rövidített elméleti könyv

7/26/2019 Rövidített elméleti könyv

http://slidepdf.com/reader/full/roeviditett-elmeleti-koenyv 1/24

Általános menedzsment könyv

Bevezetés

Menedzsment: az emberi, fizikai, pénzügyi és információs erőforrások tervezése, szervezése, iránytása ésvezetése a szervezet cél!ainak sikeres és "atékony elérése érdekében#

$ tervezés %planning& : célok kit'zése és elérésük mód!ának eldöntése$ szervezés %organizing& : a feladatok és erőforrások egymás"oz rendelése$ irányítás %control& : tevékenység nyomon követése, szükség esetén beavatkozás$ vezetés % leaders"ip& # az emberek viselkedésének befolyásolása, "atalomgyakorlás

I. A menedzsment tudomány kialakulása és történetei fejlődése

1. A menedzsment tudomány kialakulása (188!1"#$.

()*# %aylor nagy mértékben !ár+lt "ozzá:$ a vállalat különböző tevékenységeinek a racionalizálásá"oz$ a termeléstervezés és iránytás szervezeti "átterének a megteremtésé"ez$ a f+nkcionális szervezet megteremtésé"ez$ a bérezési és ösztönzési rendszerek kidolgozásá"oz

őbb alapelvei: -lső, ne a m+nkásra bzz+k, "ogy az adott feladat végre"a!tásának tec"nológiá!átkidolgozza, az el!árást t+dományos alapon előre meg kell tervezni, elő kell rni# * fizikai és a szellemim+nkát szét kell választani, a m+nkás csak végre"a!tó legyen , nem más mint a gép tartozéka, eszköz a

végre"a!tásban# Második, a m+nkásokat pályaalkalmassági vizsgálatokon kell kiválasztani#

.egfőbb érvei: magas bér, alacsony költség#$ mindenkit a képességeinek és a képzettségének megfelelő legmagasabb szint' feladattal kell

megbzni#$ * dolgozóktól azt a tel!estményt kell elvárni, amit egy első osztály/ m+nkás képes ny/!tani#$ Mindenkinek aki első osztály/ m+nkát végez,magasabb bért kell kapnia# %*kkordbér, amivel a

m+nkások csoport!a a m+nkaadóval megegyezik&# *z emberek kevésbé "atékonyak nagy csoporttag!aiként, mint egyénileg#

0aylor fontosnak tartotta a szabványostást, egységestette a szerszámokat, tec"nológiai előrásokat, %a

gyártási el!árást m'szakilag megtervezték&# 1gyan erre !+tott, az amerikai -merson# * m'veletek kisebbrészekre bontását a 2ilbert dolgozta ki# 2ilbert elvégezte a mozd+lat elemzést, mely szerint:$ keressünk (3$(4 olyan embert, aki !ól végzi a szóban forgó m+nkát$ elemezzük aprólékosasan a mozd+latokat és a m'veleteket$ stopperrel mér!ük meg az elemi mozd+latok végzésé"ez szükséges időt$ szüntessük meg és "agy!+k el a "ibás, vagy felesleges mozd+latokat$ foglal!+k egy folyamatba a leg!obb és leggyorsabb m'veleteket

*z ergonómia t+dományának a kialak+lását !elentette az olyan m+nka"ely kialaktása, a"ol a m+nkásnak nem kellett lépéseket tennie vagy "a!olgatnia a m+nkadarabokért és szerszámokért# 2antt olyan

programtáblázatot késztett, amely kim+tatta, "ogy az adott m+nkát mikor kell elvégezni, és a kérdéses

m+nkát mikor fe!ezték be# 0aylor szerint a m+nkát szét kell bontani szellemi és fizikai tevékenységre#



* szellemi m+nka a m+nkairodában za!lik, a"ol a következő vezetők dolgoznak: programozó,technológus, munkanormás, fegyelmi ügyekkel foglalkozó mester. * termelő üzembe a f+nkcionálisvezetőket teleptette: sebességellenőr, karbantartó, műszaki ellenőr, munka-előkészítő.

()5# ayol

ayol tantásának "árom sarkalatos pont!a van:$ a vezetés %management& általános módszer $ a vezetés a szervezetek m'ködésének kormányzására vonatkozik $ a vezetés rendszerkoncepción ny+gszik

ayol elsősorban a felső vezetés kérdéseivel foglalkozott# 6em fogadta el az egyszemélyi vezetés 0aylor 7i tagadását# *z egyszemélyi vezetés esetében egy beosztott csak egy vezetőtől kap"at +tastást, "a eztmegsértik, csorbát szenved a vezetői tekintély#ayol szerint a következő tevékenységi körök minden vállalatnál fellel"etők, és a !ó vezető mind a "atf+nkciót betölti#

$ m'szaki tevékenység % termelés, megm+nkálás, feldolgozás&$ kereskedelmi tevékenység %beszerzés, értékestés&

$ pénzügyi tevékenység$ biztonsági tevékenység$ számviteli tevékenység$ vezetési tevékenység

ayol szerint vezetni annyit !elent, mint#$ tervezni: a !övő k+tatása és a cselekvési terv meg"atározása$ szervezés: a vállalat szervezetének kialaktása$ közvetlen iránytás: a feladat végre"a!tása rendelkezésekkel, +tastásokkal$ koordinálás: a m+nka és a kivitelezésükre irány+ló erőfesztések összefogása$ ellenőrzés: az +tastások és szabályok betartásának felügyelete

ayol kidolgozta a sikeres vállalati m'ködés (8 elvét:$ m+nkamegosztás, tekintély$felelősség, fegyelem, egyszemélyi vezetés, iránytás egysége,

részérdek alárendelése az általános érdeknek, dolgozók bérezése, centralizáció, "ierarc"ia, rend,méltányosság, m+nkaerő$állomány stabilitása, kezdeményezés, a dolgozók egysége#

()9# Ma ;eber bürokratik+s felfogása

;eber szerint a bürokrácia nem más, mint <+ralom a t+dás szerint=# * bürokrácia kialak+lásának feltételeként a pénzgazdálkodást elter!edését, az elismert "atásokkal rendelkező nagy államok létre!öttét, a

politikai tömegpártok megszerveződését látta# >i!elenti, "ogy a bürokrácia /gy viszony+l a nem bürokratik+s formáció"oz, mint a gép a nem gépi !elleg' termelés"ez# -mpirik+s vizsgálatok

bizonytották be, "ogy a bürokratik+s szervezet csak meg"atározott környezeti feltételek %pl: bürokratik+sipari vállalat& m+tatkozott racionálisnak és "atékonynak#

* ;eber által ideálisnak tartott szervezet tp+s főbb ismérvei:$ M+nkamegosztás: a specializáció ki!elöli a szervezett tag!ainak a feladatait és kötelességeit#$ ?zabályozottság: a szervezeti tevékenység alap!á+l szolgáló szabályok, @l: "atáskörre, szolgálati

/tra$ Aierarc"ia: a bürokrácia az alá és fölérendeltség szigor/an rögztett rendszere$ *ktaszer'ség: a bürokratik+s igazgatási testület tag!ai rásban rögztett szabályok és instr+kciók

szerint, akták /t!án érintkeznek#$ ?zakmai "ozzáértés: a szervezett tag!ai szakképzett "ivatalnokok, akik kinevezés /t!án kerülnek

beosztás+kba#$ ?zemélytelenség, tárgyilagosság: az apparát+s tag!a szám'zi tevékenységéből a személyesérzelmeket és a részre"a!ló megfontolásokat#



()B# 0aylor, ;eber és ayol követőinek m+nkásága

* taylori m+nkaszervezési elvet Aenry ord ültette át a gyakorlatba# *z volt a véleménye, "ogy magasabb bérekkel kellőképpen ösztönözni le"et a m+nkásokat# 5evezette a f+tószalagot# fordtva gondolkodott, a

gépeket vitte a m+nká"oz, a f+tószalag mellé, azaz a szalagszer' m+nkának megfelelően "elyezte el a berendezéseket# elismerte az idő fontosságát, "iszen a f+tószalag bevezetése, az átf+tási időt isradikálisan lerövidtette# C volt az első, aki nagyüzem' termelés megszervezésével foglalkozott# *taylorista m+nkaszervezési módszerek azokban az országokban keltettek figyelmet,a"ol a szakképzetlenm+nkaerő aránya viszonylag magas volt#*z 1?*$ban 2+lick és 1rDick az /gynevezett @E?B9EF5 modellben a részf+nkciókat /!ra fogalmazta#&' plainingGszervezés, : organizingGszervezés, ): staffingGszemélyzeti m+nka, *: directingGparancsok,+tastások, +: coordinatingGkoordinálás, , : reportingGtá!ékozódás és tá!ékoztatás, B:

b+dgetingGpénzügyi intézkedés, finanszrozás#

#. menedzsment em-erközont/ me0közelítése.

* AaDt"orne$i ksérleteket (HIJ és (HKI között "a!tották végre# *rra voltak kváncsiak, "ogy am+nka"ely megvilágtása "ogyan befolyásol!a a dolgozók tel!estményét# * dolgozóktól azt várták, "ogyaz erősebb fény "atására többet fognak dolgozni# Mayo és kollégái 4 évig végeztek ksérleteket, melyek "árom részből álltak#

a# relészerelő üzemben !égzett munkatel"esítmény-!izsgálati tesztekből ált# * vizsgálat azt m+tattaki, "ogy a m+nkakörülményektől függetlenül folyamatosan nőtt a dolgozók tel!estménye# -bbőlazt a következtetést vonták le, "ogy nem a m+nkakörülmények megváltozása okozza a nagyobbtel!estményt, "anem az a társas kapcsolatokban, a motivációban és a felügyeletben bekövetkezőváltozásokban keresendő#

b# #zéles k$rű mélyinter"%: I(333 beszélgetést folytattak le az üzem dolgozóival# * beszélgetések megerőstették, "ogy a m+nkatel!estmény erősen függ a m+nkások érzelmi beálltottságától, és am+nka"ely társas közegben betöltött szerepétől#

c# &soportbefolyás !izsgálata: során a csoport belső viszonyait vettették vizsgálat alá# * k+tatók megfigyelték, "ogy a csoport <klikkekből=, <semleges= és <elszigetelt= tagokból ált# * csoport azinformális befolyásolás % kig/nyolás, megvetés, kiközöstés& eszközével elérte a kilógó tagok csoport m+nká"oz történő igazodást, még akkor is, "a ez a !övedelmek csökkenésével !árt#

*z emberi viszonyok tana a AaDt"orn$i ksérletek eredményeképpen vált elismerté# >iderült, "ogy atermelésnek a m+nkafeltételeken és a m+nkaszervezeten kvül emberi és társas tényezői is vannak#Lellemzői: a szervezet mint társadalmi rendszer befolyásol!a az egyéni szervezeti szerepek

kialak+lását# *z egyént nem csak gazdasági, "anem pszic"ológiai tényezőkkel is le"et motiválni# *zinformális m+nkacsoport fontos szervezeti tényező# * m+nkások tel!estménye szorosan összefüggmegelégedettségükkel# * vezetésnek nem csak m'szaki,"anem szociális képzettségre is szüksége van#

. A két alavető irányzat össze2asonlítása3 (4$ és (5$ elmélet. Mc2regor ind+lt ki abból, "ogy mindenvezető tevékenysége, döntése mögött felfedez"etők az emberitermészetről és viselkedésről alkot feltételezések# két elméletet fogalmazott meg, a klasszik+s iskola%& elmélet, és a A+man Felations %& elmélet#

(4$ elmélet: $ az átlagemberben veleszületett idegenkedés van a m+nkával szemben, és ezt a

vezetésnek kell ellens/lyoznia# $ -nnek megfelelően a legtöbb embert kényszerteni, ellenőrizni,iránytani és büntetni kell annak érdekében, "ogy a feladatát megfelelően elvégezze# $ *z átlagember nem szereti a felelőséget, ezzel szemben igényli, "ogy iránytsák#



(5$ elmélet: $ az átlagember nem idegenkedik a m+nkától, "anem éppen ellenkezőleg, kvánatosszámára a m+nkavégzéssel együtt !áró testi és szellemi erőfesztés# 7 *z ember a célokkal valóazonos+lás esetén képes magát iránytani és ellenőrizni# 7 *z ember szervezet iránti elkötelezettségeazon m/lik, "ogy a szervezet milyen !+talmat knál cserébe# 7 Megfelelő feltételek esetén azátlagember elvállal!a, sőt keresi a felelőséget# 7 *z alkotóképesség, a lelemény, a képzelet a legtöbb

ember veleszületett képessége# 7 * modern ipari élet között az átlagember csak részben "asznál!a ki aszellemi potenciá!át#

6. Inte0rá7is kéessé0ek a vezetéstudomány-an

>ét !ól elkülöntett vonalat különböztetünk meg, a szervezetek dologi$m'szaki oldalát előtérbe"elyezve# * szervezetet környezetével kölcsön"atásban álló nylt rendszerként értelmezik# * másik azemberi oldal szerepét "angs/lyozza# Ntvözni, integrálni igyekeznek a szervezetek m'szaki$tec"nikaiilletve emberi megközeltéseit#

8)*# ?tr+kt+rális elméletek

$ 'en(szerelmélet) rendszeren általában olyan egészet értünk, amely egymással és az egésszelkölcsön"atásban álló elemekből, részekből áll# Mayard szerint a rendszerszervezés kialakt!aazokat az el!árásokat és azt a szervezeti str+kt/rát, amely a rendszertec"nika tevékenységek tervezésére és iránytására szolgál#

$ tranzakciós k$ltségelmélet : szerint a vállalaton kvül a termelést egy sor piaci szerződéskoordinál!a, mg vállalaton belül a vállalkozó koordinál!a# * piaci és a vállalkozói ügyletek atermelés iránytásának alternatv megoldásai# E#-# ;illiamson szerint a szervezetek azért !önnek létre, mert csökkentik a tranzakciók költségeit, %információs, tárgyalási, ellenőrzési&#

$ *ontingencia +szituáció elmélet : szaktva a szervezés általános érvény' elveivel és megoldásaivala feltételekből %szit+áció& kván!a levezetni a megfelelő megoldást# *z elmélet alapmodell!eszerint a szervezet tel!estménye attól függ, "ogy str+kt/rá!át miként t+d!a a meg"atározókörnyezeti feltételrendszer diktálta ki"vásnak megfeleltetni# >ét szervezet közül az lesz a"atékonyabb, amelyik !obban alkalmazkodik a környezeti követelmények"ez#

$ rőforrás függés elmélet : szerint a szervezet függése bizonyos szereplőktől, "atással van astr+kt/rára# * szervezetek döntés"ozói arra törekszenek, "ogy biztostsák a szervezetük m'ködésé"ez szükséges erőforrásokat# *z erőforrások megszerzésének ne"ézsége "atalmi$függésiviszonyt eredményez#

$ ntézményi elmélet : az állam$vállalat kapcsolatrendszert vizsgál!a# * szervezet az állammalszemben alárendelt "elyzetben van: kapcsolat+k te"át nem piaci, "anem bürokratik+s és"ierarc"ik+s természet'# -bben a viszonyban is igaz, "ogy az állam ellenőriz olyan erőforrásokat,

melyre a szervezetnek szüksége van# *z állam akkor is az elvárásai"oz igazodó szervezeteketkezdeményezi, "a ezt más kritéri+mok nem indokol!ák#$ /ermészetes szelekció +populácios $kológia&: elmélete szerint a környezet az a kritik+s tényező,

amelytől a szervezetek sikere, vagy b+kása függ# *z elmélet szerint, a szervezetek léte és"asonlósága csak környezetük "asonlóságával magyaráz"ató# 6em elég a szervezet$környezetkapcsolat vizsgálata, a törvényszer'ségei feltárására van szükség# * szervezet környezet"ez valóalkalmazkodása "elyett célszer'bb a környezet <te"etetlenségi nyomatékáról beszélni=, amelyszámos szervezetet gátol meg abban, "ogy a környezete igényei szerint változzon#

8)5# * választás nézőpont!ából megfogalmazott elmélet

$ 9"ild$féle stratégiai választás elmélet: szerint nem csak a str+kt/ra alkalmazkodik akörnyezet"ez,"anem a környezet is alkalmazkodik a str+kt/rá"oz# 6öveli a vezetők le"etőségeit,"ogy nem csak a str+kt/ra elemei választ"atók meg, "anem a befolyásoló tényezők !elentős része



is, a vezetők választanak, amikor a tec"nológiáról vagy a növekedésről döntenek, amikor aszerződéseket kötve függő "elyzetbe "ozzák mag+kat#

$ Mintzberg szervezet formái: Mintzberg öt szervezettp+st különböztet meg# ($I# * gépi bürokráciaés a divizionális forma egyszer', stabil feladatok és környezet esetében "atékony %termelővállalatok és környezet orientált váll# számára&# K# * szakmai bürokrácia módost!a a vezetéscentralizáltságát, nagyobb önállóságot ad a törzskarnak, és alkalmas formát !elent viszonylag

stabil feltételek között %egyetemek, kor"ázak számára&# 8# -gyszer' str+kt/ra, az ad"okráciakedvezőbb m'ködését biztostanak változó környezeti feltételek esetén# *zoknak a vállalatoknak megfelelő, a"ol a gyors döntés"ozatal lényeges követelmény, a feladatok pedig összetettek# 4#*d"okrácia, nagymértékben követi a gyorsan változó környezet összetett és bizonytalan feladatait#*z 'rk+tatás és az elektronikai ipar vállalatainak !ellemző szervezeti formá!a#

$ ?zervezett ökológia: a szervezetek környezetét elsősorban más szervezet alkot!ák, ezért képesek környezetüket befolyásolni, !övő!üket aktvan formálni, különösen, "a más szervezetekkel együttcselekszenek#

$ @olitikai gazdaságtan iskola: a kollektv cselekvés nézőpont!át, a szervezeti "áló létezését és annak szervezeteket meg"atározó szerepét vállal!a, de annak gyökereit mélyebbre, a politika és agazdaság mélystr+kt/rá!ára vezeti vissza# * "atalmi pozció!át csak az a szervezet t+d!a

megtartani, aki ki t+d!a ter!eszteni tevékenységét, és ellen t+d állni a kevésbé erős szervezetek törekvésének#

II. )zervezeti tíusok3 formák

1. A szervezetek tiizálásának elemei

* szervezeti formák bem+tatásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe# 7 * munkamegosztásés annak szabályozása, $ a hatásk$r megosztás és annak szabályozása, $ koor(ináció és annak szabályozása, $ szer!ezeti séma#

$ * m+nkafeladaton és annak szabályozásán egy feladat részfeladatokra bontását és e részfeladatok egyes szervezeti egységek"ez való teleptését ért!ük# * szervezeten belüli elsődlegesm+nkamegosztást alapvetően "árom elv szerint szabályoz"at!+k#: f+nkció, tárgy és régió#

gy(imenziós szervezet az, amelyekben az emltett elvek közül csak egy elv szerint %régió vagyf+nkció& történik elsődlegesen a m+nkamegosztás# -gydimenziós szervezet a diviziónális szervezet is,amely a m+nkamegosztásnál elsődlegesen a tárgyi elvet követi# *ét(imenziós szervezetben általábankét elvet általában pár"+zamosan alkalmaznak# * kettőnél több dimenzió viszonylag ritka szerkezet,ezeket az /gynevezett tenzor szerveknél lát"at!+k#

$ Aatáskörök: szabályozása elsősorban az a tevékenység, amely a "ierarc"iában el"elyezkedőszervezeti egységek, illetve személyek kompetenciá!ának a megállaptására irány+l# gy!onalasszervezet esetén az alárendelt egységek csak egy felelős személytől kap"atnak +tastást %I#(#ábra&,t$bb!onalas szervezet esetén a az alárendelt egységet kettő vagy több szervezeti egység is +tast"at!a#

$ >oordináció: az a tevékenység, amelynek során az eltérő feladatokkal és "atáskörökkel rendelkező,de egymással szoros kapcsolatban álló szervezeti egységek %személyek& m'ködését a szervezetegészére vonatkozó célok tel!esülése érdekében össze"angol!ák# * koordináció le"et technokratikus,a"ol koordinációs eszköznek tekint"ető a vállalati tervezési, pénzügyi és költségvetési rendszer, a

belső elszámoló rendszer, a programozottság és a szabályozottság# ?tr+kt+rális, a"ol az eszközök közé

sorol"atók a pro!ektek, teamek, a különböző ad "oc bizottságok, a fe!lesztési, termelési és értékestésialrendszer közötti "orizontális koordinációt biztostó termékmenedzseri rendszert is# *



személyorientált koordinációnak elsősorban az a f+nkció!a, "ogy segtse az egyének azonos+lását aszervezettel, a célokkal és a feladatokkal#* koordináció le"et még !ertikális# elsősorban az egymás alá és fölé rendelt szervezeti egységek közötti komm+nikáció, !ellegzetes megnyilván+lási formá!a az +tastás# 0orizontális koordinációazonos tevékenységi és "atásköri szinten lévő szervezeti egységek közötti komm+nikációs +tak"ozkapcsolódik#

$ ?zervezeti séma %konfig+ráció&$ról: azt mond!+k, "ogy ez másodlagos vagy származtatott tp+s/str+kt+rális !ellemző# * konfig+ráció egyenlő, a szervezet mélységi tagozódása, $ azaz a "ierarc"ik+sszintek száma a fő tevékenységi profilt tekintve, $ a szélességi tagozódás, azaz az egy vezető alátartozó alárendeltek száma, $ az egyes szervezeti egységekben foglalkoztatottak száma#

#. )zervezeti alafo0almak

*# .ineáris szervezet

* lineáris szervezet /gynevezett egyvonalas szervezet, minden beosztottnak egy főnöke van# *

szervezet szélességi %"orizontális& és mélységi %vertikális& irányba is bővül"et# %I#K# ábra&# * lineárisforma előnye, könnyen áttekint"ető belső kapcsolatokkal rendelkező szervezet, melyben a feleslegestevékenységet folytató egységek gyorsan kiszelektálódnak# 0átránya, a szervezet nem eléggér+galmas, "a minőségileg más feladatok ellátása is szükségessé válik, a szervezetben a komm+nikációcsak a szolgálati /ton keresztül le"etséges#

5# +nkcionálisszervezet

Ogynevezett többvonalas szervezet a f+nkcionális szervezet# * szervezetben az elsődlegesm+nkamegosztás a szervezeti f+nkciók szerint történik# Aatáskörére elsősorban a döntési !ogkörök centralizáció!a a !ellemző# -rőtel!es a szabályozottságra való törekvés mind a m+nkamegosztásban,mind a "atáskörök kialaktásakor# * komm+nikációs csatornát elsősorban az alá$fölé rendeltségiviszonyban állók között éptik ki# * f+nkcionális kapcsolatok mellett kiéptenek szakmai iránytás"ozközvetlenül nem kötődő függelmi kapcsolatokat is, melyek befolyásol!ák a f+nkcionális kapcsolatokatis# * f+nkcionális vezetők döntéseit a függelmi vezetők módost"at!ák# * f+nkcionális szervezetiforma előfeltétele, stabil piaci és t+dományos és tec"nológiai "áttér, viszonylag könnyen áttekint"etőtermelési tevékenység, nem t/l széles termékskála# -lőnye, a termelési és a m+nkafolyamatszabályozottsága, stabil környezet, ebből következően a vállalati stratégia kialaktása viszonylagegyszer'# Aátránya, növekvő diverzifikációnál az anyagi és információs kapcsolatok ne"ezenáttekint"ető rendszere !ö"et létre# * f+nkcionális specializáció felesleges mennyiségi és minőségitartalék"oz, szervezeti red+ndanciá"oz vezet"et#

9# Bivizionális szervezet és !ellemzői

Bivizionális szervezeti forma kialaktására akkor kerül sor, amikor a vállalat méretek növekednek,erőtel!es termelési, illetve termékdiverzifikáció van és a vállalat növekvő internnacionalizálódásaesetén# *z ilyen vállalatnak meg kell oldani a vállalati vezetés koordinációs tevékenységét támogatóközponti szervezeti egységek kiéptését, az öszvállalati pénzügyi és ellenőrzési rendszer megteremtését, a stratégiai és operatv feladatok szétválasztását# *z ilyen szervezetekben azelsődleges m+nkamegosztás tárgyi elv', azaz termékek, vevők, vagy piaci régiók szerint tagol!ák aszervezetet, illetve alaktanak ki egységeket# * vállalaton belül gy kialaktott egységek a divziók# *szervezet előnyei, a stratégiai és az operatv feladatok szétválása, a vállalat cél!a és a divziók cél!ai

közötti kapcsolat könnyen megteremt"ető, erőtel!es piaci orientáció#* diviziós szervezet az elszámolás tárgy aszerint le"et: cost-center , ezeket mint költségviselő "elyeketkezelik, felelősek a költségvetés betartásáért# 1rofit-centerekt , mint profitképző "elyeket kezelik, a



vezetőnek önálló döntési !ogköre van# n!estment-center a vezetők tőkebefektetési és m'ködtetési !ogostványokat is kapnak#

B# Mátri szervezet !ellemzői* mátri szervezet lényege, "ogy a f+nkcionális és a tárgyi elv' m+nkamegosztás egyszerre történik,gy a szervezeti egységek kialaktásánál egy időben érvényesülnek a f+nkcionális és a tárgyi iránytás

elvei#- szervezetek különleges formá!a a regionális típus% mátri$szervezet, itt a m+nkamegosztással egyidőben a regionális szempontok szerint is tagol!ák a szervezetet# ormái# * pro"ekt típus% mátri, itt aszervezeti str+kt/ra ideiglenes# /ermékorientált , mátri$szervezetnél "osszabb távra stabil str+kt/rátalaktanak ki# * mátri le"et még makromátri2, ez esetben a vállalat egésze mátri tp+s/ szervezetiformában m'ködik# 3ikromátri2 esetén csak a szervezeti egységek szint!én alkalmazzák ezt aszervezeti megoldást#* f+nkcionális vezetők, a vállalat+k valamennyi termékében gondolkodnak, a tárgyi elv'm+nkamegosztás alap!án kialaktott szervezetek vezetői csak egyes termékek, termékcsoportok fe!lesztésében gondolkodnak# * f+nkcionális vezető a vállalati feladatok esetén a hogyannal , atermékmenedzser és a pro!ektigazgató a mit és a mikor kérdéseivel foglalkozik#

>onflikt+sok a szervezetben: okai, "ogy a f+nkcionális és a tárgyi vezetők is +gyanarra az emberi ésanyagi erőforrásokra támaszkodnak# * m+nkamegosztásból eredően eltérőek a feladat,cél, idő ésinterperszonális orientációk a két szervezeti formánál#?tratégiák: a szervezeti interakciók t+datos erőstésével, a konflikt+sok szit+ációk megteremtésével avállalat vezetése elősegti az eltérő érdekek fokozottabb érvényesülését# * szabályozottsággal,

programozottság elősegtésével a f+nkcionális és termékmenedzserek tevékenységének a befolyásolásával ob!ektivitásra törekszik a vállalat felső vezetése#* mátri szervezet kialak+lásának feltételei: releváns környezeti szegmensek, %piaci, t+dományosfeltételek& átlagon felüli erősség' és gyakoriság/ változásai# * vállalati feladatok kompleitásának,/!donságának és a kockázat tartalmának magas foka# * tárgyi elven alap+ló m+nkamegosztásfeltételeinek a megléte#Peszélyek: a tárgyi és a f+nkcionális vezetők közötti rivalizálás, t/l"a!tott team$m+nka, döntések el"ártása az egyes vezetők részéről, a felelőség vállalástól való tartózkodás#

III. 9ezetési stílusok

1. %annen-aum és )72midt

* vezetési stl+s a vezető személyiségének a megnyilván+lása a beosztottak irányába# * vezetésistl+st 0annenba+m és ?c"midt szerint az alap!án különbözteti meg, "ogy "ogyan osztozkodnak mega

a döntési !átéktéren %K#(# ábra&#$ Autokratikus: a vezető dönt és parancsol, a beosztottak döntési !átéktérrel nem rendelkeznek#$ &atriar72ális:a vezető dönt, de bátor kérdezni még mielőtt parancsol# Qgyekszik eladni a döntését,

k+lt+rált a+tokratának is nevezik#$ %aná7skoz: a vezető dönt és törekszik arra, "ogy döntését a beosztottak elfogad!ák# * döntés

elfogadása párbeszédet igényel#$ :ooeratív: a vezető ismerteti a döntési "elyzetet, problémát# >éri a m+nkatársakat, "ogy fe!tsék

ki a véleményüket, a vezető ezek figyelembe vételével dönt#$ &arti7iativ: a vezető ismerteti a döntési "elyzetet, problémát, és felszólt!a a beosztott!ait, "ogy

dolgozzanak ki !avaslatot a probléma megoldására, a vezető ezen változatokból, !avaslatokbóldönt#

$ *emokratikus I#: a vezető ismerteti a döntési "elyzetet, problémát és definiál!a a döntési !átéktér "atárpont!ait, és ennek figyelembevételével dönt#



$ *emokratikus II#: a csoportos döntés"ozatal keretében a vezető külső és belső koordinátorkéntm'ködik

#. 9ezetési stílusok ;e-el szerint

.ebel vezetési stl+sértelmezésének alap!a, "árom tényező egyide!' figyelembe vétele: a vezető, a

vezetetek és az eredmények# -z alap!án "étféle vezetési stl+st definiál#$ A-szolutista: a vezetőt csak az eredmények érdeklik, mellőzi a vezetettek egyéni szempont!ait, azegyén személyes fe!lődését fontosnak tart!a, nem akadályozza azt az előrt tel!estmények mellett#

$ <ar7ista: a sa!át személyét mindenki fölé kván!a emelni, cél!a a sztár vezetővé válás, személyik+lt+sz kialaktása# * kollektvával szemben a népszer' döntéseket fenntart!a magának, anépszer'tleneket másra !átssza# * népszer'ség érdekében a dolgozók személyes fe!lődésé"ezengedékeny# Nnfelértékelése cél!ából parádékat rendez#

$ &aternalista: a vezető és a vezetett kapcsolatában a vezető előtérbe kerül, a kapcsolatgondoskodóan alárendelt# * kollektvával szemben !óind+lat/ magatartást tan/st, de indokait nemközli mással# *tyai magatartást tan/stva "atároz a vezetett szakmai, szervezeti karrier!éről#Bomináns külső, gondolkodik, bró, tanácsadó, támasz egy személyben#

$ =armonizál: a tel!estménnyel szemben a m+nka"elyi légkör megfelelőségét preferál!a# *kollektvát tá!ékoztat!a, konz+ltál,a döntés előkésztésbe bevon!a a dolgozókat# -lőmozdt!a a

beosztott személyes fe!lődését, és minden körülmények között a kollektván belüli "armónialétre"ozására törekszik#

$ ,észvételen alaul: lényeges feladatok esetén szakértői csoportokat "oz létre, érvek alap!ánelfogad!a a csoport döntéseit# ?a!át kárára bevon!a a vezetetteket a döntésbe# Minden dolgozót ezelőre megbeszélt tevékenység"ez, szakterület"ez köt# * vezető nem a sa!át, "anem a kollektvavéleményét képviseli#

$ %e72nokrata: minden döntést szakmai szempontok szerint vesz figyelembe, a célok szakmaiszempontok szerint kerülnek meg"atározásra# * vezető a dolgozók szakt+dására, gyakorlatára épt,de nem von!a be őket a döntés"ozatalba# * szakmai fe!lődést a vezető és a vezetettek közötti erősszakmai kapcsolat segti elő# * vezető a szakértelem elsőbbségét "irdeti és védelmezi#

$ 9ezetésorientált: a vezető cél!a, világos és realisztik+s célok megfogalmazása a kollektva és azegyének számára# Megértést tan/st a kollektva problémái iránt, de a tel!estményt nem rendeliannak alá# * vezető azt kván!a bizonytani, "ogy képes a vezetés összetett feladatát megoldani#

. >oleman vezetési stílus tiol0iája

2oleman "at vezetési stl+st különtett el, amelyek alap!át az érzelmi intelligencia különbözőkomponensei képezik# *z érzelmi intelligencia négy alapvető összetevőből épül fel#$ 4nismeret : érzelmeink felismerésének és megismerésének a képessége, erősségeink és korlátaink

reális ismerete, sa!át értékeink "atározott és pozitv érzékelése#$ 4nmene(zselés# 5ecsületesség és tisztesség minden "elyzetben, önmag+nk és a felelőségikörünkbe tartozó dolgok menedzselése# 0örekvés az önmag+nk elé álltott követelményeknek valómegfelelésre#

$ #zociális tu(atosság : empátia, képesség mások érzelmeinek érzékelésére, cél!aik megértésére, ésaktv érdeklődés az őket foglalkoztató ügyek iránt# >épesség a vásárlók igényeinek afelismerésére és kielégtésére#

$ #zociális készség # >épesség a felelősség vállalásra és mások ösztönzésére# Aa!landóság mások képességeinek továbbfe!lesztésére vissza!elzés és /tm+tatás segtségével# Lártasságok akapcsolatok "álózatának a kiéptésében és fenntartásában#

Pezetési stl+sok $ kényszerítő stílus: negatvan "atott a m+nka"elyi légkörre, és ezáltal a tel!estményre, mert szinteminden tényezőt "átrányosan befolyásol#



$ Iránymutat: a m+nka"elyi légkör minden tényező!ét pozitvan befolyásol!a, ezért ma!dnemminden szit+ációban !ól m'ködik, különösen, "a a vállalat bizonytalan "elyzetbe kerül#

$ :a7solatközont/: az ember körül forog, a vezető arra koncentrál, "ogy embereit elégedettnek t+d!a és "armonik+s környezetet teremtsen#

$ *emokratikus: pozitvan befolyásol!a a m+nka"elyi légkört, legkisebb mértékben, mint aziránym+tató, vagy a kapcsolatközpont/ stl+s#

$ :övetelményállít: negatvan befolyásol!a a m+nka"elyi légkört, és ezáltal a tel!estményt annak ellenére, "ogy a vezető sa!át példá!ával élen!ár, gyengén tel!estőket lecseréli !obbakra#$ ?elkészítő' a vezetők segtenek beosztottaiknak abban, "ogy felismer!ék az erősségeiket és a

gyengeségeiket, és össz"angba "ozzák személyes életükkel és karrier!ükkel kapcsolatostörekvéseiket#

I9. 9ezetési te72nikák3 kon7e7ik

@ana0ement -y 7etion (@B$$ vezetés az eltérések ellenőrzése és a kivételek elve alap!án történő döntések szerint# *

m+nkatársak döntési szabadsága a t'rés"atárig, a kompetencia és a felelősség pontosan definiált#

* célok és elvárások rögztése, és a siker kritéri+mának definiálása, az eltérések elemzésének rögztése %?E..$Q?0& elemzés# -lőfeltétel olyan információs rendszer, amely !elzi a kivételek estetét# -lőnye, az időmegtakartás, le"etőségek a probléma megoldására való koncentrálásra#Aátrány, a negatv eltérések korrigálására koncentrál, a pozitv eltérések ismeretlenek maradnak#

@ana0ement -y )ystem (@-)$$ egy vezetési modell az optim+m elérésé"ez, a vállalkozás részrendszereinek integrálásával# *

folyamatrendszer, módszer$rend és a rendszerek kialaktásának rendezéséből áll# -lőfeltétel, adöntések decentralizáció!a# -lőnye, a r+tin, a folyamatok szabályozása számtógépi támogatással#Aátránya, a rendszer kife!lesztése !elentős költséggel !ár#

@ana0ement -y -je7tives (@-$$ vezetés célra iránytás alap!án# * vezetők és a vezetettek kidolgoznak egy közös célfüggvényt

minden vezetési szintre# -lőfeltétele, erős és gyenge pontok feltárása, a fe!lesztési le"etőségek azonostása# -lőnye, a m+nkatársak szellemi kapacitásának mobilizálása, cs/csvezetők te"ermentestése# Aátránya, a célok operacionalizált megalkotása minden vezetői szint számára

problematik+s#@ana0ement -y *ele0ation (@-*$$ vezetés a feladatok delegálása alap!án# * felelősség delegálása azért, "ogy minden le"etséges erőt

mozgósts+nk a cél elérése érdekében# >övetelmény, a m+nkatársak kap!anak egyértelm'feladatterületeket, megfelelő kompetenciával# -lőfeltétel, létezzenek m+nkaköri lerások, am+nkatársak kiter!edt informálása# -lőny, a problémamegoldás szabadsága, döntés ott a"ol le"et#Aátrány, a vezetési elv a vertikális, "ierarc"ik+s kapcsolatokra koncentrál, el"anyagol!a a

"orizontális koordinációt#@ana0ement -y @otivation (@-@$$ vezetés a m+nkatársak "atékony motiválásával# *z embereket a szervezetben /! /ton akar!a

vezetni, elsősorban az elégedettségükön keresztül, melyek megfelelnek a vezető által elképzeltszükségleti "ierarc"iáknak# -lőfeltétele, a m+nkatársak szükségleti "elyzetének ismerete,"ozzáfér"ető releváns információk biztostása# -lőnye, a szervezett tag!ai a m+nkafolyamatokbana személyiségüket és a képességeiket ad"at!ák# Aátárnya, a koncepció el"anyagol!a a koordinációsszükségletet#

@ana0ement -y ,esults (@-,$$ eredményorientált vállalatvezetés# * feladatokat a profit$centr+mra delegál!a, a delegált vezetési

feladatokat a realizált eredményekkel ellenőrzi# .épései, a vállalat pontos analzise az összes

f+nkcionális terület tel!estmény$potenciál!a tekintetében, a döntések és a tervek "armonizálása#eltétel, a vállalkozás célstr+kt/rá!ának nyilvánossá tétele, a döntési kompetenciael"atárolása#



-lőnye, a profit$centr+mok egyszer' ellenőrzési le"etősége# Aátránya, koordinációs problémák a profit$centr+mok között az egységes vállalatpolitika kialaktása érdekében#

@ana0emen -y Breakt2rou02 (@-B$$ vezetési tec"nika a vállalkozás fe!lődésének alaktásá"oz# * vállalkozás energiáit két fő célra kell

koncentrálni, áttörés elérésére, amely a vállalkozás dinamik+s változásá"oz vezet, és az ellenőrzés

megvalóstására# .épései, állapotfelvétel az erős és gyenge pontokról, a fe!lesztési le"etőségekről,ellenőrzés# eltétele, a az innovációs tevékenység"ez kedvező klma, a vállalkozás cél!ainak ismerete# -lőnye, a le"etőségek állandó vizsgálata a "aladást szolgál!a# Aátránya, a vezetésitec"nika az áttörést egyetlen lépésben akar!a elérni#

@ana0ement -y +risis (@-+$$ vállalkozás vezetés válságban# * vállalkozás gyenge területeit vizsgál!ák egy meg"atározott

válság"ang+latban, "ogy a sa!át potenciál különleges tel!estményeit aktivizál!ák# eltétel, egyintegrált tervezési és szabályozási rendszer "iánya# -lőnye, "a a m+nkatársak részt vesznek, akkor azonnal elkezdik a stat+s R+o változtatását# Aátránya, egy biztos !egye a z'rzavarnak, egyvallomása a te"etetlenségnek#

9. A tervezés3 mint menedzsment funk7i

* tervezés ayol szerint előrelátás, az a tevékenység, amelynek eredményeként megszületnek aszervezet cél!ai és az azok elérésé"ez vezető +tak#

* tervezést logikai lépésekre tagol"at!+k:$ első szakasz: a célok megválasztása, annak rögztése, mit akar elérni a szervezet#$ második szakasz# * célok ismeretében a !elenlegi "elyzet minél szélesebb adatbázisra támaszkodó

lerása, a tényleges és a kvánatos "elyzet közötti különbség elemzése#$ "armadik szakasz: a célok elérését segtő, illetve "átráltató tényezők számbavétele, a vár"ató

probléma források !elzése#$ negyedik szakasz: annak a tevékenységsornak a megtervezése, amelynek segtségével el kván!+k

érni a kit'zött célt#$ ötödik szakasz: a tervezés nem választ"ató el a tervek végre"a!tásától, az elképzelések

megvalóstásától#5ármely terv f+nkció!a kettős, egyfelől célként "asználandó az alsóbb szint' tervek számára, másfelőla felsőbb szint' tervek megvalóstásának az eszköze# * tervezés az egyik legfontosabb vezetésif+nkció# * tervezésnek kell megadni a választ a vállalat környezeti fenyegetéseire és a knálkozóle"etőségeire# * környezet összefüggéseire vezet"ető vissza a tervezési gondolatban leza!lottváltozatsorozat is#

?zakaszai#

$ nformális szakasz: a tervezés a t+datos emberi cselekvés szerves része# *z első vállalatmeg!elenése óta !elen van a szervezési f+nkció# ?zükségességet az indokol!a, "ogy a"ogy nőnek avállalatok, már nem le"etséges a fe!ből történő m'ködés#

$ 1énzügyi ter!ezés: * pénzügyi tervezés lényege a termelés érték!elleg' m+tatóinak a középpontbaálltása# * bevételek és a költségek elemzése !átssza a fő szerepet a pénzügyi gondolkodásban# *

pénzügyi tervezés stabilnak tekint"ető piaci környezetben !ött létre, és !ól szolgálta a vállalatok cél!ait#

$ 0ossz% tá!% ter!ezés: * bővülő piac le"etőségeit veszi célba, ezért központi gondolata a piaci prognózis, a piaci kereslet trend!ének meg"atározása, ma!d a vár"ató értékestés előre!elzése# -rre

az időszakra a formalizált előre!elzési módszerek szélesebb kör' elter!edése a !ellemző#$ #tratégiai ter!ezés: a vállalati célok megvalóstásának fontos eszköze# * vállalati célok a vállalati

"ierarc"ia különböző szint!ein fogalmazódnak meg# ?zokás vállalatpolitikai célokról, stratégiai



célokról, taktikai célokról beszélni# * stratégiai tervezés egyik legfontosabb feladata a célki!elölése#

$ #tratégiai mene(zsment : * stratégiai tervezés a tervezési m+nkát végzőktől !elentős vol+men' ésidőben is el"/zódó tevékenységet igényel# * tervezést !ogos kritika éri, miszerint a reakció idő nő,a tervezés r+galmassága csökken, az alkalmazott szervezeti formák, akadályoz"at!ák a szervezetadaptációs készségét# * környezeti ki"vásokra adandó válasz "vta életre a stratégiai

menedzsmentet, melynek két alapirányzata van# (# * stratégia kidolgozásánál a folyamat!ellege adomináns és a tervezési tevékenységet ebbe ágyazza be, ez a stratégiai folyamatra koncentrál# I# *tel!es vállalati rendszert "elyezi a figyelem középpont!ába, beleértve az adminisztratvrendszereket, a szervezeti str+kt/rát és a vállalati k+lt/rát is#

9I. Az irányítás3 mint menedzsment funk7i

* célelérést szolgáló iránytási tevékenység legfontosabb eleme a döntés"ozatal# * döntés, választást !elent, vagyis valaminek a megvalós+lását megelőző állapotot# * döntés"ozó so"asem le"et abban biztos, "ogy a megfelelő alternatvát választotta# * döntési probléma matematikai modell!e rám+tat"ategy optimális megoldásra, de ez csak a modellben optimális#

I. A döntés mint a vezetői ro-lémame0oldás eszköze

* probléma egy észlelt, !elen ide!' állapot megváltoztatását, vagy fenntartását célzó kielégtetlenszükségel, igény, ami egy kvánatos elérésére irány+l#$ @roblémaállapotnak: a megváltoztatni kvánt állapotot tekint!ük $ 9élállapot: fogalmán a kvánatosnak minőstett állapotot nevezzük#$ @robléma megoldása: akkor következik be, "a az észlelt !elenlegi állapotot és a kvánatos állapotot

a döntés"ozó azonosnak észleli# Sgy a problémaállapot célállapottá történő alaktásávalkapcsolatos tevékenység a probléma megoldás#

-gy probléma "áromféle képen old"ató meg: %T#(# ábra, (34# oldal&$ az észlelt !elen ide!' állapotot a kvánatosnak észlelt állapottá alakt!+k#$ a kvánatosnak észlelt állapotot átalakt!+k az észlelt !elen ide!' állapottá#$ *z első kettő kombináció!át alkalmazz+k, ez a leggyakoribb eset#

I.A. A ro-lémák osztályozása

* rendszerelmélet' problématér "árom vektora a probléma tp+sok, a probléma megoldásmód!a és a problémamegoldás folyamata, melyek a probléma azonostását szolgál!ák#

5artee féle ren(szerelméletű problématár +6.7. ábra

(# probléma tp+sok $ konceptuális %elméleti& probléma: megoldásában !ellemzően az elméletek és a fogalmak

dominálnak# Lellegzetes tp+sai a matematika problémák, feladványok#$ empirikus probléma: megoldásá"oz az elméleten és a fogalmakon kvül ksérleti vagy tapasztalati

adatokra is szükség van#$ !iselke(ési probléma: egy vagy több személy tevékenységei alkot!ák a probléma részét#$ társa(almi probléma: ez előző "árom elemen kvül, a társadalmi normák, szokások és k+lt+rális

tényezők is szerepet !átszanak#I# * problémamegoldás mód!a

$ egyéni: egyetlen személy a probléma megoldó!a, klasszik+s példá!a az iskolai tan+lás#$ csoportos: pl: a bizottságok m'ködése, a csoportot informális szervezettnek tekint!ük, egyéni

megoldási módokat is tartalmaz"at#



$ szer!ezeti: ez formális csoportstr+kt/ra, formális szabályozás !ellemzi a döntési "elyzetet#$ társa(almi: a több szervezet mellett a k+lt+rális vetületek is szerepet !átszanak a probléma

megoldásában, pl# kormányzati intézkedések#K# * problémamegoldás folyamata$ felismerés: a probléma létezésének a t+datostását !elenti, a !elenlegi és a kvánatos állapot

észlelését és ezzel lényegében a probléma azonostását#

$ meghatározás: során pontosan ler!ák a korlátozó feltételeket és a probléma fő összetevőitmeg"atározzák#$ analízis: a problémát kisebb összetevőkre bont!ák, és ezeket a részeket tovább differenciál!ák#$ szintézis: az analizált információkat és összetevőket olyan megoldássá integrál!ák, melynek cél!a

!elenlegi és a kvánatos állapot egybeesésének elérése#

ICB. A döntési ro-léma felismerés né0y általános mdja

$ *ényszerítő nyil!ánosság az a probléma$felismerési mód, amikor a valóság nyilvánvalóankényszert a probléma létezésének a felismerésére# @l# árvizek, sorozatos reklamációk#

$ 8alóságszemlélet : előrelátással mindig észlel"etünk bizonyos !eleket# Palóságlátás+nk mód!át

modelleknek, a valóság modell!ének nevezzük#$ *ülső forrásból származó felismertető hatás: amikor az ismerteti fel a problémát, aki az érintett

rendszeren kvül áll# ?zakmai vakságnak is nevezik, amikor a kvülálló felismeri a problémát, ésmeggyőző logikával fogadtat!a el, ismerteti fel a problémában közvetlenül érdekelttel#

$ *utatás: a kiind+ló elv ebben az esetben az, "ogy a dolgok nem le"etnek tökéletesek# * problémak+tatással a megelőzés érdekében foglalkoznak#

Q)9# * problémamegoldás időbeni fe!lődése

* 5artee féle kockából vezet"ető le %T#K# ábra (((#old&# * probléma a kockánál belülről kifelé "alad#-lső a perszonalizációs fázis, itt a problémák koncept+ális %elméleti& részének egyéni megoldásárólvan szó# Második az együttműk$(ési fázis, ilyenkor egy csoport empirik+s vizsgálatokat,megfigyeléseket végez# Aarmadik az intézményi fázis, a szervezeti megoldási mód viselkedési

problémaszinten való "asználatát !ellemzi# 6egyedik a társa(almi fázis, melynek során a társadalmiattit'döknek, normáknak és szokásoknak a problémamegoldás irányába való álltásáról van szó#5ármelyik fázisban előford+l"at, "ogy a problémamegoldás folyamatának csak egy bizonyos lépéséig

!+t+nk el# , vagy nem !+t+nk t/l a felismerésen#

II. A döntési alamodell

* döntési "elyzet elemzésének különféle közeltései egy bizonyos modell felé m+tatnak, amelyet

döntési alapmodellnek nevezünk# -nnek a modellnek "at elemét ismertet!ük#$ Böntés"ozó: az a személy, vagy csoport, aki a cselekvési változatok közül választ# * döntés"ozóválasztását az motivál!a, "ogy vannak cél!ai, amelyeket el akar érni# * döntés"ozó által feltártcselekvési változatokat "ozzáférési le"etőségnek nevezzük#

$ 9selekvési változat: a döntést "ozó rendelkezésére álló erőforrások bizonyos formában valófel"asználását !elenti# Aa csak egy cselekvési változat van, akkor nem beszél"etünk döntési

problémáról, "iszen mindegyik azonos következménnyel !ár#$ 0ényállapot: a döntés"ozó által nem, vagy csak részlegesen szabályoz"ató külső körülmény# *

tényállapot olyan eseménynek tekint"ető, amelyek nem cselekvési változat tényezőinek "atásárakövetkeznek be, de cselekvési változat következményeire "atással van#

$ >övetkezmény: a cselekvési és a tényállapotok együttesen "atározzák meg# -gy következmény

egy cselekvési változat és egy tényállapot együttes "atásának eredménye#$ Palószn'ség: bármely esemény valószn'sége 3 és ( között van# * 3 a le"etetlen esemény, az ( a biztos esemény# * cselekvési és tényállapotok együttesen "atározzák mega következményeket és



ezért a tényállapotok valószn'ségei egy/ttal a következmények valószn'ségei is, "a atényállapotok és a cselekvési változatok egymástól függetlenek#

$ Böntési kritéri+m: amelynek alap!án a le"etséges cselekvési változatok közül kiválaszt!ák amegfelelőt# * döntési kritéri+m olyan előrás, amely megmond!a, "ogyan "asznál!+k fel az előbbiinformációkat egyetlen cselekvési változat kiválasztására#

III. A döntés szerkezete

(# * döntési mátri

* mátri sorokból és oszlopokból álló táblázat# * sorokban a cselekvési változatok, az oszlopokban atényállapotok szerepelnek# * cselekvési változatok és a tényállapotok együttesen "atározzák meg akövetkezményeket# %((4#oldal& Böntési mátri#

I# * döntési fa %T#8# ábra ((J#oldal&

* döntési fa a cselekvési változatoknak és a tényállapotoknak fagráf formá!ában feltüntetett képe# *

fagráf vonalak és elágazási pontok összefüggő rendszere# * döntési fa szerkesztésekor a döntésialap"elyzetből ind+l+nk ki, %d+pla négyzet&# *z ebből kiind+ló vonalak az %élek& a cselekvésiváltozatokat !elentik# * tényállapotok le"etséges bekövetkezésének eseményét körrel !elöl!ük# *körökből ind+ló vonalak !elentik a le"etséges tényállapotokat# *z egymással összefüggő vonalak afagráfban +takat !elentenek# * döntési fát bonyol+ltabb döntési problémák elemzésére "asznál!ák#

I9. A döntési folyamat lo0ikája

I9CA. %ényállaotok valszínDsé0ének me02atározása

* megfontolás során figyelembe veszi, "ogy az egyes tényállapotok mekkora valószn'séggelkövetkeznek be# Aa a cselekvési változatok és a tényállapotok egymástól függetlenek, akkor akövetkezmények valószn'ségét tekinti# * függetlenséget /gy értelmezzük, "ogy a cselekvésiváltozatok nem változtat!ák meg a tényállapotok valószn'ségét, ezt priori valószn'ségnek nevezzük#* valószn'ség számtás aiómáinak megfelelően kell a valószn'ségek értékeit "ozzárendelni atényállapotok"oz# .e"etetlen esemény 3, biztos esemény (, egymást kizáró események összegének valószn'sége egyenlő az események valószn'ségének összegével# * valószn'ség megállaptásának másik mód!a az /! információ szerzése, ez le"et tel!es vagy részleges# * részleges információnálfennáll a tévedés le"etősége, vagyis "ogy "amis "ipotézist fogad+nk el, vagy igaz "ipotézist +tast+nk el# * részleges információt mindig mintavételes el!árással szerezzük# %((H$(I3# oldal&# * valószn'ségiszámértéket a 5ayes$féle logikával is megállapt"at!+k# * logika nagy !elentőség': a tapasztalatokon

ny+gvó megállaptások módostása az /! információk tükrében#I9CB. A ko7kázat döntéselméleti kezelése

(# * döntés és kockázat

* kockázat valamely cselekvéssel !áró veszély, veszteség le"etősége, vagy egy cselekvési változatle"etséges következményeinek tel!es lerása a következmények s/lyának és bekövetkezésük valószn'ségének meg"atározásával együtt# * döntés választást !elent cselekvési változatok %alternatvák& közül# * cselekvésalap/ kockázatfelfogás szükséges kiegésztő fogalma a kockázattólvaló idegenkedés, amely kockázat csökkentésére irány+ló cselekvést !elent# >ockázati előny: a

pozitvan Unegatvan& értékelt következmény, "a ennek bekövetkezése akár ténylegesen, akár feltevésszerint biztos, a kockázat viszont bizonytalan bekövetkezés' esemény#



I# * kockázat mérése* kockázatnak kizárólag mérésen alap+ló közeltésmód!át mennyiségi kockázatfelfogásnak nevezzük#- kockázatfelfogás elvi "ibá!a, "ogy a kockázatot kiszakt!a az emberi döntések összefüggésrendszeréből, s ez által ob!ektvvé, vagyis az embertől függetlenné teszi#

K# * kockázat több szempont/ felfogása, FoDe m+nkássága

*z ob!ektv valószn'ség az a szám, amely körül a relatv gyakoriság ingadozik# 2yakorlati becslésétnagyszám/ megismételt megfigyelés alap!án végez"et!ük el# * sz+b!ektv valószn'ség a becslést csak egy, vagy né"ány megfigyelésre, vagy cs+pán se!tésre alapozza# * két valószn'ségmegkülönböztetése a következmények esetében is megte"ető# Aa egy következmény közvetlenülmegfigyel"ető és mér"ető, továbbá értéke eplicit módon van kife!ezve, akkor ob!ektvkövetkezményről beszélünk# ?z+b!ektv következmény esetén, egy személy számára a kockázatos"elyzetben a következmény értéke tel!es mértékben a szóban forgó személy értékrendszerétől függ#* t+dományterületen a ksérletek az ob!ektv kockázatra irány+lnak, a "étköznapi emberek döntéseiviszont sz+b!ektvek#

8# * következmények értékelése

* következmények értékét az értékelési folyamat során állapt!+k meg# -z "árom féle le"et#

a. k$!etkezmények típusainak szempont"ai$ önkéntes és nem önkéntes kockázat: méltányosság és méltánytalanság, informáltság mértéke,

elkerül"etőség és alternatvák, eogén és endogén kockázat$ időbeli megtélés$ kockázat térbeli megtélése: a kockázat földra!zi eloszlása, kockázatviselők, kockázat$szóródása$ a kockázat ellenőriz"etősége: az ellenőrzés észlelt mértéke, a kockázat módszeres ellenőrzése,

válság$kezelés

b. k$!etkezmények "ellegének szempont"ai

$ a szükséglet kielégtés "ierarc"iá!a$ értékrendi eltérések $ köznapi és katasztrófa kockázat$ "onvédelem$ természeti és emberi eredet' események $ az ismeretlen mint kockázat

c. gyéb szempontok $ a következmény bekövetkezési valószn'ségére vonatkozó szempontok: kis valószn'ség

%küszöbérték&, nagy valószn'ség %kockázat térbeli eloszlása&

$ "elyzeti tényezők# Meglepetés és disszonáns viselkedés, életmentő módszerek $ kockázatvállalási "a!landóság: egyéni,csoportos, konflikt+skerülés

I9C+. Ertékelés és értékmérés

* tényállapotokra vagy következményekre vonatkozó valószn'ségi számértékek megállaptása +tán azértékelés következik, melyet a döntés"ozó a következményekre vonatkoztatva "oz meg# * mérés?tevenstől származik, és a mérés nem más mint számok "ozzárendelése dolgok"oz, szabályoknak valamilyen "almaza szerint# * legismertebb mérési módszer a +tilitásmérés# * statisztikaidöntéselméletben a !átékelmélet"ez "asonlóan a veszteségeket és a nyereségeket az egyén+tilitásfüggvénye alap!án mérik# * +tilitásfüggvény olyan függvény, melynek értelmezési tartománya egy

adott "almaz, értékkészletét pedig a valós számok !elentik,, s a"ol a függvényértékek az origó és amértékegység kivételével egyérték'ek#



a# 6e+mann$Morgenstein aiómák %0k# (K($(K4#&$ Lelek, relációk, m'veletek $ Befinciók $ Vrtelmezés$ 6e+mann$Morgenstein aiómák $ *z aiómák értelmezése

$ * +tilitásfüggvény t+la!donságai$ 2yakorlati értelmezés$ >ritika

b# * +tilitásfüggvény felvételének elvei %0k# (K4$(KU&-gy döntés"ozó +tilitásfüggvényét felve"et!ük abból kiind+lva, "ogy rögzt!ük preferenciáit a

ber+"ázási alternatvák között, kockázatos "elyzetekben#

c# 1tilitásfüggvény, mint normatv eszköz$ 5iztos egyenérték : az az egyetlen érték, amelynek biztos körülmények között azonos +tilitása van

a kockázatos döntés vár"ató +tilitásával# +%5-&G@%Wi&X+%Wi&, 5eGbiztos egyenérték, +%Wi&Gaz

eredmény +tilitása, @%Wi&G az Wi eredmény valószn'sége$ *ockázatos felár : a vár"ató eredmény és a biztos egyenérték közötti különbség# G M%a&$5-$ 9alszínDsé0i felár: @%&Y@%y&yGz

9. *öntési osztályok és döntési kritériumok

* döntési osztályokat a tényállapotokra vonatkozó valószn'ségek alap!án állt!+k fel# -z alap!ánmegkülönböztetünk, biztos, bizonytalan és kockázatos döntések osztályát#

1. A -iztos döntések osztálya* biztos döntések osztályába tartoznak azok a döntési problémák, amelyek esetében biztosan t+d!+k,"ogy mire számt"at+nk# * valóságos esetekben a cselekvési változók száma nagyon sok, ilyenesetekben nem le"et kikeresni a legnagyobb érték' változatot# *z ilyen el!árásokra dolgozták ki amatematikai programozás néven ismert el!árásokat, melyek közül a legismertebb a lineáris el"árás# *matematikai módszerek általában a biztos döntésekre osztályába tartozó problémák megoldásárakidolgozott módszerek, illetve el!árások a !ellemzők#

#. A -izonytalan döntések osztályaQde azok a döntési problémák tartoznak, amelyekben nem ismer!ük a tényállapotok valószn'ségeit#$ Fald!kritérium: vagy minima kritéri+m# * pesszimista és az óvatos döntés"ozó kritéri+ma#

.ényege, minden egyes cselekvési változat esetében a legrosszabb következményt tekintve, ezek közül a leg!obbat, azaz a relatve legkisebb rosszat választ!a#$ )ava0e!kritérium: a minimális regret kritéri+ma# @szic"ológiai alap!a az elm+lasztott le"etőségen

érzett megbánás# * ?avage$kritéri+m először a regretmátri megalkotását, ma!d a regretmátrira a;ald$kritéri+m alkalmazását !elenti# %0k# (8I$(8K&

$ =urvi7z!féle kritéri+m: az optimizm+s együtt"atóval s/lyozva számz!a ki a legmegfelelőbbcselekvési változatot# * döntés"ozó Z optimizm+s együtt"atót "atároz meg %3,(& intervall+mon

belül# * Z ismeretében a pesszimizm+s együtt"ató értéke meg"atároz"ató: ($ Z# Aa egy adott ?istartégia +i(, +iI[#1im "asznosság/ következményekkel !ár"at, akkor a stratégia Z indeekife!ez"ető: Z%?i&G ZMiY%($ Z&mi

$ ;ala7e!kritérium: alap!a az elégtelen megokolás elvében gyökeredzik# Aa nincs elég indok+nk

a különböző események bekövetkezési valószn'ségének megállaptására, akkor a .aplace$féleálláspont szerint legcélszer'bb, "a minden egyes eseményt azonos valószn'séggel tekintünk#



. A ko7kázatos döntések osztálya (%k. 16G!16H$Qde tartoznak azok a döntések, amelyek esetében a tényállapotok valószn'ségei ismertek, azaz,ismeretes a valószn'ség$eloszlás+k# *z itt alkalmazott kritéri+m a 5ayes$féle optimális vár"ató érték kritéri+ma# 5ayes ismerte fel először, "ogy abban az esetben, "a a döntési problémában avalószn'ségeknek szerepe van, akkor a döntés"ozók az optimális vár"ató érték alap!án döntenek#

6. A konfliktusos döntések (%k. 16H!1G6$ * konflikt+sos döntéseknél a döntés"ozó intelligens ellenféllel áll szemben# Qtt a döntések megfogalmaz"atók a !átékelmélettel# * !átékelmélet a konflikt+s"elyzetek lerásának és megoldásának formális t+dománya# >idolgozása 6e+mann Lános nevé"ez f'ződik# * konflikt+s olyan !elenség,amiről el le"et mondani, ki és "ogyan vesz részt benne# * konflikt+st vizsgáló !átékelméletalapfogalmai a következők: tényleges ind+lás, a kezdeti állapotból ind+lócselekvés vagy viselkedés, akonflikt+sban résztvevők döntései# -zeket együtt nevezzük stratégiának# * konflikt+s eredménye, azegyes !átékosok által választott stratégiák következménye# * !átékosok érdekeltségét a !átékos"aszonfüggvényei vagy preferenciái képviselik#

"átékelmélet a k$!etkező helyzetekben alkalmazható)$ (# résztvevők száma véges, I# minden résztvevő a cselekvési le"etőségek véges számával

rendelkezik, K# a résztvevőnek ismernie kell az ellenfelei összes le"etséges stratégiá!át, 8# az összesrésztvevő minden stratégiá!ának megfelel a !átékból származó meg"atározott előny, 4# az előny függ arésztvevő cselekvésétől és a többi résztvevő cselekvéseitől, T# a !áték minden le"etséges eredményekiszámt"ató#

9I. %ö--tényezős döntések

* többtényezős döntések angol bet'neve M*10 %M+lti *ttrib+te 1tility 0"eory&# * +tilitást többnyire"asznosságnak szokták fordtani#

1. A tö--tényezős döntések folyamata és ro-lémái.épései#$ a döntés"ozó azonostása, akinek vagy aminek a szempont!ából az +tilitást meg"atározz+k $ a problémakör és a célok meg"atározása$ az értékelendő alternatvák "almazának meg"atározása$ azoknak a lényeges t+la!donságoknak vagy tényezőknek meg"atározása, amelyek vetületében az

alternatvákat értékelni fog!+k $ a t+la!donságok vagy tényezők nat+rális mérőszámainak a meg"atározása$ a t+la!donságok vagy tényezők +tilitásának megállaptására szolgáló módszer megválasztása a

nat+rális mérőszámok +tilitás vagy értékmérő számokká való transzformálása cél!ából#$ minden egyes alternatva +tilitásának vagy értékének megállaptása minden egyes t+la!donság

vagy tényező vetületében#$ többtényezős döntési modell megválasztása$ az alternatvák értékelése a modell alap!án$ a leg!obb alternatva kiválasztása

Meg!egyzés a döntési probléma megoldásá"oz kapcsolódóan#$ a döntés"ozó azonostása csak abban az esetben egyszer', "a egyetlen személy testesti meg$ a problémamegoldás elmélete és a rendszerelmélet segt"et a b+ktatók elkerülésében$ a többtényezős döntéseket megfogalmazó lerásban feltételezzük, "ogy az eltérő alternatvák

adottak $ az értékelési tényezők az esetek többségében nem priori adottak, és "almazának tel!esnek és

egymást nem átfedőnek kell lenniük $ az értékelési tényezők nat+rális mérőszámainak megállaptása egyes esetekben valóbantermészetes



$ az értékelési tényezők +tilitásának meg"atározása rendkvül fontos, minden döntés"ozó számáramás$más !elentenek a +tilitások

$ az alternatvák +tilitásának meg"atározása az egyes értékelési tényezők szempont!ából ismét nemtriviális feladat, azaz a döntési mátri ei! elemeinek "almazán értelmeznünk kell egy +tilitásmérőfüggvényt

$ a többtényezős modell megválasztás nem egyszer' feladat, többfa!ta modell többféle változatban

létezik $ "a a modellt már kiválasztott+k, akkor az alternatvák értékelése a modell alap!án már viszonylagmec"anik+s feladat, ez a lépés "ordozza a legkevesebb problémát

$ a leg!obb alternatva kiválasztása egyes modellek esetében a+tomatik+s, vagy elvileg egyszer'$ további probléma még az idő szerepe, a döntéseknek +gyanis időbeli "atása is van$ a bizonytalanság +gyancsak s/lyos probléma, az emberek több dologgal kapcsolatban

bizonytalanok , különféle okok folytán$ a közösségi ki"atások problémá!a is !elentős# *z egyes döntések következményei bizonyos

csoportoknak számára előnyös, bizonyos csoportok számára viszont "átrányos#

#. Az értékelési tényezők utilitásának me02atározási mdszerei

a# 'angmó(szer :$ekben az értékelési tényezőket rangsorba állt!ák a legpreferáltabb értékelésitényezőtől a legkevésbé preferáltig, ma!d ezek"ez meg"atározott konvenció szerint rangszámokatrendelnek#

b# *ategória mó(szer : az értékelési tényezőket rögztett diszkrét kategóriákba sorol!ák# %>ategória pl:az iskolai !egy#&c# 9irekt mó(szerrel közvetlenül rendelünk számértékeket az értékelési tényezők"öz olyan módon,"ogy ezek a számértékek kife!ezzék az értékelési tényezők +tilitását#d# #zerencse"áték mó(szerek a kockázatot és a bizonytalanságot epliciten veszik figyelembe#e# n(ifferencia mó(szerekkel : két tényező együttesen értékel"ető# -bben az esetben a két értékelésitényező különböző arány/ kombinációból késztett két pár közötti indifferencia alap!án "atározzák meg az értékelési tényezőt#

. A mdszerek össze2asonlítása

a# z értékelési tényezők "ellege szerint : a kockázat és a bizonytalanság, diszkrét illetve folytonos,függetlenség és monotonitás, szerint tekint!ük az egyes módszercsoportokat#

b# ($ntéshozó és a mó(szerek !iszonya szerint : a döntés"ozó részéről szükséges válasz !ellegét, amódszer bonyol+ltsága# * módszer "asználatá"oz szükséges képzést, a módszerek döntés"ozórészéről való elfogad"atóságát, a módszer külső érvényességét és időigényét tekint!ük#

c# z ere(mények szerint : -z az össze"asonltási szempont az eredmények meg"atározásá"oz

szükséges adatfeldolgozási igény és az eredmények számszer'stésének !ellege szerint minősti amódszereket#d# z általános "ellegű szempontok : a módszer "asználatá"oz szükséges gyakorlat és tapasztalat,

valamint a módszerek r+galmassága szerint minősti a módszereket#

6. tilitás modellek (%k. 1JH!1H#$ *z +tilitás modellek két fő csoportba sorol"atók# *z egyik csoportba azok a modellek tartoznak,amelyek valamennyi értékelési tényező szerint eredményt aggregál!ák, mielőtt az alternatva+tilitásá"oz számértéket rendelnek# -zt a modellt számszer'stő modellcsoportnak nevezzük#* másik csoportba a sz'rőmodellek tartoznak, amelyek kisz'rik azt az alternatvát a továbbivizsgálatokból, amelyik nem ér el valamelyik értékelési tényező szempont!ából egy meg"atározott

szintet#



a# ?zámszer'stő modellt tovább bont"at!+k additv és m+ltiplikativ modellekre# *z additv modellek kompenzálló !elleg'ek, azaz az egyik tényező +tilitásának növekedése kompenzál"at!a egy másik tényező +tilitásának csökkenését#

b# * sz'rőmodellek szimmetrik+sak, "a mindegyik alternatvát az értékelési tényezők azonossorrend!e szerint minőstenek és aszimmetrik+sak, "a az értékelési tényezők sorrend!e mindegyik alternatva esetében különböző# * kielégtő döntések modell!éből vezet"ető le az /gynevezett

kon!+nktv döntési modell# - szerint az értékelési tényezők mindegyikére kritéri+m értékeket"atároz+nk meg, és ezeket a választott alternatváknak el kell érnie, vagy meg kell "aladnia# *disz!+nktv döntési modell t+la!donképpen a kon!+nktv fordtott!a, de itt a választott alternatváknak legalább egy értékelési tényező tekintetében !obbnak kell lenni a kritéri+mértéknél# * dominanciamodell!e szerint, azt az alternatvát kell választani, amelyik legalább egy értékelési tényezőtekintetében !obb a többinél és nem rosszabb mint a többi a fennmaradó értékelési tényezők tekintetében#c# * modellek össze"asonltása és megválasztása%0k# (JK$(JT# és a T#8 táblázat#&

9II. A szervezés mint menedzsment funk7i

* szervezetekben, mint célt+datos rendszerekben a szervezés való!ában olyan szabályozótevékenység, amely a ki!elölt célok elérése érdekében a rendelkezésre álló erőforrások legkedvezőbbfel"asználására irány+l# * szervezés alapvető feladata, "ogy elősegtse a szervezeti tevékenységek "atékonyabbá válását, !avtsa az erőforrások ki"asználását, r+galmasabbá tegye a szervezetalkalmazkodását a környezeti változások"oz# * szervezeti tevékenységet öt !ól el"atárol"atóm+nkaszakaszra bont!+k#$ célkit'zés ) koncepcióalkotás$ ténymegállaptás ) "elyzetfelmérés$ elemzés$ szabályozás %tervezés&$ megvalóstás, ellenőrzés* továbbiakban a (U3# oldalon a J#( táblázat szolgál segtségül#

9III. A vezetés mint menedzsment funk7i

I. Bevezető

* vezető vezetési f+nkció!án belül kiemelt fontosság/ a dolgozók motiválása# * motiváció az egyénolyan belső t+dati állapota, amely arra készteti, "ogy valamilyen módon viselked!ék# * motiváció nemadottság, "anem szit+ációfüggő kategória#

* képesség annak a le"etősége, "ogy valamilyen eredmény elérése érdekében egymással összefüggőviselkedési vagy gondolati tevékenységet$együttest fe!tsünk ki# * képesség és a motiváció egyide!'feltétele a tel!estménynek# * vezetőnek az egyén egyéni képességeit is figyelembe kell vennie# *zegyéni tel!estmény rendszerint különböző tevékenységek összegeként adódik, melytevékenységekben az egyén le"et !obb és rosszabb is# %0k# (UT# U#(# ábra&* motiváció elméletet két nagy csoportba szokás sorolni:$ a motiváció azt !elenti, "ogy a m+nkatársaknak érezniük kell, "ogy személy szerint is nyertek

valamit tevékenységük eredményeként# *zokat az elméleteket, amelyek azt tár!ák fel, "ogy mitakarnak a m+nkavállalók, és a vezetők milyen eszközök"öz ny/l"atnak a moti!ációtartalomelméletének nevezzük#

$ másfelől a motiváció a m+nkatársak cselekvésének megfelelő iránytását terelését !elent# *zokat

az elméleteket, melyek megvilágt!ák, "ogy a vezetők "ogyan "asznost!ák a megszerzettismereteiket a motiváció folyamat-elméletének nevezzük#



1. @asloK!féle motivá7i elmélet (%k. 1". old. 8.# á-ra iramis$MasloD szerint az emberi szükségletek "ierarc"ik+san elrendezettek, mely al+lról felfelé a következő#$ iziológiai szükséglet: é"ség, szom!/ság, testi szükségletek kielégtése# -zek a szükségletek

leginkább az ösztönök"öz állnak közel, lényege az e"ess,i"ass, stb filozófia mentén fogalmazódik meg#

$ 5iztonsági szükséglet: akkor !elenik meg, "a a fiziológiai szükségletet már többé kevésbé

kielégtettük# >+lcsszava a biztonság, a lét, az egészség, az elért életsznvonal, stb# állnak aközéppontban# * biztonság iránti igény erőssé vál"at válságos "elyzetben#$ * közösség iránti szükséglet# * szeretet, gyengédség, intimitás, a vala"ova tartozás, stb# a család, a

befogadó közösség sorol"ató ebbe a kategóriába#$ *z elismerés, megbecsülés iránti szükséglet azt az ó"a!+nkat tartalmazza, "ogy mások

elismeréséből pozitv én$képünk alak+l"asson ki# Aa e szükséglet kielégül, akkor azönbizalom"oz, a !ó értelembe vett "atalom és kompetencia érzeté"ez vezet, a társadalom "asznosés szükséges tag!ának érezzük mag+nkat#

$ Nnmegvalóstás szükséglete, a "ierarc"ia legmagasabb szint!e# *zon vágy+nkat testesti meg,"ogy értelmet ad!+nk az életünknek, azzá vál!+nk, amire képesnek érezzük mag+nkat#

#. Alderfel!féle motivá7is elmélet*lderfel empirik+s vizsgálataira alapozva "árom szükségleti kategóriát különböztet meg#$ .étezés: az alapvető anyagi szükségletek és a fizikai fenyegetettségtől való védettség#$ >apcsolat: a társas kapcsolatok iránti szükségelt, az a vágy+nk, "ogy személyes kapcsolatokat és

társadalmi stát+szt alakts+nk ki és tarts+nk fenn: mások elfogad!anak,elismer!enek ésméltányol!anak bennünket#

$ e!lődés: a személyes fe!lődés, a le"etőségeink kiaknázásának igénye 7 lényegében a MasloD$ielismertség belső tényezői és önmegvalóstás kategóriá!a#

*lderfel szerint egyszerre több szükségleti szint is aktvan befolyásol"at!a motivációnkat# Aa egymagasabb szint kielégtése korlátokba ütközik, vagy elfolyt!+k azt, akkor egy alacsonyabb szintrevisszaesünk# * fe!lődési szükséglet kielégtése esetén még inkább fontossá válik szám+nkra, semmintcsökkenne motivációnkat meg"atározó intenzitása#

. =erz-er0!féle kéttényezős elmélet*z elmélet szerint a megelégedettség és a motiváció két különböző dolog, te"át nem igaz a feltevés,"ogy a megelégedett dolgozók "atékonyabbak mint a nem elégedett társaik# *z elégedettség forrásaiaz elmélet szerint a m+nká"oz kapcsolódó motiváló tényezők# Motivátor a felelőség vállalásle"etősége az adott m+nkakörben, a nagyobb tel!estmény, a fe!lődés, illetve a karrier le"etősége#$ -lőször: az elméletnek van egy torztó "atása, mert kizárólag egyéni visszaemlékezésekre alapoz,

melyet befolyásol a szelektv észlelés folyamata#$ Másodszor: a "asonló célkit'zéssel végzett k+tatások eredményei álltásait rendszerint nem

igazol!ák#$ Aarmadszor: gyengé!e a megközeltésnek, "ogy nem veszi figyelembe az egyéni különbségeket#

6. Mc9lelland tel!estmény $ "atalom elmélete#a# >apcsolatmotivációnak nevezzük az elfogadottság, szeretetség iránti vágy+nkat# *kinek erősek a

kapcsolatmotv+mai, azok barátkoznak, kapcsolataikban a kölcsönös megértésre ésegyüttm'ködésre törekszenek#

b# * tel!estménymotiváció belső "a!tóerő a sikerre, a mag+nk elé t'zött célok elérésére ésmag"aladására# * tel!estménymotiváltakat a korábbinál !obb eredmény, nagyobb "atékonyságvágya "a!t!a#

c# Aatalmi motiváció az a végy, "ogy "atással, befolyással legyünk másokra, kontrolál!+nk másokat#

*z erős "atalmi motv+mmal rendelkező emberek kedvelik a versengő, konfrontáló "elyzeteket,másoknál "a!lamosabbak az agresszv megnyilván+lásokra#



II. A motivá7i folyamatelméletei* motiváció folyamatelméletei a megfigyel"ető viselkedések magyarázatát abban a folyamatbankeresik, amit valamilyen magatartás váltott ki# * m+nkával kapcsolatos magatartás kialak+lásának alap!a a "atástörvény, mely szerint azokat a változatokat részest!ük előnyben, amelyek elégedettséggel !árnak# * következmény le"et pénz, !+talom, dicséret, ami a motivációnak megfelel#Aa a magatartást kedvező következmények követik, akkor az adott viselkedés ismétlődésének

valószn'sége nő, r+tinná válik# * motivációs folyamat két feltételes kapcsolata:$ 0el!estmény$következmény kapcsolat: a magatartás révén elért egyéni tel!estmény révén !+t"at am+nkavállaló a következmény"ez, ilyenkor tel!estményszabályozást alkalmaz+nk#$ * viselkedés$következmény kapcsolat: egy adott magatartás prod+kálása vagy ismétlése révén !+t"ata m+nkavállaló a következmények"ez# Qlyenkor magatartásszabályozást alkalmaz+nk#

* legelter!edtebb folyamatelméletek

QQ)*# 9élkit'zés elmélet

* célkit'zés elmélet abból ind+l ki, "ogy mit akar elérni a m+nkavállaló# * konkrét és ki"vó,

ne"ezebben elér"ető célok nagyobb tel!estményre fog!ák sarkallni# * cél, valamilyen cselekvés vagyesemény# -bből az alábbi következtetések adódnak $ .ineáris !elleg': összefüggés áll fenn a cél összetettsége és az eredmények között# *z

összetettebb, bonyol+ltabb célok általában !obb eredményt "oznak#$ ?pecifik+s célok: magasabb tel!estményre vezetnek, mint az általános célkit'zések# -zzel

szemben a vezetők "a!lamosak arra, "ogy <tégy meg mindent= tp+s/ célokat t'zzenek ki#$ * célkit'zési folyamatban való részvétel önmagában nem vezet !obb tel!estményre# -z

kétértelm'séget visz a gondolatba, +gyanis a célokat a vezetők t'zik ki a beosztottak számára#$ * tel!estmények visszacsatolása szükséges feltétele annak, "ogy az összetett célok egyértelm'en

végre"a!t"atók legyenek# >onkrét visszacsatolások nélkül a cél elveszti értelmét és az egyén nemérez többé késztetést, "ogy elér!e azt#

QQ)5# *z elvárás elmélet

*z elvárás elmélet arra a felvetésre épül, "ogy az egyének csak olyan erőfesztésre "a!landók,amelyek szám+kra kvánatos eredményekre vezetnek# * várakozás olyan egyéni előrebecslés vagymegtélés, amely valamely esemény vagy végeredmény bekövetkezésének a valószn'ségérevonatkozik# *z egyik a tel!estmény kapcsolatra vonatkozik, és azt becsli előre, "ogy a viselkedés"ezkapcsolódó erőfesztés milyen eredményekre fog vezetni# * másik tp+sa a tel!estmény$következmény arra irány+l, "ogy adott tel!estmény"ez milyen következmények !ár+lnak# *z elváráselméletben a preferenciák erősségét, a következmények fontosságát valenciának nevezzük# Aa te"át

egy eredménynek alacsony valenciá!a van, akkor nem biztos, "ogy az adott személy t/l nagyerőfesztést tesz annak elérésére# * motiváció te"át a várakozások és a valenciák függvénye, mg atel!estmény a motivációk és a képességek össz"atásaként alak+l ki#-lváráselmélet gyakorlati alkalmazásánál a következőkre kell figyelni#$ *z elérendő célokat a le"ető legvilágosabban kell meg"atározni#$ 1gyanaz a cél sokféleképpen valóst"ató meg, és a különféle változásoknak eltérő erőforrás

vonzataik le"etnek#$ * vezetőnek t+dnia kell azt, "ogy mik azok a dolgok, amiket a dolgozók értékelnek és fontosnak

tartanak#$ *z elért eredményt mindig meg kell !+talmazni# * tel!estmények"ez szorosan kapcsolódó

elismerések erőstik a kapcsolatot#



QQ)9# * méltányosság elmélet#* méltányosság elméleti megközeltés szerint az embereket az motivál!a, "ogy a méltányos,igazságosnak érzett kapcsolatokat tartsanak fenn másokkal, és a méltánytalan kapcsolatokat /gyváltoztatassák meg, "ogy azok méltányossá vál!anak# *z elmélet "árom k+lcskategóriá!a#$ Qnp+tok: azok a dolgok, amelyeket az egyén visz a m+nká!ába, szakértelme, készségei, gyakorlata#

-z bármi le"et, amiről az egyén /gy véli, "ogy feladatainak ellátásá"oz szükséges#

$ E+tp+tok: amelyeket az egyénnek meg kell kapnia az elvégzett tevékenységért cserébe# .e"etnek pozitvan értékelt dolgok, de le"etnek negatvak is#$ Feferenciák: a méltányosság elméletében k+lcs szerepe van annak, "ogy az illető mi"ez, ki"ez,

vagy kik"ez "asonlt!a tetteit és azok következményeit#

QQ)B# Megerőstés elmélet* megerőstés elmélet alapgondolata az, "ogy a m/ltbeli cselekvések következményei befolyásol!ák a

!övőbeli viselkedések bekövetkezési valószn'ségeit# Pagyis a cselekvések pozitv vagy negatvkövetkezményei "atással vannak arra, "ogy az adott cselekvés +gyanabban a szit+ációban legközelebbmilyen eséllyel fog megismétlődni# * cselekvés következményeinek értékelésétől függően

beszél"etünk pozitv vagy negatv megerőstésről, de viselkedés módostó "atása van a büntetésnek és

a megszüntetésnek is#@ozitv megerőstésről akkor beszélünk, amikor a cselekvés"ez pozitv következményeketkapcsol+nk# 6egatv megerőstésről akkor beszélünk, "a valamilyen nemkvánatos következménytszüntetünk meg# * büntetés alapvetően kétféle formában !elen"et meg, ér"etik negatvkövetkezmények az illetőt %elbocsátás&, vagy elmarad"atnak az egyén számára fontos pozitvkövetkezmények %prémi+m&# * megszüntetés, a már kialak+lt viselkedésformák módostásáraalkalmas# .ényege az, "ogy megszüntet!ük azokat a következményeket, amelyek "atására a cselekvésrendszeresen ismétlődik#

III. A vezetői 2atalom alaja

* "atalom egyének és szervezetek képessége arra, "ogy más szervezeti szereplőket befolyásol!anak sa!át cél!aik megvalóstására# @otenciális le"etőség mások magatartásának befolyásolására, azesemények megváltoztatására, az ellenállás legyőzésére# * "atalom !elenlétére a legbiztosabban akövetkezményeiből következtet"etünk# * "atalom so"asem egyoldal/, mindig van valamilyenválasztása a "atalmi viszony elszenvedő!ének# * "atalom mögött mindig függést se!t"etünk, "a valakifügg tőlem, az gyakorlatilag "atalmat !elent felette# * függőség "árom lényeges eleme#(# ?z'kösség* mások számára fontos erőforrások, dogok birtoklása vagy kontroll!a függést eredményez, "a ez adolog nekik fontos# * korlátlan+l rendelkezésre álló erőforrások nem teremtenek függő "elyzetet#I# Aelyettest"etőség

* "elyettestő termékek gyengtik, azok "iánya erősti piaci pozciónkat# * "elyettestésből származó"atalom szit+ációfüggő#K# 5izonytalanság* bizonytalanság a szervezeti str+kt/ra egyik legfontosabb környezeti változó!a, s a racionalitásratörekvő szervezetek egyik központi problémá!a, "ogyan birkózzanak meg a környezet

bizonytalanságával, az erőforrások megszerzésével, illetve a szervezet o+tp+t!ainak értékestésével#Aa valaki a bizonytalanságait kezelni t+d!a, a bizonytalanságokat mások számára bizonyossággáváltoztat!a, az számára "atalmat eredményez#



IIICA. A vezetői 2atalom forrásai

(# ?zemélyes "atalom források

* személyiség ere!ére alapozott, vagy más néven karizmatik+s "atalom# orrása a vezető mások általelismert vonzó személyisége# 0ovábbi személyes forrás a szakértői "atalom, amely az egyik legerősebb,

mégis legtünékenyebb "atalomforma# orrása olyan valós vagy feltételezett t+dás, valami"ez való értés,információ birtoklás, ami mások számára fontos, és +gyanakkor azok kevésbé t+d!ák, értik, birtokol!ák#* személyes "atalom "armadik eleme a "elyismeret, +gyanis, a szervezeti "atalom összefügg aszemélyek"ez, információk"oz és eszközök"öz való "ozzáféréssel# *kinek nő a szervezetben eltöltöttide!e, annak /gy nő az információk"oz és az eszközök"öz való "ozzáférése# 6agyobb lesz annak a"atalma, aki egy terület megismerésére több erőfesztésre képes mint mások#

I# * szervezetek által biztostott "atalomforrások

Pannak olyan "atalomforrások, amelyek nem a személy"ez, "anem az adott szervezeti$"atalmi str+kt/rameg"atározott szereplő!é"ez tartoznak# -zt szokás pozcióból eredő "atalomnak is nevezni#

$ !+talmazó "atalom: forrása olyan anyagi és nem anyagi !elleg' dolgok ellenőrzése, amire mások á"toznak#

$ >ényszertő "atalom# *z engedelmességet pszic"ikai, érzelmi, ritkán fizikai fenyegetésselkényszerti ki#

* "atalom mint str+kt+rális !ellemző még tel!esebb megértésé"ez a szervezeti centralitás fogalmát"v!+k segtségül# * centralitás azt tükrözi, "ogy egy szervezeti egység tevékenysége "ogyankapcsolódik be ebbe a rendszerbe# * centralitás a kapcsolódások két formá!át is !elent"eti# *z egyik azt m+tat!a meg, milyen kiter!edt egy szervezeti egység kapcsolatrendszere, "ány másik szervezetiegységgel áll inp+t$o+tp+t kapcsolatban# * másik szerint egy szervezeti egység centralitása akkor nagy, "a tevékenysége annyira fontos, "ogy annak megszüntetése az egész szervezetm+nkafolyamatait megakadályozná#

K# * szervezet külső függéséből következő "atalom

* szervezeten belül azok kerülnek "atalmi pozcióba, akik a szervezeten belüli m+nkamegosztás révén aszervezet számára kritik+s erőforrásokat meg t+d!ák szerezni# * "atalom olyan közvettő mec"anizm+s,amely azok !avára csoportost!a aát a belső erőforrásokat és azokat !+ttat!a előre a szervezeti"ierarc"iában, akik a környezet kritik+s elemeivel állnak kapcsolatban# * "atalom forrása gy addig

biztostott, amg a szervezet számára szükséges erőforrás kritik+s, sz'kös és bizonytalan marad# *kiegyszer "atalmi "elyzetbe kerül, igyekszik "atalmát intézményesteni, a szervezeti str+kt/rában rögzteni,ez a "atalom paradoon!a#

IIICB. A 2atalmi erőtér

Aa a "atalom egyik forrása gyengül, más forrásokkal tölt"ető ki az 'r, "a ez nem következik be, a negatv"atalom foglal!a el a "elyét# * "atalom potenciális le"etőség, és so"asem egyoldal/# *z erőtér szerkezeteszemélyes, szervezeti és környezeti tényezők által meg"atározott# Mindezek eredő!e "atározza meg azegyének, szervezeti egységének a "atalmát# * személyes "atalom esélytelen a környezeti$függésiforrásból származó "atalommal szemben# 2res"am$törvény: a gyengébb "atalom kiszort!a az erősebbet#

* "atalmi térkép két dimenziót foglal magába#

(# *z alaptevékenységi racionalitás mentén értékel, minőst és tél meg le"etőségeket,alternatvákat, cselekvési programokat# >érdés: kivitelez"ető$e ez a mi tec"nológiánkkal,elfogad!a$e a piac, finanszroz"ató$e az ötlet\



I# * magatartási racionalitás mentén mérlegel# Aogyan észlelem az egyes alternatvákat,milyen az attit'döm iránt+k, érdekemben áll e minden alternatva megvalóstása, nemsérti$e a "atalmi pozciómat#

Aatalmi térkép: %0k# I(8# oldal, U#8# ábra&

$ :yerünk ]: a cselekvési alternatva szakmailag is indokolt, és a "atalommal brók is pozitvanviszony+lnak "ozzá#$ ;ele"tsük el ]: tiszta eset, az ötlet nem tetszik a befolyásosoknak és szakmailag sem tar"ató# *

nemleges döntés garantált#$ <(!ari bolon( : középkorban csak az +dvari bolond merte megmondani a véleményét a királynak#$ #elyemzsinór : * szervezeti környezetben is komoly személyes kockázatot vállal az, aki ilyen

döntési alternatvákat mellett kiáll#

* videóról rtakat mindenki nézegesse meg]]



* vadlibák üzenete:

(# * vadlibák csoportosan P alakban szállnak# Fepülés közben mozgat!ák szárny+kat, s a levegőfel"a!tóere!e fenntart!a a következő libákat# Sgy le"etséges, "ogy J(^$kal "osszabb távolságot t+dnakmegtenni, mint"a csak egyetlen pár repülne# 0an+lság: Aa egymást segtve dolgoz+nk, s közösségiszellemben végezzük a m+nkánkat, sokkal gyorsabban ér!ük el a célt#

I# Aa egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál cél"oz érni, azonnal lelass+l, mert nem segti őttöbbé a levegő emelő "atása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztostanak számára# Sgy gyorsanvisszarepül a sorba, "ogy repülése könnyebbé vál!on a társai erőfesztése által# 0an+lság: Aa legalábbannyi eszünk van mint a vadlibának, akkor együtt dolgoz+nk a közösséggel a közös cél érdekében#

K# *mikor a vezető liba elfárad, egy másik veszi át a "elyét az élen# 0an+lság: * közösségben el kellfogadn+nk egymásra+taltság+nkat, s a megfelelő pillanatban átadni vagy átvenni a m+nkát épp/gy, mint avezetést#

8# Fepülés közben a "átsó vadlibák "angosan gágognak, "ogy az elsőket erőfesztéseikben bztassák#

0an+lság: * közösség nem létez"et sz+rkolók nélkül, és fontos, "ogy a gágogás bztató legyen#

4# Aa egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, mg meggyógy+l, vagyelp+szt+l# * libák ez+tán visszatérnek a sa!át közösségük"öz, vagy "ármasban, vagy már csak kettesben#Elykor egy másik közösséggel repülnek, mg el nem érik a sa!át!+kat# 0an+lság: Aa annyi együttérzéslenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegtenénk egymást a ne"éz időkön, a"ogyan ők teszik#

0erelő:(# 0eendők meg"atározásaI# FászabásK# -lmagyarázás8# .elkestés$figyelés4# Nsszegzés

* 6-Mtől az Q2-6ig:

* "elyszn egy vezetői iroda, a"ol osztályvezetők csoport!a "evesen vitatkozik számtógépesrendszerekről# * ba! ott kezdődik, "ogy mindnyá!an már kitapostak mag+knak egy +tat, "asználnakszámtógépeket# Most a felsővezetés azt a döntést kéri tőlük, "ogy nevezzék meg, melyik az a rendszer,amely a leginkább képes az összes felmerülő igény kielégtésére# 6em meglepő, "ogy mi+tánmindnyá!+knak van már egy kedvenc rendszere, nem t+dnak megegyezni#

* film bem+tat!a az ilyen és e""ez "asonló viták szokásos végét, melyek a keser'ség, konflikt+s vagy a

senkinek sem tetsző kompromissz+m le"etnek# *zt is bem+tat!a, "ogyan le"etséges bizonyos képességek birtokában megegyezésre !+tni konstr+ktv és kreatv légkörben# *zért választottak a film "elysznéüléppen egy ilyen vezetői értekezletet, mert ez az egyik szokásos "elyszn, a"ol ezek a képességekszükségesek# 0ermészetesen a tan+ltak egyéb más környezetben is alkalmaz"atók,

*ktv meg"allgatás:M+tasd meg, "ogy akarnak valamit] M+tasd meg, "ogy mit akarnak] M+tasd meg, "ogy miért akarnak valamit]Aarcol!on figyelmet magának]:e!tse ki sa!át gondolatait] 1tal!on vissza az ő érveikre] e!tse ki "atározottan érveit, de marad!on

barátságos]

>özös megoldás kidolgozása:Qsmer!e meg mások véleményét] Vptsen ezekre a véleményekre] *!ánl!a sa!át ötleteit] * megoldástmindenki igénye alap!án kell épteni]

rövidített elméleti könyv

Documents