejezett folyamatos szemllet szerkezeteknl is megfigyelhet (pl. [] ppen knyvet olvasott, amikor figyelmes lett a trtntekre (MNSz)), br ezeknl a szerkezeteknl a bvtmny kiemelsnek nincs kzvetlen hatsa az esemny szemlletre, knnyen elkpzelhet azonban, hogy a (progresszv) imperfektv szemllet esemnyeknl sokkal termszetesebb valamely bvtmny kiemelse ltal hangslyozni az esemny folyamatszersgt, mint csak nmagt a folyamatot a figyelem elterbe helyezni. Ennek megllaptshoz tovbbi korpusz alap gyakorisgi vizsglatokra lenne szksg, amelyre jelen tanulmny nem vllalkozott.

198

sszegzs Az aspektus, azaz az esemnyek diskurzusban val brzolst meghatroz szemlletmd a nyelvi rendszer egszt that jelensgnek tekinthet, amely az egszlegessg s a folyamatossg ltalnos kognitv megismer mechanizmusok ltal feldolgozhat klnbsgn nyugszik. Az egszlegessg s a folyamatossg habr univerzlis esemnyszemlleti kategriknak tekinthetk, s szvegbeli, az esemnyek viszonynak egyrtelmstst szolgl szerepk is a klnbz nyelvekben rendkvl hasonl, az egyes nyelveken bell a szemlletmdok ltrehozsnak mdszerei klnbzek lehetnek, amely az adott nyelv egsz aspektusrendszernek tovbbi szervezdsre is kihat. Az aspektulis tartalmak ugyanis a kontextusban konstruls sorn jnnek ltre, ugyanakkor az brzols lehetsgei nagyban fggenek az ige jelentsszerkezetbe sematikusan kdolt esemnyszerkezettl is. A konstruls kiindulpontja s irnya azonban a klnbz nyelvekben eltr lehet. Egy gyakori mdszer szerint az alapige sematikusan az egsz esemnyszerkezetet kdolja, amelybl a kzbls cselekvs jellemzjnek kiemelsvel lehet az esemnyt folyamatknt reprezentlni. Ebben a tpusban teht jellemzen egy sematikusabb egszleges szemllet alak ll szemben egy jval specifikusabb jelents folyamatos alakkal. Erre a tpusra, ahol a non-progresszv s progresszv

alakok s brzolsmdok kpezik az aspektusrendszer alapjt, plda lehet az angol, a magyarban viszont pont egy ellenkez konstrulsi irny mdszerrel tallkozhatunk. A magyarban ugyanis az alapigk nagy rsze az igre jellemz mozdulatsort, magt a cselekvst kdolja, amelybl egy termszetes hatrpont kidolgozsval s figyelem elterbe helyezsvel kpesek vagyunk az adott esemnyt egszlegesen brzolni. Ebben a megoldsban teht egy sematikusabb alak s jelents folyamatos, imperfektv alak s a vele szemben ll specifikusabb egszleges brzolsmd alkotja az aspektusrendszer alapjt. A progresszv, azaz a specifikus folyamatos szemlletmd habr nem alkotja a magyar aspektusrendszer kzponti kategrijt, kt esemny viszonyba lltsa s kzel egy idben val brzolsa lehetv teszi a progresszv jelentstartalom kifejezst, tovbb a jellegzetes szerkezet, amely ehhez a jelentstartalomhoz kapcsoldik a magyar aspektusrendszer mkdse s a szemlletmdok szervezdse szempontjbl is fontos jellemzkre vilgt r. Az ppen, pp (pont) partikulkat tartalmaz fmondat, amelynek referenciaidejt a beszdid vagy az idhatroz mellkmondat szolgltatja, nem kizrlag (progresszv) imperfektv folyamtok brzolsra alkalmas, hanem perfektv egszeleges szemllet esemnyek rviddel egy msik esemny eltti befejezdst is kpes kifejezni. A jelensg elssorban annak ksznhet, hogy az ppen, pp partikulk kizrlag az ige jelentsszerkezetbl kiemelt s/vagy a figyelem elterbe helyezett jelentsmozzanatot kpesek nyomatkostani. Ennek kvetkeztben azonban az igk perfektivitsi potenciljbl add konstrukcis skalarits, amely ms szerkezetekben tapasztalhat nmikpp felborul, s kizrlag az igekts igk egyenes szrend alakjaival vagyunk kpesek az ppen-es szerkezetben az esemnyeket egszlegesen brzolni. A szerkezet vizsglata teht hozzsegthet bennnket az igektk aspektulis brzolsban betlttt kitntetett szerepnek megrtshez, valamint a klnbz szemlletmdok konstrukcis termszetnek beltshoz, azonban a tma teljesebb megrtshez tovbbi, elssorban korpuszalap gyakorisgi vizsglatok szksgesek. Felhasznlt irodalom Boogaart, Ronny Janssen, Theo 2007. Tense and Aspect. In: Dirk Geeraerts and Hubert Cuyckens (szerk.) Handbook of Cognitive Linguistics. New York: Oxford University Press. 803828) Bybee, Joan L. 1985. Morphology: A study of the relation between meaning and form. Amsterdam: John Benjamins.

XI/2. 2012. nyr TP

199

Els Szzad Online

200

Bybee, Joan L. Perkins, Revere Pagliuca, William 1994. The evolution of grammar: tense, aspect, and modality in the languages of the world. Chicago: University of Chicago Press. Cormrie, Bernard 1976. Aspect: An introduction to the study of verbal aspect and related problems. Cambridge: Cambridge UP. D. Mtai Mria 1992. Az igekt. In: Benk Lornd (fszerk.). A magyar nyelv trtneti nyelvtana II/1. Budapest: Akadmiai. 433441. Dahl, sten 1985. Tense and aspect systems. Oxford: Blackwell. Hopper, Paul J. Thompson, Sandra A. 1980. Transitivity in Grammar and Discourse. Language, Vol. 56, No. 2 (Jun., 1980). 251299. Hopper, Paul. 1982. Aspect between discourse and grammar: An introductory essay for the volume. In: Paul Hopper (szerk.) Tense-Aspect: between semantics & pragmatics, Amsterdam: John Benjamins. 318. Imrnyi Andrs 2009. Towards a unified functional account of structural focus and negation. In Hungarian. Acta Linguistica Hungarica: 56. 342374. Kiefer Ferenc 1992. Az aspektus s a mondat szerkezete. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturlis magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadmiai Kiad. 797886. Kiefer Ferenc 2006. Aspektus s akciminsg: klns tekintettel a magyar nyelvre. Budapest: Akadmiai Kiad. Ladnyi MriaKiefer Ferenc 2000. Az igektk. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturlis magyar nyelvtan 3. Morfolgia. Budapest: Akadmiai Kiad. 453518. Moravcsik, Edith A. 1978. On case marking of objects. In Greenberg, Joseph H. (szerk.) Language: Syntax Vol. IV. California: Stanford University Press. Ptrovics Pter 2004. Az aspektus trtnete s tipolgija. Budapest: Akadmiai. Pter Mihly 2008. Az aspektusrl ms aspektusbl. Magyar Nyelv: 104. 111. Sinha, Chris 1999: Grounding, Mapping and Acts of Meaning. In: Theo Janssen and Gisela Redeker (eds.) Cognitive Linguistics: Foundations, Scope and Methodology. Berlin & New York, Mouton de Gruyter. 223255. Smith, Carlota S. 1997. The Parameter of Aspect. Dordrecht: Kluwer. Sternberg Robert J.Sternberg Karin 2012. Cognitive Psychology. Wadsworth: Cengage Learning. Wacha Balzs 1989. A folyamatos nem-folyamatos szembenllsrl. NyT. XVII. Akadmiai Kiad. Budapest. 279328. Wallace, Stephen 1982. Figure and Ground: The Interrelationship

of Linguistic Categories. In: Paul Hopper (szerk.) Tense-Aspect: between semantics & pragmatics, Amsterdam: John Benjamins. 201222) Zsilka Jnos 1967. A magyar mondatformk rendszere s az esetrendszer (Trgyas mondatszerkezetek). Nyelvtudomnyi rtekezsek 53. sz. Budapest: Akadmia Kiad.

XI/2. 2012. nyr TP

201