1

Debreczeni Márton Szakképző Iskola

_____________________________________________

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2015.

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés……………………………………………………………. 4

1.1. Az intézmény bemutatása…………………………………………… 4

1.2. Törvényi háttér………………………………………………………………...... 6

1.3. Stratégia, küldetésnyilatkozat…………………………………………………… 7

2. Nevelési program…………………………………………………... 8

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai………………………………………………………………..

8

2.1.1. Intézményi sajátosságok………………………………………………………… 10

2.2. A személyiségfejlesztéssel, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai

feladatok…………………………………………………………………………

10

2.2.1. Iskolai hagyományok……………………………………………………………. 16

2.2.2. A tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység közösségfejlesztő

feladatai………………………………………………………………………….

17

2.3. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai…………………. 18

2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 21

2.4.1. A kiemelt figyelmet igénylő, különleges bánásmódot igénylő tanulókkal

kapcsolatos pedagógiai tevékenység……………………………………………

21

2.4.2. A tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység………………… 22

2.4.3. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása…………………………………………… 22

2.4.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység…………………………… 24

2.5. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje……………… 24

2.6. A szülők, tanulók, az iskola és a pedagógusok együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei………………………………………………...

25

2.7. Egészségfejlesztési program…………………………………………………….. 26

2.8. Környezeti nevelési program…………………………………………………… 29

2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata………………………………… 30

2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja……………………………………………….. 30

2.9.2. Az értékelés rendje……………………………………………………………… 30

2.9.3. A vizsgatárgyak részei és követelményei………………………………………. 32

2.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai……………………… 32

2.11. A felvételi eljárás különös szabályai…………………………………………… 32

2.12. Iskolai szolgáltatások……………………………………………………………. 32

2.13. Iskolai közösségek………………………………………………………………. 35

2.13.1 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munka

megvalósításának tárgyi feltételei………………………………………………

38

3. Az iskola helyi tanterve…………………………………………… 40

3.1. Az iskola képzési rendje 40

3.1.1. A képzés szerkezete, oktatott szakmák, irányok, specialitások……………… 40

3.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható

tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tanagyag és követelményei.

Helyi tantervek…………………………………………………………………..

43

3

3.2.1. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai….. 45

3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök

kiválasztásának elvei…………………………………………………………….

45

3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása…………………………………………………………………….

46

3.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei………………………………. 47

3.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei……. 49

3.6.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások. A beszámoltatások formája,

rendje, korlátai…………………………………………………………………...

49

3.6.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának

elvei és korlátai…………………………………………………………………..

53

3.7. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési

rendszere…………………………………………………………………………

53

3.8. A tanulók teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése,

minősítése. A jutalmazás és fegyelmezés elvei…………………………………

57

3.8.1. Fegyelmező intézkedések……………………………………………………….. 57

3.8.2. Kiemelkedő teljesítmények értékelése………………………………………….. 57

3.9. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elve………………….. 58

3.10. Mindennapos testnevelés……………………………………………………….. 58

3.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek………………… 59

3.12. A középszintű érettségi vizsga témakörei………………………………………. 59

3.13. Terveink a jövőre………………………………………………………………... 59

4. Záró rendelkezések………………………………………………… 61

4.1. A program hatálya, hatályba lépése……………………………………………... 61

4.2. A felülvizsgálat rendje…………………………………………………………... 61

4.3. Intézményvezetői aláírás, bélyegzőlenyomat………………………………….. 62

4.4. Intézményi tanács véleménye…………………………………………………… 62

4.5. Szülői szervezet és DÖK véleménye……………………………………………. 62

4.6. A nevelőtestületi véleményezést, elfogadást igazoló dokumentum…………… 63

5. Függelékek…………………………………………………………. 64

4

1. Bevezető

_________________________________________________________

1.1 Az intézmény bemutatása

Iskolánk két elődiskola (Debreczeni Márton Középiskola és Szakképző Intézet, és a

Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola összevonásával) 2000. augusztus 1-

jén kezdte közös működését.

A Debreczeni Márton Középiskola és Szakképző Intézetet 1954-ben alapították, az északi

régió vájár szakmunkásképzése céljából.

Az 1960-as évektől kezdődően vasas, illetve villamos szakmák oktatásával bővült az iskola

profilja.

1990 szeptemberétől szakmunkáscélú szakközépiskolai képzés indult erősáramú berendezés-

szerelő szakmában.

1991 szeptemberétől szakmunkások 3 éves gimnáziumi képzését végzi, 1992-től már 4 éves

gimnáziumi képzést is folytatott.

1993 szeptemberétől szakmunkások szakközépiskolája 2 éves intenzív nappali tagozatú

oktatását kezdte.

1994 szeptemberétől villamos energetikai szakmacsoportos technikusi alapozó képzést

indított.

Tanulói gyakorlati képzése egyrészt saját tanműhelyeikben történt, másrészt gazdálkodó

egységeknél.

1996 szeptemberétől elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban világbanki képzés indult.

1998 szeptemberétől az informatikai szakmacsoportban is folyik világbanki képzés.

Ekkortól már a szakmai képzés is átalakult, csak két éves általános alapozás után történik.

A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola 1981 augusztusában alakult. Azóta

dísznövénykertész, általános kertész, erdész, húsfeldolgozó, tejtermékgyártó,

élelmiszertartósító, sütőipari termékgyártó, molnár szakmunkások képzését végezte. Az

elméleti képzés az iskola épületében történt. A mezőgazdasági szakmák gyakorlati oktatása az

iskola által működtetett tangazdaságokban történt: a dísznövénykertészek és általános

kertészek képzését a Csorba-tó mellett, a Sajó partján lévő tangazdaságban oldotta meg.

Sajnos az erdész és az élelmiszeripari szakmák oktatásához saját tanüzemmel nem

rendelkezett. Kezdetben nagy vállaltoknál (ÁHV, Magyar Hűtőipar, MSV, KSV, Tejipari

Vállalat, Borsodi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság és később a Miskolci Malomipari Vállalat)

történt a képzés.

A rendszerváltozásból adódó gazdasági-társadalmi átalakulások a nagyvállalatokra épülő

szakmunkásképzést alapjaiban változtatta meg. A vállalatok megszűnése, átalakulása azonban

iskola tanulóképzésében érezhető visszaesést nem hozott, mert kisüzemekben, vállalkozóknál,

az “utód-cégeknél” biztosítani tudta valamennyi ide jelentkező tanuló képzését.

5

1981 szeptemberétől levelező tagozaton működött a Szakmunkások Szakközépiskolája. Ez a

képzés 2002-ben megszűnt, mivel a hallgatók a közlekedés miatt nem tudtak kijárni az új

iskola épületébe.

1996 szeptemberében a mezőgazdasági szakmacsoportban világbanki tantervek alapján

oktatott osztály indult.

Az 1997/98-as tanévtől a fenntartó engedélyével nyolc szakmában (dísznövénykertész,

általános kertész, húsfeldolgozó, pék, erdész, tejtermékgyártó, élelmiszertartósító, molnár)

már az új, NAT szerinti oktatást vezette be. A tanulók két évig csak általános műveltséget

alapozó elméleti ismereteket szereztek, újabb egy, két, illetve három év alatt az OKJ szerinti

szakmai képzésben részesültek.

Az 1998/99-es tanévtől már minden szakmában, minden iskolában ilyen formában folyt az

oktatás.

A Debreczeni Márton Szakképző Iskolában 2000-től szakmacsoportos alapozó képzés folyt

mezőgazdasági, élelmiszeripari, informatikai és elektronika – elektrotechnika

szakmacsoportban.

2004 szeptemberétől a Szakiskolai Fejlesztési Programban készült tantervek szerint

tanítottunk két 9, illetve 10. évfolyamos osztályunkban.

2005 szeptemberétől a HEFOP 3.1.2. pályázat, a TIOK program keretében kidolgozott

kompetencia alapú modulokat alkalmaztuk 2-2 osztályunkban szövegértés-szövegalkotás,

matematikai-logika, szociális kompetencia, életpálya-építés, idegen nyelvi, valamint

informatikai kompetencia területen.

2004 szeptemberétől a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében szakmára felkészítő

évfolyamot indítottunk.

2008 szeptemberétől az új moduláris szerkezetű OKJ szerinti szakmai képzés indult meg

iskolánkban is.

A Miskolc megyei jogú város Közgyűlése a 1362009. (II.8) határozatának értelmében 2009.

szeptember 1-től a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola (mint fogadó iskola), a Debreczeni

Márton Szakképző Iskola és a Fáy András Szakközépiskola (mint küldő iskolák)

intézményeinek együttműködésével létrehozta a Gálffy Ignác Térségi Integrációs Szakképző

Központot. A cél az volt, hogy a fejlesztés hatására létrejövő korszerű intézményhálózat

biztosítsa a szakképzés hatékony működtetését, lehetővé téve a szakképzés összehangolását

térségi és regionális szinten.

2009 szeptemberétől a TÁMOP 3.1.4. program keretében a kompetencia alapú oktatás

elterjesztése három kilencedikes osztályban, összesen hat tanulócsoportban történt

szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logika, szociális kompetencia, életpálya-építés

kompetencia területeken. E mellett megszereztük a referencia intézményi előminősítést.

2010-től a TISZK működése miatt iskolánk élelmiszeripari szakképzése jogilag átkerült a

Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központba.

2013. július 28.-án élelmiszeripari tanulóink tanulói jogviszonya visszakerült iskolánkba.

Ezzel együtt vállaltuk, hogy a TISZK fenntartási időszakában az indikátorokat biztosítjuk a

pályázathoz.

6

Iskolánk, 2013. augusztus 1.-től a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartás alá került.

(Jelenleg Földművelésügyi Minisztérium.) Az átvétellel együtt kifutó rendszerben a korábbi

képzéseink, feladataink is megmaradtak. Iskolánk továbbra részt vesz a Gálffy Ignác TISZK

munkájában, biztosítja az indikátorokat.

2014-ben megkaptuk a minősített referencia intézményi címet szövegértés-szövegalkotás,

matematikai logika területen.

Intézményünk folyamatosan részt vesz fejlesztési programokban. A TÁMOP 3.3.10. pályázat

keretében 25 hátrányos és halmozottan hátrányos tanulót fejlesztettünk és mentoráltunk. A

pályázat a tárgyi eszközök beszerzése mellett a kreatív foglalkozások és kirándulások anyagi

fedezetét is biztosította.

A TÁMOP 3.1.4.C pályázat 30 tanuló mentorálásán kívül kirándulások, táborok, egészséghét

és családi nap szervezését támogatta.

Intézményünk a 2014/15-ös tanévben kapcsolódott be a Türr István Képző és Kutató Intézet

„Eötvös József Program - Pedagógiai - szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló”

című programjához a TÁMOP 3.3.13. pályázat keretében. A pályázat célja a hátrányos

helyzetű csoportok lemorzsolódását csökkenteni képes támogató szolgáltatások biztosítása.

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Nemzeti Alaptantervvel. A pedagógiai

program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény

sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait. Az intézmény folyamatosan nyomon követi a

pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

1.2. Törvényi háttér

1993. évi LXXIX. többször módosított törvény a közoktatásról

2011. évi CXC törvény a köznevelésről

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

20/2012. évi EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (193. § 12.

b) bekezdése)

229/2012. évi Korm. rend. a Köznevelési törvény végrehajtásáról

Nemzeti Alaptanterv 110/2012. Korm. rend. a NAT kiadásáról, bevezetéséről,

alkalmazásáról

Módosított Kerettantervi rendelet 28/2000.(IX. 21.) OM

23/2013. (III.29.) Az EMMI rendelet mellékletei (A kerettantervek)

51/2012. évi EMMI rendelet a kerettantervekről

100/1997.(VI. 13.) módosított Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának

kiadásáról

150/2012. évi Korm. rendelet az OKJ-ról

20/2007. évi SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatásról

51/2010. FVM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről

41/2013 VM rendelet a szakmai és vizsgakövetelményekről

7

1.3. Stratégia, küldetésnyilatkozat

Hitvallásunk:

„Nem lehet valakit valamire megtanítani, csak hozzásegíteni ahhoz, hogy a tudást

maga szerezze meg.” (Galilei)

Mi személyiségközpontú iskolát szeretnénk, ahol:

fontos a tanulási szükségletek tudatosítása, igényei változtatása,

a tanár-diák közösen, együtt tanul,

az iskola légköre toleráns,

a pedagógus óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt,

az a törekvés, hogy egyetlen gyerek se vesszen el,

a gyerekeknek lehetősége van sikereket elérni,

mindenkinek lehetősége van a javításra,

a tanulás személyi – tárgyi feltételei jók, és folyamatosan fejlődnek (közelednek

az ideálishoz)

a tanulók alap és kulcskompetenciái fejlődnek

új tanulási módszerek, modern eszközök segítik a tanulási folyamatot,

az iskolából kikerülő diákok meg tudnak a felelni a munkaerő-piaci igényeknek,

a szülőkkel és a partnerintézményekkel hatékony az együttműködés.

Nevelési elveink:

A tanulói képességek, kompetenciák fejlesztése.

Az önálló tanulási kezdeményezések segítése.

Az önállóságra nevelés.

Az egyéni bánásmód érvényesítése.

A fejlesztésre, felzárkóztatásra való törekvés.

Küldetésnyilatkozatunk

Elsődleges célunk

tanulóink ismereteinek, kompetenciáinak minőségi fejlesztése, a tanterv

követelményeinek sikeres teljesítése.

gyermekeinket szeretettel oktatni – nevelni, személyiségüket tiszteletben tartva

képességeik maximumához eljuttatni őket.

Testületünk mindennapi munkáját áthatja, hogy

hiszünk a gyermekekben, az együtt végzett munka örömében

hiszünk abban, hogy értékeink megőrizhetőek és átadhatóak, képesek vagyunk

eredményesen és elismerésre méltóan dolgozni.

megismerjük tanulóink személyiségét, egyéni sajátosságait

8

megértetni igyekszünk a tananyagot, segítünk a lényeg kiemelésében

igyekszünk tanulóinkat sikerélményhez juttatni, pozitívan értékelni

a törekvés, hogy gyermekeink jól érezzék magukat nálunk

pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört kialakítása, ahol minden

tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.

Jövőképünk:

Olyan iskola megteremtése, melyben:

magas színvonalú oktatás-nevelés valósul meg

a jelen és a jövő szakmai – társadalmi kihívásainak, elvárásainak eleget tesz

tanulóink, a szülők, a partnerek megelégedettek munkánkkal

a hagyományokat megőrizve, de új tartalommal bővülve folyik a nevelés – oktatás.

Testületünk

ismeri és állandóan fejleszti önmagát

ismeri és pozitívan alakítja a közösséget, amelyben él

minden iskolai jelenséget igyekszik észlelni, keresi annak okát, motívumát.

Törekszünk arra, hogy intézményünk demokratikus szellemű, nyitott, aktivitásra késztető

munkahely legyen, s az innovatív pedagógusokkal, korszerű konvertálható tudás közvetítésére

alkalmassá váljon. PDCA alapon működünk, folyamataink működését felülvizsgáljuk,

visszacsatoljuk, fejlesztjük. (PDCA – Tervezés, megvalósítás, ellenőrzés-értékelés,

beavatkozás, fejlesztés)

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények. A fejlesztés

megvalósulása nyomon követhető a mérés-értékelés csoport dokumentumaiban, a mindennapi

gyakorlatban.

2. Nevelési program

_________________________________________________________

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

feladatai, eszközei, eljárásai

Alapelveink:

Intézményünk pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás

fontosságának felismertetése, a tanuláshoz, ismeretszerzéshez szükséges

kompetenciák fejlesztése

elsődlegesen a személyes példamutatás,

a munka szeretete, tisztelete,

a közös munka, a kezdeményezés, a kreativitás,

9

egymás megbecsülése, tolerancia, a másság elfogadása,

felelős közösségi, állampolgári magatartás, hazafiság

a kompetencia alapú oktatás elterjesztése

a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése

az esélyegyenlőség biztosítása

IPR módszerek alkalmazásával a hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyeinek

javítása.

A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használunk az

intézményben a személyes és a szociális készségek, képességek megismerésére,

fejlesztésére. Szükség esetén korrekciót hajtunk végre.

Értékként fogadjuk el, hogy

a gyerekek képesek a tanulásra, ebben segítenünk, támogatnunk kell őket.

Célunk, hogy

megfelelően motiváljuk diákjainkat,

állandóan fejlesszük a teljesítményüket, az önértékelésüket, sikerekhez juttassuk

őket,

a pozitív eredményeket vegyük észre, dicsérettel jutalmazzuk,

tanításunk, nevelésünk során többféle módszer alkalmazható legyen,

a pedagógus szerepe az osztályban legyen segítő és támogató,

a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó

tanulás megalapozását szolgáló képességeket fejlesszünk,

a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat kompetencia alapú oktatás

bevezetésével is segítsük,

a digitális írástudás terjesztését szorgalmazzuk,

a tanulók képességeit, kulcskompetenciáit egyénre szabottan fejlesszük,

nevelőtestületünk módszertani kultúrája szélesedjen,

önálló intézményi innovációkat valósítsunk meg, ezeket kövessük nyomon,

szoros kapcsolatot alakítsunk ki a TISZK keretein belül és egyéb partnereinkkel,

olyan légkört alakítsunk ki, amelyben:

- a gyerekek törekvéseit nem korlátozzuk,

- fejlesztjük tudásukat, készségeiket,

- segítjük a megértést,

- a gyerekeket buzdítjuk, támogatjuk,

- nincs félelem,

- a szülőkkel folyamatosan segítjük egymást.

10

2.1.1. Intézményi sajátosságok

Nevelési-pedagógiai célkitűzéseink

Iskolánk pedagógiai célja, hogy a fiatalok kellő szaktudás birtokában igényes, kreatív,

vállalkozó szellemű, autonóm személyiségként jussanak el a felnőtt kor küszöbére.

Célunk, hogy minden gyerekünk személyiségét minél teljesebben kibontakoztassuk,

próbáljunk eljuttatni mindenkit képességei maximumához.

Nevelési céljainkat kifejezően Dorothy Kalte fogalmazta meg. Álljon itt mottóul:

„Ha a gyerekek kritizálva élnek,

megtanulnak megbélyegzettnek lenni.

Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek,

megtanulnak veszekedni.

Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,

megtanulnak szégyenlősek lenni.

Ha a gyerekek megszégyenítve élnek,

megtanulják bűnösnek érezni magukat.

Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek,

megtanulnak türelmesnek lenni.

Ha a gyerekek bátorítva élnek,

megtanulnak bízni.

Ha a gyerekek dicsérve élnek,

megtanulják megbecsülve érezni magukat.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

megtanulnak hittel élni.

Ha a gyerekek méltányosságban élnek,

megtanulják az igazságosságot.

Ha a gyerekek megerősítve élnek,

megtanulják magukat szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,

megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!”

2.2. A személyiségfejlesztéssel, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos

pedagógiai feladatok

Nevelési-személyiségfejlesztési, közösségfejlesztési terv

11

A személyiség általunk elfogadott definíciója: külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és

öröklött adottságoknak az egyénen belül kialakult olyan egyedi, megismételhetetlen

integrációja, amely meghatározza a környezethez való alkalmazkodást, viszonyulást.

Oktató-nevelő munkánk alapvető feladata a tanulók személyiségfejlődésének segítése.

Munkánkat négy kompetencia terület mentén végezzük:

1. Az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)

2. Segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)

3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)

4. A szakmai képzés és annak alapozása (speciális kompetencia)

1. Az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)

a) A tanulási motívumok fejlesztése

Célunk, hogy iskolánkban a nevelő-oktató munkát úgy szervezzük, hogy a következő tanulási

motívumok kialakuljanak, fennmaradjanak:

megismerési vágy,

felfedezési vágy,

a tanulási teljesítményvágy.

A megismerési vágy alapját jelentő kíváncsiság fenntartásához az iskola változatos, gazdag,

fejlesztő programokat kínál, amelyben minden tanuló megtalálja a kedvére való

elfoglaltságot, felhasználva az egyes tantárgyak nyújtotta lehetőségeket is.

Feladatunk,

hogy minden tanuló érdeklődjön egy-két tantárgy iránt.

hogy megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket

biztosítsunk a tanulók számára.

∆ Siker: ha minden évben tudunk a tanulói munkákból kiállítást rendezni.

A felfedezési vágy kialakításához, fenntartásához

A tananyagból kiválasszuk azokat a részeket, melyek alkalmasak önálló

feldolgozásra.

∆ Siker: ha tanulóinkat sikerül bevonni az egyes anyagrészek önálló

feldolgozásába.

∆ Siker: ha a tantárgyi eredményeik nem romlanak.

A tanulási teljesítményvágy felkeltéséhez, fenntartásához

Igyekszünk differenciált feladatok elé állítani tanulóinkat, a tanulást, képzést

támogató környezetet teremteni.

Építünk a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszünk felkelteni és fenntartani

érdeklődésüket

12

∆ Siker: ha az évek óta magas bukási arányok folyamatosan csökkenő tendenciát

mutatnak.

b) A kognitív (értelmi) képességek fejlesztése

Ezen a területen az alábbi területek fejlesztését tűzzük ki célul:

megismerés

kognitív kommunikáció

gondolkodás

tanulási képességek.

A megismerés folyamatában feladatunk, hogy tanulóink képesek legyenek megfigyelésre,

mérések, kísérletek elvégzésére, értelmezésre, indoklásra, értékelésre. A fenti lépések

elsajátítására minden tantárgy keretében mód nyílik.

A pedagógus tanítványaiban igyekezzen kialakítani az önálló ismeretszerzés

igényét. Ösztönözze a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás

folyamatában.

∆ Siker: ha a tanév során minden tanuló legalább egy feladatát IKT eszközök

segítségével oldjon meg.

A kognitív kommunikáció fejlesztésére minden tantárgy keretében találhatunk módot. E téren

fejlesztendő területek:

beszéd és beszédértés,

írás, értő olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási képesség.

ábraolvasás, ábrázolás, (szemléltető ábrák, rajzi vázlatok készítése, modellek

használata)

a nyelvtudás (olvasás, szövegtanulás),

∆ Siker: ha az alaptantárgyakban a bukási arányok a nálunk töltött évek alatt

csökkennek.

A gondolkodás területén

A viszonyítást, az összehasonlítást, a csoportosítást, a rendszerezést a tantárgyak

tanulása során rendszeresen gyakoroltatjuk.

Igyekszünk a tanulók többségénél kialakítani az általánosítás képességét, önálló

gondolkodásra, a tanultak alkalmazására nevelni.

Felhívjuk a figyelmüket az on-line információk befogadásának, feldolgozásának,

továbbadásának kritikus, etikus módjára.

∆ Siker: ha tanulóink egy része képes az egyes tantárgyakon belüli, a különböző

tantárgyak közötti összefüggések felfedezésére, egy-egy konkrét probléma

megoldására.

13

A tanulási képességek fejlesztése terén alapvető feladatunk, hogy tanulóinkat megtanítsuk

tanulni. Felismerjük a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai

segítséget kínálunk számukra.

Ennek érdekében rendszeresen gyakoroltatjuk az alapvető tanulási módokat.

Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé

tesszük.

A rendelkezésére álló tananyagok, digitális anyagok és eszközök kritikus

értékelését és megfelelő használatát szorgalmazzuk.

∆ Siker: ha tanulóink az elsajátított módszereket a tanítási órákon, az önálló tanulás

folyamán alkalmazzák.

2. Segítő életmódra nevelés (Szociális kompetencia)

E téren nevelési célunk:

a szociális kompetencia fejlődésének elősegítése,

a pozitív egyéni értékrend és képességrendszer kiépülésének segítése,

olyan légkör kialakítása és fenntartása, amelyben a segítségnyújtás elvárt és

elismert viselkedés,

a tapasztalati szociális kompetenciák elsajátítása: megfelelő szociális szokások,

minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek,

a pedagógus figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és

szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.

∆ Siker: ha tanulóink viselkedése, megjelenése megfelel az általunk elvárt

normáknak.

A közösségi nevelés területén segítjük a csoportképződés elveinek érvényesülését.

A tanulók közösségi nevelését szolgálják a különböző évfordulók, ünnepek

megtartása, az évfolyam szintű programok, a szakmák szerint rendezvények.

Olyan társas tevékenységeket (beszélgetés, vita, színházlátogatás, kiállítások

megtekintése) szervezünk, amelyben diákjaink számára lehetőség nyílik a szociális

kommunikációra is.

Tanórai keretekben jó alkalom a közösségek fejlődésére a csoportmunka, a

projekthét. Segítik a közösség formálást a témahetek, csapatsportok, szakkörök,

különböző foglalkozások is. Törekedünk arra, hogy a csoport a pozitív hatásokat

erősítse.

Alkalmazzuk a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek

megfelelő, változatos módszereket. A differenciálás megfelelő módja, formája

jellemző

A pedagógusaink a munkájukban figyelembe veszik a tanulók és a

tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó

sajátosságokat.

∆ Siker: ha osztályaink jó közösséggé válnak.

14

A családi életre nevelés fontos feladata iskolánknak.

Bemutatjuk a különböző családmodellek jellemzőit.

∆ Ezeknek a céloknak a megvalósulását az iskolai évek alatt nem mérhetjük.

A szociális attitűdök kialakítása fontos nevelési feladatunk.

Feladatunk, hogy pozitív légkört alakítsunk ki és tartsunk fenn az osztályokban, a

tantestületben, az iskolában. Az értékelések során is a pozitív kicsengés

domináljon.

Lényeges megismerni a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát.

Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmazni.

Figyelembe venni a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén

igyekezni, változtatni az előzetes tanítási terven.

Érdekérvényesítő képesség, együttműködés fejlesztése

Munkánk során tanulóink érdekérvényesítő képességét is fejlesztjük. Erre jó

lehetőséget ad a Diákönkormányzat működése. Diákjainknak tisztában kell lenniük

a különböző érdekekkel (közérdek, közös érdek, eltérő érdek érdekütközés),

A segítő együttműködési képesség fejlesztésének leghatékonyabb iskolai eszköze

a kooperatív tanulás.

Feladatunk a tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönözni,

fejleszteni a tanulók vitakultúráját.

A pedagógusaink tevékenysége tudatosan értékközvetítő. Az együttműködés, az

altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység kialakítására, más kultúrák

elfogadtatására törekszik.

3. Egészséges és kulturált életmódra nevelés (Személyes kompetencia)

Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg

egészséges legyen. Az iskolai nevelésünk során fokozott figyelmet fordítunk tanulóink

egészséges és kulturált életmódra való nevelésére.

A személyes motívumok fontos szerepet játszanak az életmód szabályozásában.

Ehhez:

Egészséges tanulási környezetet teremtünk.

A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az

alkalmazott módszereket.

Folyamatosan biztosítjuk a testi- lelki egészség kialakulásának feltételeit.

Felhívjuk a figyelmet a káros szenvedélyek, függőségek romboló hatására.

A tanulók mozgásszükségletének kielégítésére sportolási, természetjárási

lehetőségeket kínálunk.

∆ Siker: ha tanulóink az iskolai testnevelési órákon aktívan vesznek részt.

Segítjük diákjaink önállósságának folyamatos, fejlesztését.

15

Különös figyelmet fordítunk az átlagtól eltérő gyerekekre, serdülőink

konfliktusaira, problémáira.

∆ Siker: ha diákjaink képesek önállóan helyes döntésre.

∆ Siker: ha képességüknek, érdeklődésüknek megfelelő pályaválasztásra.

A személyes képességek fejlesztése

Az egészséges és kulturált életmód, a testi képességek fejlesztése a feladatunk.

Biztosítjuk a minél gazdagabb diáksportköri életet, a rendszeres mozgás

lehetőségét (túrák, kirándulások, városi sport rendezvények).

Kihasználunk minden más lehetőséget a testi képességek fejlesztésére (műsorok,

kiállítások, nyílt napok).

∆ Siker: ha diákjaink életmódja, személyes higiéniája pozitív irányban változzon.

4. A szakmai képzés és annak alapozása (Speciális kompetenciák)

Feladatunk:

Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (pl. a gyakorlati

képzőhelyeken) megszerzett tudására

Feltárjuk az alkotó tevékenységre alkalmas tananyagokat, alkalmat találnunk

(szakkörök, tanórán kívüli tevékenységek, iskolarádió), amelyek az egyéni

képességek, a kreativitás kibontakozását lehetővé teszik.

∆ Siker: ha minden évben szakmai bemutatót rendezünk tanulóink munkáiból. Minden

évben indulnak szakkörök a tanulók igényei alapján.

Házi dolgozatok, kiselőadások, pályázatok, modellek, illetve különféle termékek

elkészítését tűzzük ki feladatként.

Alkalmazzuk a projekt munkát.

∆ Siker: ha évente legalább egy alkalommal minden tanuló képessége szerint

bekapcsolódik a szaktantárgyi házi dolgozatok, kiselőadások, projekt munkák

készítésébe.

Szakmai képzés

Célunk a szakmai követelményeknek való megfelelés.

Olyan szakembereket képezünk, akik igényes, önálló, minőségi munkavégzésre

alkalmasak, nagy a kötelességtudatuk, szorgalmasak, kitartóak, céltudatosak.

Feladatunk

Az élethez igazodó, korszerű, mobilizálható ismeretek nyújtása.

Megismertetjük diákjainkat a szakma legújabb eredményeivel, a szakirodalommal.

∆ Szükség esetén képesek legyenek tanulóink szakmaváltásra.

Tudják, hol találhatnak információkat szakmájukkal kapcsolatban.

∆ Szakmai vizsgákon való szereplésük legyen sikeres

Olyan képzést nyújtunk, mellyel tanulóinkat alkalmassá tesszük a munkaerőpiac

diktálta változásokra, az esetleges pályamódosításra, önmenedzselésre.

16

∆ Rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek segítik őket a későbbi

szakmaváltásban.

∆ A közismereti képzésben tanultakat tudják alkalmazni a szakmai-elméleti,

gyakorlati képzés során.

Kialakítjuk a vállalkozói szemléletet és gondolkodásmódot.

∆ Merjenek vállalkozni, legyenek kreatívak, kezdeményezők. Munkájukban

legyenek önállóak, kitartóak.

Felkészítjük fiataljainkat a munkahelyi beilleszkedésre, a munkahely változtatásra.

Olyan ismeretekhez, álláskeresési technikákhoz juttatjuk őket, amelyek

segítségével képesek lesznek munkaviszonyt létesíteni, felismerik ennek jogi

lehetőségeit, buktatóit.

Megismertetjük tanulóinkat a továbbképzési, átképzési lehetőségekkel.

2.2.1. Iskolai hagyományok

Ápoljuk eddigi hagyományainkat, és újabb rendezvények szervezésével tesszük színesebbé,

színvonalasabbá az iskolai életet.

Minden évben részt veszünk a városi pályaválasztási kiállításon.

Novemberben tartjuk a szakmáinkat bemutató nyílt napokat.

A téli szünet előtti utolsó hetekben rendezzük meg a “Karácsonyi népszokások”

című projekthetünket.

Hagyományos karácsonyi ünnepségünkre a tanulóink műsorral készülnek.

A DÖK vezetésével az osztályok mikulásnapi programokat szerveznek.

Áprilisban szervezzük meg a Debreczeni Márton Napokat. E napon a

Diákönkormányzat különböző versenyeket, bemutatókat tart.

Minden évben megrendezzük a végzősök szalagavatói és ballagási ünnepségét.

Osztályaink évente két napot vehetnek igénybe kirándulásra.

Igyekszünk minden tanulónkat a Parlamentbe, illetve más budapesti kiállításra

eljuttatni.

Iskolánk támogatására létrehozott Debreczeni Márton Diákjaiért Alapítvány anyagi

forrásait szeretnénk bővíteni.

Hagyományosan minden évben a végzősök ballagási ünnepségén kerül kiosztásra a

Debreczeni Márton Díj, illetve a Debreczeni Márton Oklevél legsikeresebb

tanulóinknak.

A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében a három hetet meghaladó projekt „Tanulj a

jövődért, légy te is szakember” címmel rendezzük meg.

Minden évben megtartjuk a munkaközösségek által szervezett témaheteket, a

környezetvédelmi hetet, az egészségfejlesztési hetet, a magyar kultúra hetét,

szakmai hetet, idegen nyelvi hetet.

Nemzeti ünnepeinket, a jeles napokat méltó módon köszöntjük.

17

2.2.2. A tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenység közösségfejlesztő

feladatai

A nevelőmunkának szerves részét képezi a tanórán kívüli tevékenység. Pedagógusaink és a

tanulóink részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. A tevékenységformák

szervezésekor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése, igénye, életkori

sajátossága. A foglalkozások szervezését igényelhetik a tanulók, a szülői munkaközösség, a

nevelőtestület vagy iskolán kívüli szervezet. A foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes, de a

jelentkezés után a részvétel kötelező. Törekednünk kell arra, hogy ezek a programok elégítsék

ki az egyéni érdeklődést, a szabadidő hasznos eltöltését, az önművelést.

Szakkörök, korrepetálások, versenyek

Segítenünk kell tanulóinkat a különböző pályázatok elkészítésében.

Igény szerint számítástechnikai foglalkozásokat szeretnénk tartani.

A hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat,

korrepetálásokat szervezünk.

A különböző vizsgákra (szakmunkásvizsga, érettségi vizsga, javítóvizsga)

konzultációkat tartunk.

Iskolánkban szervezünk közismereti, szakmai versenyeket, vetélkedőket.

Eredményes tanulóinkat igyekszünk jutalmazni.

Tanórán kívüli szabadidős tevékenységek

A tanórán kívüli tevékenységnek fontos elemei a színház-, mozi- és tárlatlátogatások

Osztálykeretben különböző összejöveteleket tartunk.

A tanórán kívüli nevelés helyi színtere, a kulturális élet központja a könyvtár, illetve

az iskolai klub.

Elkezdtük egy DM Klub működtetését. A programok kialakításánál tanulóink

javaslatait is figyelembe vesszük.

Kiállításokat szervezünk diákjaink által készített munkákból.

Iskolai közösségi szolgálat

Iskolánk a szakközépiskolai képzésben résztvevő tanulóinak megszervezi az érettségi

követelményekben előírt 50 órás közösségi szolgálatot. A szolgálat tejesítése során

iskolánkban legfeljebb 5 órás előkészítő foglalkozást, valamint szintén legfeljebb 5 órás záró

foglalkozást szervezünk.

A közösségi szolgálat során tanulóink naplót vezetnek, melyben rögzítik, hol, mikor, milyen

tevékenységet folytattak.

A közösségi szolgálatok tekintetében egy óra 60 perces foglalkozást jelent, melybe az utazás

időtartalma nem számít bele. Egy-egy alkalommal minimum egy, legfeljebb három órás

tevékenység végezhető.

A feladatot tanulóink együttműködési megállapodás keretében végzik.

18

A választható tevékenységeket az alábbi területeken ajánljuk tanulóinknak:

kulturális és közösségi,

környezet és természetvédelmi

szociális és jótékonysági.

Módszerek

Pedagógusaink a tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan

tárja fel. Nevelő és oktató munkájuk során gondoskodnak a gyermek személyiségének

fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében megtesznek minden

elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét,

szociokulturális helyzetét.

Pedagógusaink a differenciálás során a csoportos tanítás esetén is figyelnek egyéni

szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.

Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.

A pedagógus együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi

oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Kihasználja a tananyag kínálta

belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Minden módszert

jónak tartunk, ami eredményre vezet (Pl.: játékok, modellezés, megfigyelés, kísérlet,

terepgyakorlatok, tanulói gyűjtőmunka, kreatív tevékenység, kooperatív tanulási technikák,

művészi kifejezés).

Pedagógusaink részt vesznek a pedagógiai innovációkban, pályázatokban, kutatásokban. Az

innovációs feladatok megoldását szakmai műhelymunka során végzik. A testület tagjaival

megosztjuk a továbbképzéseken szerzett ismereteinket. A jó gyakorlatainkat közkinccsé

tesszük.

Az elmúlt évek pályázatai kapcsán pedagógusaink komoly módszertani képzéseken vettek

részt. Az itt elsajátított módszereket (pl. projekt módszer, kooperatív technikák, csoport és

páros munkák, témahetek) is alkalmazzuk a mindennapi munkánk során. A referencia

intézményi működésünk keretében az érdeklődő intézményeknek ajánljuk a jó

gyakorlatainkat, kipróbált módszereinket.

2.3. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai

A pedagógusok általános és helyi feladatai:

Közalkalmazotti munkaviszonyából és pedagógus beosztásából adódó általános elvárások:

Példamutató magatartásával és megjelenésével segíti az iskola oktatási és nevelési

Nyomon követi a munkakörével kapcsolatos pályázati felhívásokat, segíti ezek

elkészítését.

A Debreczeni Márton Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát

(SZMSZ), és az iskolai házirendet betartja és betartatja.

A tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja.

19

Figyel az iskolai élet problémáira, a pedagógus- és diákközösség tagjainak pedagógiai,

emberi nehézségeire, segíti a helyes kibontakozást, a hibák felszámolását.

A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan

kezeli

Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.

Szaktárgyától függetlenül kötelessége az általa tanított tantárgyak nyújtotta nevelési

lehetőségeket kihasználni, az emberi tisztességre, becsületességre, hivatástudatra,

valamint a helyes és szép magyar beszédre és írásra nevelni.

A tanóra védelme, a munkafegyelem megtartása alapvető kötelessége.

A hiányzásokat az óra elején regisztrálni kell, a hiányzások adminisztrációja alapvető

elvárás.

Részt vesz az előírt orvosi vizsgálatokon.

Az iskolai rendezvényeken, értekezleteken külön felkérés nélkül aktívan vesz részt, és

a rábízott feladatokat legjobb tudása szerint látja el.

Munkavégzését érintő minden felmerülő kérdésben közvetlen feletteséhez, illetve az

igazgatóhoz fordulhat.

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti, tisztában van szakmai

felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a

szerepelvárásokhoz,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó

legújabb eredményekről, rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról,

oktatástámogató eszközökről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat,

korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat használ fel,

alkalmazza a tanulás tanításának módszertanát.

20

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató

bízza meg minden tanév kezdetén, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Közvetlen és gyakorlati vezetője a rábízott osztálynak, segíti a tanulóközösség

kialakulását

Tevékeny szervezője az egyéni és közösség fejlődésének, segítője az önismeret és az

önnevelés kibontakozásának

Elősegíti a tehetséges tanulók érvényesülését, csökkenti a tanulási nehézségekkel

küzdők hátrányát

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: félévi és év végi statisztikai

adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos

adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

21

2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

2.4.1. A kiemelt figyelmet igénylő, különleges bánásmódot igénylő tanulókkal

kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai:

1. Tanulási problémákkal küzdő gyermekek

tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt

lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)

tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar,

súlyosabb beszédhiba)

2. Magatartászavarok miatt problémás gyermekek

visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes,

visszahúzódó stb.)

Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott

differenciált egyéni munka, motiválás, stb

ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű tanulók (engedetlen, kötekedő,

támadó, hiperaktív stb.)

Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások,

követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése,

megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi

elfogadás

Az iskolánkba jelentkező kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanulók döntő többsége a

pszichés fejlődés zavaraival (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar) küzd,

valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségei vannak, BTMN-es gyermek. Az Az

említett problémákkal küzdők oktatása és nevelése integrált formában történik.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók

megkülönböztetett figyelmet kapnak.

Célok, feladatok

A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók felmérése

A tanulási nehézségekből adódó hátrányok csökkentése, leküzdése

A differenciálás megfelelő módja, formája

A különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszerek

alkalmazása

A szakvéleménnyel nem rendelkező tanulók kiszűrése, a szükséges szakértői

vélemények beszerzése

A szakértői bizottság által kijelölt fejlesztési javaslatok figyelembevételével, a

gyermekek, tanulók egyéni fejlesztési terveinek elkészítése

22

A különleges bánásmód érvényesítése a tanórán és a tanórán kívüli fejlesztő

foglalkozásokon egyaránt

Korszerű pedagógiai módszerek és tanulásszervezési eljárások, a kooperatív

tanítási technikák alkalmazása

Az SNI, BTMN tanulók integrációjának segítése: elfogadás, érzékenyítés

A szakértői bizottság által tett felmentési javaslatokat, minden esetben a szülővel, tanulóval,

valamint az adott tárgyat tanító szaktanárral és fejlesztő pedagógussal történő együttes

konzultálást követően, közösen érvényesíttetjük.

A fejlesztő munka lépései:

A fejlesztésre szoruló tanulók létszámának feltérképezése

Statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek határidőre való ellátása

A felülvizsgálatokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok határidőre történő

elvégzése

A fejlesztő foglalkozásokon részt vevő gyerekek csoportjainak kialakítása, a

foglalkozások beosztásának elkészítése a központi órarend alapján

A tanulók év eleji állapotának felmérése, az egyéni fejlesztési tervek elkészítése az

NTK hatályos rendelkezései, valamint a szakértői véleményben foglaltaknak

megfelelően.

Az egyéni fejlesztési tervek, év közbeni felülvizsgálata

A tanulók iratanyagának gondozása: értékelés, egyéni fejlesztési tervek,

csoportnaplók, egyéni fejlesztő naplók vezetése

A szakértői bizottság által kiadott érvényes szakértői véleményben foglaltaknak

megfelelően az értékelés és minősítés folyamata alóli felmentési javaslatok,

érvényesítése a már korábban megfogalmazott gyakorlat alapján

A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak

megfelelően végzik.

2.4.2. A tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Figyelembe vesszük, tanulóink közötti felkészültségbeli, fejlődési, adottságbeli, érdeklődési,

tanulási stílusbeli különbségeket.

Törekszünk a teljesítményben még meg nem mutatkozó tehetségek felismerésére is. A

valamiben tehetséges gyerekek számára fejlesztő foglalkozásokat szervezünk.

Fontos, hogy a tehetséggondozásban is érvényesüljön az esélyegyenlőség elve: azokat az SNI-

s tanulókat is célirányosan fejlesszük, akik valamely részterületen tehetségesnek mutatkoznak.

Támogatjuk a tehetséges tanulók más intézmény által kínált programjaiban való részvételét.

Felhívjuk a figyelmüket a különböző versenyekre, bemutatkozási lehetőségekre.

2.4.3. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A feladataink a gyermek és ifjúságvédelem területén:

23

a tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása, ellensúlyozása, a káros hatások

megelőzése,

kapcsolattartás a nevelési tanácsadókkal, a gyermekjóléti szolgálattal, indokolt esetben

eljárás kezdeményezése a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal,

segítségnyújtás,

A legfontosabb feladatunk, hogy megfelelően megismerjük a tanulók családi hátterét, anyagi

helyzetét, megteremtsük a lehetőséget, hogy bizalmas beszélgetést tudjunk kezdeményezni.

Pedagógusaink az eredményes munka érdekében felvállalják:

a családi szocializáció hiányából adódó többlet feladatokat

a családdal való kapcsolattartást

a gyerekek személyiségfejlődési, magatartási zavarainak javítását.

Az ifjúságvédelem minden pedagógus feladata, ennek koordinálását az ifjúságvédelmi felelős

végzi.

Az ifjúságvédelmi felelőst a nevelőtestület tagjai közül- a nevelőtestület véleményének

meghallgatása után- az igazgató bízza meg.

Munkáját munkaterv alapján, az osztályfőnökökkel, a szülői munkaközösséggel, az

iskolaszékkel és a diákönkormányzattal együttműködve végzi.

Az ifjúságvédelmi felelős munkájáról rendszeresen tájékoztatja a nevelőtestületet.

Kiemelt feladatok az ifjúságvédelem területén:

Év eleji, illetve folyamatos adatgyűjtés (a hátrányos, a veszélyeztetett, a

problematikus, potenciálisan veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók nyilvántartása)

szociális háttérvizsgálat

Javaslattétel segélyre, ingyenes tankönyvhasználatra

Szükség esetén jellemzés készítése

Fokozott törődés a problémás tanulókkal

Kapcsolattartás az illetékes önkormányzatokkal, iskolai védőnővel,

családsegítőkkel

Preventív tevékenység (káros szenvedélyek megelőzése, egyéb felvilágosító

munka)

Az állami gondoskodásban részesülőkkel megkülönböztetett bánásmód

Az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök feladatai:

Tájékoztatás, felvilágosítás

- Tudja a problémával küzdő gyerek, szülő hová-, kihez fordulhat gondjával.

Tájékozódás

- A segítségre szorulók körének feltérképezése.

Nyilvántartják a veszélyeztetett és hátrányos helyzetben, valamint az állami

gondoskodásban részesülők körét.

Szorgalmazzák a veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet megszűntetését, a

tanulók szociális támogatását.

Felzárkóztatás, hiányosságok (nevelési, műveltségbeli) pótlása.

Beilleszkedési és magatartászavarral küzdők segítése.

A tanulók mulasztásának figyelemmel kísérése. (A mulasztás okainak vizsgálata)

Tanulmányi előmenetel fokozott követése.

24

Együttműködés a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal, szervezetekkel,

személyekkel (nevelési tanácsadó, rendőrség, alapítványok társadalmi szervezetek,

gyermekjóléti szolgálat.)

Felvilágosítás, preventív tevékenység: Ismeretnyújtás az élvezeti szerek hatásáról,

szervi és szociális következményeiről.

Rendszeres kapcsolattartás a családdal, a kollégiumi nevelőkkel, nevelőszülőkkel,

családsegítőkkel.

Szabadidős tevékenységek figyelemmel kísérése,

Támogatják a szülői munkaközösséget az ifjúság védelmét szolgáló feladatok

megoldásában.

A gyermek és ifjúságvédelmi munkát segítő módszerek:

Újabb fejlesztő technikák elsajátítása, gyakorlása.

Speciális tanácsadó stratégiák (pl. aktív hallgatás, „fejlesztő beszélgetés”

eredményes „én” közlés) alkalmazása.

Nagyobb empátia, érzelmi odafordulás (a személy igenlése).

Kommunikációs és konfliktuskezelő képességek fejlesztése.

2.4.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánk az oktató nevelő munka mellett az arra rászoruló tanulói számára az iskolai

munkájukat segítő lehetőségeket is kínál. Annak érdekében, hogy gyerekeink fejlődése

sikeres legyen, igyekszünk a szociális hátrányaikat csökkenteni. Intézkedések a hátrányok

csökkentése érdekében:

Az arra jogosultaknak a törvényben foglaltak alapján ingyenes tankönyveket, illetve az

iskolai könyvtár állományából tartós használatra tankönyvek biztosítunk.

Azon gyerekek számára, akiknél a bemeneti méréseink alapján nem érték el a

minimális szintet, fejlesztő foglalkozásokon való részvételt javasolunk. Fejlesztő

pedagógusunk segítségével célzottan tudjuk a hiányzó képességeket fejleszteni.

Pedagógusaink igény szerint felzárkóztató foglalkozásokat tartanak, kiemelt figyelmet

fordítanak az arra rászorulókra.

Kedvezményes étkeztetést biztosítunk azoknak, akik erre jogosultak.

Tanulóink számára a második szakma megszerzése ingyenes.

2.5. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat

megvalósítja az intézmény. Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók

közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről. Az intézmény közösségi

programokat szervez. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a

közösségfejlesztésben.

25

Bevonjuk a tanulókat a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát

fejlesztő intézkedések meghozatalába. A részvétellel, az intézmény működésébe való

bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.

Diákönkormányzat

Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) működését egy patronáló tanár segíti.

A vezetőség három vezetőségi tagból áll. Rendszeresen tartanak megbeszéléseket, melyen

számba veszik lehetőségeiket, erőforrásaikat. Minden iskolai rendezvény, szabadidős

esemény szervezésében, koordinálásában részt vesznek. A tevékenységi körük széles, melyet

szeretnének folyamatosan bővíteni.

Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákok jobban megismerkedhessenek jogaikkal és

kötelességeikkel.

Közösségi programokat szervezünk.

Tervezzük, hogy ezeket a továbbképzéseket folytatjuk, kibővítjük, hogy minél

hatékonyabb munkát tudjon a diákönkormányzat végezni, minél pezsgőbb diákéletet

tudjon szervezni.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításuk és tájékoztatásuk legfontosabb fóruma az éves

diákközgyűlés. További fórumok:

osztálygyűlés

diák szociális ügyek intézésekor a fegyelmi bizottságban való képviselet

képviselet az intézményvezetőségi, nevelőtestületi és szülői értekezleteken

részvétel az iskolatanács munkájában.

A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján végzi munkáját.

2.6. A szülők, tanulók, az iskola és a pedagógusok együttműködésének

formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

A szülőkkel való kapcsolattartás fontos az iskola életében, tanulóink motiválása, munkájának

ellenőrzése, a nevelési célok megvalósítása érdekében. Az intézmény közösségi programokat

szervez. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.

Bevonjuk a tanulókat a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát

fejlesztő intézkedések meghozatalába. A tanulók közötti, valamint a tanulók és pedagógusok

közötti kapcsolatok jók.

A szülő joga, hogy

megismerje az iskola nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, SZMSZ-ét

tájékoztatásban részesüljön az abban foglaltakról,

gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen

részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

A szülők és a tanárok illetve a diákok érdekeit egyaránt szolgálja a lehető legteljesebb

mértékű tájékoztatás, a korrekt információáramlás. A továbbiakban is nagy hangsúlyt

26

kívánunk fektetni a szülők tájékoztatására. Ennek eszköze többek között az ellenőrző, a levél,

a telefon, az internet útján történő értesítés, valamint a személyes találkozás.

Ellenőrző

Az ellenőrző a szülő tájékoztatását szolgálja, egyben hivatalos dokumentum, amelybe az

érdemjegyek és a hiányzások kerülnek bejegyzésre.

Szükség esetén az osztályfőnök külön értesíti a szülőket a gyermeke tanulási vagy magatartási

problémákról, az ellenőrzőn keresztül.

Telefonos kapcsolat

Pedagógusaink többsége személyes mobiltelefonján is módot ad a szülőknek a

kapcsolattartásra.

Internetes, e-mail-es kapcsolat

Iskolánk e-mail címe nyilvános, az érdeklődő szülők ezen is elérhetnek bennünket.

Szülői értekezlet

Minden félévben egyszer szülői értekezletet tartunk, ahol az osztályfőnökök tájékoztatják a

szülőket az iskolai programokról, az adott osztály aktuális problémáiról.

Fogadóóra

Az osztályfőnökök, szaktanárok előre egyeztetett időpontban lehetőséget adnak a személyes

találkozásokra.

Szülői Munkaközösség

Az egyes osztályok szülői munkaközösségi tagjainak részvételével alakul iskolánk szülői

munka közössége. Minden félévben legalább egyszer, a szülői értekezlethez kapcsolódóan

üléseznek. A munkaközösség vezetését segíti a tantestület egy megbízott tagja. Munkájukat

működési szabályuk, munkatervük alapján végzik.

Intézményi tanács

Munkáját saját működési szabályzata alapján végzi. Az igényeknek megfelelően az iskola

életével kapcsolatos kérdések megvitatásával, javaslatok készítésével segítik az iskolai

munkánkat.

2.7. Egészségfejlesztési program

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai

programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. A téma

megjelenik a tervezésben és a tanórákon/foglalkozásokon, nyomon követhető a tanulói

dokumentumokban. A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban

alkalmazzák a téma elemeit. Fontosnak tartjuk, hogy minden diákunk részesüljön a testi-lelki

27

jóllétét, egészségi állapotát hatékonyan és pozitívan befolyásoló egészségnevelésben.

Törekszünk arra, hogy egészségfejlesztő tevékenységeinket mindig a tanulók életkori

sajátosságainak, társadalmi és szociális hátterének megfelelően tervezzük és szervezzük meg.

Egészségnevelő, egészségfejlesztő munkánk hosszú távú céljai

Egészségfejlesztő tevékenységeink során alapvető célnak tekintjük, hogy tanulóink ismerjék

meg testük alapvető felépítését, működését és legyenek tisztában saját egészségi állapotukkal.

Törekszünk arra, hogy tanulmányaik során tegyenek szert azokra a kompetenciákra, amiknek

birtokában képesek lesznek majd egészséggel kapcsolatos ismereteik folyamatosan

bővítésére, korszerűsítésére. Igyekszünk őket olyan ismereteikkel felvértezni, amikre

támaszkodva meg tudják majd megvédeni magukat a divatos, reklámozott, de egészségüket

károsító anyagoktól, tevékenységektől. Változatos módszereket alkalmazva segítjük őket

abban, hogy képesek legyenek kialakítani az egészséges életvitel készségeit,

magatartásmintáit, egészségmegőrző szokásaikat. Segítjük tanulóinkat abban, hogy fejlődjön

önismeretük, tudják kezelni testi és lelki fejlődésüket. Támogatást nyújtunk számukra abban,

hogy felkészülhessenek testi és lelki egészségük harmóniáját megteremtésére, a konfliktusok

és a stressz hatásainak feldolgozására.

Célunk, hogy legyenek képesek nemet mondani a káros szenvedélyekre és igent mondani az

egészségre.

Lényeges hosszú távú célunk, hogy iskola legyen az élet, a tanulás, a munka egészséges

színtere. Biztosítson olyan fizikai és pszicho-szociális környezetet, amely támogatja a tanulók

és az iskolában dolgozó felnőttek egészségét.

Az egészségfejlesztés területei közül, tanulóink adottságaihoz alkalmazkodva, az alábbi

célokat tűztük ki:

egészséges táplálkozás megismertetése

testmozgás

testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése

a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

személyi higiéné.

Egészségi állapot felmérése

Iskolánk egészségfejlesztő munkájában iskola-egészségügyi szolgálat: az iskolaorvos és az

iskolai védőnő is részt vesz. Az iskolaorvos, iskolai védőnő és az iskola-fogorvosi ellátás

célja, hogy segítse tanulóinkat abban, hogy ismerjék pillanatnyi egészségi állapotukat,

fejlődésüket, felismerjék betegségüket, megfelelő orvosi, egészségügyi ellátást kapjanak,

tisztában legyenek azzal, hogy egészségileg alkalmasak-e a választott szakmára.

Az iskola-egészségügyi tevékenység elsősorban megelőző jellegű. Folyamatosan követik,

dokumentálják a tanulók egészségi állapotát, alapszűrő vizsgálatokat végeznek. Elvégzik a

28

szakmai elő-alkalmassági vizsgálatokat, ellátják a pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait.

Szükség esetén (betegség, baleset) rögtön alapvető orvosi ellátásban részesítik a tanulókat. A

felmerülő problémákra, kérdésekre orvosi tanácsokat, útbaigazítást adnak, szükség esetén a

megfelelő szakrendelésre irányítják őket.

Tanulóink fogorvosi szűrését és ellátását iskola-fogorvosi szolgáltatás biztosítja.

A tanulók egészségének vizsgálatához hozzátartoznak a testnevelés órákon történő, a NAT

által előírt, a fizikai állapot vizsgálatát célzó felmérések is.

Mindennapos testnevelés, testmozgás

A program célja, hogy a rendszeres testmozgással segítse elő a tanulók testi-lelki

egészségének fejlődését. Ugyanis korunk embere a technika folyamatos fejlődésével

párhuzamosan egyre inkább mozgásszegény életmódot él. Ez a változás nem csak a fizikai

képességek hanyatlásához, a szellemi teljesítmény romlásához vezet, hanem jó néhány

betegség kialakulását is jelentősen elősegíti.

A bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése

Iskolánk kiemelt figyelmet fordít a nevelési-oktatási intézményben megjelenő bántalmazás és

agresszió megelőzésére, továbbá a bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére.

Abban az esetben, ha a pedagógus a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedési formákat

észlel az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők

bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat

a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek, és igyekszik

eljuttatni az érintetteket a konfliktus feloldásáig.

A lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető

szerek fogyasztásának megelőzése

A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a

kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, felkészítsen, és megoldási stratégiákat kínáljon a

környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, csökkentve azok káros következményeit.

Kiemelt figyelmet fordítunk a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához

vezető szerek fogyasztásának megelőzésére.

Mindennapi munkánk során egyre gyakrabban találkozunk olyan tanulókkal, akik napi

rendszerességgel, hosszú órákon át számítógép előtt ülnek, főleg interneteznek, illetve az

internet bizonyos kapcsolatteremtésre alkalmat adó lehetőségeit használják. Az osztályfőnöki

órák témakörei közé beépítjük azokat is, amik ezekkel és más hasonló viselkedési addikciók

témaköreivel foglakoznak. Amennyiben felismerjük a tanulón viselkedési függőség jeleit

felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel, hogy felhívjuk a problémára a figyelmüket.

Intézményünkben, valamint az intézményen kívül a tanulók részére szervezett

rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá

tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék, energiaital nem árusítható. Az intézményben,

valamint az intézményen kívül, a tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol és

dohánytermék nem fogyasztható.

Fokozottan figyelünk a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére,

ennek során indokolt esetben együttműködünk az iskola-egészségügyi szolgálattal.

29

Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás

A tanév első osztályfőnöki óráin minden osztályban megtörténik a házirend és az alapvető

balesetvédelmi és tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági szabályok megismerése.

Az első testnevelés, kémia, gyakorlati szakmai órákon is megelőzi az aktív munkát azoknak

az alapvető szabályoknak az elsajátítása, amik a balesetek megelőzését és a tanulók testi

épségének fenntartását célozzák. Az elsősegély nyújtási alapismeretek átadására a biológiai

órák egészségtani témakörénél kerül sor.

A személyi higiéné

A személyi higiéné fenntartása alapvető elvárás minden intézményünkbe járó tanulónkkal

szemben. Az osztályfőnöki órák és a biológia órák ide vonatkozó témakörei lehetnek azoknak

a beszélgetéseknek a szinterei, amik célja az alapvető higiéniai elvárások egyeztetése illetve a

figyelem felhívása azokra a következményekre, amiket a higiénia hiánya okozhat.

2.8. Környezeti nevelési program

Pedagógiai szemléletünket jellemzi, hogy nagy hangsúlyt helyezünk a környezeti nevelésre.

Az iskola igyekszik a fejezetben leírtak szerint megtervezni és kialakítani a tárgyi

környezetet. Figyelemmel kíséri a környezetvédelmi szempontok megvalósulását.

Céljaink:

E területen hosszú távú célunk, hogy tanulóink a környezetet szerető, arra vigyázni tudó és

vigyázni akaró felnőttekké váljanak. Általános alapelvként fogadjuk el, hogy az ember – a

maga alkotta környezetével és kultúrával - a többi élőlénnyel és élettelen környezettel együtt,

része a természetnek. Diákjainkat is ezen alapelv elfogadására neveljük.

A környezeti nevelés során alapvető célunk, hogy tanulóink környezetvédelemmel

kapcsolatos ismeretei bővüljenek, kompetenciái fejlődjenek. Törekszünk arra, hogy

megfogalmazódjon bennük a tiszta, egészséges környezet iránti igény. Törekszünk a

környezettudatos viselkedésformák mintáinak átadására, és törekszünk azoknak a felnőtté

váló fiatalok attitűdjébe való beépítésére. Megfelelő módszerek megválasztásával igyekszünk

beláttatni tanulóinkkal, hogy élhető jövő csak a környezettudatos szemlélet általánossá

válásával biztosítható.

A környezeti nevelés a tanórákon:

Nem csupán a biológia, földrajz és kémia órák anyagaihoz kapcsolódhatnak a természet és

környezet védelmével kapcsolatos ismeretek, hanem a közismereti, osztályfőnöki és szakmai

órák is kínálnak lehetőségeket erre.

A szakképző évfolyamokon oktatási feladat, hogy a tanulók elsajátítsák a szakmai

környezetvédelmi ismereteket is, ismerjék a szakmájukhoz kapcsolódó környezetbarát

technológiákat, sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat.

A környezeti nevelés a tanórán kívül:

30

Évente megrendezzük a Környezetvédelmi hetet, ami jó gyakorlatként épült be

intézményünk életébe. A projektnek minden alkalommal választunk egy fő témát. A

feladatok, játékok, foglalkozások ugyanazt a témát más- más módon közelítik meg,

más-más kompetenciákat mozgatva adnak alkalmat az ismeretszerzésre és

élményszerzésre, a környezettudatos látásmód és cselekvés elsajátításra. Az egy hetes

programsorozatnak mindig vannak hagyományos és újszerű elemei is, törekedve arra,

hogy az aktuális téma kiválasztása és a feldolgozása alkalmazkodjon tanulóink

adottságaihoz és elősegítse minél nagyobb arányú bevonásukat.

A barátságosabb, tisztább iskolai környezet kialakítása érdekében kertészeti

szakmunkás tanulóink palántázással, kertgondozással évente ellátják az épület körüli

virágosítást.

A szelektív hulladékgyűjtés jegyében évek óta használjuk a használt elemek gyűjtésére

alkalmas speciális konténert.

2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64.65.§-a alapján a következő vizsgák szervezhetők:

osztályozó vizsga,

különbözeti vizsga

javító vizsga

pótló vizsga

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

2.9.2. Az értékelés rendje

Az intézményben a tanulók teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai

programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú.

31

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell

megállapítani.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához,

ha

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

a megengedettnél többet mulasztott, nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát

tehet,

a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független

vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek

teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási

évben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában szervezett beszámoltató vizsga is.

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni

kívánja.

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,

vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 15-

étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát

tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell

kijelölni. Különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül

kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során

bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor

írásban tájékoztatni kell.

32

Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási

intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott

tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.

A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy

tanítására.

A vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg

2.9.3. A vizsgatárgyak részei és követelményei

Az osztályozó vizsga tantárgyanként és évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az

adott évfolyam tantárgyi követelményeivel, amelyeket az iskola Helyi tantervei tartalmaznak.

Különbözeti vizsgánál a más iskolából, illetve osztályból átvett tanulók számára – ha

szükséges – különbözeti vizsgát írunk elő, amire az adott szaktanár készíti fel a tanulót, és az

adott munkaközösség bonyolítja le a vizsgát.

Javító vizsgánál az adott tantárgy éves követelményei az irányadóak.

2.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai

Másik középiskolából való átvétel feltételei:

- a szülőnek az igazgatóhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani

- iskolán belüli tagozatváltáshoz szintén az igazgatónak kell írásbeli kérelmet benyújtani

Előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni, hogy az átvétel mely évfolyamra és szakra

lehetséges, illetve mely tantárgyakból kell különbözeti vagy osztályozó vizsgát tenni a

tanulónak. Az átlépésről az igazgató dönt. Az átlépéshez szükséges osztályozó vagy

különbözeti vizsgákkal kapcsolatos szabályokat a tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzat

tartalmazza. (2.10. fejezet.)

2.11. A felvételi eljárás különös szabályai

A középiskolai felvételi eljárás menetrendjéről, a betartandó határidőkről minden évben az

EMMI által kibocsátott, a tanév rendjéről szóló rendelet intézkedik.

Felvételi vizsgát nem szervezünk. A felvétel elbírásánál a tanulók 5., 6., 7. osztály év végi, és

a 8. osztály félévi érdemjegyeit összesítjük úgy, hogy a magatartás, szorgalom illetve

készségtárgyak jegyeit nem számítjuk. A szakmai képzésbe történő beiskolázáshoz orvosi

egészségügyi alkalmasság is szükséges.

2.12. Iskolai szolgáltatások

33

Iskolánk az oktató-nevelő munka mellett tanulói számára az iskolai munkájukat segítő

különféle szolgáltatásokat is biztosít. Az általunk kínált szolgáltatásokat különböző

területekre vonatkoznak.

Egészség megőrzés

A 18 év alatti tanulóinknak a balesetbiztosítás és a fogmegtartó kezelés ingyenes. Évente

általános egészségi állapot felmérést tartunk. A szakképző évfolyamokra jelentkezőknek

egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végzünk.

Szakképzés

Iskolánk szakmai képzésére felvett tanulóinak szakmai gyakorló helyet biztosítunk. A

szakképző évfolyam tanulói számára munka-, vagy védőruhát, ingyenes étkezést vagy

étkezési hozzájárulást biztosítunk. Azon diákjainkkal, akik külső képzőhelyen teljesítik a

gyakorlati képzés követelményeit, tanulószerződést kötnek a vállalatok.

Jutalmazás

A végzős tanulóink közül a kimagasló tanulmányi eredményt elérőknek, a példás közösségi

munkát végzőknek Debreczeni Márton Díjat, Debreczeni Márton Oklevelet, könyvjutalmat

adományozunk.

Tanév végén a jó tanulmányi eredményű és közösségi munkát végző tanulóink a tanévzáró

ünnepélyen könyvjutalomban részesülnek.

Iskolán kívüli rendezvényeken, versenyeken résztvevő tanulóink számára utazási, étkezési

támogatást biztosítunk.

Étkeztetés, büfé, mezőgazdasági termékek

A meleg étkeztetést a Diósgyőr – Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium konyhája

biztosítja. Az ebédet egy hónapra előre rendelik a gyerekek. Lehetőség van arra is, hogy

tanulóink ne egy hónapra, hanem rövidebb időre rendeljenek ebédet. A térítési díjhoz a

törvény, illetve az önkormányzat kedvezményeket biztosít. Az arra jogosultak ingyenesen

vehetik igénybe az étkezést.

Büfé nem működik az intézményben, helyette a saját üzemeltetésű látványpékségünk

termékeit kínáljuk önköltségi áron diákjainknak. Ital és csoki automata került beállításra

központi épületünkben, melynek működtetésében törekszünk az egészséges táplálkozási

szokások kialakítására.

A tankertben előállított palántákat, növényeket, virágkötészeti kompozíciókat tanulóink

kedvezményes áron vásárolhatják meg.

Tanórán kívüli foglalkozások

a) Egyéni fejlesztések

Tanulóink speciális problémáikkal az iskolai fejlesztő pedagógushoz, az ifjúságvédelmi

felelőshöz fordulhatnak.

34

b) Szakkörök, felzárkóztató foglalkozások

Tanulóink számára igény szerint különféle szakköröket, vizsgákra, versenyekre felkészítő

foglalkozásokat szervezünk. Az arra rászoruló gyerekek hiányosságaikat felzárkóztató

foglalkozásokon pótolhatják.

c) Könyvtár, Internet használat

Gyerekeink számára a tanórai foglalkozásokon túlmenően is biztosítjuk a könyvtár, valamint

az informatikai tantermek használatát.

Az úgynevezett könyvtárhasználati órák keretében a gyerekek megtanulják, hogyan kell

viselkedni a könyvtárban, hogy történik a beiratkozás, milyen könyvtári egységek találhatók,

milyen rendszerben történik a könyvek raktározása, mi a katalógus, milyen adatok

szerepelnek rajta.

A nevelő-oktató munka során sok olyan házi feladatot kapnak a gyerekek, amikhez anyagot

kell gyűjteni, fontos a kutakodás a szakirodalomban. Ilyenkor ismét az iskolai könyvtárat

igénybe veszik.

A lyukas órák, szünetek hasznos eltöltésére is jó hely a könyvtár. Ilyenkor újságokat

olvashatnak a diákok, videózhatnak, zenét hallgathatnak, halkan beszélgethetnek, ki-ki

érdeklődése szerint. Az iskolai ünnepségek, rendezvények lebonyolítására is segítséget ad a

könyvtár. Folyamatosan bővítjük a könyv, illetve CD, DVD állományunkat. Egyre több

kötelező olvasmány van meg videón, melyet tanulóink megnézhetnek.

Évről-évre „tartós” tankönyveket szerzünk be, s a rászoruló, vagy később jövő gyerekek ebből

az állományból jutnak hozzá a szükséges tankönyvekhez.

Diákjaink szeretnek a könyvtárba járni, jól érzik itt magukat, szívesen veszik igénybe a

könyvtár szolgáltatásait.

A számítógépeket, az Internetet tanulóink tanórai, illetve tanórán kívüli keretekben

használhatják.

Tanítási órákon a tanmenetnek megfelelően, más tantárgyi órákon előzetes egyeztetés alapján

szaktanári felügyelettel dolgozhatnak a gépeken. A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében

teljesítettük azt a vállalásunkat, hogy az órák 25%-án IKT eszközöket alkalmaznak a

szaktanárok. Ezt a továbbiakban is fenntartjuk.

Tanulóink tanórán kívüli keretekben, projektmunkákhoz, órára, vizsgákra, pályázatokra való

felkészüléshez szaktanári felügyelettel használhatják az informatika szaktantermeket.

d) Sportélet

Kiemelt és fontos feladat az iskolai sportélet színvonalas megszervezése, a tanulók testi-

szellemi edzettségének fejlesztése, fenntartása.

Törekednünk kell nemcsak az egészség, hanem a fittség elérésére, ez többet, teljesebbet jelent

az egészségnél. A fittségre törekvő tanuló a teljesítőképesség fejlesztését célozza meg. Ez a

cél feltételez edzést és egészséges életmódot. Az iskolai sportélet szervezése, lebonyolítása az

iskolai sportkör feladata.

Támogatjuk, segítjük tanulóinknak más intézmények, sportegyesületek által szervezett

szabadidős programjain való részvételét. Ha a tanuló fejlődésére ez káros hatással van, az

iskola nem járul hozzá a szabadidős tevékenység további folytatásához.

35

Felkészítjük tanulóinkat a városi versenyekre, ahol eredményesen szerepelnek. Részt

veszünk az atlétika és a kispályás labdarúgó versenyeken.

Célunk, hogy minden tanulót bevonjunk a sportéletbe, ezért a város és más iskolák

által szervezett tömegsport rendezvényeken igyekszünk minél nagyobb számban részt

venni, és minél jobb eredményeket elérni.

A hagyományokhoz híven iskolai sportrendezvényeket is tartunk (Madarak és fák

napja, sport nap). Ezek körét a jövőben bővíteni szeretnénk.

Tovább folytatjuk ha igény van rá, a szervezett természetjárást.

Tervezzük a tanulásban és a sportban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók

jutalmazását.

Szolgáltatás más intézmények számára

Iskolánk minősített referencia intézmény. A TÁMOP 3.1.7 pályázat megvalósítása

során készültünk fel a referencia intézményi feladatok ellátására. Szolgáltatásként

kínáljuk az érdeklődő intézmények számára az általunk kidolgozott jó gyakorlatokat,

az alkalmazott módszereket, mentori támogatásunkat, bemutató foglalkozásokat,

segítségünket egy belső innováció megvalósításához. A szolgáltatást iskolánk

szolgáltatási, kommunikációs terve, eljárása alapján nyújtjuk az érdeklődőknek

Kommunikációs csatornáink

faliújság

plakátok, szórólapok

iskolarádió

honlap

e-mail

DÖK

személyes találkozások

2.13. Iskolai közösségek

a) Szülői munkaközösség

A szülők és az iskola együttműködése nagyon fontos az eredményes nevelési oktatási

folyamat megvalósulásához.

Az iskola megadja a lehetőséget, hogy diákjai megszerezzék azokat az alapismereteket,

amelyek az intézmény elhagyása után hasznukra válhatnak.

Gyermekeink érdekében a családnak is szerepet kell vállalni a nevelésben. Ezért fontos a

szülői munkaközösség megalakítása és hatékony működtetése.

E kapcsolat révén

megismerik a gyerekek jellemét, megértésük legegyszerűbb eszközeit,

azokat a módszereket, melyek a közösségbe való beilleszkedést, az iskolai és az otthoni

munkát érdekessé, hasznossá, vonzóvá teszik,

ötleteket, tanácsokat adnak, kapnak nevelési problémáik megoldására.

36

kölcsönösen felhívjuk a figyelmet a fiatalokat érintő kérdésekre, az aggasztó

jelenségekre.

Reméljük, hogy őszinte kapcsolatunk révén sok gyereket tudunk helyes útra téríteni, illetve

azon megtartani.

Az iskola vezetősége szeretné elérni, hogy a szülők bizalommal legyenek és minden iskolai

gondjukat tárják fel vagy a vezetőség vagy az osztályfőnök, illetve a szaktanárok előtt. Együtt

keressünk kiutat a feltárt problémák megoldására.

Tudnunk kell, hogy minden iskolai igyekezet ellenére nincs az az iskola, amelyik az

elkényelmesedett, ellustult, szellemileg és erkölcsileg igénytelenné vált gyermekből olyan

embert nevelne, aki megállja helyét a munkában. Kérjük ezért a szülők támogatását nevelő

munkánkhoz.

A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei:

A szülők tájékoztatása az iskolai nevelés kérdéseiről.

A szülők mozgósítása a nevelő oktató munka támogatására, az iskola céljainak,

kulturális, sport és egyéb programjainak megvalósításához, a tárgyi, egészségügyi és

egyéb feltételek fejlesztéséhez

Szükség esetén:

Vegyenek részt a szülői értekezleteken, fogadóórákon.

Nyújtsanak segítséget a tanulmányi kirándulások, az iskolai kulturális rendezvények

lebonyolításához.

A szülői munkaközösség nyújtson segítséget a szülők nevelési kérdéseinek,

problémáinak megoldásában.

Célunk szülő, tanár, diáktalálkozók szervezése a tanulók jobb megismerése és a közös

összefogás érdekében.

A megvalósítás folyamata:

Az osztály szülői értekezleteken a szülők megválasztják a szülői munkaközösség

tagjait.

Az iskolai szülői munkaközösség tagjai üléseiken megvitatják az aktuális problémákat,

feladatokat. Kiemelten foglalkoznak családvédelmi feladatokkal is.

A szülői munkaközösség megválasztja az intézményi tanács tagjait.

b) Intézményi Tanács

Az Intézményi Tanács dönt

működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,

tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá

azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az Intézményi

Tanácsra átruházza.

37

Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével

kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a

pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési

szerződés megkötése előtt. Az iskolai munkaterv határozza meg az iskolai tanév helyi rendjét.

Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri többek között az Intézményi Tanács

véleményét is.

c) Iskolánk kapcsolatai

Iskolánk élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. A kapcsolattartás

formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket.

Rendszeres kapcsolatot tartunk fenntartónkkal, a Földművelésügyi Minisztériummal,

az Agrárszakképzési Iskolák Hálózatával, a Herman Ottó Intézettel. Feltétlenül

fontosnak tartjuk a rendszeres információcserét és együttműködést, hogy fenntartónk

minél pontosabb képet kaphasson az iskolánkban folyó munkáról, nehézségeinkről,

sikereinkről.

Üzemekkel, gazdálkodó egységekkel folyamatosan napi kapcsolatot tartunk.

A közös célok, sikerek érdekében az együttműködés során feladatunk:

a szerződésben szabályozott gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtése,

a folyamatos, rendszeres információ- és tapasztalatcsere,

a vállalkozói szféra minél nagyobb mértékű bevonása a szakképzésbe,

a kamarákkal való szoros együttműködés megvalósítása.

Közös feladataink megvalósítása érdekében részt veszünk a Referencia intézményi

hálózat, az Módszertani Gyakorló Intézmények Hálózatának munkájában (MGYH).

Pályázataink kapcsán kialakított konzorciumokkal közösen végezzük feladatainkat

Különböző civil szervezetekkel (Tanodák). Kapcsolatot tartunk felnőtt képző

intézményekkel is.

A szülői házzal való kapcsolatunk folyamatos, tudatos.

Kapcsolatot teremtünk és tartunk a felsőfokú képzést végző intézményekkel.

Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn az általános iskolákkal, más középfokú képzést

végző iskolákkal.

Figyelemmel kísérjük tanulóink további útját, törekszünk a kölcsönös kapcsolattartás

kiépítésére, az információcsere működtetésére. A tanulók további eredményeit

felhasználjuk a pedagógiai munkánk fejlesztésére.

Továbbra is fenntartjuk a kapcsolatokat a közművelődési intézményekkel, kulturális és

sportegyesületekkel, melyek az iskolán kívüli nevelés lehetőségeit biztosítják.

Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a B-A-Z. Megyei Munkaügyi Központtal, illetve

azok kirendeltségeivel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, és annak megyei

szervezetével, és a BOKIK-kal.

Fontos, hogy rendszeres kapcsolatunk legyen a Megyei Kormányhivatallal, a POK-

kal, az Oktatási Hivatallal, a Miskolci Tankerülettel, a Szakképzési Centrumokkal, a

város és a megye önkormányzataival.

A TÁMOP 3.1.7. pályázatban részt vett intézményekkel is keressük a kapcsolatot,

igyekszünk hálózati együttműködést kialakítani.

38

Kapcsolatot tartunk a referencia intézményi hálózat tagjaival, a módszertani gyakorló

intézmények hálózatával.

Gyermekvédelmi munkánkhoz, osztályfőnöki munkánkhoz elengedhetetlen, hogy a

nevelési tanácsadókkal, családsegítő szolgálatokkal, a rendőrségek ifjúságvédelmi

osztályaival, a helyi polgármesteri hivatalok jegyzőivel a mentálhigiénés gondozást

végző intézményekkel folyamatos kapcsolatot tartsunk fenn.

2.13.1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munka

megvalósításának tárgyi feltételei

Iskolánk a Vasgyárban, az Újgyőri Főtér közelében található. Az épület 1949-ben

épült, azóta is iskolaként működik. Az iskola épületéhez tanműhely, tornaterem,

sportudvar tartozik.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához

szükséges infrastruktúrát, és a hiányokat jelzi a fenntartó felé.

A belső infrastruktúra fejlesztését intézkedési tervek segítik, az intézmény képzési

struktúrájának, a nevelőmunka feltételeinek, és pedagógiai céljainak figyelembe

vételével.

Igény esetén, vagyis különleges bánásmódot igénylő tanulók felvétele esetén

intézkedési terv készül az intézmény tárgyi környezetének fejlesztéséről.

Amennyiben ez szükséges, az intézmény törekszik arra, hogy a fejlesztés

megtörténjen, és ehhez a megfelelő tárgyi feltételek rendelkezésre álljanak

Az iskolai pedagógiai munka megvalósításához szükséges taneszközök jegyzéke a

Pedagógiai Programunk külön fejezetében található.

1. Elméleti képzés

Az elméleti oktatáshoz az iskola központi épületében

18 tanterem

ebből:

— 16 szaktanterem

— 2 számítástechnikai tanterem

— 1 multimédiás terem

— 1 analitikai labor

— 1 tanpékség

— 1 tornaterem

— 1 konditerem

— 1 sportudvar

— klubszoba áll rendelkezésünkre.

39

Az utóbbi évek sikeres pályázatainak köszönhetően egyre korszerűbb taneszközök

támogatják az oktatást. Iskolánk IKT eszközökkel jól felszerelt, ezek alkalmazása,

kihasználtsága jó.

Iskolánkban közel 20 000 kötetes könyvtár segíti tanulóink, tanáraink mindennapi

munkáját, felkészülését. Az elmúlt évek során a pályázatok támogatásának

köszönhetően a könyvtári könyvek, oktató filmek, szoftverek száma jelentősen

megnőtt.

Iskolánk a törvényben előírt szemléltető eszközök, oktatási segédanyagok túlnyomó

többsége megtalálható. Iskolánk taneszközeinek összefoglaló listája a mellékletben

található.

2. Gyakorlati képzés

Tanulóink mezőgazdasági és élelmiszeripari gyakorlati képzésben részesülnek.

a) Agrárszakmák

Jelenleg dísznövénykertész, virágkötő, és virágkereskedő, kerti munkás duális

szakképzést folytatunk, valamint gazdákat képezünk. A gazda kiemelten támogatott

szakma, így tanulóink tanulmányi ösztöndíjban részesülnek. Az erdészeti szakmák

közül a három éves erdészeti szakmunkás képzés folyik iskolánkban.

A gyakorlati képzés az ÉSZAKERDŐ Zrt. Fónagysági Oktatási Központjában

történik. A tanulók utaztatásáról, étkezéséről a gyakorlóhelyen az ÉSZAKERDŐ Zrt.

gondoskodik, valamennyi tanulóval tanulószerződést kötnek.

Az elméleti oktatást is az ÉSZAKERDŐ Zrt. szakemberei végzik.

A kertészek gyakorlati oktatását saját tankertünkben végezzük. A dísznövénykertész,

kertész tanulók képzése a Csorba-tó melletti több mint 50 hektáros gyakorlóterületen

folyik. A gazda tanulók a kertészeti gyakorlati ismereteket szintén a gyakorló kertben

sajátítják el.

A gyakorlóhely a város centrumától 7 km-re van, ezért a tanulókat naponta saját

autóbusszal szállítjuk ki.

A Csorba-tó melletti gyakorlókertben 3 db összesen 270 m2 fűtött üvegházban

palántanevelés folyik, 400 m2-es fűthető duplafalú fóliasátorral bővíthető.

Konyhakerti zöldségféléket megközelítőleg 2 hektáron termesztünk. A területen

előállított termények a város konyháin kerülnek felhasználásra, illetve értékesítjük

őket.

A terület legnagyobb részén (40 ha) gabona, illetve szántóföldi növénytermesztés

történik.

A fennmaradó részen mikro-parcellás termesztésben fűszernövényekkel és más

különleges növényekkel ismerkedhetnek meg tanulóink.

40

A föld megműveléséhez erő- és munkagépek, valamint kerti kisgépek állnak

rendelkezésünkre, melyet a pályázati lehetőségek, szakképzési támogatások

kihasználásával folyamatosan igyekszünk korszerűsíteni, bővíteni.

Igyekszünk a gyakorlati képzés tantervi követelményeit maradéktalanul

megvalósítani tangazdaságunkban. Amennyiben erre nincs mód, cseregyakorlatokat

szervezünk.

c) Élelmiszeripari szakmák

Jelenleg pék, pék – cukrász, húsipari termékgyártó, élelmiszeripari szakmunkás,

csontozó munkás, képzés történik iskolánkban.

Jelenleg több élelmiszeripari vállalkozónál jól felszerelt üzemekben folyik a

gyakorlati képzés. Évek óta foglalkozik tanulóink képzésével a Tanoda Kft, Ceres

Zrt, Berek Rolád, Sajóhús Kft, AgrárCoop Kft.

Valamennyi képzőhely tanulószerződést köt tanulóinkkal.

A képzőhelyek arra törekszenek a gyakorlati képzés során, hogy maguknak neveljék

ki a szakember utánpótlást. Az első évfolyamos pék tanulók gyakorlati képzése

részben a tanpékségünkben történik. Itt kisüzemi körülmények között ismerhetik meg

a szakma alapfogásait. A termelő üzemekben a nagyüzemi körülményeket

tapasztalják meg tanulóink, megkönnyítve ezzel a későbbi munkába állásukat.

3. Az iskola helyi tanterve

________________________________________________________

3.1. Az iskola képzési rendje

3.1.1. A képzés szerkezete, oktatott szakmák, irányok, specialitások

Iskolánkban élelmiszeripari és mezőgazdasági szakmacsoportban folyik a képzés, nagy

hagyományokkal, tapasztalatokkal rendelkezünk. Mind a két szakmacsoportban több szinten

oktatunk.

1. Szakközépiskolai képzés

Szakközépiskolai képzésünk négy évfolyamos. A képzés módosított világbanki tantervek

valamint a központi kerettanterv alapján folyik.

Szakközépiskolai képzés mezőgazdasági, élelmiszeripari szakmacsoportban történik.

Végzőseink az általános képzés mellett szakmai orientációs, illetve alapozó képzésben

41

részesülnek. Az alsóbb évfolyamokon ágazati képzés folyik. Figyelembe véve tanulóink

összetételét tanulmányaik során kompetencia alapú fejlesztésben részesülnek.

Az átalakult szakközépiskolai képzés célja a szakmai érettségire, szakirányú felsőfokú

továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítés, a közismereti képzés mellett.

Az évfolyamon az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek

tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az egységes

kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett, a technikus képzés egy tanéves

követelményeit sajátítják el.

A 12. évfolyamot követően az OKJ szerinti szakmai képzésbe léphetnek tanulóink. (12.

évfolyamhoz, illetve érettségihez kötött szakmákat választhatnak).

A képzés érettségi vizsgával zárul. Az átalakult szakközépiskolai képzésben érettségiző

tanulók az ágazati szakmai érettségi végzettséggel betölthető munkakörök az élelmiszeripari

ágazatban 3113/8 számú élelmiszer laboráns, mezőgazdasági ágazatban 6130 számú vegyes

profilú gazdálkodó, a kertészeti ágazatban.

Akik nem a felsőfokú továbbtanulást választják, technikusi szakképesítést szerezhetnek,

ágazati érettségivel egy tanév, ágazaton kívüli képzés esetén két év alatt. Újabb 1 év

tanulással szak technikusok lehetnek.

Ezek, az OKJ szerinti ráépülő szakmák (az igény és a jelentkezők számának függvényében) a

következők:

1. Mezőgazdasági ágazatban:

Mezőgazdasági technikus

o Kertészeti szaktechnikus

Parképítő és fenntartó technikus

2. Élelmiszeripari ágazatban:

Élelmiszeripari technikus

o sütő és cukrászipari szaktechnikus

o hús és baromfiipari szaktechnikus

o tartósítóipari szaktechnikus

o tejipari szaktechnikus

Annak sincs akadálya, hogy tanulóink más ágazatba tartozó szakmákat sajátítsanak el.

A képzés szakmai vizsgával zárul. A szakmai vizsga letétele után a legjobbaknak lehetőségük

van a szakközépiskolai képzésbe különbözeti vizsga letétele után bekapcsolódni.

2. Duális szakképzés

2013 szeptemberétől iskolánkban is indulnak a 3 éves duális szakképzések az alábbi

szakmákban, az igényeknek megfelelően:

Mezőgazdasági ágazatban:

gazda

kertész

dísznövénykertész

42

virágkötő és virágkereskedő

mezőgazdasági gazdaasszony – falusi vendéglátó

További 1 év tanulással a következő ráépülések választhatóak:

biogazdálkodó

gyógy- és fűszernövény-termesztő

virágdekoratőr

zöldség- és gyümölcstermesztő

Az élelmiszeripari ágazatban választható szakmai képzések:

pék

húsipari termékgyártó

édesipari termékgyártó

élelmiszeripari szakmunkás

A képzésbe az általános iskolát végzett tanulók léphetnek, ha egészségügyileg alkalmasak.

A képzés közismereti és szakmai elméleti, illetve gyakorlati oktatást foglal magában.

A képzés központi tantervek alapján történik, melybe a helyi sajátosságainkat is beépítettük.

A képzés szakmai vizsgával zárul, mely után a tanulók különbözeti vizsga letételével

szakközépiskolai képzésben érettségit szerezhetnek.

Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele:

a 16. életév betöltése és

a HÍD program teljesítése.

3. HÍD program:

Iskolánk a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében 2004. óta fejleszt olyan tanulókat, akik

betöltötték a 16. életévüket, de nem fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat, illetve

akik rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, de nem kerültek felvételre. Hosszú évek óta

szerzett tapasztalataink alapján indítjuk a HÍD II. program A változatát. A programokat

délelőtti időszakban arányosan elosztva tartjuk.

Ebbe a képzési formába olyan 15. életévüket betöltött tanulókat várunk, akik nem fejezték be

általános iskolai tanulmányaikat, de legalább 6. évfolyamról szóló bizonyítvánnyal

rendelkeznek (abban a tanévben, amelyben betöltötte 15. életévét).

A képzés központi tantervek alapján történik. A programban tanulóinkat tanulásra motiváljuk,

szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat látunk el, egy szakma elsajátításához

szükséges ismereteket, készségeket fejlesztünk, részszakképesítés megszerzésére készítünk

fel.

43

A HÍD II. program záróvizsgával zárul, a sikeres komplex szakmai vizsga teljesítésével

részképesítést szereznek. E-mellett tanúsítványt kapnak, mely alapfokú végzettséget tanúsít és

középiskolában történő továbbtanulásra jogosít.

4. Szakiskolát végzettek szakközépiskolája

A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző

intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A

szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 11., II., illetve 12.), amelynek

programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy

olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek

átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt,

hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt

lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a NAT-

ban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell

helyezni.

3.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható

tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tanagyag és követelményei.

Helyi tantervek

A szakközépiskolai képzésben az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a „Kerettanterv a

szakközépiskolák 9-12. évfolyamai számára” néven (2/2008 OKM rendelettel beépítve a

17/2004.3.sz mellékletébe) kiadott KHF 2965/5/4 nyilvántartási számú kerettantervek alapján

készült helyi tantervek alapján oktatjuk tanulóinkat. Helyi tanterveink a kerettantervek és az

érettségi vizsgakövetelmény alapján átdolgozott világbanki tantervek. A tanterveket a

munkaközösségek évente felülvizsgálták, beépítik a helyi sajátosságokat.

A 2009/10 tanévtől az élelmiszeripari szakmacsoportos szakközépiskolai osztályunkban a

TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében az Educatio Kht által készített modulok alapján

kompetencia alapú oktatást vezettünk be teljes lefedettséggel szövegértés – szövegalkotás,

részben az életpálya építés, szociális kompetencia területen. Ezek a kerettantervek az Oktatási

és Kulturális Minisztérium által kerültek kiadásra.

2013. szeptembertől a szakközépiskolai képzéshez az 51./2012. EMMI rendelet által kiadott

kerettanterveket használjuk. A szabad órakeret terhére helyi sajátosságokat építettünk be.

A szakmai órák tervezése a 14/2013 NGM rendeletben megjelent szakmai kerettantervek

alapján történt.

A TIOK pályázatban kidolgozott-kipróbált, a TÁMOP 3.1.4. során is tanított modulok egy

részét továbbra is alkalmazzuk.

A tanulók fejlesztését a pedagógusaink által kidolgozott különböző témahetek, hagyományos

projektjeink tanórai, illetve tanórán kívüli kereteiben is végezzük.

44

A szakmai képzés helyi tantervei az FVM által kiadott 8/2008 rendelet alapján, valamint a

kiadott központi programok alapján készültek. A központi programokba beépítettük a helyi

sajátosságokat. 2008. szeptemberétől a szakképzők 11. évfolyamán az új moduláris felépítésű

szakmákra kidolgozott központi programok alapján készített helyi programok alapján

végezzük a szakmai képzéseket.

Az előrehozott szakképesítéshez a 20/2010. OKM rendelet valamint a 17/2004. OM rendelet

módosításában kiadott közismereti tanterveket alkalmazzuk.

A képzés szakmai elméleti-gyakorlati programja az FVM által kiadott 8/2008. rendelete

alapján készült. A képzésre kialakított helyi tanterveinkbe beépítettük az iskolai

sajátosságokat.

A duális szakképzés közismereti óráihoz az 51./2012. EMMI rendelet által kiadott

kerettanterveket használjuk. A szakmai órákat a 14/2013 NGM rendeletben megjelent

szakmai kerettantervek alapján a központilag kiadott tanterveket alkalmazzuk a szabad

órakeretek terhére sajátosságainkat építjük be helyi tanterveinkbe.

A HÍD II programok esetében a közismereti képzéshez az 51./2012. EMMI rendelet által, erre

a programra kiadott speciális tanterveket alkalmazzuk, az itt tanuló diákjainkat egy

részképesítés megszerzésére is felkésztjük, 14/2013 NGM rendeletben megjelent szakiskolai

kerettantervekből készített helyi tanterveink alapján.

Osztályok óratervei

A felmenő évfolyamokon a közoktatási törvény által biztosított kötelező és választható órák

alapján számítottuk az egyes osztályok óratervét, a csoportbontásokat. A szabadon választható

órák keretét tanulóink sajátosságait figyelembe véve csoportbontásokra használtuk fel.

2013 szeptemberétől induló képzéseink óraterveit a kerettantervben ajánlottak szerint, a helyi

sajátosságainkat figyelembe véve alakítottuk ki. A köznevelési törvényben biztosított órakeret

terhére az egyes osztályokban csoportbontásokat építettünk be a következő tanítási órákra:

magyar, matematika, informatika, és idegen nyelv.

Egyes osztályaink két szakmásak, szakmacsoportosak. Erre az alacsony jelentkezési arány

miatt van szükség. Az itt jelentkező többlet csoportbontásokat is a biztosított órakeret terhére

tesszük meg.

Szakközépiskolai osztályainknál külön óratervek készültek az egyes ágazatokra.

A szakiskolai képzésben a törvény által biztosított órakeret terhére tanulás módszertani

foglalkozásokat építettünk be.

Óraterveink a Pedagógiai Program külön fejezetében találhatóak.

A képzéshez engedélyezett összes óraszám tervezése

Az egyes évfolyamokon a Köznevelési Törvényben előírtak szerint alkalmazzuk a kötelező

óraszámokat.

45

Az ágazati, valamint duális képzésben a köznevelési, szakképzési törvény előírásai szerint

határoztuk meg az óraszámokat.

Éves órakeretünk az indítható osztályoktól, indított szakmáktól függően változik.

Az érettségi vizsgára felkészítés

Érettségi vizsgára tanulóinkat a következő tantárgyakból készítjük fel: magyar, történelem,

idegen nyelv (angol, német), matematika, fizika, kémia, biológia, informatika, valamint

szakmai orientációs tantárgyak (mezőgazdasági, élelmiszeripari, valamint szakmai

tantárgyak). 2016/17 tanévtől kötelező érettségi tantárgy lesz az ágazathoz tartozó szakmai

tantárgyak. A kötelező érettségi tantárgyakon kívül választott tantárgyból felkészítő foglalkozásokat

szervezünk tantárgyanként heti plusz egy óra erejéig a 11. és 12. évfolyamon amennyiben a

jelentkezők száma eléri az 5 főt. A középszintű érettségire felkészítő foglalkozásokat

szervezünk (csoportonként heti 1 órában) a 11. és 12. évfolyamon, amennyiben a jelentkezők

száma legalább 6 fő.

Emelt szintű érettségi vizsgára is felkészítjük tanulóinkat, amennyiben a jelentkezők száma az

egyes tantárgyak esetében eléri a nyolc főt.

3.2.1. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A tanulók az idegen nyelv terén választhatnak, eldönthetik, hogy angol vagy német nyelvet

tanulnak. A választást a jelentkezési lapon kell rögzíteni, ami a beiratkozáskor véglegesül. A

11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire való felkészüléshez a tanuló választhat

fakultatív tantárgyat, de a csoport indításához szükséges minimális létszám 6 fő.

Az egyéb tantárgyaknál akkor lesz választási lehetőségük a tanulóknak, ha erre a

kerettantervek lehetőséget adnak. A tanuló számára a pedagógusválasztás csak

csoportbontásban tanított órák esetén van, amennyiben a csoportszervezés szabályait,

létszámát, és az órarendet ez nem befolyásolja. Minden esetben igazgatói engedély szükséges.

Korrepetálást, érettségire illetve szakmai vizsgára való felkészítést igény szerint tarthatnak a

szaktanárok. Tehetséggondozás, versenyre való felkészítés egyéni vagy kiscsoportos

foglalkozás keretében történik.

Választható tanórán kívüli foglalkozások a sportköri foglalkozások (labdarúgás, konditermi

foglalkozás, természetjárás). Szakkörök igény szerint működnek:

Házi versenyek:

— Sportversenyek

— Nyelvi versenyek

— Helyesírási verseny

— Szavaló verseny

— Versíró verseny

— Honismereti verseny

— Projekt hetekhez köthető pályázatok, versenyek

46

3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök

kiválasztásának elvei

Az 17/2014. (III. 12.) EMMI-rendelet meghatározza a tankönyvvé nyilvánítás, a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét.

Az Oktatási Hivatal évente összeállítja a tankönyvek hivatalos jegyzékét. Az új kerettantervek

alapján új tankönyvek készülnek. A tankönyvek és a tanítási módszerek kiválasztása és

alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

Iskolánk csak olyan tankönyveket alkalmaz, melyeket az EMMI tankönyvvé nyilvánított.

A szakmai képzésekhez a Hermann Ottó Intézet által kidolgozott tankönyveket biztosítjuk

diákjaink számára.

A duális képzéshez szükséges közismereti tantárgyak oktatásához szükséges tankönyveket az

akkreditált tankönyvek közül választjuk.

A 2013. szeptemberben induló szakközépiskolai képzéshez a minisztérium által jóváhagyott

tankönyvekből választjuk ki a megfelelőket.

Az iskolai tankönyvek, taneszközök kiválasztása az egyes munkaközösségek feladata. Új

tankönyveket csak az igazgató jóváhagyásával felmenő rendszerben történő bevezetéssel

alkalmazunk.

A taneszközök kiválasztásánál az alábbi szempontok szerint döntünk:

a tankönyv, taneszköz hatékonyan segítse a helyi tanterv megvalósítását

előnyben részesítjük a több éven keresztül használható eszközöket

az iskolai könyvtár állományából a tanórai foglalkozásokra is tudjunk eszközöket

biztosítani

a taneszközök ára ne terhelje indokolatlanul a szülőket.

Vannak tantárgyak, melyekhez a tanítási órákra az iskolai könyvtárból biztosítunk

tankönyveket. Ezek ára olyan magas, hogy megvételükkel nem tudjuk, nem akarjuk a szülőket

terhelni.

A tankönyvek beszerzését iskolánk pedagógusa végzi.

Iskolánk tanulóinak többsége ingyenes tankönyvre jogosult. Számukra használt tankönyveket

is tudunk biztosítani.

Az iskolai könyvtárfejlesztésre biztosított keretből iskolánk tankönyveket is vásárol, annak

érdekében, hogy az arra rászoruló, de ingyen tankönyvre nem jogosult tanulóinknak tartós

tankönyvet tudjunk kölcsönözni.

3.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

47

Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi

hagyományokból adódó lehetőségekre és szükségletekre épül, az iskola vezetője, és a

tantestület a jogszabályi lehetőségeken belül a kerettantervre alapozva és az említett

sajátosságokhoz igazítva készítteti el a helyi tanterveket.

3.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Felvételi eljárás

A középiskolai felvételi eljárás menetrendjéről, a betartandó határidőkről minden évben az

EMMI által kibocsátott, a tanév rendjéről szóló rendelet intézkedik.

Iskolánkba tanulóink az általános iskolai tanulmányaik befejezése után kerülnek. Kivételt

képeznek a HÍD programra felvett tanulók.

A szakközépiskolába, valamint a duális szakképzésre az EMMI és az Oktatási Államtitkárság

által meghatározott általános felvételi eljárás keretében vesszük fel tanulóinkat. Felvételi

vizsgát nem szervezünk. Az általános iskolában elért eredmények súlyozott átlagának

figyelembe vételével alakítjuk ki az iskolai sorrendünket (5., 6., 7. osztály év végi, és a 8.

osztály félévi érdemjegyeit összesítjük úgy, hogy a magatartás, szorgalom illetve

készségtárgyak jegyeit nem számítjuk).

A szakmai képzésbe bekapcsolódás feltétele az egészségügyi alkalmasság. A

pályaalkalmassági vizsgálatot iskolaorvosunk végzi.

A felvételi eljárás során figyelmet fordítunk azokra a gyerekekre, akiknek a testvérei már

iskolánkban tanulnak, tanultak. Azok közül a tanulók közül, akik már voltak iskolánk tanulói

azok visszavételére van mód, akik iskolai munkájukkal, magatartásukkal korábban nem

sértették iskolánk szabályait. Két azonos eredményt elérő tanuló közül, amennyiben

választanunk kell a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező kap lehetőséget a felvételre.

A tanév közben érkező gyerekek esetében tanköteles tanuló felvételét csak a szülő, gondviselő

jelenléte alapján tudjuk intézni. A felvétel szempontja a korábbi években elért eredmények, a

tanuló korábbi magatartása, hiányzásai.

Elutasító határozatunk ellen a Földművelésügyi Minisztérium Szakképzési Osztálya

vezetőjének címzett, iskolánkhoz benyújtott fellebbezéssel élhetnek.

Tanulói jogviszony

A tanulóink tanulói jogviszonya felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről az iskola

igazgatója dönt.

Tanulóink beiratkozásához szükséges iratok:

személyi igazolvány,

előző iskolai tanulmányaikat, végzettségüket igazoló okmányok,

diákigazolvány megrendeléséhez szükséges okmányiroda által kiállított adatlap

az ingyenes tankönyvre jogosultak esetében a jogosultságot igazoló iratok, a

kérelem

a mindenkori áraknak, rendeleteknek megfelelően

a diákigazolvány térítési díja,

a balesetbiztosítás megkötéséhez szükséges díj.

48

a duális szakképzésbe bekapcsolódó tanulók esetében szükséges feltétel a 14.

életév, és az egészségügyi alkalmasság.

Tanulóink tanulói jogviszonya megszűnik, aki:

más iskolában folytatja tanulmányait, az átvétel napjával,

a tankötelezettség megszűnése után szülői hozzájárulással leszámol, a leszámolás

napjával (nagykorú tanuló esetén írásban bejelenti, hogy kimarad),

fegyelmi határozattal, a határozat jogerőre emelkedésének napjával,

nem tanköteles tanuló esetén, ha 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul,

szakközépiskolában az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak

utolsó napján (kivéve, ha a tanuló a szakképzésben kíván továbbtanulni),

a szakképzésben tanuló diákok esetében:

— ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő

első vizsgaidőszak utolsó napján,

— ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését

igazoló bizonyítvány kiállítása napján,

— ha a tanuló egészségileg alkalmatlanná vált és nem tudunk számára megfelelő

szakképesítést ajánlani,

A tanulmányaikat megszakító tanulók tanulói jogviszonya a megszűntető határozatban

rögzített nappal szűnik meg.

Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa,

vagy fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltották.

Iskolánkban az egyes évfolyamokon belül a továbbhaladás feltételei:

Tanulóink magasabb évfolyamon csak akkor folytathatják tanulmányaikat, ha a

megelőző évfolyamot sikeresen befejezték. Az egyes tanulók év végi osztályzatait

a nevelőtestület az osztályozó értekezleten véglegesíti, dönt a magasabb

évfolyamra lépéséről, a vizsgára bocsátásról.

A külső gyakorlóhelyen tanuló diákok gyakorlati érdemjegyeit a képzőhely

állapítja meg.

A magántanulók továbbhaladásának feltétele a sikeres osztályozó vizsga letétele.

2012/2013. tanévtől javítóvizsgát legfeljebb 3 tantárgyból tehetnek tanulóink

Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az

osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból távol maradt,

illetve az előírt időpontig nem tette le.

Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha azt a gyakorlati képzés

szervezője engedélyezte.

Egyedi elbírálás alapján dönt iskolánk a szakközépiskolából a szakképzésbe

átlépésről.

49

A szakiskolai szakképzésből a szakközépiskolai képzésbe történő áthelyezés

egyedi kérelmek alapján, az előírt különbözeti vizsgák sikeres letétele után

lehetséges.

A félévi, év végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie a

tanulónak, ha:

— magántanuló

— a 20/2012. EMMI rendeletben, SZMSZ-ben meghatározott hiányzásokat

túllépte

A félévkor, év végén nem osztályozható tanulók esetében iskolánk félévi, év végi

osztályozó vizsgák letételére kötelezi a mulasztókat.

Az évvégén hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók számára a továbbhaladás

feltétele a sikeres az osztályozó vizsga. Osztályozó vizsga letételét a tantestület

engedélyezi. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg,

ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást

és az iskola eleget tett a meghatározott (legalább 2 szülői) értesítési

kötelezettségének.

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a

meghatározott mértéket, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.

A szülő kérésére egy alkalommal a kilencedik évfolyam megismételhető.

3.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei

Az iskola törekvése, a szülők és a diákok igénye egyaránt, hogy a tanulók teljesítményének

értékelése objektív, a tanuló életkori sajátosságait figyelembe vevő legyen.

A tanulók osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy a tanulmányok alatti

vizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. a tanulmányok alatti vizsgák a

következők:

osztályozó vizsga,

különbözeti vizsga,

pótló vizsga,

javító vizsga.

A szülők tájékoztatása a gyermekeik eredményeiről a 2.6. pontban felsorolt formákban

történhet.

Az iskola által számon kérhető követelmények részletesen a helyi tantervekben kerültek

meghatározásra.

A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye

alapján az igazgató írásos szülői kérelemre mentesíti:

az érdemjeggyel, osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, e helyett szöveges

értékelési minősítést írunk elő

egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből (a gyakorlati képzés kivételével) az évfolyam

minősítés alól

50

Érettségi vizsgán – a vizsgaszabályzat alapján – azon tantárgyak helyett, melyekből

felmentést kapott más tantárgyat választhat, írásbeli vizsga alól felmentést kérhet.

3.6.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások. A beszámoltatások formája,

rendje, korlátai

Alapelvünk, hogy a tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részeként kezeljük, az

egyéni megértést elősegítő módon reagáljunk rájuk.

A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést

elősegítő módon reagál rájuk.

Az ellenőrzés, az ismeretek számonkérésének formái:

1. Szóbeli felelet

Minden tanulónak félévente legalább egy alkalommal lehetőséget biztosítunk ismereteinek

szóbeli kifejtésére. Az SNI-s tanulók esetében figyelembe vesszük a nevelési tanácsadó által

tett javaslatokat.

2. Írásbeli felelet

Írásbeli ellenőrzésre sor kerülhet egy – két, vagy több tanítási óra anyagából. Az ellenőrzés

anyagát figyelembe véve határozzuk meg az írásbeli számonkérés idejét. Az írásbeli

dolgozatok száma egy tanítási napon a kettőt nem haladhatja meg. A rövid dolgozatok

megírására előzetes egyeztetés nélkül is sor kerülhet.

A dolgozatot a megírástól számított két héten belül a pedagógus kijavítja és kiosztja.

3. Témazáró dolgozat

Az egyes témák lezárását követően kerül sor a témazáró dolgozatok megírására. Témazáró

dolgozat írására csak előzetes egyeztetés után kerülhet sor. Az írás időpontját legalább egy

héttel korábban ismertetni kell a tanulókkal. A témazáró dolgozat írása előtt a tanítási órán

összefoglalást tartunk. Egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. Az egyes

tantárgyakból iratható témazáró dolgozatok számát a helyi tanterv határozza meg.

A témazáró dolgozatok érdemjegyét a féléves, éves értékelésnél súlyozottan számítjuk.

A dolgozatot a megírástól számított két héten belül a pedagógus kijavítja és kiosztja.

4. Projekt munkák

A kompetencia alapú fejlesztése során tanulóink projekt feladatokat is kaphatnak. Ezek

értékelése az projekt munka kiadása során kiadott, megbeszélt szempontok alapján történik.

5. Záróvizsgák

Az iskolai záróvizsgákat a tanulmányok alatti vizsgák szabályai szerint szervezzük. A vizsgák

konkrét időpontjáról, az elsajátítandó ismeretekről tanulóinkat legalább két héttel korábban

értesítjük.

6. Érettség vizsgák

51

Az 100/1997. sz Kormányrendelet melléklete meghatározza az érettségi vizsgák részletes

lebonyolításának rendjét. Az itt meghatározottak alapján készíti iskolánk az egyes

tantárgyak középszintű érettségi vizsgáinak témaköreit. Ezeket tanévenként a

munkaközösségek felülvizsgálják és a szükséges változtatásokat beépítik.

A témaköröket az érettségi követelmények elé csatoljuk. Az érettségi vizsga részletes

követelményeit a 40/2002 OM: rendelet szabályozza, amely 2016. december 31-ig hatályos.

7. Szakmai Vizsgák

A szakmai vizsgáinkat a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013.

(VIII.28.) Kormányrendelet alapján szervezzük.

A vizsgakövetelményeket ágazatonként a kiadott Szakmai és vizsgakövetelmények

tartalmazzák.

8. Osztályozó vizsgák

Iskolánk magántanulói félévkor és tanév végén osztályozó vizsgán adnak számot tudásukról.

A félévi, év végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell a tanulónak tennie, ha:

felmentettük a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

hiányzásai meghaladják a 250 órát,

szakképesítés felkészítő szakmában az elméleti tanítási órák 20%-át (Nkt. 5 § (1) d)

pontjában),

pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás,

szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak 20-20%-át (KT 27 § 2), 29 § 1))

egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át és e-miatt teljesítménye tanítási év közben

nem volt osztályozható.

Osztályozó vizsgának számít szakképzésben szervezett beszámoltató vizsga is.

A vizsgáról a vizsga előtt legalább két héttel minden érintettet írásban értesítünk. A megjelent

tanulók az egyes tantárgyakból írásbeli vizsgát tesznek. Ennek eredményétől függetlenül - az

írásbelik után - a tanulók három fős szakmai bizottság előtt szóban is beszámolnak.

Osztályozó vizsgán a tanuló a félév, illetve a tanév követelményeiből ad számot, ezek

iskolánk helyi tantervében megtalálhatóak. A vizsgára felkészüléshez a szaktanárok ismertetik

a gyerekekkel a követelményeket.

9. Különbözeti vizsgák

A képzési formát, szakképesítést váltó tanulók számára évente legalább két alkalommal

szervezünk különbözeti vizsgákat. A különbözeti vizsga letételére kötelezetteket határozatban

értesítjük kötelezettségükről, illetve a vizsga időpontjáról.

A különbözeti vizsga követelményeiről tájékoztatjuk az érintetteket. A vizsga anyaga az előírt

tantárgy megfelelő évfolyamos követelménye, a helyi tantervekben foglaltaknak megfelelően.

A felkészüléshez tanáraink egyénenként is segítséget nyújtanak. A különbözeti vizsgákat az

osztályozó vizsgákhoz hasonlóan bonyolítjuk.

10. Pótló vizsga

52

Pótló vizsgát, azon tanulók tehetnek, akik a vizsgáról nekik fel nem róható okból elkéstek,

távol maradtak, illetve engedéllyel távoztak. A pótló vizsga letételének időpontjáról szóban,

illetve írásban (amennyiben nincs az adott vizsgaidőszakban lehetőség a pótlásra)

tájékoztatjuk tanulóinkat. A követelmények az eredeti vizsga követelményeivel azonosak.

11. Javító vizsga

Javító vizsgát tanulóink tanév végén az alábbi esetekben tehetnek:

a tanév végén (legfeljebb három tantárgyból) elégtelen osztályzatot szereztek,

az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számukra felróható okból elkésnek,

távol maradnak, engedély nélkül távoznak,

osztályozó, különbözeti vizsgán legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot

szereztek,

szakmai gyakorlatból, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt írásban

engedélyezte.

A javítóvizsgák időpontját iskolai munkatervünkben rögzítjük, erről a tanulókat tanév végén

szóban tájékoztatjuk, majd a nyári szünet idejére, az iskola kapujára kifüggesztjük, a honlapra

feltesszük. Az érdeklődőket telefonon is tájékoztatjuk. A vizsga követelményei az adott

tantárgy, adott évfolyamos követelményeivel azonosak.

A Tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően

bonyolítjuk.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell

megállapítani.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához,

ha

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

a megengedettnél többet mulasztott, nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát

tehet,

a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független

vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek

teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási

évben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában szervezett beszámoltató vizsga is.

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni

kívánja.

53

Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad,

vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 15-

étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát

tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell

kijelölni. Különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül

kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során

bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor

írásban tájékoztatni kell.

3.6.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

Házi feladat

A házi feladat a folyamatos tanulásra nevelésnek és az önálló tanulási képességfejlesztésének

fontos pedagógiai eszköze.

A házi feladat kijelölésében fontos elv, hogy az órai tananyaghoz kapcsolódik, pontosan

megjelöltek a felhasználható segédeszközök (tankönyv, feladatgyűjtemény, munkafüzet, órai

jegyzetek, Internet, stb.), az elkészítés határideje, formája és a minimum terjedelme, valamint

az ellenőrzés és értékelés formája, módja.

A házi feladat rendszeres ellenőrzése minden pedagógus feladata.

Tanulóink ismereteinek elmélyítésére szorgalmi feladat adható, melynek megoldása nem

kötelező. A szorgalmi feladatok megoldását a szaktanár a tanuló értékelésekor figyelembe

veheti.

Tanulóink számára házi dolgozat, kutatómunka, projekt munka elkészítése is feladatként

adható. Ezek elkészítésére megfelelő időt biztosítunk. Az elkészítés során kollégáink

konzultációs lehetőséget biztosítanak. Tanulóink rendelkezésére áll a könyvtár, valamint a

számítástechnikai szaktantermeink.

3.7. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérési,

értékelési rendszere

Az értékelés és az ellenőrzés bár különbözik egymástól, mégis egymással szorosan összefügg.

54

Ezért az értékelési rendszerünket az ellenőrzési rendszerrel együtt dolgozzuk ki.

a) Értékelési alapelveink a következők:

Az intézményi eredményeinket értékeljük, egy részüket elemezzük.

Legyen értékelésünk objektív, érvényes, reális, összehasonlítható.

Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgyak jellegének.

Sokoldalú, változatos értékelési formákat alkalmazzunk.

Felhasználjuk a mérési és értékelési eredményeket.

Az értékelés legyen személyre szóló, motiváló hatású, kiszámítható, következetes.

Alkalmazott értékelési módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.

A követelményrendszer, s az értékelés legyen nyilvános, mindenki által követhető-

követendő.

Értékelésünkben domináljon a pozitívum, motiváló hatású legyen, az értéket, a

személyiséget tartsuk tiszteletben.

Legyen számon kérhető, dokumentálható.

b) A tanulói munka értékelésének, ellenőrzésének rendszere

Az értékelés célja:

Viszonyítás

o a pedagógiai célokhoz (egyéni fejlődés, személyiségfejlődés),

o a tanulási követelményekhez,

o az önmagához mért változáshoz.

Kialakítani az önértékelési képességet.

A módszerek közül pedagógusaink az adott osztály, csoport illetve tanuló számára a

leghatékonyabbat, a leginkább ösztönzőt választják.

A folyamaton belüli formatív értékelés, a tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése nem

lehet érdemjegy, annak fejlesztőnek, segítőnek, motiválónak kell lenni (szóbeli-, szöveges

értékelés).

Osztályzattal a normához, a kritériumokhoz való viszonyítás során értékelünk. Az osztályzat

az értékelés folyamatában központi szerepet tölt be. Az értékelés folyamán tanulóink

önmagukat és társaikat is értékelik.

Tanulóink a tanulási folyamat során tisztában legyenek azzal, mi a feladatuk, mikor, mit

milyen formában ellenőrzünk, értékelünk

A projekt munkák alkalmazásával, ezek értékelése is megjelent iskolánkban. Ennek során

értékeljük a csoport egészének, a csoporttagok munkáját, az előkészítést, a végrehajtást és a

produktumot. Az értékelés során a tanulók a saját, társaik illetve a csoportok munkáját is

értékelik. Az elvégzett feladatok értékelése érdemjeggyel is történhet. A kapott érdemjegyeket

a tanulók éves, féléves munkájának értékelésébe teljes értékűen beszámítjuk.

55

A projekt értékelésének szempontjait a projekt indítása előtt tisztázzuk a résztvevőkkel.

A témahetek szervezése során a tanulók teljesítményét, produktumait jutalmazzuk.

A csoportmunkában, páros munkák során a tanulók teljesítményének értékelése szóban a

munkák elvégzése után történik. Értékelhetjük a közös munkát érdemjeggyel is. Kaphatnak a

csoporttagok az elért teljesítményéért azonos osztályzatot, de lehet, differenciáltan is

értékelni. Az osztályozás elveit a feladat kiadásakor tisztázzuk. A kapott érdemjegyek a

tanuló éves, féléves munkájába teljes értékűen beszámításra kerülnek.

Helyi tanterveinkben a szakmai orientációs tantárgyakat több tantárgyra, elméleti és

gyakorlati foglalkozásokra bontottuk. Ezek értékelése szétbontott tantárgyanként történik. A

kapott osztályzatok a naplóba is így kerülnek. Félévkor, év végén is tantárgyanként értékelnek

szaktanáraink. A félévkor, tanév végén kapott érdemjegyekből az osztályfőnök a

szaktanárokkal egyeztetve egyetlen osztályzatot alakít ki, az egyes tantárgyak óraszámának

arányában. Az ellenőrzőbe, a bizonyítványba, az anyakönyvbe ez az osztályzat kerül.

Értékelés és minősítés

A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett

ismertetik a saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások

követelményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. Az egyes tantárgyak évközi

számonkérésének módjait a helyi tanterv tartalmazza.

Az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társul.

A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

A tanórai aktiválást és a plusz munkát külön értékeljük.

c) Az értékelés területei:

Elméleti oktatás

Folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés, órán való aktivitás, órai munka értékelése, témazáró

dolgozat, tematikus tesztek, feladatlapok, félévkor és év végén írásbeli teszt (hatékonysági

vizsgálat)

Gyakorlati oktatás

Munkafolyamatok, munkadarabok értékelése folyamatosan az év során, félévi és év végi

vizsgamunkák értékelése a szakmák sajátosságainak megfelelően.

A képzőhelyeken, a gyakorlati munkák során, havonta érdemjegyet kapnak tanulóink.

A projektmunkák folyamatának, az elkészült projektek értékelése (önértékelés, társak és a

pedagógus értékelése).

Kompetenciamérések

Iskolánk tanulói részt vesznek a rendszerszintű mérésekben.

A kilencedikes tanulóinknak a tanév kezdetekor bemeneti, a tanév végén kimeneti

kompetenciamérést szervezünk.

Magatartás, szorgalom

56

Érdemjeggyel, osztályzattal (az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok, az osztály-

diákbizottságok véleménye alapján).

A magatartás értékelésének skálája:

Példás: Magatartása példamutató, közösségi munkában aktív, tisztelettudóan

viselkedik

Jó: Az a tanuló, aki a kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg.

Nem részesült írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb

fegyelmező intézkedésben. Önként nem vállal feladatot, de a rábízottat

elvégzi, hibáit belátja, kész arra, hogy javítson rajtuk.

Változó: A házi rendet megszegi, nem vállal feladatot, a közösségbe nehezen

illeszkedik be. Nem képes a követelményeknek folyamatosan

megfelelni. Nem részesült igazgatói szóbeli figyelmeztetésben.

Rossz: Közösségromboló, környezetét szándékosan rongálja, tiszteletlen

nevelőivel, társaival szemben. A követelményeknek sorozatosan nem

felel meg vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült

fel, hogy igazgatói intésben vagy fegyelmi eljárás után büntetésben

részesült.

A szorgalom értékelésének skálája:

Egy tantárgyi bukás nem kizáró ok (a példás kivételével) egyetlen szorgalmi minősítésnek sem,

az osztályfőnök mérlegeli a bukás körülményeit.

Kettő vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalmi minősítés változónál jobb nem lehet.

Példás: Képességeinek megfelelően tanul, rendszeresen végez gyűjtőmunkát.

Jó: Szorgalmasan tanul, de képességei alapján jobb eredmény érhetne el,

nem elég önálló.

Változó: Ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni,

felkészülése rendszertelen, teljesítménye ingadozó, feladatvégzése

pontatlan.

Hanyag A tantervi minimumot segítség ellenére is alacsony szinten teljesíti,

órákon inaktív, a követelményeknek nem is próbál megfelelni

Félévi, év végi érdemjegyek megállapítása

A tanulók félévi, év végi érdemjegyeinek megállapítása az osztályozó konferencián történik.

A döntés előtt a szaktanár javaslatot tesz, az osztályfőnökkel előzetesen egyeztetve. Az

osztályozó értekezlet dönt - az osztályfőnök észrevétele alapján - az érdemjegyről abban az

esetben, ha a javasolt érdemjegy és az osztályzatok összhangja nem biztosított, vagy a

szaktanár nem akart, tudott dönteni.

A tanulók teljesítményének rendszeres értékelése a tantárgyat tanító szaktanár joga és

kötelessége.

57

A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a tanórákon nyújtott teljesítmény, az írásbeli

dolgozatok eredményei és az év végi záróvizsgák eredményei.

3.8. A tanulók teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése,

minősítése. A jutalmazás és fegyelmezés elvei

3.8.1. Fegyelmező intézkedések

Fontosnak tartjuk a pozitívumok erősítését, s nem a büntetési eszközök alkalmazásától várjuk

a nevelés eredményességét.

A fegyelmező intézkedések alapjai:

Fegyelmező intézkedésre azon tanulóinkkal szemben kerül sor, akik a házirendben, a

közoktatási törvényben megfogalmazottakat megszegik, valamint az alapvető erkölcsi normák

ellen vétenek.

Büntetésben részesülnek azon tanulóink, akik

a tanulmányi kötelezettségeiket folyamatosan nem teljesítik,

a házirend előírásait megszegik,

igazolatlanul mulasztanak,

agresszíven, tiszteletlenül viselkednek társaikkal, nevelőikkel szemben.

A fegyelmezések alkalmai:

— osztály, diákönkormányzat, iskolaközösség, tantestület előtti.

Alkalmazott módok:

beszélgetés, figyelmeztetés,

különböző egyedi programok megvonása,

jelzés a szülő felé szóban, írásban,

szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki,

igazgatói, tantestületi elmarasztalás,

egyeztető eljárás (mediáció),

fegyelmi felelősségre vonás.

Az egyeztető eljárás és a fegyelmi felelősségre vonás szabályait az SZMSZ-ben részletezzük.

A büntetés során a fokozatosság elvét betartjuk, kivéve azon súlyos eseteket, amikor a vétség

nem arányos az alacsonyabb fokozatú büntetéssel.

A büntetésekről a tanulóközösséget, a nevelőtestületet folyamatosan tájékoztatjuk

3.8.2. Kiemelkedő teljesítmények értékelése

58

Fontos szempont, hogy a jutalmazás egyénre szabott és motiváló hatású legyen.

A jutalmazás alapjai:

kimagasló tanulmányi eredmény

jó tanulmányi eredmény

versenyeken való eredményes részvétel

közösségért végzett tevékenység

iskolai rendezvényeken kiemelkedő szereplés

kiemelkedő sportteljesítmény

az iskolai életben aktívan szerepet vállaló osztályok, tanulóközösségek

minden olyan tevékenység, amely az iskola hírnevét öregbíti

A jutalmazás formái:

szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki,

igazgatói, tantestületi dicséret,

tanév végén oklevél, jutalom könyvek

tanév végén a Debreczeni Márton Díjat ad át az év végzős tanulói közül a

legsikeresebbeknek

a képző vállalatok jutalmai

más egyéni és csoportos jutalmak (oklevél, közös színház, mozi látogatás,

kirándulás, apró ajándékok)

A jutalmazásokról a tanulóközösséget, a nevelőtestületet folyamatosan tájékoztatjuk.

3.9. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei

Szakmai csoportok esetén a törvényi létszám előírások alapján történik. Az óratervek

tartalmazzák csoportbontásokat, ami nálunk általában idegen nyelvből, informatikából, vagy

lehetőség szerint magyar nyelvből és matematikából történik. A bontás névsor, szintfelmérés,

vagy a tanult nyelvek alapján történik. Itt van lehetősége a tanulóknak a tanárválasztásra a

létszámok függvényében. Több szakmás, több szakmacsoportos osztályokban a szakmai

tárgyak szerint történik a bontás, illetve a szakmai gyakorlatos órákon létszámtól függően.

3.10. Mindennapos testnevelés

Iskolánk a mindennapos testnevelésre vonatkozó törvényi kötelezettségét az órarendbe épített

testnevelés órákkal biztosítja.

A testnevelés órákat azokon a napokon tudjuk az órarendbe építeni, amikor tanulóink az

iskolában közismereti, szakmai elméleti képzésen vannak.

A szakmai gyakorlati képzést külső cégeknél végző tanulók esetében a gyakorlatos napokon

ezt a feltételt nem tudjuk teljesíteni.

59

Egyedi esetekben módot adunk az egyes szakosztályokban rendszeresen sportoló gyerekek

számára, két testnevelés óra kiváltására.

3.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A közoktatási törvény 41.§-ának 5) rendelkezik a tanulók fizikai állapotának méréséről.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (9) bekezdése szerint az iskola

az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési

időszakban, tanévenként megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését,

vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik.

A tanév során megtörténik a tanulók fizikai állapotának mérése a testnevelés órákon a

NETFIT teszt segítségével.

3.12. A középszintű érettségi vizsga témakörei

Az 100/1997. sz Kormányrendelet melléklete meghatározza az érettségi vizsgák részletes

követelményeit. Az itt meghatározottak alapján iskolánk készíti iskolánk az egyes

tantárgyak középszintű érettségi vizsgáinak témaköreit. Ezeket tanévenként a

munkaközösségek felülvizsgálják és a szükséges változtatásokat beépítik.

A témaköröket az érettségi követelmények elé csatoljuk.

3.13. Terveink a jövőre:

Képzésünk rugalmasan alkalmazkodjon a munkaerőpiac igényeihez, fel kell

készülnünk a duális rendszerű szakképzésre.

Csökkenteni a lemorzsolódást, különös a szakképző évfolyamokon.

Szakközépiskolánál az egyetemeken, főiskolákon továbbtanulók arányát növelni

szeretnénk.

Nyitottak legyünk a gazdálkodó szervezetek szakember- és utánpótlási igényeinek

kielégítésére, új szakmák képzésének beindítására.

A szakképzés magas szintű megvalósítása érdekében szorosan együttműködünk a

gazdálkodó szervezetekkel.

A meglévő gyakorlati képző helyek képzési színvonalának ellenőrzése, folyamatos

emelése, új képzőhelyek bevonása a szakképzésbe.

A képzés szakmai felügyelete és a munkaerőpiac igényeinek ismerete érdekében élő

kapcsolatot tartunk a Megyei Munkaügyi Központtal és a Kamarákkal (BOKIK,

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága).

Az oktatás színvonalának emelése érdekében újabb szaktantermeinket szeretnénk

továbbfejleszteni. Ennek anyagi hátterét pályázatok illetve szponzorok útján tudjuk

előteremteni.

60

További mezőgazdasági gépek beszerzését tervezzük, hogy a csökkenő

gyereklétszám ellenére el tudjuk végezni a tankertben adódó munkákat

Termékeink minél jobb értékesítése érdekében a Búza téri piacon saját stand vagy

pavilon kialakítására törekszünk. Bővíteni igyekszünk az eladható termékeink körét,

keressük annak a lehetőségét, hogy a szülők, a gazdálkodó egységek közvetlenül

tőlünk vásároljanak.

Évek óta aktív szerepet vállalunk Miskolc Város parkosításában. Kompetenciánkat

figyelembe véve továbbra is tudunk feladatot vállalni a palánták nevelésében, illetve

a kiültetésekhez a palánták előkészítésében egyes virágedények beültetésében,

nevelésében.

Célunk, hogy az iskolai fóliaházak korszerűsítésével a városi virágosításhoz

szükséges növényanyagot iskolánk elő tudja állítani.

Az Agrokultúra Kft-vel kialakított kapcsolatot továbbra is fenntartani, segíteni a

városi konyhák zöldségfélékkel való ellátását.

Törekszünk az oktatás színvonalának és az előállított növények minőségének

emelése érdekében kapcsolatok kialakítására jól működő kertészetekkel, botanikus

kertekkel. Újra ki kell alakítanunk a cseregyakorlatok rendszerét, ennek anyagi

hátterét meg kell teremtenünk.

Távlati célunk, hogy a kertész osztályoknak külföldi szakmai gyakorlatokat

szervezhessünk, mely a szakmai fejlődésük szempontjából elengedhetetlen lenne.

Sajnos erre jelenleg nincs mód, ehhez partnereket, támogatókat keresünk.

Az iskolában működő tanpékségünk nagyon sikeres, tervezzük a termékek

skálájának bővítését. Keressük a pályázati lehetőségeket a berendezések fejlesztésére,

bővítésére.

Iskolánk felnőttképzésre akkreditált intézmény, vizsgaszervezési jogosultsággal

rendelkezik a mezőgazdasági, élelmiszeripari képzésekre. Célunk, hogy bővítsük a

felnőttképzési tevékenységünket.

Az átalakítás hosszú és nehéz folyamat, csak fokozatosan valósítható meg, melynek során

elképzeléseink a megváltozó körülmények hatására módosulhatnak, változhatnak.

A szakképzési feladataink, és terveink megvalósításához, a képzés magas színvonalú

folytatásához erőforrásokra van szükségünk. Ezek lehetnek szellemi és anyagi eredetűek.

Iskolánkat, szakmáinkat minden fórumon népszerűsíteni kell. Szeretnénk, ha

többen jelentkeznének iskolánkba és nőne a szakképző évfolyamon tanulók

létszáma.

A szellemi eredetű erőforrásokat tanáraink át- illetve továbbképzésével, folyamatos

önképzéssel tudjuk biztosítani.

Törekszünk a tanüzemek gazdaságos működtetésére. Új értékesítési lehetőségeket

kell keresnünk a megtermelt termékek számára.

Együttműködés kialakítására törekszünk más iskolákkal, intézményekkel.

Folytatjuk, illetve fejlesztjük a városnak és más intézményeknek végzett

bérmunkákat, mellyel nemcsak bevételeinket gyarapítjuk, de kitűnő lehetőség

61

kínálkozik arra, hogy a tanulók szakmai ismereteiket a gyakorlatban alkalmazzák,

törekedjenek a minőségi munkára, az elvárásoknak megfelelő munkavégzésre.

4. Záró rendelkezések

4.1. A program hatálya, hatályba lépése

Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől

felmenő rendszerben vezeti be.

A pedagógiai programot 5 évre tervezzük, évente értékeljük a célok és a követelmények

megvalósulását. A pedagógiai program hatályba lépése: 2015.09.01.

4.2. A felülvizsgálat rendje

Felülvizsgálatát az alábbi esetekben tartjuk indokoltnak:

Közoktatás szabályzatának változásai.

A helyi önkormányzat feltételrendszere és koncepciója

Profilváltás

Újabb tantárgyak emelt szintű tanítása, vagy a meglévők eltörlése

Tantervmódosítás

A helyi tantervi követelmények átértékelése

Szülők indokolt kérésére

A tanulói összetétel mennyiségi és minőségi mutatóinak változásai

Személyi és tárgyi feltételek módosítása

Igazgatóváltás esetén

102.§, 104.§, 107.§

Az intézményvezető által jóváhagyott pedagógiai programunkból egy-egy példányt

biztosítunk a fenntartó által megjelölt minden szervnek, személynek.

Intézményünkön belül egy nyomtatott példányt helyezünk el az igazgatói irodában,

elektronikus hozzáférést biztosítunk a dokumentumhoz a könyvtárban és a tanári szobában,

ahol minden pedagógus számára elérhető lesz. A pedagógiai programot a honlapunkon is

megjelenítjük.

Fontos, hogy a szülők, jelenlegi és leendő tanulóink, a szülői munkaközösség tagjai a

diákönkormányzat vezetői, rendelkezzenek pontos információkkal iskolánk érték-, cél- és

követelményrendszeréről, az értékelési módjairól, a házirendről, ezért számukra egy rövidített

változatot biztosítunk.

62

A pedagógiai programunkat a Köznevelési Törvényben előírtaknak megfelelően a

Diákönkormányzattal, a szülői szervezetekkel és az intézményi tanáccsal véleményeztettük,

javaslataikat a készítés során figyelembe vettük.

A programot a nevelőtestület megvitatta, majd elfogadta, az elfogadás tényét aláírásukkal

hitelesítették, melyet csatolunk.

4.3. Intézményvezetői aláírás, bélyegzőlenyomat

Tóth Lászlóné

igazgató

4.4. Intézményi tanács véleménye

Az intézményi tanács 2013. augusztus 29.-én tartott gyűlésén a Pedagógiai Programot

véleményezte.

Miskolc, 2015. szeptember 1.

Bálintné Fecskó Ágnes

az intézményi tanács elnöke

4.5. Szülői szervezet és DÖK véleménye

A Diákönkormányzat a 2015. szeptember 1-én tartott gyűlésén a Pedagógiai Programot

véleményezte.

Miskolc, 2015. szeptember 1.

63

Bartók Zsolt

a DÖK munkáját segítő tanár

A szülői szervezet a 2015. szeptember 1-én tartott gyűlésén a Pedagógiai Programot

véleményezte.

Miskolc, 2013. augusztus 29.

Vasók Gyuláné

a szülői szervezet munkáját segítő tanár

4.6. A nevelőtestületi véleményezést, elfogadást igazoló dokumentum

A Debreczeni Márton Szakképző Iskola nevelőtestülete a Pedagógiai Programot a 2015.

szeptember 1-jén tartott nevelőtestületi értekezletén véleményezte és elfogadta.

Az iskola intézményvezetője a programot jóváhagyta.

Tóth Lászlóné

igazgató

64

5. Függelékek

________________________________________________________

1. Taneszköz jegyzék

2. Az osztályok óratervei

3. Az érettségi témakörök

4. Az érettségi követelmények