A TAKARMÁNYOZÁS ELMÉLETI ALAPJAI

A takarmányok emészthetősége • A takarmányok táplálóanyagait az állati szervezet nem

tudja teljes egészében megemészteni. • oka, hogy a táplálóanyagok bizonyos részei az állati

szervezet enzimjei által bonthatatlanok• emészthetőnek a táplálóanyagok azon részét

tekinthetjük, amelyek az emésztés során felszívódásra alkalmas vegyületekké bomlanak le.

• csak az emészthető táplálóanyagok használhatók fel létfenntartására, növekedésre, termékek előállítására.

• A fel nem szívódott anyagokat a szervezet a bélsárral kiüríti.

• A takarmányok emészthetőségét állatkísérletekkel közvetett módon állapítják meg

Emészthető táplálóanyag

• emészthető táplálóanyagtartalom = takarmánnyal elfogyasztott táplálóanyag - bélsárral ürített táplálóanyag

• az állat által elfogyasztott, valamint a bélsárral kiürített táplálóanyagok különbsége

Emésztési együttható

A kísérleti szakaszban pontosan mérjük az elfogyasztott takarmány és az ürített bélsár mennyiségét.

T-BEmésztési együttható (%) = -------------- x 100

Tahol T = takarmánnyal felvett táplálóanyag

B = bélsárral ürített táplálóanyag

A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők I.

(állattól függő)• Az állatfaj:

az egyes állatfajok emésztőkészülékének eltérő anatómiai felépítésével és működésével magyarázható. Pl.: kérődzők több rostot tudnak emészteni a bendőmikrobáknak köszönhetően

• Az állat fajtája és egyedisége• Az állat kora

A fiatal kérődző állat, amíg a bendő működése, a mikrobás emésztés nem indul meg, együregű gyomrú állatnak számít. Kifejlett korban az életkor mindaddig nem befolyásolja az emésztést, amíg az állat fogazata jó állapotban van.

A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők II.

(állattól függő)• A felnevelés

A fiatalon tömegtakarmányhoz szoktatott egyedek kevésbé igényesek a takarmány minősége iránt és jobban emésztik a táplálóanyagokat, mint intenzíven, koncentrált takarmányokon nevelt társaik.

• Az egészségi állapotA lázas betegség, a gyomor- és bélhurut, a gyulladás, a bélhámelfajulás és más betegségek erősen csökkentik az emésztést

A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők III.

(takarmány függő)• A nyersrost tartalom

A magas rosttartalmú takarmánynövények sejtfalai kemény burkot képeznek a sejt körül. A táplálóanyagok nehezen és csak kis részben szabadulnak ki. A rosttartalom 1%-os növekedésével 1,5—2,5 %-kal csökken a szervesanyag emésztése a sertés és a baromfifajoknál.

• A táplálóanyagok arányaA jól kiegyensúlyozott adagban valamennyi táplálóanyag emésztése jobb, mint az egyoldalú takarmányban. A legfontosabb a megfelelő energia-fehérje arány, illetve a megfelelő zsírtartalom

A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők IV.

• A takarmány étrendi hatása– Étrendi hatáson a takarmánynak az emésztésre, a gyomor- és bélperisztaltikára,

a bélsár konzisztenciájára, ezen keresztül az állat közérzetére és egészségi állapotára gyakorolt hatását értjük.

– A takarmányok lehetnek • jó étrendi, • hashajtó- (laxáns), • dugító- és • felfúvó (puffasztó) hatásúak.

• A takarmányok előkészítése– A táplálóanyagok emésztését a takarmányelőkészítő eljárások egy

részével javíthatjuk. A takarmányok előkészítésének más is lehet a célja (pl. a takarmány ízének javítása, takarmányfelvétel növelése, homogenizálás lehetővé tétele stb.).

• pácolás • szecskázás, • darálás • puffasztás, • pelyhesítés és • extrudálás.

– A hőkezelés az extrahált szójadara esetében lebontja a tripszininhibitort, így a szója emészthetősége javul.

A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők IV.

• Takarmányváltoztatás– A megszokott összetételű takarmányadag

meghatározott bendő- és bélmikroflórát alakít ki. Hirtelen bekövetkezett nagymértékű takarmányváltoztatáskor bélsárpangás vagy hasmenés is felléphet.

A takarmányok táplálóértékének kifejezése

• Naturális takarmányegységek– Szénaérték:

• azt fejezte ki, hogy a vizsgált takarmányból mennyire volt szükség ahhoz, hogy a hízóökrök testtömeg-gyarapodása azonos legyen az egységnyi mennyiségű réti széna etetésével elért testtömeg-gyarapodással.

– Abrakegység:• széna helyett 0,5 kg árpa és 0,5 kg zab

keverékét használták egységként

A takarmányok táplálóértékének kifejezése II.

• Nettó energiára alapozott takarmányértékelési módszerek:– A keményítőérték:

• egy olyan viszonyszám, amely kifejezi, hogy valamely takarmány 1000 grammjában lévő összes táplálóanyag hány gramm keményítővel termel azonos mennyiségű testzsírt, ha azt az életfenntartó szükségleten felül etetjük.

– energetikai takarmányértékélési rendszer

Az energetikai takarmányértékelési rendszer

• A felvett és a szervezetből távozó energia mérése és összevetése adja az energiamérleget, amely az állati szervezetben zajló energetikai folyamatok egyenlegét fejezi ki. Ezen változások összessége az un. energiaforgalom.

• Az energia mérésére szolgáló egység a joule (J)

Az energetikai takarmányértékelési rendszer II.

• Az energiaátalakulás folyamata az állatban

Egyes állatfajok takarmányainak kifejezése az energetikai takarmányértékelésben

• a sertés-, a ló-, és a nyúltakarmányok energiaértékét emészthető energiával (DE) fejezzük ki.

• a baromfitakarmányok energiaértékét metabolizálható energiatartalommal (ME) mérjük. (Az emészthető energiatartalom elvileg a baromfifajoknál is alkalmas lenne a takarmányok energiaértékének kifejezésére, de a baromfifajok kloákájában a bélsár és a vizelet keveredik, ezért nem lehet pontosan megállapítani az emészthető energiatartalmat.)

• a kérődzők takarmányainak energiaértékét a nettó energiatartalommal (NE) mérjük. – életfenntartási (NEm),– tejtermelési (NEl), – testtömeggyarapodási (NEg) nettó energiát különböztetünk meg

attól függően, hogy az állatok milyen célra használják fel a takarmány energiáját.

A takarmányok táplálóanyag-tartalmának arányai

1. Energia-fehérje arány:• kifejezi, hogy egy MJ energiára hány gramm

nyersfehérje jut.

2. Fehérjekoncentráció (fehérje %):• kifejezi, hogy a takarmányban lévő fehérje hány

százaléka a takarmány szárazanyagtartalmának vagy 1 kg-jának

3. Energiakoncentráció:• kifejezi, hogy a takarmány vagy a takarmányadag 1

kg-jára (vagy 1 kg szárazanyag-tartalmára) mennyi energia jut.

A takarmányok értékesülésének mutatói I.

• A takarmány-értékesülési mutatók folyamatos figyelemmel kísérése lehető vé teszi, hogy a takarmányértékesítést zavaró tényezőket idejében észrevehessük és gyorsan kiküszöbölhessük.

A takarmányok értékesülésének mutatói II.

1. fajlagos takarmányfelhasználás (takarmányértékesítő képesség):– Egységnyi mennyiségű állati termék előállításához

felhasznált takarmány mennyisége

A takarmányok értékesülésének mutatói III.

2. energiaértékesülési százalék (transzformációs hányados):

– kifejezi, hogy az állati termék energiatar talma hány százaléka az elfogyasztott takarmány energiájának

A takarmányok értékesülésének mutatói IV.

3. fehérjeértékesülési százalék:– kifejezi, hogy az állati termék fehérjetar talma hány

százaléka az elfogyasztott takarmány adag fehérjetartalmának