mikroökonómia elméleti összefoglalás

7/18/2019 Mikroökonómia elméleti összefoglalás

http://slidepdf.com/reader/full/mikrooekonomia-elmeleti-oesszefoglalas 1/55

Mikroökonómia összefoglalás

1



A piac

Ebben a fejezetben az alábbi témakörökkel ismerkedünk meg:

- a kereslet és a keresleti görbe, - a kínálat és a kínálati görbe - a piaci egyensúly és váltzásai,

- a keresletr!galmassági m!tat"k fajtái#

A piaci kereslet és a keresleti görbe

A piac fogalma alatt legtöbbünk a közeli piacot érti, ahová hétvégenként lejárunk bevásárolniA közgaz!aságtanban ezt a fogalmat valójában ennél jóval tágabb értelemben használjuk,

beszélhetünk eg" # eg" termék piacáról $pél!ául kozmetikai cikkek%, !e használhatjuk a

kifejezést föl!rajzi értelemben is $pl az &' közös piaca%A piac a tényleges és potenciális (azaz lehetséges) eladók és vevők összességét és azok cserekapcsolatait (tehát vásárlásait és eladásait) jelenti.

(ézzük meg most, hog" mil"en tén"ez)k alak*tják ezeket a cserekapcsolatokat, hog"anmo!ellezhet)k eg"szer+en a vásárlások és az ela!ások

&l)ször tekintsük a vásárlásokat A vásárlókat közgaz!asági kifejezéssel fgyaszt"knak h*vjuk, a vásárlásaikat pe!ig keresletnek nevezzük

Egy termék piaci kereslete azt ejezi ki! hogy az adott árakon a ogyasztók mekkoramennyiséget képesek (azaz mennyire van pénz"k) és hajlandóak (azaz akarnak)megvásárolni az adott termék#ől.

-áthatjuk, hog" a meghatározás alapján a kereslet eg" ol"an összefüggés, amel" a termékmenn"isége $közgaz!asági n"elven g"akran alkalmazzuk rá a jószág szót% és a termék áraközött *rható fel .a tehát ismerjük a termék árát, a lehetséges fog"asztók fizetési képességétés azt, hog" számukra a termék menn"ire értékes, mekkora szükségük van rá, akkor megszerkeszthetjük a keresleti függvén"t

Meg kell különböztetnünk az egyéni és a piaci keresletet/ m*g az eg"éni kereslet csak eg"fog"asztó vásárlásaira vonatkozik, a!!ig a piaci kereslet az összes azonos terméket vásárlófog"asztó eg"üttes keresletét jelenti

A keresletet 0vel jelöljük $0eman! 2 kereslet% A görbe $függvén"% a termék áránakfüggvén"ében *rja le a fizet)képes keresletet A függvén" koor!ináta ren!szerben ábrázoljuk,a v*zszintes tengel"en a termékb)l eg" bizon"os i!)szak $pél!ául eg" hónap% alatt keresett$vásárolt, vásárolni k*vánt% menn"iséget tüntetjük fel, a függ)leges tengel"en pe!ig a termékára található

3brázoljuk ezt eg" eg"szer+ pél!ával 4ekintsük a sz)l) ára és a keresett menn"isége közötti

összefüggést, teg"ük fel, hog" megfig"eléseinket az el)z) évi tapasztalatainkra, a tavasztól)szig tartó i!)szakra alapozzuk

5



Megvizsgáltuk a különböz) árak hatását a fog"asztókra és ez alapján az alábbi táblázatotkész*tettük el

A szőlő kereslete

A szőlő ára ($t%kg) A keresett mennyiség (kg)

167715671777867977:67

1771675175;7<:7:77

Az a!atokat táblázatba foglalásával a sz)l) keresleti függvén"ét kész*tettük el akkor, amikor az árakhoz hozzáren!eltük a megfelel) menn"iségeket

A táblázat tanulmán"ozásával rögtön észrevehetjük azt, hog" az olcsóbb sz)l)b)l sokkal többfog"ott mint a !rágábból, és ahog" emelke!ett az ára, =g" csökkent a sz)l) iránti kereslet

Máris eljutottunk eg" fontos összefüggéshez/ magasa## árhoz mindig alacsonya## kereslettartozik (azaz a drágá##ól kevese##et vesz"nk) és ahogy az ár növekszik! &gy csökken atermék#ől vásárolt mennyiség is &zt a jelenséget a kereslet törvényének nevezzük

A táblázat a!atainak felhasználásával megszerkeszthetjük a sz)l) keresleti görbéjét, av*zszintes tengel"en a vásárolt menn"iséget, a függ)leges tengel"en a különböz) árakatfeltüntetve

<



A keresleti függvény

Az ábra alapján levonható néhán" fontos következtetés a keresleti görbére vonatkozóan

'egatv meredekség, tehát magasabb árhoz alacson"abb keresett menn"iség

tartozik &nnek két oka van/ ha !rágább a sz)l), akkor kevesebbet veszünk bel)le,hel"ette inkább más g"ümölcsöt, pél!ául körtét veszünk Magasabb ár mellettkevesebb pénzünk mara!na eg"éb termékekre *g" lehet, hog" ha min!enképpenszeretnénk sz)l)t venni, akkor min!en más termékb)l csökkentenünk kell avásárlásainkat &zt nem sz*vesen tesszük meg, *g" lehet az, hog" végül mégis eg"olcsóbb g"ümölcsöt választunk

Min!enki meg tu!ja mon!ani azt a ma>imális árat, amel"et még éppen kia!na eg"termékért Akármenn"ire is szeretjük a sz)l)t, 1977 ?tnál többet semmiképpen semfizetnénk eg" kilogrammért @alakinek ug"anez a g"ümölcs csak ma>imum 1577?tkgot ér Azt a ma*imális árat! amelyet még éppen kiadnánk a termékértrezervációs árnak nevezz"k

.a valaki nag"on ke!vel eg" terméket akkor el)for!ulhat, hog" a piaci árnál többet isfizetne érte -ehet, hog" a sz)l)t végül 1777 ?tért sikerül megvennie annak afog"asztónak, aki ma>imum 1977 ?tot a!ott volna érte &kkor azt mon!hatjuk, hog"ez a fog"asztó ogyasztói tö##letet ért el, azaz a saját rezervációs áránálalacson"abban jutott a termékhez Bg" a fog"asztói többlet a rezervációs ár és atén"leges piaci ár különbsége lesz

Q

szőlő

mennyisége

P

szőlő ára

+

677

1777

1677

177 577 :77<77

,

:



A keresleti gör#e változásai

Most nézzük meg azt, hog" megváltozhate a keresleti görbeC Dgen, ha változnak a fog"asztóiszokások, megváltozik a fog"asztók *zlésvilága, esetleg a jöve!elmük csökken akkor ezek a

változások min!min! hatással lesznek a keresleti görbére

A hónap elején, fizetés után el)for!ulhat, hog" az ár ug"an nem változott a vásárlási szán!ékmégis megn) Eépzeljük el, hog" az el)z) pél!ában eml*tett sz)l)r)l ki!erül, hog" g"akorifog"asztása megel)zi a rákos megbetege!éseket A sz)l) iránti ér!ekl)!és azonnal meg fogn)ni, és akármekkora leg"en is az ára biztos, hog" nag"obb menn"iséget fognak bel)levásárolni, mint korábban tették .a tehát a keresletet befol"ásoló tén"ez)k változnak, akkor agörbe önmagával párhuzamosan eltoló!ik A kereslet növeke!ésekor jobbra $pl !ivatba jöneg" termék, és min!enki azt szeretné megvásárolni%, a kereslet csökkenésekor pe!ig balratoló!ik

A keresleti görbe eltolódása

Fsszefoglalva megállap*thatjuk tehát, hog" ha a fog"asztást $keresletet% befol"ásoló tén"ez)kváltoznak, akkor a keresleti görbe eltoló!ik

Min!ennapi életünkben ezt a jelenséget természetesen aligha fogjuk függvén"ekkel levezetniGl"an jelenségek megértésében viszont seg*tségünkre lehet, amikor azt tapasztaljuk, hog" aváltozatlan árak ellenére valamel" termék iránt megn) vag" éppen csökken a kereslet Afog"asztóknak pontosan ezt a szokását használhatják ki azok a kereske!)k, akikkitapasztalták, hog" a hónap elején, fizetés után min!ig nag"obb a forgalom, $és *g" a keresletis% és ezért ér!emes nag"obb árukészletet tartani, mint a hónap vége felé

+

677

1777

1677

177 577 :77<77

,,-

Q

Szőlő

mennyisége

P

Szőlő ára

6



Az alábbi táblázatban összeg"+jtöttük, hog" mil"en tén"ez)k befol"ásolják a keresletalakulását

A kereslet alakulását befolyásoló tényezők

$# táblázat eresletet #eolyásoló tényező /éldaA termék ára .a a sz)l) ára n), akkor ceteris parib!s csökken

a bel)le keresett menn"iségA fog"asztó jöve!elme .a a fog"asztók jöve!elme ceteris parib!s

emelke!ik, akkor n) a sz)l) keresleteA fog"asztók száma .a n) a sz)l)t fog"asztók száma, akkor n) a

sz)l) keresleteFsszefügg) kereslet+ javak ára .a n) a körte ára, akkor n) a sz)l) kereslete

$feltételezve, hog" a fog"asztó számára a körte ésa sz)l) hel"ettes*t)k%

@árakozások .a a sz)l) ára várhatóan növeke!ni fog, akkor afog"asztók még az árnöveke!és el)tt ig"ekeznektöbbet vásárolni bel)le

A következ) részben megvizsgáljuk, hog" hog"an is néz ki a piac termel)i ol!alról, azazmit)l függ az eg" # eg" termékb)l piacra vitt menn"iség, hog"an alakul a piaci k*nálat

A k*nálat

A kereslet és a k*nálat szorosan összefügg eg"mással, hiszen a termel)k a vev)k igén"ei

alapján !öntenek arról, hog" mil"en terméket és mekkora menn"iségben termeljenek4ermészetesen az ela!ásra k*nált menn"iség mellett legalább ol"an fontos szerepe van annakis, hog" az ela!ók megfelel)en alak*tsák az árakat és minél nag"obb n"ereségre, profitrateg"enek szert A k*nálat vizsgálatát ezért a kereslethez hasonlóan a megtermelt menn"iség ésaz árak kapcsolatának bemutatásával fogjuk kez!eni

Egy termék piaci knálata megm0tatja! hogy hogyan alak0l a termék#ől knált (azazpiacra vitt) mennyiség k"lön#öző árak mellett.

Az összefüggés alapján elkész*thetünk a kereslethez hasonló táblázatot, amel"ben akülönböz) árakhoz az a!ott árakon ela!ásra k*nált menn"iséget tüntetjük fel

A kereslethez hasonlóan itt is meg kell különböztetünk az egyéni knálatot, amel" eg"etlentermel) ela!ásait jelenti és piaci knálatot, amel" az összes termel) eg"üttes k*nálata

A k*nálatot Hsel jelöltük $Huppl" 2 k*nálat% A görbe $függvén"% a termék áránakfüggvén"ében *rja le az ela!ásra k*nált menn"iség alakulását A függvén"t koor!inátaren!szerben ábrázoljuk, a v*zszintes tengel"en a termékb)l eg" bizon"os i!)szak $pél!ául eg"hónap% alatt ela!ni k*vánt menn"iséget tüntetjük fel, a függ)leges tengel"en pe!ig a termékára szerepel

4ekintsük az el)z) pél!át, és nézzük meg, hog" a különböz) árak mellett hog"an alakult azela!ásra k*nált sz)l) menn"isége 4eg"ük fel, hog" ug"anabban a szezonban err)l is felmérést

9



kész*tettünk Az alábbi táblázatból mutatja, hog" az eg"es árakon mekkora menn"iségetk*náltak ela!ásra a termel)k

A szőlő kínálata

A szőlő ára ($t%kg) Az eladásra knált mennyiség az egyes árak mellett (kg)

167715671777867977:67

<575975171<7177:7

A megfig"elések táblázatba foglalásával a sz)l) k*nálati függvén"ét kész*tettük el .a pe!igmegnézzük az árak és az ela!ásra k*nált menn"iségek közötti kapcsolatot, akkor azt isészrevehetjük, hog" a magasabb ár= sz)l)b)l nag"obb menn"iséget a!tak el a termel)k, m*galacson"abb árak mellett a k*nált menn"iség is kisebb volt

Ezek alapján a knálat törvényét is megogalmazhatj0k1 minél magasa## a termék ára!annál nagyo## mennyiséget akarnak #előle a termelők eladni.

3brázoljuk a táblázat a!atainak felhasználásával a sz)l) k*nálati görbéjét, a v*zszintestengel"en az ela!ásra k*nált menn"iséget, a függ)leges tengel"en a különböz) árakatfeltüntetve

A kínálati függvény

Az ábra alapján levonható néhán" következtetés a k*nálati függvén"re vonatkozóan/

A görbe emelkedő, azaz pozitv meredekség, tehát ha az árak emelke!nek akkor n)a k*nált menn"iség, vag"is magasabb árakon a termel)k többet szeretnének ela!ni,mint alacson"abb árakon

+

677

1777

1677

177 577 :77<77

2

Q

Szőlő

mennyisége

P

Szőlő

ára

8



A termel)k esetében is van eg" minimális ár, amel"nél kevesebbért már nem ér!emesela!ásra k*nálniuk a terméket .a ug"anis még ennél a minimálisnál is alacson"abblenne az ár, akkor a termel)knek nemhog" profitjuk nem lenne, !e még a költségeiksem térülnének meg Azt a minimális árat! amelynél alacsonya## árért atermelőknek már nem éri meg piacra vinni"k a terméket termelői rezervációs

árnak nevezz"k. A piaci ár azonban az esetek többségében magasabb lesz ennél a minimális árnálDl"enkor azt mon!hatjuk, hog" a termel)k termelői tö##letet érnek el, vag"is azela!ás során a bevételük már biztosan meghala!ja a költségeiket

A knálati "ggvény változásai

(ézzük meg most azt, hog"an változhat meg a k*nálat, mil"en tén"ez)k hatnak rá, és ezeket aváltozásokat hog"an lehet n"omon követni a k*nálati függvén"en

@eg"ük pél!ául azt az esetet, amikor eg" a!ott évben nag"on ke!vez) az i!)járás, és ezértnag"on jó lesz a sz)l)termés A sz)l) k*nálata a korábbi árak mellett sokkal magasabb lesz, ésezt a változást a k*nálati függvén"en is n"omon tu!juk követni A termelés növeke!ésekor afüggvén" jobbra toló!ik, azaz ug"anakkora termékárak mellett magasabb lesz a termékb)lk*nált menn"iség

A k*nálati görbére azonban más tén"ez)k is hatással lehetnek/ il"enek pél!ául a termel)kköltségeinek vag" a termelésben használt technológiának a változásai, pél!ául eg" korszer+bbtermelési technológia alkalmazása az el)z)ekhez hasonlóan szintén pozit*van befol"ásolhatjaa sz)l) k*nálatának alakulását

Fsszefoglalva/ ha a termelést befol"ásoló tén"ez)k változnak, akkor a k*nálati függvén"eltoló!ik, a k*nálat csökkenése esetén balra, a k*nálat növeke!ése esetén pe!ig jobbra

;



A kínálati görbe eltolódása kedvező idő!árás miatt nő a kínálat

Az alábbi táblázatban összefoglalva is látható, hog" mil"en tén"ez)k befol"ásolják eg"eg"termék k*nálatának alakulását

A kínálatot befolyásoló tényezők A knálatot #eolyásoló tényező /élda

A termék ára .a a sz)l) ára ceteris parib!s n), akkor a k*náltmenn"iség is megn)

A termel)k száma .a a sz)l)termeszt)k száma megn), akkor emelke!ik a sz)l) k*nálata

Az alkalmazott technológia .a fej)!ik a termelésben alkalmazotttechnológia, pél!ául korszer+bben vé!ekeznek akártev)k ellen, akkor a k*nálat n)

A!ók és támogatások .a az állam támogatást a! a sz)l)termel)knek,

akkor n) a sz)l) k*nálata@árakozások .a a sz)l) ára a közeljöv)ben várhatóan n)ni

fog, akkor a sz)l) jelenlegi k*nálata visszaesik

Q

Szőlő

mennyisége

P

Szőlő ára

+

677

1777

1677

177 577 :77<77

2

2-

I



A piaci eg"ens=l"

Az el)z)ekben a piac min!két ol!alát mo!elleztük/ meghatároztuk, hog"an alakul a kereslet afog"asztók választásai alapján, akikr)l =g" gon!oljuk, hog" képesek racionálisan !önteni és

céljuk az, hog" a lehet) legnag"obb hasznosságot érjék el A k*nálatot pe!ig ol"an vállalatok!öntéseinek tekintettük, akik a lehet) legnag"obb n"ereséget, profitot szeretnének elérni

Most megnézzük, hog"an hozható eg"mással kapcsolatba ez a két ol!al &hhez a keresleti és ak*nálati függvén"eket eg" koor!ináta ren!szerben fogjuk ábrázolni *g" megfig"elhetjük, hog"a különböz) árak mellett menn"it szeretnének a fog"asztók vásárolni és ehhez képestmekkora menn"iséget akarnak a termel)k ela!ni

A szőlő kereslete és kínálata

A szőlő ára($t%kg)

A keresettmennyiség (kg)

Az eladásra knáltmennyiség (kg)

A knált és a keresettmennyiség k"lön#sége (23,)

167715771777I77;77877

1771675175;7<:7:77

<575975171<7177:7

J157J117

71675:7<97

?ig"eljük meg a kereslet és a k*nálat alakulását az eg"es árak mellett Azt tapasztaljuk, hog" alegmagasabb árak mellett vesznek ug"an sz)l)t, !e korántsem ann"it, mint amenn"it atermel)k el szerettek volna a!ni Bg" sok !rága sz)l) megmara!, felesleg keletkezik, amit a

közgaz!aságtan t&lknálatnak nevez?or!*tott a hel"zet az alacson"abb ár= sz)l) esetében Az olcsóbb sz)l) sz*vesebbenmegvennék a fog"asztók, s)t, még többet is vennének annál, mint amenn"i azon az áronkapható &zen az áron tehát a sz)l)b)l hián" lesz, vag"is t&lkereslet

&g"etlen ol"an ár lesz, amel" mellett megeg"ezik a kereslet és a k*nálat, és ezt az árateg"ens=l"i árnak vag" más néven piactiszt*tó árnak nevezzük .a tehát a sz)l) ára 1777 ?t,akkor a kereslet és a k*nálat meg fog eg"ezni/ pontosan 517 kg sz)l)t k*nálnak a termel)kela!ásra amel" pontosan megeg"ezik azzal a menn"iséggel, amit a vásárlók hajlan!ókmegvenni

Az *g" meghatározott eg"ens=l"i hel"zetet ábrázolhatjuk is/ Marshallkeresztnek nevezzük akeresleti és a k*nálati függvén"ek eg" koor!ináta ren!szerben való ábrázolását Az elnevezésAlfre! Marshall közgaz!ász nevéhez f+z)!ik, aki a piaci eg"ens=l"t els)ként ábrázoltakoor!ináta ren!szer seg*tségével

Az eg"ens=l"i ár megértéséhez gon!oljuk át a következ)ket/ ebben az esetben a fog"asztók pontosan ann"it hajlan!ók fizetni a termékért, amekkora többletköltséget ennek a terméknek amegtermelése jelent a termel)k számára &nnél az árnál tehát megeg"ezik eg"mással a termékkereslete és k*nálata

A tén"leges piaci ár azonban a legtöbb esetben nem azonos az eg"ens=l"i árral (ag"on ritkánalakul ki ol"an hel"zet, amikor pontosan ann"it akarnak a vev)k vásárolni eg" termékb)l,

17



mint amenn"it a termel)k ela!ásra k*nálnak A piaci mechanizmus azonban =g" m+kö!ik,hog" ha a piaci ár magasabb az eg"ens=l"i árnál, akkor a k*nálat nag"obb a keresletnél, teháttúlkínálat, ár!felesleg lesz &z el)bbutóbb az ár csökkenéséhez fog vezetni, hiszen atermel)knek sem ér!eke az, hog" a t=l magas áron k*nált terméket ne tu!ják ela!ni

Az árcsökkentés következtében a vásárlók növelni fogják keresletüket, több terméket akarnakmaj! vásárolni A termel)k eg" !arabig hajlan!óak is lesznek többet ela!ni, ha azonban az ár számukra t=lságosan alacson" lesz, akkor ezen az alacson" áron nem akarnak már akkoramenn"iséget ela!ni, csökkenteni fogják a k*nálatukat Azok a termel)k, akik t=lságosanmagas áron termeltek, ki fognak szorulni a piacról, és a piaci szerepl)knek az árhoz valófol"amatos alkalmazko!ása végül megteremti a piaci eg"ens=l"t

Az alábbi ábrákon láthatjuk a piaci eg"ens=l"t, valamint az eg"ens=l"itól eltér) hel"zeteket

A "ia#i egyens$ly

+

677

1777

1677

177 577 :77<77

2

Q

szőlő

%ennyisége

P Szőlő ára

,

E

4&

/&

11



4=lkereslet esetén az ár alacson"abb az eg"ens=l"i árnál

'$lkereslet

4=lk*nálat $azaz felesleg% pe!ig akkor keletkezik, ha az ár meghala!ja az eg"ens=l"i$piactiszt*tó% árat

'$lkínálat

?elmerülhet bennünk a kér!és, hog" a valóságban létezneke ezek a fent bemutatotteg"ens=l"itól eltér) hel"zetekC A válasz igen/ a t=lkereslet, amel" eg"fajta hián"t jelent, a

+

677

1777

1677

177 577 :77<77

2

Q

Szőlő

mennyisége

P

Szőlő ára

,

E

4&

/&

/5

6&lkereslet ,32 7 58+

9,

5

25

+

677

1777

1677

177 577 :77<77

2

Q

Szőlő

mennyisége

P

Szőlő ára

,

E

4& 2

:,

:

/:

6&lknálat 23, 7 55+

15



szocializmus i!)szakára volt jellemz) &kkor =g"nevezett hián"gaz!aság volt, tehát amegtermelt termékekb)l sok esetben nem volt elegen!) Kveket kellett várni pél!ául arra,hog" eg" csalá! gépkocsihoz jusson, a boltban csak néhán" fajta kabátot lehetett kapni, és asort fol"tathatnánk még

A t=lk*nálat pe!ig napjaink mo!ern piacgaz!aságára jellemz) A boltokban szinte min!entmegtalálhatunk amire igén"ünk van, vág"ainknak csak a pénztárcánk szab határt &zérttörténhet meg, hog" a szezonvégi kiárus*tásokban még min!ig nag"on jó min)ség+termékeket tu!unk megvenni, nem véletlenül, hiszen a boltok a megmara!t feleslegetértékes*teni szeretnék, és ez még akkor is megéri nekik, ha enge!nek az árból

Az eg"ens=l" változásai

Az el)z) fejezetekben megnéztük, hog" mil"en tén"ez)k befol"ásolják a kereslet és a k*nálatalakulását @izsgáljunk most meg eg" ol"an esetet, amikor a kereslet megváltozik, miközbena k*nálat változatlan mara! 4eg"ük fel, hog" a sz)l) jótékon" hatásáról értesülve afog"asztók körében az e!!iginél népszer+bbé válik ez a g"ümölcs

A keresleti görbe ekkor változatlan k*nálat mellett el fog toló!ni, *g" az ere!eti ár mellettt=lkereslet fog kialakulni, amel"re a piac az ár emelke!ésével fog reagálni A magasabb ár atermel)ket is arra ösztönzi, hog" növeljék az ela!ásra k*nált menn"iséget $ekkor az ere!etik*nálati görbén moz!ulunk el felfelé%, miközben a keresett menn"iség csökken $ekkor az =jkeresleti görbén moz!ulunk el felfelé% @égül a piac =jra eg"ens=l"ba kerül / azonban ez már az ere!etinél magasabb ár mellett fog megtörténni

Fsszefoglalva az el)z) gon!olatmenetet/ .a a k*nálat nem változik, !e a kereslet növekszik,akkor az eg"ens=l"i ár és menn"iség is növeke!ni fog ?or!*tott hel"zet is el)for!ulhat/ .a akereslet változatlan k*nálat mellett csökken, akkor a keresleti görbe balra fog toló!ni és min!az eg"ens=l"i ár, min! az eg"ens=l"i menn"iség csökkenni fog

@áltozhat a k*nálat is/ teg"ük fel, hog" valami miatt visszaesik a sz)l) k*nálata, pél!ául eg" betegség miatt a termés nag" része tönkremeg" A k*nálati függvén" il"enkor balra toló!ik, ésaz ere!eti ár mellett a vev)k többet szeretnének maj! venni, mint amenn"it a termel)kela!ásra k*nálnak 4=lkereslet alakul ki, amel" el)bbutóbb az ár emelke!éséhez vezet, mivelha a termel)k =g" látják, hog" a termékre kereslet van, akkor ér!emes lesz emelniük az áratA megnöveke!ett ár viszont a keresett menn"iség csökkentését fogja ere!mén"ezni

$elmoz!ulunk a keresleti görbén%, hiszen magasabb áron már csak kevesebben fogják tu!nimegvenni a terméket A k*nálat viszont növekszik maj! $ez=ttal nem maga a k*nálati görbemoz!ul el, csak magán a görbén történik elmoz!ulás%, mert a magasabb árak a termel)ket arraösztönzik, hog" minél több terméket vig"enek piacra Az eg"ens=l" *g" a korábbinálmagasabb áron, viszont alacson"abb menn"iség mellett fog létrejönni

1<



Az alábbi két ábra mutatja a fent le*rt hel"zeteket/

A megnövekedett kereslet (atása

A kínálat #sökkenésének (atása

+

677

1777

1677

177 577 :77<77

2

Q

Szőlő

mennyisége

P

Szőlő ára

,

E

4&

/&

4-

/-

+

677

1777

1677

177 :77<77

2

Q

szőlő

mennyisége

P

szőlő ára

,

E

4&

/&

4-

/-

2-

1:



-átható, hog" akár a kereslet, akár a k*nálat változik meg, a piac automatikusan =g" reagál aváltozásra, hog" az eg"ens=l"t megpróbálja hel"reáll*tani A piaci ár eg" jelzés, amel" hatmin! a termel)kre, min! a fog"asztókra A!am Hmith a piac önszabál"ozó szerepétLláthatatlan kéznek nevezte, amel" ol"an piaci mechanizmus, ahol a szerepl)k eg"éni!öntései, ér!ekei összehangoló!nak és ezáltal a piac automatikusan, küls) beavatkozás, állami

irán"*tás nélkül közel*ti meg az eg"ens=l"i hel"zetet

A kereslet alakulását befol"ásoló tén"ez)k # a keresletrugalmasságok

A fejezet e!!igi részében megnéztük, hog" mil"en tén"ez)k határozzák meg eg" termékkeresletének alakulását &mlékeztet)ül tekintsük át ezeket

A kereslet alakulását befol"ásolja, ha megváltozik/

a termék ára a fgyaszt" jövedelme más termékek árai a fgyaszt" ízlésvilága, választásai, más néven preferenciái#

(ézzük meg, mil"en kér!ésekkel találkozhatunk, amel"ek megválaszolásában akeresletrugalmasságok ismerete seg*thet

()tt a benzin ára és ez csökkenteni fogja a keresletet @ajon menn"ivel fogjacsökkenteniC

.a csökken a fog"asztók jöve!elme, akkor valósz*n+leg csökkentik a fog"asztásukat

is Mit)l függ, hog" mel"ik termékb)l menn"ivel változik meg a keresletükC Miért van az, hog" bizon"os termékek árváltozása hatással van arra is, hog" mástermékekb)l menn"it vásárolunkC

Dl"en és ehhez hasonló kér!ésekre a!ják meg a választ a kereslet rugalmasságának mérésérehasznált mutatók 4ekintsük most át ezeket a mutatókat

A kereslet árr0galmassága

&nnél a mutatónál azt fogjuk megvizsgálni, hog" a termék árának változása mil"en hatássallesz a termékb)l keresett menn"iségre Az erre használt mutatót a kereslet árrugalmasságánakh*vjuk

A kereslet árr0galmassága megm0tatja! hogy ha a termék ára 5 ;3kal változik! akkorennek hatására hány ;3kal változik a termék#ől keresett mennyiség.

Eépletben / N $ rugalmasság, más néven elaszticitás% 2 Oa keresett menn"iség Posváltozása az ár Pos változása O

A mutatót abszol=t értékben vizsgáljuk, noha a kereslet árrugalmassága általában negat*v

szám lenne, mivel az ár növeke!ésekor a keresett menn"iség általában csökken $és for!*tva,árcsökkenéskor növekszik a keresett menn"iség% Az abszol=t értékben történ) vizsgálat seg*t

16



abban, hog" a változás mértékét és a fog"asztók reakcióinak er)sségét jobban össze tu!jukhasonl*tani

A kapott értékek alapján a mutató a következ) értékeket veheti fel/

% kereslet árr!galmas, ha a mutató értéke abszol=t értékben eg"nél nag"obb, il"enkor az ár eg" százalékos változásakor a keresett menn"iség több, mint eg" százalékkalváltozik Dl"en értéket kapunk pél!ául ol"an termékek esetében, amel"ekre nincsfeltétlenül szükségünk Eönn"+ elképzelni, hog" il"enkor már eg" kis áremelke!éshatására is nag"mértékben csökkenteni fogjuk a keresletünket $&g" viszon"lag !rága

parfümr)l pél!ául könn"en lemon!unk ha még !rágább lesz%

&!galmatlan a kereslet, 'a a m!tat" abszlút értékben egynél kisebb, akkor az ár eg"százalékos változásának hatására a keresett menn"iség kevesebb, mint eg" százalékkalfog változni Gl"an termékek kereslete rugalmatlan, amel"ekre feltétlenül szükségünkvan, és még az ár emelke!ése ellenére sem csökkentjük jelent)sen a vásárlásunkat

bel)lük

Egységnyi r!galmasságú a kereslet ha a rugalmassági mutató abszol=t értékben éppeneg" Dl"enkor a keresett menn"iség is pontosan eg" százalékkal fog megváltozni az ár eg" százalékos változásának hatására

Most nézzük meg azt, hog" mil"en tén"ez)k és hog"an befol"ásolják a keresletárrugalmasságának alakulását

% 'elyettesít( termékek száma Minél több ol"an termék van, amel"eket a meg!rágult termékhel"ett lehet vásárolni, annál inkább csökkentjük maj! a !rágább termékb)l keresettmenn"iséget Eépzeljük el pél!ául, hog" !rágább lesz eg" bizon"os márkáj= szörp Mivelhel"ette vehetünk bármil"en más fajtáj=t is # tehát sok hel"ettes*t)je van a terméknek # ezérta kereslet rugalmas lesz/ már kisebb árnöveke!és esetén is nag"mértékben csökkenteni fogjuka keresletünket

% termék ára a fgyaszt" jövedelmé'ez képest# Minél kisebb hán"a!ot jelent eg"eg" termékára a fog"asztó jöve!elméhez viszon"*tva, annál kevésbé fogja Lmegviselni )t az árváltozás,hiszen számára e!!ig sem jelentett komol" kia!ást az a!ott termék .a pél!ául elképzelünkeg" magas jöve!elm+ mene!zsert, aki esténként sz*vesen megivott eg"eg" üveg sört, akkor azt sem nehéz belátnunk, hog" ha ez a sör !rágább lesz valamivel, az ) fog"asztását ez nem

fogja jelent)sen befol"ásolni 4ehát minél nag"obb a termék ára a fog"asztó jöve!elméhezképest, annál rugalmasabb lesz a kereslet és ez természetesen for!*tva is igaz / minél kisebbhán"a!ot tesz ki a termék ára a jöve!elemb)l, annál kevésbé érinti a fog"asztót az árváltozás

% fgyaszt" rendelkezésére áll" id(# Minél több i!eje van eg" fog"asztónak arra, hog" a!rágább termék hel"ett másikat, olcsóbbat válasszon, annál rugalmasabb lesz a kereslete .aviszont nincs erre i!eje, mert az árváltozással már csak a boltban szembesül, akkor kén"telenlesz mégis a !rágább terméket megvenni .a pél!ául eg" ren!ezvén"re sürg)sen kell eg"alkalmi ruha, akkor nem lesz arra i!), hog" több boltban is körülnézve végül a legke!vez)bbár= termék mellett !öntsünk

19



A r0galmasság és az ár#evétel kapcsolata

&g" termék ela!ásából származó bevétel megeg"ezik a termék árának és a termékb)l ela!ottmenn"iségnek a szorzatával Bg" ha a termék kereslete árrugalmas, akkor az összbevétel

növeke!ni fog az árcsökkentéssel &zt a jelenséget használják ki a boltok a szezonvégikiárus*táskor/ csökkentik az árat, amel" rugalmas kereslet+ termékek esetén a keresletnag"mérték+ növeke!éséhez fog vezetni és emiatt az összbevétel is n)ni fog &nnek afor!*tottja is igaz/ ha a termék kereslete árrugalmatlan, akkor az ár csökkenése csökkentenifogja a bevételt is

A kereslet árrugalmassága és a bevétel ka"#solataereslet árr0galmasságának

a#szol&t értéke<ószág kereslete (ogyasztók

reagálása)=evétel alak0lása

ONOQ 1 3rrugalmas 3rcsökkenéskor n),árnöveke!ésnél csökken

7 RONOR 1 3rrugalmatlan 3rcsökkenéskor csökken,árnöveke!éskor n)

A kereslet kereszt>árr0galmassága

A kereslet változása a legtöbb esetben nemcsak az a!ott termék árának változásától függ,hanem hatással lehetnek rá más termékek árai is / pél!ául a vaj iránti kereslet függ ol"ankapcsoló!ó termékek árától is, mint a ken"ér vag" a sajt Most tehát azt fogjuk megvizsgálni,hog" hog"an változik eg" termék kereslete eg" másik termék árának változásakor

A kereslet kereszt>árr0galmassága megm0tatja! hogy ha az egyik termék ára 5;3kalmegváltozik! akkor ennek hatására hány ;3kal og változni egy másik termék#ől akeresett mennyiség.

Eépletben / N $ rugalmasság, más néven elaszticitás% 2 keresett menn"iség Pos változása$LA termék esetén% ár Pos változása $LS termék esetén%

A kapott értékek alapján a mutatók az alábbi három csoportba sorolhatók/

)a a m!tat" pzitív, akkor az eg"ik termék árának növeke!ésekor n) a másiktermékb)l vásárolt menn"iség is .og"an lehet ezC Tg", hog" a két termék

'elyettesít( / ha pél!ául !rágább lesz a UocaUola, akkor hel"ette inkább a változatlanár= Vepsi Uolát vesszük meg, hiszen a legtöbben nem érzünk jelent) különbséget az*zükben

)a a m!tat" értéke negatív, akkor ez azt jelenti, hog" az eg"ik termékárnöveke!ésekor a másik termékb)l keresett menn"iség csökkenni fog Mikor történhet il"enC Akkor, ha a két termék kiegészít( , azaz csak eg"ütt fog"asztjuk )ketBg" ha az eg"ik !rágább lesz és emiatt arra kén"szerülünk, hog" csökkentsük afog"asztást bel)le, akkor # mivel csak eg"ütt fog"asztjuk )ket # a másik termékb)l iskevesebbet fogunk vásárolni Dl"en termékek lehetnek pél!ául a mozifilm el)ttvásárolt kóla és a pattogatott kukorica/ ha a kóla !rágább lesz, akkor emiatt pattogatott

kukoricából is kevesebbet fogunk vásárolni, mivel általában eg"ütt fog"asztjuk )ket

18



)a a m!tat" értéke n!lla, akkor az eg"ik termék árváltozása semmil"en hatással nemlesz a másik termék keresletére/ ezek az egymást"l független vagy semleges termékek Dl"en lehet pél!ául a tej és a mikroökonómia tankön"v

A kereslet jövedelemr0galmassága

A fog"asztói jöve!elem megváltozása min!ig megváltoztatja a fog"asztók keresletét isDl"enkor nem csak a keresett menn"iség változik meg tehát eg" fog"asztó kereslete # hanemmaga a piaci kereslet is $ha visszagon!olunk az el)z) fejezetre, il"enkor a keresleti függvén"is elmoz!ult% A jöve!elemváltozás hatását is számszer+s*thetjük, a használt mutatót a kereslet

jöve!elemrugalmasságának h*vjuk

A kereslet jövedelemr0galmassága megm0tatja! hogy ha a ogyasztó jövedelme 5 ;3kalmegváltozik! akkor ennek hatására hány ;3kal og megváltozni a termék#ől keresettmennyiség.

Eépletben/ N $rugalmasság, más néven elaszticitás% 2 keresett menn"iség Pos változása jöve!elem Pos változása

(ézzük meg, hog"an alakulhat a mutató értéke és ennek alapján hog"an csoportos*thatjuk afog"asztott javakat

)a a m!tat" értéke n!llánál nagybb, akkor a jöve!elem növeke!ésének hatásáraemelke!ik a kér!éses jószág kereslete Mivel ez a legg"akoribb eset, ezért ezeket a

javakat nrmál j"szágnak nevezzük

A normál javak csoportján belül megkülönböztethetjük a létszükségleti és a lu>usjavakat/

)a a m!tat" n!lla és egy közé esik , akkor 1 Pos jöve!elemnöveke!és hatására akereslet kevesebb, mint 1 Pkal n) Az il"en t*pus= javakat létszükségleti javaknak nevezzük

)a m!tat" értéke egynél nagybb, akkor a jöve!elem 1Pos növeke!ése ennélnag"obb mértékben fogja növelni a termék keresletét &zek lesznek az =g"nevezettl!*!s j"szágk Dl"en lehet eg"eg" márkás ruha/ a jöve!elem még csak kis mértékbenn)tt, a ruha viszont nag"on tetszik *g" megenge!jük magunknak, hog" # akár alehet)ségeinket kicsit t=llépve is # megveg"ük magunknak

A normál jószágok csoportjával szembeáll*thatjuk az =n alsóbbren!+ javakat/

)a a m!tat" n!llánál kisebb, akkor a jöve!elem növeke!ésekor csökken a termékb)lkeresett menn"iség/ ezek lesznek az =g"nevezett alacsnyabb rend+ vagy inferir termékek Dl"en lehet pél!ául eg" alacson"abb jöve!elm+ eg"én számára eg" olcsófelvágott / amint magasabb lesz a jöve!elme már inkább mást vesz, hiszen e!!ig semaz *zéért vette, hanem inkább azért mert csak azt tu!ta megfizetni

A kereslet jöve!elemrugalmassága természetesen fog"asztónként, illetve jöve!elmicsoportonként eltér) &l)for!ulhat ol"an, hog" m*g az autó eg" átlagos fog"asztónak

létszükségleti jószág, a!!ig eg" alacson"abb jöve!elm+nek már lu>us 'g"an*g" lehet, hog"

1;



az átlagos fog"asztó által a hel"i büfében fog"asztott menü eg" jobb an"agi hel"zetbenlév)nek már inferior, azaz alacson"abb ren!+

A ogyasztói választás

Ebben a fejezetben az alábbi témakörökkel ismerkedünk meg: a 'asznsság és a közömbösségi görbék, a költségvetési krlát, a fgyaszt" ptimális választása#

Az el)z) fejezetekben már eml*tettük, hog" a mikroökonómiai elemzésnek két mó!szere van /az eg"ens=l", illetve az optimum meghatározása &bben a fejezetben azt fogjuk megvizsgálni,hog" a fog"asztó vásárlásai során hog"an választja ki a számára optimális lehet)séget

Miel)tt az elemzést elkez!enénk néhán" fogalmat tisztáznunk kell a fog"asztó nem kizárólag eg" terméket vásárol, hanem több termék kombinációját,

amel"et jószágkosárnak h*vunkW a jószágkosarakba $vag" más néven fog"asztói kosarakba% min!ig több terméket kell

képzelnünk =g", mint pél!ául különböz) g"ümölcsöket, csokolá!ét, vag" bármil"enkét termék kombinációját

A hasznosság

A hasznosság a fog"asztói választások bemutatása során g"akran használt fogalom és arra

vonatkozik, hog" eg"eg" jószágkosár menn"it ér a fog"asztó számára, menn"ire esik jólannak elfog"asztása

Amikor a fog"asztó két vag" több jószágkosár közül kiválasztja azt, amel"iket a legjobbanke!veli, akkor azt mon!juk, hog" preferálja, azaz el)n"ben részes*ti azt a kosarat a többivelszemben A sorren!et, amel"et feláll*t a jószágkosarak között preerenciarendezésnek nevezzük, amel" min!ig a fog"asztó eg"éni *zlését, érték*téletét tükrözi

A jószágkosarak "ggvényszer á#rázolása > a közöm#össégi gör#ék

4eg"ük fel, hog" a fog"asztó két terméket fog"aszt, különböz) kombinációkban -eg"en a kéttermék banán és narancs Az ) fog"asztói kosara most csak ezt a két terméket tartalmazzaMin!két g"ümölcsöt szereti, *g" azt is el tu!ja képzelni, hog" eg"szerre min!kett)b)lfog"asszon

4öbb ol"an lehet)ség is van, amel" számára eg"enérték+/ ezek ol"an narancsbanánkombinációk, amel"ek min!eg"ikében másmás összetételben van a két g"ümölcs, afog"asztó mégis eg"formán sz*vesen választaná bármel"ik lehet)séget (em kevés ol"ankombináció van tehát, amel"ek ug"anann"ira hasznosak, értékesek számára Eözgaz!aságin"elven ezt =g" nevezzük, hog" közömbös számára, hog" mel"iket szerzi meg a lehetséges

jószágkosarak közül

1I



A fentiek alapján meghatározhatjuk a közömbösségi görbe fogalmát/

A közöm#össégi gör#e olyan jószágkom#inációk összessége! amelyek a ogyasztószámára egyenértékek! tehát mindegy számára! hogy melyiket választja! mert mindenegyes jószágkosárnak megegyezik a hasznossága.

(ézzük meg, hog"an ábrázolhatnánk ezt a hel"zetet

A közömbösségi térké"

Az ábrán az LA, LS és LU kosarak eltér) összetételben tartalmazzák a banánt és anarancsot Az LA kosárban 1 banán és : narancs van, a LS kosárban 5 banán és 5 narancstalálható, m*g a LU kosárban : banán és csak eg" alma van

.og"an értékeli a fog"asztó ezeket a kosarakatC &g" közömbösségi görbén találhatók, tehátszámára min!három azonos érték+, akármel"iket is választaná, a hasznossága ug"anakkoralenne Fsszehasonl*tva pél!ául az LA és a LS kosarakat / az LAban ug"an több narancsvan, !e kevesebb alma, a fog"asztó mégsem könn"en !önt közöttük -ehet, hog" =g"gon!olko!ik, hog" inkább fog"aszt 1 banánnal többet és cserébe lemon! 5 narancsról, !e ezfor!*tva is m+kö!ik nála/ ha 5 naranccsal többet fog"aszthatna akkor azért cserébe hajlan!ó

lenne eg" banánról lemon!ani

.a a L0 kosarat hasonl*tjuk össze pél!ául a LSvel, akkor azt tapasztaljuk, hog" az min! banánból, min! narancsból többet tartalmaz, akkor a fog"asztó azt biztosan preferálni fogja aLSvel szemben 'g"anez a hel"zet az L& és az L? kosarakkal is/ mivel magasabban fekv)közömbösségi görbén találhatók, mint az LA, LS vag" a LU pontok, ezért preferáltakezekkel a kosarakkal szemben

Az ábra alapján összefoglalhatjuk a közömbösségi görbék jellemz)it/

&g" közömbösségi görbén végtelen sok ol"an pont $jószágkombináció% van, amel" a

fog"asztó számára eg"enérték+, tehát közömbösW min!eg" lesz számára, hog" azokközül mel"iket fog"asztja el $az ábrán il"en lesz az LA, LS és LU pont%

)anán* db

+aran#s* db

6

7

:

<

5

1

1 5 < : 6 9

A

=

9

,

E

$

?5

?:

?:

57



Min!en eg"es közömbösségi görbe eg"eg" hasznossági szintet képvisel, amel"eket'val jelölünk $'tilit" 2 hasznosság%, és a közömbösségi görbék összességétnevezzük közömbösségi térképnek

Minél távolabb van eg" közömbösségi görbe az origótól annál nag"obb hasznosságot jelent a fog"asztó számára $ha pél!ául összehasonl*tjuk a L0 jószágkosarat az LA

val, akkor láthatjuk, hog" a L0 kosár min!két termékb)l többet tartalmaz, *g" afog"asztó számára értékesebb, mint az alacson"abban fekv) közömbösségi görbénelhel"ezke!) jószágkosarak

A közömbösségi görbék ereszke!)ek, vag"is negat*v mere!ekség+ek .a növeljük a banánból fog"asztott menn"iséget, akkor csökkentenünk kell a narancs fog"asztását,hog" a fog"asztó számára közömbös jószágkosarakhoz jussunk

A helyettestés és a helyettestési ráta

A fog"asztó választásait, *zlésvilágát tanulmán"ozva láthattuk, hog" a két g"ümölcs

fog"asztását sokféle kombinációban el tu!ja képzelni A közömbösségi görbéb)l az is ki!erül,hog" ezek a különféle lehet)ségek min!min! azonos hasznosságot jelentenek számára

.og"an is van ezC Az LA kosárban : narancs és 1 banán található A fog"asztó számára ezeg"enérték+ a LS kosárral $hiszen eg" közömbösségi görbén találhatók%, mégis, a LSkosárban 5 narancs és csak 5 banán található .og"an lehet az, hog" mégis ug"anol"ansz*vesen választaná bármel"iket vásárlónkC Tg", hog" a két termék hel"ettes*thet) eg"mással/ebben az esetben ahhoz, hog" a banán menn"iségét kett)vel növeljük csökkentenünk kellett anarancsból fog"asztott menn"iséget, tehát le kellett mon!anunk két narancsról annakér!ekében, hog" banánból többet fog"aszthassunk

Máris láthatjuk, hog" a közömbösségi görbék alapján meg tu!juk mon!ani, hog" mil"enmértékben tu!unk hel"ettes*teni eg"mással két terméket Az ennek mérésére, kiszám*tásárahasznált fogalom a hel"ettes*tési ráta

A helyettestési ráta megm0tatja! hogy milyen arány#an hajlandó a ogyasztó az egyik terméket a másikkal helyettesteni &gy! hogy a hasznossága ne változzon! tehát0gyanazon a közöm#össégi gör#én maradjon.

zámszer+en kifejezve:@2 $Xate of Hubstitution% 2 Y"Y>, azaz a banán menn"iségének változását elosztjuk a

narancs menn"iségének változásávalAz ábra alapján a hel"ettes*tési ráta az LA és LS pontok között / $5:%$51% 2 5'g"anil"en logika alapján más pontok, pél!ául a LS és LU pontok között is kiszám*tható ahel"ettes*tési ráta

.og"an értelmezhet) a kapott ere!mén"C Tg", hog" ha egg"el növelni akarjuk azelfog"asztott narancs menn"iségét, akkor banánból kett)vel kevesebbet kell fog"asztanunkahhoz, hog" közben ug"anazon a hasznossági szinten mara!junk, tehát a Ljó érzésünk,Lelége!ettségünk, vag"is a hasznosságunk ne változzon

51



A költségvetési eg"enes

A fog"asztó választásainak vizsgálata során e!!ig nem foglalkoztunk sem a termékek áraivalsem azzal, hog" a fog"asztó mekkora jöve!elemb)l gaz!álko!ik Ahhoz azonban, hog"megértsük hog"an választ, ismernünk kell a termékek árait és tu!nunk kell azt is, hog"mekkora a ren!elkezésünkre álló jöve!elem

?eltételezzük, hog" a!ottak a termékárak és a fog"asztó jöve!elme -eg"en a banán ára ;7?t!b, a narancs ára pe!ig 67 ?t!b 4u!juk, hog" a fog"asztó jöve!elme :77 ?t, amel"et csakerre a két g"ümölcsre költ &zek alapján fel*rhatunk eg" ol"an eg"enest, amel" a két termékösszes ol"an lehetséges kombinációját tartalmazza, amel"et a!ott árak mellett a fog"asztó

jöve!elmének teljes elköltésével meg tu! vásárolni (ézzük meg, hog"an

A költségvetési korlát megm0tatja! hogy adott termékárak mellett a jövedelem teljeselköltésével mely ogyasztói kosarakat lehet megvásárolni.

Eépletben/ D 2 V> > J V" ", ahol az D $Dncome% a jöve!elmet, V> az L> termék árát, V" pe!ig azL" termék árát fogja jelenteni

Az alábbi ábrán látható a költségvetési korlát

A költségvetési korlát

*

y

%/B

7C+

%/y78

55



(ézzük meg, hog" az ábra alapján mil"en következtetéseket tu!unk levonni a költségvetésieg"enessel kapcsolatban

az eg"enes min!en eg"es pontjában teljes egészében elköltjük a jöve!elmünketW a v*zszintes tengel"metszet $DV>% megmutatja, hog" ma>imum mekkora menn"iséget

tu!nánk venni az L> termékb)l $itt pél!ául a narancsból%, ha a jöve!elmünket teljesegészében csak arra költenénk$:77;7, azaz 6 !arabot vehetnénk%W a függ)leges tengel"metszet $DVZ% értelmezése ehhez hasonló / azt a ma>imális

menn"iséget mutatja az L" termékb)l $banánból%, amel"et akkor tu!nánk megvenniha csak arra költenénk és az L> termékb)l eg"általán nem vásárolnánk $:7767, azaz; !arabot vehetnénk%W

a költségvetési eg"enes mere!eksége megeg"ezik a termékek árainak arán"ával $tehátV>VZ, azaz ;767 2 1,9% A mere!ekség megmutatja azt, hog" menn"ivel vehetkevesebbet a fog"asztó az eg"ik termékb)l, ha a másikból eg" eg"séggel többetszeretne vásárolni

Most, hog" már megismertük elképzelt fog"asztónk *zlésvilágát és tu!juk, hog" az izlésénk*vül mel" tén"ez)k azok, amel"ek a választásait befol"ásolják meg tu!juk azt is határozni,hog"an választja ki a!ott jöve!elemb)l a lehet) legnag"obb hasznosságot jelent)

jószágkombinációt

A fog"asztó optimális választása

?oglaljuk össze, hog" mit tu!unk e!!ig a fog"asztóról és ennek ismeretében könn"en megtu!juk maj! határozni azt is, hog" a sok lehet)ség közül mel"iket fogja választani

4u!juk, hog" a célja a le'et( legnagybb 'asznsság elérése, tehát a hasznosságátma>imalizálja &zt akkor tu!ja megtenni, ha a lehet)ségeihez igazo!va az origótóllegtávolabbi közömbösségi görbér)l választ eg" jószágkosarat

inden j"szágksarat aznban nem t!d megvenni/ a termékek árai és a jöve!elmekorlátozzák választásait Más szavakkal kifejezve csak azokat a jószágkombinációkattu!ja megvenni, amel"eket az a!ott jöve!elemb)l megenge!het magának, ezt a

jöve!elmet viszont teljes egészében elkölti Bg" tehát a költségvetési eg"enesenelhel"ezke!) pontok $vag"is jószágkosarak% közül fog választani

(ézzük meg, hog" a közömbösségi térképen hog"an lehetne meghatározni az optimális

választást

5<



A ogyasztó optimális választása

Az alábbi ábra seg*tségével fogjuk meghatározni a fog"asztó optimális választását Afog"asztóról szerzett e!!igi Linformációinkat eg" ábrában találhatjuk meg / eg"részt az

*zlésvilágát tükröz) közömbösségi görbéket, másrészt a lehet)ségeit mutató költségvetésikorlátot

A fogyasztó o"timális választása

-áthatjuk, hog" a fog"asztó az ábra alapján a jöve!elem teljes elköltésével az a LA, L0 ésLS kosarakat fogja tu!ni megvásárolni Mel"ik lesz ezek közül a legjobb !öntésC

A jöve!elme a!ott, a termékek árai is, tehát azokon nem tu! változtatni Bg" azt a hasznosságiszintet kell megtalálnia, amel" a legke!vez)bb számára és a!ott jöve!elemb)l még éppen eltu!ja érni Az LA és a LU pontban elkölti ug"an a jöve!elmét, azonban ezek a jószágkosarakaz '1 közömbösségi görbén hel"ezke!nek el, amel" az origóhoz közelebb van, mint az ' 5

közömbösségi görbe 4u!juk viszont, hog" minél távolabb van eg" közömbösségi görbe azorigótól, annál nag"obb hasznossági szintet jelent / *g" az optimális választás az a jószágkosár lesz, amel" az a!ott jöve!elem teljes elköltése mellett a lehet) legmagasabb hasznossági szintelérését biztos*tja

[eometriailag ez a költségvetési eg"enes és az ezzel elérhet) legmagasabban elhel"ezke!)közömbösségi görbe érintési pontjában található jószágkosár lesz, amel" ábránkon a L0

pont

Miért nem lesz optimális az LA és a LS pontC Mert a jöve!elmét elkölti ug"an a fog"asztó,viszont a hasznossága kisebb lesz, mint a L0 pont esetében/ ez a két jószágkosár ug"anisalacson"abban fekv) közömbösségi görbén van, *g" tehát nem jelentenek optimális választást?elmerülhet a kér!és, hog" az L& jószágkosár nem lehetnee jó választás, hiszen min!két

*

y

%/B

%/y

?5

?:

A

S

,

9

E

5:



termékb)l többet tartalmaz, mint a L0 kosárC Dtt kell szembesülnünk azzal, hog" a jöve!elmünk nem elég min!enre/ a költségvetési eg"enes felett elhel"ezke!) jószágkosarakatug"anis a ren!elkezésre álló jöve!elemb)l eg"szer+en nem tu!juk megvásárolni

?oglaljuk most össze, mi tu!unk a fog"asztó optimális választásáról

A ogyasztó akkor választ optimálisan! ha a költségvetési egyenes és a lehetőlegmagasa##an elhelyezkedő közöm#össégi gör#e érintési pontjához tartozó

jószágkosarat választja. Ekkor a termékek árainak aránya megegyezik a ogyasztóhelyettestési rátájával.

(ézzük meg eg" kicsit közelebbr)l a hel"ettes*tési ráta és az árarán"ok eg"enl)ségérevonatkozó feltételt

A hel"ettes*tési ráta azt mutatja meg, hog" eg"ségn"i L> jószágot hán" eg"ségn"i L" jószágra hajlan!ó elcserélni a fog"asztó, tehát az ) saját, szubjekt*v érték*téletét tükrözi Az

árak arán"a pe!ig azt mutatja meg, hog" a piacon eg"ségn"i L> jószágot hán" eg"ségn"i L" jószágra lehet elcserélni &z tehát azt mutatja meg, hog" a piac hog"an értékeli ezt a két jószágot

Dptimális választás esetén a ogyasztó és a piac értéktélete meg kell! hogy egyezzen1ezért kell teljes"lnie a helyettestési ráta és az árarányok egyenlőségének.

Eépletben / Y"Y> 2 V> VZ

-átjuk tehát, hog" hog"an választ a fog"asztó akkor, amikor a termékr)l az összesinformációt ismeri/ tu!ja az árakat, tisztában van azzal, hog" mekkora összeget költhet el ésmeg tu!ja határozni a saját *zlésvilágát tükröz) preferenciaren!szert

A termelés és a vállalatok

Ebben a fejezetben az alábbi témakörökkel ismerkedünk meg: a termelés és a termelési függvény, a termelés költségei és csprtsítás!k, a költségfüggvények#

&g" mo!ern piacgaz!aságban a termékek és szolgáltatások nag" részét vállalatok áll*tják el),a termelés vizsgálatát tehát ott kell kez!enünk

A vállalatok kibocsátását outputnak nevezzük, az el)áll*tásukhoz felhasznált n"ersan"agokat,er)forrásokat pe!ig inputoknak A vállalat az inputpiacon megvásárolja a termeléshezszükséges er)forrásokat, maj! ezeket az outputpiacon értékes*ti Gl"an gaz!asági intézmén",tehát amel"nek saját, elkülönült vag"ona és jöve!elme van és m+kö!ését, !öntéseitels)sorban gaz!asági megfontolások szabál"ozzák

A vállalatok különböz) társasági formában m+kö!hetnek, nézzünk meg azonban néhán"ol"an általános jellemz)t, amel" eg" mai gaz!aságban min!en vállalatra igaz

1 A vállalat tulaj!onjoga a profithoz való jogot is magában foglalja A profit a bevételek

és a költségek különbsége, tehát az a n"ereség, amel" a vállalati m+kö!ésb)l a!ó!ik

56



4ermészetesen a vállalat veszteséges is lehet, a költségei ebben az esetbenmeghala!ják a bevételeit

5 A vállalat tulaj!onosának joga az is, hog" szerz)!ést kössön és alkalmazottakatveg"en fel

< @égül a vállalat tulaj!onosa az el)z) jogokat el is a!hatja, amenn"iben az a!ott

tevéken"séget abban a formában nem akarja tovább fol"tatni

A mai mo!ern gaz!aságokban eg"szerre vannak jelen a tulaj!onos irán"*totta vállalatok,amel"ekben a tulaj!onos személ"esen irán"*tja a vállalat m+kö!ését és teljes felel)sséget isvállal érte, és a korlátolt felel)sséggel ren!elkez) vállalatok, amel"ek közül a legjellemz)bba részvén"társaság és a korlátolt felel)sség+ társaság

Az els) esetben # amel" ritkább, és a viszon"lag kisebb méret+ vállalatokra jellemz) atulaj!onos irán"*tja is a vállalatot, általában ismeri az alkalmazottakat és a célja a

profitszerzés, azaz a lehet) legnag"obb n"ereség elérése Elasszikusan az il"en tulaj!onosmene!zsert nevezzük vállalkozónak Az il"en vállalkozók felel)ssége a legtöbb esetben

korlátlan, azaz teljes személ"es vag"onukkal felelnek a vállalat tartozásaiért A kockázat tehátigen nag"/ amenn"iben a vállalatnak veszteségei vannak, annak nem ritkán a személ"esvag"ona látja kárát

Az il"en jelleg+ kockázatokat kiküszöbölen!) a 1I száza! közepét)l elkez!tek elterje!ni az=g"nevezett korlátolt felel)sség+ társaságok, ahol a résztulaj!onosok csak a sajátrészese!ésük mértékéig felelnek a vállalat tartozásaiért Xészvén"társaság esetében afelel)sség a részvén" értékéig, kft $korlátolt felel)sség+ társaság% esetén pe!ig az üzletrészmértékéig terje!

A részvén"társaság esetében a tulaj!onosok nem azonosak a vállalat irán"*tóival A vállalatotmene!zserek irán"*tják, )k vesznek részt akt*van a vállalat életében, és sok esetben jobban isismerik a vállalatot mint a tulaj!onosok A két csoportnak *g" az ér!ekei is eltér)ek lesznek/m*g a tulaj!onosok ér!eke az, hog" a vállalat minél nag"obb profitot érjen el, a!!ig amene!zsereké ett)l eltér)/ személ"es befol"ásuk és a vállalat nag"ságának növeke!ésesokszor fontosabb lehet, mert ezzel a hatalmuk is növekszik &zek a célok nem min!igeg"eznek a tulaj!onosok ér!ekeivel &zzel a problémával a fels)bb szint+ közgaz!aságtanfoglalkozik

(ekünk viszont az alapszint+ mikroökonómiában a továbbiakban azzal az eg"szer+s*t)feltevéssel kell élnünk, mel" szerint a vállalat f) célja a profitszerzés, vag"is a lehet)

legnag"obb n"ereség elérése, azaz a profitma>imalizálás A termelés

A termelés fol"amata a vállalatoknál meg" végbe, amel"ek az er)forrásokat $inputokat%kibocsátássá $outputtá% alak*tják

A termelési tén"ez)k többféle mó!on, különböz) kombinációban használhatók fel a termeléssorán és az, hog" ezekb)l menn"i outputot álltunk el) a termelés során alkalmazotttechnológiától és a ren!elkezésre álló i!)t)l függ

4ermészetesen nem min!eg" az sem, hog" a vállalat mil"en g"orsan tu! reagálni a piaciváltozásokra, menn"i i!) alatt képes esetleg megváltoztatni a termelés technológiáját, ha arra

59



van szükség A mikroökonómiában ezért különböz) i!)távokat határozunk meg, amel"ek nema hag"omán"os értelmezésben $napok, hónapok, évek% mérhet)k, hanem a vállalat !öntésilehet)ségeinek függvén"ében

&z alapján a következ) i!)távokat különböztethetjük meg/

1 .iaci vagy nagyn rövid id(táv &z alatt az i!) alatt a vállalat sem a termelésbenhasznált er)forrásait, sem a technológiát nem változtathatja meg Usak piaci vétel ésela!ás lehetséges

&bben az esetben eg" vállalat $pél!ául eg" kertészet% nem tu! azon változtatni, hog" menn"ivirágot neveljen, hiszen az már a!ott és az alkalmazottai számát sem fogja megváltoztatniMin!össze ann"it tehet, hog" a készleten lév) növén"eket ela!ja

5 &övid táv A vállalat az alkalmazott termelési tén"ez)inek $inputjainak% eg" részétmegváltoztathatja, más részét viszont nem 'g"an*g" az alkalmazott technológia is

változatlan

Az el)bb eml*tett kertészet ez alatt az i!) alatt pél!ául már vehet fel =j !olgozókat vag" el is bocsáthat régebbieket

< )sszú táv Dl"enkor a vállalat min!en termelési tén"ez)jét megváltoztathatja, azalkalmazott technológia azonban változatlan mara!

-ehet, hog" a kertészetben az alkalmazottak számának változásán k*vül megváltozik afelhasznált terület nag"sága is/ pél!ául a szomszé!os telket is megveszik és hasonló célokrahasználják A virágok gon!ozásában alkalmazott eljáráson ug"anakkor nem változtatnak

: /agyn 'sszú táv A vállalat il"enkor min!en termelési tén"ez)jének menn"iségétmegváltoztathatja és változtathat az alkalmazott technológián is

Az el)z) pél!ánál mara!va il"enkor már a termelési eljárást is korszer+s*theti a vállalatA következ) részben a vállalat rövi! táv= viselke!ését fogjuk áttekinteni

A rövid táv& termelési "ggvény

A termelési függvén" megmutatja a termeléshez használt er)források és a kibocsátás $tehát azinputok és az outputok% közötti összefüggést

Xövi! táv esetén azt feltételezzük, hog" a vállalat csak az eg"ik inputját tu!ja változtatni, m*ga másik változatlan 4ekintsük az alkalmazott munkamenn"iséget változtathatónak, at)keállomán"t $tehát a gépeket, beren!ezéseket% és a technológiát változatlannak

A rövid táv& termelési "ggvény (vagy más néven parciális termelési "ggvény)megm0tatja a termelés alak0lását az egyik inp0t (általá#an a m0nka) k"lön#özőelhasznált mennyiségeinek "ggvényé#en miköz#en a másik inp0t mennyiségét

változatlannak tekintj"k.

58



A függ)leges tengel"en ábrázolt megtermelt termékmenn"iséget \val jelöljük $] # \uantit"%,m*g a v*zszintes tengel"en a felhasznált munkamenn"iség $- # labor% fog szerepelni

4eg"ük fel, hog" eg" fakitermel) vállalatról van szó, és a v*zszintes tengel"en azalkalmazottak számát, a függ)eges tengel"en pe!ig az általuk kitermelt és fel!olgozott fa

menn"iségét láthatjuk

A rövidtáv$ termelési függvény

@izsgáljuk meg most a függvén"t és nézzük meg, hog" miként alakul a termelés amunkáslétszám változásával

?eltételezzük, hog" a vállalat eg"re több fát szeretne kitermelni &hhez növelnie kell azalkalmazottak számát, mivel =g" vesszük, hog" a t)keállomán", azaz a termeléshez használtgépek menn"isége nem változtatható

A termelés alakulását megfig"elve láthatjuk, hog" eleinte $55 f)ig% a termelés g"orsulva n)/tehát eg"eg" =jabb !olgozó felvétele eg"re nag"obb mértékben növeli a termelést Aztmon!hatjuk, hog" ezen a szakaszon a termelés növekv( 'zadékú

&g" i!) után viszont hiába vesznek fel már =jabb !olgozót, lehet, hog" nem tu!nak megfelel)gépet a!ni nekik, hiszen a t)keállomán" nag"sága nem változik Az =jabb !olgozókfelvételével ug"an n) még a termelés, !e már eg"re kisebb mértékben Más szavakkal atermelés csökken( 'zadékú#

&gészen 97 f) alkalmazásáig növekszik a termelés/ eleinte g"orsabban, kés)bb fokozatosanlassulva, !e még min!ig növelhet) a kitermelt fa menn"isége &z a létszám azonban már ama>imum, amit a vállalatnak ér!emes alkalmaznia/ ha még =jabb munkásokat vennének fel,akkor a termelés már csökkenni kez!ene A !olgozók zavarnák eg"mást a munkában, nem islenne min!eg"ik számára elegen!) szerszám, amivel !olgozhat -áthatjuk, hog" a termelés

97 f) alkalmazása esetén elérte a ma>imumát, ezen t=l a létszám növelése már nem fogjanövelni a kibocsátást

0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

140000

160000

180000

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Munkafelhasználás (L)

Kibocsátás (Q)

5;



?ig"eljük meg azt az ér!ekes jelenséget, hog" a termelés eleinte g"orsabban n), maj! ahog"eg"re növekszik a foglalkoztatás ez a növeke!és elkez! lelassulni A közgaz!ászokszóhasználatában azt mon!juk, hog" a lassuló növeke!és szakaszában már érvén"esül acsökkenő hozadék törvénye.

atártermék és átlagtermék

Az alkalmazott munkamenn"iség és a termelés kapcsolatát vizsgálva felmerülhetnek bennünktovábbi kér!ések, pél!ául/ vajon meghatározhatóe a függvén" alapján az, hog" eg" !olgozóátlagosan men"it termelC Meg tu!juke mon!ani, hog" ha =jabb alkalmazottat veszünk fel,akkor az ) munkája menn"ivel növeli a termeléstC

&zekre a kér!ésekre két fontos fogalom a!ja meg a választ

A m0nka átlagterméke (A/F) megm0tatja! hogy mekkora az egy inp0tegységre (itt

dolgozóra) j0tó termelés nagysága.

Eépletben/ AV- 2 ]-, azaz a kibocsátás nag"ságát osztjuk a !olgozók számával

A m0nka határterméke (G/F) megm0tatja! hogy mennyivel növekszik a ki#ocsátás! ha aelhasznált m0nka mennyiségét egy egységgel növelj"k. Gás néven a termelési tényezőhozadékának is nevezhetj"k.

Eépletben/ MV- 2 Y]Y-, azaz a termelés változását elosztjuk a munkamenn"iségváltozásával

(ézzünk meg min!két esetre eg"eg" pél!át

-eg"en a termelés nag"sága ma>imális, azaz 1;7777 A vállalat ekkor 97 f)t foglalkoztat&g" munkásra *g" 1;777797, tehát <777 eg"ségn"i termelés jut maj! &z lesz a munkaátlagterméke

A határterméket min!ig változásként értelmezzük, hiszen azt mutatja meg, hog" menn"ivelváltozik a termelés eg"eg" =jabb !olgozó felvételekor 4eg"ük fel, hog" jelenleg 55 !olgozótfoglalkoztatunk, és a termelés nag"sága az ábráról leolvasva ekkor ;777 kg lesz A !olgozóklétszámát <7ra növeljük, a termelés ekkor 17777 lesz Mekkora a munka határtermékeCMenn"ivel növelte a termelést az =jabb !olgozók felvételeC

A képlet alapján / MV- 2 Y]Y-, azaz MV- 2 $17777;777%$<755% 2 567 A válasz tehát/ eg"=jabb eg"séggel növelve a !olgozók számát a vizsgált tartomán"ban a termelés 567 kgmaln)tt

Az átlag # és határtermék függvén"eket ábrázolhatjuk is, nézzük meg hog"an vezethet)k leezek a termelési függvén" alapján

5I



A termelési függvény* a (atártermék és az átlagtermék ka"#solata

(ézzük meg, mil"en következtetéseket vonhatunk le az ábra alapján

A határtermék eleinte növekv)/ egészen a!!ig, am*g a termelés g"orsulva n), tehát 55 f)alkalmazásáig Mi lehet ennek az okaC A termelés in!ulásakor az els) néhán" !olgozóhasználja az összes gépet, eg"ütt tu!nak m+kö!ni és ki tu!nak !olgozni eg" ol"anmunkaren!et, amel"ben teljesen ki tu!ják használni a munkamegosztás n"=jtotta el)n"öket

55 f) felett növekszik ug"an a termelés, !e eg"re kisebb mértékben/ a határtermék innent)lkez!ve csökkenni kez!, eg" =jabb !olgozó már csak eg"re kisebb mértékben tu!ja növelni atermelést (em tu!ják már ol"an jól megosztani a munkát mint a!!ig, el)for!ulhat, hog" eg"!olgozó nem min!ig tu! gép mellett !olgozni, csökken a munkájának hatékon"sága

A határtermék pe!ig tovább csökken/ és amikor a termelés ma>imális lesz, akkor lesz ahatártermék éppen nulla Más szavakkal/ 97 munkásnál a termelés elérte a ma>imumát, itt eg"=jabb !olgozó felvétele nem növeli a termelést $*g" a határtermék, azaz a termelésnövekmén"e nulla lesz%

@égül a termelési függvén" csökken) szakaszán, 97 munkásnál nag"obb létszám esetén atovábbi !olgozók felvétele már csökkenti a kibocsátást, a határtermék ezen a szakaszonnegat*v lesz

.og"an fog alakulni az átlagtermék, vag"is az eg" !olgozóra jutó termelésC Am*g ahatártermék nag"obb az átlagterméknél $ábránkon <8 !olgozóig% a!!ig az átlagtermék is

<7



növekv) 3bránkon <8 f) alkalmazásánál az átlagtermék eléri a ma>imumát/ itt a határtermékeg"enl) az átlagtermékkel Az ábrán <8 f)nél nag"obb létszám esetén a határtermék kisebb azátlagterméknél, ezen a szakaszon az átlagtermék csökken)

?oglaljuk most össze, hog" mit tu!unk az átlagtermék és a határtermék függvén"ekr)l

A határtermék a!!ig növekszik, am*g a termelés g"orsulva n), tehát a termelésifüggvén" növekv) hoza!ék=, onnantól csökkenni kez! Krvén"esül a csökken)hoza!ék elve, azaz eg"eg" =jabb !olgozó felvétele a termelést innent)l kez!ve eg"rekisebb mértékben növeli

A termelési függvén" ma>imumában a határtermék éppen nulla, azaz =jabb !olgozófelvétele már nem fogja tovább növelni a termelést

Az átlagtermék növekszik, ha kisebb a határterméknél, az átlagtermék ma>imális,amikor eg"enl) a határtermékkel A ma>imum elérése után az átlagtermék csökkennikez!, il"enkor már kisebb lesz a határterméknél

A termelés során az er)források hatékon" felhasználásán k*vül fig"elembe kell azt is vennünk,hog" a költségek hog"an alakulnak A következ) alfejezetben a termelés költségeit fogjukáttekinteni

<1



A termelés költségei

A vállalatról azt feltételeztük, hog" a célja a lehet) legmagasabb profit elérése A profit a bevételek és a költségek különbsége (ézzük most meg azt, hog" hog"an tu!juk

meghatározni, csoportos*tani a termelés költségeit

A költségeket alapvet)en kétféleképpen csoportos*thatjuk/ el)ször is a termeléshez valóviszon" szerint, azaz aszerint, hog" a termelés változásával hog"an változnak a költségek'g"anakkor csoportos*thatjuk a költségeket elszámolhatóságuk alapján is A kétfélecsoportos*tás más és más költségfogalmakat ere!mén"ez

A költségek csoportostása elszámolhatóság szerint

Eépzeljük el az alábbi pél!át

Dsmer)sünk g"óg"növén"boltot szeretne n"itni Az üzlethel"iség havi bérleti !*ja 177777forint, és ezt eg" évre el)re ki kell fizetnie A beren!ezés 677777 forintjába kerül, és ezt 6évig nem szeretné lecserélni 4ervezett árbevétele :777777 forint Az in!uláshoz szükségesösszeget nem tu!ja teljes egészében saját forrásból fe!ezni, hitelt is kell felvennie, amel"eteg" évre kap, 56 százalékos kamattal A t)ke másik felét abból a pénzb)l fe!ezi, amel" e!!iga bankban volt és évente 17 százalékot kamatozott A boltban alkalmazott fog !olgozni,157777 forintos havi munkabérrel, lesz továbbá eg" rezsiköltség amel" az el)zetesszám*tások alapján havonta 67777 forint Dsmer)sünk otthag"ja e!!igi állását, ahol havonta167777 forintot keresett

Usoportos*tsuk most ezeket a költségeket közgaz!asági szempontból

@annak eg"részt ol"an költségek, amel"ek tén"leges kifizetéseket jelentenek, tehát ebben avizsgált i!)szakban számlákon, pénzüg"i átutalásokon megjelennek &zeket nevezzüke*plicit költségeknek és ebben a pél!ában e>plicit költség a bérleti !*j, a rezsi, a felvett hitelkamata és az alkalmazottnak kifizetett munkabér

A költségek másik csoportja nem jelenik meg számlákon, átutalásokon, mégis költséget jelentenek, tehát az elszámolásoknál fig"elembe kell vennünk )ket &zeket nevezzük implicit(vagy más néven rejtett) költségeknek Az implicit költségek ol"an ráfor!*tások, amel"ek

a!ott i!)szakban nem jelennek meg tén"leges pénzkifizetésekben

Eét csoportra oszthatjuk ezeket az implicit költségeket/ eg"ik részük az =g"nevezettelszámolható implicit költség, i!e tartozik az értékcsökkenés vag"is az amortizáció Azamortizáció a számvitelben alkalmazott szabál"ok szerint költségnek szám*t, *g" mi isfig"elembe vehetjük &nnek alapján a számviteli költségeket az e>plicit költségek és azelszámolható implicit költségek összege fogja jelenteni

Az implicit költségek másik csoportja felál!ozott jöve!elem/ il"en az el)z) munkahel"enkeresett bér és az a kamat, amel"et korábban a bankban tartott pénzünkért kaptunk &zek afelál!ozott jöve!elmek költséget jelentenek, hiszen profitot csak akkor érhet el a vállalkozó,

ha az árbevétele legalább akkora, amel" mellett ezek a költségek is megtérülnek (em

<5



elszámolható implicit költségnek nevezzük a korábbi munkahel"en keresett bér és avállalkozásba befektetett t)ke elveszett kamatának összegét

A termelés teljes gazdasági költségét az e*plicit és az implicit költségek összege ogjamegadni.

Mikor lesz n"ereséges a vállalkozás, hog"an értékelhet) a tevéken"ségeC

A profitot is kétféleképpen határozhatjuk meg Az eg"ik meghatározás szerint az árbevétel ésaz összes gaz!asági költség különbsége, ezt gaz!asági profitnak nevezzük A másikmeghatározás a profitot számviteli értelemben használja / itt az árbevétel és a számviteliköltség különbsége lesz a profit

A gazdasági proit az ár#evétel és a teljes gazdasági költség k"lön#sége! mg a számviteliproit az ár#evétel és a számviteli költségek k"lön#ségeként számolható ki.

Az alábbi táblázatban összefoglalva látható a költségek és a profit kapcsolata

A költségek és a "rofitok ka"#solata

3rbevétel[az!asági költség [az!asági profit

&>plicit DmplicitHzámviteli költség Hzámviteli profit

A költségek csoportostása a termelési olyamathoz való viszony szerint

A termelés és a költségek szorosan összefüggnek eg"mással, hiszen éppen a termelésnag"sága határozza meg azt, hog" menn"i inputra lesz szükség &zek az inputoktermészetesen pénzbe kerülnek, *g" a termelés összes költségét az fogja meghatározni, hog"mil"en áron és mekkora menn"iség+ inputot használunk fel Az inputok, ráfor!*tások áráta!ottnak vesszük, =g" tekintjük pél!ául, hog" a munkabér az a!ott i!)szak alatt nem változik&zek alapján meghatározhatjuk azokat a költségfüggvén"eket, amel"ek megmutatják, hog" atermelés változása mellett hog"an fognak alakulni a költségek

Hltalánosság#an elmondható! hogy a költség"ggvények a tervezett o0tp0thoz sz"kségesminimális költséget rendelik hozzá az o0tp0t k"lön#öző értékeihez.

A rövi! táv= költségfüggvén"ek két nag"obb csoportba sorolhatók / aszerint, hog" az inputokmenn"isége hog"an változik beszélhetünk fi> és változó költségekr)l A fi> költségek atermelés során végig állan!ó nag"ság=ak, függetlenül a termelés alakulásától Dl"en pél!ául a

bérleti !*j/ függetlenül attól, hog" eg"eg" hónapban éppen mekkora a bolt forgalma eztmin!ig ug"an=g" ki kell fizetni @áltozó költségeknek ol"an költségeket tekintünk, amel"ek atermelés változásával fol"amatosan változnak/ ^ó pél!a erre a !olgozóknak kifizetett összesmunkabér, hiszen a termelési fol"amat során a !olgozói létszám változhat @ehetünk fel =jabb!olgozót vag" esetleg csökkenthetjük a létszámot, az összes bérköltség ennek megfelel)en

fog változni

<<



0sszefglalva :

$i* vagy állandó költségek (,- ) azok a költségek! amelyek a termelés során nemváltoznak. lyen a i* (tehát állandó nagyság&) inp0t költsége.

Iáltozó költségek (.- ) azok a költségek! amelyek a termelés során olyamatosanváltoznak. lyen a változó inp0t költsége.

A i* és változó költségek összege adja a termelés teljes vagy összköltségét ('- ).éplet#en1 '- / .- 0 ,- .

Eövessük n"omon a költségek alakulását az alábbi táblázat alapján4u!juk a következ)ket/

_ az alábbi vállalkozás t)keállomán"a 567777 forint, ez rövi! távon nem változtathatóW_ a t)ke után fizeten!) kamat havi szinten 5PW_ eg" órán"i munka bére 1577 ?t

A költségek alakulása

np0t (F) D0tp0t (J) G9 $9 I9 697 7 6777 7 67776 177 97 6777 9777 11777

17 567 :7 6777 15777 1877716 :57 <6,5I 6777 1;777 5<77757 677 86 6777 5:777 5I777

A fi> költség nag"ságát az állan!ó termelési tén"ez) nag"ságának és árának szorzataként

kapjuk meg Az állan!ó termelési tén"ez) itt a t)keállomán", amel"nek költsége a havi kamat4ehát ?U 2 VE ` E, vag"is ?U 2 7,75 ` 567777 2 6777 &z az összeg a termelés nag"ságátólfüggetlenül végig változatlan mara!

A változó költség a változó termelési tén"ez) $tehát a munkáslétszám% és a tén"ez) árának$tehát a munkabérnek% a szorzata &z fol"amatosan változik, hiszen az alkalmazott munkásokszáma a termeléssel eg"ütt változik Eépletben @U 2 V- ` -, vag"is a változó költség min!igaz 1577 forintos órabérnek és a le!olgozott munkaóráknak a szorzata

Az állan!ó és változó költségek összege a!ja meg az összköltség, vag"is a teljes költségnag"ságát

4U 2 ?U J @U

A táblázat harma!ik oszlopában találkozhatunk eg" =j költségfogalommal, ez pe!ig ahatárköltség, amel" tulaj!onképpen eg" költségnövekmén"nek, többletköltségnek tekinthet)A határköltség $MU% megmutatja, hog" menn"ivel változik a termelés összköltsége aminteg"eg" =jabb tén"ez)t használunk fel a termelés soránEépletben/ MU 2 Y4UY], azaz a teljes költség változását elosztjuk a termelésmenn"iségének változásával

(ézzük meg a határköltség szám*tását eg" pél!án keresztül Amint a le!ogozott órák száma

ötr)l t*zre emelke!ett, =g" a kibocsátás is megn)tt/ 177ról 167re 'g"anekkor a teljesköltség 11777r)l 18777re növeke!ett A határköltség itt a költségek változásának és a

<:



termelési menn"iség változásának hán"a!osa lesz Eépletben / MU 2 $18777 # 11777% $167 # 177% 2 :7, vag"is a termelés eg"ségn"i növeke!ése :7 eg"ségn"i többletköltségetere!mén"ezett

A teljes, a fi> és a változóköltség függvén"ek az alábbi ábrán láthatók/

A költségfüggvények

A fi> költség eg" v*zszintes eg"enessel ábrázolható, amel" kifejezi azt, hog" a termelésnag"ságától függetlenül ezek a költségek min!ig ug"anakkorák lesznek

A változó költségek ennél ér!ekesebb képet mutatnak/ eleinte lassabban n)nek ezek aköltségek, hiszen kez!etben a termelés növeléséhez még nincs szükségünk t=lságosan sok

pótlólagos inputra Dl"enkor még eg"eg" =jabb !olgozó is nag"mértékben növeli a termelést,az ) bére viszont nem jelent még t=l nag" költségnövekmén"t A hel"zet eg" !arabig *g"fol"tató!ik, azonban onnantól kez!ve, hog" a termelésben érvén"esül a csökken) hoza!ékelve, vag"is az, hog" az =jonnan felvett !olgozók eg"re kisebb mértékben növelik a termelést,a költségek g"orsabban kez!enek növeke!ni [on!oljunk csak bele A termelés növeke!ésemár lelassult, az =jabb !olgozók felvételét viszont fol"tatnunk kell ahhoz, hog" a termelést

továbbra is növelni tu!juk A felvételük viszont többletköltségekkel jár, munkabért fizetnünkkell nekik A változó költség innent)l kez!ve g"orsulva n)

Megfig"elhet) tehát, hog" a változó költség eleinte lassabban n) $!ombor= szakasz%, maj!amint a termelés növeke!ése elkez! lelassulni g"orsulva kez! növeke!ni $homor= szakasz%

A teljes költség függvén"e a változó és a fi> költségek összege, és ahog" az ábrán is látszik, atermelés megkez!ésekor $azaz nulla termelés esetén% megeg"ezik a fi> költség nag"ságával

Htlagköltség "ggvények

15++ :++ K+++

:8+++

:++++

58+++

5++++

8+++ ,-

.-

'- ,t* költségek

L++ 8++

K++++

<6



Az e!!ig bemutatott költségfüggvén"ek mellett fontos információt jelenthet az is, hog"hog"an alakul az eg" termékeg"ségre es) fi>, változó vag" akár teljes költség is &zeket aköltségeket átlagköltségeknek nevezzük, és az e!!ig tanult költségfüggvén"ek alapján tu!juk

fel*rni )ket

Az átlagköltség (A9) megm0tatja! hogy mekkora az egy termékegységre j0tó teljesköltség! ezért az összköltség (69) és a termelt mennyiség hányadosaként számtható ki.éplet#en1 A9 7 69%J

'g"anil"en átlagköltség függvén"ek a fi> és a változó költségekb)l is szám*thatók

Az átlagos változó költség (AI9) megm0tatja! hogy mekkora az egy termékegységre j0tó változó költség! azaz a változó költség (I9) és a termelt mennyiség (J)hányadosaként számolható ki.

éplet#en1 AI9 7 I9%J

Az átlagos i* költség megm0tatja! hogy mekkora az egy termékegységre j0tó állandóköltség! tehát a i* költség ($9) és a termelt mennyiség (J) hányadosaként számolhatóki.éplet#en1 A$9 7 $9%J

Az el)z) táblázat a!atai alapján most már az összes költségfajtát ki tu!juk számolni

A költségek alakulása a termelés függvényében

np0t(F)

D0tp0t(J) G9 A9 AI9 A$9 $9 I9 69

7 7 6777 7 67776 177 97 117 97 67 6777 9777 11777

17 567 :7 9; :; 57 6777 15777 1877716 :57 <6,5I 6:,89 :5,;9 11,I 6777 1;777 5<77757 677 86 6; :; 17 6777 5:777 5I777

Bg" az összes költségt*pus változását n"omon követhetjük Az =jonnan kiszám*tottátlagköltségek közül az els) !olog, ami felt+nhet az, hog" ezek a költségek nem n)nek atermeléssel eg"ütt

&ls)nek nézzük min!járt az átlagos i* költséget &z a költség a termelés változásávalfol"amatosan csökken, ami nem is véletlen, hiszen m*g a termelés n), a!!ig a fi> költség $itta t)ke kamata% változatlan mara! A fi> költség pe!ig a termelés során végig ug"anakkora,mivel ug"anazt a számot $a fi> költséget% eg"re nag"obb termelési menn"iséggel osztva végüleg"re kisebb értéket fogunk kapni

Az átlagos változó költség alakulása a határköltségt)l függ, hiszen ha eg" =jabb termékel)áll*tásának többletköltsége $határköltsége% alacson"abb, mint az el)z) eg"ség átlagosváltozó költsége akkor az átlagos változó költség csökken &z for!*tva is igaz/ ha ahatárköltség magasabb az átlagos változó költségnél, akkor az átlagos változó költség

növeke!ni fog -esz eg" ol"an eset is, amikor a határköltség megeg"ezik az átlagos változóköltséggel/ ekkor az átlagos változó költség se nem csökken, se nem növekszik, hanem

<9



változatlan mara! Másképpen, ahol az átlagos változó költség minimális, ott megeg"ezik ahatárköltséggel

Az átlagköltség alakulása az el)z)ekben bemutatott függvén"ekt)l is függ, hiszen azátlagköltség éppen eg"enl) az átlagos változó költség és az átlagos fi> költség összegével $AU

2 A@U J A?U% Másképpen megfogalmazva az átlagköltség éppen az átlagos fi> költséggelnag"obb az átlagos változó költségnél, *g" az AU és az A@U közötti különbség min!ig azA?Uvel azonos Az A?U azonban csökken a termelés növeke!ésével, *g" ez a különbség iseg"re kisebb lesz A következ) 1; ábrán láthatjuk, hog" a két görbe közötti távolság eg"recsökken

-átjuk azt is, hog" az átlagos változó költség csökkenésekor az átlagköltség is csökken Azátlagos változó költség azonban eg" i!) után elkez! növeke!ni / il"enkor az átlagköltség eg"!arabig még csökken, hiszen a csökken) átlagos fi> költség il"en hatással van rá, eg" i!) utánazonban az AU is növeke!ni kez! .og"an lehetséges ezC Tg", hog" az átlagos változóköltség eg"re g"orsabban kez! növeke!ni és ez hatással lesz az átlagköltségre is A

növeke!ést eg" !arabig ug"an ellens=l"ozza az átlagos fi> költség csökkenése, !e az csak eg"i!eig tart &g" i!) után az átlagos változó költség növeke!ésének köszönhet)en azátlagköltség is növeke!ni kez! maj!

Az átlagköltség és az átlagos változó költség függvén"eket =g"nevezett ' alak=költséggörbéknek nevezzük, és min!kett)re igaz az, hog" ahol elérik a minimum értéket, otteg"enl)k lesznek a határköltséggel Más szóval/ a határköltség $MU% függvén" aminimumpontjában metszi min! az átlagköltség $AU%, min! az átlagos változó költség $A@U%függvén"eket

Az A-* A.-* %- függvények

&bben a részben megnéztük, hog" a termelés alakulásában fontos szerepet játszó költségekhog"an alakulnak, mit)l függ a nag"ságuk A következ) fejezetben ug"anezen függvén"ekseg*tségével azt fogjuk megnézni, hog" az els)!leges célnak tekintett profitma>imalizálást

hog"an valós*tja meg a vállalat

15++ :++ K+++

5++

C+

M+

L+

:+

MC

AC

,t* költség2db

L++

AVC

<8



A proitma*imalizálás > a knálati döntés

Ebben a fejezetben az alábbi témakörökkel ismerkedünk meg: a prfitma*imalizálás feltételei,

a vállalat bevételeinek és költségeinek alak!lása különböz( piaci árak mellett, a vállalat egyéni kínálati függvénye, a piaci szerkezetek#

Az el)z) fejezetben megismertük a vállalat költségfüggvén"eit &zek ismeretébenmegvizsgáljuk, hog" mekkora menn"iséget és mil"en áron kell ela!nia a vállalatnak Avállalat !öntését arról, hog" mit és mekkora menn"iségben termeljen a terméke iránti keresletfogja meghatározni A !öntésben szem el)tt tartja a termel) azt is, hog" els)!leges célja a

profit ma>imalizálása, tehát a lehet) legnag"obb n"ereség elérése

A termel) profitma>imalizáló viselke!ését elemezve néhán" alapvet) feltevéssel élünk/ a termel) vállalat árelfoga!ó, vag"is a piacon kialakuló árhoz alkalmazko!ikW másképpen ezt =g" nevezhetjük, hog" az ár a!ottság a termel) számára

(ézzük meg most azt, hog" mil"en kér!ésekre kell választ a!nunk akkor, amikor a vállalat profitma>imalizáló viselke!ését elemezzük

1 1ermeljen-e a vállalat egyáltalán2 -ehetséges ug"anis ol"an hel"zet, amikor a vállalatátmenetileg nem termel, mert eg"szer+en nem éri meg neki/ lehet, hog" a költségeit=lságosan magasak abban az i!)szakban ezért ér!emes átmenetileg szüneteltetnie a

termelést5 )gyan 'atárz'at" meg a ma*imális prfitt biztsít" !tp!t2 ennyit termeljen avállalat2 .onnan tu!juk maj!, hog" eg" a!ott termelési szintnél ma>imális lesz a

profitC

&zekre a kér!ésekre fogunk az alábbiakban válaszolni Az optimális kibocsátásmeghatározásához szükségünk lesz a már ismert költségfüggvén"ekre, ezeken k*vül pe!ig eg"=j fogalmat is be kell vezetnünk

A határ#evétel (G@) megm0tatja! hogy mennyivel változik az össz#evétel egy3egy &ja##termékegység eladásakor. Amennyi#en a vállalat árelogadó! tehát az ár számára k"lső

adottság! akkor a határ#evétel megegyezik a piaci árral.

Az optimális termelés kialak*tása

(ézzük meg, hog"an alak*tja ki a vállalat az optimális termelését Dn!uljunk ki abból, hog" acél az, hog" a profit, azaz a bevételek és a kia!ások különbsége ma>imális leg"en

Amint a vállalat elkez! termelni, =g" a költségei és a bevételei eg"aránt növeke!ni kez!enekA költségek növekmén"e a határköltség $MU%, a bevételek növekmén"e pe!ig a határbevétel$MX% lesz ("ilvánvaló, hog" a bevétel és költségnövekmén"ek eg"máshoz való viszon"afogja meghatározni azt is, hog" hol leg"en az optimális kibocsátás

<;



.a a határbevétel nag"obb a határköltségnél, azaz ha a termelést eg"ségn"ivel növeljük,akkor a bevételek nag"obb mértékben n)nek, mint a költségek Dl"enkor ér!emes még továbbnövelni a termelést, hiszen a többletbevétel fe!ezi nemcsak a költségnövekmén"t, !e mégnémi profitot is tartalmaz &nnek a profitnak a mértékével növekszik az e!!ig elért profit,vag" ha a vállalat e!!ig veszteséges volt, akkor enn"ivel fog csökkenni a veszteség Bg" a

termelést min!a!!ig ér!emes lesz növelni, am*g a határbevétel meghala!ja a határköltséget

A profitma>imum abban a pontban lesz, annál a termelési menn"iségnél, ahol a határbevételmegeg"ezik a határköltséggel, azaz MX 2 MU 3relfoga!ó vállalat esetén a határbevételeg"enl) a piaci árral, tehát =g" is mon!hatjuk, hog" a profitma>imumban az ár és ahatárköltség megeg"ezik eg"mással

Fsszefoglalva/ a proitma*imalizáló vállalatnak ott lesz az optimális termelése! ahol ahatár#evétel egyenlő a határköltséggel! vagyis G@ 7 G9. Hrelogadó vállalat esetén azár egyenlő a határ#evétellel (/ 7 G@)! gy az optimális termelés esetén az ár egyenlő lesza határköltséggel1 / 7 G9.

Az alábbi ábrán láthatjuk, hog"an határozható meg a ma>imális profitot biztos*tó output

A ma3imális "rofitot biztosító out"ut

Az ábrán látható, hog" a ] termelési menn"iségnél lesz a profit ma>imális, hiszen ott fogmegeg"ezni eg"mással a határköltség és a határbevétel

A többi költségfüggvénn"el e!!ig nem foglalkoztunk, nem vettük fig"elembe, hog" az eg"ébköltségek alakulása hog"an fog hatni a vállalat profitjára (ézzük most azt meg, hog"an

fognak alakulni a költségek és a vállalat profitja, ha az átlagköltség és az átlagos változóköltségek alakulását is fig"elembe vesszük

Q0

%-

,t* költség2db

4N! optimáliski#ocsátás!G97G@

/7G@ /

<I



.árom eset lehetséges a költségek alakulásától függ)en, veg"ük most sorra ezt a háromesetet

1 )a a piaci ár magasabb, mint az átlagköltség , akkor a vállalat bevételei magasabbak

lesznek, mint a költségei/ il"enkor gazdasági prfitt fg elérni5 )a a piaci ár alacsnyabb az átlagköltségnél, de magasabb az átlags váltz"költségnél , akkor a vállalat veszteséges, hiszen a költségei meghala!ják a bevételeitMégis ér!emes fol"tatnia a termelést, mert a változó költségeinek eg" része, a fi>költségei pe!ig teljes egészében megtérülnek

< @égül, 'a a piaci ár az átlags váltz" költségnél is alacsnyabb , akkor a vállalatveszteségei akkorák, hog" szüneteltetnie kell a termelést

&zeket a hel"zeteket =g" érthetjük meg legkönn"ebben, ha ábrázoljuk )ket

3# eset: % vállalat prfitt ér el, vagyis a piaci ár magasabb az átlagköltségnél 4. 5 %67

A vállalat gazdasági "rofitot realizál

Az ábra alapján az optimális termelés a \1 termelési szintnél lesz, ahol a határköltségfüggvén" metszi a piaci árat és eg"ben a határbevételt jelent) v*zszintes eg"enest A bevétel*g" az 893 %. 3 téglalap területével lesz eg"enl), és nem lesz más, mint az ár és a menn"iségszorzata A teljes költséget pe!ig a megtermelt menn"iség $\ 3% és az átlagköltség $AU1%szorzatával határozhatjuk maj! meg, amel" az 893 %6 1 téglalap területe A kett) különbségelesz a profit, amel" ez esetben pozit*v lesz, hiszen a teljes bevétel meghala!ja a teljesköltséget $Eépletben / $profit% 2 4X # 4U% A profit nag"ságát a %. 3 %6 3 terület mutatja$# eset: i történik akkr, 'a az ár az átlagköltségnél kisebb, de az átlags váltz" költségnél magasabb lesz 4%;6 < . < %67 2

1+

%-

,t* költség2db

J5

/7G@ /5 A-

A95

=

A

:7



A profitma>imumhoz tartozó kibocsátás *g" az el)z)nél alacson"abb lesz csak=g", mint az árA bevétel itt már kisebb lesz a költségeknél, a profit ennek megfelel)en negat*v lesz, azazveszteség keletkezik A vállalat ebben az esetben veszteségminimalizáló stratégiát fol"tat,megpróbálja elkerülni, hog" a veszteségei tovább növeke!jenek Miért nem hag" fel mégis atermelésselC Azért, mert a fi> költségeinek eg" része legalább megtérül $pél!ául a bérleti !*j

egésze%, a változó költségei pe!ig teljes egészében megtérülnek, tehát pél!ául a !olgozóit kitu!ja fizetni A termelést egészen a!!ig ér!emes fol"tatnia, am*g a termelés során keletkez)veszteség kisebb, mint a fi> költség, hiszen ha eg"általán nem termel, akkor a veszteség

pontosan a fi> költséggel lesz azonos Am*g azonban a piaci ár meghala!ja az átlagos változóköltséget a!!ig a vállalat nem fogja szüneteltetni a termelését, hiszen a fi> költségei eg" részemég *g" is megtérül

Az alábbi ábrán látható a veszteségminimalizáló, !e termel) vállalat

A vállalat termelése veszteségminimalizálás esetén

Az ábrán most szerepel az átlagos változó költség függvén" $ %;6 % is, a vállalat magatartását

pe!ig a . $ ár mellett vizsgáljuk#

A vállalat teljes bevételét itt az 89$ =. $ téglalap mutatja, a teljes költsége pe!ig a 89$6%6 5téglalap -átható, hog" ebben az esetben a teljes költség nag"obb lesz, mint a teljes bevétel,il"enkor a vállalat veszteséges A veszteség nag"ságát a =6 %6 $ . $ téglalap területe mutatja

1+

%-

,t* költség2db

J:

/:

A-

A9:

,

9

A.-

:1



># eset: i történik akkr, 'a a piaci ár nem éri el az átlags váltz" költség minim!mát sem4. < %;6 min 72

A harma!ik esetben a vállalat még alacson"abb áron tu!ja csak ela!ni a termékét, a piaci ár kisebb lesz az átlagos változó költségnél is A teljes költség itt már jóval meghala!ja a teljes

bevételt, és a vállalatnak már a változó költségei sem térülnek meg (em ér!emes teháttovább fol"tatnia a termelést, ér!emes eg" i!)re bezárnia a vállalatot A veszteség ekkor már nag"obb, mint a fi> költség, *g" nemcsak a fi>, !e a változó költségek sem térülnek meg .aviszont a vállalat nem termel, akkor fi> költségei ug"an továbbra is lesznek $pél!ául bérleti!*j%, !e legalább a változó költségeit meg tu!ja spórolni

A vállalat szünetelteti termelését

A vállalat magatartását most a . > ár mellett vizsgáljuk# .a a vállalat a V 2 MU kritériumnakmegfelel)en 9< menn"iséget termelne, akkor teljes bevételét itt az 89> E. > téglalap mutatná,változó költsége pe!ig a 89> ?%;6 < téglalap lenne -átható, hog" ebben az esetben a változóköltség nag"obb lenne, mint a teljes bevétel, vag"is a vállalat jobban jár ha szünetelteti atermelést, mivel *g" nem lesz ug"an bevétele, !e változó költsége sem

A vállalat eg"éni k*nálati függvén"e

Az el)z)ek alapján a vállalat eg"éni k*nálati görbéjét is meghatározhatjuk A k*nálatifüggvén"r)l tu!juk, hog" a piaci ár függvén"ében mutatja a megtermelt menn"iséget Ak*nálati görbe eg" pontját pe!ig =g" kaphatjuk meg, hog" megkeressük azt a termelésimenn"iséget, amel" mellett az a!ott piaci ár megeg"ezik a vállalat határköltségével &ztmin!en eg"es piaci ár esetében megtehetjük, egészen a!!ig az árig, amel" mellett még termela vállalat &z a minimális ár az átlagos változó költség minimuma lesz A k*nálati görbe tehátnem lesz más, mint a határköltség függvén" megfelel) szakasza

1+

%-

,t* költség2db

JK

/K

A-

E

$

A.-

AI9K

:5



A vállalat egyéni knálata megegyezik a határköltség gör#e (G9) "zemsz"neti ponteletti szakaszával.

Az alábbi ábrán látható a vállalat eg"éni k*nálati függvén"e

A vállalat kínálati függvénye

Most tehát megérthetjük azt is, hog" miért növekv) a k*nálati görbe 4u!juk, hog" a termel)

a!!ig hajlan!ó növelni a termelését, am*g az ezzel eg"ütt járó többletköltséget, vag"is ahatárköltséget a termék ára fe!ezi Mivel a határköltség fol"amatosan növekszik a termelésnöveke!ésével, ezért lehetséges az, hog" magasabb termelt menn"iséghez magasabb árnak iskell tartoznia .a pe!ig ez teljesül, akkor az *g" fel*rt függvén" emelke!), azaz pozit*vmere!ekség+ lesz

Az ábrán külön jelöltük a fe!ezeti és az üzembezárási pontokat is, amel"ek különösenfontosak a vállalat termelésének kialak*tásakor

Amikor a piaci ár éppen akkora! mint az átlagköltség minim0ma (/ 7 A9min)! akkor avállalat edezeti pont#an termel! azaz a #evételei pontosan megegyeznek a költségeivel! a

proitja n0lla lesz. Azért nevezhetjük ezt a pontot fe!ezeti pontnak, mert a költségeket éppenfe!ezik a vállalat bevételei

A##an az eset#en amikor a piaci ár megegyezik az átlagos változó költség minim0mával(/ 7 AI9min)! akkor azt mondhatj0k! hogy a vállalat "zemsz"neti (vagy "zem#ezárási)pont#an termel. &kkor a vállalat vesztesége pontosan megeg"ezik a fi> költséggel

&bben a fejezetben meghatároztuk, hog" eg" vállalat hog"an alak*tja ki az optimális termelésinag"ságát A következ) fejezetben meg fogjuk nézni, hog" mil"en piaci körn"ezetben,

piacformában tevéken"ke!hetnek a vállalatok

1+

%-

,t* költség2db

A-

/7A9min

O

$

A.-

/PAI9

/7AI9min

AI9P/ PA9

:<



Viaci szerkezetek

&bben a fejezetben a vállalat m+kö!ésének piaci környezetét fogjuk le*rni A piaci formákcsoportos*tását az alábbi szempontok szerint fogjuk elvégezni

1 Megnézzük, hog" hán" hasonló tevéken"séget végz), eg"forma terméket árus*tóvállalat lesz az a!ott piacon Az els) szempont tehát a piaci szereplők száma

5 Megnézzük, hog" az a!ott vállalat mennyire t0dja #eolyásolni a piaci árat/árelfoga!óe, mint az el)z) fejezetben bemutatott vállalat, vag" esetleg akkora piacihatalma van, hog" befol"ásolni tu!ja a piaci árat

< ?ontos szempont lesz az is, hog" mekkora a piac mérete egy eladóhoz képest/ lehet,hog" nag"on sok hasonló vállalat lesz és a piac akkor eg"hez képest nag"on nag", !elehet, hog" eg" vállalat fogja jelenteni a teljes piaci k*nálatot

: Az ela!ásra k*nált termék jellege alapján is különbséget fogunk tenni az eg"esvállalatok között/ aszerint, hog" a termékek eg"formák, azaz homogének és nem lehet

lén"eges különbséget tenni ez eg"es ela!ók termékei között, vag"dierenciáltak

,tehát jól meg lehet különböztetni )ket6 @égül fig"elembe kell vennünk azt is, hog" ha eg" =j ela!ó akar megjelenni az a!ott

piacon, akkor menn"ire könn"en tu!ja ezt megtenni, vag" éppen menn"ire nehez*tikezt meg neki a versen"társai Dl"en mó!on a #elépési korlátokat is meg kellvizsgálnunk a vállalatok csoportos*tásakor

A fenti szempontok fig"elembe vételével veg"ük sorra a különböz) piacformákat

6ökéletes verseny vagy tiszta verseny

A piaci formák bemutatását a kompetit*v vag" tökéletesen versen"z) piaccal fogjuk kez!eniA Lversen" szót meghallva vállalatok szemt)lszembeni küz!elmére gon!olhatunkEözgaz!asági értelemben azonban a tökéletesen versen"z) piac nem ezt jelenti/ ol"anvállalatokról beszélünk, amel"ek esetében a piaci ár független az eg"éni termel)t)l, hiszen

bármenn"it termeljen is az eg"es vállalat azt éppen az aktuális piaci áron tu!ja ela!ni

(ézzük meg most, hog" az el)z)ekben eml*tett szempontok alapján mel"ek a tökéletesenversenyz( piac jellemz)i

1 A szerepl)k száma/ ebben az esetben a piacon nagyon sok eladó és vevő van A piacmérete il"enkor nag"on nag" eg"eg" ela!óhoz viszon"*tva, éppen ezért az egész

piacra eg" ela!ó nem lesz hatással Dl"en pél!ául néhán" mez)gaz!asági termék piaca, pél!ául a gabonaféléké Gtt nag"on sok ela!ó van, !e a piac össztermeléséb)l eg"eg"ela!ó éppen ezért csak kismértékben részese!ik

5 .a sokan vannak a termel)k és min!ann"ian hasonló terméket árulnak, akkor eg"eg"ela!ó a piaci árat nem tu!ja befol"ásolni, nem tu! a versen"társak árainál magasabbelkérni .a !rágábban a!ná a termékét, akkor nem lenne rá vev), hiszen bármel"ikmás ela!ótól meg lehetne ug"anazt venni és még olcsóbb is lenne A piaci árnálalacson"abbat viszont n"ilván nem ér!emes megszabnia, ha a piaci áron el tu!ja a!niegész termelését Arról nem is beszélve, hog" mivel eg" szerepl) nag"on kicsi azegész piachoz képest ezért k*nálatának változtatásával nem tu!ja befol"ásolni a teljes

piaci k*nálatot &zért azt mon!juk, hog" a tökéletesen versen"z) vállalatokárelogadók! alkalmazko!nak a kialakult piaci árhoz, csak ezen az áron ér!emesela!niuk, ezen viszont bármekkora menn"iséget

::



< Ahog" az el)z)ekb)l is ki!erült már, eg"eg" ela!ó csak nag"on kicsi részét jelenti a piacnak/ más szavakkal ezt =g" mon!hatjuk, hog" a piac mérete nagyon nagy egyeladóhoz képest

: Az eg"es termel)k által k*nált termékek eg"formák 4eljesen min!eg" tehát, hog"mel"ik ela!ótól vásárolunk, a termékek eg"más hel"ettes*t)i Dl"en pél!ául a zöl!ség

és g"ümölcspiac/ ha lemeg"ünk vásárolni szinte min!eg", hog" mel"ik ela!ótólvesszük meg azt, amire szükségünk van, hiszen a termékek maj!nem eg"formákEisebb eltérések ug"an lehetnek, !e összességében mégis azt mon!juk, hog" atermékek homogének , azaz eg"más tökéletes hel"ettes*t)i

6 A sok hasonló terméket k*náló vállalatok közé könn"+ =j termel)nek belépni/ mivelviszon"lag kicsi eg"eg" vállalat az egész piachoz képest *g" a piacra való belépéssem jelent eg" vállalat számára t=lságosan nag" költséget Bg" könn"en belekez!het atevéken"ségbe, hiszen ennek csak nag"on kevés jogi és költségbeli aka!ál"a van'g"an*g" !önthet a piac elhag"ása mellett is ha =g" látja, hog" nem ér!emesfol"tatnia a tevéken"ségét Más szavakkal/ nincsenek #elépési és kilépési korlátok

(ézzük meg azt is, hog" hog"an alakul a profit nag"sága a tökéletesen versen"z) vállalatokesetében

Mint tu!juk, a vállalatok árelfoga!óak, *g" eg"etlen vállalat sem kérhet el magasabb árat,mint a versen"társai Xövi! távon a vállalat n"ereséges is lehet, azaz gaz!asági profitot érhetel Mivel a piacra való belépés könn"+ és nem t=l költséges, ez a rövi! távon elérhet) profit=jabb termel)ket fog a piacra csáb*tani Amint =jabb termel)k érkeznek, a k*nálat megn), !eemiatt az árak csökkenni kez!enek/ mivel a vásárlóknak több lehet)ségük van a választásra ezautomatikusan azzal fog járni, hog" a termékek árai lecsökkennek Ahog" az árakcsökkennek, a vállalatok gaz!asági profitja is eg"re csökken, m*g végül nulla nem lesz Avállalatok hossz= távon tehát nem érhetnek el gaz!asági profitot, csak normálproitot/ azazcsak akkora profitot szerezhetnek, amel" az a!ott iparágban bárki számára elérhet), és *g"árbevételük éppen fe!ezi a költségeiket $il"enkor 4X 2 4U%

A tökéletes versen" mo!elljét közel eg" évszáza!a használják a közgaz!ászok, és valóbanhasznos is annak bemutatására, hog" hog"an m+kö!ne a gaz!aság, ha il"en i!ealizáltfeltételek érvén"esülnének @an azonban eg"két ol"an !olog, amel"re nem a! mag"arázatot,il"en pél!ául a gaz!aság m+kö!éséhez szükséges intézmén"i háttér, vag" vállalkozóialkalmazko!ás le*rása és elemzése A mo!ell nem mag"arázza pél!ául, hog" a gaz!aságiszerepl)k hog"an kez!ik el a termelési tevéken"séget és a cserétW nem foglalkozik tehát enneka hátterével

A valóságban csak nag"on kevés ol"an piac található, amel" megfelel a tökéletes versen"feltételeinek (éhán" piac, pél!ául a mez)gaz!asági termékek vag" a zöl!ség # ésg"ümölcspiac közel*ti meg legjobban a tökéletes versen" feltételeit Azonban még itt isaka!nak kivételek, pél!ául a termékekre nem lehet azt mon!ani, hog" tökéletesenhomogének, eg"formák lennének, hiszen min!ann"ian tu!juk, hog" eg"általán nem min!eg",hog" mel"ik termel)t)l vásárolunk (em érvén"esül teljesen a tökéletes versen" eg"iklegfontosabb alaptétele, a termékek közötti tökéletes hel"ettes*thet)ség sem

@annak piacok, amel"ekben jellemz) a versen", !e mivel a tökéletes versen" feltételei nem,vag" csak részben valósulnak meg, *g" azt mon!hatjuk, hog" ezeken a piacokon tökéletlen

verseny van

:6



A tökéletlen verseny és ajtái

A tökéletlen versen" kifejezés azt jelenti, hog" eg" a!ott termék piacán nem érvén"esülnek atökéletes versen" feltételei &nnek legfontosabb következmén"e, hog" a szerepl)k nem

árelfoga!ók, hanem befol"ásolni tu!ják termékeik árát

A tökéletlen versen" kialakulásához vezet) tén"ez)k/

1 % szerepl(k számának jgi krlátzása Az állam g"akran ol"an intézke!éseket hoz,amel"ek abba az irán"ba hatnak, hog" a piaci szerepl)k száma lecsökken Vél!ául azállami vámok, kvóták o!a vezethetnek, hog" a külföl!i termékek nem tu!nak bejutni ahazai piacra, *g" a versen" korlátozva lesz Gl"an eset is el)for!ulhat, hog" azállamtól csak eg" vállalat kapja meg a jogot arra, hog" valamil"en tevéken"ségetfol"tasson !e ennek fejében az állam szabál"ozhatja a vállalat termelését Vél!áulSu!apesten a hel"i tömegközleke!és csak a SE@ járm+veivel történhet, *g" azt

mon!atjuk, hog" a cég monopolhatalommal ren!elkezik ezen a piacon5 % másik lyan tényez(, amely a tökéletes versenyt(l val" eltérés'ez vezet'et az, 'a a

termékek nem 'mgének, azaz az elad"k megkülönböztetik egymást"l a termékeiket#&rre azt is mon!hatjuk, hog" a termékek !ifferenciáltak Dl"enkor a vállalatok céljaéppen az, hog" a terméküket ol"an eg"e!i tulaj!onsággal $csomagolás, eg"e!i *z,sz*nek% lássák el, amel" biztos*tja azt, hog" kialakuljon eg" ol"an vev)kör amel"ikkés)bb is t)lük fog vásárolni $vag"is kialakuljon a márkah+ség%

< % költségek alak!lása és a vállalatk számának váltzása is da vezet'et, 'gy a piacn egyre kevesebb elad" lesz/ ha ug"anis a vállalatok méretének növeke!ésével jelent)sen csökken az átlagköltség $érvén"esülnek a nag"bani termelés el)n"ei% akkor kevesebb termel) lesz eg" iparágban, vag"is nag"obb lesz eg" vállalat mérete az egész

piachoz képest, és minél nag"obb a vállalati méret, annál inkább képesek lesznek avállalatok befol"ásolni a piaci árat Attól függ)en, hog" hán" il"en nag"obb vállalatlesz jelen a piacon további piaci formákat határozhatunk meg

A következ)kben azt fogjuk megnézni, hog" a felsoroltak alapján mil"en további piaciformákat különböztethetünk meg

A monopóli0m

A tökéletlen versen" széls)séges esete a monopólium, amikor a teljes keresletet eg"etlen

vállalat elég*ti ki A monopólium görög szó, eg"etlen ela!ót jelent Versze, ez nem jelenti azt,hog" ha pél!ául csak eg"etlen vállalat g"árt kókuszos csokit, akkor az attól monopóliumlenne, hiszen a csokolá!é piacán számos más vállalat is jelen van .a tehát eg" termékvalamenn"ire eg"e!i ug"an, !e mégis vannak hel"ettes*t)i $mint pél!ául a különböz) *z+csokolá!éknál% akkor nem mon!hatjuk azt, hog" a terméket g"ártó vállalatmonopolhel"zetben lenne A monopolhel"zet tehát min!ig relat*v, attól függ, hog" a piacotmenn"ire tágan vag" sz+ken értelmezzük Hz+ken értelmezve min!en ela!óra aztmon!hatnánk, hog" monopolista, pél!ául a sarki kisboltban kapható eg"e!ül kókuszos csokiés a lakótelepen máshol nem, a tág értelmezés szerint viszont nag"on nehéz ol"an termékettalálni, amel"et kizárólag eg"etlen ela!ótól lehetne megvenni

&g" tiszta monopólium esetében a terméknek nincs közeli 'elyettesít(je, tehát nincs másikol"an vállalat, amel" hasonló terméket tu!na el)áll*tani &g" igazi monopóliumnak *g"

:9



nincsenek versen"társai, és !öntései során nem kell a többi vállalatra tekintettel lennie4ermészetesen az il"en piaci forma nag"on ritka, hiszen eg" vállalat nehezen tu! akkora piacihatalomra szert tenni, hog" eg" terméknek vag" szolgáltatásnak kizárólagos forgalmazójaleg"en @aló!i monopóliumból ezért igen kevés van, !e a tanulmán"ozása akkor is ér!ekeslehet ahhoz, hog" megértsük, hog"an m+kö!ik eg" ol"an vállalat, amel"ik képes befol"ásolni

a piaci árat

A monopóli0m olyan piaci orma! ahol egyetlen vállalat elégti ki a teljes piaci keresletet!és képes meghatározni a piaci árat (ármeghatározó).

A monopóli0m jellemzői

Ahog" az el)z) részben már eml*tettük, a monopólium képes arra, hog" a piaci áratmegszabja/ =g" is mon!hatjuk tehát, hog" ármeghatározó (ézzük meg, hog"an hat az árakváltoztatása a monopólium bevételére A teljes bevétel a piaci ár és az ela!ott menn"iségszorzataként szám*tható ki A monopólium maga alak*tja ki a piaci árat, ármeghatározó, els)re

tehát =g" t+nhet, hog" tetsz)legesen magas árat is elkérhet a termékéért kihasználva azt, hog"nincsenek versen"társai &z azonban nem teljesen igaz/ a kereslet törvén"e a monopóliumra ishat, ha több terméket akar ela!ni, akkor csökkentenie kell az árat, hiszen a vásárlók csakalacson"abb áron hajlan!ók több terméket vásárolni

Fsszefoglalva/ ha a monopólium növelni akarja a megtermelt és ela!ott termékmenn"iséget,akkor csökkentenie kell a piaci árat &zért a bevétel a következ)képpen alakulhat eg"monopólium esetében/

ha többet a! el, akkor az növeli a bevételét, ha viszont többet akar ela!ni, akkor csökkentenie kell az áratW

az árcsökkentés viszont a bevételt csökkenteni fogja

-áttuk tehát, hog" két ellentétes hatás áll itt eg"mással szemben, és attól függ)en, hog"mel"ik az er)sebb, a bevétel n)het is és csökkenhet is Az el)z)ekb)l következik az is, hog" amonopóli0m határ#evétele mindig kise##! mint az általa meghatározott ár

A monopólium tehát el)ször el!önti, hog" mekkora menn"iséget tu! termelni, azaz menn"itk*nál ela!ásra és utána a kereslethez alkalmazko!va megszabja a piaci árat 4ermészetesen eza piaci ár magasabb lesz, mint eg" tökéletesen versen"z) vállalatok esetében/ mivel eg"e!ülvan a piacon a monopólium, *g" magasabb árat szabhat meg, mintha ug"anazt a terméket sokkicsi, versen"z) vállalat áll*taná el)

A tökéletesen versen"z) vállalathoz hasonlóan a monopóliumnak is az a célja, 'gy a le'et( legmagasabb prfitt érje el A ma>imális profitot biztos*tó menn"iség hasonlógon!olatmenettel határozható meg, mint a tökéletesen versen"z) vállalat esetében/ a'l a'atárbevétel 4&7 megegyezik a 'atárköltséggel 467 tt lesz a prfit a le'et( legmagasabb#&z eg" általános feltétel tehát, amel" független attól, hog" éppen mil"en piaci formábantevéken"ke!ik a vállalat

4ökéletes versen" esetén az ár és a határbevétel megeg"ezett eg"mással, a piaci ár attól nemváltozott, hog" a vállalat esetleg több terméket a!ott el Bg" tökéletes versen" esetén az ár megeg"ezik a határköltséggel

:8



A monopólium esetében a határbevétel és a határköltség megeg"ezik eg"mással, !e az ár magasabb a határbevételnél, *g" a határköltségnél is 4ehát elmon!hatjuk a monopóliumról,hog" ol"an árat képes kialak*tani, amel" magasabb, mint a határköltsége, biztos*tva számáraazt, hog" az esetek többségében gaz!asági profitot érjen el

A monopóli0m jóléti hatásai

A monopólium jellemz) tulaj!onságait áttekintve els) gon!olatunk az lehet, hog" mivel az ár magasabb, mint eg" tökéletesen versen"z) ágazat esetében, ezért a monopólium biztosankáros a társa!alom egészére nézve, hiszen a !rágább termékeket kevesebben tu!jákmegfizetni Mégsem enn"ire eg"szer+ a hel"zet, veg"ük pél!ának a szaba!almi monopóliumesetét Dl"enkor a vállalat kifejleszt eg" =jfajta kész*tmén"t, amel"et eg" i!eig csak )forgalmazhat, és ezzel monopolhel"zetbe kerül Az ár magas lesz, kevesen tu!ják maj!megfizetni a terméket és a vállalat is igen magas profitot fog elérni &z azonban nemfeltétlenül baj A szaba!almi vé!elem $amel" azt jelenti, hog" az alatt az i!) alatt kizárólag aza!ott vállalat g"árthatja azt a kész*tmén"t% ug"anis biztos*tja azt, hog" a többi vállalat ne

másolja le ezt a terméket, *g" az =j*tó vállalat learathatja =j*tásának g"ümölcseit Bg" =jabbfejlesztés+, hasznosabb termékek is létrejöhetnek $pél!ául g"óg"szerek esetében% és aszaba!almi vé!elem lejárta után a versen" el)n"ei is kihasználhatók, a termék alacson"abbáron és szélesebb körben is elérhet)vé válik

A monopolista árdiszkrimináció

Az el)z) részben a monopóliumra =g" tekintettünk, mint eg" ol"an vállalatra, amel" min!envev)jének azonos árat szám*t fel &l)for!ulhat azonban ol"an eset, hog" a monopóliumvalamil"en szempont szerint különböz) árat állap*t meg ug"anannak a terméknek azeg"ségeiért

a egy monopóli0m 0gyanazon termék egységeit k"lön#öző árakon adja el! akkorárdiszkriminációról #eszél"nk.

Az ár!iszkriminációnak több fajtája is lehetséges

1 6ökéletes vagy elsőok& árdiszkrimináció. &bben az esetben azt feltételezzük, hog"a monopólium pontosan tu!ja, hog" mi az a ma>imális ár, amel"et az eg"es vev)kt)lelkérhet $tehát mekkora a rezervációs áruk%, és ezen az áron a!ja el nekik a terméketA monopóliumnak *g" a lehet) legmagasabb lenne a profitja, ezt a fajta

ár!iszkriminációt azonban a valóságban szinte lehetetlen végrehajtani (ag"on nehézelképzelni ol"an esetet, amikor eg" vállalat valóban min!en eg"es vev)jér)l tu!ja,hog" mekkora árat tu! kifizetni a termékért &setleg akkor képzelhet) el il"en hel"zet,ha eg" valamil"en szolgáltatást végz) cégnek, pél!ául eg" kön"vel)iro!ának csakkevés üg"fele van és már ol"an jól ismeri min!eg"iket, hog" pontosan tu!ja azt is,hog" kinek mekkora árat állap*that meg

5 Gennyiségi vagy másodok& árdiszkrimináció. Dl"enkor, ha a vállalat nag"obbmenn"iséget akar piacra vinni, akkor a nag"obb menn"iséget kisebb eg"ségáron fogjaela!ásra k*nálni &z a hel"zet áll fönn a nag" tételben való vásárlások esetén/ haug"anabból a termékb)l $pél!ául mosópor% többet vásárolunk, akkor eg" eg"ségértkevesebbet kell fizetnünk

< Ievők közötti vagy harmadok& árdiszkrimináció. A monopólium il"enkor a teljes piacot különböz) részpiacokra osztja, és min!en részpiacon másmás árat határoz

:;



meg Azoknak a vev)knek, akik csak kevesebbet tu!nak fizetni az a!ott termékért$pél!ául !iákok, n"ug!*jasok% alacson"abb árat állap*t meg, azok esetében viszont,akik többet is tu!nak fizetni az ár magasabb lesz Dl"en esetre pél!a a !iák ésn"ug!*jas ke!vezmén" uszo!ákban, m+jégpál"án, m=zeumokban

A monopszónia

Gl"an eset is lehetséges, amikor a monopólium nem ela!ói, hanem vev)i ol!alon alakul kiAz eg"etlen vásárló határozza meg il"enkor a piaci árat, hiszen ha a vállalat el akarja a!nineki a termékét, akkor alkalmazko!nia kell ahhoz, hog" ez a vásárló mekkora árat képes éshajlan!ó kifizetni

Gonopszóniának nevezz"k azt a piaci helyzetet! amikor a monopóli0m nem eladói!hanem vevői oldalon alak0l ki.

Dl"en eset lehet pél!ául, amikor eg" vállalat valamil"en alkatrészt áll*t el), amel"etspeciálisan csak eg" vállalatnak a! el, tehát ez az eg" vállalat lesz a vásárlója &l)for!ulhatil"en, ha pél!ául ol"an speciális alkatrészr)l van szó, amel" csak az azt megvásárló vállalatgépeihez használható fel

A monopolista hel"zet azonban min!két részr)l fennállhat/ #ilaterális monopóli0mról akkor beszélünk, ha min! vev)i, min! ela!ói ol!alon csak eg"etlen vállalat van A terméket *g"kizárólag eg" vállalat g"ártja és a!ja el eg"etlen vev)jének

Dligopóli0m

Azt a piacformát, ahol csak néhán" nag"obb termel) van a piacon, oligopóliumnak nevezzükAz oligopólium görög ere!et+ szó, jelentése néhán" ela!ó A néhán" vállalat jelenthet 5<vállalatot, !e akár 16öt is

Az oligopolista vállalatokra jellemz) az, hog" kölcsönösen függnek eg"mástólW *g" ha azeg"ik vállalat változtat a piaci áron vag" a k*nált menn"iségen, akkor ez hatással lesz a többivállalat hel"zetére is &z a piaci szerkezet elég g"akori és sok iparágra jellemz), pél!ául azelektronikai cikkek piacára, autóiparra

Az oligopolpiac résztvev)i között eg"fajta stratégiai játék fol"ik, amel"et a szerepl)kkétféleképpen Ljátszhatnak/ összejátszanak, tehát eg"üttesen lépnek fel vag" eg"mássalversen"eznek

A kartell

Azt az esetet, amikor a vállalatok összehangolják tevéken"ségüket kartellnek nevezzükDl"enkor a vállalatok megeg"eznek a termékeik árában és abban, hog" mekkora lesz azeg"üttes kibocsátás Bg" végs) fokon a profitot is elosztják eg"más között az eg"es vállalatoktermelésének megfelel)en Az il"en t*pus= összejátszás esetén a vállalatok a piac felémonopóliumként m+kö!nek, monopolista árat határoznak meg, tehát a versen"t korlátozzák

&miatt a kartell létrehozását versen"törvén"ek tiltják &nnek ellenére természetesen el)for!ul,hog" a vállalatok hallgatólagosan mégis összejátszanak Eartellek g"akran jönnek létre a

:I



nemzetközi piacon/ il"enek pél!ául azok, amel"eket n"ersan"agtermel) országok alap*tottakA legf)bb pél!a az GV&U, amel" az olaje>portáló országok kartellje, !e van kávékartell,teakartell is

A kartell a versen" korlátozásán és azon k*vül, hog" a fog"asztóknak megszabott ár t=l magas

más veszél"eket is rejt magában/ a kartellben részt vev) vállalatok eg" i!) után # f)leg hacsak hallgatólagosan állapo!tak meg # eltérhetnek a megállapo!ástól és becsaphatják a többirésztvev)t Dl"en eset pél!ául, ha a megállapo!ás ellenére eg"ol!al=an csökkentik az árat,mert ezzel az ela!ásuk is n)ni fog és a profitjukat a többi vállalat rovására növelhetik

Egymással versenyző oligopol vállalatok

Hokkal g"akrabban el)for!ul az, hog" a vállalatok eg"mással versen"eznek, nem m+kö!nekeg"ütt, tehát =g"nevezett nem kperatív magatartást fol"tatnak &z azt jelenti, hog" avállalatok nem játszanak össze, hanem !öntéseiket eg"mástól függetlenül hozzák,fig"elemmel k*sérve a többi vállalat !öntéseit Más szóval ez azt jelenti, hog" !öntéseikbe

min!ig belekalkulálják a versen"társaik várható stratégiai lépéseit, üzletpolitikáját, és ezekismeretében próbálnak ol"an !öntéseket meghozni, amel"ek ere!mén"eképpen a lehet)legmagasabb profitot tu!ják elérni .a eg" kozmetikai cég csökkenti az árait, akkor ezt annakfeltételezésével teszi meg, hog" a többi vállalat is csökkenteni fogja a termékei árát Ahel"zetet mérlegeli, és csak akkor !önt valóban az árcsökkentés mellett, ha =g" látja, hog" a

profitja még a többi vállalat árcsökkentése ellenére is növeke!ni fog

A játékelmélet alkalmazásával nag"on jól le lehet *rni az il"en vállalatok tevéken"ségét A játékelmélet alapjait a mag"ar (eumann ^ános és az osztrák Gscar Morgenstern !olgozta ki am=lt száza! :7es éveiben, a DD világhábor= alatt Gl"an hel"zetek elemzésére használták,amikor a játékban résztvev)k a többi játékos várható lépéseinek függvén"ében hozzák meg!öntéseiket

A játékelmélet alkalmazására tipikus pél!a az =g"nevezett ogolydilemma

Az alaphel"zet az, hog" van két fogol"W akik nem beszélhetnek eg"mással .a az eg"ik vall,!e a másik nem, akkor a vallomást tev) elmehet, m*g a másik 17 évet kapW ha eg"ik sem vall,akkor 99 hónapot kapnak, ha pe!ig min!ketten vallanak, akkor 99 évet kapnak

A játék megol!ása/ min!ketten vallani fognak .iszen bármit tesz is a másik, a játékos jobban jár, ha vall Mégis min!ketten jobban járnának, ha eg"ikük sem vallana A fogol"!ilemma

tehát pél!a ol"an szituációra, amel"ben az eg"énileg optimális viselke!és nem vezetközösségileg optimális ere!mén"reA vállalatok eg"más közötti viselke!ése hasonló játékelméleti mo!ellekkel *rható le, hiszenil"enkor min!ann"ian tisztában vannak azzal, hog" várható n"ereségük nemcsak saját, hanemversen"társaik tevéken"ségét)l is függ

Qsszeoglalva elmondhatj0k! hogy "ggetlen"l attól! hogy összejátszanak vagy nem!oligopol piac eseté#en a termelők képesek a pici ár #eolyásolására! és az ilyen vállalatok mindig kise## mennyiséget! de magasa## áron termelnek! mintha az iparág#antökéletesen versenyző vállalatok tevékenykednének.

67



A monopolisztik0s verseny

A monopolisztikus versen" mo!ellje eg"fajta keveréke a monopóliumnak és a tökéletesenversen"z) iparágnak, tehát min!kett) tulaj!onságait magán viseli

.asonl*t a tökéletesen versen"z) iparágra abban, hog" ezen a piacon is sok ela!ó és vev) van,az =j termel)k könn"en, kis költséggel beléphetnek a piacra, és a piacot éppen il"en könn"enel is hag"hatják

Monopóliumra jellemz) tulaj!onság viszont az, hog" a vállalatok ig"ekeznekmegkülönböztetni eg"mástól a termékeiket pontosan azért, hog" a vásárlók választanitu!janak az eg"es termel)k között &g"ik il"en megkülönböztetés lehet pél!ául a márkajelzés,hiszen ez már eg" ol"an látszólag apró # különbség, ami miatt a vállalat saját vev)kört tu!kialak*tani A reklámnak *g" nag"on nag" jelent)sége van az il"en t*pus= piacokon, hiszen avállalat eg" jól sikerült reklámmal máris sok fog"asztót szerezhet meg magának

Azzal, hog" a termékeit megkülönbözteti a többi vállalat termékét)l az ela!ó a piaci árat, hanem is teljes egészében, !e valamenn"ire befol"ásolni tu!ja &z az árbefol"ásolás ug"anakkor csak nag"on kis mérték+/ ha ug"anis árat emel a vállalat, akkor a kevésbé márkah+fog"asztók át fognak pártolni ahhoz a vállalathoz, amel"ik olcsóbban a!ja a terméket, ésárcsökkentésnél hasonló a hel"zet/ csak azok a vev)k fognak többet vásárolni, akik e!!ig isaz a!ott vállalat termékeit részes*tették el)n"ben a többi vállalat termékeihez képestSizon"os mérték+ piaci hatalma tehát a monopolisztikusan versen"z) vállalatnak is van, ezazonban jóval kisebb annál, mint amivel akár a monopólium, akár az oligopol vállalatokren!elkeznek

A monopolisztikusan versen"z) iparág további hasonlósága a tökéletes versen"hez az, hog"hossz= távon itt sem realizálható gaz!asági profit Mivel szaba! a be # és kilépés a piacra,amint a vállalat n"eresége csökken, inkább elhag"ja az iparágat

Monopolisztikusan versen"z) iparágra lehet pél!a a különböz) tisztálko!ószerek piaca/nag"on sok különböz) t*pus van, !e eg" kicsit min!eg"ik eg"e!i $pl tusfür!)k esetében% éséppen ez teszi lehet)vé ezt, hog" a vev)k kiválaszthassák a nekik legjobban tetsz) márkát

Az alábbi táblázatban összefoglalva is láthatjuk az eg"es piaci szerkezetek legfontosabb jellemz)it/

A legfontosabb "ia#i szerkezetek6ökéletesverseny

Gonopóli0m Dligopóli0m Gonopolisztik0sverseny

Eladók száma Hok &g" (éhán" Hok6ermék jellege .omogén 0ifferenciált .omogén vag"

!ifferenciált.omogén

Hralak0lás 3r2határköltség (ag"obb, mint ahatárköltség

(ag"obb, mint ahatárköltség

(ag"obb, mint ahatárköltség

ossz& táv&proit

(incs (incs @an @an

Ierseny jellege 4ökéletes 4ökéletlen 4ökéletlen 4ökéletlen

/élda Mez)gaz!aságitermékek

Mol, hel"iközszolgáltatók

Autó, m+szakicikkek

Hör, ü!*t)

61



/iaci k0darcok > k"lső gazdasági hatások és közjavak

Ebben a fejezetben az alábbi témakörökkel ismerkedünk meg: küls( gazdasági 'atásk, vagyis e*ternáliák,

közjavak, magánjavak és vegyes javak#

A gaz!asági jelenségek során g"akran találkozhatunk ol"an hel"zetekkel, amikor a piacimechanizmusok nem elegen!)ek ahhoz, hog" eg"eg" termék el)áll*tása vag" szolgáltatásn"=jtása megfelel)en m+kö!jön A láthatatlan kéz és a piaci szerepl)k összehangoltm+kö!ése sem min!ig elegen!) ahhoz, hog" hatékon"an leg"en megszervezve a termelés

Eét il"en esetet fogunk most bemutatni/ az e>ternáliákat, azaz küls) gaz!asági hatásokat és aközjavakat

Az e>ternáliák

Az e>ternáliák piaci elégtelenségeknek tekinthet)k, mivel küls) gaz!asági hatások jelenlétében a piaci mechanizmus m+kö!ése nem vezet optimális ere!mén"re

"lső gazdasági hatások (e*ternáliák) eseté#en a piaci tranzakció#an résztvevők költségeket okoznak vagy hasznokat ny&jtanak a piacon kv"li szereplőknek. A k"lsőszereplőknek okozott költségek esetén negatv! hasznok eseté#en pozitv e*ternáliáról#eszél"nk.

A negatv e*ternália legtipikusabb esete a körn"ezetszenn"ezés @eg"ünk pél!ának eg"veg"i üzemet, amel" a hulla!ékot a közeli település szemétlerakójában hel"ezi el Hok esetbenaz il"en veg"i hulla!ék káros*thatja az település lakóinak egészségét, és az orvosi kezeléstöbbletköltséget fog jelenteni számukra

A negat*v e>ternália esetén meg kell különböztetnünk a magán és a küls) határköltséget/ amagánhatárköltség az a többletköltség, amel" az e>ternália okozóját, ez esetben a vállalatotterheli A vállalat természetesen a !öntéseinél fig"elembe veszi ezt a többletköltséget és azárait is eszerint szabja meg A küls) határköltség a veg"i üzem körn"ékén lakóknak atöbbletköltségét jelenti, azt a pluszköltséget, amit számukra a szenn"ezés okozott A kett)összegéb)l a!ó!ik a társa!almi határköltség, amel" az üzem termeléséhez tartozó összeshatárköltséget jelenti

'egatv e*ternália eseté#en a piaci mechanizm0s nem #iztostja az erőorrások hatékonyelosztását! mert t&l sok erőorrást j0ttat erre a ter"letre. A veg"i üzem többet termel atársa!almilag optimális menn"iségnél, mert termelési !öntésének kialak*tásakor csak amagánhatárköltséget veszi fig"elembe a magasabb társa!almi határköltség hel"ett

/ozitv e*ternália esetében viszont eg" tevéken"ség társa!almi határhaszna nag"obb, mint amagánhatárhaszon Vél!ának tekintsük vé!)oltásokat 4eg"ük fel, hog" valaki beoltatja magátinfluenza ellen &kkor a vé!)oltás nemcsak )t vé!i meg a betegségt)l, !e azzal, hog" ) nem

fert)z)!ik meg csökkenti annak az esél"ét is, hog" a körn"ezetében él)k megfert)z)!jenekAzok, akik nem oltatták be magukat és *g" nem is fizettek az oltásért, mégis vé!ettebbé váltakattól, hog" valaki beoltatta magát

65



Az oltásnak *g" kétféle hatása van/ az eg"ik az =g"nevezett magánhatárhaszon, amel" annak aszemél"nek a hasznosság növeke!ését jelenti, aki megkapta az oltást A többi szerepl)renézve is van pozit*v hatása az oltásnak/ ha bárki beoltatja magát, akkor annak az esél"e iscsökken, hog" a többiek megfert)z)!jenek &z a pozit*v hatás az e>ternália küls) határhasznaA társa!almi határhaszon pe!ig a magán és a küls) határhaszon összege lesz, amel" az

e>ternália következtében fellép), az egész társa!almat érint) jólétnöveke!és lesz

/ozitv e*ternália eseté#en a piaci mechanizm0s nem #iztostja az erőorrások hatékonyelosztását! mert t&l kevés erőorrást j0ttat erre a ter"letre. A társa!almilag optimálisszinthez képest kevesen oltatják be magukat, mivel az oltás potenciális Lfog"asztói csak amagánhatárhasznot veszik fig"elembe, mikor el!öntik, hog" beoltatjáke magukat, !efig"elmen k*vül hag"ják a többi ember hasznát, a küls) határhasznot

Fsszefoglalóan elmon!hatjuk az e>ternáliákról, hog" meglétük azt jelenti, hog" az a!ottterületen a piaci mechanizmus nem m+kö!ik hatékon"an, mert arra a területre t=l soker)forrást juttat, ahol a negat*v e>ternália van, és t=l keveset arra, ahol a pozit*v e>ternália

érvén"esül

Az e*ternáliák kezelése

Az e>ternáliák hatásait nem min!en esetben kell csökkenteni/ el)for!ulhat pél!ául, hog" aze>ternália kiküszöbölésének többletköltsége magasabb, mint az abból n"erhet) haszonVél!ául lehet, hog" nem ér!emes csak azért elköltöznünk valahonnan, mert zavarnak aszomszé!ok/ a költözés sokkal több költséggel és bon"o!alommal járhat mint az, hog" aszomszé!okat elviseljük

Akkor ér!emes csökkenteni az e>ternália hatását, ha csökkentésének többletköltsége kisebb,mint az abból ere!) jóléti növekmén" @annak ol"an mó!szerek, amel"eket g"akranalkalmaznak az e>ternáliák hatásainak csökkentésére

1 %d"k és támgatásk: Az e>ternáliák kezelésének eg"ik g"akori mó!ja, hog" anegat*v e>ternália által okozott többletköltségnek megfelel) a!ót kell kivetni aze>ternália el)i!éz)jére, pél!ánkban a szenn"ezést okozó veg"i üzemre &nnek amegol!ásnak a ki!olgozása Vigou angol közgaz!ász nevéhez f+z)!ik, éppen ezért azil"en a!ókat .ig!@ad"nak is szokták nevezni Dl"en pél!a lehet az alkoholfélékre, a!ohán"termékekre kivetett a!ó Vozit*v e>ternália esetében állami támogatással lehetösztönözni a pozit*v e>ternális hatást el)i!éz) tevéken"séget, pél!ául az alapvet)

egészségüg"i kutatásokat5 )at"sági szabályzás/ ["akran alkalmazzák az a!ók és a támogatások mellett ahatósági szabál"ozás eszközét is Dl"enkor jogi =ton el)*rják, hog" mekkora lehet akáros hatás ma>imális mértéke/ ez pél!ául a g"ár esetében a ma>imálisan kibocsátottszenn"ez) an"ag határértéke lehet vag" a zajos szomszé!ok esetében az, hog" hán"óra után min)sül eg" lakótelepen a zajongás csen!hábor*tásnak A hatóságiszabál"ozás általában jól m+kö!ik, vannak azonban kivételek/ ezek ol"an esetek,amikor pél!ául a veg"i üzemnek jobban megéri az, ha többet termel a szenn"ez)an"agból, !e kifizeti a b*rságot, mintha betartaná az el)*rásokat A profitja magasabblesz akkor, ha az ere!eti menn"iséget termeli, tehát fig"elmen k*vül hag"ja a hatóságiel)*rásokat

< %z önkéntes megállapdásk az e>ternáliák kezelésének ol"an mó!ját jelentik, amikor az érintett felek állami beavatkozás nélkül eg"más között megállapo!nak (egat*v

6<



e>ternália esetén ez jelentheti pél!ául azt, hog" a kibocsátó a megállapo!ás alapjánvalamekkora kártér*tést fizet az érintett feleknek Az önkéntes megállapo!ásokkalkapcsolatban ér!emes megeml*teni Uoase tételét, amel" szerint, ha a felek közöttiszerz)!ések megkötése és betartása nem jelentene költségeket, és a tulaj!onjogok aze>ternáliák esetében is jól érvén"es*thet)ek lennének, akkor az e>ternáliák nem

okoznának hatékon"sági veszteséget, mert az érintettek hatósági beavatkozás nélkülmegállapo!nának eg"mással A valóságban azonban nag"on ritka, hog" valóbanmegvalósuljon eg" il"en i!eális állapot Az érintett felek ug"anis nehezen tu!jáktisztázni a tulaj!onjogokat és a költségeket, mert az esetek többségében ol"an sok azérintett, hog" a megállapo!ás t=l nag" költségekkel járna

Eözjavak és magánjavak

A piacon k*nált termékek általában magánjavak, amel"eknek két fontos tulaj!onságuk van /fog"asztásukban versengés, azaz rivalizálás fol"ik a fog"asztók között $ha pél!ául az eg"ikvásárló megveszi a legszebb g"ümölcsöt a boltból, akkor a többiek már csak a rosszabbmin)ség+höz jutnak hozzá% és vannak ol"an fog"asztók, akik kizárhatók ezen termékekfog"asztásából $pél!ául azok, akiknek nincs elég pénzük arra, hog" megveg"ék%

@annak viszont ol"an termékek vag" szolgáltatások, amel"ekért nincsen rivalizálás afog"asztók között, vag"is eg"esek fog"asztása nem csökkenti mások fog"asztási lehet)ségeit,valamint amel"ek fog"asztásából senki sem zárható ki

özjavaknak nevezz"k az olyan termékeket és szolgáltatásokat! amelyek eseté#en senkinem zárható ki a ogyasztás#ól és a ogyasztók között sincsen rivalizálás.

4ipikus közjószág pél!ául a honvé!elem, a közvilág*tás, a köz=thálózat nem zs=folt, nemfizet)s része, a közbiztonság, az otthoni nappali szoba ren!je és tisztasága, stb Miértközjószág mon!juk a honvé!elemC .a a ha!sereg és az okos külpolitika megvé!i az országota potenciális táma!óktól, akkor a biztonság élvezetéb)l eg"ik állampolgár sem zárható kifüggetlenül attól, hog" hozzájárulte a költségek viseléséhez 4ovábbá az eg"ik állampolgár

biztonsága természetesen nem csökkenti más polgárok biztonságát

(em várhatjuk azt, hog" a piaci mechanizmus és a magánkez!emén"ezés önmagában képes atársa!almilag optimális menn"iség+ közjószág el)áll*tására Mivel a közjavak használatábólnem zárhatók ki a nem fizet) felhasználók, ezért a termel)k számára senki sem fogja

megfizetni a közjavak el)áll*tásának költségeit &zért a közjavak el)áll*tása nag"részt azállamra hárul A kormán"zat a jogi kén"szerrel behajtott a!ókból finansz*rozza a közjavakel)áll*tását, *g" pél!ául fenntartja a ha!sereget, kiép*ti és fenntartja a közvilág*tást, az=thálózatot és *g" tovább

'g"anakkor a közjavak eg" része el)áll*tható és el) is áll*tják azt magánkez!emén"ezésrévén Vél!ául eg" tehet)s polgár leaszfaltoztathatja a saját háza el)tti a!!ig gö!rös utcát&bb)l a pél!ából viszont az is látszik, hog" a közjavak előálltásá#an pozitv e*ternáliaérvényes"l Az utcáját leaszfaltoztató polgár jelent)s hasznot n"=jt mások számára is A

pozit*v e>ternália miatt viszont a piaci mechanizmus önmagában az optimálishoz képestkevesebb közjószágot áll*tana el)

6:



-éteznek ug"anakkor a tiszta közjavak és a tiszta magánjavak közötti átmeneti esetek, ezeketveg"es javaknak nevezzük A vegyes javak esetében a rivalizálás és a kizárhatóság közül csakaz eg"ik tulaj!onság érvén"esül Vél!ául el)for!ulhat, hog" a kizárhatóság nem valós*thatómeg, tehát nem lehet senkit kitiltani eg" szép kirán!ulóhel"r)l, !e lehet, hog" lesz ol"anvasárnap !élel)tt, amikor nem lehet maj! hel"et találni, ann"ian lesznek ott A rivalizálás itt

mégis jelen lesz, tehát tiszta közjószágról már nem beszélhetünk

Az alábbi táblázatban összefoglalva láthatók a közjavak, magánjavak és veg"es javak jellemz)i

A !avak #so"ortosítása

IersengésIan 'incs

izárhatóságIan

6iszta magánjavak $autó,lakás, élelmiszer%

6ermészetes monopóli0mok $kábeltévé, gázszolgáltatás%

'incs

özös erőorrások $tisztaleveg)%

6iszta közjavak $honvé!elem,közvilág*tás%

özös erőorrások esetén a javakért versengés fol"ik, !e senki nem zárható ki afog"asztásból Dl"en eset pél!ául a tiszta leveg)/ hiába nem lehet senkit eltiltani attól, hog" nea városban, hanem jó leveg)n, heg"i körn"ezetben veg"en lakást, mégsem min!enkienge!heti ezt meg magának A jobb hel"eken lév) ingatlanokért versen" fol"ik Hzintén közöser)forrásnak szám*tanak pél!ául a közlegel)k, a va!on él) állatok A közös erőorrások használatá#an a versengés miatt negatv e*ternália érvényes"l. Vél!ául ha eg" lakos mégeg" tehenet hajt ki a közlegel)re, akkor ez valamil"en mértékben csökkenteni fogja a többi

tehén számára ren!elkezésre álló f+menn"iséget A negat*v e>ternália miatt közösségikorlátozás h*ján a közös er)forrásokat az optimálisnál nag"obb mértékben fogják kihasználni,s ez n"ilvánul meg a közlegel)k pusztulásában, a va!on él) állatok kiirtásában és *g" továbbA közös er)források meg)rzésében tehát fontos szerep jut a kormán"zati szabál"ozásnak

A természetes monopóli0mok esetében viszont a kizárhatóság megvalósul, tehát lesznekol"an fog"asztók, akik nem tu!ják megvásárolni az a!ott terméket vag" szolgáltatást, !erivalizálás nem lesz/ eg"esek fog"asztása nem fogja csökkenteni a többiekét Dl"en esetekbena termék vag" szolgáltatás jellege is ol"an, hog" nem ér!emes eg"nél több termel)nekel)áll*tania azt Dl"enek pél!ául a kábeltévé szolgáltatók/ min!enki nézheti az a!ott csatornátaki fizet érte, !e a sugározható csatornák menn"iségét nem csökkenti az, ha egg"el több

fog"asztó nézi azokat (em is lenne ér!emes több termel)nek m+kö!nie az a!ott piacon,hiszen eg" hálózat is képes ellátni az összes fog"asztót

mikroökonómia elméleti összefoglalás

Documents